Bálványozott tudatosság avagy az önámítás magas szintje. Dr. Szűcs Róbert Sándor 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bálványozott tudatosság avagy az önámítás magas szintje. Dr. Szűcs Róbert Sándor 1"

Átírás

1 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! Bálványozott tudatosság avagy az önámítás magas szintje Dr. Szűcs Róbert Sándor 1 Abstract: Gyakorta emlegetett szó az élelmiszervásárlás kapcsán a tudatos vásárló kifejezés. Azonban a korlátozott és pontatlan információbázison hozott döntéseivel senki sem válhat igazi tudatos vásárlóvá. Az 1150 főt magában foglaló kérdőíves kutatási eredményeim alapján kijelenthetem, hogy a magyar fogyasztók egy szűk szegmenstől eltekintve nem ismerik az élelmiszereken található főbb jelöléseket, az azokkal kapcsolatos fogalmakat sem, úgymint az INBÉ, RDA, funkcionális élelmiszer, stb. kifejezéseket. A fogyasztók sok esetben még az elvárható és triviálisnak tűnő jelöléseket sem értik pontosan, példaként említve azt, hogy a fogyasztók jelentős része nem tudja megfogalmazni a különbséget a magyar és hazai termék jelölések között sem. A korábban vázolt kép az élelmiszerek cukortartalmára is igaz. KORLÁTOZOTT INFORMÁCIÓBÁZISON TUDATOS DÖNTÉST?! 1962-ben J. F. Kennedy az Egyesült Államok elnöke 1962-ben deklarálta a fogyasztóvédelmi jogokat (majd 1975-ben az Európai Közösség is). Megállapította, hogy a fogyasztók a legkevésbé meghallgatott, de legfontosabb gazdasági közösség, akiknek érdekében olyan jogszabályokat kell megalkotni, amely biztosítja a jogot: az információra (the right to know), a biztonságra (to be safe), a választásra (to choose), a meghallgattatásra (to be heard). (GYARMATI, 2005). Ahhoz, hogy a vásárló igényeinek megfelelő döntést hozhasson, döntését információk biztosításával támogathatjuk. Ez tulajdonképpen nem más, mint a fogyasztókat megillető 4 alapjog közül az információhoz való jog (the right to know). Biztosítani kell, hogy a fogyasztó megfelelő ismeretekkel rendelkezzen az áru és szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, különösen annak minőségéről, áráról, díjáról, összetételéről, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és a használattal járó veszélyekről. Az információ biztosításának egyik legegyszerűbb módja az élelmiszereken megjelenő tájékoztatás, amely a fogyasztót nem csupán mennyiségi, hanem minőségi információval látja el, közérthetően. A lényeg mindenképpen a gyors közérthetőségen, az egyszerű érthetőségen van. Ennek oka rendkívül egyszerű; a fogyasztó csak ritka esetben fog komoly erőfeszítéseket megtenni a mélyreható ismeretek megszerzése érdekében. 1 Szolnoki Főiskola, Kereskedelem és Marketing Tanszék 139

2 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor Tény, hogy a fogyasztókat érő ingerek száma drasztikusan emelkedik. A termék csomagolása hemzseg a jelölésektől, az adatoktól, melyek a fogyasztóknak nem információk, csupán adatok. A címkén olyan mennyiségű adatot tárunk a fogyasztó elé, amit ő már nem akar, vagy nem tud feldolgozni. Napjaink fogyasztói társadalmát meglehetősen sok jelzővel látják el a szakemberek, melyek között gyakorta szerepel a patchwork jelző is. Ha a fogalmat kicsit tágabban értelmezzük, akkor elmondhatjuk, hogy a fogyasztók különböző információforrásokat használnak tudásuk gyarapítására. Ennek leggyakoribb forrásai az ismerősök-, barátok ajánlásai, vállalati marketingaktivitások, reklámok, internetes oldalak (válogatás nélkül). Közös bennük, hogy koránt sem tökéletes és megbízható források. Az eredmény az, hogy fogyasztónk lehetőségeihez mérten, laikusként tájékozódik ( jobb esetben), majd összerak egy rész- vagy féligazságokon alapuló véleményt, tudásbázist. Gestaltpszichológiai hasonlattal élve azonban az egész több, mint a részek összessége; vagyis az eredmény az lesz, hogy a fogyasztó korlátozott vagy rossz információbázison fog döntéseket hozni. Egyvalami tény, ha a fenti okfejtés igaz, márpedig igaz, akkor a fogyasztói tudatosság erőteljes csorbát szenved. A TUDATOS VÁSÁRLÓ A meglehetősen gyakran emlegetett szavak közé sorolhatjuk a tudatos vásárló kifejezést, illetve kívánatos magatartásnak a tudatos vásárlást. Nem egyszerű azonban megfogalmazni mit is jelentenek pontosan ezek a kifejezések. A tudatosság meghatározására alapműnek tekintem a HOFMEISTER és TÖRŐCSIK (1996) által megfogalmazott fogyasztói magatartást leíró trendeket. A trendek közül kiválasztva azokat, melyek a tudatosság szempontjából fontosak, kiegészítésekkel, felvetésekkel az alábbiakban ismertetem őket: A fogyasztók egyre inkább öntudatosak, függetlenségre vágynak és nem kívánnak mintákat követni. Sajnálatos tény azonban, hogy még az internet korában sem képes a fogyasztó az adatokat tökéletesen feldolgozni és tudatos fogyasztói magatartásban összesíteni, mint ahogyan látni fogjuk. Szokatlanul és nehezen felismerhető módon viselkednek, ellentmondásba keverednek saját magukkal, kiszámíthatatlanok. Ezen jelzők semmiképpen sem a tudatosság irányába mutatnak. Igénytelenek és igényesek is egyidejűleg, a képzettségi szint emelkedik; bizonyos termékekből a legjobb minőséget keresik, míg másokból a leggyengébb minőséggel is beérik. A jelenség nem feltétlenül jövedelemfüggő. A tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy a képzettségi szint emelkedése nem jelenti feltétlenül a fogyasztók tudatosságának, jogtudatosságának emelkedését is egyben. Erre több, jelent írásban is szereplő kutatás is utal. Döntéseiket az érzelmek jelentősen befolyásolják, mely jelenség szintén nem a racionalitás és tudatos vásárlás legfőbb ismérve. 140

3 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! A fogyasztó érzi, hogy nem helyes a fogyasztást választani pótcselekvésként a problémák megoldására, de egyelőre vásárol. Ez a megállapítás már a gyermekekre is igaz (SZŰCS, 2011). A jövő fogyasztóiként a vállalatok igyekeznek a fogyasztói lojalitást már a legkorábban megszerezni, és márkahűségre nevelni a gyermekeket. Kifejezetten nekik címeznek egyes reklámüzeneteket (SULYOKNÉ, 2000; HOFMEISTER, 2006). Elméleti síkon a gazdaság viszonylag hamar megtalálta a gyermek helyét a fogyasztói társadalomban. Beillesztette a David Fincher által megfogalmazott fogyasztói társadalmi filozófiába: Akkor mik vagyunk mi? Nem tudom, hát... gondolom, fogyasztók. Úgy van! Mi fogyasztók vagyunk, az életszínvonal-megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? A színes magazinok, a televízió, az 500 csatorna, egy név az alsógatyánkon, viagra, hajnövesztő, műolaj (FINCHER, 1999). A részletezett jelenség szintén nem a tudatos vásárlás jellemzője, mi több, esélyt sem ad igazán rá. HOFMEISTER és TÖRŐCSIK (1996) az alábbi megfogalmazással élt: A vevő kiszolgáltatott a piac eladó szereplőjének ( ) A fogyasztó ezzel szemben nem kiszolgáltatott. Tudatában van hatalmának, elvárja, hogy pénzéért értéket kapjon, fogyasztótársaival szolidáris, kiszűri a piacról azokat a vállalkozókat, akik érdekei ellen tesznek, akár azzal, hogy becsapják az államot, akár hogy a fogyasztók kárára akarnak nyereséghez jutni. Ebben az értelemben a tudatos vásárló mindenképpen fogyasztó, semmiképpen sem vevő. A TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE a következőképpen fogalmaz: a klasszikus fogyasztóvédelem szerint tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy átverjék. Aki tisztában van fogyasztói jogaival, és él is velük. A fogyasztók természetesen, erős önvédő mechanizmusuknak engedve meglehetősen tudatos fogyasztónak vélik magukat. Korábbi, 2011-ben lefolytatott, élelmiszerekkel kapcsolatos 1297 főre kiterjedő kutatási eredményeim alapján megállapítást nyert, hogy az általában vett tudatosság mértéke 3,91-es értékkel jellemezhető egy 5 fokozatú, növekvő skálán, míg a jogtudatosság mértéke 3,64-es értékkel bír (SZŰCS, 2011). Látszólag az értékek kedvezőek. A vizsgálat azonban a tényleges tudásszint mérésére nem terjedt ki, így joggal nevezhetjük ezt a fogyasztók önbevallásán alapuló, vélelmezett tudatosságnak. SÜLE (2012) 280 egyetemi hallgatóra kiterjedő kutatásában vizsgálata azt, hogy a megkérdezett neme és fogyasztóvédelmi oktatásban való részvétele hogyan hat a fogyasztói tudatosságra. Kutatásában kiemeli, hogy a női fogyasztókat sokkal inkább jellemzi a hedonista fogyasztás és árérzékenység, mint a férfi vásárlókat. A Veblen-hatás erősebb a férfiak esetében, és nagyobb bizalmat támasztanak a jól ismert márkák irányába. A felmérés során kiderült, hogy mind a megkérdezett neme, mind pedig a fogyasztóvédelmi oktatásban való részvétel befolyásoló tényező, de sem a megkérdezett neme, sem pedig a képzettségi szint alapján nem lehet egyértelműen azonosítani a fogyasztói tudatosság szintjét. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a képzett fogyasztók viselkedésének főbb jellemzője az árérzékenység, míg a többi ( nem tanult ) csoport tagjait sokkal inkább a marketing és a márkák befolyásolták. Kiemeli azonban, hogy az eredmények nem általánosíthatók országos vagy globális szinten, 141

4 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor azok elsősorban a magyarországi egyetemistákra vetíthetők ki. Kívánatos magatartás a tudatos vásárlás, azonban számos tényező hátráltatja, nehezíti ennek megvalósítását. Általánosan elfogadott tény, hogy a vásárlások mintegy 80%-a érzelmi alapú, csupán a fennmaradó 20% tekinthető racionális döntésnek. Nem elhanyagolható az impulzus vásárlások aránya sem. HOYER et al. (2013) az impulzus vásárlások arányát 27-62% közé teszi, mely mérték termékfüggő. SUMIT (2013) szerint a ruházati termékek esetében ez az arány kb. 40%, míg az teljes impulzusvásárlások 14%-a élelmiszer. A felsorolás a végtelenségig folytatható lenne. Ha a fogyasztó igazán tudatos lenne, akkor minden marketingaktivitás ellenére lehetetlen lenne az, hogy az impulzusvásárlás, illetve az emocionális vásárlások ilyen jelentős mértéket ölthessenek. Látható, hogy hatalmas különbség van a vélelmezett tudatosság és a tényleges tudatosság szintje között. Emellett látható, hogy nagyon komoly összefüggés áll fenn a valódi tudatosság és a tényleges tudás között; hiszen tényleges és pontos ismeretek nélkül senki sem lehet tudatos vásárló. PROBLÉMAFELVETÉS, KUTATÁSI CÉL Értelmezésemben a tudatosság az élelmiszerek területén nem csupán azt jelenti, hogy a fogyasztó elolvassa az élelmiszereken található különböző jelöléseket, fogalmakat, hanem azt is, hogy érti azokat, tisztában van azok jelentéstartalmával, sőt, meg is tudja fogalmazni, mit jelentek ezek számára (valós tudás, valódi tudatosság). Kutatásomban elfogadom és alapként kezelem az általánosan elismert Allporti attitűd definíciót, mely szerint az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik (ALLPORT, 1955). A tudatos fogyasztói magatartás is lényegében hasonlítható az attitűdhöz, aminek 3 komponense van: kognitív (ismereti) komponenst, ami meggyőződést vagy ismeretet fejez ki. Példaként említve vizsgálhatjuk azt, hogy a társadalom tagjai ténylegesen és mérhető módon ismerik-e az élelmiszerekkel kapcsolatos fogalmakat, megnevezéseket (például funkcionális élelmiszer, magyar termék, hazai termék, stb.). affektív (érzelmi) komponens, ami a pozitív és negatív érzésekben ölt testet. Kutatási témakörömnél maradva vizsgálhatjuk azt, hogy a fogyasztókból milyen érzelmeket vált ki, ha meghallják azt a szót, hogy funkcionális élelmiszer vagy magyar termék. konatív (magatartás-tendencia) komponenst, ami magát a cselekvést fejezi ki, például megvásárolja, előnyben részesíti-e a fogyasztó a fentebb említett termékeket. 142

5 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! Az attitűdök mérésének sajátossága, hogy az affektív és konatív komponens viszonylag könnyen mérhető (kérdőíves zárt kérdésekkel), míg a kognitív komponens mérése az előzőekhez képest nehéz és munkaigényes feladat (fókuszcsoport, mélyinterjú, míg tömeges formában kérdőíves nyílt kérdésekkel lehetséges). Jelenlegi kutatásom a nehezebb és munkaigényesebb feladat megvalósítását tűzi ki célul. Kutatásaim jelenlegi fázisában arra vagyok kíváncsi, hogy a magyar fogyasztók mennyire (egészség)tudatosak, mennyire ismerik az élelmiszerekkel kapcsolatos szakmai jellegű fogalmakat, kifejezéseket, amelyekkel a mindennapi fogyasztásaik során találkozhatnak, amelyeket a médiában hallhatnak. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN A valódi tudatosság mérése érdekében kérdőíves kutatás került lefolytatásra 1150 fős fogyasztói minta bevonásával, amely 16 megyére terjedt ki, szeptember 28. és november 10. között. A megyék közül Jász-Nagykunk-Szolnok, Békés, Csongrád, Pest, Bács-Kiskun megye a többi megyéhez képest felülreprezentált. Ez az értékelést nem befolyásolta, ugyanis a területi hovatartozás hatása lényegtelennek bizonyult. 14 éves kortól a 70 év fölötti életkorig bárki bekerülhetett a mintába (átlagos életkor: 37,9 ± 15,0 év), melynek nem szerinti megoszlása jól reprezentálja a magyar lakosságot (53,5% nő, 46,5% férfi). A papír alapú kérdőív lényegi kérdései mind nyílt kérdések voltak (összesen 15 darab), melyekhez kiegészítésül zárt kérdések tartoztak (összesen 9 darab, mely tartalmazza a megkérdező személyes jellemzőire vonatkozó demográfiai kérdések számát is). A kérdőív nyílt kérdései a magyar- és hazai termékek közötti különbségre, a funkcionális élelmiszer fogalmára, a HÍR-programra, az INBÉ, RDA, BMI jelentéstartalmára, az élelmiszerek cukortartalmára, stb. vonatkoztak. A kérdőív nyílt kérdéseket tartalmazott, melyekre a fogyasztók önállóan, mindenféle segítség és támpont nélkül válaszoltak, saját véleményüket rögzítették, szabadon, terjedelmi megkötés nélkül. A nyílt kérdésekre adott válaszok az iskolai osztályzatnak (1-elégtelen, 5-jeles) megfelelően kerültek kiértékelésre. A válaszok értékelésének szubjektivitását kizárta, hogy az összes választ 3 különböző bíráló értékelte egymástól függetlenül, akik között az egyetértés mértéke 96,9% volt. A vélemények rögzítésére papír alapú kérdőívet használtam, a kérdezőbiztosokkal (melyben főiskolai hallgatók álltak segítő rendelkezésemre) támogatott megkérdezés eszközével élve. A lekérdezés során a kérdezőbiztosok segítő támogatást nem nyújtottak a megkérdezetteknek, így biztosítható, hogy a tényleges tudásszint mérése valósult meg. Kutatásommal fel kívánom tárni a magyar fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos valós és tényleges ismereti szintjét, ismerik-e, tudják-e az élelmiszereken található főbb jelöléseket, azokkal kapcsolatos fogalmakat. 143

6 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor A PIAC RÉSZEKRE BONTÁSA Annak érdekében, hogy a fogyasztók tudatossági szintjére ható tényezőket azonosítani és csoportba rendezni tudjam, faktoranalízist hajtottam végre. A faktoranalízis eredményét az alábbi 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A tudatosságra ható faktortényezők súlya és jelentősége Kérdések Mit jelent a funkcionális élelmiszer kifejezés?,646 Factor Mit jelent az INBÉ rövidítés?,638 -,262 Mit jelent az RDA rövidítés?,623 Mit jelent a BMI rövidítés?,562 Mi a különbség a magyar és hazai termék között?,540 Minek a rövidítése a HÍR?,397 Fenti válaszai alapján milyen érdemjegyet adna saját magának? (Önértékelés) Mennyire tartja magát tudatos vásárlónak? (Vélt tudatosság),318,607,537 Megkérdezett végzettsége,573 Megkérdezett jövedelme,445 Megkérdezett neme,603 Megkérdezett kora,492 Variancia 24,9% 11,0% 9,5% 9,1% 8,4% Forrás: Saját kutatás, 2014 Jól látható, hogy a magyarázott variancia legnagyobb részét a tartalmi kérdések (tartalmi faktor) teszik ki, melyek a varianciát 24,9%-ban magyarázzák. Nem elhanyagolható a fogyasztó vélt- és valós tudatossági szintje sem, mint faktortényező (11,0%). A megkérdezett végzettsége és jövedelme a varianciát 9,5%-ban magyarázza, vagyis a tudatosságnál nem tölt be döntő szerepet. Kutatási eredményeim igazodnak a SÜLE (2012) által vázoltakhoz, ugyanis a megkérdezett neme, kora (és végzettsége) befolyásoló tényező, de nem egyértelműen döntő tényezők. A magyarázott összvariancia értéke 62,9%, melyet rendkívül kedvezőnek tartok annak tükrében, hogy a fogyasztói tudatosság rendkívül összetett jelenség, még akkor is, ha azt csupán az élelmiszerekre szűkítetten vizsgáljuk. 144

7 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! A nyílt kérdésre adott válaszok alapján egyértelmű volt, hogy a magyar fogyasztók általános ismereti szintje, vagyis a válaszok alapján mért valódi tudatosság rendkívül gyengének tekinthető az élelmiszerekkel kapcsolatos fogalmak, jelölések kapcsán (2. táblázat átlag oszlopa). Ugyanakkor az is pontosan látszódott a kutatás során, hogy léteznek olyan szegmentumok a piacon, akik az átlagostól tudatosabbak, míg vannak olyanok, akik átlag alatti tudásszinttel rendelkeznek; vagyis a piac koránt sem tekinthető homogénnek. Ennek alapján a piacot 4 szegmentumra osztottam fel, melyek részletes jellemzőit az alábbi, 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat: Tényleges tudatosság szerinti szegmentáció Szegmentum Kérdések Sokasági átlag F-ráta*** Mennyire tartja magát tudatos vásárlónak? (Vélt tudatosság) 3,47 3,41 3,32 3,51 3,41 2,251 Mit jelent az INBÉ rövidítés? 3,77 1,38 1,52 4,59 2,58 397,448 Mit jelent az RDA rövidítés? 3,79 1,32 1,32 3,29 2,24 257,022 Mit jelent a funkcionális élelmiszer kifejezés? Mi a különbség a magyar és hazai termék között? 3,97 1,35 1,38 2,60 2,16 225,937 3,62 1,86 1,80 2,84 2,42 102,371 Mit jelent a BMI rövidítés? 4,60 1,72 2,13 4,42 2,99 257,723 Minek a rövidítése a HÍR? 1,84 1,06 1,08 1,42 1,32 37,507 Fenti válaszai alapján milyen érdemjegyet adna saját magának? (Önértékelés) Jellemző végzettség a szegmensben* 3,16 2,65 2,58 3,16 2,84 39,044 3,84 3,25 3,54 4,02-15,424 Jellemző jövedelemi szint** 2,86 2,55 2,59 2,79-6,742 Nők aránya a szegmentumban 63,6% 54,4% 42,3% 56,7% - 9,228 Átlagos életkor a szegmentumban 47,1 év 53,6 év 25,8 év 24,5 év ,305 Részarány a sokaságon belül 20,1% 26,5% 29,0% 18,1% - - Megjegyzés: * 2 szakmunkásképző, 3 szakközépiskolai érettségi, 4 gimnáziumi érettségi, 5 főiskola, 6 egyetem ** 2 kis mértékben átlag alatti, 3 átlagos, 4 kis mértékben átlag feletti *** A magasabb F-ráta értékek a kérdés súlyát jelölik a szegmentáció során Forrás: Saját kutatás,

8 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor Fenti értékekből jól látszik a piac heterogenitása: Az első szegmentum jellemzően középkorú nőket foglal magában, akik az átlagtól jóval magasabb szintű tudásszinttel jellemezhetők. Ha hasonlattal élnénk, olyanok, mint egy tyúkanyó, aki pontosan megnézi és tudja, hogy mit fogyaszt el és mi az, amit elutasít. Válogat ízlésének és tudásának megfelelően. A vélt és tényleges tudatossági szint közötti különbség itt a legkisebb mértékű. A legfőbb probléma nem a szegmentum tudásszintjével van, hanem azzal, hogy mértéke csupán a piac 20,1%-át teszi ki. A második szegmentum nem szerinti aránya már kiegyenlített, életkortát tekintve ebben a szegmentumban találhatók az idősebb generáció tagjai. Jelentősen átlag alatti tudásszinttel jellemezhetők. Számukra az élelmiszerekkel kapcsolatos újabb fogalmak, jelölések szinte teljesen ismeretlenek. A korábbi hasonlatot folytatva kijelenthetjük, hogy a tapasztalatok és kor a baromfiudvarban tekintélyt parancsol az öreg kakasnak, tyúknak, de jellemzően a múltban él. A megkárosítás veszélye vélelmezhetően mégsem túl magas, mely a kor tiszteletének szól. A harmadik szegmentum tagjait jellemzően férfiak alkotják, életkoruk jellemzően a fiatalsággal jellemezhető. A hasonlatnál maradva tipikus büszke kiskakas -ként írhatók le; a büszkeségtől (tudatosságtól) dagadó mellkast csak a hihetetlen gyenge valódi tudásszint inthetné szerénységre. A negyedik szegmentum a legfiatalabbakat tartalmazza, akik annak ellenére, hogy iskolai végzettségük, informatikai tudásuk bizonyára a legmagasabb a piacon, valódi tudásszintjük, tudatosságuk közepes szintűként írható le. Tipikus fiókák ők, ahol a tapasztalatok hiánya még gátja a valódi tudatosság kialakulásának. A szegmentáció grafikus szemléltetése érdekében diszkriminancianalízist végeztem, melynek összesített ábráján (1. ábra) is jól elhatárolhatók a különböző szegmensek egymástól. 146

9 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! 1. ábra: A klaszter centroidok ábrázolása a diszkriminanciafüggvények tükrében Forrás: Saját kutatás, 2014 A korábbi eredmények (faktoranalízis) kimutatták, hogy a megkérdezett demográfiai jellemzői önmagukban nem utalnak egyértelműen valamely szegmensbe való egyértelmű besorolásra. A végzettség és jövedelem csupán 9,5%-ban, a megkérdezett neme 9,1%-ban, kora 8,4%- ban magyarázza a varianciát. A besorolást (a válaszok helyességén túl) sokkal inkább az adott személy egyénisége, tudásvágya, érdeklődési köre, személyisége (összefoglalva a fogyasztó fekete doboza) határozhatja meg. Fentebb leírt táblázat pontosságát több statisztikai mutató (KMO-0,786, besorolás pontossága: 97,6%) igazolja. Jól látható, hogy a piac koránt sem homogén, ugyanakkor azon szegmentumok részaránya összességében alacsony, akik tudásszintjük alapján is valódi tudatossággal rendelkeznek az élelmiszerpiacon. Kiemelkedően alacsony a tudásszint a HÍR-program és funkcionális élelmiszerek esetében. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a fogyasztók által vélelmezett tudatosság és a tényleges tudásból levezethető tudatosság között hatalmas szakadék található. A tudni akarás szándéka azonban sokakban jelen van, hiszen a megkérdezettek 39%-a adta meg önként címét jelezve azt, hogy meg szeretné kapni a kérdések helyes megfejtéseit (megvalósult). 147

10 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor MAGYAR ÉS HAZAI TERMÉK: MIT IS JELENT?! Természetesen a fenti kérdéskörök önmagukban, részletesen is elemezhetők, úgymint az egyik fő, központi kérdés: Mi a különbség a magyar és hazai termék között?. A magyar és hazai termék közötti különbség fontosságát a megkérdezettek jól érzékelték, mindösszesen 7 fő volt, aki nem válaszolt a kérdésre. Ez példanélküli válaszadási készséget jelent. A fogyasztók 23,3%-a (268 fő) jelezte egyértelműen, hogy nem tudja a különbséget a magyar és hazai termék megjelölés között. Válaszára elégtelen osztályzatot a fogyasztók 46,4%-a kapott. Elég gyakori az a tévhit, hogy a két jelölés teljesen azonos, azok között semmi különbség sincs, illetve a magyar termék egyenlő a hungarikum megnevezéssel. Tökéletes választ ( jeles) a fogyasztók 18,8%-a fogalmazott meg, míg megközelítőleg helyes ( jó) válasszal a fogyasztók 8,7%-a bírt. Kijelenthetjük, hogy a fogyasztók negyede ismeri csupán a magyar és hazai termék közötti különbséget elfogadható pontossággal. A fogyasztók tudásszintje az 5 fokozatú skálán átlagosan 2,42-es értékkel írható le, ami rendkívül gyenge általános ismereti szintet jelent. Nemes egyszerűséggel kijelenthetjük, hogy a fogyasztók abszolút nem ismerik a magyar és hazai termékjelölés közötti különbséget. A nők minimálisan, alig mérhetően, de jobban teljesítettek, mint a férfiak. Az iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nem befolyásolja a válaszok helyességét; pont ugyan annyira nem tudják a különbséget a fogyasztók a két fogalom között. Megdöbbentő, hogy a éves kor közöttiek 64,2%-a, a éves kor közöttiek 50,0%-a elégtelen osztályzatot kapott válaszára. Mivel a magyar és hazai szavak nagyon egybecsengőek, és az alkalmazott jelölések is a megtévesztésig hasonlóak egymáshoz, a fogyasztók egyszerűen nem érzékelik a különbséget (2. ábra). 2. ábra: A magyar és hazai termékek jelölése és a fogyasztókban élő kép Forrás: saját szerkesztés, 2014 Tény, hogy a probléma létezik, melyet orvosolni kell. A központi kommunikáció erősítése segíthet az ismereti szint növelésében, mivel az eltelt 2 év talán nem volt elegendő idő a fogyasztók számára. Javasolt lehet 1 év után a vizsgálatot újra lefolytatni. Ha a tudásszint továbbra is ilyen alacsony szintű lesz, javasolnám a jelölésekben lévő különbségek növelését. 148

11 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! AMIRŐL FOGALMUNK SINCS: MI A FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZER ÉS MI AZ A HÍR?! Kutatásomban a fejezetcímben is említett kettő, az élelmiszerekkel kapcsolatos fogalom ismertségét vizsgáltam a fogyasztók körében; a HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) Program és a funkcionális élelmiszer fogalmának valódi ismertségére voltam kíváncsi, vagyis a fogyasztók képesek-e megfogalmazni azt, hogy mit jelent a HÍR, illetve a funkcionális élelmiszer jelölés. Mindkét jelölés (különösen a HÍR) erőteljesen összefügg a magyar- és hazai termékek kérdéskörével, a fogyasztói etnocentrizmus jelenségével. Szakmai körökben ismert mindkét fogalom. A HÍR Program célja a hagyományos- és tájjellegű élelmiszeripari termékek piaci pozíciójának előmozdítása. A Program több száz termékeket ölel fel, melynek népszerűsítési feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az Agrármarketing Centrum végzi. A funkcionális élelmiszer talán legjobb megfogalmazását SZAKÁLY et al. (2010) adja meg: Az élelmiszerek ( ) segítenek fenntartani az ember egészségét, megakadályozni a betegségek fellépését, vagyis fő funkciójuk az egészségvédelem, általa a jó életminőség biztosítása. Az egyre fokozódó környezetszennyezés mai korszakában különösen azok az élelmiszerek értékelődtek fel, amelyek egy vagy több ún. bioaktív (egészségvédő) hatóanyagot tartalmaznak, avagy ilyenekkel dúsították azokat (funkcionális élelmiszerek). A funkcionális jelző jelentéstartamának megfogalmazására a fogyasztók 64,1%-a elégtelen osztályzatot kapott. A HÍR Program ismertsége ettől is sokkal gyengébb, a fogyasztók 90,8%-a nem tudta annak tartalmát. Megjegyzendő, hogy a magas értékek nem a túlzott szigorúság- és a válaszadási hajlandóság hiányának következménye, melyet a kérdőív más, hasonló struktúrájú kérdései támasztanak alá. A funkcionális élelmiszer esetében jó, illetve jeles osztályzatnak megfelelő osztályzatot a fogyasztóknak 26,8%-a kapott. Ez az arány a HÍR esetében mindösszesen 7,7%. A fogyasztók tudásszintje az 5 fokozatú skálán átlagosan 2,16-os értékkel írható le a funkcionális élelmiszer esetében, ami rendkívül gyenge általános ismereti szintet jelent. A helyzet a HÍR Program esetében ettől is sokkal rosszabb, itt az áltagos érték mindösszesen 1,32. Kijelenthetjük, hogy a funkcionális szó, mint élelmiszereket jellemző fogalom a fogyasztók körében nagyon gyenge tényleges ismeretséggel, míg a HÍR Program majdhogynem tökéletesen ismeretlen fogalom. A demográfiai alapú szegmentáció lehetséges, de az áltaghoz mérten nagy eltéréseket nem találunk. A nők ismereti szintje, ha kis mértékben is, de magasabb a férfiakéhoz viszonyítva. Az életkort vizsgálva a legnagyobb tudásbéli lemaradást a éves korosztály mutatja, de a évesek és 65 éven felüliek is átlag alatti tudásszintet mutatnak fel a két fogalom ismeretének tekintetében. A funkcionális élelmiszerek fogalmának ismerete alig mérhető mértékben kedvezőbb a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők esetében. A HÍR esetében még ez a kis mérték sem igazolható. A lakóhely befolyásoló hatása elenyésző. 149

12 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor TALÁN A CUKORTARTALOM, HÁTHA AZT ISMERI A FOGYASZTÓ Kutatásomban a többrétűséget tartottam szem előtt és ahogyan említettem a tényleges tudásszintre voltam kíváncsi. Az élelmiszerek összetételének vizsgálata szintén fontos kérdés mindenféle ítélethirdetés előtt. Kutatómunkám során kértem a fogyasztókat, hogy tippeljék meg néhány, közkedvelt élelmiszer cukortartalmát, mivel napjainkban ez az a kérdés, ami a leginkább a figyelem középpontjába kerül. Az egyszerűség kedvéért a cukortartalmat nem grammban kértem kifejezni, hanem azt kellett megtippelni a fogyasztóknak, hogy az adott élelmiszer körülbelül hány darab kockacukornak megfelelő cukormennyiséget tartalmaz (1 kockacukor 3,4 gramm). Így a kérdés sokkal inkább kézzelfoghatóvá és elképzelhetővé vált a fogyasztók számára. A helyes értéktől való eltérés pozitív és negatív irányban is mérhető %-os formában (tipp/ valódi érték), ami az iskolai érdemjegyeknek megfeleltetve objektíven értékelhetővé vált. Az élelmiszerek körét és a válaszok leíró statisztikáját az alábbi, 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: Néhány élelmiszer cukortartalmára vonatkozó fogyasztói tippek leíró statisztikája Coca-Cola üdítő (0,33 l) Snickers csoki Cerbona müzli Milli joghurt (300 gr) Fanta üdítő (0,5 l) Nestea tea (0,5 l) Répa (1 kis tál) Megoldás (db kockacukor) , Átlagos tippérték 11,6 11,9 4,1 5,1 12,9 9,1 3,5 Módusz 10,0 9,0 3,0 4,0 10,0 6,0 2,0 Szórás 11,3 12,2 6,0 5,8 13,8 10,8 4,7 Helyes válaszok száma Helyes válaszok aránya (%) 18,7 7,6 1,1 0,8 1,8 1,0 20,3 A helyes megoldástól alacsonyabb tippek aránya (%) Átlag az iskolai osztályzatoknak megfelelően 47,6 41,6 24,3 91,9 77,4 76,9 12,1 2,5 2,2 1,8 1,6 2,1 2,0 1,9 Elégtelen osztályzatok aránya (%) 40,9 49,8 60,6 75,5 55,9 58,4 74,5 Jeles osztályzatok aránya (%) 21,4 11,7 1,1 10,7 12,7 15,8 20,3 Forrás: saját kutatás, 2014 Fenti táblázat alapján jól látható, hogy a fogyasztók tippjei a valós értéktől jelentős eltérést mutatnak. Ha röviden, néhány mondattal szeretnénk összefoglalni a fenti táblázatot, akkor kijelenthetjük, hogy megdöbbentő a fogyasztók tudatlansága az élelmiszerek szénhidráttartalmát illetően. 150

13 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! Fenti adatok tükrében az alábbi főbb megállapításokat tehetjük: A média által sokszor említett Coca-Cola cukortartalmát a fogyasztók a többi termékhez képest nagyobb pontossággal találták el. A helyes válaszok aránya relatíve magasnak mondható, 18,7%. Itt lett a legalacsonyabb az elégtelen osztályzatnak megfelelő tippek aránya (40,9%) és legmagasabb a jeles osztályzat aránya (21,4%). Meg kell jegyezni, hogy ennek a terméknek a cukortartalma kapja a legnagyobb figyelmet a médiában (marketingkommunikációs aktivitásban). A hasonló cukortartalmú, de jóval kisebb médiafigyelmet kapó Fanta termék esetében a fogyasztók már koránt sem teljesítettek ilyen jól. A fogyasztók a termék cukortartalmát alulbecsülték, a válaszadók 77,4%-a a tényleges cukortartalomtól alacsonyabb értéket jelölt meg. A Coca-Cola esetében a média jól kommunikálja a termék cukortartalmát, míg a Fanta esetében az elmaradó kommunikáció a fogyasztói ismeret alacsonyabb szintjét eredményezi. A müzliszelet (Cerbona) esetében a fogyasztók jellemzően túlbecsülték a termék cukortartalmát. Az egészségesnek ítélt termékeknél az alacsonynak nevezhető marketingkommunikációs költés következménye a fogyasztók tájékozatlansága. A jeles osztályzatnak megfelelő kiváló tippek aránya itt a legalacsonyabb arányú (1,1%). A répa, mint természetes zöldség cukortartalmát a fogyasztók drasztikusan túlbecsülték (87,9%). Mivel a természetes forrásból származó élelmiszerek kis figyelmet kapnak marketing szempontból, így valószínűsíthetően csak azon fogyasztók adtak helyes megoldást, akik az egészségtudatos fogyasztók szegmensébe sorolhatók. A MATTHEWS et al. (2004) leírta, hogy a cukrozott, magas zsírtartalmú joghurtok a gyermekek által leggyakrabban fogyasztott magas zsír-, cukor vagy sótartalmú élelmiszerek között találhatók. Ennek ellenére a tanulmány főként szakemberek körében terjedt el, a fogyasztók körében kevésbé. A következmény jól látható: A fogyasztók 91,9%-a alulbecsülte a joghurt cukortartalmát. Minden termék esetében megfigyelhető egy rendkívül szűk szegmens, aki jellemzően helyes válaszokat fogalmazott meg. Ezen fogyasztók aránya 10 20% közötti, mely kiválóan igazodik a fenti klaszteranalízis eredményeihez. Őket nevezhetjük tudatos fogyasztóknak, akik ismerik fogyasztói jogaikat, a termékek összetételét és az egyes összetevők egészségre gyakorolt hatását ( tyúkanyó ). Tudásuk magas szintű, mely nem csupán saját feltételezésük, hanem valóságos és tényszerű. 151

14 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor ÖSSZEFOGLALÁS, MEGJEGYZÉSEK Kutatási eredményeim alapján bizonyítottnak látom azt a korábbi feltételezésem, miszerint a magyar fogyasztók erőteljesen felülértékelik tényleges ismereti szintjüket az élelmiszerek terén. Részigazságokkal tarkított, több-kevesebb valóságtartalmú forrásból összeszedett információk alapján összeállítják a saját világképüket és magyarázatukat, azonban ezek a meglátások meglehetősen pontatlanok. Jelen kutatás igazolja a korábbi feltételezést, miszerint hatalmas szakadék található a fogyasztók vélt- és valós tudatossági szintje között, kedvezőtlen irányban. Tényként könyvelem el a fenti eredmények tükrében, hogy az élelmiszereken alkalmazott jelölések nem látják el megfelelően szerepüket, változtatásra szorulnak. A reformok sokrétűek lehetnek és egy különálló hasonló terjedelmű írás alapjául szolgálhatnának (újabb kutatással alátámasztva természetesen), amellett, hogy javaslataim sok esetben az írásba szőve megtalálhatók. Ezeken túl néhány megjegyzést említve a teljesség igénye nélkül: Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete, mely a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról rendelkezik, ami december 13-tól kötelező erővel bír (tápértékek esetében 2 éves türelmi idő van). A rendelet természetesen sokrétű, így teljes tárgyalására nincs lehetőség. A rendelet értelmében az INBÉ jelölést december 13. után már nem lehet alkalmazni, helyette az RI (referencia beviteli érték) jelölésének bevezetéséről dönthetnek önkéntesen a cégek (CSÁSZÁR, 2014). Jelen írásomban nem a változás helyességéről vagy helytelenségéről kívánok állást foglalni, csupán azon aggodalmamnak adok hangot, miszerint a fogyasztók jelentős része még az INBÉ ről sem tudta, hogy mit jelent; vajon mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az új jelölés tartalmával megbarátkozzon? Számos kiváló javaslat létezik, melyek között megemlíteném az European Heart Network, illetve hazánkban a Magyar Nemzeti Szívalapítvány javaslatát is, mely a jelzőlámpa fényeihez hasonlóan (piros, sárga, zöld) színkódokkal tájékoztatná a fogyasztót az élelmiszerek összetételéről. Javaslatuk hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók egyszerűsített formában információt kapjanak például a magas zsír-, só-, cukortartalmú élelmiszerek összetételéről már az elülső oldalon. Az általuk javasolt jelzőlámpás jelölésnél megítélésem szerint nem létezik egyszerűbb és jobb javaslat. A javaslat elvetésre került az Európai Parlament által, pont a részletesebb INBÉ érték bevezetése miatt. A teljességhez hozzátartozik, hogy a rendszer 2012 óta az Egyesült Királyságban önkéntes jelleggel már működik, szép eredményeket felmutatva. Az előzőekhez szorosan kapcsolódik az élelmiszerek cukortartalmát bemutató jelölés is, melyet valljuk be és lássuk a kutatási eredmények alapján a fogyasztók nem ismernek és jellemzően jelenlegi formájában nem is érdekli őket. A következmény mérhető, hiszen a túlzott szénhidrát fogyasztás következtében (pl.: cukrozott szénsavas üdítőitalok, gyorséttermi ételek, stb.) a 152

15 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! gyermek- és fiatalkori elhízás óriási mértéket öltött. Meglátásom szerint kizárólagos felelőse nincs a dolognak, egyetlen profitorientált vállalat sem hibáztatható kizárólagosan. A gyártók jól felfogott profitérdekeik mellett tevékenykednek, tájékoztatva (melynek mértéke ugyan megkérdőjelezhető) a fogyasztókat a veszélyekről. A fogyasztó ugyanakkor dönt, sok esetben ismerve a túlzott fogyasztással járó kockázatokat, és megveszi a terméket. Erre senki sem kényszeríti. A megoldás kulcsa meglátásom szerint kereshető a nem megfelelő, pontatlan vagy túlbonyolított tájékoztatásban. A kérdés és okok elemzése szintén messzire vezető okfejtés lehetne. Egy azonban tény, jelenlegi szinten a kutatás eredményei alapján a magyar fogyasztókat egy kis szegmenstől eltekintve nem tekintem tudatos vásárlónak, melynek fő oka a valódi ismeretek hiánya. Ennek rendezése nem csupán marketing jellegű-, hanem fogyasztóvédelmi kérdés és felelősség is. 153

16 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor FELHASZNÁLT IRODALOM ALLPORT G. W. (1955) Becoming: Basic Considerations for a Psychology of Personality, New Haven, London: Yale University Press, p CSÁSZÁR LÁSZLÓ (2014): Új korszak az élelmiszerek jelölésében, Élelmiszer folyóirat, 2014/6. szám, 22. évfolyam, ISSN , p FINCHER D. (1999): Fight Club, 1999, Movie, Fox 2000 Pictures, min. 139 GYARMATI A. (2005): Fogyasztóvédelem, Printex 96 Kft, Szolnok, p. 227 HOFMEISTER-TÓTH Á. (2006): Fogyasztói Magatartás, Aula Kiadó, Budapest, p HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES TÖRŐCSIK MÁRIA (1996a): Fogyasztói magatartás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, p.13. MATTHEWS A., COWBURN G., RAYNER M., LONGFIELD J., POWELL C. (2004): A gyermekeket célzó egészségtelen élelmiszerek marketingje Európában, Eurpoean Heart Network, p. 21 SÜLE MARGIT (2012): Can conscious consumption be learned? The role of Hungarian consumer protection education in becoming conscious consumers., International Journal of Consumer Studies. Mar2012, Vol. 36 Issue 2, p SULYOKNÉ GUBA J. (2000): Kis emberek, nagy piac, avagy a gyermek fogyasztóvá válása. In Marketing & Menedzsment 34. évf szám p SUMIT ROY (2013): Impulse shopping statistics, com/2011/04/impulse-shopping-statistics.html, SZAKÁLY ZOLTÁN, PALLÓNÉ KISÉRDI IMOLA, NÁBRÁDI ANDRÁS (2010): Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán, Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, ISBN , p. 126 SZŰCS RÓBERT SÁNDOR (2011): A fiatalkorúak által fogyasztott néhány élelmiszeripari termék marketing és fogyasztóvédelmi szempontú vizsgálata, Doktori (Ph.D.) értekezés, Debreceni Egyetem, p TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE: Mit jelent a tudatos vásárlás, WAYNE D. HOYER, DEBORAH J. MACINNIS, RIK PIETERS (2013): Consumer behavior, South-Western Cengage Learning, p

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék VIII. Táplálkozásmarketing Konferencia Az egészség dimenziói a táplálkozásmarketingben

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

EPRES JOGHURTOK ÉLVEZETI ÉRTÉKÉNEK

EPRES JOGHURTOK ÉLVEZETI ÉRTÉKÉNEK EPRES JOGHURTOK ÉLVEZETI ÉRTÉKÉNEK OBJEKTÍV (MŰSZERES) VIZSGÁLATA ÉS SZUBJEKTÍV (FOGYASZTÓI) MEGÍTÉLÉSE SZIGETI ORSOLYA 1, ROMVÁRI RÓBERT 2 1 Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN Gilingerné dr Pankotai Mária Dr Bíró Lajos Munkánkban a hazai zöldségfogyasztást, ezen belül a hajtatott zöldségek fogyasztását próbáljuk felmérni.

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Free-Mail User Report 1 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Kutatási ismertető 01. január KutatóCentrum Online Piackutató 1036 Budapest, Lajos utca 103. I. emelet Tel.:+36

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

GfK 2014 GfK Multikliens tanulmányok 2014 1

GfK 2014 GfK Multikliens tanulmányok 2014 1 . GfK 2014 GfK Multikliens tanulmányok 2014 1 Miért dolgozzon velünk? Egyedülálló adatforrás Háztartáspanel: egyedülálló adtaforrás a vásárlókról és a piaci folyamatokról Jelentős iparági tapasztalat Iparági

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A gyermekkori elhízás és az élelmiszercímke összefüggéseinek marketing szempontú vizsgálata

A gyermekkori elhízás és az élelmiszercímke összefüggéseinek marketing szempontú vizsgálata 773 A gyermekkori elhízás és az élelmiszercímke összefüggéseinek marketing szempontú vizsgálata SZŰCS RÓBERT SÁNDOR Kulcsszavak: élelmiszercímke, gyermek- és fiatalkori elhízás, magas zsír-, só-, cukortartalmú

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. házi feladat. QFD elemzés. Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. házi feladat. QFD elemzés. Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Minőségmenedzsment (BMEGT20M002) házi feladat QFD elemzés Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01. 1. Az elemzés tárgya A következőkben a cigaretta

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2012. augusztus KutatóCentrum 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Az e-vásárlást kipróbálók, az online

Részletesebben

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

E-vásárlások és e-vásárlók a földrajzi térben. Szabó Mihály EDUTUS FŐISKOLA. Gazdálkodás és Menedzsment szak, III. évfolyam

E-vásárlások és e-vásárlók a földrajzi térben. Szabó Mihály EDUTUS FŐISKOLA. Gazdálkodás és Menedzsment szak, III. évfolyam E-vásárlások és e-vásárlók a földrajzi térben Szabó Mihály EDUTUS FŐISKOLA Gazdálkodás és Menedzsment szak, III. évfolyam Bevezetés Az utóbbi években, stagnáló gazdasági környezetben is dinamikus növekedést

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

KUTATÁSI TANULMÁNY. Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések. és szakértői tevékenység iránti keresletről

KUTATÁSI TANULMÁNY. Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések. és szakértői tevékenység iránti keresletről TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY a Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések és szakértői tevékenység

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KPMGalkalmazottak. biztosítási szokásai. KPMG Biztosítási konferencia. Előadó: Szőke Péter, igazgató 2015.05.14.

KPMGalkalmazottak. biztosítási szokásai. KPMG Biztosítási konferencia. Előadó: Szőke Péter, igazgató 2015.05.14. KPMGalkalmazottak biztosítási szokásai KPMG Biztosítási konferencia Előadó: Szőke Péter, igazgató 2015.05.14. Agenda Mik a minta főbb demográfia és egyéb jellemzői? Hogy takarítanak meg a KPMG dolgozói?

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan: Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP-2.2.10-10-2010-004

BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP-2.2.10-10-2010-004 BESZÁMOLÓ A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 2009. ÉVI CLV. TÖRVÉNY A GYAKORLATBAN ÁROP-2.2.10-10-2010-004. AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PÁLYÁZAT E-LEARNING ALAPÚ KÉPZÉS A JOGALKALMAZÁS JAVÍTÁSA ÁROP-2210/2010. KÓDSZÁMÚ

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék Kutatás az Emberi Jogok Világnapja alkalmából Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Előzmény... 2 A kutatás célja és módszertana... 3 Közvélemény-kutatás eredményei... 3 Közvélemény-kutatás ábrái...

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kollégiumának

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kollégiumának A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kollégiumának A hajléktalan betegek ápolói (szakdolgozói) ellátásának legfontosabb etikai kérdései tárgyában kialakított 1/2009. számú állásfoglalásának

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Összességében a magyar lakosság élelmiszerfogyasztói magatartásában két paradox helyzet alakult ki, nevezetesen az elmúlt évtizedben mind az

Összességében a magyar lakosság élelmiszerfogyasztói magatartásában két paradox helyzet alakult ki, nevezetesen az elmúlt évtizedben mind az É T E L E D A Z É L E T E D Az 2006. év végi élelmiszerbotrányok jelentősen befolyásolták a magyar lakosságot az élelmiszerkockázatok megítélése terén. Ugyanakkor a valódi kockázatok felismerésében, az

Részletesebben

AVOP kérdőív és értékelése

AVOP kérdőív és értékelése AVOP kérdőív és értékelése A kérdőívre a két workshopon megjelentek közül 47-en válaszoltak. Bár a kérdőíves felmérés nem mondható reprezentatívnak, mégis alkalmas volt arra, hogy bizonyos problématerületeket

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Az Olimpiai Csapat. Megítélés a lakosság és a támogatók körében. GfK Hungária 2012. szeptember - október

Az Olimpiai Csapat. Megítélés a lakosság és a támogatók körében. GfK Hungária 2012. szeptember - október Az Olimpiai Csapat Megítélés a lakosság és a támogatók körében GfK Hungária 2012. szeptember - október GfK 2012 Közvélemény-kutatás és szponzori megkérdezés 2012. október 1 A Magyar Olimpiai bizottság

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Kor szerinti megoszlás

Kor szerinti megoszlás Bevezető A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról. Az adatfelvétel 2014 nyarán folyt, a válaszadók a meghatározó hazai IT médiumokban,

Részletesebben

7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA

7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7a. AZ ATTITŰD- ÉS MOTIVÁCIÓKUTATÁS MÓDSZERTANA Kérdőívek A fogyasztó a motívumai alapján határoz és cselekszik. Ha így van, akkor a reklámokkal ezeket a fogyasztói késztetéseket, szükségleteket

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008.

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Vizsgálat tárgya: munkatársi elégedettség Kutatás módszere: 1-5-ig megválaszolható zárt típusú kérdéseket tartalmazó önkitöltős kérdőív (papíralapú) Adatfelvétel

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ ÉLELMISZER INNOVÁCIÓBAN TECHNOLÓGIA, TUDÁS, TÁRSADALOM GYIMES ERNŐ SZTE MÉRNÖKI KAR

KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ ÉLELMISZER INNOVÁCIÓBAN TECHNOLÓGIA, TUDÁS, TÁRSADALOM GYIMES ERNŐ SZTE MÉRNÖKI KAR KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ ÉLELMISZER INNOVÁCIÓBAN TECHNOLÓGIA, TUDÁS, TÁRSADALOM GYIMES ERNŐ SZTE MÉRNÖKI KAR MAI MENÜ Táplálkozás funkciói és hibái Egészség és táplálkozás Társadalmi igények Táplálkozás

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! VÁLLALATI KÉRDŐÍV 2012. MÁJUS

A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! VÁLLALATI KÉRDŐÍV 2012. MÁJUS A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! VÁLLALATI KÉRDŐÍV 2012. MÁJUS Jó napot kívánok. A TNS Hoffmann munkatársa,. vagyok. A piaci szabályozással kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni. Azzal a személlyel szeretnék

Részletesebben

Önértékelés IAIS alapon *

Önértékelés IAIS alapon * Dr. ASZTALOS László György a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának tagja Budapest 1013 Krisztina krt.39. T: 36/1/489-9350 Fax: 36/1/489-9352 E-mail: asztalos.laszlo@pszaf.hu 047/ALGY/2006 Önértékelés IAIS alapon

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

az étrend-kiegészítők forgalmazásának fogyasztóvédelmi szabályaiban

az étrend-kiegészítők forgalmazásának fogyasztóvédelmi szabályaiban Ellentmondások az étrend-kiegészítők forgalmazásának fogyasztóvédelmi szabályaiban Miklovicz Attila, főtitkár Jog az Egészséghez Egyesület Mi a jólét? A szubjektív jólét legfontosabb tényezője a jó egészségi

Részletesebben

Ergonómia I.-Termék-ergonómia

Ergonómia I.-Termék-ergonómia A felhasználói kör fogalma, tervezői megközelítések Termék-ergonómia modellje Termékhasználat körülményei környezeti hatások társas, szociális környezet pillanatnyi állapot fizikai kialakítás testméretek,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0062-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartam: 30 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. Egy jó szó Zuglóban 2013. április Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten 2012 enet. Minden jog fenntartva enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. www.enet.hu

Részletesebben