ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia"

Átírás

1 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 6. Jövőkép megfogalmazása Készítők neve: Kovacsics István Popovics Attila Szabó István Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

2 6. Jövőkép megfogalmazása A fosszilis energia felhasználás tekintetében a megfogalmazható jövőkép kettős hatás mentén alakul. Mindkét hatás egyértelműen egyszerre jelentkezik, ugyanakkor ellentétes irányú folyamatokat indukál. Egyrészt érvényesül a térség országon belüli fejlettségéből adódó magasabb teherviselő képesség és a lakosság átlagosnál nagyobb elkötelezettsége a környezetvédelmi kérdésekben, másrészt ez a relatív fejlettség és ennek további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb fosszilis energiafelhasználás növekedést eredményez. Mindez érvényes a lakossági és az intézményi felhasználók, valamint az ipari felhasználók vonatkozásában is. Fosszilis energiafelhasználás jövőképe Az egyéni elkötelezettség és motiváció feltehetően meghatározó lesz a 2020-ig tartó folyamatok érvényesülésében, mert a gazdasági racionalitás ezen időtávban még nem fogja a felhasználókat elegendő mértékben inspirálni az energiatakarékossági és megújuló felhasználási döntéseik meghozatalában, ahhoz már ösztönző eszközökre lesz szükség. A megújuló energia felhasználást elősegítő beruházás támogatások térséget érintő támogatási intenzitása, illetve az országosan rendelkezésre álló támogatási források szintén azt támasztják alá, hogy az egyéni elkötelezettségre apellálva érhetők el időarányosan az energiapolitikai célok. A régió jelentős megújuló energia potenciállal rendelkezik a szélenergia, a biomassza, a biogáz gyártás és a geotermia területén. Az elsődleges biomassza potenciál a kedvezőtlen termőterületek energetikai ültetvény céljára történő hasznosítás terén is jelentős, hiszen a térség középső és déli területein a termőterületek minősége az élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas. A nagyságrenddel magasabb terméshozamot produkáló energetikai ültetvények javítják a térség mezőgazdasági vállalkozóinak jövedelemtermelő képességét, hosszútávon kiszámítható piacot garantálnak a termékükre. Mindez részletesen kifejtésre kerül a fejezetben. A térség erdősültsége majd duplája a hazai átlagnak. Az erdőgazdálkodásban az évek óta folyamatosan növekvő erdei fatömeg még további fenntartható fejlesztési lehetőségeket teremt az alkalmas válogatások energetikai célú felhasználásán alapuló projektek megvalósíthatóságára. Mindezen megfontolások alapján a térségre az országos átlagnál magasabb energiatakarékossági és megújuló felhasználási arányok érvényesülhetnek. A térség vezetékes elosztó hálózatainak fejlettsége magas, a felhasználók ellátottsági aránya országos átlag feletti, így ezen a területen a fosszilis energiahordozók bővülésével nem kell számolni, ellenkezőleg: az energiatakarékossági és megújuló felhasználási készség miatt a hagyományosnak és elterjedtnek tekinthető földgáz felhasználás csökkenése várható. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

3 Országos szinten is kiemelkedő beruházások indultak el és várhatóan fognak is elindulni a Nyugat-dunántúli régióban. Az autóipari beruházások (győri AUDI, szentgotthárdi OPEL) és a hozzájuk kapcsolódó háttéripari fejlesztések, valamint a térség középső részein alakuló logisztikai projekt (Szombathely-Vát Nemzetközi Cargo Repülőtér) és egyéb gépipari és elektronikai beruházások energiaigénye az átlagosnál nagyobb bővülést eredményez a fosszilis és a megújuló felhasználások terén is. A várható beruházások mindegyikében megtalálhatók a fenntartható fejlődés elvének megfelelő projektrészek, ugyanakkor a fejlesztések fosszilis energiahordozó igénye a hálózatok bővítését és a felhasználás régiós növekedését eredményezi. A fosszilis energiahordozókon belül a földgáz felhasználás tekintetében kell számolnunk további növekedéssel. Ugyanakkor a villamosenergia-felhasználás növekedése is számottevő ezen projektek esetén. A beruházások megvalósítását követően jelentősen növekszik a térség áruszállításhoz kapcsolódó közlekedési energia felhasználása mind a közúti, mind a vasúti, mind a légi közlekedés tekintetében. A növekedés mértékére jellemző, hogy a Váti logisztikai központhoz tartozó SIA-PORT Nemzetközi repülőtér kerozin igénye heti 6000 tonna, mely mennyiség országos mértékben a MOL finomítói kapacitását érintő nagyságrendben jelent új igényeket. A gépjárműgyártáshoz kapcsolódó szállítási kapacitásnövekedés is jelentős mértékű, igaz ennek térségi felhasználás növekedése nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a jelentős részben közúton történő áruszállításhoz kapcsolódó tankolási trendek nagyban függnek a szállítással érintett országokban alkalmazott üzemanyagárak arányaitól. A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozó energiapolitikai célokat az EU irányelvek és a Nemzeti Energia Stratégiában rögzített az uniós vállalásokhoz igazodó célok határozzák meg az alábbiak szerint: 2009/28/EK irányelv és EU 2020 stratégia: a klímaváltozás és energiahatékonyság területén elfogadott uniós szintű kiemelt célkitűzés három számszerű célt fogalmaz meg 2020-ra: a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelését, a teljes energiafelhasználás 20 százalékos mérséklését, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését (az 1990-es bázisévhez képest). A CO 2 kibocsátási kvóta kereskedelem fellendítése érdekében az Európai Bizottság felvetette az üvegházhatású gázok 30 százalékkal való csökkentését 2020-ra. A Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig terjedő időszakra az energiatakarékossági célokat úgy határozza meg, hogy a évi 1085 PJ primer energia felhasználás növekedést 6 %-ban maximálja, 1150 PJ értékben. Az épületek energia felhasználás csökkentésére az Európai Unió részéről nincs a tagállamokra kötelező érvényességű célkitűzés. Az energia stratégiában 2030-ig 30%-os csökkenés került meghatározásra, melyet a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan a könnyen elérhető, legnagyobb megtakarítást eredményező a legrosszabb épületenergetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felújításával 20% megtakarítást prognosztizálunk. A megújuló energiaforrások arányát a hazai vállalás 2020-ig 14,65%-ban határozza és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

4 meg. Ez az arány 2030-ig 20% fölé kell hogy emelkedjen. Az első időszakban a biogáz, biomassza és geotermikus energia hasznosítását tűzi ki célul az energiastratégia. A második időszakban a napenergia villamos energia célú hasznosítását feltételezik a tervezők. A biogáz és a biomassza hasznosítása során a kapcsolt termelési technológiák részesülnek előnyben, melynek következtében kiemelt jelentőségű a jelenlegi hőbázisok megtartása és bővítése. A hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás jövőképét a régióban is a fent ismertetett országos stratégiai célok határozzák meg. Ahhoz ugyanis, hogy az országos célok teljesülhessenek, legalább ilyen, illetve, tekintettel a régió több szempontból kedvezőbb adottságaira, némileg az országos átlagot meghaladó eredményeket kell elérni. Mind a Nyugat-Magyarországi Régió adottságai (lakosság és közületi szektorok meghatározó, 65%-os részesedése az energiafogyasztásból, és e szektorok fogyasztási struktúrája lásd a 8. fejezetet), mind a nemzeti energiastratégiai dokumentumok fő irányai alapján megállapítható, hogy az energiahatékonyság javítás legfontosabb területe a lakossági és közületi épületenergetika lesz. Az energiahatékonyság javítása, fogyasztáscsökkentés alapvetően két úton érhető el: a fogyasztói viselkedés befolyásolásával, így az igények csökkentésével, és hatékonyságjavító beruházásokkal. Beruházások vagy azok támogatása tekintetében a régió közigazgatásának gyakorlatilag nincs mozgástere, ezért e területen konkrét, számszerű stratégiai célok nem tűzhetők ki. Fontos azonban, és ennek stratégiai célnak kell lennie, hogy a központi kormányzat által kínált energiahatékonysági beruházás-támogatások felhasználását a régió minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, mozdítsa elő, hogy minél nagyobb számban valósulhassanak meg ilyen beruházások, valamint biztosítsa, hogy e ráfordítások minél jobban hasznosuljanak, nagyobb energetikai eredménnyel, és így minél több ÜHG kibocsátás-csökkenéssel járjanak. E stratégiai célok elérésének eszközeiről az egyes forgatókönyvek ismertetésénél térünk ki. A fogyasztói viselkedés befolyásolása területén, a tudatosságfejlesztésben ugyanakkor jóval nagyobb szerep juthat a régiónak. Ezek olyan tevékenységek, amelyek lokálisan, a helyi erőforrások, civil szervezetek bevonásával végezhetők leghatékonyabban, és költségigényük is jóval kisebb. Amint a jelen dokumentum más helyen is megállapítja, az ismeretek és informatikai háttér hiánya, szemléletbeli hiányosságok a hatékonyabb energia-felhasználás jelentős korlátai. Az energiahatékonyság javítása területén a regionális stratégia fő céljai között kell szerepelnie e korlátok megszüntetésének. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

5 A következőkben bemutatott jövőképek alapvetően abban térnek el egymástól, hogy milyen mértékben várhatók támogatások a stratégiai célok megvalósításához. Ennek megfelelően a energiafelhasználás hatékonysága javításának eszközei nem különböznek az egyes forgatókönyvek esetén, csak arányuk változik, a hangsúlyok tolódnak el a beruházás igényes intézkedések és a szemléletformáló, viselkedést befolyásoló tevékenységek között. Itt kell megjegyeznünk még, hogy az energiahatékonysági célok nem vizsgálhatók önállóan, azok szoros kölcsönhatásban vannak a többi stratégiai céllal. Így például, ha hatékonyságjavító intézkedések eredményeképpen jelentősen csökken a távfűtött lakások hőigénye, az alapvetően befolyásolja a hőforrások korszerűsítését innovatív technológiákkal vagy a megújuló energiára történő áttérést. A Nemzeti Energia Stratégiai célok értékelése és a Nyugat-dunántúli régióban való érvényességének elemzése során több anomáliával is szembesülünk. Országosan a primer energiafelhasználás 40%-a lakáscélú felhasználás. Az országban 4,3 millió lakás 70%-a nem felel meg a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak sem. A várhatóan bevezetésre kerülő szigorú előírások esetén ez az arány tovább romlik: a teljes lakásállomány 10-12%-a felel csak meg a szigorúbb előírásoknak. Régiónkban hasonló a helyzet 515 ezer lakás épületenergetikai állapotát szükséges felülvizsgálni. Az országos statisztikákhoz hasonló arányban a lakások kb %-a felel meg a szigorodó épületenergetikai előírásoknak, a jelenlegi lakásállomány alapján ez 62 ezer lakást jelent. További 5-7% (26-36 ezer) lakás esetében olyan műszaki állapottal kell számolni, ami a lakások energetikai korszerűsítését értelmetlenné teszi, a statikai, épületszerkezeti, vagy a területfejlesztési szempontok alapján ezen lakások elbontásával, minőségi cseréjével kell kalkulálni a vizsgált időszakban. A régióban 410 ezer lakás épületenergetikai rekonstrukciójához kell forrást biztosítani, annak érdekében, hogy a hazai, illetve Uniós vállalásoknak eleget tudjunk tenni. A megújuló energiahordozók részaránya országos szinten a teljes primer energia felhasználásból jelenleg 6%. A cselekvési terv részét képező, rossz hatékonysággal működő biomassza tüzelésű nagy erőművi blokkok leállításával ez az arány 2,5%-ra csökken. A 2020-ig fennmaradó időben tehát több mint 12%-kal kellene növelni a megújuló energiahordozók részarányát. A jelenlegi trendek figyelembe vételével ez az elképzelést mind az Uniós, mind a hazai viszonyokat elemezve rendkívül optimistának mondható. 8 év áll rendelkezésre a célértékek eléréséhez, ugyanakkor a kitűzött célok jelentős részt alacsony gazdasági hajtóerő mellett kell, hogy megvalósuljanak. A motivációt lényegében az energiatudatos magatartás és a támogatások biztosítják. A régió megújuló energiahasznosításra vonatkozó jövőképe úgy körvonalazható, hogy az északi területen továbbra is a szélenergia felhasználása marad a domináns, amely kiegészülhet az egész régióra vonatkozóan a mezőgazdasági és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

6 hulladékhasznosításból és az energetikai növénytermesztésből származó biomassza hasznosítással. A régió középső és déli részén fokozottan jelentkezik a rossz termőképességű földterület esetén a termőföld minőségéhez igazodó energetikai növénytermesztés, úgy a fásszárú, mind a lágyszárú növények tekintetében. Vas és Zala megye területén az erdőgazdálkodás fenntartható fejlesztésével és alakításával tovább növelhető a kitermelhető biomassza mennyisége. A térség jövőképének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a szomszédos Ausztria alapanyag felszívó hatása. Ausztriában évtizedes tradíciókkal rendelkezik, kiforrott technológiával és kialakult logisztikával a biomassza hasznosítás. Mivel az osztrák energiapiaci árarányokat nem torzítja az egyetemes földgáz tarifájának szociális jellege, ezért a biomassza ára magasabb, mint hazánkban. A határon átnyúló kereskedelem következtében jelenleg nagy mennyiségben történik fásszárú és lágyszárú alapanyag kiáramlása az országból, melyet csak a hazai gázárrendszer piaci viszonyainak kialakulásával csökkenhet. Amennyiben az árviszonyok és a támogatási rendszer alakulása lehetővé teszi, úgy a jövőben a térség nagyvárosai közvetlen közelében létesülhetnek nagyobb kapacitással (20 MW nagyságrendben) kapcsolt hő- és villamos energiatermelő biomassza erőművek. A biomassza erőműveket a térség hőbázisaihoz telepített biomassza fűtőművek, vagy biogáz üzemek egészíthetik ki, így biztosítva a nagyobb városok alap hőigényét. Három-négy helyszínen képzelhető el kapcsolt technológiájú erőmű, és további 4-5 telephelyen létesíthető megfelelő kapacitású fűtőmű. A további kisebb koncentrált hőigények, és/vagy villamos igények decentralizáltan létesített biogáz üzemek, biomassza kazánok, illetve geotermikus és napenergia felhasználását célzó berendezések létesítésével fedezhetők. Ezen berendezések kapacitása a 100 kw-tól az 1-2 MW nagyságrendig prognosztizálható. Ilyen berendezések már jelenleg is működnek a térségben, jellemzően a szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszapból történő biogáz gyártásra alapulva, de minta projektként már található mezőgazdasági hulladékkal működő biogáz üzem is a térségben. A fosszilis energiahordozók megtakarítására az épületenergetikai átalakításokon túl a hatékonyságnövelés és a takarékosság a járható út. A hatékonyságnövelés szokványos módszerei közé tartozik a kondenzációs tüzelési technológiák alkalmazása, illetve az épületek helyiségenkénti időjárás és használatfüggő szabályozása. Ezen szokványos megoldásokkal néhány százalékos tüzelőanyag megtakarítás érhető el éves szinten, illetve a nagyobb kapacitású berendezések esetében oxigén korrekciós szabályozással és egyéb beavatkozásokkal 4-5%-os primer energiahordozó megtakarítás realizálható. Az innovatív technológiák alkalmazásával lényegesen nagyobb az elérhető megtakarítás. A vízbeporlasztásos katalizátoros gázégő alkalmazásával például 20% energia megtakarítás érhető el, amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges növelni. Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró kibocsátású, energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai megoldásokat és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

7 alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó termelési technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. Ezen kérdéskörhöz tartozik a komplex hulladékhasznosítási eljárások alkalmazása is. A komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel lehetőség nyílik kommunális hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, szennyvíziszap, hígtrágya, valamint biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony környezetterhelés gyakorlatilag zéró káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat során a hulladékáramból első lépésben leválasztásra kerül a fém és üveg, a hulladékáram széntartalmú része (műanyag, trágya, gázok) etanollá, illetve metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása egyszerűen fenntartható, akár valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. A 9. fejezetben és a sz. mellékletben részletesen bemutatott innovatív technológiák révén elérhető tüzelőanyag megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az épületenergetikai korszerűsítésekkel elért földgáz felhasználás csökkentés. A technológia alkalmazhatóságát mutatja be az alábbi összehasonlítás. A régióban található távhőszolgáltatók által ellátott többnyire iparszerű technológiával épült lakások száma megközelítőleg 50 ezer, melynek 30-35%-ában történt meg az épületenergetikai korszerűsítés. A fennmaradó lakás épületenergetikai és épületgépészeti korszerűsítése lakásonként 400 ezer forint beruházási költséggel számolva megközelítőleg 13 milliárd forint, melynek révén 20-25%-os energia megtakarítás érhető el lakásonként. A vizsgált lakás hőellátásához szükséges távhőkapacitás 200 MW. Figyelembe véve a térségre jellemző, túlnyomó részt kis termelőegységekből álló távhőszolgáltatói állapotot, kb. 40 db tüzelőegység vízbeporlasztásos katalizátoros gázégővel történő felszerelésével kell kalkulálnunk, ezen teljesítmény biztosítása érdekében. A 40 db tüzelő berendezés becsült teljes beruházási költsége 2 milliárd forint, mely összeg az épületenergetikai korszerűsítés beruházási összegének alig 15%-a. Az innovatív technológiák alkalmazásával elképzelhető a hazai energia megtakarítási célok vállalási mértékének növelése, korlátot csak a jelenleg még K+F jellegű technológiák elterjedése, illetve ennek finanszírozási kérdései jelentenek. Az energia megtakarítási és az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentési célértékek eléréséhez elengedhetetlen az átgondolt, és szisztematikus képzési rendszer kialakítása. A célértékek eléréséhez hármas képzési szempontrendszert kell figyelembe vennünk. Elsőként szükséges az a tudatformáló, a környezettudatos magatartási mintákat bemutató és népszerűsítő tevékenység, mely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a 2020, illetve 2030-ig meghatározott energia megtakarítási és megújuló energiaforrás hasznosítási célok megvalósulhassanak. Ezen tudatformálást az általános iskolai képzéstől kezdődően számos célterületen és számos felületen (médiák, kiadványok, népszerűsítő előadások, stb.) szükséges megvalósítani. Másodikként szükséges azon energetikai és környezetvédelmi szakember csoport képzése, amely a célértékekben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó operatív munkát elvégzi. Kétszintű képzésben kell gondolkodni, egyrészt konstruktív és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

8 energetikai és épületgépészeti mérnökképzés, illetve továbbképzés kialakítása szükséges, másrészt a magas elvárásokat támasztó technológiák telepítésében, üzemeltetésében és karbantartásában jártasságot szerzett minőségi szakmunkás képzés, illetve átképzés szükséges. Harmadikként megfogalmazható az a cél, hogy a dunántúli régió ne csak felhasználóként kapjon szerepet az innovatív technológiák alkalmazásában, az energiatakarékossági intézkedések helyi kivitelezésében és a megújuló energiaforrások alkalmazásában, hanem a régió töltsön be vezető, irányító, tervező szerepet mindezen területeken. Ehhez magasan képzett külföldi tapasztalatokkal rendelkező, kifejezetten innovatív irányító testület és szakember gárda felkészítése szükséges. Mindezen célok eléréséhez szükséges első lépések a térségben már megvalósultak, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a keszthelyi tudásközpontokban kialakított képzésekben résztvevők a képzésüket követően már alkalmazhatók ezen feladatok végzésére. A realista, pesszimista, optimista változatok megvalósulását alapvetően a fosszilis energiahordozó elsősorban a földgáz jelenlegi költségszintjének változása befolyásolja a legnagyobb mértékben. A lakossági földgáz ára jelenleg is tartalmaz szociális elemeket, az egyetemes szolgáltatás díjai és a szabadpiacon beszerezhető gázár között alig mutatkozik különbség, ezáltal a hazai gázárrendszer nem tükrözi a fogyasztás nagyságrendjéből eredő költségkülönbségeket. A hazai gázárrendszer fenti sajátosságai alapvetően befolyásolják az alternatív technológiák versenyképességét. A környezettudatosság mellett a versenyképesség dönti el, hogy milyen mértékben alkalmazzák a felhasználók az alternatív forrásokat. A ráfordításokat tükröző gázárrendszer, megszabadítva az egyetemes fogyasztók szociális tarifa elemeitől, tisztán a piaci viszonyoktól befolyásolt árakkal, önmagában is nagyrészt helyre teszi a megújuló energia felhasználás gazdaságossági szempontjait Realista forgatókönyv A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó maradhat a fosszilis energiafelhasználás, így a jövőben nominálisan növekedhet a gáz és villamos energia igény, bár a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódni fog a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitás létesítése is. A gázfelhasználás trendjeinek vizsgálata során célszerű külön vizsgálni a lakossági felhasználók és az ipari, közületi felhasználók gázfelhasználási lehetőségeit, illetve megújuló energiaforrásokra való áttérésüknek, valamint korszerűsítési hajlandóságuknak szempontjait. A lakossági felhasználókra jellemző, hogy a városi jellegű beépítéseknél a földgáz rákötési arány 80% körüli, ez az arány a falusi jellegű építkezéseknél mindössze 60%, következésképp a vidéken élők már jelenleg is nagyobb arányban használják az alternatív tüzelőanyagokat. A földgázfelhasználás csökkenése leginkább az épületenergetikai korszerűsítések következtében az előzőek szerinti 20%-os és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

9 mértékben prognosztizálható a 2020-ig terjedő időszakban. Nincs megoldva ezen felhasználói kör számára megfelelő segítség, sem korszerűsítések lebonyolítása, sem a pályázati támogatások elkészítése tekintetében Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A fentieknek megfelelően a realista forgatókönyv esetében azt feltételezzük, hogy megvalósulnak a nemzeti stratégiai dokumentumokban kitűzött országos célok. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a kormány a deklarált stratégiai célok eléréséhez hozzárendeli a megfelelő eszközrendszert. E feltételezések tükrében a régiós stratégia energiahatékonysági célja, hogy a régió is arányosan legalább az országos céloknak megfelelő, de inkább azt meghaladó hatékonyságjavítást érjen el. E célkitűzés elérése érdekében a következő eszközöket lehet és kell igénybe venni: Meg kell teremteni a források igénybevételének feltételeit, illetve meg kell könnyíteni a pályázatok benyújtását. Ezen belül pl. o folyamatos pályázatfigyelést kell végezni, a pályázati lehetőségeket minél szélesebb körben kívánatos megismertetni a potenciális pályázókkal; o segítséget kell nyújtani a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához (pályázatkészítési tanácsadás, informatikai háttér biztosítása); o Elő kell segíteni, hogy a hatóságok minél hatékonyabban, meggyorsítva adják ki a pályázatokhoz szükséges dokumentumokat, igazolásokat, esetleg engedélyeket. A sikeres pályázatokat, az azokkal elért eredményeket ösztönöző szándékkal meg kell ismertetni más lehetséges pályázókkal. Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló támogatások igénybe vehető források minél jobban hasznosuljanak, azaz egységnyi beruházás minél nagyobb energia-megtakarítást és kibocsátás-csökkentést eredményezzen. Erre elsősorban közintézmények energetikai korszerűsítésénél nyílik lehetőség. Ehhez azonban el kell végezni az intézmények valamilyen energetikai minősítését optimális esetben energetikai felülvizsgálatokkal, de legalább valamilyen benchmarking módszerrel. (Ennek módszerével többek között a 8. fejezet és mellékletei foglalkoznak). Az energiahatékonysági célokhoz kapcsolódóan a régió egésze szempontjából fontos stratégiai cél lehet még, hogy a megvalósuló hatékonyságjavító beruházások járulékos előnyeiből (munkahelyteremtés, gazdaságélénkítő hatás) a régió minél nagyobb arányban részesedjen. Ehhez a Nyugat-dunántúli régió jó adottságokkal rendelkezik, hiszen több olyan vállalkozás is működik itt, amelyik energiahatékonyság-javító beruházások anyagait, berendezéseit állítja elő (ilyen pl. Austrotherm győri üzeme, vagy a korszerű nyílászárókat gyártó Ablakcentrum Kft.) A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

10 régióban hatékonyságjavító beruházásai során preferálni szükséges tehát a helyi beszállítókat, illetve a helyi kivitelezőket. Erre elsősorban közintézmények esetében van közvetlenül lehetőség, de a lakossági beruházások esetében is lehet közvetve, pl. megfelelő tanácsadással, információszolgáltatással erre törekedni. A helyi tervezők, kivitelezők igénybevételéhez azonban szükség van ilyen szakemberek képzésére. Stratégiai cél tehát a korszerű energiahatékonysági technológiákban jártas tervezők, műszaki ellenőrök és kivitelező szakemberek oktatása, továbbképzése. Ebben tanácsos kihasználni Ausztria közelségét, a regionális együttműködést, hiszen Ausztria mind az energiahatékonyság, mind a megújuló energiák hasznosítása terén komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A beruházások mellett azonban a realista forgatókönyv esetében is igen fontos a tudatosságfejlesztés, szemléletformálás, hiszen bizonyos fogyasztói szegmensek (pl. a már modern otthonokban, vagy a felújításra nem érdemes épületekben lakók) csak így érthetők el Gondolatok az épület energetikai korszerűsítéshez Az épületenergetikai korszerűsítése során a régióban lakás felújításának financiális és műszaki problémáival szembesülünk. A 2020-ig terjedő időszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében ezen felújításra váró lakásállomány tekintetében 20%-os energia megtakarítás elérése lehet a cél. A vizsgált időszak elején figyelembe véve a jelenlegi támogatási intenzitást a felújítások során nem lehet számolni a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával minden fogyasztó esetében. Az iparosított technológiával épült épületek épületenergetikai korszerűsítése a Panel Plusz Program keretében központi és önkormányzati forrásból valósulhat meg, ami 66% támogatási arányt jelent a felhasználó szempontjából. Ezen épületek esetében az épületenergetikai korszerűsítések teljes körűek, vagyis tartalmazzák a homlokzati és födém hőszigetelést, valamint a nyílászáró cserét is. Ebből adódóan az energiafelhasználás csökkenése elméletileg 50-60% között alakul. A program sajátossága, hogy a korszerűsítés nem tartalmazza kötelezően az épületgépészeti rendszerek felújítását. Az egyedi szabályozás és elszámolás hiánya miatt a tényleges energia megtakarítás elmarad az elméletileg várható optimumtól. Más a helyzet az épületállomány többségét kitevő és a térségre jellemző kis társasházi, illetve családi ház felújítások esetén. Ez a célcsoport a korszerűsítési költségeinek legfeljebb 30%-át tudja a jelenlegi gyakorlat szerint támogatási forrásból fedezni. Így jelentős hányaduk számára a támogatás nem elérhető, mert nem rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges informatikai háttérrel, illetve alapvető ismeretekkel. A közületi felhasználókra jellemző, hogy mind a korszerűsítéseik, mind az energia felhasználásuk költségeit központi forrásból fedezik. A jelenlegi támogatási és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

11 rendszerben az épületenergetikai korszerűsítések, illetve a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló korszerűsítések tekintetében 50-85%-os támogatási intenzitásra számíthatnak az ipari és intézményi felhasználók. Ezen felhasználói kör fejlesztéseinek csak az elérhető források nagysága szab határt. Helyzetükből adódóan a távhőszolgáltatók esetében várható reálisan nagyobb mértékű fejlesztés az alternatív technológiák alkalmazásának irányában. A kötelező átvételi rendszer megszüntetésével a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés leépül a régió távhőszolgáltatói körében. Az így kialakult kapacitás hiányt, illetve a versenyképességi szempontokat figyelembe véve a 2020-ig terjedő időszakban a térség távhőszolgáltatói várhatóan a kapacitásaik 18-20%-át állítják át alternatív technológiára, ezek közül is első sorban a biomassza felhasználást célzó technológiákat részesítve előnyben. Az ipari felhasználók fejlesztési elképzelései és lehetőségei eltérőek. A fejlesztéseikhez 40-50%-os támogatás intenzitást vehetnek igénybe, ugyanakkor a döntéseiket kizárólag racionálisan megalapozott gazdaságossági szempontok alapján hozzák meg. Amennyiben részükre megfelelő támogatási rendszer érhető el, akkor esetükben reálisan feltételezhető az energia stratégiában szereplő célszámok regionális szinten való teljesülése. A térségben jelentős ipari beruházások indultak el és valósulnak meg a vizsgált időszakban. A járműipari fejlesztések és a kistérségi ipari parkok fejlődése a fosszilis energiahordozók, így elsősorban a földgáz felhasználásának növekedését elkerülhetetlenné teszik. Ezen beruházásokhoz csakis olyan mértékű megújuló energiahordozó felhasználás társul, ami a vállalkozás gazdaságossági szempontjai szerint a beruházáshoz kapcsolható. A jelenlegi gyakorlat szerint a fejlesztéseket két tényező befolyásolhatja: az elérhető támogatások révén megvalósítható beruházások, illetve a gazdasági racionalitások mellett elvégezhető fejlesztések. Tekintettel arra, hogy az alternatív technológiák földgázhoz való versenyképessége ezen időszakban feltehetően jelentősen nem változik, ezért a nagyipari beruházásokhoz csak támogatott megújuló energia felhasználás kapcsolódhat, a központi célkitűzésekkel megegyező mértékben. A régióban reálisan MW kapacitás létesíthető biomassza alapon és további MW hőkapacitás biomassza és egyéb megújulóból. Az átállás túlnyomórészt a földgáz felhasználást fogja csökkenteni, hasonlóan az épület energetikai korszérűsítésekből eredő 20% közeli megtakarítással. A térség fejlettsége és további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb energiafelhasználás növekedést eredményez, az innovatív technológiák használatával a fosszilis energia felhasználása az összes tényező figyelembevételével 4-5% csökkenés mutathat a vizsgált időszakban A régió megújuló energia felhasználás fejlesztési lehetőségei A Nyugat-dunántúli régióban a biomassza felhasználás jelenlegi állapotában főként faapríték alapú kazános hőtermelésből áll. A beépített fűtőművi, illetve egyedi és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

12 felhasználói kazánkapacitás MW. A jövőben a térség nagyvárosai mellé telepített biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművek biztosíthatják a hőbázisok alap hőellátását. A meglévő hőbázisok figyelembe vételével ez 3, legfeljebb 4 helyszínen 20 MW vill. teljesítmény alatti erőmű létesítését jelenti. A biomasszára alapuló erőmű kapacitáson túl, a helyi hőigényekre alapuló fűtőművi- és kazános hőtermelés vehető számításba. Ezen technológiával létesíthető kapacitás MW, amely 80 ezer lakás egyenérték hőenergia szükségletét biztosítja. A térségben már jelenleg is 100 MW feletti beépített szélerőmű kapacitás található. Ez a teljesítmény a magyar villamos energia hálózat alkalmassá válása esetén 2-3- szorosára növelhető. Ennek a technológiának határt a helyettesítő kapacitások megteremtése szab. A szélerőművek kihasználási óraszáma ugyanis évente legfeljebb 2000 óra. Az üzemidő nem esik egybe a villamos energia igények hálózati képével, így ameddig nem lehetséges megoldani a termelés és a felhasználás közötti eltéréseket (pl.: magaslati víztároló), addig a szélenergia felhasználása a MAVIR részéről adminisztratív eszközökkel korlátozott. A térségben jelenleg 6-7 MW vízi erőmű kapacitás működik, amely legfeljebb megduplázható olyan projektek megvalósításával, melyek ökológiai lábnyoma nem jelentős (kis tájrombolással jár). A biogáz gyártáshoz kapcsolódó erőműi kapacitás a térségben a néhány MW-os nagyságrendet éri el. Ezen a területen jelentős potenciállal számolhatunk: a biogáz alapú erőművek, illetve a gázhálózatba táplált biometán teljesítőképessége alapján több száz MW kapacitás létesítése lehetséges. A biomassza alapú hőelőállítás tekintetében még nagyobb a térség potenciálja, amint azt már korábban jeleztük. A geotermikus energiafelhasználás is túlnyomó részt a hőigények fedezésére szolgálhat a 2030-ig terjedő időszakban. A térség geotermikus potenciáljának paraméterei az erőművi célú felhasználást a jelenleg ismert általános technológiai megoldásokkal nem teszik lehetővé. A technológia hőpotenciálja azonban jelentős, a hőigényekhez közeli új termelő kutak fúrásával MW hőigényt lehet fedezni termálkút termelésbe állításával. A termálhő hasznosítás potenciálját nagyban befolyásolja, hogy 2 db termelő kút létesítése mellett 3 db visszasajtoló kút létesítése is szükséges. A technológia költségességére jellemző, hogy a fenti kapacitás létesítésének költségei 50 milliárd forint körüli összegre becsülhetők, és ebbe az összegbe nem értendő bele a termálvíz hasznosítását célzó berendezések (termálvezetékek, hőtávvezetékek, hőközpontok) költségei. A napenergia hasznosítás szintén jelentős potenciált képvisel. Az általánosan alkalmazott terminológia szerint a napenergia hasznosítás technológiái közé soroljuk a 100 métert el nem érő mélységig a földhő hasznosítás technológiáit is (kút, talajszonda, stb.) Ezek döntően hőszivattyús hasznosítási módok, jelentőségük első sorban az új építésű, családi házas jellegű beruházások esetében merülhet fel egyáltalán, tekintettel a technológia beruházási költségeire. A közvetlen napenergia hasznosítás (napelem, kollektor) széles körben releváns. A kollektoros napenergia hasznosítása a meghatározó irány a használati melegvíz termelés kiváltására. A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

13 néhány kw egységteljesítményű berendezések elsősorban családi házas és társasházi rendszerek esetében alkalmazhatók, a biomassza hasznosítással kombinált bioszolár rendszerek azonban már jelentősebb kapacitásokat is kiszolgálhatnak. A távhőszolgáltatás nyári hőigényét a biomassza fűtőművek kiegészítéseként napkollektorokkal fedezhetjük. Ezen nyári hőigények a térségben MW napkollektor létesítését teszik reálissá, mely kapacitás helyettesítheti az üzemből kiszoruló fölgáz alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést. A napelemekkel mind családi házas, mind intézményi, mind ipari létesítmények villamos igényének részbeni biztosítása lehetséges. A közeljövőben várható a napelemek új generációjának piacra kerülése, ezen új technológia már 20%-os napenergia hasznosítást valósít meg, tömeggyártása esetén elfogadható költségszinttel. A technológiához kapcsolódó kapacitás előzetesen nehezen felmérhető, de a térségünkben MW nagyságrend becsülhető. A CO 2 kibocsátás csökkenés a fosszilis energia felhasználással arányosan fog alakulni, mert a vizsgált időszakban várhatóan még nem kerülnek alkalmazásra az elnyeletési technológiák Pesszimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége elmarad a várakozástól, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája továbbra is megtartja szociális elemeit, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét korlátozza. Valamint, ha az épület energetikai korszerűsítések nem a szükséges mértékben valósulnak meg, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknek megfelelően nem csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya sem fog növekedni a lehetőségek szerint Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A pesszimista forgatókönyv alapfeltevése tehát, hogy az országos célok megvalósulásához szükséges támogatások nem, vagy csak részben állnak majd rendelkezésre, így jóval kevesebb beruházás valósulhat meg. E forgatókönyv esetében magasan felértékelődik fogyasztói viselkedés befolyásolása, a tudatos fogyasztás, takarékosság és bármely ezeket elősegítő tevékenység, és jóval kisebb jelentősége van a realista forgatókönyvnél ismertetetett, beruházásokhoz kapcsolódó eszközöknek. A kitűzött energiafogyasztás-csökkenés a következő módszerekkel érhető el: Energetikai tanácsadás a lakosság részére. Ilyen tevékenység, pl. tanácsadó szolgálatok, vagy telefonos energetikai segélyvonal működtetése viszonylag és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

14 kis költséggel megoldható. Igen fontos a régióban működő civil szervezetek bevonása, részben a helyi kötődés, részben a tájékoztatás függetlenségének, hitelességének biztosítása érdekében. E tekintetben a Nyugat-magyarországi régió kedvező helyzetben van, hiszen a térségben több erős, jól felkészült környezetvédő civil szervezet működik (pl. Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr; a Magyar Természetvédők Szövetségének régióbeli tagszervezetei [pl. Castanea Környezetvédelmi Egyesület,Sopron, Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, stb.]). Ezek közül pl. a Reflex már jelenleg is működtet energia tanácsadó irodát, így tapasztalataik jól hasznosíthatók térségi szinten. Közintézmények energiagazdálkodásának szorosabb nyomonkövetése. El kell érni az energiafogyasztási adatok gyakori leolvasását és rögzítését a 8. fejezetben leírtak szerint. Hatékonyabbá válik ez a tevékenység, ha az intézményeket fenntartó szervezet rendszeresen jelentést kér be ezekről az adatokról, és visszajelzést is ad. Már rövidtávon is megnő az oktatás szerepe. A környezettudatosságnak, energiatakarékos viselkedésnek már általános iskolás kortól kezdve szerepet kell kapnia a tantervben. Szorgalmazni kell, hogy az iskolák legalább az osztályfőnöki órák keretében foglalkozzanak e kérdéskörrel. Ehhez oktatási segédanyagok, oktatók biztosításának is szerepelnie kell a stratégia eszköztárában. E területen is célszerű keresni a civil szervezetek és osztrák partnerek együttműködését. Tudatosságfejlesztő információs kampányok, információterjesztés. Ezek fő eszközei a helyi sajtó, önkormányzati kiadványok lehetnek. Az épületenergetikai fejlesztések révén így megközelítőleg 10%-os megtakarítás realizálható, de ehhez is megfelelő orientáló kampányok szükségesek. A megújulók alkalmazása tekintetében még rosszabb a kép. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő hiányában elmaradnak a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások, valamint az energia megtakarítást célzó fejlesztések is csak az üzleti megtérülést szolgáló mértékben valósulnak meg. A régió energia szolgáltatóinak és iparának megújuló kapacitásai a jelenlegi értéken maradnak, a fejezetben részletezett beruházások nem valósulnak meg. Az ágazat megújuló arány növekedése a jelenlegi kapacitások jobb kihasználására korlátozódva 1-2 %-os növekedést mutat. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó marad a fosszilis energia felhasználás, így a jövőben nominálisan jelentősen növekedni fog a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz nem minden esetben kapcsolódnak a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitáslétesítések. A pesszimista forgatókönyvet vizsgálva, szükséges kitérni a technológiai fejlődés felső korlátaira, valamint a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulásának visszahatására a megújuló energiaforrások felhasználására. A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

15 hatékonyságot növelő és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó technológiák bizonyos tekintetben versenyeznek egymással az energiapiacon. A versenyt a létesítési és az üzemeltetési költségek együttesen döntik el. A vízi energia, a szélenergia és a napenergia hasznosítása esetén tüzelőanyag költséggel nem kell számolni, de a technológia beruházási költségeinek megtérülésével igen. Biomassza és a biogáz előállítás esetében kalkulálni kell tüzelőanyag költséggel is. A jelenlegi árarányok szerint a fásszárú biomassza alapanyag tüzelésre előkészített állapotban fele költséggel szerezhető be, mint az ugyanakkora fűtőértékkel rendelkező földgáz. A megtérülés kalkulációja során, egy zöldmezős beruházás esetén, a biomassza tüzelés beruházási költsége csak annyival lehet magasabb a gázkazános beruházási költségnél, amennyit az üzleti tervben meghatározott futamidő alatt a tüzelőanyag költségmegtakarítás lehetővé tesz. Amennyiben tehát a földgázárak emelkednek, abban az esetben nagyobb beruházási összeget visel el a projekt, vagy rövidebb megtérülési idővel kalkulálhatunk. Amennyiben viszont a gázkazános technológia hatékonysága javul, úgy a tüzelőanyag költség különbség elolvad, projektenként kalkulálható az a hatékonysági küszöb, amely felett a megújulós beruházás pusztán a gazdasági megfontolások alapján értelmetlen. A fosszilis energiahordozó felhasználás növekedés az optimista forgatókönyvhöz képest 6-8%-os, mely részben az épületenergetikai korszerűsítések elmaradásából, részben pedig a megújuló hasznosítás tervezett szinthez képesti 6-8%-os elmaradásából adódik. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fosszilis energiahordozók áremelése megtakarításokra ösztönzi a felhasználókat. Ez a megtakarítás, mind azt a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a technológiai fejlesztésekből eredő hatékonyság növelés és az épületek kényszerű alulfűtéséből eredő megtakarításból áll össze. Ezen hatások eredőjeként prognosztizálható az összességében 6-8%-os növekedés a realista változathoz képest. A CO 2 kibocsátás tekintetében a realista változathoz képest 8-9% növekedés várható, ami a fosszilis energiahordozók aránynövekedésének közvetlen, valamint a támogatási rendszer szűkösségéből következő CO 2 csökkentésre irányuló közvetlen beruházások elmaradásának közvetett következménye Optimista forgatókönyv Optimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége lényegesen meghaladja a realista forgatókönyvben szereplő mértéket, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája megszabadul a szociális elemektől, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét továbbiakban nem korlátozza. Valamint, ha a fosszilis energiahordozók fogyasztói ára jobban emelkedik, mint az a realista forgatókönyvben feltételezett. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

16 Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. Ezek meghatározása mellett lehetséges a maradék igények alapján a még szükséges fosszilis energiaforrások és azok esetleges infrastrukturális fejlesztéseinek kalkulációja. A technológiai fejlődés felső korlátai, illetve a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulása jelentős tényező a fosszilis energiahordozók felhasználása során Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás Abban az esetben tehát, ha az igénybevehető támogatások meghaladják a realista forgatókönyv által feltételezett mértéket, jóval ambiciózusabb célok valósíthatók meg. Ekkor azonban még inkább megnő realista forgatókönyvnél leírt célok megvalósításának jelentősége, azaz különösen fontossá válik a források igénybevétele feltételeinek biztosítása (pályázatfigyelés, segítség a pályázatok benyújtásához és menedzseléséhez, stb.); a pályázati lehetőségek és eredmények széleskörű propagálása; a hatékonyságjavító beruházások járulékos hozadékainak minél jobb kihasználása a régióban; tervező és kivitelező szakemberek képzése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nagyobb volumenű hatékonyságjavító beruházások megvalósulásai jóval nagyobb hatásúak, mint bármely másik forgatókönyv esetében. Ez pedig sokkal jobban kiemeli annak fontosságát, hogy e beruházások minél inkább rendszerszemlélettel, az egyes beavatkozások korábban vázolt kölcsönhatását figyelembe véve, megfelelő sorrendben valósuljanak meg. E szempontból különös figyelmet kell szentelni a távhőrendszerek fogyasztó- elosztásés forrásoldali korszerűsítésének megvalósítására. E szcenárió szerint az épületenergetikai korszerűsítések a szükséges mértékben valósulnak meg, valamint a fosszilis energiahordozó árak növekedése miatt még nagyobb a felhasználói ösztönzés a beruházások elvégzésére. A háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeket meghaladó mértékben csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya lényegesen növekszik, meghaladja a realista forgatókönyvben megfogalmazott lehetőségeket, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknél jobban, régiós szinten 25%-kal is csökkenhet. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó jelentőségű ugyan a fosszilis energia felhasználás, de a jövőben nominálisan sem fog jelentősen növekedni a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódik a hazai vállalási arányokat meghaladó megújuló kapacitás létesítése is. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a közlekedési energiahordozók felhasználás és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

17 növekedésével növekszik csak, minden egyéb vonatkozásban csökken. Az optimista verzió megvalósulásának feltétele a gazdasági fejlődés pozitív alakulása, a felhasználók beruházási lehetőségeinek bővülése. Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. A térség kedvező megújuló energia potenciálja megfelelő mértékig kihasználásra kerül a lakossági és az ipari szektorban egyaránt. A jelenleg megvalósíthatósági tanulmány szinten álló biomassza hasznosítási projektek többségében realizálásra kerülnek, illetve újabb projekteket generál a pozitív irányban változó gazdasági környezet. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő birtokában jelentős kapacitású kapcsolt megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások létesülnek. A két meghatározó szolgáltató (Győr és Szombathely) szolgáltatási területén összességében 60 MW kapcsolt biomassza tüzelésű erőmű létesül, melynek hőfelhasználásával GJ-ra növelhető a megújulók aránya ezen két településen. A kisebb településeken fűtőműi biomassza felhasználás létesül, illetve geotermikus és napenergia hasznosítási projektek valósulnak meg. Csak a távhőszektorban a beruházások révén tonna CO 2 kibocsátás csökkenés prognosztizálható az optimista változatban, melyhez hozzáadódik az épületenergetikai korszerűsítések révén régiós szinten az optimista változathoz képest 5%-os növekedés, illetve a fosszilis energia felhasználás csökkenése az ipari és lakossági felhasználók körében a reális 20%-oshoz képest 30%-ra növekedésével tonna üvegház hatású gáz kibocsátás csökkenés várható. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúl Energia Stratégiája. 2013.02.21 Angster Tamás Pannon Novum Nonprofit Kft.

A Nyugat-dunántúl Energia Stratégiája. 2013.02.21 Angster Tamás Pannon Novum Nonprofit Kft. A Nyugat-dunántúl Energia Stratégiája 2013.02.21 Angster Tamás Pannon Novum Nonprofit Kft. Globális és helyi kihívások Globális kihívások Energiafelhasználás hatása az éghajlatváltozásra Növekvő népesség,

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft.

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Az energetikai pályázatok az épületek, azok gépészetének, elektromos rendszerének, és technológiai

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN

2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN 2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN KEOP 2007-2013 KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM (KEOP) Fejlesztési célok, prioritási tengelyek: 1. Az életminőség javítása a szennyezések

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Tájékoztató a Pro Energia Alapítvány Kuratóriuma által odaítélt támogatásokról. Budapest, 2010. október 15.

Tájékoztató a Pro Energia Alapítvány Kuratóriuma által odaítélt támogatásokról. Budapest, 2010. október 15. Tájékoztató a Pro Energia Alapítvány Kuratóriuma által odaítélt támogatásokról Budapest, 2010. október 15. 1 A Pro Energia Alapítvány Kuratóriuma összhangban az alapító okiratban rögzített célkitűzéseivel,

Részletesebben

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA 26. TÁVHŐ VÁNDORGYŰLÉS A jövő a tét Lillafüred, 2013. szeptember 10-11. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A távhő globális haszna és a haszon realizálásának

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról

1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozata 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahtékonyság-növelési stratégiáról A Kormány 1. az energiaellátás biztonságának a növelése, az importfüggőség mérséklése,

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Energiahatékonyság Költségmegtakarítás Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül. Mentsük meg a vidéket

Energiahatékonyság Költségmegtakarítás Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül. Mentsük meg a vidéket Energiahatékonyság Költségmegtakarítás Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül Előadó: Polgár Győző Vezető értékesítő Mentsük meg a vidéket Konferencia Miskolc, 2010.12.08. ályázati statisztika (2010. december

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE dr. Orbán Péter projektvezető Röviden a MaTáSzSz-ról A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1993- ban alakult. A hazai távhőszektor

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Támogatási lehetőségek, pályázati források

Támogatási lehetőségek, pályázati források Támogatási lehetőségek, pályázati források Dibáczi Zita Osztályvezető Nemzetközi Projektek Iroda Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2012. december 3. Nemzeti Környezetvédelmi és

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Zöldítéssel a versenyképes távhőért

Zöldítéssel a versenyképes távhőért Zöldítéssel a versenyképes távhőért XIV. Távhőszolgáltatási Konferencia és Szakmai Kiállítás Napja 2014. május 15. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24

menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Tréning anyag létesítmény é vezetőknek, menedzsereknek Hódmezővásárhely 2012.09.24 Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és

Részletesebben

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé XVIII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia Balatonalmádi, 2015. március

Részletesebben

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon

A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon Alföldy-Boruss Márk Bioenergia a jövő energiaforrása Budapest, Német-Magyar Gazdaság Háza 2012. október 16. Energiafogyasztás (Exajoule/év)

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 A gépbeszerzést, technológiai fejlesztést, munkaerő bővülést és piaci megjelenést tervező vállalkozások számíthatnak először forráslehetőségre.

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2015. JÚNIUS 3. BUDAPEST. Polgár Győző energetikai szaktanácsadó

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2015. JÚNIUS 3. BUDAPEST. Polgár Győző energetikai szaktanácsadó LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2015. JÚNIUS 3. BUDAPEST Polgár Győző energetikai szaktanácsadó CÉGFILOZÓFIÁNK Fenntartható energiaszolgáltatás Környezetvédelem és energiamegtakarítás Hosszú távú

Részletesebben

Orbán Tibor FŐTÁV Műszaki vezérigazgató-helyettes Gurka Szilárd FŐTÁV energiagazdálkodási osztályvezető László Tamás AEE Magyar Tagozata

Orbán Tibor FŐTÁV Műszaki vezérigazgató-helyettes Gurka Szilárd FŐTÁV energiagazdálkodási osztályvezető László Tamás AEE Magyar Tagozata Hozzájárulás a Virtuális erőmű építéséhez 22,27 kw. Hőközponti fűtési energiahatékonysági csereprogramja (rekonstrukció) Orbán Tibor FŐTÁV Műszaki vezérigazgató-helyettes Gurka Szilárd FŐTÁV energiagazdálkodási

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben