A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
|
|
- Dezső Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2012) 94 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) elszámolásának az uniós éghajlat-változási kötelezettségvállalások közé történő integrálásáról
2 1. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS PROBLÉMÁJA AZONNALI CSELEKVÉST KÍVÁN Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményével (UNFCCC) összefüggésben 2010 végén született meg az a felismerés, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti korszakhoz képest nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot 1, különben nem tudjuk megfékezni az emberi tevékenységből fakadó, éghajlati rendszerünket befolyásoló kedvezőtlen hatásokat. E hosszú távú célkitűzés csak úgy teljesülhet, ha az üveghatású gázok globális kibocsátása 2050-ig legalább az 1990 előtti szint felére csökken 2. A fejlett országok csoportjának 2050-ig az 1990-es szinthez képest %-kal kellene visszaszorítania kibocsátását 3. Az EU vállalta, hogy középtávon 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szint 20 %-ára, kedvező feltételek esetén pedig annak 30%-ára csökkenti. Ez a kötelezettségvállalás az Európa 2020 stratégiában 4 megjelölt öt kiemelt uniós célkitűzés egyikének kapcsán fogalmazódott meg. Ezt kiegészítendő, az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodtak, hogy minden gazdasági ágazatnak ki kell vennie a részét a kibocsátás csökkentéséhez szükséges erőfeszítésekből 5. A földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) igen jelentős kedvező hatást gyakorol az Unió üvegházhatású gázkibocsátására. A LULUCF-ágazat egymaga a gazdaság többi ágazatából származó kibocsátás 6 9 %-ának megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázt von ki a légkörből. Annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye jelentést tesz a LULUCF-ágazatból származó kibocsátásról és abszorpcióról, és az részben a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti elszámolásban is megjelenik, a szektorra vonatkozó nemzetközi elszámolási szabályok területén tapasztalható súlyos hiányosságok miatt az ágazat nem képezi részét az éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomagban rögzített uniós kötelezettségvállalásoknak 7 A kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós célkitűzés meghatározásakor még azzal a reménnyel tekintettek a évi koppenhágai éghajlat-változási konferencia felé, hogy ott olyan nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás születik, amely a LULUCF-ágazat átdolgozott elszámolási szabályait is tartalmazza, amelyeket az EU ezt követően elfogadhat. Ez a megállapodás akkor nem jött létre, és a Koppenhágai Megegyezéssel, valamint a Cancúni Megállapodással elért eredmények ellenére a LULUCF-ágazat vonatkozásában a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszaktól kezdve érvényes elszámolási szabályokról szóló nemzetközi megállapodást csak 2011 decemberében Durbanban, az UNFCCC Felek Konferenciájának 17. találkozóján sikerült aláírni. E közlemény bemutatja, miként lehet a LULUCF-ágazatot fokozatosan beépíteni az EU éghajlati politikájába. Első lépésben szilárd közös elszámolási, nyomonkövetési és jelentési Az UNFCC Feleinek Konferenciájának 1/CP.16 határozata (a Cancúni Megállapodás ). Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékelő jelentése alapján. Az Európai Tanács október i következtetései és az Európai Parlament február 4-i (2008/2105 (INI)) állásfoglalása. COM(2010) 2020 végleges. A 2003/87/EK irányelv és a 406/2009/EK határozat. Összes nemzeti kibocsátás, a LULUCF-ágazat kivételével. Ellentétben a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó, szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokkal (például a kérődzők nyomán felszabaduló metánnal és a műtrágyákhoz köthető dinitrogénoxiddal). HU 2 HU
3 szabályok kidolgozására tesz javaslatot. Tekintettel az ágazat sajátos kibocsátási profiljára, a Bizottság egy külön az ágazat számára előirányzott, közösségű szintű jogi keret kialakítását szorgalmazza, ahelyett, hogy azokat az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe 8 illesztenék vagy a vállaláselosztási határozatban 9 rögzített szabályok részévé tennék. Számos előnnyel járna, ha olyan, a kibocsátás és az abszorpció elszámolására vonatkozó szabályok kerülnének kidolgozásra az EU-ban, amelyek számításba veszik a LULUCF-ágazat specifikus kibocsátási jellemzőit. A pillanatnyilag figyelmen kívül hagyott, ám igen fontos anyagáramok bevonásával minden gazdasági ágazat tekintetében teljes lenne az emberi tevékenységekből 10 fakadó kibocsátás elszámolása az Unión belül. Egyebek mellett fokozódna a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a társágazatok jelenlegi és jövőbeni mérséklési erőfeszítéseinek ismertsége, és meglenne az alapja a célravezető szakpolitikai ösztönzők kialakításának, például a KAP-on belül és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét 11 szem előtt tartva. Ha az Unión belül egységes elszámolási szabályok kerülnek meghatározásra, azzal a tagállamok számára kiegyenlítődnek a feltételek. Le lenne fedve a nemzeti határokon belül előállított biomassza felhasználásából fakadó szénkészlet-változás, és ezzel a gazdaság szintjén kiteljesedne a bioenergia elszámolása, ami pedig az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 12 szerint feltétele annak, hogy a bioenergiára az energiaágazat szénsemleges területeként lehessen tekinteni. Ennek köszönhetően megerősödne az EU éghajlati politikájának környezeti integritása. Végezetül pedig fontos és szükségszerű elmozdulás lenne a nagyobb ívű éghajlat-politikai célok költséghatékony teljesítésének irányába. Második lépésben a LULUCF-ágazat kibocsátását hivatalosan is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó uniós célkitűzések részévé kell tenni. Erre az elszámolásra vonatkozó jogi keret tagállami végrehajtását követően célszerű sort keríteni, illetve ha e keret elég szilárdnak bizonyult. Mivel a LULUCF-ágazat uniós kibocsátásra gyakorolt jótékony hatása idővel csökken, mihamarabbi egységes fellépésre van szükség. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az első lépés részeként valamennyi tagállam dolgozzon ki a LULUCF-ágazatra vonatkozó cselekvési terveket, amelyekben meghatározásra kerül a szektor különböző szakpolitikai területeket átívelő hosszú távú stratégiája. 2. A FÖLDHASZNÁLAT ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSBAN JÁTSZOTT SZEREPE A földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás során a légkörből kivont szén a fákban és más növényekben, valamint a talajban és a különböző faipari termékekben raktározódik. A szén ezt követően az erdőirtások és az erdőpusztulás nyomán (például az infrastruktúrafejlesztés, a mezőgazdaság térhódítása, a legelők feltörése és szántófölddé alakítása, valamint az erdőtüzek következtében), továbbá bizonyos mezőgazdasági eljárások (például a szántás) eredményeképpen visszakerül a légkörbe A 2009/29/EK irányelv. A 406/2009/EK határozat. A nemzetközi légi és tengeri közlekedési ágazat kivételével. COM(2011) 571 végleges. A évi IPCC-iránymutatás. HU 3 HU
4 A LULUCF-ágazat egyes területei jellegüknél fogva eltérő módon és mennyiségben járulnak hozzá a szén megkötéséhez, valamint potenciális kibocsátásához és abszorpciójához. Az erdőtalajok felső szintjében (0 30 cm) megkötött szén mennyisége a mezőgazdasági talajokéhoz képest viszonylag magas. Értéke az EU-ban a becslések szerint átlagosan mintegy 90 tc/ha, míg a szántóföldek és a legelők alatt kialakult talajok esetében ez az érték mindössze 65, illetve 90 tc/ha (1. ábra). Jelentős eltéréseket lehet tapasztalni e tekintetben az egyes tagállamokon belül és azok között. Európa szerves talajainak/tőzeglápjainak széntartalma elérheti a 1000 tc/ha-t is. A különböző földhasználati típusok, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységek és a kitermelt fából előállított termékek szintén befolyásolhatják a szénmegkötést, valamint annak kibocsátását és a légkörből történő kivonását. HU 4 HU
5 1. ábra A különböző földhasználati kategóriák átlagos szénmegkötő képessége az EU-ban (tc/ha) tc/ha élő biomassza elhalt szerves anyag talaj 0 Erdő Szántóföld Legelő Megjegyzés: A becslések szerint tőzegláp esetében a tőzeg típusától függően a szénmegkötés elérheti a 1000 tc/ha-t is. Forrás: Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának számításai különböző forrásokból származó adatok alapján 13. A biomasszában és a talajokban tárolt globális szénkészlet hatalmas (az üvegházhatású gázok kibocsátásának éves szintjéhez képest). Az egyre nagyobb méreteket öltő erdőirtások következtében azonban a LULUCF-ágazat egymaga az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 15 %-áért felel 14. Ezzel megelőzi a világ teljes közlekedési ágazatát, és csak az energiaszektor utasítja maga mögé. Különösen fontos ezért, hogy fenntartsuk és növeljük a szénmegkötés jelenlegi ütemét, így csökkentve a LULUCF-ágazathoz köthető kibocsátást. Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra a felére csökkenjen a globális erdőirtás 15. E tendencia megfékezése érdekében ENSZ A felhasznált források között szerepelnek az alábbiak: Forest Europe, ENSZ-EGB és FAO (2011): State of Europe s Forests 2011 (Az európai erdők állapota, 2011), Status and Trends in Sustainable Forest Management in Europe (Az erdők állapota és a fenntartható erdőgazdálkodás Európában); FAO, Global Forest Resources Assessment (Globális erdészeti erőforrásokról készült felmérés) (FRA) 2010, GHG National Inventory Submissions to UNFCCC (Az UNFCCC-hez továbbítandó, az ÜHG-re vonatkozó nemzeti elszámolási beadványok) (2011), 8.php; IPCC Guidelines for National Greenhouse Gas Inventories (Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében kiadott IPCC iránymutatás) (2006), 4. kötet, Agriculture, Forestry and Other Land Use (Mezőgazdaság, erdészet és egyéb földhasználat); Pan et al. (2011) A large and persistent carbon sink in the world s forests (Meghatározó és megbízható szénelnyelés a világ erdeiben). Science DOI: /science ; Hiederer et al. (2011) Evaluation of BioSoil Demonstration Project (A BioSoil demonstrációs projekt értékelése); FAO/IIASA/ISRIC/ISS-CAS/JRC, Harmonized World Soil Database (A világ talajainak harmonizált adatbázisa) (version 1.1). FAO, Róma, Olaszország és IIASA, Laxenburg, Ausztria; Schulze et al. (2009) Integrated assessment of the European and North Atlantic Carbon Balance (Az európai és észak-atlanti szénegyensúly integrált értékelése) (a CarboEurope-IP eredményei), DOI /31254; Smith et al. (2005) Projected changes in mineral soil carbon of European croplands and grasslands, (Az európai szántóterületek és legelők ásványai talajaiban megkötött szénkészlet várható változásai) Global Change Biology DOI: /j x. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 4. értékelő jelentése (2008). Az Európai Tanács december 4-i ülésének következtetései. HU 5 HU
6 kezdeményezésre megszületett az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében a fejlődő országokban keletkező kibocsátás csökkentése (REDD) mechanizmus. Az iparosodott országok esetében a LULUCF-ágazat elsősorban nettó nyelőként működik (azaz a szektor által megkötött szén mennyisége meghaladja a kibocsátást). A nyelő kapacitása azonban folyamatosan csökken, olyan tényezőkre visszavezethetően, mint a biomassza iránti fokozott kereslet, néhány országban az öregedő erdőállomány és az egyre intenzívebbé váló erdőhasználat elterjedése. Az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-n belül elsősorban az energiatermeléshez, a közlekedéshez és az építőiparhoz köthető (2. ábra). 2. ábra: Az egyes ágazatok részesedése a teljes kibocsátásból és abszorpcióból (kivéve a LULUCF-ágazatot) az EU-27- ben Energiatermelés Közlekedés Háztartások és szolgáltatások Gyártás és építőipar Mezőgazdaság Ipari folyamatok Hulladékok Oldószerek és más termékek használata LULUCF -20.0% -10.0% 0.0% 10.0% 20.0% 30.0% 40.0% Megjegyzés: 1) A negatív értékek a nettó abszorpciót, a pozitív értékek a nettó kibocsátást jelölik. 2) A mezőgazdaságból származó kibocsátási érték magában foglalja a (például az állatok termelte) metán és a (például a műtrágyák használatához köthető) dinitrogén-oxid mennyiségét. A mezőgazdasági földhasználathoz kapcsolódó CO 2 -kibocsátás és -abszorpció a LULUCF-ágazatra vonatkozó érték megállapításánál vették figyelembe. Forrás: EGT (2011) Az előrejelzések szerint a változatlan szabályozás forgatókönyve 16 esetén 2020-ra a LULUCF-ágazat által elnyelt szén-dioxid mennyisége vissza fog szorulni az EU-ban. Az ágazat egészének kapacitása a közötti időszakhoz képest 2020-ra várhatóan 10 %- kal fog csökkenni, ami évente 33 millió tonna szén-dioxid kibocsátásának felel meg. A es adatokkal számolva ez nagyjából megegyezik Lettország és Litvánia együttes üvegházhatású gázkibocsátásával vagy Észtország kibocsátásának kétszeresével. Az előrejelzések alaposabb tanulmányozása során látni lehet, hogy az ágazaton belül komoly eltérések tapasztalhatók az egyes tevékenységek között. Nagyarányú visszaesés várható az erdőgazdálkodásban, ahol a légkörből való nettó kivonás a becslések szerint mintegy Ebben az összefüggésben a változatlan szabályozás forgatókönyvének feltételezése alapján a tagállamok elérik az általuk kitűzött 20%-os kibocsátáscsökkentést, beleértve a megújuló energia esetében meghatározott célszámokat. HU 6 HU
7 millió tonna CO 2 -vel esik vissza, ami megközelítőleg Bulgária, Dánia, Írország és Svédország 2009-es együttes üvegházhatású gázkibocsátásával egyenlő mennyiség. E folyamatot részben ellensúlyozni lehet új erdők ültetésével (erdőtelepítés). A szántóföldi gazdálkodáshoz és legelőgazdálkodáshoz köthető kibocsátás és abszorpció szintje a várakozások szerint többékevésbé változatlan marad vagy javul. A földhasználatra nehezedő nyomás, úgy mint az állandó legelők szántófölddé alakítása a biomassza iránti megnövekedett igény miatt (például a kukoricán alapuló biogáztermelés céljából), valamint a szerves talajok nem szűnő megművelése csökkentheti a talajban megkötött szén mennyiségét, hozzájárulva ezzel a kibocsátáshoz. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében 17 ismertetett előrejelzések alapján e kedvezőtlen tendencia valószínűleg hosszú távon is folytatódni fog. Az ágazat tényleges eredményei azonban nagymértékben függenek a különböző szakpolitikai ösztönzőktől. 3. ábra: A LULUCF-ágazat várható teljes kibocsátása és abszorpciója az 1990 előtt telepített erdők esetében ( ) Kibocsátás (Gg CO2 évente) Jelmagyarázat: LULUCF (összes tevékenység összege) Erdőirtás Szántóföldi gazdálkodás Legelőgazdálkodás Erdőtelepítés Erdőgazdálkodás. Az össze nem kötött pontok jelentett / korábbi adatokat jelölnek. Megjegyzés: A negatív érték azt jelzi, hogy az adott tevékenységhez kötődő abszorpció meghaladja a kibocsátás mértékét. Forrás: Böttcher et al. (2011) és JRC (2011b) 17 COM(2011) 112. HU 7 HU
8 3. A MEZŐGAZDASÁG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A HATÉKONY FÖLDHASZNÁLAT KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS JELENTETTE KIHÍVÁS KEZELÉSÉBEN A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a társiparágak többféleképpen hozzá tudnak járulni a LULUCF-ágazat kibocsátásának csökkentéséhez. A mezőgazdasági intézkedések célja mindenekelőtt a legelők szántófölddé alakításának és a szerves talajok megműveléséből eredő szénkészlet-veszteségnek a csökkentése. Az intézkedések között olyanok is helyet kaphatnának, amelyek a jelenlegi gyakorlatot többek között különböző növényfajok alkalmazásával (például a hüvelyesek arányának növelésével), a vetésforgók kiterjesztésével, valamint a parlagon hagyott területek csökkentésével (például takarónövényzettel vagy ökológiai célú területpihentetéssel) javítják. Hozzájárulhat a kibocsátáscsökkentéshez a talaj szénkészletének növelését célzó agrárerdészeti gyakorlat is, amennyiben a faanyag, az energia vagy a fatermékek forrásául használt fákkal beültetett területen állattartás és élelmiszernövény-termesztés is folyik. Ezen túlmenően a szerves anyagok (például istállótrágya, szalma, növényi maradványok) talajba történő visszaforgatása vagy a termőföldön hagyása javíthatja a legelők és szántók termőképességét, ugyanakkor az elárasztással való helyreállítás, a szerves talajok pihentetése, illetve ezen talajok, köztük a tőzeglápok le nem csapolása és a leromlott talajok helyreállítása jelentős előnyökkel járhat a változás mérséklése és a biodiverzitás terén. Fontos, hogy a kibocsátáselszámolásban megjelenjen a szántóföldi és a legelőgazdálkodás, mert csak e lépéssel nyerhet elismerést teljes mértékben az a szerep, amelyet ezen tevékenységek az éghajlat-változási kötelezettségvállalások teljesítésében játszanak. Az erdőgazdálkodás szintén számos lehetőséget kínál az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére. Gondolni kell itt például az erdővel nem borított területek beültetésére (erdőtelepítés) 18, az erdők más területtípussá alakításának (erdőirtás) a mellőzésére, a meglévő erdőkben tárolt szénkészletek megőrzésére hosszabb rotációs ciklusok alkalmazásával, a tarvágás mellőzésére (például gyérítést vagy szelektív fakitermelést alkalmazó erdőgazdálkodással), a területek háborítatlan erdőséggé való alakítására és a károsodást (például tüzek, kártevők és viharok hatásait) korlátozó megelőző intézkedések szélesebb körű alkalmazására. Ugyanilyen lényeges, hogy a meglévő erdők termőképessége növelhető azáltal, hogy a vágásfordulók gyakoriságát a termelési maximumhoz közelítjük, így fokozódhat a kisebb hozamú erdők termelékenysége, valamint a maradékfák és ágfák kitermelése, feltéve, hogy ez nem befolyásolja a biodiverzitást, a talaj termékenységét és szervesanyag-tartalmát. A fajösszetétel és a növedékarány módosítása szintén hatásos lehet. Az erdőgazdálkodáshoz és a mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódó lehetőségeken kívül a társágazatok (papírrost- és papír-előállítás, fafeldolgozás) és a megújuló energiaforrások ágazatai potenciálisan szintén mérsékelhetik az éghajlatváltozás hatásait, ha a szántóföldeket és az erdőket fa- és energiatermelés céljából hasznosítják. Nemcsak fák, más növények és a talaj köti meg a szén-dioxidot, azt a különböző termékek (például az építkezési faanyag) ugyanígy évtizedekig raktározzák. Az ipart és a fogyasztókat célzó szakpolitikák nagymértékben hozzájárulhatnak a faanyagok tartós használatához és nagyarányú újrafeldolgozásához és/vagy a papírrost, a papír és a fatermékek nagyobb volumenű 18 Másrészt ugyanakkor az erdősítés nem járhat kibocsátásáthelyezéssel, például azáltal, hogy a nemzeti határokon belül megtermelt élelmiszerek helyett sokkal kedvezőtlenebb szénlábnyommal rendelkező élelmiszereket importálnak. HU 8 HU
9 előállításához, ezzel egyenértékű, de kibocsátásintenzív anyagokat (például a betont, az acélt vagy a fosszilis tüzelőanyagokból előállított műanyagot) váltva ki. A biotermelésen alapuló iparágak szintén hasznosítani tudják a szántóföldi növényeket anyaghelyettesítés (szigeteléshez például üvegszál helyett rostkender vagy fű használata, bútorgyártáshoz szalma használata, gépjárműajtó-panelekhez len- vagy szizálrostok használata, bioműanyagok) vagy energiatermelés (például fosszilis tüzelőanyagok helyett biomassza használata) céljából. Tanulmányok igazolják, hogy a nem faeredetű termékekkel felváltott fatermékekben a szén minden tonnája után mintegy két tonnányi szénnek megfelelő átlagos kibocsátáscsökkentésre lehet számítani 19. Ha az erdőgazdálkodás, a szántóföldi gazdálkodás és a legelőgazdálkodás kötelező jelleggel bekerülne az elszámolásokba, az átláthatóbbá tenné a gazdálkodók, az erdészek és az erdőgazdálkodási ágazatok lépéseit, és alapot teremtene az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló erőfeszítéseket fokozó szakpolitikai ösztönzők kialakításához. Az erőfeszítések számszerűsítése révén pedig világosabbá válik azok üvegházhatású gázokra gyakorolt általános hatása, így növelni lehet a kibocsátáscsökkentési célkitűzések teljesítéséhez szükséges lépések költséghatékonyságát. Tekintve, hogy a mezőgazdasági célú földhasználat, az erdőgazdálkodás és annak társágazatai kibocsátási potenciáljuk szempontjából jelentősen eltérnek az EU 27 tagállamában, nem alkalmazható mindenre egyetlen szakpolitikai megközelítés. Testre szabott megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a földhasználat és az erdőgazdálkodási gyakorlat különböző formáit kezelni lehessen. Svédország és Finnország esetében a LULUCF-ágazat nettó abszorpciója eléri a többi szektor együttes kibocsátásának felét, Litvániában pedig annak kétszeresét (4. ábra). Más tagállamok kapcsán (például Málta) az ágazat szerepe elhanyagolható. Ez jól tükrözi, mennyire fontos, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése érdekében az ágazatra vonatkozó szakpolitika kidolgozása során figyelembe vegyék az tagállamok sajátosságait. 19 Lásd pl.: Sathre R. és O Connor J. (2010), A synthesis of research on wood products and greenhouse gas impacts (Fából készült termékek és az üvegházhatás vizsgálatának kutatási szintézise), 2. kiadás, Vancouver, B. C. FP Innovations, 117. o. (TR-19R számú technikai jelentés). HU 9 HU
10 4. ábra: A LULUCF-ágazat viszonylagos fontossága a tagállamokban: az ágazat kibocsátása és abszorpciója a többi szektor teljes üvegházhatású gázkibocsátásához képest (2009) 50% Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság 0% -50% -100% -150% -200% -250% Megjegyzés: A negatív érték azt jelzi, hogy a LULUCF-ágazat abszorpciója meghaladja a kibocsátás mértékét az adott tagállamban. A kibocsátás és az abszorpció év közbeni ingadozásai miatt a részesedés évről évre változik. Forrás: EGT adatai alapján (2011) Az abszorpciós ráta, valamint a szénkészlet védelmének és növelésének alapvető előfeltétele, hogy a tagállamokban a különböző ágazatokat (például legelőgazdálkodás vagy bioenergiatermelés) szabályozó egyes intézkedéstípusok a LULUCF-ágazatból eredő kibocsátás és abszorpció pontos és összehangolt elszámolásán keresztül egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak. Ezzel a lépéssel javítani lehet az éghajlatváltozással kapcsolatban tett uniós kötelezettségvállalások környezeti integritását. 4. A JELENLEGI SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEKNÉL TÖBBRE VAN SZÜKSÉG 4.1. Szilárd és összehangolt elszámolási szabályok megállapítása Noha a LULUCF-ágazat nem képezi részét a 2020-ig elérendő 20 %-os uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzés teljesítésének, részben beleszámít a közötti időszakra elfogadott, az UNFCCC-hez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokba 20. A meglévő önkéntes és kötelező elemek összességéből álló nemzetközi elszámolási szabályoknak azonban komoly hátrányaik vannak. Az elmúlt évek nemzetközi tárgyalásain egyetértés mutatkozott abban, hogy ezek kiküszöbölése érdekében további lépésekre van szükség. A jelenlegi elszámolási szabályoknak megfelelően a LULUCF-ágazaton belüli tevékenységek legtöbbje esetében, nevezetesen az ágazat csaknem 70 %-át alkotó erdőgazdálkodás, illetve az ágazat mintegy 17 %-át alkotó szántóföldi és legelőgazdálkodás terén önkéntes alapú az 20 A 2002/358/EK tanácsi határozat. HU 10 HU
11 elszámolás. Kizárólag bizonyos földhasználat-változást eredményező tevékenységeket (erdőtelepítés, újraerdősítés és erdőirtás) kell kötelező jelleggel elszámolni. Ennek következtében az egyes tagállamok elszámolási gyakorlata jelentősen eltér egymástól (5. ábra). Az elszámolás során a tagállamok kevesebb mint kétharmada veszi figyelembe az erdőgazdálkodást, három ország a szántóföldi és/vagy legelőgazdálkodást, és mindössze egy a rekultivációt. További hátrányt jelent az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez vezető ösztönzők hiánya az erdőgazdálkodásban. Az erdőgazdálkodásra vonatkozó jelenlegi szabályozás célirányos intézkedések meghozatala nélkül biztosít kibocsátási kreditet az egyes országok számára. A helyes gyakorlatot előmozdító ösztönzők a kibocsátási és abszorpciós küszöbökre korlátozódnak, ezt követően nem elvárt további lépések meghozatala. Ez torzulásokhoz vezet a különböző ágazatok és földhasználati típusok között; ezért fejleszteni kell az elszámolás rendszerét annak érdekében, hogy a tagállamokon belül egyenlő versenyfeltételek vonatkozzanak a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, valamint a társágazatokra és az energiaipari ágazatokra, egyúttal biztosítható legyen a következetes fellépés az Unió belső piacán. 5. ábra: Az egyes tevékenységeket önként elszámoló tagállamok részaránya Az egyes tevékenységeket önként elszámoló tagállamok részaránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Erdőgazdálkodás Szántóföldi gazdálkodás Legelőgazdálkodás Rekultiváció 4.2. A nyomon követés és a jelentéstétel színvonalának javítása A mezőgazdasági és erdőgazdálkodásbeli kibocsátás és abszorpció mértékének megbízható és összehangolt felbecsléséhez beruházások révén javítani kell a nyomonkövetési és jelentéstételi képességet. A tagállamoknak évente jelentést kell készíteniük az UNFCCC felé, és a Kiotói Jegyzőkönyv is további jelentéstételi kötelezettségeket ír elő. A nyomon követés és a jelentéstétel javult az elmúlt évek során, és ez a pozitív tendencia valószínűleg a jövőben sem torpan meg. A Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszaktól kezdve érvényes fogalommeghatározásokat, intézkedéseket és szabályokat 2011 decemberében Durbanban, az UNFCCC Felek Konferenciájának 17. találkozóján vizsgálták HU 11 HU
12 felül és módosították 21. Kötelezővé vált például az erdőgazdálkodási tevékenységekkel, ezen belül pedig a fakitermelésből származó termékekkel kapcsolatos elszámolás, és rögzítésre került a természetes bolygatásnak, valamint a vizes élőhelyek lecsapolásának és elárasztással való helyreállításának a fogalma. Még vannak jelentős hiányosságok, és a bejelentett adatok pontossága és teljessége is hagy kívánnivalót maga után, különösen ami a mezőgazdasági talajokkal kapcsolatos adatokat illeti. A bizonytalansági szint jelenleg meglehetősen magas (mintegy 35 %, azaz 1 tonna CO 2 jelenthet akár 1,35 vagy 0,65 tonnát is). A jobbítások nemcsak az elszámolást segíti majd, hanem a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás terén elért eredmények jelzéséhez is megbízható, egyértelmű és látható mutatókkal fognak szolgálni Szélesebb körű szakpolitikai célokkal való szinergiák előmozdítása A bioenergia használata terén léteznek ugyan ösztönzők 23, ám a LULUCF-ágazaton belül ma még nem létezik egységes megközelítés az éghajlatváltozás hatásainak a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és társágazatbeli intézkedések révén elérhető mérséklésére vonatkozóan. Az éghajlatváltozás mérséklése kaphatna nagyobb súlyt is a közös agrárpolitikában (KAP). A KAP-reform keretében 2008-ban végzett, úgynevezett állapotfelmérés 24 az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást korunk új kihívásaként határozza meg. A közötti időszakra vonatkozó KAP-ra való felkészülés jegyében a Bizottság felvázolta, hogyan lehetne az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos célok 25 megvalósítása érdekében kötelező, a környezetbarátabbá válást ösztönző összetevők 26 bevezetésével javítani a mezőgazdasági szakpolitikák környezeti és éghajlati teljesítményén. Ezt kiegészítendő, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás kérdését a 2013 utáni időszakra szóló uniós vidékfejlesztési politikában a szénmegkötés hathatósabb ösztönzésével lehetne kezelni a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. Egyes ösztönzők egyben nemcsak a szénkészlet védelmét és növelését szolgálnák, hanem a biodiverzitás és az alkalmazkodás szempontjából is járulékos előnyökkel járnának például a vízmegtartó képesség növelése és az erózió csökkentése révén. A kapcsolódó szénforgalom kötelező elszámolása rávilágítana az említett intézkedések kedvező szerepére, és erősítené szerepüket az éghajlatváltozás jelentette kihívás leküzdésében. A LULUCF-ágazathoz kapcsolódó elszámolás emellett a fenntartható bioenergia előnyeit is egyértelművé tenné, mivel hívebben tükrözné a valós kibocsátást, különösen a biomassza elégetéséből származó kibocsátást, amely jelenleg nem képezi részét a számításoknak. Ez pedig a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban kitűzött célok összefüggésében fokozná a fenntarthatósági előírások ösztönző erejét A Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciáján született CMP.7 számú határozat. A mezőgazdasági tevékenységek kapcsán jelenleg kizárólag a metán és a dinitrogén-oxid elszámolása kötelező, míg a mezőgazdasági földhasználathoz kapcsolódó CO 2 -kibocsátás és -abszorpció (a talajban megkötött szén kibocsátása és elnyelése) esetében ettől el lehet tekinteni. Az elszámolást kötelezővé tevő intézkedésekre vonatkozó jogalkotási javaslattal teljessé válna a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátás és abszorpció becslése. A 2009/28/EK irányelv. A KAP állapotfelmérésével kapcsolatos 72/2009/EK tanácsi rendelet, 73/2009/EK tanácsi rendelet és 74/2009/EK tanácsi rendelet. COM(2010) 672. Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó támogatás. HU 12 HU
13 4.4. Az ágazat egyedi jellemzőihez való igazítás A LULUCF-ágazat nem hasonlít más gazdasági ágazatokhoz. Ebben az ágazatban az üvegházhatású gázok abszorpciója és kibocsátása viszonylag lassú, természetes folyamatok eredménye. Gyakran évtizedekre van szükség ahhoz, hogy az intézkedések például az erdőtelepítés hatásai megmutatkozzanak. Az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdaságban ezért hosszú távra kell tervezni a kibocsátások csökkentésére és az abszorpció növelésére irányuló fellépést. A kibocsátás és az abszorpció emellett visszafordítható folyamatok: szélsőséges események (tűzvész, vihar, aszály vagy kártevők pusztítása) vagy gazdálkodási döntések (például faültetés vagy fakitermelés) hatást gyakorolhatnak az erdő- vagy földtakaróra. Az erdőkben a kibocsátást és az abszorpciót erőteljes éves ingadozás jellemzi, amelynek amplitúdója egyes tagállamokban a kitermelésből és természetes bolygatásból eredően az éves összkibocsátás 35 %-át is elérheti. A tagállamok számára ezért nehézségekbe ütközhet az éves célszámok teljesítése. 5. TOVÁBBI TEENDŐK: A FOKOZATOS MEGKÖZELÍTÉS ALKALMAZÁSA A LULUCF-ágazatnak az Unió éghajlatváltozás-mérséklési erőfeszítései érdekében tett szerepvállalása csak akkor jelent kézzel fogható előnyöket, ha mindemellett megfelelő módon orvosolják a jelenlegi elszámolási keretrendszer hiányosságait, és szem előtt tartják az ágazat sajátosságait, valamint az egyes tagállamokra jellemző eltérő körülményeket. Ezt a fokozatos megközelítés alkalmazásával lehet elérni. Először is a szilárd elszámolási és nyomonkövetési keretrendszert kell megteremteni. E közleménnyel egy időben a Bizottság határozatjavaslatot terjeszt elő az elszámolási szabályokra vonatkozóan, amely az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekhez köthető kibocsátás és abszorpció elszámolásának kérdésével foglalkozik, és az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot a társiparágakat és a megújulóenergia-ágazatot a gazdaság többi ágazatával egyenrangúként kezeli. Tovább kell javítani a LULUCF-ágazat szénmérlegére vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi képességet, hogy az biztos alapot teremtsen a mezőgazdaságon és az erdőgazdálkodáson belüli eredményeket jelző mutatók és az elszámolási keretrendszer megerősítéséhez. A Bizottság javaslata szerint a nyomon követés és a jelentéstétel hatékonyságát egyrészt a nyomon követést szolgáló rendszerről szóló határozat felülvizsgálatával 27, másrészt a földhasználat lefedettségi területére irányuló keretfelméréshez (LUCAS Land Use Cover Area Frame Survey) hasonló, a földhasználat nyomon követését szolgáló meglévő nyomon követési rendszerek fejlesztésén keresztül lehet elérni. Mivel az erdők kibocsátása és abszorpciója tekintélyes ingadozást mutat, és az elszámoláshoz szükséges alapvető adatok gyűjtését ritkán végzik, nem lehet elvárni az ágazattól, hogy a gazdaság többi szektorára érvényes éves kibocsátáscsökkentési célszámokat teljesíteni tudja. 27 Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat, (COM) végleges 2011/0372 (COD). HU 13 HU
14 Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések hatását érezni lehessen, a LULUCF-ágazatot tehát ebből a szempontból is sajátosan kell kezelni. A Bizottság ezért a LULUCF-ágazat egyedi jellemzőit figyelembe vevő, külön erre az ágazatra vonatkozó szabályozási keretrendszer kialakítását javasolja. Az összehangolt és megbízható európai szintű elszámolási keretszabályok rögzítését követően a figyelmet arra kell fordítani, miként lehet az ágazatnak az Unió éghajlatváltozás-mérséklési erőfeszítései érdekében tett szerepvállalását hivatalos formában is biztosítani. Mindez nem jelenti azt, hogy a LULUCF-ágazaton belül ezt követően nem indokolt további lépéseket tenni az éghajlatváltozás mérséklésére. Tekintettel az ágazatra jellemző tendenciákra, és mivel az éghajlatváltozás problémája azonnali beavatkozást kíván, a bizottsági javaslat a LULUCF-ágazatra vonatkozó cselekvési tervek kidolgozását írja elő a tagállamoknak. Ez a lépés stratégiai jelentőségű lehet a LULUCF-ágazat szempontjából, és egy lépéssel közelebb vihet az ágazat szerepvállalásának növeléséhez, valamint annak az uniós éghajlat-politikába való teljes körű integrálásához. Összességében véve megállapítható, hogy nyomós érvek szólnak a LULUCF-ágazatnak az EU éghajlat-változási politikájába történő fokozatos integrációja mellett. A Bizottság a lépésről lépésre haladó megközelítést támogató javaslata: megbízható elszámolási szabályokat állítana fel a földhasználathoz, a földhasználatmegváltoztatásához és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységekből származó kibocsátás és abszorpció elszámolására, valamint külön jogi aktus keretében javítaná a nyomonkövetési és jelentéstételi képességet; keretet biztosítana a különböző mezőgazdasági és erdőgazdálkodási intézkedésekre, valamint a fakitermelésből származó termékek előállítására és fenntartható használatára irányuló szakpolitikai ösztönzők kidolgozásához, továbbá növelve ezek átláthatóságát; a valós helyzetet jobban tükröző kibocsátáson és abszorpción keresztül erősítené az uniós éghajlatpolitika környezeti integritását; a fenntartható és éghajlatbarát termelés népszerűsítése révén előmozdítaná a megújuló energiaszektorra és a faiparra vonatkozó szakpolitikákkal való szinergiákat az EU-ban; a szénkészletek növelésén és megőrzésén keresztül a biodiverzitás, a talajvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (például Natura 2000) szempontjából is járulékos előnyöket biztosítana; valamennyi gazdasági ágazat hozzájárulását lehetővé téve elősegítené az ambiciózus célkitűzések költséghatékonyabb teljesítését. HU 14 HU
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.12. COM(2012) 93 final 2012/0042 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-megváltoztatásból
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.2.1. COM(2018) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésérés bejelentésére, valamint
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.20. COM(2016) 479 final ANNEXES 1 to 6 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében
7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenFöldhasználat, földhasználat-változás és erdészet (LULUCF) a LIFE programban
Földhasználat, földhasználat-változás és erdészet (LULUCF) a LIFE programban 1. A 2018. májusban elfogadott Uniós LULUCF rendelet elemeinek összefoglalása A földhasználati, földhasználat-változási és erdészeti
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 525/2013/EU RENDELETE
2013.6.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 165/13 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 525/2013/EU RENDELETE (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére,
Részletesebben8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
RészletesebbenA klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága
A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága Selmeczi Pál főosztályvezető Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Éghajlati Stratégiai Tervezési Főosztály
RészletesebbenA hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?
A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenA LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása
A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 529/2013/EU HATÁROZATA
L 165/80 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.18. HATÁROZATOK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 529/2013/EU HATÁROZATA (2013. május 21.) az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból
Részletesebben1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek
A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
RészletesebbenGazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.14. COM(2017) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): kötelezettségvállalásokra,
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenHálózatba kapcsolt és fenntartható városi mobilitás
Hálózatba kapcsolt és fenntartható városi mobilitás Zalai Önvezető Jármű Klaszter 2018. április 19. Előadó: Drescher László - Klasztermenedzser Zalai Önvezető Jármű Klaszter 2018 munkaprogram - 2. terület:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenMELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
RészletesebbenKlímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken
Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken V. ÖKOINDUSTRIA KIÁLLÍTÁS 2017. november 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 10. (OR. en) 8964/17 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 422 FIN 290 FSTR 40 REGIO 56 AGRI 255 az Állandó Képviselők
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 183 final 2016/0094 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ICAO testületei által kidolgozandó és a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások kérdésével
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenAz EUREKA és a EUROSTARS program
Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének
RészletesebbenAz EU Erdészeti Akcióterve
Az EU Erdészeti Akcióterve Előadó: Szép Tibor FAGOSZ konferencia Kecskemét, 2006. április 25. 1 Az EU erdészeti ágazata sokszínű (erdőtípusok, erdőtakaró, tulajdonszerkezet, társadalmi-gazdasági feltételek)
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenB7-0079/139. Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások
6.3.2013 B7-0079/139 139 Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások 21 preambulumbekezdés (21) Miután a különböző ágazatok bekerültek az egységes támogatási rendszerbe
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 24. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 24. (OR. en) 8327/17 ENV 367 MI 339 DELACT 72 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. április 18. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS AZ EU KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZERE (ETS)
EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉGHAJLATPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2018. december 19. Rev 1 KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS AZ EU KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZERE
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenA TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE
2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február
RészletesebbenEurópa 2020 stratégia: 5 kiemelt cél EU-27 számára 20%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés. Teljesíthető-e esetleg 30%-os csökkentés?
Európa 2020 stratégia: 5 kiemelt cél EU-27 számára 20%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés 2005-höz képest 14% EU ETS-en belül 21% EU ETS-en kívül 10% Teljesíthető-e esetleg 30%-os csökkentés? 2 3 Ausztria Belgium
Részletesebben16707/14 ADD 13 1 DG G 2A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. december 11. (OR. en) 16707/14 ADD 13 FIN 988 INST 616 PE-L 94 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
Részletesebben