ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 29-i rendkívüli ülésére

Átírás

1 ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 29-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelet módosítása Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság

2 Tisztelt Képviselő-testület! A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hazai jogalkotásba történő átültetése a helyi önkormányzati rendeletalkotásnál is jelentkező feladat. Az önkormányzati rendeleteknek az irányelv rendelkezéseiből adódó átvilágításának tárgyában került megalkotásra az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelet módosítása. A fent említett szolgáltatási irányelv átültetését célzóan az Országgyűlés megalkotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LVI. törvényt, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvényt. Ezen jogszabályok rendelkezéseit szintén fokozottan figyelembe kell venni a jogharmonizációs rendelet felülvizsgálatok alkalmával. Az Irányelvvel érintett rendeletek további vizsgálatot igényelnek. A rendeletek szükséges módosítását úgy kell ütemezni, hogy az szeptember 30-ig lezáruljon, tekintettel arra, hogy a jogharmonizációs zárójelentést a Regionális Államigazgatási Hivatal az Önkormányzati Minisztérium részére a 2007-ben kiadott ütemterv szerint október 31- ig köteles megküldeni. Valamennyi rendeletet, amelynek hatálya kiterjed az Irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatókra akkor is ki kell egészíteni, ha az nem tartalmaz az Irányelvvel ellentétes rendelkezést. A jogalkotó feladata ezen rendeletek esetében az Irányelv 44. cikk (1) bekezdése alapján az, hogy hivatkozni kell az Irányelvre, másképpen fogalmazva, ezekben a rendeletekben is jogharmonizációs záradéknak kell szerepelni. Az Államigazgatási Hivatal az alábbi szöveg záradékolását javasolja: E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A konkrét felülvizsgálatok során ezzel a szövegezéssel javasoltam a már felülvizsgált rendeleteink záradékolását. Hatályos vagyonrendeletünknek az Irányelvvel való lehetséges ütközési helyeit - különös tekintettel a cikkek tartalmára - megvizsgáltuk. Ennek kapcsán a szabályozás jelenlegi rendszere álláspontom szerint nem ellentétes az Irányelvvel. A Rendelet módosításának fentieken túli oka alapvetően az önkormányzati vagyon hasznosítási szabályainak pontosítása, különös tekintettel az államháztartási törvény versenyeztetési eljárással kapcsolatos, kötelezően alkalmazandó rendelkezéseire. Kérem az előterjesztés megvitatását. Mellékelem az Irányelv hivatkozott rendelkezéseit és a hatályos vagyonrendeletet. Zirc, augusztus 27. dr. Árpásy Tamás jegyző

3 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2009.(..) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv.( a továbbiakban: Ötv.) 79. (2) bekezdés b./ pontjában és 80. (1) bekezdésében, 80/A. (1) bekezdésében, 80/B. - ában, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló évi XX. tv (1) bekezdés j./ pontjában, továbbá az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv.( a továbbiakban : Áht.) 108. (1), (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A Rendelet 5. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az önkormányzat vagyona feletti használati jogot a Polgármesteri Hivatal, valamint azok az intézmények, illetve gazdasági társaságok, vagy egyéb szervek gyakorolják, melyek e rendelet hatályba lépésekor a vagyon felett a használati joggal rendelkeztek, illetőleg ezt követően a rendelet szerint a használati jogot megszerezték (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet). 2. A Rendelet 5. (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (9) A vagyonkezelők a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére. 3. A Rendelet 6. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyontárgyak elidegenítésére, apportálására, biztosítékul adására a Képviselő-testület jogosult a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság javaslata alapján.

4 4. (1) A Rendelet 7. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) A 6.. (1), (2) bekezdésében meghatározott vagyontárgy egyéb módon történő hasznosítása vonatkozásában (pl.: bérlet, haszonkölcsön) annak a vagyonkezelőnek a vezetője jogosult dönteni, amelynek használatában a vagyontárgy van. (2) A Rendelet 7. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Önkormányzati intézmény használatában nem álló vagyontárgy 6. (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérő hasznosítására a Képviselő-testület jogosult. A hasznosításáról a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság dönt átruházott hatáskörben, amennyiben a vagyontárgy becsült forgalmi értéke az ,- Ft.-ot nem haladja meg. 4. A Rendelet 7. az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az önkormányzati ingatlant, annak elidegenítése előtt fel kell értékeltetni, az ingóvagyont és egyéb vagyontárgyakat, azok értékesítése előtt Ft nettó nyilvántartási érték felett fel kell értékeltetni. 5. A Rendelet 8. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 8. (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik. (2) Amennyiben az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül. (3) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha: a) a bérbeadás, használatba adás, vagyonkezelésbe adás államháztartási körbe tartozó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik; b) ingatlancserére kerül sor, amennyiben külön jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza és az ellenszolgáltatás is ingatlan;

5 c) a vagyonkezelő Ötv. 80/A. (5) bekezdés szerinti kijelölése esetén; d) a vagyon forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt; e) az Áht. versenyeztetési szabályainak alkalmazása alól törvény kivételt tesz. (4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról. (5) A versenyeztetési kötelezettség a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. A Rendelet kiegészül az alábbi 8/A -. al: 6. 8/A. (1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján - megbízható, vagy arra bizományi szerződés köthető. A kiírót megbízottként képviselő személy megbízása a kiíró döntésétől függően kiterjedhet (meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva) a nyertessel kötendő szerződés aláírására is (a kiíró és képviselője a továbbiakban együtt: kiíró). (2) A versenyeztetési eljárás típusai: a) nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás, b) nyilvános vagy zártkörű árverés, c) versengő ajánlatkérés (3) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség. (4) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha a) az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, így különösen, ha az Önkormányzat közszolgáltatás ellátásával összefüggő érdeke azt indokolttá teszi, vagy

6 b) ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat hat hónapon belül érdeklődés hiányában eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása, vagy c) ha jogszabály rendelkezései, vagy a vagyon átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, így a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy az értékesítés csak meghatározott személy részére történhet (vételi vagy eladási opció), (5) A pályázati felhívásnak, tartalmaznia kell legalább a következőket: a) az érintett vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét, illetve minimálárát, b) a kiíró megnevezését, székhelyét, c) a pályázat célját, módját és típusát (nyilvános vagy zártkörű), d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat, e) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra/értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, biztosítékára vonatkozó előírásokat, f) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét, g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, h) az ajánlati biztosítékkal összefüggő kiírói igényt, i) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat, j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját, k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot előre meghatározott okból és esetekben - eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön, l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit. (6) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles legalább a helyben szokásos oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el. (7) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (8) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt), hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg

7 (9) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően második fordulóban zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani. A Rendelet kiegészül az alábbi 8/B -. al: 7. 8/B. (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. (2) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre. A Rendelet kiegészül az alábbi 8/C -. al: 8. 8/C.(1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő). (2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntés, az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

8 9. A Rendelet kiegészül az alábbi 8/D -. al: 8/D.(1) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni. (2) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat. (3) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy (ha a kiírás erre lehetőséget adott) a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el. A Rendelet kiegészül az alábbi al: E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. 11. (1) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, Ottó Péter polgármester dr. Árpásy Tamás jegyző

9 ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1997.(V.6.) ÖK., 6/1999.(III.31.) ÖK., 44/2001.(XII.31.) ÖK., 16/2003.(V.13.) ÖK., 30/2003. (VI.30.) ÖK., 8/2005.(IV.5.), 8/2007.(V.2.), valamint a 25/2007.(XII.11.) rendeletekkel módosított az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1994.(IV.18.) ÖK. rendelete egységes szerkezetben

10 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv.( a továbbiakban: Ötv.) 79. (2) bekezdés b./ pontjában és 80. (1) bekezdésében, 80/A. (1) bekezdésében, 80/B. - ában, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló évi XX. tv (1) bekezdés j./ pontjában, továbbá az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv.( a továbbiakban : Áht.) 108. (1), (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1, 2 I. A rendelet hatálya 1. (1) 3 A rendelet személyi hatálya a Zirc Városi Önkormányzatra (továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat intézményeire, valamint az Önkormányzat vagyonán az Ötv. 80/A. és 80/B. - a alapján vagyonkezelői jogot szerző egyéb szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat e rendelet 2. -ában részletezett vagyonára terjed ki. (3) 4 Az önkormányzati tulajdonú és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének és bérletének szabályait külön önkormányzati rendelet rögzíti. (4) 5 Az Ötv. 80/A. és 80/B. - a alapján vagyonkezelői joggal terhelt vagyontárgyakra a rendelet III. fejezetének rendelkezéseit a 9/A.-9/F. - ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. II. Az Önkormányzat vagyona 2. (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, ingókból, valamint pénzvagyonból, értékpapírból, üzletrészekből és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. (2) Az Önkormányzat vagyona - rendeltetése szerint - törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. 1 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 1. -a. Hatályos május 2-tól. 2 Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 1. -a. Hatályos december 11-től. 3 Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 2. (1) bekezdése. Hatályos december 11-től. 4 Beiktatta a 8/2007.(V.2.) rendelet 2. -a. Hatályos május 2-tól. 5 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályos december 11-től.

11 (1) Az Önkormányzat vagyona felett a tulajdonost megillető jogok gyakorlása során e rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. (2) Az Önkormányzat és az Önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. 4. (1) Az önkormányzat törzsvagyonában forgalomképtelen az a vagyontárgy, amit a törvény vagy az önkormányzat rendelete annak nyilvánít. (2) Korlátozottan forgalomképesek a közművek, az intézmények, a középületek, továbbá azok a vagyontárgyak, melyeket törvény vagy az önkormányzat rendelete annak minősít. (3) 1 A vagyontárgyak forgalomképességének esetleges módosításáról a Képviselő- testület dönt. III. Az Önkormányzat vagyonának használata, hasznosítása 5. (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatának hatékony és eredményes ellátása. A rendelet alkalmazásában a hasznosítás alatt különösen az egyes vagyontárgyak használatát, bérbe, használatba vagy haszonbérletbe adását, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítését kell érteni. (2) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (3) Az önkormányzat vagyona feletti használati jogot a Polgármesteri Hivatal, valamint azok az intézmények gyakorolják, melyek e rendelet hatályba lépésekor a vagyon felett a használati joggal rendelkeztek, illetőleg ezt követően a rendelet szerint a használati jogot megszerezték (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet). (4) A vagyonkezelő szervezet jogosult a rendeletben foglalt korlátozásokkal: a/ a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre; b/ a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására; c/ a kezelésében lévő ingó vagyontárgyak elidegenítésére. (5) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. 1 Beiktatta a 8/2007.(V.2.) rendelet 3. -a. Hatályos május 2-tól.

12 - 3 - (6) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. (7) Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül. (8) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba adásáról a vagyon szerzője dönt. (9) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére. (10) A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani. 6. (1) A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet elidegeníteni, apportálni, biztosítékul adni. (2) 1 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó ingó és ingatlan vagyon elidegenítésére, apportálására, biztosítékul adására a Képviselő-testület jogosult a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság javaslata alapján. (3) 2 A (2) bekezdésben meghatározott döntéseket átruházott hatáskörben a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdaság Bizottság jogosult meghozni abban az esetben, ha a vagyontárgy tervezett hasznosítása a rendezési tervvel nem ellentétes és becsült forgalmi értéke az ,- Ft.-ot nem haladja meg. 7. (1) 3 A 6.. (1), (2) bekezdésében meghatározott ingó és ingatlanvagyon egyéb módon történő hasznosítása vonatkozásában (pl.: bérlet, haszonkölcsön) annak az intézménynek a vezetője jogosult dönteni, amelynek használatában az ingatlan van. (2) 4 Kül és belterületi föld, illetve önkormányzati intézmény használatában nem álló egyéb ingatlan hasznosítására a Képviselő-testület jogosult. A hasznosításáról a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság dönt átruházott hatáskörben, amennyiben az ingatlan éves bérleti díja nettó ,- Ft.-ot nem haladja meg. 1 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 4. (1) bekezdése. Hatályos május 2-tól. 2 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályos május 2-tól. 3 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 5. (1) bekezdése. Hatályos május 2-tól. 4 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 5. (2) bekezdése. Hatályos május 2-tól.

13 - 4 - (3) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, az ellátás színvonalának javítására fordíthatja. (4) A hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja. (5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik. 8. (1) 1 Amennyiben önkormányzati vagyon elidegenítésre kerül az ingatlanvagyont értéktől függetlenül, az ingóvagyont 100 e Ft nettó értéket meghaladó esetben fel kell értékeltetni. Az erről szóló dokumentációt, az elidegenítés célszerűségét alátámasztó gazdasági számítással együtt ,-Ft. értékhatárig a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság, ezt meghaladó értékhatár felett a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. (2) Az ingatlant a (3) és (4) bekezdésekben foglaltak kivételével forgalmi értékbecslés alapján, megfelelő körben közzétett meghirdetés vagy pályázat útján lehet értékesíteni. Két ízben sikertelen pályáztatás után, az utolsó pályázati határidő lejártát követő 6 hónapon belül az ingatlan forgalmi áron, pályázaton kívüli vételi ajánlatra is elidegeníthető. (3) Az ingatlanforgalmi szakértő értékbecslését nem szükséges beszerezni, ha ezzel a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság 2 előzetesen egyetért. (4) A Polgármesteri Hivatal vagyonkezelő munkatársának (a továbbiakban: vagyonkezelő) javaslatára és a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság 3 véleményezése alapján a képviselő-testület eltekinthet a pályázat vagy meghirdetés útján történő ingatlanértékesítéstől, ha azt a város különös méltánylást érdemlő érdekei indokolják és a vételár alku útján megfelelően kialakítható. Mindezekre nézve a vagyonkezelő részletesen indokolt előterjesztést köteles a képviselő-testület ülésére készíteni. (5) 4 1 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 6. (1) bekezdése. Hatályos május 2-tól. 2 A Bizottság elnevezését módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 6. (2) bekezdése. Hatályos május 2-tól. 3 A Bizottság elnevezését módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 3. -a. Hatályos december 11-tól. 4 Hatályon kívül helyezte a 8/2007.(V.2.) rendelet 6. (3) bekezdése. Hatályos május 2-tól.

14 - 5-8/A. 1 (1) 2 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, társadalmi szervezetek részére, közalapítvány javára, valamint más önkormányzat részére, utóbbinak a feladat-, és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és átruházásáról a képviselő-testület határoz. (3) Az önkormányzatot megillető követelésről kivéve a behajthatatlan követeléseket ingyenesen lemondani nem lehet. (4) Behajthatatlan követelés a hatályos számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentumokkal igazolni kell. (5) A behajthatatlan követelések törlésére ,-Ft. értékhatárig a polgármester, ezen értékhatár felett a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság jogosult. (6) Az államháztartási törvény alapján a Magyar Köztársaság hatályos költségvetési törvényében meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 9. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő az önkormányzati feladatokban nélkülözhető vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére vállalkozhat, gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. A képviselő-testület e körben jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. (2) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás (hozamszámítás) alapján, a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság 3 véleményével együtt lehet javaslatot tenni. (3) Önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv csak olyan vállalkozásban, gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. 1 Beiktatta a 8/2007.(V.2.) rendelet 7. -a. Hatályos május 2-tól. 2 Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 4. -a. Hatályos december 11-től. 3 A Bizottság elnevezését módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 5. -a. Hatályos december 11-tól.

15 - 6 (4) 1 Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, illetve vagyonát olyan gazdasági társaságban hasznosítja, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzat tulajdoni aránya 50 %-nál nagyobb kell, hogy legyen alapításkor, illetőleg gazdasági társaságba történő belépéskor. 9/A. 2 (1)Önkormányzati forgalomképes, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon vagyonkezelésbe adása közfeladat ellátására az Önkormányzat fenntartói körén kívüli egyéb szervezetek részére az Ötv. 80/A-80/B. -a alapján történhet. (2) Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (3) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog létrejöttéhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 16. a) pontja és az Áht. 105/A. (7) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. (4) A vagyonkezelői jog a (3) bekezdésben foglaltak és a 9/D. -ban szabályozott kijelölés esetének kivételével vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell az Áht. 105/A. (1) bekezdésében foglaltakat. A vagyonkezelési szerződést a Képviselő- testület döntése alapján az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá. 9/B. 3 (1)A közfeladatot átvállaló vagyonkezelőt ha jogszabály másként nem rendelkezik megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei ideértve a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (2) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket, b)teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, 1 Módosította a 8/2007.(V.2.) rendelet 8. -a. Hatályos május 2-tól. 2 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 6. -a. Hatályos december 11-től. 3 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 7. -a. Hatályos december 11-től.

16 - 7 - c)a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni, d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket, e)gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, f)a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni, az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. (3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. (4) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk. 9/C. 1 (1) A vagyonkezelői jogot a 9/D. -ban szabályozott kijelölés esetét kivéve nyilvános pályázat, versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni. (2) A pályázat kiírásáról a képviselő- testület dönt. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az Áht. 105/A. (2) és (3) bekezdésében foglaltakat. 9/D. 2 (1)Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetőleg 1 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 8. -a. Hatályos december 11-től. 2 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 9. -a. Hatályos december 11-től.

17 - 8 - állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. (2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. 9/E. 1 (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Áht. 105/B. (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az Önkormányzat a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrzi. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) Az (1) bekezdésben leírt ellenőrzésre a polgármester, a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság elnöke, tagja, valamint - az egészségügyi célvagyon vonatkozásában- az Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság elnöke, tagja az alábbiak szerint jogosult: a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló ingatlan területére beléphet, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával betekinthet, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttethet, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet. (4) A (3) bekezdésben leírt ellenőrzést végző a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni, 1 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 10. -a. Hatályos december 11-től.

18 - 9 - c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni. (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult: a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni. (7) Az ellenőrzést végző az elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól jelentésben a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a képviselő- testületet. 9/F. 1 A vagyonkezelési szerződés megszűnésére az Áht. 105/C. szabályai az irányadók. IV. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) A rendelet hatályba lépését követően szerzett vagyontárgyak besorolásáról az Önkormányzat esetenként dönt. 1 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 11. -a. Hatályos december 11-től. 2 Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. (1) bekezdése. Hatályos december 11-től.

19 (3) 1 Az Önkormányzat azon forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait, melyekre az Ötv. 80/A. és 80/B. - ai alapján vagyonkezelői jog létesíthető, e rendelet melléklete tartalmazza. (4) 2 Zirc Város ingatlankatasztere e rendelet 1. számú függelékét képezi. (5) 3 Az Önkormányzat e rendelet mellékletében felsorolt vagyonán vagyonkezelői jogot gyakorló szervezeteket e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. 1 Módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. (2) bekezdése. Hatályos december 11-től. 2 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. (3) bekezdése. Hatályos december 11-től. 3 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. (4) bekezdése. Hatályos december 11-től.

20 Melléklet 1 Az Önkormányzat azon forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai, melyekre az Ötv. 80/A. és 80/B. - ai alapján vagyonkezelői jog létesíthető Sorszám Település Helyrajzi szám Terület m 2 Az ingatlan megnevezése 1. Zirc Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet 2. Zirc 1916/ Uszoda 3. Zirc Temető 4. Zirc 1283/ Temető 5. Zirc 1283/ Temető 6. Zirc 1359/A/1 219 Deák F.u.2. volt fűtőmű 7. Zirc Autóbusz pályaudvar 8. A Zirc Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet használatában lévő leltár szerinti ingóságok 9. Zirc Iroda és udvar (KHT épülete) 1 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 13. (1) bekezdése. Hatályos december 11-től.

21 1. számú függelék 1, 2 1 A rendelet függelékét módosította a 8/2005.(IV.18.) rendelet 1. -a. Hatályos április 5-én lépett hatályba az alábbiak szerint: A zirci 1046/3 hrsz-ú ingatlant társasház alapítás után a követezőek szerint kell nyilvántartani: A zirci 1046/3/A/3 és az 1046/3/A/4 hrsz-ú ingatlanokat a törzsvagyonból kiveszi, és forgalomképessé nyilvánítja. A zirci 1046/3/A/1-2, és a Zirci 1046/3/A/4-5 hrsz-ok továbbra is törzsvagyon részét képezik. 2 A függelék számozását módosította a 25/2007.(XII.11.) rendelet 12. (3) bekezdése. Hatályos december 11-től.

22 2. számú. függelék 1 Az Önkormányzat e rendelet mellékletében felsorolt vagyonán vagyonkezelői jogot gyakorló szervezetek: 1. Zirci Városüzemeltetés Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság (kijelöléssel) az alábbiak tekintetében : 1. Zirc 1961/22 helyrajzi szám 512 m 2 Uszoda 2. Zirc 436 helyrajzi szám m 2 Temető 3. Zirc 1283/3 helyrajzi szám m 2 Temető 4. Zirc 1283/4 helyrajzi szám m 2 Temető 5. Zirc 1359/A/1 helyrajzi szám 219 m 2 Deák F. u. 2. volt fűtőmű 6. Zirc 1353 helyrajzi szám 862 m 2 Iroda és udvar (KHT épülete) 1 Beiktatta a 25/2007.(XII.11.) rendelet 13. (2) bekezdése. Hatályos december 11-től.

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55