Helyi Esélyegyenlőségi Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Munkaerő-piaci helyzet A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bodrogkeresztúr Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Bodrogkeresztúr az Észak magyarországi régió, BAZ megye, és a Tokaji Járás részeként osztozik a gazdasági és társadalmi jellemzők meghatározottságában. a) Észak magyarországi régió Az Észak magyarországi régió Magyarország észak keleti részén helyezkedik el, Borsod Abaúj Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. A régió területe km 2, amely az ország területének 14,4% át teszi ki. Az ország második legnagyobb megyéje Borsod Abaúj Zemplén, míg a második legkisebb Nógrád megye. Borsod Abaúj Zemplén a régió területének 54 % át, Heves 27% át, Nógrád pedig 19% át adja. Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon. Észak Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi középhegység és az Alföld. Ásvány és nyersanyag vagyona közül az építőanyagban való gazdagsága, valamint jelentős lignittelepei emelhető ki. A régió jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz, hévíz és ásványvízforrások bővítik. Területének 13% a országos és helyi jelentőségű védett természeti terület, az ország védett területeinek 22% át adja. A régió gazdaságát természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. A gazdasági szerkezetváltás után ezek az iparágak leépültek és az ipari termelés visszaesett. A külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gép és vegyipari) karakterét, így már érezhető a régió gazdasági fejlődése. A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből az átlagnak megfelelő. Ebben a régióban a legmagasabb az erdősültség és magas a gyepterület aránya. A termőhelyi adottságok elsősorban a domborzati viszonyoktól függően igen változatosak. A régió szőlő és gyümölcstermelése jelentős. A térség idegenforgalmi vonzerejét a változatos természeti adottságok, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, a gyógyvizek, a híres szőlő és borkultúra adják. b) Borsod Abaúj Zemplén megye A megye területe: km 2, lakónépesség száma: fő, népsűrűsége: 101 fő/km 2, települések száma: 357, székhelye: Miskolc, főbb városai: Kazincbarcika, 3

4 Mezőkövesd, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Encs, Tokaj, és Tiszaújváros. Borsod Abaúj Zemplén megye az ország északkeleti részén helyezkedik el. Mai nevét 1950 ben kapta, Borsod, Abaúj, Torna és Zemplén megyék közigazgatási egyesítése után. A megye természetföldrajzi szempontból két nagytájhoz tartozik, az Északi középhegységhez és az Alföldhöz. Területének kétharmadát hegy és dombvidék alkotja: Bükk hegység, Zempléni hegység, Csereháti dombság, Borsodi dombság. A megye az ipar egyik fellegvára volt. A rendszerváltás után válságba került a kohászat, a bányászat, a gépipar, sőt a korábban húzóágazatnak számító vegyipar termelése is visszaesett. Az ipari nagyvállalatok felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja és az egyéni vállalkozói kedv felerősödése következtében a gazdálkodó szervezetek száma ugrásszerűen megnőtt. A termőterület 610 ezer ha, melynek több mint 4 tizede erdő. Alacsony a szőlő és gyümölcs területek aránya, pedig e két ágazat történelmi hagyományokkal rendelkezik ezen a vidéken. A megye kereskedelmi szerkezete a 90 es évek közepétől folyamatosan átalakulóban van. Megjelentek a multinacionális kereskedelmi vállalatok, melyek megléte sok embernek ad munkalehetőséget. Magyarországon idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található, mint ez a megye. A megye területének negyedrészét borítja erdő, Magyarország legerdősebb tája. Ezek az erdők, festői tájak vadászatra és kiránduló turizmusra egyaránt alkalmasak. Számos történelmi és kulturális műemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki cseppkőbarlang, az Európában egyedülálló Miskolctapolcai barlangfürdő, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírű Tokaj, a gyógyfürdőhelyéről közismert Mezőkövesd és Tiszaújváros. A Tokaji Kistérség földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális, társadalmi helyzete 4

5 A Tokaji kistérség az Észak Magyarországi régióban, Borsod Abaúj Zemplén megyében helyezkedik el. Szabolcs Szatmár Bereg megyével (Tiszavasvári kistérség), illetve a Szerencsi, Abaúj Hegyközi és Sárospataki kistérségekkel határos. A Tokaji kistérséghez tartozó 11 település területe együttesen 256 km 2. A kistérség Borsod Abaúj Zemplén megye területének 3,5% át teszi ki, ahol a megye lakosságának a területi aránynál kisebb része, 2% a, közel 15 ezer ember él. A Tokaji kistérség egyetlen városa, és egyben központja Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada. A kistérségen keresztülhalad a 37. és 38. számú főút, melyek Szerencs Miskolc illetve Nyíregyháza Debrecen irányába biztosítják a közúti elérhetőséget. A 2007 ben Miskolcig kiépült M30 as autópálya jelentős mértékben javította a térség összeköttetését a fővárossal és a nyugati országrésszel. A Tokaji járás tagtelepülései Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos illetve Tokaj. A 11 település természet földrajzilag két kistájhoz, a Hegyalja kistájhoz és a Taktaközhöz tartozik. A kistérség 2002 óta része a Világörökségi címet viselő Tokaj Hegyaljai Történelmi Borvidéknek. 7 település (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal és Tokaj) tartozik ide ben Bodrogkeresztúr az Új Széchenyi Terv keretein belül Ft támogatást nyert a Örökségünk erős gyökér, a jelenünk belőle él a kreatív kompetenciák fejlesztése a Tokaj Hegyaljai Világörökség területén pályázat megvalósítására. Gazdaságában, a táji adottságokból fakadóan három, egymással szorosan összefüggő ágazat a meghatározó: az agrárium, azon belül elsődlegesen a szőlőművelés, az erre épülő borászat és a mindkettővel összefüggő, világörökségi rangra emelt táji, természeti és kulturális értékekre építő turizmus. 5

6 Bodrogkeresztúr Bodrogkeresztúr község Borsod Abaúj Zemplén megye zempléni részén található, közelebbről Tokajhegyalján a Bodrog folyó partján. Bodrogkeresztúr legközelebbi szomszédjától, Bodrogkisfaludtól mindössze egy nem egészen másfél kilométer hosszúságú utca választja el, így elmondható, hogy a két település gyakorlatilag összeér. Ha nem is ilyen közelségben, de nem túlságosan messze található a környék többi települése sem, így például Tarcal mintegy 2 km re, a Bodrogkisfalud közvetlen szomszédságában lévő Szegi pedig mindössze 3 km re található. Ugyancsak közel fekszik a településhez Hegyalja dél nyugati részének két városa, Tokaj (6km), és Szerencs (14 km). A jelenleg 1175 fős település távoli és közeli múltját, történelmét nagyban meghatározta kedvező földrajzi fekvése, gazdasága, melynek eredményeként mindig jelentős szerepet kapott szűkebb tágabb térségében. Találtak itt a neolitikumból származó pattintott kőeszközöket, obszidián tárgyakat, a rézkorból rézkéseket és kettőshegyű rézárakat is. Már a rézkorban önálló kultúrával rendelkezett, de olyan számos régészeti lelet is van, melyek Krisztus születése előtt 1200 ban kerültek a területre arábiai népektől. A községtől nyugatra fekvő Dereszla domb oldalában a kutatók Kr e as évekből származó arany ékszerekre bukkantak a múlt század elején, amely a hegyről a Dereszla kincse nevet kapta a szakirodalomban. A leletanyag jelentőségét mutatja, hogy az archeológia ma e lelet nyomán úgynevezett bodrogkeresztúri kultúráról beszél. A magyar történelem számos jeles eseményének helyszíne volt, például a Rákóczi Szabadságharc, es Forradalom és Szabadságharc. Az alföld és a hegyvidék találkozásánál elterülő település a századelőn jelentős szerepet játszott a Tokaj hegyaljai mezővárosok között, egyedüli vásártartási joggal rendelkezett. Gazdaságának alapja a környéken termelt egyedülállóan különleges bor és az ehhez kapcsolódó virágzó szőlőtermesztés volt. A település az Északot Déllel összekötő kereskedelmi útvonal, a borút egyik fontos állomása. Az 1960/70 es években intenzív gazdasági élet színtere volt, mely szintén hozzájárult ahhoz, hogy a környezetében jelentős szerepet kapott. (itt működött a Kerámia Ipari Szövetkezet 160 fő, Beton elemgyár 250 fő, Béke Szakszövetkezet 120 fő, Kőbánya 100 fő). A községet sem kímélte az 1990 es évek gazdasági átalakulása és a fenti gazdasági formák vagy felszámolódtak, megszűntek vagy átalakultak, de a munkaerő nagy százaléka sajnos feleslegessé vált. A munkanélküliség az 1990 es években néha elérte a % ot. Ma mindez körülbelül % os. A településen mára kiépítésre kerültek az alapvető infrastruktúrák: Telefonhálózat optikai kábellel 100 % Ivóvízhálózat 100 % Gázhálózat 100 % Szennyvízhálózat 100 % Az önkormányzati utak 100 % ban aszfaltosak. 6

7 A településen megtalálható az önkormányzati alapellátási körbe tartozó összes szolgáltatás és annak teljes intézményrendszere. Nyitnikék Óvoda (két csoportos) Eötvös József Általános Iskola 1 8 osztályig (plusz két napközis csoport) Faluház, mely fő befogadására alkalmas Védőnői szolgálat Háziorvosi szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szociális étkeztetés Házi szociális gondozás és jelzőrendszer Étkeztetés gyermekétkeztetés Az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011 ben Bodrogkeresztúr község közvilágítási infrastuktúrájának korszerűsítésére Ft pályázati támogatást nyert. A községben etnikai kisebbség csak nagyon minimális létszámban van jelen, az állandó lakosság kb. 1 % a. Az itt élők teljesen asszimilálódtak. A vallási életet három felekezeti templom szolgálja (református, római illetve görög katolikus). A településen év óta Polgárőrség működik. Bodrogkeresztúr község közlekedési helyzete nagyon kedvező, mert a Miskolc Sátoraljaújhely (37. sz.) főútvonal a település szélén északkeleti irányban található. A településen halad keresztül a Sátoraljaújhely Nyíregyháza (38. sz.) főútvonal. Vasúti megközelíthetőség szempontjából is kedvező a helyzet, mert itt halad el a Budapest Miskolc Sátoraljaújhely vonal, bodrogkeresztúri megállóhellyel. A község ugyanígy a Bodrog folyón is megközelíthető vízi úton. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatos vízió: az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatnak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásra, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére 7

8 korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Célok Ebktv vel, a 321/2011.(XII.27.) Korm. rendelettel és a 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelettel van összhangban. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bodrogkeresztúr település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja: Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 8

9 a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A településen a fogyatékkal élők száma kevés, leginkább mozgásszervi fogyatékosok. Igyekszünk a közszolgáltatást ellátó intézmények akadálymentesítését megvalósítani. Ennek hiányában a hozzájutás segítése pl. Mélyszegénységben élősegítése érdekében nagyobb létszámú közfoglalkoztatás, nagyobb összegű átmenetei segélykeret, az elöregedés miatt például helyileg biztosított temetési segély. Gyermekszületés pénzügyi támogatása. Munkanélküliség csökkentése érdekében nagyobb létszámot foglalkoztató beruházások támogatása. Munkanélküliek segítése az elhelyezkedésben. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Bodrogkeresztúr Község önkormányzata a 189/2011 (X.24) számú határozatával Bodrogkeresztúr Esélyegyenlőségi Programját elfogadta, ez most felülvizsgálatra, és átdolgozásra kerül 321/2011.(XII.27.) Kormányrendelettel és a 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelettel összhangban. Gazdasági Program Bodrogkeresztúr Község Önkormányzatának évre szóló Gazdasági Programját a Képviselőtestület a 138/2011. (VII.25.) sz. határozatával fogadta el. Általános foglalkoztatás elősegítése A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely bővítési lehetőséget teremtsen, a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával, aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít, rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal. Az oktatási reform keretében a kormány célja, hogy esélyegyenlőséget teremtő korszerű közoktatás jöjjön létre, melyben megvalósul a színvonalas oktatás, és az esélykülönbségek csökkennek. A program további célja, hogy piacképes tudást adó szakképzés, illetve versenyképes minőségi felsőoktatás valósuljon meg. 9

10 Költségvetési koncepció, rendelet megalkotásánál önkormányzatunk a gyermekek szociális étkeztetését, óvodai nevelését, mélyszegélységben élők rendkívüli segélyezését, temetési segélyezését, munkanélküliek ellátását, közfoglalkoztatását, romák helyzetének javítását, a lakásfenntartási támogatást, nagycsaládosok támogatását, EU élelmiszersegély pályázatot, nők egészségügyi szűrését, rendszeres szociális segélyezést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást, idősek szociális étkeztetés költségeit a feladatellátási támogatáson túl biztosítja, figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű célcsoportok támogatására. A település évi költségvetése nagyobb összegű átmenetei segélyt, temetési segélyt, gyermekszületési támogatást és beiskolázási támogatást tartalmaz. Ugyanígy a költségvetés pályázati forrást tervez az orvosi rendelő, anya csecsemőrendelő rekonstrukciójára, mely megvalósulása esetén a fogyatékkal élők könnyebben hozzájuthatnak a szolgáltatáshoz. Köznevelési fejlesztési terv: Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata közreműködik az állam által fenntartott általános iskolát érintő oktatási hivatal által elkészített köznevelési fejlesztési terv véleményezésében. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedés és Terv A helyi önkormányzati feladat ellátási rendszerben a települési önkormányzat feladata, kötelezettsége, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai és iskolai nevelés a rendelkezésükre álljon. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestülete, alkalmazotti közössége, a szülői közösség véleményét egyeztetve a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését. Településrendezési és településszerkezeti terv Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata a vonatkozó jogszabályok értelmében a településrendezési feladatát a helyi építési szabályzat megalkotásánál a településrendezési tervek elkészíttetésénél és elfogadásánál, a település alakításánál, fejlesztési irányainál, a területrészek felhasználási módjánál, műszaki infrastruktúra eleminek település szerkezetét meghatározó térbeli kialakításánál, elrendezésénél, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak figyelembe vételénél messzemenően figyelembe veszi a célcsoportok helyzetét és érdekeit. Az évi LXXVIII. törvény szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Erre épül a helyi építési szabályzat, településrendezési terv. Az önkormányzat a tulajdonát képező utak és közterületek biztosításával, illetve rendezési tervének módosításával olyan termelő beruházás megvalósítását segíti elő, amely nagyobb létszámú munkaerő felvétellel jár, és a tevékenység képzetlen személyek részére is tud munkalehetőséget biztosítani. A település 50 fős Start munkaprogramot működtet hónap időtartamban, amely a mélyszegénységben élők helyzetét hivatott javítani, amellett önkormányzati feladatok ellátását is szolgálja, mely minden csoport életét érinti. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi programok térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 10

11 A helyi hatályos esélyegyenlőségi program is a kistérség vonatkozásában egységes szempontok alapján került meghatározásra, elfogadásra, figyelembe véve a térségben élők azonos vagy közel azonos problémáit. Természetesen az adott település specifikumainak figyelembe vételével. A közös kistérségi együttműködési fejlesztések is a szolgáltatások egyenlő színvonalú igénybevételének lehetőségét célozzák meg. Ilyen az egészségügyi szakellátó rendelőintézet, vagy a térség Mozgáskorlátozott Egyesületének támogatása. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, házi jelzőrendszer, házi szociális gondozás közös fenntartása. Térségi, társulási kapcsolódás: Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Közoktatás fejlesztési Intézkedési Terv Szolgáltatásszervezési koncepció Tokaj és környéke településeinek kistérségében B A Z Megye Önkormányzatának feladatellátási, Intézményhálózat működtetési és Fejlesztési Terve 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Demográfiai helyzet Magyarország Magyarország népessége október 1 jén a népszámlálás előzetes, a részletes feldolgozás előtti, adatgyűjtés szervezési információk alapján összeállított eredményei szerint 9 millió 982 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, február 1 jei népszámlálás alkalmával. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Ennek mértéke az 1980 as évtizedben volt a legerőteljesebb, az 1990 es évtizedben mérséklődött, majd között ismét fokozódott. A népesség csökkenésének meghatározó tényezője a természetes fogyás. Magyarországon 1981 óta évről évre kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. A természetes fogyás mértéke növekvő, az 1990 es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után több mint 35 ezer fő volt. A természetes fogyás miatti népességcsökkenést az elmúlt két, két és fél évtizedben mérsékelte a pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg. Az elmúlt évtizedben a bevándorlási többlet azonban a természetes fogyásnak csak kevesebb, mint felét tudta pótolni. Demográfiai változások Észak Magyarországon Népességszám (ezer fő) Forrás: KSH, évkönyv Lakónépesség Borsod Abaúj Zemplén megye 11

12 Borsod Abaúj Zemplén megye népességét tekintve az ország második legnépesebb megyéje. A megye településszerkezetére az elaprózott, kis falvak a jellemzőek, a települések 34 % ának lakosságszáma nem haladja meg az 500 főt. Magyarország népessége előzetes adatok alapján január 1 jén 9958 ezer fő volt, 0,3% kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Borsod Abaúj Zemplénben a népességfogyás meghaladta az országos mértéket. Kistérség A Tokaji kistérséghez tartozó 11 település területe együttesen 256 km 2, Borsod Abaúj Zemplén megye területének 3,5% a, ahol a megye lakosságának a területi aránynál kisebb része, 2% a, majdnem 14 ezer ember él. A kistérséghez tartozó települések alacsony lélekszámúak, 7 településen 1000 fő alatti a lakónépesség. A Tokaji kistérség egyetlen városa Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada. A kistérség minden településén fogy a népesség, azaz a halálozások száma mindenhol meghaladja a születések számát, mely tendencia egyre inkább felerősödni látszik az elmúlt évek adatait vizsgálva. Súlyosbítja a problémát, hogy a belföldi vándorlási egyenleg is negatív volt a kistérség egészére, mely főként a fiatal, szakképzett fiatalok elvándorlását jelenti a térségben. Bodrogkeresztúr 1. számú táblázat lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % Forrás: Helyi Vizuál Regiszter Az 1. sz. táblából és a hozzátartozó diagramból megállapítható, hogy a település lakosságszáma folyamatosan csökken. A csökkenés 1 2 % évente. 12

13 1220 Lakónépesség januári statisztikai információk a lakosságról: Lakosság száma: 1197 fő 0-2 év: 15 fő 3-5 év: 27 fő 6-13 év: 72 fő év: 33 fő év: 619 fő év : 103 fő év: 134 fő év: 127 fő 80 - : 67 fő Forrás: KSH 2. számú táblázat Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 45% 0 2 évesek éves % 48% éves % 40% éves % 51% éves % 39% 65 év feletti % 30% Forrás: Helyi Vizuál Regiszter A KSH adatai alapján az országos átlaghoz hasonlóan a női lakosság többsége figyelhető meg. Borsod Abaúj Zemplén megyében az 1000 férfira jutó nők száma 1100 fő. Bodrogkeresztúrban a éves korcsoportban haladja meg a férfiak száma a nőkét, míg az összes többi korosztályban a nők többlete figyelhető meg. A nők hosszabb várható élettartama országosan megfigyelhető jelenség, azonban riasztó a 65 év feletti férfii népesség radikális csökkenése, illetve a magányos időskorú nők száma. Megállapítható, hogy az országos átlagnak megfelelően a férfiak aránya kisebb, mint a nőké, kivéve az aktív korcsoport vonatkozásában. A gyermekkorúak száma alacsony mindkét korcsoportnál. 13

14 Becslések szerint az országban 2020 ig a nők mindössze 9% kal, a férfiak pedig 14% kal lesznek kevesebben, mint ma. Születéskor várható élettartam nemek szerint Észak Magyarországon Születéskor várható élettartam férfiak Születéskor várható élettartam nők Férfiak nők aránya a teljes lakosságon belül Öregedési mutató A korösszetétel vizsgálatának egyik hasznos mutatója az úgynevezett öregedési index, amely megmutatja a 14 éven aluli korosztályhoz viszonyított 60 éven felüliek arányát. Borsod megyében az öregedési index (104,1) két százalékpontos növekedése a népesség fokozatos öregedésére utal. 14

15 Bodrogkeresztúr településen a megyei és kistérségi öregedési mutatókkal összhangban van a mutató, hiszen minden esztendőben meghaladta a 65 éven felüliek aránya a 0 14 évesek arányát. Ezen adatok tükrében esélyegyenlőségi szempontból a 65 év feletti korosztály kiemelt figyelmet érdemel. hiszen a korfa a 0 14 éves korcsoport viszonylag alacsony létszámára utal, a 0 éves korcsoport, azaz a születések száma pedig visszaesést mutat. Az eltartási arány, melyet függőségi aránynak is neveznek, a generációk eltartási terhének kiszámításában játszik szerepet. Ez a mutató két részből áll, az egyik a fiataloknak, a másik az időseknek az eltartása. A fejlett országok társadalmára jellemző, hogy a nagyobb eltartási részt jelentik az idősek, a kisebbet a fiatalok. A kistérségben 100 munkaképes korúra 79 fő eltartása jut, akikből 44 fő gyermek. Külön érdemes elemezni azt is, hogy egy adott településen 100 felnőtt lakosra mennyi idős, illetve gyerek jut. Ez a két adat ugyanis megmutatja, hogy mennyire aktív gazdaságilag az adott település, azaz mekkora azon népesség aránya, melyet el kell tartania a többieknek. A 100 felnőttre jutó gyermekek száma a kistérségben átlagosan 32,4. Bodrogkeresztúrban 100 fő felnőtt korúra 28 gyermekkorú, és 48 időskorú jut. 3. számú táblázat Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0 14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,0% ,3% ,8% ,8% ,2% ,9% Forrás: Helyi Vizuál Regiszter Megállapítható a település elöregedése, a vizsgált időszak vonatkozásában évtől 2011 évig több, mint 60 % os arányváltozás történt. 250,0% Öregedési index (%) 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% A 2 3. tábla és diagram alapján elmondható, hogy a következő 15 évben a legfiatalabb korosztály létszámának stagnálásával, majd csökkenésével, a középkorosztály arányának enyhe csökkenésével, míg az idős korosztály létszámának növekedésével kell számolni. Az idős korosztály létszámnövekedésével és a fiatal korosztály létszámcsökkenésével párhuzamosan az átlagos életkor megemelkedésére kell számítani, amely azonban a születésszámban megfigyelhető visszaesés miatt a kistérség elöregedését fogja jelenteni A Tokaji járásban az elöregedési tendencia nagyjából tizenöt év múlva fog betetőzni, amikor a jelenleg 45 és 55 éves korosztály nyugdíjassá válik. A járás jelenleg éves korosztálya, komoly 15

16 társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe a jövőben, így beavatkozásokat kell tervezni a gyermekvállalás ösztönzésére, a családosok, nagycsaládosok megsegítésére pedig a civil kezdeményezéseket kell támogatni. Belföldi vándorlások Borsod megye A népességszám alakulását lényegében a természetes népmozgalom alakítja ki, de a változáshoz jelentősen hozzájárulnak a mobilitási szokások is. A megyében az oktatás képzés fejlesztése, a fiatalokkal való foglalkozás, a szociális hátrányok csökkentése és a fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú kérdés. Borsod Abaúj Zemplén megye az ország második legnépesebb megyéje, a népesség 7,3 % a él itt. Magyarország egészéhez hasonlóan a megye lakossága az utóbbi két évtizedben több tízezer fővel csökkent, melynek egyik oka az elvándorlás (ami évi fős csökkenést jelent), másik oka pedig a természetes fogyás, az élve születések száma jellemzően kisebb a halálozási mutató értékénél. Kistérség A vándorlási egyenleg tekintetében Borsod Abaúj Zemplén megye a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozik. A kilencvenes években javult a tendencia (az 1000 lakosra jutó elvándorlás 1990 ben 6,8, 2002 ben 3,6 fő volt), de az egyenleg minden évben negatív volt. A megye kistérségeire, egy kivételével, elvándorlás volt jellemző 1990 és 2002 között. A vándorlási egyenleg tekintetében Borsod Abaúj Zemplén megye a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozik. A kilencvenes években javult a tendencia (az 1000 lakosra jutó elvándorlás 1990 ben 6,8, 2002 ben 3,6 fő volt), de az egyenleg minden évben negatív volt. Bodrogkeresztúr 4. számú táblázat Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

17 Forrás: TeIR, KSH TSTAR A belföldi odavándorlás és elvándorlás mutató kedvező képet mutat, bár egy kicsit torzít rajta, hogy a településen Idősek Otthona található, ahol elég nagy a fluktuáció. Belföldi vándorlások egyenleg (fő) Természetes szaporodás Magyarország, Borsod Abaúj Zemplén megye A drasztikus népességfogyás népszámlálás adataival is megerősített ténye azt jelenti, hogy Magyarország lakossága ma már csak nagyjából akkora, mint az 1960 as években, a hetvenes évek nagy magyarországi bébiboomja előtt volt. A mai ország területen 1980 ban volt a népességszám a csúcson, 1981 óta folyamatosan csökken a népesség, az európai országok közül Magyarországon tart leghosszabb ideje ez az intenzív fogyatkozás. Különösen látványos a népesség csökkenése az ország egyes hátrányos helyzetű térségeiben. Négy olyan megye van, amely lakosainak száma 7 százaléknál nagyobb mértékben csökkent tíz év alatt. Tizenkét olyan megye van, ahonnan többen költöztek el, mint ahányan odaköltöztek, közülük Borsod és Tolna után Békés produkálta a harmadik legrosszabb eredményt a maga 2,2 százalékos elvándorlási arányával. A legkisebb lakos számú megye Nógrád maradt, ahol már csak 204 ezren éltek októberben. Regionális szinten Észak Magyarország népessége fogyott legnagyobb mértékben, 6,6 százalékkal. Magyarországon és a megyében is nőtt az élve születések és a halálozások száma az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Borsod Abaúj Zemplénben az országosnál kedvezőtlenebb változások következtek be (a születések száma kevésbé, a halálozásoké nagyobb mértékben emelkedett). A természetes fogyás 1790 fő volt, 8,2% kal több az egy évvel korábbinál. Megye, régió 60 éven felüli népesség aránya, % Borsod Abaúj Zemplén Heves Nógrád Észak Magyarország

18 Forrás: KSH, évkönyv Kistérség A társadalmi tényezők közül kiemelést érdemelnek a demográfiai adatok, demográfiai folyamatok. A hazai demográfiai folyamatok legáltalánosabb sajátossága az öregedés. A folyamat három jellemző mutatószáma, az időskorúak aránya a lakosság egésze, az átlagéletkor, az eltartási arány teljes bizonyossággal és hosszú távú meghatározottsággal jár együtt. A kistérségi demográfia sajátosságai kedvezőtlen tendenciákat jeleznek: a természetes szaporodás erőteljes csökkenése, kedvezőtlen korstruktúra, növekvő öregedési index, negatív vándorlási különbözet. Demográfusok e tényezők együttes hatását demográfiai katasztrófának nevezik. A kistérség egyik legkedvezőtlenebb és tartósan ható demográfiai tényezője a népesség erőteljes fogyása, amelynek mértéke településtípusonként eltérő. A természetes szaporodási mutatókat a Tokaji kistérségben vizsgálva a megyei és országos helyzetnél kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki: a kistérségben a népesség fogyása jelentősen meghaladja a megyei átlagot, csaknem minden településen fogy a népesség (2002 ben Taktabáj község kivételével minden településen meghaladta a halálozások száma a születések számát). Bodrogkeresztúrban a halandósági mutató értékét enyhén emeli az itt működő, 50 főt befogadó Időskorúak otthona létesítmény. A természetes szaporodás alakulása összefügg a népesség életkor szerinti megoszlásával is. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a 11 település közül 8 településen a megyei, regionális és országos átlagot is meghaladó a 60 év feletti népesség aránya. Bodrogkeresztúr A természetes szaporodás táblázat az öregedési index táblázattal párhuzamosan előrejelzi Bodrogkeresztúr település népességváltozását az elöregedés irányába. A természetes szaporodás jelentős csökkenést mutat a halálozások számához képest. Megfigyelhető, hogy a születések száma alacsony, melynek oka valószínűleg a családalapításra érett korosztály gyermekvállalási kedvének, valamint az állam családbarát intézkedéseinek a hiánya. 5. számú táblázat Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH TSTAR 18

19 A természetes szaporodás és elhalálozások száma negatív képet mutat a településen, ez is az elöregedést vetíti előre, amelyet az előző táblák is igazolnak. A későbbiekben érdemes lenne vizsgálni, hogy a településen működő Idősek Otthonának létszámváltozása mennyiben befolyásolja a települési statisztikát természetes szaporodás (fő) A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Kistérség Borsod Abaúj Zemplén megyében fontos probléma a jellemzően nehéz körülmények között élő roma lakosság életkörülményeinek javítása. A 2001 es népszámlálás eredményei szerint Magyarországon fő vallotta magát a cigány (illetve romani, beás) kisebbségbe tartozónak. A roma népesség közel 50 % a az ország észak keleti részében Borsod Abaúj Zemplén és Szabolcs Szatmár Bereg megyében él ben elkészült Borsod Abaúj Zemplén megye Középtávú Stratégia és Operatív Programja a roma népesség élethelyzetének javítása érdekében. A programkidolgozás során elvégzett felmérések azt mutatták, hogy a roma lakosság a megye népességének közel 12 % a volt 2000 ben! A romák területi megoszlását tekintve a megye kistérségei jelentős különbségeket mutatnak, hiszen a cigányság legnagyobb része azokban a nehézipari körzetekben telepedett le, ahol a helyi gazdaság munkahelyteremtő képessége nagyobb volt: Ózd, Putnok, Edelény, Szendrő, Miskolc, Kazincbarcika, Szikszó városok. A Tokaji kistérségben a roma lakosok részaránya % körül mozog. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkaerőpiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. A roma lakosság túlnyomó része a népesség legszegényebb rétegét alkotja. Hátrányos helyzetük legfőbb oka, hogy az alulképzettség következtében sokan nem rendelkeznek kereső foglalkozással, és a rendszerváltást követően jelentős számban vesztették el munkahelyeiket. A éves roma férfiak közül csupán 31 %, a éves nők közül pedig csak 18 % a foglalkoztatott. Ennek a korosztálynak mindössze 24 % a rendelkezik rendszeres munkából származó jövedelemmel, és 42 % a kap valamilyen rendszeres, nem munkajellegű jövedelmet. Előmenetelüket nehezítik a sajátos szocializációs körülmények, a család által közvetített kulturális minták különbözősége, a foglalkoztatási nehézségek, a rossz szociális helyzetből adódó kilátástalanság, a tanulással kapcsolatos gyenge motiváltság. A tanulási, iskolai nehézségek szomorú következménye, hogy nagyarányú a lemorzsolódás, továbbá az, hogy a tanköteles kor betöltéséig a nyolc általános iskolai osztályt igen sokan nem végzik el; kevés közöttük a szakmai végzettséget szerzett tanuló, valamint az érettségizettek és a felsőoktatásban részt vevők aránya. Megyénkben az országosan jellemzőnél továbbra is súlyosabb a probléma, mert az óvodás és iskoláskorú roma tanulók számaránya az országos átlagnál nagyobb; az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, 15 évnél idősebb roma fiatalok aránya megengedhetetlenül magas; családi szocializációjuk gyenge; sok család a létminimum 19

20 alatt él, és nem képes az óvodáztatás iskoláztatás terheit viselni. Ezeknek a családoknak ingyenes tankönyvekkel, taneszközökkel, térítésmentes étkezéssel segítenek az intézményfenntartók. Az általános iskola felzárkóztatással gondoskodik fejlesztésükről, mely a beszéd, az olvasás, írás, számolási készség fejlesztését szolgálja. A megye közoktatásának fejlesztése során folyamatosan oktatásszervezési és módszertani újítások, illetve pedagógiai továbbképzések valósulnak meg. A kisebbségi önkormányzatok is felismerték, hogy a cigányság integrálódásában meghatározó szerepe van a közoktatásnak. Céljuk, hogy emeljék a roma tanulók alacsony tanulási motiváltságának szintjét. Bodrogkeresztúr A 2011 es népszámlálási adatok alapján 4 fő nyilatkozott arról, hogy a cigány kisebbséghez tartozik. Az egykori népes kolóniának számító haszid zsidó közösségből történelmileg ismert okok következtében mára már senki nem maradt a községben. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Borsod megye Borsod Abaúj Zemplén megyében az átlagbérek az országos átlag alatt vannak, ebben a megyében az alkalmazottak átlagkeresete jóval alacsonyabb, mint az ország fejlettebb régióiban dolgozó alkalmazottaké. Itt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2002 ben az országos átlagnak csupán 84,4% a volt ( Ft). Budapesten az átlagkereset az itteninek 1,6 szerese volt. A megyék között a legjobban Fejér megyében keresnek, az ottani keresetnek a Borsod Abaúj Zemplén megyei átlagkereset csak 85% a. A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását az egy lakosra jutó személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem nagysága mutatja. Ez alapján Borsod Abaúj Zemplén megye a 17. helyen áll a megyék között (csak Szabolcs Szatmár Bereg, Békés és Bács Kiskun megye mutatója alacsonyabb), ebben a megyében az egy lakosra jutó jövedelem nagysága a Budapestinek csak fele, és az országos átlagnak is csak háromnegyede. 20

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat 2015-2020 Készítette: Juhász Anikó osztályvezető Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben