KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN"

Átírás

1 Opitz Éva *, Kovács István ** KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN Empirikus kutatási eredmények bemutatása A vállalatoknak ahhoz, hogy fenntartható fejlõdést érjenek el, három alaptõkét kell megfelelõen kezelniük. Elõször a vállalkozások likviditásával kapcsolatos, vagyis hogy mindig rendelkezésre álljon elegendõ cash flow, amely biztosíthatja a vállalatok likviditását. Másodszor, hogy a vállalat környezetileg is fenntartható legyen. Tehát olyan természeti erõforrásokkal dolgozzon tevékenysége során, melyek felhasználási üteme a természetes reprodukció üteme alatt marad, valamint nem veszélyezteti a környezetet. Harmadszor pedig figyelembe kell vennie azt, hogy társadalmilag fenntarthatóan mûködjön, és értékeket teremtsen környezetében. Ezen alaptõke elõállhat az egyéni humán tõke növelése révén, valamint a társadalmi célok támogatása által is (Dyllick Hockerts, 2002). A három alaptõke egymásra hatását mutatja be az 1. ábra. 1. ábra A vállalati fenntarthatóság hármas alapjának kölcsönhatásai Forrás: (Dyllick Hockerts, 2002) * fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola ** PhD hallgat, BME TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 169

2 Az ábrán látható, hogy a vállalati célok elérése érdekében minden egyes alaptõkénél figyelembe kell venni a társadalmi, környezeti hatásokat is. A gazdasági hatékonyságnál ez a természeti erõforrások felhasználásának hatékonyságát, a környezeti hatékonyságot jelenti. Ezt a vállalatok úgy tudják elérni, hogy versenyképes árú terméket kínálnak, melyek a fogyasztói igények kielégítését szolgálják, valamint mindezek mellett csökkentik a termék teljes életciklusa alatt keletkezõ káros környezeti hatásokat és a felhasznált erõforrások mennyiségét (DeSimone Propoff, 1997). A gazdasági hatékonyságnál a társadalmi hatékonyság fogalma is megjelenik, ami alatt a vállalat hozzáadott értékére vetített társadalmi hatásait értjük (Dyllick Hockerts, 2002). Az ábrából továbbá kitûnik, hogy mind a társadalmi hatékonyság, mind a környezeti hatékonyság növekedése a gazdasági hatékonyság emelkedését eredményezi. A környezeti felelõsség meghatározásánál fontos megállapítani, hogy milyen környezetben van jelen a vállalat. Hisz megeshet az is, hogy egy alig szennyezett környezetre hat negatívan a szervezet, vagy az is, hogy egy, a teljesítõképességének határain lévõre, melynek következménye a rendszer teljes összeomlását okozhatja. Ezek alapján tehát nem a környezeti hatékonyság, hanem a teljesítmény a mérvadó. A harmadik alaptõke a társadalmi felelõsség. Fontos leszögezni, hogy kik az érintettek (szûkebb, tágabb értelemben). A társadalmi teljesítmény tehát a cég társadalmi hatásának és potenciális társadalmi hatásának arányát mutatja ki. A fenntartható fejlõdéssel kapcsolatban tehát fontos beszélnünk a fenntartható fogyasztásról is, melynek célja a termékek, szolgáltatások és beruházások hatékonyságának és eredményességének maximalizálása annak érdekében, hogy a társadalom igényeit a jövõ generációk igényei teljesítésének veszélyeztetése nélkül lehessen kielégíteni (Norvég Környezetvédelmi Minisztérium, 2007). A nem fenntartható fogyasztás jellemzõi közé tartozik a fogyasztás káros, egészségtelen hatása, a környezet pusztulása, a hulladék mennyiségének a növekedése stb. A nem fenntartható fogyasztás káros hatásainak kivédése nem csupán globalizációs és nemzeti szintû megoldások keresését jelenti, hanem az egyén és a szervezetek szintjén is megköveteli a termeléssel, az értékesítéssel és a fogyasztással kapcsolatos tevékenységek folyamatos mérlegelését. A kutatás elõzményei Az Általános Vállalkozási Fõiskola kutatócsoportja a szervezetek, ezen belül is a bevásárlóközpontok környezettel kapcsolatos viselkedését és mûködését vizsgálja a vásárlók szemszögébõl és véleménye alapján. A kérdõíves felmérés adatainak feldolgozása során képet kapunk e kereskedelmi egységek kínálatalakító politikájáról, mûködtetésének gyakorlatáról, a mikrokörnyezetbe való beilleszkedésének mikéntjérõl, a fenntartható fogyasztást elõtérbe helyezõ kommunikációs politikájukról. Ezen kívül kíváncsiak vagyunk arra, hogy a bevásárlóközpontokat/hiper- és szupermarketeket látogató vásárlóknak milyen a környezet védelmével kapcsolatos attitûdjük, hogyan látják a látogatott üzleteknek a fenntartható környezet és a fenntartható fogyasztás érdekében folytatott tevékenységét, valamint milyen mértékben érvényesül a környezettudatosság saját háztartásukban, életvitelükben. Kutatásunk fókuszául azért választottuk a bevásárlóközpontokat, a hiper- és szupermarketeket, mivel korábbi kutatások eredményei azt mutatták, hogy a mindennapi környezetterhelésnek 30 40%- a vezethetõ vissza a magánháztartások vásárlási magatartására, fogyasztási szokásaira, amelyeket e kiskereskedelmi nagyüzemek jelentõsen befolyásolnak. A kutatás végsõ célja az, hogy felmérjük az egyéneknek a fenntartható életmóddal kapcsolatos ismereteit, attitûdjeit, valamint a fenntarthatóságot szolgáló életmódját mindennapi viselkedésmintáik alapján. Ezen információk birtokában javaslatokat fogalmazunk meg az egyének és a kereskedelmi piaci szereplõk számára a fenntarthatóságot szem elõtt tartó felelõs magatartásminták követésének a módjaira. 170 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

3 A kutatásból származó fontosabb eredmények Felmérésünk során elsõdleges, kvantitatív kutatást alkalmaztunk, mely online módon, sztenderd kérdõíven történõ lekérdezést takar. Az adatokat Excel- és SPSS-programban dolgoztuk fel matematikai, statisztikai módszerek alkalmazásával. A kényelmes mintavétel során a bevásárlóközpontok/hiper- és szupermarketek rendszeres vásárlói kerülnek a mintába. A célunk az volt, hogy olyan korú személyeket kérdezzünk, akik a fenntartható életmód és fogyasztás gyakorlatának fõ szemléletformálói lehetnek egyrészt aktivitásuk, másrészt fogyasztásuk alapján. Ezért kutatásunk célcsoportja elsõsorban fiatalok (18 35 évesek), háztartásban élõk, családosok. Korukból adódóan hosszú távon õk a formálói a fenntartható életmódot szolgáló viselkedésmintáknak. A minta elemszáma 165 fõ volt. A mintánkról elmondható, hogy a megkérdezettek fõ profilja a következõk szerint alakult: nagyobb részben éves, középiskolát végzett, városi lakos, aki több fõs családban, alacsony, illetve közepes jövedelmû háztartásban él. 2. ábra A minta szociodemográfiai profilja nõ férfi évnél idõsebb általános középiskola fõiskola, egyetem Budapest Egyéb város Megyei jogú város Község 66,9 33,1 N=163 79,2 9,8 4,3 1,8 4,9 N=163 0,6 76,1 23,3 N=163 47,2 27,0 8,0 N=159 17,8 % Az alábbi, 3. ábrán szemléltetjük, hogy válaszadóink szerint társadalmunkban mely tevékenységek alkalmazása jelenti a környezeti károk kivédésében a legfontosabb szerepet. Látható, hogy a válaszadók többsége 69,1 százalék szerint a megújuló energiaforrások alkalmazása jelentheti a környezetben okozott károk csökkentésének egyik leghatékonyabb módját. Nem meglepõ, hogy ugyanekkora szerepet kapott a hulladékok újrahasznosítása is (69,1 százalék). Mai társadalmunkban e két tevékenység kapja a legnagyobb társadalmi figyelmet (társadalmi célú hirdetések, közvéleményt befolyásoló tv-, rádiómûsorok, és még sorolhatnánk). Ez az a két terület, amelyben a fogyasztói szféra ma már a különbözõ állami és európai uniós támogatásoknak és a közvéleményt befolyásoló marketingtevékenységeknek a hatására évrõl évre magasabb szerepet vállal. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 171

4 3. ábra A környezeti károk kivédésében jelentõs szerepet játszanak I. A harmadik helyen szerepel 49,7 százalékkal a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése, majd ezt követi 41,2 százalékkal a természetes környezet megõrzése, megújítása, valamint 38,8 százalékkal a víz minõségének megõrzése. Manapság sok olyan hírt lehet olvasni és hallani, amelyben mind a Föld ivóvízkészletének csökkenésére hívják fel a figyelmet. Több olyan kereskedelmi hirdetést is láthattunk, amelyekben Magyarország gazdag ivóvízkészletére hívták fel a figyelmet. Valószínûleg ezek hatására növekszik évrõl évre a fontossága társadalmunkban is e kérdésnek. A 4. ábrán láthatjuk azokat a területeket, amelyek a válaszadók szerint a legkisebb mértékben csökkentik a környezeti károk hatásait. Látható, hogy az utolsó helyet 7,9 százalékkal a környezetvédelemmel kapcsolatos minõségbiztosítási rendszerek kötelezõvé tétele szerepel. Érezhetõ, hogy az emberek kevésbé bíznak meg ezekben a rendszerekben. Valószínû, hogy mindebben szerepe volt az elmúlt idõszakok környezeti katasztrófáinak is (pl. a vörösiszap-katasztrófa). Érdekesség, hogy míg a hulladékok újrahasznosítása az elsõ helyen szerepelt 69,1 százalékkal, addig a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlatának a kiterjesztése csupán 30,3 százalékos eredményt tudhat magáénak. Ebben közrejátszhat az a tény is, hogy az egyes társadalmi rétegeket nagyon nehéz mozgósítani, fõleg úgy, hogy számukra ez haszonmentes tevékenység. 172 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

5 4. ábra A környezeti károk kivédésében jelentõs szerepet játszanak II. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a környezeti károk kivédését elsõsorban a megújuló erõforrások alkalmazásában, valamint a hulladékok újrahasznosításában látja. A megkérdezettek harmada köti össze a környezet károsítását a pazarló fogyasztással, a természet megõrzésének, megújulásának szükségességével, az energiatakarékosság szerepével, a hulladékok megfelelõ kezelésével. Felmérésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan vélekednek válaszadóink arról, hogy társadalmunkban kiknek a szerepe fontosabb a környezeti károk kivédésében. Ezt az eredményt szemlélteti az 5. ábra. Látható, hogy 3,2-es átlaggal a civil szervezetek szerepe a válaszadók véleménye szerint jelentõs. Õket követik a helyi önkormányzatok 3,0-es átlaggal, majd a vállalatok 2,8-es átlaggal. Meglepõ, hogy a legkisebb szerepet az államnak 2,5-es átlag szánták. A válaszadók saját szerepüket az utolsó elõtti helyre rangsorolták, 2,7-es átlaggal. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 173

6 5. ábra Átlagosan kinek a szerepe fontosabb a környezeti károk kivédésében? Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az elsõ említésnél az állampolgárok (60 darab elsõ említés), valamint a kormány (57 darab elsõ említés) szerepe a legfontosabb. Sajnálatos viszont, hogy az ötödik említésnél az állampolgárokat (37 darab ötödik említés), valamint a civil szervezeteket (40 darab ötödik említés) jelölték meg a legtöbben. 6. ábra Kinek a szerepe fontosabb a környezetvédelem során? 174 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

7 Összességében elmondható, hogy a válaszok azt mutatják, hogy a környezeti károk kivédésben elsõsorban a civil szervezeteknek, valamint az önkormányzatoknak van tennivalójuk, míg a környezetet valójában használó vállalatoknak és egyéneknek jóval kisebb szerep jut. Az államnak tulajdonítják a legkisebb szerepet a környezet megóvásában. Felmérésünk következõ kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók milyen bevásárlóközpontban vásárolnak a leggyakrabban. Ezt mutatja be a 6. ábra is, melybõl jól láthatjuk, hogy a Westend 36 említéssel, míg az Allee 29 említéssel a leggyakrabban látogatott bevásárlóközpontok egyike. Õket követi az Aréna és a Mammut említéssel, majd az Árkád 11 említéssel. Láthatjuk, hogy a megkérdezettek többsége, közel 70 százaléka a nagyobb bevásárlóközpontokat részesíti elõnyben a kisebb, családiasabb bevásárlásokkal szemben. 7. ábra Bevásárlóközpont, ahol a leggyakrabban vásárol A 8. ábrán azt szemléltettük, hogy a válaszadók mely hiper- és szupermarketekben vásárolnak. Látható, hogy a Tesco 71 említéssel a leggyakrabban látogatott kereskedelmi központ. Õt követi az Auchan 45 említéssel, majd a Spar 26 említéssel. Az alábbi ábra összevetése a fenti ábrával is azt mutatja, hogy az állampolgárok sokszor nem tudják megkülönböztetni, hogy milyen típusú kereskedelmi központot látogatnak meg, valamint nem is érzik az egyes kategóriák közti különbséget. Ezt szemlélteti az is, hogy pl. a Tesco mint bevásárlóközpont és mint hiper- és szupermarket is megjelent a két kérdés során. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 175

8 8. ábra A hiper- és szupermarket, ahol a leggyakrabban vásárol Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezek a kereskedelmi egységek hol és milyen földrajzi távolságban helyezkednek el a megkérdezettek lakhelyétõl. Az 9. ábra bemutatja, hogy válaszadóink 54,5 százaléka esetében a bevásárlóközpont annak a városnak a belterületén helyezkedik el, amelyben lakik. 26,7 százalék állította, hogy a bevásárlóközpont a város, település határán túl helyezkedik el. 9. ábra A bevásárlóközpont elhelyezkedése 26,7 Ahol l akom, a város/tel epülés bel terül etén 54,5 Ahol l akom, a város/település határán 18,8 Ahol l akom a város/település határán túl Mivel a környezetvédelemmel kapcsolatban fontos kérdéskör az is, hogy maguk az állampolgárok milyen közlekedési módot választanak, ezért mi is rákérdeztünk arra, hogy leggyakrabban mely közlekedési eszközöket veszik igénybe bevásárlásaik intézésekor. Az 10. ábrán azt mutatjuk be, hogy válaszadóink nagy aránya 43 százaléka tömegközlekedéssel közelíti meg a bevásárlóközpontot. A válaszadók 41,2 százaléka személygépkocsival intézi bevásárlásai többségét. 176 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

9 10. ábra Milyen közlekedési eszközt vesz igénybe a bevásárlóközpont megközelítése során? 15,2,6 43,0 Tömegközlekedéssel Személygépkocsi val Bi cikl i vel Gyal og 41,2 Felmérésünkben nyílt kérdéssel megvizsgáltuk azt is, hogy a bevásárlóközpontok hány kilométerre helyezkednek el a megkérdezettek lakóhelyétõl. A 11. ábra bemutatja, hogy a bevásárlóközpontok 15 százaléka kevesebb mint 1 kilométerrel a megkérdezettek lakóhelyétõl helyezkednek el a városban. Továbbá láthatjuk azt is, hogy a válaszadók 34 százaléka 1 és 5 kilométer közöttire becsüli a bevásárlóközpontnak a lakhelyétõl való távolságát. Tehát a fentebb tett kijelentésünket támasztja alá ez is, hisz a bevásárlóközpontok egyre több városban és kijelenthetjük, hogy egyre több fõvárosi kerületben megtalálhatóak. Ma már nem tudunk úgy elutazni, hogy akár útközben se találkozzunk például egy Tescóval. 11. ábra Hány kilométerre helyezkedik el lakóhelyétõl a bevásárlóközpont? TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 177

10 Összességében elmondható, hogy a bevásárlóközpontok felére jellemzõ az, hogy a város belterületén helyezkedik el, és a megközelítésükre a leggyakrabban tömegközlekedést, valamint személygépkocsit vesznek igénybe annak ellenére, hogy a bevásárlóközpontok távolsága a lakhelytõl mindössze 1 5 kilométer között van, és átlagban jónak ítélték meg ezeknek a tömegközlekedéssel való megközelíthetõségét. Kutatásunk során mértük azt is, hogy átlagosan mennyire elégedettek a válaszadók a bevásárlóközpontok egyes szolgáltatásaival, valamint, hogy ezek a szolgáltatások mennyire kínálnak környezetkímélõ megoldásokat (12. és 13. ábra). A megkérdezettek többsége tömegközlekedéssel közelíti meg a bevásárlóközpontokat, ezért nem meglepõ, hogy a legelégedettebbek azzal voltak, hogy a kereskedelmi egység megközelíthetõ tömegközlekedéssel 4,1-es átlag, esetleg külön buszjárat szállítja oda a vásárlókat. Az alábbi ábrán azt is láthatjuk, hogy 3,7-es átlaggal a klímaberendezések ésszerû mûködésével is elégedettek a megkérdezettek. Továbbá láthatjuk, hogy a kényelmet szolgáló berendezések, mint pl. a padok, ivókutak, wc-k stb., 3,6-es átlagú elégedettséget tudhatnak magukénak. Továbbá ma már minden bevásárlóközpont igyekszik odafigyelni arra, hogy kulturált idõtöltést kínáljon (3,4-es átlag) látogatóinak, hisz ezáltal tudják elérni azt, hogy a vásárlók minél több idõt eltöltsenek az ilyen kereskedelmi egységekben. 12. ábra Elégedettség a bevásárlóközpontok szolgáltatásaival I. 178 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

11 13. ábra Elégedettség a bevásárlóközpontok szolgáltatásaival II. A fenti ábrán pedig azt láthatjuk, hogy a válaszadók mely tevékenységekkel a legelégedetlenebbek. Jól látható, hogy a hazai termékeket kínáló üzletek száma csupán 2,3-es átlagot ért el a kutatásunk során. Ezt követi a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlata 2,5-es átlaggal. Már több kérdés során is felmerült a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlata. A felmérés során érzékeltük, hogy a megkérdezettek kevésbé elégedettek a szelektív hulladéklerakó helyek kialakításával, valamint azzal, hogy mindezek kevésbé megtalálhatóak a nagyobb bevásárlóközpontok, valamint a hiper- és szupermarketek környékén. Pedig az ilyen központok és nagyobb kereskedelmi egységek területei azok, ahol az állampolgárok nagyobb bevásárlásaikat végzik és például szükség esetén nem tudják az új elektrotechnikai cikkek megvásárlása után a régi elektromos hulladékot környezetkímélõ módon eltávolítani háztartásukból. Ezért is lenne fontos odafigyelni ezekre a hulladékgyûjtõ helyekre és a kialakításukra. Összességében a bevásárlóközpontok által kínált kényelmi berendezésekkel (padok, ivóvíz, klíma, növények, gyermekmegõrzõ, ruhatár, tágas terek, stb.) mutatkozik a legnagyobb elégedettség, míg a kulturált idõtöltés lehetõségeivel, a lakosság zajártalomtól való megvédésével, a vízzel való racionális gazdálkodással, a reklamációk kezelésének gyorsaságával szemben közepes elégedettség mutatkozik. Egyértelmûen elégedetlenek a bevásárlóközpontok körüli zöld területek nagyságával, a nem természetes világítással, a bicikliforgalom parkolási lehetõségeivel, az adott település kulturális életébe való beilleszkedésével, a biotermékeket kínáló boltok számával, a nem környezetkímélõ csomagolási rendszerrel, a szelektív hulladékgyûjtés megvalósulásával, valamint a csak magyar termékeket értékesítõ üzletek alacsony számával. Faktorelemzés a bevásárlóközpontok elégedettségének tényezõi alapján Faktorelemzés alapján a következõ tényezõket tudtuk elkülöníteni egymástól: F1: Az egyes társadalmi rétegek informálása, valamint a közvetlen környezetüket érintõ problémák csökkentése: Elsõ fõfaktorunkhoz tartoznak azok a tényezõk, melyek a lakosok informálására helyezik a hangsúlyt. Látható, hogy az ide került szolgáltatások közt szerepel a bevásárlóközpont TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 179

12 honlapja, valamint, hogy hogyan kezelik a központok a fogyasztói panaszokat. Továbbá ide tartozik még a település lakosságának, valamint környezetének védelme. Tehát ehhez a faktorhoz tartoznak egyrészt a kommunikációt és ügyintézést elõsegítõ tényezõk, másrészt pedig a közvetlen környezetet óvó intézkedések is. F2: Természetesség: Második fõfaktorunkba soroljuk azokat a szolgáltatásokat, melyek a bevásárlás körülményeit minél természetesebben oldják meg, pl. természetes világítás, bicikliparkolás lehetõsége, valamint biotermékeket kínáló üzletek megjelenése. Láthatjuk, hogy erre a faktorra a természetesség a jellemzõ. F3: Kultúra-, valamint kényelemorientáltság: Következõ fõfaktorunk a kultúra, valamint kényelem orientált nevet kapta, mivel ide sorolhatóak azok a szolgáltatások, amelyek a kulturált idõtöltést teszik lehetõvé az egyes bevásárlóközpontokban, valamint a látogatók kényelmét szolgálják. F4: Környezetvédelem-orientált: Negyedik fõfaktorunkba tartoznak a környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, tevékenységek. Ide soroljuk a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlását, a környezetkímélõ csomagolás rendszerének megvalósulását. Továbbá megjelenik a csak hazai termékeket kínáló kereskedelmi egységek iránti igény is. F5: Közlekedésorientált: Az ötödik fõfaktorunkhoz csupán egyetlen egy szolgáltatás tartozik, mégpedig, hogy a bevásárlóközpont megközelíthetõ legyen tömegközlekedéssel (külön busz, buszmegálló). Klaszterelemzés az elégedettségi tényezõk fõfaktorai alapján A klaszterelemzéssel az volt a célunk, hogy a megfigyelt válaszadóinkat homogén csoportokba rendezzük. Az elemzésünkbe 163 esetet tudtunk bevonni. 1. táblázat A klaszterek jellemzõi Csoportátlagok tagság (fõ/%) F1 az egyes társadalmi rétegek informálása, valamint a közvetlen környezetüket érintõ problémák csökkentése F2 Természetesség F3 kultúra-, valamint kényelemorientáltság F4 környezetvédelem-orientált F5 Közlekedésorientált 1. klaszter 2. klaszter ,90% 16,56% 3. klaszter 4. klaszter ,96% 35,58% 0,081 1,086 0,183 0,351 0,425 0,0,37 0,074 0,331 0,204 0,480 0,722 0,730 0,908 0,668 0,017 0,495 0,423 0,255 1,534 0, XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

13 Láthatjuk, hogy az elsõ klaszterbe (N=52, 31,9%) sorolt válaszadók környezetvédelem-orientáltak (0,908-as faktorsúly), mivel fontos számukra az is, hogy a bevásárlóközpont természetes legyen (0,425-ös faktorsúly), valamint közlekedésorientáltak is (0,423-as faktorsúly). A második klaszterbe (N=27, 16,6%) sorolt megkérdezettekre a közlekedésorientáltság a legjellemzõbb (0,255-ös faktorsúly), valamint nem túlzottan érdeklik a közvetlen környezetüket érintõ problémák ( 1,086-os faktorsúly). A harmadik klaszterünkbe 26 válaszadó tartozik, a minta 15,9 százaléka. Rájuk az jellemzõ, hogy informálódnak a vásárlást megelõzõen, érdekli õket a közvetlen környezetüket érintõ környezeti problémák megoldása (0,183-as faktorsúly), ellenben nem sokat foglalkoznak a közlekedéssel ( 1,534-es faktorsúly). A negyedik klaszterünkbe (N=58, 35,6%) tartozó válaszadókra pedig a kultúra-, valamint kényelemorientáció a legjellemzõbb (0,730-as faktorsúly). A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy az egyes klaszterek milyen szociodemográfiai profillal írhatók le. (A kereszttábla-elemzés során néhány profilismérv-kategóriát össze kellett vonnunk annak érdekében, hogy a kereszttábla értékelhetõ legyen). (Lásd 7. táblázat). 2. táblázat A klaszterek szociodemográfiai profilja (N=163) Minta 1. klaszter 2. Klaszter 3. klaszter 4. klaszter Klaszterjellemzõ Nõ 66,9 63,5 66,7 61,5 72,4 2,4 Férfi 33,1 36,5 33,3 38,5 27,6 1,2, ,1 88,5 74,1 57,7 82,8 2,4 25 év feletti 20,9 11,5 25,9 42,3 17,2 2,3 Alap+középfokú végzettség Felsõfokú végzettség Alacsony-alsóközép jövedelemkategória ( ) Közép-felsõközép jövedelemkategória ( ) Háztartás nagysága (1 2 3) Háztartás nagysága ( ) 77,3 86,5 66,7 73,1 75,9 1 22,7 13,5 33,3 26,9 24,1 2,3,4 39,9 40,4 48,1 34,6 37,9 1,2 60,1 59,6 51,9 65,4 62,1 3,4 26,5 17,3 33,3 42,3 24,6 2,3 73,5 82,7 66,7 57,7 75,4 1,4 TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 181

14 Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az egyes klaszterekkel kapcsolatos ismereteinket, valamint elneveztük a klasztereket ezek alapján az ismérvek alapján: 3. táblázat A klaszterek neve és profilja (N=163) 1. klaszter Környezet- és természetorientált férfiak 2. klaszter Közlekedésorientált nõk és férfiak 3. klaszter Információs igényû és környezetbarát férfiak 4. klaszter Kényelem- és kultúraigényes fiatal nõk Inkább férfiak, év közöttiek, alap- és középfokú végzettségûek, alacsony-alsóközép jövedelemkategóriába tartoznak, nagy háztartásban élnek. Férfiak és nõk, 25 év felettiek, felsõfokú végzettségûek alacsony-alsóközép jövedelemkategóriába tartoznak, 1 3 fõs háztartásban élnek. Inkább férfiak, 25 év felettiek, felsõfokú végzettségûek, felsõközép-magas jövedelemkategóriába tartoznak, 1 3 fõs háztartásban élnek. Inkább nõk, év közöttiek, felsõfokú végzettségûek, felsõközép-magas jövedelemkategóriába tartoznak, nagy családban élnek (4 fõsnél nagyobb családban). A kutatás eredményei alapján javaslatainkat a fenntartható fogyasztást alakító három szereplõ (kormány és önkormányzatok, kereskedelemi egységek) szintjén fogalmaztuk meg, az egyént függõ változóként kezelve. Ennek oka elsõsorban az, hogy amint az a kutatásból is kiderült az egyének a fenntarthatóságot szem elõtt tartó viselkedésére jelentõs befolyással vannak mind a kereskedelemi szereplõk, mind az önkormányzati és kormányzati szintû döntések. Ezért javaslataink elsõsorban arra irányulnak, hogy hogyan, milyen ösztönzõkkel lehetne a fenntarthatóság irányába nagyobb mértékben elmozdítani az egyének attitûdjét és viselkedését. Javaslatok a kereskedelem felé Olyan üzleti és kommunikációs stratégiát javasolunk kidolgozni a bevásárlóközpontok, valamint a hiper- és szupermarketek számára, amelynek céljaiban tükrözõdik a cégnek a fenntartható életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és szociális szükségletekkel kapcsolatos igények kielégítését illetõ elhivatottsága. Egy ilyen a fenntarthatóságot szolgáló stratégia a jelenlegi, fõleg az élményt és kultúrát preferáló elsõdleges fõleg fiatalokból álló célcsoport vonzásán túl lehetõséget teremtene egy új, a fenntartható életmód iránt nagyobb elkötelezettséget mutató idõsebb célcsoport megnyerésére is. 182 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

15 A nagy kereskedelmi központok a fenntarthatósággal kapcsolatos eseményeket az energiaszolgáltatók, önkormányzatok, környezetvédelmi szakemberek, fogyasztóvédelmi civil szervezetek bevonásával nagyobb hatékonysággal lenne képes megszervezni. A bevásárlóközpontok üzletpolitikájában nagy hangsúlyt kellene helyezni magyar termékeket, valamint biotermékeket árusító boltok nyitására. Ezzel egy újabb célcsoport számára is kedveltté válhatnának. A bevásárlóközpontok létesítésekor fontos szempontnak kellene lennie, hogy az új üzletközpont telepítése ne csupán gazdaságilag érje meg egy önkormányzat számára, hanem az ott élõ lakosság szociális, társadalmi, kulturális igényeinek is megfeleljen. Ennek érdekében olyan plusz szolgáltatásokat kellene nyújtania, amelyek a lakosság életmódjára, viselkedésére pozitív hatással vannak. Ezek egy része lehetne kényelmi, vagy kulturális szempontú igénykielégítés (gyermekmegõrzõ, parkoló, ruhatár, virágok, padok, megfelelõ léptékû méretek), másrészrõl olyan beruházások és üzletpolitika, amelyek révén addicionális életmódjavulást realizálhatnának az idelátogatók, vagy éppen a környéken élõk (bolt- és termékválaszték szélessége, természetes világítás, környezetbarát csomagolás, zöld területek megõrzése, játszóterek, nyitott éttermek, kávézók, különbözõ kulturális és a környezetvédelemmel kapcsolatos programok, biciklimegõrzõk, sétálóutcák, stb.) (Jó példa erre az Allee bevásárlóközpont.). A fenntarthatóságot szem elõtt tartó szempontok figyelembevétele azt követeli meg, hogy a bevásárlóközpont létesítésében ne az önkormányzatok bevételnövelési szempontjai domináljanak, hanem független környezet- és társadalomtudományi szakemberek véleménye legyen a döntõ szempont. Javaslatok az önkormányzat felé Az önkormányzatok is jelentõs szerepet játszhatnak az egyének fenntarthatóságot szem elõtt tartó életmódjának alakításában. Látható, hogy a szelektív hulladékgyûjtés terén elért eredmények bár jelentõsek, de nem elegendõek. Ugyanígy a veszélyes anyagok és az elektronikai hulladékok külön kezelése sem teljes körû a lakosság körében. E téren az önkormányzatok akkor tehetnének többet, ha a szolgáltatást minél közelebb vinnék a lakossághoz. A szelektív hulladékgyûjtést össze lehetne kapcsolni a háztartási hulladékok gyûjtésével helyileg, valamint az elektronikai és veszélyes hulladékgyûjtõ szigetek kialakítása helyett (ahova csak a nagyon tudatosak szállítják el a berendezéseket), házhoz lehetne menni bizonyos napokon, vagy évente, amikor a lomtalanítások vannak. A lakosság körében nem ismert, hogy mi lesz a szelektív hulladékok, valamint a veszélyes hulladékok sorsa. Errõl tájékoztató anyagokat lehetne terjeszteni, ami ösztönözné az embereket, mivel látnák, hogy hogyan alakul a hulladékok újrahasznosítása vagy megsemmisítése tevékenységük következtében. Sokan csak legyintenek, hogy úgyis minden szelektív hulladék bekerül a szeméttelepre a háztartási hulladékkal együtt, így minek térjen át erre a gyakorlatra. Maximum az a motivációs érve a közös képviselõnek, hogy a szelektív hulladékgyûjtés következtében lassabban telik meg a háztartási hulladékgyûjtõ kuka, így kevesebb kukára lesz szükség, és kevesebb közös költséget kell fizetni. Nagyobb motivációt jelenthetne például az, hogy az a ház, amelyik szelektív gyûjtõhelyet állít be, azok részére csökkennének a szemétszállítási költségek is. Ennek nevelõ hatása hosszabb távon jelentõsebb lenne, mivel a család minden tagjának napi tevékenységébe gyakorlatként beleivódna a szelektív hulladékkezelés. A most ismertetett javaslat elsõsorban az önkormányzatok számára jelent feladatot, mivel a hulladékok elszállítóival õk kötnek szerzõdést. További önkormányzati feladat annak ellenõrzése, hogy minden házzal, illetve minden vállalkozóval kötött-e a hulladékok elszállító cége szerzõdést. Az illegális hulladékok növekvõ mennyiségének oka ennek hiányosságaiban rejlik. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 183

16 Javaslatok a kormányzat felé A kormányzat szerepe a kereskedelmi központok és a háztartások fenntartható életmódot és a környezet védelmét prioritásként kezelõ magatartásformájának kialakításában alapvetõ. E szerep megjelenési formái elsõsorban a törvények és szabályok, a minõségbiztosítási rendszerek, a termékszabványok, a fogyasztóvédelem, a hulladékhasznosító háttéripar, az önkormányzati szintû rendeletek. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy bizonyos területeken sikeres a kormányzat szerepvállalása a fenntartható viselkedésminták és magatartásformák alakításában, azonban az egyén szintjén a fenntarthatóságot szolgáló gyakorlat inkább közepes, ami az ismeretek vagyis az oktatás hiányosságaira, valamint a fenntarthatóságot szolgáló környezet hiányosságaira vezethetõ vissza. Ezen a téren az oktatáspolitikának lehet jelentõs szerepe. Felhasznált irodalom DeSimone, L. Propoff, F. (1997): Eco-Efficiency: the Business link to Sustainable Development. Cambridge, MIT Press. T. Dyllick K. Hockerts (2002): Beyond the business case for corporate sustainability. Business strategy and the environment, március április Corporate social responsibility: New Commission strategy to promote business contribution to sustainable development. Press release, Brüsszel, július 2. Corporate Social Responsibility: Partners for Progress OECD (Benne különösen: The European Union s approach to corporate social responsibility.) Corporate Social Responsibility: The EU Approach. Athén, április 5. (Szerzõ: Anna Diamantopoulou) Kenéz András (2005): Az ökológiai marketing paradoxona a tudatos fogyasztó és a materializmus taposómalma Norvég Környezetvédelmi Minisztérium (2007): Európa környezete, negyedik értékelés, 6. fejezet. Fenntartható fogyasztás és termelés. Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 1. Porter, M. E. Kramer, M. R. (2007): Stratégia és társadalom. Harvard Business Manager, február. Zadek, S. (2005): A vállalati felelõsségvállaláshoz vezetõ út. Harvard Business Manager, április. 184 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26.

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26. A 1- éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára 2010. május 26. A fiatalok véleménye a környezetvédelem jelentőségéről százalék A környezetvédelem

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra Készítette: Ressinka Ágnes Környezettudomány MSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Munkácsy Béla Egyetemi adjunktus

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek.

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Tudatos vásárlás Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Ökológiai lábnyom Egy ember ökológiai lábnyoma hektárban számítva

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A LAKOSSÁGI SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS LEHETİSÉGEI NYÍREGYHÁZÁN

A LAKOSSÁGI SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS LEHETİSÉGEI NYÍREGYHÁZÁN ZÖLDSZEMLÉLET MINDEN NAPRA AVAGY A TÉRSÉGI HULLADÉK- GAZDÁLKODÁSI KFT. KÖRNYEZETVÉDELMI KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE Hajzerné Hajnal Tünde PR referens A LAKOSSÁGI SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS LEHETİSÉGEI NYÍREGYHÁZÁN

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól

Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól Szocio-Demográfia A minta felépítése a következő specifikációk szerint: Vidék/ város Nem Születési év Végzettség Egy háztartáson belüli lakosok száma Lakás típusa Foglalkozás

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kampánya a jogszerűtlen szoftverhasználat ellen

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kampánya a jogszerűtlen szoftverhasználat ellen A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kampánya a jogszerűtlen szoftverhasználat ellen A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület céljai A 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia intézkedési tervének

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 2012-2013 Ökoiskolai munkaterv Mottó: Az ökológia lényege éppen az, hogy miként lehet kielégíteni a különbözőségében teljes világ lakóinak igényeit,

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Jóllét az ökológiai határokon belül

Jóllét az ökológiai határokon belül Jóllét az ökológiai határokon belül Csutora Mária Kaposvár, 2014 április 8. 1 Jóllét az ökológiai határokon belül? Lehetünk-e boldogok és elégedettek oly módon, hogy ökológiai lábnyomunk ne haladja meg

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató

GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató GREENFLOW CORPORATION Zrt. Őri István vezérigazgató A GREENFLOW vezetője: Őri István, vezérigazgató Környezetvédelmi és közigazgatási szakértő, 1980-tól dolgozik a hazai környezetügyben, kezdetben állami

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU A KAMARÁK ÚJ SZEREPKÖRE, ZÖLD KÖZBESZERZÉS A GYAKORLATBAN ELŐADÓ: DR. BARNA ORSOLYA FÜGGETLEN HIVATALOS KÖZBESZERZK ZBESZERZÉSI SI TANÁCSAD CSADÓ

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben