KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN
|
|
- Rebeka Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Opitz Éva *, Kovács István ** KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MINDENNAPJAINKBAN Empirikus kutatási eredmények bemutatása A vállalatoknak ahhoz, hogy fenntartható fejlõdést érjenek el, három alaptõkét kell megfelelõen kezelniük. Elõször a vállalkozások likviditásával kapcsolatos, vagyis hogy mindig rendelkezésre álljon elegendõ cash flow, amely biztosíthatja a vállalatok likviditását. Másodszor, hogy a vállalat környezetileg is fenntartható legyen. Tehát olyan természeti erõforrásokkal dolgozzon tevékenysége során, melyek felhasználási üteme a természetes reprodukció üteme alatt marad, valamint nem veszélyezteti a környezetet. Harmadszor pedig figyelembe kell vennie azt, hogy társadalmilag fenntarthatóan mûködjön, és értékeket teremtsen környezetében. Ezen alaptõke elõállhat az egyéni humán tõke növelése révén, valamint a társadalmi célok támogatása által is (Dyllick Hockerts, 2002). A három alaptõke egymásra hatását mutatja be az 1. ábra. 1. ábra A vállalati fenntarthatóság hármas alapjának kölcsönhatásai Forrás: (Dyllick Hockerts, 2002) * fõiskolai tanár, Általános Vállalkozási Fõiskola ** PhD hallgat, BME TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 169
2 Az ábrán látható, hogy a vállalati célok elérése érdekében minden egyes alaptõkénél figyelembe kell venni a társadalmi, környezeti hatásokat is. A gazdasági hatékonyságnál ez a természeti erõforrások felhasználásának hatékonyságát, a környezeti hatékonyságot jelenti. Ezt a vállalatok úgy tudják elérni, hogy versenyképes árú terméket kínálnak, melyek a fogyasztói igények kielégítését szolgálják, valamint mindezek mellett csökkentik a termék teljes életciklusa alatt keletkezõ káros környezeti hatásokat és a felhasznált erõforrások mennyiségét (DeSimone Propoff, 1997). A gazdasági hatékonyságnál a társadalmi hatékonyság fogalma is megjelenik, ami alatt a vállalat hozzáadott értékére vetített társadalmi hatásait értjük (Dyllick Hockerts, 2002). Az ábrából továbbá kitûnik, hogy mind a társadalmi hatékonyság, mind a környezeti hatékonyság növekedése a gazdasági hatékonyság emelkedését eredményezi. A környezeti felelõsség meghatározásánál fontos megállapítani, hogy milyen környezetben van jelen a vállalat. Hisz megeshet az is, hogy egy alig szennyezett környezetre hat negatívan a szervezet, vagy az is, hogy egy, a teljesítõképességének határain lévõre, melynek következménye a rendszer teljes összeomlását okozhatja. Ezek alapján tehát nem a környezeti hatékonyság, hanem a teljesítmény a mérvadó. A harmadik alaptõke a társadalmi felelõsség. Fontos leszögezni, hogy kik az érintettek (szûkebb, tágabb értelemben). A társadalmi teljesítmény tehát a cég társadalmi hatásának és potenciális társadalmi hatásának arányát mutatja ki. A fenntartható fejlõdéssel kapcsolatban tehát fontos beszélnünk a fenntartható fogyasztásról is, melynek célja a termékek, szolgáltatások és beruházások hatékonyságának és eredményességének maximalizálása annak érdekében, hogy a társadalom igényeit a jövõ generációk igényei teljesítésének veszélyeztetése nélkül lehessen kielégíteni (Norvég Környezetvédelmi Minisztérium, 2007). A nem fenntartható fogyasztás jellemzõi közé tartozik a fogyasztás káros, egészségtelen hatása, a környezet pusztulása, a hulladék mennyiségének a növekedése stb. A nem fenntartható fogyasztás káros hatásainak kivédése nem csupán globalizációs és nemzeti szintû megoldások keresését jelenti, hanem az egyén és a szervezetek szintjén is megköveteli a termeléssel, az értékesítéssel és a fogyasztással kapcsolatos tevékenységek folyamatos mérlegelését. A kutatás elõzményei Az Általános Vállalkozási Fõiskola kutatócsoportja a szervezetek, ezen belül is a bevásárlóközpontok környezettel kapcsolatos viselkedését és mûködését vizsgálja a vásárlók szemszögébõl és véleménye alapján. A kérdõíves felmérés adatainak feldolgozása során képet kapunk e kereskedelmi egységek kínálatalakító politikájáról, mûködtetésének gyakorlatáról, a mikrokörnyezetbe való beilleszkedésének mikéntjérõl, a fenntartható fogyasztást elõtérbe helyezõ kommunikációs politikájukról. Ezen kívül kíváncsiak vagyunk arra, hogy a bevásárlóközpontokat/hiper- és szupermarketeket látogató vásárlóknak milyen a környezet védelmével kapcsolatos attitûdjük, hogyan látják a látogatott üzleteknek a fenntartható környezet és a fenntartható fogyasztás érdekében folytatott tevékenységét, valamint milyen mértékben érvényesül a környezettudatosság saját háztartásukban, életvitelükben. Kutatásunk fókuszául azért választottuk a bevásárlóközpontokat, a hiper- és szupermarketeket, mivel korábbi kutatások eredményei azt mutatták, hogy a mindennapi környezetterhelésnek 30 40%- a vezethetõ vissza a magánháztartások vásárlási magatartására, fogyasztási szokásaira, amelyeket e kiskereskedelmi nagyüzemek jelentõsen befolyásolnak. A kutatás végsõ célja az, hogy felmérjük az egyéneknek a fenntartható életmóddal kapcsolatos ismereteit, attitûdjeit, valamint a fenntarthatóságot szolgáló életmódját mindennapi viselkedésmintáik alapján. Ezen információk birtokában javaslatokat fogalmazunk meg az egyének és a kereskedelmi piaci szereplõk számára a fenntarthatóságot szem elõtt tartó felelõs magatartásminták követésének a módjaira. 170 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
3 A kutatásból származó fontosabb eredmények Felmérésünk során elsõdleges, kvantitatív kutatást alkalmaztunk, mely online módon, sztenderd kérdõíven történõ lekérdezést takar. Az adatokat Excel- és SPSS-programban dolgoztuk fel matematikai, statisztikai módszerek alkalmazásával. A kényelmes mintavétel során a bevásárlóközpontok/hiper- és szupermarketek rendszeres vásárlói kerülnek a mintába. A célunk az volt, hogy olyan korú személyeket kérdezzünk, akik a fenntartható életmód és fogyasztás gyakorlatának fõ szemléletformálói lehetnek egyrészt aktivitásuk, másrészt fogyasztásuk alapján. Ezért kutatásunk célcsoportja elsõsorban fiatalok (18 35 évesek), háztartásban élõk, családosok. Korukból adódóan hosszú távon õk a formálói a fenntartható életmódot szolgáló viselkedésmintáknak. A minta elemszáma 165 fõ volt. A mintánkról elmondható, hogy a megkérdezettek fõ profilja a következõk szerint alakult: nagyobb részben éves, középiskolát végzett, városi lakos, aki több fõs családban, alacsony, illetve közepes jövedelmû háztartásban él. 2. ábra A minta szociodemográfiai profilja nõ férfi évnél idõsebb általános középiskola fõiskola, egyetem Budapest Egyéb város Megyei jogú város Község 66,9 33,1 N=163 79,2 9,8 4,3 1,8 4,9 N=163 0,6 76,1 23,3 N=163 47,2 27,0 8,0 N=159 17,8 % Az alábbi, 3. ábrán szemléltetjük, hogy válaszadóink szerint társadalmunkban mely tevékenységek alkalmazása jelenti a környezeti károk kivédésében a legfontosabb szerepet. Látható, hogy a válaszadók többsége 69,1 százalék szerint a megújuló energiaforrások alkalmazása jelentheti a környezetben okozott károk csökkentésének egyik leghatékonyabb módját. Nem meglepõ, hogy ugyanekkora szerepet kapott a hulladékok újrahasznosítása is (69,1 százalék). Mai társadalmunkban e két tevékenység kapja a legnagyobb társadalmi figyelmet (társadalmi célú hirdetések, közvéleményt befolyásoló tv-, rádiómûsorok, és még sorolhatnánk). Ez az a két terület, amelyben a fogyasztói szféra ma már a különbözõ állami és európai uniós támogatásoknak és a közvéleményt befolyásoló marketingtevékenységeknek a hatására évrõl évre magasabb szerepet vállal. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 171
4 3. ábra A környezeti károk kivédésében jelentõs szerepet játszanak I. A harmadik helyen szerepel 49,7 százalékkal a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése, majd ezt követi 41,2 százalékkal a természetes környezet megõrzése, megújítása, valamint 38,8 százalékkal a víz minõségének megõrzése. Manapság sok olyan hírt lehet olvasni és hallani, amelyben mind a Föld ivóvízkészletének csökkenésére hívják fel a figyelmet. Több olyan kereskedelmi hirdetést is láthattunk, amelyekben Magyarország gazdag ivóvízkészletére hívták fel a figyelmet. Valószínûleg ezek hatására növekszik évrõl évre a fontossága társadalmunkban is e kérdésnek. A 4. ábrán láthatjuk azokat a területeket, amelyek a válaszadók szerint a legkisebb mértékben csökkentik a környezeti károk hatásait. Látható, hogy az utolsó helyet 7,9 százalékkal a környezetvédelemmel kapcsolatos minõségbiztosítási rendszerek kötelezõvé tétele szerepel. Érezhetõ, hogy az emberek kevésbé bíznak meg ezekben a rendszerekben. Valószínû, hogy mindebben szerepe volt az elmúlt idõszakok környezeti katasztrófáinak is (pl. a vörösiszap-katasztrófa). Érdekesség, hogy míg a hulladékok újrahasznosítása az elsõ helyen szerepelt 69,1 százalékkal, addig a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlatának a kiterjesztése csupán 30,3 százalékos eredményt tudhat magáénak. Ebben közrejátszhat az a tény is, hogy az egyes társadalmi rétegeket nagyon nehéz mozgósítani, fõleg úgy, hogy számukra ez haszonmentes tevékenység. 172 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
5 4. ábra A környezeti károk kivédésében jelentõs szerepet játszanak II. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a környezeti károk kivédését elsõsorban a megújuló erõforrások alkalmazásában, valamint a hulladékok újrahasznosításában látja. A megkérdezettek harmada köti össze a környezet károsítását a pazarló fogyasztással, a természet megõrzésének, megújulásának szükségességével, az energiatakarékosság szerepével, a hulladékok megfelelõ kezelésével. Felmérésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan vélekednek válaszadóink arról, hogy társadalmunkban kiknek a szerepe fontosabb a környezeti károk kivédésében. Ezt az eredményt szemlélteti az 5. ábra. Látható, hogy 3,2-es átlaggal a civil szervezetek szerepe a válaszadók véleménye szerint jelentõs. Õket követik a helyi önkormányzatok 3,0-es átlaggal, majd a vállalatok 2,8-es átlaggal. Meglepõ, hogy a legkisebb szerepet az államnak 2,5-es átlag szánták. A válaszadók saját szerepüket az utolsó elõtti helyre rangsorolták, 2,7-es átlaggal. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 173
6 5. ábra Átlagosan kinek a szerepe fontosabb a környezeti károk kivédésében? Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az elsõ említésnél az állampolgárok (60 darab elsõ említés), valamint a kormány (57 darab elsõ említés) szerepe a legfontosabb. Sajnálatos viszont, hogy az ötödik említésnél az állampolgárokat (37 darab ötödik említés), valamint a civil szervezeteket (40 darab ötödik említés) jelölték meg a legtöbben. 6. ábra Kinek a szerepe fontosabb a környezetvédelem során? 174 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
7 Összességében elmondható, hogy a válaszok azt mutatják, hogy a környezeti károk kivédésben elsõsorban a civil szervezeteknek, valamint az önkormányzatoknak van tennivalójuk, míg a környezetet valójában használó vállalatoknak és egyéneknek jóval kisebb szerep jut. Az államnak tulajdonítják a legkisebb szerepet a környezet megóvásában. Felmérésünk következõ kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadók milyen bevásárlóközpontban vásárolnak a leggyakrabban. Ezt mutatja be a 6. ábra is, melybõl jól láthatjuk, hogy a Westend 36 említéssel, míg az Allee 29 említéssel a leggyakrabban látogatott bevásárlóközpontok egyike. Õket követi az Aréna és a Mammut említéssel, majd az Árkád 11 említéssel. Láthatjuk, hogy a megkérdezettek többsége, közel 70 százaléka a nagyobb bevásárlóközpontokat részesíti elõnyben a kisebb, családiasabb bevásárlásokkal szemben. 7. ábra Bevásárlóközpont, ahol a leggyakrabban vásárol A 8. ábrán azt szemléltettük, hogy a válaszadók mely hiper- és szupermarketekben vásárolnak. Látható, hogy a Tesco 71 említéssel a leggyakrabban látogatott kereskedelmi központ. Õt követi az Auchan 45 említéssel, majd a Spar 26 említéssel. Az alábbi ábra összevetése a fenti ábrával is azt mutatja, hogy az állampolgárok sokszor nem tudják megkülönböztetni, hogy milyen típusú kereskedelmi központot látogatnak meg, valamint nem is érzik az egyes kategóriák közti különbséget. Ezt szemlélteti az is, hogy pl. a Tesco mint bevásárlóközpont és mint hiper- és szupermarket is megjelent a két kérdés során. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 175
8 8. ábra A hiper- és szupermarket, ahol a leggyakrabban vásárol Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezek a kereskedelmi egységek hol és milyen földrajzi távolságban helyezkednek el a megkérdezettek lakhelyétõl. Az 9. ábra bemutatja, hogy válaszadóink 54,5 százaléka esetében a bevásárlóközpont annak a városnak a belterületén helyezkedik el, amelyben lakik. 26,7 százalék állította, hogy a bevásárlóközpont a város, település határán túl helyezkedik el. 9. ábra A bevásárlóközpont elhelyezkedése 26,7 Ahol l akom, a város/tel epülés bel terül etén 54,5 Ahol l akom, a város/település határán 18,8 Ahol l akom a város/település határán túl Mivel a környezetvédelemmel kapcsolatban fontos kérdéskör az is, hogy maguk az állampolgárok milyen közlekedési módot választanak, ezért mi is rákérdeztünk arra, hogy leggyakrabban mely közlekedési eszközöket veszik igénybe bevásárlásaik intézésekor. Az 10. ábrán azt mutatjuk be, hogy válaszadóink nagy aránya 43 százaléka tömegközlekedéssel közelíti meg a bevásárlóközpontot. A válaszadók 41,2 százaléka személygépkocsival intézi bevásárlásai többségét. 176 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
9 10. ábra Milyen közlekedési eszközt vesz igénybe a bevásárlóközpont megközelítése során? 15,2,6 43,0 Tömegközlekedéssel Személygépkocsi val Bi cikl i vel Gyal og 41,2 Felmérésünkben nyílt kérdéssel megvizsgáltuk azt is, hogy a bevásárlóközpontok hány kilométerre helyezkednek el a megkérdezettek lakóhelyétõl. A 11. ábra bemutatja, hogy a bevásárlóközpontok 15 százaléka kevesebb mint 1 kilométerrel a megkérdezettek lakóhelyétõl helyezkednek el a városban. Továbbá láthatjuk azt is, hogy a válaszadók 34 százaléka 1 és 5 kilométer közöttire becsüli a bevásárlóközpontnak a lakhelyétõl való távolságát. Tehát a fentebb tett kijelentésünket támasztja alá ez is, hisz a bevásárlóközpontok egyre több városban és kijelenthetjük, hogy egyre több fõvárosi kerületben megtalálhatóak. Ma már nem tudunk úgy elutazni, hogy akár útközben se találkozzunk például egy Tescóval. 11. ábra Hány kilométerre helyezkedik el lakóhelyétõl a bevásárlóközpont? TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 177
10 Összességében elmondható, hogy a bevásárlóközpontok felére jellemzõ az, hogy a város belterületén helyezkedik el, és a megközelítésükre a leggyakrabban tömegközlekedést, valamint személygépkocsit vesznek igénybe annak ellenére, hogy a bevásárlóközpontok távolsága a lakhelytõl mindössze 1 5 kilométer között van, és átlagban jónak ítélték meg ezeknek a tömegközlekedéssel való megközelíthetõségét. Kutatásunk során mértük azt is, hogy átlagosan mennyire elégedettek a válaszadók a bevásárlóközpontok egyes szolgáltatásaival, valamint, hogy ezek a szolgáltatások mennyire kínálnak környezetkímélõ megoldásokat (12. és 13. ábra). A megkérdezettek többsége tömegközlekedéssel közelíti meg a bevásárlóközpontokat, ezért nem meglepõ, hogy a legelégedettebbek azzal voltak, hogy a kereskedelmi egység megközelíthetõ tömegközlekedéssel 4,1-es átlag, esetleg külön buszjárat szállítja oda a vásárlókat. Az alábbi ábrán azt is láthatjuk, hogy 3,7-es átlaggal a klímaberendezések ésszerû mûködésével is elégedettek a megkérdezettek. Továbbá láthatjuk, hogy a kényelmet szolgáló berendezések, mint pl. a padok, ivókutak, wc-k stb., 3,6-es átlagú elégedettséget tudhatnak magukénak. Továbbá ma már minden bevásárlóközpont igyekszik odafigyelni arra, hogy kulturált idõtöltést kínáljon (3,4-es átlag) látogatóinak, hisz ezáltal tudják elérni azt, hogy a vásárlók minél több idõt eltöltsenek az ilyen kereskedelmi egységekben. 12. ábra Elégedettség a bevásárlóközpontok szolgáltatásaival I. 178 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
11 13. ábra Elégedettség a bevásárlóközpontok szolgáltatásaival II. A fenti ábrán pedig azt láthatjuk, hogy a válaszadók mely tevékenységekkel a legelégedetlenebbek. Jól látható, hogy a hazai termékeket kínáló üzletek száma csupán 2,3-es átlagot ért el a kutatásunk során. Ezt követi a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlata 2,5-es átlaggal. Már több kérdés során is felmerült a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlata. A felmérés során érzékeltük, hogy a megkérdezettek kevésbé elégedettek a szelektív hulladéklerakó helyek kialakításával, valamint azzal, hogy mindezek kevésbé megtalálhatóak a nagyobb bevásárlóközpontok, valamint a hiper- és szupermarketek környékén. Pedig az ilyen központok és nagyobb kereskedelmi egységek területei azok, ahol az állampolgárok nagyobb bevásárlásaikat végzik és például szükség esetén nem tudják az új elektrotechnikai cikkek megvásárlása után a régi elektromos hulladékot környezetkímélõ módon eltávolítani háztartásukból. Ezért is lenne fontos odafigyelni ezekre a hulladékgyûjtõ helyekre és a kialakításukra. Összességében a bevásárlóközpontok által kínált kényelmi berendezésekkel (padok, ivóvíz, klíma, növények, gyermekmegõrzõ, ruhatár, tágas terek, stb.) mutatkozik a legnagyobb elégedettség, míg a kulturált idõtöltés lehetõségeivel, a lakosság zajártalomtól való megvédésével, a vízzel való racionális gazdálkodással, a reklamációk kezelésének gyorsaságával szemben közepes elégedettség mutatkozik. Egyértelmûen elégedetlenek a bevásárlóközpontok körüli zöld területek nagyságával, a nem természetes világítással, a bicikliforgalom parkolási lehetõségeivel, az adott település kulturális életébe való beilleszkedésével, a biotermékeket kínáló boltok számával, a nem környezetkímélõ csomagolási rendszerrel, a szelektív hulladékgyûjtés megvalósulásával, valamint a csak magyar termékeket értékesítõ üzletek alacsony számával. Faktorelemzés a bevásárlóközpontok elégedettségének tényezõi alapján Faktorelemzés alapján a következõ tényezõket tudtuk elkülöníteni egymástól: F1: Az egyes társadalmi rétegek informálása, valamint a közvetlen környezetüket érintõ problémák csökkentése: Elsõ fõfaktorunkhoz tartoznak azok a tényezõk, melyek a lakosok informálására helyezik a hangsúlyt. Látható, hogy az ide került szolgáltatások közt szerepel a bevásárlóközpont TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 179
12 honlapja, valamint, hogy hogyan kezelik a központok a fogyasztói panaszokat. Továbbá ide tartozik még a település lakosságának, valamint környezetének védelme. Tehát ehhez a faktorhoz tartoznak egyrészt a kommunikációt és ügyintézést elõsegítõ tényezõk, másrészt pedig a közvetlen környezetet óvó intézkedések is. F2: Természetesség: Második fõfaktorunkba soroljuk azokat a szolgáltatásokat, melyek a bevásárlás körülményeit minél természetesebben oldják meg, pl. természetes világítás, bicikliparkolás lehetõsége, valamint biotermékeket kínáló üzletek megjelenése. Láthatjuk, hogy erre a faktorra a természetesség a jellemzõ. F3: Kultúra-, valamint kényelemorientáltság: Következõ fõfaktorunk a kultúra, valamint kényelem orientált nevet kapta, mivel ide sorolhatóak azok a szolgáltatások, amelyek a kulturált idõtöltést teszik lehetõvé az egyes bevásárlóközpontokban, valamint a látogatók kényelmét szolgálják. F4: Környezetvédelem-orientált: Negyedik fõfaktorunkba tartoznak a környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, tevékenységek. Ide soroljuk a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlását, a környezetkímélõ csomagolás rendszerének megvalósulását. Továbbá megjelenik a csak hazai termékeket kínáló kereskedelmi egységek iránti igény is. F5: Közlekedésorientált: Az ötödik fõfaktorunkhoz csupán egyetlen egy szolgáltatás tartozik, mégpedig, hogy a bevásárlóközpont megközelíthetõ legyen tömegközlekedéssel (külön busz, buszmegálló). Klaszterelemzés az elégedettségi tényezõk fõfaktorai alapján A klaszterelemzéssel az volt a célunk, hogy a megfigyelt válaszadóinkat homogén csoportokba rendezzük. Az elemzésünkbe 163 esetet tudtunk bevonni. 1. táblázat A klaszterek jellemzõi Csoportátlagok tagság (fõ/%) F1 az egyes társadalmi rétegek informálása, valamint a közvetlen környezetüket érintõ problémák csökkentése F2 Természetesség F3 kultúra-, valamint kényelemorientáltság F4 környezetvédelem-orientált F5 Közlekedésorientált 1. klaszter 2. klaszter ,90% 16,56% 3. klaszter 4. klaszter ,96% 35,58% 0,081 1,086 0,183 0,351 0,425 0,0,37 0,074 0,331 0,204 0,480 0,722 0,730 0,908 0,668 0,017 0,495 0,423 0,255 1,534 0, XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
13 Láthatjuk, hogy az elsõ klaszterbe (N=52, 31,9%) sorolt válaszadók környezetvédelem-orientáltak (0,908-as faktorsúly), mivel fontos számukra az is, hogy a bevásárlóközpont természetes legyen (0,425-ös faktorsúly), valamint közlekedésorientáltak is (0,423-as faktorsúly). A második klaszterbe (N=27, 16,6%) sorolt megkérdezettekre a közlekedésorientáltság a legjellemzõbb (0,255-ös faktorsúly), valamint nem túlzottan érdeklik a közvetlen környezetüket érintõ problémák ( 1,086-os faktorsúly). A harmadik klaszterünkbe 26 válaszadó tartozik, a minta 15,9 százaléka. Rájuk az jellemzõ, hogy informálódnak a vásárlást megelõzõen, érdekli õket a közvetlen környezetüket érintõ környezeti problémák megoldása (0,183-as faktorsúly), ellenben nem sokat foglalkoznak a közlekedéssel ( 1,534-es faktorsúly). A negyedik klaszterünkbe (N=58, 35,6%) tartozó válaszadókra pedig a kultúra-, valamint kényelemorientáció a legjellemzõbb (0,730-as faktorsúly). A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy az egyes klaszterek milyen szociodemográfiai profillal írhatók le. (A kereszttábla-elemzés során néhány profilismérv-kategóriát össze kellett vonnunk annak érdekében, hogy a kereszttábla értékelhetõ legyen). (Lásd 7. táblázat). 2. táblázat A klaszterek szociodemográfiai profilja (N=163) Minta 1. klaszter 2. Klaszter 3. klaszter 4. klaszter Klaszterjellemzõ Nõ 66,9 63,5 66,7 61,5 72,4 2,4 Férfi 33,1 36,5 33,3 38,5 27,6 1,2, ,1 88,5 74,1 57,7 82,8 2,4 25 év feletti 20,9 11,5 25,9 42,3 17,2 2,3 Alap+középfokú végzettség Felsõfokú végzettség Alacsony-alsóközép jövedelemkategória ( ) Közép-felsõközép jövedelemkategória ( ) Háztartás nagysága (1 2 3) Háztartás nagysága ( ) 77,3 86,5 66,7 73,1 75,9 1 22,7 13,5 33,3 26,9 24,1 2,3,4 39,9 40,4 48,1 34,6 37,9 1,2 60,1 59,6 51,9 65,4 62,1 3,4 26,5 17,3 33,3 42,3 24,6 2,3 73,5 82,7 66,7 57,7 75,4 1,4 TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 181
14 Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az egyes klaszterekkel kapcsolatos ismereteinket, valamint elneveztük a klasztereket ezek alapján az ismérvek alapján: 3. táblázat A klaszterek neve és profilja (N=163) 1. klaszter Környezet- és természetorientált férfiak 2. klaszter Közlekedésorientált nõk és férfiak 3. klaszter Információs igényû és környezetbarát férfiak 4. klaszter Kényelem- és kultúraigényes fiatal nõk Inkább férfiak, év közöttiek, alap- és középfokú végzettségûek, alacsony-alsóközép jövedelemkategóriába tartoznak, nagy háztartásban élnek. Férfiak és nõk, 25 év felettiek, felsõfokú végzettségûek alacsony-alsóközép jövedelemkategóriába tartoznak, 1 3 fõs háztartásban élnek. Inkább férfiak, 25 év felettiek, felsõfokú végzettségûek, felsõközép-magas jövedelemkategóriába tartoznak, 1 3 fõs háztartásban élnek. Inkább nõk, év közöttiek, felsõfokú végzettségûek, felsõközép-magas jövedelemkategóriába tartoznak, nagy családban élnek (4 fõsnél nagyobb családban). A kutatás eredményei alapján javaslatainkat a fenntartható fogyasztást alakító három szereplõ (kormány és önkormányzatok, kereskedelemi egységek) szintjén fogalmaztuk meg, az egyént függõ változóként kezelve. Ennek oka elsõsorban az, hogy amint az a kutatásból is kiderült az egyének a fenntarthatóságot szem elõtt tartó viselkedésére jelentõs befolyással vannak mind a kereskedelemi szereplõk, mind az önkormányzati és kormányzati szintû döntések. Ezért javaslataink elsõsorban arra irányulnak, hogy hogyan, milyen ösztönzõkkel lehetne a fenntarthatóság irányába nagyobb mértékben elmozdítani az egyének attitûdjét és viselkedését. Javaslatok a kereskedelem felé Olyan üzleti és kommunikációs stratégiát javasolunk kidolgozni a bevásárlóközpontok, valamint a hiper- és szupermarketek számára, amelynek céljaiban tükrözõdik a cégnek a fenntartható életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és szociális szükségletekkel kapcsolatos igények kielégítését illetõ elhivatottsága. Egy ilyen a fenntarthatóságot szolgáló stratégia a jelenlegi, fõleg az élményt és kultúrát preferáló elsõdleges fõleg fiatalokból álló célcsoport vonzásán túl lehetõséget teremtene egy új, a fenntartható életmód iránt nagyobb elkötelezettséget mutató idõsebb célcsoport megnyerésére is. 182 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
15 A nagy kereskedelmi központok a fenntarthatósággal kapcsolatos eseményeket az energiaszolgáltatók, önkormányzatok, környezetvédelmi szakemberek, fogyasztóvédelmi civil szervezetek bevonásával nagyobb hatékonysággal lenne képes megszervezni. A bevásárlóközpontok üzletpolitikájában nagy hangsúlyt kellene helyezni magyar termékeket, valamint biotermékeket árusító boltok nyitására. Ezzel egy újabb célcsoport számára is kedveltté válhatnának. A bevásárlóközpontok létesítésekor fontos szempontnak kellene lennie, hogy az új üzletközpont telepítése ne csupán gazdaságilag érje meg egy önkormányzat számára, hanem az ott élõ lakosság szociális, társadalmi, kulturális igényeinek is megfeleljen. Ennek érdekében olyan plusz szolgáltatásokat kellene nyújtania, amelyek a lakosság életmódjára, viselkedésére pozitív hatással vannak. Ezek egy része lehetne kényelmi, vagy kulturális szempontú igénykielégítés (gyermekmegõrzõ, parkoló, ruhatár, virágok, padok, megfelelõ léptékû méretek), másrészrõl olyan beruházások és üzletpolitika, amelyek révén addicionális életmódjavulást realizálhatnának az idelátogatók, vagy éppen a környéken élõk (bolt- és termékválaszték szélessége, természetes világítás, környezetbarát csomagolás, zöld területek megõrzése, játszóterek, nyitott éttermek, kávézók, különbözõ kulturális és a környezetvédelemmel kapcsolatos programok, biciklimegõrzõk, sétálóutcák, stb.) (Jó példa erre az Allee bevásárlóközpont.). A fenntarthatóságot szem elõtt tartó szempontok figyelembevétele azt követeli meg, hogy a bevásárlóközpont létesítésében ne az önkormányzatok bevételnövelési szempontjai domináljanak, hanem független környezet- és társadalomtudományi szakemberek véleménye legyen a döntõ szempont. Javaslatok az önkormányzat felé Az önkormányzatok is jelentõs szerepet játszhatnak az egyének fenntarthatóságot szem elõtt tartó életmódjának alakításában. Látható, hogy a szelektív hulladékgyûjtés terén elért eredmények bár jelentõsek, de nem elegendõek. Ugyanígy a veszélyes anyagok és az elektronikai hulladékok külön kezelése sem teljes körû a lakosság körében. E téren az önkormányzatok akkor tehetnének többet, ha a szolgáltatást minél közelebb vinnék a lakossághoz. A szelektív hulladékgyûjtést össze lehetne kapcsolni a háztartási hulladékok gyûjtésével helyileg, valamint az elektronikai és veszélyes hulladékgyûjtõ szigetek kialakítása helyett (ahova csak a nagyon tudatosak szállítják el a berendezéseket), házhoz lehetne menni bizonyos napokon, vagy évente, amikor a lomtalanítások vannak. A lakosság körében nem ismert, hogy mi lesz a szelektív hulladékok, valamint a veszélyes hulladékok sorsa. Errõl tájékoztató anyagokat lehetne terjeszteni, ami ösztönözné az embereket, mivel látnák, hogy hogyan alakul a hulladékok újrahasznosítása vagy megsemmisítése tevékenységük következtében. Sokan csak legyintenek, hogy úgyis minden szelektív hulladék bekerül a szeméttelepre a háztartási hulladékkal együtt, így minek térjen át erre a gyakorlatra. Maximum az a motivációs érve a közös képviselõnek, hogy a szelektív hulladékgyûjtés következtében lassabban telik meg a háztartási hulladékgyûjtõ kuka, így kevesebb kukára lesz szükség, és kevesebb közös költséget kell fizetni. Nagyobb motivációt jelenthetne például az, hogy az a ház, amelyik szelektív gyûjtõhelyet állít be, azok részére csökkennének a szemétszállítási költségek is. Ennek nevelõ hatása hosszabb távon jelentõsebb lenne, mivel a család minden tagjának napi tevékenységébe gyakorlatként beleivódna a szelektív hulladékkezelés. A most ismertetett javaslat elsõsorban az önkormányzatok számára jelent feladatot, mivel a hulladékok elszállítóival õk kötnek szerzõdést. További önkormányzati feladat annak ellenõrzése, hogy minden házzal, illetve minden vállalkozóval kötött-e a hulladékok elszállító cége szerzõdést. Az illegális hulladékok növekvõ mennyiségének oka ennek hiányosságaiban rejlik. TÁRSADALOM, GAZDASÁG, JOG, POLITIKA 183
16 Javaslatok a kormányzat felé A kormányzat szerepe a kereskedelmi központok és a háztartások fenntartható életmódot és a környezet védelmét prioritásként kezelõ magatartásformájának kialakításában alapvetõ. E szerep megjelenési formái elsõsorban a törvények és szabályok, a minõségbiztosítási rendszerek, a termékszabványok, a fogyasztóvédelem, a hulladékhasznosító háttéripar, az önkormányzati szintû rendeletek. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy bizonyos területeken sikeres a kormányzat szerepvállalása a fenntartható viselkedésminták és magatartásformák alakításában, azonban az egyén szintjén a fenntarthatóságot szolgáló gyakorlat inkább közepes, ami az ismeretek vagyis az oktatás hiányosságaira, valamint a fenntarthatóságot szolgáló környezet hiányosságaira vezethetõ vissza. Ezen a téren az oktatáspolitikának lehet jelentõs szerepe. Felhasznált irodalom DeSimone, L. Propoff, F. (1997): Eco-Efficiency: the Business link to Sustainable Development. Cambridge, MIT Press. T. Dyllick K. Hockerts (2002): Beyond the business case for corporate sustainability. Business strategy and the environment, március április Corporate social responsibility: New Commission strategy to promote business contribution to sustainable development. Press release, Brüsszel, július 2. Corporate Social Responsibility: Partners for Progress OECD (Benne különösen: The European Union s approach to corporate social responsibility.) Corporate Social Responsibility: The EU Approach. Athén, április 5. (Szerzõ: Anna Diamantopoulou) Kenéz András (2005): Az ökológiai marketing paradoxona a tudatos fogyasztó és a materializmus taposómalma Norvég Környezetvédelmi Minisztérium (2007): Európa környezete, negyedik értékelés, 6. fejezet. Fenntartható fogyasztás és termelés. Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 1. Porter, M. E. Kramer, M. R. (2007): Stratégia és társadalom. Harvard Business Manager, február. Zadek, S. (2005): A vállalati felelõsségvállaláshoz vezetõ út. Harvard Business Manager, április. 184 XXI. Század Tudományos Közlemények 2012/27
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenKÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
RészletesebbenZsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET
Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
Részletesebbenismeret és elfogadottság
A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenAlba Radar. 7. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE BUDAPEST 017. 1 1. A kutatás körülményei A Wekerle Sándor Főiskolán 017. októberében hallgatói elégedettség vizsgálatot végeztünk. A megkérdezés
RészletesebbenSzékesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete
30. hullám III. Gyorsjelentés Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések,
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenAlba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
RészletesebbenKLÍMASTRATÉGIA A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK, ISMERETEK ÉS TERMELŐI LEHETŐSÉGEK FÉNYÉBEN
KLÍMASTRATÉGIA A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK, ISMERETEK ÉS TERMELŐI LEHETŐSÉGEK FÉNYÉBEN A KLÍMASTRATÉGIÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI Erdős Katalin Tudományos munkatárs, MTA-PTE Innováció és
RészletesebbenKözbiztonság Budapesten
Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április
RészletesebbenA 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26.
A 1- éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára 2010. május 26. A fiatalok véleménye a környezetvédelem jelentőségéről százalék A környezetvédelem
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenVáltozó vásárlói szokások nyomon követése 2016 Szeptember SAP Forum. Komjáthy Csaba
Változó vásárlói szokások nyomon követése 2016 Szeptember SAP Forum Komjáthy Csaba Digitális átalakulás, nem csak az online boltokban A bolti értékesítés megoszlása a teljes kereskedelmi bevételek tekintetében
RészletesebbenZöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
RészletesebbenTorma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék
Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenK Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.
K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy bíróságunk 2016. január 15- február 15 közötti időszakban az Önök segítő közreműködésével Ügyfél-elégedettséget
RészletesebbenCD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december
CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenA csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése
A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-
RészletesebbenEsélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül
Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs
RészletesebbenLAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy
RészletesebbenFülemüle projektismertető szakmai délután
Fülemüle projektismertető szakmai délután Erdei iskolai programok speciális szükségletű SNI diákokat nevelő oktatási intézmények számára Fecskepalota, 2016. november 14. Víziónk Létrejön Magyarországon
RészletesebbenKözvélemény a TEGA szolgáltatásairól
Közvélemény a TEGA szolgáltatásairól Szocio-Demográfia A minta felépítése a következő specifikációk szerint: Vidék/ város Nem Születési év Végzettség Egy háztartáson belüli lakosok száma Lakás típusa Foglalkozás
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió
RészletesebbenZempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának
RészletesebbenZA4983 Flash Eurobarometer 256 (Europeans attitudes towards the issue of sustainable consumption and production)
ZA4983 Flash Eurobarometer 256 (Europeans attitudes towards the issue of sustainable consumption and production) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 256 SUSTAINABLE CONSUMPTION & PRODUCTION Q1.
RészletesebbenMagyarBrands kutatás 2017
MagyarBrands kutatás 2017 A kutatási program leírása GfK, 2017. 1 A kutatás módszertana Lakossági Magyarbrands márkák mérése Módszertan: Online önkitöltős (CAWI) megkérdezés GfK Hungária online paneltagjainak
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenA HÍR védjegyes termelők körében végzett felmérések tapasztalatai
A HÍR védjegyes termelők körében végzett felmérések tapasztalatai Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc-kutatási Osztály Osztályvezető HÍR védjegyes termelők éves
RészletesebbenSEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV
SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenKörnyezet szennyezés Hulladékgazdálkodás
Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenVaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.
Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés
RészletesebbenNagykálló Város Önkormányzata
LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenActivity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.
Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban
RészletesebbenLakossági igényfelmérés (9/2.)
Aszód Város Önkormányzata Lakossági igényfelmérés (9/.) Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 0. október Tartalom. Köszönetnyilvánítás az együttműködésért.... A II. lakossági
RészletesebbenAlba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenTÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE
TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenMarketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás
RészletesebbenA környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás
A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás Pintérné Nagy Edit Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. 2011. május 24. A környezeti
RészletesebbenTárgyszavak: többcsatornás értékesítés; marketing-mix; vásárlói elégedettség.
A MARKETING TERÜLETEI Többcsatornás értékesítés Németországban A német vállalatok 40%-a négy vagy ennél is több értékesítési csatornát használ. A hagyományos értékesítési csatornák mellett a (helyhez kötött)
RészletesebbenSKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenAmit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.
Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt
RészletesebbenVecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenKözvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról
Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató
RészletesebbenMi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek.
Tudatos vásárlás Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Ökológiai lábnyom Egy ember ökológiai lábnyoma hektárban számítva
Részletesebben1. Mit takar a használt elektromos és elektronikus berendezés és az ebből keletkező e- hulladék?
Kedves Vásárlóink! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés (ehulladék) a kommunális hulladéktól elkülönítetten gyűjtendő, települési hulladékként nem ártalmatlanítható!
Részletesebbendimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.
dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.
A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenBabes-Bolyai Egyetem. Összefoglaló jelentés. Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06
Babes-Bolyai Egyetem Összefoglaló jelentés Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06 Project N : 2015-1-HU01-KA202-13551 Összefoglaló jelentés
RészletesebbenDr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.előadás az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenZöld rendezvényszervezés
Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság
RészletesebbenMunkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.
Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos
RészletesebbenPolányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.
Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az
RészletesebbenForró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?
Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat
RészletesebbenKörnyezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében
Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég
RészletesebbenPr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
RészletesebbenHogyan gondolkodnak ügyfeleink a hulladékról? Szombathely STKH tájékoztató július 20.
Hogyan gondolkodnak ügyfeleink a hulladékról? Szombathely STKH tájékoztató 2017. július 20. Mennyire tartja fontosnak, hogy kövesse a hulladékgazdálkodással kapcsolatos eseményeket? 6 30% 12 0% 1% 3 14%
RészletesebbenBuy Smart+ A zöld beszerzés előnyei
Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei
RészletesebbenMunkahely, megélhetőségi tervek
Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok
RészletesebbenZöld rendezvényszervezés
zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban
RészletesebbenA lakossági jelzáloghitelek fogyasztói megítélése
Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék A lakossági jelzáloghitelek fogyasztói megítélése Konzulensek: Dr. Szente Viktória Böröndi-Fülöp Nikoletta Abai-Nagy Zoltán III.
RészletesebbenHazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei
Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék
RészletesebbenA szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra
A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra Készítette: Ressinka Ágnes Környezettudomány MSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Munkácsy Béla Egyetemi adjunktus
RészletesebbenSURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok
SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN
KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenKézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program
Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3
RészletesebbenKraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
RészletesebbenRohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén
Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben
RészletesebbenHúsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.
1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult
RészletesebbenTÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.
TÁMOP 6.1.2 Program Munka közben is egészségesen Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel Kolarovszki Tünde Szakmai vezető Personal Best Kft. 16 éve a sikeres, eredményes vállalatokért,
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenA MARKETING SZEREPE A GAZDASÁGBAN A MARKETING FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE MARKETING GYAKORLAT 1.
A MARKETING SZEREPE A GAZDASÁGBAN A MARKETING FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE MARKETING GYAKORLAT 1. Melyek a kereskedelmi rendszer elemei történelmi perspektívából? Polányi (1984): A kereskedelmi tevékenységek során
RészletesebbenAz értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői
Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer
Részletesebben