XI. Évfolyam. Budapest, május hó (993.) szám. KÖZTELEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XI. Évfolyam. Budapest, 1901. május hó 1. 34. (993.) szám. KÖZTELEK"

Átírás

1 XI. Évfolyam. Budapest, május hó (993.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton. &.z országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Az Országos Wasry. Gazdasági Egyesület tulajdona. Nem tagoknak előfizetési dij: Az egyesületi Unics felügyelete alatt: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és klad&sért felelői: For.ter Géza az OMGE. igazgatója. 5 korona. Felelős szerkesztő: Szllassy Zoltán az OMGE. szerkesztő-titkára. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ndapest (Köztelelt), íllöl-út 35. szám Kéziratokat a szerkesztőség n AZ OMGE. KÖZLEMENYEI. Ülésnapok a Köztelken május 3. d. u. 4 órakor. Számvizsgáló-bizottság ülése.... május 6. d. u. 4 órakor. Sörárpa és komlókiállitást rendező bizottság ülése. május 7. d. e. 10 ó. A pozsonyi t II. mezőgazdasági orsz. kiállítás ; Il-ik főcsoportja rend. biz. ülése. Meghívó. A pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállítás II. (mezőgazdasági termények) főcsoportja rendező-bizottságának f. évi május hó 7-én kedden d. e. 10 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére. Az ülés tárgya: a II. főcsoport kiállitásá- " nak tervezete^ Bujanovies. Sándor s. k., a rendező-bizottság elnöke. Közgazdasági szakosztály ülése. (1901. április 24.) Jelen voltak gróf Zselénski Róbert elnöklete alatt Bálás Árpád, dr. Baross János, dr. Bródy N., Bernát István, dr. Csillag Gyula, Gosztonyi Géza, Makfalvay Géza, Bainer Kálmán, Thaisz Lajos,. gróf Tisza István, Stojkovics Emil, dr. Tóth Jenő, Zórád István stb. szakosztályi tagok, a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok, Rubinek Gyula ügyvezető-titkár és de Pottere Brúnó segéd-titkár, mint előadók. Gróf Zselénski Róbert a szakosztály elnöke üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. Az első tárgy: Javaslat a délvidéki kivándorlás megakadályozása tárgyában De Pottere Brúnó segédtitkár; A délvidéki sváb munkások Németországba irányuló kivándorlása ujabb időben óriási mérveket öltött. Szóló mindenek előtt jelzi, hogy ez ügy beható megvizsgálása tulajdohképen a kivándorlásibizottság feladata s azt csak egynéhány sürgős óvóintézkedés foganatosítása czéljából teszi szóvá. Ily sürgős intézkedések foganatosítását szükségessé teszi elsősorban azon körülmény, hogy itt, különösen ami a kivándorlásra kerülő emberanyag értékét illeti, talán a kivándorlási mozgalom legveszedelmesebbikével állunk szemben, mert ez esetben kizárólag felnőtt, munkaképes és magasabb igényeknek is megfelelő munkásemberek kivándorlásáról van szó. Másrészt tekintetbe kell venni azon veszedelmet, mely onnan származik, hogy a délvidéki sváb munkásoknak ezen mozgalma azon országban, mely felé irányul, "azaz Németországban, elsőrangú országos testületek által mesterségesen és tervszerűen előkészíttetik, ami könnyen odavezethet, hogy e mozgalom a Délvidékről az ország többi németajkú vidékekre is átcsaphat. Igy a Württembergischer Landwirtschaftlicher Gauverband" közvetített számos délmagyarországi munkást, akiknek munkájával az odavaló földbirtokosok nagyon meg vannak elégedve. A württembergi Centralstelle für Landwirtschaft" még ennél is tovább ment, amennyiben átiratilag értesítette az összes kerületi gazdasági egyesületeket, hogy ezek számára is elvállalja a délmagyarországi mezőgazdasági munkások közvetítését. E czélból a Centralstelle érintkezésbe lépett a Német települők és kivándorlók központi egyesületével" s ez az egyesület volna hivatva a munkásokat szállítani. A közvetítési feltételekből kivehető, hogy a munkaadónak kell az odautazási költséget, márkát, viselnie, a visszautazási költségek azonban csak részben terhelik őt. A férfiak napi munkabére '60 márka, ezenkívül terményekben hetenként Vs font hus, 1 font borsó, 1 font rizs, l'/a font liszt, 1 font zsir, 8 font kenyér, 12 font burgonya és 3V-2 liter tej. Azon helyek, honnan a délvidéki kivándorlás irányul, különösen a bácskai protestáns sváb községek, mint: Hegyes, Kishegyes, Feketehegy, Verbász, Kula, Torzsa stb., e helyeken különösen a községi tanítók és kántorok busás közvetítési dij mellett üzletszerűen foglalkoznak a munkás-közvetítéssel. A délvidéki sváb munkások kora tavasz óta mindnagyobb rajokban vándorolnak ki; minden 2 3 hétben 6 8 kocsiból álló különvonat "visszi őket Szolnokon és Hatvanon át az északi határig s ami a legfigyelemreméltóbb, ezen hosszú utért személyenként csak 4 koronát fizetnek, mert igénybeveszik ugyanazt a kedvezményt, melyet a vasúti személydíjszabás inkább a helyi közlekedés megkönnyítésére az egyes munkáscsoportok szállításánál engedélyez. Tekintve a mozgalom rohamos terjedését, ha azt rövid időn belül megszüntetni, vagy legalább is szűkebb korlátok közé szorítani nem sikerül, ez a rnunkáshiány fokozása révén nemcsak a délvidéki gazdák nagy anyagi kárát okozhatja, hanem a munkaerő e folytonos elfoglalása folytán hosszú időre a Délvidéken a mezőgazdaság föllendülését és intenzivebbé alakítását lehetetlenné fogja tenni; másrészt a mozgalom tovaterjedése mindjobban gyöngíti azt az alapot, melyen a Délvidéken eddig a többi nemzetiségekkel szemben a magyar állameszme fenhatósága nyugodott. A mozgalmat előidéző okokat kutatva, előadó kétféle okot sorol föl: gazdasági és társadalompolitikai természetüeket. E kivándorlási mozgalom legfőbb gazdasági indító oka azon súlyos gazdasági válság, mely a Délvidéken is már akut jellegűvé vált, amit elődéztek az utóbbi évek rossz termései, valamint az a körülmény is, hogy a Délvidéken még nem igen tudtak terjeszkedni a modern közgazdasági élet eszméi, sem a mezőgazdasági ismeretek ujabb vívmányai s végül, hogy a Délvidéken a gazdatársadalom még sehogy sincs szervezve. A mozgalom társadalompolitikai okai közül első sorban tekintetbe veendő azon sajnálatraméltó körülmény, hogy a délvidéki svábok közt ujabb időben mindjobban terjed a német nemzeti szellem, másrészt mint közvetlen elqidéző ok azon tény, hogy az emiitett németországi munkásközvetitő testületek délvidéki közegei ugyanazok, akik a német Schulverein politikai agitátorai. A mozgalmat előidéző okok megszüntetésére előadó első sorban javasolja, hogy a Délvidék válságos helyzete javítására, mint első sorban hivatott közegek a " délvidéki megyék gazdasági egyesületei hivassanak fel oly czélból, hogy működésűk területén az eddiginél intenzivebb és eredményesebb tevékenységet fejtsenek ki, de különösen a sváb munkások kivándorlási mozgalmát kellő figyelemmel kisérjék s - Londoni rézjegyzéshez alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig-, LESZÁLLÍTOTTUK a vegytiszta íiuhsí^í nagyobb mennyiség vételénél... és Hungária" rézgálicznak árát koronára kisebb ;. _ IOO kgr.'ként ab budapesti raktárunk MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, 7., Alkotmány-u. 31 mmmmmmmmm-m mm mm mmm i i. I.i Mai számunk 30 dldaí.

2 76 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. mindent elkövessenek arra nézve, hogy a mozgalom továbbterjedését megakadályozzák. munkásokat tőlünk Németországba viszik, szóló melyeket a megyei egylet választmánya némileg Makfalvay Géza annak okát, hogy a mezei tére válnának bármely gazdasági testületnek is, Másodsorban súlyt fektet arra, hogy az abban találja, hogy ez ország oly nagy kereskedelmi és ipari fellendülésnek örvend, amely a leteknek tárgyalás végett és a- Szövetségnek is módosítva megküldött az összes gazdasági egyesü- OMGE. gazdasági előadások, mezőgazdasági kiállítások és versenyek minél sűrűbb rendezése munkást a mezőgazdaságtól elvonja. A német azzal, hogy azokat a f. évi szövetségi nagygyűlés által a jövőben a Délvidéket is vonja be működése körébe. melynek nemzetiségi politikai czélokat is tulaj- A járási bizottságnak a megyei egylet Schulverein emberei szervezik e mozgalmat, elé terjeszsze. Felkérendő továbbá a- belügyminiszter, donítanak. Tudjuk, hogy a németek a nemzeti választmánya utján elénk terjesztett memoranduma hogy közigazgatási közegei utján, különösen a szellem erősítésében a végletekig mennek, mire a fővárosi ankét anyagából kiindulva az őrlési politikai és munkásközvetitő ágensek törvényellenes és nyerészkedő agitáczióját ellenőriztessse, körutat tettek nálunk, nem átallották ezen különdéssel, mely bár idejét mult dolog, de amelynek példa, hogy mikor pár év előtt a német gazdák engedély kérdésével foglalkozik, mint oly kér- illetve lehetetlenné tegye. ben képzett emberek a sváb lakósságot egyenként elővenni és szidni, hogy magyarul beszél- fel ujabban, melyek sürgős orvoslást igényelnek tárgyalása nyomán sok oly momentum merült Felkérendő a kereskedelemügyi miniszter is, hogy oly esetekben, mikor nyilvánvaló, hogy nek és köszöntenek, ugy, hogy a társaság a kormányzat részéről. Igy a memorandum az utazó munkások külföldre törekszenek, a kedvezményes utazást "ne engedélyezze, illetve a lyesen föllépni ellenük. helyezi a fősúlyt, de nem oly széles alappal, magyarországi vezetői kénytelenek voltak eré- főként a budapesti tőzsde reorganizócziójára személy- és podgyász-dijszabás ide vonatkozó Szóló abban a nézetben van, hogy ezen mint azt a szövetség sürgeti, hogy t. i. törvényes rendelkezéseit ujabb rendelettel megváltoztassa, munkáselem kifelé való törekvése természetes, szabályozás alá vétessék a tőzsde s ennek másrészt felkérendők a-m. kir. államvasutak és mert ott a mezei munkás többet keres és a keretében a fedezetlen határidőüzlet, de a memorandum csak részleges orvoslásokat hoz javas- délvidéki helyi érdekű vasutak igazgatóságai, munkabér sokkal nagyobb pénzértékü, mint hogy a Délvidéken s különösen az érintett községekben utasítsák az állomásfőnököket, hogy Helyesli előadó azon javaslatát, hogy országosan szerveztessék s mint az áralakulásra nálunk. latba s azon óhaját fejezi ki, hogy a tőzsdeügy mihelyt községükben a lakosság, vagy munkások közt a kivándorlásra irányuló készülődést hogy a magyar munkásoknak itthon egyik hely- alá vétessék, azért a pestmegyei egylet akként preventív intézkedéssel gondoskodjék az állam, egyedül irányadó piacz a nagyobb ellenőrzés észreveszik, erről tegyenek jelentést a megyei ről való közvetítése érdekében adott utazási kontemplálja, hogy kizárólag a földmivelésügyi. hatóságoknak, a vasúti igazgatóságnak és vármegyei gazd. egyesületnek. elhagyó munkások, mert ezzel mezőgazdaságunk A másik körülmény, mire az egylet, illetve kedvezményben ne részesüljenek az. országot miniszter ellenőrzése alá helyeztessék a tőzsde. Végül: a mozgalmat előidéző társadalompolitikai okok ellensúlyozását illetőleg az Orszá- Minthogy az előadó által javasolt preven- ugyancsak a fővárosi ankét tárgyalásai nyomán kerül nehéz helyzetbe. a járási gazdakör a figyelmet felhívja az, hogy gos Nemzeti Szövetség volna hivatott a Délvidéken létesítendő, minél számosabb vidéki gás elé korlátokat nem vonnak, elfogadja a ja- egész exisztencziájukat a keleti államok nyerstív intézkedések olyanok, melyek a szabad moz- nyilvánosságra jutott, hogy egyes vállalatok Szövetség alakítása utján a jelenleg teljesen vaslatokat azzal a hozzáadásai, hogy a kormány terményeinek behozatalában látják s ezen vállalatok jelentékeny állami támogatást élveznek, visszavonult és elernyedt délvidéki magyar társadalom szervezése és életrekeltése utján a kivándorlási mozgalom intézői (tanítók, papok, mint pl. az államvasutak is vasúti refakoziákkal figyelme hivassék fel arra is, hogy a délvidéki mindjobban terjedő német nemzeti irányú agitácziót hatékonyan ellensúlyozni. engedély nélkül ne folytathassanak. s itt utalni lehet a Dunagőzhajózási-társaság és kántorok) cseléd- és munkásközvetítést hatósági kedvezményezik a keleti termények behózátalát Az alábbi határozati javaslatot terjeszti a Gróf Tisza István a délvidéki kivándorlási a fővárosi közraktárak intézőségére, melyek kijelentik, hogy reájuk létkérdés az őrlési enge- szakosztály elé, kérve annak elfogadását: mozgalmat előidéző okok megszüntetésére helyesebb irányba kívánja terelni a délvidéki földvásárlás, telepítés és parczellázás módjait. Ha a terményeknek nyugat felé való közvetítésében dély fentartása, mert egész működésűk a keleti Határozati javaslat. pénzintézetek drága kamatlábaitól mentesittetnek kulminál. A javaslat tehát mindezek kiküszöbölésére azt czélozza, hogy minden egyes, a mező- 1. Az Országos Magyar Gazdasági az ilyen kisebb telepítések és földvásárlások és Egyesület" úgyis mint a Gazdasági Egyesüseletek Országos Szövetségének" központja, szorosan vett telepítések, akkor ujabb lendület és hajó díjkedvezmény engedélyezésénél első olyan kedvezményekben részesülnek,. mint a gazdasági terményekre adott vám, vagy vasúti feliratilag hivja fel a földmivelési és belügyminiszterek figyelmét a délvidéki sváb mun- adatnék a helyes birtokmegoszlásnak s azon sorban a földmivelési miniszternek biztosittassék egészséges áramlatnak, mely a délvidéken megvan a magyar és német lakosságban, hogy t. i. befolyás. kások Németországba irányuló kivándorlására, Legfontosabb momentum a javaslatban az, kisebb rajokban települ oly vidéken, ahol földhöz juthat és megélhetése könnyebb. Makfalvay antagonizmust lát a földmivelési miniszter és hogy az egyesület és járási gazdakör bizonyos mint a kivándorlás jelenleg legveszedelmesebb ágára és kérje fel a mozgalom ellensúlyozására, felszólalásához még azt fűzi hozzá, hogy az illetékes egyházi hatőságok figyelme is felhívandó kereskedelmi miniszter között a kereskedelmi és. a szükséges ugy gazdasági, mint közigazgatási földmivelési kérdésekben s tényleg mint vohia a mozgalomra. Előadó javaslatát, melyhez tudjuk a multak tapasztalata szerint a kereskedelmi miniszter az általa képviselt érdekkörök intézkedések sürgős megtételére. hozzájárul, még ezzel egesziti ki. 2. Feliratilag felkéri a kereskedelemügyi Dr. Csillag Gyula elvileg és. általánosságban elfogadja a javaslatot, utal azonban a kivántetett életbe, melyek a mezőgazdaság érdekeivel hatása alatt oly tarifális kedvezményeket lép- minisztert, hogy oly esetekben, mikor nyilvánvaló, hogy az elutazó munkáscsoportok külföldre törekszenek, az ily munkásoknak keddorlást korlátozó törvény meghozatalának szükségességére ; Német- és Olaszországban már olykép akadályozná meg, hogy a közlekedési nem voltak egészen kongruensek. Ezt a javaslat törvény szabályozza a kivándorlást, mely szerint ügyek egy önálló közlekedésügyi minisztérium vezményes utazás ne engedélyeztessék, felkérendő továbbá a kereskedelmi miniszter arra, zettségeiknek eleget nem tettek, ki nem vándo- másik érdekkör által nem befolyásolva, mindkét oly egyének, kik a belföldön magánjogi kötele- keretébe utaltatnának, mely sem egyik, sem hogy a Délvidéken, de egyáltalában mindenütt rolhatnak. Továbbá a kivándorlási ügynökségek miniszternek előterjesztéseit, vagy kívánságait utasítsa az állomásfőnököket, kik tudvalevőleg e külföldi törvényekben bizonyos kaucziókhoz függetlenül bírálná el s intézkedéseire nem köttetnek és rendőri felügyelet alatt állanak. Volna ráüthető a bélyeg, hogy a kereskedelemnek vagy a mezőgazdaságnak kedvez. a község népességével állandó érintkezésben Rendőri tilalmak vannak a kivándorlásra hamis vannak és e népesség ügye-baját és törekvéseit Ígéretekkel való csábítás megakadályozására. Ily jól ' ismerik, hogy mihelyt községükben a intézkedések szükségessége forög fenn nálunk ís. E kívánalom tudjuk már más irányban is felmerült s a mi viszonyaink között is jogosult. lakosság, vagy munkások közt a kivándorlásra A javaslatban kontemplált állomási főnökségek helyett a mozgalom megfigyelésére és be- A külföldi államokban több helyütt Önálló közlekedési minisztériumok vannak. irányuló készülődést, észreveszik, erről rögtön tegyenek jelentést egyrészt a megyei hatóságoknak, a vasúti igazgatóságnak és a megyei gabonatőzsdével kapcsolatosan azon általunk is jelentésére a törvényhatósági és járási közegeket véli alkalmasabbnak. Végül a memorandumban a budapesti Előadó hozzászólása után gróf Zsélénsky gazdasági egyesületnek. többszörösen kifejezett óhaj jut nyilvánosságra, Róbert elnök kimondja a szakosztály határozataként, hogy előadó határozati javaslata a vita hogy a gabonapiacz lehétőlég deczentráltassék. 3. Kérje fel az OMGE." úgyis mint a Ez azonban csak óhaj lehet, mert ez csak akkor során felhozottakkal kiegészítve elfogádtatik és Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének" központja, a bácsmegyei, krassószörény- vihető keresztül, ha a vidéken meg volna a a délvidéki kivándorlási kérdés kiadatik a kivándorlási bizottságnak tüzetes tanulmányozás létfeltétele a gabonatőzsdék alakulásának. Bizonyos, hogy a vidéken egyes góczpontok alakulását egyes kormányzati intézkedésekkel elő megyéi, a torontálmegyei gazdasági egyesületeket és a Délvidéki földmivelők gazdasági Tisza Istvánt, hogy a kivándorlási bizottság mű- és előkészítés végett. A szakosztály félkéri gróf lehetne idézni. Igy pl. a baja-dáttaszéki vasút egyesületét arra, hogy a sváb munkások kivándorlási ügyét figyelemmel kisérjék, a szer- alföldi városban tőzsde alakuljon. ködésében részt venni s az általa most felvetett kiépítése jelentékenyen hozzájárulna, hogy egyik kérdést a bizottság legközelebbi ülésén előterjeszteni szíveskedjék. zett tapasztalatokat velünk tudassák és minden A. Pestmegyei gazdasági egylet által elfoglalt álláspontot a Debreczeni gazdasági egy- lehetőt kövessenek el arra nézve, hogy e veszedelmes mozgalom tovaterjedését megakaietek átirata a mezőgazdasági termények A Pestmegyei és Dabreczeni gazdasági egyesttlet is magáévá teszi s kéri azt a szövetségi nagygyűlés elé terjeszteni. Ennek a kívánságnak meg is kell. felelni, a központnak másrészt dályozzák. áralakulását befolyásoló tényezők szabályozása ügyében. 4. Végül javaslatba hozom, hogy a kivándorlási kérdés e része is behatóbb meg- az a feladata, hogy a javaslattal kapcsolatban Bubinak Gyula előadó : A pestmegyei gazdasági egyesület abból az alkalomból, hogy a előtt s szóló a maga részéről e javaslatokat ugy saját nézeteit is kifejezésre juttassa a nagygyűlés vizsgálás és teljes tisztázása czéljából áttétessék a kivándorlási bizottsághoz, mely az ban ankétet tartott, foglalkozott -ezen ankét alakjában a nagygyűlés elé terjeszthetőknek főváros az őrlési engedély visszaállítása tárgyá- a mint vannak, elfogadásra nem ajánlja s ily : eszközölt helyszini vizsgálatok és végzett anyagával a monori járás mezőgazdasági bizottságának részletes előterjesztése és javaslatai sem tartja. tánulmányok" megéjtése után' a szükséges A javaslatban kontemplált vasúti minisztérium felállítása bármennyire kívánatos is, annak alapján, mely bizottság a fővárosi ankét anyagát javaslatokkal ismét a Szakosztály elé fog bírálat tárgyává téve oly következtetéseket von megválósitása oly jelentékeny áldozatokkal járna, járulni. le, e -nagyfontosságú kérdésben, meivek. dicsére- amelyek nregirozataia a mai g»ztiasfági Vimöayok

3 34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ között nem indokolt, mert a gazdaközönség oly kívánalmakat nem hangoztathat, melyek megvalósításával ujabb terhek hárulnának reá. Az eszme elvileg helyeselhető, de annak kivitele az ország mai anyagi helyzetét tekintetbe véve, sok nehézséggel jár. A javaslat második pontja tárgytalanná vált ujabban, miután szóló tudomása szerint is a díjkedvezmények és a refakeziák adásánál a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásakikéretik. A javaslat 3-ik pontjának hangoztatása ez időszerint szintén felesleges, mert a védvá- ; inok megállapításánál és kezelésénél is földmi- < relési miniszternek befolyása van s az ily tárgyalásokra meghivatik. Nem találhat visszhangra a javaslat 4-ik pontja sem, mely a gabonakereskedelem deczen-! tralizálását és a tőzsdének a földmivelési miniszter felügyelete alá helyezését sürgeti, miután az OMGE.-nck és a Szövetségnek erre nézve határozott álláspontja van. Kívánja ő is a földmivelési miniszter ingereneziáját, de csakis a többi; miniszter mellett. E kérdéssel a szövetségi nagygyűlés 1898-ban foglalkozott, de az 1895-iki : gazdakongresszus is azon óhaját fejezte ki, hogy amennyiben a tőzsde törvényes szabályozást nyer, a kereskedelmi, földmivelésügyi és igazságügyi miniszter együttes felügyelete alá helyeztessék. Végül a Pestmegyei gazdasági egylet felkérendőnek tartja a földmivelési minisztert, hogy mig a fentiekre nézve törvényhozási intézkedés történnék, hasson oda, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde az ő felügyelete alá helyeztessék, kisérje figyelemmel az államvasutak által adott viteldykedvezményeket, refakcziákat és ellenőrizze a pénzügyi hatóságok eljárását a vámhítelezés körül. Ez oly kívánalom, melyet az összkormányhoz kellene intézni, mert szóló szerint itt csak harmonikus eljárásról lehet szó. Ezen kérdéseknél szükségesnek tartja szóló a pénzügyminiszter figyelmét felhívni a javaslatban nem érintett magánraktárakra, melyek mint pénzügyminiszteri rendeleten alapuló intézmények, Ha megszüntettetnek, akkor a vámhitel a mezőgazdaságot nem érinti, mert az csakis oly fogyasztási czikkekre szokott engedélyeztetni,melyek nálunk nem termeltetnek, mint a kávé, tea stb. A búzánál rendkívül fontos a magán szabadraktárak megszüntetése, mert ennél bizonyos lax eljárás divik, amennyiben bárki a fővámigazgató engedélye alapján, bizonyos óvadék mellett, magánraktárt állithat fel a fővárosban s 6 hónapig vámmentesen raktározhatja szerb, román és orosz búzát. Ez az intézkedés, mely egy pénzügyminiszteri rendeleten alapszik, óta van érvényben s daczára, hogy megszüntetése semmiféle nehézségbe nem ütközik, hiába kértük a pénzügyminisztertől ennek megszüntetését. Pedig ez az egyedüli fogantyúja ma még a tőzsdei spekulácziónak s ez az egyetlen kedvezmény még, amely bizonyos előnyöket biztosit a kereskedelemnek arra, hogy favorizálja a keleti államok nyerstermény-behozatalát. Ezenindokolás kapcsán szakosztály elé terjeszti szóló az általa javasolt, módosított határozati javaslatott a következőkben; Mondja ki a szakosztály, hogy; ^4) a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület által az őrlési engedély kérdése kapcsán előterjesztett javaslatait általánosságban helyesli, elfogadja, a részletekre nézve pedig : ad 1. az önálló vasúti minisztérium fel* állítását elvileg kívánatosnak tartja, az ország anyagi helyzetére való tekintettel azonban annak; ezidőszerinti szervezésétől eltekint, mert az ujahb s jelentékenyebb kiadásokkal s az adózóközönség megterheltetésével járna; ad 2. elfogadja,. hogy a kereskedelemügyi miniszter mezőgazdasági és mezőgazdasági ipari terményekre díjkedvezményeket és refakcziákat csak a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg engedélyezhessen azzal a kiegészítéssel, hogy külföldi mezőgazdasági termények behozatala ily díjkedvezményekkel egyáltalán elő ne mozdittassék, mert az ország gazdasági érdekeinek kárára van ; ad 3. csatlakozik azon kívánalomhoz, hogy a földmivelésügyi miniszternek a védvámok megállapítása és kezelésénél kellő beíolyás- biztosittassék s hogy általában a vám: politika kezelésénél a földmivelés érdekei kellő figyelemben részesittessenek, kiegészítve azzal, hogy a mezőgazdasági termények vámmentes raktározása beszüntettessék; ad 4. elfogadja, hogy a gabonakereskedelem deczentralizáltassék s a budapesti s egyéb árutőzsdék a földmivelési miniszter felügyelete alá is helyeztessenek, kiegészítve azzal, hogy egy egységes tőzsdetörvény alkottassák, mely a fedezetlen határidő-üzlettel űzött káros spekulácziót megszünteti. B) A Pestvármegyei Gazdasági Egye-, sülét állásfoglalásának alapját képező s a monori járási mezőgazdasági bizottság által szerkesztett indokolást egész terjedelmében he*- ; lyesli s a,,köztelök"-ben az ülés jegyzőkönyvével egyidejűleg közölni, mig a fenti határozatokat a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület kívánságához képest az őszi Szövetségi : Nagygyűlés elé terjeszteni határozza. Gróf Tisza István az előterjesztett javaslatra pontonként teszi meg észrevételeit. Az első pont gyakorlati konklúziójával teljesen egyetért, mert meggondolandónak tartja a szakosztály részéről az állásfoglalást, az illető minisztérium felállítása mellett. A közgazdasági szempontok érvényesítésének nem előnyét, de akadályát látja abban,: hogy oly minisztérium állíttatik fel, amely külön szakittatik a közgazdaság minden ágától és amely a vasút fiskális érdekeivel foglalkozik. A múltban is nem az képezett nehézséget, hogy a mezőgazdasági szempontokat nem akarták figyelembevenni, mert kereskedelmi érdeket szolgáltak, hanem a vasutak fiskális érdekeik szempontjából mennek messzebb, mint a mezőgazdasági érdekek kívánták volna. Szóló tehát megfontolná, mielőtt állást foglalna külön vasúti minisztérium felállítása tárgyában, indítványozza tehát, hogy az első pontnál hagyjuk az elvi kérdést ki a játékból s mondjuk egyszerűen, hogy a jelen viszonyok közt nem tartjuk fontosnak ezen kérdésben állást foglalni. A 2-ik pontnál, amely a földmivelési miniszter hatáskörét a tarifális kedvezménynél illeti, igen helyesen emelte ki előadó, hogynyilt ajtót törünk be s szóló is ugy tudja, hogy a miniszternek ezen hatásköre meg van. Lényegileg tehát e pont ellen nincs észrevétele s legfölebb oly szövegezést találna szerencsésebbnek, melyből kitűnnék, hogy nem olyan valamit kívánunk, ami megvan. Hasonlóképen egyetért azzal is, hogy oly külföldi mezőgazdasági czikkek, melyek velünk szemben verseny tárgyát képezik terményeink árát lenyomni képesek, tarifakedvezményben ne részesittessenek. E pontban tehát oly stiláris módosítást ajánl, mely ezt kifejezi. A 3. pontra ugyanaz a megjegyzés, mit a másodikra tett s ugyancsak ez a vámmentes raktározásra is. Különben érti, hogy miért megy ezen kérdés nehezen előre. Szóló, mikor mint Il-od éves jogász tanulta ezt a vámmentes raktározás kérdését ott azt, mint a szabad kereskedelem és forgalom vívmányát adják elő az ember agyában a kérdés ilyen félfogása gyökeret vert s bizonyos időbe került, mig a helyes következtetésre jutott. A vámmentes raktározás minden oly terménynél helyes, szükséges, amelynél országos közérdek, hogy olcsóbb legyen, de a mi életbevágó mezőgazdasági czikkeinknél, a gabona'- nemüeknél nem ez a helyzet, mert országos közérdek, hogy terményeinknek lehetőleg olcsó árakat biztosítsunk. Készséggel hozzájárul tehát a határozati javaslat olyértelmü szövegezéséhez, miből kitűnik, hogy mi nem akarunk versenyt okozni a mi mezőgazdasági nyersterményeinknek. A 4-ik pontja a javaslatnak a gabonakereskedelem deczentralizálását követeli. Efelett sokat lehet vitázni s szóló nézete szerint több hátránya volna az értékesítési viszonyok szempontjából, mert a verseny annál jobban ellanyhulna, minél több góczpont volna s a gazda inkább ki volna téve mesterséges kombináczióknak, másrészt pedig természetes, hogyha a kereskedelem Budapesten is van összpontosítva, ez "nem azt teszi, hogy a forgalom ide összpontosul, mert más relácziók üzletei is Itt bonyohttatnak le. Hogyha az előfeltételek meg lesznek egyikmásik -vidéki városban az önálló forgalomra, majd meg lehet találni a foriöátr a "keretet, amelyben az érvényesülhet, de a mai viszonyok között szerinte egy pár vidéki tőzsdét életbeléptetni se j.ó, se rossz hatással nem volna uz árfejlődésre. A javaslat 5-ik pontja tekintetében szóló rég egyetért már előadó nézeteivel, ha nem is a végrehajtás minden részleteire nézve, de arra igen, hogy a tőzsdék oly fontos közgazdasági szerepet töltenek be s oly mélyen benyúlnak a termesztésbe és kereskedésbe, hogy bizonyos elvi dolgokat egyfelől a törvényben szabályozni kell, " másfelől az összes gazdasági érdekeket képviselő kormányzati ágaknak is biztosítani kell a beleszólás jogát. Most következik a javaslat utolsó pontja, a fedezetlen határidőüzlet kérdése. Ha szóló szavakkal akarna játszani,, azt mondaná, hogy a szöveget szívesen elfogadja, mert hogy a káros spekulácziót megszüntetni törekedjünk, e tekintetben nem volt köztünk ellentét. De a mai viszonyok között, midőn annyi kérdés fekszik előttünk, nem tartaná ezen kérdésnek mélyreható vitatását szükségesnek, de felhasználja ezt az alkalmat annak kijelentésére, hogy szóló, ki e kérdésben ismételten igyekezett nézeteit kifejteni, ha tán a közelmúltban erre az alkalom hiányzott is, legkevésbé sem szándékozik kitérni e kérdés elől e körben. A helyzet ma lélektanilag kedvezőbbé vált, mert ezen kérdéseknek méregfoga ki van húzva s a közviszonyok olyanok ma, 1 hogy ezen tudományos kérdést, amelynek helyes vagy helytelen megoldása nagy és mélyen belenyúl mindnyájunk zsebébe, megvitassuk sina ira et studio és állást foglaljunk. Konstatálni kivánja azt, hogy igyekezni fog erre az alkalmat a maga részéről felhasználni, mert azt tartja, hogy mindezen kérdéseket, alaposan meg kell beszélni és nem eldönteni ugy, hogy a majoritás megakadályozza a kisebbségeket, de ugy, amint minden vita kell, hogy végződjék : az eszmék tisztázásával. E tekintetben most nem tesz indítványt s csak jelzi, hogy a fedezetlen határidőüzlet teljes megszüntetését tisztán kizárólag mezőgazdasági érdekből czéltévesztett lépésnek tartja, nehogy az erre vonatkozó határozat egyhangúlag hozott határozatnak legyen tekinthető, de a maga részéről most a kérdés további vitatásától tartózkodik. Még egy kérdést. Előadó azt indítványozza, hogy a monori járás mezőgazdasági bizottságának indokolását egész terjedelmében helyeselje a szakosztály. Szóló azt hiszi, hogy felolvasatlanul ezt kimondani nem lehet. Szóló nem hiszi, hogy ezt egész terjedelmében helyeselni lehetne, de különben se hiszi, hogy annak igen nagy hordereje volna s tán a czél el lesz érv.e. azzal, ha az kinyomatik a Köztelek"-ben. Makfalvay Géza szintén abban a nézetben van, hogy a vasúti minisztérium felállításának kérdése még nincs kellőleg megvitatva s aggodalmát fejezi ki az iránt, hogy ez létesíthető volna a mai viszonyok közt. Hozzájárul ahhoz, hogy e pont kihhgyassék, valamint ahhoz is, hogy a második pont módosítassák akként,hogy azok a külföldi mezőgazdasági termények ne részesittessenek díjkedvezményben, melyek nekünk konkurrencziát okoznak. Szóló akként fogalmazná e pontot, hogy oly külföldi termékek ne részesittessenek díjkedvezményben, a milyenekhez hasonlókat mi termelünk. A javaslat 3-ik pontját kihagyni kéri. A többi pontot pedig elfogadja. Bainer Kálmán aggályait fejezi ki arra nézve, hogy ha Budapesten a vámmentes raktározás beszüntettetik, nem-e fognak ezen raktárak Bécsben felállíttatni. Egyébként csatlakozik gróf Tisza István álláspontjához. BuUnek Gyula előadó a maga részéről teljesen akczaptálja Tisza István grófnak álláspontját a javaslat első pontjára nézve, hogy t. i. a vasúti minisztérium felállításának kérdése ez idő szerint nem aktuális, tehát a szakosztály ebben állást ne foglaljon. Ahhoz is hozzájárul szóló, hogy a javaslat 2-ik pontja Tisza gróf indítványa értelmében szövegeztessék, ami.azonban Rainer felszólalását illeti, erre nézve szóló megjegyzi, hogy ha mi eltöröljük a szabadraktárakat, akkor azt Bécs sem szervezheti, mert a másik fél hozzájárulása nélkül egyoldalulag ily raktárakat létesíteni nem lehet. A gabonakereskedelem deczentralizáeziójára nézve oly intézkedést tart kívánatosnak, a mely a mái nagy czentralizágziót gyöngíti, mert a mai tarifák, mesterségesen terelik B.udapest

4 79 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. felé a forgalmat. Ezt a kívánalmat hangsúlyozta vényjavaslat azon intézkedését is, hogy megadóztatni kivánja a biztosító társaságokat, de a kassai kongresszus is s ha mesterségesen deczentralizálni nem is lehet, vannak kormányintézkedések, melyekkel a forgalmat irányítani az egész ország területén egyöntetüleg kivánja legnagyobb hibája a törvényjavaslatnak az, hogy lehet s mint szóló is emiitette, a baja-báttaszéki szervezni a tűzrendészetet, ami az ország különböző vidékeinek eltérő viszonyai szerint kivihe- hid kiépítése jelentékenyen hozzájárulna ahhoz, hogy az alföldi városok kereskedelme fellendüljön s iparuk is fejlődjön. Hosszabb indokolás után az alábbi határotetlen. Ami a fedezetlen határidőüzlet kérdését zati javaslatot terjeszti a szakosztály elé, kéri illeti, kötelességszerüleg fűzte ide a szövetségi annak elfogadását. nagygyűlés elfoglalt álláspontját, mély vita tárgyát nem is képezheti, de miután kapcsolatos a Határozati javaslat. pestmegyei egylet javaslata e határozattal, ezt Mondja ki a szakosztály, hogy azzal ki kell egészíteni, nehogy ugy értelmeztessék a szakosztály ez állásfoglalása, mintha 1. A Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség által készített tüzrendészeti törvényjavas- megváltoztatta volna a nagygyűlésnek e tárgyban elfoglalt álláspontját. Szóló tehát a fedezetlen latot csak általánosságban fogadhatja el, a határidőiizletre vonatkozó rész fentartásával elfogadja Makfalvay Géza és gróf Tisza István részletekben túlságosan megszorító s a községekre s közönségre nagy terhet rovó rendelkezéseinél fogva. által javasolt módosításokat. Zselénsky Róbert gróf a szakosztályelnöke, mielőtt a határozatot kimondaná, a tőzsdére vonatkozólag itt elhangzottakra teszi meg megjegy- tüzrendészeti törvény alkotását, amely 2. Szükségesnek tartja azonban egy oly zéseit. A budapesti árjegyzés ma mérvadó az a) kimondja az általános tűzoltási kötelezettséget, egész országban; hogyha bevonni lehetne a vidéki árjegyzést is, ebből roppant nagy haszna volna a gazdaközönségnek, mert sokszor a b) a tűzoltást közigazgatási teendők közé vidéken magasabb az ár a budapesti paritásnál. sorolja, Ez a kérdés még tanulmányt kiván s mint óhajt c) a belügyminisztériumban külön tüzrendészeti osztályt szervez, míg a megyékben kifejezhetjük azt, hogy lehetőleg az árjegyzésben a vidéki faktorok is tekintetbe veendők... Rainer Kálmán: Ez kárára van a, "kereskedelemnekaédki'zue az alispánnak a törvény végrehaj- az államépitészeti hivatal egyik mérnöke se- Gróf Zselénsky Róbert: Ezt ráfogják csak a tásában, fedezetlen határidőüzlet barátai, de a gazdaközönség azt tartja, hogy nincs kárára. d) megadóztatja a tűzkár ellen biztosító intézményeket, valamint azokat, akik tűzkár Makfalvay Géza ugy szövegezné ezt a pontot, hogy oly intézkedések tétessenek a kor- ellen nem biztosítanak s az igy befolyó pénzösszegek tüzoltószerekbeszerzésére fordíttatnak, mányzat által, hogy a gabonakereskedelem deczentralizáltassék. e)atüzoltószerekbeszerzését egy hosszabb Tisza István gróf azt az eszmét hajlandó határidő alatt kötelezőleg elrendeli, elfogadni, amit előadó kidomborított, hogy t. i. a f) utasítja az összes törvényhatóságokat, vidéki kereskedelem rovására a fővárosi kereskedelem előnyben ne részesitessék s ezt a 4-ik hogy záros határidő alatt a helyi viszonyok pont elejére tenné. figyelembevételével alkossanak oly szabályrendeleteket, melyek a tűzoltóság szervezésé- Gróf Zselénski Róbert elnök: A szakosztály határozataként kimondja, hogy előadó javaslatait Makfalvay Géza es gróf Tisza István módoről, a tüzoltószerek gondozásáról, az építkezésről, kutakról és vízvezetékről, a gyúlékony sításával elfogadja s a határozati javaslat B) pontját szintén elfogadja s a monori járás bizottságának indokolását a Köztelekében közzé- ipari tűzrendészetről részletesen intézkednek. anyagok raktározásáról, a mezőgazdasági és teszi. g) anyagi felelősség mellett kötelezi a A tűzrendészet! törvényjavaslat. közigazgatási tisztviselőket a törvény és szabályrendelet szigora végrehajtására. Bubinek Gyula előadó : A magyar tűzoltószövetség kiindulva abból a tapasztalatból, hogy 3. Szükséges és kivánatos, hogy a gazdasági és erdészeti akadémiák, gazdasági tan- az évben kiadott belügyminiszteri rendelet a törvényhatóságok által kellőleg végre nem intézetek, tanítóképzők, földmivesiskolák, közigazgatási tanfolyamok tantervébe a tűzoltás hajtatván, tűzrendészetünk nem valami fényes állapotnak örvend, felterjesztést intézett a belügyminiszterhez s a tűzrendészetnek törvény elmélete és gyakorlata s a tűzrendészet felvétessék, hogy ugyancsak a katonaság a tűzol- utján való szabályozását kérelmezte. A belügyminisztérium a kérdés részletes tárgyalása előtt tásban gyakorlatilag kiképeztessék s tüzek felkérte a tűzoltó-szövetséget, hogy a kérdést alkalmával közreműködése felhasználtassék. tüzetesen tanulmányozza s egy miniszteri közeget is rendelt ki a helyszini tanulmányok megtétele végett a tekintetben, hogy mennyiben vál- 2-ik pontja D) alpontját. Makfalvay Géza kihagyni kéri a javaslat tak be a gyakorlatban az évi miniszteri Bubinek Gyula előadó előtte szólóval szemben fentartani kéri azt, mert a ezé! az, hogy a rendelet intézkédései és mily mértékben hajtják végre azokat a megyei közigazgatásban. tűzoltás kötelezettsége általánositassék s annak A helyszini tanulmányok szomorú tapasztalatai alapján a tűzoltó-szövetség részletes tör- Forster Géza igazgató szintén áttanulmá- terhei közterhet képezzenek. vényjavaslatot dolgozott ki és terjesztett a belügyi és földmivelésügyi minisztériumokhoz s ez inpraktikus intézkedései kiváltképen a mezőnyozta a törvényjavaslat-tervezetet, melynek utóbbi egyesületünkhöz tette át a javaslatot véleményadás" végett. belügyminiszter a törvényjavaslalot életbe lépgazdaságra. nézve tarthatatlanok. Ha tehát a Szóló áttanulmányozván a törvényjavaslatot, kifejti aggodalmát annak a gyakorlatban tetni óhajtaná, felkérendő volna, hogy mielőtt a képviselőház elé terjeszti, küldje meg véleményadás végett az egyesületnek. való végrehajthatása tekintetében. A törvényjavaslat által kontemplált szervezet elviselhetlen Zselénsky Róbert gróf : kimondja a szakosztály határozatként, hogy az előadó által elő- terhet róna a községekre és magára az államra s a javaslat részleteihen is oly intézkedések vannak, amelyek a gazdára nézve rop- elfogadtatik. terjesztett javaslat Forster Géza módosításával pant terhesek. Az ipari tűzrendészetet folyton Erdélyi gazdasági egylet átirata a katonaságnak aratás idejére való szabadságolása összezavarja a mezőgazdasági tűzrendészettel s általában a javaslat készitői a mezőgazdasági szempontokra nem voltak figyelemmel. tárgyában. Szóló az általános tűzoltási kötelezettséget Bubinek Gyula előadó : Az erdélyi gazdasági egyesület átiratot intézett az egyesülethez, helyesli s fontosnak tartja a törvényjavaslatnak erre vonatkozó rendelkezéseit s az egységes melyben a tényleges és tartalékos katonaságnak vezetés végett kivánatos egy tüzrendészeti osztály szervezése a belügyminisztériumban, melymives-iskolát végzett katonák kétéves szolgá- aratás idejére való szabadságolása és a iöldnek feladata volna a felterjesztett tüzrendészeti lati ideje tárgyában a képviselőházhoz intézett szabályrendeleteket felülvizsgálni, a törvényt s memorandumának pártolását kéri. Előadó ismertetve az erdélyi gazdasági egyesület e a végrehajtását ellenőrizni. Helyesli szóló a tör- kérdésben elfoglalt álláspontját, azt elfogadja, de nem tartja elegendőnek, hanem kiegészítené azzal, hogy a memorandumból kiindulólag a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásának kikéréséval fölterjesztést intézzen az egyesület a közös hadügyminiszterhez, oly iránybán, hogy tegye tanulmány és megfontolás tárgyává a katonai szolgálati időnek két évre való leszállítását és léptesse életbe a tényleges katonaságnak aratás idejére való szabadságolását. Ily értelemben terjeszt a szakosztály éle határozati javaslatot. Gróf Tisza István katonai szempontból legyőzhetetlen nehézségeket lát a javaslatban. A kétévi szolgálat mellett és ellen sók érvet lehet felhozni s ha összehasonlítjuk a mi közöshadseregünk békeállományát a többi nagyhatalmak békeállományával, azt találjuk, hogy a mi békeállományunk azokénál aránytalanul kisebb. A kétévi katonai szolgálat behozatala katonai szempontból csak ugy fogadható el, ha a békeállomány emeltetik, a mi az ujonezok látszámának fölemelését involválja. Szóló mezőgazdasági szempontból sem talál indokot arra, hogy a javaslathoz hozzájáruljon, mert a magyar gazdatársadalom reputácziója szempontjából sem lehet közgazdasági téren ily egyoldalú mezőgazdasági szempontok érvényesítését követelni. Makfalvay Géza a javaslat első pontját szintén nem osztja, dé a' 2-ik pontban foglalt követelmény olyan, amelynek teljesítésével az állami szempont csorbát nem szenved s a mezőgazdaságnak" nagy segítségére vna. Stoikovics Emil elfogadja a javaslatot s preczizirozni kivánja a javaslatban azt, hogy a gazdálkodással és földmiveléssel foglalkozók áz aratási időtartamra egy hónapra szabadságoltassanak. Forster Géza igazgató elfogadni kéri áz OMGE. azon régebben felterjesztett javaslatát is, hogy aratás idejére a katonaságtól a szükséges munkaerő a gazdáknak rendelkezésére bocsáttassák. Az egyesület e régebbi álláspontja érvényesítése esetén elesik az aratási szabadságolás ellen felhozott azon kifogás, hogy az ország különböző vidékein más-más időben történik az aratás. Bubinek Gyula előadó : zárszóval élve hangsúlyozza, hogy határozati javaslatában csak óhajokat fejezett ki, melyeket az illetékes tényező, a hadügyminiszter tegyen tanulmánytárgyává, s ha megvalósításuk elé nehézség nem gördül, léptesse azokat életbe. Itt tehát egyoldalii mezőgazdasági álláspontról szó nem lehet. A felszólalások után a javaslat első pontját elejti, de ehelyett fentartani kéri az erdélyi gazdasági egyesület azon kívánságát, "hogy a földmivesiskolát végzett katonák két évi szolgálati ideje ne fakultative, de imperátíve érvényesíttessék. Az aratási időre való szabadságolás kívánalmát fentartani kéri s végrehajtását akként gondolja, hogy aki aratási munkára való ' szerződtetését igazolni tudja, az julius hóra Szabadságoltassák. A szakosztály előadó határozati javaslatát az első pontnak az előádó áltál javasólt módosításával elfogadja s a kivándorlási bizottságba Tisza István grófot megválasztja. Ezzel az ülés véget ért. Az őrlési engedélyről. (A monori járási mezőgazdasági bizottság memoraduma ; a pestmegyei gazdasági egyesület előterjesztésére április hó 24-én tárgyalta az OMGE. közgazdasági szakosztálya.) Az 1900-ik évi május hó elsején, Fenyvessy Adolf fő- és székvárosi bizottsági tag, a fő- és székváros törvényhatósági közgyűléséhez indítványt adott be a végett, hogy kérvényezzen a magas kormánynál az őrlési forgalom visszaállítása iránt. Ezen indítvány javaslattétel végett kiadatván a tanácsnak, ez, mielőtt javastatát megtette volna, 37151/1900. VIII. sz. alatt kelt határozatával május 19-én tartott ülésében ezen ügyben ankét megtartását határozta el és ebben való részvételre felkérte a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, a budapesti áru- és értéktőzsdét, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, a magyar fővárosi malom-egyesületet, a magyar kir. államvasutakat, az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaságot, a magyar folyam- és tengerhajózási

5 34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ részvénytársaságot, a fővárosi közraktárakat ha egy ország buzakereskedése összpontosul bérlő leszámoló es pénzváltó bankot, továbbá kezében, egymással versenyre kelni nem fog, meghívatni rendelte a főv. közgazdasági és közélelmezési bizottmány tagjait. szabályozni, hogy alacsonyak lévén, alacsonyan de egyetértve a buza árakat akként fogják Az értekezlet ezen év junius 12. és 18-ik tarthassák a lisztárakat, hogy igy nagyobb napjain megtartatott, azon a meghívottak a : forgalmat elérve, nagyobb nyereségre tehessenek magyar kir. államvasutak és a cs. kir. Dunagőzhajózási társaság kivételével meg is jelenter ur azon intézkedését, hogy a fiumei útirány- szert. Üdvözölnünk kell tehát a keresk. minisztek. Az első azon kifogást tette, hogy az őrlési ban az eddig Budapest Fiume között adott forgalom megszüntetése a kormány intézkedése 80 filléres refakcziót kilometrikus arányban lévén, az értekezleten részt nem vehet, a adva meg, a Budapestről keletre fekvő malmoknak is hozzáférhetővé tette. Igy legalább a dunagőzhajózási társaság pedig azzal indokolta elmaradását, hogy abban, tekintettel némely vámkülföldre irányított kivitelnél, szelid versenyt keltvén, a 10 budapesti malomigazgató- dunamelléki államhoz való helyzetére, nem vehet részt. nak, eddig élvezett egyedáruságának némileg Az értekezleten felvett jegyzőkönyv teljes határt szabott. szövegében a Fővárosi Közlöny" 60-ik száma Ezen viteldijszabási intézkedést a malomüzlet deczentralizácziójára vezető első lépésnek mellett a bizottsági tagoknak és az előfizetőknek megküldetett. tekintjük. Mert még mindig nagy hatalom van Ugyancsak áz őrlési forgalmat tárgyalva, a 10 budapesti czég kezében a buzavétel a malom-egyesület titkára, Fekete Ignácz egyedárasága tekintetében, nevezetesen a liszt tollából jelent meg egy értekézés a M. T. és buza keletről nyugotra vonulván, a budapesti malom teljes élvezetében van a tőle nyu- Akadémia nemzetgazdasági bizottsága hozzájárulásával, a magyar közgazdasági társaság gotra fekvő malommal szemben azon előnyöknek, amelyet vele szemben az ország keleti által kiadott Közgazdasági Szemle" augusztus havi füzetében. felében fekvő malmok csak most kaptak meg. Ugy a főváros által megtartott ankét, a Igy, ha a ' budápest bécsi, vagy budapest melyen a leghivatottabb közgazdasági, tényezők ruttkai vonalakat tekintjük, az ezen vonalakon nyilatkoztak, mint az utóbbi értekezés, T a fekvő magyar valamint az osztrák malmokkal mely a M. T. Akadémia protektorátusa alatt szemben eltekintve, mint nagy lisztszállitó megjelenő folyóiratban a fővárosi malom-egyesület titkára által adatott ki, és ez okból nem van a budapesti malomnak, hogy Budapestről által élvezett refakezióktól - azon nagy előnye tekinthető az pusztán egyéni véleménynek, feltételezhető lévén az érdekeltek hozzájárulása, tánál fogva nagyobb viteldijat elbir, ugyan az értékesebb lisztet amely értékesebb vol- oly fontos irásos nyilatkozatok, hogy az azokban előadottakkal foglalkozni a mezőgazdaság mint az azon vonalokon, vagy Ausztriában olyan, de sőt alacsonyabb viteldíjért szállítja, érdekeit tekintve-szükséges, de kötelességünk is. fekvő malom a búzát. Nem jelenhetnek meg Nem lehet azonban czélunk az ezekben tehát ezen malmok a budapesti tőzsdén, mint előadottakkal vitára kelni, de szükséges az rendes vevők, mert az ott vásárolt búzából azokban megállapított tényeket, a vitából kifejlett igazságokat sorrendbe szedni és azokból a lisztjök már az értéktelenebb búzát aránylag jobban terhelő viteldíjjal kell, hogy drágább magyar mezőgazdaság érdekét tekintve következtetéseinket levonni. legyen és igy a budapesti malom saját falujában legyőzné őt versenyével. Ezen körülmények biztosítják a tiz budapesti malomczégnek a Mindenek előtt Fekete Ignácz ur értekezését kell a helyes sorrend érdekében vizsgálat magyarországi buza elővételi jogát. Innen magyarázható meg azon körülmény, hogy amely alá venni, itt is kerülve minden vitatkozást, napon a budapesti tőzsdén malomigazgató nem egyedül a megállapított igazságot hámozva ki. vásárol, akkor a készáru-üzletben pangás, sőt Ilyen igazság a 606. és 607. lapokon előadva: szünet áll be, innen az árbizonytalanság, amely 1-ször, hogy a búzára nézve a budapesti minden számítást dugába dönt, holott az árpa piacz árképző hatással van az egész országra ée zab kereskedelme körül, ahol a bécsi verseny érvényesül, nem tapasztalható olyan ár- nézve; 2-szor, hogy Budapesten tizennégy-tizenöt esés és a termés mennyisége és minőségének malom van és ez tiz czég tulajdona; hatása az árképződésre mindenkor érvényesül. 3-szor, hogy az árpa és zab Budapesten vonul keresztül Bécs felé s ezeknek a czikkeknek ma már Bécs jelentékenyebb piacza Buda- gondolkodóba ejti és megérleli benne azon Ez mind oly tanulság, amely a gazdát pestnél ; meggyőződést, hogy kételylyel fogadja a budapesti tőzsde árjegyzéseit és szorgalma és fá- 4-szer, hogy a kormány által az őrlési forgalom megszűntével, a kivitel előmozdítására radsága jutalmát kiszolgáltatva lássa 10 kereskedelmi czég részére biztosított egyedáraság- adott szállítási díj-kedvezmény a vidékimalmokat, a melyek Budapesten alól keletre feküsznek, előnyben részesiti a bpesti malmok felett, alább előadandók. nak, amely meggőződését csak megerősíthetik az mert az eddigi bpest fiumei díjtétel, az ezelőtt Áttérhetünk most már az őrlési forgalom élvezett 80 fillérnyi refakczió levonásával, mint ügyében a fő- és székváros tanácsa által tartott kilométer szerinti díjtételt alkalmazván a lisztre, értekezés taglalására. a vidéki malom olcsóbban jut Fiúméba lisztjével a bpestinél, mert ennek a búzát Bpestre a áru- és értéktőzsde kiküldötte előadása folya- Klein Gyula tőzsdetanácsos a budapesti vidékről fel keli szállítani és az ebből őrölt mán mintegy annak összfoglaltául a következő lisztre a kilometrikus kedvezményt csak Bpesttől kezdve élvezi. az értekezleten felvett jegyzőkönyv nyomán szó- igen figyelemre méltó nyilatkozatot tette, melyet Ezen igazságokból most már azon következtetést vonhatjuk le: Ha tehát látom, hogy a czél egy és ugyanaz, rói-szóra ideiktatunk: A tőzsdei napi árjegyzékekből; de ugyanis a mezőgazdasági érdekeltség védeni különben is köztudomásu dolog, hogy a budapesti tőzsdén egyedül a budapesti malmok reskedelem szintén védeni akarja a mezőgazda- akarja termelését, a malomipar, a gabona-ke- vesznek a kész-áru üzletben búzát, miután sági termelést, akkor csak arra a következtetésre pedig a budapesti Í4 15 malom 10 czég juthatok, hogy miután a czél azonos s csak az tulajdona, és minden czégnek még ha több eszközök mások, értsük meg egymást, ne álljunk igazgatója van is vezetése egy ember kezében összpontosul, kétségtelen, hogy ezen tiz gazdaságnak két ily fontos tényezője közt töké- egymással harczban. Az az ádáz harcz a köz- ember, a ki ezt a tiz czéget vezeti, szabja meg letesen indokolatlan és elég objektív vagyok, Budapesten a buza árát, a budapesti piacz ha belátom, hogy a hiba nemcsak az OMGE. pedig a búzára nézve árképző hatással lévén oldalán Van, hanem a malmok oldaláh is. A az egész országra; kétségtelen, hogy Magyarországon a buza árát a budapesti 10 malom tek, amikor évről-évre prolongálták a liszt- malmok, nézetem szerint, helytelenül cseleked- uralja. Tíz ember pedig az üzleti világban, kiviteli terminusokat és mikor a kormány elég gyenge volt nekik ezen prolongácziőkat megadni, akkor a malmok kivetkőztették az őrlésiforgalmat lényegéből mert éppen a terminus képezi a korlátot. Ha én csak egy éven belül vagyok kénytelen kivinni a lisztemet, akkor én a románbuza - bevitelt felhasználhatom arra, hogy megfojtsam a magyar mezőgazdát. Ez sohasem volt a magyar őrlési forgalom czélja. Ebben az irányban keressük mi a remédiumot, karöltve a mezőgazdaság érdekeivel és a malomipar érdekeivel. Szorítsuk ie az évet prolongálásról természetesen szó sem lehet nem hat hónapra, hanem szorítsuk le három hónapra oly időre, amely alkalmas arra, hogy az őrlési forgalom amellet még fennálljon, de amely kizárja azt a lehetőséget, hogy valaki a gabonacsarnokban azért vegyen román búzát, mert a magyar buza birtokosa még nem elég puha. Ezt a malomipar képviselőinek be kellett volna látniok. Amikor ezt az álláspontot foglalta el az OMGE., akkor a malomiparnak rögtön kezet kellett volna fognia vele és karöltve kellett volna megoldani a kérdést. E helyett a malmok egy állítólagos jogot védtek, a Köztelek képviselői pedig a helyett, hogy a szabályozás tekintetében elfoglalt álláspontjukat fentartották volna, szintén túlzásba mentek és azt mondták, ha nem akarjátok szabályozni törüljük el." Ezen nyilatkozatot volt kénytelen megtenni a budapesti tőzsde tanácsosa egy nyilvános értekezleten, ahol az őrlési forgalom visszaállítása mellett érvel, keresve az igazságot ki kellett neki mondani az igazat. Ezen nyilatkozatot kibővítette Bacher Emil ur a fővárosi malomegyesület képviselője és Neumann Miksa ur a budapesti áru- és értéktőzsde képviselője amikor egyértelmülegkonstatálják, hogy a pénzügyihatóságoknak annak idején e téren gyakorolt laza praxisa" miatt történtek visszaélések az őrlési forgalomban a vám prolongácziója folytán. Klein Gyula bizonyára nem agrárius, azért szava kétszeres sulylyal bir, mikor az agráriusoknak az őrlési forgalom elleni küzdelmének jogosultságát ily eklatáns módon elismeri. Az őrlési forgalom abban a formában, a mint fennállott, alkalmas volt a gazdák megfojtására, ezt állították az agráriusok, ezért küzdöttek ellene és ha visszagondolunk arra, hogy ezen küzdelemben a gazdák kívánságával szemben még a miniszteri székből is pártfogásba vétetett az őrlési forgalom rideg fentartása, bizony arra kell kifakadnunk, hogy Magyarország közgazdasága az előző kormányok által könnyelműséggel volt kezelve. Az értekezlet további folyamán Bacher Emil, a Magyar Fővárosi Malom-Egyesület képe viselője, azon nyilatkozatot tette, hogy a megvámolatlan külföldi búzára nem azért van a malmoknak szüksége, hogy a lisztminőséget javítsák, szavait idézve: hanem az ár tekintetében állítjuk, hogy nekünk okvetlen szükségünk van az elvámolatlan, tehát olcsóbb ára külföldi búzára, hogy ár tekintetében is a konkurencziát a vám-külfölddel kibírhassuk". Tehát konstatálja, hogy vámolatlan külföldi buza azért szükséges, mert ha ez nem állana rendelkezésükre akkor, a mikor a magyar buza ára magas, nem lennének képesek lisztet kivinni. Vagyis a vámolatlan külföldi buza eszköz a magyar buza árának leszorítására. Ezen két nyilatkozat megállapítja az igazságokat, hogy: 1-ször. Az őrlési forgalom olyan alakban, a mint fennállott, alkalmas eszköz volt a malmok kezében a gazda megfojtására. 2-szor. A közös vámterületen a buza termelése és fogyasztása olyan alakulást vett, miszerint a belföldi búzaárak a vámkülföldi áraktól függetlenül alakulnak, ez okból csak az őrlési forgalommal behozott vámmentes buza tette lehetővé a lisztkivitelt az által, hogy alkalmas volt a gabonaárak leszorítására. Itt felmerül most már a kérdés, hogy a malmok az őrlési forgalom által kezökbe adott

6 w 81 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. eszközt a gazda puhitására felhasználták-e? óráig fent lehetett ezt tartam a magyar gazda fényre jővén, ne ragadna fegyvert és ne Erre megadják a választ az anketten a malmok kárával, mert. a budapesti közraktárakba felhalmozott idegen gabona tapasztalat szerint De felmerül az a kérdés, hogy hogyan és védekezzék ellenök? és tőzsde képviselői, a mikor állitják, hogy az őrlési forgalom mellett nagy lisztkivitelünk volt, elsősorban itt Magyarországon keresett és talált miként védekezzék ellenök? ami különben lehetetlen lett volna egyhangú elhelyezést, csak akkor vitték nyugatra, mikor Első sorbaan legyen hálával azok iránt a állításuk szerint. Ebből következik a honi árak oly alacsonyakra lettek leszorítva, vezetők iránt, akik érdekében működnek, ezekről az ügyekről a leplet lerántották; másod- 3-szor. A két első pont alatti következtetésből, hogy a, malmok az eszközt felhasznál-' vámja, nyereséggel lehetett kiszállítani. sorban pedig - mozduljon meg végre a gazdák hogy megfizethető lévén a nyugoti országok nálták, puhították a gazdát és nyomták az Az ilyen tranzitó-kereskedésnek meg kell nagy tömege, ne hagyja magát félrevezettetni árakat. szűnni és ha az őrlési forgalom megszüntetése holmi merkantilista érvelésektől. 4-szer. Megálíapittatott a tőzsdei és malmok képviselői által egyértelmüleg, miszerint A főváros várja meg közraktáraival azt toztak az idők, nem áll már a magyar gazda ennek véget vetett, azon nincsen mit sajnálkozni. Tisztelt igazgató-választmány, nagyot vál- egyedül csak a finom liszt, az úgynevezett 0 és az időt, amikor a nyugoti államok a szabad egyedül saját erejére utalva, az ország kormányában nincs háttérbe szorítva egy minisztérium 1' számú kivitelképes, egyéb liszt ki nem vihető. kereskedés zászlóját újra kitűzik, addig pedigrendezze be raktárait ugy, hogy a hazai terme- szük osztálya körébe érdekeinek képviselete; van 5-ször. Megálíapittatott ellenmondás nélkül, hogy a felőrölt búzának csak -Vs-öd része lést dz eddiginél jobban szolgálja, lehet, hogy földmivelési minisztériumunk ős ennek élén ad kivitelképes finom lisztet, vagyis 5 mázsa kevesebb haszna lesz, de mindenesetre hazafiasabban fog cselekedni mint eddig. együtt cselekszik,, csak hatalma van kevés, jelenleg oly férfiú áll, aki gazdával együtt érez búzából lesz 1 mázsa finom kivitelképes liszt, és 4 mázsa egyéb liszt, a mi nem vihető ki. ezt kell kiterjeszteni. Emlitésreméltó Weisz Károly ur felszólalása, aki a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Befolyást kell neki szerezni az állam- 6-szor. A fentiekből következik, miszerént azért, hogy a malom 1 mázsa finom lisztet kivihessen, 5 mázsa búzát kell vámmentesen be- tenni a védvámok kezelését, felügyelete alá Bészvénytársaság nevében beszélt. vasutak vezetése körül, ellenőrzése alá kell Felszólalásának lényege, hogy a dunai hoznia és ebből 4 mázsát itta közös vámterületen kell eladnia. Tehát 1 millió mázsa finom hető az tovább, hogy a pénzünkön épült és fen- kell helyezni a budapesti árutőzsdét. Nem tűr- hajózásnak a tengeri versenynyel kell küzdeni a román gabona szállítása tekintetében;. liszt kivihetősége érdekében 4 millió mázsa buza tartott államvasutak díjszabás kedvezményeivel Svájczba a Gotthard-vasut kiépítése óta Genuán őrleményével kell a belföldi piaczokat megterhelniükreskedelmének, vagy malmainak, vagy egyes titokban gazdálkodjanak, hiszen egy város ke- át vitetik a román buza stb. Szóval: ezen államilag támogatott hajózási vállalat exisztencziája a Balkán-államok.nyersterményének be- 7-szer. Ebből következik továbbá, hogy a kereskedőczégnek biztosított néhány fillér behozatal minden megkönnyítése az árak sülyedését vonja maga után, mert csak a behozott tönkre. Példa rá a fővárosi malmok által díjkedvezmény fél ország hasonló iparát teheti hozatalára van alapítva, az őrlési forgalom, megszűnte után pedig ezen tranzitó-fuvarozást. buza mennyiségének Vs-része vihető ki finom eddig a vidéki malmokkal szemben Fiume" elveszíti, mert nem lesz képes a Balkán-államok liszt alakjában, 4/5-része feltétlenül itt marad. felé élvezett vitel - díjkedvezmény. Ha egy nyersterményeinek szállításánál a tengeri ver- Ezen következtetésen mit sem változtat szegény özvegyasszonynak illetéktelenül kiadott néhány korona kegydij miatt a minisz- azon körülmény, - hogy az őrlési forgalom fentállásakor, a malom 100 mázsa idegen búzát tert az államszámvevőszék kérdőre vonhatja, Ehhez a nyilatkozathoz magyarázat nem szükséges. Semmivel se lehetne fényesebben hozván be, az ezért visszatérített 180 frt vámmal 500 mázsa buza finom lisátjét vihette ki. ményeiért? Miként lehet azt eltűrni, hogy ezek- mért nem tehetné az államvasutak díjkedvez- igazolni, milyen mostoha elbánásban részesült a magyar gazda érdeke; állami támogatással hozzák nyakára az idegen terményt..mert igaz, hogy 500 mázsa búzát őrölt meg ről csak oly lazán vezettetik számadás, miért ezzel a manipuláczióval; de azt meg nem nem hozatnak ezek nyilvánosságra? Itt nem ette és azután ebből 100 mázsa idegen buza Végre megemlítendő még, hogy az értekezleten megálíapittatott, hogy az összes liszt- több vagy kevesebb haszna legyen az állam- egyedül az a kérdés, hogy egy pár koronával és csak 100 mázsa buza lisztjét lévén képes finom alakban kivinni, 400 mázsa buza selejtesebb-lisztjével a belföldi piaczokat kellett ter- teljesíttetik. vezmény egyeseket, egyes vidékeket illetéktelekivitel /o-a a budapesti malmok által vasutnak; de helytelenül alkalmazott díjkedhelnie. Minél kedvezőbb volt tehát a helyzet Az itt előadottak azon ténykörülmények, nül gazdagíthat, másokat és egész vidékeket a finom liszt kivitelére, hogy a malom ezt amelyek a székesfővárosi ankéten és Fekete tönkre tehet. a helyzetet kihasználhassa az őrlési forgalom Ignácz értekekézésével létezőknek ősigazságoknak elismertettek. Feltétlenül ki kell venni a vasutak kezelését a kereskedelmi miniszter kezéből, nagyon kedvezményével, annál több idegen buza behozatalára volt ösztönözve; végeredménye Tehát röviden összevonva a fentieket: ki van téve a kísértésnek, hogy az ipar és mégis csak a belföldi piacz megterhelése volt. Az őrlési forgalom ugy a mint fennállott, mezőgazdaság kárára, a kereskedelem illetéktelen hasznára kezelje azokat. A földmivelési alkalmas i i i y.izda megfojtassek Foglalkozni kell még a Magyar Leszámítoló És ez irányban ezen eszköz felhasználásával és Pénzváltó Bank beadványával. Előadja, hogy miniszternek ezek kezelésére befolyást kell történtek visszaélések. a fővárosi közraktárak létesítése által a fővárost adni és ezen befolyás érintetlen hagyása mellett egy önnáló vasúti minisztériumot alakítani. azon czél vezérelte, hogy Budapest áruforgalmát, de különösen gabona-forgalmát fejlessze, A budapest buzapiacz, az egész országra árszabályozó. Vagy a fent előadottak után, a mikor hogy nemcsak az ország, de a szomszédos A budapesti piaczon pedig búzát csak 10 nyilvánosan olyan hivatottak, mint a budapesti Balkán-államok terményeit is itt központosítsa, "jviselője vásárolván, ez a tiz áru- és értéktőzsde, a malomegyesület vádolják hogy a keletet a nyugattal, összekösse és ezáltal a székes-fővárost egy földrajzi fekvéséhez a tiz ember tartja kezében a lisztkivitel 85 laza kezelése miatt meg volt adva az alkalom ember szabja meg a buza árát, ugyancsak ez a pénzügyi hatóságokat, hogy a vámhitelezés méltój} 5 empóriummá emelhesse." Ezek előrebocsátása után konstatálja, hogy a főváros mű- A behozott buza mennyiségének csak Vs-öd tétessék; lehet-e megnyugvással ezen hatósá- 90%-át. arra, hogy -a magyar gazda anyagilag tönkre ködését siker korpnázta, mert nemcsak a része vihető ki finom liszt alakjában, Vs-öd gok kezében hagyni a védvámok kezelését? magyar, de a román ős szerb terményeket is része feltétlenül itt marad. Igaz, az őrlési forgalom már el van törülve, ide vonzotta és ezáltal piaczát nemzetközi A székes-fővárosi közraktára czélja a de ott vannak a szabad raktárak, ott van a jelentőségre emelte. A nyugati országoknak a Balkán-államok gabonájának idehozatala. határforgalom; ki tudja, hogy mikor a gazda változott kereskedelmi politikája folytán behozott agrárvámjai, ezen forgalomnak nem mok nyersterményeinek behozatala. bonáját a magtárba, valami füstös levegőjű A dunai hajózás létfeltétele a Balkán-álla- örömmel takarítja be fáradsággal termelt ga-, ártottak, mert az őrlési forgalom lehetővé tette A csász. kjr. szabad, dunagőzhajózási irodában nem ir-e alá egy pénzügyi hivatalnok a keleti országok gabonájának beözönlését, nem társaság pedig némely dunamelléki állammal valamely spekuláns részére vámhitelhalasztást, lévén ezek saját országunk vámjaival megterhelhetők és.ezen gabonák fölöslege vámköteleságot érdeklő dolgokban nem nyilatkozhatik. olyan viszonyban áll, hogy a magyar közgazda- mivel elveszi a gaeda örömét, kedvét és zetten volt továbbitható nyugotra, mint transitóáru. Mindez azonban az őrlési forgalom meg- Az államvasutak fuvar-díjtételei és díjkedvezményei eddig csak a fővárosi malmok tanuk, ezeknek ezt csak el lehet hinni. Hiszen ez megtörtént, ott vannak a korona-- i. szüntéveí lehetetlenné válik. érdekét szolgálták (segítvén az ország gabonaforgalmát kezébe összpontosítani) scsak ujabban lését ki kell venni a pénzügyminiszter kezéből Nem; a mezőgazdasági védvámok keze- Ezen nyilatkozat csak azt bizonyítja, hogy a székes-fővárosi közraktár nem jól szolgálta Magyarország közgazdaságát, a mikor a A pénzügyi hatóságok az őrlési forgalom- A budapesti tőzsdén tiz malomczég verseny részesült ebben a kedvezésben a vidéki malom. ez a földmivelési minisztert illeti meg. keleti tartományok gabonáját beözönleni segi- ban lazán kezelvén a prolongácziókat, lehetővé nélkül vásárol és mint az ujabb tőzsde-árjegyzék jellemzően mondja, engedélyezi az. tette és károsította, fojtogatta vele tették, hogy a spekuláczió a gazda kárára a buza árát indokolatlanul nyomja. árakat, lehet-e ezen tőzsde-árjegyzésben Mikor pedig a főváros a közraktárak alapítása által a Balkán-államok nyers-terményeit hü tükre, összeállították ezt pedig nem az ag- kínálat viszonyának? Nem, ez az árjegyzés íme ez a magyar közgazdasági politika megbízni? Hiteles mérlege-e az a kereset és ide akarta vonzani, hogy azok tranzitókereskedelmét kezébe ragadva, nyugatot elárassza, agráriusok "ellen irnak és tanácskoztak. badítani az országot, Budapestről deczentráliráriusok, hanem ellenkezőleg azok a kik az megbízhatatlan, ennek nyűge alól fel kel sza- álomkép, után futott; gazda nélkül csinálta a számadást mert a nyugoti államok behozott, agrármények a gazdái nem károsítják? ős hol találpesti, mint minden árutőzsdét a földmivelési Ki merné azt állítani, hogy ezek az intézzálni kell a gabonakereskedést, és ugy a budavámjával a tranzitó-kereskedést megölték; ideigható az a gazda, aki, ezek a dolgok nap- miniszter felügyelete alá kell helyezni.

7 34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ 1. Mindezek után kérelmünk oda terjed, méltóztassék ezen iratunkat tárgyalás alá venni és ;' egy önálló vasúti minisztérium felállítása iránt ; az. államvasutaknak a mezőgazdasági terményekre adott díjkedvezmények, refakcziák tekintetében a földmivelési miniszter felügyelete alá helyezése; a védvámok kezelésének a földmivelési miniszter kezelése alá adása; végre a gabona-kereskedés deczentrálizácziója a budapesti és egyéb áru-tőzsdének a földmivelési miniszter felügyelete alá helyezése iránt; országos mozgalmat megindítani, ezen iratunkat közölni az ország minden gazdasági egyesületével, és a pestmegyei gazd. egyesületeinek összes járási mezőgazdasági bizottságaival. A nagyméltóságú földmivelési miniszter úrhoz pedig méltóztassék nagyrabecsülésünk kijelentése mellett az iránt kérvényezni, hogy a.budapesti áru- és érték-tőzsdét helyezze felügyelete alá, de addig is, mig ez iránt törvényes intézkedés tétethetnék, kisérje figyelem-, mel az államvasutak által adott viteldijkedvez 1' ményeket, refakcziákat és -ellenőrizze a pénzügyi hatóságok eljárását a vámhitelezés körül. Kett a monori járási mezőgazdasági bizottságnak Monoron 1900, nov. 22-én tartott ülésben. Nyáry József\ ifj. Sárközy Pál. v. t. elnök. h. t. elnök. Szemere Suba. Halász Gyula. Hááder György. Muzsik Gyula. Fromm Antal. Pfeffer Arthur sz-. A monori járás mezőgazdasági bizottságának fenti javaslatát közgazdasági szakosztályunk véleményének elfogadásával, oda módosítjuk, hogy kéressék fel átirat utján a javaslat s jelen határozatunk melléklésével a gazdasági egyesületek országos szövetsége, miszerint arra vonatkozólag: 1. hogy ' önálló vasúti minisztérium állíttassák fel; 2. hogy addig is, mig ez megtörténik, az államvasutak a mezőgazdasági terményekre díjkedvezményeket, refakcziákat csak a m. kir. földmivelésügyi minisztérium hozzájárulásával adhassanak ; 3. hogy a védvámok megállapítása és kezelésénél a földmivelési érdekek kellő figyelemben részesittessenek' s a földmivelésügyi.kormánynak e tekintetben kellő befolyás biztosittassék; 4. hogy a gabonakereskedés deczentralizáltassék, s a budapesti s egyéb árutőzsdék a m. kir. földmivelésügyi miniszter felügyelete alá helyeztessék; az országos mozgalmat megindítani, illetőleg ezen javaslatunkat tárgyalás végett a szövetségi nagygyűlés elé terjeszteni méltóztássék. A m. kir. földmivelésügyi miniszter urnái pedig szíveskedjék az iránt kérvényezni, miszerint addig is, mig a fentiékre vonatkozólag törvényhozási uton intézkedés tétetnék, hasson oda, hogy a budapesti. áru- és értéktőzsde az ő felügyelete alá helyeztessék, kisérje figyelemmel az államvasutak által adott viteldij-kedvezményeket, refakcziákat, és ellenőrizze a pénzügyi hatóságok eljárását a vámhitelezés körül. Megküldjük továbbá jelen javaslatunkat az összes vármegyei gazdasági egyesületeknek s vármegyénk összes járási mezőgazdasági bizottságainak azon kéréssel, hogy azt tárgyalni s erre vonatkozó véleményüket a gazdasági egyesületek országos szövetségével közölni szíveskedjenek. A monori járás mezőgazdasági bizottságának s Nyári József bizottsági elnök urnák ez ügyben kifejtett működésűk elismeréseül köszönetet szavazunk. Miről a gazdasági egyesületek országos szövetségét, az összes vármegyéi gazdasági egyesületet, Nyáry József urat mint a monori járás mezőgazdasági bizotságának elnökét a javaslat s jelen határozatunk melléklésével levél utján, továbbá vármegyénk összes járási mezőgazdasági bizottságát jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni rendeljük. Kelt Budapesten, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye gazdasági egyesülete közgazdasági szakosztályának évi február hó 5-én s folytatva tartott igazgató-választmányi ülésében. Tahy István, s. k. Gróf Keglevieh Gábor, s. k. a közgazdasági sz. o. egyesületi elnök, alelnöke. A marhasó kiszolgáltatása, A marhasó kiszolgáltatásának módját, az évi I. t.-cz. végrehajtása tárgyában évi január hó 28-án szám alatt kiadott pénzügyminiszteri rendelet [Rendeletek Tára I. kötet ] szabályozza, a melynek 4-ik, illetőleg 14-ik -a.szerint : a vevő felek tetszéséré van bizva, hogy a "vásárolt marhasót saját tartóikba töltsék, vagy pedig a marhasóval együtt a zsákot is megvásárolják, mely utóbbi esetben a vevők kívánatára a sóárus a zsákokat, az azokon alkalmazott kincstári ólompecséttel sértetlenül köteles kiszolgáltatni." E rendelkezés csakis a vevőt s ílem egyúttal az elárusítót is hatalmazza fel annak megválasztására, hogy a marhásót saját, vagy az elárusító zsákjában kívánja-e átvenni? Ha tehát a.vevő határozottan kijelenti azt, hogy a marhasót saját zsákjában kívánja átvenni, ugy ennek az elárusító minden körülmények között, tehát még akkor is eleget tenni tartozik, ha az át- öntést bizonyos okok (pl. a marhasó. összefagyása stb.) megnehezítenék. Ami már most azt illeti, hogy az elárusító a marhasónak saját zsákjaiban történő kiszolgáltatása és elszállítása esetén számithat-e fel u. n. használati dijat vagy nem, mindenekelőtt megjegyzem, hogy erre nézve az általam hivatkozott rendelet határozatokat nem tartalmaz ugyan, de azt abban az esetben, ha az elárusító zsákjaiban való szállítást a vevő maga kívánja, méltányosnak tartom. A pénzügyminisztérium év január hó 28-án szám alatt kiadott rendeletében ugyanis a marhasózsákok eladási árát darabonként 66 fillérben, az ócskákét pegig 46 fillérben állapítván meg, a sóelárusitókra azt a kötelezettséget szabta, hogy ők ezt az árt a kincstár részére megfizetni tartoznak. Az elárusítóknak erre a kötelezettségére való tekintettel méltányosnak kell tartanom, hogy az általuk előlegezett zsák ára fejében, a vevőktől bizonyos, igen mérsékelt használati dijat igényeljenek, de csak abban az esetben, ha az ő zsákjaikban való kiszolgáltatást nem ők, hanem maguk a vevők kívánták. Hogy ez a használati dij meddig terjedhet, annak határát az általam fentebb hivatkozott rendeletnek (8..) az a rendelkezése szabja meg, amely szerint a sóárusitónak, mint vállalkozónak nyereségét csak az a haszon képezheti, a melyet a pályázatnál felajánlott eladási ár nyújt. Ebből következik, hogy a. zsákok kikölcsönzéséből az elárusító magának jogtalan hasznot nem szerezhet. Ha ennek daczára bebizonyithatólag magasabb használati dijat szed, mint erre a zsákok áránál fogva jogosítva lehet, ugy a vevőknek határozottan sérelmet okoz, amelyet megtorolni a pénzügyi hatóságok vannak hivatva. Veleményem szerint a vevő az által szenved sérelmet, hogy neki a saját zsákjaiban való átvételt az elárusító megtagadja s így jogtalanul abba a helyzetbe hozza, hogy az elárusítónak zsákjait kellett igénybe venni. Ajánlom tehát, hogy az elárusítónak hasonló jogtalan és meg nem engedett eljárása esetén a vevők eziránti panaszukkal forduljanak vagy az illetékes pénzügyőri biztossághoz, vagy pedig az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz. Dr, Csay László. 82 DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. Hozzávetőleges statisztikai adatok szerint Ázsia 440 millió kilogramm 310 Amerika Európa Ausztrália dohányt (szárított dohánylevelet értve) termeszt évenként, mintegy millió korona értékben." Az egész világnak ezen nagy dohányprodukcziója s ezzel kapcsolatban az egyes államoknak nagy jövedelmi' forrása, a párisi kiállításon egyáltalán nem volt méltóan képviselve. A laikus ember figyelmét nem kötötte le, a szakértő érdeklődését nem igen költötte fel. Már az elrendezés magában véve is szerencsétlen volt. Az egyes államok dohányai, minden rendszer nélkül részben a mezőgazdasági, az ipari kémiai, az élelmiszerek osztályában, a nemzetek utczájában és a gyarmatok csoportjában volt feltalálható, nem egy esetben csak hosszas keresés után, ami már magában véve az áttekinthetőség rovására ment és a kiállítás óriási terjedelmét tekintve, igen fárasztó volt és az összehasonlító tanulmányozást jó-. formán kizárta. Másrészt az egyes államok kiállítása általában véve sem elégített ki, mert nem nyújtotta azt, mit ilyen alkalommal szakember méltán megkívánhatott volna. Legtökéletesebb volt még a maga nemében Olaszország, Románia, az észak-amerikai Egyesült-Államok, Francziáország Belgium és Magyarország dohánykiállitása. A kiállításon 4 világrész és pedig Amerika, Ázsia, Európa és Afrika volt képviselve, névszerint az észak-amerikai Egyesült-Államok, Kuba, Mexikó, Szumátra, Jáva, Sziám, Japán, Khina, Elő-India, Indo-Khina, Franczia, Olasz-, Spanyol-, Magyar-, Orosz-, Törökország, Belgium, Hollandia, Bosznia és Herczegovina, Románia, Szerbia, Transzvál, Szudán ős Németország afrikai gyarmatai. I. Afrikai dohányok. A transzváli és natáli államok pavillonja függetlenségük utolsó szimbóluma az angol-bur háború folytán a közönség rendkívül érdeklődésének tárgyát képezte. Többek között a dohány is eléggé érdekesen volt bemutatva, leveles alakban, szivar, rágó és tekercsdohány formájában. A transzváli dohányok általában véve vastag levelüek és bordájua,k, de feltűnően világos-barna szinüek. A legjobb dohány Rustenburg vidékén terem, Pretoriától körülbelül 10 mérföldnyire, észak-nyugati irányban. A bur farmerek által termesztett dohány gondozása általában véve sok kívánni, valót hágy fenn, rendes szárításról, fermentálásról és osztályozásról szó sincsen s a benszülöttek által fogyasztva, leginkább vágóanyagot ad. A transzválij dohányon kívül, Dél-Afrikában még sokféle dohányt termesztenek. Ezekközül mint belföldi és a benszülöttek által termesztet féleségek közül felemlitendők a Pondo, Xesibe, Basuto és Fingó dohányok, melyek a termesztés vidéke után nyerték elnevezésüket. Ezen kaífer dohányok közül a legjobb a Pondo" dohány, mely a tengerpart s nagyobb tavak mentén termesztetik. Az érett leveleket kup-. szerűen, nagy czukorsüveg módjára összesajtolják és sással beborítva erősen lekötik. Ezen dohányt bár igen erős, nemcsak a benszülöttek, hanem a fehérek is szívják. A Xesibe" dohányleveleket hosszú, vé-

8 83 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. kony tekercsekben sással lekötve hozzák forgalomba. Nincs oly aromája mint előbbinek, miért is olcsóbb. A másik két fajtát csakis bennszülöttek fogyasztják. A kaífereket különben ügyes dohánymunkásoknak mondják, kik kivétel nélkül szenvedélyes dohányzók olyannyira, hogy az idegenektől ujabban nem is pénzt, hanem szivart koldulnak. Érdekes, hogy a belga Kongó" államban nemcsak miveleti, hanem vadon növő dohány is található. A falvak kunyhói mögött, más gyomnövények társaságában tenyészik és magvainak elszórása által szaporodik el évről-évre. Ezen vadon növő dohány egy méter magasságot is elér, levelei kicsinyek, vékonyak, de azért oly erősek, hogy jóformán csak a benszülöttek szivhatják. Ilyen rendkivül erős és fehér ember által el sem szivható dohány terem Alsó-Kongóban bateke" néven. A feketék például ezen igen erős dohány élvezetével bóditják el magukat nemzeti tánczaik előtt. Németország afrikai gyarmataiban is mindinkább terjed a dohánynak rendes és szakszerű termesztése. Kelet-Afrikában ezideig a termesztés kizárólag benszülöttek kezében volt saját szükségleteik kielégítésére. Ujabban azonban úgynevezett termelő szövetkezetek" alakulnak, a dohány rendszeres termesztésére, az eredmények azonban nem voltak kielégítők, mert az ültetvények a szárazságtól sokat szenvedtek. Igy például a német dohánytermesztő-társaság mohorroi" telepén, a legnagyobb gond daczára sem voltak képesek jó eredményekhez jutni a viz hiánya vagy rossz volta miatt. Ujabban Usime-ben a rufiyi folyó mentén készítenek kísérleti telepeket, ahol a szárazság ellen, jó édes vizzel védekezhetnek. Tekintettel a rufiyi folyódelta kiterjedt és igen termékeny talajú síkságaira, a német kormány egy kísérleti állomást létesített oly czélból, hogy a dohánytermesztési kísérletek kiterjedtebb mértékben eszközöltessenek; az állomás élén egy szumátrai ültetvényes áll. A dohány termesztését benszülöttek végzik, a kezelés ellenben khinai,és jávai munkásokra van bízva. Az ültetés október-november hónapokban veszi kezdetét, a törés januárra esik. A termesztési kísérletek szumátra-dohánynyal-folynak. A Kamerunban' termelt szumátra-dohány Amsterdam és Bréma dohánypiaczain már jó fogadtatásra talált, bár még csak kisebb menynyiségek kerültek piaczra, mié'rt is a nyugatafrikai német termesztő társaság Bibundi" elhatározta, Kamerunban nagyobb területeket rendszeres mivelés alá venni és a szakszerű kezelés czéljából egy 6 éven^át Szumátrában élt hivatalnokot hozattak. A kameruni dohány jó szivartakaró anyagot szolgáltat s a tulajdonképeni czélt a szumátradohány pótlása képezné, hogy Németország idővel független legyen e téren Hollandiától. Az eddigi próbák a Szumátrában divó termesztés, és kezelés alkalmazásával szépen színesedett, elasztikus, vékony erezetű leveleket szolgáltattak, melyek a finomabb szivarok takarására is alkalmasak. Sok nehézséget okoznak azonban a munkásviszonyok, mert a benszülött munkások tanulatlanok és lusták. Képviselve voltak még a kiállításon a dahomri és szudáni dohányok is, de csak leveles és kupszerüen csomagolt alakban, a benszülöttek által termesztve és fogyasztva. Igen hosszú 1 nyelű és a kapadohányra emlékeztető levél alakkal birtak. Ezekre nézve azonban közelebbi adatokat nem sikerült szereznem. Szakértők véleménye szerint Afrikában egyáltalán még sok oly terület áll rendelkezésre, ahol kitűnő dohány lesz termeszthető, ha a kezelés szakszerűen végeztetik ős megfelelő fajtákat választanak. (Folyt, köv.) ÁLLATTENYÉSZTÉS. szolgáltat, melyek edzettség, erőtermelési képesség, gyorsaság és kitartó képesség tekintetében páratlanok. A nyugati marha ellenben az Rovatvezető: Kovácsy Béla. Alföld szélsőséges klímáját, a nagy hőséget s hideget, a száraz, pára nélküli levegőt kevésbé Ne üldözzük ugy a magyar marhát, jól birja, a gyakran kiszáradó legelők miatt leromlik s igy az elsatnyulásnak inkább ki van A fenti czim alatt Beszedits Dezső ur egy közleményt intézett a Köztelek" szerkesztőségéhez, melyben szemünkre veti, hogy a magyar Alföldön s Erdély nagy részében a magyar- téve a magyar marhánál. Azért is a magyar marha rovására nyugati marhafajtákat túlságosan előtérbe igyekezünk helyezni. Szerinte az A magyar-erdélyi marha azonban egyébbel, erdélyi szarvasmarhát fentartandónak véljük. ebben az ügyben kifejlett áldatlan tollharcz mint. borjával hasznot nem hajt, különösen nem helyett becsüljük meg a maga helyén a magyar az Alföldön, ahol a tehenet nem fejik, vagy ha marhát s csakis ott cseréljük fel azt a tarkával, ahol az valóban otthonára, lel nálunk és a lány takarmányozás s a rendszeres gyakorlás fejik is, a gulyabeli tartás, a rendesen igen si- teljes meghonosodásnak oly mérvben megtalálja hiánya miatt, tejet alig ad. Fejlése is nagyon alapfeltételeit, hogy degenerálódásától, elbetegedésétől, nem lehet okunk tartani. a piros-tarka marha hizodalmasságának. Ezen lassú, hizodalmassága pedig jóval mögötte áll Csakis igy érhetjük el azt, hogy a maga okokból kifolyólag mondjuk tehát, hogy vagy jó tulajdonságaiban megtartva birni fogjuk: jobb hizóvá, vagy jobb tejelővé kell tennünk, külön-külön fajtában ugy a fölülmulhatatlan jó mert egyedül kiváló erőtermelósi képességével jármos ökröt nevelő, kevesebb,, de tápdus és nem nyújt a nyugati szarvasmarha előnyeivel egészséges tejet szolgáltató, középszerűen hizó szemben elegendő ellenértéket. és mindenekfelett pedig a külterjes gazdaságoknak egyedül megfelelő igénytelen, edzett azért, mert a nyugati szarvasmarha jobban Nem nyújt pedig elegendő ellenértéket magyar marhát; mint a gyorsabban fejlődő, tejel, jobban hizik, gyorsabban fejlődik. A lefolyt évben az ország 21 megyéjében 219 fa- bőven tejelő, hizékonyabb Üe feltétlenül intenzív tartást, gondos ápolást és jó meleg lusi tejszövetkezet működött, amelyeknek tagjai istállót igényelő tarka marhát. Ezekből azután csaknem kizárólag tarka teheneket tartottak. válaszsza meg minden gazda jól megfontolva Ezen szövetkezetek kifizettek egy-egy tehén után hogy melyikkel is űzheti hát nagyobb koronát. Ha tehát a kétféle tehéntől haszonnal az ő adott viszonyai között a marhatartást? akkor is a tarka tehén a jelzett összeggel a származó borjú értékét egyenlőnek veszszük, Aki figyelemmel kiséri szakirodalmunkat, nagyobb jövedelmet. hajt. Igaz ugyan, hogy a különösen pedig annak az állattenyésztésre vonatkozó közleményeit, nem tudhatja, honnan is kerül, de figyelembe veendő az a nem ki- tarka tehenet jobban tartjuk s igy tartása többe merítette Beszedits ur adatait, mert sem a csinylendő előúy is, hogy tenyésztése mellett Köztelek"-ben, sem tudtunkkal más szaklapban kénytelenek vagyunk több takarmányt, több répát termeszteni, talajunkat jobban megmun- nem jelent meg olyan közlemény, mely azt javasolta volna, hogy tegyük félre a magyar kálni s igy a tarka-marha tenyésztése közvetve marhát s nyuljunk a tarkához, sőt számos jótékony befolyással van gazdaságunk termőképességének fentartására illetve fokozására is. A közleményünk feljajdult azért, mert immár az Alföldön is a közös gulyák fele tarka marhából áll. Valamennyi közleményünk csak azt lönben eléggé illusztrálja az a körülmény, hogy nyugati szarvasmarha jövedelmezőbb voltát kü- hangoztatta, hogy helyesebb takarmányozás, a a magyar marha száma évről-évre apad, a tarkáé pedig rohamosan szaporodik. Éppen azért tenyésztendő utóduk czélszerü kiválasztása által a magyar marha javítható s kell is azt ez fölöslegesnek is tartom e helyen jövedelmezőségének, előnyeinek minden részleteire kiter- uton javítani, [ különben minden ellenkezésünk daczára ki fogja szorítani a tarka marha. jeszkedni. A mi konzervatív parasztunk ugyancsak nem nyúlt addig hozzá, mig jövedelmezőbb voltáról kézzelfoghatólag meg nem győ- Nem lehet bennünket azzal vádolni, hogy akár egyik, akár másik irányban elfogultak ződött. vagyunk ; kötelességünk nyiltan kimondani mi az előnye s a hátránya egyiknek is másiknak Ki az ellensége tehát a magyar marhának, az-e, aki azt mondja, hogy igyekezzünk e is s a midőn azt mondjuk, hzgy a tarka marha joba tejelő, jobban hizik, nem lehetünk tekintettel arra, hogy ez a magyar marhát tenyésztő az, aki azt mondja, hagyjuk meg a maga ere- marhát jobb tejelővé, jobb hizóvá tenni, vagy gazdát esetleg kellemetlenül érinti. Viszont detiségében, ne javítsunk rajta semmit? Figyelembe véve az utóbbi évbeni apadását, amikor azt mondjuk, hogy a tarka marha erőtermelés és edzettség tekintetében a magyarral bizonyosra vehetjük, hogy a jövő év távolról sem mérközhetik, eszünkbe sem jut, alatt a hasznothajtóbb tarka-marha által teljesen ki fog szoríttatni. Megmenteni a jövő szá- hogy ezzel ismét a tarka marhát tenyésztő gazda érdekeit érintjük. Azzal sem lehet bennünket vádolni, hogy ösmereteinlc a tantermen lehet, ha legalább is közepesen tejelővé, avagy mára a magyar-erdélyi szarvasmarhát csak ugy tul nem terjednek, mert egyik-másikunk gazdaság vagy gazdaságok igazgatásával is még 'van Ennyit talán konczendálnának azok is, 1 IV2 évvel gyorsabban fejlődővé teszszük. bizva, kiállitásokon majd mindenütt ott vagyunk, kik a magyar marhát jelenlegi alakjában és a hol gazdák százaival találkozunk, a kiknek formájában kívánnák megtartani, ha nem.volna tapasztalatait, tanácsait szívesen hallgatjuk meg, ott az edzettség és gümőkór. Ezen azonban mint tanácsadó is nem egy gazdaságban megfordulunk s igy látunk, tapasztalunk annyit, akarnak engedni, mert tévesen ismerik azok rettenetesen nagy dolgok, amelyekből mit sem amennyit nem láthat, nem tapasztalhat az, a ki lényegét. csak egy gazdaságban szerzi ösmereteit. Az edzettséget nem koplaltatás által lehet Nehogy azonban az általam s mások által megadni az állatoknak, a gyorsabb fejlődést is a Köztelek"-ben a magyar-erdélyi avagy a nem a folytonos istállózással. Tartózkodhatik az nyugati szarvasmarhatényésztésről irt közlemények hasonló félreértésekre szolgáltassanak takarmányozásban részesül, fejlődése gyorsab- állat akár télen is a szabadban, ha megfelelő okot, szükségesnek tartom még egyszer lehető bodni fog, anélkül, hogy edzettségéből alig röviden preczizirozni azon álláspontot, melyet valamit is veszítene. Egészen más, ha oly belterjesen tápláljuk, hogy egyéves korára ki e fajták tenyésztésével szemben a Köztelek" mióta ezt a kérdést napirendre hozta, elfoglal. legyen fejlődve. Ez esetben nagyon sok zsírszövet rakodik le testében, ami szilárdságából Mi azt tartjuk a magyar-erdélyi szarvasmarháról, hogy a mi szélsőséges klimánk sokat elvon. Ha azonban az üsző 2 éves, a alatt, különösen pedig az Alföldön valamennyi szarvasmarha között a legjobban válik dik ki s ezenközben folytonosan a szabadban bika 2V2 éves, az ökör 3V2 éves korára fejlő- be. Ezer év óta szokik már az ottani gyakran mostoha viszonyokhoz, s olyan ökröket ökör gyorsaságából, kitartóságából alig, tartózkodik, edzettségéből, szilárdságából, az vagy

9 34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ semmit sem fog veszteni, de nyerni fog a tehén tüzetesén átvizsgáltam, ugyanazon jeleket észleltem rajta, amelyeket a gyár által kifogásolt legtöbb gazda védekezik, mig p. o. a czirok- és ismertebb is. A buza, rozs kőüszögje ellen a-, tejelőképességében, az ökör hizodalmasságában. A gümőkórt illetőleg pedig meghaladott czirokbugákon láttam. A kis parczellákon termelt. (10 D-m.) s fedett szárító helyiségben Mi ennek a természetes következménye? muharüszög ellen nem. álláspont az, hogy a magyar marha nem fogékony e baj iránt. A Köztelek" f. évi 29-ik kezelt czirokbugák egyrésze szép sárgásfehér, A búzánál s rozsnál az évenkénti rendszeres és általános védekezés folytán az üszög számában már idéztem hiteles statisztikai adatokat, melyek e határozottan téves hitet meg- rész zöldesszürke szinü, itt-ott barnafoltos, tö- kártétele a minimumra szállt alá (t. i. azon a ruganyos, hosszú, vékonyszálú; mig a másik czáfolják. Hanem igenis az állatok istállózása rékeny. Ebben az esetben a kezelés minden vidékeken a hol rendesen s általánosan védekeznek), a másik két növénynél, de különösen a leghatalmasabb tényező e baj tovább terjesztésére s ez a legfőbb oka annak, hogy az hette, sem össze nem fülledhetett s ennek a muharnál a maximumra emelkedett. Itt a mi kifogáson felül állott, mert sem eső nem ér- istállózott állatok között van e betegség leginkább elterjedve s e tekintetben a magyar Az okot szükségtelen volt sokáig kutatni, mesztenek s az állomáshoz vizsgálatra békül-. daczára nagyon is kifogásolható minőségű volt. környékünkön (M.-Óvár) igen sok muhart ter- ökrök, miként épen a hivatkozott statisztikai mert az előttem fekvő bugák a legnagyobb mértékben üszögösök voltak. akad egy a melyik üszögmentes volna. Véde-, dött magminták között, csak nagyon is elvétve adatok bizonyítják, nem tesznek kivételt. A gümőkór iránt tehát akkor sem lesz fogékonyabb Ezen az alapon indulva el, vizsgálódtam kezni jóformán senkisem védekezik s a mult a magyar marha, ha jobban fog tejelni, vagy tovább s e vizsgálatok eredményét óhajtom a évben láttam nagykiterjedésű muhartáblákat, egy-két évvel gyorsabban fog fejlődni, feltéve, jelen alkalommal gazdatársaim tudomására hozni. a melyeknek összes magtermését teljesen hogy nem istállón, hanem a szabadban fog felnevelkednitermelés érdekében a földmivelésügyi- minisz- Ilyenformán vagyunk a czirokkal is. A be-' 1 Alkalomszerű ez annyival is inkább, mert a czirok- tönkre tette az üszög. Balgaság volna tőlünk ezeket az küldött minták nagyrésze üszögös s a elveket a magyar-erdélyi szarvasmarha, beküldők rendesen csak a csiraképessémegmentése czéljából magunkévá nem!. H, get és a tisztaságot óhajtják tudni s tenni, s mikor már teljesen kielégítő,' : az üszögösséget figyelembe sem veszik. eredményeket is találhatunk ugy a gyorsabb fejlődés, mint a jobb tejelési könnyen védekezhetünk s ahol mint Pedig éppen a czirok az, a hol igen képesség tekintetében. Nem akarok az alább látni fogjuk feltétlenül védekez- ; erdélyi nagy tenyesztők eredményeire! : >" " nünk kell. hivatkozni, hanem rámutatok a háromszéki, marosmenti, küküllőmenti kisnásokban a cziroküszögöket előidéző Lássuk, mindenek előtt-nagy vogazdákra, a kiknek magyar tehenei jó gomba fejlődésmenetét, hogy igy tiszta közepes eredménynyel tejelnek s e képet alkothassunk magunknak a betegí ség mineműségéről. mellett a legszebb czimeres magyar ökrök is ezen vidékekről kerülnek ki. A cziroktáblában már messziről S éppen azért, mert tehenük figyelemre feltűnnek egyes borzas bugák, amelyek méltó tejhasznot is ad, nem nyúlkál- ~> még az olasz seprőcziroknál is, ahol a nak a tarka marha után, mert ott az ; J -T),. bugaszálak igen hosszúak és alá hajolnak, csaknem egyenesen állanak. Ha az sem volna jövedelmezőbb a magyar marhánál. ilyen bugát közelebbről megvizsgáljuk, Mi tehát igenis fennen ^ hangoztatjuk, hogy a magyar marha tőgye és az igen szétálló pelyvák között, a mag magot nem fogunk benne találni, hanem tejelőképessége, a tervszerű és folyto-! j helyén hengeralaku, piszkos, szürke szinü nos gyakorlás, czélszerü takarmányozás, a tenyésztendő egyedek megvá- burka igen vékony, itt-ott megrepedezett. ; JÉ i test van (88: ábra) 1-ső kép, melynek lasztása által nagyobbítható és fokoz- i..-.; Ujjaink között szétdörzsölve, fekete ható; ugyancsak megfelelő táplálás, s por fog belőle kihullani. A por megszámlálhatatlan mennyiségű, rendkívül a tenyészegyedek czélszerü megválasztása által fejlődése gyorsítható, hizóképessége javítható. Ennek következ- spóra (3-ik kép), melylyel az üszögöt apró, gömbölyű testecske, az u. n. tében kitenyészthető belőle három jelleg u. m. erőtermelő, hus- és tejter- j tovább szaporodik. A 2-ik képen 10-sze- előidéző gomba (üstilago cruenta Khün) melő, vagy a mi még kívánatosabb, res nagyításban mutatok be egy ilyen elérhet^szerényebb mérvben e hármas IHP, üszögös termést (a), mig mellette a természetes nagyság van jelezve (b). A haszon egy és ugyanazon állatban is. Hangoztatjuk, hogy ha e hármas haszon 4-ik képen látható a bugának egészséelérése közben távol tartjuk azon ' ges maggal telt darabja, mig az 5-ik tényezőket, melyek az állat szilárdságából, edzettségéből levonnak, a mekal borítva 6-szoros nagyításba (a) s kép az egészséges magot pelyváklyek az állatok tulfmomitottságát eredményezhetnék, akkor a magyar marháságban (b) mutatja be. - mellette ugyanazt a természetes nagyban olyan kincset fogunk birni, amely A mag fésülésénél az üszögös a nyugati marha általános elterjedését i'al1 magvak összetörnek s a már emiitett meg fogja akadályozni, addig azonban t fekete por (spórák) az ép magra jut. hiába kívánjuk a kisgazdától, hogy Ez erről sem noszálással, sem szeleléssel nem távolitható el. dobja el magától a nagyobb jövedelmet hajtó tarka tehenet csupa hazafiságból. Kovácsy Béla. 88. ábra. Cziroküszög. esetben, igy kerül a gomba spórája a A vetés alkalmával, a legtöbb földbe a vetőmagra rátapadva. A talaj terium mindent megtesz, biztosítani akarva a kisgazdáknak a czirok háziiparszerü feldolgozása indítja csírázásra, hanem a spórát is, amely- nedvessége és a meleg, nemcsak a magot GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mczey Gyula. által egy nagyon is számottevő jövedelmi forrást. nek vékony fonálalaku csirája a még föld alatt Az első kísérletek ez irányban, ha jól. levő czirokcsira külső burkát áttörve belsejébe Ozirok-üszög. tudom, Hódmezővásárhelyen történtek, minden várakozást felül muló eredménynyel. A növénynyel anélkül, hogy valami külsőleg lát- hatol. Ettől kezdve együtt növekedik a fejlődő (Ustilagó cruenta Kühn.) jelen évben már szélesebb, mederben folynak ható változást idézne elő. Az üszög által megtámadott növényt az egészségestől ilyenkor nem # Egyik nagyobb czirokfeldolgozó gyár a tovább és a seprőkötés, mint háziipar, szép vele szerződéses viszonyban álló termelőtől nem jövőnek néz elébe. Feltétlenül szükséges még lehet megkülönböztetni. akarta átvenni a szállított czirokot, mert nem a dolog kezdetén mégismerkednünk azokkal a A virágzás után a gomba myceliuma, felelt meg annak a minőségnek, a milyen szerződésükben ki lett kötve. A dolog szakértők el- a lehetőség határai között védekeznünk. növekedett, a termőbe hatol s ott megszámlál- bajokkal, amelyek a termesztést befolyásolják s mely eddig a növény belsejében azzal együtt bírálása alá került és konstatáltuk, hogy a kifogások teljesen okadatoltak s valószínűleg a. mint általánosan ismerétes, egy gombabeteg- elvékonyodik, hamuszürke szinü, rendkívül töré- Művelési növényeink legfontosabbjain hatatlan mennyiségű spórát képez. A magburok rossz kezelés tette tönkre a máskülönben szép ség pusztít, több vagy kevesebb kárt okozva. keny lesz. A pelyvák szétállók. növekedésű czirokbugákat. A gazda üszög" név alatt ismeri. Az üszögféléket két nagy csoportba osztjuk, u. m. kő- valamint a gomba fejlődésmenete, melynek is- Ez volna nagy vonásokban a fertőzés A mult év folyamán különféle kísérleteim között a czirok is szerepelt s mikor a kísérleti üszög és porüszögre. Mivel nálunk az első merete után rátérhetünk a védekezés ismertetésére. Általánosan az üszögbetegségek ellen eredmények feldolgozása alkalmával a terményt szokott nagyobb károkat okozni, általánosan a

10 722 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. vetőmag páczolása által védekezünk. Az ország különböző vidékein a páczolási módok rendkívül eltérnek egymástól, közös csak apáczoló anyag, t. i. a rézgálicz különböző töménységű oldata. Mivel a rézgálicz igen erős méreg s a mag csiraképességét könnyen tönkre teheti, óvatosan kell eljárnunk, nehogy a páczolással az üszög tett nagyobb kárt okozzunk, mint volna. Mindenekelőtt leghelyesebb, ha a vetőmagnak a legszebb fejlödésii, jól beérett magvat tartalmazó bugákat már a táblán kiválogatjuk s külön szedetjük meg. Természetesen a válogatásnál az üszögöt is szem előtt kell tartanunk. Daczára a gondos 1 válogatásnak, kerülhet a bugákban néhány üszögös szem, a melyek a fésülésnél összetörve fertőzik az egész magmennyiséget. Ezt kikerülendő, a vetőmagot páczolni fogjuk. Egv fél petróleumos hordóba, vagy hasonló nagyságú faedénvbe lemérünk 50 liter vizet, a melyben 1 kg. rézgáliczot (kékkő) oldunk fel. Két közönséges fűzfavessző kosarat. a melynek olyan nagynak szabad lenni, hogy a hordóba könnyen beleférjen, zsák vagy durva vászondarabbal kibélelünk. A vetőmagból liternyit e hordóba téve, kct fiilénél fogva a hordóba a folyadék alá merítjük s egy munkás a viz alatt, kézzel párszor megkavargatja a magot. Minden üszögös, léha szem, pelyva és szemét a folyadék felszínére fog kerülni a honnan egy rostadarabbal lemerhetjük. Aztán egyik munkás a kosarat felemeli ugy, hogy szélei a folyadékból pár ujjnyira künn legyenek, de a mag a viz alatt maradjon. Egy másik a folyadék alá nyúlva a két keze között pár perezig erősen dörzsölgeti, mosogatja a magot. A magra tapadt spórákhoz igv hozzájut a rézgáliczoldat s tőnkre teszi azokat a nélkül, hogy a mag csiraképességének ártana. Aztán a kosarat kiemelve a hordó szelén rézsútosan tartjuk, míg a folyadók nagyjából lecsöpög. A földre tett két fadarabra helyezve a másik kosarat veszszük elő s míg azzal dolgozunk és lecsöpögött annyira, hogy a benne levő magot napon vagy szellős helyen kiterített ponyvára vékony rétegbe elteregethetjük. így kezelve a mag pár óra múlva már vethető s az üszögtől tiszta. Vigyáznunk kell azonban, hogy a páczolt magot ne töltsük vissza olyan zsákba, amelyikben üszögös czirokmag volt, mert újra fertőzve lesz az egész s az egész munkánk nem ért semmit. Az már most a kérdés, miért szükséges feltétlenül védekeznünk a cziroküszög betegsége ellen? Amint czikkem elején emiitettem, a földmivelésügyi m. kir. minisztérium a seprőkötőst mint háziipart óhajtva meghonosítani, az ország egyes vidékein a kisgazdákat cziroktermesztésre serkenti. Az eredmény ott, ahol már termesztettek nagyon kielégítő volt á a termesztőnek igen szép jövedelmet hajtott. Akár maga a termesztő dolgozza fel terményét, dc még inkább, ha a gyárnak adja el, feltétlenül kitűnő minőség termesztésére kell törekednie. A cziroknál a buga jön c tekintetben elbírálás alá. Az elsőrendű czirokbuga vékony, ruganyos szálú, lehetőleg hosszú és szép világos sárga (fehéres) szinü. Különösen sok gondot fordít erre a gyáros s a beváltásnál a legkevésbbé kifogásolható árut Il-od ós Itl-ad osztályba sorozza és ugy is fizeti. A fenti jó tulajdonságokkal, az ép, egészséges, jól beérett s a száritásnál nagy gonddal kezelt, eső által nem ért czirokbuga rendelkezik. Az üszögös czirokbuga soha sem lesz szép szinü s a~mi a legnagyobb baj, törékeny, legfontosabb tulajdonságából, a ruganyosságból vészit. Ez a fő ok, a miért a cziroküszög ellen védekeznünk kell s a vetőmag páczolására, kiválogatására nagy gondot kell fordítanunk. Ebből kifolyólag nemcsak a vetőmagnak kiválogatott bugákat kell külön szednünk, hanem az üszög által megtámadottakat is, nehogy a többi közé keveredve az általános minőséget leszállítsa. Mivel pedig az üszögös mag semmiresem használható, de a buga, mint selejtes áru értékesíthető, külön fésüljük le a magot, amelyet aztán, mint hasznavehetetlent ne a trágyadombra szórjuk ki, henem semmisítsük meg, Az üszögspórák a trágyába nagyon jól tenyésznek s életképességüket huzamosabb ideig megtartják. így a trágyával könnyen a szántóföldbe kerülhetnek, ahol a tisztított magot fertőzhetik. Legjobb ha az ilyen üszögös magot sütés alkalmával a kemenczében elégetjük. Az év folyamán én többféle, az üszögre vonatkozó kísérletet végezek, a melyekből adandó alkalommal e lap hasábjain fogok beszámolni. Barna Balázs. GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető: ifj. Sporzon Pál. A Sarrazin"-féle burgonyafészekásó-gép. A burgonyafészekásó-gépek terén a Lesserféle gazd. gépgyár Posenben (Poroszország) néhány jelentékeny javítást eszközölt, melyek lényegesen hozzájárulhatnak a burgonyafészekásó-gép gyakorlati.értékéhez. ff 89. ábra A Sarrazin burgonyafészekásó-gép kiváltható hegyű kapája. Az egyik javítás abban áll, hogy a fészekásógép nem a közönséges behajlított, nyitott végű ásókkal dolgozik, hanem az ásó hegye kiváltható tömör csúcsban végződik, mely csúcs kemény aczélöntvényből készült. Miután, különösen a köves talajon dolgozó burgonyafészekásó-gépek kapahegyei aránylag hamar elkopnak, s igy rendes fészket vágni sem tudnak, a jó munka érdekében* azokat ujakkal kell kicserélni, ami mindenesetre jelen- 91. ábra. A Sarrazin burgonya [fészekásó-gép kapakeretének felakasztási módja. tékeny kiadást okőzhat, mert egy-egy gép kapával dolgozik. A Lesser gépgyárban készült burgonyafészekásó-gép kapái - mint az a 89. ábrán látható kiváltható aczél- "öntésü tömör csucscsal birnak, ennek következtében nem kopnak oly hamar, a keményebb, kötöttebb talajba is biztosabban behatolhatnak s végre megkopásuk esetén könnyen s olcsón ujjal helyettesíthetők. Egy másik ujitás az, hogy a kapakeret helyes súlypontjában alkalmazott kengyel által két pontban van feltámasztva, illetve felakasztva. Azelőtt, s a legtöbb más rendszerű burgonyafészekásó-gépnél a kapakeret hosszabb lánczczal csak egyik szárával volt felakasztva, mint azt a 90. ábrán látható, mig a Sarrazin" burgonyafészekásó-gép kapakeretét, mint azt a 91. ábrán is látjuk, az akasztó kengyel két oldalt tartja. Ennek következtében a keret nem húzódhat el oldalt, benne marad a kívánt irányban s végül a tartóláncz egyenesen a gép keretre akasztható mely egy egyszerű zárőkilincs-emeltyü segélyével könnyen emelhető, vagy csökkenthető. A kapakeret hátsó részénéi kinyúló két karra sulyok akaszthatók s ezzel keményebb talajon is megfelelő mélységű fészkek ásása érhető el. A 92-ik ábra mutatja a gépet teljesen felszerelve. A sorközök változtathatók hüvelyk cm. közt, a fészkek távola a sorban.pedig a kapák állításával hüvelyk cm.. közt. Munkabírása a gépnek 2 lóval, egy ló vezető gyerekkel s egy gép vezető munkással 6 10 kat. hold. Bár a burgonyaültetés ideje már elmúlt, érdemesnek látszott ezenuj burgonyafészekásógépre felhívni a gazdák figyelmét a jövőre való tekintetből. A gép súlya körülbelül 375 kg., ára a Lesser-féle gépgyárban Posenben 280 márka. ifj. 8. P. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés kérdés. Kaszáló létesítése, czéljából hazai magkereskedő czégtől rendeltem egyik fümagvakat; azokat megérkezésükkor még a vasúton szabályszerűen megmintázva, a vett mintákat felküldtem szakvéleményezés végett a budapesti állami vetőmagvizsgáló állomásnak; a vetés ideje amúgy is itt lévén, az érkezett magvakat elvetettem. Á hozzám leirt szakvélemény ekkép szól: Olasz perje: tisztasága 66'66 /o (az azonos magvak között 29'1 % szálkátlan termés), benne 31-58% idegen mag (21"040/o léha Festuca ovina), továbbá 0"20 /oléha magso-078% föld, szemét ős polyva foglaltatik, csírázó képessége /o. Komócsinmag: tisztasága 86'66 /o, benne 5" 14% idegen mag s 8"20 /o főid, szemét és polyva foglaltatik, csirázóképessége 88"25 /o. Az érkezett magvakat tán meg sem is mintáztam és megsem is vizsgáltattam volna, ha azok a czégtől még megrendelésem előtt 92. ábra. A Sarrazin burgonyafészekásó-gép. hozzám küldött mintáktól különösen tisztaság tekintetében a vasúti átvételkor feltűnően eltérők nem lettek volna, de igy elővigyázatból is jónak láttam az érkezett magvak hivatalos felülvizsgáltatását.

11 34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ Ezek után kérek felvilágosítást adni arra nézve, mivel az olasz perje határozottan rossz csirázóképességii tisztátlan, hibás mag; a komócsinban pedig feltűnően nagy a 8'20% föld és szemét mennyiség hogy az illető magkereskedőt megtámadhatom-e jogosan a rossz vetőmag szállításáért? és hogy a magkereskedőktől vásárolt vetőmagvaknak (fümagvaknak) a törvényesen is megállapított szokvány szerint legalább is mily minőségűnek kell lennie? mert azt hiszem a jelen esetben szállított magvak a szokványminőségnek nem felelhetnek meg. Megjegyzem, hogy az illető czéggel szemben a szállítandó fümagvak minőségére nézve sem tisztasági, sem csiraképességi, százalék tekintetében semmiféle kikötést annak idején nem tettem mást, mint megrendelő levelemben minden egyes fümagnem mellé oda jegyeztem, hogy: csiraképes, tiszta és mintaszerinti* magból... A czégnek még megrendeléseim előtt hozzám küldött egyes magmintái azonban amelyek után a tényleges magmegrendelés történt kezeimnél vannak. Kádár. Cs. I kérdés. Az elmúlt évben egy elhanyagoltan átvett gazdaságban kellő elkészítés nélkül, takarmányoknak némi biztositása szempontjából el lett vetve két tábla luczernás. Ezen luczernások hiányosak, rosszak, helyenként csak szálanként találtatik bennük luczerna. A hiány egér pusztítás, a nyári szárazság, a téli száraz fagyok, a tavaszi rohamos esők következtében beállott viznyomások s részben a kellő előkészítés hiányának, tavaszon eszközölt szántásnak tudható be. I. Az egyik tábla luczernás egy évi megtartásra lévén vetve, azon szándékkal, hogy ez évben őszszel annak felszántása után ezen táblába buza vettessék. 1. Erős megfogasoltatás folytán, vethető-e arra zabos bükköny? mi által luczernával kevert zabosbükkönyös takarmány nyeretnék. 2. Felszántassék-e az egész tábla s ebbe zabosbükköny, muhar vagy köles vettessék-e? figyelembevételével annak, hogy az után buza kerülne. II. A másik tábla luczernás, két évi tartamra lett vetve, azon kérdés merül tehát fenn, tekintve, hogy ezen táblának luczernát kellene szolgáltatni a jövő évben is, lehetséges-e egy némileg is sikérült luczernásnak előállítása azáltal, ha erős fogasolás által újból vettetik rá luczerna? Avagy czélszerübb a kiszántás? mely esetben mi volna vetendő, hogy a jövő évre is biztosittassék a takarmány s az a jövő évben felszántás folytán búzával vetessék el? Z. J kérdés. Az itteni polgári határban egy hold földet vettem, melyet útnak használok. A Köztelek "-nek ezévi 18. számában 152. számú kérdésre adott feleletre utalva a vett földnek mindkét szélét a szomszédtól 18 hüvelyk távolságra ákáczfával ültettem be és a mesgyét felárkoltattam, ugy, hogy a kiásott földet saját területemre rakattam. A szomszédok, kiknek földje az enyimmel párhuzamosan fekszik, azt követelik, hogy a fákat vetessem ki, mert ezzel idővel nekik kárt teszek; továbbá azt követelték, hogy a határárkot húzassam be és 3 lábnyi széles területet hagyjak földem egész hosszában, hogy saját földjüket egész szélességben megszánthassák. Kérem tehát velem tudatni, hogy polgári dűlőben levő földemet a szomszédétól mily minimális távolságra szabad felárkolni és hogy mily minimális távolságra ültethetem a sorfákat, mert ha eddigi eljárásom törvényellenes, azt jóvá akarom tenni. Istvándi-major. K. E kérdés. Közvetlenül az országút mellett egy 200 hold terjedelmű legelőm van, mely előbb erdő volt. Régebben, mind a közel múltban e területen a szomszédos faluból néha szekerek vonultak át és marhák hajtattak keresztül, jóllehet e falunak egy igen jó, de valamivel hosszabb utja van. A birtok bérbe volt adva és a bérlő e kihágást képező szokás ellen sohasem szólalt fel; egynéhány év óta tulajdon kezelésemben lévén a birtok, az egész terület ki van irtva és tisztítva is, igy tehenészetem és növendék marháim számára a legkitűnőbb legelői képezi, és azóta az egyes szekerek, vagy marhák átvonulását mindig megakadályoztuk. Most pedig az én községem a régebbi szokásra hivatkozván, nekem nagyobb kárt akar okozni. Ugyanis községem a legelőm túlsó szélén szintén legelőt akar szerezni és azt kivánja tőlem, hogy én egy 200 darabból álló csordájukat napjában többször ezen átengedjem vonulni. E czélból a legelőmön keresztül egy rendes széles utat akarnak vonni és ennek mentén árkokat ásni, mindezekért nekem némi pénzbeli kárpótlást ajánlván fel. E kívánság teljesítése által legelőm nemcsak két részre lenne vágva, hanem az átvonuló csordák és bikák által az én bikáim és teheneim kiszámíthatatlan kárt szenvednének. Természetes, hogy községem ajánlatáról hallani sem akarok s a legrosszabb esetben a kártalanítás melletti utvonalat csak a szélső határ mentén leszek hajlandó engedélyezni. Kérem szíves válaszukat arra nézve, vájjon jogom van-e a keresztülvonulást és területátengedést teljesen megtagadni, avagy fenti konczessziót meg kell-e adnom, amit ha lehet szeretnék kikerülni. Alsó-Ribnyicze. Gazdaság kérdés. Minő kvalifikácziót kiván a törvény a gépésztől? Miben van a különbség gépész és gépkezelő között? Tegyük fel, hogy egy gazdaságban van 3 gőzgép, nyáron két gép más-más majorban csépel, a harmadik szintén más majorban szecskavágás, darálás stb. munkát végez; a két első géppel egy-egy gépkezelői vizsgát tett egyén van, mig a harmadik 3 km.-nyire fekvő majorban lévő a gépkezelő felügyelete alat áll, szabad-e ez? Tölcsány. F kérdés. Egy dombosabb fekvésű gömörmegyei birtokra munkáshiány következtében aratógépet szükségelnék. Kérem tudatni, hogy jelenleg melyik a legjobb szerkezetű, ily partos vidékre melyik ajánlható, mi a napi munkaképessége, hány ember szükségeltetik hozzá, hol szerezhető be és mi az ára? Melinda-major. L. K kérdés. Kérem velem tudatni, hogy mi lehet annak oka, hogy a sőre a tengeri moslékot nem eszi, holott a krumpli moslékot a legnagyobb étvágygyal fogyasztja el. Tisza-Beő. R. M kérdés. I. Egy 750 holdas homoki bérgazdaságban (melyből körülbelül 100 hold a jó kaszáló rét, többi szántó) 325 hold kalászos, 125 hold kapás, 150 hold (részben zöld, részben fekete) ugar és évenkint 60 hold megtrágyázandó terület van előirva és ahol 43 hold dohánytermesztés van mennyi a szükségeltető jármos ökrök száma? mennyinek kell lennie a gulyabeli állománynak, tekintettel a megtrágyázandó területre? figyelembe veendő, 1. hogy évenkint kimustrált jármas ökör hizlaltatik és hogy 2. sem sertés, sem juhtenyésztés nincsen, 3. hogy a lóállomány drb, melyből' 5 6 ló igáztatik, 4. hogy a cselédség csekély. II. Van egy, cselédlakásokat és istállót magában foglaló nagy épület, melynek belső szélessége 5 öl és néhány hüvelyk s amely szélesség megengedi, hogy az épület hosszában két sor. jászol (ajtó-megszakitásokkal) elhelyeztessék. Tisztelettel kérdem, hogy tekintettel az I. alatt megállapítandó szarvasjószág-állományra és a drb lóállományra, továbbá a hosszfal közepén elhelyezendő kandira és 3 ajtóra hány öl hosszúságú belterület alakitandó át ezen cselédlakásokat és istállót magában foglaló épületben? Uj-Kécske. E. Gy. Felelet. Magkereskedő szállítmányának ellenőrzése a gazda részéről. (Felelet a 278. sz. kérdésre) Ritkán van a gazda abban a helyzetben, hogy hiányos magszállitás esetén a kereskedőtől kártérítést kaphasson, mert a gazda rendszerint olyan hibákat követ el ugy a vásárlásnál mint a pör folyamán is, hogy minden bizonyítékot, melyet igaz ügye védelmére felhozhatna, "Legnagyobb hibát kiejt a kezéből. önmaga ellen akkor követi el, midőn nem veszi igénybe az 1895-ik évi XLVI-ik t.-cz. védelmét, mely a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szól. Kérdésttevő gazdatársam esete azon ritkaságok közé tartozik, midőn a gazda hiteles bizonyítékok birtokában van, ennek folytán a kereskedő ellen indítandó pőrét föltétlenül meg kell, hogy nyerje. S miután gazdatársam óvatosságában odáig is elment, hogy szakértőhöz fordul a szállító kereskedő elleni bizonyítékainak elbírálása végett, nem késhetek őt a szükséges útbaigazítással ellátni a további eljárásra nézve. A kereskedő először is azt a kihágást követte el, hogy a szállítás alkalmával nem jelölte meg a magvak tisztaságát és csirázóképességét pontos százalékokban, tehát vétett az idézett törvény végrehajtó rendeletének 8. -a ellen. Azután a normálisnál szemetesebb magvakat szállított, t. i. az olasz perje normális tisztasága 92% s a szállított mag tisztasága /o volt, a szemét között 2r04 /o léha Festuca ovina mag is volt ami határozottan, hamisításnak minősítendő s a vétséget lényegesen súlyosbítja. A komócsinmag normális tisztasága 95%, a szállított magé pedig csak 85 /o. A kereskedő ellen nem csak az emiitett kihágások miatt, hanem. a rossz magnak elvetése folytán beálló kár czimén is meg keli indítani az eljárást és pedig jelen esetben a buziási főszolgabírói hivatalnál. Thaisz Lajos. Megritkult luczernásra zabosbükköny. {Felelet a 279: kérdésre.) A megritkult luczer- ' zabosbükkönyt elszórni és ezt aláboronálni nás közé egyáltalában nem lenne czélszerü. Mert a zabosbükköny kellőleg elő nem készített talajba kerülne és ennek következtében csekély termést szolgáltatna. Sokkal czélszerübb a nagyon megritkult luczernást feltörni és valamely egyéves takarmányfélével bevetni. A zabosbükkönyt azonban az idő előre haladottsága miatt nem ajánlom, legmegfelelőbbnek tartom a borsós csalamádét, mely nagy tömeget és jóminőségü takarmányt szolgáltat. A két évre szánt luczernás közé ajánlatos lesz, vagyis jobban mondva lett volna a luczerna felülszórása. A vetés előtt a talajt jó erősen fel kell boronálni és a mag elszórása után újból boronálni és lehengerezni. Megjegyzem különben, hogy nem gazdaságos eljárás 1 2 évi használatra luczernát vetni, mert az a harmadik és negyedik évben Cs. 8. szokott teljes termésbe jutni. Határkérdés. (Felelet a 280. sz. kérdésre.) nézve, hogy valamely polgári dűlőben Arra levő földet a szomszédtól mily minimális távolságra szabad felárkolni s hogy mily minimális távolságra kell a sorfákat ültetni, semmiféle törvény nem intézkedik. Jogában áll tehát mindenkinek a sajátját a legszélén felárkolni és a fákat birtoka legszélére ültetni. Sorfának és ároknak legtöbbször az a rendeltetése, hogy a határvonalat jelezze. Azért, hogy valaki jogával él, senkinek kárpótlással nem tartozik. Nem tartozik tehát kártalanítani a szomszédot azért, mert az az árok miatt egy-két barázdán nem szánthat. Ugyanez az eset pl. ha valaki a határvonalra épületet emel. Ez is akadályozza a szomszéd telken a szántást, de azért senki se követelheti az épület lebontását. Dr. Sz.

12 . m 724 Községi közút czéljára való kisajátítás. {Felelet a 281. sz. kérdésre.) Azon körülmény, hogy a község egyes lakosai a kérdéses területen jogtalanul jártak-keltek, még semmiféle igényt nem ad a községnek arra, hogy ott akármilyen utat nyisson és egyáltalán a korábban gyakorolt abuzus a tulajdonosra nézve semmiféle hátrányos következményekkel nem járhat. A korábbi visszaélések és a községnek azon mostani terve köpött, hogy a kérdéses területen marha-csapást nyisson, semmiféle összefüggés nincs és igy azt a kérdést,' hogy a község ezen tervét megvalósithatja-e avagy sem, ezektől egészen függetlenül kell megítélni. Az ilyen marha-csapás a községi (közdűlő) közutak fogalma alá esik, amelyekre nézve az évi I. t.-cz a ugy intézkedik, hogy azok hálózatának megállapítása egyes utvonalaknak fölvétele, vagy kihagyása iránt a község képviselőtestülete közgyülésileg határoz. A határozat az alispánhoz, annak határozata pedig a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető, mely ez ügyben végérvényesen dönt. A felebbezési határidő a határozat kézbesítése napjától számítandó 15 nap. Ebből világos, hogy a község csak ugy rövid uton ezen ügyben nem intézkedhetik és bármely érdekeltnek módjában áll a határozat ellen felszólalni, esetleg azt megakadályozni, akár abban az irányban, hogy a tervezett dülőut egyáltalán ne létesíttessék, akár abban a kérdésben, hogy mily irányban, mely pontokon keresztül vezettessék. S ha azután a községi képviselőtestület határozata esetleg a felebbezéspk kimerítésével jogerőre emelkedett : akkor sem hajthatja azt egyszerűen, saját hatáskörében végre a község, hanem amennyiben a dülőut kihasitása nem a község tulajdonát képező közterületeken czéloztatnék, a megkivántató területeket az évi XLI. t.-czikk 2. -ának megfelelőleg szabályszerűen kisajátítani tartozik. Tartozik tehát az alispántól a 7.. szerint az előmunkálati engedélyt kikérni. Tartozik továbbá a 31.. szerint a kisajátítási tervet elkészíteni s. azt.a 32.. értelmében a kisajátítási eljárás megindítása czéljából az alispánhoz beterjeszteni. Á kisajátítási terv a 34.. értelmében a községházánál 15 napig közszemlére teendő és annak tárgyalására határnap tűzendő ki. A tárgyalásnál jogában áll minden érdekeltnek a kisajátítási terv ellen és a felajánlott ár ellen felszólalni. A 39.. szerint kihirdetett határozat ellen felebbvitelnek van helye, ha pedig a fél; a felajánlott árral megelégedve nincs, a kártalanítás összegét a 43.. értelmében az illetékes kir. törvényszék állapítja meg. A kártalanítási eljárás során a kisajátítást szenvedőnek jogában áll nemcsak a fölhasznált földterület rendes forgalmi értékét, hanem mindazon kárait is felszámítani, a melyek reá a terület megosztásából, vagy abból háramlanak, hogy a forgalom az ő ingatlanukra tereltetett, vagy hogy ők ingatlanuknak kellő használatában gátolva vannak, sőt ilyen esetben a 13.. szerint az egész birtoktest kisajátítását is követelheti. Szó sem lehet tehát arról, hogy a tulajdonos meg nem felelő kárpótlással megelégedni tartoznék. Amint láttuk tehát, az érdekelteknek módjukban áll ugy a dülőut létesítése, mint annak iránya tekintetében befolyásukat a községi képviselőtestületnél, esetleg a felebbezési fórumoknál érvényesíteni; érdekeiket ugyanezen két irányban a kisajátítási terv tárgyalásánál képviselni és a kártalanítási összeg tekintetében is megvédelmezni.. Szilárd. Minő kvalifikáeziót kiván a törvény a gépésztől? {{Felelet a 282. sz. kérdésre.) Aki a mezőgazdaságban használatban levő u. n. lokomobilt (gőzgép) önállóan kezelni akarja, annak a gőzgépkezelői vizsgát kell letenni s annak sikeres eredménye alapján kiállított bizonyítvány feljogosítja az illetőt a lokomobilok önálló kezelésére. Ezenkívül van egy egyszerűbb vizsga, az u. n. fütővizsga, melynek alapján, KÖZTELEK, MÁJUS HÓ 1. az illető vizsgázott fűtő kezelhet ugyan lokomobilt, de csakis vizsgázott gépkezelő felügyelete alatt. A kérdésben felvetett esetben két gép dolgozhatik egy gépész és egy fűtő kezelése mellett, de már 3 km. távolságban a gépész nem bizhatja a törvény értelmében a gép kezelését' tisztán csak a fűtőre. Egy gépész közvetlen felügyelete alatt több gép is dolgozhat egymáshoz közelben, mikor a gépek tulajdonképpeni kezelését vizsgázott fűtők végzik s a gépész csak felügyel. A fűtő egyedül, önállóan nem kezelhet gőzgépet. i. S. P. Aratógép hegyes vidékre. {Felelet a 283. kérdésre.) Hogy melyik a legjobb aratógép hegyes vidékre, arra abszolút értékű feleletet adni nem lehet. Marokrakó aratógéppel a nálunk árusítottak közül bármelyikkel lehet lejtős tejületeken is jól dolgozni. Kévekötő aratógéppel, ha az aratandó termény nem gazos s az mindjárt kévébe köthető, ha elég erős igásállatjai vannak kérdésttevőnek, szintén dolgozhat mindenütt ott, hol nem túlmeredek a lejtő. A mai modern kévekötő aratógépek közt sem lehet már egykönnyen a legjobbat kiválasztani. Eddig az Adriance" és,a Deering" rendszerűek válltak be legjobban. Az előbbi, mert egészen alacsony, még talán inkább megfelelne a hegyvidékre, mert egyrészt könnyű, másrészt alacsonyabban fekvő súlypontja miatt állékonyabb. Bár ezzel korán sincs az mondva, hogy a Deering esetleg felborulna a lejtőn. Aratnak ma már olyan lejtős helyeken gépekkel, hogy e tekintetben a lehetőség nálunk is megvan. Mindenütt ott, ahol a sorbavetőgép dolgozhat, dolgozhat az aratógép is. Az Adriance" aratógépek a magyar mezőgazdák szövetkezete utján, a Deering" aratógépek Propper Samu gépraktára utján (mindkettő Budapesten) szerezhetők be., i. S. P. m m m 34. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal OMGE. közleményei Az őrlési engedélyről ' --iií. Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 719 Állattenyésztés. Ne üldözzük ugy a magyar marhát 720 Gazdasági növénytan. Czirok-üszög Gazdasági gépészet. Á Sarrazin"-féle burgonyafészekásó-gép Levélszekrény Vegyesek. 724 Kereskedelem, tőzsde. 726 Szerkesztői üzenetek Halálozás. Scharbergi Bedeus József az erdélyi szász gazdasági egylet elnöke folyó évi április hó 24-én Nagyszebenben elhunyt. Közgazdasági előadók. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Sebeő Gyula tarczali. lakost Zemplén vármegye tokaji járására, Őréi Jenő bács-puszta-debelyáki lakost Bács-Bodrog vármegye hódsági járására, Kraffszky Ferencz bozóki lakost Hont vármegye korponai járására, Vámos Károly mernyei lakost Somogy vármegye igali járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Homestead. Említettük már, hogy a házi tűzhely és kisbirtok -védelmére országos mozgalom indult meg. A mozgalom kezdeményezője Szabadka városa volt, amelynek törvényhatósága elhatározta, hogy az országgyűléshez és a Hibás tengerimoslék. {Felelet a 284. sz. kormányhoz felterjesztést intéz és ennek támokérdésre.) Ha a sőrék a tengerimoslékot nem gatására az összes törvényhatóságokat megke-. akarják megenni, midőn a burgonyamoslékot resi, hogy a magyar gazda megélhetésére szükjóízűen fogyasztják, akkor ennek oka nem séges mennyiségű földterület vidékek és a föld abban keresendő, mintha a burgonyamoslék természettől fogva Ízletesebb lenne, mert ter- termőképessége szerint 5 10 holdnyi terjedemészettől fogva éppen ellénkezőleg a tengeri-, lemben és az ennek megmunkálására szükséges moslékot mondhatjuk táplálóbbnak,, természet- igavonó jószágai és gazdasági eszközei a fogszerűbbnek és mindenesetre izletesebbnek is, lalás és végrehajtás alól kivétessenek s azok, mint a burgonyamoslékot. így tehát a kérdéses illetve haszonvételeik sem végrehajtási zárlat esetben csak azt tételezhetjük föl, hogy a tengerimoslék nem volt normális, mig a bur- alá nem vonhatók, sem pedig birói árverésen eladhatók ne lehessenek, ugy mint az évi gonyamoslék normális lehetett. Mármost csak az a kérdés, hogy mikor nem normális, illetőleg, LX. t.-cz. a tisztviselők_ fizetésére és a kézmühogy mikor abnormális a tengerimoslék, iparosok munkaszereire elrendeli, törvény alkota tengerimoslék abnormis akkor, ha romlott tassák, illetve az évi végrehajtási törvény (penészes, dohos) tengeri után származik, vagy e rendelkezéssel kiegészíttessék. Az ezen érteha a tengeri czukrositásához használt maláta romlott; továbbá ha a tengerimoslék etetés előtt lemben szerkesztett felirat alapján legközelebb az ország valamennyi törvényhatósága foglalhosszabb ideig áll, mert a moslék kitűnő táptalajul szolgál a mikroorganizmusoknak, melyek kozni fog a homestead kérdésével. Hogy azona levegőből a kihűlt moslékba jutva, rohamo- ban ellentétes részről sem maradjon szó nélkül. san szaporodnak benne s csakhamar mega nemes eszme, egy a legeslegszélsőbb mersavanyitják ős rossz izüvé teszik azt; abnormis a tengerimoslék akkor is, ha tisz- kantil" irányban szerkesztett újság múltkori, első czikkében miután. elismeri a homestead tátlan edényekben tartogatjuk, vagy ha a kihűlt és többé^kevésbbé megsavanyodott moslék fontosságát bizonyos irigységgel mondja, a réz, horgany vagy ólomvezetékekben meg- hogy az csakis a földmivejőosztályra volna alrekedve, egy darabig áll, mely esetben a kalmazható, s igy szakadást idézne elő a földmoslékban képződött savak a fémcsövek anyagát támadják meg s azokkal mérges vegyülete- mivelő és á nem földmivelő társadalomban. ket alkotva, émelygős izüvé teszik a moslékot; Mintha bizony azt a szakadást" már régen végre abnormis a moslék akkor is, ha a szeszt nem tapasztalnánk? Azután meg éppen az rosszul desztilálják le róla, mely esetben az iparos, kereskedő nem panaszkodhat, ő neki alkohol szokatlan szaga riasztja el az állatomegvan a joga exisztencziája minimumához. Az kat attól, hogy sok moslékot igyanak." Egyesült-Államok meg élő példa arra, hogy a így láttatlanban persze nehéz megmonhomestead nemcsak hogy' szakadást nem idéz dani, hogy a fölsorolt okok melyike idegeníti elő a társadalomban, de sőt közelebb hozza el a sőréket a tengerimoslék ivásától, de ha a földmivelőt az iparoshoz, a kereskedőhöz. De kérdező az emiitett irányokban kutat, valószínűen megtalálja az igazi okot is. hát régi dolog az, hogy ami ' eszme születik, Gselkó. legyen az bármilyen megokolt és fontos, ismerjék el mint annak a bizonyos czikknek az irója is elismerte hogy szükséges; ha m m

13 34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ nem bizonyos körökből indult ki a mozgalom, azt ütni kell, bármilyen üres szavakkal is. A mi részünkről csak üdvözölni tudjuk a homesteadintézmény életbeléptetésére irányuló mozgalmat, mert bizony nagy szükség van arra. Veié elejét veszszük a földmivelő-osztály kizsákmányolá- Törvény a dohánykertészekről. Május 15-én lép életbe a földmivelési miniszternek a dohánykertészekről szóló XXIX. t.-czikke, melyben átmeneti intézkedésként megállapítja a miniszter, hogy a törvény életbeléptének napja előtt a folyó termelési évre kötött szőrződések érvényesek s hogy az e napon tényleg folyamatban levő vitás ügyeket még a régi szabályok szerint kell elintézni. Az uj törvény végrehajtása tekintetében nagyrészt az II. t.-cz. végrehajtására vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az uj intézkedések közül kiemelendő: ha a termelő a törvény által megállapított munkásvédelmi szabályokat ismételten megszegi, a hatóság hivatalból köteles a földmivelési miniszterhez felterjesztést intézni, hogy a termelési engedély az ilyen termelőtől megvonassék. A munkásvédelmi szabályok közül figyelmet érdemelnek a következő intézkedések: A dohánykertész járandóságát szeszes italokkal vagy áruczikkekkel egészben vagy részben megváltani, utalványnyal vagy bárczával fizetni, abból a termelőnek saját követelésein, továbbá a dohánykertész állami, törvényhatósági, községi, egyházi és iskolai adótartozásain kivül, bírósági vagy hatósági letiltás eseteit kivéve, a dohánykertész beleegyezése nélkül bárki követeléseinek fedezésére bármit levonni, a dohánykertészt arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czikkeit, eszközeit a termelőnél, vagy általa kijelölt egyénnél vásárolja, az adott előleg, kölcsön után kamatot szedni, vagy ezek értékéről váltót venni tilos. A dohánykertész járandósága terhére beszerzett élelmi, élvezeti, ruházati czikkeit, az eszközök árát, melyre előleget, kölcsönt nyert, nem a termelő által önkényesen megállapított árak, de a rendes piaczi árak szerint lesz visszfizetendö, illetve felhasználható. 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják azt a termelőt vagy megbizottját, á ki a dohánykertészének a dohány mivelésére szánt területen haszonbérbe, részes mivelésre, használatra átengedett ingatlanáért a szokásos ellenszolgálatnál aránytalanul nagyobbat köt ki, vagy ki kertészétől oly terhes ellenszolgálatot követel, melyek ennek anyagi romlását okoznák. A budapesti tőzsde szaktanácskozása. A budapesti áru- és értéktőzsdén április 29-én szaktanácskozás volt ama kérdés fölött, hogy az áru-szokások módosittassanak-e abban az irányban, hogy ha a szállított buza minőségi súlya 76 kg.-ot meghalad, a vevő a minőségi különbözetet megtéríteni tartozik-e és ha igen, mily mértékben. Mint a ga'dákat is érdeklő ezen szaktanácskozást, nagyjában szükségesnek tartottuk tájékozásul iü közölni. Komfeld Zsigmond elnök az értekezlet czéljainak ismertetésében elmondja, hogy a gazdák körében már régebben fdlmerült a kívánság, hogy az áruüzleti usance-ok 16. szakasza módositassék; legújabban a biharmegyei gazdasági egyesület fejezett ki ezirányban óhajtást. Mielőtt a tőzsdetanács sának, munkakedvet öntünk a kisemberbe, elvonjuk figyelmét a szocziálista törekvésektől, a kérdésben határozna, szükségét látta, hogy meghallgassa a kérdésre nézze fenforgó véleményeket útját álljuk a kivándorlásnak és hozzákötjük és azért hivta egybe a mai szakta- nácskozmányt, amelyre meghívták az Országos ahhoz a röghöz, amely nélkül ő a társadalomra Magyar Gazdasági Egyesületet is, amely átiratban nézve megszűnne létezni. á. e. kijelentette, hogy a szóban forgó usance-módositást szükségesnek tartja, mivel pedig ezzel nézete- szerint ki van merítve.a kérdés, azt hiszi, hogy magát az ankéten képviseltetni felesleges. Az elnök kéri a biharmegyei gazdasági egyesület képviselőit, szíveskednének álláspontjukat kifejteni. Tisza István gróf beszédében kifejti, hogy a fedezetlen határidőüzlet eltörlésére irányuló mozgalommal a biharmegyei gazdasági egyesület nem ért egyet, mert a fedezetlen határidőüzletre a gazdának van szüksége, oly értelemben, hogy az a kereskedőnek rendelkezésére álljon, aki csak igy lesz képes az aratás után jelentkező nagy tömegeket árcsökkenés nélkül értékesíteni. Lehetőleg közel kell hoznunk azt a typust, amely határidőüzletek kötésénél alapul vétetik ahoz, amely a valóságban legnagyobb mennyiségben áll rendélkezésre. Igyekezni kell, hogy a határidőüzlet oly búzára szóljon, amely a budapesti tőzsdén beszerezhető és könnyen értékesíthető legyen. A biharmegyei gazdasági egyesület, mikor ebből a szempontból vette bírálat alá a kérdést, arra a meggyőződésre jutott, hogy az őrlési forgalom megszüntetése folytán beállott helyzetnél fogva a szoros összefüggés az effektív piacz szükségletei és a határidőüzletek alapjául szolgáló typus között megszűnt. Egy lépést már tett a tőzsdetanács : elrendelte a magyar buza külön jegyzését. A másik lépés : a határidőüzleti typus leghelyesebb megállapítása. A biharmegyei gazdasági egyesület nézete szerint a keverék is számbavételt igényel. Erre újból felhívja a figyelmet, hogy ám legyen megengedve bizonyos keverék az áruban, de mondassék ki, hogy amennyiben ez a keverék egy bizonyos minimális számot meghalad, az értékkülömbözet és a rostálási költség megtérítésének van helye. A szokvány búzát arra a nivóra kell megállapítani, amely a pesti forgalom igényeinek megfelel. Á Fővárosi Malomegyesület képviseletében Schivarez Ármin indítványozza, hogy 77 kg.-ig ne adassék- bonifikáczió, teljes 77 kgnál a bonifikáczió 10. fillér; kg.-ig pedig minden fél kg. súlytöbblet után mm.-ként 5 fillér legyen; 79 kg.-on tul pedig megszűnnék a bonifikáczió. A keverék kérdésében csatlakozik Tisza István gróf nézetéhez, de javasolja, hogy van itt szó; az ilyen mindig csak fiaskóval végződhetik. Minden szolid üzleti faktor előtt csak egy szempont jogosult: megnyitni a terrénumot arra, hogy a természetes árképző tényezők a maguk természetes utján befolyásolják az árképződést és elhárítani ennek minden akadályát. Az usance szabályok ma már nem felelnek meg teljesen azon igényeknek, amelyeket az effektív üzletben a buza iránt támasztanak. Hozzájárul ahhoz a felfogáshoz, hogy a bajok egyik főoka, ha nem is spekulácziónak, de az üzleti kedvnek a megzsibbasztása; de épen ebből a szempontból is kedvezően fog hatni a határidőüzlet rendes lebonyolítása akadályainak az elhárítása. Az az aggály, hogy a gazdák zöme jövőre a határidőüzlethez fog folyamodni, tárgytalan, mert hiszen a gazdák 99 százalékának pénz kell, amit másképen nem láthatnak, mint ha kereskedőnek adják el az áruját és ez végzi azokat, amik a határidőüzlet rendes korolláriumai. De ha be is következnék ez, ez a kereslet és kínálat közötti viszonyt meg nem zavarná. Általában ugy hiszi, hogy a reform kihatását az életre túlbecsülik. A bonifikáczió mérvét illetőleg csak elvi szempontoknt juttat érvényre. A bonifikáczió, meggyőződése szerint, sem több, sem kevesebb nem lehet, mint akkora, amekkorát átlagos búzánál egy kg. minősi sulykülömbség az effektív üzletben képvisel. Attól az aggálytól, hogy a kereskedőnek, ha a külföldre visz ki búzát, nem lesz aki megtérítse a bonifikácziót, nem kell tartani, mert csak kivételes esetben fog előfordulni, hogy a kereskedő effektive kifelé szállítandó fajbuzát határidőben szerezzen be. Ami a rostálás kérdését illeti, a mai gazdálkodási rendszer mellett egész kivételes dolognak tartja, ha valamennyire helyesen gazdálkodó uradalomban a Zusatz olyan magasságot ér el, amilyent itt az értekezleten emiitettek. A keverék maximumát suly szerint óhajtja megállapittatni. A Malomegyesület indítványáról szólva, amely szerint 79 kg.-on felül bonifikáczió ne adassék, kijelenti, hogy ez az indítvány a gyakorlatban nem fog sulylyal bírni, mert a 79 kilón felüli buza egyéb kvalitásai folytán is jóval magasabban fizettetik meg, mint az itt kontemplált bonifikáczió. Többek felszólalása s az Országos Magyar Gazdasági Egyesület átiratának felolvasása után az elnök azon reményének adva kifejezést, hogy a tőzsdetanács ebben a kérdésben meg fogja találni azt az utat, a mely az egyetemes gazdasági és országos. érdekét fogja szolgálni, az ülést berekesztette. Magyar szőlő- és gyümölcstermelők szövetkezete alakulóban. Á magyar szőlőnagybirtokosoknak f. évi január hó 21-én a Köztelken tartott országos értekezlete tudvalevőleg elhatározta, hogy egy csemege-szőlő- és gyümölcskiviteli szövetkezetet alakit, e végből egy végrehajtó-bizottságot küldött ki a szükséges a keverék suly szerint állapitassék meg. Több előmunkálatok végzésére. A szövetkezet alakításának előmunkálatai már annyira haladtak, hogy pro és contra hozzászólalás után ismét Tisza István gróf emelkedik válaszra. Azt véli, hogy a kereskedői az alakuló ülést legközelebb egybe fogják hivni. körök egy A szövetkezet megalakulása 20 ezer korona részének idegenkedése a Biharmegyei Gazdasági értékű üzletrész jegyzésétől tétetett függővé, Egyesület javaslatáról csakis félreértésen egy üzletrész ára 100 kor. Üzletrészeket jegyez- alapul. Nem mesterkélt áremelési kísérletről tek eddig: Rohonczy Gida 1500 koronát., A legjobb franezia és magyar luczernamag, vörös lóheremag-, biborliere, muharmag-, pohánka, mustármag, gomborka, taraszi-repcze, tengeri félékből: alesuthi, székely, Pignoletto, Cinquantino, továbbá takarmányrépamag mint: oberndorfi, eckendorfi, olajbogyóalaku, VÖrOS IVIammuth, valamintral'ftaliáncs és rézgálicz legelsőrendü minőségben, a legjutányosabbankaphatók MAUTHNER ÖDÖN os. és kir. udv. magkereskedésében BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. sz., VI., Andrássy-ut 23. sz.

14 726 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. tövisi Rácz György 400 kor., Szobonya Bertalan 100 kor., Bende Miklós loö.kor,, Magyar szőlőtelepitő részvény-társaság 500 kor., Ormódi Béla 400 kor., Baross Károly 200 kor., Károlyi Imre gróf mágócsi uradalma 500 kor., Nagykikinda város 400 kor., Magyar élelmiszer szállitó részvény-társaság 2000 kor., Barcsay Károly 300 kor., Kaufmann Ignácz 200 kor., Szenpály Istvánné 100 kor., gróf Teleki Józsefné 500 kor., gróf Teleki József 100 kor., Bosconi Lipót 400 kor., Perényi Jenő 100 kor., Pólya Béla 100 kor., Molnár Lajos 100 kor., báró Wodianer Albert 100 kor.,' Lengyel Antal 200 kor., Halm Sándor 100 kor., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete 100 kor. Küszler Henrik 500 kor. Oppenheim E. és H kor., Mathiasz János 400 kor., Scháfier Lajos 100 kor., Veverán József 100 kor., Berényi Jenő 100 kor. Derecskey Károly 100 korona. Luxiislóvásár. Folyó hó 28-án nyílott meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" ellenőrzése alatt rendezett idei 2-ik tavaszi luxuslóvásár, melyre jóval több és minőségileg is sokkalta kiválóbb anyag hozatott fel, mint a márczius havában rendezett I-ső tavaszi luxuslóvásárra. Fölhozatott összesen: 405 darab ló. Ezen a vásáron is dijaztatott a fölhozott anyag s összesen 11 dij osztatott ki 2400 korona értékben. A bírálati munkálatokat az OMGE." által kiküldött biráló-bizottság végezte, melyben résztvettek, gróf Andrássy Sándor elnöklete alatt Lossonczy Iván, gróf Szapáry Iván, gróf Szapáry Pál, Somssich Andor, Kovács Sebestyén Endre, Egán Ede, Ágoston Elek és Jeszenszky Pál. A jury ítélete alapján dijat nyertek a következők: Négyes fogatok közül: I. dij : Dőry Ödön 78., 79.,' 80. és 81. k. számú fogata. II. dij: gróf Vass Jenő 122., 123., 124., 126., k. számú fogata. Dicsérő oklevelet nyertek: Dőry Jenő 72., 73., 74., 75. k. sz. fogata és Fáy Béla 63., 64., 65., 66. k. számú fogata. Hintós kettős fogatok közül: I. dij: Brúder és Keller 153., 154. k. sz. fogata. II. dij: báró Harkányi János 343., 344. k. sz. fogata. III. dij: gróf Apponyi Géza 101., 102. k. sz. fogata. Jukker kettős fogatok közül: I. dij: Dőry Jenő 74., 75. k. sz. fogata. II. dij: báró Hornig Viktor 362., 363. k. sz. fogata. III. dij : gróf Keglevics Gyula 23., 24. k. sz. fogata. Dicsérő oklevelet nyert: Vadas József 159., 160. k. sz. fogata és Fischer Miksa 7., 8. k. sz. fogata. Hátas lovak közül: I. dij: gróf' Zichy Béla 401. k. sz. paripája,. II. dij: Fáy Halász Gida 342. k. sz. paripája, III. dij: Beretvás Endre 339. k. sz. paripája. Kenderkikészitő telep Csabán. Az Alföld gazdáira fontos intézmény, egy körzetükbe eső kenderkikészitő telep létesítéséről, veszünk hirt. Czélja lesz ennek, hogy egyrészt a termesztők a nyersanyagot könnyebben értékesíthetik, másrészt, hogy ennek folytán a hasznos ipari növények termesztése is lendületet fog venni. A földmivelésügyi miniszter elősegíteni akarván a telep mielőbbi felállítását, a napokban értesítette Békés vármegye főispánját, h >gy a Csabán létesítendő kernderkikészitő telep czéljaira 24,000 korona államsegély utalványoz. Tojáskivitelünk. Tojáskivitelünk az évi métarmázsáról métermázsára emelkedett a mult évben, ami, ha az értékegységet veszszük alapul, közel 34 millió korona értéknek felel meg. A statisztika szerint főpiaczaink voltak Ausztria 229,981, Németország 135,589, Hamburg 16,555 ós Anglia 21,488 métermázsával. Az előző évhez emelkedett akivitel Ausztriába 18,851, Németországba 38,246, Hamburgba 3944.és Angliába 2713 métermázsával. A valóságban angliai kivitelünk sokkal nagyobb volt, mert a Németországba és Ausztriába szállított tojás-igen jelentékeny kontingense tranzitó-áru volt s tovább ment Angliába. A német kivitelünkben mutatkozó nagy emelkedés éppen Anglia jelentékenyebb vételeire vezethető vissza. Tudvalevőleg Anglia miként általában az élelmiszerekre nézve a tojásfogyasztást illetőleg is a legfontosabb piacz. Igy a mult évben a tojásbevitel Angliába 5.400,000 font sterling, azaz 130 millió korona értékű volt. Főbeviteli országok voltak : Oroszország 1.109,533, Németország (ahonnét a magyar tojás is érkezett) 1.016,719, Dánia 923,551, Francziaország 868,133, Belgium 733,453, egyéb országok 750,000 font sterling. Az aratási kilátások Németországban. A vetések állása a német birodalomban, az április közepén kiadott hivatalos jelentés szerint nem a legkecsegtetőbb aratási kilátásokra enged következtetni. A jelentés szerint kitelelés stb. végett őszi búzából 22'6, őszi tönkölyből O'l, őszi rozsból 2'9, lóheréből 4'4, luczernából 1'8 százaléka a bevetett területnek szántatott alá. A jelentés súlyos károkat konstatál különösen Nyugati Poroszország, Pomeránia, Posen és Brandenburg tartományok egyes vidékein. Az őszi buza jelentékenyen rosszabbul áll, mint a mult év április havában. Az aratás mondja a jelentés részben helyrehozatlanul odaveszett a mezőgazdaság általános helyzete^ vigasztalan. Ezek folytán a buza ára a terménytőzsdén 2 márkával emelkedett. Gyógynövény-palánták beszerzése. A gyógynövények termesztése iránt kezdődnek érdeklődni hazánkban is, de korántsem oly mértékben, hogy azon szükségletnek, a mely hazánkban a szárított gyógy- és műszaki növényekből a gyógy- ós műszaki czélokra igényeltetik, megfelelne, hanem kell importálni vagy beérni, ha nincs. A gyógynövények telepeinek létesítésénél, az ezeket termeszteni óhajtóknak kezére jár ugy a szükségelt palántával, mint utasítással Agnelli József plébános Csári, posta Sasvár Nyitra megye. Az évelő gyógynövények egy évet betöltött erős és szép palántával szolgál. Ez által nemcsak elősegíti a gyógynövények telepeinek létesítését, de a legtöbb esetben lehetségessé teszi a telep létrehozását. Ezenkívül nemcsak hogy elesik a termesztés kezdőjénél a bajlódás a palánta.szerzésével, de ily Ítész palánta által a termeszteni óhajtó egy évet nyer. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére" czimü kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. Megjelent az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az TJjlaki Uradalom Üzleti berendezése a, Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők. KERESKEDELEM,TŐZSDE. (Guttmann Budapesti gabonatőzsde. és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, április 27. Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára borús volt. Csapadék is gyakrabban fordult elö és e mellett a hőmérséklet alacsony maradt, ugy hogy a tavaszias jelleget teljesen nélkülözte. Csupán a hét végén derült ki az égboltozat. A vetések fejlődésével általában meg vannak elégedve, de tartósan enyhe, napos időjárás volna kívánatos. A vízállás valamivel csökkent. Külföldön az időjárás enyhébb és száraz volt és a vetések fejlődése nagyobbára jó. Csupán Németországban valamint Amerika egyes részeiből érkeztek panaszok. A külföldi piaczokon a hangulat szilárd és á forgalom is élénkebb volt, az irányzat azonban nem alakult egyöntetűen és csak ott volt intenzivebb, a hol erre a; vetések kedvezőtlen fejlődése direct alkalmat adott. A kiinduló pontot Északnémetország képezte, a hol a terméskilátások nagyon silányak. Erős fagyok nagy károkat okoztak és egyes vidékeken a bevetett terület 30 60% kiszántását vonták maguk után, e mellett a tavaszi vetési munkálatokkal is erősen késtek. Délnémetországban sem teljesen kedvező a vetések állása, habár a hivatalos jelentés az összbirodalom terméskilátásait illetőleg kevésbbé pesszimisztikus. A spekuláczió azonban nagyobb vételeket eszközölt és az árak is gyorsan emelkedtek, ugy hogy az árak a mult héthez viszonyítva 7 m. magasabbak. A tengerentúli piaczok ugyancsalt erősebb mérvben reagáltak a német jelentésekre. Az ország belsejéből érkezett panaszok, a látható készletek feltűnő mérvben apadása és jó kiviteli kereslet ugyancsak szilárditólag hatottak, különösen a prompt búzára, mely 5 c. magasabb, mig a későbbi határidők csak mérsékeltebben javultak. Az angol piaczok az amerikai jelentések hatása alatt állottak, habár az emelkédést csak óvatosan követték. A franczia piaczokon is csak nehézkesen fordult jobbra a hangulat, de az általános áramlat elöl ki nem térhettek. A többi continentalis piaczokon a fogyasztási viszonyok valamivel jobbak voltak és az irányzat szilárdan tartott. Nálunk a kereslet buza iránt emelkedő árak mellett kedvező volt és a forgalom is élénken alakult ; árjpa és zab iigviim-sak szilárd. Az áprilisi Felmondások e héten mm. buza, 6500 mm. rozs és 7000 mm. zab szállítási bejelentésével végett ért. Az üzleti forgalomról a következőket jelenthetjük : Buza szilárd irányzatban indult; A kedvező kínálat daczára a malmok tartósan jó keresletet tanúsítottak és az árak már az első napokban is nagyobbmérvü forgalom mellett emelkedő irányzatot követtek. Átmenetileg az üzlet ellanyhult ugyan, a kereslet azonban a hét második felében ismét jó volt és a. tulajdonosok fokozatosan, habár mérsékelt, további áremelkedéseket érhettek el. Finom búzák különösebb figyelemben részesültek, egyenlegként az árak körülbelül 15 fillérrel javultak, mi mellett az összforgalom 200,000 mm.-át tesz ki. A statisztikai hivatal jelentése szerint a hetihozatal 132,00., elvittek 23,000 mm.-át. Rozs e héten is csak csekély érdeklődéssel találkozott és a gyenge forgalomon kizárólag a helyi fogyasztás vett részt. E mellett csak jobb és finom minőségű áru volt értékesíthető, gyenge áru alig volt elhelyezhető. A mérsékelt kínálat daczára az árak alig tartottak és minőség szerint budapesti paritásra '20, prima áru K.-ig jegyez. Nyiri származékokban nem volt forgalom. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) tartósan szilárd irányzatú volt. A kínálat ugy' vasúti mint hajóáruban szórványos, mig a fogyasztás élénk keresletet tanúsít és naponként magasabb árakat engedélyezett. A mult héthez viszonyítva az árak 60 fillérrel emelkedtek és minőség szerint budapesti paritásra , helyben 13'80 K.-ig jegyeznek. Állomásokon átvéve nem volt forgalom. Zab gyengén van kinálva, mig a kereslet élénkebben alakult.' Különösen jobb és finom áru találkozott jó érdeklődéssel és kellemes hangulat mellett az árak 20 fillérrel javultuk. A forgalom összesen körülbelül 5000 mm, és szin és tisztaság szerint 13"40 14'20 K.-ig fizettek helyben. Tengeri tiszavidéki állomásokon jól volt kinálva, a nélkül azonban, hogy megfelelő érdeklődéssel találkozott volna. Az árak azonban változatlanok és relaczió szerint 9'60 10'20 K. jegyeznek. Győr és a Dunán felfelé való elszállításra nagyobb tételek körülbelül 50,000. mm. keltek el és néhány fillér ráfizetéssel. májusi kötések ellenében cseréltettek. Budapesti paritásra az árak keveset változtak és csak a hét végével valamivel kellemesebb az irányzat, mi mellett 10'60 641/a K. fizettek. Kőbányán 10'80 84'/a K. yolt elérhető.^ Olajmagvak: Készáru káposztarepeze nincs kinálva. Káposztarepczében augusztusra kedvezőtlenebb időjárásra és szilárd külföldi jegyzésekre emelkedő volt és 28 K.-ig köttetett. Ma K. jegyzünk; vadrepeze 14 15, gomborka K.jegyez ; lenmag 33 35, kendermag budapesti paritásra 20 K. jegyez helyben. Hüvelyesek: Bábban nem volt forgalom és az árak csökkenők. Szerb ajánlatok továbbra is bővebben vannak a piaezon. Fehér törpebabot Gyöngyösön. Félegyházán 18, fehér gömbölyübab. Mohács, Baja, Zomboron 15-20, Barnababot Kalocsán 12.70, N.-Károly K. jegyzünk. Erdé!\i b;ib minőség és reláczió szerint K. között jegyez. Köles alig volt forgalomban, oláh áru á K. jegyez vám nélkül 3 hóra helyben, mig hazai árut 9. 10'20 K. készpénzen jegyzünk helyben. Bükköny el van hanyagolva. Budapesti paritásra kb K. jegyez. Muhar budapesti paritásra 15 K. Napijelentés a gabonaüzletről április 30. A vetések fejlődését kedvezően befolyásoló meleg, igazán tavaszias jellegű időjárás mellett ismét lanyhábbra fordult az üzlet. Mig az ország egyes részeiből drótféreg- és fagykárokat jelentenek, másoldalról kitiinő termésküátásokkal kecsegtetnek s ezeket összevéve a vetéseket illetőleg általánosságban meg lehetünk elégedve. Az amerikai tőzsdék - a látható búzakészletek IVa millió bushelnyi apadása daczára ma 2 czentig olcsóbb jegyzéseket küldtek és ezen áresést a Kaliforniában beállott és a vetések fejlődésére nagy befolyással biró nagymérvű esőzésekkel okadatolják. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a tegnapi nap folyamán összesen 48,444 mm. buza, 17,690 mm. zab és "23,146 mm. tengeri érkezett Budapestre.

15 KMH 34. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HÓ Készbuza ma jó kínálat és ugyanolyan vételkedv mellett lanyha irányzatot követ; elkelt körülbelül 30,009 métermázsa, tíz fillérrel olcsóbb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki: , 15.8C , mmázsa 79 kg korona 3 ho o , , i5.4o, 400 Szarvasi: 6500 Újvidéki: 70C0 B.-almási: Rozsban csendes irányzat mellett az árak nem változtak. Helyben és helybeli egyenértékre 15 koronát, elsőrendű mmosegu aruert korsnás készpénzárakat. fizetnek azonnali szállításra. A hozatalok jelentékenyen emelkedtek, ellenben Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat a fogyasztás megcsökkent. és árak jól tartottak. -Helyben 13'40 koronát, jobb áruért 13'80 koronát jegyzünk. jük. Húsfélék : vidékről felküldött marhahús elejét Üzletmenetünk részleteiről a következőket jelent- Zabban az irányzat ma csendesebb, árak nem 70 76, hátulját 76 92, a borjut egészben hosszan változtak. Minőség szerint helyben koronát filléren értékesítettük kgként. A nehéz bárány jegyzünk,- elsőrendű áruért koronáig fizetnek. párját a gyengébb Sertések szalonnástól Tengeri mérsékelt kínálat mellett csendes, árak 88 92fillérenértékesíttettek kilónként. Őzbak nem változtak. Azonnali szállításra budapesti egyenértékre 10-60, korona érhető el, Kőbányán koronát Tojásban : Prima áru K. áron volt filléren volt forgalomban. fizetnek. Állomásokon: Gyoma 9'95, Kenderes 9'95, forgalomban. Karczag 10, Dévaványa 9"80, Török-Szent-Miklós ÍO'IO A baromfiüzlet is fellendült. Leginkább volt és Nagy-Kikinda 9-90 koronát követelnek. keresve az idei baromfi, melyből csirkék 2'20 2'40, Szeszüzlet. A szeszüzletben e hétnek elején a forgalom meglehetős élénk volt és főleg a nagykereskedők vételkedve folytán több tétel nyers ésfinomítottszesz kelt el változatlan áron. Helybeli fmomitógyárak részéről finomított szesz adózva K., adózatlanul K. kelt nagyban. Vidékifinomitógyárakés szabadraktárra finomított szeszt azonnali, valamint májusi szállításra 44. K. ab állomás adózatlanul ajánlottak és több tartány zárulva is lett. Adózottfinomítottszesz 116. K. kelt. Elesztőszesz K. adózva és K. adózatlanul jegyeztetik. Denaturált szesz nagyban K. kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz élénken volt ajánlva, de gyér vételkedv folytán csak fillérérttalált vevőre és igy több tartány azonnali szállításra K. kelt el felsőmagyarországi állomáshoz szállítva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten K. Bécsi jegyzés korona kontingens nyersszeszért. Felhozatott a szokott községekből 153 szekér réti Prágai jegyzés korona adózott és széna, 20 szekér muhar, 18 szekér zsupszalma, 13 szekér alomszalma, 1 takarmányszalma, szekér tengeriszár, korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre e hétnek elején néhány tétel finomított szeszt vásároltak. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz Élesztőszesz Nyersszesz adózva Í Denaturáltszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak ólomzárolása. *). Budapest, április 28. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az idényben, azaz évi julius hó 1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket olomzárolta: Ólomzároltató fél Mauthner Ödön, Budapest M. Mezőgazdák Szöv., Budapest Haldek Ignácz, Budapest Frommer A. H. ut., Budapest Deutsch Gyula, Budapest Klein Vilmos, Szatmár Ifj. Freund Sámuel, Szatmár... Boross és Szalay, Budapest... Kohn Mór fiai, üzon Arnstein és Handley, Szombathely Beimel és fia, Budapest.. Lamberger Károly, Budapest... Kramer Lipót, Budapest Funkelstein József, Arad Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat Singer Zsigmond, Budapest Badwaner és Bónai, Budapest Szávoszt Emil, Budapest Gróf Teleki Arvéd, Drassó Klein Vilmos örökösei, Temesvár Schmeichler testvérek, Bécs... Nöthling Vilmos, Budapest... Weisz Albert, Ököritó Hummer Mihály, B.-Gyarmat a káros amerikai herei ólomzárolja. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése április 24. libák koronával keltek el páronként. Elsőrendű tyúk koronával értékesíttetett páronként, ezekből a hozatalok nagy részét szerb áru képezte. A vajüzlet állandóan kedvező. Eladtunk prima tejszövetkezeti teavajat nagyban , másodrendű árut , főzővajat koronán kilóját. Édes tehén túrót 20 24, kiváló minőségűt 28 filléren kilóját. Zöldségfélékből a spárga küldemények a szükségletet teljesen fedezték. Eladásra került szóló spárga , közép fillérenkilója. Idei zöldbab K. kgként, virágkel 16 20, karalábé 8 16, saláta 2 3, salátának való ugorka minőség szerint 40 60fillérértkerült eladásra nagyban s drbonkónt..rozsaburgonya és pedig I-rendü válogatott áru , II-rendü '00 koronával kelt el teljes vagonrakományokban 100 kilogrammonként. Vágott baromfi keresett,j, hozatalok kisméretűek, elkelt tyúk , kappan fillérértdarabja. Budapesti tokannányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza április 30-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztélek" részére.) 12 szekér egyéb takarmány (luczerna, zabosbükköny, sarjú, stb.) 4 zsák szecska. A forgalom lanyha. Arakfillérekbenq-ként a következők: réti széna , muhar , zsupszalma , alomszalma , takarmányszalma , tengeriszár, egyéb takarmány, zabosbükköny , lóhere, luczerna , köles Állatvásárok. Budapesti szurómarhavásár április hó 26-án. A székesfővárosi közvágóhii, és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott : belföldi 1527 db, eladatott 1527 db, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék éléjjorju 8 db, eladatott 8 drb, élő bárány 32 db, eladatott 32 db ; ölött belföldi drb, eladatott drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, béesi ölött drb, eladatott drb, növendék borjú drb. eladatott drb, ölött bárány 149 drb, eladatott 149 drb, élő kecske gödölye drb, eladatott drb. A vásár hangulata élénk volt, készlet mind elfogyott. Arak a következők: Élő borjuk : belföldi - koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, 50' 79' koronáig, kivételesen 82 koronáig súlyra, galicziai, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. i koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú, : koronáig, kiv. koronáig drbkint, koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány 9' 13' koronáig páronkint, ölött bárány 10" 15 koronáig párja. Budapesti juhvásár. (1901. április hó 29-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi h' Ult ürü 668 darab, eladatott 668 drb, feljavított ju.uk 221 drb, eladatott 221 drb, kisorolt kosok drb, eladatott darab, kiverő juh 100 drb, eladatott 100 drb, bárány drb, eladatott, kecske db, eladatott db, boszniai, eladatott db, szerbiai, eladatott db. angol keresztezés, eladatott db, romániai, durvaszőrü db, eladatott db. A vásár hangulata élénkebb volt, az árak a nagyobb felhajtás következtében 2 3 fillérrel kg.-kint csökkentek. Árak a következők : Belf. hizl. ürü ( ) K. páronkint, ( ) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok K. páronkint, 3S 40 ( ) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint,. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh K.-ig páronkint, K.-ig 100kl. élős. sz., bárány K, kecske K. páronkint, durvaszőrü. K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai K. páronkint, angol keresztezés K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai K. páronkint, anyajuhok K. páronkint,.. K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Bécsi sertésvásár április 30-án. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a Köztelek" részére). Felhajtás: 5990 lengyel, 6833 magyar összesen drb. A vásár vontatott volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima fillér kivételesen fillér, közepes fillér könnyű fillér, süldő fillér. - Mezőgazdád figyelmébe! * Elismert kitűnő hazai gyártmány! 1600 gözcséplökészlet (izemben! ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, KÜLSŐ VÁCZI-UT 7. SZÁM. 2Va, 3Va, 4, 4Va, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. Magánjárók (uti mozdonyok.) Kérjükminden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ. Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik- I

16 728 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. ISTAHEL és LENNED, Triör és lemez-lyukasztó-gyár Budapesten. I Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törek- I rostákat vas vagy aczéllemezböl, áfából készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a töreknek m tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a I rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság.. horgany-, vas-és aczéllemezböl s mindennemű lyukasztott vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra. Electoralnegretti koseladás Strasser Zsigmond eladja Tolna-Tóthkeszi gazdaságágában irány változás miatt 46 drb törzsnyájbeli elektorai negretti, hágó kosait következő adatok alapján és áron. ur Lóárverés. Tótmegyeren méltóságos gróf Károlyi Lajos méneséből folyó évi május hó 4-én délelőtt 10 órakor kezdődő árverésen a következő lovak kerülnek eladásra: 1 drb éves angol telivér kancza 2 5 félvér 26 4 kancza és herélt 1 6 liáti és herélt Netherawon, Bőgöncz, Prince-Fridrich, Millerjung, Balzsam, angol telivér inének ivadékai. 3 drb 4 éves amerikai félvér ügető mén 6 4 kancza és herélt Monnt-Morris, Bappy-Pronnis, Bemsen, amerikai ügető mének ivadékai. 1 drb 9 éves pinzgani mén 6 4 eredeti pinzgaui mén és kancza. Továbbá 16 drb mustra kancza és herélt igás ló. Előzetes bejelentés esetén a tótmegyeri állomáson fogatokról gondoskodva lesz Jószágfelügyelőség. Kizárólag elsőrendű Az és 1899-ik évi gyapjú melegen mosva 600 koronáért, évi szennyesen nyírva 154 koronáért lett eladva métermázsája. Megtekintes és vétel végett Szabó István kasznárhoz (Posta Tolna-Tóthkeszi táviratilag Felső-Ireghküldöncz Tóthkeszi) fordulandó, ki a kívánságra kocsit a Fürgedi vagy Tamási-vasut államásra rendel. Stras er Budapesten, Zsigmondnál Zrinyi-utcza 9. tudakozódhatni Legjobb m a g y a r e r d é l y i f a j i g á s ö k ö r é s n ö v e n d é k m a r h a gazdag választékban kapható LÁSZLÓ TESTVÉREK Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében. valamint a világhírű erfurti kerti magvak legjutányosahhan vásárolhatók RADWANERÉS RÓNAI magkereskedésében Budapest, V., Nádor-utcza 8. szám.

17 34. SZAM. 11-iK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HO A szóló és burgonya peronoiporájának a dr. Aschenbrandt-féle A SZŐIŐ O I D I 1 7 M (lisztharmat) betegségének, a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere bordói-por: a dr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor. Ára Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak- Badapesten 8 tárában : t' 'h Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak- 50 ígos zsákokban á kg. 70 Bller. 10 kgos zsákokban... á kg. 74, 50 kg. zsákokban á kg. 50 üllér. 5 kgos zsákokban á kg. 74, 10 kg. zsákokban.. á kg. 54, 5 kg. zsákokban á kg. 54, M* A szőlő első permetezéséhez 1 /o P/a 0 //), második permetezéséhez l l /a 2 /o; harmadik permetezéséhez l /o-os oldatott használjunk. Egy MT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a kat. holdra kell 3 permetezéshez kg. hordói por, 25-3W!o-al mikor a szőlő hajtása cm., porozzunk ; másodszor Junius hó vé- kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. gén, harmadszor augusztus hóban. Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a kö- IWBT A port konyhaszitán a vizbe szitáljak és kész az oldat. zönséges kénporból. Megrendelések a pénz beküldése, vagy utánvétel ellenélben a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. mr A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni. -9*9 WT 450 intelligens magyar gazda elismerő bizonyítványát a használati utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. T*ü ÍOOO. 1. A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por elismerő levelei. 2. A dr. Aschenbrandt-féle r é z k é n p o r elismerő levelei. Keczel (Pest vm.). Dr. Aschenbrandt-féle bordói oldatot" permetezés czéljából kétszer, junius és julius hónapokban használtam. Szitálás és keverés mellett a por igen könnyen oldódott és a fecskendő mindvégig nem dugult le. Általában ezen szernek jó hatását észleltem. Sárkány Samu, szőlőbirtokos. Fülöpszállás (Pest vm.). Az idei esztendő is nagyon kedvezett a peronoszpórának, aminek folytán a helytelenül kezelt szőlőkben roppant kárt okozott. Nekem háromszori permetezéssel sikerült szőlőmet mindvégig megvédeni. Először május második felében l /o-os bordói por" oldatot használtam, másodszor junius ike közt és harmadszor julius második felében PWo-os oldatot. A dr. Aschenbrandt-féle bordói por"-oldatának ugyanazon hatása van, mint a helyesen készített bordói keveréknek, ugy, hogy 5 holdas szőlőm- porozott, ugy az idén nagyobb kár egyáltalán nem fordult elő. Junius vége felé szőlőmben olyan fürtöket találtam, melyeket a lisztharmat megtámadott, de azonnal eszközölt porozás után a lisztharmat eltűnt és a bogyók tökéletesen meggyógyultak. Ennek alapján én a rézkénpor lí használatát igen ajánlatosnak tartom, főleg azért, mert a tiszta kénpor használata által a must büdös, élvezetetlen lesz. Rendes P. és Theuerle H., szőlőbirtokosok Görbő (Tolna vm.). Elővigyázatból szőlőmet az idén kétszer rézkénporrar poroztattam mindig 10 nappal permetezés után, mely óvatosság előnyösnek mutatkozott, ben a perono'szpórának még nyoma sem észleltetett, de könnyebb és gyorsabb mert mig szomszédaim szőlőit az oidium erősen megtámadta, nálam egyáltalán e kezelése folytán körülbélül 25»/o anyagmegtakaritás érhető el a bordói baj nem, jelentkezett. Egyúttal megjegyzem, hogy tavaly a baj fellépésekor, azonnal alkalmaztam egyszer a tiszta kénport a beteg fürtökön, de minden porral. Galambos Károly, főjegyző. eredmény nélkül, miért is a rézkénpornak Soroksár (Pest vm.). 11 minden más szernél előnyt adok. Dr. Darányi Ferencz, szőlőbirtokos. A peronoszpóra ellen az idén bordói porral" védekeztem még pedig háromszor: 1%, lva /o és 2 /o-os oldattal. Nyirfaseprüvel való keverés mellett Simontornya (Tolna vm.), a por igen könnyen oldódott és fecskendöbedugaszolás sohasem fordult elő. Az Az idei tapasztalatok alapján a rézkénpor a lisztharmat ellen tökéle- igy készült oldat perméje jobban állja az esőt mint a közönséges bordói keverék, de főelőnye az egyszerű kezelés mellett a nagy munkamegtakarítás, szőlőbirtokos. tesen bevált és azért jövőben is ezen szert fogom használni. Tanos József, valamint az, hogy még a megbizhatlan munkások, földmivesek sem készíthetik Simontornya (Tolna vm.), el rosszul az oldatot s igy perzselés lehetősége eleve ki van zárva. Mauks Az eddigi tapasztalataim szerint a rézkénpor használata igen ajánlatosnak mutatkozik, mert az oidiumot távol tartja a szőlőtől, az utólag Elek, ügyvéd., Kalocsa (Pest vm.). porozott beteg bogyókat meggyógyítja. és káros utóhatást sehol nem okoz. Az erősen jelentkező peronoszpóra daczára a bordói porral" történt Nagy Lajos, szőlőbirtokos. permetezéssel szőlőmet tökéletesen megóvtam. A szernek általában jó hatását tapasztaltam és egyszerű kezelését csak dicsérhetem. Modor Andor, Duna-Szt-György (Tolna vm.). vaskereskedő. A.rézkénpor oidium elleni mentesítő hatását az idén kevésbé lehetett Kalocsa (Pest vm.). megfigyelni, mert lisztharmat egyáltalán nem mutatkozott, de annyit tapasztaltam, hogy a rézkénpor" nem büdösíti oly nagy mértékben a bort mint Az idén a bordói por" 1%, illetőleg 2%-os oldatával védtem meg szőlőmet, melyet mindvégig szép üde állapotban sikerült megtartanom. a közönséges kénvirág vagy sublimált kénpor. Kátai Endre, ev. ref. lelkész. Ezen szernek főelőnyeül azt emlitem meg, hogy a munkás a mértéket nem hibázhatja el, illetve, ha el is hibázza, annak a szőlőre káros hatása nem lehet. Grehlinger József, szőlőbirtokos. Kalocsa (Pest vm.). A peronoszpóra nálunk kezdetben gyenge, de augusztusban erősen lépett fel, s én ellene a bordói pornak" 1, 2, illetve 3%-os oldatával jó siker- használtuk, a beteg bogyók túlnyomó része a por behatása folytán meggyógyult és a baj továbbterjedése teljesen megszűnt. Minthogy a mellett rézkénpor" a fürtök érését is gyorsította és semmi káros utóhatást nem mutatott azért rel védekeztem, mert tőkéimen a lombozat mindvégig szép zöld maradt. Ennek ez a czélnak, véleményem szerint tökéletesen megfelelő szer. Bezerédj-féle folytán én ezen szert teljesen megbízhatónak tartom. Dr. Brandtner uradalom." Heizler József, szőlökezelő. György, szőlőbirtokos. Solt (Pest vm.). Tamási (Tolna vm.). A peronoszpóra ellen mindössze egyszer, május végén 1%-os bordói A dr. Aschenbrandt-ié\e rézkénpornak lisztharmat ellen igen jó hasznát por-oldattal védekeztem. A por igen könnyen oldódott és nagyon jól tapadván vettem. Ezen uj szernek főelőnye, hogy nagyon jól tapad s igy a kezelés, a levélzethez, hatása kifogástalan volt. Molnár Gábor, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) Alsé-Nána (Tolna vm.). Minthogy nálunk a lisztharmat ellen úgyszólván már mindenki Puszta-Jegenyés (Tolna vm.). A dr- Aschenbrandt-féle rézkénport" junius illetve julius első felében ismétlése nem válik egyhamar szükségessé és" a mellett igen finoman és egyenletesen, oszlik szét a levélzeten. Possert Béla, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) Megbízottak kerestetnek a községekben szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. A megbízottak kellő kedvezményben részesülnek.

18 730 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. 6V o jövedelem alapján eladó urada. közel vasúthoz, közepette Budapest, Bécs és Grácznak. Egyenlő távolságban Győr és Szombathelyhez. Príma talaj, erdő, nagy és kisvad. Ár frt. Fizetés kedvező. Ajánlat Rente 672%" alatt e lap kiadóhivatalába Tenyészállat árverés. A munkácsi uradalmifőbérnökség' tejgazdaságának feloszlatása folytán tehénállományát: 40 drb pinzgaui (pirostarka.) 35 etschtali (borzderes.) 94 bonyhádi (vöröstarka.) nyilvános árverés alá bocsátja. Az árverés május hó 7-én Ü l t féltizenkét órakor veszi kezdetét a sztrabicsói majorban. Vasúti állomás Sztrabicsó-Gorond, hol a reggel 9 óra 14 perczkor Bátyú felől érkező vonatoknál fogatok állanak a t. érdeklődők rendelkezésére. A major az állomástól 5 perez távolságra van. Egy szakértő társ kerestetik,! ki különösen marha nevelésben szakér- I telemmel bírna. Óhajtok birtokomon marha- I állományt nagyba felállítani eladásra. A bir- P tököm arra czélra igen alkalmas, vasúti I állomás Tűrje birtokomon, van saját ipar- I vágányom mérleggel. Megkívántatik, hogy a f társ 30 ezer korona tökével rendelkezzen. Birtok tulajdonos u. p. Tűrje (Zalamegye.) 3844 A föbérnökség. II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pá;i az 0. M. G.E. titkárja. Ára: 0. M. O. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egye- 3 kor. 30 ffll. Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Űllöiut 25. szám. Gutkeled Craig Millár Gralante (Buccaneer ut.) után éviben született pej jegytelen (kis csillagos) angol telivér mén eladó. A mén 7 éven át az Ozorai ménesben mint törzsmén* kiváló eredménynyel működött. (Ménesikó átvételi egyezség áll fenn a nagymélt. m. kir. földmivelésügyi minisztériummal.) Ara 5000 korona Ménes mtézőség Tolna-Ozora. H i r d e t é s e k felvétetnek: a kiadóhivatalban Budapest, XI., Üllői-út 25. szám Köztelek. Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. körében kitűnően bevált,pef C (Porcellán- -Festék) Falakon és fán porcellánszerü, mosható mázolatot ad. Legnagyobb tisztaság. Sok évi tartósság. Nincs por, piszok, penész a vele mázolt falakon. Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési helyiségek, istállók, gépházak, élesztőkamrák, konyhák, fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. Kimerítő ajánlattal és prospectussal szivesen szolgálnak Hirdetmény. Ezennel közhírré teszszük, hogy folyó évi május hó 1-tői kezdve:; a Temesvár lippa radnai helyiérdekű vasúton fekvő: Simontornya-Fibis megálló rakodóhely Fibis nevet fog viselni. Arad, áprilishóban. Üzletvezetős s g. (Utánny. nem dijaztatik.) Gazdák lazdáikodók figyelmébe, Számi uradalomba már bevezetett 50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. PréfeakiiSrfeitiények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen ét bér- Burián Yilmos veje, Budapest, IX., SoroMrl-n. 10. az egyedüli gyárosok: a) Lutz Ede és Társa, 6 0 <ll> f e j ő s t e h é n és 4 d r b b e r n i b i k a azonnal eladó. Bővebbet 3850 Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9-3-1?; este 6-8-igr. BUDAPESTEN, VII. ker., Erzsébet-körat 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

19 Hirdetési ír 16 Hőig 60fillér, ezen felül mindéi sző 4fillér, kövér betűkkel minden sző 8 fillér beiktatásonként. Kishirdetések előre fizetendők KIS KÖZTELEK, 1901: MÁJUS HO HIRDETÉSEK ly lo-rcleta rmaazolnmic, melyekkel <r&la*z] i ngfugafegew levéltoélycge* vagy BBTÖLTENDÖiLLÁS, Gazdasági gyakornok több évi gyakorlattal kerestetik, magyar és német nyelv bírása Írásban és Irnoki vagy gyakornoki állást keres szerény igényű, földmivesdíombjnsir t aikalm' 0bb "Tt" szóban megkívántatik; olyanok kik szakiskolát végeztek, elsnyelege^ett^szé^irássa^bü-ó, Knffler B. «y«r, intézendők. Botos ispán felvétetik a nagyigmándí bérgazdaságba Nagy-Igmándon, május 15-re. Bizonyitványnülsolatok^beküldése mellett Százezer korona tőkével biró url ember nafelelő tőkével rendelkező korlott oki. gazdát társul keres. Czim a kiadóhivatalban, 3840 L^o/Bud^pest ^^ Visegrádi Uradalmi kertés^, ^ó^bfeonyhványnyal. m Zecker A. E. Czinkota^ Nag-yolMj belterjesen vezetett gazdaságba óhajt belépni felső keresketul pe SdigB c9ekély"fava'dffma- Földmiws- ^skolát végzett, több ávi^ya- Gazdatiszti vagy ispáni állást keres egy felvxlfk. 0kh Folyamodvá n k zépirtolát^je'lese^ ^gzett bizonyitványmásolatokkal együtt a pellérdi uradalmi u el^get n tet^ fla\^a 0^zdász, fe ki tlszttarttfsághoz, Pellérd küldendők fz aöil áílstenyéiztésfmis az összes növénytermelés és ÁLLAST KERESŐK, szőlőművelésben teljes jártassággal és ügyességgel bir, a Számtartó könyvvezetésben is elég mérlegképes, a kettős könyvvitelben, magyar és német levelezésben teljesen jártas, több megjelölésével Szorgalmas" ban van alkalmazva, izr., nős, megbízható, azonnali belépésre megfelelő^állást keres. ^Srives Gazdasági 8181* jesge Z alatt» Szá,mt i g5 Házvezetőnői állást keres egy intelligens talnok özvegye). Ozim'e Sze- sések"érán rény feltételek" jelige alatt a S Káfmán Buda. pest, IV, Sütő utcza B. ^alá kiadóhivatalban me tudható. Titkári, Adai irodai, bizalmi állást keres fiatal intelligens, 30 rel végzett, 23 éves, nőtlen, izr. vallású fiatal ember, a földmives-iskolát jeles siker- lenleg. fővárosi hivatalnok. Állását azonnal is eleget tett és több évi gyakorlattal bir, a magyar, német, elfoglalhatja, megkereséseket Biztos jövő" alatt a kiadóba kérek pedig^irásban bírja, a gazda- Állást keres ság összes ágaiban teljesen óhajt ^elnyerni. ^Jv/s" meg- gépész,^ kl a yillanyvilágitási pesten nagyobb gyárakban volt Szeszfőző, állást akár'havi, akár évi konvenczióra^elvállal. Czim a^ki- vizsgázott stabil gépész, egy mintagazdaságból több évi Vinczellér képezdét végzett, nőtlen, kiszolgált C^ime^Hor^áJhV^nos^ gazdaságban is jártas, szerény igények mellett alkalmazást keres. Szíves Gazdatiszti megkeresések MITTEI.- állást keres azonnali belépésre, II., IIiiiU^a^y-iitcLi^'.'sz!?ártas Zd159évl """kő t/f^ooo gazdaságr aszéaklsíolbalró üzl?t- gazdasági iskolát végezte, vezetőitanfolyamát^és földtehéné8zátel,^ön«pan könyvvitelben is s a pénz- 8 Számtartó, a gazdasági könyvelés bármely nemében kettős kitünö írnoki vagy segédtiszti állást k azonnali belépésre 24 i keresztényfiatalember, gs ALLATOK, 1 ilrl) 6 éves, náu jladct ya«ifj teu.yj zirtay" m Kintzfg n jános tölfs" egyházi gazdaságában, u. p. 5 B Igen szép, válogatott vsrös- Sarka simmenthau jellegű 1 2, (8) éves 1846 növendék ökör és öszö borjakat Eredeti RambouiHet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók Gróf Herberstein Albert 3m uradalmi Igazgatóságánál Sírilek, Morvaország. Hanna vetőárpa mig a készlet tart lookgként [9 koronáért kapható vasúti állomásainktól. Vöröstarka tinó én n uszo legprímább, 1 2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre legolcsóbb árért vállalkoznak WEILEí^ 24 imi\ Kis-Czelii kereskedők. tlonlaloni iek és pedig11 dib eze 1 Vöröstarka tinó és ftszó teljesen prima, 1 2 esetleg 3 éves, nálam minden mennyi- Későbbi, úgyszintén Jármos és Tenyészállat eladás. 300 darab nagytestű Rambouill et anyabirka és 15 drb hágókos, úgyszintén 13 darab li/a 2 éves xx eladó, xx Bővebbet Farttus Fülöp 8834 kasznár, Polgárdi, Fejérmegye. Sagyméltóságú gróf Hunyady Imre űrményi uradalmában30 d: i, urad. tiszttartó. Egy 54 lóerejii magasnyomású, expansli fekvő gőzgép, hengerek, lisa Eladó jutányos áron, tel irányváltozás mi Csak mezőgazdák él m szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és addk hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban. Eladó egké e a sségü^ Fkirbanks.féíe 6 marhamérie^g^ egy Kühne-féle egy Kühke-féle szelelő-üszög rosta. Czim a kiadóban Friss gyümölcsöt 3807 és főzeléket Első Kecskeméti Conservgyár, Kecskemét. Ajánlatok; kéretnek. Birtoklbérlet, eladás..felső-borsod vármegyében900 magyar holdon felüli nemesi birtok bérbeadandó, esetleg részben vagy egészben.eladandó. Czim a kiadóhivatalban HALDEK Budapest, Károly-körut 9. sz. ajánl: ^ eredeti északnémet Eckendorfi olajbogyóaíaku. eredeti franczia takarmányezukorrépamagot, arankamentes, államilag ólomzárolt magyar VEGYESEK, luezernamagot, Akáczfák ^évesek, gyökérdusak, eredeti norinbergi tarló répamagot, ikolájában^postegonv 0 ' magas esiraképességü muharmagot, hajdinát, paprikakölest, világos hosszú R a p h i a háncsot és gyümölcsössel. Esetleg jutányos árak mellett. évi bérletbe is kiadható- Tulajdonos Szöllösy Gábor, Péczelen (Pestmegye.) 3851; holdas bérlet CzHkorrépa dunántuli megyékben. Megkívántatik vízmentes talaj, url lakás és elegendő gazdasági épület. Ajánlatókat Borsos-Győri bérgazdiság" Asarásiok figyelmébe. A legolcsóbb és legelőnyösebb ELADUNK ém kölcsön adnnk uj és egyszer használt vi». hatlajs TAKARÓ PONYVÁKAT, mindenféle na^ságban, uj TERMÉNY ZSÁKOT repezeponyvákat a legjutányosabb árak, illetve kölcsöndijak meuett KOHNés STEIN zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Béla-u. 5. Burgonya. Tiz egésr tizenöt waggon váló- G ö d ö l l ő. Pulykatenyésztés 2 kor. Baromfi és tojás értékesítő szövetkezetekről 1 korona60 Elér. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett. uoló1881. ÍTÍ III. tönínjaikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara btfrnuntm ktllddhl Tenyészsertés eladas. Nagyméltóságú Tisza Kálmánná őkegyelmessége kocsordl gazdnságátisztavérü kisjenői faj tenyész- axíssal s kitűnő b: koeza,500 drb szóké, tisztafa), 4 hónapos Ságba ajánlkozik. Ajövedelen előállítására képességgel bir malacz. Értekezhetni Bernáth ván, önállóság esetén procen Sándor urad. kasznárnál, Kocsord (Szatmármegye, posta és Vasút Mátíszalks) slőleges jelentés in- Henriit ignáei fia Szalőnak (Vasm.). egy Shuttleworth-féle 8 lő- ^ Megvéte Kerestetik egy ásfíl síól^l V^ndfezekrfa gazdasági intézőség Kts- Lángon, u, p, Lepseny. SÍ54 igykereskedéáében, Birtok eladás. loldas prima ^birtok, igen izép urilakkal eladó. Jelenleg - az^urüak^ szőlő és^ gyümölrendkivűlí. Magjából kapható: Brunner J. L. és Társa Pestmegye* VlKSja 2 koronaí!

20 77 KÖZTELEK, MÁJUS HÓ SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. GÚZMIVEL S. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy mélyrigolozást szölö-telépítésekhez. Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak. WA l P P p n u á gözszántási vállalkozó ü L F r t H N II, BUDAPEST-KELENFÖLD. HASZONBÉRLET. Kenéz Zoltánné csudaballai = 1020 holdas birtoka = Turkeve, (Jász-Nagykun-Szolnokmegye) közvetlen közelében, vasúttól 7 kilóméterre "új építkezéssel és szép lakás kerttel folyó évi október 1-től ÍO évre htassonbérbe kiadó. ^^ Részletes feltételek megtudhatók: K E N É Z Z O L T Á N N Á L, Turkeve.! Kaszáláshoz! t&ufiaszálór, ^ ^ aczél szénagyüjtöti, eredeti JToliiiston"-gyártmány és SKollingswortfi'SzénagyüjtöR olcsón, szavatolt és uí#l nem ért minőségben kedvező feltételek mellett kaphatók iacher és Melichárnál Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. liccoriwick IIAItVi:STl\<>i MACHDIE C O M P A M (Ohicag-ói aratóg^épgyár.) Kévekötői aratógép Daisy" marokrakó aratógép -v Fükaszálógép Szénagyüjtö gereblye és Köszöriikészülék Kévekötöfonal 05 gyártmányai. Ne vásárolj óu, mig gépeinket nem látta s O p s.pltrlt" troflulmi 61 nymmiai r6ssivei.vtsrssbs.ir nyomás*, Budapest (Köztelek) árainkat nem kérdezte! Olcsó tartalékrészek óriási raktára, Tessék mintakönyvet kérni! William J. Stillman igazgató Budapest, V., Váczi-ut 30.

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Az Állam erdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését Segélyező Alap zárószámadása az 1936/1937. évről. I. Zárókimutatás. A számla megnevezése Forgalom Egyenleg M é r 1 e g Eredmény

Részletesebben

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.

Részletesebben

A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc

A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc (Befejező közlemény.) KÉSEDELEM ZÁROS HATÁRIDEJŰ ÉS ENYHE ÜGYLETEKNÉL. A záros határidejű (fix) és az enyhe

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton. X. Évfolyam Budapest 1900. november hő 21. 92 ó>50./ szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Ái országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Makkos Dóra képviselő (6 fő) Kelemen Dóra aljegyző (1 fő) I. NAPIRENDEK ELŐTT

JEGYZŐKÖNYV. Makkos Dóra képviselő (6 fő) Kelemen Dóra aljegyző (1 fő) I. NAPIRENDEK ELŐTT Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szám: 15/2014. JEGYZŐKÖNYV Készült: Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 30- án 15.00 órai kezdettel a Polgármesteri

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta.

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta. Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2013. február 19-én 10.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Abádszalók Város Képviselő-testületének 2009. november 19-én megtartott soron kívüli üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Abádszalók Város Képviselő-testületének 2009. november 19-én megtartott soron kívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Abádszalók Város Képviselő-testületének 2009. november 19-én megtartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Városháza földszinti nagyterme Jelen vannak: Bordás Imre polgármester,

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Mellékletek: jelenléti ív meghívó Módosított alapszabály Közgyűlés helye: Szeged, Szent-Györgyi Albert

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal jelen van: Sütő Károly aljegyző, irodavezető, Balkáné Magyar Valéria, a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője.

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal jelen van: Sütő Károly aljegyző, irodavezető, Balkáné Magyar Valéria, a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője. Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. JEGYZŐKÖNYV Készült: Sárvár Város Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzati Képviselő-testület 2012. szeptember 25-én (kedden) 10.00 órai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Kunbaracs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6. /2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Kunbaracs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. október 24-én (szerdán) 16: 00 órakor tartott

Részletesebben

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Felnőttképzési szervezete A SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE Összeállította: Tajti Zsuzsanna Elfogadta

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Ötvöskónyi Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata testületének 2015. augusztus 19.-én (szerdán) 10 órakor Ötvöskónyi Község Önkormányzata hivatali helyiségében megtartott

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Tárgy: Az iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 11-én megtartott rendkívüli üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 11-én megtartott rendkívüli üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 11-én megtartott rendkívüli üléséről. Határozat Tárgya: száma: 89/2015.(XI.11.) Pedagógiai asszisztens álláshely 90/2015.(XI.11.)

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: Csabdi Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ülésterme

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Ráckeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. 03. 23-án megtartott testületi üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Ráckeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. 03. 23-án megtartott testületi üléséről. Szám:600/4/2015. 4. JEGYZŐKÖNYV Készült 2015. 03. 23-án megtartott testületi üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Nagyterme Az ülés kezdési időpontja: 16:00 óra Jelenlévők: Dr. Szentes-Mabda

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szabó István Balázs képviselő (7 fő) Kerekesné Molnár Krisztina pénzügyi elődadó I. NAPIRENDEK ELŐTT

JEGYZŐKÖNYV. Szabó István Balázs képviselő (7 fő) Kerekesné Molnár Krisztina pénzügyi elődadó I. NAPIRENDEK ELŐTT Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szám: 3/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 16-án 15.30 órai kezdettel a Polgármesteri

Részletesebben

Nógrádmegyer Községi Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének

Nógrádmegyer Községi Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének Nógrádmegyer Községi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésének J e g y z ő k ö n y v e ( 2015. április 29.) 1 Jegyzőkönyv Készült: Nógrádmegyer Községi Önkormányzat 2015. április 29-én 13.00 órakor megtartott

Részletesebben

2007. április 19. napján 10.30 órakor megtartott éves rendes közgyűlésén. Jelen vannak: a részvényesek és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint

2007. április 19. napján 10.30 órakor megtartott éves rendes közgyűlésén. Jelen vannak: a részvényesek és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv mely felvételre került a Graphisoft Park SE Európai Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.) 2007. április 19. napján 10.30 órakor megtartott

Részletesebben

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 7/2014. szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. június 25-én az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén Jegyzőkönyv amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén A küldöttközgyűlés helye: OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió (Budapest V., Semmelweis u.

Részletesebben

J e l e n t é s Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére

J e l e n t é s Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére J e l e n t é s Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére Tárgy: Jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. Előterjesztő:

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv

Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Szám: 93/2014. BAKONYKOPPÁNY Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. január 13. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Német Nemzetiségi Önkormányzat 8571 Bakonykoppány, Petőfi u.

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-i ülésére Előterjesztés 7. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-i ülésére Tárgy: OTP helyiséggel kapcsolatos döntés Az előterjesztést készítette: Dodonka Csaba vezető tanácsos

Részletesebben

1870. évi XXVII. törvénycikk. A valkány-perjámosi másodrendü vasut engedélyokmánya

1870. évi XXVII. törvénycikk. A valkány-perjámosi másodrendü vasut engedélyokmánya 1870. évi XXVII. törvénycikk a valkány-perjámosi másodrendü gőzmozdony vasut kiépitése tárgyában 1. A szabadalmazott államvaspálya-társaság déli vonalából Oroszlámos és Mokrin állomások közt Valkány község

Részletesebben

Magyarország rákos betegeinek statisztikája.

Magyarország rákos betegeinek statisztikája. 138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. > :'.! :.' ;. : ' : ~ ; \' ::~-l. ;( Előterjesztő: dr. Pap Sándor alpolgámiester. T

JEGYZŐKÖNYV. > :'.! :.' ;. : ' : ~ ; \' ::~-l. ;( Előterjesztő: dr. Pap Sándor alpolgámiester. T BUAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA JEGYZŐKÖNYV Készült a Pénzügyi Bizottság 2012. december ll-én megtartott ülésén, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 6-8/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 07. napján (csütörtök)

Részletesebben

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2009. június 2-án tartott nyilvános üléséről.

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2009. június 2-án tartott nyilvános üléséről. Maglóca Község Képviselő-testülete 2-4/2009/Ny. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2009. június 2-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 14 00 óra A képviselő-testületi ülés helye:

Részletesebben

Magyarcsanád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 20. napján délután 15.30 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésének

Magyarcsanád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 20. napján délután 15.30 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésének Iktatószám: 1634/9/2015 Magyarcsanád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 20. napján délután 15.30 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E 57/2015. (V. 20.)

Részletesebben

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére 6. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2015. évi Munkaterv és jogalkotási program elfogadása A tárgykört

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak:

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: JEGYZŐKÖNYV Készült Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testületének 2010. augusztus 26.- napján a Községháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Majdanics László polgármester

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László A J K A V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A HUMÁN ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG 8401 AJKA, Városháza Szabadság tér 12. (88) 521-111 fax:(88) 212-794 Ügyszám: 1/50-13/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő

JEGYZŐKÖNYV. Hosszúné Deli Hajnal alpolgármester Kovács Géza Győzőné képviselő Németh Zsolt képviselő JEGYZŐKÖNYV Készült Jákó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2015. április 29-én az önkormányzat tanácskozó termében megtartott üléséről. Jelen vannak: Kovács János polgármester Hosszúné Deli Hajnal

Részletesebben

SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. Szám: 002/12/2014. J e g y z ő k ö n y v

SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. Szám: 002/12/2014. J e g y z ő k ö n y v 1 SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szám: 002/12/2014. J e g y z ő k ö n y v Készült Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 12. napján 7.30 órakor a Szikszói Közös

Részletesebben

Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési jegyzőkönyv JEGYZŐKÖNYV AZ ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2009. MÁRCIUS 30-I ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Közgyűlés helye: az Állami Nyomda Nyrt. székhelye, 1102 Bp. Halom u. 5. Közgyűlés ideje: 2009.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt)

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt) ~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV amely készült Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 16-án 20.30 órakor kezdődő zárt testületi ülésén, Nagyszentjánoson, az Önkormányzati Hivatal tanácskozó

Részletesebben

4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése.

4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése. 4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése. Tisztelt Közgyűlés! Szakosztályunknak elmúlt évi működéséről szóló jelentésemnek elkészítése be kell vallanom nehéz feladatot teremtett részemre.

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS POLGÁRME5TERE Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:xiv228-3612007 Előadó: Kis Béla Mell.: Hiv. sz.: Postacím: 5601Pf 112. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66) 523-804 E-maii:

Részletesebben

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE 9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői

Részletesebben

Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Képviselő-testületének 6/2015. (IV. 24.) önkormányzati rendelete Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tartalomjegyzék I. FEJEZET... 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. FEJEZET...

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Új napirendi pont 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

KULCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012.

KULCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. KULCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. 1 Kulcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete Kulcs Község Önkormányzatának Szervezeti

Részletesebben

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csákánydoroszló önkormányzat képviselő-testületének 2013. február 21-én megtartott nyílt képviselő-testületi

Részletesebben

Sonkád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 21-én megtartott nyilvános ülésének

Sonkád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 21-én megtartott nyilvános ülésének Községi Polgármestertől S o n k á d Száma: 11-6/2009. Sonkád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 21-én megtartott nyilvános ülésének a) jegyzőkönyve, b) tárgysorozata, c) rendeletei:

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 8-án megtartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 8-án megtartott rendkívüli üléséről JEGYZŐKÖNYV Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 8-án megtartott rendkívüli üléséről Határozat Tárgya: száma: 21/2015. (IV.8.) Helyi Építési Szabályzat módosítása Rendelet

Részletesebben

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8. 1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

T á r g y s o r o z a t a

T á r g y s o r o z a t a 1 Nyírparasznya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 30-án megtartott rendes ülésének a, jegyzőkönyve b, tárgysorozata c, határozatai: 39/2011.(V. 30.) d, rendeletei: Iktatószáma: 1-30/2011.

Részletesebben

Polgármester javasolja, hogy a testület a meghívóban 1. sz. melléklet - szereplő napirend szerint tartsa ülését, az alábbi kiegészítéssel:

Polgármester javasolja, hogy a testület a meghívóban 1. sz. melléklet - szereplő napirend szerint tartsa ülését, az alábbi kiegészítéssel: 1 SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szám: 2/30/2013. J e g y z ő k ö n y v Készült Szikszó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 10. napján 7.30 órakor a Szikszói Közös Önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 5. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 26-i nyílt ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

mely készült Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel tartott nyílt ülésén

mely készült Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel tartott nyílt ülésén KISBAJCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV mely készült 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel tartott nyílt ülésén HATÁROZATOK: RENDELETEK: 81-83/2012. (IX.13.) 12-13/2012.(IX.14.)

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Segesd, Ötvöskónyi és Beleg Községek Képviselő-testületeinek 2015. szeptember 7.-én 17 órai kezdettel Segesd községben, a Segesd-Taranyi IV. Béla Király Általános Iskola

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén

Jegyzőkönyv. Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén Jegyzőkönyv Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 30. (kedd) napján 18.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén Helyszín: Polgármesteri Hivatal 2135 Csörög, Kisfaludy u. 40. Jelen

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének

Rimóc Község Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének Rimóc Község Önkormányzat Képviselő-testületi ülésének J e g y z ő k ö n y v e ( 2013. augusztus 1.) 1 Jegyzőkönyv Készült: Rimóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 1-én 18.00

Részletesebben

Községi Önkormányzat Kóspallag

Községi Önkormányzat Kóspallag Községi Önkormányzat Kóspallag J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kóspallag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 3-án (szerda) 12.00 órakor kezdődő RENDKÍVÜLI testületi üléséről. Az ülés

Részletesebben

1./ A szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása. Előadók: Veszner József körjegyző

1./ A szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása. Előadók: Veszner József körjegyző J e g y z ő k ö n y v Készült Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 19.-i üléséről. Jelen vannak: Pusztai László polgármester, Szabó Istvánné, Maróti János, Farkas László és

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Abádszalók Város Képviselő-testületének 2010. december 21-én megtartott soron kívüli üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Abádszalók Város Képviselő-testületének 2010. december 21-én megtartott soron kívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Abádszalók Város Képviselő-testületének 2010. december 21-én megtartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Emeleti tanácskozó terme. Jelen vannak:

Részletesebben

Magyar Fizikushallgatók Egyesülete. Alapszabály

Magyar Fizikushallgatók Egyesülete. Alapszabály Magyar Fizikushallgatók Egyesülete 1. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület nevei: Alapszabály a) az Egyesület magyar neve: Magyar Fizikushallgatók Egyesülete, hivatalos rövidítése: Mafihe; b) az Egyesület

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2015. június 17-én 11.00 órakor megtartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2015. június 17-én 11.00 órakor megtartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros ának Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottsága Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2015. június 17-én 11.00 órakor megtartott

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV Jelen Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv ) felvételre került az alulírott napon a PLOTINUS HOLDING Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: PLOTINUS HOLDING

Részletesebben

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek

Részletesebben

Rimóc Községi Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének

Rimóc Községi Önkormányzat. Képviselő-testületi ülésének Rimóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésének J e g y z ő k ö n y v e ( 2014. szeptember 25.) 1 Jegyzőkönyv Készült: Rimóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 25-én 19.00

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A járóbeteg-szakellátási feladatokkal összefüggő kérdésekről

ELŐTERJESZTÉS. A járóbeteg-szakellátási feladatokkal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A járóbeteg-szakellátási

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyáregyháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 2. napján délután 17 00 órai kezdettel megtartott rendkívüli, nyilvános üléséről, Nyáregyháza, Nyáry

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. OKTÓBER 14-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉŐL

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. OKTÓBER 14-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉŐL Törtel Község Önkormányzata 2747. Törtel, Szent István tér 1» JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. OKTÓBER 14-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉŐL Rendeletek száma: Határozatok

Részletesebben

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 23. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 23. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 23. napján megtartott rendkívüli -testületi üléséről Hozott döntések: Határozat száma 35/2014.(VII.23.) önkormányzati határozat 36/2014.(VII.23.)

Részletesebben

Szalkszentmárton Roma Nemzetiségi Önkormányzat JEGYZŐKÖNYV

Szalkszentmárton Roma Nemzetiségi Önkormányzat JEGYZŐKÖNYV Szalkszentmárton Roma Nemzetiségi Önkormányzat Ikt.sz.: 519/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült: Szalkszentmárton Roma Nemzetiségi Önkormányzat testülete 2013. január 31-én megtartott üléséről Jelen vannak: Meghívott:

Részletesebben

földszint különterem 1/2013. (XI. 27.) ügyrendi határozat: A 2013. november 27-én 10 órára összehívott Küldöttgyűlés határozatképes.

földszint különterem 1/2013. (XI. 27.) ügyrendi határozat: A 2013. november 27-én 10 órára összehívott Küldöttgyűlés határozatképes. A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület 2013. november 27-i küldöttgyűlési jegyzőkönyvének kivonata, a Küldöttgyűlés által meghozott határozatok A Küldöttgyűlés helye: A Küldöttgyűlés időpontja:

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 273/2011. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyona feletti tulajdonosi

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

Tiszaszentmárton község Roma Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2013.03.19-én megtartott ülésének:

Tiszaszentmárton község Roma Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2013.03.19-én megtartott ülésének: Tiszaszentmárton község Roma Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2013.03.19-én megtartott ülésének: a.) jegyzőkönyve b.) tárgysorozata c.) határozatai 2-8/2013 d.) melléletei N A P I R E N

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Gazdasági Főosztály, főosztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető

JEGYZŐKÖNYV. Gazdasági Főosztály, főosztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető JEGYZŐKÖNYV Készült: Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Művelődési, Sport és Ifjúsági Bizottsága 2010. december 16-án 8:20 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatalban megtartott

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

J E GY Z Ő K Ö NY V. Jegyzőkönyv hitelesítők: ABC sorrendben: dr. Horváth Benedek és Horváth Miklós képviselők.

J E GY Z Ő K Ö NY V. Jegyzőkönyv hitelesítők: ABC sorrendben: dr. Horváth Benedek és Horváth Miklós képviselők. 1 J E GY Z Ő K Ö NY V Készült Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 26-án 18:00 órakor megtartott rendkívüli Képviselő-testületi üléséről. Jelen vannak: Jelenléti ív szerint.

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 29.-én, a Községházán 17 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen vannak: Pusztai László polgármester,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Zagyva Jánosné

JEGYZŐKÖNYV. Zagyva Jánosné 2965-10/2010. JEGYZŐKÖNYV Készült: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában 2010. augusztus 18-án megtartott Pénzügyi Bizottsági ülésen elhangzottakról. Jelen vannak: Orosz Lászlóné Kiss Barnabás

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. augusztus 13-án 18 órakor megtartott rendkívüli nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. augusztus 13-án 18 órakor megtartott rendkívüli nyílt üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 404-22/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben