A Sásdi kistérség esélyegyenlőségi akcióterve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Sásdi kistérség esélyegyenlőségi akcióterve"

Átírás

1 2009. A Sásdi kistérség esélyegyenlőségi akcióterve Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás 2009.

2 Tartalom Előzmények... 4 Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között... 4 Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere A Sásdi Kistérség általános jellemzése A kistérség területe, népessége, népsűrűsége, demográfiai helyzet és folyamatok A kistérség természeti adottságai és viszonyai: Természeti adottságok Kulturális és természeti ritkaság található több településen is: Geológia és domborzati viszonyok A hőmérsékleti viszonyok A csapadékviszonyok A helyi klimatikus viszonyok A talajadottságok A felszín alatti vizek: A felszíni vizek A termőföld állapota A hulladékok kezelése A zajviszonyok Az épített környezet terhelése A környezet egészségügyi feltételek Környezeti problémák A kistérség gazdasági helyzete: Általános bemutatás: Mezőgazdaság, agrárstruktúra Erdőgazdálkodás, vadászat Állattenyésztés A jelenlegi élelmiszer-, és feldolgozóipar részletezése: A térség infrastruktúrája A kistérség szociális és foglalkoztatási helyzete Képzettségi szint A foglalkoztatottság, munkanélküliség, inaktivitás elemzése, a szociális helyzet bemutatása A szociális ellátáson belül a segélyezés mértékének a bemutatása Sásd mikro térség Gödre mikro térség: Vásárosdombó mikro térség: Mágocs mikro térség Mindszentgodisa mikro térség: A hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása a kistérségbe Sásd mikro térség: Mágocs mikro térség: Mindszentgodisa mikro térség: Vásárosdombó mikro térség Gödre mikro - térség A Sásd Kistérség Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése A közszolgáltatások elérhetősége a kistérség településein

3 5. 2. Kistérség intézményfenntartó társulásainak a bemutatása mikro-térségi központok szerint Sásd mikro-térség: Mágocs mikro térség Vásárosdombói mikro- térség Mindszentgodisa mikro térség Gödre mikro- térség Szakszolgáltatás bemutatása: KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN A BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZŐI A KISTÉRSÉGBEN Az óvodák intézményi esélyegyenlőségi helyzetfeltárása Általános és középiskolák, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben Az oktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzések beavatkozási területeinek meghatározása az elkészült akciótervek szerint, mikro-térségenként bemutatva: A kistérség szociális ellátási területének a bemutatása, alap és szakellátáshoz való hozzáférés vizsgálata az esélyegyenlőségi szempontjából A szociális ellátás intézményrendszerének a bemutatása Alapellátás területe A szakellátás területe Az egészségügyi ellátás a kistérségben Sásd a kistérségi központ jelenlegi egészségügyi szolgáltatásai Az ellátandó terület lakosságának egészségi állapota A szegregátumok vizsgálata a kistérségben A Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Akcióterve Monitoring Elfogadás

4 Előzmények Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erősen különböző időszakra bontható: 1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkrimináció-mentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. 4

5 -ára, megalkotta a évi CXXV. Törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog közjogi védelmének keretein belül - igazolhatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírjon. Az egyenlő bánásmód követelményével szemben azonban az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedésekre jogosultságként kikényszeríthető igénye senkinek nincsen. A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlőség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelentik, mivel egyes személyeket a többi személyhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok, és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szűk körben alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza 5

6 meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 6

7 1. A Sásdi Kistérség általános jellemzése Baranya megye kilenc kistérsége közül a Sásdi Kistérség (Baranyai-hegyhát) a legkisebb (384 km 2, ez a megye területének 8, 7 százalékát jelenti). Az ide tartozó 27 településen a évi adatok alapján fő, a megye lakosságának 3, 9 százaléka él. A terület átlagos népsűrűsége alacsony, mélyen a "vidéki" kategória (120 fő/km 2 ) határa alatt van, 37, 9 fő/km sz. táblázat: A települések száma nagyságrendi-kategóriák szerint Kistérség Település Ebből: város 499 A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Terület, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 A 120 feletti népsűrűsé gű települése ken lakók aránya, % Komlói , 8 65, 2 Mohácsi , 6 49, 2 Pécsi , 8 90, 5 Pécsváradi , 1 Sásdi , 9 23, 1 Sellyei , 0 Siklósi , 0 37, 0 Szentlőrinci , 0 45, 8 Szigetvári , 0 40, 9 Összesen , 5 64, 0 KSH Baranya megyei évkönyve A Dél-Dunántúl szívében elhelyezkedő kistérség három természetföldrajzi kistáj találkozási pontjánál helyezkedik el, ezek pedig az észak-zselic, a Baranyai-hegyhát és a Völgység. Hármas tagoltságánál fogva a kistérség domborzati, éghajlati, tájföldrajzi viszonyai sokszínűek, míg a déli területek a festői szépségű Mecsek vidékét jellemző vonásokkal rendelkeznek, addig a terület nyugati részét az erdőkkel sűrűn fedett zselici dombvidék dominálja, a Kapos-völgyére kiszélesedő, csapadékban gazdag Sásdi-medence pedig a környék éléskamrájaként, mezőgazdasági művelésre alkalmas sík területeivel különül el a térség egyéb részeitől. A természetföldrajzi viszonyok következtében a településszerkezet máig megtartotta aprófalvas jellegét, ami nehezíti, a zsáktelepülések esetében pedig szinte teljesen megoldhatatlanná teszi az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdaságos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A tájegységnek azonban éppen e lankás, völgyekkel tagolt felszíni kép adja a vonzerejét. 7

8 Település neve 2. sz. táblázat: A Sásdi kistérség települései, és lakosságuk: Lakónépessé g száma / fő 0 17 évesek / fő évesek / fő 1. Ág Alsómocsolád Bakóca év felettiek 4. Baranyajenő 520 n. a. n. a. n. a. 5. Baranyaszentgyörgy 141 n. a. n. a. n. a. 6. Bikal 774 n. a. n. a. n. a. 7. Felsőegerszeg Gerényes Gödre 951 n. a. n. a. n. a. 10. Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Mágocs Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló 328 n. a. n. a. n. a. 19. Palé Sásd Szágy Tarrós Tékes Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok január 01 állapot Jegyzői adatszolgáltatás A kistérség települései öt kisebb - a fejlesztés és együttműködés szempontjából jelentőséggel bíró - központ (Sásd, Mágocs, Gödre, Mindszentgodisa és Vásárosdombó) köré csoportosulnak. 8

9 Sásd - Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Varga, Vázsnok Mindszentgodisa - Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás Gödre - Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Tormás, Szágy Vásárosdombó - Ág, Gerényes, Kisvaszar, Tarrós, Tékes Mágocs - Alsómocsolád, Bikal, Mekényes, Nagyhajmás A kistérség területe, népessége, népsűrűsége, demográfiai helyzet és folyamatok A Sásdi statisztikai kistérség a stratégiai (és operatív) programozásban tervezési egységet alkot. A kistérség a Dél-Dunántúli Régió közepén terül el. A kistérség északon, északkeleten a három Tolna megyei - a dombóvári (4702), a tamási (4705) és a bonyhádi (4701) - kistérséggel, keleten és délen, délnyugaton a Baranya megyei - komlói (3201), pécsi (3207), szentlőrinci (3209) és szigetvári (3206) - kistérségekkel, nyugaton egy Somogy megyei - a kaposvári (4404) - kistérséggel határos (KSH,1997). 3. sz. táblázat: Népesség, népmozgalom adatai Baranya megyében, kistérségenként Kistérség Lakónépesség az év végén fő változása a év végéhez, % Városok népessége az év végén Települések átlagos népessége Évleszületés Halálozás ezer lakosra Belföldi vándorlási különbözet Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra A 60 éves és idősebb népessé g aránya az állandó népessé gből az év végén, % Komlói , , 1 13, 6-4, 8-5, 0-3, 5 21, 9 Mohácsi , , 8 15, 0-3, 5-6, 0-0, 2 22, 2 Pécsi , , 6 12, 5 4, 1-3, 1 1, 5 22, 2 Pécsváradi , , 2 15, 5-7, 4-5, 2-1, 0 22, 2 Sásdi , , 7 16, 7-6, 1-5, 8-5, 8 21, 3 Sellyei , , 6 10, 5-11, 0-2, 5-7, 7 19, 1 Siklósi , , 6 14, 0-5, 0-3, 8-2, 4 20, 4 Szentlőrinci , , 2 12, 8 0, 1-2, 9-1, 4 17, 6 Szigetvári , , 2 14, 7-7, 1-4, 6-4, 2 18, 7 Összesen , , 3 13, 4-0, 8-4, 0-0, 8 21, 4 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve 9

10 A táblázatból és az ábrából megállapítható, hogy a Sásdi kistérség helyzete a demográfiai mutatók tekintetében rosszabb a régiós átlagnál, alacsonyabb születési gyakoriság, magasabb halandóság, ebből adódóan gyorsabb természetes fogyás, idősebb korösszetétel jellemzi. A lakosság életkor szerinti összetételét tekintve, észrevehető, hogy a korábbi relatív kedvező helyzethez képest itt is jellemzővé vált az uralkodó régiós tendencia. Sőt a kistérség a Baranya megyei átlaghoz képest is rendre kedvezőtlenebb mutatókat produkál. A népesség számának alakulását a születési gyakoriság, a halandóság és a migráció közvetlenül befolyásolja, de közvetett módon a házasságkötések és a válások is hatást gyakorolnak rá. A házasságkötések száma és arányszáma a Dél-Dunántúlon az utóbbi másfél évtized során folyamatosan és jelentős mértékben csökkent. Az évben ezer lakosra még 6, 5 házasságkötés jutott, 2004-ben már csak mindössze 3,9, amely valamelyest elmarad az országos 4,2-es átlagtól. (Meg kell jegyezni, hogy ez volt az első év, amikor az arányszám értéke nem érte el a 4-et.) A régión belül szinte valamennyi kistérségben hasonló folyamatok játszódtak le. E tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzet éppen Sásd körzetében mutatkozott, ahol 1000 lakosra mindössze 2,8 házasságkötés jutott. A helyzetet tovább rontja, hogy a válások száma 1000 lakosonként 2, tehát alig alacsonyabb, mint a házasságkötéseké, s ez bizony a gyermekvállalási kedvre is nagyon negatív hatással van. A népesség fogyása országos jelenség, a 2001-es lakosságszám az évihez viszonyítva arányában kifejezve 98, 3%%, Baranya megyében 97, 8%, alig valamivel rosszabbat az országos adatnál. A Sásdi Kistérségben azonban ennél valamivel nagyobb arányú népességszám-csökkenést mutatnak az adatok (94, 4%), ami alátámasztja azt, hogy a természetes fogyáson túl az elvándorlás is apasztja a területen élők számát. A 27-ből, településből 16 településen az évtizednyi vándorlási különbözet negatív értéket ad. Az elvándorlás célterületei: Kaposvár, Pécs, Dombóvár, Szekszárd, Budapest. Igazán aggasztó helyzetről, a lakosság 15 százaléknál nagyobb arányú fogyásáról öt településen Bakóca, Felsőegerszeg, Kisbeszterce, Kishajmás és Tormás vallanak az adatok. Ez a tendencia azért is veszélyes e településekre nézve, mert az egy Tormást kivételével, ahol 2001-ben 354 főt írtak össze, mind a négy falu lakosság száma 200 fő körül mozog vagy alatta is marad ennek az értéknek. A térségben nyolc településen, még ha csekély mértékben is, de nőtt a lakosok száma, közülük öt község vándorlási különbözete pozitív. Összességében a Baranyai Hegyhát Kistérségben a belföldi vándorlási különbözet átlaga, között 5, 7 fő volt 1000 főre vetítve ennél magasabb értéket Baranyában csak a Sellyei kistérségben mutattak ki a statisztikusok. A kistérség legmagasabb népességszámmal ( fő) az 1930-as népszámlálás idején rendelkezett. Azóta, az 1960-as népszámlálást leszámítva folyamatosan csökkent a kistérség népessége. A központi település Sásd népességszáma hullámzóan ugyan, de növekedett, a maximumát 1990-es népszámlálás idején érte el, ekkor 3877 fő volt a település lakkossága. A kistérség területén jelenleg Sásd rendelkezik városi jogállással, amelyet 1995-ben nyert el; Mágocs július 01- én nyerte el a városi rangot. 10

11 4. sz. táblázat: Baranya megye városainak népességadatai Város Terület, km 2 fő Lakónépesség az év végén változása a év végéhez, % a megyei százalékában Népsűrűség, fő/km 2 Pécs , 0 39, 5 962, 6 Bóly , 4 1, 0 155, 8 Harkány , 9 1, 0 149, 1 Komló , 6 6, 6 563, 1 Mohács , 3 4, 8 169, 6 Pécsvárad , 0 1, 0 112, 8 Sásd , 9 0, 8 225, 8 Sellye , 4 0, 7 115, 6 Siklós , 0 2, 5 195, 7 Szentlőrinc , 8 1, 8 253, 9 Szigetvár , 7 2, 8 277, 1 Villány , 9 0, 6 114, 3 Összesen , 3 63, 2 425, 4 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve 2. A kistérség természeti adottságai és viszonyai: Természeti adottságok A táj természeti értékeként éppen a közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos helyzet, a völgyekkel, patakokkal és tavakkal szabdalt szelíd dombvidék festői táj-képe emelhető ki. A terület alapvetően átmenetet képez a Zselic, a Völgység és a Mecsek-hegység között. A Baranyai Hegyhát tájvédelmi terület, legmeghatározóbb természeti értékét a magas erdősültségi mutatók által meghatározott tájkép jelenti Kulturális és természeti ritkaság található több településen is: Említést érdemelnek a Gödrei Szent Márton park, a Kisvaszari Erdészeti Park, a vadászati adottságok, a argai védett tiszafa, Sásdon a Petőfi utcai platán-sor, Vásárosdombón a Margit-majori kert csakúgy, mint a bikali, a szágyi és a vargai termálvizek. A néprajzi tájegységek között feltétlenül megemlítendő, a Mecsek-hegység északi lejtőin elterülő a Német Kör Geológia és domborzati viszonyok Az utóbbi 2, 5 3, 0 millió év változatos geológiai és felszínfejlődési folyamatai a tájon belül kistájakat alakítottak ki, amelyek egymástól eltérő mezőgazdasági lehetőségeket hoztak létre. 11

12 A kistérségi felszíntípus 27, 0% a igen enyhén, átlagosan 160 m tszf magasságra kiemelt dombvidék, amelynek része a széles talpú Baranya csatorna völgye is; ennek átlagos tszf magassága m. A területet általában a közel sík, de környezete fölé m-re felemelt fennsík jellemzi, peremeit rövid völgyek tagolják, amelyek igen enyhe és rövid lejtőkkel vésődnek a fennsíkba. A második felszíntípus a terület 34,0% át, képezi. A dombvidéki felszínű térségben már átlagosan tszf m en fekszenek a legmagasabb pontok. Ebben a térségben a lejtősödés általában 12 17% között mozog. A lejtők átlagos hossza 150 m, az agyag kivárása elég gyakori. A lösz szerepe háttérbe szorul. Csupán a völgyek közötti széles hátakon települ 3 4 m vastagságban, a lejtőkön ennél vékonyabb. A talajcsúszások kismértékűek és viszonylag ritkán jönnek létre. A harmadik felszíntípusban 27, 0% az általános fejlődés nagyobb, mint az előző típusokban. Itt már a 17% feletti lejtés a jellemző, de a 25, 0% feletti még ritka. A völgyek közötti hátakon átlagos vastagsága alig haladja meg az 1 m t. A lejtőkön gyakori az agyag kibukkanása, így gyakori a jelentősebb talajmozgás is. A terület d i részén, az összterületnek 12, 0% án terül el a szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan. Itt a legintenzívebb a lejtőcsúszás, főleg a Mecsek é i peremén (Kishajmás) ahol a miocén anyagos rétegekbe vágódtak a völgyek. A domborzat általános lejtése 17,0% felett van, gyakran meghaladja a 25, 0% ot A hőmérsékleti viszonyok A térség az országos átlaghoz képest a melegebb területek, közé tartozik. Különösen enyhe ezen a tájon a tél. Ez a téli félévben DNY felől áramló enyhe földközi tengeri légtömegek hatása. A légtömegek az Alpok D i előterében dny felől áramlanak. Az enyhe telet a fagyos napok átlagos száma, és a fagymentes időszak hossza is jól igazolja. A nyári és hőségnapok átlagos számai szintén lényegesen kisebb különbségeket mutatnak jelezvén a már megállapítottakat, hogy ti. a nyári hőmérsékleti különbségek a télihez viszonyítottan lényegesen kisebbek A csapadékviszonyok Az elsődleges maximum a térségben, májusban alakul ki. Baranyai Hegyhát Kistérség az országos átlagnál csapadékosabb, különösen nedvesebbek a téli hónapok. A csapadék gyakorisága, azaz a csapadékos napok átlagos száma is országos viszonylatban igen kedvező. Különösen kedvező az, hogy májusban van a legtöbb csapadékos nap, átlagosan minden harmadik nap hullik változó mennyiségű csapadék (eső). 12

13 2. 6. A helyi klimatikus viszonyok A csapadék gyakoriság és kötött talaj mérsékli a térségben az aszály gyakoriságát, és tartamát. A köd gyakorisága a völgytalpakon döntő a jelentőségű az aszály veszély mérséklésében a magas talajvíz következtében nagyobb a levegő páratartalma, gyakoribb a köd. A levegő szélcsendes időjárásban a környező magas dombokon jobban lehűl (éjjel) és a nehezebb levegő a völgytalpra süllyed. Ez igen jelentős pozitív helyi klimatikus hatás, elsősorban a széles völgytalpakon (Baranya csatorna, Hábi és Gödrei patak völgye) a legjellemzőbb. A köd gyakran m vastag, így a völgyperemi lejtők is kedvező helyzetben vannak. Negatív helyi klimatikus folyamat a völgytalpak talaj menti fagyveszély gyakorisága. az ún. átmeneti évszakokban, azaz ősszel és tavasszal. A tavaszi gyakoriság a veszélyesebb, amely még május közepén is jelentős tud lenni, ezért a völgytalpak nem megfelelő termőhelyek tavaszi fagyveszélye érzékeny kultúrnövények számára. A talaj menti fagyveszély területi elterjedése nagyobb, mint a köd elterjedése. Sajátos helyi klíma található a dombtetőkön és a kiemelt magas fennsíkokon. A völgytalpi viszonyoktól jelentős eltérés a szélgyakoriságban van. A harmadik típus a különböző égtáji kitettségű lejtőkön alakul ki lejtőklímák közös, és negatív jellemzőjük a talajok rossz vízellátottsága, száradékonysága a lejtőkről a csapadék lefolyik, kevés a beszivárgás. Az északias lejtőkön a szélkár jelentős, hiszen az agresszív szelekkel szemben fekszenek. A délies lejtők szélárnyékos fekvésűek, és melegebbek. A Baranyai Hegyhát Kistérség területeire legfőképpen az északias és délies lejtőklímák a jellemzőek A talajadottságok A legáltalánosabb kőzet a lösz, illetve a löszös üledék. A talajminőség pontosabb elemzése végett különbséget kell tennünk a lösz, és a löszös üledék között. A lösz, amely a terület É-i részén (Meződ, Vásárosdombó, Mágocs, Nagyhajmás) a községhatárok túlnyomó részét borítja, mészben gazdag, a rajta kialakult talaj is jó minőségű. A löszös üledékek elsősorban a közepesen és erősen lejtő felszíneken fordulnak elő. Ezek az anyagok általában az alattuk fekvő pannon homokkal illetve agyaggal keveredtek, kötöttebbek és savanyúbbak. A Mecsek É i peremvidékén a legrosszabb minőségű a talajképző kőzet, mert itt a lösz hiányzik, a talaj a miocén agyagos kőzeten képződik. A völgytalpakon, sajátos anyagon képződtek a talajok. Itt ui. egyrészt a vízfolyások iszapos agyagos hordaléka fekszik, másrészt a lejtőkről a csapadék által lemosott, általában löszös anyag keveredik a folyóvízi üledékkel. A különböző kőzeteken, és a változatos természeti környezeti viszonyok között (völgytalp, lejtő, erdő) változatos talajok keletkeztek az elmúlt évezredek során. Ezeken, a felszíneken eredeti állapotban igen nagy szerepe volt a víznek. Ezért itt a humuszban gazdag, túlzottan jó vízellátottság lápos rétitalajok fejlődtek ki. 13

14 A terület D i részén a viszonylag magasra emelt platókon a mészben gazdag löszön fejlődtek ki mára a csernozjom barna erdőtalajok. A legnagyobb kiterjedésű az agyagos bemosódásos barna erdőtalaj. Ez a talajtípus ui. az eredeti erdővegetáció alatt keletkezett. Gyakori benne a lejtőn végbement agyagbemosódás A felszín alatti vizek: A Sásd Dombóvár medence vize a mecseki karsztvíz hidrosztatikai nyomása alatt van, következménye, hogy a felszínalatti vízkészletnek ún. pozitív nyomásállapota. A pozitív nyomásállapotnak határozott térbeli eloszlása van, legfőképpen a Baranya csatorna széles völgyére korlátozódik, a talpa alatt ui. egy kavicsos homokos rétegekből álló eltemetett hordalékkúp fekszik. Az oda szivárgott víz ebben a laza közegben könnyen mozog, így a hidrosztatikai nyomás is jobban érvényesül. A Baranya csatornától Ny ra és K re a geológiai rétegek már finomszeműek (homok, homokos iszap) úgy ezekben a nyomás "elvész". A Mecsek karsztvizének nyomása É felé csökken a Baranya csatorna völgyében. Husztótón m mélység m, de Kaposszekcsőn ugyanebben a mélység zónában már csak +4,7 m a méterben kifejezett pozitív nyomás. A mélységi vizet az esetek túlnyomó többségében m mélységben tárják fel, a víz tehát a mélyben un. emeletekben, helyezkedik el. A legnagyobb vízhozamú réteget nyitják meg a fogyasztó számára. A közeli Kapos völgye mélyszerkezeti vonalrendszeren nagymélységből érkező termálvíz, a geotermikus gradiens (6, 7fok/100 m). A gradiensek mikro regionális értékei jelzik tehát, hogy Sásd környékén vannak a legkedvezőbb viszonyok, de a mélységbeli változás itt szóródik a legjobban. A Kapos völgyéhez közeli (Meződ, Mágocs, Mekényes, Nagyhajmás) és a Baranya csatorna völgyétől Ny ra fekvő területen (Mindszentgodisa, Bakóca, illetve Baranyajenő, Tormás, Szágy, Gödre) csaknem azonos a gradiens A felszíni vizek A térség felszíni vízellátottságának alapja a csapadékból származó lefolyás. Az így keletkező vízmennyiségek a tavaszi hóolvadás után elsősorban a május augusztus közötti, de legfőképpen június július időszakban van a 100 mm/hó csapadékösszegeknek a legnagyobb a valószínűsége. A felszíni, azaz a mederben lefolyó évi vízmennyiségnek lényegesen kisebb része származik a forrásokból. A csapadék a völgyek közötti dombokon, dombhátakon beszivárog a víz az első agyagrétegig, amely azután kivezeti a felszínre. A forrásokhoz tartozó un. Felszín alatti vízgyűjtők azonban kicsik, hiszen a táj a völgyektől erősen felszabdalt. A források tavasszal általában befejezik a működésüket. Az ún. területi vízellátottság pozitív, ami azt jelenti, hogy a sokévi csapadék mennyisége több mint a sokévi lehetséges párolgás. A tájban ezért felszíni vízfelesleg van sokévi átlagban természetesen lehetnek csapadékszegény évek, illetve évjáratok, amikor időszakos csapadékhiány lép fel. 14

15 A termőföld állapota A mezőgazdaságilag művelt terület , ha ral 6, 7%, a termőterület pedig , ha ral 3, 6% csökkent Baranyában (1980/1995). Az erdőterület , ha ral 9, 4% növekedett, az erdősültség 22, 1% ról 23, 3% ra változott. A művelés alól kivont területnagyság a 9, 7% ról az összterület 13, 8% ára növekedett (1980/1997). A hegyháti területen a vízerózió jelentős termőtalaj veszteséget okoz, ez a kistérség termőtalajainak közel 55,0% át, érinti. A műtrágyázott területek nagysága és az alkalmazott mennyiségek jelentősen csökkentek, a felhasznált szerves trágya fajlagos mennyisége viszont kismértékben növekedett (1980/1997). A tendenciák kedvezőek a talajok, a felszíni és a felszínalatti vizek védelme szempontjából, a korábban alkalmazott nagy műtrágya dózisok ( kg/ha) együtt jártak a talajvizek nitrát tartalmának folyamatos emelkedésével, napjainkban kérdésessé vált, a dózisok alkalmasak e a talajok termőképességének fenntartására A hulladékok kezelése Legális szemétlerakó nincs a térségben; Kökény, Dombóvár, Pécs és Kaposvár fogadják a települések szilárd kommunális hulladékát. Nagy problémát jelentenek Ág, Tékes, Kisvaszar, Gerényes, Sásd, Vásárosdombó, Baranyajenő, Gödre, Bikal illegális hulladéklerakói. Oroszlón a trágyakezelés megváltoztatásával lehetne elérni a talaj és a talajvizek állapotának javulását. Sásdon a jelentős átmenő forgalom miatt a zaj- és a levegőszennyezést okoz problémát, ezért a város véderdő telepítését tervezi. Az állati tetemek elhelyezésére Mágocson külön tárolót hoztak létre. A civil szervezetek aktívan részt vesznek a településükön felmerülő károk és problémák kezelésében A zajviszonyok A nagy forgalmú útszakaszokon (Sásd) a zajszintek rendszeresen meghaladják a db értékeket és még kisebb forgalmú időszakban, sem csökken a db alá (a kistérségben a 66 os úton fekvő Baranyajenő, Gödre, Oroszló, a 611 es úton Vásárosdombó. A vasúti közlekedés a vasúti pályához közelebb fekvő lakóépületeknél okoz/okozhat panaszokat, a Baranyai hegyhát településeinél (Kishajmás, Sásd, Vásárosdombó) Az épített környezet terhelése A környezetterheléssel járó tevékenységek (ipari, az agrár, a szolgáltatási) és a lakófunkció nem megfelelő elkülönülése/elválasztása átmeneti vagy tartós lakossági panaszokkal jár(hat) (bűz, zaj-, porterhelés), külön is érdemes megemlíteni az állattartótelepek hatását egyes települések (Gödre, Oroszló, Mágocs, Sásd) környezetére. 15

16 Az elkerülő utak hiánya forgalmi eredetű terheléseket (zaj és légszennyezés) okoz néhány településen (Gödre, Oroszló, Sásd, Vásárosdombó),, illetve ilyen jellegű környezeti terhet jelent bizonyos településeken (Kishajmás, Sásd, Vásárosdombó) a vasút is. A beépítések fokozódása, a területek besűrűsödése és az ebből eredő zsúfoltság, zöldfelületi hiány csak a nagyobb települések központi területrészein jellemző (Sásd, Mágocs) A környezet egészségügyi feltételek A parlagfűvel összefüggően benőtt területek nagysága és a területegységen található parlagfű egyedek száma az országos átlagot meghaladóan kimagaslóan magas Környezeti problémák A Baranyai Hegyhát Kistérség sajátos természeti értékeihez hozzájárul a környezet viszonylag kismértékű szennyezettsége, noha a veszélyek, veszélyforrások természetesen azonban itt is megjelennek. Általában gondot okoz a környezetterheléssel járó ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységek és a lakóhelyi övezet nem megfelelő mértékű elkülönülése: Gödrén, Oroszlón, és Sásdon és Alsómocsoládon az állattartó telepek bűze lakossági panaszokhoz vezetett. A településeken átmenő forgalomból eredő zaj- és légszennyezés a főútvonalak mentén található falvak életét keseríti egyelőre (Gödre, Oroszló, Sásd, és Vásárosdombó), a vasút okozta zajkárok Sásdon és Vásárosdombón jelentenek terhelést a lakosság számára. 3. A kistérség gazdasági helyzete: Általános bemutatás: A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén, amit jól mutat az 1000 főre vetített vállalkozások száma is, amely száma 2006-ban 69 volt; ez közel 30%-al haladja meg a 2001-ben mért 53-at. Ha azonban összevetjük a megyei adatokkal, akkor melyek szerint 2001-ben 1000 főre vetítve 83, 2006-ban pedig 111 vállalkozás jutott megállapítható, hogy ha minimálisan is, de nőtt a lemaradás, hiszen 2001-ben a sásdi kistérségben a vizsgált mutató a megyei átlag 64%-a volt, ban pedig csak 62% re újabb csökkenés állapítható meg, hiszen ezer lakosra, csak 71 vállalkozás volt már regisztrálva. Országos összevetésben azonban a helyzet némileg javult, hiszen 2001-ben az országos átlagnak kevesebb, mint fele volt a vizsgált mutató, miközben 2006-ra ez 70%- ra javult. Elsősorban a térségi központ Sásd esetében a vállalkozások méretét vizsgálva megállapítható, hogy 1999 és 2004 között közel 2, 5-szeresére növekedett a mikro-vállalkozások száma. Ez leginkább a kényszervállalkozók számának megugrásából következik. Jelentős változás következett még be az főt foglalkoztató cégek esetében, számuk 8-ról 2-re csökkent. Tehát szinte teljesen megszűntek a jelentősebb foglalkoztatók a térségben. 16

17 5. sz. táblázat: Regisztrált vállalkozások, gépkocsik száma, és a távbeszélő fővonalak, illetve kábeltelevízióval rendelkező lakások száma Baranya megye kistérségeiben Regisztrált vállalkozások száma Személygépkocsik Kistérség mezőgazd aság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra száma ezer lakosra átlagélet kora Távbeszélő -fővonal ezer lakosra Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában ágban Komlói , , 3 Mohácsi , , 0 Pécsi , , 9 Pécsváradi , , 8 Sásdi , , 4 Sellyei , , 0 Siklósi , , 5 Szentlőrinci , , 5 Szigetvári , , 8 Összesen , , 7 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve Az 1000 lakosra vetített vendégéjszakák számát vizsgálva a következő megállapítást tehetjük. A turisztikai potenciál vizsgálatánál az 1000 főre vetített vendégéjszakák száma 2006-ban 1513 volt. Ez mintegy 71%-os növekedést jelent a 2001-es adathoz képest, ami több mint kétszerese az ez időszakban megyei szinten mért 28%-os bővülésnek, sőt közel tízszerese az országos átlagos bővülésnek (7, 8%). Ebből következőleg bár az érték még messze elmarad az országos 1950 vendégéjszakától a lemaradás jelentős mértékben csökkent. A jelentős bővülés elsősorban a bikali Puchner Kastélyszálló kiemelkedő teljesítményének köszönhető. Mindez talán annak a jele, hogy az érintetlen környezetben pihenni vágyók kezdik felfedezni a Hegyhát szépségét. A Baranyai Hegyhát Kistérségben ugyanis a legfőbb vonzerőt maga a természeti környezet jelenti, amely alapvetően átmenetet képez a határoló Zselic, Völgység és Mecsek hegység között, s a szelíd dombvidéki táj jelleg jellemzi. A kistérség nem rendelkezik egyedülálló természeti objektummal, értékkel, amely hírnevet adna neki. A Baranyai hegyhát legmeghatározóbb természeti értéke inkább a szelíd dombvidéki táj jellegében kereshető, de meg kell említeni itt a Szentmártoni parkot (Gödre), az Erdészeti parkot (Kisvaszar) vagy a védett Tiszafát (Varga), termálvíz lehetőséget (Bikal, Sásd, Szágy, Varga), a sasréti nagymátéi (Tormás) és kisvaszari vadászati adottságokat. Az épített környezet értékei között kevés az országosan bejegyzett műemlék (Puchner Kastély Bikal; Vásárosdombó, Tékes, Sásd és Oroszló temploma), ám sok a műemlék-jellegű és a helyi védettséget élvező épület (templomok, lakóházak, kápolnák, emlékművek). 17

18 Míg egyik oldalon a műemlékvédelemmel kapcsolatos az állagmegóvásra vonatkozó kötelezettségek miatt terhet jelent, a másik oldalról a kisebb települések életében a jövőre nézve lehetőségeket jelent vagy azzá válhat egy egy kúria/kastély léte a településen. A Baranyai Hegyhát Kistérségben több település is érintett. A számos kastély, a kúria, a major a kistelepülések szempontjából döntő fontosságú kulturális örökséget jelenthet;, a szálláshelytől a kulturális rendezvények helyszíneként való felhasználásukig a lehetőségek tág terét biztosítják a turizmusba bekapcsolódni kívánó településeknek. Alsómocsolád és Bakóca kastélyai műemlék-jellegű, védett épületek, ezeken kívül nevezetes még a gödrei Szily kúria és a vásárosdombói Margit major. A kistérségben fellelhető százegynéhány hoschtel közül néhány műemlék jellegű védettséget élvez, mint a népi építészet emléke, ezek Gödrén, Bikalon, Sásdon, Bakócán és Mindszentgodisán találhatók. A népi építészet (magyar és nemzetiségi) emlékein keresztül a történeti életmód, életvitel, gazdálkodási kultúra sokszínűsége és gazdagsága mutatkozhat meg amint azt Bakóca, Baranyaszentgyörgy, Gödre, Szágy és Varga példája mutatja. A létrehozott faluházak (Alsómocsolád, Oroszló, Tormás), a falumúzeumok, a kisközségi és kistérségi gyűjtemények (Alsómocsolád, Bakóca, Kishajmás, Sásd, Varga) a kulturális értékeknek, a vállalt örökségnek valóságos tárházát jelentik meg. Speciális bemutatóhely a mindszentgodisai kovácsműhely. Két múzeuma van a térségnek, Sásdon a térség helytörténeti gyűjteményét állították ki, Bakócán a Fazekasmúzeum gyűjteményét lehet megtekinteni, de helytörténeti gyűjteménye van Bikalnak, Gödrének is. Említést érdemel Tormáson a Merics-gyűjtemény (országos jelentőségű képzőművészeti magángyűjtemény) és Vargán Sásdi Sándor író emlékháza. A népi kerámiakészítés emlékeit és jelenbeli továbbélését Bakócán, Baranyajenőn, Kishajmáson, és Oroszlón lehet még látni. A német nemzetiségi kultúra jelenik meg Mágocs és Sásd "dusch" köreiben. A térség idegenforgalmi vonzerőt generáló rendezvényei közül megemlítendő a mágocsi bolondok napja, a sásdi kenyér ünnepe, illetve a vargák világtalálkozója Vargán. A térség szőlőtermelő, borkészítő hagyományokkal rendelkező települései számára a borturizmus felé nyitás kínál idegenforgalmi lehetőségeket. A bakócai, gerényesi, kisvaszari, mágocsi és a sásdi szüret már most is jelentős esemény /rendezvény a települések és környékük életében. A Baranyai Hegyhát Kistérség alacsony vendégforgalmának egyik meghatározó oka a szálláskapacitás kistájankénti hiánya. A Bikalon működő Puchner kastély a kistérség fejlődő, sokrétű kínálatot biztosító szálláslehetősége, a működő panziók (Alsómocsolád, Sásd, Kisvaszar, Oroszló, Tormás) szervezettsége alacsony. 18

19 6. sz. táblázat: Szálláshelyek és a vendégéjszakák mutatói Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Kistérség férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy férőhelyre jutó vendégéjszaka férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Komlói , , 5 84 Mohácsi , , Pécsi , , Pécsváradi , , 3 75 Sásdi , , Sellyei , , Siklósi , , Szentlőrinci , , 3 80 Szigetvári , , Összesen , , KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve A kiskereskedelmi egységek 1000 főre vetített száma 2006-ban a Sásdi kistérségben 16, 1 db, ami gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal, amely 16,3 db volt. A 2001-es évhez képest megyei szinten stagnálást, a Sásdi kistérségben pedig 1 egységnyi növekedést figyelhetünk meg a 2001-es 15-höz képest. Ennek oka a népesség megyei átlagnál gyorsabb csökkenésében érhető tetten. Ha az országos adatokat is figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy a térség kiskereskedelmi ellátottsága jóval az országos átlag (6, 5) felett van, sőt növekedett is, ami ellentétes folyamat az ország egészét vizsgálva. Ez elsősorban a kistérség aprófalvas jellegének és Sásd hiányos központi szerepkörének tudható be. 7. sz. táblázat: A kereskedelem és vendéglátás adatai Baranya megye kistérségeiben Ebből Kistérség Kiskereskedelmi üzlet összesen élelmiszerüzlet és áruház összesen ruházati üzlet festékek, vasáruk, barkácsés építési anyagok üzlete járműüzlet és üzemanyagtelep Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra Gyógyszertár Vendéglátóhely Ebből: étterem, cukrászda Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Összesen KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve 19

20 A foglalkoztatottak egyes gazdasági szektorok szerinti megoszlását tekintve megfigyelhető a mezőgazdaságban dolgozók magas aránya (17,5%), ami jelentősen eltér a megyei 7%-os értéktől; amely elsősorban a Sásdi Agro Zrt. Foglalkoztatottságban betöltött jelentős szerepére utal. A szolgáltatások (44,6%), megyéhez képest is (61,3%) alacsony aránya részben a mezőgazdaságban dolgozók magas arányával, részben a ipar erőteljesebb szerepével, részben pedig Sásd gyenge központi helyi funkcióiból ered. Ez utóbbi legfőbb oka, hogy a kistérség határához közel nagyobb és több központi funkcióval rendelkező városok helyezkednek el, mint Dombóvár, Komló, távolabb pedig Bonyhád, Kaposvár, Pécs. Országos szinten a megye átlagoz hasonló adatokat, találunk. 8. sz. táblázat: Foglalkoztatás adatai Baranya megye kistérségeire vetítve Egy adófizetőre jutó Kistérség A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és az építőipar A szolgáltatások A nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A pályakezdők Az ezer lakosra jutó adózók száma, 2007 személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem személyi jövedelem adó foglalkoztatottjai az összes foglalkoztatott százalékában, február 1. aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %, 2007 aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %, 2007 Ft, 2007 Komlói 3, 1 45, 2 51, 7 9, 1 5, 3 58, 0 9, Mohácsi 18, 2 33, 8 47, 9 11, 9 6, 9 58, 3 10, Pécsi 2, 0 28, 0 70, 1 4, 5 2, 1 45, 5 8, Pécsváradi 9, 5 44, 0 46, 5 7, 2 3, 2 44, 9 7, Sásdi 17, 5 37, 9 44, 6 14, 3 8, 8 61, 1 7, Sellyei 13, 7 38, 7 47, 7 21, 4 12, 6 58, 7 5, Siklósi 12, 1 26, 4 61, 5 11, 8 6, 9 59, 0 7, Szentlőrinci 9, 6 35, 1 55, 3 11, 0 6, 3 57, 2 8, Szigetvári 12, 8 31, 9 55, 3 15, 0 9, 3 61, 8 9, Összesen 7, 0 31, 8 61, 3 8, 7 4, 8 55, 6 8, KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve A térség legnagyobb foglalkoztatói: Sásdi Agro Zrt., Hella 91 Kft., Therm Products Kft., Magnet Kft, amelyek összesen 323 főt alkalmaznak. Ipari parkja a kistérségnek nincs, de létesítését tervezték. A környező nagyobb települések, mint: Komló (25 ha, 13 vállalkozó), Dombóvár (32 vállalkozás, kb. 400 fő foglalkoztatott), Bonyhád (16 ha), Pécs (40ha, 2825 fő foglalkoztatott) és Kaposvár (Videoton Ipari Park: 33ha, 18 cég, kb fő foglalkoztatott; Keleti ipari Park: 5 cég, kb. 260 fő foglalkoztatott) rendelkeznek többé-kevésbé sikerese ipari parkokkal. Mivel a kistérséggel szomszédos kistérségek mindegyike rendelkezik ipari parkkal, így a kistérség nagysága, lakossága, gazdasági potenciálja, valamint a kistérség irányában megfogalmazott gazdasági befektetési elképzelések nem indokolják újabb ipari park létrehozását. 20

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI IRODÁJA ALAPITÓ OKIRATA Sásdi Többcélú Kistérségi Társulást, mint alapító a Kistérségi Iroda elnevezésű költségvetési szervét az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Mecsek-Völgység-Hegyhát LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: A gazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben