A Cosmo Média Kft. kiadványa

Átírás

1 A Cosmo Média Kft. kiadványa

2

3 Komárom-Esztergom megye 3 KedvesOlvasó! Magyarország legnagyobb egyházi épülete az Esztergomi Bazilika Komárom-Esztergom: az ország bölcsője Csodálatos természeti adottságokkal, ígéretes gazdasági lehetőségekkel rendelkezik Komárom-Esz ter gom me gye, amely a me gyei köz - gyűlés elnöke, Popovics György sza vai sze - rint vonzó lakhelyként, befektetési lehetőségként és turisztikai célpontként is. A kívülálló szemével Komárom-Esztergom megye frekventált, jó lehetőségekkel bír. Így van-e ez valójában? Megyénk valóban gazdag történelmi múlttal, csodálatos természeti és jó gazdasági lehetőségekkel rendelkezik. A Pilis, a Vértes, a Gerecse, a Bakonyalja lankái, valamint a Kisalföld sík vidéke, a Duna vonzó lehetőséget kínál a kirándulást kedvelőknek. A települések kulturális és épített öröksége, Esztergom ezeréves történelme, bazilikája, Tata szépsége, műemlékei, Komárom római kori hagyaté ka, Ta ta bá nya és Orosz lány bá nyász ha gyo - mánya, Kisbér és Bábolna lótenyésztési kultúrája vonzó célpont az ország bölcsőjének is nevezett megye látogatóinak. Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? A mezőgazdasági és ipari cégek teljesítménye a kedvező adottságoknak köszönhetően kiemelkedő. A rendszerváltás megyénket súlyosan érintette, mivel jellemzően bányászatiés nehézipari tevékenység folyt. Öt-hat év kellett, hogy némiképp kilábaljunk a krízisből. Az uniós csatlakozásig már számos külföldi cég létesített nálunk gyártókapacitásokat. Ma 11 ipari parkkal büszkélkedhetünk, amelyekben elsősorban a jármű- és az elektronikai ipar települt meg. Saj nos a vál ság min ket sem ke rült el, de en nek el le né re a me gye GDP-je az or szá gos szintnél nagyobb mértékben növekszik. Mit tart a megye legnagyobb értékének? Miért érdemes lakhelyül, úti célul, esetleg befektetőként Komárom-Esztergom megyét választani? A felsoroltakon kívül kiváló földrajzi elhe lyez ke dé se és köz le ke dé si adott sá gai mi - att. Kulturális lehetőségekben is nagyon gazda gok va gyunk, van 2 fő is ko lánk, nagy múl - tú kő szín há zunk. Még Sa mu, a vértesszőlősi elő em ber is me gyén ket vá lasz tot ta lak he lyé - ül. Számomra semmihez sem fogható érzés Ko má rom-esz ter gom me gye i nek len ni. Ami kor já rom a fal va kat, nem tu dok szép sé - gükkel, egyediségükkel betelni. Hazánk történelme itt kézzelfogható, érezhető. Aki nem járt még nálunk, feltétlenül látogasson meg bennünket! Úgy tudom, Ön kezdeményezte a Rába- Duna-Vág Európai Területi Társulás létrehozását A RDV ETT leg főbb cél ja Nyitra me gye remélt csatlakozását követően, hogy teljes, magyar szlovák Duna-szakaszt lefedő, tartós intézményi struktúrát alakítson ki. Ez az intézmény al kal mas lesz ar ra, hogy a négy érin tett megye fejlesztési terveit összehangolja, és erre alapozva elkészítse a közötti időszak fejlesztési stratégiáját. Ennél is nagyobb a jelentősége annak, hogy a két ország közötti feszült légkör ellenére a magyar szlovák közös érdekek érvényesítésére van lehetőség. Mi jellemezi a megye lakóit? Milyen hagyományaik, rendezvényeik vannak? A hazánkban hivatalosan nyilvántartott tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbségből ki lenc je len van, ezért na gyon szí nes a pa let - ta. Évről évre nagy sikerű rendezvényeket tartanak, melyekhez lehetőségeihez mérten a me gyei ön kor mány zat is se gít sé get nyújt. Élénken élnek a bányászhagyományok, több városban országos hírű fesztiválokat rendeznek, melyek ismertté teszik szűkebb pátriánkat. Me gyénk há rom Nem zet Spor to ló ját adott ha zánk nak Föl di Im re, Grosics Gyu la és Buzánszky Je nő sze mé lyé ben. Ilyen pél da - képek mellett a fiatalabb generációk is szívesen sportolnak. Sok sportoló a tatai edzőtáborban készül a Londoni Olimpiára. A világ számos országában megfordultam az Aranycsapat tagjaként, és hívtak Budapest re is, de én vi dé ki gye rek va gyok, so ha nem köl töz tem Pest re. Dél-Du nán tú lon, Újdombóváron születtem, és Dombóváron érettségiztem, később a pécsi PVSK-ban futballoztam. Az ottani edzőm, Szabó Péter átkerült az NB I-es dorogi csapathoz, és engem is átcsábított február elseje óta vagyok dorogi állampolgár. Itt munkát, megélhetést biztosítottak számomra akkoriban tizenkét és fél ezer ember dolgozott a bá nyá ban. Do rog kö zel van Pest hez, így so ha nem oko zott gon dot a vá lo ga tott - ban focizás. Vidéken ráadásul fontosak az emberi kapcsolatok, itt az emberek összetartanak. Például a régi dorogi játékosok most is minden évben találkoznak. Jólesett, amikor kezdő válogatottként egy alkalommal Puskás Öcsi azt mondta: ne félj, kis bá nyász, se gí te ni fo gunk. Én voltam mindvégig az Aranycsapat egyetlen vidéki játékosa. Ma is kiveszem a részem az or szá gos és a me gyei sport élet ből. Segítek abban, hogy a gyerekek a lehető leg ko ráb ban kezd jék a spor tot, ezt a célt szolgálja az ovifoci program, de korábban a megyei sportegyesületnek elnöke, és az 1990-es években a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke is voltam. Sokan mondják, hogy micsoda lehetősé gek vár ná nak ránk most, de én még is úgy gondolom, jó időben születtünk. Az országnak relikviát, magunknak megbecsülést, az embereknek pedig örömöt szereztünk. Amikor pályára léptünk, tiszta szívvel énekeltük a Him nuszt, ami erőt adott. Ma gyar or - szág sikeréért futballoztunk. Egy-egy kül föl di meccs után pe dig Do - rog ra jöt tem ha za. Hat van öt éve élünk eb ben a városban, ahol az emberek figyelnek egymásra, becsülik egymást. Mi, a családommal otthonra találtunk az országnak ezen a ré szén, ame lyet most eb ből a ma ga zin ból a kedves olvasó is jobban megismerhet. Buzánszky Je nő az Aranycsapat tagja, olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója KOMÁROM-ESZTERGOM megye magazin Kiadja: Cosmo Média Kft Budapest, Szinyei M. u. 10. Internet: Felelős kiadó: Kövecsesné Takács Tünde Telefon: takacs.tunde@cosmomedia.hu Írta: Vida Tünde Fotó: Fénnyel Festők Fotóklubja Oroszlány, Mészáros T. László, Skublics Gellért Tördelés: Mészáros Péter Nyomtatás: Veszprémi Nyomda Zrt. Felelős vezető: Fekete István vezérigazgató

4 4 Komárom-Esztergom megye Újra lendületben Komárom-Esztergom megye gazdasága Komárom-Esztergom megyében az addig megélhetést biztosító tatabányai, oroszlányi és do ro gi bá nyák ra épü lő ipar a 90-es évek közepére gyakorlatilag teljesen megszűnt. A munkanélküliség korábban soha nem lá tott mér té ket öl tött, és tel je sen szét - zilálódott a megye gazdasága. A megyeszék hely ve ze té se azon ban fel is mer te a földrajzi adottságokból adódó lehetőségeket, va gyis azt, hogy a tér ség a Budapest Bécs Pozsony há rom szög ben található, s az autópálya, illetve a vasút révén ki tű nő köz le ke dé si le he tő sé gek kel ren - delkezik, amelyek lehetővé teszik az ipari par ki fej lesz tést. Így in dult el a Ta ta bá - nyai Ipa ri Park, majd ezt kö vet te to váb bi tíz. A létesítmények pedig olyan gazdasági húzóerőnek bizonyultak, amely után továb bi ak jöt tek lét re. Hogy mi ként éli meg a gazdasági válságot a megye, illetve hogyan tud segíteni a kamara a vállalkozásoknak, arról a Komárom-Esztergom Megyei Ke res ke del mi és Ipar ka ma ra el nö ké - vel, Juhász Józseffel beszélgettünk. Komárom-Esztergom megye gazdasága a kül ső szem lé lő szá má ra min dig is jól pros - pe rált. Így volt ez a rend szer vál tást kö ve tő ne héz gaz da sá gi idők ben, s így van most, a gazdasági válság idején is. Minek köszönhetik mind ezt? A me gyé ben élők re a ko ráb bi rend szer ben is jel lem ző volt, hogy fo gé ko nyak vol tak az új le he tő sé gek iránt, ke res ték a fej lő dés útját. En nek va ló szí nű leg az az oka, hogy a bá nyá szat és a fej lett ipar von zot ta a tett re kész, töb bet aka ró, in no va tív tí pu sú em be re - ket. A bá nyá szat ra épü lő ipar meg szű né se után a me gyei ve ze tők fel is mer ték a me gye ki vá ló föld raj zi adott sá ga i ban rej lő gaz da sá - gi le he tő sé ge ket, va gyis azt, hogy ér de mes ipa ri par ko kat lét re hoz ni. Mi u tán az el kép - ze lé se ket a me gyé ben rö vid idő alatt tett kö - vet te, né hány éven be lül ko moly mul ti na ci o - ná lis cé gek te le ped tek le. Így ve tet te meg lá - bát Ta ta bá nyán a Grundfos, az or vo si esz kö - zö ket gyár tó Coloplast és BD Medical, vagy a Bridgestone és a Henkel, a vi lág egyik leg - na gyobb au tó üveg-gyár tó cé ge, az AGC Hun ga ry, az elekt ro mos csat la ko zó ele me ket, ká be le ket gyár tó FCI; Ko má rom ban a No - kia, amely azon ban a kö zel múlt ban stra té gi - át vál tott, így gyár tó ka pa ci tá sa egy ré szét Ázsi á ba te le pí ti, mi köz ben pél dá ul Arad ról ma ga sab ban kép zett mun ka erőt igény lő ka - pa ci tá so kat ide te le pít; Esz ter gom ban a Su - zu ki, a Tico Electronic te le pe dett meg hogy csak né há nyat em lít sünk. Ér de kes ség még, hogy a ré gi bá nya gép gyár he lyén meg - ma radt a ma gyar ér de kelt sé gű ASG Gép - gyár tó is. Az orosz lá nyi ipa ri park la kó ja pél dá ul a memb rán gyár tó Zenon, az üveg - ipa ri Metall Glas, vagy a tur bó fel töl tő ket gyár tó BorgWarner. A gaz da sá gi vál ság azon ban kis sé meg tör te a me gyé ben le te le - pe dő mul ti na ci o ná lis vál lal ko zá sok len dü le - tét is. Ezt leg in kább a szak kép zés irán ti igény ből lát juk. A mun ka erő-szük ség let, a Tatabányai Vállalkozói Fórum, február 13. fej lesz tés ugyan is min dig együtt jár a szak - kép zés fej lesz té sé vel is. Ez azon ban két-há - rom év vel ez előtt ki csit meg tor pant, s bár nem nagy szám ban, de vol tak lét szám le épí - té sek, s akadt pél da ar ra is, hogy a cé gek mun ka erőt cse rél tek egy más kö zött. Ez azon ban sze ren csé re egy éve nem ta pasz tal - ha tó, s több irány ban is meg kez dőd tek a fej - lesz té sek, fo lya ma to san zaj la nak az OKJ-s szak mun kás vizs gák. A kamara elnökeként hogyan látja, miként lá bal ki a me gye a gaz da sá gi vál ság ból? Azt azért nem sza bad el fe lej te ni ahogy Ön is említette, hogy Komárom-Esztergom megye gazdasága mindig is jól prosperált, hiszen rendelkezett egy jó képességű műszaki és szakmunkásgárdával. S, bár a válság igencsak megszorongatta a hazai és nemzetközi vállalatokat is, többen új piacokat kerestek és ta lál tak, mi köz ben vis sza tér tek a ko ráb bi meg ren de lők is, így ro ha mos fej lesz tés re késztették a vállalkozásokat. A válság tehát egyesekre még ösztönzőleg is hatott, ami a megyei foglalkoztatottság szempontjából igen kedvező a munkanélküliség ma 8 százalék körül van, s bízunk a folyamatos csökkenésben. A megye gazdaságának mozgatói mindenképpen az ipari parkok, és azok beszállítói, hiszen az itt letelepült vállalkozások tőkeerős külföldi anyavállalatok részei, így a válság sem ha tott olyan mér ték ben, hogy az va lós fe - nyegetettséget jelentett volna a fennmaradásuk ra. Megyénkben jelentős az elektronikai ipar, amely nem csupán az itteni autóiparnak, hanem Győr térségének is beszállítója Mi ben tud se gí te ni a ka ma ra akár itt, a megyében a vállalkozásoknak? Január elsejétől a kötelező regisztráció révén a kamarának is nagyobb rálátása lesz a vállalkozói létszámra. Február végéig az ország több mint 800 ezer vál lal ko zá sá ból 45 ez - ren regisztráltak a megyében mintegy ezer re szá mí tunk. Be kell val la nunk, hogy a vállalkozások körében nem aratott osztatlan si kert, ám min den kép pen szük ség van rá ép - pen a vállalkozások érdekében, például az alvócégek, vagy a tisztességtelen piaci szereplők kiszűrése érdekében. Azt reméljük, hogy a ka ma ra je len tő sen hoz zá já rul hat a fe ke tevagy szürkegazdaság fehérítéséhez. Ugyanakkor a gazdasági élet szempontjából fontos szerepe lehet annak az országos cégadatbanknak is, amelynek június elejére kell elkészülnie. A pályázatfigyelés, az adótanácsadás, a hitelhez való jutás segítése pedig elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat segítheti a további fejlesztési lehetőségek megtalálásában. Emellett a kamarának megmaradtak, sőt nőttek a jogosítványai a szakképzés területén. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mindemellett szakmai klubokat szeretne működtetni, elősegítve ezáltal a vállalkozások közti tapasztalatcserét. Juhász József a Komárom-Esz ter gom Me - gyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Me gyei Kéz mű ves Kamara elnöke, az Országos Kézműves Kamara alelnöke, az Orszá gos Szak kép zé si Ta nács tag ja, a Me gyei Kőműves Mestervizsga Bizottság elnöke (1994), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke (2000-), a Pünkösdi Kézműves Kiállítás és Vásárszervezés, a kuratóriumi elnöke.

5 Komárom-Esztergom megye 5 Erdő Péter a húsvét üzenetéről, a szeretetről és a segítségnyújtásról Az emberi közösség sokszor atomizálódik mindenki egymagában él, a fiatalok elköltöznek a szülőktől egy másik városba, vagy másik országba, de amikor a helyzet drámaibbá válik, újra át kell éreznünk, újra cselekvő erővé kell tennünk az alapvető emberi viszonyokat. Ilyenek a szolidaritás, egymás segítése, a szeretet és a meg ér tés mond ja Er dő Pé ter bí bo ros, prí más, esztergombudapesti érsek, amikor húsvét közeledtével az ünnep üzenetéről és a mai ember gondjairól kérdezzük. Magazinunk megjelenése néhány nappal előzi meg a katolikus egyház legnagyobb ünnepét, a húsvétot. Önnek ilyenkor húsvét táján milyen gondolatok jutnak eszébe? A szent három nap nagycsütörtök estétől húsvét napjáig különleges időszak a liturgikus évben. Ez az egyház legnagyobb ünnepe, mert a kereszténység központi igazsága Krisztus szenvedése, halála és feltámadása. Ennek a régi, de máig ható eseménynek a tükrébe tekintünk bele hús vét kor. Azt azon ban, hogy mi tör tént ak kor, és ki volt Jé zus, csak akkor érthetjük meg, ha az Ószövetséget is megismerjük, tehát az üdvösség történetében megértjük, hogy mit jelentett a Messiás-várás, ki volt a Mes si ás, aki ről Jé zus azt mond ta: ez az a kül de tés, ami az övé. Ebben a kapcsolatban, amely ilyenkor különösen is létrejön az Ő személyével, találunk egyfajta megerősödést, megújulást, ezért a visszatérő ünnepek számunkra más és más történelmi helyzetekben újra és újra erőforrást jelentenek. Nemcsak lélektanilag, hanem azért, mert személyes kapcsolatban van velünk, mert segít nekünk. Azt akarja, hogy bol do gok le gyünk, hogy el ér jük a lé tünk örök cél ját. A meg erő sö dést em lí tet te ép pen most, ami kor gaz da sá gi vál - ság van, és az em be re ket ma te ri á lis gon dok gyöt rik. Mind ez hogy fér ös sze a hit tel? A hit nem egy gaz da sá gi si ker el mé let en nél sok kal több. Az em - ber elég ré gen él már itt a Föl dön. Olyan kor is itt élt már, ami kor még nem volt pénz, ami kor a tár sa da lom még nem volt ál la mok ba szer vez - ve. A hitünk tehát alapvető emberi és társadalmi igazságokat tart szem előtt, és ez az alap ré teg a fel szín sok szor go rom ba vál to zá sa it is ké pes hordozni. Előfordul, hogy egy társadalomban munkanélküliség van, hogy az öregeket, a betegeket valamilyen ellátószisztéma nem tudja úgy se gí te ni, ahogy eset leg ígér te, vagy ahogy szük ség len ne rá. De et - től még az Atyá dat és anyá dat tisz teld parancsa érvényben van. És ugyanígy a családon belüli szeretetkapcsolatnak is érvényben kell lenni. Jézus az ószövetségi kinyilatkoztatást folytatva azt mondja: Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, embertársadat pedig, mint önmagadat. Vagy má sutt azt ol - vashatjuk: Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük. Ezek az alapvető emberi imperatívuszok, amik a lényünk mélyéből fakadnak, képesek a legszélsőségesebb, a legnehezebb esetekben is eligazítani. Ön ér zi, hogy ez így van? Ér zem és ta pasz ta lom. Er ről szól az éle tem, a csa lá dunk éle te. A szü - leim hatunkat neveltek fel úgy, hogy pedagógus édesanyámat 1953-ban elbocsátották az állásából, mondván, úgyis van a családban egy kereső. Ez volt apám, aki nem dol goz ha tott Bu da pes ten jo gász ként, de tény: ál - lása éppen volt. A szüleimnek voltak barátai, akik segítettek nekünk, és akiknek mi segítettünk. Ha valamelyik családtagnak gondja akadt, nem kellett megmagyarázni, hogy miért segít minden családtag, mert akkor neki volt a legnagyobb szüksége rá. Egyértelmű tehát számomra, hogy a szeretetközösség ereje sokkal nagyobb a változó körülményeknél. A lel ki pász tor is lát ja az em be rek ben ezt az erőt? Az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy a plébániai karitászcsoportok mun ká ja erő sö dik. Úgy tű nik, hogy a he lyi kö zös ség ben nő an nak a tudata, hogy valamivel még a legszegényebb ember is tudja segíteni a másikat. A leggyönyörűbb élményem, amikor a Magyar Szentek Templomában karácsony előtt Mádl Dalma asszonnyal együtt hátrányos helyzetű családok gyermekeit ajándékozzuk meg. Munkatársaink pontosan tudják, hogy kinek mire van szüksége, s személyre, névre szólóan készülnek a csomagok. Néha olyan kicsi a megajándékozott gyerek, hogy alig tud ja ma ga után húz ni a nagy zacs kót, de lát szik, hogy örül ne ki, és néha mi is kapunk valami apróságot tőlük. Ezek a gyerekek biztosan nem fe lej tik eze ket az idő ket, mint ahogy én ma is pon to san em lék szem, Erdő Péter bíboros Az Esztergomi Bazilika főoltára milyen volt az a kabát, amelyet a külföldi segélycsomagból kaptunk 56- ban a vá ros há zán, mert nem volt té li ru hánk. Pon to san em lék szem a csö - rögefánkra, amit annál a Budapest környéki parasztcsaládnál ettünk, amelynél 57 ele jén he lyez tek el, mert ne kik még volt mit en ni. Milyen kapcsolatot ápolnak az érsekség székhelyét adó várossal, Esztergommal, és a megyével? A Főegyházmegye és Esztergom városa körülbelül egyidős. Tudjuk, hogy Szent István a Szentszék megbízásából érseki rangra emelte Esz ter go mot, de hogy ki volt az el ső püs pö ke, az tör té nel mi kér dés. Min - denesetre a pápai évkönyv szerint az Esztergomi Egyházmegyét a 10. században alapították. Esztergommal tehát a kapcsolatunk alapvető, a város gondjait és örömeit teljes mértékben osztjuk. A magunk szerény lehetőségei szerint arra törekszünk, hogy a reménység jele legyünk. Igyekszünk konstruktívan, értékteremtő módon megjelenni most is, amikor már nincsenek olyan fizikai vagy anyagi lehetőségeink, mint hajdan voltak. Hozzájárulunk a város szépítéséhez, kulturális életéhez, a történelmi örökség megőrzéséhez, hogy ezzel is emeljük Esztergom rangját.

6

7 A város gazdasága érzékeli a nemzetközi piacok okozta változásokat, de továbbra is jellemző az a tendencia, hogy a munkanélküliségi ráta kedvezőbb a megyei, a régiós és az or szá gos ada tok nál vá la szol ta kér - désünkre Schmidt Csaba, Komárom-Esztergom megye legnagyobb városának, Tatabányának polgármestere. Komárom-Esztergom megye 7 Tatabányára mindenkit hazavárnak Az országgyűlési képviselőként is dolgozó fiatal politikus elmondta, hogy a város dinamikus fej lő dé sé nek meg ha tá ro zó sze rep lői a Tatabánya-Környe Ipari Parkban működő vállalkozások, amelyek között olyan cégek vannak, mint a Bridgestone, a Grundfos, a Samsung, a Coloplast, a Hen kel, az AGC, a Becton-Dickinson, de a középvállalkozások is, a Becom, az Impreglon a sor még bő ven foly - tatható lenne, jól érvényesülnek a nemzetközi piacokon. A megbecsültséget jelzi, hogy a vállalatok közül az utóbbi időben többen újabb fejlesztéseket valósítottak meg Tatabányán, ami egyfajta elismerés városnak, és ami legalább ennyire lényeges, hogy az ipari parkban foglalkoztattak száma így tovább gyarapodott. Emellett újabb területeket alakítottunk ki az ipari parkban, mert szerencsére a befektetők vonzónak találják településünket mondta Schmidt Csaba. A polgármester beszélt arról is, hogy a Tatabányán működő vállalkozások közül a társadalmi felelősségvállalás jegyében ed dig ti zen négy cég vesz részt az ön kor mány - zat kezdeményezésére létrejött Kéz a kézben programban. Ezek a vállalkozások 12 iskolát és 4 óvodát támogatnak valamilyen formában. Márciusban startolt, és népszerűvé vált a városban a Tatabánya Kártya. A vásárlási és szolgáltatási kedvezményeket biztosító érintésmentes chipkártyát a tatabányai lakhellyel rendelkezők egy évre 2950 forintért vásárolhatják meg. Schmidt Csaba hangsúlyozta: a városvezetés célja a kártya bevezetésével, hogy megkönnyítse az itt élők és dolgozók életét, valamint erősítse a Tatabányához való kötődésüket. Az elfogadóhelyek száma folyamatosan nő, többek között vásárlásokhoz, utazásokhoz, kulturális és sporteseményekhez, különböző szolgáltatásokhoz, valamint az ingyenes parkoláshoz használhatják fel a plasztiklapot a polgárok. A kártya forgalmazását a Tatabánya Pont Rendezvényszervező és Turisztikai Iroda gondozza, amely a közelmúltban többek között azért ala kult meg, hogy nép sze rű sít se a szép természeti környezetben fekvő város idegenforgalmi lehetőségeit. Donáth Gyula millenniumi emlékműve, a Kő-hegyen lévő Turul madár sokak számára ismerős az országban, esetleg a Gerecse 50 teljesítménytúráról is hallottak az emberek. De érdemes tudniuk, hogy például nemzetközileg jegyzett a szabadtéri bányászati múzeumunk, és kiváló túra- és erdei kerékpárútjaink vannak a Vértesben. Nem szólva arról, hogy Csákányos-pusztánál telepü lé sün ket érint ve ha lad el a Má ria-út is mer - tet néhányat a sokféle lehetőség közül Schmidt Csa ba, aki ar ra is fel hív ja fi gyel met, hogy a megújuló Fő téren olyan rendezvények kapnak majd he lyet, mint a Né pek ízei gaszt ro nó mi ai Tatabánya látképe fesztivál, de bővülnek, színesednek az augusztu si Szent Ist ván Na pok és a ha gyo má nyos bá - nyásznapi rendezvények is. Az önkormányzat a tatabányaiak támogatásá val min dent meg tesz azért, hogy olyan tá mo - gatási formákat biztosítson a fiatalság számára, melyek lehetővé teszik elhelyezkedésüket a településen, és hozzájárulnak önálló életük megkezdéséhez fogalmazta meg Schmidt Csaba a Tatabánya Hazavár program lényegét, amikor a fiatalok életkörülményeiről esett szó. A polgármestertől megtudtuk, hogy városi konzultációs közvélemény-kutatás eredményei is igazolták az elképzelés helyességét, melynek legfontosabb cél ja, hogy ez a kor osz tály tel je sít mény - képes, korszerű, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő tudást szerezzen. Ezt szol gál ja a prog ram há rom irá nya: a Stúdium Ösztöndíj Program, amelynek keretében most a helyi munkaerőpiacról hiányzó szakmákat tanuló hatvan középiskolás diák és harminchárom felsőoktatási hallgató kapott ösztöndíjat. Az önkormányzat előrehaladott tárgyalásokat folytat az itteni vállalkozásokkal a Kóta József Gyakornoki Program megvalósítása érdekében, amely a pályakezdőket orientál hat ja a mind két fél szá má ra elő nyös munkahely megtalálásában. E keretek között biztosítani szeretnék az önálló életkezdés feltételeit az érintetteknek, elsősorban az önálló lakáshoz jutást (bérlakás, első lakás vásárlása, építési telek). Az önkormányzat első lépésként tíz bérlakást hirdet meg pályakezdőknek, előfeltétel a lakástakarékossági programban való részvétel, a lak ha tás ide je há rom plusz két év le het. Schmidt Csa ba a kon zul tá ci ó val kap cso - lat ban ki emel te: vá ros ve ze tő ként, ta ta bá nyai pol gár ként rend kí vül fon tos nak tart ja, hogy az itt élő em be rek kel ak tív pár be széd, kö zös gon dol ko dás ala kul jon ki. Hi szem azt, hogy csak ezen az úton le het ered mé nye ket el ér ni, olyan le he tő sé ge ket va ló ra vál ta ni, me lyek a ta ta bá nya i ak min den nap ja it szeb - bé, job bá te szik fo gal ma zott, s el mond ta, hogy a kon zul tá ció a vá ros ban élők éle tét meg ha tá ro zó té mák fel ve té sé vel a jö vő ben to vább foly ta tó dik. Schmidt Csaba polgármester, országgyűlési képviselő ben született. Vegyészdiplomával ren del ke zik ben ön - kormányzati képviselőnek válasz tot ták, majd újabb négy év re bizalmat kapott a megyeszékhelyen. Ezalatt ellátta az alpolgármesteri feladatokat is től polgármesterként és parlamenti képviselőként segíti a város fejlődését.

8 8 Komárom-Esztergom megye Teljes körű Széchenyi Kártya-ügyintézés Tatabányán a VOSZ-irodában Komárom-Esztergom megye ipari struktúrája, mezőgazdasági adottságai jók, ezeket, és a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetőségeket kihasználva van esély kilábalni a gazdasági válságból véli Pordán Zsigmond, a Vállalkozók és Munkáltatók Or - szágos Szövetsége megyei szervezetének elnöke, a P-Metál Kft. ügyvezető igazgatója. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Komárom-Esztergom Megyei irodája Mennyire érezték meg a válság hatásait? 2009-től vál sá gos idő sza kot él a gaz da ság. A kis- és középvállalatok többsége nehéz helyzetbe került, és segítségre szorul. Ennek a legkézzelfoghatóbb eszköze a Széchenyi Kártya, amit a VOSZ tatabányai irodájában igényelhetnek a vállalkozások. Az Ön cé gét ho gyan érin tet te a vál ság? A P-Metál Kft. alumíniumöntészettel és lakatosipari tevékenységgel foglalkozik. Termékeink többségét gépipari és villamosipari öntvények, valamint ipari robot- és röntgenalkatrészek teszik ki ben nehéz helyzetbe ke rül tünk, le csök kent a ren de lé si ál lo má - nyunk, amit munkahelymegőrző támogatással létszámleépítés nélkül sikerült átvészelnünk. A 2010-es és 2011-es év el ső sor ban a Né - metországba irányuló exportunknak köszönhetően kiemelkedően sikeres volt. Cégünk 2011-ben megkapta a Komárom-Esztergom megye kis- és középvállalkozása címet. A 2012-es év már nehezebben indult, visszaesés tapasztalható a rendelési állományban. További ne héz sé get okoz a cé gek szá má ra így ne - künk is az elvárt béremelés végrehajtása. Egy olyan helyzetben, amikor recesszió van, és nincs a cégeknek megfelelő rendelési állomá nya, ez bor zasz tó an nagy te her. Sok cég ezt nem tud ja ki gaz dál kod ni, és fé lő, hogy ez lét - számleépítéshez fog vezetni. Milyennek látja a megye gazdaságát? Komárom-Esztergom megye földrajzi fekvéséből adódóan viszonylag szerencsés hely zet ben van, ko moly ipar te le pült az el - múlt évtizedekben, és a régi nehézipart felváltotta egy versenyképesebb struktúra. A mezőgazdaság is viszonylag jó termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Kicsit lendülnie ké ne a gaz da ság nak, hogy eze ket a le he tő sé - geket még jobban ki lehessen aknázni. Milyen fejlődési lehetőségek kínálkoznak? Mint említettem, az ipari struktúra kedvezőnek mondható. Az lenne az elkövetkezen dő idő szak cél ja, hogy a kis- és kö zép vál - lal ko zá sok, akik több sé gé ben al kot ják a VOSZ tagságát, nagyobb lehetőséghez jussanak be szál lí tó ként az ide te le pült multicégeknél. Erre irányuló kezdeményezése volt a tatabányai önkormányzatnak az Együtt Tatabányáért Vállalkozói Klub létrehozásával, mely lehetőséget teremt a helyi kis- és középvállalkozások számára, hogy találkozhassanak a multicégek ve ze tő i vel, és akár üz le ti kapcsolat is létrejöhessen közöttük. A VOSZ is igyekszik ebben segítséget nyújtani. Milyen más lehetőségeket, illetve szolgáltatásokat nyújt a VOSZ? Évente 3-4 alkalommal szervezünk a tagjaink részére ismeretterjesztő előadásokat szakképzett előadókkal adótörvényekről, pályázati lehetőségekről, a gazdaság aktuális helyzetéről, kilátásairól. Ez részben saját, illetve megyei kezdeményezés, de csatlakozunk az or szá gos roadshow-khoz is. Együtt - mű kö dé si meg ál la po dás alap ján se gít sé get nyúj tunk az ön kor mány zat nak az ok ta tá si struktúra kialakításában, szervezetünk célja, hogy olyan területen történjen oktatás, amire szük sé ge van a gaz da ság nak. Kü lön ki emel - tük a nyelvoktatás fontosságát, lassan egy évtizede az Európai Unió tagjai vagyunk, használható nyelvtudás nélkül nem tudunk piacképesek maradni. A legnagyobb segítség azonban az, hogy olyan iro dát mű köd te tünk, ahol jól kép zett pénzügyi-gazdasági szakember végzi a Széchenyi Kártyával kapcsolatos teljes körű ügyintézést, az Új Széchenyi Terv pályázatairól is naprakész információval szolgálunk. Így nemcsak adminisztrációban nyújt segítséget az irodavezető, hanem gazdasági-pénzügyi tanácsokat is ad a vállalkozóknak. Sok fáradságtól kíméljük így meg tagjainkat. Új ter mék a Kom bi nált Mikrohitel és az Agrár Széchenyi Kártya, amivel szintén foglal ko zik a VOSZ-iro da, ál ta la sze ret nénk nyitni a mezőgazdaság felé, hiszen vannak a tagjaink között mezőgazdasággal foglalkozók is. No vem ber ele jén egy or szá gos roadshow ke re tén be lül ad tuk át az el ső Ag rár Széchenyi Kártyát. Mennyire sikeres a Széchenyi Kártya? A gazdasági visszaesés nyomot hagyott rajta? Úgy lá tom, hogy a mos ta ni, vál sá go sabb idő szak ban sok kal több az igény lő. Az év el - ső két hónapjában 55 kártyaigénylést fogadtunk be, ez a ko ráb bi ak hoz ké pest na gyon jó eredmény. Én ezt az időszakot átmenetinek te kin tem, és úgy gon do lom, hogy most kell az alapokat letenni, mert ha beindul a gazdaság, lépéselőnyben kell lennünk. Pordán Zsig mond 1950-ben született, okleveles öntőmérnök és okleveles gaz da sá gi mér nök, a P-Metál Kft. tu laj - donos-ügyvezetője. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö vet sé ge Ko má rom- Esz ter gom me gyei el nö ke 1999 óta. A KEM Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja. Nős, 4 gyermek édesapja. Széchenyi Kártya folyószámlahitel Széchenyi Tartós Forgóeszközhitel készletfinanszírozás Széchenyi Beruházási Hitel tárgyieszköz-vásárlás Agrár Széchenyi Kártya mezõgazdasági ágazat Kombinált Mikrohitel vissza nem térítendõ támogatás Új Széchenyi Terv vissza nem térítendõ támogatások VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete Pordánné Balázs Ibolya irodavezetõ 2800 Tatabánya, Bárdos lkp. 4/A Telefon/fax: 34/ , 30/ voszkom@gmail.com

9 Komárom-Esztergom megye 9 Az év vé gé re el ké szül a Vér tes Agórája Korszerű intézmény lesz Tatabányán a Közművház Negyedszázada épült fel, és noha külsejét tekintve sosem tartozott a legszebb épületek közé, ami odabent zajlott, egy város kultúráját határozta meg. A Közművelődés Háza igen aktív kultúréletet mozgatott Tatabányán, ezért egyértelmű volt, hogy a város vezetése ezt az intézményt igyekszik felújítani az Agóra Program keretében. A házban javában zajlik az építkezés, de a szakmai mun ka is ké szül, hi szen Mók Ildikó és Cserteg István, a projekt közművelődési szakértői komoly építőmunkát folytatnak. Egyelőre a munkagépek zaja hallatszik a Szent Borbála téren lévő építési területen, ahol Hegedűs Tibor építésvezető kalauzolja az érdeklődőket. A tervezett ütemben haladnak a mun ká la tok, így bí zunk ab ban, hogy a ta vasz végén megkezdődhetnek a külső és a belső burkolási munkálatok, és december közepére egy tel je sen új ar cu la tú épü let áll majd itt, a Szent Borbála téren mondja Hegedűs Tibor. A Vértes Agórája terveit Fiskál Lőrinc tervező és munkatársai készítették Schmidt Csaba polgármester ugyancsak derűlátó. Az építkezés a megfelelő ütemben folyik, így örömteli, hogy hamarosan új kulturális központja lehet a városnak, ráadásul a megújult városközpontban közli Schmidt Csaba, aki azt is elárulja: tapasztalt szakmai stábbal elkezdődött a Vértes Agórájának kulturális munkája. A szakma részéről valóban tapasztalt szakemberek dolgoznak azért, hogy jövő januárban a lehető legjobb kulturális programmal, egy szerethető találkozóhelyen várják a tatabányaiakat. A projekt közművelődési szakértője, Mók Ildikó 1986 nyarától 95-ig dolgozott a Közművház -nak becézett intézményben, és most szívesen tér vissza ide. A Közművelődés Háza felújítása után Magyarország tíz legkorszerűbb közművelődési intézményének egyikét tudhatja majd magáénak Tatabánya. Már a szakmai előkészí tés so rán az a cé lunk, hogy ez a ki vé te les helyzet majdan olyan tartalmi munkával párosuljon, amely a Közművelődés Házát a Tatabánya a Vértes Agórája című, TIOP / azonosítószámú projekt elvárásainak és elnevezésének is megfelelően valóban a Vértes Agórájává, közösségi és kulturális központjává teszi fejezi ki reményeit a kulturális szakember. A háznak olyan találkozási hellyé, közösségi térré, műhellyé kell vál nia, amely be fo ga dó, nyi tott a vá ros közösségeinek kulturális kezdeményezéseire. A megújult intézmény színes palettát kell, hogy kí nál jon: az egye te mes és a kor társ kul - túra értékeinek közvetítése, a helyi alkotók, alkotóműhelyek támogatása, a tehetséggondozás, szórakoztató programok szervezése, a sokrétű információközvetítés, az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek biztosítása, közösségek és civil szervezetek befogadása egyaránt feladata és célja lesz. Fontosnak tartom elmondani, hogy nem csupán Tatabánya, hanem az egész tér ség, a Vér tes Agórája lesz a Közművelődés Háza. Röviden szólva, azért fogunk dolgozni, hogy a tatabányaiak és a városba látogatók akár egyedül, akár közösségben, családdal, barátokkal, ismerősökkel, ismeretlenekkel szívesen és hasznosan töltsék az ide jü ket az Agórában, jól érez zék ma gu kat nálunk. A Közművelődés Háza átadása után rö vid del, 1986 kö ze pén kezd tem el az in téz - mény ben dol goz ni. Nem vol tam már pá lya - kezdő, megtanultam a szakma alapjait előző mun ka he lye men, de a pá lyám az itt töl tött nyolc évben teljesedett ki. Salamon Hugó igazgatása alatt olyan nagyszerű munkatársi közösségben dolgozhattam, amely a városban kedvelt, látogatott, szakmailag pedig országos hírű, innovatív intézménnyé tette a házat ben ugyan más fe lé vitt az élet, né hány évig máshol éltem, de összességében már annyi időt él tem itt, mint a szü lő fa lum ban csak nem 18 évet. Így hát nagy öröm szá mom - ra, hogy részese lehetek a Közművelődés Háza újjászületésének, megtisztel, hogy felkértek er re a mun ká ra. Re mé lem, hogy a most már több évtizedes szakmai tapasztalatomat, tudásomat és kapcsolatrendszeremet a város javára tudom fordítani vallja Mók Ildikó, aki nek a pro jekt ben kol lé gá ja az a Cserteg Ist - ván, akit a város vezetése a Tatabánya Kultúrájáért díjjal ismert el. Az Agóra Központ elindulása várakozással tölti el a kultúra iránt fogékony városlakókat Tatabányán és a kistérségben. Az a szerencse, hogy a korábbi Közművelődés Háza szebb nap ja i ban az éle tünk ré sze volt. Nem na - gyon volt olyan sze mély, aki ne is mer te vol na tevékenységét. A házban született meg a város színháza, rádiója, újságja, rendezvények, fesztiválok, kazetta-, CD- és könyvkiadás. Egyszó val a he lyi kul tú ra avat be Cserteg Ist - ván, aki így foly tat ja: Most ugyan ilyen nagy volumenű lehetőség a város számára az Agóra megszületése. Jó látni, hogy megindultak a mun ká la tok. Ta lán még na gyobb az esély a si - kerre, hiszen a kultúra szó alá integrálódik a sport, a tu risz ti ka is. A vá ros ér de ke, hogy az Agóra teret, lehetőséget adjon a közösségek értékeinek a kibontakoztatására, kreatív alkotók törekvéseinek bemutatására, és minden olyan épí tő, te rem tő mun ká nak, amely a vá ros felemelkedését szolgálja. Támogató neve és elérhetősége: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u Közreműködő Szervezet neve és elérhetősége: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Bu da pest, Vá ci út 45. C épü let

10 10 Komárom-Esztergom megye Víz bá nya: ha zánk leg na gyobb kin cse A víz a vi lág egyik leg fon to sabb lét ele me és erőforrása, hiánya miatt sok ország néz szembe vízellátási nehézségekkel, és ennek következtében a gazdasági fejlődés lassulásával. Magyarország rendkívül szerencsés hely zet ben van, hi szen a tal punk alatt bő sé - gesen található kiváló minőségű ivóvíz. Ezen kívül Európában egyedülálló módon csak ha zánk ban van víz bá nya, amely az Északdunántúli Víz mű Zrt. egyik fő víznyerőhelye. XIV/A akna, aknatorony Bányabeli vágat Az itt ta lál ha tó víz kinc csel az ÉDV Zrt. büsz - kélkedhet, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a kiemelt fontosságú vízbázist a felnövekvő generációk is szívügyükként kezeljék. A több mint százéves múltra visszatekintő társaság küldetése a rábízott közösségi vagyon hatékony kezelésével a fogyasztói igényeknek megfelelő minőségű víziközmű-szolgáltatás nyújtása. A társaságot ivóvíz-ellátási, szennyvíz-elvezetési és -tisztítási feladatokra alapították. A különleges tatabányai XIV/A és XV/C vízaknákat a szénbányászati tevékenység idején hozták létre, annak befejezését követően pedig az új igényeknek megfelelően átalakították. A vízbányászat lényege a vágatok falába, va la mint az alap kő zet be mé lyí tett csapolófúrásokon át fakadó vizek felszínre juttatása. A bányák ma már csak vízellátási igé nye ket szol gál nak ki, az idők so rán a kar - bonátos víztároló kőzetekből kitermelt karsztvíz az ivóvíz-szolgáltatás fő termékévé vált. Mindkét akna kezdettől fogva fontos szerepet töltött be a vízellátásban, így az időközben kiépült regionális ellátórendszeren keresztül a térség vízigényét is folyamatosan biztosította. Tisztában van-e azzal vajon a 72 település mint egy la ko sa, hogy az Északdunántúli Vízmű Zrt. ilyen kiváló minőségű ivóvizet szolgáltat számukra, melyhez elegendő csupán a csapot megnyitniuk? Mivel a kiemelt víz mennyisége töredéke a korábban kitermeltnek, annak mérlege tartósan pozitív, így a méteres mélységből érkező, ásványvízzé minősített vízbázisból származó ivóvíz még hosszú időn keresztül élvezhető, köszönhetően a társaságnál dolgozók lelkiismeretes munkájának és jövőbe tekintő gondolkodásmódjának. Ennek az előre tervezésnek köszönhető az a fej lesz tés is, mely nek so rán az ÉDV Zrt. a szigorodó hazai és uniós környezetvédelmi előírások betartására a Környezet és Energia Operatív Program keretében megkezdte a tatai és tatabányai szennyvíztisztító telepének korszerűsítését. A társaság célja ez zel az Ál tal-ér és a ta tai Öreg-tó víz mi - nőségének védelme érdekében a növényi, és más szer ves táp anyag ok élő víz be kerülésének csökkentése. A fejlesztés várható befejezése 2013 közepe.

11 Komárom-Esztergom megye 11 Csa lá di as lég kö rű, nagy múl tú kar Száz het ven éves idén a Páz mány Pé ter Ka - tolikus Egyetem esztergomi Vitéz János Kara. A nagy múltú, családias légkörű intéz mény ben sok ré tű, gya kor lat ori en tált képzés folyik. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi Vitéz János Karának főépülete Alapításának 170. évfordulóját ünnepli ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz Já nos Ka ra, jog előd je, a Kopácsy Jó zsef által alapított mesterképző november 3-án nyitotta meg kapuit. Az alapítók által vállalt feladat teljesítése az esztergomi tanítóképzés történetében többször is komoly nehézségek közepette valósulhatott csak meg. Például közvetlenül az alapítást követően, az es forradalom és szabadságharc leverése után több évi kényszerszünet következett, és csak Scitovszky Já nos prí más te vé - kenységének köszönhetően indult meg újra a képzés 1856-ban. Az oktatás a városban évtizedekig változó hely szí ne ken folyt, míg vé gül Serédi Juszti - nián hercegprímás november 8-án felszen tel te a kar nak ma is ott hont adó épü le tet, idézte fel dr. Fodor György dékán. Tájékoztatása szerint az 1948-as államosítást követően az esztergomi tanítóképzés az akkori országos tendenciáknak megfelelően alakult, melyben a jelentősebb mérföldkövek közül a felsőfokú képzés 1959-es bevezetése, valamint a képző szervezeti rendszerének 1976-ban megtörtént főiskolává alakulása emelhető ki. Vitéz János esztergomi érsek nevét a tanítóképző ben még a rend szer vál tás előtt vet te fel, majd július 1-től visszakerült az Esztergomi Főegyházmegye fenntartásába. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főis ko la kö zött 2007-ben kez dő dött meg az az integrációs folyamat, melynek eredményeként dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom budapesti érsek támogatásával január elsejével az esztergomi intézmény beolvadt az egye tem be, és a Páz mány Pé ter Ka to - likus Egyetem Vitéz János Karaként, hagyományait és eredményeit megőrizve, működik tovább, tájékoztatott dr. Fodor György. A karok közötti oktatói együttműködés a törvény adta lehetőségek figyelembevételével segít a szellemi kapacitás jobb kihasználásában. A bolognai többciklusú képzési rendszer ki ala kí tá sa so rán vég zett tan terv fej lesz té si munka célja az volt, hogy lehetőleg valamennyi szinten kínáljunk a kar profiljába illő képzé se ket tet te hoz zá a dé kán. Így a Vi téz Já - nos Kar 2012-ben az öt alap kép zé si szak andragógia, kom mu ni ká ció és mé dia tu do - mány, óvo da pe da gó gus, szociálpedagógia, tanító mellett idegenforgalmi szakmenedzser FSZ-kép zés ben, andragógia mester - képzében és szakirányú továbbképzésekben is kínál felvételi lehetőséget a továbbtanulni szándékozóknak. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karán lévő valamennyi szak képzési programjában jelentős szerepet kap a gyakorlati képzés, amelyet a karral szerződéses kapcsolatban álló külső gyakorlóhelyek segítenek. Csaknem kilencvenezer dokumentumot tartalmazó könyvtárral, zárt tévélánccal, stúdióval, integrált informatikai rendszerrel, két tornacsarnokkal, és mintegy 300 hallgató elhelyezésére alkalmas kollégiummal rendelkezik a campus. A karon elsősorban oktatást megalapozó kutatások folynak, melyek eredményeiről a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferenciákon számolhatnak be az intézmény oktatói, de más szakmai konferenciák szer ve zé sé vel is részt vesz az in téz mény a tu - dományos közéletben. A Vitéz János Kar nemzet kö zi kap cso la ta i nak új já szer ve zé se az 1990-es évek ben kez dő dött meg, ak kor el ső - sorban a tanító szak képzésének támogatása volt a cél. A nemzetközi kapcsolatok jövőbeli alakítása során a meglévő kapcsolatok megőrzését, valamint új kapcsolatok kialakítását tűzték célul, különösen az andragógia, óvodapedagógia, valamint kommunikáció és médiatudomány szakok területén a kölcsönösség erősítésével. A kar oktatói, munkatársai eredményesen kapcsolódtak be mindazokba a pályázatokba pél dá ul HEFOP, TÁMOP és re gi o ná lis operatív programokba, amelyek révén egyrészt az infrastruktúra fejlesztésére, másrészt a képzési programok kialakítására, továbbfejlesztésére lehetett projekteket szervezni. Az egye te mi EHÖK és a ka ri HÖK együttműködése jó lehetőségeket kínál a hallgatók önbizalmát erősítő, széles spektrumú kapcsolatok kialakításához. A Hallgatói Önkormányzat folyamatosan vesz részt a kar életében. Kis karként elmondhatjuk magunkról, hogy családias légkörben egymásra figyelve, egymást ismerve folyik az oktatás összegezte dr. Fodor György dékán. Dr. Fo dor György dé kán ban született. Végzettsége: Római Katolikus Hittudományi Akadémia, 1984; ELTE BTK sémi-filológia és arab szak 1984; Pápai Biblikus Intézet, Róma, Egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egye tem rek to ra volt kö zött jú - li us 1-jétől a Vi téz Já nos Kar dé kán ja.

12

13 Tata egyszerre őrzi hagyományait, és tekint a jövőbe. Miközben büszke azokra a híres tataiakra, akik a magyar történelemnek is meghatározó szereplői voltak, a jövőbe mutató hosszú távú fejlesztési programot indított. A tu riz mus mel lett az ipa ri park fej - lesztése is prioritás, miközben nagy gondot fordítanak a jövő nemzedékének oktatására-nevelésére. Minderről Michl József polgármesterrel beszélgettünk. Komárom-Esztergom megye 13 A múlt és a jö vő egy szer re van je len Ta tán Tata igen gazdag látnivalókban, s büszke múltjára is. Milyen hagyományokat őriz a város? Tata a maga 24 ezer lakosával Komárom- Esztergom megye harmadik legnagyobb városa. Ősi város, amelynek lakói legszívesebben Mátyás királyt említik annak ellenére, hogy Zsig mond ki rály volt az, aki vá rat épí - tett itt. Mátyás azonban uralkodása minden esztendejében ellátogatott Tatára, mert a környék cso dá la tos va dász te rü le te in, a táj csend - jében tudott igazán feltöltődni. A város igazi jel le gét azon ban az Es ter házy-csa lád ad ta meg az általa hagyott építészeti örökségért ma is há lá sak va gyunk. Ők hoz ták ugyan is városunkba Mikoviny Sámuelt, aki a vizeket rendezte, Fellner Jakabot, aki a város építészetét alakította. Ebben az időszakban épültek a ta tai temp lo mok, de a vár re konst ruk ci - ó ja, az Es ter házy-kas tély, az An gol park mind-mind az Esterházyaknak köszönhetőek. Az épített környezet mellett nem hagyható figyelmen kívül a város természeti kincse sem Ta ta a vi zek vá ro sa egy kor 200 ezer köbméternyi fokos forrásvíz tört fel napon ta. Több mint öt ven for rás volt a vá ros ban, amely ből má ra 42-ben van víz, s na pon ta 30 ezer Az Esterházy-kastély parkja köbméternyi vizet termelnek ezek a források. A legnagyobb és legnevesebb a Fényes forrás, amely korábban igazi turistacsalogató látványosság volt, s talán hamarosan ismét azzá válik, amennyiben megtaláljuk a megfelelő befektetőt. Ezeknek a vizeknek a legnagyobb értéke a páratlan tisztasága. Az egyik tavunkban 20 méter távolságra lehetett ellátni, s az egész országból jártak ide búvárkodni. Mennyire tudják kihasználni a turizmusban rejlő lehetőségeket? Tatán négy négy csil la gos szál lo da, valamint számos kiváló minőségű panzió és szál lás hely működik, ame lye ket a ta vasz tól őszig tar tó szá mos prog ra munk nak is kö - szön he tő en be né pe sí te nek a ven dé gek. Itt A várat Luxemburgi Zsigmond építette 1400 táján. Most már kiemelt műemlék ugyan is ko ra ta vasz tól ké ső őszig több tíz - ezer, vagy akár száz ezer em bert is von zó prog ra mok van nak. Szív fáj dal munk azon - ban, hogy az Es ter házy-kas tély, amely nem a vá ros, ha nem az ál lam tu laj do na, igen rossz ál la pot ban van, saj nos még min dig vár a fel - újí tás ra. Büsz ke sé günk azon ban a sza bad té ri szín pa dunk, amely je len leg fel újí tás alatt áll az An gol park kal együtt. Az eu ró pai an gol - park ok nak ké szí tünk egy be mu ta tó he lyet, amely ből az is ki tű nik, hogy a ta tai mi lyen cso dá la tos an gol park. Ma lom mú ze u mot ho - zunk lét re, és em lé ket sze ret nénk ál lí ta ni a he ren di por ce lán gyár ala pí tó já nak, a ta tai szár ma zá sú Farkasházy Fischer Mór nak. Ép - pen ezért a ter ve ink sze rint a He ren di Por ce - lán gyár Por ce lán ma nu fak tú ra tör té ne tét, te - vé keny sé gét be mu ta tó ál lan dó ki ál lí tás nyí - lik majd. A tu risz ti kai szer ve ze tünk ös sze - fog ja a he lyi ide gen for gal mi vál lal ko zá so - kat. Je len leg ke rék pár uta kat épí tünk, és egy ökoturisztikai köz pon tot a tó part ján. Az Ál - tal-ér és az Öreg-tó rehabilitációja uniós program keretében zajlik, vele párhuzamosan Tatabányától Tatáig érő kerékpárút épül. Kistérsé günk pe dig el nyert egy, most még csak ter - ve zé si pro jek tet, amely nek se gít sé gé vel szeretnénk csatlakozni a Duna mellett haladó kerékpárútra. Tata kerékpáros barát és gyerekbarát város ben, amikor Magyarországon el ső al ka lom mal ítél ték oda a Biodiverzitás Fővárosa címet, Tata elnyerte azt, egy évvel később pedig a második helyen végzett. A gazdaság más területein milyen fejlesztések, tervek vannak? Tata fejlesztése a Magyary-terv mentén zaj lik. Magyary Zol tán, a vá ros szü löt te, a két világháború közötti időszak legjelentősebb közigazgatási alakja volt. Az ő neve fémjelzi jelenleg a kormány közigazgatási programját is, mi pe dig ró la ne vez tük el a vá ros hos szú tá - vú fejlesztési programját. A terv egyes fejezetei is egy-egy fontos tatai személyiség nevét viselik. Fon tos nak tart juk ugyan is, hogy ne csak a turizmust fejlesszük, hanem a gazdaság más területeit is. Az ipari parkunkban például az öszszes fontos infrastruktúra megtalálható. Az M1-es autópálya tatai lehajtójáról közvetlenül is elérhető közúton, így nincs szükség a települést átszelni. Több mint 20 vállalkozás működik je len leg is az it te ni cé gek több száz em - ber nek, csa lád nak ad nak mun kát. Még van nak szabad területek új befektetők számára. Hogyan gondoskodnak a fiatalabb korosztályról? Nagyon fontosnak tartjuk a fiatalok oktatását, képzését, a tehetséggondozást. Ez utóbbiról a város három művészeti iskolája gondoskodik, ahol mintegy 1500 fiatal tanul. Körülbelül ugyanennyien sportolnak szervezett formában. Tatának NB I-es kézilabdacsapata van, és híres az olimpikonokat is felkészítő edzőtábor. Két évvel ezelőtt bevezettünk egy különleges tantárgyat az iskoláinkban az ötödik osztályos korosztálytól. Minden gyermek tanulja a Tata nevű tárgyat. Hiszünk ugyanis abban, hogy a hazaszeretetre nevelés otthon kezdődik, s az iskola ezt kiegészítheti. Úgy gon dol juk, hogy csak azt le het sze ret ni, amit is me rünk. Ezért tart juk fon tos nak, hogy a gyermekeink megismerjék és megszeressék a településünket, ahol élünk. Michl Jó zsef 1960-ban szü le - tett, nős, öt gyer mek édes ap - ja. Teológusi, illetve szociális szervezői diplomát szerzett től az Apor Vil mos Ka - to li kus Fő is ko lán fő is ko lai főtitkár és tanulmányi osztály ve ze tő volt óta a Komárom-Esztergom megyei 2. sz. választókerület országgyűlési képviselője októbere óta Tata város polgármestere.

14 14 Komárom-Esztergom megye A Várgesztesi Vil la parkban rendelkezésre áll minden a tökéletes pihenéshez és kikapcsolódáshoz Min den igényt ki elé gí tő üdü lő fa lu Távol a nagyváros zajától, a Vértes szívében kínál egyedi pihenésformát a Várgesztesi Villapark. A parkban 125 különálló villa, kitűnő konyhájú étterem, élményfürdő, kültéri medence, wellness-szolgáltatások, sportpályák, játszóterek biztosítják a felhőtlen kikapcsolódást. A villaparkról további részleteket Zahorán Tamás igazgató árult el. Hon nan szár ma zik en nek a szo kat lan üdü - lőparknak az ötlete? Ez egy holland mintára megépült üdülőfalu, ahol a lé nyeg a tér ben, az önál ló ság ban, a sza - badságban rejlik. A zsúfolt, hangos nagyvárosból elmenekülni vágyóknak ideális. Itt, a Vértes lábánál, az erdő szélén, tavak közelében saját önálló kertes házat bérelhetnek. 125 ház épült, mindegyik nyolc férőhelyes, így összesen ezer ágy van. Né pes ren dez vé nye ket is ki tudunk szolgálni konferenciaközpontunkkal. A par kon be lül he lyet ka pott egy kül té ri me - dence, és óriáscsúszdáink, sportpályáink vannak. Egy-egy ház 600 négy zet mé te res tel ken áll, van 14 olyan épü let, ahol ezer négy zet mé - teres a telek, a ház saját beltéri medencével, szaunával, pezsgőfürdővel van felszerelve. Az el ső há zak 1996-ban épül tek, 1998-ra el ké szült a száz hu szon ötö dik. A fő épü let alap kö vét 2000-ben rak ták le, 2003-ra ké - szült el. Itt van a két nagy kon fe ren cia te rem, szek ció te rem, ét te rem, amely há rom szin ten 330 fő be fo ga dá sá ra al kal mas, va la mint egy 150 fős te rasz. Az él mény für dőnk víz ágyú - val, buz gá rok kal, sod ró fo lyo só val van fel - sze rel ve. A szaunarészlegen finn- és infraszauna, mas százs szo ba vár ja a ven dé ge ket. Magyar vagy külföldi vendégeket fogadnak elsősorban? szá za lék ban ma gyar, a kül föl di ek fő ként fő sze zon ban jön nek, ak kor fe le-fe le az arány, de jól meg fér nek. Jel le me ző en hol - lan dok és bel gák vá lasz ta nak min ket, ná luk nép sze rű ez az üdü lé si for ma. A vil la park csil lag tú rák köz pont ja ként funk ci o nál, in nen könnyen megközelíthető Budapest és a Balaton. Két-há rom na pon ta ki rán dul ni men nek az itt nya ra lók. Kül föl di ven dé ge ink ál ta lá - ban két-há rom he tet töl te nek itt, a ma gya rok a nyá ri szü net ben egy he tet, más idő szak ban jel lem ző a hos szú hét vé ge. A ma gyar ven dé - gek nél el vá rás, hogy le gyen fél pan zi ós, sőt egy re nép sze rűbb az all inclusive el lá tás. A kül föl di ven dé gek in kább az ön el lá tást vá - laszt ják, ami re van le he tő ség, hi szen min den ház ban tel je sen fel sze relt kony ha van. A szálloda gyerek- és bababarát. Mit értünk ez alatt? Töltse a tavaszi hosszú hétvégéket a Várgesztesi Villaparkban! 3=4 éj akció Húsvétkor, a május elsejei hétvégén és Pünkösdkor! Részletek és csomagajánlatok a honlapunkon! A ba ba ba rát szol gál ta tá sok mind a szál - lás he lyen, mind az ét te rem ben el ér he tők. A két szin tes há zak lép cső jé nél rács vé di a gye - re ke ket, az ös szes ház hoz van ba ba ágy, für - de tő, WC-szű kí tő, ete tő szék, já ró ka. Eze ket mind ott hon le het hagy ni, nem kell után fu tó - val jön ni. A fő épü let ben, ahol az ét te rem is van, he lyet ka pott egy ját szó ház, ami bel té ri ját szó tér nek fe lel meg. Ez már a na gyobb gye re kek re gon dol va ké szült több szin tes csúsz dá val, lab da für dő vel, tram bu lin nal. Egy nagy, sző nye ge zett ját szó hely van, ahol óvó nők fog lal koz nak a gye re kek kel, aki ket itt le het hagy ni meg őr zés re, amíg a szü lők - nek más prog ram juk van. Elsősorban kik választják üdülésük helyszínéül a villaparkot? A hos szú hét vé gék nek már ki ala kult törzs kö zön sé ge van. Ki sebb csa lá di ren dez - vé nyek, év for du lók meg tar tá sá ra al kal ma sak a vil lák, de nagy ren dez vé nyek nek is ott hont tu dunk ad ni még bel té ri prog ram ese tén is, hi szen több mint öt száz fő a két kon fe ren cia - ter münk ka pa ci tá sa. Gya ko ri ak a cé ges csa - pat épí tő prog ra mok. A ki rán du lók nak is ked - velt hely szín, ér de mes el men ni a várgesztesi vár ba, gyö nyö rű ki lá tás nyí lik a he gyek re, van négy-öt al ter na tív tú ra út vo nal a kö ze - lünk ben. Várgesztesi Villapark 2824 Várgesztes info@villapark.hu Csatlakozzon hozzánk a facebookon!

15 Komárom-Esztergom megye 15 Ma is je len tős ipar vá ros Orosz lány Orosz lány több mint 300 éves te le pü lés, és hat évtizede iparváros, amely folyamatos fejlődésen, átalakuláson megy át. Lakosainak száma alig 20 ezer, vonzáskörzetével együtt azon ban már egy 35 ezer fős kis tér sé gi köz - pont. A köztudatban ma is egy klasszikus erőmű-bányaváros Oroszlány, amely virágkorát a 60-as, 70-es évek ben él te. Má ra azon ban je - lentősen megváltozott a kép. Megmaradt ipari városnak az ipari parkjába betelepült cégek mintegy 3000 főt foglalkoztatnak, miközben lépéseket tesz annak érdekében is, hogy turisztikai látnivalókat kínáljon az idelátogatóknak. Oroszlány polgármesterével, Takács Károllyal beszélgettünk. Milyen arcot mutat Oroszlány napjainkban az itt la kók szá má ra? A város folyamatos fejlődésen, átalakuláson megy keresztül. Költségvetésünk stabil, a 4,2 milliárd forintos főösszeg mellett hitelállományunk 8 szá za lék alat ti. Ezt ma sok vá ros megirigyelheti. Alap- és középfokú oktatási intézményt tartunk fenn, járóbeteg-szakellátást végző szakorvosi rendelőintézetet működtetünk, s amennyiben a jogi lehetőségek megengedik, a város továbbra sem kíván megválni ezektől az intézményektől. Két középiskolánk összevonásával ma már gimnáziumként és szakképző iskolaként működik ezer fős kö zép fo kú ok ta tá si in téz mé nyünk, amely igyekszik kielégíteni az ipari parki munkaerőigényeket, és amely a jövő tanévtől az országban elsőként felveszi Hamvas Bé la ne vét, aki élt és dol go zott Orosz lá nyon. A vértesszentkereszti ro mo k Fejlesztésekbe fogtunk, amelyeket alapvetően pályázati és saját forrásokból valósítjuk meg. Milyen fejlesztésekbe kezdtek? Rendkívül fontosnak tartjuk az iparűzési adót fi ze tő vál lal ko zá sok kal va ló szo ros együttműködést ennek jele az ipari terület felé vezető, illetve a belső úthálózat mintegy 300 millió forintos fejlesztése. Elindítottuk az M1- es autópályát az oroszlányi ipari parkkal összekötő út megépítésének előkészítését, amely megoldja városunk és Környe rendkívül magas belterületi kamionforgalmának csökkentését is. Az új út nyomvonala Tatabánya felől, északnyugatról félkörben megkerüli Környét, csomó pont tal kap cso ló dik a ta tai és a bokodi út - hoz. Mivel az út a hivatalos kormányprogram ré sze lett, most már az a fő tö rek vé sünk, hogy minél előbb megépüljön. Ennek érdekében Oroszlány magára vállalta a kezdeti előkészítési munkákat, együttműködve a környék érintett önkormányzataival. Az oroszlányi ipari park Magyarország első ipari parkjai közé tartozik. Jelenleg 3000 főt foglalkoztatnak már a park globális szintű cégei, meghaladava 150 milliárd forint árbevételt. Története visszanyúlik a 90-es évek elejére. A kezdeti lassú bővülés után 1998-tól ugrásszerűen fejlődött fel néhány nagyobb és több kis cég betelepülésével. Szívesen látjuk a további beruházókat is. Éppen a közelmúltban tárgyaltunk egy térségi logisztikai központ létrehozásának lehetőségéről. És mi a hely zet az erő mű vel? Ugyanilyen stratégiai kérdés a Vértesi Erőmű jövőbeli sorsa is. A város hosszú távú megoldásban érdekelt, amely a lakosság és az ipari park számára előnyös áron, gazdaságilag ra ci o ná li san, és a kör nye zet vé del mi szempontok figyelembe vételével oldja meg a vá ros és az ipa ri park fű té si és melegvíz - igényét. Fontos, hogy a jelenlegi szénalapú erőműi működést a lehető leghoszszabb ideig fenntartsuk. A szóba jöhető, más fűtőerőmű tüzelőanyag-lehetőségek a szelektív hulladékok és biogázt előállító innovációk. Természe te sen az is dön tő fon tos sá gú, hogy il lesz - kedjünk a kormányzati energiastratégiához, és egyetlen reális stratégiai partnerünkhöz, a Vértesi Erőmű tulajdonosához, a Magyar Villamos Művekhez. Az erőmű 1200 embernek ad munkát. Az erőművel a városnak 2020-ig szóló távhőellátási szerződése van. A VÉRt a tavaly tavaszi csődegyezség óta ismét üzemel, a Márkushegyi Bányaüzem, Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája látja el tüzelőanyaggal. A klasszikus ipari fejlesztések mellett egyre több település tekinti a jövő iparának a turizmust. Oroszlánynak vannak ilyen törekvései? Orosz lány 310 éves te le pü lés. A vá ros igen szép ter mé sze ti kör nye zet ben fek szik, és kul tu rá lis ér té kek ben is igen gaz dag. Min - den kép pen meg kell em lí te ni a vértesszent - kereszti ro mo kat, ame lyek tör té ne te az 1200-as éve kig nyú lik vis sza, il let ve a kamalduli szer ze tes rend majki műemlékegyüttesét a cel la há zak kal, kas tél lyal, temp - lom mal, amely azt jel zi, hogy ez a te le pü lés a ma gyar tör té ne lem egyik fon tos ál lo má sa is volt. Tu ris ta lát vá nyos ság, is ko lai osz tály - ki rán du lá sok hely szí ne a cel la há zak ban meg is le het száll ni. Itt, rész ben a vá ros be - ru há zá sá ban, szin tén je len tős fej lesz té sek zaj la nak. Ne künk egy ipar tör té ne ti lé te sít - mé nyünk van a műemlékegyüttes szom széd - sá gá ban, a volt XX-as ak na üzem. Ez a bá nya úgy fe jez te be te vé keny sé gét, hogy az alap - ve tő bá nya ipa ri esz kö zök, mű sze rek meg - ma rad tak. Így gya kor la ti lag a mű kö dés utol - só nap ja it be mu ta tó bá nya ipa ri mú ze um tá - rul a lá to ga tók elé. A lát vá nyos sá go kat éven - te akár 30 ezer em ber is meg lá to gat ja. Orosz lány egyes ré sze in meg őriz te egy ko ri fa lu si ar cát, ame lyet a tö rök hó dolt ság után szlo vák be te le pí tet tek lak tak be. Ér de kes lát ni va ló az az élet ké pe ket áb rá zo ló fa li kép - so ro zat, sgraffito, amely a vá ros fő út vo na - lán ös sze sen ki lenc ház fa lon lát ha tó. Ket tőt az el múlt év ti ze dek ben le va kol tak, és az idő - já rás is meg ron gál ta őket. Az összeset hely - re kí ván juk ál lí ta ni, egyút tal meg ol da ni a ház fa lak szi ge te lé sét is. Élénk a test vér vá ro - si kap cso lat rend sze rünk is, ame lyet fő ként eu ró pai uni ós for rá sok ból tu dunk fenn tar ta - ni és ápol ni. A leg ré geb bi Sala (Vágsellye, Fel vi dék), emel lett a len gyel Konskie, a né - met Plochingen és a finn Kuhmo. Takács Károly 1956-ban született Debrecenben. Végzettsége: BME Gépészmérnőki Kar, hő - erőgépész ágazat, PSZF mérnök-üzemgazdász szak. Dolgozott az Oroszlányi Hőerőműben , a Vértesi Erőműben A VÉRT vezérigazgatója volt 1998 és 2002 között től a magánszektorban energetikai beruházási igazgató között Oroszlány alpolgármestere.

16 16 Komárom-Esztergom megye Sanyo Hun ga ry Kft., a kör nye zet őre Tavaly, azaz 2011 áprilisától a Panasonic 100 százalékos tulajdonosa lett a SANYOnak. Az összeolvadás a piaci versenyképesség növelését szolgálja. A vállalatcsoport üzleti filozófiájának középpontjában a környezetvédelem és környezettudatosság áll. Vál to zá sok vár ha tó ak eb ben az év ben a Sanyo Hungary Kft.-nél, hiszen a tulajdonos Sanyo Electric Co. részvényeit felvásárolta a Panasonic. Januártól már a Panasonic név szerepel az arculati elemeken, áprilistól a termé ke ken is, az év vé gé ig a cég ne ve is meg - változik. A cégfilozófia viszont változatlan, ami mö gött az áll, hogy mind a Sanyo, mind a Panasonic globális gondolkodásmódot képvi sel, és olyan ter mé keket ál lít elő, ame lyek az emberek életének nélkülözhetetlen elemei, megkönnyítik a mindennapokat. A Sanyo Hun ga ry Kft ben jött lét re, 2005-től kezdődött meg a napelempanelek összeszerelése. A SANYO Hungary Kft.-nél előállított fotovoltaikus modulok a legkorszerűbb HIT technológiával készülnek, ezek a napelemek képesek a leghatékonyabban hasznosítani a napenergiát. A piac változásaira reagálva a Solar üzletág termelési volumenét folyamatosan növeli, így terveik szerint a termékek összteljesítménye 2015-ig eléri a 4GW-ot. Je len leg a SANYO Hun ga ry Kft. rendelkezik a legnagyobb gyártókapacitással a vállalatcsoporton belül tájékoztatott Horváth Csaba főosztályvezető. Elsősorban az európai piacra gyártanak, ám mivel versenyképesek az előállítási áraik, előfordul, hogy lekötetlen kapacitásukat Japán próbálja lekötni, mivel az európai piac napjainkban stagnál, vagy leszűkül a támogatások csökkenése miatt. Eddig Nyugat-Európában jelentős támogatást nyújtottak a beruházáshoz és a működtetéshez, de a kötelező átvételi árak most konszolidálódnak, ami a keresletet csökkenti, vázolta a szakember. A Sanyo Hun ga ry a pi ac 2-3 szá za lé kát kép vi se lő pré mi um ter mé kek gyár tá sá ban meg ha tá ro zó. A cég 1200 al kal ma zott já val az egyik leg na gyobb fog lal koz ta tó Do ro gon. A vál la lat cso port üz le ti fi lo zó fi á já nak kö zép - pont já ban a kör nye zet vé de lem és kör nye zet - tu da tos ság áll. A do ro gi gyár is ezt a cég po - li ti kát kö ve ti, en nek meg fe le lő en ter mé ke ik a le he tő leg na gyobb mér ték ben ter mé szet ba rát alap anyag ok ból ké szül nek, a zöld szem lé le tet a tech no ló gi á ra is ki ter - jeszt ve. Ki fe je zet ten nagy hang súlyt fek tet nek a kö vet ke ző ge ne rá ció kör nye zet tu da tos ne ve lé sé re. En - nek meg va ló sí tá sa ér de ké ben szá - mos prog ra mot szer vez nek cé gen be lül és kí vül egy aránt. Ak tív te vé keny sé ge - ik kel min dig meg em lé kez nek a kör nye zet vé - de lem je les nap ja i ról is. Má ra már ha gyo má - nya van a kör nye zet tu da tos ját szó nap nak, is ko lá sok nak szó ló ver seny nek, va la mint an - nak, hogy az óvo dák kal kö zö sen vi rá go kat és fá kat ül tet nek. Hor váth Csa ba azt mond ja, a gaz da sá gi vál ság cé gü ket sem ke rül te el, de a lét szá mot nem érin tet te. A mi fog lal koz ta tá sunk ban na gyon fon tos a ta pasz talt mun ka erő, nem le het egyik nap ról a má sik ra meg fe le lő kol - lé gák ra szert ten ni húz ta alá. Mint mond ta, a vál ság alatt sem tör tént lét szám le épí tés, in - kább ha szük sé ges volt le áll tak, s így tesz nek ké sőbb is, ha er re szük ség lesz, de sze ret nék meg tar ta ni még a be ta ní tott mun - ká sa i kat is. Ab ban, hogy a re ces szió alatt is fo lya ma to san nőtt a lét szám, egy je len tős be - ru há zás ját szott sze re pet. Az úgyne ve zett Solar III-as ütem re, amely 2010-ben in dult el, Eu ró pai Uni ós tá mo ga tást is kap tak. A nap elem-össze sze re lő gyár új egy sé gé nek be kap cso ló dá sá val bő vült a gyár tá si ka pa ci - tás. A 4,5 mil li árd fo rin tos be ru há zás ered - mé nye ként 315 me ga watt ra emel ke dett az éves ka pa ci tás. A fej lesz tés 200 új mun ka he - lyet te rem tett. Az na gyon fon tos, hogy im már egy je len tő - sebb, tőkeerősebb vállalat, a Panasonic áll mögöttük mondta a főosztályvezető. Annak értékesítési hálózatával valószínűleg a Sanyo Hun ga ry Kft. is jó val na - gyobb területeket célozhat meg termékeivel. Horváth Csaba hozzátette, tudja, hogy elcsépeltnek tűnik, de náluk a mi nő ség a leg fon to sabb. Mi 25 év re adunk ga ran ci át, ezért nem le het megtenni, hogy valami ne a legnagyobb körültekintéssel működjön. Emel lett sze ret nénk bi zo nyos dol go kat lo ka li zál ni, eu ró pai, ma gyar or szá gi part ne - re ket ta lál ni a be szál lí tók te rén. Egy új be - szál lí tó ki vá lasz tá sa akár egy évet is igény - be ve het. Hos szú, tü rel mes, pénz igé nyes fo lya mat, amíg ki ala kít ják a meg fe le lő tech no ló gi át, vagy meg ta lál juk a meg fe le lő alap anya go kat. A nem alap anyag-be szál lí - tók és szol gál ta tók kö ré ben előny ben ré sze - sít jük a ha zai, kör nyék be li cé ge ket, vá zol ta ter ve i ket a szak em ber. Hogy jó úton ha lad - nak, azt az is alá tá maszt ja, hogy egy fel mé - rés sze rint az elekt ro ni ka te rü le tén a har ma - dik leg jobb re pu tá ci ó jú ha zai cég a Sanyo Hun ga ry Kft.

17 Kedvező elhelyezkedésének, no és lovashagyományainak köszönhetően igazi kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és gazdasági kistérségi központ Kisbér. A Bakony kapujában lévő 5700 fős kisvárost dr. Udvardi Erzsébet polgármester 14. éve vezeti, s mint szavaiból kiderül: jó időként visszanézni, és áttekinteni, mennyi minden változott, il let ve újult meg a te le pü lé sen ez idő alatt. A kisvárosban minden olyan intézmény megtalálható, amely egy nagyvárosban is természetes. Gondoltak a gyermekek színvonalas oktatására-nevelésére, a térségben élők kulturális életére, a betegekre, vagy éppen a szociálisan rászorulókra is, legyen szó idősekről. Az ak tív la kos ság pe dig a töb bi kö zött a város ipari parkjában talált munkát. Csodálatos művelődési házunk 400 fős színházteremmel, mozgókönyvtári és könyvtári szolgáltatással várja a város és a környék lakóit, a Táncsics Mihályról elnevezett gimnáziumban szeptembertől a Kisbér történelmi múltjához jól illeszkedő lovasoktatást vezetnek be, míg a szakképző iskolában alapvetően fa- és fémmegmunkálással foglalkoznak, de a lányok szá má ra a var ró kép zés is adott so rol ja a le he - tőségeket dr. Udvardi Erzsébet polgármester. A városban nemrég épült fel a regionális feladatot ellátó új rehabilitációs kórház is, amely három megye baleset, vagy agyi katasztrófa utáni súlyos betegek rehabilitációját látja el 77 ágyon. A jelenleg az egészségügyben zajló struktúraátala kí tás so rán a ka pott ígé re tek sze rint az in - Komárom-Esztergom megye 17 Ősztől az oktatásba is beépülnek a lovashagyományok Kisbéren A Magyar Királyi Lovarda téz mény bő vül majd, hi szen itt ke ze lik a na - gyon súlyos idegrendszeri károsodott betegeket is. Az in téz mény a kör nyé ken élő 23 ezer em ber egészségügyi ellátását szolgálja. A szociális intézményben pedig 150 gondozottat látnak el tudjuk meg a polgármestertől. A tárgyi feltételek, az intézményrendszer megteremtése után Kisbér mostanság a hagyományaira koncentrál lovas- és helytörténeti múzeumot hoztak létre, ahol emlékhelyet alakítottak ki az egykori thaiföldi király, Csulalongkorn (V. Rá ma) szá má ra, aki egy kor Kis bé ren vásárolt lovakat, és vitt Thaiföldre. A hazánkban élő thaiföldiek időről időre idelátogatnak, s minden év október 23-án, a király születésnapján koszorúzni, imádkozni jönnek ide. S amire igazán büszke Kisbér, az a Mini-Magyarország, amely egy kistérségi turisztikai pályázatnak köszönhetően tavaly óta 47, Magyarországon található híres épület kicsinyített mását mutatja be a városba látogatóknak. A város lakóinak megélhetése és a fejlődés szempontjából nem elhanyagolható, hogy Kisbér ipari parkkal is büszkélkedhet, ahol elsősorban japán vállalkozások telepedtek le. A két üzemben összesen mintegy 350 embert foglalkoztatnak, a munkakörülmények emberségesek, a bérekkel a munkavállalók elégedettek hangsúlyozza a polgármester, aki gyorsan hozzáte szi azt is, hogy bár az el múlt idő szak ban érez - hető némi mozgás, fejlesztési szándék, van még szabad terület, s szívesen látják a munkahelyteremtő beruházásokat Kisbéren. Kincsem Wellness Hotel A Kincsem Wellness Hotel Budapesttõl 90 km-re, az M1-es autópályától 18 km-re a 81-es fõút mellett található. A szálloda minden vendége élvezheti a wellnessrészleg szolgáltatásait: úszómedence, gyermekmedence, pezsgõfürdõ, merülõmedence, kültéri medence (máj.-okt.), finn szauna, gõzfürdõ, aromakabin, fitnessterem. A szálloda 50 fõ befogadására alkalmas étteremmel és 60 fõs különteremmel rendelkezik. Nyáron grill-esteket, kerti partikat, télen bor- illetve pálinkakóstolós programokat ajánlunk a szállodában pihenõk részére. Konferenciák, esküvõk, csapatépítõ tréningek és egyéb programok szervezését és lebonyolítását is vállaljuk. Vendégeink kedvükre válogathatnak a kényeztetõ masszázsok közül, és infraszauna, szolárium is igénybe vehetõ. Elfogadjuk a Széchenyi Pihenõ kártyákat, üdülési csekket, Erzsébet utalványt és az étkezési jegyeket is. Legyen vendégünk a Bakony kapujában, gyõzõdjön meg vendégszeretetünkrõl! Akciós ajánlatainkat tekintse meg honlapunkon: Szobafoglalás/bõvebb információ: Kincsem Wellness Hotel*** H-2870 Kisbér, Kossuth Lajos utca Tel./Fax: info@kincsemhotel.hu Web:

18 18 Komárom-Esztergom megye Ács a megújuló energiára épít Rendkívül nagy potenciál rejlik gazdasági és turisztikai téren is Komárom-Esztergom megye második legnagyobb területű településében vallja Lakatos Béla polgármes ter. Óri á si ter mő te rü le te, ki ter jedt Du na-part ja van, és a megújulóenergiahasznosítás te rén is élen jár. A tör té ne lem út vesz tői gyak ran ke resz tez ték egy mást a Bu da pest Bécs kö zött fél úton fek vő te le pü lés nél, amely fel te he tő en ar ról kap ta a ne vét, hogy a ki rá lyi ács mes te re ket III. Bé la ide jé ben ide te le pí tet ték. El ső írá sos em lí té se 1138-ból va ló, és bár több ször csök - kent a lé lek szá ma, Ács az óta fo lya ma to san lé te ző te le pü lés. A XX. szá zad a cu kor gyár tás ról szólt, a gyár meg ha tá roz ta az em be rek éle tét, mun - ka he lye ket, biz tos anya gi hát te ret adott. A má sik fon tos meg él he tést nyúj tó ága zat a me ző gaz da ság. Ha tal mas, jó adott sá gú föld - te rü let tar to zik a vá ros hoz. Mi ként La ka tos Bé la pol gár mes ter mond ja, Ács a me gye má so dik leg na gyobb te rü le tű te le pü lé se, Du na-part ja is igen ki ter jedt. Fek vé sét te - kint ve is na gyon jó po zí ci ó ban van a vá ros, de a cu kor gyár meg szű né se nagy csa pás volt, ta lán most kezd jük ki he ver ni. A mun - ka nél kü li ség nem nö ve ke dett je len tő sen, de et től füg get le nül a gaz da sá gi hely zet meg - ren dült, az ipa ri park ra sem jár tak ed dig jó idők, pe dig ki vá ló an al kal mas lo gisz ti kai te - rü let ként. A vá ros ve ze tő sze rint az erős po - li ti kai lob bit ér vé nye sí tő Ko má rom és Bá - bol na mö gött hát tér be szo rult Ács, ami el len má ig küz de nek, és az is hát rány, hogy a vá - ros ré gió ha tá ron fek szik. Pél da ként em lí ti, hogy bár 7200 la ko sú te le pü lés, még sem lesz kor mány ab la ka. A ré gi gyá ri ki kö tőt egy cég sze ret né meg - nyitni, mellé logisztikai parkot, növényi olajgyárat létesíteni. A jelenleg 27 tagból álló szélerőműpark amely az or szág leg na - gyobb ja, és je len tős iparűzésiadó-bevételt biztosít tovább bővülhet. Száz szélkerék vár engedélyezésre, vázolja a terveket a polgármester. Az újrahasznosítható energia felhasználásának másik fontos momentuma, hogy a nemrégiben alapított Ács Városfejlesztési és Közszolgáltatási Kft. keretében perlit előállítását tervezik saját intézményeik fűtésének biztosítására. Iskolájuk, amelyben elsők között vezették be az integrációt, a kéttanáros modellt, és teremtették meg a szakképzésre a második esélyt, országos hírűvé vált. Áprilisban egy nemzetközi csoport ismerkedik majd az ott fo lyó szak mai mun ká val, de éven te több ilyen látogatás is van. Je len tős tu risz ti kai lát vá nyos ság és szál - lás hely vi szont nincs, de óri á si po ten ci ál rej lik a vá ros ban, vé li a vá ros ve ze tő. Épí te - ni le het a kul tu rá lis ér té kek re, be le ért ve akár az arany mo sást, amely nek két száz éves a ha gyo má nya. Az egész Du na-par ti sza kasz Natura 2000-es te rü let, je len tős a lovasélet, és itt fut a Bécs Bu da pest ke - rék pár út. Lakatos Béla Szegeden a JATE-n végzett történelemföldrajz szakos középiskolai tanárként. Dolgozott a Hátrányos Helyzetűek Társadalmi Kutatóintézete igazgatójaként, szakmai vezetőként a Pedagógiai Forrásközpontban, 2004-től az ácsi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Szakiskola Igazgatójaként, és 2010-től pedig Ács Város polgármestere.

19 Komárom-Esztergom megye 19 A hazai gazdaságot támogatja az, aki magyar terméket vesz Hazánk egyik legnagyobb háztartási és közületi papírtermék-gyártó és -forgalmazó cég cso port ja a Forest-Papír Kft., amely 18 évvel ezelőtt alakult meg. A kizárólag magyar tulajdonú cégcsoport kilenc saját tulajdonú cégből áll. A magyarországi eladás mellett 14 országba exportálja termékeit. Az alapító, többségi tulajdonos és ügyvezető hoz ta lét re a ma már jól is mert Ma gyar Termék tanúsító védjegyet, és 2010-ben elnyer te Az év üz let em be re dí jat is. Bodrogai Ferenccel beszélgettünk. A Forest-Papír Kft. főbejárata Gyártás közben Mi kor szü le tett meg a Ma gyar Ter mék véd jegy? Az alapgondolat nagyjából nyolc éve született meg, mert az uni ós csat la ko zás után lát - tuk, hogy nem jó irányt vet tek a dol gok. A magyar termelők a nemzetközi áruházláncok miatt potenciálhátrányba kerültek. Mindenkinek lát ni kell, hogy sa ját bol do gu lá sa ösz sze - függ a gazdaság helyzetével, az eredeti értékteremtéssel. Hat éve tizenhárom tagvállalat létrehozta a Magyar Termék Nonprofit Kft.-t, felismerve azt, hogy a termelők és fogyasztók között szükség van egy kommunikációs hídra, ami se gít fe le lős dön tést hoz ni. Mit je lent ez a véd jegy? Egyértelmű eligazodást a fogyasztóknak. Na gyon so kat ál doz tunk kom mu ni ká ci ó ra, Vásárolj magyar termékeket, Nyaralj Magyar or szá gon mot tó val fil me ket ké szí tet - tünk. A védjegyet jelenleg csaknem 45 társaság használja, naponta vannak jelentkezők, negyedévente minősítések. A független tanúsítási eljárás biztosítja, hogy jó ár-értékarányt képviselő, hiteles termékkör legyen mögötte. Füg get len mé rés iga zol ja, hogy ez lett a leg - ismertebb védjegy. Idén milyen újabb lépésekre számíthatunk? Egyrészt a védjegyhasználói kör bővítése a cél, más részt a ta valy el kez dett dél-du - nántúli mintaprojekt folytatása éve nagyon erős volt a falvak önfenntartó-képessége, háztáji tartásban hatmillió sertés volt, s ma guk ter mel ték meg a ta kar mányt. Ma leg - feljebb hárommillió sertést tartanak, a családi gaz da sá gok meg szűn tek, ami nek sok oka van, de vitathatatlanul tragikusak a következményei. A háztáji gazdálkodás ötmillió embernek nyújtott régen jövedelmet vagy jövedelem-kiegészítést. Mi a te en dő? Az erőforrásokat fel kell kutatni, az elosz tá si ren det új ra élesz te ni Ha ezt a prog ra - mot ko mo lyan akar juk ven ni, és en nek az öt - millió embernek jövedelem-kiegészítést biztosítani, meg kell tanítani őket az adminisztrációra, a minőségbiztosításra, a szövetkezésre. Van kel lő moz gás tér, hi szen az or szág ma az erő for rá sa i nak 30 szá za lé kát sem hasz nál - ja ki. Cé lunk egy kom pakt, min den kér dés re választ adó modell létrehozása. Mi ért ép pen Pécs-Szigetvár tér sé gé re esett a vá lasz tás? Azért, mert az el ér he tő szint és a tény le - ges teljesítés között nagyon nagy a különbség, ezért egy jól összerakott programmal látható eredményre számíthatunk. A következő térség várhatóan Nógrád megye lesz. Melyek a legfontosabb lépések? Tud juk, hogy ne héz úgy tár sa dal mi ösz - szefogást generálni, ha nem határozzuk meg a célokat. Éves szinten 400 milliárd forintot visz nek kül föld re üdül ni, ha tu dunk jó kom - munikációt folytatni, és ebből legalább 100 mil li árd itt ma rad, az nyo mot hagy az ága za - ton. A Magyar Turizmus Zrt.-vel összefogásban, annak támogatásával fel kell térképezni a potenciális helyi termékelőállítókat ez meg tör tént, azt is fel kell mér ni, hogy mi - lyen minőséget és mennyiséget tudnak produkálni, igénynövekedést kell generálni. A potenciális vásárlókört a megfelelő termékkel ren del ke ző le het sé ges be szál lí tók kal ös sze - hozzuk, képzési, minőségbiztosítási rendszert és kommunikációs programot társítunk hozzá. A mostani projekt szlogenje: Dél-Dunántú lon íze van az élet nek. Facebookos kam - pányt indítottunk: Menjél el Dél-Dunántúlra, nézd meg az értékeit mottóval, illetve ötmillió füzetet teszünk a saját termékeinkbe, s juttatunk el az egész Kárpát-medencébe. Ön meg kap ta 2010-ben Az év üz let em - bere címet Bár azt szok tam mon da ni, élj úgy, hogy sose kapj kitüntetést, mert általában azoknak adják, akik odasimulnak az aktuális politikai történésekhez, ez esetben az ember már nem a saját útját követi. A kitüntetés a kollégáim szá má ra vis sza jel zés, meg erő sí té se an nak, hogy jók va gyunk. A Forest Pa pír Kft. mi kor ala kult, ter - vez-e fejlesztéseket? A 27 év alatt horizontálisan és vertikálisan is vé gig jár tam a rang lét rát a Pisz kei Pa - pír gyár ban, ami sze ren csét len pri va ti zá ció mi att be zárt. Nyil ván te le volt ér ték kel, pél - dául olyan szakmai kultúra halmozódott fel, amit kár lett vol na vesz ni hagy ni. A Forest Papír 18 éve jött létre. A gazdálkodásunk nagyon konzervatív, csak azokat az erőforrásokat használjuk, amit már megtermeltünk. Az eszközvagyonunk 3 milliárd forint, a térség leg kor sze rűbb gép park já val ren del ke zünk. Százszázalékos magyar cég a miénk, kiválóak termékeink, erős az exportképességünk, az innovációnk, sok embert foglalkoztatunk. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a tu laj do no sok bent ül nek a cég ben, és együtt dolgoznak a többiekkel, így nincs semmi olyan pres szió, hogy ne künk erőn kön felül növekedni kéne. A mi felfogásunk nem az, hogy le gyél na gyobb, ha nem min den nap le - gyél jobb. Én ma gam so ha nem vágy tam ar - ra, hogy tu laj do nos le gyek, hogy még is így alakult, abból elsősorban a munkát és a felelősséget érzem. Bodrogai Fe renc 1967-ben kezdte papíripari pályafutását a Lábatlani Papírgyárban. Főiskolai tanulmányait 1977 és 1981 között gyári ösztöndíjjal végezte. Majd a Piszke Papírnál dolgozott többféle munkakörben. A Forest Papír Kft.-t 1994-ben alapította, a társaságnak azóta is ügyve ze tő igaz ga tó ja ben el nyer te az Ernst&Young Az év üzletembere díját.

20 20 Komárom-Esztergom megye Lábatlan: ipar helyett idegenforgalom A fejlődés új útját keresi Lábatlan. A páratlan szépségű Duna-part-szakasszal rendelkező város a vízi és kerékpáros turizmusban lát kitörési lehetőséget. Leányváron otthonra lelnek a fiatalok Összetartó, hagyományait őrző közösség él Leányváron, amelyet sok fiatal választ otthonául kedvező adottságai, s a letelepedési lehetőség miatt. Az Arany János Általános iskola és a lábatlani katolikus templom A Du na mel lett fek vő 5200 lel kes kis vá ros, Lá - batlan ipari településként vonult be a köztudatba. De az ipar mint az or szág más ré sze in is többé-kevésbé leépült. Dinnyés István polgármester úgy gondolja, a város fekvéséből, elhelyezkedéséből adódnak újabb lehetőségeik, amelyeket szeretnének kiaknázni, s ezzel együtt megélhetési lehetőséget biztosítani azoknak, akiket korábban az ipar foglalkoztatott. Kiváló eszköz lenne a turisztika fejlesztése, amely a Duna-melletti fekvésünk miatt nagyon indokolt jegyezte meg. Mint elmondta, pályázati támoga tást nyer tek egy, Lá bat lant a Du na szlo vák ol - dalán fekvő testvértelepülésével, Karvával összekötő révkikötő létesítésére. Az építés május-júniusban kezdődhet, az átadási határidő már ci us 31-e, de a pol gár mes ter úgy vé li, előbb is befejeződhet a munka. A révkikötőhöz szeretnének több idegenforgalmi produktumot kapcsol ni. Az egyik a ví zi tu riz mus. Sok tu ris ta befogadására alkalmas Duna-partunkra, amely sze rin tünk a leg szebb, so kat áldozunk jegy zi meg a polgármester. Az önkormányzatnak együttműködési megállapodása van a Sirályok Vízisport Egyesülettel, amely karbantartja, fejleszti a partot, és megteremtette a vízi sportot is. A ka jak-ke nus gye re kek né hány év alatt be rob - bantak a hazai élvonalba. Ha a vízállás engedi, minden évben megrendezik a Duna Napot, amely rendkívül sok vendéget vonz. A másik kitörési pont a kerékpáros turizmus. A várost érinteni fogja az egyik európai bicikliút, az Eurovelo6. Ha ezt a rév ki kö tő vel ös sze tudják kapcsolni, a kerékpáros turisták átkelhetnek Szlovákiába mondja a polgármester. Másik Ausztriában fekvő testvérvárosuk, Rechnitz, az az Rohonc ha tá sa is köz reját szik ab ban, hogy egy re több a ki vá ló lábatlani bo rá - szat, a jó gyakorlatot ugyanis onnan tanulják el. A nagyobbrészt örökzöld növényeket és ritka fajokat bemutató Gerenday-arborétumot és a város kulturális rendezvényeit is a leendő látogatók figyelmébe ajánlja Dinnyés István. Gyakran, szinte kéthetente van valamilyen program. Ezek sorába tartozik a bluesfesztivál, amely már or szá gos hí rű, idén lesz a ti - zedik. A polgármester elárulta, hogy van még egy dédelgetett álmuk: szeretnének felépíteni egy olyan att rak ci ót kis tér sé gi, gaz da sá gi szférát is érintő összefogással, amivel a nagy dunai kirándulóhajókat megállásra késztetik. Ezeréves múltja van Leányvárnak, bár első említésekor, 1270-ben még Volmódnak nevezték. Jelenlegi elnevezését feltehetően a ha tá rá ban va la ha állt apá ca ko los tor nak és várnak köszönheti. Az 1700-as évek derekán viszonylag nagyszámú telepes érkezett Németországból, és benépesítette a falut jegyzi meg Hanzelik Gábor polgármester. A 46-os kitelepítés megtizedelte a svábságot, mostanság a lakosság tíz százaléka regisztrálja magát a választásokkor e nemzetiséghez tartozónak, de ahogy a polgármester mondja en nél a tíz szá za lék nál jó val na gyobb a szá ma azok nak, akik akár a ze ne kar ban, akár a több korcsoportot is felölelő tánccsoportokban tevékenykednek aktívan. Nem csak ezek a civil kezdeményezések járnak élen a hagyományőrzésben, nemzetiségi nevelés folyik egészen óvodáskortól. A nyelvvel, szokásokkal már óvodáskortól megismerkedhetnek a gyerekek, általános iskolában pedig emelt óraszámban tanulják a németet vázolja a fa lu ve ze tő. A te le pü lés gaz da sá gi hely ze - téről szólva elmondta, helyben kevés munkalehetőség van, legjelentősebb munkáltató a Forest Pa pír Kft. Bár so kan dol goz nak a 30 km-re lévő fővárosban. Közlekedési szempontból jó helyzetben vagyunk. Szerencse, de bi zo nyos szem pont ból sze ren csét len ség, hogy a településen áthalad a 10-es főút. Viszonylag jó kapcsolatot jelent, de óriási az átha la dó for ga lom húz za alá Hanzelik Gá bor. Jó a vas úti kap cso lat is, amin to vább ja vít, hogy a Budapest Esztergom vonalat éppen tavasszal kezdik korszerűsíteni, ennek keretében Leányváron lesz egy P+R parkoló. A 90-es évektől követhető stratégiája az önkormányzatnak, hogy letelepedési lehetőséget nyújtson a fiataloknak, ezért lakótelkeket alakítanak ki. A lakosságszám hol jobban megiramodik, hol lassabban nő, de töretlenül emelkedik, s alapvetően fiatal családok, családalapítás előtt ál lók ér kez nek. Saj nos ah hoz nem va gyunk Süttővel, Bajóttal és Nyergesújfaluval egy önkéntes alapon szerveződött közösséget alkot a vá ros, ezt a mikrotérséget kö zös gon dol - kodás jellemzi, mondta Dinnyés István. Din nyés Ist ván vég zett sé ge szerint gépészmérnök. Nős, egy fia van. A polgármesterré választásáig a Vértes Volánnál dolgozott. Műszaki igazgatóként szakított a közlekedéssel. A város meghatározó alapítványának kuratóriumi elnöke és 1994-től önkormányzati képviselője volt, 16 éven át vezette a pénzügyi gazdasági bizottságot. elég nagy település, hogy különösebb gondok nélkül tudna gazdálkodni az önkormányzat, sze ren csés len ne, ha né hány száz fő vel töb ben lak nánk itt jegy zi meg a fa lu ve ze tő. De mint mondja a mérsékelt ütemű növekedésnek elő nye is van. Nem volt olyan drasz ti kus emelkedés, ami megbolygatta volna a régi kapcsolatokat. Tősgyökeres leányváriként biztosan elfogult vagyok, de szerintem jó, összetartó közösség él itt sok civil kezdeményezéssel, programmal összegzi a polgármester. Hanzelik Gá bor 1974-ben szü le tett, 1999-ben szer zett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Építészeti tervezéssel foglalkozik 2001 óta. Nős, egy fiú és két le ány édes ap ja tól önkormányzati képviselő, a 2011-es időközi választástól a település társadalmi megbizatású polgármestere.