ECSEDI ISTVÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ECSEDI ISTVÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA"

Átírás

1 BALOGH ISTVÁN ECSEDI ISTVÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA DEBRECEN, 1985

2

3

4

5 BALOGH ISTVÁN ECSEDI ISTVÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA DEBRECEN, 1985

6 Oktatási és kutatási kiadvány Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék Szerkeszti : UJVARY ZOLTÁN Megjelent Hortobágyi Nemzeti Park támogatásával ISBN ISSN

7 ECSEDI ISTVÁN ( )

8

9 BEVEZETÉS A magyar néprajztudomány helyzetét a történeti előzmények vázolása után Herrmann Antal, a kolozsvári egyetemen néprajzot tanító magántanár 1904-ben a következőkben foglalta össze: A néprajz iránti érdeklődés megvan, de a munka szervezetlen. Van néprajzi múzeum, működik a Néprajzi Társaság, kitűnő dolgozatokat közlő folyóiratokban szerencsés gyűjtők és szakavatott ethnografusok közlik tanulmányaikat,,,de nincs ethnographiánk és nem indultak meg az azt megteremtő egyöntetű szerves előmunkálatok sem". Ehhez sok hiányzik, az egyetemi oktatás a kolozsvári egyetemre korlátozódik, de itt is kevés eredményt mutat. A pesti egyetem a néprajzi tárgyú habilitálásoktól elzárkózik. A néprajzi osztálynak nincs épülete, az Akadémián hiányzik a néprajzi bizottság. Nem született meg a néprajzi elméleti irodalom. Nagy szükség volna kézikönyvre, a laikus gyűjtők részére kérdőívek, tájékoztató füzetek kellenének. A múzeumi gyűjtések elősegítésére ábrás tájékoztató füzeteket volna szükséges kiadni. Nincs néprajzi bibliográfia, sem a nemzetiségek, sem a külföldiek hasonló irodalmát nem ismerik a tudományág művelői. A hazai irodalomban s itt Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. sok kötetes műre utal közölt néprajzi leírások alig használhatók. 1 Ez a riasztó helyzetrajz akkor jelent meg, amikor egymás után alakultak meg a vidéki múzeumok, részben törvényható- 1. Ethnographia (Ethn.) (XV.)

10 ságok, (vármegyék és városok) részben egyesületek támogatásaival. Ezek gyűjtőköre elsősorban régészeti, ipar- és képzőművészeti területre terjeszkedett ki, de jószándékú laikus érdeklődők foglalkoztak már néprajzi elsősorban népművészeti tárgyak gyűjtésével is. Ezt állapította meg a Társaság főtitkára, Sebestyén Gyula az évi működésről szóló beszámoló jelentésében is. A Múzeumok és Könyvtárak Felügyelősége a múzeumok gyűjtőkörét igyekszik a néprajzi tárgyakra is kiterjeszteni. A vidéki múzeumok a gyűjtésüket,,a modern muzeális felfogás szerint eleve kibővítik a néprajzival és a meginduló kutatások egyik irányban sem mutatnak oly meglepően gazdag eredményt, mint a néprajziban." 2 Herrmann Antal felhívását a nagyobb központi irányításra magáévá tette Semayer Vilibald, a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgató őre, aki a Múzeumok és Könyvtárak főfelügyelőjének, Frankói Vilmosnak eredményesen ajánlotta, hogy a néprajzi osztály tisztségviselői gyűjtőútjaikon a vidéki központokban vegyék maguk mellé az ottani múzeumok igazgatóit, hogy azokat beavassák a gyűjtési módszerekbe és a gyűjtemények feldolgozásába. Reménysége szerint ilyen módon hat nagyobb és harminc kisebb vidéki néprajzi gyűjtemény jöhet létre. 3 A vidéki múzeumok néprajzi gyűjtőmunkáját aztán a Herrmann Antal által hiányolt kézikönyv megjelenése 1906-ban segítette elő. Jankó János halála előtti években már foglalkozott a gyűjtést és rendszerezést elősegítő kérdőívek és ábrákat tartalmazó lapok megszerkesztésével. Ezeknek a felhasználásával, de teljesen önálló rendszerezés alapján Bátky Zsigmond írta meg az,,útmutató a néprajzi múzeum szervezéséhez" c ban megjelent kézikönyvét, amelyet a felügyelőség minden egyes megalakult vagy alakulóban levő gyűjteményhez és múzeumhoz el- 2. Ethn (XVI.) Néprajzi Értesítő (NÉ) VII.

11 juttatott. Ez a kézikönyv a tárgyi néprajz minden területére kiterjeszkedett, rendszerbe foglalta az egyes gyűjtőköröket, ábrákon mutatta a gyűjtőkörök jellegzetes tárgytípusait. Nemcsak a paraszti élet tárgyaival foglalkozott, a néprajzi gyűjtés körét kiterjesztette a hagyományos módon dolgozó céhes kisipar termékei körére is. Az első világháború előtt a Magyarság Néprajza kötetének megjelenéséig ez a könyv volt a néprajzi gyűjtők bibliája, hatása és ajánlásai még a második világháború előtt is meghatározták a parasztság anyagi műveltségével foglalkozó ethnográfusok gyűjtő és feldolgozó tevékenységét. A debreceni városi múzeum kezdetei 1903-ra nyúlnak viszsza, a tényleges működését csak 1905-ben kezdte. Az alapgyűjtemény egy debreceni ékszerész, Löfkovits Artúr amatőr érdeklődésének eredményeként jött létre, főleg régészeti, ipar- és képzőművészeti tárgyakból állott, kuriózumként volt benne néhány népművészeti jellegű fa- és csonttárgy. A jellege nem sokat változott 1905 után sem. A múzeumot elsősorban a város régészeti múltja iránti érdeklődés hozta létre, alapítói is ilyen érdeklődésűek voltak. Zoltai Lajos aki a megalakult múzeum első és sokáig egyetlen hivatásos alkalmazottja volt korábbi levéltári kutatásaitól most szintén a régészet felé fordult, ásatásokat végzett. Az ásatások által bekerült régészeti anyagot maga mosatta, konzerválta és egészítette ki. Az egykorú leltárkönyvek tanúsága szerint alkalmilag foglalkozott néprajzi tárgyak gyűjtésével is, de ez a gyűjtés sem rendszeresnek sem tervszerűnek nem volt mondható. Sőt ig a múzeum gyűjtőköre és területe sem volt közelebbről meghatározva. Majdnem bizonyos, hogy a Bátky féle kézikönyv nyomán született meg az a körlevél, amelyet a városi, mint fenntartó testület képviselője, Oláh Károly kultúrtanácsnok Löfkovits Artúr tb. múzeumigazgató és Zoltai Lajos múzeumőr aláírásával 1907-ben adott ki a városi múzeum hatáskörébe eső gyűjtőterületre.

12 A körlevél szerint a városi múzeumoknak két osztálya van: 1. a régiségtár, 2. a néprajzi tár. A régiségtár a Debrecen határában fellelhető ős- és népvándorláskori leleteket gyűjti, és itt végez ásatásokat. A néprajzi tár gyűjtőterülete jóval szélesebb, mert kiterjed Debrecenen túl a Nyírségre, a Hajdúságra, a Nagy-kunságra, a Sárrétre és az Érmeilékre, Gyűjtőköre a paraszti élet és kismesterségek tárgyait foglalja magába, az ősfoglalkozásokat éppen úgy figyelembe veszi, mint a céhes ipar termékeit. Különös figyelmet fordít a népművészet és népszokás tárgyaira, a lakóház, lakásberendezés, a ruházkodás és táplálkozás kutatására. Ide tartoznak minden olyan eszközök és szerszámok, amelyek házilag vagy kismesterségekkel állítanak elő, vagyis nem gyári munkák. Lehetnek ezek állattenyésztés, vadászat, halászat, földművelés körébe vágó eszközök és szerszámok; bútorok és konyhai felszerelések; fonó-szövő és más házi s kézműipari eszközök és művek; a népviselet tárgyai (ködmönök, bundák, szűrők); apró csecse-becse tárgyak (erszények, késhűvelyek, pipák, beretvetartók, bütykösök stb.); magok csinálta gyermek játékszerek; céhemlékek (ládák, táblák stb.) 4 A körlevélben vázolt gyűjtőkör figyelembevételével a vallásés közoktatásügyi minisztérium a főfelügyelőség útján 1907 óta a múzeumot gyüjteménygyarapítási célokra rendszeres államsegélyben részesítette. Régiségtan gyarapításra 1000, néprajzi gyűjtésre pedig 500 koronát utalt ki évente. 5 A városi múzeum évi jelentései ugyan beszámoltak a néprajzi tár gyarapodásáról, mégis a múzeum vezetői és a múzeumok országos főfelügyelője a több megyére kiterjedő gyűjtőterület ellátását, a rendszeres szakszerű gyűjtést és gyarapítást úgy látták biztosítottnak, ha Zoltai Lajos mellé még egy törekvő ifjút alkalmaznak, aki a múzeumőrt szakmai munkájában segíteni tudja. 4. Múzeum és Könyvtári Értesítő (I.) Múz. és Könyvt. Ért (II.) 180.

13 A múzeumi bizottság számára Zoltai Lajos készítette el a határozat fogalmazványát. Javaslata szerint a létesítendő állásra,,igen melegen dr. Ecsedi István debreceni fit, a debreceni főiskola tanítóképezde jenek földrajz és történelem helyettes tanárát ajánlja megválasztani". Ecsedi István maga is örömmel vállalkozik e feladatra. Annál is inkább ő az alkalmas személy, mert tanári oklevele megszerzése után geológiai, művelődéstörténeti és földrajzi kutatásai köréből több kisebb tanulmánya is megjelent és méltán magára vonta a szakkörök elismerő figyelmét". 0 A múzeumi bizottság javaslatát a városi tanács dec. 4.- én elfogadta és Ecsedi Istvánt tb. múzeumőrnek megválasztotta. Megbízta a néprajzi tár kezelésével és részére évi 400 korona tiszteletdíjat állapított meg. Az új tb. múzeumőr január 12-től vette át hivatalát. 7 Ezzel a megbízással Ecsedi István élete végéig a városi múzeumhoz kötődött és 1929-ben ő lett az újjászervezett Déri Múzeum igazgatója, egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig. SZÁRMAZÁSA, ISKOLAI ÉVEI ( ) Nemcsak tanulmányai, nemcsak az addigi tudományos munkája, hanem családi körülményei és származása is egyenesen erre a hivatásra predestinálták. A múzeumot a század első évtizedében erős lokálpatrióta érzület hozta létre és ezt az érzületet a város tudományos életét irányító körök táplálni is igyekeztek. Ugyanakkor a civis társadalom alsóbb rétegeiből is feltörekvőben vannak olyan személyek, akik alkalmasaknak látszottak az erősödő lokálpatrióta várakozások betöltésére. A XIX. század folyamán fokozatosan elparasztosodott civis polgárság a XX. század első évtizedében még nem nagyon törte magát, hogy gyermekeit a szükséges ismeretek megszerzésén 6. Déri múzeumi iratok (DM ir.) 182/ Városi múzeum jelentése (Vár. múz. jel.) az évről Db :4.

14 felül magasabb iskolába küldje. A későbbi író Móricz Pál ezidőtájt debreceni újságíró 1904-ben írta róluk: Gazdag, sőt dúsgazdag polgárság lakik itt, de nem éreznek vágyat a művelődés iránt. A felsőbb iskolák padjaira még ma is csak tévelygő megbámulásra érdemes fehér hollóként telepedik az igazi civis fiú." 8 A város értelmisége máshonnan származik. Igaz, ez a jövevény értelmiség nemcsak nagymértékben asszimilálódott a sajátos debreceni szellemhez, de ha az eredeti tősgyökeres debreceniek közül valakit kiemelkedni látott, jó kritikai érzékkel igyekezett maga közé emelni. Zoltai Lajos sem volt eredetileg debreceni, de azzá lett és Löfkovits Artúr igazgatóval együtt egyengette a törekvő ifjú civisivadék útját. Igaz, hogy akkorra az már valóban sokat ígérő tehetségnek látszott. A megbízás idején 27 éves és félévtizedes tudományos munkásság áll mögötte. A debreceni ref. egyház anyakönyvei szerint szept. 20-án született, Debrecenben a Mester u számú házban (ma Mester u. 23.), és rá egy hétre keresztelte meg Dicsőffy József segédlelkész, a debreceni civis asszonyok aranyszájú papja. Apja István, anyja Szűcs Erzsébet, földműveseknek vannak bejegyezve, keresztszülei is ebből a körből kerültek ki. 0 A szülőházát Zoltai Lajos, aki még eredeti alakjában látta, sikerült tollrajzban örökítette meg. A vele egy sorban levő, másik három házzal együtt, jellegzetes kerekkapus, három ablakos civis ház. Alaprajzát, szabadtűzhelyes konyhájának berendezését már ethnografusként maga közölte a debreceni építkezésről szóló cikkében. 10 Ha más nem, maga a lakóház árulkodna a család életformájáról. Apját Zoltai Lajos még ismerte, igen élces, viccelődő, elmés ember volt, ráütött István fia is". 11 Lehet, hogy ez a jellemzés illik apja fiatalabb korára, de már 8. Debrecen, márc TREL. I. 99/a. 32. sz. 10. Né (XVI.) 166., 175., 178. (7., 13., 16. ábrák). 11. Zoltai Lajos, Debreceni Képes Kalendárium (DKK)

15 a 20-as, 30-as években viselt dolgairól a kortárs emlékezők inkább csak a különcködéseit említik. Fia születése táján már jómódú gazda, tanyája volt az Elepen, a Hortobágy szélén, mintegy 65 hold földdel; kaszálója a Nagycserén, házután való földje az Ondódon és szőlője a város alatti Köntöskertben. 12 Jellegzetes civisgazdálkodás ez, a századfordulón extenzív kukorica-búza vetésváltással. A hortobágyi legelő és az erdei kaszáló lehetővé tette a századok óta folytatott extenzív, rideg állattartást. A gazdálkodás központja a városi ház, ahonnan egy-két fejőstehén jár ki naponta a városszéli csordalegelőre. A gazda vasárnap este kiviszi a kapásokat, kaszásokat vagy aratókat a tanyára, félhétre való főtt étellel (savanyú, füstölthúsos levesek) és száraz tésztával, hét közepén újra hazajön újabb főtt ételért. Szombaton délben a munkát befejezik, a napszámosok is hazajönnek a városba. Vasárnap délelőtt templomozás, utána a templom előtti téren, a köpködőn, a déli harangszóig eszmecsere, napszámosfogadás. A déli harangszó után ebéd, ebéd után készülődés újból a tanyára. A kortársak emlékezete szerint, az idősebb Ecsedi István élete végéig ragaszkodott ehhez a gazdálkodási módhoz. Az elepi és kaszálóbeli tanyáján volt két-három komenciós cselédje, ezek ellátták a kisebb munkákat, télen teleltették a darab marhát, amely hol a tanyán, hol a kaszálóban tartózkodott, ahol éppen a takarmányt etették velük. A cserei kaszálóbeli teleltető állást fényképen Ecsedi István örökítette meg ben. 13 Anyja a fia emlékezetében a dolgos és gondos civisaszszony mintájaként maradt meg. Betegsége, majd 1933-ban bekövetkezett halála fiát mélyen megrendítette, s különösen élete utolsó éveiben gyakran említette. Utolsó művében is anyját örökítette meg, a debreceni igazi háziasszony és anyja mintájaként. 12. Hajdú-Bihar megyei Levéltár (HBMLT) Debrecen sz. kir. város belsőségeinek házjegyzéke. Db (Mester u. 23.). 13. Közölte Balogh István

16 A régi debreceni civis asszonyok, nemzetes asszonyok, vagy a nagygazda basák" feleségei elsők voltak a munkában. Reggel jókor kelni, megfejni a teheneket, enni adni a malacoknak, aprómarhának, ez volt az első dolga, keltek a gyermekek, megmosdatni őket, reggelit adni a családnak, fő gondja volt. Aztán jött a napi munka, sütés-főzés, mosás, tésztacsinálás. Rostálta a tésztának, kalácsnak való életet. Közben az ebéd- és vacsorafőzés gondja. Estével enni adni a jószágnak, megfejni a tehenet, lefektetni a családot. Ő maga még fennmaradt, a napi munkát befejezni. Egyszerűségében is rend, tisztaság jellemzi magát és a családját." 1 ' 1 Gyakran elmondotta később külföldi barátainak is emlegette, hogy az apja, mint elsőszülött fiát gazdálkodónak akarta nevelni, sohasem helyeselte, hogy a fiából dologtalan úr" lett, s haláláig megvetéssel emlegette a tanár urat". Valójában mindenfajta paraszti munkára befogta, még gimnazista korában is. Említi is Ecsedi István a debreceni lófogatokról írott első néprajzi tanulmányában, hogy a lovak befogását kora gyermekségétől meg kellett tanulnia. Még három testvére volt két fiú és egy lány ezek közül a legfiatalabb öccse jogot végzett, csak nagyobbik öccse maradt meg apja mellett gazdálkodónak, a húga nem ment férjhez. Az apja életmódja mellett a háztartás és a család rendbentartásának minden gondja az anyja vállára nehezedett. Nyilván neki volt főrésze abban is, hogy legidősebb fiát a negyedik elemi osztály elvégzése után beíratták a debreceni református kollégium főgimnáziumába. Rendhagyó eset volt ez a családban, éppen úgy, mint általában a parasztcivisek körében. Osztálytársai között az első osztályban 73-an voltak rajta kívül még nyolc olyan, akinek akinek az apja kisbirtokos volt, de nyolc éven át ebben az évfolyamban egyetlen civisgyermek sem akadt. A lemorzsolódás amúgy is nagy volt. Mire a nyolcadik osztályba a két alsó osztály összevonása 14. Munkáiban elszórtan számos olyan utalást találunk, amelyeknek mintáját az otthon tapasztaltakból merítette. (Pl. disznótor és kenyérsütés) Ecsedi, és Ecsedi

17 után csak ötvennégyen maradtak, ezek közül tíz volt kisbirtokos származású nyilván a legkitartóbbak és legjobb tanulók. Ecsedi István a nyolc év alatt inkább a jó közepesek közé tartozott, az érettségi vizsgát június 28-án jó eredménnyel tette le. 15 Érettségi után nem lett sem teológus, sem jogász, holott ezeket a tanulmányokat Debrecenben is lehetett volna folytatni, hanem a budapesti egyetem bölcsészeti karára iratkozott be az 1904/5. tanév első felére. Akkor már méginkább az édesanyja támogatására szorult, az apja haragjában szakított vele. Egyetemi tanulmányairól nem sokat tudunk, filozófiát (Pauer Imre, Alexander Bernát), egyetemes és magyar történelmet (Ballagi Aladár, Kuzsinszky Bálint és Marczali Henrik) irodalomtörténetet (Beöthy Zsolt, Horváth Cyrill és Négyesy László) továbbá földrajzot (Cholnoky Jenő, Kövesligethy Radó, Lóczy Lajos és Thirring Gusztáv) hallgatott. Egyes utalások vannak arra, hogy eljárt a Galilei kör vitáira is. Ennek hatása azonban inkább kritikai jellegű társadalomszemléletében és spontán plebejus megnyilatkozásában érződött. Későbbi emlékezéseiből tudjuk, hogy tanulmányi kirándulásokon többször járt Ausztriában és Németországban. Doktori szigorlatát nov. 28-án tette le, tárgyai voltak fizikai és csillagászati földrajz, s ókori történet. A szigorlat eredménye: cum laude. Doktori értekezésének tárgyköre a leíró földrajz, morfológia és fizikai földrajz érintkező területeit öleli fel. Vázlat ez tulajdonképpen a jövendő, nagy Hortobágy monográfiához, címe: A Hortobágy puszta természeti viszonyai, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Szeged, 1908." A témaválasztás nem véletlen, gyermek és ifjúkori tapasztalatai és egyetemi földrajzi tanulmányai hatottak rá inspirálólag. De közbejátszott, éppen ebben az évtizedben kirobbant a Hortobágy puszta jövendő sorsát illető vita. Mint fen- 15. Debreceni ev. ref. főgymnásium értesítői. Db TREL I. 8. a. 175 sz.; DM ir. 339/1936. önéletrajzai.

18 tebb vázoltuk, apja tanyája, a Hortobágy szélén volt, ahol az akkor még terjedelmesebb pusztai legelőterület a határ mezőgazdasági művelés alatt álló részével érintkezik. Az a gazdálkodási forma, amit az idősebb Ecsedi István sokszáz civispolgárral folytatott, még ekkor teljesen a téli-nyári legelőváltáson nyugodott. A határ szántóföldi részén telelő nagyszámú ridegen tartott marhát és juhnyájakat tavasz nyiltával kihajtották a pusztai legelőre, ahol jól-rosszul elélt késő őszig. Extenzív gazdálkodás volt ez, az üzemvitel súlya még mindig jobbadán az állattartáson, mint a búza-tengeri termelésen nyugodott. A búzaszalma és tengeriszár lehetővé tette a jószágok kiteleltetését, a kukorica pedig arra volt jó, hogy nyáron keresztül a hortobágyi legelőn kinyaraltatott süldőket ősszel hízóba fogják. A hízott sertésnek jó piaca volt a január közepén tartott téli vásáron. Erre még Bécsből is jöttek a sertéskereskedők. A Hortobágynak ez az extenzív, századok óta gyakorolt hasznosítása azonban csak egy szűk parasztpolgári réteg hasznát szolgálta és a városvezetésnek azok a polgári elemei, akik nem részesültek benne, már egy évtized óta törték a fejüket a holdnyi puszta jobb és jövedelmezőbb hasznosításán. Ezek jelszava az volt, hogy fel kell hagyni az ősi nomádikus" gazdálkodással, s a puszta arra alkalmas részét, szántóföldi művelés alá kell felosztani. A hagyományos használati módhoz ragaszkodó civisgazdák körében mindenféle hasznosítási terv élénk ellenkezést váltott ki, mert ezek által, az addigi használati joguk korlátozásától féltek. A viták során nagyszabású táj átalakítási tervek is merültek fel (erdősítés, öntözés, szántóföldi művelés). Ecsedi István a földrajztudomány szempontjából mérlegelte e terveket, részletesen feltárta a táj természeti viszonyait, klimatikus adottságait és végső fokon bizonyos jobb hasznosítási módokat elfogadhatónak tartott. 17 Dolgozatának éppen úgy nem lett hatása a puszta sorsára, 17. A vitára Debreceni Gazdasági Lapok (DGL) (II.) 13.; (VII.) 24.; (VII.) 2., 22., 24.; (VIII.) 1., 14., 18., ; (IX.) 16.; (X.) (XIII.) 16.; (XIV.) 3. sz.

19 mint a másfél évtizeden át folytatott vitának. A hamarosan kitört világháború csak egy csekély részét engedte a hasznosítási terveknek megvalósulni, (halastó kiépítése). Csak 1931-től kezdve, de más elgondolások alapján indult meg szerény keretekben az öntözéses gyepgazdálkodás. A nagyarányú falutelepítésekből és az arra alkalmas részek szántóföldi művelés alá fogásából Ecsedi István életében semmi sem valósult meg. Ö még egy élet munkájával összegyűjthette az egykori pásztorélet rohamosan pusztuló reliktumait. De témaként megmaradt számára élete végéig és különösen élete utolsó évtizedében nagyon sokat fáradozott a Hortobágy megismertetése körül. TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETEI ( ) Doktori diplomájánek megszerzése után az 1908/9-i tanévet a szegedi állami gimnáziumban töltötte, mint gyakorló tanár. Tanári vizsgáját május 8-án tette le jó eredménnyel, aztán még ez év őszén katonai szolgálatának letöltése végett egy évre bevonult az 1. tiroli császárvadász ezredhez, innen tiszthelyettesi ranggal szerelt le. 18 Leszerelése után közel egy évig a szülői háznál élt, de rendszeresen kutatott a kollégium könyvtárában. Kutatásai eredményeként fedezte fel a XIX. század első éveiben működő rézmetsző diákok által készített 37 rézmetszett térképlapot, amelyek lenyomata, Oskola Üj Magyar Atlas címen 1800-ban meg is jelent. Kutatásait éveken át folytatta, és ezekről részben tanulmányokban, részben a Földrajzi Társaságban és a Történelmi Társulatban tartott előadásokban számolt be. Ugyancsak kartográfiai témával jelentkezett a helyi sajtóban a könyvtár addig ismeretlen közép-amerikai (maya) naptárának leírásával TREL. I. 8. a sz. 19. E tárgyban megjelent tanulmányai: Földrajzi közlemények (FR) ; Uo ; Uo ; Századok ; Debreceni Képes Kalendárium (DKK) ; Debreceni Protestáns Lapok (DPL) ,

20 Széles körű kutatási eredményeként ezidőben írta meg az első magyar térképmetsző és kartográfus, Karács Ferenc életét és működését tárgyaló monográfiáját, amelyet a helyi sajtón kívül a szakfolyóiratok is ismertettek. 20 Neve tehát a szakkörökben már ismeretes volt, mikor beadta pályázatát a kollégium református tanítóképzőjéhez. A püspök augusztus 21-én nevezte ki segédtanárnak. Ebben a tanévben heti 7 órában történelmet és magyar nyelvet, 6 órában pedig németet tanított. Rábízták az iskola tankertészetének vezetését is. Tanári működésének kezdetén első teendője volt a II. osztály tanmenetének kidolgozása. Nyilván eredményes tanári és széles körű tudományos működésének elismerése volt, hogy 1912 nyarán az egyházkerületi közgyűlés, más két pályázóval szemben, őt választotta meg az 1906-ban rendszeresített földrajzi tanszékre rendes tanárnak. 21 Tanárrá választása előtt tartotta meg felolvasását a Magyar Történelmi Társulatban a rézmetsző diákok munkásságáról. (1911. dec. ülés.) majd szeptember án a Magyar Földrajzi Társaság Debrecenben tartott vándorgyűlésének előkészítését végezte. Előadást is tartott a résztvevők számára a Hortobágyon. Iskolájában ráhárult a történelem és földrajz tanítása a képző mind a négy osztályában, heti 25 órában. Szervezte és vezette a tanulók önképző körét és kezelte az iskola természettudományi szertárát. 22 A református kollégiumban bevett szokás szerint az intézetek tanszékére megválasztott tanárainak székfoglaló előadást kellett tartaniok. Ebben nemcsak a szaktárgyakban való felkészültségükről adtak számot, hanem vázolni kellett a rájuk váró feladatokat és tanítási programjukat is. 20. Karács Ferenc térképmetsző élete és művei ( ) Db Ismertetve FK ; Uránia ; DPL TREL. I. 8/a. 2., 14. sz. Ref kollégium tanítóképző intézetének értesítője. (Tan. képz. ért.) , 20. A másik két pályázó dr. Madai Gyula és Osváth Ödön volt. Veres István: Debreceni ref. kollégium tanítóképzőjének története. Db , (Veres I ) TREL. I. 8. a. 175., 179. sz. 22. TREL. I. 8. a. 113., , sz. Tan. képz. ért

21 Ecsedi István febr. 22-én olvasta fel székfoglaló előadását, amelynek címe:,,a földrajztanítás haszna és pedagógiai fontossága" volt. A földrajztudomány történetének vázlatos ismertetése után összefoglalta a földrajz tárgyát és célját. Érintette a felszínt formáló geológiai tényezőket, részletesen tárgyalta a földfelszínnek, a talajnak, a víznek és az éghajlatnak az emberi civilizáció kialakításában vitt szerepét. Végső összegezése szerint a földrajzi kutatások célja az ember és környezete egymáshoz való viszonyának felderítése, A jól képzett geográfus sohasem lehet egyoldalú; tudománya az összes, a természettudomány, a társadalom- és történettudományok felett széles áttekintést nyújt". A földrajz tanításának pedagógiai célját abban látta, hogy a néptanítók feladata, tanítványaikat a szűkebb környezetből kiindulva rávezetni a hon megismerésére és ezáltal neveljék a haza szeretetére.,,a nemzeti kultúránk, a jövő társadalmunk, a néptanítók kezében van letéve" fejezte be fejtegetését. Előadásának illusztráló példáit a már akkor komoly elmélyüléssel folytatott néprajzi kutatásaiból merítette. Az építkezésről szólva megállapította, hogy a nép lakóházának anyagát és formáját a táj földrajzi adottságai alapvetően meghatározzák, de a sokféle alakváltozatot a történeti élet és a gazdálkodás hozza létre. 23 A nagy, tudományos apparátussal felépített székfoglalója a vele egyidőben megválasztott fiatal tanártársáéhoz hasonlóan a kollégák körében elismerés helyett inkább gúnyos reflexiókra adott okot. Kartársával, Kovács Istvánnal együtt ketten képviselték a tanári karban az egyetemi végzettséget. Idősebb tanártársai református papokból lettek tanárokká, különösebb pedagógiai előképzettség és felkészültség híján, mégkevésbé tudományos ambíciókkal. Volt tanártársának akkor már a nagyváradi ref. tanítóképző igazgatójának maliciózus hangú reflexiója szerint a fiatalok legnagyobb és legmodernebb tu- 23. Tan. képz. ért ; Veres I

22 dományos apparátussal megírt értekezései legfeljebb szürke elméletek, minden haszon nélkül". 24 Tanári munkáját volt tanítványai és kartársai egybehangzó emlékezete szerint sokágú lekötöttsége és sokoldalú érdeklődése mellett is, nagy lelkiismeretséggel, gyakorlati és pedagógiai érzékkel látta el. Megválasztásától a világháború kitöréséig eltelt két esztendőben lázasan és eredményesen dolgozott. Az iskolában megbízatása után a természettudományi szertár alapjait is ő vetette meg. Tanítványaival növény- és állattani preparátumokat készített, biológiai gyakorlatot tartott és megkezdte a tanulmányi kirándulások szervezését. Először csak a Hortobágyra vitte ki növendékeit, de 1914 tavaszán fiatal tanártársával négynapos kirándulást szervezett Nagyváradra és Kolozsvárra, útbaejtve a Bihar hegység cseppkőbarlangjának megtekintését is. Emellett tagja volt a Magyar Földtani, A Magyar Földrajzi, a Néprajzi, a Protestáns Irodalmi Társaságoknak, az Alföldkutató Bizottságának és a debreceni Csokonai Körnek. Ebben a két évben jelentek meg alapvető néprajzi tanulmányai is. 2 ' Csak gyanítani lehet konkrét adatunk nincsen rá, hogy a lázas tevékenység mozgató rugója az a titkos reménykedés volt, hogy a szervezés alatt álló debreceni egyetem földrajzi tanszékét esetleg elnyerheti. Addigi földrajzi és néprajzi munkássága alapján ezt méltán remélhette is, de a tanszék betöltésénél más elsősorban valláspolitikai szempontok lettek a döntők nyarán több részlettanulmány után megjelent a nagy emberföldrajzi és néprajzi monográfiája. Ekkor már végleg eljegyezte magát a néprajzzal. Sőt egyik korai tanítványával, Szűcs Jánossal olyan terveket szövögettek, hogy egy évi szabadságot a dél-oroszországi és Volga vidéki sztyepptájak pásztorkodásának tanulmányozására fordítanak TREL. II. b. 2. dob. 226/1913. sz. 25. Tan. képz. ért , 46., TREL. II. 8. a. 5. sz jún. 29.

23 A NÉPRAJZ VONZÁSÁBAN ( ) Mikor ébredt fel érdeklődése a néprajzi kutatás iránt, nem tudjuk, de azt igen, hogy a korabeli magyar ethnográfusokra Herman Ottót is közéjük értve Friedrich Ratzel német antropogeográfus ilyen irányú alapvető munkái nagy hatással voltak. Ecsedi is hivatkozott rá a székfoglaló előadásában, de arra nincs adatunk, hogy itthon Katona Lajos előadásait hallgatta volna. Ha hallgatta is, sem korai, sem későbbi munkáiban nincs nyoma annak, hogy a néprajznak Katona Lajos által művelt ága érdekelte volna. A folklór területére eső megnyilatkozásának gyökere is a korabeli emberföldrajzi munkákban keresendők. Arra sincsen bizonyíték róla szóló vázlatos életrajzában Sőregi János állítja, hogy szegedi tartózkodása alatt Tömörkény István működése nyomán fordult volna érdeklődése a néprajzi leírás felé. Ha már hatásról beszélünk, inkább állíthatjuk, hogy Herrmann Antal tanácsát fogadta meg. Herrmann Antal ajánlotta a jövendő ethnográfusoknak, ne tartsanak attól, hogy tudós voltuknak rovására megy, ha színesen és egyéni stílusban írnak.,,mert mi leginkább szeretjük a minél egyszerűbb, tömör, világos előadást szóvirágok és okoskodások nélkül". Főleg tartsa szem előtt az, aki nagyközönség számára ír ismeretterjesztő cikkeket. 27 Egész életében, minden tanulmányában az volt a vezérfonala, hogy közérthetően, egyszerűen és fordulatosán fejtse ki mondanivalóját. A 30-as években valósággal ontotta az élvezetes néprajzi leírásokat. Az bizonyos azonban, hogy sem középiskolás diák, sem egyetemi hallgató korában nem szakadt el a civis-paraszti életformától. Maga is megvallotta ezt a doktori értekezése előszavában, és nyomatékos érvként, mint alapvető kutatási módszert szegezte Herman Ottóval szemben. 27. Ethn (XVI.) 116.

24 A szűkebb pátriájában és a szélesebb szakkörökben nevét ez a vita tette ismertebbé. A magyar néprajztudomány nestora több ízben járt Debrecenben, két ízben a Hortobágyon is. Az ott folyó pásztoréletről csupán szórványos megfigyeléseket közölt, azok is inkább történeti jellegűek voltak, és közléseiben Zoltai Lajos által ismertetett adatokra támaszkodott. Az akkor még ismeretlen kutatási naplója szerint is lesújtóan nyilatkozott a hortobágyi pásztorélet elfajulásáról." 8 Rövid tartózkodásai alatt mégis felkeltette a figyelmet a civisgazdák és a talyigások akkoriban még minden nap látható sajátos fogatolási módja, amelyben szerinte az ősi lovas-nomád szellem máig élő hagyománya nyilatkozott meg. Mielőtt megírta volna az 1910-ben megjelent tanulmányát a debreceni lófogatokról, két debreceni adatszolgáltatóhoz fordult. Az egyik Széli Farkas táblai tanácselnök volt, a másik Zoltai Lajos, a városi múzeum őre. Zoltai Lajos az öreg tudós ' levelekben adott utasításahiz híven kikérdezte a fogatosokról, a fogatolási módokról, és a lószerszámokról a nagyobb civisgazdákat és kocsisaikat. Számos rajzot és fényképet készített a debreceni fogatokról. A rajzok vázlatai és a fényképek lemezei ma is megvannak a Déri Múzeumban. 29 A néprajzi kutatásban Herman Ottó korábban is szívesen vette a nem szakértő, de érdeklődő laikusok segítségét. A kutatásnak ez a módszere, ez előre megfogalmazott feltevések igazolására szolgáló adatok csoportosítása és ezekből levonható következtetések váltották ki Ecsediből az ellenkezést, amelynek elég tiszteletlen módon hangot is adott. A tanulmány bevezetőjében kiemelte, hogy olyan tárggyal foglalkozik, amelyben gyermekkora óta benne élt, maga is gyakorolta. Ha kérdezésre került a sor, elsősorban az abban a dologban járatos emberektől 28. Naplója hortobágyi vonatkozásai. Ethn (LX, VII.) Herman Ottó. Debreceni lófogatok. Bp., 1910; Zoltai Lajos: Herman Ottó és Debrecen. Déri Múzeum évkönyve (DMÉK)

25 érdeklődött, és a mondottakat maga is a helyszínen ellenőrizte. 30 A kétségtelenül kemény hangú de nem tiszteletlen bírálatot Herman Ottó nemcsak Zoltai Lajoshoz írott levelében panaszolta fel, hanem válaszolt is rá, kissé személyeskedő módon. A bírálatot a kívülálló által megsértett civis önérzetnek tulajdonította, amely a debrecenieket illető dolgok esetében csak saját magát érzi illetékesnek. Érdemben azonban nem tudta megcáfolni a fiatal tanár állításait. Azt elismerte, hogy tanulmánya megírásánál az adatközlői véleményét fogadta el. 31 Ecsedi a vitát nem folytatta, ellenben a következő esztendőben megjelentette a debreceni építkezésről szóló tanulmányát, amelyben az általa nagyon jól ismert paraszt-polgári városi ház külső és belső berendezését és tartozékait írta le. E tanulmány azonban csak mellékes terméke volt az évek óta folytatott néprajzi kutatásainak. Ezek a kutatások a nagy hortobágyi monográfia előmunkálataihoz tartoztak, s 1912 óta nyomon tudjuk kísérni a Hortobágyra, Bihar megye falvaiba és a Hajdúságba tett kutató útjait. A jelentések szerint ebben az évben összesen tíz napon a debreceni, a nádudvari, a kunmadarasi legelőkön. Szeptember 30. Debreceni fogatok. NÉ (XII.) E tanulmány olyan téren mozog, ahol tisztán kérdezősködés útján nem lehet eligazodni... A másik hiba szerintem a kutatási eljárásban rejlik. Az alföldi népet az ethnografus nem tanulmányozhatja direkt módon, azaz, hogy az illető tudja... hogy az egész lényét tanulmány tárgyává teszi," előre megfogalmazott kérdéssel rávezetni a tőle várt helyes feleletre. A kérdezőre ráhagyja, amit az kérdezni akar. A helyes módszer a nép tevékenységének és eljárásának közvetlen megfigyelése és pontos leírása. De az sem mindegy, kik az adatközlők. Nem fordulhatok elurasodott cívisekhez, nem faggatózhatok keresztkérdésekkel". Herman Ottó téves információkat is kaphatott, vagy az adatközlője hagyta rá, a rajzolója is tévedhetett, mikor az ötletes nyolcas" fogatot megkonstruálta. A debreceni polgár a szekér mellé köthet nyolc, sőt tíz lovat is, de nem befogva. Két lovat két melléje állított lógóssal lehet befogni egy szélben, ezek mellé esetleg még kettőt lehet kötni, de vezetéken. Nyolc lovat egyszéltire fogva a láncok és a gyeplők miatt sem elképzelni, sem irányítani nem lehet. Bírálat helyett megkísérlem egy bővebb de korántsem teljes leírását adni a debreceni fogatoknak, ahogy gyermekkoromtól láttam és hallottam". 31. Magyar Nyelv (MNy.) július hó NÉ XIII

26 23-án és 24-én Bátky Zsigmond és Györffy István is elkísérték. Emellett még ebben az évben két hetet töltött Ausztriában és Németországban, az ottani néprajzi múzeumok tanulmányozásával. 32 A hortobágyi tájmonográfia alapgondolatának megszületése is erre az évre tehető. Legalább is erről tanúskodik az évre készített kutatási terve. Ez már a múzeumok és könyvtárak felügyelőségének, személy szerint pedig Semayer Vilibardnak tanácsait figyelembe véve készült. A múzeumi bizottság ugyanis kérte Semayert, hogy részben a gyűjtés módszereire igazítsa útba Ecsedit, lehetőleg a helyszínen, részben pedig a gyűjtés előmozdítására bocsásson rendelkezésére fényképezőgépet, és vezesse be a fényképezés tudományába. Ecsedi az általa készített munkatervben kifejtette, hogy a Hortobágy síkján élő népek mindig pásztorkodással foglalkoztak. A honfoglalást követő évszázadokban azonban a mai pusztán falutelepülések keletkeztek, s ezek létrejötte után megszűnt a nomád pásztorkodás, de annak félszüaj formája továbbra is fennmaradt. A síkságon élő pásztornép rá volt utalva a keletre eső löszplatón gazdálkodó földművelő szomszédokra. A pásztor őrizte és nevelte a földművelő jószágát, az pedig eltartotta a pásztort. A jómódra jutott pásztor szívesen lesz paraszttá, ezt társadalmi előlépésnek tekinti, mert ezután már sohasem lesz belőle pásztor. A legsürgősebb teendő: fel kell kutatni a pusztai pásztorkodás építményeit, azokat össze kell hasonlítani a kirgiz pásztorépítményekkel, különös gondot kell fordítani az életmód kutatására (a pásztor kevés húst eszik, fő tápláléka a köles); ennek ellenére náluk maradt meg az ősi húskonzerválási és ételkészítési eljárás (szárított hús és gyöngyös hurka készítés). Megőrizték a tejfeldolgozás ősi eljárásait is (tarhókészítés). Tüzetesen le kell írni a pásztorviselet egyes darabjait különös figyelemmel az ázsiai párhuzamokra (bőrkészítés, háti bőr, kacagány, bocskor, kalap, sapka). Én azt hiszem ezek az esz- 32. DM ir. 26., 152., v. m. sz.; Vár múz. jel ,

27 közök, szavak ősi turáni eredetűek, a szlávok tőlünk vették át". ezzel fejezte be az évre készített kutatási programját. 33 Beszámoló jelentésében kiemelte, hogy mind a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya, mind az Alföldkutató Bizottság elnöke biztatta, hogy a hortobágyi pásztorkodás elmúlóban levő maradványait minél hamarabb gyűjtse össze, mert nem sok idő múlva árnyékát sem látjuk a múltnak". A múzeum feladata: az elmúlás előtt álló pásztorélet megmentése". Mivel a földrajzi környezet döntő hatású az életmód alakulására, nemcsak a debreceni, hanem a Hortobággyal összefüggő pusztai legelőket is be kell vonni a kutatás körébe. Ebből a célból az év folyamán összesen 33 napot töltött a debreceni, a nádudvari, a szoboszlói, a kunmadarasi, a karcagi a nagyiváni, a tiszacsegei és a balmazújvárosi legelőkön, két ízben egy-egy hetet is. Egyik pásztortanyától a másikhoz menve, százötvennél több fényképet vett fel, a gyűjtött néprajzi tárgyakról tanítványaival színes rajzokat készíttetett. A pásztorélet kutatása mellett gondot fordított a halászat eszközeinek és a halfogás módjának gyűjtésére is, az Ér, a Hortobágy, a Berettyó és a Kösély mellékén. 3 ' 1 Kortárs ismerősei nem kis derűvel emlegették előttem, hogy volt egy tergenyés szamara, annak a hátára volt kötve a cókmókja (fényképezőgép, ruha, élelem, pipadohány, pálinka) azt vezetgette maga után, úgy járta be a pusztákat egyik kunyhótól a másikig, mindenütt szorgalmasan jegyezgetve és rajzolgatva. Útjában a már említett tanítványa, Szűcs János is elkísérte néha. Ö másolta a Hortobágy monográfiáját sajtó alá és szövögették a terveket az együtt teendő dél-oroszországi útra. 3d A következő, 1913-as év a nagy monográfiához gyűjtött anyag rendezésével és feldolgozásával telt el, gyűjtőútjai ritkultak, bár a rideg feleltetés tanulmányozása végett ősztől tavaszig a debreceni erdőspusztai kaszálókat járta be. Nyáron 33. Vár. múz. jel Uo TREL. II. 8. a. 5. sz jún. 29.

28 részt vett Budapesten a felügyelőség által rendezett néprajzi tanfolyamon, költségeire a városi tanács 100 korona segélyt szavazott meg számára. 30 Ebben az évben írta meg a monográfiához készült fejezetként a hortobágyi pásztorépítményekről és pásztorviseletről szóló résztanulmányait. 37 A nagy feldolgozás 1914 tavaszán jelent meg. Bár a munka kétharmad részében a debreceni és Debrecen környéki pusztán a századforduló táján folytatott állattartás és pásztorélet leírását tartalmazza, nem kimondottan néprajzi monográfia. Előszava szerint emberföldrajznak készült. Arra a kérdésre kíván válaszolni, hogy a táj földrajzi adottságai miként hatottak a kezdetektől fogva a rajta élő emberek civilizációjának alakulására. De arról is számot kíván adni, hogy az ember megtelepedésétől kezdve a természetformáló tevékenysége milyen változásokat idézett elő az őstáj arculatán. Régészeti, történeti és néprajzi érvekkel támogatja azt a tételét, hogy a Hortobágy puszta mind a mai napig állattenyésztésre, pásztorkodásra volt rendelve". A kultúra fejlődésétől függött, miként lehetett a nyers tájat elhódítani az elemektől és most is az a kérdés, hogy sikerül-e a többtermelésre átalakítani. A kultúra fejlődése nem sokat változtatott a tájra jellemző ősfoglalkozáson, a pásztorkodáson, de az idő sürget és az ősfoglalkozás mind máig fennmaradt reliktumait, a tizenkettedik órában össze kell gyűjteni. Ezért folytatott éveken át e tárgyban kutatásokat, Semayer Vilibald és Györffy István tetemes erkölcsi és anyagi támogatásával". A kutatást nem érzi befejezettnek. Mind több adat bizonyítja keleti rokonságunkat. Az Alpoktól Kínáig azonos földrajzi zónában a turáni faj ősi hagyományai élnek, ezeket a magyar 36. DM ir. 92/1914. v. m. sz. 37. Nomád pásztorenyhelyek a Hortobágy pusztán. NÉ (XIV.) ; Hortobágyi pásztorviselet. NÉ (XV.) ; Hortobágyi pésztorépítmények. Uránia (XV.) kép.; A pásztorok étkezése a Hortobágy pusztán. Uránia (XV.) kép.

29 nép idegen áramlatok közepette újakkal volt kénytelen felcserélni". A néprajzi kutatás előtt áll az a feladat, hogy a magyarság keleti kapcsolatait minél szélesebb alapokkal alátámassza, tehát az összehasonlítás érdekében ki kell terjeszkednie azokra a területekre, ahol egykor a magyarság élt. Legsürgősebb teendő az európai török-tatár népek tanulmányozása. 38 A Hortobágy monográfia a maga idejében korszerű szintézis volt, és híven tükrözi a magyar néprajzi irodalomban az 1910-es években uralkodó nézeteket. A táj földrajzi leírásával kezdődik és ennek alapján megállapította, hogy a debreceni tulajdonban levő, e néven ismert pusztánál jóval nagyobb tájegységre terjed ki. Felhasználta, sőt helyi adatokkal kibővítette Cholnoky Jenőnek éppen e tájban megjelent morfológiai és Treitz Péternek akkor nagyon is korszerű agrogeológiai kutatásait. De már itt is átcsapott a néprajzba, összegyűjtve a táj felszíni formáinak népi elnevezéseit (vakszik, szikpadka, juhászpadka, telek, laponyag, porong, hát stb.) Ezek később a szakirodalomban is meghonosodtak. Részletesen ismertette a felszíni vízfolyások népi elnevezéseinek történeti múltját és nyelvészeti megfejtéseit. A puszta vízfolyásoktól szabdalt sík lejtője eleitől fogva kedvezett az egymást váltó primitív társadalmak életformájának, a pásztorkodásnak. Az emberi települések a vízhez közel, de az ármentes emelkedések szélén keletkeztek. Lényegében véve mindig az állattartás színtere volt, és ez az állattartás rokonságot mutat a belső-ázsiai nomadizmussal. Friedrich Ratzeire hivatkozva rekonstruálja, részben Herman Ottó, Vámbéri Ármin és Almássy György tanulmányai alapján azt a pásztorkodó életformát, amely itt napjainkig fentmaradt. Ratzel nézetéhez csatlakozva, már a kutatáshoz is bizonyos előfeltételezéssel fogott. A baromtenyésztő félnomád nép nyári foglalkozásra van utalva. Barma nyárban a végtelen 38. Ecsedi I.: Hortobágy puszta és élete Db., I VI. Ugyanott köszönetet mond a Magyar Földrajzi Társaság Alföldkutató Bizottságának, a Néprajzi Osztálynak, a Néprajzi Értesítőnek, az Uránia folyóiratnak és Zoltai Lajosnak a támogatásért.

30 puszta legelőn jár, a hó leeste után a vizes, rétes bozótokba, nádasokba szorul, ahol egész télen át lel a jószág szedegetni valót. Azonkívül a tél zordonsága elől enyhelyet talál a nádasban, az embernek még többet nyújt a nádas". A nomadizmusra utaló vonatkozások mellett azonban észreveszi, hogy a történeti időben ez az életforma alaposan megváltozott, mert igaz, hogy a jószágot kora tavasszal kihajtják a legelőre, de teleltetésre már az erdei kaszálókba, vagy a szántóföldi tengeri kóróra verik. Ez a változás csak az utóbbi időben következett be. A nomád vonásokat legtovább a juhászok őrizték. Az ilyen nomád juhásznak még tanyája sincsen, minden gúnyáját, élelmét a szamara hátára rakja, úgy vándorol arra, amerre legelőt talál nyája számára. Az újabb időben a legelőterület szűkülése következtében a nyájak vándorlása megszűnt, a pásztor a pusztán is helyhez kötött lett. De a pásztorkodás ősi nomád vonásait őrzi az időszakos jellege, vagy a pásztorok étkezési szokása. Ebben ugyanis a húsételnek alárendelt szerepe van. Nomadizmus hagyománya a tejoltásnak, a tarhókészítésnek fennmaradt módja. A monográfia pásztorviseletet tárgyaló fejezetében, nyelvészeti és kultúrtörténeti párhuzamokat vél felfedezni a szkíta és iráni ábrázolások és volgai tatárok mostani ruhadarabjai között. Emberföldrajzi kiinduló pontjához híven kiemeli, hogy a ruha és viselet alapformáit az azonos földrajzi tényezők határozzák meg. Az alapformáktól való eltéréseket a más kultúrkörrel való érintkezés hozta létre. 39 Egy külön fejezetben tárgyalta a debreceni pusztán folyó állattartás történeti múltját. A város levéltárában talált iratanyag alapján próbálta igazolni az állatfajták keleti eredetét, a 39. Vár. múz. jel ; ; DM ir. 154/1914. v. m. sz.; Nézetei kialakítására az általa idézett irodalomból hatottak Vámbéry Ármin: A török faj Bp., 1885.; Almásy György: Vándorutam Ázsia szívében. Bp., Fr. Ratzel: A föld és az ember. ford. Simonyi I. Bp., 1886; Ecsedi I.: Hortobágy puszta és élete. Db., , , , , 144., 153. s. köv.

31 lótenyésztésnek a szarvasmarha- és juhtartás feletti elsőbbségét, amit szintén keleti hagyomány továbbélésének tekintett. A hézagos és nagyrészt feltételezésen alapuló megállapításainál sokkal értékesebbek azok a levéltári kutatásokra támaszkodó adatai, amelyekkel az állattartásnak a debreceniek gazdálkodásában viselt súlyát érzékeltette az adatai az állattartás XVIII XIX. századi formáira jellemzőek. A néprajzi fejezetek sorát a hortobágyi pásztorokról adott szociográfiai hűségű jellemzés zárja le/' 0 Nagyon sajnálni való, hogy a hamarosan bekövetkezett első világháború miatt, a műnek szűkebb szakmai körkben nem lett viszhangja, mert az a maga idejében új szempontokat vetett fel. Emberföldrajzi, történeti, nyelvészeti és szociológiai fejtegetései mai szemmel nézve nem mindenben állják meg a helyüket, de egy mű értékét a saját korabeli tudományosságának színvonala határozza meg. Az pedig kétségtelen, hogy megállapításai a század első évtizedében elért eredményeken nyugodtak. A magyar néprajzi kutatásban akkor alapvető tájmonográfiának számított, eredményeit a későbbi kutatás is hasznosította. Ecsedi István maga sem látta ezt a munkáját lezártnak, élete utolsó harmadában foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az anyagi kultúra kutatásában uralomra jutott történeti szemlélettel új kiadást készít belőle. Egyes fejezeteit meg is írta, de a befejezésben romló egészségi állapota, majd halála megakadályozta/' 1 A mű előszavában utalt már a nagy tervére: mihelyt időm és körülményeim megengedik, az európai török-tatár ősfoglalkozású népeket fokozatosan tanulmányozni és a magyar néppel párhuzamot vonni"" 40. Ugyanott és Hagyatékában számos jegyzetfüzete, kéziratos és nyomtatott anyag gyűjtése és 208 lapnyi terjedelmű, 7 fejezetre osztott (134 gépelt oldal) be nem fejezett kézirat található. DM Néprajzi Adattár. (DMNA) V. 19/1., 7., 45., 46., számok. 42. Ecsedi I V.

32 Az iskolától kapott egy évi szabadságot. Ezalatt oroszul is tanult. Fél évet a volgai steppéken szándékoztak tölteni, az év másik felét a németországi múzeumok és könyvtárak tanulmányozására szánta. Ajánló leveleket is kapott, de a világháború kitörésekor már az első napokban meg kellett kezdeni katonai szolgálatát/" A HÁBORÚS ÉVEK ( ) A háborús előkészületek már az előző években is zavarták tudományos és tanári működésében ben és 1913-ban fegyvergyakorlatra hívták be, de Debrecenben lévén, óráit délután és este megtartotta, hogy tanítványait a képesítő vizsgákra előkészítse/ 1 '' A világháború kitörésekor 29 éves, a legjobb katonakorban, mint tartalékos tiszthelyettest az első mozgósításkor behívták és hamarosan az északi frontra került. Részt vett az első csatákban, és szeptember első napjaiban gránátszilánktól súlyos sebesülést szenvedett, hosszas kórházi kezelés után egy évi egészségügyi szabadságot kapott. Lábadozása alatt részt vett a tanárkari üléseken, az iskolai munkába is bekapcsolódott, de gyűjtőmunkát nem végezhetett. Részt vett a múzeum második kiállításának berendezésében. E kiállításon már bőségesen képviselve volt az általa gyűjtött halászati és pásztorkodási anyag/' 5 Távolléte alatt az egyházkerület előléptette és szabadságolta szeptember l-ig. 4G De ez év nyarára az állapota annyira javult, hogy az orvosi 43. Vár. múz. jel TREL. I. 8. a sz jan. 12. Veres I. id. mű TREL. I. 8. a aug. 24.; I. 8. a okt. 13.; I. 8. a jan. 16.; DM ir. 127/1914. sz.; 154., 168/1914.; 86/1915,11/1916., 14/1917. V. m. sz.; Tan. képz. ért. 1914/ , 19., 93.; Vár. múz. jel TREL. II. 8. b febr. 20.; Tan. képz. ért. 1915/ , 53.

33 vizsgálaton katonai szolgálatra alkalmasnak nyilvánították és ezrede akkori állomáshelyére Königrätzbe (Hradec Kralove) rendelték be május 3-án vonult be, mint főhadnagy és néhány hónapi helyőrségi szolgálat után augusztusban a román határra, Brassó mellé, Hosszúfaluba küldték egy lábadozó század parancsnokának/ 17 Az erdélyi román betörést megelőző napok eseményeiről naplót is vezetett, két évtized múlva közölt emlékezésében mélységes kiábrándulással szólott a diplomácia és katonai felderítés vakságáról, amely a román támadó előkészületek szemmellátható komolyságát lekicsinyelte/' /17 telét a román fronton töltötte, 1917 nyarán azonban néhány napra szabadságon volt itthon, mert a tanárkari gyűlés az általa készített tanmenetet tárgyalta, az intézetnek az állami tantervhez való alkalmazkodását. A püspök is megpróbált közben járni felmentése érdekében, de akciójának nem lett foganatja, még ez év novemberében egy menetzászlóaljat vezetett az olasz frontra/' 9 A fronton zászlóalj parancsnok volt, sérülése miatt állandóan fegyver nélkül, egy görbe bottal járt. Feltehető, hogy 1918-ban még egyszer szabadságon volt itthon, mert május 30-án részt vett intézete tanárainak hortobágyi kirándulásán. 50 A fronton maradt a végleges összeomlásig és november közepén került haza. December elején, heti 20 órában a tanítást négy évi megszakítás után újra megkezdte és ismét felvette a múzeumi munkát is DM. ir. 77/1916., 14/1917. V. m.; Vár. múz. jel ; Veres I DMNA. V. 19/1., 7., 46., sz. Közölve Debreceni Újság (DU) szept. 6., jan. 24., febr. 21. és TREL. I. 8. a. 8. sz szept. 8., 16. sz szept. 14.; DM. ir. 30/1918. Vár. múz. jel ; Tan. képz. ért. 1916/ TREL. II. 8. a. 83. sz júl. 1.; Tan. képz. ért. 1917/ ; Veres I Tan. képz. ért , 11.; Vár. múz. jel

34 Háborúban kapott testi sérüléseinek nyomait élete végéig hordozta, a bal lábát észrevehetően húzta. De még nagyobb volt a lelki traumája, amit a háborús politika, amit a katonai és politikai összeomlás okozott számára. A POLITIKA SODRÁSÁBAN ( ) A polgári forradalom második felében, 1919 januártól kezdve politikai érdeklődése váratlanul megélénkült, annyival is inkább, mivel az iskolai tanítás ezekben a hónapokban szünetelt, és rövid időre a városi közalkalmazottak szabadszervezete felmondása nyomán a múzeumi kapcsolata is megszakadt. Lemondott a tb. múzeumi állásáról, bár Zoltai Lajos véleménye szerint ezt nem kellett volna tennie. 52 Bekapcsolódott a kis- és közbirtokos parasztság érdekei védelmére szerveződő debreceni és Hajdú megyei Földműves Népszövetség munkájába és január elsejével négy szerkesztőtársával megindította a szervezet heti lapját, a Hajdúföldet. A hetilapnak csak 13 száma jelent meg, a proletárdiktatúra a szervezkedésnek véget vetett. 53 A beköszöntő cikket Juhász Nagy Sándor, a Károlyi kormány volt igazságügyi államtitkára írta. Nagy vonásokban vázolta a szervezkedés célját, a birtokos parasztság érdekvédelmét. Az első vidéki szervezkedő gyűlésen Ecsedi István volt az egyik szónok és kifejtette, hogy a háború alatt létrehozott kapitalista vállalatok a birtokos parasztság rovására mennyire visszaéltek hatalmi és monopol helyzetükkel. 52. DM. ir. 144, 151/1918. v. m. sz. 53. A szerkesztőség Mester u. 23. szám alatt Ecsedi I. lakásán volt. A szerkesztőségnek csak egy újságíró tagja volt, Reitz János, a többiek Ecsedi, Papp Sándor, dr. Rácz Mihály és Stolp Ödön tanárok és gazdasági egyesületi vezetők. Hajdúföld. (Hf) (I. 1.) jan. 1. sz. oü

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI.

A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. Számtalanszor előfordul hírlapoknál és folyóiratoknál, hogy téves adatok (dátumok, számok stb.) kerülnek a címlapokra és impresszumokba, amelyek

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

VIII Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye

VIII Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye VIII. 117. Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye 1859-1948 Raktári helye: Nagykőrös, D. épület, 41. raktár, 21-25. polc a/ Nagykőrösi ref. elemi népiskolák iratai 1859-1948

Részletesebben

A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA. Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA. Szépművészeti Múzeum A Szépművészeti Múzeum ALAPÍTÓ OKIRATA A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK Jelölt: Bódán Zsolt Neptun kód: RELP6C Doktori Iskola: Történelemi és Néprajzi Doktori Iskola Iktatószám: DEENKÉTK/401/2014. Tételszám: Tárgy: PhD Publikációs Lista A PhD értekezés alapjául szolgáló közlemények

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos

Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos 204-391 Biographia 2007.12.04 10:00 Page 351 TORMAY BÉLA (nádudvari) 1839 1906 351 Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az állattenyésztési tanszék

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Magyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban

Magyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban w kutatás közben 139 Azonban veszélyként látjuk azt, hogy az új szervezeti struktúra esetleg egy újabb, tartalom nélküli, merev, formális keretté alakulhat, egy újabb ernyővé, amely az autonómia jelszava

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15 A feljegyzések szerint Budapesten 1895-ben jelent meg az első automobil. Ebben az évben Törley József pezsgőgyáros személyautót és teherautót is vásárolt. A századfordulóra a gépkocsi műszakilag annyira

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN

[Erdélyi Magyar Adatbank] A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN KÓS KÁROLY A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN A néprajz legrégibb, de máig alapvető módszere és a kutatás minden további lépésének kiindulási alapja a néprajzi jelenségek leírása. A leírás fogalmába beleértődik

Részletesebben

Péterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem

Péterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem Péterfi Gábor MUNKAHELYEK 2013 - Evangélikus Pedagógiai Intézet, történelem tantárgygondozó 2000 - Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, középiskolai tanár, tanított szaktárgyak:

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,

Részletesebben

ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ

ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (PHD) TÉZISEI ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ ÁRTÉRI SZŐLŐTERMESZTÉS AZ ALSÓ-TISZA MENTÉN MÓD LÁSZLÓ SZEGED-BUDAPEST 2009. I. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI, KÉRDÉSFELTEVÉSEI Doktori

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

VIII. 53. Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző Intézet iratai (-1949)

VIII. 53. Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző Intézet iratai (-1949) Raktári helye: Nagykőrös, vk. terem, 76-77. polc a) Igazgatótanácsi és tanárszéki jegyzőkönyvek 1904-1947 0,12 fm b) Ügyviteli iratok 1889-1948 (-1949) 0,14 fm c) Anyakönyvek 1865-1946 0,14 fm d) Évkönyvek

Részletesebben

s z e p t e m b e r hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

s z e p t e m b e r hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap s z e p t e m b e r fő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap aug 31 1 2 3 4 5 6 1. szept. 1-6 tantestületi munkaközösségi ek évnyitó osztályfőnöki órák osztályfőnöki munkaközösség e 7 8 9 10 11

Részletesebben

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa.

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grün János? 1919 Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb. 1852 1945/46 Apa Grün

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

s z e p t e m b e r hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

s z e p t e m b e r hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap s z e p t e m b e r fő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. szept. 1-7 8.00 Évnyitó utána 3 osztályfőnöki óra 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 2. szept. 8-14 a 12-es évfolyam

Részletesebben

Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez Készítette:

Részletesebben

BGSZC II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma 1075 Budapest, Wesselényi utca 38.

BGSZC II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma 1075 Budapest, Wesselényi utca 38. Gyűjtőkörök Intézményi ügyek Intézményi alapdokumentumok Fenntartói irányítás Gazdasági Hivatal anyagai Bizonyítvány másolat, másodlat Munkaszerződés és kinevezés módosítás (Munkaügy) Megállapodások, szerződések

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás

Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a 2010-2011-es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás A Dunakeszi, Horányi-révnél lévő, feltárt kikötőerőd az egyetlen magántulajdonban lévő bemutatott

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

Arany János emlékhelyek régiónkban

Arany János emlékhelyek régiónkban Arany János emlékhelyek régiónkban Arany János már életében a nemzet költője lett. Életműve máig élő és ható, meghatározó része a magyar irodalomnak, ezzel együtt a magyar köztudatnak is. Így hát természetes,

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG

NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Balatonfüred

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

Forró Katalin. Sopron április

Forró Katalin. Sopron április Forró Katalin Sopron 2017. április 25-26. 1881. Ifj. Varázséji Gusztáv és Szinte Gábor pogányvári ásatásai a régészeti gyűjtés kezdete 1887 - Varázséji halálát követően a lakásán tárolt gyűjteményt lajstromba

Részletesebben

Köő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz

Köő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Köő Artúr Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 9 2. Magyarország a lex Apponyit megelőző években... 11 3. Az 1907. évi Lex Apponyi... 15 3.1. A kor pedagógusainak véleménye

Részletesebben

Megújult a Debreceni Református Kollégium

Megújult a Debreceni Református Kollégium Megújult a Debreceni Református Kollégium Irodalmi Femekművek az Ország Iskolája" ihletője, 2012 márciusától újra látogatható a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, amely megújult kiszolgálóterekkel

Részletesebben

Régészet Napja május 26. péntek,

Régészet Napja május 26. péntek, Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi

Részletesebben

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza TUDOMÁNYTÖRTÉNET Voigt Vilmos A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza 80 éve (1924-ben) született a mai magyar etnológia megszervező és vezető egyénisége, Bodrogi Tibor (eredeti családi nevén Fradi),

Részletesebben

HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE?

HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE? Mihájlovits Klára HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE? Egy környezetvédelmi előadás és annak következményei 3. díj A topolyai városi parkot a XIX. század elején telepítette a vidék akkori birtokosa. A telepítés

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE

2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE DÁMK BERECZKI IMRE HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 2016. ÉVRE SZÓLÓ MUNKATERVE Szakmai feladatok: Az intézmény alapító okiratában megfogalmazott, jogszabályban meghatározott közfeladata múzeumi tevékenység ellátása

Részletesebben

1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL

1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.

Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Tájház Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Strifler Károlyné Mezőkovácsháza, 2016. november 30. HELYI ÉRTÉK

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Unger István nyá. határőr ezredes

Unger István nyá. határőr ezredes Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)

Részletesebben

Szám: 105/1557- /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/1557- /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/1557-

Részletesebben

A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bevezetés A Szervezeti és Működési Szabályzat a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek

Részletesebben

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 2012. február 22. A félévi munka megbeszélése: tematika, ütemterv, követelmények. 2012. február 29. Tanítóképzők, tanítók

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

ZSIGMOND ZSUZSA. Szövő Népi Iparművész A Népművészet Ifjú Mestere

ZSIGMOND ZSUZSA. Szövő Népi Iparművész A Népművészet Ifjú Mestere ZSIGMOND ZSUZSA Szövő Népi Iparművész A Népművészet Ifjú Mestere 1971. augusztus 22-én születtem Budapesten. Édesanyám pesti polgári, Édesapám bácskai bunyevác családból származik. 1989-ben tettem érettségi

Részletesebben

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában Hajdu Anita A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában A dolgozat témájául a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dualizmuskori történetét választottam.

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete.

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. 1. A kolozsvári népnyelvkutatók eddig és különlegesen 1941-ben végzett munkája a maga szerénységében is érthetetlen teljesítménynek tűnnék fel akkor, ha valaki

Részletesebben

A Hajdúsági Múzeum megalapítása.

A Hajdúsági Múzeum megalapítása. A Hajdúsági Múzeum megalapítása. Az ősember előkerült munkaeszközei, emlékei összegyűjtésére a múltban semminemű kísérlettel nem találkozunk Hajdúböszörményben annak ellenére, hogy több mint kétszáz éve

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben