Lenia Samuel. Az Európai Szociális Karta esetjoga 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lenia Samuel. Az Európai Szociális Karta esetjoga 1"

Átírás

1 Lenia Samuel ALAPVETŐ SZOCIÁLIS JOGOK Az Európai Szociális Karta esetjoga 1 Európa Tanács, Strasbourg, A fordítás első változatát készítette: Ottlik András. A fordítás elkészítését kezdeményezte: a Szociális és Családügyi Minisztérium. A fordítás szerkesztését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta. A szakmai és nyelvi szempontú ellenőrzés, javítás nem jöhetett volna létre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízása nélkül. A fentieket elvégezte, kommentálta és a szöveget gondozta: Könczei György. A kötetnek 2002 óta új, bővített, második kiadásban megjelent változata is ismeretes: Lenia Samuel Fundamental Social Rights. Case law of the European Social Charter. Council of Europe, Strasbourg). Szerzője január 1-től a Szociális Jogok Európai Bizottságának tagja a Szerk. 1

2 1. CIKK A MUNKÁHOZ VALÓ JOG Általános megállapítások A munkához való jog az Európai Szociális Karta által védett első jog. Amint arra a Bizottság az első felülvizsgálati ciklus alkalmával rámutatott, alapvető jelentőségű a Karta összefüggésében, hiszen a Karta több olyan alapvető jogot is rögzít, amelynek hatékony gyakorlása elképzelhetetlen, ha nem biztosítják előbb a munkához való jogot (Konklúziók, I, 13. o.) 2. Példa erre az igazságos munkafeltételekhez való jog (2. cikk) és a méltányos díjazáshoz való jog (4. cikk). A munkához való jog azonban nem jelentheti azt, amit látszólag jelent, vagyis azt, hogy az államnak munkát kell biztosítania mindenkinek, aki erre igényt tart, hiszen ezt nyilvánvalóan lehetetlen lenne teljesíteni, mivel az, hogy van-e munka, a munkaerő-piaci helyzettől függ, és attól, hogy a munkakeresők ismeretei megfelelnek-e a piaci igényeknek. Ennek megfelelően az 1. cikknek nem az a célja, hogy munkát biztosítson mindenkinek, aki munkát keres, hanem négy olyan konkrét vállalásból áll, amely a munkaalkalmak javulását eredményezi. Első Konklúzióiban 3 a Bizottság ezt világosan ki is mondta: Jelen cikk célja a munkához való jog hatékony gyakorlásának biztosítása. Négy bekezdése a foglalkoztatáspolitika különböző vetületeit érinti. Továbbá: az 1. cikk nem csupán kimond egy elvet, hanem pontosan megmondja azt is, hogy a Szerződő Felek milyen eszközökkel alkalmazzák azt: teljes foglalkoztatás; szabad foglalkozás-választás; ingyenes foglalkoztatási szolgáltatások; szakmai pályaválasztási tanácsadás és szakmai átképzés (Konklúziók, I., 13. o.). 4 2 A Karta esetjogára hagyományosan ebben a formában hivatkozik a szakirodalom. Jelentése a következő: a Független Szakértők Bizottságának (1998-tól új néven: a Szociális Jogok Európai Bizottságának) következtetései, I. felülvizsgálati ciklus, 13. bekezdés a Szerk. 3 Amennyiben a nemzeti jelentések vizsgálat alapján egy tagállam megfelel, akkor a Szociális Jogok Európai Bizottsága nem tesz észrevételt, ha fejlődést mutat, pozitív következtetésekre jut. Amennyiben azonban nem felel meg, összefoglaló jelentésében az adott területek kritizált hiányosságait negatív következtetések -nek nevezve, részletező formában megküldi a Kormánybizottságnak, amely soron következő ülésén azokat elemzően megtárgyalja. Így születik a common law-típusú, angolszász jogcsalád logikájának megfelelően a Karta esetjoga, amely mára több tíz, vékonyabb-vastagabb kötetre rúg. (A Szerk.) 4 A hosszabb esetjogi idézeteket behúzással választottuk el a kötet főszövegétől (a Szerk.). 2

3 1. bekezdés Teljes foglalkoztatás A Karta 1. cikkének első bekezdésében a Szerződő Felek vállalják, hogy a teljes foglalkoztatás elérése céljából elsődleges céljaik és felelősségük egyikeként fogadják el a foglalkoztatás lehető legmagasabb és legtartósabb szintjének elérését és fenntartását. A Bizottsági esetjog szerint a Szerződő Feleknek bizonyítaniuk kell, hogy olyan következetes gazdaságpolitikát folytatnak, amely kifejezetten az ebben a rendelkezésben foglalt végső cél elérését szolgálja. A Szerződő Feleknek nem csak azt kell igazolniuk, hogy rendelkeznek megfelelő foglalkoztatáspolitikával: elvárják tőlük, hogy intézkedjenek is ennek végrehajtása érdekében, és elegendő információval szolgáljanak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az eredményeket. A Bizottság kimondja, hogy e politikának a rövid- és középtávú, valamint a tartós munkanélküliség helyzeteire kell irányulnia; a területi egyenlőtlenségek elkerülését, leküzdését vagy csökkentését kell céloznia; azon célt kell követnie, hogy a társadalmon belül minden dolgozói csoport helyzetét fenntartsa, vagy javítsa, különös tekintettel a nőkre, a fiatalokra, a középkorúakra és az idősebbekre; ki kell terjednie a gazdaság minden ágazatára, beleértve a mezőgazdaságot is (a Konklúziók, II., 179. oldalán például a Bizottság tájékoztatást kért Ciprus kormányától arról, hogy milyen intézkedések történtek a mezőgazdasági munkanélküliség kezelésére). A Bizottság úgy értelmezte ezt a rendelkezést, mint amely inkább az eszközök mintsem az eredmények vonatkozásában jelent kötelezettséget. Felismerte, miszerint ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy egy ország valóban teljesíti-e a kötelességeit, dinamikus álláspontra kell helyezkedni, értékelni kell az adott pillanatban fennálló helyzetet, figyelembe véve a folyamatosan végzett tevékenységet. (Konklúziók, I., 13. o.). Az 1. cikk 1. bekezdését dinamikus rendelkezésként jellemezték. Dinamikus jellege abból a tényből adódik, hogy a teljes foglalkoztatás progresszív eléréséről rendelkezik. A Bizottság a hasonló természetű rendelkezések kapcsán általánosságban kijelentette, hogy E rendelkezések értelmében az évek során olyan magatartást kell tanúsítani, amellyel fejlődést lehet elérni a kijelölt irányban. Ezért minden érintett kormánynak értesítenie kell a Bizottságot minden, a Karta hatályba lépésének (vagy az előző beszámolónak) az időpontjától az adott beszámoló dátumáig beállott változásról. Következésképpen nem elegendő az adott pillanatban érvényes helyzet tisztán statikus bemutatása. Kifejezetten a fejleményekkel kell fog- 3

4 lalkozni, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes országok által az adott összefüggésben elért előrelépést (Konklúziók, I., 9. o.). A Szerződő Feleknek lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy javulást érjenek el a hivatkozási időszak elején fennálló foglalkoztatási helyzethez képest. Ismét csak nem konkrét javulást kérnek, mivel ez sokszor csak hosszú távon jelentkezik; azt kell bizonyítaniuk, hogy foganatosítottak olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a teljes foglalkoztatás eléréséhez. Ez igen világosan kifejezésre jutott a harmadik felülvizsgálati ciklus 5 idején, amikor is a Bizottság kijelentette, hogy a munkanélküliség csökkenése önmagában nem jelzi eléggé a teljes foglalkoztatás elérése érdekében tett erőfeszítéseket akkor, amikor például a munkanélküliség még mindig az aktív lakosság 5%-át érinti. Másrészt viszont a munkanélküliségi ráta számottevő növekedése sem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy arra a következtetésre jusson, miszerint eleget tettek a Karta követelményeinek, ha jelentős erőfeszítés történt a munkaerő-piaci helyzet javítására (Konklúziók, III., 3. o.). A negyedik, az as évekre vonatkozó felülvizsgálati ciklus idején nyilvánvalóvá vált, hogy a növekvő infláció, illetve az olajválságokból adódó gazdasági visszaesés kezelésére a Szerződő Felek több olyan intézkedést is bevezettek, amelyek rövidtávon növelték ugyan a munkanélküliséget, de végső soron annak a csökkentését szolgálták. Azzal kapcsolatban, hogy a kérdéses intézkedés megfelel-e az 1. cikk első bekezdésében szereplő követelményeknek, a Bizottság a következőket hangsúlyozta. A munkanélküliség túlzott növekedésének elkerülése érdekében, az 1. cikk első bekezdésének megfelelően foglalkozás-fenntartó lépéseket kell tenni az olyan tevékenységek mellékhatásainak ellensúlyozására, mint például a jelenlegi válság által szükségessé tett infláció-ellenes intézkedések Speciális intézkedésekkel kell segíteni a munkakeresés terén hátrányos helyzetben levőket. 5 Az első látásra bonyolultnak tűnő felülvizsgálati ciklusokat legegyszerűbb konkrét példán áttekinteni. Az júniusi ratifikációt követően a Karta Magyarország vonatkozásában augusztus 7-én lépett hatályba. Így a Magyar Köztársaság augusztus 7-ig küldi majd meg nemzeti jelentését első ízben ez lesz egyébként a XVI-1 felülvizsgálati ciklus, teljes jelentést küldve minden ratifikált és nem ratifikált cikkelyről Azaz, a nem ratifikált cikkelyekről is kell inkább áttekintő jellegű, mint a ratifikáltakhoz hasonlóan alapos nemzeti jelentést készíteni. A Szociális Jogok Európai Bizottsága ezt is megvizsgálja, észrevételeit itt is közzéteszi, ennek azonban jogilag kötelező ereje nincsen. Ezt követően júniusában ismét teljes jelentést kell küldeni, mégpedig a XVII-1 felülvizsgálati ciklusban. Teljes jelentést ezután nem kell küldenie többé. Viszont júniusától beáll a normál, minden tagállamra érvényes jelentéstételi rendszer. Ekkor csak a kemény magba tartozó cikkelyekről kell majd jelenteni (1., 5., 6., 12., 13., 16., 19.), ez lesz a XVIII-1 felülvizsgálati ciklus márciusában XVIII-2 felülvizsgálati ciklus a nem a kemény magba tartozó cikkelyek közül a 2., 3., 4., 9., 10., 15. következik. Majd júniusában megint a kemény mag következik: ez lesz a XIX-1 felülvizsgálati ciklus márciusában azaz a XIX-2 felülvizsgálati ciklusban hazánk a kemény magba nem tartozó cikkelyek második csoportjáról küld majd jelentést: 7., 8., 11., 14., 17. és a 18. cikkelyekről s így tovább. (A Szerk.) 4

5 Mindegy, hogy területi egyenlőtlenségekből vagy nemi alapon történő különbségtételből adódóan, vagy életkoruk miatt vannak nehéz helyzetben hiszen az idősebb dolgozók esetében, éppúgy, mint a fiataloknál, nagyobb a munkanélküliség veszélye. (Konklúziók, IV., XIV. o.). Hasonlóképpen, a Bizottság a hatodik felülvizsgálati ciklusban jelezte, hogy abban az esetben, ha az adott gazdasági helyzet nem kecsegtet a munkanélküliség jelentősebb csökkenésével, az 1. cikk 1. bekezdése értelmében a Szerződő Feleknek elsődleges célként növelniük kell erőfeszítéseiket arra, hogy megfelelő gazdasági és szociális intézkedések révén csökkenteni lehessen a munkanélküliséget, különösen a leginkább érintett csoportok körében (Konklúziók, VI., 12. o.). Megfelelés-értékelés Első felülvizsgálati ciklusa során a Bizottság megállapította, hogy Ha egy állam valaha is lemond a teljes foglalkoztatás célkitűzéséről egy olyan gazdasági rendszer javára, amely állandó munkanélküli-tábort eredményez, ezzel megsérti a Szociális Karta rendelkezéseit (Konklúziók, I., 14. o.). A fent említett fejlemények fényében a Bizottság a nyolcadik felülvizsgálati ciklus alkalmával úgy döntött, hogy ezzel a bekezdéssel kapcsolatban nem fog konklúziókat elfogadni. Ehelyett a Bizottság áttekintette a követett politikákat és a megtett intézkedéseket. Kiderült, hogy még Spanyolország sem sértette meg ezt a rendelkezést, jóllehet a tizenharmadik felülvizsgálati ciklus alkalmával (harmadik rész) a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy a munkanélküliségi ráta elérte a 16,2%-ot, és a nők esetében a 23,8%-ot és ugyanez volt a helyzet Írország esetében is, ahol a munkanélküliség szintje 15,8% volt. A konklúziók hiánya több tényezővel magyarázható. Amint erre már utaltunk, a munkanélküliség az utóbbi évek során több országban jellemzővé vált emelkedő irányzata nem jelenti feltétlenül a foglalkoztatás-politikák kudarcát, hanem gazdasági válságokat tükröz; a számokból ennek ellenére arra lehetne következtetni, hogy nem történik semmi a teljes foglalkoztatás érdekében, holott a tények éppen az ellenkezőjét mutatják. Továbbá: számos olyan munkanélküliség-ellenes intézkedés létezik, amelynek az eredménye nem látható előre, és amely esetleg csak jóval a bevezetése után fejti ki hatását következésképpen lehetetlen dönteni ezek hatékonyságáról. A XIII-3. felülvizsgálati ciklus alkalmával (referencia-időszak: ), szinte valamennyi Szerződő Félnél nőtt a munkanélküliség szintje általában. A Bizottság komoly aggodalmat tanúsít némely dolgozói kategóriák munkanélküliségével kapcsolatban, és kéri, intézkedjenek, hogy javuljon a helyzetük ilyenek azok, akik elmúltak negyvenöt évesek, akik fiatal dolgozók, akik tartósan (tizenkét hónapon túl) munkanélküliek, 5

6 a nők akiknek a munkanélküliségi rátája magasabb és gyorsabban nő, mint a férfiaké, ami növekvő különbséget eredményez illetve a fogyatékosok. Szintén az utolsó ciklusban bizonyítást nyert, hogy növekszik a munkanélküliség szintje az idősebb dolgozók esetében Ausztriában; a fiatalok esetében Finnországban, Franciaországban és Görögországban (ahol az összes munkanélküli 45,5%-a tizenöt és huszonnégy év közötti személy), Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Törökországban (főként a városi területeken élő, magas iskolázottsági szintű tizenöt és huszonnégy évesek körében 1993-ban 30.2%) és az Egyesült Királyságban; a tartós munkanélküliek körében, főként Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Luxemburgban, Máltán (53%), Hollandiában, Norvégiában és Portugáliában; a nők körében Cipruson, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Luxemburgban és Portugáliában; Svédországban emelkedés mutatkozott a fogyatékos személyekre vonatkozó rátákban. Az kilencvenes évek második felében növekvő jelentőségre tett szert egy új irányzat: a részmunkaidős foglalkoztatás főleg a nők körében (Írországban, Hollandiában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban). A Bizottság nagy figyelmet szentelt ennek az irányzatnak, csakúgy, mint az alkalmi foglalkoztatás növekedésének (Spanyolországban és az Egyesült Királyságban) és a határozott időre szóló munkaszerződések szaporodásának (Franciaországban, ahol ban ezek a szerződések tették ki az új felvételek 70%-át). A Bizottságot folyamatosan foglalkoztatja azoknak a fiatal külföldieknek a helyzete is, akik a Karta egyéb Szerződő Feleinek az állampolgárai. A XIII-1. Konklúziókban (41. o.) a Bizottság rámutatott arra, hogy megnőtt a külföldi munkanélküli dolgozók száma Svédországban. Konkrétabban: kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogy milyen követelmények vonatkoznak a külföldi dolgozókra. Ausztriában például azt akarta tudni, hogy amikor ezek az emberek első ízben folyamodnak munkavállalási engedélyért, vajon azonos bánásmódban részesülnek-e a munkanélküli állampolgárokkal és idegen állampolgárokkal (Konklúziók, X- 2, 33. o.). Lejegyeztek azonban néhány pozitív eredményt is: a tartós álláskeresők újbóli beilleszkedését segítő intézkedéseknek volt némi hatása Hollandiában és az Egyesült Királyságban, ahol a tizenharmadik felülvizsgálati ciklus első felében változatlan maradt a munkanélküliség szintje; csökkent a nők és a férfiak munkanélküliségi rátái közötti különbség Ausztriában és Dániában; bizonyos szektorokban új állások jöttek létre és ez az adott szektorokban megfordította a munkanélküliség emelkedő irányzatát. 2. bekezdés A dolgozó joga ahhoz, hogy szabadon választott foglalkozás alapján biztosíthassa megélhetését Ebben a bekezdésben a Szerződő Felek vállalják, hogy 6

7 hatékonyan védik a dolgozó 6 azon jogát, hogy szabadon választott foglalkozás alapján biztosíthassa megélhetését. Az 1. cikk 2. bekezdésének függeléke 7 E rendelkezés nem értelmezendő úgy mint amely tilt vagy jóvá hagy bárminemű szakszervezeti biztonsággal kapcsolatos záradékot vagy gyakorlatot. A Bizottság az első felülvizsgálati ciklus során felismerte, hogy ez a rendelkezés szorosan összefügg két különösen fontos problémával: a kényszermunka tiltásával, és mindenfajta foglalkoztatási diszkrimináció megszüntetésével (Konklúziók, I., 15. o.). Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy ez a rendelkezés azt követeli meg a Szerződő Felektől, hogy védelmet biztosítsanak A. a kényszermunka, és B. a foglalkoztatási gyakorlatban jelentkező diszkrimináció ellen. A.) A kényszermunka tilalma A kényszermunka elleni biztosíték a cikkben szereplő szabadon választott kitételből adódik. A harmadik felügyeleti ciklusban a Bizottság kifejezte azt a véleményét, hogy ellentétes a Kartával bármely dolgozó kényszerítése arra, hogy óhaja ellenére és szabadon kinyilvánított beleegyezése nélkül munkát végezzen. Ugyanez vonatkozik arra, ha egy dolgozót arra kényszerítenek, hogy olyan munkát végezzen, amelynek elvégzésébe korábban szabadon beleegyezett, de amelyet a későbbiek során már nem akart elvégezni (Konklúziók, III., 5. o.). A Bizottság az utóbbi értelemben vett kényszerítésnek és ezért a Kartával összeegyeztethetetlennek tekintette az olyan törvényeket, amelyek büntetőjogi szankcióval sújtják azt a kereskedelmi tengerészt, aki nem tér vissza hajójára, vagy nem hajt végre bizonyos parancsokat. Ugyanakkor a Bizottság, elismerve azt, hogy a hajó és főként a fedélzeten tartózkodók biztonsága a lehető legfontosabb tényező. Ugyanezen a Konklúziókban, és ismét a kereskedelmi tengerészek vonatkozásában, világosabbá tette a nem 6 Általában véve a dolgozó kifejezést a Karta a lehető legtágabb értelemben használja, beleértve a nőket és az önfoglalkoztatókat is. Kivéve, amikor a Karta vagy az adott szövegösszefüggés más értelmezést követel meg (mint például a 19. cikk 6. bekezdésének függeléke, amely kizárólag a dolgozó feleségére vonatkozik, és ezáltal kizárja a nő-dolgozókat; az önfoglalkoztatókkal kapcsolatban a 4. cikk 4. bekezdése a munkaviszony felmondására vonatkozó nyilatkozatról csak fix fizetésű munkavállalókra vonatkozhat; a 8. cikk, amely kifejezetten csak az alkalmazott nők védelmét célozza). 7 A Karta Függeléke általában fontosabb értelmezéseket ad meg egy-egy cikkre vonatkozóan, illetve definiálja a Karta hatályát a védett személyek körét illetően. Az 1. cikk 2. bekezdésének függeléke kimondja a semlegességet a szakszervezeti oltalmi záradékok vonatkozásában, ami azt jelenti, hogy egy olyan zárt üzemi berendezkedés, amelynek értelmében a dolgozónak kötelezően a szakszervezethez vagy egy bizonyos szakszervezethez kell tartoznia, nem olyan diszkrimináció, amelynek megelőzésére a Szerződő Félnek lépéseket kell tennie. Ennek megfelelően a Karta 1. cikkének 2. bekezdése, csakúgy, mint az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11. cikke és a 87. sz. ILO Egyezmény (Szövetkezési szabadság és a szervezkedéshez való jog védelme) nem foglal állást a zárt üzemek jogszerűsége kérdésében. Ez a függelék azonban csak az 1. cikk 2. bekezdésére vonatkozik, és a Bizottság az 5. cikkben (szervezkedési jog) kimondta, hogy véleménye szerint a zárt üzemek ellentmondanak a szervezkedési szabadságnak (ld. az 5. cikket). 7

8 delmi tengerészek vonatkozásában, világosabbá tette a nem kényszerből végzett munkáról alkotott fogalmát, azt állítván, hogy a büntető intézkedések megfelelő körülmények esetén jogosak lehetnek, ha olyan esetben alkalmazzák őket, amikor az intézkedésre okot adó cselekmény veszélyeztette, vagy veszélyeztethette volna a hajó biztonságát vagy a fedélzeten tartózkodók életét vagy egészségét. Ugyanez a helyzet a Bizottság nézete szerint a repülő-személyzet esetében is (Konklúziók, III., 5. o.). Bizottság utalt arra, hogy ilyen esetekben a korlátozások nem léphetik túl a 31. cikkben (nemzetbiztonság és közegészségügy védelme) szereplő határokat. A Bizottság ugyanebben a ciklusban azt állította, hogy a fegyveres erők különleges státusza jogossá teheti a büntetőjogi szankciót az önkéntes kötelességvállalás [voluntary engagement] megsértése esetén is, anélkül, hogy ez a kényszermunka tilalmának megszegését jelentené. Számos Szerződő Félről kiderült, hogy megsérti a Kartát, mivel törvényinek rendelkezései büntetőjogi szankciót rónak ki a tengerészekre. Közülük némelyek ennek következtében módosították törvényeiket, összhangba hozva őket a Kartával 8, mások azonban nem tették meg ezt, és továbbra is sértik a Kartát. Ez utóbbiak általában azzal érvelnek, hogy törvényeiket ma már nem alkalmazzák. Ám a Bizottság mindig azon a véleményen volt, hogy a Karta ezen elvével ütköző elemeket tartalmazó országos törvények nem alkalmazása nem elegendő a rendelkezés ezen a ponton történő alkalmazásának a biztosítására. Következésképpen az ilyen törvényeket módosítani kell (Konklúziók, V., 6. o.). Máskor pedig: az országos törvények nem alkalmazása nem elegendő bizonyíték arra, hogy az állam megfelel ennek a rendelkezésnek (ld. Konklúziók XIII-3., 66. o.). Egyéb, a kényszermunka tilalmával ellenkező helyzetek Bár az Európai Közösségnek a kényszermunka tilalmára vonatkozó esetjoga eddig főként a kereskedelmi flottával és a légi közlekedési szektorral kapcsolatban fogalmazódott meg, más esetekről is kiderült, hogy nem összeegyeztethetők a tilalommal, különösen olyanok, amelyek túlmennek a Karta 31. cikke 9 szerinti korlátozásokon is. Így a közszolgálatban esetenként munkavégzésre kényszerített köztisztviselők elleni büntetőjogi szankciók, a szélsőségesen 8 A helyzetet Németországban az október 29-i Kereskedelmi Hajózási Törvény orvosolta, Svédországban az május 18-i Kereskedelmi Hajózási Törvény, Norvégiában egy 1975-ös törvény, Cipruson az 1976-os, 11. számú Kereskedelmi Hajózási Törvény, Izlandon egy évi törvény, Spanyolországban egy 1992-es törvény és az Egyesült Királyságban egy 1994-es rendelet. 9 A Karta 31. cikke értelmében a Karta által szavatolt jogok és elvek kizárólagos engedélyezett megszorításai vagy korlátozásai azok, amelyeket jogszabály ír elő, és szükségesek egy demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságjogainak, vagy a közérdek, a nemzetbiztonság, a közegészségügy vagy a közerkölcs védelmében szükségesek. 8

9 hosszú kötelező szolgálati idő a fegyveres erőknél, és késlekedés a közalkalmazott által benyújtott lemondás megtagadásának elfogadása terén a közszolgálat némely területén. Megfelelés-értékelés Az alábbi országokról derült ki, hogy megsértik a kényszermunka tilalmát az 1. cikk 2. bekezdése szerinti értelemben, mivel törvényeik büntetőjogi intézkedésekkel sújtanak olyan eseteket, amelyekben csupán szerződésszegés, vagy a szerződés be nem tartása történt, és nem valószínű, hogy ez személyi vagy vagyoni veszélyeztetéshez vezetne. Franciaország: A Kereskedelmi Tengerészet Fegyelmi és Büntetőtörvénykönyve 39. részének 4. bekezdése és 59. részének 1. bekezdése lehetőséget ad arra, hogy tengerészek ellen büntetőjogi szankciókat alkalmazzanak bizonyos, a hajó biztonságát vagy a hajón tartózkodók életét vagy egészségét nem érintő esetekben 10 (Konklúziók, XIII-3., 62. o.). Görögország: léteznek olyan rendelkezések 11, amelyek büntető szankciót rónak ki tengerészekre olyan esetben, amikor sem a fedélzeten tartózkodók biztonságát, sem életét vagy egészségét nem fenyegeti veszély (Konklúziók, XIII-3., 62. o.). Írország: Az 1894-es Kereskedelmi Hajózási Törvény értelmében az a tengerész, aki nem tér vissza hajójára, vagy nem hajtja végre a parancsot, büntetéssel sújtható, amely jelenthet börtönbüntetést is (a hajó fedélzetére történő erőszakos visszaszállításról [forcible conveyance] ld. a 222., 224. és 238. részt, és a fegyelmi vétségek büntetéséről a 221. részt és a b és c pontokat uo., 66. o.). Olaszország: A Tengerészeti Törvénykönyv [Navigation Code] és része büntető szankciót ír elő azon tengerész és polgári légi személyzet számára, aki elhagyja szolgálati helyét, vagy megtagadja a parancs teljesítését, akkor is, ha a kérdéses mulasztás nem veszélyezteti sem a hajó ill. repülőgép biztonságát, sem a fedélzeten tartózkodók életét vagy egészségét (uo., 68. o.) 10 A tizenkettedik felülvizsgálati ciklus alkalmával a Miniszterek Bizottsága ajánlást intézett Görögországhoz (első rész), Franciaországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz (második rész). A tizenharmadik felülvizsgálati ciklus alkalmával (első rész), a Miniszterek Bizottsága ajánlást intézett Franciaországhoz (második ajánlás), Görögországhoz (második ajánlás), Olaszországhoz (második ajánlás), Spanyolországhoz. (Ez a második ajánlás volt. Az első ajánlás kereskedelmi tengerészetben és az aeronautikai szektorban alkalmazott büntetőjogi szankciókra vonatkozott, a második ajánlás csak az aeronautikai iparban levőket érintette, mivel a tengerészekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat elrendelő törvényt 1992-ben visszavonták) és Írországhoz (első ajánlás). A Miniszterek Bizottsága megismételte ajánlásait Franciaország, Görögország és Olaszország számára a tizenharmadik felülvizsgálati ciklus harmadik részében. 11 Pl.: az 1973-as Állami Tengerészeti Törvénykönyv [Code of Public Maritime Law], 205. cikk, 207. cikk 1. bekezdés, 208. cikk, 210. cikk 1. bekezdés, és 222. cikk; a Kereskedelmi Flottabeli kollektív szerződésről szóló 3276/1944. sz. Törvény 4. részének 1. bekezdése; a Tengerészeti kollektív viták rendezéséről szóló 299/1936 sz. Törvény 15. része. 9

10 Spanyolország: A légi személyzetre vonatkozó decemberi törvény fegyelmi vétség esetén büntetőjogi szankciót rendel el olyan esetben is, amikor ez nem veszélyezteti sem a repülőgép biztonságát, sem a fedélzeten tartózkodók életét vagy egészségét (uo., 74. és 75. o.). Törökország: A Kereskedelmi Törvénykönyv cikke felhatalmazza a hajó kapitányát, hogy erőszakot alkalmazzon azzal a céllal, hogy a tengerészeket visszavigye a hajóra, vagy, hogy a hajó megfelelő működését biztosítsa, illetve a fegyelem fenntartásának céljával. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy bármely kényszermunkával kapcsolatos szankciókat olyan cselekményekre kell korlátozni, amelyek a hajó biztonságát vagy a fedélzeten tartózkodók életét vagy egészségét veszélyeztetik, és feltétlenül pontosan meg kell határozni ezeket, és mivel a Kereskedelmi Törvénykönyv cikke nem felelt meg ezeknek a kritériumoknak, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem felel meg a Kartának (uo., 238. o.). Egyesült Királyság: A Kereskedelmi Hajózási Törvény 30c. része értelmében büntető szankciók alkalmazhatók olyan esetekben, amikor csak felbontják vagy nem tartják be a munkaszerződést a személyzet vagy a személyzet egy részének sztrájkja miatt, és amikor ez minden bizonnyal nem jelent személyi vagy vagyoni veszélyeztetést. 12 A Bizottság nem fogadta el a kormány azon állítását, hogy ez nem sérti a Kartát, mivel ez a rész kizárólag arra vonatkozik, ha a hajó személyzete vagy annak egy része sztrájkba lép, miközben a hajó úton van, és, hogy ezen az alapon soha nem emeltek még vádat. A Bizottság úgy vélte, hogy nem minden, a tengeren tartózkodó hajó fedélzetén kitört sztrájk veszélyezteti a hajó biztonságát vagy a fedélzeten tartózkodók életét, és a 30c rész nem felel meg a Kartának (uo., 78. o.). Az alábbi esetekben más okból adódik a nem megfelelés: Ciprus: A 79A és 79B Védelmi Rendelkezések [Defence regs] felhatalmazzák a kormányt arra, hogy közszolgálatra kényszerítsen alkalmazottakat, és hogy sztrájk-tilalmat rendeljen el a 31 cikkben megengedett korlátozásokkal nem összeegyeztethető esetekben (uo., 59. és 60. o.). Dánia: A Büntető Törvénykönyv 198. és 199. része büntetőjogi szankciókat ír elő a szándékos semmittevésért [deliberate idleness] vagy a létfenntartáshoz szükséges eszközök hiányáért, ha ezért az illető személy a felelős (uo., 61. o.). Görögország: A kötelező katonai szolgálatról szóló évi számú Határozat értelmében a több képzési tanfolyamot elvégzett hivatásos tisztek nem távozhatnak a hadseregből egy adott, akár 25 évig is terjedő, szolgálati idő letöltése előtt. A Bizottság úgy vélte, hogy ez az időtartam meghalad minden ésszerű határt, és nem indokolja sem a katonai pálya sajátos természete sem a képzés magas költsége 13 (uo., 64. o.). 12 A 30c rész egy rendelkezés utolsó, még hatályos darabja (l és 31. rész), amelyet a Bizottság a harmadik ciklus óta bírál. A Miniszterek Bizottsága ajánlást intézett az Egyesült Királysághoz ezzel a kapcsolatban a tizenharmadik felülvizsgálati ciklus harmadik részében. 13 A Miniszterek Tanácsa ajánlást intézett Görögországhoz a tizenkettedik ciklus első részére és a tizenharmadik ciklus első részére vonatkozóan (második ajánlás). Az ajánlást a tizenharmadik ciklus harmadik részére vonatkozóan megújították. 10

11 Hollandia: Az 1945-ös Munkaügyi Kapcsolatok (különleges hatáskörök) Különleges Rendelet [Labour relations, spec. powers, extraord. decree] 6. cikke értelmében sem a munkavállaló, sem a munkaadó nem mondhatja fel önként a munkaviszonyt a Regionális Munkaügyi Iroda igazgatójának engedélye nélkül (uo., 71. o.). A Bizottság a következő Szerződő Felek esetében elhalasztotta konklúzióját: Belgium: a: Bizonyos körülmények között meg lehet tagadni a hivatásos tisztek vagy altisztek felmondását. A Bizottság információt kért a megtagadás okairól és a szükséges szolgálati időről. b: Az augusztus 19-i törvény a közszolgálatok biztosításáról békeidőben elrendeli, hogy közös bizottságok döntsenek arról, hogy milyen intézkedéseket hozzanak, vagy milyen szolgáltatásokat nyújtsanak az alapvető szolgáltatások biztosítása érdekében, és arról, hogy milyen büntetőjogi szankciókkal sújtható az a dolgozó, aki megtagadja a döntéseknek való megfelelést. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy azoknak a körülményeknek, amelyek közepette ezeket az intézkedéseket hozzák, indokoltnak kell lenniük a Karta 31 cikke szerint, és több kérdést is feltett, hogy értékelni tudja a helyzetet (ld. Konklúziók, XIII-2., 231. o.). Finnország: Az 1991-es sz. Készenléti Törvény [Readiness Act] rendelkezéseket tartalmazott az Államtanács által szükségállapoti körülmények között végrehajtható kötelező munkaerő kihelyezésről, például egy Finnország ellen irányuló fegyveres támadás esetén, Finnország területi integritásának súlyos megsértése esetén, ha a nemzetközi kereskedelem hirtelen zavara vagy bármely más, Finnországon kívül bekövetkezett konkrét esemény komoly fenyegetést jelentene a lakosság megélhetésére vagy a gazdaság alapjaira nézve, vagy nagyobb katasztrófa esetén. A Bizottság részletes tájékoztatást kért a»kötelező kihelyezés«jelentéséről, különösen a nemzetközi kereskedelem vagy egyéb konkrét, Finnországon kívül bekövetkező esemény esetén. Megkérdezte azt is, hogy alkalmazták-e már ezt a törvényt, és ha igen, milyen körülmények között (Konklúziók, XIII-3., 233. o. ). Görögország: Az évi 17. sz. Határozat engedélyezi a polgári lakosság mozgósítását bármely, az ország gazdaságának és társadalmának szétzüllesztését eredményező előreláthatatlan helyzetben. A Bizottságnak úgy tűnt, hogy ezt a kifejezést a túlságosan tágan értelmezik, mivel olyan kötelező munka-formákat is eredményezhet, amelyek a Karta 21. cikke értelmében az 1. cikk 2 bekezdése szerint nem megengedhetőek. Az utolsó beszámoló megállapította, hogy ez a rendelkezés már nem hatályos, és a Bizottság megkérdezte, mikor és milyen formában vonták vissza (Konklúziók, XIII-3., 62. o.). Írország: A Bizottság tájékoztatást kért olyan esetekről, amikor megtagadták vagy késleltették a tisztek azon kérésének engedélyezését, hogy elhagyhassák a hadsereget, megállapítva, hogy a fiatalok öt (tartalékosként hét) évre sorozhatók be, megkérdezte, hogy egy fiatalkorúként besorozott személy milyen életkorban és milyen anyagi feltételek mellett kaphat felmentést kötelezettségei alól (Konklúziók, XIII-3., 66. és 67. o.). Olaszország: a: A Büntető Törvénykönyv 328., 331., és 333. része börtönbüntetést ír elő a kötelesség-szegő köztisztviselők és közszolgálati alkalmazottak számára. A Bizottság megállapította, hogy a sztrájkhoz való jogot az alapvető közszolgálatok terén az június 12-i törvény 11

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról 171. sz. Egyezmény az éjjeli munkáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1990. június 6-án hetvenhetedik

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

2000. évi LXIX. törvény

2000. évi LXIX. törvény 2000. évi LXIX. törvény a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1973. évi 58. ülésszakán elfogadott 138. számú Egyezmény kihirdetéséről 1. Az Országgyűlés a foglalkoztatás

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított) 183. sz. Egyezmény az anyaság védelméről (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 2000.

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is. Etikai kódex 1 Bevezetés Etikai kódexünket minimális irányadó normaként alkalmazzuk célunk, a termelési környezet és a munkafeltételek folytonos etikai és szociális szempontból esedékes - javítása érdekében.

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

55. sz. Egyezmény. a hajótulajdonost a tengerész betegsége, sebesülése vagy halála esetén terhelő felelősségről

55. sz. Egyezmény. a hajótulajdonost a tengerész betegsége, sebesülése vagy halála esetén terhelő felelősségről 55. sz. Egyezmény a hajótulajdonost a tengerész betegsége, sebesülése vagy halála esetén terhelő felelősségről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Szociális Karta dióhéjban

A Szociális Karta dióhéjban A Szociális Karta dióhéjban Council of Europe Európai Szociális Karta az Európa Tanács egyik emberi jogi egyezménye 5 Az Európai Szociális Karta (a továbbiakban: Karta ) jogosítványokat és szabadságjogokat

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26.

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatási szolgálatok szerepe a vállalkozások élénkítésében nemzetközi kitekintés Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Komáromi Róbert főigazgató Férfi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

elfogadták 1999. június 18-án

elfogadták 1999. június 18-án CRI (2000) 5 Version hongroise Hungarian version Európai Rasszizmus és Intolerancia- Ellenes Bizottság MÁSODIK JELENTÉS MAGYARORSZÁGRÓL elfogadták 1999. június 18-án Strasbourg, 2000. március 21. Az Európai

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben