KID.COMM. A 8-14 éves gyerekek kommunikációs szokásai 2008

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KID.COMM. A 8-14 éves gyerekek kommunikációs szokásai 2008"

Átírás

1 KID.COMM A 8-14 éves gyerekek kommunikációs szokásai 2008

2 Tartalom 1. Bevezetés A célcsoport jellemzői... 5 Szociodemográfiai jellemzők... 5 Pszichografikus jellemzők Érdeklődés és informálódás... 7 Érdeklődési területek, releváns témák... 7 Az informálódás módjai... 8 Médiafogyasztási szokások, kontroll a médiahasználatban Médiahasználati attitűd-csoportok Társas kapcsolatok, network és kommunikáció Társas kapcsolatok jellemzői Mindennapi kommunikáció Időfelhasználás és a szabadidő eltöltése A szabadidő mennyisége és eltöltésének módjai Az internethasználat jellemzői Időmérleg: a gyerekek napi időbeosztása

3 1. Bevezetés Az iskoláskorúak egyik fő jellemzője, hogy ebben (8-14 éves) a korosztályban zajlik le az az átmenet, amely során a felnőttek által hozott döntéseket először kiegészíti, majd fokozatosan felváltja az autonóm döntéshozatal az élet legkülönbözőbb területein. Ekkor indul el tehát a felnőtté válás, az egyén kialakulásának hosszú folyamata. Ebben az időszakban a gyermekeket kívülről érő hatások meghatározó szerepet játszanak abban, hogy felnőttként milyen egyén, személyiség, vagy akár fogyasztó válik belőlük. Ugyanakkor az ilyen korú gyerekek sokkal kiszolgáltatottabbak, védtelenebbek ezekkel a kívülről jövő hatásokkal szemben, mint az idősebb társaik. Nem véletlen, hogy az elmúlt években programok egész sora indult - akár az EU keretében is annak érdekében, hogy ezek segítségével a gyerekeket felkészítsék az eligazodásra az élet különböző területein. (Például a gyerekek aktív és felelős, európai állampolgárokká válását elősegítő uniós programok, vagy az itthon is követőkre talált MediaSmart, a tudatos reklámfogyasztóvá válást segítő program, vagy akár a European Safer Internet (itthon Barátságos Internet néven elindult) programok. A KID.COMM elnevezésű projekt fő célkitűzése az volt, hogy hazai viszonylatban hiánypótló jelleggel tárja fel az iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait, valamint attitűdjeit. A célcsoport kommunikációs sajátosságainak mindennapi életvitelük kontextusában való vizsgálata (kommunikációs napló és napi időmérleg alkalmazásával) által tártuk fel a kommunikáció hasznosulásának mechanizmusát. A célcsoport felmérése speciális kutatási tervet igényelt több szempontból is: egyrészt ki kellett terjednie a célszemélyek válaszain túl a családi kontextusra, amely hátteret nyújt a mindennapi életükhöz, másrészt az életkori sajátosságaiknak megfelelően, adaptált formában kellett alkalmazni a standard (összehasonlításokat lehetővé tevő) kutatási eszközöket. A kutatás főbb paraméterei: Célcsoport: 8-14 évesek Minta: országos reprezentatív Mintanagyság: 2001 fő Adatfelvételi módszer: CAPI (laptop) Felhasznált kutatási eszközök: - fókuszcsoportos megalapozás 3

4 - gyerek-kérdőív - szülői kérdőív - időmérleg - kommunikációs napló 4

5 2. A célcsoport jellemzői Szociodemográfiai jellemzők A kutatás során alkalmazott minta szociodemográfiai összetétele reprezentálja a hazai 8-14 éves korosztályt. A mintában közel azonos arányban vannak a fiúk és a lányok, a 8-11 évesek aránya 45%, a évesek aránya pedig 55%. A településtípus, a vagyoni helyzet és a háztartás nagyságára vonatkozó megoszlások pedig reprezentálják a hazai gyermekes háztartásokat. 1. Táblázat: A minta szociodemográfiai jellemzői (N=2001) A minta összetétele Esetszám Százalék Neme Fiú Lány Korcsoportok 8-11 éves éves Településtípus Budapest Megyeszékhely Város Község Esomar besorolás AB C C DE NV Háztartásnagyság 2 fős fős fős vagy több fős Gyerekek száma a háztartásban Válaszhiány gyermek gyermek

6 Pszichografikus jellemzők A vizsgált korosztályról értékes információkat tudhatunk meg azáltal, ha megvizsgáljuk, kit, kiket tekintenek a fiatalok példaképüknek. A példaképek feltárása abban segít, hogy betekintést nyújtson arról, kik azok a személyek, akiket a fiatalok referenciának tekintenek, kikre néznek fel, kiknek a véleménye, életmódja, stílusa mértékadó a számukra. Az eredmények alapján azt látjuk, hogy a legtöbbjük számára nincsen ilyen meghatározható személy, további 22 százalékuk a szüleik egyikét tekinti példaképének. A fiatalabbakra (8-11 évesek) nagyob arányban jellemző, hogy meg tudnak nevezni saját példaképet, míg a 12 évnél idősebbek körében szignifikánsan kisebb arányban vannak azok (47%), akik számára van ilyen meghatározó személy. A fiúk és a lányok között nincsen eltérés ebben a tekintetben. A Budapesten és a nagyvárosokban élő fiatalokra inkább jellemző, hogy van meghatározott példaképük, míg a községi, kisvárosi kortársaik esetében ez jóval ritkább. A fiatalabb gyerekek körében jellemzőbb a szülők megnevezése, míg az idősebbek körében 18 százalékuk külföldi sportolót említ. 2. Táblázat: Példaképek megnevezése csoportosítás alapján (N=2001) Példaképek Említések száma Százalék Nincs példaképe Szülő (apa, anya) Sportoló - külföldi Híresség - külföldi Családtag egyéb 80 4 Híresség - magyar 74 4 Sportoló - magyar 27 1 Barát, barátnő, osztálytárs 20 1 Tanár (edző, nevelő, oktató) Táblázat: Példaképek konkrét említése (N=2001) Példaképek Említések száma Százalék Christiano Ronaldo 37 2 Ronaldo 19 1 L.L. Junior 18 1 Rihanna 16 1 Ronaldinho 15 1 Avril Lavigne cent (rapper) 11 1 David Beckham 8 0 Vanessa Hudgens 6 0 Shakira 6 0 Kimi Raikonnen 6 0 6

7 3. Érdeklődés és informálódás E fejezet központi témája a fiatalok informálódási és médiafogyasztási szokásai. A konkrét médiatartalmak kedveltségének bemutatása mellett feltárjuk a médiafogyasztáshoz kapcsolódó attitűdöket, melyekre ebben az életkorban még az otthoni, szülői minta is nagy hatással van. Érdeklődési területek, releváns témák A vizsgált fiatalok körében egyértelműen a könnyűzene iránti érdeklődés a legjellemzőbb, amit az állatok, növények iránti figyelem követ. Továbbá a fiatal korosztály több mint felét nagyon érdekli a sport, a számítógép használat és az internet. Az érdeklődési területek sorrendje természetesen korcsoportonként és nemenként eltérést mutat. A fiúk esetében a sport szerepel az első helyen és a számítástechnika mellett az autók, motorkerékpárok iránti figyelem is jelentős. A lányoknál a könnyűzene áll az élen, amit a divat és az öltözködés követ. Ha a két korcsoportot tekintjük, akkor is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: a 8-12 évesek elsősorban az állatok, növények és a sport iránt érdeklődnek, míg a évesek körében a zene, az internet és a számítástechnika dominál. 1. ábra: Érdeklődési területek meghatározása (N=2001) Nagyon Közepesen Egyáltalán nem Válaszhiány Zene Állatok, növények, élővilág Sport Számítógépek, számítástechnikai eszközök, video-játékok Internet Mozi, filmek Divat, öltözködés, ruhák Autók, motorkerékpárok Sztárok, híres emberek Szépségápolás, kozmetikumok használata, hajápolás Egészséges táplálkozás Irodalom, könyvek Tudományok Színház Klasszikus zene, festészet, szobrászat % 20% 40% 60% 80% 100% 7

8 Az informálódás módjai A következőkben a fiatalok általános informálódási technikáit tekintjük át, illetve a különböző személyes és nem személyes információs csatornák megítélését a relevancia, a szórakoztatás és a hitelesség szempontjából. A fiatalok a számukra érdekes témákról elsősorban a szüleiktől, másodsorban pedig a legjobb barátaik révén jutnak információkhoz. A televízió, mint a tájékozódás forrása, a harmadik helyen szerepel az informálódás tekintetében. A fiatalok több mint fele említette még az internetet és más kortárs gyerekek általi információszerzést. Összességében azt láthatjuk, hogy a személyes kommunikáció révén történő informálódás lényegesebb, mint a nem személyes jellegű csatornákon történő. Ez utóbbiak közül pedig a televízió és az internet említése jelentős, míg az újságokból, könyvekből való tájékozódás kevésbé jellemző. Relevancia A kommunikációs csatornák relevanciája azt jelenti, hogy a fiatalok az őket érdeklő területeken mennyire tartják hasznosnak, érdekesnek az adott forrásból érkező információkat. Azt láthatjuk, hogy a relevancia szempontjából kiemelkedő értékkel rendelkező szülők, felnőtt családtagok mellett a televízió is releváns információkat közvetít a fiatalok többsége számára. A barátok és a televízió esetében kapott érték közel azonos, míg a többi információs forrás esetében a relevancia meghatározása 50 százalék alatti. Szórakoztatás A kommunikációs csatornák szórakoztató funkciója azt jelenti, hogy az adott kommunikációs módhoz mennyire társul a kikapcsolódás, mennyire szórakoztató, mennyire társul az információszerzéshez kellemes időeltöltés is. A szórakoztató funkció említése a barátok révén történő információszerzés esetében a legjellemzőbb. A televízió szintén magas szórakoztatási funkcióval bír, míg a többi csatorna esetében 50 százalék alatti érték tapasztalható. Hitelesség A kommunikációs csatornák hitelessége azt jelenti, hogy a fiatalok az adott forrásból érkező információkat mennyire fogadják el feltétel nélkül, milyen mértékben hiszik el a kapott információkat. A hitelesség vonatkozásában azt láthatjuk, hogy a személyes kommunikáció hitelesebb, mint a nem személyes csatornák révén történő informálódás. Különösen magas érték tartozik a szülőkhöz, vagy más felnőtt családtagokhoz. Ezek mellett a legjobb barátok hitelességének említése is jelentős, míg a különböző médiumok (TV, rádió, újság stb.) igen alacsony hitelességi értékekkel bírnak. 8

9 2. ábra: Kommunikációs csatornák (személyes) általános megítélése/1. (N=2001) Tájékozódás forrása Hasznosság, érdekesség Szórakoztatás Hitelesség Szülő vagy felnőtt családtag Más felnőttek Testvérek, unokatestvérek A legjobb barátod, barátaid Más gyerekek 3. ábra: Kommunikációs csatornák (médiumok) általános megítélése/2. (N=2001) Tájékozódás forrása Hasznosság, érdekesség Szórakoztatás Hitelesség Újság Televízió Rádió Internet Könyvek Rendezvények, események A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy mely konkrét kommunikációs tartalmak, csatornák a legkedveltebbek, mind a televízió, a rádió, az internet és a nyomtatot sajtó tekintetében. Mindegyik médiatípus esetében összesítettük a megnevezett kedvenc csatornákat, és kialakítottunk egy rangsort, melyet a következő ábra foglal össze: 9

10 Kedvenc TV-csatornák, lapok, weboldalak, rádióállomások éves fiúk éves lányok 8-12 éves fiúk 8-11 éves lányok december Médiafogyasztási szokások, kontroll a médiahasználatban Mivel ebben az életkorban a médiafogyasztási szokásokat nagymértékben befolyásolja még az otthoni, a szülői minta, illetve a szülői kontroll, ezért ezeknek a feltárására nagy hangsúlyt fektettünk. A médiafogyasztási szokásokat elsőként különböző dimenziók (kikapcsolódás, szülői kontroll stb.) révén mutatjuk be, majd pedig egy összetett kép alapján, amelyben jól elkülöníthető csoportokat jellemzünk a vizsgált attitűdök alapján. Az otthoni mintának egyik lényeges eleme a médiaeszközök programszerű, tudatos használata, illetve az ezzel ellentétes, szinte állandó jellegű, háttérként szolgáló zenehallgatás, illetve TV használat. Az eredmények azt mutatják, hogy igen elterjedt az egyéb cselekvésekhez kötődő (evés, utazás), háttérben történő médiafogyasztás, és az olyan háztartások sem ritkák, ahol szinte egész nap be van kapcsolva a televízió (19%). A médiafogyasztás szórakoztató funkciója elsősorban a televízióhoz kapcsolódik, a fiatalok nagy része kifejezetten szeret másokkal együtt közösen tévézni, illetve kapcsolgatni a különböző csatornák között. Az újságokkal, magazinokkal kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a legtöbben lapozgatni szeretik, a lapok tartalmának teljes elolvasása csak a gyerekek kevéssel több, mint egyharmadára jellemző. A gyerekek közel felének egyáltalán nem a 10

11 televíziózás a legfontosabb kikapcsolódási forma, de egy nem elhanyagolható részüknek szinte kizárólag a tévézés jelenti a szórakozást, a pihenést. A különböző kommunikációs eszközök és tartalmak használatának mindennapiságával együtt jár az eszközök nélkülözhetetlenné válásának szubjektív érzete is. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy már a gyerekeknek is van egy olyan része, akik nem érzik komfortosan magukat, ha nincs lehetőségük internetezni. A mobiltelefon-használat nélkülözhetetlensége pedig még ennél is nagyobb mértékben érvényesül a fiatalok körében. A fiatalok 59 százaléka pedig mindig törekszik arra, hogy a kedvenc műsorait megnézze a tévében, azaz a gyerekek túlnyomó része ragaszkodik az általa már egyszer megkedvelt műsorhoz, és csupán 9 százalék azok aránya, akiket nem zavar, ha lemaradnak róla. A televíziózáshoz, a látott tartalmakhoz kötődő személyes kommunikáció a gyerekek többségének fontos igénye. A megkérdezett fiatalok több mint fele szokott a szüleivel és a kortársaival is beszélgetni a különböző televíziós műsorokról, közel 60 százalékuk pedig kikéri a szülei véleményét abban az esetben, ha nem ért valamit abból, amit lát vagy hall. 4. ábra: Médiafogyasztási attitűd: Személyes kommunikáció, tudatos fogyasztás (N=2001) Válaszhiány Egyáltalán nem Kicsit Teljesen Fontosnak tartom, hogy megismerjem mások véleményét Szoktam televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni a szüleimmel Szoktam televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni más gyerekekkel Jobban hiszek a barátaimnak, mint annak, amit a tévében látok Ha látok, hallok valamit a tévében, amit nem értek, megkérdezem a szüleimet Ha érdekel valami, igyekszem a lehető legalaposabban utánanézni Csak akkor nézek tévét, ha már végképp nincs semmi jobb dolgom Az interneten mindent megtalálok, amire csak szükségem van % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % A szülői kontroll jelenlétének vizsgálatára több attitűdállítás alapján következtethetünk. Az eredmények azt mutatják, hogy a televíziózás és az internetezés kapcsán a gyerekek többségénél van valamilyen mértékű korlátozás, beleszólás a szülők részéről. A megkérdezettek negyedénél jelentősebb mértékű szülői kontroll tapasztalható a televízió-nézést tekintve, de a gyerekek harmadánál kifejezetten alacsony szintű a korlátozás. 11

12 5. ábra: Médiafogyasztási attitűd: Szülői kontroll (N=2001) Válaszhiány Egyáltalán nem Kicsit Teljesen Meg szoktam nézni olyan műsorokat, filmeket a tévében, amelyeket nem lenne szabad Gyakran tévézek egyedül Előfordul, hogy megnézek olyan internetoldalakat, ami nem lenne szabad Általában szabadon böngészhetek az interneten Általában azt nézek meg a tévében, amit akarok A szüleim döntik el, mit nézhetek meg a tévében A nálam idősebbeknek szóló műsorok sokkal érdekesebbek, mint az én korosztályomnak szólók % 20% 40% 60% 80% 100% A médiafogyasztásban szerepet játszó szülői kontroll vizsgálata kapcsán nemcsak a fiatalokat, hanem a szüleiket is megkérdeztük, hogy milyen mértékben korlátozzák a különböző kommunikációs eszközök használatát, és milyen mértékben felügyelik a különböző médiatartalmakhoz való hozzáférést. A 8-14 éves korosztály 60 százaléka rendelkezik már saját mobiltelefonnal, 39 százalékuk pedig saját használatú színes TV-vel is. Ezek mellett a fiatalok majdnem negyedének van saját discman-je és számítógépe. A szülők bevallása alapján azt láthatjuk, hogy a legtöbb esetben van valamiféle korlátozás ezen eszközök használata esetében. Emellett nem elhanyagolható azok aránya sem (25-25%), akik bármiféle korlátozás nélkül használhatják a saját számítógépüket, illetve tévéjüket. 12

13 6. ábra: Saját médiaeszközökkel való rendelkezés (N=2001) Mobiltelefon Színes TV Mp3 lejátszó / ipod Discman / walkman Asztali számítógép CD lejátszó Rádió Játékkonzol DVD lejátszó, amely felvételre nem alkalmas Kábel TV Otthoni internethozzáférés Webkamera HI-FI sztereó berendezés Kézi video-játék Nyomtató Analóg, hagyományos fényképezőgép ábra: Kommunikációs eszközök használatának szülői kontrollja (N=2001) Nincs korlátozás a használatban Korlátozás van vagy felügyelettel használhatja Webkamera Videomagnó Színes TV Rádió Otthoni internethozzáférés Nyomtató Mp3 lejátszó / ipod Mobiltelefon Kézi video-játék Kábel TV Játékkonzol HI-FI sztereó berendezés DVD lejátszó, amely felvételre nem alkalmas Discman / walkman Digitális fényképezőgép vagy kamkorder CD lejátszó Asztali számítógép Analóg, hagyományos fényképezőgép % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A szülői korlátozások döntően személyes felügyelettel vagy ellenőrzéssel történnek, a különböző biztonsági technikai eszközök alkalmazása egyelőre kevéssé elterjedt. Az esetek valamivel több, mint felében a szülők meghatározzák mind a televíziózással eltölthető idő mennyiségét, mind pedig a gyermek számára nézhető műsorok jellegét, típusát. A korlátozások előfordulása természetesen a gyerekek életkorával áll összefüggésben, a 8-11 évesek esetében sokkal elterjedtebbek és szigorúbbak mind a televíziózással, mind a 13

14 számítógép-használattal kapcsolatban. A 8-11 éves gyerekek esetében a szülők 70 százaléka meghatározza, hogy milyen műsorokat nézhet meg a gyermeke, 65 százalékuk meghatározza a tévézéssel eltöltött idő mennyiségét is, és 16 százalékuk alkalmaz valamilyen biztonsági beállítást a számítógépen is, annak érdekében, hogy korlátozza a hozzáférhető internetes tartalmakat. Érdekesség, hogy településtípus szerint is nagy eltérések figyelhetők meg. Lazább szülői kontroll érvényesül a községi és a kisvárosi fiatalok esetében, míg a nagyvárosi vagy budapesti gyerekeknél sokkal jelentősebb a korlátozás minden típusának mértéke. A vagyoni hátteret tekintve pedig az tapasztalható, hogy a legmagasabb vagyoni kategóriába tartozó, jómódú családok esetében nagyobb fokú ellenőrzés, korlátozás tapasztalható a szülők részéről a különböző eszközök fogyasztására vonatkozóan. 4. Táblázat: Otthoni korlátozások a kommunikációs eszközök használatában Korlátozások Esetszám Százalék Meghatározzák, hogy gyermekük milyen műsorokat nézhet meg a televízióban Meghatározzák, hogy gyermekük mennyi időt tölthet televízió nézéssel Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a videójátékokon/számítógépes játékokon Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a videókon/dvd-ken Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a tévéműsorokon Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a mozifilmeken Alkalmaznak biztonsági beállítást a számítógépükön, amivel az interneten hozzáférhető tartalmat korlátozzák Alkalmaznak gyermekzárat vagy pinkód alapú hozzáférést a televíziójukon Médiahasználati attitűd-csoportok A kutatásban szereplő attitűdállítások alapján összetett képet kapunk a fiatalok médiafogyasztási szokásairól. A klaszteranalízis segítségével kialakított csoportok a következőképpen jellemezhetők: 1. Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekeknél otthon szinte mindig be van kapcsolva a televízió, általában azt néznek, amit akarnak, a szülők részéről minimális a kontroll a tévénézés és az internetezés tekintetében is. Maga a televíziózás igazi kikapcsolódás a számukra, és mellette egyéb tevékenységeket is gyakran végeznek (evés, számítógépezés stb.). Fontos számukra a mobiltelefonálás és az internetezés állandó lehetősége. 14

15 2. Kontrollált és ritkább médiahasználat: Ebbe a csoportba tartozó gyerekeknél a szülői kontroll sokkal jelentősebb mértékű mind az internetezés, mind a tévézés tekintetében, mint az első csoport esetében. A háttérben történő médiahasználat kevésbé jellemző, a különböző kommunikációs csatornák használata nem annyira hangsúlyos az életükben. 3. Tudatosabb médiahasználat és közepes kontroll: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek esetében van egyfajta szülői kontroll a médiahasználatra vonatkozóan, de ők is dönthetnek abban, hogy mit néznek meg a tévében. A televízión kívül sokat számít nekik a szüleik, barátaik véleménye, szeretnek utánajárni, utánanézni több forrásból is annak, ami érdekli őket. Ők a legnyitottabbak mások véleményére, és gyakran beszélgetnek a különböző médiában látott, hallott tartalmakról mind a kortársaikkal, mind a szüleikkel. 8. ábra: Általános médiahasználati attitűdcsoportok megoszlása (N=2001) Médiahasználati attitűdcsoportok Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó Kontrollált és ritkább médiahasználat 34 Tudatosabb médiahasználat, közepes kontrollal 5. Táblázat: Médiahasználati attitűdcsoportok jellemzői Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó Kontrollált és ritkább médiahasználat Tudatosabb médiahasználat és közepes kontroll Nagyobb arányban fiúk Fiúk, lányok aránya közel egyforma Nagyobb arányban lányok Kétharmaduk 12 év feletti Döntően 8-11 évesek Döntően évesek Kisvárosiak túlreprezentáltak Községiek túlreprezentáltak Nagyvárosiak túlreprezentáltak Átlagos vagyoni háttér Átlagos vagy az alatti vagyoni háttér Vagyoni háttér: átlag feletti (AB) Átlagos tanulók Jó tanulók Legjobb tanulók 15

16 4. Társas kapcsolatok, network és kommunikáció A kutatás egyik fő célkitűzése a gyerekek társas viszonyainak feltérképezése, a különböző kommunikációs és szociális viszonyainak meghatározása és az ezekhez köthető kommunikációs technikák bemutatása volt. A gyerekek kapcsolati hálóját mennyiségi, minőségi oldalról vizsgáltuk, illetve abból a szempontból is, hogy milyen mértékben szerepelnek benne a kortársak és milyen mértékben a felnőttek, szülők. A kapcsolatháló elemeinek részletes áttekintése után pedig a kapcsolatháló tulajdonságai és a kommunikáció másokra vonatkozó hatása alapján csoportosítottuk a gyerekeket aszerint, hogy milyen mértékben befolyásolják véleményükkel a szűken, illetve a tágabban értelmezett környezetüket. Társas kapcsolatok jellemzői A gyerekek kapcsolati hálójának nagyságát, kiterjedtségét elsőként azzal mértük, hogy hány olyan személy van a környezetükben, akikkel rendszeresen tudnak és szoktak is beszélgetni. Ezen személyek átlagos száma hét és nyolc között van, a gyerekek közel harmada 6-10 emberrel tart kapcsolatot. A fiúk kapcsolati hálója valamivel kisebb, mint a lányoké; és a budapesti és községi lakosok is kevesebb ilyen jellegű viszonnyal rendelkeznek a kisvárosi, nagyvárosi gyerekekhez képest. Az ennél személyesebb, bizalmasabb kapcsolatok átlagos száma 2,4. Jól láthatjuk, hogy a gyerekek harmada egy személlyel osztja meg a bizalmas, személyes dolgait, 6 százalékuk pedig senkivel sem. A legtöbbjük életében van kettő vagy három olyan személy, akikkel megoszthatják a titkaikat is. A bizalmasabb viszonyok számát illetően nincs különbség a fiúk és a lányok között. 9. ábra: Társas kapcsolatok jellemzői (N=2001) Azon személyek száma, akikkel rendszeresen beszélgetni szokott Válaszhiány Egy sincs 1-3 ember 4-5 ember 6-10 ember 11 felett Azon személyek száma, akikkel megosztja titkait Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 vagy több

17 A kapcsolatháló résztvevőinek vizsgálata alapján azt láthatjuk, hogy a gyerekek 95 százaléka rendszeresen beszélget a szüleivel, nagy részük a titkait is megosztja velük. A szülők mellett a legjobb barát, barátok irányába történő bizalmas kommunikáció jellemző még leginkább, a testvérekkel való bizalmas beszélgetés ritkábbnak mondható. A társas kapcsolatokat a véleményformálás szempontjából is vizsgáltuk, vagyis azt, hogy az illető környezetében hányan hallgatnak, adnak a véleményére, illetve ő milyen mértékben hallgat mások tanácsaira. A gyerekek környezetében átlagosan 3-4 olyan személy van, akik hallgatnak, figyelnek a fiatal véleményére, és átlagosan négy olyan személy, akik véleményére pedig ő támaszkodik. 10. ábra: Társas kapcsolatok hatása (N=2001) Azon személyek száma, akik hallgatnak rá Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 vagy több Azon személyek száma, akikre hallgat, ad a véleményükre Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 ember 5 vagy több Akik hallgatnak, adnak a gyerekek véleményére, elsősorban a családtagok (szülők, testvérek) és a barátok. Más felnőttek és más gyerekek ilyen jellegű figyelme ritkának mondható. Akik véleményére pedig ők adnak elsősorban, azok a szüleik és a barátaik. Érdekesség, hogy a gyerekek a legjobb barátaikkal kapcsolatban a saját hatásukat jellemzőbbnek ítélték, mint fordítva, azaz a barátaik hatását az ő véleményükre. 17

18 11. ábra: Társas kapcsolatok résztvevői (N=2001) Rendszeresen beszélgetnek Titkaikat megosztják Hallgatnak rá, adnak a véleményére Ő hallgat rájuk, ad a véleményükre Szülő vagy felnőtt családtag Más felnőttek Testvérek, unokatestvérek Legjobb barát, barátok Más gyerekek A társas kapcsolatok, viszonyok és hatások alapján öt olyan csoport különíthető el, amelyek eltérő kommunikációs szokásokkal bírnak. Ezek a csoportok pedig a következők: 1. Véleményvezér: nagy kapcsolathálóval rendelkezik, otthon és a barátok, kortársak körében is adnak a véleményére, ő is nyitott, hallgat másokra, 2. Otthoni hangadó: kis kapcsolathálóval rendelkezik, véleményvezér otthon, a barátok körében azonban nem az, 3. Cserfes: kiterjedt kapcsolathálóval rendelkezik, felnőttekkel, gyerekekkel sokat kommunikál, de véleménye nem hangsúlyos sem otthon, sem a kortársak körében, 4. Passzív, elzárkózó: kevés kortárs kapcsolata van, elszigetelt, nem nyitott másokra, az ő véleményére sem adnak, 5. Nyitott, közvetítő: barátok körében véleményvezér, adnak a véleményére, otthon kevésbé vonják be a döntésekbe. 18

19 12. ábra: Kommunikációs csoportok azonosítása Társas kapcsolatok, viszonyok és kommunikáció Véleményvezér Otthoni hangadó Cserfes 22 Passzív Közvetítő Mindennapi kommunikáció A gyerekek mindennapi kommunikációjának egyik fő jellemzője, hogy milyen gyakran beszélgetnek a szüleikkel, a barátaikkal, mennyit kezdeményeznek ők a beszélgetésekből. Másik fő jellemzője pedig, hogy a beszélgetések milyen formában történnek (személyes, nem személyes) és milyen témákat érintenek. A 8-14 éves gyermekek egy átlagos hétköznapon általában háromszor kommunikálnak a szüleikkel és a barátaikkal is. Hétvégén természetesen más a helyzet: a szülőkkel többet kommunikálnak, átlagosan négyszer, míg a barátokkal kevesebbet, és azt is leginkább szombaton teszik. A testvérekkel való kommunikáció szintén a hétvégi napokon intenzívebb. 19

20 13. ábra: Napi kommunikáció intenzitása (N=2001) Kommunikációk átlagos száma különböző napokon Barát, ismerős 1,9 2,1 2,9 Testvér 1,5 1,9 2,0 Egy átlagos hétköznap Szombat Vasárnap Más felnőtt 1,0 1,2 1,6 Szülő, felnőtt rokon 3,0 3,8 3, *Ha a kommunikáció egyszerre több személlyel történt, akkor az mindegyik félhez be lett számítva A korcsoportonkénti eltéréseket tekintve azt tapasztaljuk, hogy a 12 éven felüli gyerekek mind hétköznap, mind hétvégén kevesebbet kommunikálnak a szüleikkel, mint a kisebbek; azonban a barátokkal, kortársakkal történő kommunikáció már jóval intenzívebb a körükben. Tehát kimutatható, hogy a kortársak irányába való elmozdulás, nyitottság ebben az életkorban már a kommunikációk intenzitásában is tetten érhető. A fiúk és a lányok közötti eltéréseket tekintve, a lányok összességében többet kommunikálnak, de ez csak a 12 évnél idősebbek körében jellemző; a kisebbek esetében a fiúk kicsivel többször beszélnek a szüleikkel, mint a lányok. Nemcsak az életkor befolyásolja nagymértékben, hogy mennyi kommunikáció zajlik a gyerekek és a szüleik, illetve más felnőttek és a kortársaik irányába, hanem nagy eltéréseket tapasztalunk a különböző településtípusok között is. A budapesti gyerekek jóval kevesebbet beszélnek a szüleikkel, barátaikkal, testvéreikkel egyaránt, mint a többi kortársuk. A legintenzívebben kommunikálók a megyeszékhelyen lakó fiatalok, őket a kisvárosi, majd pedig a községi lakosok követik. A Budapesten élő gyerekek még hétvégén sem kommunikálnak annyit a szüleikkel, mint amennyit a megyeszékhelyen élő kortársaik egy átlagos hétköznapon. 20

21 A kommunikációk elemzése szempontjából fontos szempont, hogy ki a kezdeményező fél. Ha az egy hét alatt történő összes kommunikációt összesítjük, akkor a vizsgált fiatalok tíz százaléka egyszer sem volt kezdeményező fél, legtöbben pedig közötti kontaktust kezdeményeztek. Az idősebb korcsoportba tartozó fiatalok (12-14 évesek) ugyan kevesebbet kommunikálnak a szüleikkel, de nagyobb arányban kezdeményezők, mint a kisebbek. A nemenkénti eltéréseket tekintve a lányok bizonyultak kezdeményezőbbnek, a településtípus szerinti eltérések pedig hasonlóak a már korábban is bemutatott tendenciához. A budapesti gyerekek kezdeményeznek a legritkábban beszélgetést, legaktívabbak pedig a megyeszékhelyen lakó kortársaik. 14. ábra: Kommunikációk kezdeményezésének aránya (N=2001) Kommunikációk kezdeményezése egy átlagos héten Nem kezdeményezett 1-5 kommunikáció kommunikáció kommunikáció kommunikáció Legalább 31 kommunikáció 21

22 5. Időfelhasználás és a szabadidő eltöltése A kutatás során a médiahasználati és kommunikációs szokások mellett részletesen feltártuk a célcsoport időfelhasználását, szabadidős tevékenységét, a különböző kikapcsolódási formákat. Elsőként a különböző szabadidős elfoglaltságok gyakoriságát tekintjük át, majd a gyerekek napi időbeosztását vizsgáljuk, és kötjük össze a különböző médiahasználati jellemzőkkel. A szabadidő mennyisége és eltöltésének módjai A gyerekek számára rendelkezésre álló szabadidő hétköznap átlagosan négy, míg egy hétvégi napon 9,5 óra. A éves korosztálynak valamivel több szabadidő áll rendelkezésére - főként hétvégén -, mint a kisebbeknek. Az életkor mellett meghatározó tényező a településtípus hatása is, miszerint a budapesti fiatalok szabadideje kevesebb, mint a kisvárosi, községi kortársaiké (hétvégén átlagosan napi egy órával). A megyeszékhelyen lakó fiatalok szabadideje pedig hasonló a fővárosi gyerekekéhez. A vagyoni háttér szerinti eltéréseket tekintve legkevesebb szabadidővel a AB vagyoni háttérrel rendelkező gyerekek rendelkeznek, de ez csak a hétköznapokra vonatkozik, a hétvégékre már nem. Ennek oka abban valószínűsíthető, hogy ezek a gyerekek a többiekhez képest több iskolán kívüli programra járnak, sűrűbb időbeosztással rendelkeznek. 15. ábra: Szabadidő mennyisége hétköznap és hétvégén (N=2001) Szabadidő nagysága egy átlagos hétköznapon Válaszhiány 1-2 óra 3 óra 4 óra 5 v. több Szabadidő nagysága egy átlagos hétvégi napon Válaszhiány 1-5 óra 6-8 óra 9-11 óra 12 v. több A 8-14 éves korosztály esetében a szabadidő eltöltésének leggyakoribb formája a zenehallgatás, a számítógépen történő játék és a barátokkal, ismerősökkel való találkozás, együttlét. Ezek mellett még gyakori a sportolás, vagy valamilyen hobbival való foglalkozás és 22

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

A sajtó közönsége 2008-ban

A sajtó közönsége 2008-ban What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000

Részletesebben

Az élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta

Az élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta Az élet, a telefonom és én IpsosMobinauta Miről szól a kutatás? Hogy használják az okostelefont az emberek különböző napszakokban? Milyen érzelmek társulnak az okostelefonhoz? Megváltoztatta-e az okostelefon

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról

KSH felmérés a kulturális fogyasztásról KSH felmérés a kulturális fogyasztásról Pillanatkép a kulturális statisztikákról 2013.05.28. Bárdosi Mónika Társadalomstatisztikus, KSH monika.bardosi@ksh.hu Amiről van adat 1. Szórakoztatás statisztika

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei

EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei EU Kids Online II A magyarországi kutatás eredményei A gyerekek internethasználatának jellegzetességei Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére 2011. szeptember v1.2 I. A GYEREKEK

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

Kedves Könyvtárlátogató!

Kedves Könyvtárlátogató! Kedves Könyvtárlátogató! Az Önök településén a Balassi Bálint Megyei Könyvtár által működtetett Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer biztosítja a könyvtári szolgáltatásokat. Ezzel a kérdőívvel arról szeretnénk

Részletesebben

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor?

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Naponta 1,1 millió internetező Sasvári Gabriella, Sanoma . mit eszik? Sanoma Panel, 2012 95% Kínai 55% PC Magyaros 5% Laptop 45% 59%

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Tájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló

Tájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló Tájékozódás és a magyar internetezők körében Összefoglaló Tájékozódás és online és offline Termékenként és termékkategóriánként Tájékozódás és termékenként (1./2) Online tájékozódás Online tájékozódás

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Kid.Comm 2 kutatási eredmények a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai

Kid.Comm 2 kutatási eredmények a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai Kid.Comm 2 kutatási eredmények a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai Budapest, 2012. május 23 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felkérésére és anyagi támogatása mellett az Ipsos Média-, Reklám-,

Részletesebben

ÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015.

ÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015. ÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015. 1. Nemed: Fiú 19 fő Lány 17 fő Összesen:36 fő 2. Véleményed szerint mennyire vagy egészséges? a) Teljesen egészséges vagyok 9 fő 25% b) Eléggé egészséges vagyok

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született. Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára

Részletesebben

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15. NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK

2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2 KULCSMUTATÓK 3 ELSŐDLEGES TÉVÉVÉTELI MÓD* IDŐSORA Ma 3 950 ezer tévéző magyarországi háztartás van. A

Részletesebben

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról A Formatex kérdőíves kutatása Mintavétel: 2012. október-december 1 1. Vezetői összefoglaló A Formatex több bevásárlóközpontban és egy családi nagyrendezvényen

Részletesebben

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék

Részletesebben

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,

Részletesebben

A médiahasználat változása

A médiahasználat változása A médiahasználat változása Kántor Kata, 2011. április 6. Tartalom 1 Médiafogyasztás 2 3 4 5 Újságolvasás Tévénézés Rádióhallgatás Internet 6 Médiaköltés 1 Médiafogyasztás Médiumok - pillanatkép 4 2005

Részletesebben

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4

Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4 Magyar Gábor BME DE! 2012 NJSZT 2 DE! 2012 NJSZT 3 Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4 Új termékek: senior telefonok DE! 2012 NJSZT 5 DE! 2012 NJSZT 6 A több-képernyős

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7.

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN x¾ x ¾ f ¾¾ h¾ 9f½½ ¹ 9h - 1. A KUTATÁSRÓL

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

Alapozni a középiskolás években kell Hatékony kommunikációs stratégia a célcsoportban

Alapozni a középiskolás években kell Hatékony kommunikációs stratégia a célcsoportban Alapozni a középiskolás években kell Hatékony kommunikációs stratégia a célcsoportban Sáfrány Zsuzsanna Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006. november 17. Mivel támogatja a FISZ a felsőoktatási

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Ipsos Kid.com. 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái. A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai:

Ipsos Kid.com. 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái. A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai: A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai: Ipsos Kid.com 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái Készítette: Halmos Júlia Csenge az Ipsos 2011-2012 decemberi gyerek-kutatásai alapján Különböző médiumokkal

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI

T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI 1. A kutatás bemutatása A TABBY (Threat Assessment of Bullying Behavior among Youth) in Internet kutatás panelfelmérés

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X sorszám I-IV. KÉRDÉSEKET A WIP KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL VÁLASZOLD MEG! I. A kérdezett 1 16 évnél fiatalabb (Wip 19. kérd.) 2 18 évnél fiatalabb 3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak?

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

7. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s. A modul szerzői: Marsi Mónika Págyor Henriette Farkas Magdolna

7. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s. A modul szerzői: Marsi Mónika Págyor Henriette Farkas Magdolna T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Csak lógok a neten A TV, az internet- és a mobiltelefonhasználat csapdái A modul szerzői: Marsi Mónika Págyor Henriette Farkas Magdolna SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Nemzeti Kulturális Alap pályázata Könyvtári Szakmai Kollégium Használói elégedettség vizsgálata

Nemzeti Kulturális Alap pályázata Könyvtári Szakmai Kollégium Használói elégedettség vizsgálata 1) Általában honnan jut hozzá az Ön számára szükséges információkhoz, ismeretekhez? Internetből otthon, ismerősöknél 301 86% Könyvtári könyvekből 285 81% Saját könyvekből 234 67% Családtagoktól, ismerősöktől

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Új szegénység. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai. Csepeli György Prazsák Gergő Magyar Szociológiai Társaság Közgyűlése

Új szegénység. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai. Csepeli György Prazsák Gergő Magyar Szociológiai Társaság Közgyűlése Új szegénység A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai Csepeli György Prazsák Gergő Magyar Szociológiai Társaság Közgyűlése Budapest, 2009. május 20. Kommunikáció mobiltelefon útján Minta: 1500 fő

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X

3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? X 1 van 2 nincs X sorszám I-IV. KÉRDÉSEKET A WIP KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL VÁLASZOLD MEG! I. A kérdezett 1 16 évnél fiatalabb (Wip 19. kérd.) 2 18 évnél fiatalabb 3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak?

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Jelszavak 2011-ben Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Összefoglaló A legjellemzőbb jelszótípus e-mail fiókok esetében a betűk és számok (például: gabi34, ilrw12) kombinációjának

Részletesebben

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27.

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27. TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS Vörös Csilla 2014. Február 27. ELÉRÉS ÉS KÖZÖNSÉGARÁNY A NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS AZ ELÉRÉS Célcsoportok: Teljes lakosság (9 179 449 fő) és 18+ (7 857 565 fő) Idősáv: 02:00-25:59

Részletesebben

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Hallgatói és oktatói igények összevetése NETWORKSHOP KONFERENCIA 2013. március 26-28. Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola csilla@ektf.hu

Részletesebben

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan: Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és Veszprém, 2013. április 17. Gradvolt Szilveszter r. őrnagy Pécs VBB. Titkára I. Pécs Városi Baleset megelőzési Bizottság bemutatása Aközlekedésről szóló 1988. évi I. tv. a közlekedési propaganda tevékenységet

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

WIP. Internet kérdőív. A válaszadás önkéntes! sorszám. 2003...hó... nap... óra... perctől

WIP. Internet kérdőív. A válaszadás önkéntes! sorszám. 2003...hó... nap... óra... perctől sorszám I-IV. KÉRDÉSEKET A WIP KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL VÁLASZOLD MEG! I. A kérdezett 2 18 évnél fiatalabb (Wip 28. kérd.) 3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? 1 van 2 nincs

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben