A Sárospataki Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája. Készítette:

Átírás

1 A Sárospataki Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája Készítette: Miskolc, 2005

2 A kutatás készítői: kutatás vezetője, szakmai iránítója: Dr. G. Fekete Éva MTA, RKK, ÉMO vezetője kutatás írója, szakmai tervezője: Vadasi Aida Ariadne Alapítvány vezetője kutatás szakmai munkatársa: Kopasz Krisztina Ariadne Alapítvány munkatársa arculat tervezése, kivitelezése: Bojkó Imre Ariadne Alapítvány munkatársa kistérségi összekötő koordinátor: Pásztor Zsolt Kistérségi Fejlesztési Iroda munkatársa festmények, illusztrációk: Varga Anita Festőművész

3 Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS I. HELYZETÉRTÉKELÉS KÜLSŐ TÉNYEZŐK Országos és regionális foglalkoztatási trendek Vállalkozások telephelykiválasztásának szempontjai Az eu foglalkoztatáspolitikájának célkitűzései Foglalkoztatás bővítést erősítő programok BELSŐ ADOTTSÁGOK Munkaerő kereslet Vállalkozások Közszféra-önkormányzatok Civil szervezetek Munkaerő kínálat Népesség életkor és nemek szerinti összetétele Iskolai végzettég, szakma szerinti összetétel Gazdasági aktivitás Megélhetési stratégiák Foglalkoztatottsági helyzet alakulása Helyi munkahelyek és ingázók Foglalkoztatottsági helyzet alakulása Munkanélküliség Munkaerőhiány Munkaerőpiaci programok

4 1.9. Gazdasági kitörési pontok-lehetséges fogalkoztatási területek Kisipar Nem élelmiszeripari mezőgazdasági termékek előállítása Erdőtelepítés és gondozás Tájfenntartó gazdálkodás Mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása Kézműipar Turizmus Szociális szolgáltatások A sárospataki kistérség swot analízise II. JAVASLATOK Célrendszer Fő és mellékcélok A fejlesztés során érvényesülő alapelvek Jövőkép Javasolt eredményességi mutatók Célfa A foglalkoztatásbővítés lehetséges technikái és térségi feladatai Új vállalkozások Meglévő vállalkozások erősítése Közösségi vállalkozások indítása Külső vállalkozók betelepülésének ösztönzése Klaszteresedés Szervezeti háttér Karriercentrum létrehozása Foglalkoztatási paktum A fejlesztések résztvevői a térségben

5 III. VÁR HATÓ EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Elérendő hatások Foglalkoztatás Vállalkozások versenyképessége Térségi jövedelmek növekedése Helyi szolgáltatások bővülése Környezeti hatások Kulturális és mentális hatás Társadalmi hatás Térhasználat változása, infrastruktúra igény

6

7 BEVEZETÉS A Sárospataki kistérség fejlesztési stratégiájának célja, hogy a kistérség helyzetét elemezve kijelölje az irányvonalakat a foglalkoztatás és az idegenforgalom fejlődése szempontjából. A tanulmány bemutatja a kiindulási tényezőket, a belső és a külső adottságokat, az erősségeket és a gyengeségeket, valamint azokat a trendeket, amelyek meghatározzák a térség lehetőségeit. A program célja, hogy a vizsgált 16 település adottságainak megfelelő irányvonalakat vázoljon fel, melyekre alapozva valódi fejlődés indulhat el. A tanulmány segítséget nyújt abban, hogy melyek azok a területek, amelyeket érdemes erősíteni, és támogatni. A célkitűzések az Európai Unió regionális politikájának célkitűzéseivel összhangban lettek meghatározva. Ez azért fontos, mert mindenképpen számítunk pályázati úton elnyert uniós támogatásokra, azért, hogy a fejlesztés anyagi háttere is biztosítva legyen ben a Nemzeti Fejlesztési Terv új szakaszába fog lépni, és ezáltal még több csatorna fog megnyílni a támogatások megszerzésére, amelyet nem szabad elszalasztani. A tanulmány primer és szekunder adatokat is felhasznált. A szekunder adatforrásoknál meg kell említeni a 2004-ben elkészült Sárospataki kistérség felzárkóztatási fejlesztési programját, a Sárospataki Munkaügyi Központ munkaügyi prognózisait, valamint a Zemplén 2000 stratégiai és operatív programot. A primer kutatásoknál a saját kérdőíves módszer szolgáltatott aktuális adatforrásokat. A kutatás a térségi szereplők véleményét és igényeit is figyelembe vette, ezek folyamatos szakmai konzultáció során lettek megvitatva. Két fő részre tagolódik a tanulmány, az egyik a Sárospataki kistérség foglalkoztatási stratégiája, a másik pedig az idegenforgalmi fejlesztési program. A helyzetfeltárás után mindkét részben ki lettek jelölve a beavatkozási területek. A térség elemzése azt mutatja, hogy nagyszerű adottságok birtokában van Sárospatak és statisztikai térsége. A gyönyörű természeti erőforrások, a történelmi és kulturális környezet jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. Megfelelő partnerségi hozzáállással, összefogással, és alapos szakmai munkával jelentős pozi- 7

8 tív változások indulhatnak el a kistérségben. I. HELYZETÉRTÉKELÉS KÜLSŐ TÉNYEZŐK 1.1. OR SZÁGOS ÉS REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI TRENDEK Magyarországon a foglalkoztatottsági szint az európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb, 56,6 százalékos. Ez lassan növekszik ugyan, de még messze áll az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) által előirányozott 70 %- os foglalkoztatási szinttől, melyet 2010-re kellene megvalósítani re a cél a 67%-os ráta elérése, a női foglalkoztatottságban pedig 57%. A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tartalmazza az Európai Foglalkoztatási Stratégiával összefüggő hazai foglalkoztatáspolitikai célokat, intézkedéseket, fejlesztési irányokat. A hazai munkaerőpiacon nagy mozgás érzékelhető, amelyhez nehezen alkalmazkodik a magyar társadalom. Évente mintegy 90 ezer munkahely szűnik meg, és 110 ezer jön létre. A rendszerváltást megelőző helyzetre jellemző életfogytig tartó foglalkoztatás már nem megvalósítható, a megváltozott munkaerő-piaci viszonyokhoz jobban kellene alkalmazkodniuk a munkába-állóknak. A munkaerőpiac igényei, és az oktatás kínálata nem mindig van összhangban. Ez azt jelenti, hogy számos szakmában szinte lehetetlen elhelyezkedni a túlképzés miatt, míg némely területen hiányszakmák alakultak ki. Előtérbe kerül a távmunka, amely korszerű munkavégzési formának tekinthető. Magyarországon jelenleg 2-3 % körüli a távmunkában foglalkoztatottak aránya, míg ez a szám az Európai Unióban 15 % körülire tehető. A távmunka újszerű munkaszervezésével azok is munkához juthatnának, akik nehezen tudják összeegyeztetni a karrierjüket a magánéletükkel, pl.: otthon levő családanyák, vagy a megváltozott munkaképességűek. Megállapítható, hogy a munka mobilitása növekszik. A nyugat-európai országokban növekszik a munka mobilitása, gyorsan nő a vállalkozásban, távmunká- 8

9 ban dolgozók száma, és egyre több példát figyelhetünk meg a munka határokon túlnyúló szervezésére is. 9

10 1.2. VÁLLALKOZÁSOK TELEPHELYVÁLASZTÁSÁNAK ÉS MUNK AERŐ-KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A vállalkozások telephelyválasztásában a következő szempontok játszanak döntő szerepet: infrastrukturális feltételek, gazdasági központokhoz való közelség, esetleges adókedvezmények, valamint a rendelkezésre álló humánerőforrás mennyiségi és minőségi összetétele. A térségben az infrastrukturális feltételek nem a legjobbak. Gyenge az úthálózat, számos zsák település található, amelyek csak bekötőúttal csatlakoznak a régió vérkeringésébe. Ez a tényező a turizmus fejlesztésének szempontjából is hátrányos, hiszen nincsenek átutazók, így csak azok kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a településekkel akiknek a közvetlen célállomását jelentik. A legközelebbi autópálya az M3-as. A közlekedés fő közúti ütőere a 37. számú főút, amely a térséget a tokaji, és a szerencsi térséggel, illetve Miskolccal is összeköti. A megye keleti szélén elhelyezkedő kistérségről nem mondható el, hogy közlekedési csomópontban lenne, távol esik a fővárostól, és Miskolctól, a megyeszékhelytől is. Másik szempontból vizsgálva a dolgot ez a hátrány lehet a térség egyik legfőbb előnye, a szlovák határ közelsége miatt. A határokon túlnyúló gazdasági együttműködések fejlesztésével versenyelőnyre lehet szert tenni. A marginális elhelyezkedés tehát olyan tényező, amit a térség a javára tud fordítani. Magyarország földrajzi fekvése miatt tranzit-ország, összeköti kelet- és nyugat- Európát, és ugyanez mondható el a Sárospataki kistérségről is. Ez egy olyan adottság, melyet mindenképpen ki lehet használni. A vállalkozások betelepülésének szempontjából vonzerőként hathat, ha működik a térségben ipari park. Ipari parknak nevezzük a telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttesét, amely főként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park lehetővé teszi a termelőtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra (energia, víz, telefon, szennyvíztisztító stb.) igénybevételét. Másfelől pedig bizonyos szolgáltatásokkal (szellemi infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (pl. ügyvitelszervezés, pénzügyi-számviteli ügyintézés, PR, marketing, külkereskedelem bonyolítása, hitel ügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás, stb.). 10

11 A betelepülő vállalkozások jellegét tekintve elsősorban korszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak. Ezen belül előnyben részesítik az exportorientált termelést növelő késztermék gyártó és beszállító vállalkozásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák és ukrán határmenti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a magyar kormánytól, és kijelölték a Zempléni Vállalkozási Övezetet. A vállalkozási övezet 1949-tõl az írországi Shannon-övezet kialakításától különböző formában egész Nyugat-Európában elterjedt területfejlesztési eljárás. Angolul: Special Enterprise Zone vagy Free Enterprise Zone - szabad vállalkozási övezet. Nem szabad összekeverni a Free Economic Zone-nal, a szabad gazdasági övezettel. A szabad gazdasági övezet Európában a kereskedelemfejlesztés eszköze elsősorban, míg a vállalkozási övezet területfejlesztési eszköz. A Római Szerződés alapján a vállalkozási övezet létesítését feltételhez kötik, hiszen az övezetben tevékenykedők gazdasági feltételrendszere eltér az országos általánostól, vagyis különleges. A vállalkozói övezet létesítésének a feltétele többek között, hogy a munkanélküliség jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot; a problémás térség kezeléséhez a hagyományos infrastruktúra-fejlesztés már nem elégséges, a térség jövedelemtermelő és adófizetési képessége messze az országos átlag alatti; az övezet létesítése nem csak egy kistérségre, hanem a régióra és az egész országra pozitív hatással van. A vállalkozások itt nem közvetlen pénzügyi támogatásokat kapnak, hanem működési feltételeik kedvezőbbek az átlagosnál. A visszaélések elkerülése érdekében viszont sokkal szigorúbb az ellenőrzés, mint általában. A vállalkozási övezet létesítése nemcsak a gazdasági egységek letelepítéséből áll, hiszen akkor ez csak iparfejlesztés lenne és nem területfejlesztés. Területfejlesztéssé attól válik, hogy a vállalkozásokkal összhangban átalakítják az övezet területén belül az oktatás szerkezetét a szakoktatástól a felsőfokú oktatásig; az infrastruktúra-fejlesztést alá kell rendelni a termelés érdekeinek ; azt kell fejleszteni és olyan mértékben, amire fizetőképes kereslet van; át kell alakítani az övezeten belül a szociálpolitika szerkezetét és a szemléletrendszerét. A legfontosabb 11

12 szempont, hogy elinduljon egy folyamatos, öngerjesztő, úgynevezett fenntartható fejlődés. Ennek gazdasági alapját az államtól kapott kedvezmények, és a betelepült társaságoktól beszedett - és csak azokra a kistérségekre, amelyek területén az övezet működik, fordítható - területfejlesztési járulék képezik. Ezen forrásokra alapozva a fejlesztés három szereplőjének - gazdaság, állam, helyi szervezetek - egységes fejlesztési programot kell kidolgozni. A térségben létrejött a Sátoraljaújhelyi Ipari Park, megalakult az ezt működtető gazdasági társaság, valamint megvalósult a Sárospataki Vállalkozói Park. A Sárospataki Vállalkozói Park a város déli részén a Csepel Művek ruhaipari gépgyárának hajdani telephelyén, összközműves zöldmezős beruházási területként került kialakításra 1998-ban. Vállalkozás pontos megnevezése Iparág, tevékenységi terület 1) Technometall Kft Szerszám-készülék gyártás 2) UNITED ST-2 BT Vasaló berendezés gyártás 3) SPSG Bt Szerszámgyártás 4) T-BOSS Bt Szerszámkereskedelem 5) Kék és Társai Kft Felületkezelés 6) Hutkai és Májer Kft Kerékpáralkatrész gyártás 7) Anyag-Ker Bt Kereskedelem 8) Valler-Trans Kft Teherszállítás 9) Patrog-Komplex Kft Zárgyártás 10) Ferro-Tool Rt Szerszámgyártás 11) Véd-Controll Kft Őrzésvédelem 12) Götz Mihály ev Teherszállítás 13) Tokaj-Oremus Kft Borászat 14) Rubikon-Text Kft Varrógép-szabászgép gyárt. 15) Szabó Bt Kádár 16) Bálint János Villamossági szerelő 17) Rubikon Invest Kft Szolgáltatás (üzemeltető) A Sárospataki Vállalkozói Park területén működő vállalkozások,

13 A háromhektáros területen elterülő vállalkozói park a város szélén helyezkedik el, így nagyobb helyigényű zöldmezős beruházásokra is van lehetőség a helyi parki infrastruktúra, kooperációs kapcsolatok igénybevételi lehetősége mellett. A bérelhető üzemcsarnokok területén igénybe lehet venni egy irodaházat is, melyben rendezvényterem, számos iroda és tárgyalóterem is helyet kapott. A Vállalkozói Park 28027m2 es hasznos alapterületének 32,6 százaléka (9125 m2) még kiadásra vár. A Park üzemeltetését a RUBIKON INVEST Kft. végzi. Sárospatakon található még egy vámszabad terület is, mely a város ipari övezetében, 2000 nm-en működik. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely és vonzáskörzeteik közigazgatási területeire terjed ki. A vállalkozási övezeti kategória hazánkban a legkedvezőbb adózási és támogatási feltételeket tud nyújtani a befektetőknek. A térségi adókedvezményeket az alábbi táblázat szemlélteti. 13

14 A "vállalkozási övezetek" beruházási adókedvezményei JOGOSULTSÁG A BERUHÁZÁS ADÓKEDVEZMÉNY Értékének Időtartam Térség Adózói kör Tárgya Mértéke alsó határa Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Vállalkozási Övezet Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Az üzembehelyezés évében. Ha nem vett igénybe egyösszegű vagy építmény esetében 10%- os leírást. Vállalkozási Övezet Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó Termék előállítás fejlesztése Társas vállalkozás Kereskedelmi szálláshely létesítése Társas vállalkozás Gépbeszerzés és épület beruházás Társas vállalkozás Infrastruktúra fejlesztése Termék előállítás fejlesztése Kereskedelmi szálláshely létesítése Gépbeszerzés és építmény beruházás Infrastruktúra fejlesz- Egyéni vállalkozó tése Forrás: nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs (Termékelőáll. árbev. / összes árbev.) x számított társ. adó (Keresk. száll. h. árbev. / összes árbev) x számított társ. adó A beruházási érték 6%-a, de legfeljebb a társasági adó 70%-áig A beruházási érték 6%-a, de legfeljebb a társasági adó 70%-áig (Temékelőállítás bevétele / összes bevétel) x személyi jövedelemadó (Keresk. szálláshely bevétele / összes bevétel) x személyi jövedelemadó A beruházási érték 6%-a A beruházási érték 6%-a 5 év Feltételek Árbevételét évente legalább a beruházási érték 1%-val növeli. 5 év nincs 1 év 1 év 5 év Bevételét évente legalább a beruházási érték 1%- val növeli. 5 év nincs 1 év 1 év 14

15 Valamint ezen kívül lehetősége van az ide települő cégeknek gyorsított értékcsökkentési eljárás alkalmazására, amely a következők szerint alakul: Térséghez kötött gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége JOGOSULTSÁG A BERUHÁZÁS ADÓKEDVEZMÉNY Térség Időtartam Vállalkozási Övezet A tárgyi eszközök értéke az adózás előtti eredményt csökkenti Vállalkozási Övezet Adózói kör Társas vállalkozás Társas vállalkozás Tárgya Tárgyi eszköz (kivéve közúti gépjármű és épület, építmény) Épület Társas vállalkozás Ipari Park Ipari park közműi Vállalkozási Övezet Egyéni vállalkozó járművek (kivéve sz. g. k.) beruházás Vállalkozási építmény Épület,- Egyéni vállalkozó Övezet beruházás Forrás: Értékének alsó határa nincs nincs nincs nincs nincs Mértéke Évi 10%-os amortizáció Adóalapnál figyelembe vehető a Számviteli tv. szerinti É. Cs. Gép, berendezés,- felszerelés, Gépek,-berendezések felszereléseknél egyösszegű leírás Épületek,- építmények esetében 10%-os leírás nincs nincs nincs nincs nincs Feltételek Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt nincs Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt Ha a vállalkozó nem vette igénybe a 6%-os térségi adókedvezményt A fenti adatok alapján láthatjuk, hogy történtek kezdeményezések a vállalkozások versenyképességének hatékonyságának növelésére a vállalkozási övezet, és az ipari parkok megvalósításával. Ha megnézzük ezeknek a fejlesztési formáknak az előnyeit, illetve hátrányait, akkor kiderül, hogy mennyire alkalmasak az 15

16 aprófalvas sárospataki térség helyzetének javítására. A vállalkozási övezet jellemzői: Pozitívum: állami, minden vállalkozás számára vonzó támogatási formák a jellemzők ösztönöz az integrált fejlesztésre az övezeti kedvezmények az ipari park adottságaival együtt vonzó lehetőségeket kínálnak a beruházóknak Negatívum: túl nagy a terület, az aktivitás annak csak egy kis részére, a magterületekre összpontosul Összességében: Kimondottan az elmaradott térségek számára szánt, de eddig még a várt eredményeket nem hozó eszköz. Az ipari parkkal kapcsolatban Pozitívum: Jó eszköze a szerkezetváltásnak, a szolgáltatások ösztönözhetik az új, innovatív ágazatok meghonosítását. Lehetőséget ad a térségi foglalkoztatásban jelentős eredményeket hozó vállalkozások megtelepedésére. Leegyszerűsíti a vállalkozások közötti kommunikációt, láthatóvá válnak a betelepült, de addig egymás számára ismeretlen vállalkozások. Hozzájárul a térség ismertségének, imázsának alakításához. Negatívum: Mindegyik típusa nagyobb koncentrációban elérhető, képzett vagy képezhető munkaerőt feltételez. Követelmény, hogy erős innovációs tartalmú szolgáltatást is valósítson meg, ami feltételezi valamely innovációs központhoz való közvetlen kapcsolódást. Döntően önkormányzati eszközként működik, ám az elmaradott térség önkormányzatai nyújtható kedvezmények nem képesek a területi hátrányokat mérsékelni. Jellemzően külső betelepülőkkel számolnak, melyek számára azonban az elmaradott térségeknél kedvezőbb ajánlatok, fejlettebb területen már működő ipari parkok is elérhetők. 16

17 Összességében: nem az elmaradott térségek számára megfelelő eszköz A fenti megfontolások alapján az elmaradott, aprófalvas térség fejlesztésére alkalmazható gazdaságfejlesztési eszközt kellene kidolgozni a térségre. 17

18 1.3. AZ EU FOGLALKOZTATÁSPOLITIK ÁJÁNAK CÉLKITŰZÉSEI Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája a szociális kohézióval és a szociális integráció erősítésével áll összhangban. Az irányvonalak egyik meghatározó tényezője, hogy a tagállamoknak a gazdaságpolitika alapvető vonásait át kell alakítaniuk, annak a célnak az elérésére, hogy a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika eszközei koherens módon kapcsolódjanak egymáshoz. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikáját négy pillér figyelembevételével alakították ki, melyek a következők: A foglalkoztathatóság javítása A vállalkozások képzettebb munkaerőt, új típusú képzettségekkel, képességekkel rendelkező munkavállalókat igényelnek, amelyek sok esetben nem állnak rendelkezésre. Így a foglalkoztathatóság szempontjából az első és legfontosabb kategória a megfelelően képzett munkaerő biztosítása. A vállalkozóvá válás ösztönzése Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások fejlesztése jelenti a munkahelyteremtés alapvető forrását. A kis- és középvállalkozások fejlesztése alatt azoknak a gazdasági-környezeti tényezőknek a javítását kell érteni, amelyek révén jelentős mértékben erősödhet az Unió tagállamaiban a kis- és középvállalkozások versenyképessége. Ennek révén bővül a pótlólagos munkahelyek létesítésének lehetősége. Az alkalmazkodó-készség fejlesztése Az alkalmazkodó-készség- és képesség fejlesztése szoros összefüggésben áll a munkaerőpiac rugalmasságával. Az Európai Unióban az elmúlt időszakban az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák jelentősen növelték a foglalkoztathatóságot és az új munkahelyek számát. (Atipikus foglalkoztatási formának minősül, pl. a részmunkaidős foglalkoztatás, önfoglalkoztatás, megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás, határozott munkaidejű megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás, szezonális munkák, munkaerő-kölcsönzés, távmunka stb.) Az utóbbi időkben az Európai Unió egyes tagállamaiban jelentős mértékben növekedett az e foglalkoztatási formában alkalmazott munkavállalók száma, ennek révén jelentős mértékben nőtt a vállalkozások versenyképessége. 18

19 Az egyenlő esélyek politikájának megerősítése A foglalkoztatási esélyegyenlőség kérdése az Európai Unió szintjén jelenleg a férfiak és nők esélyegyenlősége közötti lényeges különbségben keresendő, melynek alapvetően kettős oka van. Az egyik ok a gazdasági aktivitás, azaz a foglalkoztatási rátával kapcsolatos, amelyben finoman, de érzékelhető a nők hátrányos helyzete a foglalkoztatás terén a férfiakkal szemben. Érzékelhető, hogy az esélyegyenlőség politikája az Európai Unió tagállamaiban jelentős mértékben elő kívánja segíteni a nők foglalkoztatási aktivitását, másrészt a mindenfajta hátrányos diszkriminációt érintő megkülönböztetés tilalma révén biztosítani akarja a munkaerőpiacra való visszatérés megkönnyítését, az integrálódást. Fő célkitűzések: elősegíteni a keresővé válást a munkahelyi belépés ösztönzésével, megakadályozni a kirekesztést, következetesen fellépni a diszkrimináció ellen. A három prioritást speciális irányvonalak egészítik ki, amelyek a következők: aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és inaktívak számára, munkahelyteremtés a vállalkozói szellem erősítésével, a munkaerő-piaci rugalmasság feltételeinek az erősítése, a képzési rendszerek minőségének, hatékonyságának a javítása, az egész életen át tartó tanulás, a munkaerő-kínálat emelése, az aktív időskor támogatása, a nemek szerinti egyenlőség, a fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci helyzetének megkülönböztetett kezelése, megfelelő ösztönzés, a nem bejelentett kereső tevékenységek csökkentése, a foglalkoztatás regionális különbségeinek a mérséklése. 19

20 1.4. FOGLALKOZTATÁST BŐVÍTŐ PROGR AMOK Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program keretében kerül megvalósításra hazánkban. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program A humánerőforrás fejlesztésért felelős operatív program az operatív programok közül a legnagyobb mértékben részesedik a Strukturális Alapok forrásaiból. A közötti időszakra a HEFOP költségvetése összesen 750 millió euró, azaz 191 milliárd forint. ebből uniós forrás 653 millió euró (kb.75 %) nemzeti forrás 187 millió euró A HEFOP átfogó stratégiai célkitűzései között szerepel a foglalkoztatási szint emelése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése, valamint a munkaerő versenyképességének javítása oly módon, hogy a munkaerő piaci igényekkel összhangba hozzák a képzettségeket: A HEFOP célkitűzéseit négy prioritáson keresztül valósítják meg: aktív munkaerő-piaci politikák támogatásával a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével az egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatásával a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés az oktatás, a szociális szolgáltatások és az egészségügy területén. Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) aktív munkaerő-piaci programjainak támogatásának célja, a munkanélküliek visszasegítése a munkaerőpiacra, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése. A jobb minőségű és hatékonyabb szolgáltatások biztosítása érdekében a szolgáltatások, állásközvetítés és a tanácsadás rendszerének és informatikai hátterének fejlesztése is szükséges. Támogatás nyújtható a nők munkaerő-piaci részvételét segítő kezdeményezések- 20

21 nek, beleértve a vállalkozóvá válás segítését is, valamint a munka és a család összeegyeztetését segítő a képzési vagy foglalkoztatási programokban résztvevők gyermekeinek, vagy más hozzátartozóinak napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztését. Intézkedések: A munkanélküliség megelőzése és kezelése: célja, hogy elősegítse a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult népesség munkaerőpiacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése: célja a munkaközvetítés rendszere eredményességének és hatékonyságának javítása, a törvényes foglalkozásokban tapasztalt munkaerőhiány megelőzése és leküzdése, a foglalkoztatási szolgáltatások minőségének javítása, a területi munkaerő-piaci különbségek csökkentése, valamint a munkaerő-tervezés fejlesztése. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése: az intézkedés célja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése képzéssel és készségfejlesztéssel, a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése. A társadalmi kirekesztés ellenei küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével Célja: a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeit javítani, munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésüket segíteni. Célcsoportok a roma emberek, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékos emberek a lemorzsolódott fiatalok, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező emberek, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők. A program az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeire egyaránt épít. Intézkedések: Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben. Az intézkedés célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű tanulók oktatásban való részvételét, továbbtanulását. A társadalmi befogadás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportokkal 21

22 foglalkozók humánerőforrás-fejlesztésével. Az intézkedés keretében a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását támogató szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében a szociális területen és a bűnmegelőzésben tevékenykedő szakemberek és önkéntesek képzése valósul meg. Hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztathatóságának javítása. Az intézkedés célja, hogy esélyt teremtsen a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi integrálására. Tehát pályázni lehet célcsoport orientált tevékenységekre, valamint a szakmai segítségnyújtás jellegű tevékenységekre. Egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség fejlesztése Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a közoktatási rendszerben: Az intézkedés célja az oktatási, képzési rendszer hatékony fejlesztő támogatása, a tanulók számára a sikeres tanulást megalapozó készségek, valamint a szociális és életviteli kompetenciák átadása, és az ehhez kapcsolódó tanár-továbbképzési tevékenységek biztosítása. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Az intézkedés célja a gazdaság szereplőinek bevonásával az OK J-ben szereplő szakképesítések megújítása rugalmas, moduláris képzési rendszer kifejlesztésével, további térségi integrált szakképző központok létrehozása, amely többfunkciós, térségi integrált szakképző központok létrahozása. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése: Az intézkedés fő célja, hogy elősegítse a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak követelményeihez. Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzése: Az intézkedés támogatási lehetőséget kínál többek között a munkahelyteremtő beruházásokhoz és vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó képzések kidolgozásához, a regionális központokban megvalósuló felnőttképzési programok megvalósításához. Emellett a korszerű vállalkozói ismeretek és az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges ismeretek megszerzését biztosító képzési programokat, az EU-ra vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos képzéseket, és informatikai képzéseket támogatja. 22