Bálványozott tudatosság avagy az önámítás magas szintje. Dr. Szűcs Róbert Sándor 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bálványozott tudatosság avagy az önámítás magas szintje. Dr. Szűcs Róbert Sándor 1"

Átírás

1 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! Bálványozott tudatosság avagy az önámítás magas szintje Dr. Szűcs Róbert Sándor 1 Abstract: Gyakorta emlegetett szó az élelmiszervásárlás kapcsán a tudatos vásárló kifejezés. Azonban a korlátozott és pontatlan információbázison hozott döntéseivel senki sem válhat igazi tudatos vásárlóvá. Az 1150 főt magában foglaló kérdőíves kutatási eredményeim alapján kijelenthetem, hogy a magyar fogyasztók egy szűk szegmenstől eltekintve nem ismerik az élelmiszereken található főbb jelöléseket, az azokkal kapcsolatos fogalmakat sem, úgymint az INBÉ, RDA, funkcionális élelmiszer, stb. kifejezéseket. A fogyasztók sok esetben még az elvárható és triviálisnak tűnő jelöléseket sem értik pontosan, példaként említve azt, hogy a fogyasztók jelentős része nem tudja megfogalmazni a különbséget a magyar és hazai termék jelölések között sem. A korábban vázolt kép az élelmiszerek cukortartalmára is igaz. KORLÁTOZOTT INFORMÁCIÓBÁZISON TUDATOS DÖNTÉST?! 1962-ben J. F. Kennedy az Egyesült Államok elnöke 1962-ben deklarálta a fogyasztóvédelmi jogokat (majd 1975-ben az Európai Közösség is). Megállapította, hogy a fogyasztók a legkevésbé meghallgatott, de legfontosabb gazdasági közösség, akiknek érdekében olyan jogszabályokat kell megalkotni, amely biztosítja a jogot: az információra (the right to know), a biztonságra (to be safe), a választásra (to choose), a meghallgattatásra (to be heard). (GYARMATI, 2005). Ahhoz, hogy a vásárló igényeinek megfelelő döntést hozhasson, döntését információk biztosításával támogathatjuk. Ez tulajdonképpen nem más, mint a fogyasztókat megillető 4 alapjog közül az információhoz való jog (the right to know). Biztosítani kell, hogy a fogyasztó megfelelő ismeretekkel rendelkezzen az áru és szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, különösen annak minőségéről, áráról, díjáról, összetételéről, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és a használattal járó veszélyekről. Az információ biztosításának egyik legegyszerűbb módja az élelmiszereken megjelenő tájékoztatás, amely a fogyasztót nem csupán mennyiségi, hanem minőségi információval látja el, közérthetően. A lényeg mindenképpen a gyors közérthetőségen, az egyszerű érthetőségen van. Ennek oka rendkívül egyszerű; a fogyasztó csak ritka esetben fog komoly erőfeszítéseket megtenni a mélyreható ismeretek megszerzése érdekében. 1 Szolnoki Főiskola, Kereskedelem és Marketing Tanszék 139

2 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor Tény, hogy a fogyasztókat érő ingerek száma drasztikusan emelkedik. A termék csomagolása hemzseg a jelölésektől, az adatoktól, melyek a fogyasztóknak nem információk, csupán adatok. A címkén olyan mennyiségű adatot tárunk a fogyasztó elé, amit ő már nem akar, vagy nem tud feldolgozni. Napjaink fogyasztói társadalmát meglehetősen sok jelzővel látják el a szakemberek, melyek között gyakorta szerepel a patchwork jelző is. Ha a fogalmat kicsit tágabban értelmezzük, akkor elmondhatjuk, hogy a fogyasztók különböző információforrásokat használnak tudásuk gyarapítására. Ennek leggyakoribb forrásai az ismerősök-, barátok ajánlásai, vállalati marketingaktivitások, reklámok, internetes oldalak (válogatás nélkül). Közös bennük, hogy koránt sem tökéletes és megbízható források. Az eredmény az, hogy fogyasztónk lehetőségeihez mérten, laikusként tájékozódik ( jobb esetben), majd összerak egy rész- vagy féligazságokon alapuló véleményt, tudásbázist. Gestaltpszichológiai hasonlattal élve azonban az egész több, mint a részek összessége; vagyis az eredmény az lesz, hogy a fogyasztó korlátozott vagy rossz információbázison fog döntéseket hozni. Egyvalami tény, ha a fenti okfejtés igaz, márpedig igaz, akkor a fogyasztói tudatosság erőteljes csorbát szenved. A TUDATOS VÁSÁRLÓ A meglehetősen gyakran emlegetett szavak közé sorolhatjuk a tudatos vásárló kifejezést, illetve kívánatos magatartásnak a tudatos vásárlást. Nem egyszerű azonban megfogalmazni mit is jelentenek pontosan ezek a kifejezések. A tudatosság meghatározására alapműnek tekintem a HOFMEISTER és TÖRŐCSIK (1996) által megfogalmazott fogyasztói magatartást leíró trendeket. A trendek közül kiválasztva azokat, melyek a tudatosság szempontjából fontosak, kiegészítésekkel, felvetésekkel az alábbiakban ismertetem őket: A fogyasztók egyre inkább öntudatosak, függetlenségre vágynak és nem kívánnak mintákat követni. Sajnálatos tény azonban, hogy még az internet korában sem képes a fogyasztó az adatokat tökéletesen feldolgozni és tudatos fogyasztói magatartásban összesíteni, mint ahogyan látni fogjuk. Szokatlanul és nehezen felismerhető módon viselkednek, ellentmondásba keverednek saját magukkal, kiszámíthatatlanok. Ezen jelzők semmiképpen sem a tudatosság irányába mutatnak. Igénytelenek és igényesek is egyidejűleg, a képzettségi szint emelkedik; bizonyos termékekből a legjobb minőséget keresik, míg másokból a leggyengébb minőséggel is beérik. A jelenség nem feltétlenül jövedelemfüggő. A tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy a képzettségi szint emelkedése nem jelenti feltétlenül a fogyasztók tudatosságának, jogtudatosságának emelkedését is egyben. Erre több, jelent írásban is szereplő kutatás is utal. Döntéseiket az érzelmek jelentősen befolyásolják, mely jelenség szintén nem a racionalitás és tudatos vásárlás legfőbb ismérve. 140

3 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! A fogyasztó érzi, hogy nem helyes a fogyasztást választani pótcselekvésként a problémák megoldására, de egyelőre vásárol. Ez a megállapítás már a gyermekekre is igaz (SZŰCS, 2011). A jövő fogyasztóiként a vállalatok igyekeznek a fogyasztói lojalitást már a legkorábban megszerezni, és márkahűségre nevelni a gyermekeket. Kifejezetten nekik címeznek egyes reklámüzeneteket (SULYOKNÉ, 2000; HOFMEISTER, 2006). Elméleti síkon a gazdaság viszonylag hamar megtalálta a gyermek helyét a fogyasztói társadalomban. Beillesztette a David Fincher által megfogalmazott fogyasztói társadalmi filozófiába: Akkor mik vagyunk mi? Nem tudom, hát... gondolom, fogyasztók. Úgy van! Mi fogyasztók vagyunk, az életszínvonal-megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? A színes magazinok, a televízió, az 500 csatorna, egy név az alsógatyánkon, viagra, hajnövesztő, műolaj (FINCHER, 1999). A részletezett jelenség szintén nem a tudatos vásárlás jellemzője, mi több, esélyt sem ad igazán rá. HOFMEISTER és TÖRŐCSIK (1996) az alábbi megfogalmazással élt: A vevő kiszolgáltatott a piac eladó szereplőjének ( ) A fogyasztó ezzel szemben nem kiszolgáltatott. Tudatában van hatalmának, elvárja, hogy pénzéért értéket kapjon, fogyasztótársaival szolidáris, kiszűri a piacról azokat a vállalkozókat, akik érdekei ellen tesznek, akár azzal, hogy becsapják az államot, akár hogy a fogyasztók kárára akarnak nyereséghez jutni. Ebben az értelemben a tudatos vásárló mindenképpen fogyasztó, semmiképpen sem vevő. A TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE a következőképpen fogalmaz: a klasszikus fogyasztóvédelem szerint tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy átverjék. Aki tisztában van fogyasztói jogaival, és él is velük. A fogyasztók természetesen, erős önvédő mechanizmusuknak engedve meglehetősen tudatos fogyasztónak vélik magukat. Korábbi, 2011-ben lefolytatott, élelmiszerekkel kapcsolatos 1297 főre kiterjedő kutatási eredményeim alapján megállapítást nyert, hogy az általában vett tudatosság mértéke 3,91-es értékkel jellemezhető egy 5 fokozatú, növekvő skálán, míg a jogtudatosság mértéke 3,64-es értékkel bír (SZŰCS, 2011). Látszólag az értékek kedvezőek. A vizsgálat azonban a tényleges tudásszint mérésére nem terjedt ki, így joggal nevezhetjük ezt a fogyasztók önbevallásán alapuló, vélelmezett tudatosságnak. SÜLE (2012) 280 egyetemi hallgatóra kiterjedő kutatásában vizsgálata azt, hogy a megkérdezett neme és fogyasztóvédelmi oktatásban való részvétele hogyan hat a fogyasztói tudatosságra. Kutatásában kiemeli, hogy a női fogyasztókat sokkal inkább jellemzi a hedonista fogyasztás és árérzékenység, mint a férfi vásárlókat. A Veblen-hatás erősebb a férfiak esetében, és nagyobb bizalmat támasztanak a jól ismert márkák irányába. A felmérés során kiderült, hogy mind a megkérdezett neme, mind pedig a fogyasztóvédelmi oktatásban való részvétel befolyásoló tényező, de sem a megkérdezett neme, sem pedig a képzettségi szint alapján nem lehet egyértelműen azonosítani a fogyasztói tudatosság szintjét. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a képzett fogyasztók viselkedésének főbb jellemzője az árérzékenység, míg a többi ( nem tanult ) csoport tagjait sokkal inkább a marketing és a márkák befolyásolták. Kiemeli azonban, hogy az eredmények nem általánosíthatók országos vagy globális szinten, 141

4 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor azok elsősorban a magyarországi egyetemistákra vetíthetők ki. Kívánatos magatartás a tudatos vásárlás, azonban számos tényező hátráltatja, nehezíti ennek megvalósítását. Általánosan elfogadott tény, hogy a vásárlások mintegy 80%-a érzelmi alapú, csupán a fennmaradó 20% tekinthető racionális döntésnek. Nem elhanyagolható az impulzus vásárlások aránya sem. HOYER et al. (2013) az impulzus vásárlások arányát 27-62% közé teszi, mely mérték termékfüggő. SUMIT (2013) szerint a ruházati termékek esetében ez az arány kb. 40%, míg az teljes impulzusvásárlások 14%-a élelmiszer. A felsorolás a végtelenségig folytatható lenne. Ha a fogyasztó igazán tudatos lenne, akkor minden marketingaktivitás ellenére lehetetlen lenne az, hogy az impulzusvásárlás, illetve az emocionális vásárlások ilyen jelentős mértéket ölthessenek. Látható, hogy hatalmas különbség van a vélelmezett tudatosság és a tényleges tudatosság szintje között. Emellett látható, hogy nagyon komoly összefüggés áll fenn a valódi tudatosság és a tényleges tudás között; hiszen tényleges és pontos ismeretek nélkül senki sem lehet tudatos vásárló. PROBLÉMAFELVETÉS, KUTATÁSI CÉL Értelmezésemben a tudatosság az élelmiszerek területén nem csupán azt jelenti, hogy a fogyasztó elolvassa az élelmiszereken található különböző jelöléseket, fogalmakat, hanem azt is, hogy érti azokat, tisztában van azok jelentéstartalmával, sőt, meg is tudja fogalmazni, mit jelentek ezek számára (valós tudás, valódi tudatosság). Kutatásomban elfogadom és alapként kezelem az általánosan elismert Allporti attitűd definíciót, mely szerint az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik (ALLPORT, 1955). A tudatos fogyasztói magatartás is lényegében hasonlítható az attitűdhöz, aminek 3 komponense van: kognitív (ismereti) komponenst, ami meggyőződést vagy ismeretet fejez ki. Példaként említve vizsgálhatjuk azt, hogy a társadalom tagjai ténylegesen és mérhető módon ismerik-e az élelmiszerekkel kapcsolatos fogalmakat, megnevezéseket (például funkcionális élelmiszer, magyar termék, hazai termék, stb.). affektív (érzelmi) komponens, ami a pozitív és negatív érzésekben ölt testet. Kutatási témakörömnél maradva vizsgálhatjuk azt, hogy a fogyasztókból milyen érzelmeket vált ki, ha meghallják azt a szót, hogy funkcionális élelmiszer vagy magyar termék. konatív (magatartás-tendencia) komponenst, ami magát a cselekvést fejezi ki, például megvásárolja, előnyben részesíti-e a fogyasztó a fentebb említett termékeket. 142

5 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! Az attitűdök mérésének sajátossága, hogy az affektív és konatív komponens viszonylag könnyen mérhető (kérdőíves zárt kérdésekkel), míg a kognitív komponens mérése az előzőekhez képest nehéz és munkaigényes feladat (fókuszcsoport, mélyinterjú, míg tömeges formában kérdőíves nyílt kérdésekkel lehetséges). Jelenlegi kutatásom a nehezebb és munkaigényesebb feladat megvalósítását tűzi ki célul. Kutatásaim jelenlegi fázisában arra vagyok kíváncsi, hogy a magyar fogyasztók mennyire (egészség)tudatosak, mennyire ismerik az élelmiszerekkel kapcsolatos szakmai jellegű fogalmakat, kifejezéseket, amelyekkel a mindennapi fogyasztásaik során találkozhatnak, amelyeket a médiában hallhatnak. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN A valódi tudatosság mérése érdekében kérdőíves kutatás került lefolytatásra 1150 fős fogyasztói minta bevonásával, amely 16 megyére terjedt ki, szeptember 28. és november 10. között. A megyék közül Jász-Nagykunk-Szolnok, Békés, Csongrád, Pest, Bács-Kiskun megye a többi megyéhez képest felülreprezentált. Ez az értékelést nem befolyásolta, ugyanis a területi hovatartozás hatása lényegtelennek bizonyult. 14 éves kortól a 70 év fölötti életkorig bárki bekerülhetett a mintába (átlagos életkor: 37,9 ± 15,0 év), melynek nem szerinti megoszlása jól reprezentálja a magyar lakosságot (53,5% nő, 46,5% férfi). A papír alapú kérdőív lényegi kérdései mind nyílt kérdések voltak (összesen 15 darab), melyekhez kiegészítésül zárt kérdések tartoztak (összesen 9 darab, mely tartalmazza a megkérdező személyes jellemzőire vonatkozó demográfiai kérdések számát is). A kérdőív nyílt kérdései a magyar- és hazai termékek közötti különbségre, a funkcionális élelmiszer fogalmára, a HÍR-programra, az INBÉ, RDA, BMI jelentéstartalmára, az élelmiszerek cukortartalmára, stb. vonatkoztak. A kérdőív nyílt kérdéseket tartalmazott, melyekre a fogyasztók önállóan, mindenféle segítség és támpont nélkül válaszoltak, saját véleményüket rögzítették, szabadon, terjedelmi megkötés nélkül. A nyílt kérdésekre adott válaszok az iskolai osztályzatnak (1-elégtelen, 5-jeles) megfelelően kerültek kiértékelésre. A válaszok értékelésének szubjektivitását kizárta, hogy az összes választ 3 különböző bíráló értékelte egymástól függetlenül, akik között az egyetértés mértéke 96,9% volt. A vélemények rögzítésére papír alapú kérdőívet használtam, a kérdezőbiztosokkal (melyben főiskolai hallgatók álltak segítő rendelkezésemre) támogatott megkérdezés eszközével élve. A lekérdezés során a kérdezőbiztosok segítő támogatást nem nyújtottak a megkérdezetteknek, így biztosítható, hogy a tényleges tudásszint mérése valósult meg. Kutatásommal fel kívánom tárni a magyar fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos valós és tényleges ismereti szintjét, ismerik-e, tudják-e az élelmiszereken található főbb jelöléseket, azokkal kapcsolatos fogalmakat. 143

6 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor A PIAC RÉSZEKRE BONTÁSA Annak érdekében, hogy a fogyasztók tudatossági szintjére ható tényezőket azonosítani és csoportba rendezni tudjam, faktoranalízist hajtottam végre. A faktoranalízis eredményét az alábbi 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A tudatosságra ható faktortényezők súlya és jelentősége Kérdések Mit jelent a funkcionális élelmiszer kifejezés?,646 Factor Mit jelent az INBÉ rövidítés?,638 -,262 Mit jelent az RDA rövidítés?,623 Mit jelent a BMI rövidítés?,562 Mi a különbség a magyar és hazai termék között?,540 Minek a rövidítése a HÍR?,397 Fenti válaszai alapján milyen érdemjegyet adna saját magának? (Önértékelés) Mennyire tartja magát tudatos vásárlónak? (Vélt tudatosság),318,607,537 Megkérdezett végzettsége,573 Megkérdezett jövedelme,445 Megkérdezett neme,603 Megkérdezett kora,492 Variancia 24,9% 11,0% 9,5% 9,1% 8,4% Forrás: Saját kutatás, 2014 Jól látható, hogy a magyarázott variancia legnagyobb részét a tartalmi kérdések (tartalmi faktor) teszik ki, melyek a varianciát 24,9%-ban magyarázzák. Nem elhanyagolható a fogyasztó vélt- és valós tudatossági szintje sem, mint faktortényező (11,0%). A megkérdezett végzettsége és jövedelme a varianciát 9,5%-ban magyarázza, vagyis a tudatosságnál nem tölt be döntő szerepet. Kutatási eredményeim igazodnak a SÜLE (2012) által vázoltakhoz, ugyanis a megkérdezett neme, kora (és végzettsége) befolyásoló tényező, de nem egyértelműen döntő tényezők. A magyarázott összvariancia értéke 62,9%, melyet rendkívül kedvezőnek tartok annak tükrében, hogy a fogyasztói tudatosság rendkívül összetett jelenség, még akkor is, ha azt csupán az élelmiszerekre szűkítetten vizsgáljuk. 144

7 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! A nyílt kérdésre adott válaszok alapján egyértelmű volt, hogy a magyar fogyasztók általános ismereti szintje, vagyis a válaszok alapján mért valódi tudatosság rendkívül gyengének tekinthető az élelmiszerekkel kapcsolatos fogalmak, jelölések kapcsán (2. táblázat átlag oszlopa). Ugyanakkor az is pontosan látszódott a kutatás során, hogy léteznek olyan szegmentumok a piacon, akik az átlagostól tudatosabbak, míg vannak olyanok, akik átlag alatti tudásszinttel rendelkeznek; vagyis a piac koránt sem tekinthető homogénnek. Ennek alapján a piacot 4 szegmentumra osztottam fel, melyek részletes jellemzőit az alábbi, 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat: Tényleges tudatosság szerinti szegmentáció Szegmentum Kérdések Sokasági átlag F-ráta*** Mennyire tartja magát tudatos vásárlónak? (Vélt tudatosság) 3,47 3,41 3,32 3,51 3,41 2,251 Mit jelent az INBÉ rövidítés? 3,77 1,38 1,52 4,59 2,58 397,448 Mit jelent az RDA rövidítés? 3,79 1,32 1,32 3,29 2,24 257,022 Mit jelent a funkcionális élelmiszer kifejezés? Mi a különbség a magyar és hazai termék között? 3,97 1,35 1,38 2,60 2,16 225,937 3,62 1,86 1,80 2,84 2,42 102,371 Mit jelent a BMI rövidítés? 4,60 1,72 2,13 4,42 2,99 257,723 Minek a rövidítése a HÍR? 1,84 1,06 1,08 1,42 1,32 37,507 Fenti válaszai alapján milyen érdemjegyet adna saját magának? (Önértékelés) Jellemző végzettség a szegmensben* 3,16 2,65 2,58 3,16 2,84 39,044 3,84 3,25 3,54 4,02-15,424 Jellemző jövedelemi szint** 2,86 2,55 2,59 2,79-6,742 Nők aránya a szegmentumban 63,6% 54,4% 42,3% 56,7% - 9,228 Átlagos életkor a szegmentumban 47,1 év 53,6 év 25,8 év 24,5 év ,305 Részarány a sokaságon belül 20,1% 26,5% 29,0% 18,1% - - Megjegyzés: * 2 szakmunkásképző, 3 szakközépiskolai érettségi, 4 gimnáziumi érettségi, 5 főiskola, 6 egyetem ** 2 kis mértékben átlag alatti, 3 átlagos, 4 kis mértékben átlag feletti *** A magasabb F-ráta értékek a kérdés súlyát jelölik a szegmentáció során Forrás: Saját kutatás,

8 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor Fenti értékekből jól látszik a piac heterogenitása: Az első szegmentum jellemzően középkorú nőket foglal magában, akik az átlagtól jóval magasabb szintű tudásszinttel jellemezhetők. Ha hasonlattal élnénk, olyanok, mint egy tyúkanyó, aki pontosan megnézi és tudja, hogy mit fogyaszt el és mi az, amit elutasít. Válogat ízlésének és tudásának megfelelően. A vélt és tényleges tudatossági szint közötti különbség itt a legkisebb mértékű. A legfőbb probléma nem a szegmentum tudásszintjével van, hanem azzal, hogy mértéke csupán a piac 20,1%-át teszi ki. A második szegmentum nem szerinti aránya már kiegyenlített, életkortát tekintve ebben a szegmentumban találhatók az idősebb generáció tagjai. Jelentősen átlag alatti tudásszinttel jellemezhetők. Számukra az élelmiszerekkel kapcsolatos újabb fogalmak, jelölések szinte teljesen ismeretlenek. A korábbi hasonlatot folytatva kijelenthetjük, hogy a tapasztalatok és kor a baromfiudvarban tekintélyt parancsol az öreg kakasnak, tyúknak, de jellemzően a múltban él. A megkárosítás veszélye vélelmezhetően mégsem túl magas, mely a kor tiszteletének szól. A harmadik szegmentum tagjait jellemzően férfiak alkotják, életkoruk jellemzően a fiatalsággal jellemezhető. A hasonlatnál maradva tipikus büszke kiskakas -ként írhatók le; a büszkeségtől (tudatosságtól) dagadó mellkast csak a hihetetlen gyenge valódi tudásszint inthetné szerénységre. A negyedik szegmentum a legfiatalabbakat tartalmazza, akik annak ellenére, hogy iskolai végzettségük, informatikai tudásuk bizonyára a legmagasabb a piacon, valódi tudásszintjük, tudatosságuk közepes szintűként írható le. Tipikus fiókák ők, ahol a tapasztalatok hiánya még gátja a valódi tudatosság kialakulásának. A szegmentáció grafikus szemléltetése érdekében diszkriminancianalízist végeztem, melynek összesített ábráján (1. ábra) is jól elhatárolhatók a különböző szegmensek egymástól. 146

9 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! 1. ábra: A klaszter centroidok ábrázolása a diszkriminanciafüggvények tükrében Forrás: Saját kutatás, 2014 A korábbi eredmények (faktoranalízis) kimutatták, hogy a megkérdezett demográfiai jellemzői önmagukban nem utalnak egyértelműen valamely szegmensbe való egyértelmű besorolásra. A végzettség és jövedelem csupán 9,5%-ban, a megkérdezett neme 9,1%-ban, kora 8,4%- ban magyarázza a varianciát. A besorolást (a válaszok helyességén túl) sokkal inkább az adott személy egyénisége, tudásvágya, érdeklődési köre, személyisége (összefoglalva a fogyasztó fekete doboza) határozhatja meg. Fentebb leírt táblázat pontosságát több statisztikai mutató (KMO-0,786, besorolás pontossága: 97,6%) igazolja. Jól látható, hogy a piac koránt sem homogén, ugyanakkor azon szegmentumok részaránya összességében alacsony, akik tudásszintjük alapján is valódi tudatossággal rendelkeznek az élelmiszerpiacon. Kiemelkedően alacsony a tudásszint a HÍR-program és funkcionális élelmiszerek esetében. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a fogyasztók által vélelmezett tudatosság és a tényleges tudásból levezethető tudatosság között hatalmas szakadék található. A tudni akarás szándéka azonban sokakban jelen van, hiszen a megkérdezettek 39%-a adta meg önként címét jelezve azt, hogy meg szeretné kapni a kérdések helyes megfejtéseit (megvalósult). 147

10 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor MAGYAR ÉS HAZAI TERMÉK: MIT IS JELENT?! Természetesen a fenti kérdéskörök önmagukban, részletesen is elemezhetők, úgymint az egyik fő, központi kérdés: Mi a különbség a magyar és hazai termék között?. A magyar és hazai termék közötti különbség fontosságát a megkérdezettek jól érzékelték, mindösszesen 7 fő volt, aki nem válaszolt a kérdésre. Ez példanélküli válaszadási készséget jelent. A fogyasztók 23,3%-a (268 fő) jelezte egyértelműen, hogy nem tudja a különbséget a magyar és hazai termék megjelölés között. Válaszára elégtelen osztályzatot a fogyasztók 46,4%-a kapott. Elég gyakori az a tévhit, hogy a két jelölés teljesen azonos, azok között semmi különbség sincs, illetve a magyar termék egyenlő a hungarikum megnevezéssel. Tökéletes választ ( jeles) a fogyasztók 18,8%-a fogalmazott meg, míg megközelítőleg helyes ( jó) válasszal a fogyasztók 8,7%-a bírt. Kijelenthetjük, hogy a fogyasztók negyede ismeri csupán a magyar és hazai termék közötti különbséget elfogadható pontossággal. A fogyasztók tudásszintje az 5 fokozatú skálán átlagosan 2,42-es értékkel írható le, ami rendkívül gyenge általános ismereti szintet jelent. Nemes egyszerűséggel kijelenthetjük, hogy a fogyasztók abszolút nem ismerik a magyar és hazai termékjelölés közötti különbséget. A nők minimálisan, alig mérhetően, de jobban teljesítettek, mint a férfiak. Az iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nem befolyásolja a válaszok helyességét; pont ugyan annyira nem tudják a különbséget a fogyasztók a két fogalom között. Megdöbbentő, hogy a éves kor közöttiek 64,2%-a, a éves kor közöttiek 50,0%-a elégtelen osztályzatot kapott válaszára. Mivel a magyar és hazai szavak nagyon egybecsengőek, és az alkalmazott jelölések is a megtévesztésig hasonlóak egymáshoz, a fogyasztók egyszerűen nem érzékelik a különbséget (2. ábra). 2. ábra: A magyar és hazai termékek jelölése és a fogyasztókban élő kép Forrás: saját szerkesztés, 2014 Tény, hogy a probléma létezik, melyet orvosolni kell. A központi kommunikáció erősítése segíthet az ismereti szint növelésében, mivel az eltelt 2 év talán nem volt elegendő idő a fogyasztók számára. Javasolt lehet 1 év után a vizsgálatot újra lefolytatni. Ha a tudásszint továbbra is ilyen alacsony szintű lesz, javasolnám a jelölésekben lévő különbségek növelését. 148

11 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! AMIRŐL FOGALMUNK SINCS: MI A FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZER ÉS MI AZ A HÍR?! Kutatásomban a fejezetcímben is említett kettő, az élelmiszerekkel kapcsolatos fogalom ismertségét vizsgáltam a fogyasztók körében; a HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) Program és a funkcionális élelmiszer fogalmának valódi ismertségére voltam kíváncsi, vagyis a fogyasztók képesek-e megfogalmazni azt, hogy mit jelent a HÍR, illetve a funkcionális élelmiszer jelölés. Mindkét jelölés (különösen a HÍR) erőteljesen összefügg a magyar- és hazai termékek kérdéskörével, a fogyasztói etnocentrizmus jelenségével. Szakmai körökben ismert mindkét fogalom. A HÍR Program célja a hagyományos- és tájjellegű élelmiszeripari termékek piaci pozíciójának előmozdítása. A Program több száz termékeket ölel fel, melynek népszerűsítési feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az Agrármarketing Centrum végzi. A funkcionális élelmiszer talán legjobb megfogalmazását SZAKÁLY et al. (2010) adja meg: Az élelmiszerek ( ) segítenek fenntartani az ember egészségét, megakadályozni a betegségek fellépését, vagyis fő funkciójuk az egészségvédelem, általa a jó életminőség biztosítása. Az egyre fokozódó környezetszennyezés mai korszakában különösen azok az élelmiszerek értékelődtek fel, amelyek egy vagy több ún. bioaktív (egészségvédő) hatóanyagot tartalmaznak, avagy ilyenekkel dúsították azokat (funkcionális élelmiszerek). A funkcionális jelző jelentéstartamának megfogalmazására a fogyasztók 64,1%-a elégtelen osztályzatot kapott. A HÍR Program ismertsége ettől is sokkal gyengébb, a fogyasztók 90,8%-a nem tudta annak tartalmát. Megjegyzendő, hogy a magas értékek nem a túlzott szigorúság- és a válaszadási hajlandóság hiányának következménye, melyet a kérdőív más, hasonló struktúrájú kérdései támasztanak alá. A funkcionális élelmiszer esetében jó, illetve jeles osztályzatnak megfelelő osztályzatot a fogyasztóknak 26,8%-a kapott. Ez az arány a HÍR esetében mindösszesen 7,7%. A fogyasztók tudásszintje az 5 fokozatú skálán átlagosan 2,16-os értékkel írható le a funkcionális élelmiszer esetében, ami rendkívül gyenge általános ismereti szintet jelent. A helyzet a HÍR Program esetében ettől is sokkal rosszabb, itt az áltagos érték mindösszesen 1,32. Kijelenthetjük, hogy a funkcionális szó, mint élelmiszereket jellemző fogalom a fogyasztók körében nagyon gyenge tényleges ismeretséggel, míg a HÍR Program majdhogynem tökéletesen ismeretlen fogalom. A demográfiai alapú szegmentáció lehetséges, de az áltaghoz mérten nagy eltéréseket nem találunk. A nők ismereti szintje, ha kis mértékben is, de magasabb a férfiakéhoz viszonyítva. Az életkort vizsgálva a legnagyobb tudásbéli lemaradást a éves korosztály mutatja, de a évesek és 65 éven felüliek is átlag alatti tudásszintet mutatnak fel a két fogalom ismeretének tekintetében. A funkcionális élelmiszerek fogalmának ismerete alig mérhető mértékben kedvezőbb a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők esetében. A HÍR esetében még ez a kis mérték sem igazolható. A lakóhely befolyásoló hatása elenyésző. 149

12 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor TALÁN A CUKORTARTALOM, HÁTHA AZT ISMERI A FOGYASZTÓ Kutatásomban a többrétűséget tartottam szem előtt és ahogyan említettem a tényleges tudásszintre voltam kíváncsi. Az élelmiszerek összetételének vizsgálata szintén fontos kérdés mindenféle ítélethirdetés előtt. Kutatómunkám során kértem a fogyasztókat, hogy tippeljék meg néhány, közkedvelt élelmiszer cukortartalmát, mivel napjainkban ez az a kérdés, ami a leginkább a figyelem középpontjába kerül. Az egyszerűség kedvéért a cukortartalmat nem grammban kértem kifejezni, hanem azt kellett megtippelni a fogyasztóknak, hogy az adott élelmiszer körülbelül hány darab kockacukornak megfelelő cukormennyiséget tartalmaz (1 kockacukor 3,4 gramm). Így a kérdés sokkal inkább kézzelfoghatóvá és elképzelhetővé vált a fogyasztók számára. A helyes értéktől való eltérés pozitív és negatív irányban is mérhető %-os formában (tipp/ valódi érték), ami az iskolai érdemjegyeknek megfeleltetve objektíven értékelhetővé vált. Az élelmiszerek körét és a válaszok leíró statisztikáját az alábbi, 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: Néhány élelmiszer cukortartalmára vonatkozó fogyasztói tippek leíró statisztikája Coca-Cola üdítő (0,33 l) Snickers csoki Cerbona müzli Milli joghurt (300 gr) Fanta üdítő (0,5 l) Nestea tea (0,5 l) Répa (1 kis tál) Megoldás (db kockacukor) , Átlagos tippérték 11,6 11,9 4,1 5,1 12,9 9,1 3,5 Módusz 10,0 9,0 3,0 4,0 10,0 6,0 2,0 Szórás 11,3 12,2 6,0 5,8 13,8 10,8 4,7 Helyes válaszok száma Helyes válaszok aránya (%) 18,7 7,6 1,1 0,8 1,8 1,0 20,3 A helyes megoldástól alacsonyabb tippek aránya (%) Átlag az iskolai osztályzatoknak megfelelően 47,6 41,6 24,3 91,9 77,4 76,9 12,1 2,5 2,2 1,8 1,6 2,1 2,0 1,9 Elégtelen osztályzatok aránya (%) 40,9 49,8 60,6 75,5 55,9 58,4 74,5 Jeles osztályzatok aránya (%) 21,4 11,7 1,1 10,7 12,7 15,8 20,3 Forrás: saját kutatás, 2014 Fenti táblázat alapján jól látható, hogy a fogyasztók tippjei a valós értéktől jelentős eltérést mutatnak. Ha röviden, néhány mondattal szeretnénk összefoglalni a fenti táblázatot, akkor kijelenthetjük, hogy megdöbbentő a fogyasztók tudatlansága az élelmiszerek szénhidráttartalmát illetően. 150

13 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! Fenti adatok tükrében az alábbi főbb megállapításokat tehetjük: A média által sokszor említett Coca-Cola cukortartalmát a fogyasztók a többi termékhez képest nagyobb pontossággal találták el. A helyes válaszok aránya relatíve magasnak mondható, 18,7%. Itt lett a legalacsonyabb az elégtelen osztályzatnak megfelelő tippek aránya (40,9%) és legmagasabb a jeles osztályzat aránya (21,4%). Meg kell jegyezni, hogy ennek a terméknek a cukortartalma kapja a legnagyobb figyelmet a médiában (marketingkommunikációs aktivitásban). A hasonló cukortartalmú, de jóval kisebb médiafigyelmet kapó Fanta termék esetében a fogyasztók már koránt sem teljesítettek ilyen jól. A fogyasztók a termék cukortartalmát alulbecsülték, a válaszadók 77,4%-a a tényleges cukortartalomtól alacsonyabb értéket jelölt meg. A Coca-Cola esetében a média jól kommunikálja a termék cukortartalmát, míg a Fanta esetében az elmaradó kommunikáció a fogyasztói ismeret alacsonyabb szintjét eredményezi. A müzliszelet (Cerbona) esetében a fogyasztók jellemzően túlbecsülték a termék cukortartalmát. Az egészségesnek ítélt termékeknél az alacsonynak nevezhető marketingkommunikációs költés következménye a fogyasztók tájékozatlansága. A jeles osztályzatnak megfelelő kiváló tippek aránya itt a legalacsonyabb arányú (1,1%). A répa, mint természetes zöldség cukortartalmát a fogyasztók drasztikusan túlbecsülték (87,9%). Mivel a természetes forrásból származó élelmiszerek kis figyelmet kapnak marketing szempontból, így valószínűsíthetően csak azon fogyasztók adtak helyes megoldást, akik az egészségtudatos fogyasztók szegmensébe sorolhatók. A MATTHEWS et al. (2004) leírta, hogy a cukrozott, magas zsírtartalmú joghurtok a gyermekek által leggyakrabban fogyasztott magas zsír-, cukor vagy sótartalmú élelmiszerek között találhatók. Ennek ellenére a tanulmány főként szakemberek körében terjedt el, a fogyasztók körében kevésbé. A következmény jól látható: A fogyasztók 91,9%-a alulbecsülte a joghurt cukortartalmát. Minden termék esetében megfigyelhető egy rendkívül szűk szegmens, aki jellemzően helyes válaszokat fogalmazott meg. Ezen fogyasztók aránya 10 20% közötti, mely kiválóan igazodik a fenti klaszteranalízis eredményeihez. Őket nevezhetjük tudatos fogyasztóknak, akik ismerik fogyasztói jogaikat, a termékek összetételét és az egyes összetevők egészségre gyakorolt hatását ( tyúkanyó ). Tudásuk magas szintű, mely nem csupán saját feltételezésük, hanem valóságos és tényszerű. 151

14 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor ÖSSZEFOGLALÁS, MEGJEGYZÉSEK Kutatási eredményeim alapján bizonyítottnak látom azt a korábbi feltételezésem, miszerint a magyar fogyasztók erőteljesen felülértékelik tényleges ismereti szintjüket az élelmiszerek terén. Részigazságokkal tarkított, több-kevesebb valóságtartalmú forrásból összeszedett információk alapján összeállítják a saját világképüket és magyarázatukat, azonban ezek a meglátások meglehetősen pontatlanok. Jelen kutatás igazolja a korábbi feltételezést, miszerint hatalmas szakadék található a fogyasztók vélt- és valós tudatossági szintje között, kedvezőtlen irányban. Tényként könyvelem el a fenti eredmények tükrében, hogy az élelmiszereken alkalmazott jelölések nem látják el megfelelően szerepüket, változtatásra szorulnak. A reformok sokrétűek lehetnek és egy különálló hasonló terjedelmű írás alapjául szolgálhatnának (újabb kutatással alátámasztva természetesen), amellett, hogy javaslataim sok esetben az írásba szőve megtalálhatók. Ezeken túl néhány megjegyzést említve a teljesség igénye nélkül: Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete, mely a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról rendelkezik, ami december 13-tól kötelező erővel bír (tápértékek esetében 2 éves türelmi idő van). A rendelet természetesen sokrétű, így teljes tárgyalására nincs lehetőség. A rendelet értelmében az INBÉ jelölést december 13. után már nem lehet alkalmazni, helyette az RI (referencia beviteli érték) jelölésének bevezetéséről dönthetnek önkéntesen a cégek (CSÁSZÁR, 2014). Jelen írásomban nem a változás helyességéről vagy helytelenségéről kívánok állást foglalni, csupán azon aggodalmamnak adok hangot, miszerint a fogyasztók jelentős része még az INBÉ ről sem tudta, hogy mit jelent; vajon mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az új jelölés tartalmával megbarátkozzon? Számos kiváló javaslat létezik, melyek között megemlíteném az European Heart Network, illetve hazánkban a Magyar Nemzeti Szívalapítvány javaslatát is, mely a jelzőlámpa fényeihez hasonlóan (piros, sárga, zöld) színkódokkal tájékoztatná a fogyasztót az élelmiszerek összetételéről. Javaslatuk hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók egyszerűsített formában információt kapjanak például a magas zsír-, só-, cukortartalmú élelmiszerek összetételéről már az elülső oldalon. Az általuk javasolt jelzőlámpás jelölésnél megítélésem szerint nem létezik egyszerűbb és jobb javaslat. A javaslat elvetésre került az Európai Parlament által, pont a részletesebb INBÉ érték bevezetése miatt. A teljességhez hozzátartozik, hogy a rendszer 2012 óta az Egyesült Királyságban önkéntes jelleggel már működik, szép eredményeket felmutatva. Az előzőekhez szorosan kapcsolódik az élelmiszerek cukortartalmát bemutató jelölés is, melyet valljuk be és lássuk a kutatási eredmények alapján a fogyasztók nem ismernek és jellemzően jelenlegi formájában nem is érdekli őket. A következmény mérhető, hiszen a túlzott szénhidrát fogyasztás következtében (pl.: cukrozott szénsavas üdítőitalok, gyorséttermi ételek, stb.) a 152

15 TANULMÁNYKÖTET III. Így kutattunk mi! gyermek- és fiatalkori elhízás óriási mértéket öltött. Meglátásom szerint kizárólagos felelőse nincs a dolognak, egyetlen profitorientált vállalat sem hibáztatható kizárólagosan. A gyártók jól felfogott profitérdekeik mellett tevékenykednek, tájékoztatva (melynek mértéke ugyan megkérdőjelezhető) a fogyasztókat a veszélyekről. A fogyasztó ugyanakkor dönt, sok esetben ismerve a túlzott fogyasztással járó kockázatokat, és megveszi a terméket. Erre senki sem kényszeríti. A megoldás kulcsa meglátásom szerint kereshető a nem megfelelő, pontatlan vagy túlbonyolított tájékoztatásban. A kérdés és okok elemzése szintén messzire vezető okfejtés lehetne. Egy azonban tény, jelenlegi szinten a kutatás eredményei alapján a magyar fogyasztókat egy kis szegmenstől eltekintve nem tekintem tudatos vásárlónak, melynek fő oka a valódi ismeretek hiánya. Ennek rendezése nem csupán marketing jellegű-, hanem fogyasztóvédelmi kérdés és felelősség is. 153

16 Így kutattunk mi! Dr. Szűcs Róbert Sándor FELHASZNÁLT IRODALOM ALLPORT G. W. (1955) Becoming: Basic Considerations for a Psychology of Personality, New Haven, London: Yale University Press, p CSÁSZÁR LÁSZLÓ (2014): Új korszak az élelmiszerek jelölésében, Élelmiszer folyóirat, 2014/6. szám, 22. évfolyam, ISSN , p FINCHER D. (1999): Fight Club, 1999, Movie, Fox 2000 Pictures, min. 139 GYARMATI A. (2005): Fogyasztóvédelem, Printex 96 Kft, Szolnok, p. 227 HOFMEISTER-TÓTH Á. (2006): Fogyasztói Magatartás, Aula Kiadó, Budapest, p HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES TÖRŐCSIK MÁRIA (1996a): Fogyasztói magatartás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, p.13. MATTHEWS A., COWBURN G., RAYNER M., LONGFIELD J., POWELL C. (2004): A gyermekeket célzó egészségtelen élelmiszerek marketingje Európában, Eurpoean Heart Network, p. 21 SÜLE MARGIT (2012): Can conscious consumption be learned? The role of Hungarian consumer protection education in becoming conscious consumers., International Journal of Consumer Studies. Mar2012, Vol. 36 Issue 2, p SULYOKNÉ GUBA J. (2000): Kis emberek, nagy piac, avagy a gyermek fogyasztóvá válása. In Marketing & Menedzsment 34. évf szám p SUMIT ROY (2013): Impulse shopping statistics, com/2011/04/impulse-shopping-statistics.html, SZAKÁLY ZOLTÁN, PALLÓNÉ KISÉRDI IMOLA, NÁBRÁDI ANDRÁS (2010): Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán, Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, ISBN , p. 126 SZŰCS RÓBERT SÁNDOR (2011): A fiatalkorúak által fogyasztott néhány élelmiszeripari termék marketing és fogyasztóvédelmi szempontú vizsgálata, Doktori (Ph.D.) értekezés, Debreceni Egyetem, p TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE: Mit jelent a tudatos vásárlás, WAYNE D. HOYER, DEBORAH J. MACINNIS, RIK PIETERS (2013): Consumer behavior, South-Western Cengage Learning, p

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Dr. Szűcs Róbert Sándor,

Dr. Szűcs Róbert Sándor, Dr. Szűcs Róbert Sándor, főiskolai adjunktus, Ph.D. szucsrobert@szolf.hu A PÁLYÁZAT A NEMZETI EGYÜTTMŐKÜDÉSI ALAP TÁMOGATÁSÁVAL JÖTT LÉTRE. A tehetséggondozás mőhelyeinek (TDK és Szakkollégium) fejlesztése

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató)

Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató) Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató) Dr. Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék A HAGYOMÁNY-ÍZEK-RÉGIÓK (HÍR)

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék VIII. Táplálkozásmarketing Konferencia Az egészség dimenziói a táplálkozásmarketingben

Részletesebben

Helyettesítő termékek a tej esetében

Helyettesítő termékek a tej esetében Helyettesítő termékek a tej esetében Pavelka Vivien III. évfolyam, Pénzügy számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konzulens: Dr. Borbély Csaba egyetemi docens Böröndi-Fülöp Nikoletta egyetemi

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

matematikai statisztika

matematikai statisztika Az újságokban, plakátokon, reklámkiadványokban sokszor találkozunk ilyen grafikonokkal, ezért szükséges, hogy megértsük, és jól tudjuk értelmezni őket. A második grafikon ismerős lehet, hiszen a függvények

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI

NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉS HARMADIK NYELV A nyelvi és motivációs felmérés néhány tanulsága a BGE turizmus - vendéglátás szakos I. évfolyamos hallgatók leggyengébb csoportjában Fűköh Borbála

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

OKOS MÉRÉS PROJEKT a. Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből

OKOS MÉRÉS PROJEKT a. Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből OKOS MÉRÉS PROJEKT a Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből Készült a MÉRÉSI PANELMINTA ÁTALAKÍTOTT FUNKCIÓJÚ HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTÁSA projekt keretében A Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer

1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer DR. FODOR MÓNIKA * Értékrend, élelmiszerfogyasztói preferencia és a szolgáltatás-választás indítékai közötti összefüggések a hazai munkahelyi étkezés piacán 1. Bevezetés Correlations between the individual

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

EPRES JOGHURTOK ÉLVEZETI ÉRTÉKÉNEK

EPRES JOGHURTOK ÉLVEZETI ÉRTÉKÉNEK EPRES JOGHURTOK ÉLVEZETI ÉRTÉKÉNEK OBJEKTÍV (MŰSZERES) VIZSGÁLATA ÉS SZUBJEKTÍV (FOGYASZTÓI) MEGÍTÉLÉSE SZIGETI ORSOLYA 1, ROMVÁRI RÓBERT 2 1 Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem

Részletesebben

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat A Kecskeméti Református Általános Iskola 2014. évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése Hatodik évfolyam. Létszámadatok: 1. táblázat A hatodik évfolyamon a 91 tanulóból 8 fő SNI és egyéb rész-képesség

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN Gilingerné dr Pankotai Mária Dr Bíró Lajos Munkánkban a hazai zöldségfogyasztást, ezen belül a hajtatott zöldségek fogyasztását próbáljuk felmérni.

Részletesebben

Képzési beszámoló június - július

Képzési beszámoló június - július 2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

ÉLELMISZER-JELÖLÉSEK FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSE 1

ÉLELMISZER-JELÖLÉSEK FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSE 1 ÉLELMISZER-JELÖLÉSEK FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSE 1 Soós Mihály 1 Dr. Szigeti Orsolya 2 Dr. Szente Viktória 3 Polereczki Zsolt 4 Dr. Szakály Zoltán 5 1 tudományos segédmunkatárs, 2 egyetemi docens, 3 adjunktus,

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI

A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása... 2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények -

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - 203. 2 Bevezetés Kitöltési időszak: 203.08.2. 5:00 óra és 203.08.27. 2:30 között Az eredetileg tervezett határidőt (203.08.25. 24:00)

Részletesebben

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon 1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya

Tanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Tanácsadók álláskeresési álmai Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Cél Megtalálni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a friss diplomások elhelyezkedési esélyeit. Ezek

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

A társadalmi kapcsolatok jellemzői A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs:

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: New tasks in food and nutrition sciences (In Hungarian language) Official

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben