Melléklet BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 Melléklet BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA szeptember 2

3 Tartalomjegyzék 1 HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A KONCEPCIÓ ALAPJÁN A VÁROSRÉSZEK HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE Belváros Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet Belvárostól északra eső kisvárosias övezet Észak-keleti kertváros Keleti kisvárosi és kertvárosi zóna József Attila lakótelep (Lencsési lakótelep) Belvárostól délre eső kisvárosias övezet Berényi út mente Jamina városrész Almáskertek Mezőmegyer városrész Fényes városrész Gerla városrész Élővíz-csatorna mente Vasúti területek Külterületek A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE Társadalmilag leromlott területek Közszolgáltatások működése a társadalmi leszakadás és a térbeli szegregáció megakadályozása szempontjából KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK VÁROSI SZINTŰ TEMATIKUS CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA VÁROSRÉSZI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ TEMATIKUS PROGRAMCSOMAGOK TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva TC 2. Vonzó városi életminőség kialakítása TC 3. Társadalmi integráció és adaptációs-készség erősítése TC 4. Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA Belvárosi akcióterület Berényi út mente Lencsési lakótelep CsabaPark Élővíz-csatorna mente AZ ÚJ TERVEZÉSI-VÉGREHAJTÁSI MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSA A STRATÉGIÁBAN Integrált Területi Beruházás Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT RENDSZERE A BEAVATKOZÁSOK ÜTEMEZÉSÉNEK LOGIKÁJA ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM A SZEGREGÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT VAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK Az antiszegregációs elemzés által feltárt legfontosabb problémák Az antiszegregációs program koncepciója A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

4 5.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI STRATÉGIAI KOCKÁZATOK PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK MENEDZSMENT KOCKÁZATOK A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA MELLÉKLETEK AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA PARTNERSÉGI TERVBEN MEGFOGALMAZOTT TÁRSADALMASÍTÁSI FOLYAMATA

5 1 Helyzetértékelés összefoglalása Az Integrált Településfejlesztési Stratégiai (ITS) Békéscsaba Megyei Jogú Város középtávú stratégiai terve, amely útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a városfejlesztés különböző szereplői (városi önkormányzat, közszféra intézményei, gazdasági szereplők, civil szereplők a lakosság bevonásával) a as időszakban milyen konkrét beavatkozásokkal kívánják a város által a Koncepcióban megfogalmazott hosszútávú jövőkép irányába történő fejlődést elősegíteni. A Városfejlesztési Stratégia gazdája a városi önkormányzat, ezért óhatatlanul a közszféra fejlesztései dominálják a tervezést, még akkor is, ha a as időszak tanulságai szerint a Békéscsabán felhasznált uniós fejlesztési források 50-60%-át a magánszféra hívta le. Az ITS tehát cselekvési terv, amely a Megalapozó Tanulmányban feltárt helyzetképre alapul, és a Koncepcióban megfogalmazott jövőkép irányába mutat. Mindemellett a Stratégia könnyebb értelmezése érdekében az ITS tartalmazza a város, a városrészek és a szegregációval fenyegetett területek helyzetértékelését is az alábbiakban átemelésre került a Koncepcióból a helyzetértékelés SWOT analízis fejezete (erősségek/gyengeségek/lehetőségek/veszélyek feltárása), és a városrészek rövid bemutatása és értékelése is az ITS keretein belül történik meg annak érdekében, hogy a középtávú stratégiai célrendszer és a város valamint a városrészek problémái, fejlesztési irányai közvetlenül kapcsolódni tudjanak egymáshoz. 1.1 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés összefoglalása a Koncepció alapján Erősségek Határmentiség a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia csatlakozása remélhetően közeli a schengeni övezethez.) Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasúthálózati adottságok Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, átlagosnál jobb minőségű termőföld, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok Kiváló infrastruktúrával rendelkező barnamezős ipari területek a városban, az É-i és a D-i ipari területen Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében Szabad, képzett munkaerő azonnali rendelkezésre állása A közoktatási rendszer fejlett, a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás Meghatározó az egyházak szerepe a városban, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős Egyedülálló, feltárt termálvízkincs áll rendelkezésre Élelmiszeripari szabad kapacitás található a városban Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya Kellemes, élhető városi épített környezet, javuló zöldfelületi arány A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna 5

6 A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években (szennyvíz-, ivóvíz hálózat, ivóvíz minőség javítás) Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak Jól működő ösztöndíjrendszer Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják Városimázst javító intézkedések megindultak A as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani, döntően külső források bevonásával. Gyengeségek Békés megye, így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya (kedvezőtlen munkaerő-piaci keresletkínálati egyensúly) A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (habár az elmúlt évtizedben arányuk kevesebb, mint felére csökkent) Keveredő építészeti stílusok és épülettípusok A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás A településperemek a város legsérülékenyebb elemei: a funkciók viszonylag gyakran változnak, a tulajdoni viszonyok keverednek A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és tájsebek" találhatók Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága tapasztalható Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja Húzóágazatnak számító gazdasági fejlődés hiánya, kedvezőtlen gazdasági összetétel 6

7 Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége, csökkenő önkormányzati bevételek A korábban sikeres Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása csökkent és a korábbinál kevesebb területre korlátozódik A város erdősültsége rendkívül szegényes, az erdők aránya a teljes közigazgatási területből mindössze 7 százalékos Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya és a város turisztikai ismeretlensége Kevés a színvonalas vendéglátóhely Magas színvonalú felső kategóriás szálláshely kapacitás teljes hiánya (a folyamatban lévő fejlesztések ezt a helyzetet a közeljövőben várhatóan enyhíteni fogják) Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek Tanyavilág speciális problémái: - az épületek átlagosan 90 évesek - közúti megközelítésük nehézkes, a tanyák több mint 80%-át földúton lehet megközelíteni - kerékpárút nincs - alacsony komfort fokozatú lakóépületek - az ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsony - magas a rezsire fordítandó pénz aránya - alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet - potenciális munkahely túl nagy távolságban van - közszolgáltatások nagy távolságban találhatóak - a tanyán élők felének nincs gépkocsija Lehetőségek Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es autóút fejlesztése, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetősége Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál erősödhet Fiatalok helyben tartása bérlakással, helyi munkalehetőséggel A térségben több jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel A jól működő vállalatok újra-befektetései A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek hasznosítása A Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár és Egészségtudományi Karában rejlő K+F potenciál kihasználása, innovációs projektek létrehozása A szakképzés minőségének javítása, duális képzés megerősítése A már működő Budapest Bank Bankműveleti Központ, a Mondi Packaging, Kner Packaging, a Csaba Metál és a Tondach mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása Az egykori István Malom és környezetének hasznosítása Termálvíz, biomassza, földhő és napenergia jelentette potenciál többirányú kihasználása, épületenergetikai programok megvalósítása Aktív, gasztronómiához kapcsolódó, egészség, sport, kulturális turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra mint húzónévre épülő attrakcióbővítés Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése 7

8 Bányatavak hasznosítása Kistérségi identitás erősítésével a települések közötti együttműködés erősítése, egységes várostérségi fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Nagyobb hozzáadott érték termelése: feldolgozóipar, hűtőház, gépipar A mezőgazdaság területén integrációk kialakítása, feldolgozóipar és a hozzá kapcsolódó termelés felélesztése Biotermékek értékesítése, biopiac Munkanélküliek számának csökkentése távmunkaprogrammal, részmunkaidős foglalkoztatással Vállalkozásösztönzés, kistérségek innovációs képességének javítása Tanyán élők életminőségének és infrastrukturális helyzetének javítása programokkal, támogatással Élővíz csatorna életre keltése, környezetének javítása, városszövetbe vonása Veszélyek Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége tovább csökken A tanyán élő mintegy 2500 főnyi népesség ellátási nehézségei és szociális problémái fokozódnak Egyre több új zöldmezős beruházás indul, miközben a barnamezős területek egyre jobban degradálódnak és az értékes mezőgazdasági területek csökkennek A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplők elveszítik hitüket abban, hogy jelentősebb tőkebefektetések jöhetnek létre a térségben A működő tőkebefektetések elmaradása Több település nem érzi hasznát a kistérségi együttműködésnek, törpének érzik magukat a város mellett Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől A vásárlóerő tovább csökken Nem alakul ki helyi építészeti arculat Peremterületek még nagyobb leszakadása A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken és egyes szegregálódó városrészekben Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg önerő hiány miatt Ár- és belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét 1.2 A városrészek helyzetének áttekintése 1 Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiában a külterületekkel együtt 16 városrész került lehatárolásra, némileg átdolgozva a során kialakított felosztást. A as időszakban a tervezés alapjául szolgáló városrészeket az alábbi térkép szemlélteti. 1 Az egyes városrészek helyzetértékelése nagyban támaszkodik a ban készített Integrált Városfejlesztési Stratégiában a városrészekről megfogalmazott leírásokra, SWOT analízisekre. 8

9 Melléklet

10 Melléklet Az elmúlt tíz év során ( es népszámlálási adatok összehasonlításaként) láthatóvá váltak bizonyos, statisztikai adatok segítségével is jól szemléltethető markáns változások: A népesség száma folyamatosan csökken (lakónépesség 2001: , 2011: ), ebben az elvándorláson kívül szerepet játszik az idősödés is (60 éves és idősebbek aránya 2001: 20,3%, 2011: 25,1%). Az aktív korú lakosság képzettsége nagyon jelentősen javult a közötti időszakban. (Maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül városi szinten 18,6%%-ról 9%-ra csökkent. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éven felüli városi népességben 14,5%-ról 21,7%-ra nőtt.) Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 2001-ben éves korosztály 2011-ben már nem volt aktív korú, és a helyükbe lépők lényegesen jobb képzettséggel rendelkeztek. A foglalkoztatási statisztikák azonban sajnos nem mutatják azt, hogy ez a képzettségnövekedés kedvezőbb foglalkoztatási viszonyokat eredményezett volna. A lakóépületek száma a népességszám csökkenés ellenére nőtt (habár nem olyan dinamikusan, mint más megyei jogú városokban) ről ra. A komfortfokozatuk pedig jelentősen javult, a lakosok komfortnövelő beruházásainak következtében (alacsony komfortfokozatú lakások aránya 2001: 14,7%, 2011: 5,6%) Minden egyes, az alábbiakban elemzendő városrészben megfigyelhetők a fent említett főbb trendek, de az is megfigyelhető a 2011-es adatok tükrében, hogy a városrészeken belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes részterületek között Belváros Bartók Béla út Élővíz-csatorna Kiss Ernő u. Garay u. Zsíros u. Kiss Tabán u. - Luther u. Jókai, Petőfi u. által határolt terület. A vegyes funkciójú Belváros az Élővíz-csatornától nyugatra az Andrássy úti tengellyel a várostestben helyezkedik el. Ehhez a városrészhez csatlakoznak közvetlenül a nagyvárosias (tömbszerűen beépített) és kisvárosias lakóterületek, melyek egyetlen belvárosi tömb kivételével

11 szabályozottan, többnyire optimális beépítési és laksűrűséggel kerültek kialakításra, a túlzsúfoltság nem jellemző. A Belvárosban számos jelentős városképi jelentőséggel bíró műemlék jellegű, építészeti értékeket képviselő, hagyományőrző épület, emlékhely és látnivaló található. A városrész szinte teljes lefedettséggel rendelkezik az összes közmű, csakúgy, mint a közszolgáltatások tekintetében. A as időszak fejlesztései nyomán a Belvárosban egy jelentős rehabilitációs folyamat indult meg, amely gyalogos zónával gazdagította a legbelső városmagot, s amely maga után vonta köz- és magánépületek megújítását. Ezen időszakhoz köthető a több mint 6000 m²-es Csabagyöngye Kulturális Központ létrehozása is, amely januári megnyitása óta a város kulturális és közösségi életének szerves részévé vált. Ugyanakkor látható, hogy a városépítészeti megújulás még nem teljes körű (a Kossuth téren álló Körös Hotel épülete most is használaton kívül van, épülete és környezete elhanyagolt), s a megújított közterületek menti épületekben sok az üres ingatlan kereskedelmi, irodai, lakó -, a belvárosi funkciók bővülése még várat magára. 1. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 14,9% 12,3% Lakónépességen belül a évesek aránya 65,5% 63,3% Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya 19,6% 24,3% Munkanélküliek aránya 2 az aktív korúakon belül - 8,27% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 64,9% 64,5% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 8,2% 4,3% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 29% 34,8% Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (db) (nem lakott lakások aránya 13,5%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 2,6% 1,6% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011 A Belváros népesség összetétele az egyik legmagasabb társadalmi státuszt mutatja az összes városrész vonatkozásában (képzettségi, foglalkoztatási adatok alapján), a népesség elöregedése a városi átlagnak megfelelően zajlik. A nem lakott lakások aránya azonban rendkívül magas, de a belváros esetén joggal feltételezhető, hogy ezek jelentős része lakásirodaként funkcionál. 2 A városrészi táblázatokban a munkanélküliek aránya nem a regisztrált munkanélkülieket jelenti, hanem egy szélesebb kört: azokat, akik a népszámlálás időpontját megelőző egy hétben nem dolgoztak legalább egy órát fizetségért. 11

12 2. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma 290* Óvodába beíratottak száma 218 Általános iskolai férőhelyek száma 2754 Általános iskolába beíratottak száma Középiskolák száma 4 Kereskedelmi egységek száma 486 * Valamennyi városrészben található önkormányzati fenntartású óvoda esetében az óvodai férőhelyek száma a jogszabályok által előírt mértékben, a maximálisan felvehető létszám feletti értékkel, mintegy 30 %-kal magasabban került megállapításra az intézményi alapító okiratokban. Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala Látható, hogy a városrész közoktatási, kereskedelmi egységekkel nagyon jól ellátott, kiemelkedik a város összes más területe közül. Láthatóan lényegesen nagyobb területet lát el, mint maga a városrész a lakosaival, hiszen valójában az egész város használja ezeket az infrastruktúra elemeket. A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: A város szíve funkció közszolgáltatások centruma; Kedvező fekvés; Csaknem 100%-os közmű kiépítettség; Közigazgatási, kereskedelmi-szolgáltató egységek, kulturális-közművelődési intézmények központja; Itt koncentrálódnak a látnivalók, nevezetességek; Megújított belvárosi terek révén új térségszervező potenciál jött létre. Lehetőségek: A belváros rehabilitáció fennmaradó fázisainak befejezése, a kereskedelmi és szabadidős funkciókat hordozó területekkel való szerves összekötése; Főutca típusú megoldásokkal továbblépés az épített környezet tartalommal való megtöltése irányába; Parkosítás az esztétikusabb városképért és a környezetvédelem javára; Közterületi parkolás rendezése; Vendéglátói funkciók bővítése. Gyengeségek A megújuló közterületekhez képest alacsony szintű funkciógazdagság (jelentős üresedés) Minőségi irodaházak hiánya; Erős átmenő autóforgalom; Az üres Körös Hotel épülete, mint tájseb. Veszélyek: A funkciószegénység megmaradása, a kereskedelmi egységek további kivonulása; A gyalogos zónák által eredményezett forgalmi elterelések terhelő hatása. 12

13 1.2.2 Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet Bartók Béla út Petőfi u. Illésházi u. Trefort u. Kisszik u. Kazinczy u. Szarvasi út Szerdahelyi u. vasút által határolt terület. A Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezetet alapvetően két lakótelep (Milleniumi ltp 545 lakás, 1980-as évek - és Kazinczy ltp 1189 lakás, 60-as évek), illetve az Andrássy út és Bartók Béla út közötti terület alkotja, a nyugati oldalon a vasútvonal mentén pedig ipari, kereskedelmi területek találhatóak. A városrész közlekedésében és az átmenő forgalom mértékében fontos szerepet játszik, hogy itt található (a nyugati oldalon) a vasútállomás (Budapest Lökösháza vonal) és a városi buszpályaudvar is. Ebből adódóan az övezet átmenő utasforgalma a Belváros irányába (Andrássy utca, Vécsey Károly utca, Bartók Béla út) igen számottevő, amely bőségesen biztosítja a helyi lakosság számára a közlekedési lefedettséget, hiszen innen a város összes övezete egyszerűen megközelíthető. A városrész centruma az Illésházy utca vonalán alakult ki, itt található a piac, a vásárcsarnok és a tűzoltóság. A városrész közszolgáltatásokkal való ellátottsága megfelelő (1 óvoda, 2 általános iskola, 3 középiskola, Vasutas Művelődési ház, háziorvosi rendelők). A két lakótelepen nem zajlottak le azok - a sok nagyváros esetében látványos folyamatok, amelyek a lakótelepi épületek megújítását, energiatakarékos felújítását eredményezték volna. Ugyanakkor mindkét lakótelep közterületei rendezettek, szolgáltatási színvonaluk kiegyensúlyozott. 3. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek 14,9% 12,1% aránya Lakónépességen belül a évesek 63,8% 64,3% aránya Lakónépességen belül a 60 év felettiek 21,3% 23,6% aránya Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül - 9,61% Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3% 60,6% népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 15,7% 7,6% 13

14 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 15,9% 20,3% népesség arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (nem lakott lakások aránya 5,7%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 5,8% 1% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011 A városrész társadalmi összetételében a két népszámlálás közti 10 évben jelentős változás nem történt, megtartotta a stabil középosztályi jellegét, a városban megfigyelhető általános trendek (népességcsökkenés, elöregedés, képzettség javulás) ugyanakkor itt is tapasztalhatók. A nem lakott lakások relatíve alacsony aránya azt mutatja, hogy a két lakótelep lakásai iránt jelentős a kereslet. 4. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma 380 Óvodába beíratottak száma 276 Általános iskolai férőhelyek száma 806 Általános iskolába beíratottak száma 634 Középiskolák száma 5 Kereskedelmi egységek száma 391 Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala A Belvárostól nyugatra eső, döntően lakótelepi városrész a Belvároshoz hasonlóan az egész városra kiterjedő szolgáltatásokat biztosít elsősorban a középiskolák és a kereskedelem (Csaba center és piac vonzáskörzete) vonatkozásában. A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: Sokoldalú városi funkciók; Összkomfortos lakások rendkívül magas aránya; A Belváros szolgáltatásai a közvetlen közelben találhatóak; Jelentősebb kereskedelmi egységek: TESCO, STOP SHOP, OBI Kiváló közlekedési infrastruktúra (vasút, buszpályaudvar, főutak közelsége); Széles oktatási kínálat. Lehetőségek: A vasúti forgalom zajának tompítása a város élhetőbbé tétele érdekében; Szabolcs utca szélesítése, átmenő forgalom kivezetése a városból; A Piac minőségi átalakítása; Közterek parkosítása, zöldfelületek növelése; Lakóházak energia-hatékony felújítása a as időszakban. Gyengeségek Vasúttól származó zajhatások; A lakótelepi épületek megújítása várat magára; Veszélyek: Az alternatív lakhatási módok növekedése mellett (lakásépítések az új belterületeken) a lakótelepi lakáskínálat leértékelődése. 14

15 1.2.3 Belvárostól északra eső kisvárosias övezet Kazinczy u. - Kisszik u. Trefort u. - Illésházi u. Luther u. Kis Tabáni u. Zsíros u. Garay u. Kiss Ernő u. Élővíz-csatorna Békési, Szarvasi út által határolt terület. A belvároshoz szorosan kapcsolódó, ezért jó megközelíthetőséggel rendelkező, kiegyensúlyozott térszerkezetű, kisvárosias beépítésű városrész nyugati oldalán különösen magas számban találhatóak védett, műemlékké nyilvánított épületek, míg keleti felében sűrű, többnyire lakófunkciójú városi szövettel találkozhatunk. A Baross utca Zsíros utca Teleki utca Kiss Ernő utca által határolt részen az átlagosnál igényesebb, előkelőbb stílusú házak épültek, melyeket a lakosság tehetősebb rétege birtokol. Ettől eltekintve a városrész lakosságának szociális helyzete összetett, a hátrányosabb helyzetű családok éppúgy megtalálhatóak a városrészben, mint a vagyonosabb rétegek. A terület közoktatási intézményekkel való ellátottsága elsősorban a középiskolák tekintetében jelentős. Ezek mindegyike a Baross utca déli részének környékén található csakúgy, mint a városrész játszótere, valamint a két evangélikus templom. Külön említést érdemel a Baross u. 34. szám alatt található egészségügyi alapellátó centrum. A kulturális élet színtere a Szlovák Tájház, valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ Meseház feladat-ellátási helye és az intézményegységben található Schéner gyűjtemény. A városrész tömegközlekedése megfelelő, s a terület közműellátottsága is gyakorlatilag teljes. Problémát leginkább az építészetileg értékes épületek romló állapota, a relatíve még magas arányú alacsony komfortfokozatú lakásállomány, valamint az elöregedő lakosság jelent. 5. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 14,8% 11,5% Lakónépességen belül a évesek aránya 57,6% 59,7% Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya 27,6% 28,9% Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül - 8,3% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 55,1% 57,8% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 16,6% 8,8% 15

16 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 19% 28,9% Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (db) (nem lakott lakások aránya 11,7%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 17,7% 8,1% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011 A városrész demográfiai pozícióját az idősek kiemelkedően magas aránya jellemzi. Társadalmi státuszmutatóit vizsgálva a városi átlagnak megfelelő arányokat figyelhetünk meg (kivéve a felsőfokúak arányát, amely jelentősen magasabb az átlagnál). A városrész épületállományát a városi átlagnál rosszabb paraméterű (rosszabb komfortfokozatú, magasabb üresedési rátával rendelkező) lakásállomány határozza meg. 6. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma 0 Óvodába beíratottak száma 0 Általános iskolai férőhelyek száma 0 Általános iskolába beíratottak száma 0 Középiskolák száma 0 Kereskedelmi egységek száma 111 Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala A városrészben nem találhatók oktatási intézmények, ez természetesen nem jelenti feltétlenül, hogy a városrész rosszul ellátott, mert a Belváros közelsége miatt az intézmények megközelítése megoldott. A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: Belvároshoz közeli fekvés; Vegyes városkép (kertváros és műemlék házak); Élővíz-csatorna egyedi városképet ad a nyugati határoló oldalon; Sok védett és műemlék épület; A várost elkerülő északi körgyűrű megépült szakasza enyhíti az észak-kelet irányú keresztülhaladó forgalmat. Lehetőségek: A turisztikai potenciállal bíró Élővíz-csatorna közelsége; A városrész északi határán áthaladó főútvonal vendégforgalmának fogadása ; A terület turisztikai megnyitása a nagyközönség előtt (játszóterek, műemlék épületek, tájházak) Gyengeségek Az elkerülő út ellenére is nagy forgalom a Békési és Szarvasi utakon; Zöldterületek, parkok hiánya; Elöregedett lakóépületek. Veszélyek: Nagy forgalom miatt a városrész élhetőségének romlása; A védendő épületállomány további degradálódása. 16

17 1.2.4 Észak-keleti kertváros Békési út belterületi határ Kisfényes u. - Hínár u. - Gyulai út Sportcsarnok mögötti terület Dobozi út Peter Jilemniczky u. Kórház u. Körgát u. Katolikus temető feletti köz Élővízcsatorna által határolt terület. A városrész (némileg eltérően a korábbi IVS-ben lehatárolttól) 3 részből áll: 1. Vandháti úti kertvárosias övezet - Oncsa telep (hagyományos kertvárosias övezet) 2. Oncsa és Béke kertek (új építésű kertváros) 3. Gyulai úti gazdasági-kereskedelmi övezet Az Oncsa telep nevével ellentétben nem kis alapterületű, zsúfolt szerkezetű kisvárosias városrész, hanem kertes házak jól strukturált hálózata, amelyek szabályos elrendezésű utcákban épültek. A központi részektől távolabb eső Béke-kertek városrendezésileg nem tökéletesen szabályozott alvóvárosnak nevezhető, a boltok és üzletek nagymértékben hiányoznak. A városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe részben megtörtént: az övezet nyugati és dél-nyugati részein több buszjárat is közlekedik, ám az Oncsa-kertek és Béke-kertek (a Dobozi úton közlekedő 20- as gerlai járat kivételével) szinte teljesen kiesnek a tömegközlekedési összeköttetésből. Az övezet közművesítése kielégítő, a városi szinten szűk keresztmetszettel rendelkező vezetékes ivóvíz hálózat teljesen kiépült, és a as időszakban a szennyvízelvezetés is megoldottá vált kivéve néhány, folyamatosan benépesülő utcaszakaszt az Oncsa- és Béke kertekben. A városrész továbbfejlesztésének egyik legnagyobb gátja a 90-es években külterületből belterületbe vonásból fakadó elégtelen utcaszélesség, amely helyenként nem teszi lehetővé a közművek elhelyezését, a szilárd burkolat biztosítását. 17

18 7. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatói 2011 Vandháti úti kertváros (Oncsa Oncsa és Béke kertek telep) Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 13,6% 24,5% Lakónépességen belül a évesek aránya (%) 52,9% 65,7% Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 33,6% 9,7% Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül 8,01% 5,38% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 44,3% 66,1% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 9,6% 4,7% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 22,5% 40,3% Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (db) 618 (nem lakott lakások aránya 9%) 447 (nem lakott lakások aránya 5,3%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 5,7% 3,2% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011 A városrész két markánsan elkülönülő lakott egységének társadalmi összetétele jelentősen különbözik: az Oncsa telepen vegyes a társadalmi összetétel (több gyerekkel rendelkező középosztálybeli család, valamint nagyon sok idős), míg az Oncsa- és Béke kertekre a nagyon magas társadalmi státusz, a fiatal gyerekes, jól kereső családok kiköltözése jellemző. (A népszámlálási adatok értelmezéséhez nem árt tudni, hogy az Oncsa telep adatai középiskolai kollégium és értelmi fogyatékos otthonának lakóit is tartalmazzák, amely torzításokat okoz mind a korstruktúrában, mind pedig a foglalkoztatási adatokban.) 8. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Vandháti úti kertváros (Oncsa telep) Oncsa és Béke kertek Óvodai férőhelyek száma 60* 0 Óvodába beíratottak száma 49 0 Általános iskolai férőhelyek száma 0 0 Általános iskolába beíratottak száma 0 0 Középiskolák száma 0 0 Kereskedelmi egységek száma * Az Esély pedagógiai központnak van általános iskolával kombinált óvodája a Vandháti úton, valamint a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Ligeti sori telephelye is ebben a városrészben található. Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala A városrészben oktatási intézmények nem találhatók, de ennek a városrésznek is közvetlen kapcsolatai vannak a szomszédos térségekkel, ezért ez önmagában nem feltétlenül probléma. A lakosságszámra vetített kereskedelmi egységek száma azonban rendkívül alacsony, tehát ebben a tekintetben elmaradás tapasztalható. 18

19 A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: Kedvező lakókörnyezet, lehetőség az új építések kibontakoztatására (nagy méretű telkek a városrész keleti oldalán) Lehetőségek: Infrastruktúrával megfelelően ellátott, rendezett szerkezetű kertvárosias térség kialakulása, amely lehetőséget kínál az új ingatlanfejlesztéseknek Gyengeségek Tömegközlekedési hálózat nem fedi le megfelelően a városrész keleti részét (erős az autóhasználat); Szabályozatlan utcakép, helyenként nem megfelelő utcaszélesség; Kereskedelmi szolgáltatások szűkössége. Veszélyek: Az új ingatlanok nem alkotnak városépítészetileg megfelelő utcaképet Keleti kisvárosi és kertvárosi zóna Gyulai út Hínár u. Kisfényes u. Csabagyöngye sor Élővíz csatorna Borjú u. Magyar u. Csalános u. Belterületi határ Bojtorján u. - Lencsési út Élővíz csatorna Árpád u. által határolt terület. A térség nyugati fele kisvárosias övezet, a keleti oldalt (Keleti-kertek) és a déli oldalt (Kastély szőlők) a kertvárosi jelleg uralja. A városrész középső részén nagy kiterjedésű erdős terület (parkerdő) található, valójában ez képezi a határvonalat a kisvárosias rész és a Keleti-kertek között. A közintézmények az Oncsa-Béke kertek övezetéhez hasonlóan itt is az Élővíz-csatorna közelében koncentrálódtak, melynek partja ezen a szakaszon rendezett és gondozott. Az oktatási intézmények közül kiemelkedik a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és a Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár és Egészségtudományi Kara, amely a város egyetlen felsőfokú oktatási intézménye. A terület közműellátottsága némileg fejlesztésre szorul. A as időszakban csaknem teljessé vált a vízvezeték hálózat, azonban a szennyvízhálózatot a ritkán lakott utcákban gazdaságossági és pályázati okok miatt még nem lehetett bevezetni. A as időszakban a térség turisztikai irányú fejlesztése kapott nagy lendületet: több mint 1 milliárd forint támogatás segítségével létrejött a kolbászfesztiválnak és egyéb gasztronómiához kapcsolódó rendezvényeknek is helyet adó CsabaPark komplexum, a parkerdő szabadidős használatának erősítése (kerékpár és sétautak) ugyancsak láthatóvá vált, újabb szállodákkal gazdagodott a város a térségben (3 és 4* szálloda). 19

20 A térség tömegközlekedési feltártsága általában megfelelő, a Kastélyszőlők esetében azonban további szolgáltatás bővülés lenne kívánatos. 9. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatói Belvárostól keletre eső kisvárosias Keleti kertek, Borjúréti kertek, Kastélyszőlők, Ifjúsági tábor Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 13,2% 21,2% Lakónépességen belül a évesek aránya 63,7% 68,9% Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya 23,1% 9,9% Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül 4,6% 5,76% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 44,2% 57,5% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,9% 5,8% évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 38,8% 34,3% Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (db) 1196 (nem lakott 764 (nem lakott lakások lakások aránya 11,5%) aránya 5%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 3,1% 4% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és A területek népszámlálási adatain alapuló összehasonlítása ebben a városrészben szintén problematikus, mert a Szent István Egyetem főiskolai karának kollégiumában élők adatai erősen torzítják a lakónépesség összetételt a Belvárostól keletre eső kisvárosias rész tekintetében. Ez nyomot hagy a foglalkoztatottsági adatokon. Így is látható azonban, hogy mindkét városrész társadalmilag magas státuszúnak tekinthető, s különösen a 90-es években belterületbe vont részeken (Keleti kertek, Kastélyszőlők, Borjúréti kertek) kiemelkedően magas az aránya a jól képzett felnőttekkel bíró, kisgyerekes családoknak. 10. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Belvárostól keletre eső kisvárosias Keleti kertek, Borjúréti kertek, Kastélyszőlők, Ifjúsági tábor Óvodai férőhelyek száma 90 0 Óvodába beíratottak száma 74 0 Általános iskolai férőhelyek száma Általános iskolába beíratottak száma Középiskolák száma 1 4 Kereskedelmi egységek száma Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala 20

21 A lakosságszámhoz képest ebben a városrészben is alacsony a kereskedelmi egységek száma, ami elsősorban a kertvárosi jelleggel magyarázható. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy a területen helyezkedik el a középiskolákat tömörítő iskolacentrum és a Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár és Egészségtudományi Kara, a kereskedelmi egységek száma különösen alacsonynak tekinthető. A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: Változatos, barátságos városkép (kertes és kisvárosias részek); Az Élővíz-csatorna rendezett partja; Többnyire magas színvonalú tömegközlekedés; A város tüdejeként szolgáló parkerdő jelenléte. Lehetőségek: Az erdős területek rendezésével, új objektumok építésével vonzó szabadidős park, fesztiválhelyszín (Csaba Park) kialakulása; Az oktatási szolgáltatások további fejlesztése. Gyengeségek: Nagy, egyelőre részben gondozatlan erdős terület; A terület közműellátottságának hiányosságai a keleti részeken; A közműfejlesztéseket akadályozó utcaszerkezet a keleti részeken. Veszélyek: Várt turistaforgalom elmaradása; A látogatottsági szint nem éri el a pénzügyi fenntartáshoz szükséges mértéket; A Kastélyszőlők déli területeinek szegregálódása József Attila lakótelep (Lencsési lakótelep) Élővíz-csatorna Lencsési út András u. Bojtorján u. - belterületi határ Ilosvai u. által határolt terület. A Lencsési lakótelep 5 és 10 emeletes panelházakból épült, de észak-keleti részén egyedi kivitelezésű panel épületek is helyet kaptak. A lakótelep az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig épült, összesen mintegy lakásból áll. Zöldfelületi rendszere, szolgáltatásokkal, közművekkel való ellátottsága kiváló. A városrész önálló részönkormányzattal rendelkezik. Az épületek műszaki állapotában jelentős változás nem történt az elmúlt évtizedekben, a panelprogram elsősorban az önerő hiánya miatt nem hagyott érdemi nyomot a városrészben. 21

22 11. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatói Lakónépesség száma 6709 Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 12,1% Lakónépességen belül a évesek aránya 62,2% Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya 25,7% Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül 9,28% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 60% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív 6,8% korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 23,4% Lakásállomány (db) 3552 Lakott lakások száma 3280 (nem lakott lakások aránya: 7,6%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 0,5% Forrás: KSH Népszámlálás, A 2011-es népszámlálási adatok alapján látható, hogy a lakótelep társadalmi összetétele minden paraméter tekintetében szinte megegyezik a városi átlaggal (annál egy árnyalattal kedvezőbb). 12. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma 450 Óvodába beíratottak száma 320 Általános iskolai férőhelyek száma 1253 Általános iskolába beíratottak száma 666 Középiskolák száma 0 Kereskedelmi egységek száma 93 Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala A Lencsési lakótelep intézményekkel, kereskedelmi egységekkel való ellátottsága minden tekintetben megfelelő. A Lencsési lakótelep területén lévő kulturális élet megszervezésében kiemelkedő szerepet játszik a Csabagyöngye Kulturális Központ Lencsési Közösségi Ház intézményegysége. A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: Minden infrastruktúra, szolgáltatás tekintetében kiválóan ellátott városrész; Pezsgő közösségi élet (Csabagyöngye Kulturális Központ - Lencsési Közösségi Ház), oktatási és kulturális intézmények jelenléte Lehetőségek: A lakótelep komplex energetikai felújítása (minél több épület méretgazdaságos bevonása, akár ESCO konstrukcióban) Gyengeségek Relatíve távol esik a belvárostól; Az épületek felújításában nem történt előrelépés. Veszélyek: Alternatív lakásformák kialakulásával (új építések) a városrész folyamatos státuszvesztése. 22

23 1.2.7 Belvárostól délre eső kisvárosias övezet Bartók Béla út Élővíz-csatorna ilosvai u. belterületi határ Rokka u. Lajta u. Gyár u. Orosházi út által határolt terület. A belvárost délről határoló övezet alapvetően kertvárosi jellegű, családi házas részei azonban még erőteljesen falusias hatásúak. A városrész észak-keleti sarkában található a Penza lakótelep keleti része. A 3 és 4 emeletes házakból álló lakókörzet az 1960-as években épült, a lakóházak magasított tetővel és pincével rendelkeznek. A térség keleti- észak-keleti része szervesen kapcsolódik a Belvároshoz, intézményekkel jól ellátott. A térség közmű kiépítettsége szinte teljeskörű. A tömegközlekedési adottságok és feltételek megfelelőek, a városrészt érintő buszjáratok főként északi oldalról szegélyezik az övezetet, illetve haladnak át rajta. A városrész dél-nyugati oldalán a Déli Iparterület húzódik, ahol jelenleg egy használaton kívüli hűtőház, nagy és kiskereskedelmi egységek találhatók. A területen továbbá m 2 hasznos alapterületű inkubátorház működik, mely jelenleg mintegy 70%-os kihasználtságú. Az iparterület északi részén lőtér, keleti oldalán a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása található. A városrész gazdasági szereplői közül kiemelendő a Tondach és a Wienerberger, akik évtizedek óta végeznek építőanyag gyártást a területen. 23

24 13. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása Penza lakótelep (keleti fele) Belvárostól délre eső kisvárosias Belvárostól délre eső kertvárosias Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek 14,9% 10,2% 14,1% 11,9% aránya Lakónépességen belül a évesek 59,6% 59% 58,2% 59,7% aránya Lakónépességen belül a 60 év 25,5% 30,8% 27,8% 28,4% felettiek aránya Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül - 9,68% 7,24% 13,6% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 50,8% 57,7% 60,2% 51,5% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon 20,2% 7,2% 8,8% 14,9% (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 15,9% 28,5% 28,8% 15,3% arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (nem lakott lakások aránya 12,8%) 773 (nem lakott lakások aránya 13,3%) 474 (nem lakott lakások aránya 9,2%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 17,5% 0,5% 6,6% 14% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011 A 2011-es népszámlálási adatok jól mutatják a társadalmi státuszbeli különbségeket a városrész egyes térségei között. Míg a Penza lakótelep és a Belvárostól délre eső kisvárosias körzet a városi átlaghoz simul státuszmutatóit tekintve (képzettség, foglalkoztatottság), addig a kertvárosias rész (Arany János, 4-es Honvéd u. környéke) kifejezetten rossz mutatókkal rendelkezik. A lakásállomány minősége is ezen a területen a legrosszabb, szegregációs folyamatok tapasztalhatók a területen. 14. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma 330 Óvodába beíratottak száma 274 Általános iskolai férőhelyek száma 0 Általános iskolába beíratottak száma 0 Középiskolák száma 0 Kereskedelmi egységek száma 133 Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala 24

25 A városrész óvodai intézménnyel való ellátottsága megfelelő, az általános iskolások pedig döntően a közeli belvárosi intézményeket veszik igénybe. A terület kereskedelmi ellátottsága kiváló, de ez elsősorban a déli iparterületekhez kapcsolódó kereskedelemnek köszönhető. A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: Közeli fekvés a Belvároshoz; Jó infrastruktúra ellátottság A területen folyó jelentős gazdasági tevékenység. Lehetőségek: A falusias jelleg kertvárosivá alakítása; A Déli iparterületen új, innovatív beruházási formák megjelenése (új hűtőház, vállalkozásbarát inkubáció) Kereskedelmi és szolgáltató egységek betelepítése; A déli területeken élők fokozott bevonása a társadalmi integrációs programokba. Gyengeségek Közösségi zöldterületek hiánya; Szegregációs folyamatok a városrész déli részén. Veszélyek: Az elöregedett falusias jelleg erősödik; A kereskedelmi és az ipari fejlesztések elmaradnak; A Déli-iparterület nem tud a potenciáljához megfelelő beruházásokat vonzani; A terület déli részének társadalmi szegregálódása Berényi út mente Északi elkerülő út Élővíz-csatorna Békési út, Szarvasi út vasút által határolt terület. A városrész négy, markánsan elkülönülő térséget foglal magában: Szarvasi úttól északra fekvő kertvárosi övezet Berényi úttól északra kertvárosi övezet Mokry (Áchim András) lakótelep Északi Iparterület Az övezet középső és déli része alapvetően kertvárosi jellegű, a laza beépítettségű, egy- vagy többlakásos, 90%-ban egyszintes kertes családi házak blokkjait a városi átlaghoz képest jobb minőségű utak választják el egymástól. A kertváros közepén helyezkedik el a Mokry Sámuel utca Zöldfa utca Schweidel József utca Északi sor által határolt Mokry lakótelep (vagy más néven Áchim L. András lakótelep). Békéscsaba legelső és egyben legkisebb lakótelepe az 1960-as években épült, 25

26 mindössze darab négyemeletes tömbből áll. A lakótelepi tömbök között épült ki a városrész ellátásához szükséges szolgáltató-infrastruktúra (boltok, kereskedelmi- és vendéglátó egységek). A városrész másik központját a Szent László utca (a kerület dél-keleti sarkában) és a Péky utca környékén koncentrálódó intézményi és kereskedelmi hálózat (általános iskola, óvoda, üzletközpont, stb.) jelenti. A városrész kertvárosias jellegét elnevezése is jelzi, ám fontos megemlíteni az északi sávban húzódó, az övezet területének nagy százalékát lefoglaló iparterületet (Északi Iparterület), melynek nyugati részén telepedtek meg/települtek át azok a dinamikusan fejlődő vállalkozások (Coca-Cola Magyarország, Frühwald Kft.), melyek jelentős számú munkalehetőséget teremtenek a város lakossága számára. A as időszakban jelentős fejlesztések történtek az Északi Iparterületen: az önkormányzat által bérbeadott ipari csarnok létesült, közműellátást kaptak egyes területek, ahová új vállalkozói csarnokok épülhettek. A városrész közintézményekkel való ellátottsága elfogadható, de túlságosan a keleti oldalra koncentrálódik (1 óvoda, 2 általános és 1 háziorvosi rendelő), a kereskedelmi szolgáltatások erősen hiányosak, ugyanakkor a terület közművekkel való ellátottsága teljeskörű. 15. Tábla: A városrész társadalmi és lakásállomány mutatóinak változása Szarvasi úti kertvárosias Mokry lakótelep (Achim) Berényi úti kertvárosias Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 13,7% 12% 9,7% 13,3% Lakónépességen belül a évesek aránya 59,4% 56,6% 54,2% 56,4% Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya 26,9% 31,4% 36,1% 30,3% Munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül - 11,66% 6,84% 10,51% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 48,8% 50% 65,4% 45,9% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,3% 14,9% 8,1% 15,3% évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 7,5% 12,1% 16,4% 13,2% arányában Lakásállomány (db) Lakott lakások száma (nem lakott lakások aránya: 10,3%) 234 (nem lakott lakások aránya: 4,9%) 547 (nem lakott lakások aránya: 11,8%) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 22,2% 12,5% 2,4% 10,6% Forrás: KSH Népszámlálás, 2001 és 2011 A városrész egyes térségeinek társadalmi összetétele nagyon jelentősen különbözik egymástól. Míg a Mokry lakótelepet a városi átlagnak megfelelő társadalmi státusz (képzettség, foglalkoztatottság) jellemzi, addig itt az idősödés egyértelműen a legkritikusabb mértékű városi léptékben is. A másik két területet azonban az idősödés mellett az alacsony társadalmi státusz is sújtja, a városrészben jelentős 26

27 számú roma család él, valamint a lakóépület állomány rossz minősége is megfigyelhető (nagyfokú üresedés, alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya). A városrész egészére érvényes a nagyfokú, a városi átlagnál jóval magasabb népességcsökkenés (17%). 16. Tábla: A városrész intézményi és kereskedelmi ellátottsága (2014) Óvodai férőhelyek száma 180 Óvodába beíratottak száma 120 Általános iskolai férőhelyek száma 490 Általános iskolába beíratottak száma 324 Középiskolák száma 0 Kereskedelmi egységek száma 123 Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala A terület köznevelési intézményekkel való ellátottsága megfelelő, habár intézményeinek egy részére a társadalmi szegregálódás jellemző. Kereskedelmi egységek tekintetében is megfelelő az ellátottság, de elsősorban a főutak mentén. A városrész helyzetének értékelése (SWOT analízis) Erősségek: Változatos városkép (kertváros, lakótelep, iparterületek); A 44-es főút és az északi elkerülő út közelsége; Kialakult kerékpár-használati kultúra. Lehetőségek: A 44-es, 47-es főút felől (keleti irányból) érkező vendégforgalom (Kecskemét, Szarvas) fogadása ; Az Északi iparterület további fejlesztése. Gyengeségek A temető alapvető közfunkció, ami jelentős forgalomnövekedést jelent a városrésznek; Egy fő közlekedési tengelyen érhető el a belváros; A lakóépület állomány a kertvárosi részeken rossz minőségű; Társadalmi szegregálódási problémák jelei láthatók. Veszélyek: A városrész egyes területeinek további szegregálódása. 27