A Sárospataki Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája. Készítette:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Sárospataki Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája. Készítette:"

Átírás

1 A Sárospataki Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája Készítette: Miskolc, 2005

2 A kutatás készítői: kutatás vezetője, szakmai iránítója: Dr. G. Fekete Éva MTA, RKK, ÉMO vezetője kutatás írója, szakmai tervezője: Vadasi Aida Ariadne Alapítvány vezetője kutatás szakmai munkatársa: Kopasz Krisztina Ariadne Alapítvány munkatársa arculat tervezése, kivitelezése: Bojkó Imre Ariadne Alapítvány munkatársa kistérségi összekötő koordinátor: Pásztor Zsolt Kistérségi Fejlesztési Iroda munkatársa festmények, illusztrációk: Varga Anita Festőművész

3 Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS I. HELYZETÉRTÉKELÉS KÜLSŐ TÉNYEZŐK Országos és regionális foglalkoztatási trendek Vállalkozások telephelykiválasztásának szempontjai Az eu foglalkoztatáspolitikájának célkitűzései Foglalkoztatás bővítést erősítő programok BELSŐ ADOTTSÁGOK Munkaerő kereslet Vállalkozások Közszféra-önkormányzatok Civil szervezetek Munkaerő kínálat Népesség életkor és nemek szerinti összetétele Iskolai végzettég, szakma szerinti összetétel Gazdasági aktivitás Megélhetési stratégiák Foglalkoztatottsági helyzet alakulása Helyi munkahelyek és ingázók Foglalkoztatottsági helyzet alakulása Munkanélküliség Munkaerőhiány Munkaerőpiaci programok

4 1.9. Gazdasági kitörési pontok-lehetséges fogalkoztatási területek Kisipar Nem élelmiszeripari mezőgazdasági termékek előállítása Erdőtelepítés és gondozás Tájfenntartó gazdálkodás Mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása Kézműipar Turizmus Szociális szolgáltatások A sárospataki kistérség swot analízise II. JAVASLATOK Célrendszer Fő és mellékcélok A fejlesztés során érvényesülő alapelvek Jövőkép Javasolt eredményességi mutatók Célfa A foglalkoztatásbővítés lehetséges technikái és térségi feladatai Új vállalkozások Meglévő vállalkozások erősítése Közösségi vállalkozások indítása Külső vállalkozók betelepülésének ösztönzése Klaszteresedés Szervezeti háttér Karriercentrum létrehozása Foglalkoztatási paktum A fejlesztések résztvevői a térségben

5 III. VÁR HATÓ EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Elérendő hatások Foglalkoztatás Vállalkozások versenyképessége Térségi jövedelmek növekedése Helyi szolgáltatások bővülése Környezeti hatások Kulturális és mentális hatás Társadalmi hatás Térhasználat változása, infrastruktúra igény

6

7 BEVEZETÉS A Sárospataki kistérség fejlesztési stratégiájának célja, hogy a kistérség helyzetét elemezve kijelölje az irányvonalakat a foglalkoztatás és az idegenforgalom fejlődése szempontjából. A tanulmány bemutatja a kiindulási tényezőket, a belső és a külső adottságokat, az erősségeket és a gyengeségeket, valamint azokat a trendeket, amelyek meghatározzák a térség lehetőségeit. A program célja, hogy a vizsgált 16 település adottságainak megfelelő irányvonalakat vázoljon fel, melyekre alapozva valódi fejlődés indulhat el. A tanulmány segítséget nyújt abban, hogy melyek azok a területek, amelyeket érdemes erősíteni, és támogatni. A célkitűzések az Európai Unió regionális politikájának célkitűzéseivel összhangban lettek meghatározva. Ez azért fontos, mert mindenképpen számítunk pályázati úton elnyert uniós támogatásokra, azért, hogy a fejlesztés anyagi háttere is biztosítva legyen ben a Nemzeti Fejlesztési Terv új szakaszába fog lépni, és ezáltal még több csatorna fog megnyílni a támogatások megszerzésére, amelyet nem szabad elszalasztani. A tanulmány primer és szekunder adatokat is felhasznált. A szekunder adatforrásoknál meg kell említeni a 2004-ben elkészült Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programját, a Sárospataki Munkaügyi Központ munkaügyi prognózisait, valamint a Zemplén 2000 stratégiai és operatív programot. A primer kutatásoknál a saját kérdőíves módszer szolgáltatott aktuális adatforrásokat. A kutatás a térségi szereplők véleményét és igényeit is figyelembe vette, ezek folyamatos szakmai konzultáció során lettek megvitatva. Két fő részre tagolódik a tanulmány, az egyik a Sárospataki kistérség foglalkoztatási stratégiája, a másik pedig az idegenforgalmi fejlesztési program. A helyzetfeltárás után mindkét részben ki lettek jelölve a beavatkozási területek. A térség elemzése azt mutatja, hogy nagyszerű adottságok birtokában van Sárospatak és statisztikai térsége. A gyönyörű természeti erőforrások, a történelmi és kulturális környezet jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. Megfelelő partnerségi hozzáállással, összefogással, és alapos szakmai munkával jelentős pozi- 7

8 tív változások indulhatnak el a kistérségben. I. HELYZETÉRTÉKELÉS KÜLSŐ TÉNYEZŐK 1.1. OR SZÁGOS ÉS REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI TRENDEK Magyarországon a foglalkoztatottsági szint az európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb, 56,6 százalékos. Ez lassan növekszik ugyan, de még messze áll az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) által előirányozott 70 %- os foglalkoztatási szinttől, melyet 2010-re kellene megvalósítani re a cél a 67%-os ráta elérése, a női foglalkoztatottságban pedig 57%. A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tartalmazza az Európai Foglalkoztatási Stratégiával összefüggő hazai foglalkoztatáspolitikai célokat, intézkedéseket, fejlesztési irányokat. A hazai munkaerőpiacon nagy mozgás érzékelhető, amelyhez nehezen alkalmazkodik a magyar társadalom. Évente mintegy 90 ezer munkahely szűnik meg, és 110 ezer jön létre. A rendszerváltást megelőző helyzetre jellemző életfogytig tartó foglalkoztatás már nem megvalósítható, a megváltozott munkaerő-piaci viszonyokhoz jobban kellene alkalmazkodniuk a munkába-állóknak. A munkaerőpiac igényei, és az oktatás kínálata nem mindig van összhangban. Ez azt jelenti, hogy számos szakmában szinte lehetetlen elhelyezkedni a túlképzés miatt, míg némely területen hiányszakmák alakultak ki. Előtérbe kerül a távmunka, amely korszerű munkavégzési formának tekinthető. Magyarországon jelenleg 2-3 % körüli a távmunkában foglalkoztatottak aránya, míg ez a szám az Európai Unióban 15 % körülire tehető. A távmunka újszerű munkaszervezésével azok is munkához juthatnának, akik nehezen tudják összeegyeztetni a karrierjüket a magánéletükkel, pl.: otthon levő családanyák, vagy a megváltozott munkaképességűek. Megállapítható, hogy a munka mobilitása növekszik. A nyugat-európai országokban növekszik a munka mobilitása, gyorsan nő a vállalkozásban, távmunká- 8

9 ban dolgozók száma, és egyre több példát figyelhetünk meg a munka határokon túlnyúló szervezésére is. 9

10 1.2. VÁLLALKOZÁSOK TELEPHELYVÁLASZTÁSÁNAK ÉS MUNK AERŐ-KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A vállalkozások telephelyválasztásában a következő szempontok játszanak döntő szerepet: infrastrukturális feltételek, gazdasági központokhoz való közelség, esetleges adókedvezmények, valamint a rendelkezésre álló humánerőforrás mennyiségi és minőségi összetétele. A térségben az infrastrukturális feltételek nem a legjobbak. Gyenge az úthálózat, számos zsák település található, amelyek csak bekötőúttal csatlakoznak a régió vérkeringésébe. Ez a tényező a turizmus fejlesztésének szempontjából is hátrányos, hiszen nincsenek átutazók, így csak azok kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a településekkel akiknek a közvetlen célállomását jelentik. A legközelebbi autópálya az M3-as. A közlekedés fő közúti ütőere a 37. számú főút, amely a térséget a tokaji, és a szerencsi térséggel, illetve Miskolccal is összeköti. A megye keleti szélén elhelyezkedő kistérségről nem mondható el, hogy közlekedési csomópontban lenne, távol esik a fővárostól, és Miskolctól, a megyeszékhelytől is. Másik szempontból vizsgálva a dolgot ez a hátrány lehet a térség egyik legfőbb előnye, a szlovák határ közelsége miatt. A határokon túlnyúló gazdasági együttműködések fejlesztésével versenyelőnyre lehet szert tenni. A marginális elhelyezkedés tehát olyan tényező, amit a térség a javára tud fordítani. Magyarország földrajzi fekvése miatt tranzit-ország, összeköti kelet- és nyugat- Európát, és ugyanez mondható el a Sárospataki kistérségről is. Ez egy olyan adottság, melyet mindenképpen ki lehet használni. A vállalkozások betelepülésének szempontjából vonzerőként hathat, ha működik a térségben ipari park. Ipari parknak nevezzük a telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttesét, amely főként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park lehetővé teszi a termelőtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra (energia, víz, telefon, szennyvíztisztító stb.) igénybevételét. Másfelől pedig bizonyos szolgáltatásokkal (szellemi infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (pl. ügyvitelszervezés, pénzügyi-számviteli ügyintézés, PR, marketing, külkereskedelem bonyolítása, hitel ügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás, stb.). 10

11 A betelepülő vállalkozások jellegét tekintve elsősorban korszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak. Ezen belül előnyben részesítik az exportorientált termelést növelő késztermék gyártó és beszállító vállalkozásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák és ukrán határmenti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a magyar kormánytól, és kijelölték a Zempléni Vállalkozási Övezetet. A vállalkozási övezet 1949-tõl az írországi Shannon-övezet kialakításától különböző formában egész Nyugat-Európában elterjedt területfejlesztési eljárás. Angolul: Special Enterprise Zone vagy Free Enterprise Zone - szabad vállalkozási övezet. Nem szabad összekeverni a Free Economic Zone-nal, a szabad gazdasági övezettel. A szabad gazdasági övezet Európában a kereskedelemfejlesztés eszköze elsősorban, míg a vállalkozási övezet területfejlesztési eszköz. A Római Szerződés alapján a vállalkozási övezet létesítését feltételhez kötik, hiszen az övezetben tevékenykedők gazdasági feltételrendszere eltér az országos általánostól, vagyis különleges. A vállalkozói övezet létesítésének a feltétele többek között, hogy a munkanélküliség jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot; a problémás térség kezeléséhez a hagyományos infrastruktúra-fejlesztés már nem elégséges, a térség jövedelemtermelő és adófizetési képessége messze az országos átlag alatti; az övezet létesítése nem csak egy kistérségre, hanem a régióra és az egész országra pozitív hatással van. A vállalkozások itt nem közvetlen pénzügyi támogatásokat kapnak, hanem működési feltételeik kedvezőbbek az átlagosnál. A visszaélések elkerülése érdekében viszont sokkal szigorúbb az ellenőrzés, mint általában. A vállalkozási övezet létesítése nemcsak a gazdasági egységek letelepítéséből áll, hiszen akkor ez csak iparfejlesztés lenne és nem területfejlesztés. Területfejlesztéssé attól válik, hogy a vállalkozásokkal összhangban átalakítják az övezet területén belül az oktatás szerkezetét a szakoktatástól a felsőfokú oktatásig; az infrastruktúra-fejlesztést alá kell rendelni a termelés érdekeinek ; azt kell fejleszteni és olyan mértékben, amire fizetőképes kereslet van; át kell alakítani az övezeten belül a szociálpolitika szerkezetét és a szemléletrendszerét. A legfontosabb 11

12 szempont, hogy elinduljon egy folyamatos, öngerjesztő, úgynevezett fenntartható fejlődés. Ennek gazdasági alapját az államtól kapott kedvezmények, és a betelepült társaságoktól beszedett - és csak azokra a kistérségekre, amelyek területén az övezet működik, fordítható - területfejlesztési járulék képezik. Ezen forrásokra alapozva a fejlesztés három szereplőjének - gazdaság, állam, helyi szervezetek - egységes fejlesztési programot kell kidolgozni. A térségben létrejött a Sátoraljaújhelyi Ipari Park, megalakult az ezt működtető gazdasági társaság, valamint megvalósult a Sárospataki Vállalkozói Park. A Sárospataki Vállalkozói Park a város déli részén a Csepel Művek ruhaipari gépgyárának hajdani telephelyén, összközműves zöldmezős beruházási területként került kialakításra 1998-ban. Vállalkozás pontos megnevezése Iparág, tevékenységi terület 1) Technometall Kft Szerszám-készülék gyártás 2) UNITED ST-2 BT Vasaló berendezés gyártás 3) SPSG Bt Szerszámgyártás 4) T-BOSS Bt Szerszámkereskedelem 5) Kék és Társai Kft Felületkezelés 6) Hutkai és Májer Kft Kerékpáralkatrész gyártás 7) Anyag-Ker Bt Kereskedelem 8) Valler-Trans Kft Teherszállítás 9) Patrog-Komplex Kft Zárgyártás 10) Ferro-Tool Rt Szerszámgyártás 11) Véd-Controll Kft Őrzésvédelem 12) Götz Mihály ev Teherszállítás 13) Tokaj-Oremus Kft Borászat 14) Rubikon-Text Kft Varrógép-szabászgép gyárt. 15) Szabó Bt Kádár 16) Bálint János Villamossági szerelő 17) Rubikon Invest Kft Szolgáltatás (üzemeltető) A Sárospataki Vállalkozói Park területén működő vállalkozások,

13 A háromhektáros területen elterülő vállalkozói park a város szélén helyezkedik el, így nagyobb helyigényű zöldmezős beruházásokra is van lehetőség a helyi parki infrastruktúra, kooperációs kapcsolatok igénybevételi lehetősége mellett. A bérelhető üzemcsarnokok területén igénybe lehet venni egy irodaházat is, melyben rendezvényterem, számos iroda és tárgyalóterem is helyet kapott. A Vállalkozói Park 28027m2 es hasznos alapterületének 32,6 százaléka (9125 m2) még kiadásra vár. A Park üzemeltetését a RUBIKON INVEST Kft. végzi. Sárospatakon található még egy vámszabad terület is, mely a város ipari övezetében, 2000 nm-en működik. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely és vonzáskörzeteik közigazgatási területeire terjed ki. A vállalkozási övezeti kategória hazánkban a legkedvezőbb adózási és támogatási feltételeket tud nyújtani a befektetőknek. A térségi adókedvezményeket az alábbi táblázat szemlélteti. 13

14 A "vállalkozási övezetek" beruházási adókedvezményei JOGOSULTSÁG A BERUHÁZÁS ADÓKEDVEZMÉNY Értékének Időtartam Térség Adózói kör Tárgya Mértéke alsó határa Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Vállalkozási Övezet Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó Termék előállítás fejlesztése Társas vállalkozás Kereskedelmi szálláshely létesítése Társas vállalkozás Gépbeszerzés és épület beruházás Társas vállalkozás Infrastruktúra fejlesztése Termék előállítás fejlesztése Kereskedelmi szálláshely létesítése Gépbeszerzés és építmény beruházás Infrastruktúra fejlesz- Egyéni vállalkozó tése Forrás: nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs (Termékelőáll. árbev. / összes árbev.) x számított társ. adó (Keresk. száll. h. árbev. / összes árbev) x számított társ. adó A beruházási érték 6%-a, de legfeljebb a társasági adó 70%-áig A beruházási érték 6%-a, de legfeljebb a társasági adó 70%-áig (Temékelőállítás bevétele / összes bevétel) x személyi jövedelemadó (Keresk. szálláshely bevétele / összes bevétel) x személyi jövedelemadó A beruházási érték 6%-a A beruházási érték 6%-a 5 év Feltételek Árbevételét évente legalább a beruházási érték 1%-val növeli. 5 év nincs 1 év 1 év 5 év Bevételét évente legalább a beruházási érték 1%- val növeli. 5 év nincs 1 év 1 év 14

15 Valamint ezen kívül lehetősége van az ide települő cégeknek gyorsított értékcsökkentési eljárás alkalmazására, amely a következők szerint alakul: Térséghez kötött gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége JOGOSULTSÁG A BERUHÁZÁS ADÓKEDVEZMÉNY Térség Időtartam Vállalkozási Övezet A tárgyi eszközök értéke az adózás előtti eredményt csökkenti Vállalkozási Övezet Adózói kör Társas vállalkozás Társas vállalkozás Tárgya Tárgyi eszköz (kivéve közúti gépjármű és épület, építmény) Épület Társas vállalkozás Ipari Park Ipari park közműi Vállalkozási Övezet Egyéni vállalkozó járművek (kivéve sz. g. k.) beruházás Vállalkozási építmény Épület,- Egyéni vállalkozó Övezet beruházás Forrás: Értékének alsó határa nincs nincs nincs nincs nincs Mértéke Évi 10%-os amortizáció Adóalapnál figyelembe vehető a Számviteli tv. szerinti É. Cs. Gép, berendezés,- felszerelés, Gépek,-berendezések felszereléseknél egyösszegű leírás Épületek,- építmények esetében 10%-os leírás nincs nincs nincs nincs nincs Feltételek Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt nincs Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt A fenti adatok alapján láthatjuk, hogy történtek kezdeményezések a vállalkozások versenyképességének hatékonyságának növelésére a vállalkozási övezet, és az ipari parkok megvalósításával. Ha megnézzük ezeknek a fejlesztési formáknak az előnyeit, illetve hátrányait, akkor kiderül, hogy mennyire alkalmasak az 15

16 aprófalvas sárospataki térség helyzetének javítására. A vállalkozási övezet jellemzői: Pozitívum: állami, minden vállalkozás számára vonzó támogatási formák a jellemzők ösztönöz az integrált fejlesztésre az övezeti kedvezmények az ipari park adottságaival együtt vonzó lehetőségeket kínálnak a beruházóknak Negatívum: túl nagy a terület, az aktivitás annak csak egy kis részére, a magterületekre összpontosul Összességében: Kimondottan az elmaradott térségek számára szánt, de eddig még a várt eredményeket nem hozó eszköz. Az ipari parkkal kapcsolatban Pozitívum: Jó eszköze a szerkezetváltásnak, a szolgáltatások ösztönözhetik az új, innovatív ágazatok meghonosítását. Lehetőséget ad a térségi foglalkoztatásban jelentős eredményeket hozó vállalkozások megtelepedésére. Leegyszerűsíti a vállalkozások közötti kommunikációt, láthatóvá válnak a betelepült, de addig egymás számára ismeretlen vállalkozások. Hozzájárul a térség ismertségének, imázsának alakításához. Negatívum: Mindegyik típusa nagyobb koncentrációban elérhető, képzett vagy képezhető munkaerőt feltételez. Követelmény, hogy erős innovációs tartalmú szolgáltatást is valósítson meg, ami feltételezi valamely innovációs központhoz való közvetlen kapcsolódást. Döntően önkormányzati eszközként működik, ám az elmaradott térség önkormányzatai nyújtható kedvezmények nem képesek a területi hátrányokat mérsékelni. Jellemzően külső betelepülőkkel számolnak, melyek számára azonban az elmaradott térségeknél kedvezőbb ajánlatok, fejlettebb területen már működő ipari parkok is elérhetők. 16

17 Összességében: nem az elmaradott térségek számára megfelelő eszköz A fenti megfontolások alapján az elmaradott, aprófalvas térség fejlesztésére alkalmazható gazdaságfejlesztési eszközt kellene kidolgozni a térségre. 17

18 1.3. AZ EU FOGLALKOZTATÁSPOLITIK ÁJÁNAK CÉLKITŰZÉSEI Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája a szociális kohézióval és a szociális integráció erősítésével áll összhangban. Az irányvonalak egyik meghatározó tényezője, hogy a tagállamoknak a gazdaságpolitika alapvető vonásait át kell alakítaniuk, annak a célnak az elérésére, hogy a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika eszközei koherens módon kapcsolódjanak egymáshoz. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikáját négy pillér figyelembevételével alakították ki, melyek a következők: A foglalkoztathatóság javítása A vállalkozások képzettebb munkaerőt, új típusú képzettségekkel, képességekkel rendelkező munkavállalókat igényelnek, amelyek sok esetben nem állnak rendelkezésre. Így a foglalkoztathatóság szempontjából az első és legfontosabb kategória a megfelelően képzett munkaerő biztosítása. A vállalkozóvá válás ösztönzése Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások fejlesztése jelenti a munkahelyteremtés alapvető forrását. A kis- és középvállalkozások fejlesztése alatt azoknak a gazdasági-környezeti tényezőknek a javítását kell érteni, amelyek révén jelentős mértékben erősödhet az Unió tagállamaiban a kis- és középvállalkozások versenyképessége. Ennek révén bővül a pótlólagos munkahelyek létesítésének lehetősége. Az alkalmazkodó-készség fejlesztése Az alkalmazkodó-készség- és képesség fejlesztése szoros összefüggésben áll a munkaerőpiac rugalmasságával. Az Európai Unióban az elmúlt időszakban az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák jelentősen növelték a foglalkoztathatóságot és az új munkahelyek számát. (Atipikus foglalkoztatási formának minősül, pl. a részmunkaidős foglalkoztatás, önfoglalkoztatás, megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás, határozott munkaidejű megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás, szezonális munkák, munkaerő-kölcsönzés, távmunka stb.) Az utóbbi időkben az Európai Unió egyes tagállamaiban jelentős mértékben növekedett az e foglalkoztatási formában alkalmazott munkavállalók száma, ennek révén jelentős mértékben nőtt a vállalkozások versenyképessége. 18

19 Az egyenlő esélyek politikájának megerősítése A foglalkoztatási esélyegyenlőség kérdése az Európai Unió szintjén jelenleg a férfiak és nők esélyegyenlősége közötti lényeges különbségben keresendő, melynek alapvetően kettős oka van. Az egyik ok a gazdasági aktivitás, azaz a foglalkoztatási rátával kapcsolatos, amelyben finoman, de érzékelhető a nők hátrányos helyzete a foglalkoztatás terén a férfiakkal szemben. Érzékelhető, hogy az esélyegyenlőség politikája az Európai Unió tagállamaiban jelentős mértékben elő kívánja segíteni a nők foglalkoztatási aktivitását, másrészt a mindenfajta hátrányos diszkriminációt érintő megkülönböztetés tilalma révén biztosítani akarja a munkaerőpiacra való visszatérés megkönnyítését, az integrálódást. Fő célkitűzések: elősegíteni a keresővé válást a munkahelyi belépés ösztönzésével, megakadályozni a kirekesztést, következetesen fellépni a diszkrimináció ellen. A három prioritást speciális irányvonalak egészítik ki, amelyek a következők: aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és inaktívak számára, munkahelyteremtés a vállalkozói szellem erősítésével, a munkaerő-piaci rugalmasság feltételeinek az erősítése, a képzési rendszerek minőségének, hatékonyságának a javítása, az egész életen át tartó tanulás, a munkaerő-kínálat emelése, az aktív időskor támogatása, a nemek szerinti egyenlőség, a fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci helyzetének megkülönböztetett kezelése, megfelelő ösztönzés, a nem bejelentett kereső tevékenységek csökkentése, a foglalkoztatás regionális különbségeinek a mérséklése. 19

20 1.4. FOGLALKOZTATÁST BŐVÍTŐ PROGR AMOK Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program keretében kerül megvalósításra hazánkban. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program A humánerőforrás fejlesztésért felelős operatív program az operatív programok közül a legnagyobb mértékben részesedik a Strukturális Alapok forrásaiból. A közötti időszakra a HEFOP költségvetése összesen 750 millió euró, azaz 191 milliárd forint. ebből uniós forrás 653 millió euró (kb.75 %) nemzeti forrás 187 millió euró A HEFOP átfogó stratégiai célkitűzései között szerepel a foglalkoztatási szint emelése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése, valamint a munkaerő versenyképességének javítása oly módon, hogy a munkaerő piaci igényekkel összhangba hozzák a képzettségeket: A HEFOP célkitűzéseit négy prioritáson keresztül valósítják meg: aktív munkaerő-piaci politikák támogatásával a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével az egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatásával a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés az oktatás, a szociális szolgáltatások és az egészségügy területén. Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) aktív munkaerő-piaci programjainak támogatásának célja, a munkanélküliek visszasegítése a munkaerőpiacra, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése. A jobb minőségű és hatékonyabb szolgáltatások biztosítása érdekében a szolgáltatások, állásközvetítés és a tanácsadás rendszerének és informatikai hátterének fejlesztése is szükséges. Támogatás nyújtható a nők munkaerő-piaci részvételét segítő kezdeményezések- 20

21 nek, beleértve a vállalkozóvá válás segítését is, valamint a munka és a család összeegyeztetését segítő a képzési vagy foglalkoztatási programokban résztvevők gyermekeinek, vagy más hozzátartozóinak napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztését. Intézkedések: A munkanélküliség megelőzése és kezelése: célja, hogy elősegítse a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult népesség munkaerőpiacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése: célja a munkaközvetítés rendszere eredményességének és hatékonyságának javítása, a törvényes foglalkozásokban tapasztalt munkaerőhiány megelőzése és leküzdése, a foglalkoztatási szolgáltatások minőségének javítása, a területi munkaerő-piaci különbségek csökkentése, valamint a munkaerő-tervezés fejlesztése. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése: az intézkedés célja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése képzéssel és készségfejlesztéssel, a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése. A társadalmi kirekesztés ellenei küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével Célja: a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeit javítani, munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésüket segíteni. Célcsoportok a roma emberek, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékos emberek a lemorzsolódott fiatalok, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező emberek, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők. A program az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeire egyaránt épít. Intézkedések: Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben. Az intézkedés célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű tanulók oktatásban való részvételét, továbbtanulását. A társadalmi befogadás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportokkal 21

22 foglalkozók humánerőforrás-fejlesztésével. Az intézkedés keretében a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását támogató szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében a szociális területen és a bűnmegelőzésben tevékenykedő szakemberek és önkéntesek képzése valósul meg. Hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztathatóságának javítása. Az intézkedés célja, hogy esélyt teremtsen a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi integrálására. Tehát pályázni lehet célcsoport orientált tevékenységekre, valamint a szakmai segítségnyújtás jellegű tevékenységekre. Egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség fejlesztése Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a közoktatási rendszerben: Az intézkedés célja az oktatási, képzési rendszer hatékony fejlesztő támogatása, a tanulók számára a sikeres tanulást megalapozó készségek, valamint a szociális és életviteli kompetenciák átadása, és az ehhez kapcsolódó tanár-továbbképzési tevékenységek biztosítása. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Az intézkedés célja a gazdaság szereplőinek bevonásával az OK J-ben szereplő szakképesítések megújítása rugalmas, moduláris képzési rendszer kifejlesztésével, további térségi integrált szakképző központok létrehozása, amely többfunkciós, térségi integrált szakképző központok létrahozása. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése: Az intézkedés fő célja, hogy elősegítse a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak követelményeihez. Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzése: Az intézkedés támogatási lehetőséget kínál többek között a munkahelyteremtő beruházásokhoz és vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó képzések kidolgozásához, a regionális központokban megvalósuló felnőttképzési programok megvalósításához. Emellett a korszerű vállalkozói ismeretek és az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges ismeretek megszerzését biztosító képzési programokat, az EU-ra vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos képzéseket, és informatikai képzéseket támogatja. 22

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 23130/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére A szabad vállalkozási zónák létrehozásáról és a kedvezmények igénybevételének

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban.

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban. A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban Ruszkai Zsolt Munkaerő-piaci környezet Pályázati lehetőségek a jelenlegi,

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában

A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában A munkaügyi központ szerepe a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásában Előadó: Pákozdi Szabolcs igazgató Tatabánya, 2012. október 31 Társadalmi, gazdasági folyamatok megyénkben Második legintenzívebben

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17. Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18.

MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. MUNKAHELYTEREMTÉS 2011. 2011.02.18. Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 1. Pályázat célja Új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása elsősorban

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében!

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! A FONAVITA Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre azzal a céllal, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységek támogatásával

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve:

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK Környezet és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Támogatás célja GINOP-1.2.1-15 A hazai ipar fejlesztése érdekében Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKVk

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben