Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900"

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Környezettudatos fogyasztói magatartás Magyarországon: tények és lehetőségek Belső konzulens: Doba Szilvia Külső konzulens: Dr. Solt Katalin Németh Beatrix Távoktatás Gazdálkodás-és menedzsment szak, Vállalkozásszervező szakirány 2012.

3 w ZALAEGERSZEG BUDAPEST BUSINESS SCHOOL P Sz a B UB er G LI ző F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu. m! NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: NÉMETH BEATRIX Szak/szakirány: GAZDÁLKODÁS VÁLLALKOZÁSZERVEZÖ Neptun kód: ÉS MENEDZSMENT SZAK SZAKIRÁNY DEEQ9W A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): A szakdolgozat pontos címe: Környezettudatos fogyasztói magatartás Magyarországon: tények és lehetőségek Belső konzulens neve: DOBA SZILVIA Külső konzulens neve: DR. SOL T KATALIN Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: KÖRNYEZETTUDATOS FOGYASZTÁS VIZSGÁLATA MARKETING SZEMPONTBÓL Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított I titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/a. Fax: (+36-92) I I Telefon: (+36-92)

4 Hozzájárulok I nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Dátum: MÁJUS 21. \)c \~\(.,,+\0 :7)( LD t1><hallgató aláírása A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. -, '. Datum Dl1 MÁJ / G~~~a\A kgf{y\,.an mú~~rs BGF PSZK Gazdálkodási Karl H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/a. I Telefon: (+36-92) Fax: (+36-92) I 2

5 TARTALOMJEGYZÉK NYILATKOZAT... 3 BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG JELENTÉSE A ZÖLD SZEMLÉLET KIALAKULÁSA A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG SZEKTORAI GLOBÁLIS SZINT 2.2. ÁLLAMI SZINT 2.3. VÁLLALATI SZINT 2.4. EGYÉNI SZINT A SZINTEK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ÉS A MARKETING KAPCSOLATA A KÖRNYEZETI MARKETING FOGALMA A KÖRNYEZETI MARKETING ESZKÖZEI A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ELÉRÉSÉHEZ Termékpolitika Árpolitika Elosztási politika Kommunikációs politika PRIMER KUTATÁS A KÖRNYEZETBARÁT SZEMLÉLETRŐL ÉS A KÖRNYEZETTUDATOS FOGYASZTÁSRÓL A KUTATÁS CÉLJA A KUTATÁS ESZKÖZE A KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK, MELLÉKLETEK ÉS DIAGRAMMOK JEGYZÉKE KONZULÁCIÓS LAP

6 NYILATKOZAT Alulírott NÉMETH BEATRIX büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, május 21. Németh Beatrix s.k. hallgató aláírása 3

7 BEVEZETÉS A virágom... felelős vagyok érte. Hiszen olyan gyönge! És olyan gyanútlan. Egyebe sincs, mint négy semmi kis tövise, hogy a világtól védekezzék. (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg 1 ) Ahogy az a fenti idézetben olvasható, meg kell őriznünk környezetünk épségét, hiszen abban éltek őseink, abban élünk mi, és abban fog élni a jövő nemzedéke is. Felelősek vagyunk Földünk védelméért, és ez a felelősség megkérdőjelezhetetlen. Szakdolgozatom a környezettudatosság témáját taglalja, hiszen a téma aktuális: a környezet ügye mára a mindennapjaink szerves részévé vált, nem csak a társadalom és a gazdaság van egyidejűleg válságosnak mondható helyzetben, hanem a természet is, ezt jelzik globális problémáink: Túlnépesedés, szegénység, éhezés Élelmiszertermelés növekedésének egyre lassuló üteme Termőföld erózió, sivatagosodás Vízkészletek szűkössége, szennyezettsége Biológiai változatosság veszélyeztetettsége Változó légkör, globális éghajlat módosulás Meg nem újuló erőforrások elhasználódása A korábban csak a tudósok és a környezetvédő mozgalmak által kutatott és fontosnak tartott kérdések a társadalom egyre nagyobb rétegének érdeklődési körébe kerültek, az állami szervek, iskolák, újságok, rádió- és tévéműsorok, internetes oldalak foglalkoznak a témával. 1 Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt., 2011., 84. oldal 4

8 Dolgozatom első részében foglalkozom a környezettudatosság jelentésével és a társadalom által mára egyre fontosabbá váló zöld szemlélet kialakulásával és változásával. A környezettudatosság szintekre bontható, melyek alapján látható, hogy az egyes társadalmi egységekben milyen módon valósítható meg a Földünk védelme, illetve az egyes szektorok milyen lépéseket tudnak tenni a környezetünk érdekében. A dolgozat második részében a környezettudatosság négy szektorával és azok összekapcsolódásával foglalkozom, melyek közül az első a globális szint, hiszen világméretű probléma a környezet károsítása, a Földünk megóvására legfőképp az univerzális szférában kell megoldást találni. Ezen belül a szűkebb zóna az állami szektor második szint - nemzeti összefogással és országos szemléletváltással, illetve kormányzati szabályozásokkal és előírásokkal mérsékelhető a miliő terhelése. Természetesen a környezet célzatos védelme beivódott a lakosság viselkedésébe - negyedik szint -, tehát a marketingszempontból alapvető vásárlói, fogyasztói magatartásba is. A környezeti tudás, a tudatosság többféleképp mutatkozik meg a fogyasztók magatartásában: a fogyasztás mérséklése, a pazarló vagy káros használati, vásárlási szokások megváltoztatása, a környezetbarát termékek előnyben részesítése, a tiltakozás többféle formája (mozgalmak, környezetvédő csoportok) egyaránt kifejezheti az ökológiai kérdések iránti érdeklődést. Erre a fokozott lakossági odafigyelésre és az ez által generált új elvárásokra természetesen megmozdult a vállalati szféra is harmadik szint -, mely az igények megváltozását próbálta követni, illetve a hasznára fordítani, és termékkínálatával, megjelenésével, marketingkommunikációjával, vállalati stratégiájával reagálni az újonnan kialakuló fogyasztói igényekre. A vállalatok az 1970-es évektől foglalkoznak környezeti kérdésekkel nem csak a fogyasztók megváltozott kereslete, hanem az egyéb elvárt fejlődés, azaz a kötelező környezetvédelmi szabályozások betartása miatt is. Így alakulhatott ki a zöld marketing, mely a marketing és a környezetvédelem összekapcsolódása, ami olyan felelősségteljes vállalati tevékenység, amelyre az jellemző, hogy a vállalat a környezetvédelemben növekedési lehetőséget lát, és a környezeti szempontokat fejlesztéseiben, a vállalat valamennyi tevékenységi területén 5

9 érvényre juttatja. 2 (Walter Coddington, Environmental Marketing Positive Strategies for Reaching the Green Costumer, McGraw-Hill, New York) Ezt a témát öleli fel dolgozatom harmadik része, melyben a zöld marketing elemeit vizsgálom. A környezeti marketingnek különböző szintjei vannak - a termékújrapozícionálástól a stratégiai orientációig, - a vállalat a marketingelemei, azaz a termék, a termék ára, a kommunikáció valamint a termék értékesítési helye kisebbnagyobb megváltoztatásával a környezettudatos vásárlást elősegítheti, ösztönözheti. Ez azért kiemelkedő fontosságú, mert a marketing-mix hatékony eszközeivel erősen befolyásolja a fogyasztói magatartást, a vásárlási döntés szakaszaiban is megfigyelhető a 4P egyes elemeinek ráhatása a fogyasztóra. A dolgozat negyedik része pontosan, tényszerűen megmutatja, hogy a környezettudatosság mit jelent, mennyire fontos és milyen szinten tettekre ösztönző a magyar lakosság számára. Ezt egy kérdőíves face to face primer kutatás támasztja alá 100 fős, nem reprezentatív minta alapján, melyet a környezetemben élő, különböző korú, nemű, és iskolai végzettségű, gyermekes és gyermektelen személyek közreműködésével valósítottam meg. A kérdőíves felmérés eredményét demográfiai szempontok alapján csoportosítom és elemzem diagrammok segítségével. Dolgozatomat az ötödik részben összefoglalással zárom, melyben az eddigieket összegzem. 2 [ ] 6

10 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1. A környezettudatosság jelentése A környezeti kérdés nem anyagi-fizikai, hanem lelki, erkölcsi, szellemi probléma, és amíg ezzel nem szembesülünk, addig nincs kiút evolúciós zsákutcánkból. 3 Az emberiség visszaél környezetével, kizsákmányolja azt, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy az ember a természet része, viszont a társadalom nem élhet a természet megőrzése nélkül: minden ökológiai kár szociális kár is. Sok kutató úgy véli, hogy a múltbéli gazdasági válságok az előszelei lehetnek az ökológiai válságnak. A gazdaságban a hitelfelvétel egyfajta fogyasztásmegelőlegezést jelent, melynek a pénzügyi fedezetét a fogyasztó a jövőben termeli meg. Ilyen szemléletben, ha a Földünk népessége túlfogyasztja a környezetének javait, akkor egy olyan fogyasztást előlegez meg, melynek természeti erőforrás fedezetét bolygónk még nem is termelte meg. Ha túl sok a hitelfelvétel, azaz túl sok fogyasztást előlegezünk meg, azt előbb-utóbb nem tudjuk majd visszafizetni. Ez pénzügyi válsághoz vezet. Ahogy a pénzügyi, úgy az ökológiai rendszer is összeomlik, ha túlhajtjuk. A különbség a végkimenetelben van: Földünk ökológiai rendszerét nem tudjuk majd pénzzel feltámasztani. Az emberi életminőség és a környezet (beleértve a természeti erőforrásokat, az ökológiai életfeltételeket és az esztétikai tartalmat) harmóniájának alapeleme a környezeti kultúra, mely magábafoglalja a jogi, az etikai felelősséget, a környezeti gazdálkodást és a környezettudatosságot. A környezettudatosság napjainkban nagyon népszerű fogalom, de sokan rosszul alkalmazzák, nem értik igazán a jelentését. A legtöbben elvileg ugyan elkötelezik magukat a környezetvédelem ügye mellett, a többség azonban sem az ismeretei, sem magatartásbeli jellemzői alapján nem tekinthető környezettudatosnak. 3 Bogár László neves közgazdásszal készített riport megtiszteltete/2012/02/10 [ ] 7

11 Az egyszeri tömegközlekedés választása az autó használata helyett, a néhány alkalommal külön konténerbe elhelyezett műanyagpalack, illetve a környezetvédelmi törvények kötelező betartása még nem jelenti a környezettudatosságot. A környezettudatosság egy olyan cselekvéssorozat, mely tudatosan felelősséget vállal a környezet, a populáció védelmét szem előtt tartva. A környezettudatosság egy rendszeres, folyamatosan alkalmazott tevékenység, mely új szemléletet és gondolkodásmódot kíván. A környezettudatosság nem lehet öncélú, a társadalmat kell szolgálnia. Véleményem szerint leglényegesebb feladat globálisan változtatni a rossz szemléletmódon, a környezettudatosság eléréséhez elengedhetetlen az erre vonatkozó szabályok betartása, valamint a megszokott, környezetünkre káros szokások alakítása, illetve annak gyökeres megváltoztatása, mely mindenképp lemondásokkal jár. Lehet ez akár anyagi, időbeli vagy egyéb ráfordítás. A környezettudatos gondolkodás és cselekvés az elengedhetetlen feltétele a fenntartható fejlődésnek. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987-ben Közös jövőnk címmel kiadott jelentésében megfogalmazza, hogy "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés fogalmáról, lényegéről számos elemzés, vitairat látott napvilágot. Herman Daly megfogalmazása szerint "a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk". A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat [ ] 8

12 A fenntarthatóság követelményei: 1. Az életközösségek, populációk megóvása 2. Az emberi élet minőségének javítása 3. A Föld életképességének és sokféleségének megőrzése 4. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimálisra csökkentése 5. A Föld teherbíró-képességének határain belül maradó növekedés 6. Az egyéni magatartás és a szokások megváltozatása 7. A közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak 8. A fejlesztés és a természetvédelem integrálására szolgáló nemzeti keretek kialakítása 9. Világméretű együttműködés kialakítása A fenntartható fejlődés elérésének 3 alapfeltétele: - a tudás - a technika-technológia globális szintű környezet-szemléletűbbé válása. - a társadalmi értékrend A fenntarthatóság érdekében a megfelelő életmód kialakítása abszolút egyszerűen megvalósítható, teljesíthető követelményeket állít az emberiség elé, melyek mindamellett, hogy a Föld jövőjének védelmében, állagának megóvásában is segítenek, az állandó gazdálkodási költségeket is nagymértékben csökkenthetik. Természetesen a környezettudatos cselekvés és gondolkodás mind globális, állami, vállalati, és egyéni szinten kell, hogy teljesüljenek, hiszen csak az összes gazdasági szektor együttműködésével érhető el a kívánt eredmény: Földünk védelme. A környezeti tudatosság tehát jövőtudatosság, a fenntartható fejlődést szolgálja. 9

13 1.2. A zöld szemlélet kialakulása Az őskorbeli ökotársadalmi lét, azaz a vadász- és gyűjtögető életmód több százezer évig jellemezte az emberiséget. Ekkor még ők is a természet részei voltak, harmóniában éltek környezetükkel, majd a földművelés és az állattartás által az ember megtanult a természet felett uralkodni. Ekkor elkezdett megváltozni az ember és a természet viszonya, megbomlott a természetes egyensúly, elindult a civilizálódás. Az idő múlásával lassan bár, de az emberiség egyre modernebb szinten tudta elérni a számára szükséges javakat. Az egyre növekvő értékek és szükségletek akaratlanul is elterjedtek, a növekvő technológia teret hódított szerte a világon. Már a 18. századi híres közgazdász, Thomas Malthus is felismerte, hogy a gyors növekedésnek nem jólét lesz a következménye, hanem nyomor, hiszen a Föld erőforrásai nem végtelenek, korlátai vannak, a növekvő népesség élelmiszerszükségleteit a természet nem tudja a végtelenségig kielégíteni. A 19. századi második ipari forradalom csak meggyorsította a növekedési folyamatot, döbbenetes mértékben nőttek a méretek demográfiai (népesség), társadalmi (elvárások), ipari (termelés) szinten is. A környezetszennyezés a 20. század második felére már globális problémává vált, az egyre növekvő emberi igények pusztán haszonmaximalizáló kielégítése az embertermészet kapcsolat megbomlásához vezettek. Ebben az időben Európa és Észak-Amerika területén létesültek elsőként természetvédelmi csoportok, majd az 1950-es években ezeken a területeken konfliktusok alakultak ki a közgazdászok és a természetvédők közt, melyek az emberi tevékenységek és az azok környezetre gyakorolt hatásainak összefüggéseiről szóltak. Mikor a környezet pusztulása már egyre nagyobb méreteket öltött, a gazdaság és a környezet kapcsolata elemzésekor először állt szembe egymással az ökológiai és a közgazdasági szemlélet. A természetvédők felismerve a bioszféra problémáját élesen támadták a fejlődő tőkés országokat, mint a környezet degradálóit. Szerintük a rohamos gazdasági növekedés állt a környezet pusztításának hátterében, valamint az, hogy a közgazdászok nem foglalkoztak megfelelően a környezet problémáival, középpontba mindig ahogy azt Adam Smith láthatatlan kéz elmélete is mutatja- a termelés maximalizálását és a fogyasztók igényeinek kielégítését állították. Pedig a fenntartható fejlődés mozgatórugója pont ez az integráció kell, hogy legyen: a környezeti és közgazdasági szemléleteknek ötvöződniük kell a döntéshozatalban. A gazdasági és 10

14 ökológiai rendszereink össze kell, hogy kapcsolódjanak, de csaknem teljesen különváltak a valóságban. Az ún. fogyasztói társadalom fenntartásának egyik alapvető biztosítéka a gazdasági növekedés magas szinten tartása, ami a környezet állapotának alakulására viszont negatív következményekkel járt. Az állandóan ösztönzött fogyasztás miatt, a szintén állandóan magas szinten tartott termelés különösen nagy terheket rótt a környezetre. A fogyasztási javak gyors rotációja.és a tudatosan gyengébb minőségű és kevésbé tartós termékek előállítása következtében ugrásszerűen növekedett a nyersanyagok iránti igény, más oldalról mind nagyobb tömegben keletkezett hulladék, és növekedett a szennyeződés. A fogyasztó tehát a környezetet pazarló társadalom lett. 5 a legnagyobb szomorúsággal állapítom meg újra és újra, hogy közgazdász kollégáim döntő többsége láthatólag cinizmusból, vagy tudatlanságból ezt az őrült, önpusztító logikát tekinti a sikeres (értsd profitot hozó) gazdálkodás lényegének. Milton Friedman, a neoliberális társadalom és gazdaságfilozófia atyja, híres mondásában ezt úgy fogalmazta meg, hogy The business of the business is the business. E frappáns mondás lényege, hogy, ha tőketulajdonos vagy, akkor nemcsak, hogy nem kell, de nem is szabad foglalkoznod azzal, hogy esetleg a profitodnál százszor akkora külső és/vagy belső természeti kárt okozol másoknak. Vegyük észre, hogy ha a tőketulajdonos e negatív externáliák hatásait zavartalanul át tudja hárítani másokra, az csak azért lehetséges, mert a liberális kapitalizmus demokratikus felszíne alatt valójában egy brutális és rejtettsége miatt igen veszélyes és pusztító diktatúra húzódik meg. Tehát Hamlettel szólva Őrültség, de van benne rendszer Ám ez a rendszer az emberiség kollektív öngyilkosságának rendszere április 22-én tartották az Amerikai Egyesült Államokban a világ első Föld napját, mely az egyre növekvő környezetrombolást, illetve a környezetterhelés véges határait felismerve került megrendezésre. A média segítségével népszerűvé vált a megmozdulás, majd több millióan csatlakoztak a kampányhoz szerte a világon; ez vezetett ahhoz, hogy 5 Kulcsár Dezső: Környezetgazdaságtan, Jegyzet a környezetvédelmi szakmérnöki továbbképző tanfolyam részére kézirat, Budapest, 1986, 11. oldal 6 Bogár László neves közgazdásszal készített riport megtiszteltete/2012/02/10 [ ] 11

15 minden év április 22-én, a Föld világnapján értékelik a globális és helyi környezeti problémákat. Az első környezetvédő mozgalmak megjelenése is 1970-re datálható. Ezzel egy időben a lelkiismeretes, problémákat felismerő, és globálisan gondolkodó értelmiség megalakította a Római Klubot, mely egy maximum 100 fős csoport vitafórumát takarja, ahol figyelmeztették a társadalmat a növekedés határaira, és egy globális környezeti katasztrófa bekövetkezését jósolták a levegő- a víz-, és a földszennyezettség egyre súlyosbodó helyzete miatt. Az általuk kialakított akcióterv mely nagyrészt a gazdasági növekedés visszaszorítását tartalmazta - felhívta a figyelmet a problémára, így június 5-én (mely azóta környezetvédelmi világnap) sor került az első világméretű környezetmegóvással foglalkozó program kidolgozására az ENSZ világkonferencián Stockholmban. A résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem nemzetközi feladatairól és alapelveiről, melyben a tagok kötelezettséget vállaltak a környezet megóvására, valamint jobbá tételére a fenntarthatóság érdekében. Ennek keretében létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (United Nations Environmental Programme - UNEP) a sikeres kooperáció érdekében. A stockholmi konferencia nagy eseménynek számított, hatással volt a környezetvédelmi politikák kialakulására is nemzeti szinten. Létrejöttek az állami környezetvédelmi szervek, hivatalok és minisztériumok születtek. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, mint illetékes hatóságot. Ezt követően, pár év elteltével újra esedékessé vált a környezetvédelmi koncepciók újragondolása, ráeszméltek, hogy a környezetvédelem és a közgazdaságtan összekapcsolásával, integrálva kell vizsgálni a problémákat, és megoldani azokat. Így 1984-ben az ENSZ közgyűlése megalakította a Környezet és Fejlődés Világbizottságát, mely 1987-ben elfogadta a Közös Jövőnk (Our Common Future) című jelentést, mely 27 nyelven jelent meg, és először tartalmazza a fenntartható fejlődés fogalmát, valamint szorgalmazta a környezetkímélő technológiák alkalmazását, melynek fedezetét a fejlett országok biztosították. A környezet azonban nem más, mint az a hely, ahol mindannyian élünk, a fejlődés nem más, mint valamennyiünk arra irányuló törekvéseinek összessége, amellyel szüntelenül javítani akarjuk életünket. A két fogalom elválaszthatatlan egymástól. Azok a politikai vezetők is, akik úgy érzik, hogy országuk feljutott a csúcsra, ahova a többi nemzetnek is fel kell küzdenie magát, központi kérdésként kell kezelniük a fejlődést. A 12

16 fejlett ipari országok fejlődésének sok útja nyilvánvalóan fenntarthatatlan. Ezt azért nem szabad szem elől tévesztenünk, mert ezeknek a hatalmas gazdasági és politikai erővel rendelkező országoknak a fejlesztési döntései igen nagy hatással lesznek az egész emberiség azon képességére, hogy a haladást a jövendő nemzedékek számára is megőrizze. 7 (Gro Harlem Brudtland) A Világbizottság fő feladata volt, hogy tegyen javaslatokat egy átfogó változásra, mely a fenntartható fejlődést szolgálja úgy, hogy annak három fő alappillérét, a környezet - gazdaság - társadalom egységét a döntéseknél együttesen vegyék figyelembe, hiszen ezek egymással összefüggnek. A Közös Jövőnk koncepcióját alapul véve az ENSZ újabb Környezeti és Fejlődés Világkonferenciát rendezett 1992-ben Rio de Janeiróban. Az alábbi dokumentumokat, ún. riói egyezményeket fogadták el a résztvevők az ülésen: Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet mutat a fenntartható fejlődés átfogó programjának sikeréhez Feladatok a 21. századra (AGENDA 21) dokumentum, amely ajánlásokat tartalmaz, amik jogilag nem kötelezőek az aláíró államokra. Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról, ami lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről, mely a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező. Elvek az Erdőkről, ami egy irányelv-dokumentum, és jogilag nem kötelező. Mivel ez az évek folyamán nem hozta az elvárt eredményt, az elhatározásokból nem sok valósult meg, így az ENSZ Dél-Afrikában, Johannesburgban, augusztus 26 - szeptember 04. közt újabb világkonferenciát rendezett, mely az ENSZ Világtalálkozó a Fenntartható Fejlődésről nevet kapta. A találkozón a Johannesburgi Nyilatkozatot (32 pontot tartalmaz), valamint a Végrehajtási Tervet (153 pontot tartalmaz) fogadták el, melyek új ajánlások, lehetőségek helyett a riói elveket megerősítették, és azok teljesítésére köteleztek. Legfőbb feladatnak tekintették még a szegénység mértékének visszaszorítását, valamint 2015-ig azok számának csökkentését, akiknek nem biztosított a egészséges ivóvíz. 7 Forrás: Közös Jövőnk, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988., 18.oldal 13

17 Tehát a társadalom kérdése is növekvő fontosságúvá vált a gazdaság és a környezet mellett. A zöld szemlélet kialakulása a növekvő környezeti problémák felismerésével egyidőben a kezdetét vette, az emberiség ráeszmélt, hogy a Föld problémája a társadalom problémája is, mely globális, állami, vállalati és fogyasztói szinten is megoldásra vár. 14

18 2. A környezettudatosság szektorai 2.1. Globális szint Az európai zöld mozgalmak alapító atyja és szószólója, Konrad Lorenz az emberiség nyolc halálos bűne c. munkája is tükrözi társadalmunk válságát, mely kihat a gazdaságra és környezetünkre is. A civilizált társadalom nyolc halálos bűne: 1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki. 2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk. 3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre. 4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, az érzelmek fagyhalála 5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő nyomás zavara. 6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg nem értés, a tradíciók lerombolása. 7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által. 8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet. 8 Ez két nagyon fontos problémát tár elénk, egyrészt a hatalmas mértékű népességszaporulat hibáztatható az emberi kapcsolatok romlásáért, mely agressziót és egymás iránti figyelmetlenséget vált ki, és ez a felelőtlen magatartás rányomja bélyegét az emberi környezettudatra is. Statisztikai adatok alapján, figyelve a felsorolt világkonferenciák dátumait, döbbenetes szintű bolygónk népességének növekedése 1972-ben 3,86 milliárd fő, 1984-ben 4,77 milliárd fő, 1992-ben 5,45 milliárd fő, 2002 ben 6,23 milliárd fő, 2010 ben 6,7 milliárd fő, és ez a szám még azóta is emelkedik, októberében elérte a 7 milliárd főt. Másrészt azt mutatja, hogy globális probléma a gazdaság társadalom -környezet együttes rendszerének nem túl hatékony működése, ami a társadalmi elkorcsosodásnak köszönhető. 8 Forrás: Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne- Ikva- Budapest,

19 Az emberi tudat szférájában végbemenő globális forradalom nélkül semmi nem fordulhat jóra és a katasztrófa, amely felé a világ tart a civilizáció ökológiai, társadalmi, demográfiai vagy általános összeomlása -, elkerülhetetlen lesz. 9 A Föld népességének egyre inkább figyelmetlen, felelőtlen és hanyag viselkedése, felgyorsult élettempója és növekvő szükségletei veszélyeztetik a társadalmi életteret, melyre az ökolábnyom mértékének változása jó példa lehet. Az ökológiai lábnyom egy mérési módszer, amely gyakorlatilag az emberi keresletre vonatkozik a Föld ökológiai rendszerét illetően 10 Más szóval ez egy mutatószám, mely egy területméretet takar, ami azt jelzi, hogy a Föld lakossága a környezeti erőforrásokat milyen mértékben használja fel, illetve az a terület, mely egy meghatározott népesség és életszínvonal végtelen ideig történő eltartásához szükséges. A 2006-os adatok alapján az akkori teljes ökológiai lábnyoma az emberiségnek 1,44 Földnyi terület, azaz 1,44-szer gyorsabban fogyasztjuk el erőforrásainkat, mint ahogy azok újratermelődhetnének. A mutató ben csak 0,62 volt, 1980-ban 1,00, majd az évek előrehaladtával folyamatosan nőtt. A Föld ökolábnyoma 2006-ban összesen 2,6 globális hektár/fő, Európáé 4,5, Magyarországé 3,2. Tehát összességében minél gazdagabb az ország, annál magasabb az érték. Az Egyesült Arab Emirátusok csúcstartónak számít 10,3 globális hektárral. Az adatok alapján a bolygónk már kevésnek bizonyul a népességének eltartásához, szükséges lépéseket tenni, hogy fennmaradjon az emberiség. A probléma-felismerés az első lépcsőfok a környezetpusztítás lassításához, és megállításához, a következő lépcsőfok pedig a cselekvés. A környezettudatos gondolkodás és a környezettudatos tettek kéz a kézben kell, hogy járjanak, nem elég megállni az első lépcsőfoknál, a globális zöld szemléletet zöld cselekvésnek kell követnie. Első körben világméretű, globális intézkedésekre van szükség, mely a gazdasági jólét fenntartásának, a társadalmi igazságosságnak, és az egészséges, élhető környezetnek harmonizációját kell, hogy szem előtt tartsa. A célkitűzések megvalósításához választott környezetvédő politikák az innovációt erősítik, ami pedig segíti a gazdaság növekedését, így szorgalmazza a társadalom céljainak elérését is. 9 László Ervin: Harmadik évezred, Veszélyek és esélyek, A Budapest Klub első jelentése, Új Paradigma Kiadó, 1998, 151. oldal 10 [ ] 16

20 Ennek tükrében a világ egyik legnagyobb integrációja, az Európai Unió környezetvédelmi előírások kötelező betartatásával, és új termelési módszerek, kifinomultabb, kímélőbb technológiák segítésével próbál megoldást találni a problémákra. Ezek a lépések pozitívan hatnak a gazdasági versenyképességre, a kapacitásnövekedésre, azaz munkahelyteremtők is, ez fordítva is igaz, mikor döntéseket hoznak bármilyen (pl.: ipari, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági) kérdésben, figyelembe veszik a környezetvédelmi vonatkozásokat is. Az Unió környezeti szabályai nem ajánlások, azok kötelező érvényűek a tagországokra, be nem tartásuk szankciók alkalmazását eredményezik, például a szennyező felelős az okozott szennyezésért, így helyreállítania, illetve térítenie kell (az EU környezetvédelmi felelősségéről a Fehér Könyvben szerepelteti) - hiszen alapvető irányelv, hogy a megelőzés jobb, mint a károk eltakarítása, fontos az elővigyázatosság és a védelem. Az EU környezetvédelmi politikája foglalkozik többek közt a levegő- és víztisztaság, a természetes élőhely növelés, a hulladék- és energiagazdálkodás, valamint a környezetbarát termékek kérdéskörével. Az EU továbbá elkötelezte magát, hogy figyelembe veszi a környezetvédelmi megfontolásokat más országokkal kötött megállapodásaiban. Természetesen ez nemcsak projektek, pályázatok finanszírozásáról szól, hanem ezen országoknak nyújtott segítségről is. Fontos területek, melyek az Európai Unió környezetvédelmi jogi szabályozásához tartoznak: káros gázkibocsátások határértékeinek meghatározása, és azok ellenőrzése veszélyes vegyi anyagok betiltása, korlátozása, szállítás szabályainak meghatározása biotechnológia figyelemmel kísérése, génmódosítások tiltása természetvédelmi törvények felállítása, növény-, állat-, és élőhelyvédelem zajszint csökkentése vizek (talaj-, fürdő-, és ivóvíz) tisztán tartása, szennyvíz elvezetése hulladékkezelési stratégia (újrahasznosítás energianyerés) alkalmazása környezetvédelmi ösztönző rendszer kialakítása, a környezetbarát technikák, gyakorlatok jutalmazása ökocímke alkalmazása, mely gazdasági eszköznek is tekinthető 17

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9. Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés

Részletesebben

A MARKETING FOGALMA február 01.

A MARKETING FOGALMA február 01. A MARKETING FOGALMA 2019. február 01. Szűkebb értelemben: - vállalati tevékenység, - amely elemzi a piacot, - meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, - megismerteti azokat a fogyasztókkal,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó A MARKETING ALAPJAI Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): www.uti.bme.hu 2011. ősz Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói Tk.1.fejezet MARKETING Csodafegyver Értékesítés A menedzsmenttudományok

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Környezetbarát fenntarthatóság a könyvtárakban

Környezetbarát fenntarthatóság a könyvtárakban ELTE BTK Informatikus könyvtáros mesterszak Kutatás-fejlesztési szakirány Környezetbarát fenntarthatóság a könyvtárakban Készítették: Brém Zsuzsanna Dubniczky Zsolt 2015. április 1 Az előadás vázlata A

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Fenntarthatósági értékteremtés a köznevelésben. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár

Fenntarthatósági értékteremtés a köznevelésben. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár Fenntarthatósági értékteremtés a köznevelésben Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljai 2 A 4.7. globális részcél 2030-ra biztosítjuk, hogy

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16. Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen

Részletesebben

Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések

Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA

AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA Szijártó Ágnes Agrárminisztérium Környezetfejlesztési és stratégiai Főosztály Vállalkozz környezetbarát módon c. konferencia 2019. május 30. EU pénzügyi eszköze LIFE PROGRAM

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói A marketing értelmezése A marketing a menedzsmenttudományok egyik szakterülete Üzleti filozófia (a vevőt középpontba helyező szemléletmód Funkció (vevőközpontúság érvényesítését

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek.

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Tudatos vásárlás Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Ökológiai lábnyom Egy ember ökológiai lábnyoma hektárban számítva

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 3. előadás. Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 3. előadás. Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 3. előadás Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Fenntartható fejlődés környezetvédelem Környezeti probléma+ gazdasági probléma+ szociális probléma

Részletesebben