AZ ENDREFALVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERV

Átírás

1 AZ ENDREFALVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERV

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Az iskola tantárgyi rendszere és óraterve... 6 III. Kompetencia alapú oktatás IV. Nem szakrendszerő oktatás V. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei A tanulók ellenırzésére, értékelésére vonatkozó alapelveink A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése, értékelése Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt házi feladatok meghatározása VII. A magasabb évfolyamra lépés feltételei VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése IX. Sajátos nevelési igényő (fogyatékos) tanulók oktatás-nevelés programja X. Kisebbségi (cigány) oktatás-nevelés programja XI. Multikulturális nevelés XII. Fogyasztóvédelmi iskolai program XIII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések Melléklet: Sajátos nevelési igényő (fogyatékos) tanulók oktatás-nevelés programja (IX. kiegészítés) 79 2

3 I. BEVEZETİ A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2003-ban történt módosítása szerint az iskoláknak június 30-ig felül kell vizsgálniuk, és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A közoktatási törvény, valamint az ehhez kapcsolódó rendeletek elıírásai alapján az iskolák helyi tantervében az alábbi kérdésekkel kell foglalkozni: a) a helyi tantervnek tartalmaznia kell: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeit; az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit; az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit; az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formáját; az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát; az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait; moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minısítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe; a középszintő érettségi vizsga témaköreit; a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket; nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot; 3

4 nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevı tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot; a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot; b) a helyi tantervben meg kell határozni: az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozása idıkeretének hány (huszonöt-negyven közötti) százalékában folyik nem szakrendszerő oktatás a tanulók igényéhez igazodóan; melyek azok a kötelezı tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelezı tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezıen választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie; c) a helyi tantervbe be kell építeni: a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportkör foglalkozásait; d) a helyi tantervnek biztosítania kell: a tanulók életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával; a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerő, a XXI. századnak megfelelı természettudományos ismereteket, oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen; 4

5 e) a helyi tantervben az iskola saját döntése alapján meghatározhatja az alábbiakat is: az iskola az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére milyen másfajta jelölést, vagy szöveges értékelést alkalmaz, ebben az esetben azonban az iskola által alkalmazott jelölés vagy értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait is meg kell határozni, hiszen erre iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség lehet; azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekbıl a tanuló teljesítményét, elımenetelét nem kell értékelni, minısíteni, de ebben az esetben arra kell vigyázni, hogy nem mellızhetı a tanuló teljesítményének, elımenetelének értékelése és minısítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeibıl állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. az iskola a tananyagot vagy annak egy részét projektoktatás keretében dolgozza-e fel. 5

6 II. AZ ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE, ÉS ÓRATERVE 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és követelmények Iskolánk óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi a nevelı-oktató munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A kötelezı órák óraterve a minden tanuló számára kötelezıen teljesítendı óraszámot tartalmazza. Ezek során sajátították el a tanulók a helyi tantervben szereplı valamennyi tantárgy tananyagát, mellyel megfelelhetnek a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges továbbhaladási feltételeknek. A kerettantervre épülı helyi tantervben elıírt tananyag a 80%-át fedi le azt éves órakeretnek, az iskola rendelkezésére álló 20%-ot valamennyi tantárgy esetében a kiegészítı ismeretek beépítésére, a tanultak bevésésére, készségek-, valamint képességfejlesztésre fordítjuk. Helyi tantervünkben a magyar nyelv és irodalom tantárgyat két külön tantárgyra bontottuk. A szabadon tervezhetı órákat (a tanulók számára kötelezı) a kerettantervben szereplı tantárgyak óraszámának emelésére fordítjuk. Kiemelt feladatunk az alapkészségek fejlesztése, ennél fogva ezt az órakeretet elsısorban a magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgy óraszámának emelésére fordítjuk, de az etnikai órakeretbıl is erre tettük a hangsúlyt. A többit egyéni fejlesztésre fordítjuk. Heti egy órában már 4. osztálytól informatikát tanítunk, és ezt tanórán kívül is erısítjük. A modulok közül az informatikát összevonva tanítjuk az informatika tantárggyal, a többi modult önálló modulként oktatjuk, és értékeljük. Önálló modulok: Tánc és dráma Hon és népismeret Ember és társadalomismeret, etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Egészségtan A nem kötelezı órakeret (a tanulók által szabadon választható órák) a tanulók és a szülık érdeklıdésére, igényére építve határoztuk meg a humán erıforrás figyelembevételével. 6

7 Nem kötelezı tanórák, foglalkozások, szakkörök az alsó és felsı tagozatban: cigány népismeret, sport, tánc, ének, furulya-oktatás, számítástechnika, közlekedési ismeretek, kézmőves tevékenység, bábozás, színjátszás A nem kötelezı tanórából egy tanuló maximum két órát választhat, ezzel biztosítjuk a tanulók jogszabályban meghatározott leterheltségének betartását. A nem kötelezı idıkeretbıl szervezzük meg az idegen nyelv, informatika és a technikaoktatáshoz szükséges csoportbontásokat, egyéb szakköröket. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német tanulását választhatják. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az elsı-negyedik évfolyamon o a heti három kötelezı testnevelés óra, o az iskolai sportkör foglalkozásai, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. Az iskolában az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékában (heti hat órában) folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak tanóráin: természetismeret, rajz, technika és életvitel, tánc és dráma. Az egyes tantárgyakra évfolyamonként elıírt tananyagot és követelményeket a MELLÉKLET tartalmazza. 7

8 2.A különféle tantervi változatok együttélése Tanév Évf. 2003/ / / / / / / / / TCS KT NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT KT TCS KT NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT KT KT TCS KT NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT NAT 1995 KT KT TCS KT NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT NAT 2003 NAT 2003 NAT 2003 NAT KT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT NAT 2003 NAT 2003 NAT KT KT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT NAT 2003 NAT X KT KT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT TCS KT NAT 2003 TT 1978 KT TCS KT NAT 1995 NAT2003 X 1978-as központi tanterv Kerettantervre épülı helyi tanterv 28/2000.(IX.21).OM. rendelet Tananyag és óraszámcsökkentéssel módosított kerettantervre épülı helyi tanterv 10/2003.(IV.28). OM. rendelet Az 1995-ös nemzeti alaptantervre épülı helyi tanterv A közoktatási törvény évi módosítása A 2003-as nemzeti alaptantervre épülı helyi tanterv A közoktatási törvény évi módosítása 1978-as központi tanterv, vagy 1995-ös nemzeti alaptanterv 8

9 3.Kötelezı órák száma tanév Évf. 2003/ / / / / / / / ,5 22, ,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22, ,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22, ,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22, ,5 27, ,5 27,

10 4. Óraterv a 2004/2005. tanévre Évfolyam Heti kötelezı (Tv.52..(3) bek.) Heti választható (Tv.52..(7). Bek p.) Egyéni foglalk. (Tv.52..(11). bek.c.pont) 6% Kisebbségi oktatás (Tv.52..(4.). bek. 10% Összesen l ,2 2 25, ,2 2 25, ,5 1,8 1,35 2,25 27, ,5 1,8 1,35 2, ,5 5,6 1,35 2,25 31, ,5 5,6 1,35 2,25 31, ,5 6,6 1,65 2,75 38, ,5 6,6 1,65 2,75 42,625 Nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokra az órakeret: évfolyam 10% évfolyam 25% évfolyam 30% = 80% (még a régi kerettanterv szerint, a fenntartó ennyit biztosít) 10

11 5. Óraterv a 2005/2006. tanévre Évfolyam Heti kötelezı (Tv.52..(3) bek.) Heti választható (Tv.52..(7).bek p.) Egyéni foglalk. (Tv.52..(11). bek.c.pont) 7% Kisebbségi oktatás (Tv.52..(4.). bek. 10% Összesen l ,4 2 25, ,4 2 25, ,4 2 25, ,5 1,8 1,6 2,25 28, ,5 5,6 1,6 2,25 31, ,5 5,6 1,6 2,25 31, ,5 1,75 2,5 36, ,5 6,6 1,9 2,75 38,75 11

12 6.Óraterv a 2006/2007. tanévre Évfolyam Heti kötelezı (Tv.52..(3) bek.) Heti választható (Tv.52..(7).bek p.) Egyéni foglalk. (Tv.52..(11).bek. c.pont) 8% Kisebbségi oktatás (Tv.52..(4.). bek. 10% Összesen l ,6 2 25, ,6 2 25, ,6 2 25, ,5 2,25 1,8 2,25 28, ,5 5,6 1,8 2,25 32, ,5 5,6 1,8 2,25 32, ,5 2 2, ,5 2 2,

13 7. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és évi óraszáma (A változat) Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika 55,5 55,5 Biológia 55,5 55,5 Kémia 55,5 55,5 Földrajz 55,5 55,5 Ének-zene Rajz 55,5 55,5 55, ,5 55,5 55,5 37 Technika és életvitel 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,.5 55,5 37 Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika (összevontan) Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret 37 Egészségtan Kötelezı óraszám a törvény alapján összesen ,5 832,5 832, Etnikai kötelezı óraszám (e) ,25 83,25 83,25 101,75 101,75 Kötelezı óraszám összesen ,8 915,8 1026,8 1026,8 Nem kötelezı (választható) óraszám(v) ,25 207,2 207,2 254,4 254,4 13

14 8. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és évi óraszáma (B változat) Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika 55,5 55,5 Biológia 55,5 55,5 Kémia 55,5 55,5 Földrajz 55,5 55,5 Ének-zene Rajz 55,5 55,5 55, Technika és életvitel 55,5 55,5 55, Testnevelés és sport Osztályfınöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika (összevontan) Ember és társadalomismeret, etika 18 Mozgókép és médiaismeret 18 Egészségtan Kötelezı óraszám a törvény alapján összesen ,5 832,5 832, Etnikai kötelezı óraszám (e) ,25 83,25 83,25 101,75 101,75 Kötelezı óraszám összesen Nem kötelezı (választható) óraszám(v) ,25 207,2 207,2 254,4 254,4 14

15 9. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma (A változat) Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom 9 (e+1) Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) Informatika (0,5) Környezetismeret Természetismeret 2 2 (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+0,5) (e+1) 1 1 Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Rajz 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1 e+0,5 e+0,5 e+0,5 Technika és életvitel 1,5 1,5 1,5 1,5 e+0,5 1,5 e+0,5 1,5 e+0,5 1,5 e+0,5 1 e+0,5 Testnevelés és sport ,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfınöki Tantervi modulok (m) Tánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 Informatika (összevontan) (0,5) Ember és társadalomismeret, etika 0,5 0,5 Mozgókép és médiaismeret 1 Egészségtan 0,5 0,5 Kötelezı óraszám a törvény alapján ,5 22,5 22, Etnikai kötelezı óraszám (e) ,25 2,25 2,25 2,75 2,75 Kötelezı óraszám összesen ,75 24,75 24,75 27,75 27,75 Nem kötelezı (választható)óraszám ,25 5,6 5,6 6,875 6,875 15

16 10. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma (B változat) Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom 9 (e+1) Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) Informatika (0,5) Környezetismeret Természetismeret 2 2 (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+0,5) (e+1) 1 1 Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Rajz 1,5 1,5 1, Technika és életvitel 1,5 1,5 1, Testnevelés és sport ,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfınöki Tantervi modulok (m) Tánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 Informatika (összevontan) (0,5) Ember és társadalomismeret, etika 1 Mozgókép és médiaismeret 1 Egészségtan 0,5 0,5 Kötelezı óraszám a törvény alapján ,5 22,5 22, Etnikai kötelezı óraszám (e) ,25 2,25 2,25 2,75 2,75 Kötelezı óraszám összesen ,75 24,75 24,75 27,75 27,75 Nem kötelezı (választható)óraszám ,25 5,6 5,6 6,875 6,875 16

17 ÓRATERV 2007/2008 Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Rajz 1,5 1,5 1, Technika és életvitel 1,5 1,5 1,5 1, Testnevelés és sport ,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfınöki Tánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 Ember és társadalomismeret, etika 1 Mozgókép és médiaismeret 1 Egészségtan 0,5 0,5 Kötelezı óraszám a törvény alapján ,5 22,5 22, Etnikai kötelezı óraszám (e) ,25 2,25 2,25 2,75 2,75 Kötelezı óraszám összesen ,75 24,75 24,75 27,75 27,75 Nem kötelezı (választható) óraszám ,25 5,6 5,6 6,875 6,875 Tanulásmódszertan 1 Sport Csoportbontás Szakkör Fejlesztı foglalkozás 0,5 1 0,5 1 0,5 0,5 1 0, ,5 1 0,5 1,5 0,5 1 0,5 2 0,5 1 0,5 2 0,5 1 0,5 2 17

18 ÓRATERV 2008/2009 Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Rajz 1,5 1,5 1, Technika és életvitel 1,5 1,5 1,5 1, Testnevelés és sport ,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfınöki Tánc és dráma 0,5 0,5 Hon és népismeret 0,5 0,5 Ember és társadalomismeret, etika 1 Mozgókép és médiaismeret 1 Egészségtan 0,5 0,5 Kötelezı óraszám a törvény alapján ,5 22,5 22, Etnikai kötelezı óraszám (e) ,25 2,25 2,25 2,75 2,75 Kötelezı óraszám összesen ,75 24,75 24,75 27,75 27,75 Nem kötelezı (választható) óraszám Nem szakrendszerő oktatás Tanulásmódszertan Sport Csoportbontás Szakkör Fejlesztı foglalkozás 2 0, , ,5 0,5 1 2,25 0, ,6 2 0,5 1 0,5 1,5 5,6 0,5 1 0,5 2 6,875 0,5 1 0,5 2 6, ,5 1 0,5 2 18

19 III. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia alapú oktatás fejlesztési célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Különös tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is. A kompetenciaalapú programok általános jellemzıi: - kompetencialapúak, - teljesítményre alapoznak, - egyéni haladás figyelembe vétele, - tanulásközpontúak, - specifikus célkitőzések, - gyakorlat-orientáltak, - azonnali visszajelzést adnak, - értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi 19

20 beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelıs nyelvhasználat jelentıségét. 20

21 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérı mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 21

22 Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). 22

23 A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetıségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidı, az információ megosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. 23