4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet. az erdk tz elleni védelmérl

Átírás

1 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdk tz elleni védelmérl A tz elleni védekezésrl, a mszaki mentésrl és a tzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (6) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a földmvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földmvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következket rendelem el: 1. A rendelet hatálya kiterjed az erdrl és az erd védelmérl szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozó erdterületekre (a továbbiakban: erd). Az erdben az általános tzvédelmi szabályokon, valamint az Evt.-nek a tz elleni védelemre vonatkozó rendelkezésein túl az e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell. 2. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek kötelesek a kezelésükben nem lév, de az általuk igénybe vett erdben az erdtz megelzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve a mködésük közben keletkezett tz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni. 3. (1) A Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Központja (a továbbiakban: erdészeti hatóság) az erdket erdrészletenként az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján tzvédelmi kategóriába sorolja és a besorolást hivatalos honlapján térképi és táblázatos formában közzéteszi. (2) Az erdészeti hatóság a tzvédelmi besorolást a körzeti erdtervek készítésekor felülvizsgálhatja. (3) Az erdészeti hatóság az erdgazdálkodó kérelme alapján az erdrészlet tzvédelmi besorolását határozatban módosíthatja. 4. Az erdk tzvédelmi besorolása az alábbi kategóriákba történik: a) nagymértékben veszélyeztetett terület, b) közepesen veszélyeztetett terület, c) kismértékben veszélyeztetett terület. 5. (1) Az egyes erdrészletek erdtzvédelmi besorolásához szükséges szempontrendszert az 1. melléklet tartalmazza. (2) A megyék erdtz-veszélyeztetettségi besorolását a 2. melléklet tartalmazza. (3) Az erdészeti hatóság és az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság (a továbbiakban: OKF) együttmködve a közepes mértékben és a nagymértékben veszélyeztetett megyékre megyei védelmi tervet készít. A megyei védelmi tervet az erdészeti hatóság és az OKF a hivatalos honlapján közzéteszi. (4) A megyei védelmi terv tartalmazza a) a megye erdinek leírását a megelzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és a rendelkezésre álló tzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdtz elleni védelem módszereinek és technikáinak általános leírását is, b) beszámolót a megelz öt év erdtüzeirl, valamint ezen tüzek okainak leírását és elemzését, c) a tízéves tervidszak végére elérend célokat a fbb tzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelzési, megfigyelési és ellenrz rendszerek javítására, 1

2 d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását, e) az erdk tzvédelmét végz szervezetek és személyek a feladat elvégzésével összefüggésben szükséges adatait, részvételük összehangolásának módját. (5) Védelmi tervet kell készítenie annak az erdgazdálkodónak, akinek a kezelésében lév erdben a nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett terület összesített mérete meghaladja a 100 hektárt. (6) A védelmi terv tartalmazza a) a kérdéses terület vagy területrész jelenlegi helyzetének leírását a megelzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és a rendelkezésre álló tzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdtz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is, b) beszámolót a megelz öt év erdtüzeirl, valamint ezen tüzek feltárt okainak leírását és elemzését, c) a tízéves tervidszak végére elérend célokat a fbb tzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelzési, megfigyelési és ellenrz rendszerek javítására, d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását, e) az erdk tzvédelmét végz szervezetek és személyek a feladat elvégzésével összefüggésben szükséges adatait, részvételük összehangolásának módját. (7) A védelmi tervet az erdgazdálkodó megküldi a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz. (8) Egyszersített védelmi tervet kell készítenie a) a 10 hektárt meghaladó nagymértékben veszélyeztetett, vagy b) a 20 hektárt meghaladó közepesen veszélyeztetett területet kezel erdgazdálkodónak. (9) Az egyszersített védelmi terv tartalmazza a) a veszélyeztetett terület leírását, b) a megelz intézkedéséket, c) a tz esetén értesítend szervek elérhetségét, d) a tz esetén igénybe vehet eszközöket és azok elérhetségét. (10) Az erd fekvése szerint illetékes (a továbbiakban: területileg illetékes) MgSzH területi szerv és a területileg illetékes tzoltóság az egyszersített védelmi terv meglétét ellenrizheti. (11) Az elkészített védelmi tervet és egyszersített védelmi tervet módosítani kell, ha a tzvédelmi helyzetre kiható változás következik be. A tzesetek megelzése 6. (1) Az erdvel érintkez vagy azon áthaladó vasút és közút kezelje az erd felli oldalon köteles 2 méter széles védsávot kialakítani. (2) A védsávot éghet aljnövényzettl, gallytól, cserjéktl, fáktól tisztán kell tartani. (3) Erdsítéskor a tzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghet anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghet anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdgazdálkodó köteles gondoskodni. (4) A vasút, illetve a közút és az erd közötti védsávon, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszer tzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni. 7. Az erdgazdálkodó köteles a kijelölt tzrakó hely környékérl az éghet anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghet anyagoktól mentesen tartani. 2

3 8. Az erdgazdálkodó köteles az erdbe vezet utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenknél, valamint a tzrakó helyeken jól látható módon az erdben történ tzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira és a tzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztet, tájékoztató táblákat elhelyezni. Tzveszélyes üzemi tevékenység 9. (1) Védett természeti területen lév erdben a kijelölt és a kiépített tzrakó hely kivételével tz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lév erdben kerülni kell a vágástéren történ vágástéri hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes tzoltósághoz történ bejelentést követen végezhet alkalomszer tzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes idben. Az égetés helyszínén a tz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétl legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghet anyagoktól mentes tzvéd sávot alakítottak ki. (7) Az égetés helyszínén a tz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelel mennyiség tzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyjtés nélküli elégetésére, a tzpászta tisztántartására ellenrzött tüzet is alkalmazhat az erdgazdálkodó. Az ellenrzött tz olyan folyamatosan ellenrzött viszonyok között ég tz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen. (9) Az ellenrzött tz tervezett alkalmazását az erdgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes tzoltóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni. (10) Az ellenrzött tz irányítását legalább tzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkez személy végezheti. (11) Védett természeti területen ellenrzött tz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhet. 10. A faszén- és a mészéget üzemeltetje köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktl, száraz növénytl tisztán tartani és a tzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökrl gondoskodni. A tz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét. 11. (1) Az erdben létesített építmények használatára, ft- és tüzelberendezéseinek üzemeltetésére, tzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdgazdálkodó, illetve az erdgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani. (2) Az erd területén az éghet folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghet anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védsávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védsávot a kerítés küls oldalán kell létesíteni. 3

4 (3) Éghet folyadékot az erdei tzrakó helytl csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni. Fokozott tzveszély idszakára vonatkozó szabályok 12. (1) Az erdgazdálkodó a tzgyújtási tilalom ideje alatt a tzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles a) az erdbe vezet utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tzrakó helyeken az általános tzgyújtási tilalomra figyelmeztet táblát elhelyezni, b) a tzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenrizni, c) a veszélyeztetett helyekre a tz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tzvédelmi röket (tzjelz szolgálatot) állítani, d) az erdtz oltására megfelel munkacsoport, felszerelés és járm készenlétben tartásáról gondoskodni. (2) Az erdgazdálkodó a tzvédelmi szempontból kismértékben és közepesen veszélyeztetett területek esetében az (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott kötelezettségeket teljesíti. (3) A területileg illetékes tzoltóság és a területileg illetékes MgSzH területi szerv a tzgyújtási tilalom idszaka alatt rendszeresen ellenrzi az ezen idszakra vonatkozó szabályok betartását. Tzoltás 13. (1) A lakott erdészházaknál és az üzemel turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tzjelzési lehetségrl. (2) Az erdgazdálkodó köteles az erdben dolgozók riasztását megszervezni. (3) A 100 hektárnál nagyobb, nagymértékben és közepesen veszélyeztetett terület erdgazdálkodója köteles a) az általa kijelölt erdészeti létesítményekben legalább 30 személy részére az erdtz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartani, b) az erdtz oltására megfelel munkacsoport, felszerelés és járm készenlétben tartásáról gondoskodni. 14. Az erdgazdálkodó köteles intézkedni arról, hogy az erdtz után a területet 24 órán át rizzék, és az égett terület szélén ahol lehetséges a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák. Erdtüzek elleni védelem információs rendszere 15. Erdterületet érint tüzek esetén a területileg illetékes MgSzH területi szervet és a területi illetékes tzoltóságot kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli. 16. Az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján végzi a) az éves erdtz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését, b) az országos erdtz adattár vezetését. 17. (1) Az országos erdtz adattár tartalmazza: a) az els riasztás dátumát és idpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tzoltóságot tájékoztatták a tz észlelésérl, 4

5 b) az els beavatkozás dátumát és idpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az els tzoltóegységek megérkeztek az erdtz helyszínére, c) a tz eloltásának dátumát és idpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották, és az utolsó tzoltóegységek elhagyták az erdtz helyszínét, d) a tz keletkezésének helyszínét (a település neve és KSH kódszáma), e) a tz feltételezett kiindulási pontját, f) a teljes leégett területet (hektárban), g) a leégett terület megoszlását hektárban a Közösségen belüli erdk és környezeti kölcsönhatások megfigyelésérl szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, november 7-i 1737/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1737/2006/EK rendelet) elírásai alapján (erd, egyéb fás terület, egyéb terület bontásban), h) a tz tényleges vagy feltételezett keletkezésének okát az 1737/2006/EK rendelet elírásai alapján (1. ismeretlen; 2. természetes ok; 3. baleset vagy hanyagság, azaz emberi tevékenységgel kapcsolatos, de nem szándékos tzokozás; 4. szándékosság, gyújtogatás), i) a tz típusát, j) a tz során károsodott vegetációtípusok területi megoszlását és az elégett biomassza mennyiségét, k) a károsodott erdrészletek felsorolását, l) a károsodott erdrészletekbl leégett terület nagyságát, m) a károsodott erdrészletekben a tz intenzitását, n) a leégett terület alakját, o) a károsodott erdrészletek faállomány szint adatait, p) a tzesettel kapcsolatos erdfelügyeleti intézkedések rövid leírását, q) az 50 hektár feletti erdtüzek esetén a leégett terület határát ábrázoló térképet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az a) i) pontban meghatározottakat az OKF szolgáltatja a tz keletkezése után 30 napon belül. (3) Ha a tzoltóság a tzoltásban nem vett részt, az erdészeti hatóság az erdtüzet utólag jelzi a területileg illetékes tzoltóságnak, és gondoskodik arról, hogy a tzeset bevezetésre kerüljön az erdtz adattárba. Záró rendelkezések 18. (1) E rendelet a kihirdetését követ 15. napon lép hatályba. (2) Az 5. (5) bekezdése szerinti védelmi terv, és az 5. (8) bekezdése szerinti egyszersített védelmi terv készítési kötelezettségének az erdgazdálkodó december 31-ig köteles eleget tenni. 20. Ez a rendelet a Közösségen belüli erdk és környezeti kölcsönhatások megfigyelésérl szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, november 7-i 1737/2006/EK bizottsági rendelet 9. cikke és II. melléklete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 1 A 18. (2) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette. 5

6 1. melléklet a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelethez Az erdrészletek besorolásának alapját az erdrészlet szinten elvégzett osztályozás képezi. 1. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába tartozó erdk: a) Erdeifeny és feketefeny elegyes és elegyetlen állományok b) Közönséges boróka állományok c) Lombos (tölgy, cser, akác csak feny elegyes) erdfelújítások és erdtelepítések 5 méteres magasságig 2. Közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozó erdk: a) A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt egyéb fenyves fiatalosok b) Tölgy, cser állományok, karsztbokorerdk 5 méteres magasság felett c) A 2 évnél régebbi felújítandó üres vágásterületek 2. melléklet a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelethez A megyék erdtz-veszélyeztetettségi besorolása a következ tényezk figyelembevételével történik az egyes társulások biomassza-dinamikai és tzökológiai viszonyai, az adott településhatárhoz tartozó közepesen és nagymértékben veszélyeztetett terület aránya az összes erdterülethez képest, az adott megyében a közepesen és nagymértékben veszélyeztetett terület aránya az összes erdterülethez képest, az elmúlt évek tzkár-statisztikai adatai, a regionális szocio-ökonómiai viszonyok, a geológiai, talajtani viszonyok, az idjárási viszonyok. Nagymértékben veszélyeztetett megyék: Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Közepes mértékben veszélyeztetett megyék: Csongrád megye, Heves megye, Nógrád megye, Veszprém megye, Budapest (fváros) és csatoltan a Pilis és a Budai-hegység fenyvesei, illetve a sr beépítés miatt az alábbi települések: Budajen, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Nagykovácsi, Perbál, Pilisborosjen, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisvörösvár, Pomáz, Páty, Solymár, Szentendre, Üröm. 6