KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN"

Átírás

1 Opitz Éva *, Kovács István ** KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN Empirikus kutatási eredmények bemutatása A vállalatoknak ahhoz, hogy fenntartható fejlõdést érjenek el, három alaptõkét kell megfelelõen kezelniük. Elõször a vállalkozások likviditásával kapcsolatos, vagyis hogy mindig rendelkezésre álljon elegendõ cash flow, amely biztosíthatja a vállalatok likviditását. Másodszor, hogy a vállalat környezetileg is fenntartható legyen. Tehát olyan természeti erõforrásokkal dolgozzon tevékenysége során, melyek felhasználási üteme a természetes reprodukció üteme alatt marad, valamint nem veszélyezteti a környezetet. Harmadszor pedig figyelembe kell vennie azt, hogy társadalmilag fenntarthatóan mûködjön, és értékeket teremtsen környezetében. Ezen alaptõke elõállhat az egyéni humán tõke növelése révén, valamint a társadalmi célok támogatása által is (Dyllick Hockerts, 2002). A három alaptõke egymásra hatását mutatja be az 1. ábra. 1. ábra A vállalati fenntarthatóság hármas alapjának kölcsönhatásai Forrás: (Dyllick Hockerts, 2002) * fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola ** PhD hallgat, BME TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 169

2 Az ábrán látható, hogy a vállalati célok elérése érdekében minden egyes alaptõkénél figyelembe kell venni a társadalmi, környezeti hatásokat is. A gazdasági hatékonyságnál ez a természeti erõforrások felhasználásának hatékonyságát, a környezeti hatékonyságot jelenti. Ezt a vállalatok úgy tudják elérni, hogy versenyképes árú terméket kínálnak, melyek a fogyasztói igények kielégítését szolgálják, valamint mindezek mellett csökkentik a termék teljes életciklusa alatt keletkezõ káros környezeti hatásokat és a felhasznált erõforrások mennyiségét (DeSimone Propoff, 1997). A gazdasági hatékonyságnál a társadalmi hatékonyság fogalma is megjelenik, ami alatt a vállalat hozzáadott értékére vetített társadalmi hatásait értjük (Dyllick Hockerts, 2002). Az ábrából továbbá kitûnik, hogy mind a társadalmi hatékonyság, mind a környezeti hatékonyság növekedése a gazdasági hatékonyság emelkedését eredményezi. A környezeti felelõsség meghatározásánál fontos megállapítani, hogy milyen környezetben van jelen a vállalat. Hisz megeshet az is, hogy egy alig szennyezett környezetre hat negatívan a szervezet, vagy az is, hogy egy, a teljesítõképességének határain lévõre, melynek következménye a rendszer teljes összeomlását okozhatja. Ezek alapján tehát nem a környezeti hatékonyság, hanem a teljesítmény a mérvadó. A harmadik alaptõke a társadalmi felelõsség. Fontos leszögezni, hogy kik az érintettek (szûkebb, tágabb értelemben). A társadalmi teljesítmény tehát a cég társadalmi hatásának és potenciális társadalmi hatásának arányát mutatja ki. A fenntartható fejlõdéssel kapcsolatban tehát fontos beszélnünk a fenntartható fogyasztásról is, melynek célja a termékek, szolgáltatások és beruházások hatékonyságának és eredményességének maximalizálása annak érdekében, hogy a társadalom igényeit a jövõ generációk igényei teljesítésének veszélyeztetése nélkül lehessen kielégíteni (Norvég Környezetvédelmi Minisztérium, 2007). A nem fenntartható fogyasztás jellemzõi közé tartozik a fogyasztás káros, egészségtelen hatása, a környezet pusztulása, a hulladék mennyiségének a növekedése stb. A nem fenntartható fogyasztás káros hatásainak kivédése nem csupán globalizációs és nemzeti szintû megoldások keresését jelenti, hanem az egyén és a szervezetek szintjén is megköveteli a termeléssel, az értékesítéssel és a fogyasztással kapcsolatos tevékenységek folyamatos mérlegelését. A kutatás elõzményei Az Általános Vállalkozási Fõiskola kutatócsoportja a szervezetek, ezen belül is a bevásárlóközpontok környezettel kapcsolatos viselkedését és mûködését vizsgálja a vásárlók szemszögébõl és véleménye alapján. A kérdõíves felmérés adatainak feldolgozása során képet kapunk e kereskedelmi egységek kínálatalakító politikájáról, mûködtetésének gyakorlatáról, a mikrokörnyezetbe való beilleszkedésének mikéntjérõl, a fenntartható fogyasztást elõtérbe helyezõ kommunikációs politikájukról. Ezen kívül kíváncsiak vagyunk arra, hogy a bevásárlóközpontokat/hiper- és szupermarketeket látogató vásárlóknak milyen a környezet védelmével kapcsolatos attitûdjük, hogyan látják a látogatott üzleteknek a fenntartható környezet és a fenntartható fogyasztás érdekében folytatott tevékenységét, valamint milyen mértékben érvényesül a környezettudatosság saját háztartásukban, életvitelükben. Kutatásunk fókuszául azért választottuk a bevásárlóközpontokat, a hiper- és szupermarketeket, mivel korábbi kutatások eredményei azt mutatták, hogy a mindennapi környezetterhelésnek 30 40%- a vezethetõ vissza a magánháztartások vásárlási magatartására, fogyasztási szokásaira, amelyeket e kiskereskedelmi nagyüzemek jelentõsen befolyásolnak. A kutatás végsõ célja az, hogy felmérjük az egyéneknek a fenntartható életmóddal kapcsolatos ismereteit, attitûdjeit, valamint a fenntarthatóságot szolgáló életmódját mindennapi viselkedésmintáik alapján. Ezen információk birtokában javaslatokat fogalmazunk meg az egyének és a kereskedelmi piaci szereplõk számára a fenntarthatóságot szem elõtt tartó felelõs magatartásminták követésének a módjaira. 170 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

3 A kutatásból származó fontosabb eredmények Felmérésünk során elsõdleges, kvantitatív kutatást alkalmaztunk, mely online módon, sztenderd kérdõíven történõ lekérdezést takar. Az adatokat Excel- és SPSS-programban dolgoztuk fel matematikai, statisztikai módszerek alkalmazásával. A kényelmes mintavétel során a bevásárlóközpontok/hiper- és szupermarketek rendszeres vásárlói kerülnek a mintába. A célunk az volt, hogy olyan korú személyeket kérdezzünk, akik a fenntartható életmód és fogyasztás gyakorlatának fõ szemléletformálói lehetnek egyrészt aktivitásuk, másrészt fogyasztásuk alapján. Ezért kutatásunk célcsoportja elsõsorban fiatalok (18 35 évesek), háztartásban élõk, családosok. Korukból adódóan hosszú távon õk a formálói a fenntartható életmódot szolgáló viselkedésmintáknak. A minta elemszáma 165 fõ volt. A mintánkról elmondható, hogy a megkérdezettek fõ profilja a következõk szerint alakult: nagyobb részben éves, középiskolát végzett, városi lakos, aki több fõs családban, alacsony, illetve közepes jövedelmû háztartásban él. 2. ábra A minta szociodemográfiai profilja nõ férfi évnél idõsebb általános középiskola fõiskola, egyetem Budapest Egyéb város Megyei jogú város Község 66,9 33,1 N=163 79,2 9,8 4,3 1,8 4,9 N=163 0,6 76,1 23,3 N=163 47,2 27,0 8,0 N=159 17,8 % Az alábbi, 3. ábrán szemléltetjük, hogy válaszadóink szerint társadalmunkban mely tevékenységek alkalmazása jelenti a környezeti károk kivédésében a legfontosabb szerepet. Látható, hogy a válaszadók többsége 69,1 százalék szerint a megújuló energiaforrások alkalmazása jelentheti a környezetben okozott károk csökkentésének egyik leghatékonyabb módját. Nem meglepõ, hogy ugyanekkora szerepet kapott a hulladékok újrahasznosítása is (69,1 százalék). Mai társadalmunkban e két tevékenység kapja a legnagyobb társadalmi figyelmet (társadalmi célú hirdetések, közvéleményt befolyásoló tv-, rádiómûsorok, és még sorolhatnánk). Ez az a két terület, amelyben a fogyasztói szféra ma már a különbözõ állami és európai uniós támogatásoknak és a közvéleményt befolyásoló marketingtevékenységeknek a hatására évrõl évre magasabb szerepet vállal. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 171

4 3. ábra A környezeti károk kivédésében jelentõs szerepet játszanak I. A harmadik helyen szerepel 49,7 százalékkal a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése, majd ezt követi 41,2 százalékkal a természetes környezet megõrzése, megújítása, valamint 38,8 százalékkal a víz minõségének megõrzése. Manapság sok olyan hírt lehet olvasni és hallani, amelyben mind a Föld ivóvízkészletének csökkenésére hívják fel a figyelmet. Több olyan kereskedelmi hirdetést is láthattunk, amelyekben Magyarország gazdag ivóvízkészletére hívták fel a figyelmet. Valószínûleg ezek hatására növekszik évrõl évre a fontossága társadalmunkban is e kérdésnek. A 4. ábrán láthatjuk azokat a területeket, amelyek a válaszadók szerint a legkisebb mértékben csökkentik a környezeti károk hatásait. Látható, hogy az utolsó helyet 7,9 százalékkal a környezetvédelemmel kapcsolatos minõségbiztosítási rendszerek kötelezõvé tétele szerepel. Érezhetõ, hogy az emberek kevésbé bíznak meg ezekben a rendszerekben. Valószínû, hogy mindebben szerepe volt az elmúlt idõszakok környezeti katasztrófáinak is (pl. a vörösiszap-katasztrófa). Érdekesség, hogy míg a hulladékok újrahasznosítása az elsõ helyen szerepelt 69,1 százalékkal, addig a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlatának a kiterjesztése csupán 30,3 százalékos eredményt tudhat magáénak. Ebben közrejátszhat az a tény is, hogy az egyes társadalmi rétegeket nagyon nehéz mozgósítani, fõleg úgy, hogy számukra ez haszonmentes tevékenység. 172 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

5 4. ábra A környezeti károk kivédésében jelentõs szerepet játszanak II. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a környezeti károk kivédését elsõsorban a megújuló erõforrások alkalmazásában, valamint a hulladékok újrahasznosításában látja. A megkérdezettek harmada köti össze a környezet károsítását a pazarló fogyasztással, a természet megõrzésének, megújulásának szükségességével, az energiatakarékosság szerepével, a hulladékok megfelelõ kezelésével. Felmérésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan vélekednek válaszadóink arról, hogy társadalmunkban kiknek a szerepe fontosabb a környezeti károk kivédésében. Ezt az eredményt szemlélteti az 5. ábra. Látható, hogy 3,2-es átlaggal a civil szervezetek szerepe a válaszadók véleménye szerint jelentõs. Õket követik a helyi önkormányzatok 3,0-es átlaggal, majd a vállalatok 2,8-es átlaggal. Meglepõ, hogy a legkisebb szerepet az államnak 2,5-es átlag szánták. A válaszadók saját szerepüket az utolsó elõtti helyre rangsorolták, 2,7-es átlaggal. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 173

6 5. ábra Átlagosan kinek a szerepe fontosabb a környezeti károk kivédésében? Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az elsõ említésnél az állampolgárok (60 darab elsõ említés), valamint a kormány (57 darab elsõ említés) szerepe a legfontosabb. Sajnálatos viszont, hogy az ötödik említésnél az állampolgárokat (37 darab ötödik említés), valamint a civil szervezeteket (40 darab ötödik említés) jelölték meg a legtöbben. 6. ábra Kinek a szerepe fontosabb a környezetvédelem során? 174 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

7 Összességében elmondható, hogy a válaszok azt mutatják, hogy a környezeti károk kivédésben elsõsorban a civil szervezeteknek, valamint az önkormányzatoknak van tennivalójuk, míg a környezetet valójában használó vállalatoknak és egyéneknek jóval kisebb szerep jut. Az államnak tulajdonítják a legkisebb szerepet a környezet megóvásában. Felmérésünk következõ kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók milyen bevásárlóközpontban vásárolnak a leggyakrabban. Ezt mutatja be a 6. ábra is, melybõl jól láthatjuk, hogy a Westend 36 említéssel, míg az Allee 29 említéssel a leggyakrabban látogatott bevásárlóközpontok egyike. Õket követi az Aréna és a Mammut említéssel, majd az Árkád 11 említéssel. Láthatjuk, hogy a megkérdezettek többsége, közel 70 százaléka a nagyobb bevásárlóközpontokat részesíti elõnyben a kisebb, családiasabb bevásárlásokkal szemben. 7. ábra Bevásárlóközpont, ahol a leggyakrabban vásárol A 8. ábrán azt szemléltettük, hogy a válaszadók mely hiper- és szupermarketekben vásárolnak. Látható, hogy a Tesco 71 említéssel a leggyakrabban látogatott kereskedelmi központ. Õt követi az Auchan 45 említéssel, majd a Spar 26 említéssel. Az alábbi ábra összevetése a fenti ábrával is azt mutatja, hogy az állampolgárok sokszor nem tudják megkülönböztetni, hogy milyen típusú kereskedelmi központot látogatnak meg, valamint nem is érzik az egyes kategóriák közti különbséget. Ezt szemlélteti az is, hogy pl. a Tesco mint bevásárlóközpont és mint hiper- és szupermarket is megjelent a két kérdés során. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 175

8 8. ábra A hiper- és szupermarket, ahol a leggyakrabban vásárol Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezek a kereskedelmi egységek hol és milyen földrajzi távolságban helyezkednek el a megkérdezettek lakhelyétõl. Az 9. ábra bemutatja, hogy válaszadóink 54,5 százaléka esetében a bevásárlóközpont annak a városnak a belterületén helyezkedik el, amelyben lakik. 26,7 százalék állította, hogy a bevásárlóközpont a város, település határán túl helyezkedik el. 9. ábra A bevásárlóközpont elhelyezkedése 26,7 Ahol l akom, a város/tel epülés bel terül etén 54,5 Ahol l akom, a város/település határán 18,8 Ahol l akom a város/település határán túl Mivel a környezetvédelemmel kapcsolatban fontos kérdéskör az is, hogy maguk az állampolgárok milyen közlekedési módot választanak, ezért mi is rákérdeztünk arra, hogy leggyakrabban mely közlekedési eszközöket veszik igénybe bevásárlásaik intézésekor. Az 10. ábrán azt mutatjuk be, hogy válaszadóink nagy aránya 43 százaléka tömegközlekedéssel közelíti meg a bevásárlóközpontot. A válaszadók 41,2 százaléka személygépkocsival intézi bevásárlásai többségét. 176 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

9 10. ábra Milyen közlekedési eszközt vesz igénybe a bevásárlóközpont megközelítése során? 15,2,6 43,0 Tömegközlekedéssel Személygépkocsi val Bi cikl i vel Gyal og 41,2 Felmérésünkben nyílt kérdéssel megvizsgáltuk azt is, hogy a bevásárlóközpontok hány kilométerre helyezkednek el a megkérdezettek lakóhelyétõl. A 11. ábra bemutatja, hogy a bevásárlóközpontok 15 százaléka kevesebb mint 1 kilométerrel a megkérdezettek lakóhelyétõl helyezkednek el a városban. Továbbá láthatjuk azt is, hogy a válaszadók 34 százaléka 1 és 5 kilométer közöttire becsüli a bevásárlóközpontnak a lakhelyétõl való távolságát. Tehát a fentebb tett kijelentésünket támasztja alá ez is, hisz a bevásárlóközpontok egyre több városban és kijelenthetjük, hogy egyre több fõvárosi kerületben megtalálhatóak. Ma már nem tudunk úgy elutazni, hogy akár útközben se találkozzunk például egy Tescóval. 11. ábra Hány kilométerre helyezkedik el lakóhelyétõl a bevásárlóközpont? TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 177

10 Összességében elmondható, hogy a bevásárlóközpontok felére jellemzõ az, hogy a város belterületén helyezkedik el, és a megközelítésükre a leggyakrabban tömegközlekedést, valamint személygépkocsit vesznek igénybe annak ellenére, hogy a bevásárlóközpontok távolsága a lakhelytõl mindössze 1 5 kilométer között van, és átlagban jónak ítélték meg ezeknek a tömegközlekedéssel való megközelíthetõségét. Kutatásunk során mértük azt is, hogy átlagosan mennyire elégedettek a válaszadók a bevásárlóközpontok egyes szolgáltatásaival, valamint, hogy ezek a szolgáltatások mennyire kínálnak környezetkímélõ megoldásokat (12. és 13. ábra). A megkérdezettek többsége tömegközlekedéssel közelíti meg a bevásárlóközpontokat, ezért nem meglepõ, hogy a legelégedettebbek azzal voltak, hogy a kereskedelmi egység megközelíthetõ tömegközlekedéssel 4,1-es átlag, esetleg külön buszjárat szállítja oda a vásárlókat. Az alábbi ábrán azt is láthatjuk, hogy 3,7-es átlaggal a klímaberendezések ésszerû mûködésével is elégedettek a megkérdezettek. Továbbá láthatjuk, hogy a kényelmet szolgáló berendezések, mint pl. a padok, ivókutak, wc-k stb., 3,6-es átlagú elégedettséget tudhatnak magukénak. Továbbá ma már minden bevásárlóközpont igyekszik odafigyelni arra, hogy kulturált idõtöltést kínáljon (3,4-es átlag) látogatóinak, hisz ezáltal tudják elérni azt, hogy a vásárlók minél több idõt eltöltsenek az ilyen kereskedelmi egységekben. 12. ábra Elégedettség a bevásárlóközpontok szolgáltatásaival I. 178 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

11 13. ábra Elégedettség a bevásárlóközpontok szolgáltatásaival II. A fenti ábrán pedig azt láthatjuk, hogy a válaszadók mely tevékenységekkel a legelégedetlenebbek. Jól látható, hogy a hazai termékeket kínáló üzletek száma csupán 2,3-es átlagot ért el a kutatásunk során. Ezt követi a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlata 2,5-es átlaggal. Már több kérdés során is felmerült a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlata. A felmérés során érzékeltük, hogy a megkérdezettek kevésbé elégedettek a szelektív hulladéklerakó helyek kialakításával, valamint azzal, hogy mindezek kevésbé megtalálhatóak a nagyobb bevásárlóközpontok, valamint a hiper- és szupermarketek környékén. Pedig az ilyen központok és nagyobb kereskedelmi egységek területei azok, ahol az állampolgárok nagyobb bevásárlásaikat végzik és például szükség esetén nem tudják az új elektrotechnikai cikkek megvásárlása után a régi elektromos hulladékot környezetkímélõ módon eltávolítani háztartásukból. Ezért is lenne fontos odafigyelni ezekre a hulladékgyûjtõ helyekre és a kialakításukra. Összességében a bevásárlóközpontok által kínált kényelmi berendezésekkel (padok, ivóvíz, klíma, növények, gyermekmegõrzõ, ruhatár, tágas terek, stb.) mutatkozik a legnagyobb elégedettség, míg a kulturált idõtöltés lehetõségeivel, a lakosság zajártalomtól való megvédésével, a vízzel való racionális gazdálkodással, a reklamációk kezelésének gyorsaságával szemben közepes elégedettség mutatkozik. Egyértelmûen elégedetlenek a bevásárlóközpontok körüli zöld területek nagyságával, a nem természetes világítással, a bicikliforgalom parkolási lehetõségeivel, az adott település kulturális életébe való beilleszkedésével, a biotermékeket kínáló boltok számával, a nem környezetkímélõ csomagolási rendszerrel, a szelektív hulladékgyûjtés megvalósulásával, valamint a csak magyar termékeket értékesítõ üzletek alacsony számával. Faktorelemzés a bevásárlóközpontok elégedettségének tényezõi alapján Faktorelemzés alapján a következõ tényezõket tudtuk elkülöníteni egymástól: F1: Az egyes társadalmi rétegek informálása, valamint a közvetlen környezetüket érintõ problémák csökkentése: Elsõ fõfaktorunkhoz tartoznak azok a tényezõk, melyek a lakosok informálására helyezik a hangsúlyt. Látható, hogy az ide került szolgáltatások közt szerepel a bevásárlóközpont TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 179

12 honlapja, valamint, hogy hogyan kezelik a központok a fogyasztói panaszokat. Továbbá ide tartozik még a település lakosságának, valamint környezetének védelme. Tehát ehhez a faktorhoz tartoznak egyrészt a kommunikációt és ügyintézést elõsegítõ tényezõk, másrészt pedig a közvetlen környezetet óvó intézkedések is. F2: Természetesség: Második fõfaktorunkba soroljuk azokat a szolgáltatásokat, melyek a bevásárlás körülményeit minél természetesebben oldják meg, pl. természetes világítás, bicikliparkolás lehetõsége, valamint biotermékeket kínáló üzletek megjelenése. Láthatjuk, hogy erre a faktorra a természetesség a jellemzõ. F3: Kultúra-, valamint kényelemorientáltság: Következõ fõfaktorunk a kultúra, valamint kényelem orientált nevet kapta, mivel ide sorolhatóak azok a szolgáltatások, amelyek a kulturált idõtöltést teszik lehetõvé az egyes bevásárlóközpontokban, valamint a látogatók kényelmét szolgálják. F4: Környezetvédelem-orientált: Negyedik fõfaktorunkba tartoznak a környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, tevékenységek. Ide soroljuk a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlását, a környezetkímélõ csomagolás rendszerének megvalósulását. Továbbá megjelenik a csak hazai termékeket kínáló kereskedelmi egységek iránti igény is. F5: Közlekedésorientált: Az ötödik fõfaktorunkhoz csupán egyetlen egy szolgáltatás tartozik, mégpedig, hogy a bevásárlóközpont megközelíthetõ legyen tömegközlekedéssel (külön busz, buszmegálló). Klaszterelemzés az elégedettségi tényezõk fõfaktorai alapján A klaszterelemzéssel az volt a célunk, hogy a megfigyelt válaszadóinkat homogén csoportokba rendezzük. Az elemzésünkbe 163 esetet tudtunk bevonni. 1. táblázat A klaszterek jellemzõi Csoportátlagok tagság (fõ/%) F1 az egyes társadalmi rétegek informálása, valamint a közvetlen környezetüket érintõ problémák csökkentése F2 Természetesség F3 kultúra-, valamint kényelemorientáltság F4 környezetvédelem-orientált F5 Közlekedésorientált 1. klaszter 2. klaszter ,90% 16,56% 3. klaszter 4. klaszter ,96% 35,58% 0,081 1,086 0,183 0,351 0,425 0,0,37 0,074 0,331 0,204 0,480 0,722 0,730 0,908 0,668 0,017 0,495 0,423 0,255 1,534 0, XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

13 Láthatjuk, hogy az elsõ klaszterbe (N=52, 31,9%) sorolt válaszadók környezetvédelem-orientáltak (0,908-as faktorsúly), mivel fontos számukra az is, hogy a bevásárlóközpont természetes legyen (0,425-ös faktorsúly), valamint közlekedésorientáltak is (0,423-as faktorsúly). A második klaszterbe (N=27, 16,6%) sorolt megkérdezettekre a közlekedésorientáltság a legjellemzõbb (0,255-ös faktorsúly), valamint nem túlzottan érdeklik a közvetlen környezetüket érintõ problémák ( 1,086-os faktorsúly). A harmadik klaszterünkbe 26 válaszadó tartozik, a minta 15,9 százaléka. Rájuk az jellemzõ, hogy informálódnak a vásárlást megelõzõen, érdekli õket a közvetlen környezetüket érintõ környezeti problémák megoldása (0,183-as faktorsúly), ellenben nem sokat foglalkoznak a közlekedéssel ( 1,534-es faktorsúly). A negyedik klaszterünkbe (N=58, 35,6%) tartozó válaszadókra pedig a kultúra-, valamint kényelemorientáció a legjellemzõbb (0,730-as faktorsúly). A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy az egyes klaszterek milyen szociodemográfiai profillal írhatók le. (A kereszttábla-elemzés során néhány profilismérv-kategóriát össze kellett vonnunk annak érdekében, hogy a kereszttábla értékelhetõ legyen). (Lásd 7. táblázat). 2. táblázat A klaszterek szociodemográfiai profilja (N=163) Minta 1. klaszter 2. Klaszter 3. klaszter 4. klaszter Klaszterjellemzõ Nõ 66,9 63,5 66,7 61,5 72,4 2,4 Férfi 33,1 36,5 33,3 38,5 27,6 1,2, ,1 88,5 74,1 57,7 82,8 2,4 25 év feletti 20,9 11,5 25,9 42,3 17,2 2,3 Alap+középfokú végzettség Felsõfokú végzettség Alacsony-alsóközép jövedelemkategória ( ) Közép-felsõközép jövedelemkategória ( ) Háztartás nagysága (1 2 3) Háztartás nagysága ( ) 77,3 86,5 66,7 73,1 75,9 1 22,7 13,5 33,3 26,9 24,1 2,3,4 39,9 40,4 48,1 34,6 37,9 1,2 60,1 59,6 51,9 65,4 62,1 3,4 26,5 17,3 33,3 42,3 24,6 2,3 73,5 82,7 66,7 57,7 75,4 1,4 TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 181

14 Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az egyes klaszterekkel kapcsolatos ismereteinket, valamint elneveztük a klasztereket ezek alapján az ismérvek alapján: 3. táblázat A klaszterek neve és profilja (N=163) 1. klaszter Környezet- és természetorientált férfiak 2. klaszter Közlekedésorientált nõk és férfiak 3. klaszter Információs igényû és környezetbarát férfiak 4. klaszter Kényelem- és kultúraigényes fiatal nõk Inkább férfiak, év közöttiek, alap- és középfokú végzettségûek, alacsony-alsóközép jövedelemkategóriába tartoznak, nagy háztartásban élnek. Férfiak és nõk, 25 év felettiek, felsõfokú végzettségûek alacsony-alsóközép jövedelemkategóriába tartoznak, 1 3 fõs háztartásban élnek. Inkább férfiak, 25 év felettiek, felsõfokú végzettségûek, felsõközép-magas jövedelemkategóriába tartoznak, 1 3 fõs háztartásban élnek. Inkább nõk, év közöttiek, felsõfokú végzettségûek, felsõközép-magas jövedelemkategóriába tartoznak, nagy családban élnek (4 fõsnél nagyobb családban). A kutatás eredményei alapján javaslatainkat a fenntartható fogyasztást alakító három szereplõ (kormány és önkormányzatok, kereskedelemi egységek) szintjén fogalmaztuk meg, az egyént függõ változóként kezelve. Ennek oka elsõsorban az, hogy amint az a kutatásból is kiderült az egyének a fenntarthatóságot szem elõtt tartó viselkedésére jelentõs befolyással vannak mind a kereskedelemi szereplõk, mind az önkormányzati és kormányzati szintû döntések. Ezért javaslataink elsõsorban arra irányulnak, hogy hogyan, milyen ösztönzõkkel lehetne a fenntarthatóság irányába nagyobb mértékben elmozdítani az egyének attitûdjét és viselkedését. Javaslatok a kereskedelem felé Olyan üzleti és kommunikációs stratégiát javasolunk kidolgozni a bevásárlóközpontok, valamint a hiper- és szupermarketek számára, amelynek céljaiban tükrözõdik a cégnek a fenntartható életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és szociális szükségletekkel kapcsolatos igények kielégítését illetõ elhivatottsága. Egy ilyen a fenntarthatóságot szolgáló stratégia a jelenlegi, fõleg az élményt és kultúrát preferáló elsõdleges fõleg fiatalokból álló célcsoport vonzásán túl lehetõséget teremtene egy új, a fenntartható életmód iránt nagyobb elkötelezettséget mutató idõsebb célcsoport megnyerésére is. 182 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

15 A nagy kereskedelmi központok a fenntarthatósággal kapcsolatos eseményeket az energiaszolgáltatók, önkormányzatok, környezetvédelmi szakemberek, fogyasztóvédelmi civil szervezetek bevonásával nagyobb hatékonysággal lenne képes megszervezni. A bevásárlóközpontok üzletpolitikájában nagy hangsúlyt kellene helyezni magyar termékeket, valamint biotermékeket árusító boltok nyitására. Ezzel egy újabb célcsoport számára is kedveltté válhatnának. A bevásárlóközpontok létesítésekor fontos szempontnak kellene lennie, hogy az új üzletközpont telepítése ne csupán gazdaságilag érje meg egy önkormányzat számára, hanem az ott élõ lakosság szociális, társadalmi, kulturális igényeinek is megfeleljen. Ennek érdekében olyan plusz szolgáltatásokat kellene nyújtania, amelyek a lakosság életmódjára, viselkedésére pozitív hatással vannak. Ezek egy része lehetne kényelmi, vagy kulturális szempontú igénykielégítés (gyermekmegõrzõ, parkoló, ruhatár, virágok, padok, megfelelõ léptékû méretek), másrészrõl olyan beruházások és üzletpolitika, amelyek révén addicionális életmódjavulást realizálhatnának az idelátogatók, vagy éppen a környéken élõk (bolt- és termékválaszték szélessége, természetes világítás, környezetbarát csomagolás, zöld területek megõrzése, játszóterek, nyitott éttermek, kávézók, különbözõ kulturális és a környezetvédelemmel kapcsolatos programok, biciklimegõrzõk, sétálóutcák, stb.) (Jó példa erre az Allee bevásárlóközpont.). A fenntarthatóságot szem elõtt tartó szempontok figyelembevétele azt követeli meg, hogy a bevásárlóközpont létesítésében ne az önkormányzatok bevételnövelési szempontjai domináljanak, hanem független környezet- és társadalomtudományi szakemberek véleménye legyen a döntõ szempont. Javaslatok az önkormányzat felé Az önkormányzatok is jelentõs szerepet játszhatnak az egyének fenntarthatóságot szem elõtt tartó életmódjának alakításában. Látható, hogy a szelektív hulladékgyûjtés terén elért eredmények bár jelentõsek, de nem elegendõek. Ugyanígy a veszélyes anyagok és az elektronikai hulladékok külön kezelése sem teljes körû a lakosság körében. E téren az önkormányzatok akkor tehetnének többet, ha a szolgáltatást minél közelebb vinnék a lakossághoz. A szelektív hulladékgyûjtést össze lehetne kapcsolni a háztartási hulladékok gyûjtésével helyileg, valamint az elektronikai és veszélyes hulladékgyûjtõ szigetek kialakítása helyett (ahova csak a nagyon tudatosak szállítják el a berendezéseket), házhoz lehetne menni bizonyos napokon, vagy évente, amikor a lomtalanítások vannak. A lakosság körében nem ismert, hogy mi lesz a szelektív hulladékok, valamint a veszélyes hulladékok sorsa. Errõl tájékoztató anyagokat lehetne terjeszteni, ami ösztönözné az embereket, mivel látnák, hogy hogyan alakul a hulladékok újrahasznosítása vagy megsemmisítése tevékenységük következtében. Sokan csak legyintenek, hogy úgyis minden szelektív hulladék bekerül a szeméttelepre a háztartási hulladékkal együtt, így minek térjen át erre a gyakorlatra. Maximum az a motivációs érve a közös képviselõnek, hogy a szelektív hulladékgyûjtés következtében lassabban telik meg a háztartási hulladékgyûjtõ kuka, így kevesebb kukára lesz szükség, és kevesebb közös költséget kell fizetni. Nagyobb motivációt jelenthetne például az, hogy az a ház, amelyik szelektív gyûjtõhelyet állít be, azok részére csökkennének a szemétszállítási költségek is. Ennek nevelõ hatása hosszabb távon jelentõsebb lenne, mivel a család minden tagjának napi tevékenységébe gyakorlatként beleivódna a szelektív hulladékkezelés. A most ismertetett javaslat elsõsorban az önkormányzatok számára jelent feladatot, mivel a hulladékok elszállítóival õk kötnek szerzõdést. További önkormányzati feladat annak ellenõrzése, hogy minden házzal, illetve minden vállalkozóval kötött-e a hulladékok elszállító cége szerzõdést. Az illegális hulladékok növekvõ mennyiségének oka ennek hiányosságaiban rejlik. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 183

16 Javaslatok a kormányzat felé A kormányzat szerepe a kereskedelmi központok és a háztartások fenntartható életmódot és a környezet védelmét prioritásként kezelõ magatartásformájának kialakításában alapvetõ. E szerep megjelenési formái elsõsorban a törvények és szabályok, a minõségbiztosítási rendszerek, a termékszabványok, a fogyasztóvédelem, a hulladékhasznosító háttéripar, az önkormányzati szintû rendeletek. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy bizonyos területeken sikeres a kormányzat szerepvállalása a fenntartható viselkedésminták és magatartásformák alakításában, azonban az egyén szintjén a fenntarthatóságot szolgáló gyakorlat inkább közepes, ami az ismeretek vagyis az oktatás hiányosságaira, valamint a fenntarthatóságot szolgáló környezet hiányosságaira vezethetõ vissza. Ezen a téren az oktatáspolitikának lehet jelentõs szerepe. Felhasznált irodalom DeSimone, L. Propoff, F. (1997): Eco-Efficiency: the Business link to Sustainable Development. Cambridge, MIT Press. T. Dyllick K. Hockerts (2002): Beyond the business case for corporate sustainability. Business strategy and the environment, március április Corporate social responsibility: New Commission strategy to promote business contribution to sustainable development. Press release, Brüsszel, július 2. Corporate Social Responsibility: Partners for Progress OECD (Benne különösen: The European Union s approach to corporate social responsibility.) Corporate Social Responsibility: The EU Approach. Athén, április 5. (Szerzõ: Anna Diamantopoulou) Kenéz András (2005): Az ökológiai marketing paradoxona a tudatos fogyasztó és a materializmus taposómalma Norvég Környezetvédelmi Minisztérium (2007): Európa környezete, negyedik értékelés, 6. fejezet. Fenntartható fogyasztás és termelés. Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 1. Porter, M. E. Kramer, M. R. (2007): Stratégia és társadalom. Harvard Business Manager, február. Zadek, S. (2005): A vállalati felelõsségvállaláshoz vezetõ út. Harvard Business Manager, április. 184 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20.

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Vecsés város kutatás Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 20. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom A kutatás háttere 2 Demográfia

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26.

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26. A 1- éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára 2010. május 26. A fiatalok véleménye a környezetvédelem jelentőségéről százalék A környezetvédelem

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól

Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól Szocio-Demográfia A minta felépítése a következő specifikációk szerint: Vidék/ város Nem Születési év Végzettség Egy háztartáson belüli lakosok száma Lakás típusa Foglalkozás

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék

Jogok Világnapja. Kutatás az Emberi. alkalmából. Tartalomjegyzék Kutatás az Emberi Jogok Világnapja alkalmából Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Előzmény... 2 A kutatás célja és módszertana... 3 Közvélemény-kutatás eredményei... 3 Közvélemény-kutatás ábrái...

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

Szemléletformáló, ismeretterjesztő kiadványok tematikus listája

Szemléletformáló, ismeretterjesztő kiadványok tematikus listája A Tehetség Éve projektben átadott Szemléletformáló, ismeretterjesztő kiadványok tematikus listája Tehetség éve Minden ember tehetséges valamiben Pályázati azonosító: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0044 2010 2011.

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

E-vásárlások és e-vásárlók a földrajzi térben. Szabó Mihály EDUTUS FŐISKOLA. Gazdálkodás és Menedzsment szak, III. évfolyam

E-vásárlások és e-vásárlók a földrajzi térben. Szabó Mihály EDUTUS FŐISKOLA. Gazdálkodás és Menedzsment szak, III. évfolyam E-vásárlások és e-vásárlók a földrajzi térben Szabó Mihály EDUTUS FŐISKOLA Gazdálkodás és Menedzsment szak, III. évfolyam Bevezetés Az utóbbi években, stagnáló gazdasági környezetben is dinamikus növekedést

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Klug Lajos vezérigazgató

Klug Lajos vezérigazgató Kép beszúrásához kattintson az ikonra Klug Lajos vezérigazgató Az szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Kitekintés a 2013-ban bővítésre kerülő házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerre

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás...

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Diófási Orsolya ügyvezető okleveles műszaki menedzser környezetmenedzsment szaktanácsadó SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft Bemutatkozó

Részletesebben

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 9. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Lakossági vélemények a 9/11 terrortámadás évfordulója kapcsán 2011. szeptember 9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak).

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A cég telephelye 1. Székhely és telephely közötti különbség A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A székhely az a földrajzi hely, ahol a cég, vagy

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Hargita Airport Légi forgalmi igény felmérés

Hargita Airport Légi forgalmi igény felmérés Hargita Airport Légi forgalmi igény felmérés Hargita Megye Tanácsa létre szeretne hozni egy kis regionális repteret Csíkcsicsó és Csíkszereda határában. A reptér üzemeltetéséhez fontos, hogy légi utas-

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Életre keltjük épületét

Életre keltjük épületét Tégy bele csövet, szerelvényt! Hol kazán ontja melegét, a ház életre kél Közel 40 fő munkatársi létszám, közel 100 főt foglalkoztató alvállalkozói kör. 300 m2, XXI. századi technológiával épült iroda,

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás...

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Diófási-Kovács Orsolya ügyvezető okleveles műszaki menedzser környezetmenedzsment szaktanácsadó SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft Bemutatkozó

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999./V. 26./ Ktr. számú rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában

A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Mondolat Iroda, 2012. március 22. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell? Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Adjon zöld utat irodai megtakarításainak!

Adjon zöld utat irodai megtakarításainak! Adjon zöld utat irodai megtakarításainak! - Zöld Iroda Program - Lontayné Gulyás Mónika Green IT konferencia 2010. szeptember 22. A KÖVET dióhéjban Kiemelkedően közhasznú egyesület Tudatformálás: képzések,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS

KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS Kérjük, szánjon pár percet kérdőívünk kitöltésére! Válaszaival hozzájárulhat a települési Környezeti Fenntarthatósági Program (Local Agenda 21) megalapozásához!

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

1185. számú. Az Egri Törvényszék Pk.60.039/1997/22. szám. végzést:

1185. számú. Az Egri Törvényszék Pk.60.039/1997/22. szám. végzést: Az Egri Törvényszék Pk.60.039/1997/22. szám. Az Egri Törvényszék a Nagy Gábor elnök (3300 Eger, Faiskola út 12/b. 2/6.) kérelmezőnek- a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bevezetett Értelmes Szabadidőért

Részletesebben

ÖKO-Pack Zöld Programcsomag

ÖKO-Pack Zöld Programcsomag ismeretterjesztő kiállítás oktatóprogram környezettudatos csapatépítő tréning öko játszóház családi program ParasztWellness ÖKO-Pack Zöld Programcsomag Célunk a környezettudatosság terjesztése és fejlesztése,

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2009

SKANSKA OFFICE INDEX 2009 SKANSKA OFFICE INDEX 2009 Magyarország Budapest 2010-01-28 Tartalom A cél és a folyamat Összegzés Eredmények 2 A cél és a folyamat 3 A cél A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről,

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás

ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN. Péterfi Mária szociális munkás ADÓSSÁG A HÁZTARTÁSBAN Péterfi Mária szociális munkás Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Tartalom Társadalmi változások Probléma Adósságkezelés Hogyan tovább? Társadalmi

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalti és lakossági lekérdezés Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági lekérdezés

Részletesebben

3/b. TARGETING. a célcsoport megszólítása

3/b. TARGETING. a célcsoport megszólítása 3/b. TARGETING a célcsoport megszólítása Targeting: az üzenet kialakítása egy meghatározott célcsoport megnyerése érdekében B2B B2C C2C C2B TRP (Target Rating Point): egy meghatározott célközönség azon

Részletesebben

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA

SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Velencei-tó a Természetes Egészs szség Területfejleszt letfejlesztési si Program stratégiai tervezés alapjainak vizsgálata Kérdőíves ves Felmérés

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben