Tardos község Önkormányzatának

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Tardos község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja november 28 Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tardos Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, 1 valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program része és az intézkedési terv alapja, a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés során a feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változásokra. A program célja törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelt védett csoportokra,a romákra,a nőkre és a fogyatékos személyekre,ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakossá a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási területi, egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A település bemutatása Tardos a Gerecse ölelésében fekvő egyik legkedveltebb és legmagasabban fekvő települése. Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egy részben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, és a Koppán nemzetségbeli Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az esztergomi egyháznak adta vissza. A falu másik része a Tardos nemzetség birtokában volt ben a Turdos nemzetségbeli Pousa fiainak nevében, majd 1366-ban Tordas alakban jelenik meg a település neve,majd később 1953-ig Tardos,1954-től Tardosbánya és tól ismét Tardos. Faluszerkezete több szempontból említésre méltó, hiszen jellegzetes utcaudvaros központja mellett a Bikol-patak völgyét követő zegzugos falurészlet is egyedivé teszi. Tatáról Agostyánon keresztül juthatunk el Tardosra. A kőbányászat már a kezdetektől fogva fontos szerepet töltött be a település történetében. A római kortól bányászták az itt található jura-kori vörös mészkövet úgynevezett Tardosi vörös márvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös). A rómaiak a bányáktól kőhordó utat építettek a Duna partjáig. Ezt az utat a középkorban is használták ben Imre király a bányát az esztergomi káptalannak adományozta. Az itt fejtett vörös mészkő Mátyás király reneszánsz építkezéseinek kedvelt díszítőköve volt. A török hódoltság alatt a település elpusztult és 1720-ig lakatlan maradt, amikor is az esztergomi érsekség katolikus szlovákokat telepített ide. A bányászatból és fuvarozásból élő szlovákok a középkori faluhely mellett építették fel az új települést. A világháborút követő társadalmi éledés jeleként 1926-ban létrejött a Levente Egyesület, melyet 1929-ben a Polgári Kör, 1930-ban a Polgári Lövészegylet, az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1936-ban az Építőipari Munkások Szövetsége, a "Falu" Gazdaszövetség megalakulása követett. Azon kevés település közé tartozott, ahol már a 30-as évektől saját fenntartású népkönyvtár működött. A második világháború harci eseményei március 21-én értek véget Tardoson után 350 ember települt át a községből Szlovákiába. Ennek emlékeként a falu közepén-a Tájház előtt található Emléktáblába vésték: voltunk, vagyunk, leszünk! A régi Tardos emléke ma már csak az Ófalusor utca nevében maradt fenn. A község orsószerűen kiszélesedő főutcáján áll az 1775-ben épített, barokk stílusú római katolikus műemlék plébániatemplom. Az 1775-ból származó plébániaház helyébe 1972-ben építettek újat. Az anyakönyveket 1764-től őrzik. 4

5 Az utcaudvaros beépítési szerkezetű faluközpontban található a Kossuth-díjas Fekete Lajos turkológus szülőháza, emlékszobája és a helyi néprajzi kiállítás. (előzetes bejelentkezéssel látogatható). Érdekes látnivaló még a faluban a Régi Rádiók Állandó Kiállítása (Tarnóczy András, Rákóczi F.u.8 szám alatt, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.). Tardos a Gerecse egyik legfestőibb települése, melyet a Gerecsei Tájvédelmi Körzet méteres hegyei csaknem teljesen körülvesznek. A kőbányászat és feldolgozás a mai napig meghatározó tevékenysége a falunak, bányák egy részét ma már nem művelik, de előzetes bejelentés és egyeztetés után látogathatóak. Ezek nemegyszer igazi növény- vagy állattani ritkaságok élőhelyei. Az egyik elhagyott bányarész napjainkban hegymászók kiképzését segíti. A megkapó szépségű és közkedvelt kirándulóhelyként ismert Malomvölgy a közelében található a fokozottan védett kerecsensólyom és parlagi sas, Pisznyicei-barlangok védett helye. A Malomvölgyi tó egészévben alkalmas a horgászásra. Az Országos Kék Túra útvonala a község mellet vezet el, az útvonala mentén megcsodálhatjuk a Serédi Kastélyt, és a Gerecsei átjátszó tornyot. A Gorba-tetőn kerékpár pihenő, sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely, valamint az erdőben egy Mária kegyhely is található, melyet számos zarándok keres fel az ország minden részéből. Tardos legjelentősebb hagyományos rendezvényei a májusi Hegyen Völgyön Futóverseny, a júliusi Magdolna napi búcsú és falunap, valamint évek óta nagy sikerrel szervezett hagyományőrző lakodalmas batyus bál. A községben történő eseményeket, híreket, információkat, tájékoztatásokat, a faluban élők a Gorba Rádió 107, 4 Mhz-es FM hullámhosszán hallgathatják, valamint a falutévé adásaiban nézhetik meg. Település területe:23,32 km2 Népessége:1602 fő (2013.január 1-i állapot szerint) Településünk lakóinak egy része szlovák nemzetiséghez tartozó. Infrastruktúrával víz villany - gáz és csatornával teljes mértékben ellátott, a szennyvízcsatornára való lakossági rákötések száma 90% fölött van, Komárom-Esztergom megyében szinte egyedülállóan. Az útburkolatának túlnyomó része szilárd burkolatú (aszfaltozott), igaz sok helyen javításra szorul. 5

6 A település a 1990-es évek első feléig önálló életet élt, az 1960-as években alakult Gerecse Mezőgazdasági és Termelő Szövetkezet a környék legeredményesebben működő gazdasága volt. A szövetkezet folyamatosan élen járt a termelésben, csatlakozott hozzá Baj, Szomód és Vértestolna is ben alakult a Kisipari- és Építőipari Termelő Szövetkezetet, a KTSZ a megyében igen elismert cég lett, magas színvonalon dolgoztak, sok jó szakembert képeztek ki. A szövetkezetek mellett két üzem is működött a településen, a Tatai szőnyeggyár kivarró üzeme és a Tatai cipőgyár kihelyezett üzeme mely közel 100 főnek (főként nőknek) adott munkát a megélhetéshez. A rendszerváltás után sajnos a romló gazdasági helyzet miatt a község folyamatosan leépült, a szőnyeggyár és a cipő üzem helyi részlege megszűnt, a Termelőszövetkezet és KTSZ szétmorzsolódott. A településen élő emberek útra keltek és a környező nagyvárosok iparterületein próbáltak és próbálkoznak elhelyezkedni. Intézményei közül 2011-ben az Óvoda épületében kialakításra került a Közösségi Ház (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér), melynek során sor került az óvoda helységeinek felújítására is ben felújított Fekete Lajos Emlékházat és Szlovák Nemzetiségi Tájházat sok bakancsos turista keresi fel ban a Művelődési Ház új tetőszerkezetet kapott, felújításra kerültek a régi vizes blokkok is, a fűtésrendszer korszerűsítésével folytatódik az épület rendbetétele március 1-től Tardos és Vértestolna községek közös önkormányzati hivatalt tartanak fel. Demográfiai adatok Tardos demográfiai értelemben, az országos adatokhoz viszonyítva átlagos helyzetben van, a lakónépesség száma csökkenő tendenciát mutat. 1.számú tálázat-lakónépesség Fő Változás % % % % % Forrás : Teir,KSH-TSTAR Országosan jellemző, hogy az elmúlt évtizedek alatt a népesség számszerű csökkenése mellett a rohamos elöregedés jelei is láthatóak, amely településünket sem kíméli Lakónépesség Tardos község népessége korosztályok és nemek szerint: 2.számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 47% 0-2 évesek éves % 54% éves % 47% éves % 51% éves % 33% 65 év feletti % 27% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 év feletti 19% éves 7% éves 59% 0-14 éves 11% éves 4% 65 év feletti % éves 4% Állandó népesség - nők Állandó népesség - férfiak éves 69% éves 15% éves 4% 5.számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás : Teir,KSH-TSTAR 0-50 természetes szaporodás (fő) A lakosság korcsoportos és nemek szerinti megoszlása alapján az országos átlaghoz képest Tardoson több nő él, mint férfi. Az évenkénti születésszám ami az állandó lakosok adatait mutatja a környékbeli községekével azonos arányú, az utóbbi években kissé lassuló tendenciát mutat. A lakosság 69%-a aktív korú, 12%-a pedig 60 év feletti. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 na. na. na ,4% ,3% ,1% ,8% ,1% Forrás : Teir,KSH-TSTAR 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% Öregedési index (%) számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás egyenleg na. na. na. Forrás : Teir,KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 7

8 A 2008 és a 2009 évben 65.évesek magasabb arányban vannak, ez az jelenti, hogy túlsúlyban vannak, vagyis öregszik a település. Ez az arány a 2010 és 2013 években közelített egymáshoz, az öregedési index 95 %, ami a település kissé elöregedését jellemzi, ebből arra következtetünk, hogy az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat. A nyugdíjas klub vezetője, minél több 65 év felettit szervezzen be a programjaiba. Szervezzenek az önkormányzattal közösen orvosi előadásokat, szűréseket (vércukormérés, vérnyomás ellenőrzés, gyógytorna,) az egészségmegőrzésük érdekében. Az önkormányzatnak főleg a téli időszakban (akár közmunka keretében) is szociális munkást kell foglalkoztatnia, aki a téli időszakban az egyedülállókat felkeresi, felíratja és beszerzi gyógyszereiket, elvégzi kisebb bevásárlásaikat. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőségi programnak Tardos községben élő hátrányos helyzetű csoportokramélyszegénységben élő (romák, gyerekek, idősek, nők, fogyatékkal élőkre) kell összpontosítani. Fontos, hogy az élet minden területén megelőzze a megkülönböztetést, és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak egyenlőségét. Az esélyegyelőség minden állampolgár számára fontos, nem csupán követelmény, hanem az önkormányzat hosszú távú értéke is,hiszen azt a célt tűzi ki maga elé,hogy mindenkinek esélye legyen munkát vállalni függetlenül attól,hogy nő vagy férfi,egészséges vagy fogyatékkal élő,milyen származású és milyen az anyagi helyzete. Tardos község Önkormányzatának fő célja, hogy a község olyan település legyen, ahol senki ne érezze a hátrányos megkülönböztetést, minden egyes lakossal szemben érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, mindenki számára elérhető legyen az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatás. Küldetésünk megőrizni Tardos község történelmi értékeit elődeink hagyományait tisztességét a települési össze fogást és összetartozást erősíteni. Olyan fiatalok nőjenek fel, hogy a modern kor mellett, méltón büszkék legyenek őseikre és őrizék meg a hagyományainkat. Együtt - Egymásért Tardosért. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Tardos település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával célul tűzi ki,hogy lakosai számára élhető tárgyi és közösségi környezetet valamint a közszolgáltatások magas színvonalát teremtse meg és tartsa fel. Az önkormányzat ennek alapján érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 8

9 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT(továbbiakban Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve) tartalmazza. A HEP IT célja Az önkormányzat célja a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, - a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és - a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet - alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) 9

10 - az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőséget segítő rendeletek, határozatok a település szociális intézkedéseit és ezzel kapcsolatos céljait határozza meg. Tardos község Önkormányzata Képviselő-testületének a 5/2012 (III.12) önkormányzati rendelete tartalmazza a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozását,illetőleg 23/2007.(XI.05.) számú,valamint a 9/2007.(VI.1.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 12/2005.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokat. Az önkormányzat célja,hogy segítséget nyújtson azoknak, akiknek az egészségi állapotuk,jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján a felmerülő problémáik megoldását önerőből nem képesek egyedül megoldani. A településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, és tudomásukra jutott problémák orvoslására megoldást keresni. Tardos község Önkormányzata a Tatai Kistérséghez tartozik - a Tatai Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálata a szociális ellátások legnagyobb részét a társulás keretein belül biztosítja. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Esélyegyenlőségi terv adatot, támpontot nyújt az önkormányzat gazdasági program átdolgozásához. későbbiekben kiinduló pontot jelent az önkormányzat stratégiai döntéseinek előkészítéseihez. Tardos Község Önkormányzata az évente elkészített költségvetésen, az elkészített gazdasági programon, valamint a településrendezési terven keresztül próbálja az esélyegyenlőséget a községben biztosítani. A költségvetésben a hátrányos helyzetű, munkanélkülieknek a közfoglalkoztatásban való részvétellel biztosítja az önerőhöz szükséges forrást. Az Önkormányzat nagyrészt szakképzetlen, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezkedni tudó személyeket foglalkoztat közmunkában. Fő feladatának tekinti a lakosság szociális biztonságának megteremtését erre a feladatra Szociális- Bizottság alakult. Nagy figyelmet fordít a sokgyermekes és gyermeküket egyedül nevelő családok, valamint az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került családok és idősek támogatására. Az Önkormányzat anyagilag támogatja a gyermekeket, családokat (gyermekvédelmi támogatás, beiskolázási segély, étkezési térítés, az idősek részére szociális étkezés stb.). Az ehhez szükséges összeget a költségvetésben mindig biztosítják. Az intézmények felújításánál (Óvoda, Védőnői Szolgálat,) sor kerül az intézmények akadály mentesítésére is. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Tardos község Önkormányzata jelenleg a Tatai Többcélú Kistérségi Társulás tagja (Baj, Szomód, Dunaszentmiklós, Neszmély, Dunaalmás, Kocs, Tata,Vértestolna,Naszály). A Kistérségi Társulás 2011-ben elkészítette kistérségi településeinek közös esélyegyenlőségi programját. Ezzel összhangban Tardos község Önkormányzata ban megalkotta saját esélyegyenlőségi tervét. 10

11 A korábban említettek szerint az önkormányzat a szociális ellátások biztosítását a Tatai Szociális Alapellátó Intézménnyel kötött megállapodás keretében biztosítja március. 1-vel megalakult a Tardosi közös Önkormányzati Hivatal Tardosi székhellyel, Vértestolnai kirendeltséggel a működési rend továbbra is alkalmas arra, hogy a lakossághoz legközelebbi szinten intézzük a polgárok közigazgatási ügyeit. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az Önkormányzat részére rendelkezésre álló adatok jórészt a központi statisztikákból, KSH,a TEIR adatbázisából,továbbá az önkormányzat adataiból, kisebb részt a helyi adatgyűjtésből származnak, ezáltal szinte valamennyi célcsoport helyzete nagy biztonsággal feltérképezhető. Vannak olyan területek, amely helyről az információk megszerzése nehézkes a kapott adatok hiányosak. Nincs adat a fogyatékkal élők településen belüli számáról, igényeiről, szükségleteiről, mivel ellátásukra szakosodott szociális szolgáltatás helyben nincsen. E téren az önkormányzati hivatal látókörében lévő fogyatékkal élők elmondására kell hagyatkozni. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység, amely nemcsak tudományos fogalom, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és piaci esélyek szűkülésére - oktatás és képzés hiányosságra -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A romák száma a lakosság összlétszámához viszonyítva elenyésző, bár pontos lélekszámukra vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk. A népszámlálási adatok sem nyújtanak pontos információt a roma kisebbség lélekszámáról, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát roma származásúnak. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként" való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. 11

12 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Településünk lakóinak jövedelmi és vagyoni helyzetéről adatokkal nem rendelkezünk, a mély szegénységben élők arányáról a szociális ellátásokat igénybe vevők számából lehet következtetni. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a.)foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen. Látható Tardos esetében, hogy a év közötti lakónépesség kissé csökken. Sajnos a városok kiemelkedően jobb infrastruktúrája, és szélesebb körű lehetőségei miatt ma Magyarországon sok községben probléma a fiatalok elvándorlása. A nyilvántartott álláskeresők száma a évben elinduló gazdasági világválság miatt évre emelkedett, a munkanélküliség az országos átlaghoz hasonlóan érte el csúcspontját. Ezt követően lassú javulás indult el a munkaerő piacon. Az alábbi adatok alapján évben a válság előtti időszakhoz képest azonban még mindig több álláskereső volt Tardoson. A létszámarányok nők és férfiak esetében is közel egyforma számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 29 5,1% 56 4,9% ,2% 49 8,6% 90 7,9% ,2% 32 5,7% 61 5,4% ,5% 29 5,1% 60 5,3% ,2% 29 5,1% 64 5,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők aránya 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% nők férfiak összesen A nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti bontását bemutató tábla adataiból látható, hogy 2012-évben az év közötti nyilvántartott regisztrált munkanélküliek száma nőtt. 12

13 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő % 10,2% 0,0% 6,8% 3,3% 4,2% fő % 11,9% 19,3% 8,5% 18,3% 14,6% fő % 13,6% 11,4% 11,9% 13,3% 8,3% fő % 6,8% 9,1% 15,3% 6,7% 10,4% fő % 10,2% 14,8% 10,2% 5,0% 4,2% fő % 8,5% 5,7% 11,9% 11,7% 12,5% fő % 15,3% 13,6% 15,3% 16,7% 10,4% fő % 18,6% 18,2% 13,6% 13,3% 14,6% fő % 5,1% 8,0% 6,8% 11,7% 18,8% fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,1% Álláskeresők száma (fő) A regisztrált álláskeresők száma ben volt a legmagasabb, azóta fokozatosan csökkent, míg a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek változó adatokat mutatott, azonban évre már jelentős csökkenés tapasztalható. 13

14 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1% 35,7% 25,4% ,2% 44,9% 47,8% ,5% 28,1% 31,1% ,2% 24,1% 35,0% ,3% 24,1% 29,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 60,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők férfiak összesen A pályakezdő fiatalok száma év között kicsit csökken, látszik hogy magasabb iskolai végzetséggel rendelkező fiatalok nem igazán találják meg a helyüket a településen és közeli nagyvárosokba költöznek a munkahelyek közelébe. Viszont a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma jelentősen csökkent számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 6 4,0% 8 2,6% ,0% 9 6,2% 9 3,0% ,7% 5 3,4% 6 2,0% ,1% 2 1,4% 5 1,8% ,4% 2 1,4% 4 1,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

15 Pályakezdő álláskeresők száma nők férfiak b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők általános iskolát lakosság száma összesen 15-x évesek száma év végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,1% ,4% 50 8,2% na. na. na. na. na. na. na. na. na. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A nyilvántartott álláskeresők között a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek vannak többségben a számszaki adatok alapján, ezzel szemben a 8 általános végzettségűek százalékos aránya növekszik az előző évekhez viszonyítva. Az alacsony iskolai végzettséggel végezhető többnyire idényjellegű mezőgazdasági munka a térségben mennyisége egyre inkább visszaszorul. Az ipari üzemek alkalmazási feltételei is egyre kevésbé teszik lehetővé az általános iskolai vagy az alatti végzettséggel rendelkező, szakképzetlen munkaerő elhelyezkedését. Bár a községben a kirívóan alacsony iskolázottság nem jellemző, mindezek miatt elemi érdek, hogy a szakképzetlen, vagy kevéssé keresett, illetve élethelyzetéhez (egészségi állapotához, családi helyzetéhez nem illeszkedő) szakmával rendelkező munkaerőt az erre hivatott szervezetek piacképes, reálisan végezhető szakképzettséghez segítsék számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,6% 14 25,0% 40 71,4% ,2% 21 23,3% 67 74,4% ,9% 14 23,0% 44 72,1% ,0% 6 10,0% 51 85,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 15

16 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb c) közfoglalkoztatás: A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében közmunkaprogramot szervez, melynek keretében különösen a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek foglalkoztatását kell elsősorban biztosítani. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc nap, mely általában 2-3 hónap, de akár 6 és 12 hónap időtartamot is ki tesz. A település aktív korú ellátásra jogosultjai részére közfoglalkoztatási munkát biztosít a Süttői és a Vértesi Erdőgazdaság valamint 2012 évben a Tatabányai közút is foglalkoztatott 8 hónapon keresztül embereket. Településünkön évben a közfoglalkoztatásban 28 fő vett részt számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevő résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest ,06 % na. na ,05% na. na ,05 % na. na. Forrás: Önkormányzat adatai d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.): A községbeliek számára a munkalehetőségek viszonylag széles körét nem csupán a helybeli üzemek megléte (Kőbánya, Balyfa Hungary Kft, Nubius Kft, Budai Trans Kft), illetve a helyben működő kisebb-nagyobb egyéni illetve társas vállalkozások eredményezik, hanem 40 km-es körzetben lévő városok ipari parkjai is (Tata, Tatabánya, Komárom) A munkaerő mozgását a tömegközlekedés egyre kevésbé teszi lehetővé, Tata, Tatabánya, Komárom irányába járó vállalati munkásjáratok azonban jórészt megoldják. A Tatán elérhető a Járási Munkaügyi Kirendeltség mind az információáramlás, mind az esetleges képzési programok szempontjából rendkívül segítőkész. 16

17 számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma EFt EFt na EFt EFt EFt EFt Ft EFt EFt EFt 0 0 Forrás: Teir, T-Start, Önkormányzat adatai A vállalkozások egy része egyéni vállalkozás, ill.1-10 főt foglalkoztató gazdasági társaság. Az egyéni vállalkozások fő és mellékfoglalkozásként is tevékenykednek a településen A működő vállalkozások között a szerepel mezőgazdasági kisállattartási kőfaragókőmegmunkáló,- ács, asztalos kőműves,- áruszállítók. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük: A 25 év alatti nyilvántartott álláskereső fiatalok foglalkoztatását, a munkaerőpiacra történő átmenet megkönnyítését célzó képzésekre nagy hangsúlyt fektetnek Magyarországon. A pályakezdők, fiatalok kiemelt hátrányos helyzetű csoportként van definiálva az Unióban és Magyarországon egyaránt. Ez kiemelt figyelmet és elbánást jelent adott esetben. Azaz: a munkaerő-piaci programokon belül külön célcsoportként vannak jelen, a foglalkoztatási támogatásokban a pályakezdőknek külön támogatás (munka tapasztalatszerzés) áll rendelkezésre, továbbá előnyük van a képzésekben, elsősorban a felvételiken eredményesebben szerepelnek. Más központi támogatásokban, programokban is kiemelt figyelmet kapnak, Kistelepülés vagyunk és a fiatalok munkaerőpiacra való bekerülését egyértelműen segíteni kell számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés Legközelebbi centrum autóbusz járatpárok száma munkanapokon Megyeszékhely elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon 20perc perc csak átszállás Tatáról 40 perc 7 55perc csak átszállás Tatabányáról átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség 0 Kerékpárút nincs kiépítve,csak a közút mentén 0 Kerékpárút nincs kiépítve, csak a közút mentén Főváros 1óra 15perc 1 1 óra50perc na 1óra Kerékpárút nincs kiépítve, csak a közút mentén átlagos utazási idő kerékpáron 30perc Forrás: Helyi autóbusz társaság, MÁV Tardos -Tata - Tatabánya útvonalon az autóbusz közlekedés jó, segíti a tardosi lakosok munkahelyre történő eljutását. A megyeszékhelyre közlekedő autóbuszok száma kevesebb, időpontjai rosszabbak, de Tatáról 20 percenként van járat Tatabányára. A kora reggeli órában Budapest felé is van közvetlen járat, ami az esti órákban vissza is jön a fővárosból. Süttő irányába is ellehet jutni napi 5 járat indul Nyergesújfaluig. A vasúti közlekedés csak átszállással oldható meg szintén a megyeszékhelyen vagy a tatai vasútállomáson szinte a városokból óránként megy vonat Győr és Budapest felé. A nagyobb munkáltatók a dolgozóik munkába járását az általuk biztosított autóbuszokkal oldják meg. 1óra 6óra 17

18 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő -piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Felnőttoktatás keretében szakmát tanulni, illetőleg érettségire készülni a környező települések iskoláiban lehetséges (Tata, Tatabánya, Komárom), helyben ezt nem tudjuk megoldani. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: A mélyszegénységben élők foglalkoztatására miután ezekben a családokban a képzettség aránylag alacsony elsősorban a közmunkaprogramok során nyílik lehetőség a községben. Roma származásról nyilvántartást az önkormányzat nem vezet. A 2011 évi népszámlálási adatokban a lakónépesség 0,1%-a,vallotta magát településen roma származásúnak. Az itt élő 2-4 roma család beilleszkedett a település életébe és nem tartoznak a mélyszegénységben élők közé. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Nem rendelkezünk adattal, illetőleg információval arról, hogy a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés lenne. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás (méltányossági), Az ápolási díj, a normatív alapon járó közgyógyellátás, és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 2013.január 01-től a Tatai Járási Hivatalban nyújtható be, melynek elősegítése érdekében a településre minden héten (pénteki napon) kijár egy ügysegéd, és a település lakói ez ügyekben fordulhatnak hozzá. Az önkormányzat képviselő-testülete az egyes szociális ellátásokról szóló rendeletében meghatározta a hatásköröket, melyeket egyrészt a képviselő-testület Szociális Bizottságára, illetőleg a polgármesterre ruházott át. Az önkormányzat képviselő-testülete a Szociális Bizottság hatáskörébe utalta a következő szociális ellátási formák elbírálását: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A polgármester hatáskörébe utalt szociális, támogatási ellátási formák a következők: - átmeneti segély (eseti) - temetési segély, Tardos Község Önkormányzata az Szt a alapján az alábbi személyes gondoskodási formákat biztosítja: Szociális alapszolgáltatások: - étkeztetés (szociális rászorulók részére), - családsegítés (Tatai Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálata által egy családgondozó és gyerekjóléti munkatárs keresi fel a településen élő rászoruló családokat) 18

19 Az ellátások formái Pénzbeli ellátások Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Fajtái: - foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - rendszeres szociális segély. Az aktív korúak ellátásán belül nagyobb ellátási forma a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nyújtása, amelyet zömmel a középkorosztályba tartozó álláskeresők kapják december 31-én támogatásra jogosultak száma 17 fő volt. Az aktív korúak ellátására jogosultaknak - ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részülőknek - egy éven belül legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban kell részt venniük ahhoz, hogy az egy éves felülvizsgálat alkalmával a jövedelemi és vagyoni helyzet vizsgálata során a közfoglalkoztatásban való részvételét igazolva, továbbra is jogosult legyen az ellátásra. Rendszeres szociális segély állapítható meg annak az aktív korú személynek - aki egészségkárosodott személynek minősül, munkaképességét legalább 67 %-ba elvesztette, - aki legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket vagy - aki vakok személyi járadékában részesül, - aki fogyatékossági támogatásban részesül), - a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátását biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. Tardos községben december 31-én 3 fő rendszeres szociális segélyben részesülő személy. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, vagy -18 éven aluli tartós beteg, vagy -18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. Tardoson 2012.december 31-ig 4 fő részesült ápolási díjban január 1-től a Járási Hivatalhoz kell benyújtani az ellátás iránti kérelmet számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 10 0 Ápolási díjban részesülők száma (fő) 19

20 A képviselő-testület - átruházott hatáskörben a polgármester - a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Tardoson évben 58-an részesültek átmeneti segélyben. Temetési segély olyan szociális rászorultságtól függő ellátás, amely olyan személynek állapítható meg - önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek esetén -, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott azok ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti évben a településen 13 esetben került sor temetési segély megállapítására. Természetbeni ellátás A települési önkormányzat polgármestere akkor gondoskodik az elhunyt személy közköltségen (köztemetés) történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik évben nem került sor köztemetésre. Természetbeni juttatások közül a legnagyobb mértékű a közgyógyellátás. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon. Tardos községben közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának alakulása 2012 év végéig: számú táblázat Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 2013.január 1-től már csak a méltányossági közgyógyellátás tartozik az önkormányzathoz, 2013.január 1-től a Járási Hivatalhoz kell benyújtani az ellátás iránti kérelmet számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,4% ,6% ,8% ,4% ,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 100 Közgyógyellátotttak száma (fő) 20