KID.COMM. A 8-14 éves gyerekek kommunikációs szokásai 2008
|
|
- Veronika Bartané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KID.COMM A 8-14 éves gyerekek kommunikációs szokásai 2008
2 Tartalom 1. Bevezetés A célcsoport jellemzői... 5 Szociodemográfiai jellemzők... 5 Pszichografikus jellemzők Érdeklődés és informálódás... 7 Érdeklődési területek, releváns témák... 7 Az informálódás módjai... 8 Médiafogyasztási szokások, kontroll a médiahasználatban Médiahasználati attitűd-csoportok Társas kapcsolatok, network és kommunikáció Társas kapcsolatok jellemzői Mindennapi kommunikáció Időfelhasználás és a szabadidő eltöltése A szabadidő mennyisége és eltöltésének módjai Az internethasználat jellemzői Időmérleg: a gyerekek napi időbeosztása
3 1. Bevezetés Az iskoláskorúak egyik fő jellemzője, hogy ebben (8-14 éves) a korosztályban zajlik le az az átmenet, amely során a felnőttek által hozott döntéseket először kiegészíti, majd fokozatosan felváltja az autonóm döntéshozatal az élet legkülönbözőbb területein. Ekkor indul el tehát a felnőtté válás, az egyén kialakulásának hosszú folyamata. Ebben az időszakban a gyermekeket kívülről érő hatások meghatározó szerepet játszanak abban, hogy felnőttként milyen egyén, személyiség, vagy akár fogyasztó válik belőlük. Ugyanakkor az ilyen korú gyerekek sokkal kiszolgáltatottabbak, védtelenebbek ezekkel a kívülről jövő hatásokkal szemben, mint az idősebb társaik. Nem véletlen, hogy az elmúlt években programok egész sora indult - akár az EU keretében is annak érdekében, hogy ezek segítségével a gyerekeket felkészítsék az eligazodásra az élet különböző területein. (Például a gyerekek aktív és felelős, európai állampolgárokká válását elősegítő uniós programok, vagy az itthon is követőkre talált MediaSmart, a tudatos reklámfogyasztóvá válást segítő program, vagy akár a European Safer Internet (itthon Barátságos Internet néven elindult) programok. A KID.COMM elnevezésű projekt fő célkitűzése az volt, hogy hazai viszonylatban hiánypótló jelleggel tárja fel az iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait, valamint attitűdjeit. A célcsoport kommunikációs sajátosságainak mindennapi életvitelük kontextusában való vizsgálata (kommunikációs napló és napi időmérleg alkalmazásával) által tártuk fel a kommunikáció hasznosulásának mechanizmusát. A célcsoport felmérése speciális kutatási tervet igényelt több szempontból is: egyrészt ki kellett terjednie a célszemélyek válaszain túl a családi kontextusra, amely hátteret nyújt a mindennapi életükhöz, másrészt az életkori sajátosságaiknak megfelelően, adaptált formában kellett alkalmazni a standard (összehasonlításokat lehetővé tevő) kutatási eszközöket. A kutatás főbb paraméterei: Célcsoport: 8-14 évesek Minta: országos reprezentatív Mintanagyság: 2001 fő Adatfelvételi módszer: CAPI (laptop) Felhasznált kutatási eszközök: - fókuszcsoportos megalapozás 3
4 - gyerek-kérdőív - szülői kérdőív - időmérleg - kommunikációs napló 4
5 2. A célcsoport jellemzői Szociodemográfiai jellemzők A kutatás során alkalmazott minta szociodemográfiai összetétele reprezentálja a hazai 8-14 éves korosztályt. A mintában közel azonos arányban vannak a fiúk és a lányok, a 8-11 évesek aránya 45%, a évesek aránya pedig 55%. A településtípus, a vagyoni helyzet és a háztartás nagyságára vonatkozó megoszlások pedig reprezentálják a hazai gyermekes háztartásokat. 1. Táblázat: A minta szociodemográfiai jellemzői (N=2001) A minta összetétele Esetszám Százalék Neme Fiú Lány Korcsoportok 8-11 éves éves Településtípus Budapest Megyeszékhely Város Község Esomar besorolás AB C C DE NV Háztartásnagyság 2 fős fős fős vagy több fős Gyerekek száma a háztartásban Válaszhiány gyermek gyermek
6 Pszichografikus jellemzők A vizsgált korosztályról értékes információkat tudhatunk meg azáltal, ha megvizsgáljuk, kit, kiket tekintenek a fiatalok példaképüknek. A példaképek feltárása abban segít, hogy betekintést nyújtson arról, kik azok a személyek, akiket a fiatalok referenciának tekintenek, kikre néznek fel, kiknek a véleménye, életmódja, stílusa mértékadó a számukra. Az eredmények alapján azt látjuk, hogy a legtöbbjük számára nincsen ilyen meghatározható személy, további 22 százalékuk a szüleik egyikét tekinti példaképének. A fiatalabbakra (8-11 évesek) nagyob arányban jellemző, hogy meg tudnak nevezni saját példaképet, míg a 12 évnél idősebbek körében szignifikánsan kisebb arányban vannak azok (47%), akik számára van ilyen meghatározó személy. A fiúk és a lányok között nincsen eltérés ebben a tekintetben. A Budapesten és a nagyvárosokban élő fiatalokra inkább jellemző, hogy van meghatározott példaképük, míg a községi, kisvárosi kortársaik esetében ez jóval ritkább. A fiatalabb gyerekek körében jellemzőbb a szülők megnevezése, míg az idősebbek körében 18 százalékuk külföldi sportolót említ. 2. Táblázat: Példaképek megnevezése csoportosítás alapján (N=2001) Példaképek Említések száma Százalék Nincs példaképe Szülő (apa, anya) Sportoló - külföldi Híresség - külföldi Családtag egyéb 80 4 Híresség - magyar 74 4 Sportoló - magyar 27 1 Barát, barátnő, osztálytárs 20 1 Tanár (edző, nevelő, oktató) Táblázat: Példaképek konkrét említése (N=2001) Példaképek Említések száma Százalék Christiano Ronaldo 37 2 Ronaldo 19 1 L.L. Junior 18 1 Rihanna 16 1 Ronaldinho 15 1 Avril Lavigne cent (rapper) 11 1 David Beckham 8 0 Vanessa Hudgens 6 0 Shakira 6 0 Kimi Raikonnen 6 0 6
7 3. Érdeklődés és informálódás E fejezet központi témája a fiatalok informálódási és médiafogyasztási szokásai. A konkrét médiatartalmak kedveltségének bemutatása mellett feltárjuk a médiafogyasztáshoz kapcsolódó attitűdöket, melyekre ebben az életkorban még az otthoni, szülői minta is nagy hatással van. Érdeklődési területek, releváns témák A vizsgált fiatalok körében egyértelműen a könnyűzene iránti érdeklődés a legjellemzőbb, amit az állatok, növények iránti figyelem követ. Továbbá a fiatal korosztály több mint felét nagyon érdekli a sport, a számítógép használat és az internet. Az érdeklődési területek sorrendje természetesen korcsoportonként és nemenként eltérést mutat. A fiúk esetében a sport szerepel az első helyen és a számítástechnika mellett az autók, motorkerékpárok iránti figyelem is jelentős. A lányoknál a könnyűzene áll az élen, amit a divat és az öltözködés követ. Ha a két korcsoportot tekintjük, akkor is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: a 8-12 évesek elsősorban az állatok, növények és a sport iránt érdeklődnek, míg a évesek körében a zene, az internet és a számítástechnika dominál. 1. ábra: Érdeklődési területek meghatározása (N=2001) Nagyon Közepesen Egyáltalán nem Válaszhiány Zene Állatok, növények, élővilág Sport Számítógépek, számítástechnikai eszközök, video-játékok Internet Mozi, filmek Divat, öltözködés, ruhák Autók, motorkerékpárok Sztárok, híres emberek Szépségápolás, kozmetikumok használata, hajápolás Egészséges táplálkozás Irodalom, könyvek Tudományok Színház Klasszikus zene, festészet, szobrászat % 20% 40% 60% 80% 100% 7
8 Az informálódás módjai A következőkben a fiatalok általános informálódási technikáit tekintjük át, illetve a különböző személyes és nem személyes információs csatornák megítélését a relevancia, a szórakoztatás és a hitelesség szempontjából. A fiatalok a számukra érdekes témákról elsősorban a szüleiktől, másodsorban pedig a legjobb barátaik révén jutnak információkhoz. A televízió, mint a tájékozódás forrása, a harmadik helyen szerepel az informálódás tekintetében. A fiatalok több mint fele említette még az internetet és más kortárs gyerekek általi információszerzést. Összességében azt láthatjuk, hogy a személyes kommunikáció révén történő informálódás lényegesebb, mint a nem személyes jellegű csatornákon történő. Ez utóbbiak közül pedig a televízió és az internet említése jelentős, míg az újságokból, könyvekből való tájékozódás kevésbé jellemző. Relevancia A kommunikációs csatornák relevanciája azt jelenti, hogy a fiatalok az őket érdeklő területeken mennyire tartják hasznosnak, érdekesnek az adott forrásból érkező információkat. Azt láthatjuk, hogy a relevancia szempontjából kiemelkedő értékkel rendelkező szülők, felnőtt családtagok mellett a televízió is releváns információkat közvetít a fiatalok többsége számára. A barátok és a televízió esetében kapott érték közel azonos, míg a többi információs forrás esetében a relevancia meghatározása 50 százalék alatti. Szórakoztatás A kommunikációs csatornák szórakoztató funkciója azt jelenti, hogy az adott kommunikációs módhoz mennyire társul a kikapcsolódás, mennyire szórakoztató, mennyire társul az információszerzéshez kellemes időeltöltés is. A szórakoztató funkció említése a barátok révén történő információszerzés esetében a legjellemzőbb. A televízió szintén magas szórakoztatási funkcióval bír, míg a többi csatorna esetében 50 százalék alatti érték tapasztalható. Hitelesség A kommunikációs csatornák hitelessége azt jelenti, hogy a fiatalok az adott forrásból érkező információkat mennyire fogadják el feltétel nélkül, milyen mértékben hiszik el a kapott információkat. A hitelesség vonatkozásában azt láthatjuk, hogy a személyes kommunikáció hitelesebb, mint a nem személyes csatornák révén történő informálódás. Különösen magas érték tartozik a szülőkhöz, vagy más felnőtt családtagokhoz. Ezek mellett a legjobb barátok hitelességének említése is jelentős, míg a különböző médiumok (TV, rádió, újság stb.) igen alacsony hitelességi értékekkel bírnak. 8
9 2. ábra: Kommunikációs csatornák (személyes) általános megítélése/1. (N=2001) Tájékozódás forrása Hasznosság, érdekesség Szórakoztatás Hitelesség Szülő vagy felnőtt családtag Más felnőttek Testvérek, unokatestvérek A legjobb barátod, barátaid Más gyerekek 3. ábra: Kommunikációs csatornák (médiumok) általános megítélése/2. (N=2001) Tájékozódás forrása Hasznosság, érdekesség Szórakoztatás Hitelesség Újság Televízió Rádió Internet Könyvek Rendezvények, események A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy mely konkrét kommunikációs tartalmak, csatornák a legkedveltebbek, mind a televízió, a rádió, az internet és a nyomtatot sajtó tekintetében. Mindegyik médiatípus esetében összesítettük a megnevezett kedvenc csatornákat, és kialakítottunk egy rangsort, melyet a következő ábra foglal össze: 9
10 Kedvenc TV-csatornák, lapok, weboldalak, rádióállomások éves fiúk éves lányok 8-12 éves fiúk 8-11 éves lányok december Médiafogyasztási szokások, kontroll a médiahasználatban Mivel ebben az életkorban a médiafogyasztási szokásokat nagymértékben befolyásolja még az otthoni, a szülői minta, illetve a szülői kontroll, ezért ezeknek a feltárására nagy hangsúlyt fektettünk. A médiafogyasztási szokásokat elsőként különböző dimenziók (kikapcsolódás, szülői kontroll stb.) révén mutatjuk be, majd pedig egy összetett kép alapján, amelyben jól elkülöníthető csoportokat jellemzünk a vizsgált attitűdök alapján. Az otthoni mintának egyik lényeges eleme a médiaeszközök programszerű, tudatos használata, illetve az ezzel ellentétes, szinte állandó jellegű, háttérként szolgáló zenehallgatás, illetve TV használat. Az eredmények azt mutatják, hogy igen elterjedt az egyéb cselekvésekhez kötődő (evés, utazás), háttérben történő médiafogyasztás, és az olyan háztartások sem ritkák, ahol szinte egész nap be van kapcsolva a televízió (19%). A médiafogyasztás szórakoztató funkciója elsősorban a televízióhoz kapcsolódik, a fiatalok nagy része kifejezetten szeret másokkal együtt közösen tévézni, illetve kapcsolgatni a különböző csatornák között. Az újságokkal, magazinokkal kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a legtöbben lapozgatni szeretik, a lapok tartalmának teljes elolvasása csak a gyerekek kevéssel több, mint egyharmadára jellemző. A gyerekek közel felének egyáltalán nem a 10
11 televíziózás a legfontosabb kikapcsolódási forma, de egy nem elhanyagolható részüknek szinte kizárólag a tévézés jelenti a szórakozást, a pihenést. A különböző kommunikációs eszközök és tartalmak használatának mindennapiságával együtt jár az eszközök nélkülözhetetlenné válásának szubjektív érzete is. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy már a gyerekeknek is van egy olyan része, akik nem érzik komfortosan magukat, ha nincs lehetőségük internetezni. A mobiltelefon-használat nélkülözhetetlensége pedig még ennél is nagyobb mértékben érvényesül a fiatalok körében. A fiatalok 59 százaléka pedig mindig törekszik arra, hogy a kedvenc műsorait megnézze a tévében, azaz a gyerekek túlnyomó része ragaszkodik az általa már egyszer megkedvelt műsorhoz, és csupán 9 százalék azok aránya, akiket nem zavar, ha lemaradnak róla. A televíziózáshoz, a látott tartalmakhoz kötődő személyes kommunikáció a gyerekek többségének fontos igénye. A megkérdezett fiatalok több mint fele szokott a szüleivel és a kortársaival is beszélgetni a különböző televíziós műsorokról, közel 60 százalékuk pedig kikéri a szülei véleményét abban az esetben, ha nem ért valamit abból, amit lát vagy hall. 4. ábra: Médiafogyasztási attitűd: Személyes kommunikáció, tudatos fogyasztás (N=2001) Válaszhiány Egyáltalán nem Kicsit Teljesen Fontosnak tartom, hogy megismerjem mások véleményét Szoktam televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni a szüleimmel Szoktam televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni más gyerekekkel Jobban hiszek a barátaimnak, mint annak, amit a tévében látok Ha látok, hallok valamit a tévében, amit nem értek, megkérdezem a szüleimet Ha érdekel valami, igyekszem a lehető legalaposabban utánanézni Csak akkor nézek tévét, ha már végképp nincs semmi jobb dolgom Az interneten mindent megtalálok, amire csak szükségem van % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % A szülői kontroll jelenlétének vizsgálatára több attitűdállítás alapján következtethetünk. Az eredmények azt mutatják, hogy a televíziózás és az internetezés kapcsán a gyerekek többségénél van valamilyen mértékű korlátozás, beleszólás a szülők részéről. A megkérdezettek negyedénél jelentősebb mértékű szülői kontroll tapasztalható a televízió-nézést tekintve, de a gyerekek harmadánál kifejezetten alacsony szintű a korlátozás. 11
12 5. ábra: Médiafogyasztási attitűd: Szülői kontroll (N=2001) Válaszhiány Egyáltalán nem Kicsit Teljesen Meg szoktam nézni olyan műsorokat, filmeket a tévében, amelyeket nem lenne szabad Gyakran tévézek egyedül Előfordul, hogy megnézek olyan internetoldalakat, ami nem lenne szabad Általában szabadon böngészhetek az interneten Általában azt nézek meg a tévében, amit akarok A szüleim döntik el, mit nézhetek meg a tévében A nálam idősebbeknek szóló műsorok sokkal érdekesebbek, mint az én korosztályomnak szólók % 20% 40% 60% 80% 100% A médiafogyasztásban szerepet játszó szülői kontroll vizsgálata kapcsán nemcsak a fiatalokat, hanem a szüleiket is megkérdeztük, hogy milyen mértékben korlátozzák a különböző kommunikációs eszközök használatát, és milyen mértékben felügyelik a különböző médiatartalmakhoz való hozzáférést. A 8-14 éves korosztály 60 százaléka rendelkezik már saját mobiltelefonnal, 39 százalékuk pedig saját használatú színes TV-vel is. Ezek mellett a fiatalok majdnem negyedének van saját discman-je és számítógépe. A szülők bevallása alapján azt láthatjuk, hogy a legtöbb esetben van valamiféle korlátozás ezen eszközök használata esetében. Emellett nem elhanyagolható azok aránya sem (25-25%), akik bármiféle korlátozás nélkül használhatják a saját számítógépüket, illetve tévéjüket. 12
13 6. ábra: Saját médiaeszközökkel való rendelkezés (N=2001) Mobiltelefon Színes TV Mp3 lejátszó / ipod Discman / walkman Asztali számítógép CD lejátszó Rádió Játékkonzol DVD lejátszó, amely felvételre nem alkalmas Kábel TV Otthoni internethozzáférés Webkamera HI-FI sztereó berendezés Kézi video-játék Nyomtató Analóg, hagyományos fényképezőgép ábra: Kommunikációs eszközök használatának szülői kontrollja (N=2001) Nincs korlátozás a használatban Korlátozás van vagy felügyelettel használhatja Webkamera Videomagnó Színes TV Rádió Otthoni internethozzáférés Nyomtató Mp3 lejátszó / ipod Mobiltelefon Kézi video-játék Kábel TV Játékkonzol HI-FI sztereó berendezés DVD lejátszó, amely felvételre nem alkalmas Discman / walkman Digitális fényképezőgép vagy kamkorder CD lejátszó Asztali számítógép Analóg, hagyományos fényképezőgép % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A szülői korlátozások döntően személyes felügyelettel vagy ellenőrzéssel történnek, a különböző biztonsági technikai eszközök alkalmazása egyelőre kevéssé elterjedt. Az esetek valamivel több, mint felében a szülők meghatározzák mind a televíziózással eltölthető idő mennyiségét, mind pedig a gyermek számára nézhető műsorok jellegét, típusát. A korlátozások előfordulása természetesen a gyerekek életkorával áll összefüggésben, a 8-11 évesek esetében sokkal elterjedtebbek és szigorúbbak mind a televíziózással, mind a 13
14 számítógép-használattal kapcsolatban. A 8-11 éves gyerekek esetében a szülők 70 százaléka meghatározza, hogy milyen műsorokat nézhet meg a gyermeke, 65 százalékuk meghatározza a tévézéssel eltöltött idő mennyiségét is, és 16 százalékuk alkalmaz valamilyen biztonsági beállítást a számítógépen is, annak érdekében, hogy korlátozza a hozzáférhető internetes tartalmakat. Érdekesség, hogy településtípus szerint is nagy eltérések figyelhetők meg. Lazább szülői kontroll érvényesül a községi és a kisvárosi fiatalok esetében, míg a nagyvárosi vagy budapesti gyerekeknél sokkal jelentősebb a korlátozás minden típusának mértéke. A vagyoni hátteret tekintve pedig az tapasztalható, hogy a legmagasabb vagyoni kategóriába tartozó, jómódú családok esetében nagyobb fokú ellenőrzés, korlátozás tapasztalható a szülők részéről a különböző eszközök fogyasztására vonatkozóan. 4. Táblázat: Otthoni korlátozások a kommunikációs eszközök használatában Korlátozások Esetszám Százalék Meghatározzák, hogy gyermekük milyen műsorokat nézhet meg a televízióban Meghatározzák, hogy gyermekük mennyi időt tölthet televízió nézéssel Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a videójátékokon/számítógépes játékokon Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a videókon/dvd-ken Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a tévéműsorokon Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a mozifilmeken Alkalmaznak biztonsági beállítást a számítógépükön, amivel az interneten hozzáférhető tartalmat korlátozzák Alkalmaznak gyermekzárat vagy pinkód alapú hozzáférést a televíziójukon Médiahasználati attitűd-csoportok A kutatásban szereplő attitűdállítások alapján összetett képet kapunk a fiatalok médiafogyasztási szokásairól. A klaszteranalízis segítségével kialakított csoportok a következőképpen jellemezhetők: 1. Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekeknél otthon szinte mindig be van kapcsolva a televízió, általában azt néznek, amit akarnak, a szülők részéről minimális a kontroll a tévénézés és az internetezés tekintetében is. Maga a televíziózás igazi kikapcsolódás a számukra, és mellette egyéb tevékenységeket is gyakran végeznek (evés, számítógépezés stb.). Fontos számukra a mobiltelefonálás és az internetezés állandó lehetősége. 14
15 2. Kontrollált és ritkább médiahasználat: Ebbe a csoportba tartozó gyerekeknél a szülői kontroll sokkal jelentősebb mértékű mind az internetezés, mind a tévézés tekintetében, mint az első csoport esetében. A háttérben történő médiahasználat kevésbé jellemző, a különböző kommunikációs csatornák használata nem annyira hangsúlyos az életükben. 3. Tudatosabb médiahasználat és közepes kontroll: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek esetében van egyfajta szülői kontroll a médiahasználatra vonatkozóan, de ők is dönthetnek abban, hogy mit néznek meg a tévében. A televízión kívül sokat számít nekik a szüleik, barátaik véleménye, szeretnek utánajárni, utánanézni több forrásból is annak, ami érdekli őket. Ők a legnyitottabbak mások véleményére, és gyakran beszélgetnek a különböző médiában látott, hallott tartalmakról mind a kortársaikkal, mind a szüleikkel. 8. ábra: Általános médiahasználati attitűdcsoportok megoszlása (N=2001) Médiahasználati attitűdcsoportok Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó Kontrollált és ritkább médiahasználat 34 Tudatosabb médiahasználat, közepes kontrollal 5. Táblázat: Médiahasználati attitűdcsoportok jellemzői Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó Kontrollált és ritkább médiahasználat Tudatosabb médiahasználat és közepes kontroll Nagyobb arányban fiúk Fiúk, lányok aránya közel egyforma Nagyobb arányban lányok Kétharmaduk 12 év feletti Döntően 8-11 évesek Döntően évesek Kisvárosiak túlreprezentáltak Községiek túlreprezentáltak Nagyvárosiak túlreprezentáltak Átlagos vagyoni háttér Átlagos vagy az alatti vagyoni háttér Vagyoni háttér: átlag feletti (AB) Átlagos tanulók Jó tanulók Legjobb tanulók 15
16 4. Társas kapcsolatok, network és kommunikáció A kutatás egyik fő célkitűzése a gyerekek társas viszonyainak feltérképezése, a különböző kommunikációs és szociális viszonyainak meghatározása és az ezekhez köthető kommunikációs technikák bemutatása volt. A gyerekek kapcsolati hálóját mennyiségi, minőségi oldalról vizsgáltuk, illetve abból a szempontból is, hogy milyen mértékben szerepelnek benne a kortársak és milyen mértékben a felnőttek, szülők. A kapcsolatháló elemeinek részletes áttekintése után pedig a kapcsolatháló tulajdonságai és a kommunikáció másokra vonatkozó hatása alapján csoportosítottuk a gyerekeket aszerint, hogy milyen mértékben befolyásolják véleményükkel a szűken, illetve a tágabban értelmezett környezetüket. Társas kapcsolatok jellemzői A gyerekek kapcsolati hálójának nagyságát, kiterjedtségét elsőként azzal mértük, hogy hány olyan személy van a környezetükben, akikkel rendszeresen tudnak és szoktak is beszélgetni. Ezen személyek átlagos száma hét és nyolc között van, a gyerekek közel harmada 6-10 emberrel tart kapcsolatot. A fiúk kapcsolati hálója valamivel kisebb, mint a lányoké; és a budapesti és községi lakosok is kevesebb ilyen jellegű viszonnyal rendelkeznek a kisvárosi, nagyvárosi gyerekekhez képest. Az ennél személyesebb, bizalmasabb kapcsolatok átlagos száma 2,4. Jól láthatjuk, hogy a gyerekek harmada egy személlyel osztja meg a bizalmas, személyes dolgait, 6 százalékuk pedig senkivel sem. A legtöbbjük életében van kettő vagy három olyan személy, akikkel megoszthatják a titkaikat is. A bizalmasabb viszonyok számát illetően nincs különbség a fiúk és a lányok között. 9. ábra: Társas kapcsolatok jellemzői (N=2001) Azon személyek száma, akikkel rendszeresen beszélgetni szokott Válaszhiány Egy sincs 1-3 ember 4-5 ember 6-10 ember 11 felett Azon személyek száma, akikkel megosztja titkait Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 vagy több
17 A kapcsolatháló résztvevőinek vizsgálata alapján azt láthatjuk, hogy a gyerekek 95 százaléka rendszeresen beszélget a szüleivel, nagy részük a titkait is megosztja velük. A szülők mellett a legjobb barát, barátok irányába történő bizalmas kommunikáció jellemző még leginkább, a testvérekkel való bizalmas beszélgetés ritkábbnak mondható. A társas kapcsolatokat a véleményformálás szempontjából is vizsgáltuk, vagyis azt, hogy az illető környezetében hányan hallgatnak, adnak a véleményére, illetve ő milyen mértékben hallgat mások tanácsaira. A gyerekek környezetében átlagosan 3-4 olyan személy van, akik hallgatnak, figyelnek a fiatal véleményére, és átlagosan négy olyan személy, akik véleményére pedig ő támaszkodik. 10. ábra: Társas kapcsolatok hatása (N=2001) Azon személyek száma, akik hallgatnak rá Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 vagy több Azon személyek száma, akikre hallgat, ad a véleményükre Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 ember 5 vagy több Akik hallgatnak, adnak a gyerekek véleményére, elsősorban a családtagok (szülők, testvérek) és a barátok. Más felnőttek és más gyerekek ilyen jellegű figyelme ritkának mondható. Akik véleményére pedig ők adnak elsősorban, azok a szüleik és a barátaik. Érdekesség, hogy a gyerekek a legjobb barátaikkal kapcsolatban a saját hatásukat jellemzőbbnek ítélték, mint fordítva, azaz a barátaik hatását az ő véleményükre. 17
18 11. ábra: Társas kapcsolatok résztvevői (N=2001) Rendszeresen beszélgetnek Titkaikat megosztják Hallgatnak rá, adnak a véleményére Ő hallgat rájuk, ad a véleményükre Szülő vagy felnőtt családtag Más felnőttek Testvérek, unokatestvérek Legjobb barát, barátok Más gyerekek A társas kapcsolatok, viszonyok és hatások alapján öt olyan csoport különíthető el, amelyek eltérő kommunikációs szokásokkal bírnak. Ezek a csoportok pedig a következők: 1. Véleményvezér: nagy kapcsolathálóval rendelkezik, otthon és a barátok, kortársak körében is adnak a véleményére, ő is nyitott, hallgat másokra, 2. Otthoni hangadó: kis kapcsolathálóval rendelkezik, véleményvezér otthon, a barátok körében azonban nem az, 3. Cserfes: kiterjedt kapcsolathálóval rendelkezik, felnőttekkel, gyerekekkel sokat kommunikál, de véleménye nem hangsúlyos sem otthon, sem a kortársak körében, 4. Passzív, elzárkózó: kevés kortárs kapcsolata van, elszigetelt, nem nyitott másokra, az ő véleményére sem adnak, 5. Nyitott, közvetítő: barátok körében véleményvezér, adnak a véleményére, otthon kevésbé vonják be a döntésekbe. 18
19 12. ábra: Kommunikációs csoportok azonosítása Társas kapcsolatok, viszonyok és kommunikáció Véleményvezér Otthoni hangadó Cserfes 22 Passzív Közvetítő Mindennapi kommunikáció A gyerekek mindennapi kommunikációjának egyik fő jellemzője, hogy milyen gyakran beszélgetnek a szüleikkel, a barátaikkal, mennyit kezdeményeznek ők a beszélgetésekből. Másik fő jellemzője pedig, hogy a beszélgetések milyen formában történnek (személyes, nem személyes) és milyen témákat érintenek. A 8-14 éves gyermekek egy átlagos hétköznapon általában háromszor kommunikálnak a szüleikkel és a barátaikkal is. Hétvégén természetesen más a helyzet: a szülőkkel többet kommunikálnak, átlagosan négyszer, míg a barátokkal kevesebbet, és azt is leginkább szombaton teszik. A testvérekkel való kommunikáció szintén a hétvégi napokon intenzívebb. 19
20 13. ábra: Napi kommunikáció intenzitása (N=2001) Kommunikációk átlagos száma különböző napokon Barát, ismerős 1,9 2,1 2,9 Testvér 1,5 1,9 2,0 Egy átlagos hétköznap Szombat Vasárnap Más felnőtt 1,0 1,2 1,6 Szülő, felnőtt rokon 3,0 3,8 3, *Ha a kommunikáció egyszerre több személlyel történt, akkor az mindegyik félhez be lett számítva A korcsoportonkénti eltéréseket tekintve azt tapasztaljuk, hogy a 12 éven felüli gyerekek mind hétköznap, mind hétvégén kevesebbet kommunikálnak a szüleikkel, mint a kisebbek; azonban a barátokkal, kortársakkal történő kommunikáció már jóval intenzívebb a körükben. Tehát kimutatható, hogy a kortársak irányába való elmozdulás, nyitottság ebben az életkorban már a kommunikációk intenzitásában is tetten érhető. A fiúk és a lányok közötti eltéréseket tekintve, a lányok összességében többet kommunikálnak, de ez csak a 12 évnél idősebbek körében jellemző; a kisebbek esetében a fiúk kicsivel többször beszélnek a szüleikkel, mint a lányok. Nemcsak az életkor befolyásolja nagymértékben, hogy mennyi kommunikáció zajlik a gyerekek és a szüleik, illetve más felnőttek és a kortársaik irányába, hanem nagy eltéréseket tapasztalunk a különböző településtípusok között is. A budapesti gyerekek jóval kevesebbet beszélnek a szüleikkel, barátaikkal, testvéreikkel egyaránt, mint a többi kortársuk. A legintenzívebben kommunikálók a megyeszékhelyen lakó fiatalok, őket a kisvárosi, majd pedig a községi lakosok követik. A Budapesten élő gyerekek még hétvégén sem kommunikálnak annyit a szüleikkel, mint amennyit a megyeszékhelyen élő kortársaik egy átlagos hétköznapon. 20
21 A kommunikációk elemzése szempontjából fontos szempont, hogy ki a kezdeményező fél. Ha az egy hét alatt történő összes kommunikációt összesítjük, akkor a vizsgált fiatalok tíz százaléka egyszer sem volt kezdeményező fél, legtöbben pedig közötti kontaktust kezdeményeztek. Az idősebb korcsoportba tartozó fiatalok (12-14 évesek) ugyan kevesebbet kommunikálnak a szüleikkel, de nagyobb arányban kezdeményezők, mint a kisebbek. A nemenkénti eltéréseket tekintve a lányok bizonyultak kezdeményezőbbnek, a településtípus szerinti eltérések pedig hasonlóak a már korábban is bemutatott tendenciához. A budapesti gyerekek kezdeményeznek a legritkábban beszélgetést, legaktívabbak pedig a megyeszékhelyen lakó kortársaik. 14. ábra: Kommunikációk kezdeményezésének aránya (N=2001) Kommunikációk kezdeményezése egy átlagos héten Nem kezdeményezett 1-5 kommunikáció kommunikáció kommunikáció kommunikáció Legalább 31 kommunikáció 21
22 5. Időfelhasználás és a szabadidő eltöltése A kutatás során a médiahasználati és kommunikációs szokások mellett részletesen feltártuk a célcsoport időfelhasználását, szabadidős tevékenységét, a különböző kikapcsolódási formákat. Elsőként a különböző szabadidős elfoglaltságok gyakoriságát tekintjük át, majd a gyerekek napi időbeosztását vizsgáljuk, és kötjük össze a különböző médiahasználati jellemzőkkel. A szabadidő mennyisége és eltöltésének módjai A gyerekek számára rendelkezésre álló szabadidő hétköznap átlagosan négy, míg egy hétvégi napon 9,5 óra. A éves korosztálynak valamivel több szabadidő áll rendelkezésére - főként hétvégén -, mint a kisebbeknek. Az életkor mellett meghatározó tényező a településtípus hatása is, miszerint a budapesti fiatalok szabadideje kevesebb, mint a kisvárosi, községi kortársaiké (hétvégén átlagosan napi egy órával). A megyeszékhelyen lakó fiatalok szabadideje pedig hasonló a fővárosi gyerekekéhez. A vagyoni háttér szerinti eltéréseket tekintve legkevesebb szabadidővel a AB vagyoni háttérrel rendelkező gyerekek rendelkeznek, de ez csak a hétköznapokra vonatkozik, a hétvégékre már nem. Ennek oka abban valószínűsíthető, hogy ezek a gyerekek a többiekhez képest több iskolán kívüli programra járnak, sűrűbb időbeosztással rendelkeznek. 15. ábra: Szabadidő mennyisége hétköznap és hétvégén (N=2001) Szabadidő nagysága egy átlagos hétköznapon Válaszhiány 1-2 óra 3 óra 4 óra 5 v. több Szabadidő nagysága egy átlagos hétvégi napon Válaszhiány 1-5 óra 6-8 óra 9-11 óra 12 v. több A 8-14 éves korosztály esetében a szabadidő eltöltésének leggyakoribb formája a zenehallgatás, a számítógépen történő játék és a barátokkal, ismerősökkel való találkozás, együttlét. Ezek mellett még gyakori a sportolás, vagy valamilyen hobbival való foglalkozás és 22
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
RészletesebbenA következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket,
A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket, a laptopokat, a notebookokat, az okostelefonokat, a
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenHelyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája
Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs
RészletesebbenDigitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató
Digitális szegmensek Kurucz Imre NRC Marketingkutató 20161 május Három szegmens a 15-59 éves lakosságon belül Digitális analfabéták nem használják az internetet, így (szinte) teljesen kívül rekednek a
RészletesebbenGyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban
Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban A gyerekek meglátása szerint még mindig anya végzi a legtöbb feladatot otthon, de az apák is egyre aktívabbak. Minden
RészletesebbenA 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.
A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.
RészletesebbenA KÉPERNYŐNEMZEDÉK MÉDIAIDENTITÁSA. Székely Levente
A KÉPERNYŐNEMZEDÉK MÉDIAIDENTITÁSA Székely Levente szekely@kutatopont.hu KÉSZÜLT 0-BEN EGY NAGYMINTÁS IFJÚSÁGKUTATÁS Magyar Ifjúság 0: 000 fős a 5-9 évesekre reprezentatív kérdőíves (CAPI) kutatás előzmények
RészletesebbenÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére
ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése
RészletesebbenA sajtó közönsége 2008-ban
What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000
Részletesebben50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
RészletesebbenMédiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló
A foglalkozás címe: Ismerkedő foglalkozás A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1004 Kőbányai könyvtára, felsős csoport A foglalkozás időpontja: 2010. október 15. A foglalkozás
RészletesebbenAz élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta
Az élet, a telefonom és én IpsosMobinauta Miről szól a kutatás? Hogy használják az okostelefont az emberek különböző napszakokban? Milyen érzelmek társulnak az okostelefonhoz? Megváltoztatta-e az okostelefon
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*
RészletesebbenA következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket,
A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket, a laptopokat, a notebookokat, az okostelefonokat, a
RészletesebbenVÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére 1 A váróteremben töltött idő A legutóbbi várótermi látogatás tapasztalatai % Plakátok 9% Reklámanyagok olvasása Szórólapok 44% 9% 44% Elolvasta
RészletesebbenLAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték
RészletesebbenSZKC207_08. Csak lógok a neten...
SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenSZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN
GENERÁCIÓK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN INFOKOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA, ÉRTÉKREND, BIZTONSÁGKERESÉSI STRATÉGIÁK PROJEKT ZÁRÓ WORKSHOP TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 PROGRAM SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁSOK
RészletesebbenA tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban
A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar
RészletesebbenE-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.
E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság
RészletesebbenAz idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
RészletesebbenKSH felmérés a kulturális fogyasztásról
KSH felmérés a kulturális fogyasztásról Pillanatkép a kulturális statisztikákról 2013.05.28. Bárdosi Mónika Társadalomstatisztikus, KSH monika.bardosi@ksh.hu Amiről van adat 1. Szórakoztatás statisztika
RészletesebbenAz információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században
Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem
RészletesebbenGyermekeket célzó reklámok
s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,
RészletesebbenTIMSS & PIRLS Tanulói kérdőív. 4. évfolyam. Azonosító címke
Azonosító címke TIMSS & PIRLS 2011 Tanulói kérdőív 4. évfolyam Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály 1054 Budapest, Báthory u. 10. IEA, 2011 Útmutató Ebben a kérdőívben Veled kapcsolatos
RészletesebbenKözösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember
Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön
RészletesebbenPán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban
Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban RINnr.: 51716 2007 december Magyarország Megállapítások (1) Magyarországon a gyerekek 3-a naponta 1,5 és 3 óra közötti időt tölt
RészletesebbenAz IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében
Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében TASKÓ TÜNDE ANNA, HATVANI ANDREA, DORNER LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék A kutatásról TÁMOP-4.2.2.C-11/1 pályázat
RészletesebbenEgy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat
Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a
Részletesebben"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés. Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola. 9. évfolyama. 2014/2015. tanév
"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola 9. évfolyama 214/215. tanév Kérdések - Válaszok - Alapadatok Ssz. Kérdés 9.a 9.b Gimnázium 9.c 9.d 9.e Szakiskola Iskolai
Részletesebben.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor?
Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Naponta 1,1 millió internetező Sasvári Gabriella, Sanoma . mit eszik? Sanoma Panel, 2012 95% Kínai 55% PC Magyaros 5% Laptop 45% 59%
RészletesebbenMire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, március 29. Nők a mobilon túl is. Pintér Róbert
1 Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, 2018. március 29. Nők a mobilon túl is Pintér Róbert Nők Magyarországon 2 Offline: 50 év a fordulópont Offline korfa, 2017. január* 52% ~5 123 000 fő 48%
RészletesebbenKedves Könyvtárlátogató!
Kedves Könyvtárlátogató! Az Önök településén a Balassi Bálint Megyei Könyvtár által működtetett Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer biztosítja a könyvtári szolgáltatásokat. Ezzel a kérdőívvel arról szeretnénk
RészletesebbenA televíziózás jövőre. Mit jelent a digitalizáció a tévé életében?
A televíziózás jövőre. Mit jelent a digitalizáció a tévé életében? A 15-29 éves korosztály audiovizuális tartalom fogyasztása Kovács Balázs, Ipsos PROLÓG: AZ IPSOS 23 ORSZÁGOS KUTATÁSA SZÁMOS MÍTOSZT CÁFOLT
RészletesebbenNémet és magyar fiatalok szokásainak összehasonlítása
Német és magyar fiatalok szokásainak összehasonlítása Iskolánk binacionális csereprogramja keretében közvélemény kutatást végzünk. Szeretnénk megkérni, hogy vegyél részt ezen a mérésen és támogasd munkánkat
RészletesebbenKerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
RészletesebbenTV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN
TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:
RészletesebbenMédiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!
Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenEU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei
EU Kids Online II A magyarországi kutatás eredményei A gyerekek internethasználatának jellegzetességei Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére 2011. szeptember v1.2 I. A GYEREKEK
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20
KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,
RészletesebbenTájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló
Tájékozódás és a magyar internetezők körében Összefoglaló Tájékozódás és online és offline Termékenként és termékkategóriánként Tájékozódás és termékenként (1./2) Online tájékozódás Online tájékozódás
RészletesebbenMédiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat
Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat A televíziók akadálymentesítéssel kapcsolatos gyakorlatának megítélése, online-linked közvélemény-kutatás, 2014. augusztus NMHH 2014. szeptember
RészletesebbenKid.Comm 2 kutatási eredmények a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai
Kid.Comm 2 kutatási eredmények a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai Budapest, 2012. május 23 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felkérésére és anyagi támogatása mellett az Ipsos Média-, Reklám-,
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenTémakörök az idegen nyelvi érettségihez
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,
RészletesebbenE G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége
RészletesebbenOlvasói szegmentáció, olvasói profilok
Olvasói szegmentáció, olvasói profilok A hatékony sajtó V. - A sajtófogyasztásról általánosan A sajtófogyasztásba bevontak aránya 3 Kiterjedt olvasói bázis: 14 év feletti lakosok öthatoda elérhető valamilyen
RészletesebbenÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015.
ÉLETMÓD KÉRDŐÍV 5. A és B OSZTÁLY 2015. 1. Nemed: Fiú 19 fő Lány 17 fő Összesen:36 fő 2. Véleményed szerint mennyire vagy egészséges? a) Teljesen egészséges vagyok 9 fő 25% b) Eléggé egészséges vagyok
RészletesebbenKÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.
Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára
RészletesebbenTisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:
Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával
RészletesebbenPán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban
Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban RINnr.: 51716 2007 december Összesített eredmények Minden ország Átlagosan mennyi időt tölt naponta a gyermeke tévénézéssel? 50%
RészletesebbenNRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.
NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.
RészletesebbenHALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER
HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék
RészletesebbenInternethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenSZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
Részletesebben2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK
2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2 KULCSMUTATÓK 3 ELSŐDLEGES TÉVÉVÉTELI MÓD* IDŐSORA Ma 3 950 ezer tévéző magyarországi háztartás van. A
RészletesebbenJól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról
Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról A Formatex kérdőíves kutatása Mintavétel: 2012. október-december 1 1. Vezetői összefoglaló A Formatex több bevásárlóközpontban és egy családi nagyrendezvényen
RészletesebbenHol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?
Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom
RészletesebbenAlba Radar. 6. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
RészletesebbenAlba Radar. 25. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenAngol nyelv közép- és emelt szintű szóbeli érettségi témakörök 2018
Angol nyelv közép- és emelt szintű szóbeli érettségi témakörök 2018 Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek.
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenAz osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.
Az osztályozóvizsgák témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019. Ötévfolyamos nyelvi képzés 9.ny évfolyam : Beginner ( kezdő) szinten Tematikai egység, Témakör I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, SZÁRMAZÁS, CSALÁD
RészletesebbenTÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE
TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenA gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje.
A gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje. Az angol csoportok egységesen a Traveller sorozat könyveit használják, így a vizsgarendszerben egységes követelményrendszert alakítottunk ki. A nyelvvizsgák
RészletesebbenNémet nyelv évfolyam
Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem
RészletesebbenNORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA
NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,
RészletesebbenTE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL
TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon
RészletesebbenTE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL
TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon
RészletesebbenNielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben
Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős
RészletesebbenBeszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola
Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
RészletesebbenEzek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenA médiahasználat változása
A médiahasználat változása Kántor Kata, 2011. április 6. Tartalom 1 Médiafogyasztás 2 3 4 5 Újságolvasás Tévénézés Rádióhallgatás Internet 6 Médiaköltés 1 Médiafogyasztás Médiumok - pillanatkép 4 2005
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenA magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei
Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá
RészletesebbenA szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK.
A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában Bocsi Veronika DE GyFK bocsiveron@gmail.com Az előadás vázlata Elméleti keretek, kapcsolódó kutatások Kutatás bemutatása, hipotézisek
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenVecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
RészletesebbenLakossági hulladékégetési szokások Magyarországon
i szokások Magyarországon Elemzés a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat számára 2018. február 27. A kutatás háttere és módszertana A Kantar Hoffmann Piac- és Közvéleménykutató Kft.
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenKiket érinthet az analóg lekapcsolás?
Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái
RészletesebbenDr. László Miklós. A hatástól az értésig
Dr. László Miklós A hatástól az értésig Dr. László Miklós A hatástól az értésig Bevezetés 2013-ban immár hetedik alkalommal került sor egy olyan kutatásra, mely témája a tinédzserek és a média kapcsolata
RészletesebbenA NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.
A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA Vörös Csilla 2014. március 19. Copyright 2013 The Nielsen Company. Confidential and proprietary. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK CSATORNA VÉTELI MÓD INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ÉS HASZNÁLATA
RészletesebbenT.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI
T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI 1. A kutatás bemutatása A TABBY (Threat Assessment of Bullying Behavior among Youth) in Internet kutatás panelfelmérés
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenHogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?
Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés
RészletesebbenKépes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4
Magyar Gábor BME DE! 2012 NJSZT 2 DE! 2012 NJSZT 3 Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4 Új termékek: senior telefonok DE! 2012 NJSZT 5 DE! 2012 NJSZT 6 A több-képernyős
RészletesebbenA GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA
A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA Amikor tizennégy éves voltam, apámat annyira tudatlannak találtam, hogy alig bírtam elviselni jelenlétét. Amikor huszonegy lettem, megdöbbentett, milyen sokat
RészletesebbenKik a jövő betegei, mik a médiafogyasztási szokásaik? Hogyan kell kommunikációs csatornát választani az elérésükhöz? TNS Hoffmann Kreatív konferencia
Kik a jövő betegei, mik a médiafogyasztási szokásaik? Hogyan kell kommunikációs csatornát választani az elérésükhöz? Magyarország 2017 vs. 2050 (???) 5,8 millió volt beteg az elmúlt évben 4,6 millió az
Részletesebben2008 É-V. magyarok (984 személyből álló
A VAJDASÁGI MAGYAROK MÉDIAFOGYASZTÁSA Közvélemény-kutatás 2007, 2008 Forrásanyag: Magyarságkutató Tudományos Társaság közvélemény-kutatása kutatása kérdőíves felmérés, 2007 és 2008 Kutatási feladat: 2007
Részletesebben