TUDATOS KÖRNYEZET- ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM A HELYI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HASZNOSÍTÁSÁVAL ALSÓÖRS
|
|
- Imre Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETFEJLESZTÉS TÁJGAZDÁLKODÁS ENERGIAHATÉKONYSÁG keretében a: TUDATOS KÖRNYEZET- ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM A HELYI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HASZNOSÍTÁSÁVAL ALSÓÖRS Előadó: Dr. Unk Jánosné* okl. villamosmérnök, megújuló energia szakértő regionális tervező, a PYLON Kft. ügyvezetője ENERGIAHORDOZÓK, HAZAI ÁTFOGÓ ÉS HELYI POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK (NAPENERGIA, BIOMASSZA, GEOTERMIKUS, SZÉL- ÉS VÍZENERGIA) ÉS ÁTALAKÍTÁSI-, HASZNOSÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK, ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSEK, VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BEMUTATÁSA I. előadás: 1. NAPENERGIA közvetlen villamos energia hasznosítási technológiái (fotovillamos napcellás autonóm, kvázi autonóm rendszerek) 2. BIOMASSZA (országos potenciális adottságok felmérése, területi megoszlások, összevetés a területi energiaigényekkel, elindult megrekedt hasznosítások, területfelhasználási korlátok. Balatoni BKÜ Program nád hasznosítási projektje II. előadás: 3. GEOTERMIKUS ENERGIA (országos potenciális adottságok, BKÜ területi adottságok, programjavaslatok, komplex hasznosítási tervek, projektek. Hőszivattyús rendszer fűtés-hűtésre) 4. SZÉL- ÉS VÍZENERGIA (országos potenciális adottságok, helyi lehetőségek, kisfogyasztói technológiák) * Elérhetőségek: PYLON Kft., 1126 Bp. Istenhegyi út 9/d. Tel: (1) ; Fax: (1) ; Mobil: ; unkedit@t-online.hu
2 MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS ADOTTSÁGAI 3. GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁL 1. ábra: Hőmérséklet eloszlás 2000 méter mélységben [2] 2. ábra: Hőmérséklet eloszlás 3000 méter mélységben [2] 2
3 3. ábra: Megújuló energiaforrás-bázisú erőművek javasolt helye a térszerkezetben [12] 4. ábra: Magyarország CH meddő kútjainak területi megoszlása [26] 3
4 HELYI ADOTTSÁGOK A közvetlenül a tóparton feltárt, ásványvíz értékű és beltartalmú kutak hasznosításának nagymúltú hagyományai mellett, nagyhőmérsékletű hévízkutak inkább csak a part második vonulatában, a háttértelepülésekben fordulnak elő, ill. ismeretesek, a nagy tektonikai törésvonal -ban (lásd az 5. ábrát), ott is elsősorban a BKÜ területe délnyugati és déli részein. Ezek között is kiemelkedik a Marcali és Lengyeltóti kistérség területe, ill. még inkább leszűkítve: a Táska, Buzsák, Buszák-Csisztapuszta, Lengyeltóti-Öreglak és Somogy-szentpál-Kisperjés települések zömmel külterületi hévízkútjai és meddő CH kútjai (lásd a 6. ábrát). 5. ábra: Magyarország főbb tektonikai vonalai, a harmadidőszaki medencealjzat mélységű és a valószínűsített nagy entalpiájú repedezett, breccsásodott, kasztosodott karbonátos tárolók helyei 4
5 6. ábra: Geotermikus kiserőmű és komplex hőhasznosítási telepítési változatai ( A, B ) 5
6 1. táblázat A számításba vehető, kooperáló kutak jegyzéke az A) változatra A B változat telephely javaslata több szempontból kedvezőbb az A -nél, mivel ez Marcali kistérség déli részére tevődik, pontosabban a közvetlen szomszédos települések, így Gadány-, Mesztegnyő, Hosszúvíz értékes, 3000 m-nél mélyebb kútjaira alapozva (2. táblázat) valósítható meg, valóban nem zavarva a szűkebb üdülőkörzetet és védett területeket, ugyanakkor ez a bázis kooperálhat Marcali város hőellátásával és/vagy néhány középüzem központos hőellátására is vállalkozhat a szűkebb települési hőigények kielégítésén felül. Mintaprojektként ez a B változat javasolható, a város és vállalkozók lehetőségeitől függő komplex hasznosítás alkotóelemeivel kibővítve, beleértve a Marcali Termálgyógyfürdő, gyógyszálló és városi strandhasznosítást is. 6
7 Termálkutak a B változat térségében 2. táblázat A nagymúltú gyógyfürdőhelyek; mint Hévíz, Balatonfüred, később Zalakaros, Buzsák-Csisztapuszta mellett, a termálvagyon ellenére, a reménybeli települések alig jutottak tovább nagyszabású terveknél, a BKÜ területén az elmúlt félévszázad alatt. E programot (2001. jan május) megelőzően, ellenben, főleg kormányzati támogatás reményében, annyira felgyorsultak az önkormányzati termálkút hasznosítási helyi törekvések, üdülési turizmus fejlesztési főcéllal, hogy napjainkra, csak a Balaton déli-, DNY-i térségében, egymás tőszomszédságában, mintegy 6 helyen folyik, olyan előrehaladott, nagyszabású ( fő befogadóképességű) gyógyüdülő komplexum projektszintű tervezése, így: Táska, Buzsák, Buzsák-Csisztapuszta-Fonyód, Somogyszentpál, Marcali, Lengyeltóti-Öreglak és valamivel távolabb: Balatonszemes térségében lásd a 7. ábrát), melyek közül 5 projekt szűkebb-tágabb területe átfedi egymást, ugyanarra a külföldi érdeklődésre, de nagyobb, igényesebb létszámra számítva, amit most a Csisztapusztai állandó közönség testesít meg. 7
8 7. ábra: A Balaton Déli part üdülőterületi komplex termálvíz és energiahasznosítás lehetséges térségei 8
9 3. táblázat A Balaton déli parti háttértelepülések hévíz és meddő CH kútjainak jegyzéke ismert paraméterei, főleg gyógy- és strandfürdő hasznosításra preferálva 9
10 A vázolt, leszűkített kedvező geotermikus adottságokra alapozva, jelenleg a következő gyógyfürdőhelyi hasznosítási tervezés folyik: 1. Marcali térségében gyógyfürdő-gyógyszálló, strand együttes (3,0 mrd Ft) 2. Somogyszentpál térségben gyógyfürdő-szolgáltató együttes (2,0 mrd Ft) 3. Táska térsége saját gyógyüdülőfalu komplexummal (10 12 mrd Ft) és 4. Fonyódra kiépített termáltávhő-vezeték kapcsolattal (1,0 1,2 mrd Ft) 5. Buzsák térsége saját strand és élményfürdő fejlesztés (3,0 3,89 mrd Ft) és 6. Csisztapusztai termálstrand rekonstrukciós fejlesztése (0,8 1,2 mrd Ft) 7. Lengyeltóti-Öreglak tágabb térsége termálstrand együttese (2,0 mrd Ft) 8. Balatonszemesi gyógyfürdő-szolgáltató együttes (2,0 mrd Ft) Ezek közül Marcali távlati programja bekerült a komplex energetikai alprogram javaslatba, ahol a gyógyfürdői hasznosítást megelőzően, a hőhordozó közeg felső hőmérséklettartományát villamos és hőenergia-átalakításra és ellátásra lehet hasznosítani. 10
11 8. ábra: A villamos áram fejlesztést és a közvetlen termálhő hasznosítást egyesítő segédközeges bináris rendszer telepítési elvi vázlata 11
12 Technológiai javaslatok A termálgyógyfürdőhelyek vízkincshasznosítása akkor optimális, ha valamennyi jellegzetes hőlépcsőjének energiatartalmát, az ismert hasznosítási válfajok szerint értékesítik, különösen a gyógy- és strandfürdői hasznosítás feletti hőmérsékleti tartomány energiáját: elsősorban fürdőtelepi létesítmények, szállók, apartmanok, üdülőházak, üvegházi hajtatás stb. hőellátására (fűtés-hűtés, használati melegvízre), kis körzetű távhőellátási rendszer létesítésével, majd a fürdővíz balneológiai hasznosítása utáni hőtartományt pl. kertészeti létesítmények vagy állattartó objektumok hőellátására. Növelhető a rendszer hatásfoka megfelelő hőszivattyúk beiktatásával több fázisban, azonfelül a téli-nyári kiegyenlített hasznosítás megvalósításával, esetleges napkollektoros napenergia-hasznosító felületek beépítésével. 9. ábra: Termálvíz hasznosítási vázlat hőszivattyús kombinációval gyógyfürdőhelyi komplexumok térségében 12
13 TECHNOLÓGIA 10. ábra: Hévíztermelő és hasznosító rendszerek elvi vázlata 13
14 11. ábra: Kis kategóriájú (100 kw) kettős ciklusú geotermális áramfejlesztő egység 14
15 TÁJÉKOZTATÓ KÖLTSÉGEK A termál és gyógyfürdői komplex fejlesztések prognosztizált alapköltségeit és a geotermikus energiahasznosítás addicionális költségeit célszerű volt összesíteni ahhoz, hogy megítélhető legyen a térségre háruló feladat és annak támogatási lehetőségei (lásd az 5.6/2. sz. táblázatot). Előzetes és globális költségösszesítő 4. táblázat 5. táblázat Közép- és hosszabb távú, évekre bontott, prognosztizált költségmegoszlások 15
16 FÖLDHŐ HASZNOSÍTÁS hőszivattyús technológiával fűtés-hűtés és melegvíz készítésre A hőszivattyú a földi hőáramot (a nap által felmelegített talaj, talajvíz mélyebb rétegeinek hőmérsékletét) nem közvetlenül hasznosítja, hanem ezt az alacsonyabb (5 25 o C) hőt átadja egy speciális munkaközegnek (amelynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomáson cseppfolyósodik). Ezt a munkaközeget egy zárt rendszerben (ami két hőcserélőt összekötő egy körvezetékből áll) az oda beiktatott kompresszor keringteti ill. hajtja meg (lásd a 12. ábrát); a hidegoldali hőcserélő előtt a folyékony halmazállapotban lévő munkaközeg nyomását egy nyomáscsökkentő szelep leejti kb. 1,7 5 bar-ra, aminek hatására a munkaközeg 0 o C-ra lehűl; a párolgáshoz szüksége sőt a hőcserélő másik oldalán átfolyó környezeti közegből (földhőből, talajból, vízből, levegőből) vonja el, annak lehűtésével. 12. ábra: A hőszivattyú elvi működési vázlata 16
17 Ezt a kb. 3 5 o C felmelegedett munkaközeget a kompresszor elszívja, besűríti 13, bar nyomásra, amelytől a lecsapódó munkaközeg felmelegszik ,5 o C-ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hő, amelyet a környezetből elvont, megnövekedve a kompresszoron keresztül betáplált és hővé alakított 4,5 5-szörös energiával. Mindezt az energiát, a másik hőcserélőn áthaladva átadja a fűtési rendszerben keringő fűtőközegnek. A rendszer hatékonysági mutatója (COP, ε) a választott technológiával ε = 4,5 5,0, ami azt jelenti, hogy a hőszivattyú 1 kw elektromos energiájával és a kőzethő ill. talajhő melegének felhasználásával 4,5 5,0 kw hőteljesítmény állítható elő (levegő esetében ε = 3, talajvíznél ε = 4, termálvíz 20 25oC esetén ε = 5 7). 17
18 A hőszivattyú-gépegység után a földkollektor a rendszer második legfontosabb eleme. Ezek közül ma leghatékonyabb a függőleges csőhurok-szonda (lásd a 13. ábrát), amely 120 mm átmérőjű, m mélységű talajba fúrt lyuk(ak)ból áll, amelybe kerül a nyomáspróbázott, vízzel feltöltött csőhurok. Ez után a kollektorlyukat a jobb hőátadás érdekében bentonit-cement zaggyal töltik fel. A kollektortól a hőközpontig kiépítendő gerincvezetéket a fagyhatár alatti mélységbe kell fektetni, majd csatlakoztatni a hőszivattyúhoz. Az adott hőigényhez illeszkedően, több függőleges szonda telepíthető. Jelen projektben min. 4 db szükséges. 13. ábra: Függőleges szondából kialakított földkollektor 14. ábra: Zárt kútpáros rendszer Ismeretes még zárt kútpáros rendszer megoldásmód (a 14. ábrán), ahol a talajvízkútból búvárszivattyúval nyert víz hőjét vonják el (a talajvíz állandó hőmérséklete 7 o C 12 o C, jó hővezető képessége révén ideális hőforrás), majd a lehűlt vizet vagy egy másik kútba, vagy felszíni vizekbe (patak, folyó, tó) vezetik el, vagy visszaszivárogtatják a földbe dréncsöveken át. 18
19 A talajkollektoroknak ismeretes az ún. horizontális elhelyezése (lásd a 15. ábrát), amikor is több mint száz méter hosszú, speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsöveket vagy polietilén csöveket fektetnek le 1 2 m mélységbe. A rendszer segítségével Watt/m 2 energia nyerhető. 15. ábra: Horizontális kollektorok elhelyezése Hőközpont nézetrajza 19
20 PÉLDA (ajánlott típusok) * A teljesítményértékek az EN 255 szabvány szerint értendők (keringetőszivattyúk nélkül) ** Beépített keringetőszivattyúkkal nem érhetők el *** gl-gg típusú olvadószálas biztosító vagy D típusú kismegszakító Nagyteljesítményű vezérlőrendszer, REGO 6000, négysoros megvilágított kijelzővel az optimális működés és az egyszerű beállítás érdekében Fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas beépített keringetőszivattyúk Beépített hajlékony csőrendszer Rezonanciamentes zajszigetelő búra és zajszint csökkentésére Hatásfokot növelő új befecskendezési technológia CompSafe védi a kompresszort és növeli élettartamát Egyszerű beszerelés, könnyű karbantartás 20
21 Vaillant geotherm Wärmepumpe (hőszivattyú) Elrendezése Elve Teljesítményadatok I. Teljesítményadatok II. Nézete 21
22 SZÉL ÉS VÍZERŐ HASZNOSÍTÁS 16. ábra: Szél- és vízerő-hasznosítási hagyományok Magyarországon 17. ábra: Nyári téli szélirányok és szélsebességek területi megoszlása 22
23 SZÉLENERGIA POTENCIÁL 18. ábra: Magyarország szélerő térképe 70 m magasságban 23
24 19. ábra: Kis szélerőgép-rendszer felépítése 24
25 KISFOGYASZTÓK ELLÁTÁSA SZÉLERŐGÉPEKKEL Változatok a különböző igényű tanyatípushoz tartozó fogyasztók ellátására 1. Alapváltozat: kisigényű, lakáscélra hasznosított tanya (8. kat.) L2 fogy. tip. 1 fázisú, 0,8 max. 3,0 kw vill. telj.szükségletű tanya ellátására Becsült villamos energia fogyasztása: 2200 kwh/év; 180 kwh/hó, 6000 Wh/nap 2. vált. Közepes igényű lakás vagy üdülési célú tanyai fogyasztó (9. kat.) L3 tip. 1 fázisú, 1,6 max. 6,0 kw vill. teljes.szükségletű tanya ellátására Becsült villamos energia fogyasztása: 4400 kwh/év; 360 kwh/hó, 1,2 kwh/nap 3. vált. Mezőgazdasági termelő és lakófunkciójú tanyai fogyasztó (1. kat.) T1 tip. 1 fázisú, 2,4 8,0 kw villamos teljesítményszükségletű tanya ellátására Becsült villamos energia fogyasztása: 6600 kwh/év; 550 kwh/hó, 1,8 kwh/nap 25
26 Vállalt műszaki paraméterek és költségelőirányzatok az fenti változatokra 26
27 4. vált. Mezőgazdasági kistermelő, vagy lakófunkciójú családi gazdaság típusú (3. kat.) T2 tip. tanyai fogyasztóhely ellátására 3 fázisú, 6,0 kw villamos teljesítményszükségletű tanya Becsült villamos energia fogyasztása: kwh/év; 10,5 kwh/hó, 3,6 kwh/nap 27
28 A hazai kereskedelemben további egyedi, önellátó kis szélerőgépes technológiákat is forgalmaznak, amelyek közül kis és nagyobb teljesítményű változatokat célszerű még számításba venni, ezek: 5) Alapváltozat, kisigényű, lakáscélra hasznosított tanya (8. kat.) L2 fogy. típus 1 fázisú, max W villamos teljesítményszükségletű fogyasztó Becsült villamos energia fogyasztása: 2000 kwh/év, kwh/hó, 5,5 kwh/nap Technológiai berendezés és telepítés költsége, szélturbina: 700 eft Ah akkumulátortelep + töltő 500 eft + inverter + vill. berend. 550 eft + 17 m tartóoszlop 250 eft + 300W-os napelem (1300 Ft/W) ára: 400 eft. A rendszer nettó ára: 2,4 millió Ft + ÁFA 28
29 6) Mezőgazdasági termelő és lakófunkciójú tanyai fogyasztó (1. kat.) T1 fogy. típus 3 fázisú, 5,0 kw villamos teljesítményszükséglettel. Becsült villamos fogyasztás: kwh/év, 830 kwh/hó, 7,5 kwh/nap Technológia: akkumulátor-telepes, saját hálózatra tápláló rendszer. Részei: szélturbina: 4,0 kw, rotor átmérő: 5 m, csúcsteljesítmény: 5,600 kw, 6 m/s átlag szélsebesség esetén: évi kwh áramot termel. Becsült létesítési kts.: szélturbina 2,2 millió Ft, inverter 1,5 millió Ft, akkumulátor + töltő: 0,8 millió Ft, tartószerkezet és elosztószekrény 0,7 millió Ft, belső elosztóhálózat és csatl. ber. 0,5 millió Ft, installálás 0,7 m, szállítás 0,3 millió Ft. A rendszer nettó ára: 6,8 millió Ft + ÁFA. 29
30 7) Mezőgazdasági kistermelő és/vagy lakófunkciójú családi gazdaság típusú (3. kat.) tanyai fogyasztóhely-csoport (3 tanya) ellátására T2 fogy. típus 3 fázisú, 3x10 kw villamos teljesítményszükséglettel Becsült villamos fogyasztás: 3x kwh/év, 3x1500 kwh/hó, 3x3,0 kwh/nap A rendszer nettó ára: 27,646 millió Ft, amely 3 tanyára oszlik meg, így egyetlen tanyára: 9,22 millió Ft + ÁFA jut, magasság: 30 m-es vasoszlop. A költségek részletezése az alábbi kimutatásban szerepel. Jól érzékelhető, hogy ez a változat mennyivel előnyösebb az előző 4. változatnál műszaki és gazdasági szempontból egyaránt. Célszerű ezért tanyának közös szélturbina egységet létesíteni és működtetni, a következő példa szerint: 30
31 Áramellátásra a svéd típusú kw névleges teljesítményű hálózatra kapcsolt szélturbina telepítésére következő ajánlat adható: 31
32 21. ábra: Szélerőgép AER 06 típusú 12 lapátos, alacsonyabb szélsebesség tartományban való felhasználásra (víztovábbításra) 20. ábra: Szélerőgépek szárnylapát típusai 22. ábra: AER IG-075 tip. szélerőgép villamos energia termelésre, max. 1,5 kw 32
33 23. ábra: Víztermelő szélerőgép, AER 21 farm típusú, 18 lapátos kivitel 24. ábra: Példák közép és nagyteljesítményű szélerőgépekre művekre. Központos villamos energia termelés bázislétesítményei 33
34 8. vált. Vízkiemelés mechanikus úton, membránszivattyúval vagy dugattyús szivattyúval, 18 lapátos szélerőgép alkalmazásával: A hazai gyártmány és kereskedelmi forgalomban nagy hagyománynak örvendenek azok a kialakult technológiák (az AER 06 és AER 21 típusú) szélenergia hasznosító rendszerek, melyek alkalmasak tanyák vízellátására, termőföld öntözésre, állattartás itatóinak, fürdetőinek vízellátására, szennyvizek szállítására, halastavak vízpótlására, vadgazdaságok itatóinak és dagonyáinak vízellátására stb. A rendszerek a vízkivételi hely jellegétől függően membránszivattyúval vagy dugattyús szivattyúval egyaránt működtethetők (elrendezésüket lásd a 23. ábrán). Műszaki főbb paraméterek 34
35 KÖZPONTOS ENERGIA-ELLÁTÁSMÓDOK SZÉLENERGIÁRA ALAPOZOTT, KÖZPONTOS VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS Felmerülhet távoli nagyobb tanyacsoportok részére központos (egyetlen, viszonylag nagyobb teljesítményű) szélturbina létesítése, ahonnan további saját belső kisfeszültségű elosztóhálózat kialakítása árán; 100 max. 200 tanya/bokor) is ellátható. Ennek működtetésére, a szolgáltatás biztonsága érdekében már karbantartó-szolgáltató helyi szervezet is szükséges, amely a folyamatos költségekben rejlő jelentős megtakarítást csökkenti, mégis célszerű ezzel foglalkozni, mivel fajlagos létesítési költségeit tekintve ez esetenként előnyösebbnek bizonyul más, egyedi technológiákhoz képest. 1) Mezőgazdasági középvállalkozói (KKV) tanyacsoport (4., 5., 6. kat. és ezek kombinációja) fogyasztói, pl. 100 tanya ellátására Egyenként 3 fázisú, 8 10 kw vill. teljesítményszükséglettel Becsült villamos fogyasztás egyenként kwh/év, 1500 kwh/hó, 3,0 kwh/nap Technológiai berendezés: 600 kw-os szélturbina, 70 m magas tartóoszlopon (belső elrendezési vázlata a 15. ábrán). A tanyák egymástól való távolsága max. 50 m, ehhez min. 1,5 km kisfeszültségű hálózat és tr. állomás szükséges. A rendszer nettó ára: 310 millió Ft + ÁFA, egyetlen tanyára 3,1 millió Ft + ÁFA létesítési költség jut, ill. teljesítményigény arányosan történik a költségmegoszlás. 35
36 2) Vegyes mezőgazdasági kistermelő, lakófunkciójú, egyéb gazd. tevékenységet folytató tanyacsoport (1., 2., 3., 8., 9. kat. tanyák és ezek kombinációja) Egyenként 1-3 fázisú, 3 6,5 max. 8 kw villamos teljesítményszükségletű tanyacsoport. 200 tanya ellátására Technológiai berendezés: 600 kw-os szélturbina (ugyanaz, mint az előbbi 1. változatba). A tanyák egymástól való távolsága átlagosan 50 m, ehhez min. 3,2 km kisfeszültségű hálózat és tr. állomás szükséges. A rendszer nettó ára: 316 millió Ft + ÁFA, egyetlen tanyára 1,58 millió Ft + ÁFA létesítési költség jut, ill. a költségmegoszlás a teljesítményszükséglettel arányos. A központos ellátási változatok (az 1. és 2. sz. vált.) között nyilvánvalóan a 2. változat a legelőnyösebb, amennyiben létezik ekkora ellátatlan bokortanya-csoport, vagy valamilyen vállalkozás szervez egy termelő központot és azt kiszolgáló szolgálati lakáscsoportot, amelyhez a meglévő szomszédos tanyacsoportok is társíthatók. Hasonló farmergazdasági csoportosulások esetében, még az 1. változat technológiai berendezése és beruházási költsége is kedvezőnek ítélhető. 36
37 25. ábra: Szélturbina belső berendezés elrendezési vázlata Ilyen nagyobb szélerőtelep a BKÜ területén legfeljebb Litér térségében engedélyezhető. 37
38 VÍZENERGIA [4] [7] [20] [21] A csatlakozó és az EU-s országoknak egyaránt megnyugtató és előremutató a Vízügyi Miniszterek évi Kyoto-i nyilatkozata, amely kimondja a vízenergia kiemelt hasznosításának szükségességét, majd a johannesburgi WSSD világcsúcstalálkozó végrehajtási programjának 19.e) pontjában az alábbi tézisekkel hívják fel az országok figyelmét: A vízenergia megújuló és tiszta energiafajta. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergia minden méretére kell, hogy vonatkozzék. Lényegtelen, hogy a vízenergia régi, vagy új megújuló forrást képez. A vízerő villamosenergia hasznosításának növekednie kell. A feltételek alapján egyaránt szerepe van mind a nagy, mind a kisméretű; teljesítményű átalakító létesítményeknek. A környezeti tudatosság és a helyileg érintett emberek iránti érzékenység kulcskérdés. Az ágazatnak folytatnia kell a jó gyakorlat értékelését és e rendszer fejlesztését. Hazai vízenergia-forrásadottságok Magyarország a tiszta, környezetszennyezés-mentes vízerő villamosenergia átalakításával nyerhető megújuló energiaforráshasznosítási tervszerű, európai, környezetbarát fejlesztési folyamatában lemaradt, a fosszilis tüzelőanyagbázisú erőműfejlesztést részesít előnyben még ma is. 38
39 26. ábra: Magyarország kis és törpe vízerőművek telephelye 39
40 PRONÓZIS 1. Kisebb folyókra tervezett törpe vízerőművek, duzzasztói kiegészítő fejlesztések A Hernád folyóra 5 db kiserőmű, összesen 5,6 MW beép. telj., 4,8 GWh termeléssel A Sajó folyóra 5 db kiserőmű, összesen 4,8 MW beép. telj., 5,2 GWh termeléssel A Körös folyóra Körösladány térségében 4,8 MW beép. telj., 10,0 GWh termeléssel A Maros folyóra Makó térségében 4,3 MW beép. telj., 12,0 GWh termeléssel Összesen 19,5 MW 32,0 GWh 2. Meglévő duzzasztóművekre javasolt vízerő-hasznosítások színhelyei: Békésszentandrás, Dunakiliti, Kisköre, Tiszalök és Nicki duzzasztóművek. Összesen 15 MW e /85 GWh termelési és 8 milliárdos létesítési előirányzattal. 3. Tiszai vízlépcsők tervezett villamosenergia hasznosítása A Tisza folyóra három közepes teljesítményű vízerőmű telepítésére adnak lehetőséget az ismert adottságok, ezek: a) Záhony térségi vízerőmű 20,0 MW vill. telj. 100 GWh termeléssel b) Vásárosnaményi vízerőmű 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel c) Csongrádi vízerőmű 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel Összesen 56,0 MW 280 GWh et követő időszakra javasolt fejlesztések a Dunára [4] Nagymarosi vízlépcsőre 153 MW e 1035 GWh Adonyi vízlépcsőre 150 MW e 775 GWh Paksi rekuperációs erőmű 7 MW e 50 GWh Fajszi vízlépcsőre 100 MW e 650 GWh Összesen 403 MW e 2460 GWh A BKÜ területére vízerő hasznosítást nem terveznek. 40
41 ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSEK, ÉRTÉKELÉSEK EU ÁLTAL ELVÁRT MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓI-HASZNOSÍTÁSOK MÓDJA, NAGYSÁGA, KÖLTSÉGEI (bemutatás: egy konkrét projekt példájával, ill. eredményeivel) GKM 6800/2003. sz. V.1. sz. kutatási téma: A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI című tanulmányunk [4] fő célkitűzése: a 2001/77/EK Európai Uniós IRÁNYELVEKben rögzített, Magyarország számára előírt kötelezettség: a megújuló bázison termelt villamos energia felhasználásnak a jelenlegi (2002) 0,5%-ról 3,6%-ra történő növelése, mintegy GWh nagysággal számolva, az ország energiahordozói szerkezetében. Mint főfeladat teljesítése, nem csupán technológiai alátámasztást igényelt, hanem a választott technológiák költségeinek meghatározását és összehasonlításukat is. Erre az alapdokumentumra alapozva meg kellett határozni azt a legkisebb költséget, mint állami támogatás-minimumot, amelyet a kormányzatnak garantáltan biztosítania kell a ig terjedő időszakban. 41
42 TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI-GAZDASÁGI TECHNOLÓGIA ELEMZÉS, MÉRETEZÉS Villamosenergia átalakításra 15 technológiai változat elemzése készült el, ebből: biomassza energiahordozóra négy változat: a CHP (gőzturbinás, kapcsolt hőenergia termeléssel) az ORC rendszerű, a faelgázosító technológiák és a biogázmotoros technológiák; geotermikus energia átalakításra 4 változat; a kisebb teljesítményekre az ORC a Kalina és a gázmotoros technológiák a nagyobb teljesítményre a kombinált (vízgőz-gázmotoros) technológia; napenergiára a fotóvillamos-energia átalakítás 3 különböző nagyságú technológiájára (autonóm rendszer, hálózatra táplálás, kvázi autonóm rendszer); szélenergiára két jellegzetes formáció, az: egyetlen (single) és a szélerőtelepi nagyobb teljesítményű rendszer; vízenergiára 2 változat: a ma megengedett közepes max. 5,0 MW kapacitású - technológiájú és másodikként a törpe vízerőművi technológiák elemzése. Hőenergia átalakításra 8 technológia változat jellemzése készült el, ebből: napenergia aktív hőhasznosítására 3 változat (családiházas, intézményi nagyobb teljesítményű, végül speciális-kombinált változatok); napenergia passzív hőhasznosítására 3 változat (új beépítéstelepülés szintű, új építésű építményei szintű és meglévő épületrekonstrukcióval kapcsolt változatok); földi hőáram: hőszivattyús technológia 2 változata új beépítésre és lakónegyedi rekonstrukció esetére. Bioüzem termelésre 2 technológia: bioethanol és biodizel gyártásra. 42
43 MUTATÓK TECHNOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSHEZ HASZNÁLT MUTATÓK INDIKÁTOROK KÖRE (a szaktanulmány egységes, közösen vállalható tematikus tartalommal készültek) Az indításkor felvetett közös mutatók voltak: 1. a projekt (technológia) fajlagos nagysága; 2. a termelés/átalakítás, szolgáltatás fajlagos költsége; 3. a technológia hatásfoka; 4. a kogeneráció lehetősége; 5. a folyamatos üzemvitel; 6. a szolgáltatás megbízhatósága (koncentrált vagy diszperz rendszer; 7. a környezetszennyezés-emisszió csökkentés módja, mértéke; 8. az energiahordozó és technológia társadalmi elfogadottság mértéke; 9. egyéb közös mutató. Szakértői, egyeztetett megfontolások alapján, a további átfogó; a döntéshozók számára alkalmas portfólió összegző anyag kidolgozásához a jellemző mutatók indikátorok három fő csoportba kerültek, ezek: 1. költségmutatók, 2. kockázati, ill. ellátásbiztonsági mutatók 3. járulékos egyéb hasznok és hátrányok mutatói (pozitív-negatív externáliák). A költség szerinti értékelés két jellegzetes mutató segítségével készült (technológiai összehasonlító elemzések értékeit, ill. markáns különbségeit lásd a kiragadott 27. és 28. ábrákon). Az értékelés összesítése és súlyozása (pontozással elért osztályozása szerint) a legkedvezőbb kategóriába elsősorban a nagyméretű, nagy teljesítményű technológiai megoldásokat tette, a várakozásnak megfelelően. 43
44 27. ábra: 1 GJ/év megújuló energia felhasználás támogatásigénye jövedelemalapú támogatásnál (villamos energia termelésre alkalmas technológiáknál) 28. ábra: Megújuló energia technológiák gazdaságossága támogatás nélkül (villamos energia termelésre alkalmas technológiáknál) 44
45 29. ábra: A megújuló energiaátalakítási technológiák osztályzatai 45
46 További következtetések, megfogalmazhatóak: 1. A vízenergia hasznosítása, ha környezetvédelmi szempontból elfogadható és a volumennagyság megfelelően illeszkedik a termelhető mennyiségekhez, jelenleg a legolcsóbb megoldásoknak számítanak a megújulókból történő villamosenergia termelés növelésére abban az esetben, ha meglévő kész duzzasztóművekbe építik be utólagosan a turbinaegységeket. 2. A biogáz-motorok elterjesztése a mezőgazdasági életvitelben a társadalmi költségigény szempontjából is kedvező. 3. A geothermia hasznosításának a különböző megoldásai a legváltozatosabb eredményeket, szórásokat eredményezhetik, azonban kedvező viszonyok között versenyképes megoldásokat jelentenek a költségességek tekintetében is. 4. A szélerőművek támogatásigénye egyre inkább elfogadható társadalmilag, azonban azzal, hogy nem kombinálhatók kogenerációval, a gazdaságosságuk megkérdőjelezhető. 46
47 5. A biomassza villamosenergia termelésre történő hasznosítása úgy tűnik, a nem nagy erőművi méretek esetében ma még túl drága megoldásnak számít. Ez azonban csak még inkább kihangsúlyozza a biomassza szerepét és lehetőségeit a hőtermelés vonatkozásában. 6. A fotovoltaikus villamosenergia termelés túl költséges ahhoz, hogy a jelentős volumennagyság emelkedése reális cél lehessen. Azonban az autonóm helyeken a szükséges villamosenergia ellátás érdekében, vagy imázs növelő céllal terjedésére számítani lehet, sőt bizonyos alaptámogatása, ami a relatív költségessége miatt inkább erkölcsinek értelmezhető, mindenképpen indokolt ennek a legtisztább technológiának. További hasonló részletezettségű és mélységű értékelés készült a kockázatra, a fenntarthatóságra mintegy 6 indikátor (B1-B6 jelű) segítségével. Végül a pozitív és negatív extrenális hatások szerinti értékelés (C1-C7 jelű mutatóval) után végzett összesítő osztályozás alapján, a műszaki és immár gazdasági értékelések szerint az egyes technológiák a következő kategóriába sorolhatók. 47
48 A PREFERÁLT TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A 15 modellszerűen választott villamos energiaátalakító technológiához meghatározott teljesítőképesség, ideálisan a villamosenergiával kapcsolt hőenergia termelés is létesítési költség tartozik, melyek mindegyikére a gazdasági elemző tanulmány előbb fajlagos mutatókat határozott meg, amelyek összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza. Valamennyi megvizsgált technológiára NPV nettó jelenérték számítást irányzott elő e kutatás táblázatos formában, 3 esetre: 1. a támogatás gazdasági hatékonysága és a projekt fenntarthatósága tartalommal 2. a támogatás gazdasági hatékonysága emissziókereskedelemmel és 3. a projekt gazdaságossági vizsgálatára. Így a tényleges, valóságos, véglegesített javaslatot, ami a megújuló bázison termelt és 2010-ben már hasznosított villamosenergia nagyságára, energiaforrás szerkezetére vonatkozik, kiegészíti egy olyan részletező összesítő kimutatás, melyben megjelenik a megújuló energiahordozói hőenergia termelés is, részben a meglévőek, részben a villamosenergia átalakítással kapcsoltan évente termelt új hőmennyiségek, és a villamos és hőenergia várható volumenek összesítése is. 48
49 PROJEKTJAVASLAT 1. táblázat Megújuló energiahordozói volumen és szerkezet prognózisok 2010 évre Magyarországon 30. ábra: Magyarország tervezett megújuló energiahordozói, szerkezeti arányai 2010-re 49
50 EREDMÉNYEK Az összesítés végeredményéből levonható következtetések: a 2005-ig meglévő erőművi mintegy 142 MW kapacitásokhoz képest 310 MW új átalakító technológiák fejlesztése szükséges, amelyek együttesen a 3 erőművi blokk termelését is bevonva biztonságosan kellő tartalékkal, ill. építési kockázattal ki tudják elégíteni az előírt min GWh/év volument, ill. nagyobb gazdasági felfutás esetén a min GWh/év villamosenergia felhasználási igényhányadot, a fő feladat ezzel teljesítettnek tekinthető (tartalék: 25%). A termelt villamosenergia évenként 7,6 PJ/év növekményt tesz ki, ill. amely technológiánál ez lehetséges és gazdaságos, ott kapcsolt hőenergia termeléssel még további 17,3 PJ/év növekmény valósítható meg. A vázolt növekmények alapján, az energiatermelés-felhasználási összesítő végeredménye szerint 2010-ig: megújuló energiahordozói bázison mintegy: PJ/év nagysággal lehet számolni a teljes 2010-re becsült 1148 PJ/év nagyságú energiafelhasználási szerkezetben. A megújuló energiahasznosítások mértéke a jelenlegi 36 PJ/év értékről 61 PJ/évre, azaz mintegy 70%-kal nagyobbra növekedett. A PJ/év megújuló energiahordozói felhasználás a 2010-re becsült összfelhasználásnak alig több mint 5%-a (5,23%-a), azaz a mai aránynak (a 3,53%-nak) a megduplázódásához, azaz a min. 7%-os tervezett hányadhoz képest még nem elegendő. Ahhoz, hogy a megújuló részvétel az össz-energiafelhasználásnak legalább 7%-a legyen, el kell érni, hogy annak nagysága 80 PJ/év legyen, azaz az eddig méretezett és költségelt hasznosításokon felül még további min. 20 PJ/év hasznosításhoz szükséges. Elsősorban hőenergia-termelő kapacitásokat szükséges még ig számításba venni, ill. lehetőleg vállalkozói alapon megépíttetni. Ebben kapnak szerepet az ugyancsak e kutatásban felmért és prognosztizált technológiák, így: a napenergia direkt hőhasznosításának (napkollektoros korszerűbb technológiákkal) további növelése, mint legtisztább forrású és legnépszerűbb, társadalmi szinten jól elfogadott megoldás (0,7 PJ/év végeredménnyel); a passzív napenergia hasznosításokat létrehozó új építkezések és a meglévő lakásrekonstrukciókkal elérhető mintegy 3,5 PJ/év megtakarítások, ugyancsak itt érvényesíthetők a földi hőáram hasznosításával nyerhető, ill. ide betudható energiamegtakarítási volumenek. 50
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirány Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgy
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenA villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13
A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenKombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenDióhéjban a hőszivattyúkról
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.6 2.4 Dióhéjban a hőszivattyúkról Tárgyszavak: geotermikus energia; hőszivattyú; fűtés; talajvíz; hőforrás. Mi a hőszivattyú? A hőszivattyú a
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenJó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon
Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Pásztor József Zoltán Projektmenedzser, Mórahalom Városi Önkormányzat Ügyvezető, Móra-Solar Energia Kft. Budapest, Benczúr Ház 2015. 02.12. Geotermikus
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenAktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenI. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO
I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenSOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783
30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek
Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenSZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
RészletesebbenA NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ
A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ HORÁNSZKY BEÁTA egyetemi tanársegéd ME GÁZMÉRNÖKI TANSZÉK OTKA Workshop, 2006. készült a OTKA T-046224 kutatási projekt keretében AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSE...a
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban
Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenSZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.
SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenMódszertan és számítások
ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és
RészletesebbenHőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák
A geotermikus energia hasznosításának lehetőségei konferencia- Budapest 2013 Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató Budapest, 2013. október
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenTÖRÖK IMRE :21 Épületgépészeti Tagozat
TÖRÖK IMRE 1 Az előadás témája Az irodaház gépészeti rendszerének és működtetésének bemutatása. A rendszeren elhelyezett a mérési pontok és paraméterek ismertetése. Az egyes vizsgált részrendszerek energetikai
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenFürdőlétesítmények energia optimalizálása
XXXIV. Országos Vándorgyűlés Balneotechnikai Szakosztály 2016. július 6-8. Fürdőlétesítmények energia optimalizálása Papp Dóra A cél pedig olyan fürdő megvalósítása, amely az esztétikus külső, a jó hatásfokú
Részletesebben1. Technológia és infrastrukturális beruházások
AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:
Részletesebben2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.
2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök
RészletesebbenA megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések
A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések Tóth Tamás Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály totht@eh.gov.hu Adó- és Számviteli Konferencia Hotel
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenNemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai
Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.
RészletesebbenVállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő
Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.
RészletesebbenAktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése
RészletesebbenKapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai
Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott
RészletesebbenBuderus: A kombináció szabadsága
Buderus: A kombináció szabadsága Az egyik leggyakrabban feltett kérdés: Tudunk-e más fûtôberendezéseket a rendszerbe illeszteni? A Buderus Logatherm hôszivattyúi a választás szabadságát kínálják: gyakorlatilag
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
RészletesebbenMagyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő
Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte
RészletesebbenA kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.
A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan
RészletesebbenLegújabb műszaki megoldások napkollektoros használati meleg víz termeléshez. Sajti Miklós Ügyvezető +36 20 2086 936 info@soltec.hu www.soltec.
Legújabb műszaki megoldások napkollektoros használati meleg víz termeléshez Sajti Miklós Ügyvezető +36 20 2086 936 info@soltec.hu www.soltec.hu Főbb pontok Az 811..813/2013 EU direktíva hatásai az épületgépészeti
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenNILAN JVP HŐSZIVATTYÚ. (földhő/víz) M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L
M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L Magas nagyobb energiaigényű lakásokhoz is NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ (földhő/víz) NILAN JVP hőszivattyú Takarítson meg pénzt a
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenNapenergiás helyzetkép és jövőkép
Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenFoto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt
Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi
RészletesebbenPályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.
Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési
Részletesebben1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK
AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenMartfű általános bemutatása
2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenBicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07
MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenTelepülések hőellátása helyi energiával
MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia
RészletesebbenÉpületek hatékony energiaellátása
Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában
Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
Részletesebben2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenMegújuló energiák fejlesztési irányai
Megújuló energiák fejlesztési irányai Büki Gergely az MTA doktora Energiagazdálkodási és Megújuló Energia Konferencia Szeged, 2010. szept. 23. Megújuló energiák az energiaellátás rendszerében V égenergia-felhasználás,
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenEnergetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft.
Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Az energetikai pályázatok az épületek, azok gépészetének, elektromos rendszerének, és technológiai
Részletesebben2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenVágóhídi tisztított szennyvíz hőhasznosítása. Fodor Zoltán Magyar Épületgépészek Szövetsége Geotermikus Hőszivattyú tagozat elnök
Vágóhídi tisztított szennyvíz hőhasznosítása Fodor Zoltán Magyar Épületgépészek Szövetsége Geotermikus Hőszivattyú tagozat elnök A szennyvizek hőjének energetikai hasznosítása Energiaforrás lehet a kommunális,
Részletesebben