TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ"

Átírás

1 TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ

2

3 TETT TEHETSÉG, ELKÖTELEZETTSÉG, TUDÁS, TRADÍCIÓ III. KÖTET Válogatás a ZSKF Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézetének hallgatói dolgozataiból Szerkesztette: Dr. Sipos Zoltán és Dr. Schottner Krisztina ZSKF Budapest 2011

4 A kötet szerzői: Keményfi Imre Nagy Szandra Nagy Viktória Sándor Andrea Szlovák Tamás A szövegeket válogatta: Dr. Sipos Zoltán Szakmai lektor: Szűcs Katalin Ágnes Sorozatszerkesztő: Dr. Schottner Krisztina A szerkesztésben közreműködött: Vili Vera Layout: Dr. Schottner Krisztina Sulyok Tamás A kötet a TÁMOP /2/KMR PEGAZUS A diplomás pályakövetés, az alumni, komplex hallgatói humán szolgáltatások és tehetséggondozás az ANNYE, az AVFK, a WJLF és a ZSKF alkotta konzorcium intézményeiben, valamint vezetői információs rendszer kiépítése a ZSKF-en című projekt Tehetséggondozás programelem keretében készült. ISBN

5 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ INTÉZETVEZETŐI KÖSZÖNTŐ KEMÉNYFI IMRE: ÁRFOLYAM-POLITIKA MAGYARORSZÁGON BEVEZETÉS A FORINT ÁRFOLYAMÁT ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK A vásárlóerő-paritás A Balassa Samuelson hatás A relatív vásárlóerő-paritás Kamatparitáson alapuló árfolyamelmélet Az egyensúlyi árfolyamelmélet Rögzített, de kiigazítható árfolyamrendszer ( ) A forintleértékelések A nomináleffektív és a reáleffektív árfolyamindex alakulása A valutakosár megválasztásának szempontjai CSÚSZÓ LEÉRTÉKELÉS ( ) A csúszó leértékelés rendszere Intervenció és sterilizáció Spekulációs kitettség A nomináleffektív és a reáleffektív árfolyamindexek alakulása A valutakosár összetételének változásai A csúszó árfolyamrendszer értékelése SZÉLES ÁRFOLYAMSÁV ( ) Sávos árfolyamrendszer elméleti megközelítésben Az árfolyam alakulása az intervenciós sávban Spekuláció az erős oldalon Sáveltolás Államháztartási hiány, Gyurcsány-csomag, verbális intervenció A nomináleffektív és reáleffektív árfolyamindexek alakulása SZABAD LEBEGÉS (2008-TÓL) Érvek a sáveltörlés mellett és ellene 45 5

6 5.2. A sáv eltörlése Az árfolyam alakulása A devizahitelek problémája Szabadon lebegő árfolyam? Gyengébb árfolyamra van szükség? ÚTON AZ EURÓ FELÉ, AZ ERM II A maastrichti kritériumok Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az ERM Az ERM II Az árfolyam-stabilitás Spekulációs kitettség Nyomás az erős oldalon, a Balassa Samuelson hatás Az ERM II sávközepének megállapítása ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK NAGY SZANDRA: INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, AVAGY KULTÚRÁK MEGISMERÉSE MINT A NEMZETKÖZI ÉRINTKEZÉS SIKERÉNEK ZÁLOGA ELŐSZÓ KULTÚRÁK MEGISMERÉSE Bevezetés a kultúrák megismeréséhez A kultúra megismerésének szempontjai, lépései Javasolt források, kiindulási pontok kultúrák megismeréséhez ELMÉLETI ALAPVETÉS, A FOGALMAK TISZTÁZÁSA Az emberi kommunikáció néhány sajátossága Kultúra Kommunikáció, nyelv és kultúra Interkulturális kommunikáció ORSZÁGTANULMÁNYOK: KUVAIT ÉS FINNORSZÁG Kuvait Az ország rövid bemutatása Általános jellemzők

7 Gazdasági áttekintés Történelmi összefoglaló Kuvait kultúrája Az iszlám Értékrend, világnézet A verbális kommunikáció A nonverbális kommunikáció Az emberi viszonyok kezelése Kuvait a főbb interkulturális modellek szempontjából Kuvait a hofstedei kulturális dimenziók alapján Kuvait a trompenaarsi kulturális dimenziók alapján Kuvait a halli kulturális dimenziók alapján Finnország Az ország rövid bemutatása Általános jellemzők Gazdasági áttekintés Történelmi összefoglaló Finnország kultúrája Értékrend, világnézet A verbális kommunikáció A nonverbális kommunikáció Az emberi viszonyok kezelése Finnország a főbb interkulturális modellek szempontjából Finnország a hofstedei kulturális dimenziók alapján Finnország a trompenaarsi kulturális dimenziók alapján Finnország a halli kulturális dimenziók alapján KONKLÚZIÓ MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM NAGY VIKTÓRIA: A LENGYEL GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK BELSŐ TÉNYEZŐI ÉS A VÁLSÁG BEVEZETÉS

8 2. MÓDSZERTAN A LENGYEL GAZDASÁGI FEJLŐDÉS BELSŐ ADOTTSÁGAI Általános információk Lengyelországról Lengyelország természeti erőforrásai, ásványkincsei Gazdasági és kommunális infrastruktúra VÁLSÁGMODELLEK ÉS CIKLIKUS FEJLŐDÉS A GAZDASÁGBAN A ciklikusság elmélete Blahó András szemszögéből A ciklikusság elmélete Samuelson Nordhaus szemszögéből HIPOTÉZISEK A SIKERES LENGYEL VÁLSÁGKEZELÉSSEL KAPCSOLATBAN A LENGYEL GAZDASÁGPOLITIKA JELLEMZÉSE AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖZÉRZET ÉS AZ OBJEKTÍV KÖRÜLMÉNYEK VISZONYA Szubjektív lakossági vélemények a lengyelországi gazdaságpolitikáról A politikai folyamatok szerepe a lengyel gazdaságpolitikában A Stabilizációs és Fejlesztési Terv legfontosabb elemei Szabályok az államadósságra : a lengyel gazdaságot is eléri a válság? Lengyelország főbb gazdasági mutatói A LENGYEL ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK SZEREPE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁGRA ÉS A KÖZLEKEDÉSI-INFRASTRUKTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKRE A KÜLSŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZET HATÁSA A LENGYEL GAZDASÁGI FEJLŐDÉSRE. KÜLKERESKEDELEM ÉS TŐKEBERUHÁZÁSOK Külkereskedelmi tendenciák és adatok Tőkeáramlás, az ország főbb partnerei Közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) AZ EURÓPAI UNIÓ MINT LENGYELORSZÁG KÖZVETLEN HÁTTERE A GDP alakulása az euróövezetben válság idején A recesszió hatása a térségben lévő országokra A VISEGRÁDI CSOPORT SZEREPE. A MAGYAR LENGYEL GAZDASÁGI KAPCSOLATOK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI A Visegrádi Négyek aktuális érdekei, céljai Magyar lengyel együttműködés A magyar lengyel külkereskedelmi áruszerkezet

9 10.4. A legnagyobb magyar beruházások Lengyelországban SWOT-analízis ELEMZŐI VÉLEMÉNYEK ÜTKÖZTETÉSE A LENGYEL GAZDASÁG SIKERTÖRTÉNETÉRŐL A LENGYEL CSODA NEMCSAK HÁROM NAPIG TART (ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK, ELŐREJELZÉS) IRODALOMJEGYZÉK FÜGGELÉK SÁNDOR ANDREA: HR-ES DILEMMÁK AZ ANYUKÁK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN BEVEZETÉS NŐK KONTRA FÉRFIAK, AVAGY AZ ÖRÖK SZTEREOTÍPIÁK Női szerepek, férfi szerepek A nők és a férfiak aktivitási rátájának különbségei, az eltérés okai A különbségek kiéleződnek, avagy karrier és fizetésbeli eltérések, a gazdasági válság hatásai a nemzetközi tendenciák tükrében KISGYERMEKES ANYUKÁK MUNKAVÁLLALÁSI ESÉLYEI Az állam, az önkormányzatok szerepe a nők munkavállalásának elősegítésében Nonprofit szervezetek szerepe a nők munkavállalásának elősegítésében Jól-Lét Közhasznú Alapítvány Gazdagmami.hu online képzés, trükkök, praktikák Főnix-Program a pályaújrakezdő anyákért A család szerepe a nők munkavállalásának elősegítésében nemzetközi körképpel HR-ES FELADATOK Anyukák kérdőíveinek elemzése Munkáltatókkal, HR-szakemberrel készített interjúk elemzése ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET

10 SZLOVÁK TAMÁS: NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN, DEMOGRÁFIAI, MUNKAERŐ-PIACI ÉS ORSZÁG-VERSENYKÉPESSÉGI HATÁSOK BEVEZETÉS ELMÉLETI ALAPVETÉS Hipotézisek Vizsgálati módszerek Fogalmak KITEKINTÉS A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRA ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HELYZETRE Demográfiai és gazdaságtörténeti körkép Munkanélküliség, munkaerőhiány és foglalkoztatottság kérdései A nemzetközi migráció és a makrogazdaság összefüggései A versenyképesség értelmezése DEMOGRÁFIAI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN Demográfiai tendenciák Munkaerő-piaci kettősség A NEMZETKÖZI NÉPMOZGÁS ÉS HATÁSAI Az Európai Unió migrációs folyamatai Demográfiai és munkapiaci kölcsönhatások A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS AZ ORSZÁG-VERSENYKÉPESSÉG KAPCSOLATA Az analízis módszertanának kidolgozása A népmozgás és a versenyképesség összefüggésének elemzése a WEF indexszel Hipotézis tesztelése WEF komponensekkel Migrációs és nemzetközi gazdaságtan elméletek és az IMD index alkalmazása KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK, PROGNÓZIS, A HIPOTÉZIS ELLENŐRZÉSE KITEKINTÉS IRODALOMJEGYZÉK

11 Köszöntő Tisztelt Olvasónk! A Zsigmond Király Főiskola diákkötetét tarja a kezében, mely a hallgatóink munkáiból (szakdolgozat és Tudományos Diákköri dolgozat) összeállított sorozat első része. Főiskolánk egyre nagyobb hangsúlyt fordít a tehetséggondozásra, az érdeklődő hallgatók támogatására. A többletteljesítményre képes hallgatók felismerését, kibontakoztatásuk és érvényesülésük támogatását, előmenetelük követését minden eszközzel segíteni kívánjuk. A Főiskola ezen törekvését segítette, hogy 2009-től a PEGAZUS projekt (A projekt azonosítója: TÁMOP /2/KMR ) keretén belül a pályázat által finanszírozott tevékenységek közé tartozik a tehetséggondozás is. A pályázat az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek segítségével sikerült a tehetséggondozás legkiemelkedőbb rendezvényét, a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferenciát lebonyolítanunk, melyen 300 hallgató mutathatta be TDK munkáját. A legkiválóbb szakdolgozatok és TDK munkák diákkötetben való megjelentetése szintén a Pegazus projektnek köszönhető. Az utóbbi években minden intézetünk a diplomaátadó ünnepségeken szakonként kiemelte, díjazta a legjobb szakdolgozatokat. Most lehetőségünk nyílt arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatóink szakdolgozatait, TDK dolgozatait nyomtatott formában is megjelentessük. Három kötetből álló sorozatot készítettünk a hallgatók munkáiból. Mindhárom intézetünk külön diákkötetet készíthetett az általuk gondozott szakok dolgozataiból. Az első kötet a Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet hallgatónak munkáját tartalmazza. A sorozat következő részét a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatói munkáiból állítjuk össze. A záró kötetében pedig a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet legkiválóbb dolgozatai kerülnek bemutatásra. Gratulálok azoknak a hallgatóknak, akiknek a dolgozatát az intézetek publikálásra alkalmasnak tartották! Köszönöm azon kollégáim munkáját, akik segítették a hallgatókat a szakmailag elismerésre méltó anyagok elkészítésében! 11 Dr. Schottner Krisztina főiskolai docens A ZSKF TÁMOP Pegazus projekt Tehetséggondozási program vezetője

12

13 Intézetvezetői köszöntő A Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet tanári gárdája számos területen és témakörben folytat kutatásokat, ugyanakkor több, az adott szakterületeken működő elismert gyakorlati szakember is intézetünk munkatársa. Oktatóink közös jellemzője az elhivatottság, amellyel a fiatalokat tanítják, nevelik. A hallgatói visszajelzések alapján tanulmányaik végére többüknek szinte mentoraikká válnak, és a végzettek nem ritkán tanulmányaik lezárását követően is tartják Alma materükkel és legkedvesebb oktatóikkal a kapcsolatot. Intézetünkben nagy hagyománya van a szakszemináriumnak, amelynek keretében bevezetjük a hallgatókat a kutatási módszerekbe és a diplomamunka-írás rejtelmeibe. A jelen kötet néhány kiemelkedő színvonalú szakdolgozatot is tartalmaz, amelyeket témáik időszerűsége alapján válogattunk össze. Az önálló gondolkodásra való ösztönzés, valamint a látókör szélesítésének színtere, s egyben a tehetséggondozás legfőbb bástyája a Tudományos Diákköri Szeminárium, amely évről-évre bővülő létszámmal, eredményesen működik. Úgy gondoljuk, az ilyen, tanulmányok alatti, hallgatókkal való kölcsönös együttműködés az egyik kiemelt hozzáadott értéke a felsőoktatási tevékenységnek. A szakszemináriumok és a TDK sikerét a jelen tanulmánykötet is jól szemlélteti. Ezek az írások vélhetően nemcsak a Zsigmond Király Főiskola oktatói és hallgatói érdeklődésére tarthatnak számot, hanem többek között a témakörök változatosságának köszönhetően a szélesebb szakmai közönség számára is érdekesek, értékesek lehetnek. Reméljük, hogy mindenki, aki olvassa, haszonnal és örömmel forgatja majd e kiadványt. Dr. Sipos Zoltán főiskolai tanár, intézetvezető 13

14

15 Árfolyam-politika Magyarországon Készítette Keményfi Imre Pénzügy és számvitel szak Konzulens Dr. Bihari Péter főiskolai tanár 2010

16

17 1. Bevezetés május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezzel együtt kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére is. Ahhoz azonban, hogy az eurót bevezethessük, és így teljes jogú tagjai legyünk a Gazdasági és Monetáris Uniónak, teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat, valamint legalább két évet el kell tölteni az ERM II árfolyamrendszerben. A szakdolgozatomban azt kívánom bemutatni, miként alakult a Magyar Nemzeti Bank árfolyam-politikája az elmúlt húsz évben, milyen árfolyamrendszerek működtek Magyarországon, illetve milyen változások várhatók az ERM II árfolyamrendszerbe történő belépéssel. Az első fejezetben bemutatom az árfolyamelmélettel kapcsolatos főbb közgazdasági elméleteket, illetve azoknak a gyakorlatban való megfelelését a forint esetében. Így megvizsgálom, hogy teljesül-e az abszolút-, illetve a relatív vásárlóerő-paritás, valamint azt, hogy milyen összefüggés tapasztalható a forint árfolyama és a fizetési mérleg egyenlege között. A következő négy fejezetben áttekintem az árfolyam-politika alakulását az elmúlt 20 évben. Ebben az időszakban négy jól elkülöníthető szakaszt különböztethetünk meg márciusáig rögzített, de kiigazítható árfolyamrendszer működött Magyarországon. Ez annyit jelentett, hogy a valuta- és deviza-középárfolyamokat a Magyar Nemzeti Bank határozta meg, és a versenyképesség megőrzése érdekében számos alkalommal leértékelte a forintot. Ezek a leértékelések azonban soha nem előre bejelentettek voltak, nem lehetett előre kiszámítani a következő leértékelésnek sem az idejét, sem a mértékét. Valójában csak 1994 januárjáig volt igazán fix árfolyam, ekkor egy ±0,5%-os ingadozási sáv került bevezetésre annak érdekében, hogy ne jelentsen minden egyes leértékelés szakadást az árfolyamban, innentől kezdve a leértékelések valójában a sáv eltolását jelentették. Azonban ez a ±0,5% egy igen szűk sáv, ezt augusztusban ±1,25%-ra, majd 1994 decemberében ±2,25%-ra szélesítette a jegybank márciusában, egy egyszeri 9%-os forintleértékelést követően került sor a csúszó leértékelés bevezetésére. Ez azt jelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank az előre bejelentett havi leértékelési ütemnek megfelelő mértékben minden nap leértékelte a forintot, azaz eltolta a ±2,25%-os intervenciós sávot. Ennek köszönhetően előre jól kiszámíthatóvá vált az árfolyam jövőbeli alakulása, mivel nem kellett előre be nem jelentett, hirtelen, nagyarányú leértékelésektől tartani. Ráadásul a megengedett 4,5%-os ingadozási sávon belül sem mozgott kiszámíthatatlanul az árfolyam, szinte mindvégig az 17

18 erős sávszélhez tapadt. Ettől nagyobb mértékben csak az 1998-as orosz pénzügyi válság időszaka alatt tért el, amikor a gyenge sávszélre is került májusában az intervenciós sáv kiszélesítésre került, mégpedig ±15%-ra, így viszonylag széles tartományban szabadon mozoghatott az árfolyam. Ezt az erős oldalon ki is használta, a sávszélesítést követően azonnal erősödni kezdett a forint októberében a csúszó leértékelést is megszüntették, hiszen egy 30%-os ingadozási sáv havi 0,2%-os eltolása egyébként is elhanyagolható volt januárjában került sor az egyetlen sávszéli intervencióra ebben az időszakban, méghozzá az erős oldalon, az alsó sávszélre, 234,69-re került ekkor az árfolyam június 4-én a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a 15%-os sávszélesség változatlanul hagyása mellett a sávközép 2,26%-os leértékeléséről döntött. Így 282,36 Ft-os sávközép mellett 240,01 és 324,71 forint között mozoghatott az árfolyam a továbbiakban. Ennek gyakorlatilag csak az egyik térfelét használta ki az árfolyam, a maximumát július 6-án érte el, amikor 282,69 Ft volt egy euró középárfolyama, ezt leszámítva végig a sáv erős oldalán maradt februárjában a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kormánnyal egyetértésben döntött a forint árfolyamsávjának eltörléséről, annak érdekében, hogy az inflációs célkövetés hatékonyabbá váljon. Innentől kezdve a forint árfolyama szabadon lebegővé vált, és ezt követően rövid időn belül igen széles tartományban fordult meg. Míg július 18-án 229,11 Ft-os árfolyamnál érte el a minimumát, március 6- án 316 Ft-on tetőzött egy euró forintban kifejezett ára. Így a szabad lebegés extrém magas volatilitást okozott, komoly kihívást jelentve a gazdaságpolitika valamint a külkereskedelem szereplői számára. A hatodik fejezetben az európai árfolyam-mechanizmust, az ERM II-t mutatom be. Ismertetem az euró bevezetésének kritériumait, az Európai Monetáris Rendszert és az ERM-et, valamint az ERM II-t. Külön kitérek arra, milyen értelmezési lehetőségek merültek fel az árfolyam-stabilitási kritériummal kapcsolatban, valamint arra, hogy a forint mennyiben tudott volna megfelelni ennek a kritériumnak az elmúlt két évben. Megvizsgálom azt, hogy milyen spekulációs veszélyeket rejt egy sávos árfolyamrendszer, így az ERM II, valamint azt, hogy milyen problémákat okoz, ha egy felzárkózó gazdaság pénznemét próbáljuk egy fejlett gazdaságokból álló valutaövezet pénzneméhez rögzíteni. Végül kitérek arra, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ERM II sávközepének megállapításakor. 18

19 2. A forint árfolyamát alakító tényezők 2.1. A vásárlóerő-paritás A vásárlóerő-paritás elmélete azon a feltételezésen alapul, hogy a nemzetközi kereskedelem kiegyenlíti az azonos valutában mért termékárakat igen sok árucikkre vonatkozóan, s így a nemzeti árszínvonalak a valuták árfolyamának arányában alakulnak. Ezt az egységes ár elvének nevezik, mely abból a feltevésből indul ki, hogy a termékek szabadon áramolhatnak az országok között, nincsenek sem vámok, sem szállítási költségek, ezért a termékek áramlása révén minden esetleges árkülönbség azonnal megszűnik. A klasszikus monetáris megközelítés szerint mindig érvényesül az abszolút vásárlóerőparitás, azaz két ország árszínvonalának hányadosa adja meg a két ország pénzneme közötti átváltási árfolyamot. Képlettel kifejezve: * P= E * P, ahol P a belföldi árszínvonal (egy sztenderd árukosár ára), E a külföldi valuta árfolyama a belföldi valutában kifejezve, P * pedig a külföldi árszínvonal. 1 Ez a valóságban nem teljesül, hiszen az OECD vásárlóerő-paritás statisztikái szerint 2 Magyarországon 164,14-szer volt magasabb az árszínvonal 2009-ben, mint átlagosan a 16 tagú euróövezetben, azaz 1 értéke 164,14 Ft lenne, ha teljesülne a vásárlóerőparitás. Valójában azonban 2009-ben átlagosan 280,58 Ft-ba került egy euró, ami azt jelenti, hogy a forint 58,5 %-kal alulértékelt a vásárlóerő-paritáshoz képest. Ráadásul az euróövezeten belül is rendkívül széles tartományban mozog az egyes tagországok árszínvonala, a legmagasabb Finnországban, ahol 77,48%-kal magasabb az átlagos árszint, mint Szlovákiában, azaz ugyanazért a termékért, ami Szlovákiában 1 -ba kerül, Finnországban 1,77 -t kell fizetni. Szlovákia és Magyarország viszonylatában 252,95 Ft-os euróárfolyam mellett teljesülne a vásárlóerő-paritás, míg Finnországgal szemben ugyanez 142,53-as euró forint árfolyamnál valósulna meg. A további adatokat lásd az 1. sz. mellékletben. Mivel az átlagos árszínvonal meghatározásakor komoly nehézséget jelent a figyelembe vett termékkörnek, valamint a kosárban szereplő termékek súlyozásának meghatározása, a The Economist című közgazdasági szakfolyóirat 1986-ban bevezette az árszínvonal 1 Darvas Zsolt Halpern László (szerk.) (1998) Árfolyamelmélet, Osiris, Budapest, 11. p. és Bock Gyula Misz József (2006) Nemzetközi közgazdaságtan, Tri-Mester, Tatabánya, 210. p

20 mérésére a Big Mac Indexet. 3 Ez egy rendkívül egyszerű termékkosár alapján vizsgálja az egyes országok árszínvonalát, hiszen ez a kosár egy termékből áll, a Big Mac hamburgerből, melyet közel 120 országban állítanak elő, közel azonos módon. A július 22-én készült felmérés szerint Magyarországon 740 Ft, míg az euróövezetben átlagosan 3,38 volt a Big Mac ára, ami azt mutatja, hogy 1 euró 219 forintot ér, már amennyiben kizárólag ezt a terméket kívánjuk megvásárolni A Balassa Samuelson hatás A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes országok árszínvonala következetesen eltér az abszolút vásárlóerő-paritás alapján várt értéktől, méghozzá a fejlettebb országokban általában magasabb, míg a kevésbé fejlett országokban általában alacsonyabb az árszínvonal a vártnál. Ennek magyarázatát Balassa Béla és Paul Samuelson adta meg egymástól függetlenül 1964-ben. 4 Azóta ezt a jelenséget Balassa Samuelson hatásként nevezik. A Balassa Samuelson hatás azon alapszik, hogy a termékek és szolgáltatások köre két részre osztható, az egyikbe azok tartoznak, amelyek a külfölddel versenyeznek (általában a termékek), a másikba azok, amelyek nem (általában a szolgáltatások). Az elmélet szerint a külfölddel versenyző és nem versenyző ágazatok termelékenysége eltérően alakul; míg a külfölddel versenyző ágazatokban jelentős különbségek lehetnek a termelésben, addig a nem versenyző ágazatokban nincs lényeges eltérés az egyes országok termelékenységében. Ennek következtében, ha a versenyző ágazatokban közös ár alakul ki, a bérek a termelékenységkülönbség mértékével eltérnek egymástól, így az alacsonyabb termelékenységű országban a szolgáltatások árszínvonala alacsonyabb lesz, míg a magasabb termelékenységű országban magasabb. Ebből következően a kisebb termelékenységű ország devizája alulértékeltnek tűnik, míg a magasabb termelékenységű ország devizája felülértékeltnek, tehát az abszolút vásárlóerő-paritás nem alkalmas az egyensúlyi árfolyam meghatározására különböző termelékenységű országok devizája esetén Balassa, Bela (1964) The Purchasing Power Parity Doctrine: A Reappraisal, Journal of Political Economy, december ( o.) és Samuelson, Paul (1964) Theoretical Notes on Trade Problems, Review of Economics and Statistics, május ( o.) Darvas Zsolt Halpern László (szerk.) (1998) Árfolyamelmélet, Osiris, Budapest, p. 20

21 2.3. A relatív vásárlóerő-paritás A relatív vásárlóerő-paritás a két ország árszínvonalának változása és az árfolyam változása között állít fel összefüggést, és azt mondja ki, hogy bármely két ország valutája között az árfolyam százalékos változása megegyezik a nemzeti árszínvonalak százalékos változása közötti különbséggel bármely időszakban. 6 A relatív vásárlóerőparitás teljesülése esetén a reálárfolyam időben állandó, vagyis a belföldi árszínvonal és a belföldi valutában mért külföldi árszínvonal azonos ütemben változik. Ezt képlettel a * következőképpen írhatjuk fel: (1+ e )(1+ π ) = 1+ π, ahol e a relatív árfolyamváltozás, π a belföldi inflációs ráta, míg π * a külföldi inflációs ráta. 7 Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a relatív vásárlóerő-paritás sem teljesül. Az 1. ábra vízszintes tengelyén a magyar és az euróövezet átlagos fogyasztói árindexének különbsége 8 látható a és a év között, míg a függőleges tengelyen az euró forint árfolyam éves átlagos relatív változása a megfelelő években. Nem látható szignifikáns összefüggés a két adatsor között, sőt ha megpróbálunk egyenest illeszteni az adatpárokra, negatív meredekségű egyenest kapunk. A bemenő adatokat lásd a 2. sz. mellékletben Krugman, Paul R. Obstfeld, Maurice (2003) Nemzetközi gazdaságtan, Panem, Budapest Bock Gyula Misz József (2006) Nemzetközi közgazdaságtan, Tri-Mester, Tatabánya, p. CPI HUF Pontosabban a 1 képlettel számoltam, ahol CPI HUF a magyar fogyasztói árindex, CPI EUR míg CPI EUR az euróövezet (változó összetételű) átlagos fogyasztói árindexe ugyanazon évben. 21

22 10% y = -0,9275x + 0,042 R 2 = 0,0537 EUR/HUF változás 5% 0% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% -5% -10% fogyasztói árindex különbség 1. ábra Az euró forint árfolyam változása a magyarországi és az euróövezetben mért átlagos fogyasztói árindex különbség függvényében ( ) 9 Azonban ha megvizsgáljuk az ellenkező irányú összefüggést, azaz az árfolyamváltozás hatását a következő évi fogyasztói árindexre, már egy lényegesen erősebb pozitív korrelációt tapasztalhatunk. A 2. ábrán az euró forint árfolyam változásának függvényében a következő évi fogyasztói árindex-különbséget ábrázoltam, és így már egy közepesen erős pozitív korrelációt kaptam. Ez azzal magyarázható, hogy a magyar gazdaságban igen jelentős az importtermékek aránya, melyek ára emelkedik az euró árfolyamának emelkedésével, és csökken az árfolyam csökkenésével. Azonban az árakat nem lehet mindig azonnal az árfolyam változásának megfelelően változtatni, a termékek és szolgáltatások ára késéssel követi az árfolyamváltozásokat. Ez okozhatja azt, hogy míg az azonos évben mért árfolyamváltozások és fogyasztói árindexek gyakorlatilag nem korrelálnak egymással, ha az egy évvel későbbi fogyasztói árindexeket viszonyítjuk az árfolyamváltozáshoz, már tapasztalhatunk korrelációt. 9 Adatok forrása: és azért választottam ezt az időszakot, mert 2001-ig még lényegesen eltért az árfolyamrendszer Magyarországon, csak egy szűk, ±2,25%-os sávon belül ingadozhatott az árfolyam. 22

23 fogyaztói árindex különbség az n+1. évben 6% 5% 4% 3% 2% 1% y = 0,2735x + 0,0326 R 2 = 0,5822 0% -6% -5% -4% -3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% EUR/HUF változása 2. ábra A magyarországi és az euróövezetben mért átlagos fogyasztói árindex-különbség az előző évi euró forint árfolyamváltozás függvényében ( ) Kamatparitáson alapuló árfolyamelmélet A kamatparitáson alapuló árfolyamelmélet azt mondja ki, hogy a határidős és az azonnali devizaárfolyam relatív különbsége megegyezik a két deviza kamatlábának különbségével. Ezt nevezik fedezett kamatparitásnak 11. Képlettel kifejezve: i A i B E A/ B) f = E ( A / B) f E E ( A / B) s ( A / B) s, ahol i A az A deviza kamatlába, i B a B deviza kamatlába, E ) ( a határidős, míg ( A / B s az azonnali árfolyamot jelöli. Amennyiben feltételezzük, hogy minden pénznemhez létezik egy kamatláb, amelyen bárki helyezhet el betétet, és ugyanezen a kamatlábon vehet fel hitelt, és mégsem teljesül a fedezett kamatparitás, akkor arbitrázsra nyílik lehetőség, és az ezt kihasználó arbitrázs ügyletek következtében addig módosulnak az árfolyamok és a kamatok, amíg végül teljesülni fog a fedezett kamatparitás feltétele. Az elmélet másik változata a fedezetlen kamatparitás elmélete, mely nem a határidős, hanem a várható jövőbeli árfolyam és a jelenlegi árfolyam között állít fel hasonló összefüggést, figyelembe véve a spekulációs megfontolásokból vállalt (fedezetlen) árfolyam-kockázatot is. A fedezetlen kamatparitás egyenlete: Adatok forrása: és azért választottam ezt az időszakot, mert 2001-ig még lényegesen eltért az árfolyamrendszer Magyarországon, csak egy szűk, ±2,25%-os sávon belül ingadozhatott az árfolyam. Szentes Tamás (1995) A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai, Aula, Budapest, p. 23

24 i A E( A / B) t E( A / B)0 ib =, ahol E ( A / B) 0 a jelenlegi árfolyam, míg E ( A / B) t egy E ( A / B)0 jövőbeli, t időpontban várt árfolyamot jelöl. Az egyenlet átrendezésével a jelenlegi árfolyamot a következő összefüggés adja: E E = ( A / B ) t ( A / B)0. Ez alapján a hazai 1 + ia ib valuta felértékelődése várható, amennyiben a külföldi kamatráta vagy a várható árfolyam csökken, vagy a hazai kamatráta emelkedik, és a hazai valuta leértékelődése abban az esetben, ha a külföldi kamatráta vagy a várható árfolyam emelkedik, illetve ha a hazai kamatráta csökken. Így a kamatparitáson alapuló árfolyamelmélet arra alkalmas, hogy különböző események hatására az árfolyamváltozás irányát magyarázza, arra azonban nem, hogy egy stabil becslést adjunk az egyensúlyi árfolyamra, hiszen a határidős árfolyamok éppolyan változékonyak, mint az azonnali árfolyamok Az egyensúlyi árfolyamelmélet Az egyensúlyi árfolyamelmélet szerint, ha a devizaárfolyam az egyensúlyi szintre kerül, melyen a devizapiaci kereslet megegyezik a devizapiaci kínálattal, akkor automatikusan egyensúlyban lesz a fizetési mérleg. 12 A fizetési mérleg egyenlege pozitív korrelációban van a devizaárfolyammal, hiszen az árfolyam növekedése az import iránti keresletet csökkenti, az exportkínálatot pedig növeli. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a pozitív korreláció fennáll. A 3. ábrán Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlegét ábrázoltam az euró forint árfolyam függvényében és között éves bontásban. Az adatok megtalálhatók a 3. sz. mellékletben. Közepesen erős pozitív korrelációt figyelhetünk meg az árfolyam és a fizetési mérleg egyenlege között, lineáris regresszióval azt kapjuk, hogy 295,98 Ft-os euróárfolyam mellett lesz egyensúlyban a fizetési mérleg. Ha a negyedéves adatokat is megnézzük, akkor kiderül, hogy valójában ennél alacsonyabb árfolyam is elegendő lehet, hiszen II. és III. negyedévében valamint első két negyedévében 13 pozitív volt a fizetési mérleg egyenlege, bár az átlagos árfolyam minden negyedévben alatta maradt az itt kiszámított értéknek első félévében soha nem látott mértékű Lőrincné Istvánffy Hajna (2004) Nemzetközi pénzügyek, Aula, Budapest, 298. p. A szakdolgozat szerkesztésekor rendelkezésre álló legutolsó adat a II. negyedévi 24

25 többletet mutatott a fizetési mérleg, ez azonban nagyrészt a válság miatti belső kereslet csökkenésének köszönhető. folyó fizetési mérleg egyenlege (millió EUR) EUR/HUF y = 143,99x R 2 = 0, ábra Magyarország fizetési mérlege az euró/forint árfolyam függvényében Rögzített, de kiigazítható árfolyamrendszer ( ) 1990-ben, a piacgazdaság első évében a jegybank továbbra is a kormány részeként működött. Antal József akkori miniszterelnök és a jegybank elnöke informális megállapodásban rögzítette, hogy a végrehajtó hatalom nem gyakorol felügyeletet a nemzeti bank felett re kezdett kialakulni a piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen intézményrendszer, így például a bankközi devizapiac ben vált formálisan is függetlenné a jegybank, amikor az Országgyűlés törvényt alkotott a Magyar Nemzeti Bankról, annak érdekében, hogy erősödjék a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének stabilitása, a belföldi fizetési rendszer működőképessége, a nemzetgazdaság belső és külső pénzügyi egyensúlya, tartós fejlődése és nemzetközi integrációja Adatok forrása: azért választottam ezt az időszakot, mert 2001-ig még lényegesen eltért az árfolyamrendszer Magyarországon, csak egy szűk, ±2,25%-os sávon belül ingadozhatott az árfolyam. 15 Balatoni András (2008) Monetáris politika Magyarországon, , ECOSTAT Műhely, február évi LX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról, preambulum 25

26 Az MNB alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme A forintleértékelések 4. ábra A forint árfolyamának alakulása az amerikai dollárral szemben, és a forintleértékelések mértéke után egyre problémásabbá vált a rögzített árfolyamrendszer fenntartása, ahogy az infláció 20 30%-os szintre emelkedett, a forint reálfelértékelődését okozva. Egyre gyakrabban kellett élni az árfolyam-leértékelés eszközével, melynek időzítése és mértéke meglepetésszerű volt, sosem előre bejelentett, hiszen ez minden esetben azonnali spekulációt indított volna el és 1995 között évente 2 7 alkalommal került sor leértékelésre, az első években kevesebbszer, majd 1993-tól egyre gyakrabban. A megszaporodó leértékelések azt is jelzik, hogy egy adott nominális árfolyam fenntartása nem elsődleges célja a monetáris hatóságoknak, fontosabb a költségvetési és külső egyensúly helyreállítása, az árfolyam ennek megfelelően kiigazítható. 19 A Magyar Nemzeti Bank 1990 és március között 23 lépésben összesen 104,27%- kal értékelte le a forintot a valutakosárral szemben. A leértékelések időpontja és mértéke megtalálható a 4. sz. mellékletben ben három alkalommal összesen 5,08%, ben két alkalommal összesen 21,67%, 1992-ben három alkalommal 5,5%, 1993-ban öt évi LX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 4. (1) Forrás: MNB alapján Balatoni András (2008) Monetáris politika Magyarországon, , ECOSTAT Műhely, február, p. 9. Árvai Zsófia (1997) A magyar árfolyampolitika empirikus vizsgálata , Bankszemle, évf. 7. szám, ( o.) 26

27 alkalommal 15,01%, 1994-ben 7 alkalommal 16,81%, míg 1995-ben március 13-ig három alkalommal összesen 12,74% volt a leértékelés mértéke. A forint gyakori és jelentős mértékű leértékelésének fő oka a folyó fizetési mérleg krónikus és nagymértékű hiánya volt. A leértékelések következtében az export forintban kifejezett árszínvonala megnőtt, így javult az export jövedelmezősége a belföldi értékesítéshez képest. 20 A forintleértékelések hatására jelentősen megnőtt az infláció, a csúcsot az év jelentette, amikor átlagosan 35%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az 1991-es csúcs után sikerült érdemben visszafogni a fogyasztói árak emelkedését. A fogyasztói árindex alakulását a 3. sz. melléklet mutatja. A kormányzat elkezdett dezinflációs politikát folytatni. Jelentős ártorzulásokhoz vezetett a kormányzat hatáskörébe tartozó árak alakulása, ami később ismét inflációs nyomást eredményezett januárjáig fix árfolyamrendszer működött, a jegybank hirdette ki az aktuális árfolyamokat. Ezt követően ±0,5% széles sávot vezetett be a jegybank, melynek alsó és felső határán interveniált az árfolyam védelmében. Az augusztus 5-ei 8%-os leértékeléssel egyidejűleg a célárfolyam ±1,25%-ára, majd 1994 decemberében ±2,25%-ára szélesítette a sávot a Magyar Nemzeti Bank. 22 A rögzített árfolyam, illetve a szűk árfolyamsáv jelentős feszültségeket okozott, teret engedett a leértékelési spekulációnak, és megnehezítette a külföldi befektetők jövőre vonatkozó kalkulációit. Az átalakulás első szakaszának végére a dezinfláció megtorpant, és a forintra folyamatos leértékelési spekuláció nehezedett Tarafás Imre (2002) Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon , Aula Kiadó, Budapest, p. 38. Balatoni András (2008) Monetáris politika Magyarországon, , ECOSTAT Műhely, február, p. 8. Árvai Zsófia (1997) A magyar árfolyampolitika empirikus vizsgálata , Bankszemle, évf. 7. szám, (35. o.) Balatoni András (2008) Monetáris politika Magyarországon, , ECOSTAT Műhely, február, p

28 2.8. A nomináleffektív és a reáleffektív árfolyamindex alakulása NEER REER CPI REER PPI ábra A forint nomináleffektív és reáleffektív (fogyasztói ár alapú és termelői ár alapú) árfolyamindexe 1990-től márciusig (1994. év átlaga=100) 24 A nomináleffektív árfolyamindex a külkereskedelem devizaszerkezete alapján súlyozott valutakosárral szemben számított árfolyamindex. A reáleffektív árfolyamindexet úgy kapjuk, hogy a nomináleffektív árfolyamindexet normáljuk a hazai árszínvonal-változás és a külföldi (súlyozott átlagos) árszínvonal-változás hányadosával. Így két különböző reáleffektív árfolyamindexről beszélhetünk, számíthatjuk a fogyasztói árak alapján, vagy a termelői árak alapján. Egy átmenetben lévő gazdaságban e kettő jelentősen eltérhet egymástól, mint ahogy azt láthatjuk is az 5. ábrán, mely a forint nomináleffektív és reáleffektív árfolyamindexeit mutatja 1990 és 1995 márciusa között. Az ábrán jól látható, hogy míg a nomináleffektív árfolyam (NEER) gyakorlatilag folyamatosan leértékelődött ezen időszak alatt, addig a fogyasztói árakon számított reálárfolyam (REER CPI) 1990 és 1993 között felértékelődött, a termelői árakon számított reálárfolyam (REER PPI) pedig kisebb-nagyobb ingadozásokkal változatlan maradt. 24 Adatok forrása: 28

29 2.9. A valutakosár megválasztásának szempontjai A nemzetközi gyakorlatban a kötött árfolyamrendszereket használó országok általában nem egy konkrét devizához, hanem egy valutakosárhoz kötik devizájukat. A Magyar Nemzeti Bank is 1981 óta valutakosárhoz köti a forint árfolyamszintjét. A valutakosár összetételének megválasztásakor felmerülő legfontosabb szempontok a következők: 25 Viszonylag kevés deviza szerepeltetése, hiszen amennyiben túl sok deviza szerepel egy kosárban, a piaci szereplők számára nehézséget jelent a keresztárfolyam-változások hatásának és a hazai devizapiaci fejleményeknek a megkülönböztetése, így a jegybank árfolyam-politikai döntéseinek transzparenciája, átláthatósága sérül. Szintén nem szerencsés a valutakosár gyakori átalakítása, mert ilyen lépések megtétele esetén a piac jegybanki többletinformációkra következtethet, és bújtatott fel- vagy leértékelésként értelmezheti. Az árfolyam-politikai célnak megfelelően kell megválasztani a valutakosár szerkezetét, így amennyiben az árfolyam-politika a nomináleffektív árfolyamindexet célozza, célszerű olyan valutakosarat választani, amely a legkisebb eltérést eredményezi a nomináleffektív árfolyamindex és a valutakosárindex értéke között, hiszen így érhető el legegyszerűbben a cél. A valutakosár megválasztásával a hazai monetáris hatóság egyben azt is megválasztja, hogy melyik (nagyobb) ország monetáris politikáját kívánja importálni. Ennek megválasztásához két dolgot kell megfontolni, egyrészt azt, hogy a választott ország monetáris hatósága kellőképpen hiteles-e, másrészről, hogy hasonló sokkokra reagál-e, mint a hazai monetáris politika. Így azt is figyelembe kell venni, hogy olyan országok devizáit válasszuk, melyeknek a gazdasági ciklusuk a hazai gazdaságéval együttmozog. A valutakosár összetételének megválasztásával a kamatparitásban szereplő külföldi kamatszintet is megválasztja a monetáris hatóság, így olyat érdemes választani, amelyre a kamatpolitika iránymutatóként támaszkodhat. A tőzsdetermékek forgalma tipikusan amerikai dollárban bonyolódik le, így célszerű lehet az amerikai dollár felülsúlyozása a külkereskedelem összetétele alapján számított súlyához képest. A külkereskedelmi forgalomban jelentős súlyt 25 Jakab M. Zoltán (1998) A valutakosár megválasztásának szempontjai Magyarországon, MNB Füzetek, MNB, 1998/12. 29

30 képviselt Oroszország és a volt Szovjetunió utódállamai, ezekből az országokból az importunk legnagyobb része nyersanyagokat, energiát és egyéb tőzsdetermékeket tartalmazott, így ezen országokkal a fizetések döntő részben dollárban kerültek elszámolásra, ezért az orosz rubel nem került be a valutakosárba, sőt a nomináleffektív árfolyamindex országszerkezetében sem szerepel. Szintén az orosz rubel kihagyása mellett szól, hogy Oroszországban és a volt Szovjetunió utódállamaiban magas és változékony volt az infláció, így ezen országok szerepeltetése a nomináleffektív árfolyamindexben megnövelte volna a forint reáleffektív árfolyamindexének volatilitását. A valutakosár megválasztása egyben azt a politikai akaratot is kifejezi a külvilág számára, hogy hosszabb távon milyen gazdaságpolitikát kíván folytatni az adott ország. A magyar gyakorlatban 1991 decemberéig a valutakosár összetétele a külkereskedelem devizaszerkezete alapján évente került meghatározásra óta a közvetlen exportban és importban együttesen számítva legalább 1%-os súlyt elérő pénznemek kerültek be a valutakosárba. Az 1%-os arányt 9 11 pénznem érte el, így minden évben szerepelt benne az amerikai dollár, a német márka, az osztrák schilling, az angol font, az olasz líra, a francia frank, a svájci frank, a holland forint és a svéd korona. Voltak olyan évek, amikor bekerült a belga frank, a finn márka, sőt a japán yen is decemberében 50 50%-ban amerikai dollárt és ECU-t tartalmazó valutakosár alkalmazására tért át a Magyar Nemzeti Bank, amit egyrészt az indokolt, hogy a külkereskedelmi áru- és szolgáltatásforgalmunkban egyre nagyobb súllyal szerepeltek a nyugat-európai országok, másrészt azt a stratégiai célt is jelezte az ECU behelyezése a kosárba, hogy Magyarország az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. A kilencről kettőre csökkenő elemszámú kosár egyben az egyszerű kezelhetőség szempontját is érvényesítette. A valutakosár szerkezete továbbra is a külkereskedelem áru- és szolgáltatásforgalmának devizaszerkezetéhez állt közel. 27 Miután 1993 nyarán az európai monetáris rendszer feszültségei szélsőséges árfolyamingadozásokat produkáltak, és az árfolyam-mechanizmus működtethetősége is megkérdőjeleződött, a Magyar Nemzeti Bank a megingott piaci helyzetű ECU helyét a német márkával váltotta fel a valutakosárban, mely a hozzá szorosan kapcsolódó osztrák 26 Hajdu Györgyné (1994) Árfolyamrendszer és árfolyam-politika Magyarországon ( ), MNB Műhelytanulmányok 7., MNB, Budapest, p Jakab M. Zoltán (1998) A valutakosár megválasztásának szempontjai Magyarországon, MNB Füzetek, MNB, 1998/12., p. 9 30

31 schillinggel és holland forinttal együtt meghatározó szerepet töltött be a magyar külkereskedelmi forgalomban. 28 Viszonylag rövid időn belül, 1994 májusában ismét változott a valutakosár összetétele, ekkor 30% amerikai dollárt és 70% ECU-t tartalmazott. Ennek egyik oka az volt, hogy az amerikai dollár részaránya a kereskedelmi elszámolásokban csökkent, az Amerikai Egyesült Államok részaránya Magyarország külkereskedelmében mindössze 4%-ot tett ki, a tőzsdei cikkekkel korrigálva az amerikai dollár részaránya 30% körül alakult. Másrészt visszakerült a kosárba az ECU mint Magyarország legfőbb kereskedelmi partnereinek devizáit reprezentáló kosárvaluta. 29 A valutakosár összetételének alakulását lásd az 5. sz. mellékletben. 3. Csúszó leértékelés ( ) Az évi rekordösszegű költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány komoly kihívás elé állította a magyar gazdaságpolitikát. A helyzet megoldására a Bokros-csomag néven elhíresült intézkedéscsomagot dolgozta ki a kormány, melynek legfontosabb elemei a következők: 30 A forint egyszeri 9%-os mértékű leértékelése, valamint az előre bejelentett csúszó árfolyamrendszer bevezetése Ideiglenesen 8%-os importvámpótlék kivetése 12%-os reálbércsökkentés Fiskális megszorítások, köztük jóléti jogosultságok csökkentése A hitelkínálat átcsoportosítása a vállalati szektor irányába Szigorú monetáris politika, az export ösztönzése A privatizáció felgyorsítása 28 Hajdu Györgyné (1994) Árfolyamrendszer és árfolyam-politika Magyarországon ( ), MNB Műhelytanulmányok 7., MNB, Budapest, p Jakab M. Zoltán (1998) A valutakosár megválasztásának szempontjai Magyarországon, MNB Füzetek, MNB, 1998/12., p Kornai János (1996) Kiigazítás recesszió nélkül, Közgazdasági Szemle, XLIII. évf., 1996.július augusztus ( o.) alapján 31

32 3.1. A csúszó leértékelés rendszere 1995 és 2001 között a magyar monetáris politika legfőbb eszköze az árfolyamrendszer volt. A csúszó árfolyamrendszernek két fő célja volt: Magyarország versenyképességének megőrzése és az infláció csökkenésének elősegítése. A rendszer lényegében a következő elemekből állt: 31 A Magyar Nemzeti Bank és a kormány megállapította a leértékelés havi ütemét A jegybank minden nap leértékelte a forintot az előre bejelentett ütemnek megfelelően Az árfolyam egy szűk (±2,25%-os) sávban lebeghetett A sávszéleknél az MNB intervenciós kötelezettséget vállalt Minden más monetáris és fiskális politikai eszköz az árfolyamnak volt alárendelve a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében, hogy ezáltal elkerülhető legyen a forint további leértékelése A hitelesség fenntarthatóságának érdekében a rendszerben benne volt némi eltérés a stabil pályától A rendszer indulásakor előre bejelentették a márciustól júniusig érvényben lévő havi 1,9%-os, valamint a júliustól decemberig érvényes havi 1,3%-os leértékelési ütemet. A rendszer fennállása alatt csak akkor csökkentették a havi leértékelés ütemét, ha a döntéshozók biztosítva látták az árfolyam fenntarthatóságát. A havi leértékelések ütemének alakulása a 6. sz. mellékletben látható. A rendszer indulása előtt egyszeri, nagymértékű leértékelést hajtottak végre, hogy a spekulációs támadások elkerülhetők legyenek A hitelesség szempontjából fontos volt, hogy a leértékelési ütemet ne kelljen növelni. 31 Balatoni András (2008) Monetáris politika Magyarországon, , ECOSTAT Műhely, február, p

33 3.2. Intervenció és sterilizáció 6. ábra A magyar forint árfolyama, január március Ahogy a 6. ábrán látható, ritka és rövid kivételektől eltekintve a rendszer fennállása alatt mindvégig az intervenciós sáv erős szélén tartózkodott az árfolyam. Hosszabb ideig csak az orosz pénzügyi válság idején, augusztus október között szakadt el az árfolyam a sáv erős oldalától, sőt ekkor a gyenge szélére is került. Az időszak egészében jelentős tőkebeáramlás volt jellemző, ami állandó felértékelési nyomást gyakorolt a forintra. A jegybank így rendszeresen igen jelentős intervenciós devizavásárlásra kényszerült a forint árfolyamának a szűk ingadozási sávon belül tartása érdekében. Az így keletkezett pénzmennyiség jelentős részét a Magyar Nemzeti Bank kivonta a forgalomból, azaz sterilizálta. 33 A sterilizáció legfontosabb eszközei a nyílt piaci műveletek voltak, melynek jellemző példája a passzív repo, 34 amely során a jegybank úgy ad el értékpapírt (jellemzően állampapírt), hogy a felek előre megállapodnak az értékpapír adott időpontban és adott Forrás: Darvas Zsolt (2001) Sávos devizaárfolyam-rendszerek hitelessége, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Ph.D. értekezés, Budapest, p. 16. Tarafás Imre (2002) Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon , Aula Kiadó, Budapest, p Mivel a szakirodalom sem egységes a repo (repó) szó írásmódjának tekintetében, az MTA Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálatához fordultam, ahol a repo változatot javasolták, mivel még nincs szótárazva a szó, megjegyezve, hogy amennyiben megmarad a szó a magyar nyelvben, a videó, sztereó, euró mintájára majd hosszú ó-s lesz. 33

34 áron történő visszavásárlásáról. A passzív repo egyfajta betételfogadásként is felfogható, melynek során a jegybank pénzt von ki a bankrendszerből. Ezen kívül MNB-kötvények kibocsátása, valamint állampapír eladása, a bankoknak nyújtott refinanszírozás csökkentése, vagy az aktív repo csökkentése jöhetett szóba. Aktív repo esetén, a passzív repóval ellentétben, a jegybank értékpapírt vásárol, adott időben és adott áron történő eladási kötelezettség mellett. Azonban a sterilizáció költségekkel is járt, hiszen mindezen eszközök alkalmazásakor kamatköltség merül fel. Igaz, az MNB-nek bevétele is keletkezik, amennyiben az intervenció során megvásárolt devizát kamatozó devizatartalékban tartja, azonban mivel a belföldi kamatszint lényegesen nagyobb volt a külföldinél, a sterilizáció költségei bizonyosan meghaladták annak bevételeit. Szapáry és Jakab számításai szerint a sterilizáció költsége 1995 májusa és 1997 között évente átlagosan 11,9 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 0,16%-ának felelt meg. 35 Míg Oblath Gábor és Barabás Gyula számításai alapján a sterilizáció makroökonómiai költségei a GDP 0,2 és 0,5%-a körül ingadoztak 1997 óta Spekulációs kitettség Az előre meghirdetett árfolyampálya a spekulánsok számára a külföldiekhez képest magasabb belföldi kamatok kihasználásának lehetőségét kínálta, alacsony kockázat mellett. A belföldi kamatszint, figyelembe véve a forint csúszó leértékelés miatti értékvesztését is, mindig magasabb volt a külföldi kamatszintnél, annak ellenére is, hogy a reálkamatok csak az előretekintő árindexekre alapozott inflációs várakozások jóindulatú feltételezésével eredményeztek pozitív értéket. A három hónapos diszkontkincstárjegy kamatprémiuma 1995 és 1999 között 4 10% között ingadozott. Ekkora hozamkülönbségek ilyen kis árfolyamkockázat mellett gyakorlatilag ajándékot jelentettek a spekulánsoknak. Ennek legegyszerűbb kihasználási lehetősége volt, ha külföldön felvett hitelből magyar állampapírt vásárolt a spekuláns, hiszen előre jól kiszámítható volt mind az állampapír által a futamidő végén visszafizetett forint összeg, mind a lejáratkori devizaárfolyam. Olyannyira a sáv erős széléhez ragadt az árfolyam, hogy attól sem kellett tartaniuk a spekulánsoknak, hogy a meghirdetett 4,5%-os Szapáry György Jakab M. Zoltán (1998) Exchange Rate Policy in Transition Economies: The Case of Hungary, Journal of Comparative Economics, december, p European Center of the International Center for Economic Growth, Newsletter, 2001/2., p

35 intervenciós sávon belül előre ki nem számítható módon fog megváltozni. A csak a sávszéleken történő jegybanki interveniálás politikája gyakorlatilag teljesen kockázatmentessé tette a spekulációt, ritka és rövid kivételektől eltekintve. Ez a jegybanki politika valószínűleg jelentősen ösztönözte a beáramló spekulációs tőkét, és így lényegesen megnövelte a sterilizációs költségeket, amelyek természetesen az állami költségvetést rontották. Amennyiben a jegybank nem csak a sávszéleken interveniált volna, hanem időnként kiszámíthatatlan módon is beavatkozott volna a devizapiacon, akkor akár mindennapos realitássá válhatott volna a sávon belüli 4,5%-os árfolyamkockázat, így jelentősen csökkenhetett volna a spekulációs tőkebeáramlás, és ezzel együtt a sterilizáció költsége. Egyébként a devizapiacokon megszokott dolog az ún. piszkos lebegtetés (dirty floating), amikor a jegybank nem előre bejelentett szabályok szerint interveniál. 37 A csak a sávszélen való intervenció meghirdetett politikája teljesen ellentmond az európai árfolyam-mechanizmusban felgyűlt tapasztalatoknak A spekulációt ugyanis ösztönzi az a tény, hogy a jegybanknak be kell lépnie a piacra, ez az a híres egyirányú esély. Pontosan emiatt állapodtak meg az európai árfolyam-mechanizmusban részt vevő országok 1987-ben, hogy fokozzák az intervenciós sávon belüli összehangolt intervenciókat A nomináleffektív és a reáleffektív árfolyamindexek alakulása A nominál árfolyam 1995 eleje és 2001 áprilisa között közel 100%-kal értékelődött le ben a nominális leértékelés üteme nagyobb volt, mint a hazai és a külföldi infláció különbsége, így a reálárfolyam is leértékelődött, és hazánk versenyképessége javult ben enyhe reálfelértékelődés következett, majd 1998-ban az orosz pénzügyi válság hatására amikor a sáv gyenge szélére is került az árfolyam ismét csökkent a forint reálértéke. Ezt követően azonban folyamatosan erősödött a reálárfolyam. A forint nomináleffektív és reáleffektív árfolyamindexeinek alakulását a 7. ábra mutatja 1995 és 2001 áprilisa között. A fajlagos munkaerőköltségen alapuló reáleffektív árfolyamindex Tarafás Imre (2002) Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon , Aula Kiadó, Budapest, p Halpern, László Wyplosz, Charles (1998) Hungary: Towards a Market Economy, University Press, Cambridge, p. 15. idézi Tarafás Imre (2002) Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon , Aula Kiadó, Budapest, p

36 22,8%-kal emelkedett 1995 eleje és 1999 vége között, tehát jelentős reálbér csökkenés következett be, ez a tendencia 2000-ben megfordult NEER REER CPI REER PPI ábra A forint nomináleffektív és reáleffektív (fogyasztói ár alapú és termelői ár alapú) árfolyamindexe 1995-től áprilisig (2000. év átlaga=100) A valutakosár összetételének változásai 1994 májusától 30% amerikai dollárt és 70% ECU-t tartalmazó valutakosár volt érvényben januárjában a devizapiaci szereplők szempontjait is figyelembe véve technikai indokok alapján a Magyar Nemzeti Bank ismét lecserélte az ECU-t a német márkára a kosárban. A súlyok változatlanok maradtak, így a valutakosár 30% amerikai dollárt és 70% német márkát tartalmazott. A külkereskedelmi forgalom devizaszerkezetében a dollár súlya között valóban 30% körüli volt, 1997-ben azonban megnőtt, a 35 37%-ot is elérte. Ennek magyarázata nem egyértelmű, hiszen a külkereskedelmi áruforgalom az EU-országok viszonylatában, főként Németországgal, jelentősen nőtt. Ez a külkereskedelmi forgalom devizaszerkezetében a német márka súlyának növekedését indokolta volna, mégsem ez történt. Magyarázatul szolgálhat a dollár/márka keresztárfolyam jelentős változása ben éves átlagban 15%-kal 39 Adatok forrása: 36

37 erősödött az amerikai dollár a német márkával szemben az előző évihez képest. Emiatt nőhetett a dollár aránya a külkereskedelem devizaszerkezetében ben még csak számlapénz formájában megjelent az európai közös pénz, az euró. Bár korábban is létezett közös elszámolási egység, az ECU, ez azonban csak egy súlyozott átlaga volt a tagdevizák árfolyamának. Az euró abban különbözött, hogy 11 tagország végleg ehhez a pénznemhez rögzítette saját valutájának árfolyamát, majd 2002-ben ezen a rögzített árfolyamon került sor a készpénz lecserélésére is január 1-jével a Magyar Nemzeti Bank a forint valutakosarában is lecserélte a német márkát euróra. Habár innentől kezdve matematikailag tulajdonképpen teljesen irreleváns volt, hogy német márkát vagy eurót tartalmaz a valutakosár, hiszen e kettő árfolyama tökéletesen együtt mozgott, 1 euró a továbbiakban mindig pontosan 1,95583 német márkával egyezett meg. A legnagyobb változás a forint valutakosarának összetételében január 1-jével következett be, amikor a valutakosár egyeleművé vált, és 100%-ban eurót tartalmazott. Innentől kezdve gyakorlatilag nem beszélhetünk kosárról, hiszen egyetlen pénznemmel, az euróval szemben kerül meghatározásra a forint intervenciós sávja. Az ebből eredő egyik hatás a hazai gazdaság korábbinál is szorosabb összefonódása az euróövezet gazdaságával. A hazai monetáris politika a korábbiaknál szorosabban kapcsolódik az euróövezet monetáris folyamataihoz és az Európai Központi Bank monetáris politikájához A csúszó árfolyamrendszer értékelése A csúszó árfolyamrendszer jól teljesített mind a versenyképesség biztosítása, mind az antiinflációs cél szempontjából. A magyar gazdaság képes volt növelni a legfőbb külkereskedelmi partnerek körében az export arányát, így a folyó fizetési mérleg hiánya is csökkent. A gazdasági növekedés ismét fellendült. A külföldi működőtőke-beáramlás felgyorsult, majd stabilizálódott. A végrehajtott pénzügyi liberalizáció ellenére nem fordultak elő kezelhetetlen tőkemozgások, ugyanakkor a spekulációs tőke beáramlása megélénkült. Ennek következtében az erős sávszélre nehezedő nyomás miatt a jegybank gyakori intervencióra, és az ebből eredő pénzmennyiség-bővülés sterilizációjára Jakab M. Zoltán (1998) A valutakosár megválasztásának szempontjai Magyarországon, MNB Füzetek 1998/12., MNB, Budapest Gáspár Pál (1999) A valutakosár módosításának hatásai, Világgazdaság, évf szám, (Makrogazdaság melléklet, II. o.) 37

38 kényszerült. A sterilizáció azonban kamatköltségekkel járt, aminek mértéke a GDP 0,16 0,5%-a közöttire tehető. A jegybank ebben az időszakban nominális horgonyként használta az árfolyamot, vagyis olyan változóként, amelynek helyes beállítása képes befolyásolni a végső cél, azaz az infláció mértékét. Az inflációt tekintve az első négy év sikeresnek mondható, a fogyasztói árindex 1995 és 1999 között 28,2%-ról 10%-ra csökkent től azonban stabilizálódott a pénzromlás üteme, és 2001-ig ezen a 10% körüli szinten maradt. A várakozásokba ugyanis beépült ez a 10%-os inflációs ütem, így ez vált a bértárgyalások kiindulópontjává. Az emiatt magas szinten ragadt nominális bérnövekedés a fogyasztói árindexet is magas szinten stabilizálta. Ezt a folyamatot a nominális leértékelés eszközével nem lehetett megfékezni, így új eszköz, az inflációs célkövetés rendszere került előtérbe Széles árfolyamsáv ( ) 2001-ben több fontos változás is történt a hazai monetáris politikában, melyek a következők voltak: 43 A Magyar Nemzeti Bank május 3-án, a kormánnyal egyetértésben döntött a forint ingadozási sávjának ±15%-ra történő kiszélesítéséről. Az új sávszélesség meghatározásakor a hatóságok az ERM II árfolyam-mechanizmusnak való megfelelést tartották szem előtt június 12-én a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta új monetáris politikai stratégiáját, az inflációs célkitűzés rendszerét decemberére 7±1%-os, 2002 decemberére 4,5±1%-os inflációs célt határoztak meg június 15-től megszűntek a még meglévő, tőkemozgásokra vonatkozó korlátozások, a forint konvertibilitása teljes körűvé vált július 13-án hatályba lépett az új jegybanktörvény, mely az MNB elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg Balatoni András (2008) Monetáris politika Magyarországon, , ECOSTAT Műhely, február, p. 12., lásd még: Kovács Gábor (2004) A magyar árfolyam-politika 1995-től napjainkig, e-tudomány, 2004/2. szám MNB (2002) Éves jelentés 2001., p

39 2001. október 1-jétől megszűnt a forint csúszó leértékelése. A sávközép 276,1, míg a sávhatárok 234,69, ill. 317,52 forinton kerültek rögzítésre az euróval szemben decemberében az MNB a kormánnyal egyetértésben 2003 decemberére 3,5%-ban határozta meg az elérendő inflációs célt során a kormány és a jegybank több ízben kinyilvánította a gazdaságpolitika törekvését arra, hogy Magyarország a lehető leghamarabb beléphessen a Gazdasági és Monetáris Unióba Sávos árfolyamrendszer elméleti megközelítésben 2001 októberétől tehát egy széles sávval rögzített árfolyamrendszer volt érvényben, melyet a szakirodalom célzónának (target zone) nevez. Ezek vizsgálatában Krugman 1987-ben készített, de csak 1991-ben publikált munkája tekinthető úttörőnek. 45 Krugman az árfolyam alakulására a következő egyenletet írta fel: s m+ v+γe[ ds] / dt =, ahol s a devizaárfolyam logaritmusa, m a hazai pénzkínálat logaritmusa, v a forgási sebességben bekövetkező sokkokat szintén logaritmikus formában mutató eltolódási mérték, míg az utolsó tag a leértékelés várható üteme. Azaz az árfolyam várható változása hat annak jelenlegi szintjére. Bár azt gondolhatnánk, hogy sávon belül az árfolyam ugyanúgy viselkedik, mintha szabadon lebegő lenne, hiszen a jegybank itt nem avatkozik be, azonban Krugman arra jutott, hogy a sáv puszta léte befolyással van az árfolyam alakulására a sávon belül is. Az árfolyampálya alakulását széles sávban rögzített árfolyamrendszer esetén a 8. ábra mutatja évi LVIII. Törvény a Magyar Nemzeti Bankról 3. (1) Krugman, Paul R. (1991) Target Zones and Exchange Rate Dynmics, Quarterly Journal of Economics, Vol. CVI. No. 3. augusztus ( o.) 39

40 8. ábra Az árfolyampálya alakulása széles sávban rögzített rendszer esetén 46 Az ábrán a 45 fokos egyenes a szabadon lebegő árfolyam mozgását mutatja, míg a sávos árfolyam a célzónában az S-görbének megfelelően alakul. Az árfolyamra tehát stabilizálóan hat a sáv léte, az árfolyam kevésbé reagál az exogén sokkok adott értékeire, mint rugalmas rendszerben tenné. A modell feltételezi a pénzügyi piacok hatékonyságát, valamint tökéletes árrugalmasságot, és a rendszer hitelességét feltételezi, továbbá eltekint a sávközbeni intervenciók lehetőségétől Forrás: Krugman, Paul R. (1991) Target Zones and Exchange Rate Dynmics, Quarterly Journal of Economics, Vol. CVI. No. 3. augusztus (673. o.) Krugman, Paul R. (1991) Target Zones and Exchange Rate Dynmics, Quarterly Journal of Economics, Vol. CVI. No. 3. augusztus ( o.) alapján Polgár Éva Katalin (2003) Az Európai Monetáris Rendszer és az ERM-2, Közgazdasági szemle, évf. 4. szám (364. o.) 40

41 4.2. Az árfolyam alakulása az intervenciós sávban euró árfolyam forintban sávhatár sávközép ábra A forint helyzete az intervenciós sávban 2001-től február 25-ig 48 Az intervenciós sáv kiszélesítését követően a forint árfolyama azonnal erősödni kezdett, ami az exportáló vállalatok körében a jövedelmezőség csökkenéséhez vezethetett. Ugyanakkor a jegybank vezetői több ízben kifejtették, hogy a Magyar Nemzeti Bank a sávhatárokon belül nem kíván közvetlenül beavatkozni az árfolyam alakulásába. Az árfolyam-szélesítésről hozott döntés komoly, több évre előretekintő, a társadalom és a gazdaság egészének jólétét szem előtt tartó költség haszon elemzésen alapult. A jegybank várakozásai szerint az erős nominális árfolyam elősegíti a dezinflációs folyamatot mind az importárak csökkenésén, mind az importált termékekkel versengő hazai előállítású termékek árának visszafogásán keresztül. A jegybank célja, hogy a 10 százalék körüli szinten megragadt magas infláció letörését követően a reálgazdasági egyensúly egy jóval alacsonyabb inflációs környezetben álljon helyre. Tény, hogy az exportáló vállalatok számára az erős árfolyam bevételi oldalon váratlan negatív sokkot jelentett, ugyanakkor a végrehajtott devizaliberalizáció eredményeként a külkereskedelemben részt vevő vállalatok előtt megnyílt a lehetőség, hogy devizakitettségüket határidős- vagy egyéb derivatív ügyletekkel fedezzék. Ugyanakkor, bár az exportáló vállalatok tulajdonosainak jövedelme nominálisan csökkenhet, az általuk vásárolt fogyasztási javak árszínvonala is várhatóan esni fog. Továbbá az erős árfolyam lehetővé, sőt szükségessé teszi a nominális béremelések újragondolását, a bérköltség növekedési ütemének csökkentését. Egy nominális árfolyamváltozáshoz hosszabb távon valamennyi 48 Adatok forrása: 41

42 belföldi ár és költség alkalmazkodik, így a monetáris politika hosszú távon reálhatást nem tud elérni. A korábbi évek reálleértékelő árfolyam-politikája kedvező környezetet teremtett az exportáló vállalatok számára, azonban külpiaci teljesítményüket nem ez alapozta meg, hanem fundamentális tényezők, így amennyiben ezek továbbra is fennállnak, hosszú távon megőrizhetik versenyképességüket Spekuláció az erős oldalon 2003 januárjában jelentős mennyiségű spekulációs tőkebeáramlás volt megfigyelhető, melynek következtében az árfolyam elérte a sáv erős szélét, így a jegybank devizapiaci intervencióra kényszerült. Továbbá az árfolyamsáv védelmében, két lépcsőben 8,5%-ról 6,5%-ra csökkentette az MNB az alapkamat mértékét, valamint egyéb monetáris politikai eszközöket is bevetett. A jegybank fellépésének következtében január 17- én egyik napról a másikra közel 4%-kal leértékelődött az árfolyam, majd 245 körüli szinten stabilizálódott májusára a beáramlott spekulációs tőke nagy része távozott, így nem okozott inflációs nyomást, és nem veszélyeztette a pénzügyi stabilitást Sáveltolás június 4-én a kormány és a Magyar Nemzeti Bank döntött az intervenciós sáv 2,26%-os eltolásáról. Így a sávközép 276,1 Ft-ról 282,36 Ft-ra módosult, a sávhatárok pedig 240,01 Ft-ra, illetve 324,71 Ft-ra emelkedtek. Járai Zsigmond akkori jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a sáveltolást a kormány javasolta, alapvetően az exportőrök versenyképességének megőrzése érdekében. Ugyanakkor elmondta, hogy az inflációs célok 250 forintos árfolyam mellett is elérhetőek. 51 A jegybanktörvény szerint Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. 52 A váratlan lépés oly mértékben megingatta a piaci bizalmat, hogy másnapra 4,75%-kal értékelődött le a forint, az MNB devizapiaci intervenciót hajtott végre az árfolyam védelmében. Tette ezt annak ellenére, hogy nemhogy az intervenciós sáv gyenge szélét, de MNB (2001) A Magyar Nemzeti Bank véleménye az erős forintnak tulajdonított negatív hatásokról, MNB (2004) Éves jelentés 2003., p. 18. Járai a sáveltolásról, Portfolio.hu, évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 3. (2) 42

43 még a sávközepet sem közelítette meg az árfolyam. Azonban Járai Zsigmond szerint a 250-es árfolyamszint lenne konzisztens az inflációs célokkal, míg László Csaba akkori pénzügyminiszter a as sávban látná szívesen az árfolyamot. 53 László Csaba ekkor úgy vélte, hogy a sáveltolást követően nem lesz már szükség az árfolyamrendszer módosítására az ERM II rendszerbe történő belépésig, melynek időpontját ekkor május júniusra várta, és feltételezte, hogy az ERM II sávközép erősebb lesz az akkori 282,36 Ft-os sávközépnél. 54 Az árfolyam jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatti kockázati prémium emelkedés ellensúlyozására júniusban két lépésben 9,5%-ra emelte a jegybank az irányadó kamatrátát augusztusa és októbere között az árfolyam némileg erősödött, október végén azonban az árfolyam ismét gyengülni kezdett, valamint az állampapírpiacon is zavarok keletkeztek. Az árfolyam további gyengülésének mely veszélyeztetné az inflációs cél megvalósulását megakadályozása érdekében november végén a Monetáris Tanács 12,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. 55 Az ICEG Európai Központja által készített elemzés egyértelműen gazdaságpolitikai hibának tartja a sáveltolást, hiszen az tovább csökkentette a gazdaságpolitika egészének hitelességét. A sávközép, és így az erős sávszél eltolása gyenge irányba tovább szűkítette a dezinflációs monetáris politika mozgásterét. Ugyanakkor a magyar exportszektornak nem olyan típusú versenyképességre van szüksége, mely árfolyam-politikai lépésekkel érhető el. 56 Az árfolyam 2004 elején erősödni kezdett, majd körüli szinten stabilizálódott, és egészen 2006 márciusáig ebben a zónában maradt, miközben a jegybanki alapkamat mértéke fokozatosan 6%-ra csökkent Államháztartási hiány, Gyurcsány-csomag, verbális intervenció 2006 márciusában a Goldman Sachs londoni részlegének szakértői piaci elemzésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a 2006-os költségvetési hiány valós mérete Interveniált a jegybank, titkosszolgálati vizsgálat, Portfolio.hu, László Csaba: nem kell módosítani az árfolyamrendszert az ERM-II-be történő belépésig, Portfolio.hu, MNB tájékoztató a kamatdöntésről, ERM-II. csatlakozásról László Csaba is megjelent (4), Portfolio.hu, MNB (2004) Éves jelentés 2003., p Tóth Máté (2003) Árfolyampolitikai problémák és nehézségek 2003-ban, International Center for Economic Growth Európai Központ, Vélemény Nr. 9., szeptember 43

44 valószínűleg sok piaci szereplőt meg fog lepni, és amennyiben a választások után az derül ki, hogy nincs javulás a költségvetésben, előbb-utóbb valutaválság alakulhat ki. 57 Ezt követően a forint fokozatos gyengülésbe kezdett. A választásokat követően, június 8-án Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédéből kiderült, hogy a 2006-os államháztartási deficit mértéke a korábban várt 6,1%-ról 9,4%- ra emelkedhet. 58 Ennek ellensúlyozására június 10-én komoly fiskális megszorításokat jelentő csomagot jelentett be a kormányfő az OÉT ülésén, valamint egy interjúban azt is elmondta, hogy Olyan költségvetési politikát fogunk folytatni, ami javítja a hitelességet és a költségvetési egyensúlyt és ezért a kamatprémium, amit fizetünk, szintén csökkeni fog. Ezek eredményeként a kamatszint csökkenhet, és a forint elkezdhet a középárfolyam felé mozdulni. 59 Június 12-én Gál J. Zoltán kormányszóvivő így reagált: A magyar kormánynak nincsen árfolyam-célja, és semmilyen szándéka sincs beavatkozni a monetáris politikába. 60 Azonban ezt követően a forint árfolyama valóban megközelítette, sőt két alkalommal (július 6-án és 14-én) át is lépte a középárfolyamot jelentő 282,36 forintos szintet, ami azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc szóbeli intervenciója működőképesnek bizonyult. Hazánk kockázati megítélése azonban jelentősen romlott, így a jegybank az alapkamat mértékét 5 lépésben 8 százalékig emelte végére ismét stabilizálódott az árfolyam, és egészen 2008 februárjáig a as sávban maradt A nomináleffektív és reáleffektív árfolyamindexek alakulása Amint a 10. ábrán látható, a forint nominális árfolyama a korábbiakhoz képest viszonylag stabil maradt a széles árfolyamsáv 7 éves időszaka alatt. Ugyanakkor a reálárfolyam a magas infláción keresztül folyamatosan felértékelődött. Ennek oka abban keresendő, hogy a magyar gazdaság termelékenysége az Európai Unióhoz történő gazdasági felzárkózás során folyamatosan javul, és ez a Balassa Samuelson hatáson keresztül az árszínvonal folyamatos emelkedését eredményezi. 57 Goldman Sachs: forintválság lehet éven belül meglepő adat várható, Portfolio.hu, %-os deficit? Vége a világnak?, Portfolio.hu, Gyurcsány-beismerés: 2011 végéig csatlakozunk az euró-zónához, irány a 282-es euró!!! (2.), Portfolio.hu, Kormányzati reakció az árfolyam-gyengítési és sáveltolási pletykákra, Portfolio.hu,

45 NEER REER CPI REER PPI ábra A forint nomináleffektív és reáleffektív (fogyasztói ár alapú és termelői ár alapú) árfolyamindexe 2001-től februárig (2000. év átlaga=100) Szabad lebegés (2008-tól) 5.1. Érvek a sáveltörlés mellett és ellene március 2-án az ICEG EC és a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett Pénzügyi csúcs konferencián került ismét a köztudatba az árfolyamsáv eltörlésének lehetősége. 62 Akkor ennek lehetőségét a Monetáris Tanács két tagja is cáfolta. 63 A sáveltörlés mellett szólnak a következő érvek: 64 Az inflációs célkövetéssel nem konzisztens az árfolyamsáv fenntartása, hiszen ez csorbítja a jegybank mozgásterét. A sáv aszimmetriája miatt a ±15% széles sáv sem enged kellő mozgásteret a jegybank számára. Az aszimmetrikus kockázatok kiegyenlítődése miatt középtávon a kamatok csökkenése is elképzelhető. 61 Adatok forrása: 62 Mi a legfontosabb feladata Simor Andrásnak? Törölje el az árfolyamsávot?! (2.), Portfolio.hu, Nincs napirenden a sáveltörlés mt-tag (2.), Portfolio.hu, Erős érvek a sáveltörlés mellett akár meg is történhet?, Portfolio.hu,

46 Az ERM II árfolyam-mechanizmust szimuláló rendszerről a szakirodalom véleménye sem túl jó. Az ERM II rendszerben való részvételt is a lehető legrövidebb időre ajánlják. A sávszélek és a sávközép gyakran megbabonázza a piaci szereplőket, és ez oda vezethet, hogy a gazdaságpolitika szándékait is félreismerik, mivel az árfolyamrendszer paramétereit üzenetként fogják fel. Ugyanakkor a sáv eltörlése ellen szóló érvek: Előbb-utóbb úgyis egy hasonló árfolyamrendszerre, az ERM II-re kell átállni, így néhány évre felesleges szabadon lebegő árfolyamrendszert bevezetni. A sávszél közelsége miatt viszonylag kiszámíthatóan viselkedik az árfolyam. Sáveltörlés esetén jelentkezik annak kockázata, hogy változékonyabbá válik az árfolyam. Amennyiben az inflációs cél eléréséhez erősebb nominális árfolyamra van szükség, célszerű lehet a sávot eltolni az erős irányba, hiszen egyébként is mindig a sáv erős oldalán tartózkodott az árfolyam A sáv eltörlése Végül egy évvel később, február 25-én a Monetáris Tanács a kormánnyal egyetértésben döntött a forintárfolyam euróval szembeni sávos rögzítésének eltörléséről. A Magyar Nemzeti Bank ennek indoklásaként kiemelte, hogy elsődleges és legfontosabb céljának az árstabilitás megteremtését és hosszú távú fenntartását tekinti. Az árfolyam ingadozásának korlátozása nem járul hozzá az inflációs várakozások lehorgonyzásához. A lebegő árfolyamrendszer kedvezőbb feltételeket biztosít a jegybank számára az inflációs cél eléréséhez, és így a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, valamint az ERM II belépéshez. Az árfolyam továbbra is fontos szerepet játszik az inflációs folyamatok 46

47 alakulásában, a nominális árfolyam tartós és jelentős megváltozása a jegybank inflációs prognózisában is tükröződni fog. 65 Simor András jegybankelnök a döntésről szóló sajtótájékoztatón megemlítette, hogy korábban a kamatpolitikának egyszerre két célja volt: az árfolyamsáv megvédése és az inflációs cél elérése, mely két cél hosszú távon összeütközésbe kerülhetett volna egymással. A sáveltörlés könnyebb hátteret biztosít az ERM II rendszerbe történő belépésre, és az euró bevezetésére történő felkészülést is megkönnyíti. A döntést megkönnyítette, hogy nem volt a sáv közvetlen közelében az árfolyam, így kisebb volt az esély spekuláció kialakulására. Simor egyben felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy a hatósági árképzésben legyenek tekintettel a jegybank 3 százalékos inflációs céljára Az árfolyam alakulása A sáveltörlést követően a forint árfolyama rendkívül volatilissé vált. Míg 2008 júliusában 229,11 forintig erősödött, 2009 márciusában 316 Ft-tal érte el csúcsát az euró árfolyama. Ez olyan mértékű árfolyammozgás, mely a korábbi ±15%-os árfolyamsávba nem fért volna bele, ez már egy 272,56 Ft körüli ±15,94%-os mozgást jelent. Azonban a korábbi sáv 324,71 Ft-os felső határát még így sem érte el, ami jól mutatja, hogy a korábban érvényben lévő árfolyamsáv mennyire nem mutatott reális képet arról, hogy ténylegesen milyen határok között mozoghat a forint árfolyama MNB (2008) Közlemény a forint euróval szembeni ingadozási sávjának az eltörléséről, Simor a sáveltörlésről és a kamatdöntésről: lehet még kamatemelés (2.), Portfolio.hu,

48 11. ábra A forint árfolyamának alakulása az euróval, a svájci frankkal és az amerikai dollárral szemben január október A devizahitelek problémája Hazánk Európai Unióhoz csatlakozását követően a magyar bankrendszerben elterjedt gyakorlattá vált a deviza alapú hitelezés. Ez kezdetben két okból is jó ötletnek tűnt, egyrészt az euró és főként a svájci frank kamatlába mindig lényegesen alacsonyabb volt, mint a forinté. Ugyanakkor a konvergenciafolyamatoknak köszönhetően a forint reálárfolyamának felértékelődésére lehetett számítani, mely a nominálárfolyam erősödésében is megnyilvánulhat. Az említett okok a spekulánsok számára a carry trade ügyleteket is vonzóvá tették, azaz alacsony kamatozású devizában (dollár, japán yen, svájci frank, euró) hitelt vettek fel, míg a magas kamatozású forintban betétet helyeztek el, vagy állampapírt vásároltak. Ez a konstrukció erősödő árfolyam mellett, sőt akár a kamatkülönbözetnél kisebb mértékben gyengülő árfolyam esetén is, pozitív hozam elérését teszi lehetővé. Különösen a februári árfolyamsáv-eltörlést követően fokozódtak a forint nominálárfolyamának erősödésére vonatkozó várakozások, így ebben az időszakban különösen sokan kezdtek carry trade ügyletekbe, illetve vettek fel devizahitelt, vagy deviza alapú hitelt. Részben ennek következtében is az árfolyam 67 MNB (2010) Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról, október 25., p

49 valóban erősödni kezdett, 2008 júliusában az euróval szemben a 229,11 Ft, a svájci frankkal szemben 141,31 Ft jelentette a forint árfolyamának csúcsát. Ezt követően azonban a folyamat visszafordult, és soha nem látott mélységig gyengült a forint árfolyama 2009 márciusára, amikor egy euró értéke elérte a 316 forintot is. Végül 2009 második felére a korábbinál gyengébb szinten, forint közötti sávban stabilizálódott az euró/forint árfolyam ben a svájci frank erősen felértékelődött az euróval szemben, ami odáig vezetett, hogy a svájci frank/forint árfolyam 220 fölötti szinteket is elért, igencsak megnehezítve a svájci frank alapú hitellel rendelkezők életét. Látva a devizahitelek körüli problémákat, a kormány 2010 márciusától szigorította a deviza alapú hitelezésre vonatkozó szabályokat, korlátozta a jelzálogjog fedezete mellett felvehető deviza alapú hitel mértékét. 68 Végül 2010 júliusától gyakorlatilag megszűnt a deviza alapú hitelezés, mivel nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemély devizahitelének biztosítására ábra A háztartások forint- és devizaalapú hitelállományának, valamint a devizaaránynak az alakulása /2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Forrás: Kísértetjárás a devizahiteleknél, Portfolio.hu,

50 5.5. Szabadon lebegő árfolyam? február 26-tól a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, a forint árfolyama szabadon lebeghet, a jegybank alapvető célja az árszínvonal stabilitásának elérése és megőrzése, melyhez 3%-os inflációs célt rendelt. Ennek ellenére, habár nincsen kijelölt árfolyamsáv, melynek szélein intervenciós kötelezettséget vállalna az MNB, úgy tűnik, mégsem engedi teljesen szabadon lebegni az árfolyamot október 22-én a Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács rendkívüli ülésén hozott döntés alapján 300 bázisponttal, 12,5%-ra emelte a környező országokhoz képest egyébként is magasnak számító alapkamatát. 71 Ezzel nyilvánvalóan a forint előző napokban bekövetkezett trendszerű gyengülését kívánta megállítani, mivel egy nagyon gyenge árfolyam a pénzügyi rendszer működőképességét veszélyeztetné. Bizonyára szerepet játszott a döntés időzítésében, hogy az október 23-ai nemzeti ünnep miatt 2 napra gazdátlanul marad a forint piaca. Amennyiben valóban csak az inflációs célt tartotta volna szem előtt a jegybank, kamatemelés szóba sem jött volna, hiszen mind a augusztusi, mind a novemberi inflációs jelentés előrejelzése 2010 végére 3% alatti inflációt prognosztizált. 72 A Monetáris Tanács két nappal korábbi ülésén a tanácstagok is egyetértettek abban, hogy mind a hazai makrogazdasági környezet a növekedési kilátások romlása által, mind a nyersanyag- és élelmiszerpiaci áremelkedés korrekciója elősegíti a dezinflációt, és egyhangú szavazással hagyták jóvá az alapkamat szinten tartását. 73 Simor András jegybankelnök a Handelsblatt német üzleti lapnak adott interjújában a 22-ei döntés kapcsán úgy fogalmazott: A kamatemelés sokkal nehezebbé teszi a forint elleni spekulációt március 6-án rekord mélységbe zuhant a forint árfolyama, egy euró értéke 316 forintra nőtt. Március 6-án és 8-án a Monetáris Tanács rendkívüli ülést tartott, melyen áttekintette a pénz- és tőkepiaci folyamatokat, és ezt követően kiadott sajtóközleményében kijelentette, hogy a jegybank ösztönözni kívánja a közelmúltban bevezetett forintés devizapiaci likviditásnyújtó eszközök fokozottabb igénybevételét, megkezdi az EU források piacra vezetését és készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazásá Mit hozhat az MNB 300 bp-os emelése? Vélemény (2.), Portfolio.hu, MNB (2008) Jelentés az infláció alakulásáról, Időközi felülvizsgálat, augusztus MNB (2008) Jelentés az infláció alakulásáról, november MNB (2008) Rövidített Jegyzőkönyv a Monetáris Tanács október 20-i üléséről Simor a forint elleni spekulációról: Egyszerűen nem várhattunk, Portfolio.hu,

51 ra. 75 Március 10-én Simor András, az MNB elnöke a TV2-nek adott interjújában elmondta, hogy a jegybank mozog a forintpiacon, azonban nem kommentálta, hogy mikor és milyen összegben vásárol forintot euró ellenében. 76 A Figyelő piaci forrásokra hivatkozva március 19-én írt arról, hogy a jegybank igyekszik elkerülni a kamatemelést, és inkább devizapiaci intervenciók segítségével igyekszik erősíteni a forintot. 77 A június 4-i forintzuhanáskor is felmerült az a gyanú egyes piaci szereplőkben, hogy az MNB interveniált a forint zuhanásának megállítása érdekében Gyengébb árfolyamra van szükség? augusztus 27-én Bánfi Tamás, a Monetáris Tanács tagja a Reutersnek adott interjújában arról beszélt, hogy sokkal alacsonyabb kamatlábra és gyengébb árfolyamra lenne szükség a magyar gazdaság érdekei miatt. Bánfi, az akkor jellemző ös árfolyammal szemben forint körüli euróárfolyamot tartott volna kedvezőbbnek december 28-án a Magyar Nemzetben Róna Péter adott interjút, melyben 4 százalék alatti alapkamatot tartott kívánatosnak, az árfolyamot pedig 25 százalékkal erősebbnek vélte a kelleténél. Tette ezt 273 forintos euró árfolyam mellett, így attól függően, melyik irányból számolta a 25%-ot, 342 vagy 364 forint körüli árfolyamot tarthatott kívánatosnak. Az nem derült ki, hogy miből jutott erre a következtetésre, hiszen, mint az 1. fejezetben bemutattam, a fogyasztói árszínvonal alapján a forint több mint 50%-kal alulértékeltnek mutatkozik. A 340 forintos euróárfolyam teljesen irreális, hiszen a pénzügyi stabilitási feltételeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, értékelte a felvetést Madár István, a Portfolio.hu elemzője MNB (2009) Közlemény a Monetáris Tanács március 6-i és 8-i üléséről Simor: mozgunk a forintpiacon, Portfolio.hu, Új módszerrel avatkozik be az MNB a forint védelmére, Portfolio.hu, Interveniált az MNB a forint védelmében?, Portfolio.hu, Róna 4 százalékos kamatról és 25 százalékkal gyengébb forintról beszél, Portfolio.hu,

52 6. Úton az euró felé, az ERM II 6.1. A maastrichti kritériumok 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezzel elkötelezte magát a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) történő csatlakozás, és ezzel együtt az euró bevezetése mellett. Ugyanakkor ehhez teljesíteni kell az ún. maastrichti kritériumokat. Ezek az inflációra, a hosszú távú kamatlábra, az államháztartási hiányra, az államháztartás bruttó adósságára, illetve az árfolyam-stabilitásra vonatkoznak. Az inflációs kritérium szerint nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben az infláció a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállam átlagos inflációját márciusában a referenciaérték 1%, míg a Magyarországon mért harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 4,8% volt, így ezt a feltételt nem teljesítettük. A hosszú távú kamatlábra vonatkozó kritérium értelmében a 10 éves kamatláb nem haladhatja meg 2 százalékpontnál nagyobb mértékben az árstabilitás tekintetében legjobban teljesítő három ország 10 éves kamatlábainak átlagát. A referenciaérték ebben a tekintetben 6%, míg a Magyarországon mért érték a árpilis március közötti időszak átlagában 8,4%, tehát ez a feltétel sem teljesül. A fiskáliskritériumok egyike szerint az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át, Magyarországon ez az érték 78,9% volt 2010 tavaszán. Ez alól a kritérium alól azonban felmentést kaphat a csatlakozni kívánó tagállam, amennyiben az államadósság megfelelő ütemben csökken, ennek megítélése azonban meglehetősen szubjektív. A másik fiskáliskritérium szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, Magyarországon, 2010 tavaszán 4,1% volt a 2010-re előre jelzett költségvetési hiány az ECB konvergencia jelentése szerint. 80 Ez a legvitatottabb kritérium, hiszen a 16 jelenleg eurót használó tagállam közül 2009-ben a válság hatására mindössze egy, Luxemburg teljesítette. 81 Az árfolyam-kritérium értelmében a tagjelölt országnak be kell lépnie az ERM II árfolyamrendszerbe, és ott legalább két évet kell eltöltenie az euró bevezetése előtt, de a részvétel kezdetének időpontja nincs megszabva European Central Bank: Convergence Report, May 2010, p. 34. IMF World Economic Outlook Database, April

53 6.2. Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az ERM Az Európai Monetáris Rendszer 1979-ben jött létre, és két fő elem köré épült, az egyik maga az árfolyam-mechanizmus, az ERM (Exchange Rate Mechanism), a másik a közös elszámolási egység, az ECU (European Currency Unit). Az ECU az EMS-tagországok valutáinak súlyozott átlagolású kosara, míg az ERM egy módosítható rögzített árfolyamrendszer. Minden valuta árfolyamát meghatározták az összes többi valutával szemben, ezt nevezték paritásrácsnak, és ehhez a központi paritáshoz képest legfeljebb ±2,25%-kal térhetett el az árfolyam bármely két valuta vonatkozásában. A sávhatárokon a központi bankoknak interveniálniuk kellett az árfolyam védelme érdekében, illetve a többi tagországgal történő konzultációt követően lehetőség nyílt a központi paritás megváltoztatására. Ennek nehézségét az adta, hogy ebben az esetben az összes valutával szemben rögzített paritást módosítani kellett. A rendszer jellegzetessége volt az ún. divergencia-jelzőszám, mely az ECU-árfolyamhoz képest adta meg az adott deviza divergenciáját, mely ha a megengedett sáv 75 százalékánál nagyobb mértékben eltért, az adott országnak lépéseket kellett tennie a divergencia megszüntetése érdekében ben spekulációs támadások miatt Anglia kénytelen volt leértékelni a fontot, és az ERM rendszerből kilépett, majd követte Olaszország is. A fokozódó problémák miatt augusztus 1-jével az árfolyamsávot ±15%-ra szélesítették Az ERM II 1999-ben az ERM-et felváltotta az ERM II, melynek kialakítását két döntő tényező befolyásolta. Egyrészt az as ERM válság bebizonyította a szűk (2,25%-os) árfolyamsávok életképtelenségét. Másrészt az euró bevezetésével a korábbi multilaterális árfolyamrendszert felválthatta egy bilaterális árfolyamrendszer. Itt már nem kellett külön minden egyes valuta árfolyamát minden másik tagvaluta árfolyamához képest meghatározni, hanem az egyes tagvaluták árfolyamai az euróhoz képest kerültek rögzítésre. Az ERM II-be való belépés időzítése opcionális, azonban az újonnan belépő EU-tagországok számára kötelező, így előbb vagy utóbb Magyarországnak is részt kell vennie az ERM II rendszerben. Az ERM II szigorúan véve nem egy meghatározott árfolyamrendszer, tulajdonképpen csak a kereteket jelöli ki. Az ERM II-vel nem 82 Polgár Éva Katalin (2003) Az Európai Monetáris Rendszer és az ERM-2, Közgazdasági szemle, évf. 4. szám, p

54 összeegyeztethető a szabad lebegtetés, a menedzselt árfolyam központi paritás nélkül, a csúszó árfolyam, vagy bármilyen olyan árfolyamrendszer, melyben az adott ország valutájának árfolyama nem az euróhoz képest van meghatározva. Ugyanakkor az ERM II tagság teljesíthető valutatábla alkalmazásával is, így már az euró bevezetése előtt rögzíthető az árfolyam az euróhoz képest. Az ERM II intézményi kereteit a következők adják: 83 Az adott ország valutájának központi paritását az euróval szemben hat tizedes jegy pontossággal meghatározzák. A központi paritás kialakításában részt vesz az Európai Központi Bank (ECB), a Gazdasági és Pénzügyek tanácsa (ECOFIN), az Európai bizottság, valamint az adott ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma. A sávközép körül ±15% ingadozási sáv engedélyezett, azonban közös megegyezéssel lehetséges ennél szűkebb sáv alkalmazása is. Erre Dániában találunk példát, ahol 2,25%-os sávon belül tartja a korona árfolyamát a dán jegybank. A sávközép nem értékelhető le egyoldalúan, felértékelésre azonban van lehetőség. Elméletileg csak az egyoldalú leértékelés lehetősége kizárt, az eddigi tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a sávközép leértékelése semmilyen módon nem lehetséges. A felértékelést bármelyik fél kezdeményezheti. A sávszéleken az intervenció elméletileg automatikus és korlátlan mind az ECB, mind az adott ország jegybankja részéről, azonban közösen felfüggeszthetik a beavatkozást, ha úgy ítélik meg, hogy az veszélyeztetné az árstabilitást. Lehetőség van sávközbeni intervencióra is, ekkor azonban az ECB nem nyújt korlátlan támogatást. A lehetséges intervenció mértékét az ECB-vel egyeztetve állapítja meg az adott ország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank 2001 áprilisa és 2008 februárja között az ERM II-höz hasonló árfolyamrendszert alkalmazott, hiszen itt is ±15%-os intervenciós sáv volt érvényben, 282,36 Ft-os központi paritással, és 240,01 Ft-os, illetve 324,71 Ft-os intervenciós sávhatárokkal. Három lényeges különbség azonban volt az akkori rendszer és az ERM II között: az akkori rendszerben a középárfolyam egyoldalú magyar döntés volt, nem kellett egyeztetni uniós hatóságokkal. Másrészt a hazai rendszerben a Magyar Nemzeti 83 Bebesy Dániel (2004) Az ERM II: Horgony vagy célpont?, BKÁE, Budapest, 19. p. 54

55 Bank nem alkalmazott következetesen sávközbeni intervenciót, amire az ERM II alatt a sávközéptől számított 2,25 százalékos gyenge oldalon szükség lehet. Harmadrészt az ERM II rendszerben az ECB is támogatja az árfolyamsávot, lényegesen nagyobb devizatartalékkal, mint amennyivel a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik Az árfolyam-stabilitás Az ERM II-vel kapcsolatban egy komoly bizonytalansági tényezőt jelent, hogy nincs világos definíciója annak, mikor tekinthető az árfolyam-stabilitásra vonatkozó maastrichti kritérium teljesítettnek, hiszen a Maastrichti Szerződés szövegezésekor még a ±2,25%-os sávon belüli ingadozás jelentette az árfolyam-stabilitást. Azóta a sávot ±15%-ra bővítették, azonban egy ilyen sávban ingadozó árfolyamot nem nevezhetünk igazán stabilnak. Az EMI (European Monetary Institute, az ECB jogelődje) 1998-as jelentése szerint az a valuta nevezhető stabilnak, amelynek árfolyama közel maradt a centrális paritáshoz. A jelentés figyelembe vett minden keresztárfolyamot, és tíznapos mozgóátlagot vizsgált. A mozgóátlagok használata megengedte, hogy az árfolyam pár napra kilépjen a ±2,25%-os sávból, így nem volt merev sávhatár. A devizapiaci feszültségek mérésére olyan indikátorokat használt az EMI, mint az árfolyam-volatilitás, illetve a kamatkülönbözetek. Ennek ellenére nem definiálták pontosan, mit jelent az, hogy a piaci árfolyam közel marad a centrális paritáshoz. Az Európai Bizottság az ECUvel szembeni eltéréseket vizsgálta a központi paritáshoz képest, és minden nap meghatározta a mediánvalutát. Az árfolyamstabilitás kritériumaként azt tekintették, ha az adott valuta árfolyama a mediánvalutához képest a ±2,25%-os ingadozási sávon belül marad, az eltéréseket itt is tíznapos mozgóátlag alapján vizsgálták. Így az ECU-vel szemben tulajdonképpen akár ±4,5%-os ingadozás is megengedett volt. 84 A különböző források az árfolyam-stabilitási kritériumot számos módon értelmezték májusában Petro Solbes, az Európai Unió pénzügyi biztosa úgy nyilatkozott, hogy a korábban alkalmazott ±15%-os sávval szemben keskenyebb, ±2,25%-os sávban kellene tartani a nemzeti devizák árfolyamát az ERM II rendszerben. 85 Azonban júniusban már pontosított, ő csak javasolta feltételként a ±2,25%-os sávot annak vizsgálatára, eléggé stabil-e a csatlakozó ország valutája. Megjegyezte, az árfolyam Bebesy Dániel (2004) Az ERM II: Horgony vagy célpont?, BKÁE, Budapest, p. Szűkebb árfolyamsáv az ERM-II-ben? csúszhat a közös pénz bevezetése, Portfolio.hu,

56 stabilitását országonként fogják értékelni, rugalmasan értelmezve és minden szükséges elem figyelembevételével % az árfolyamfeltétel teljesülésének gyakorisága 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EUR/HUF centrális paritás ±15% ±2,25% -15%/+2,25% 13. ábra Az árfolyam-kritérium teljesülésének gyakorisága október 1. és szeptember 30. között a centrális paritás függvényében 87 Az ECB és az euróövezeten kívüli EU-tagállamok jegybankjai közötti megállapodás 88 egyértelműen a ±15%-os ingadozási sávot tartalmazza. Ezt a feltételt az elmúlt két évben 89 a forint is teljesíteni tudta volna, hiszen a legalacsonyabb euróárfolyam 241,52, míg a legmagasabb 316 Ft volt ebben az időszakban, így egy 274,19 és 284,14 Ft között meghatározott centrális paritás esetén ±15%-on belül maradt volna az árfolyam. Amennyiben a szigorúbb értelmezés szerinti ±2,25%-os ingadozási sávot vizsgáljuk, nem találunk olyan centrális paritást, ami mellett teljesítette volna a forint a feltételt. A leggyakrabban 269,4 Ft-os központi paritás esetén teljesült volna a feltétel, ugyanis az esetek 47,81%-ában 263,34 és 275,46 Ft között mozgott az euróárfolyam a vizsgált időszakban. Elképzelhető olyan lehetőség is, hogy aszimmetrikus sáv kerüljön bevezetésre, ami az erős irányban 15%-os, a gyenge irányban viszont 2,25%-os Félreértették Solbes-t mégsem feltétel a +/- 2.25%-os sáv?, Portfolio.hu, Adatok forrása: ECB (1998) Agreement (98/C 345/05), September október szeptember

57 maximális árfolyammozgást tenne lehetővé. Ilyen feltételek mellett még mindig nem találunk olyan központi paritást, aminél minden esetben teljesítette volna a kritériumot a forint az elmúlt két évben, azonban 304 és 305,3 Ft között meghatározott centrális paritás esetén az esetek 97,2%-ában teljesült volna a feltétel. A 13. ábrán ábrázoltam, hogy a Magyar Nemzeti Bank euró-középárfolyamainak hány százaléka maradt a három különböző ingadozási sávon belül az elmúlt két évben különböző sávközepek mellett Spekulációs kitettség Az árfolyam-stabilitási kritérium körüli bizonytalanság valószínűleg annak is köszönhető, hogy így próbálják meg csökkenteni a spekulációs támadásoknak való kitettséget. Ugyanis az újonnan csatlakozó országok többsége kicsi, nyitott gazdasággal rendelkezik, és nem túl likvid devizapiaccal. Így egy szigorúan definiált árfolyamsáv esetén külföldi piaci szereplők, megfelelő időzítéssel, könnyen kimozdíthatnák az árfolyamot a sávból. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy 2008 februárjában a Magyar Nemzeti Bank eltörölte a forint intervenciós sávját. A spekulációs támadásoknak azonban nem kizárólagos oka az alkalmazott árfolyamrendszer. A januári, a forint felértékelődésére játszó spekulációs támadásban nagy szerepe lehetett a monetáris és fiskális politika közötti összhang megbomlásának. Míg a fiskális politika a közelgő választásokkal összhangban 2001 második felétől expanzívvá vált, a fiskális lazításra adott válaszként és az inflációs cél elérése érdekében a Magyar Nemzeti Bank 2002 májusától restriktív monetáris politikát folytatott. Végül is a felértékelődési nyomást a jegybank az irányadó kamatláb csökkentésével és egyéb monetáris eszközök bevetésével megszüntette márciusában ismét a forint felértékelődésére vonatkozó spekulációt láthattunk, akkor ezt az is erősítette, hogy március én Magyarországon két napig szünetelt a kereskedés, míg Londonban és New Yorkban továbbra is kereskedtek a forinttal. 91 A forint esetében a gyenge oldalon még nem láthattunk támadást a sávszél ellen, azonban ha megközelítené az árfolyam a sávhatárt, akkor ilyen könnyen előfordulhatna, ugyanis ha sikerül kikényszeríteni egy szakadást az árfolyamban, és a meghirdetett sávon kívülre vinni, akkor utána könnyen szélsőséges mértékű árfolyammozgás Losoncz Miklós (2007) A maastrichti árfolyam-kritérium és Magyarország. In: Dr. Lentner Csaba (szerk.) Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémiai Kiadó, Budapest Hisztéria a forintpiacon: tényleg védtelen maradna a piac jövő hétfőn és kedden?, Portfolio.hu,

58 következhet. Míg az erős oldalon gyakorlatilag korlátlan mértékben be tud avatkozni a jegybank, addig a gyenge oldalon a devizatartalékok mennyisége erősen korlátozza a beavatkozási lehetőségeket. Ugyanakkor több jel is arra mutat, hogy az ERM II kevésbé lesz érzékeny a spekulatív támadásokra, mint az ERM volt. A rendszer rugalmassága lehetővé teszi a középárfolyam kiigazítását, és eleve egy széles sáv kerül alkalmazásra. A széles sáv alkalmazása mellett azonban fontos a sávközbeni intervenciók alkalmazása, amennyiben ugyanis eléri az árfolyam a sáv határát, kevés az esély a sáv megvédésére. Az ERM II ugyanakkor lehetővé teszi a sávszéli intervenció felfüggesztését is, amennyiben az veszélyezteti az árstabilitás megőrzését. A tagország részéről ez kevéssé valószínű, hiszen ez két évre megfosztaná az euró bevezetésének lehetőségétől, az ECB számára azonban nyitott a lehetőség a középárfolyam megváltoztatására. A spekulációs támadások kivédésére szolgál az is, hogy az ERM II árfolyamrendszerben csak egy rövid, két éves, átmeneti időszakot kell eltölteni, melynek célja a résztvevők konvergenciájának elősegítése. A rendszer rugalmassága azonban korlátozza annak hitelességét, pedig a spekulációs támadások valószínűségének csökkentésével éppen a rendszer hitelességét próbálták növelni annak megalkotói. A hitelesség azonban többféleképpen értelmezhető. Egyrészt jelentheti azt, hogy a rendszer ellenálló a spekulációkkal szemben, hiszen a rendszert nem érdemes megkérdőjelezni, nem érdemes ellene spekulálni. Másrészt érthetjük hitelességen azt is, hogy mennyire erős hatást gyakorol a rendszer a várakozásokra, mennyire segíti a nominális konvergenciát, mennyire mozog a paritás körül az árfolyam, mennyire követi az infláció mozgása az elméletből levezethető pályát, és ez hogyan tükröződik a kamatlábak alakulásában. Az ERM II kigondolói az előbbi értelemben vett hitelességet tartották szem előtt, s a rugalmas kialakítás ezt valóban elősegíti, azonban mindezt az utóbbi értelemben vett hitelesség rovására Nyomás az erős oldalon, a Balassa Samuelson hatás Az újonnan csatlakozott tagállamok a gazdasági mutatóikat tekintve igyekeznek felzárkózni az EU átlagához. Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 92 Polgár Éva Katalin (2003) Az Európai Monetáris Rendszer és az ERM-2, Közgazdasági szemle, évf. 4. szám, p

59 számolva 2008-ban az EU-átlag 63,5%-át érte el. 93 A felzárkózás során a termelékenység növekedése komoly reálárfolyam-felértékelődéshez vezethet. A Balassa Samuelson hatás elmélete szerint, míg a gazdaság nemzetközi kereskedelembe integrálódott (tradeable) szektoránál jelentős termelékenységnövekedés következik be, addig a nemzetközi kereskedelembe kevésbé integrálódott (non-tradeable) szektornál (jellemzően a szolgáltatások) a termelékenységnövekedés elmarad. A bérnövekedési ütem azonban a gazdaság szektorai között kiegyenlítődik, így a non-tradeable szektorban is emelkednek a bérek, ami csak úgy valósulhat meg, ha emelkednek az árak, ez pedig magasabb inflációt eredményez. Másrészről a tradeable szektor termelékenységnövekedése növeli a jövedelmet, így a keresletet is. Így a szolgáltatások iránti kereslet is növekszik, ami szintén az árszínvonal emelkedésének irányába hat. 94 A Balassa Samuelson hatás eredményeként adódó reálárfolyam-felértékelődés két módon keresztül mutatkozhat meg: nominális felértékelődésben vagy magasabb inflációs szintben. A maastrichti kritériumrendszer azonban nem igazán tudja kezelni az egyensúlyi felértékelődést, hiszen mind az alacsony inflációt, mind a stabil árfolyamot megköveteli. Azonban a sávközép felértékelésének lehetővé tétele egyértelműen azt mutatja, hogy a stabil árszínvonal az elsődleges. Az árszínvonal növekedési ütemének visszafogására számos tanulmány a fiskális megszorítást javasolja, ami egyrészt visszafogja a keresletet, másrészt a kamatlábcsökkentésnek teret engedve visszafogja a beáramló tőke mennyiségét. Azonban egy, az EU-hoz éppen csak csatlakozott ország esetében megvannak a korlátai az aggregált keresletet visszafogó fiskális politika alkalmazásának, ezért De Grauwe szerint a Balassa Samuelson hatás következtében előálló reálfelértékelődésnek célszerű utat engedni a nominális árfolyam felértékelésével. Ez a megoldás kisebb veszteséget jelent a reálgazdaságra nézve, mint a fiskális szigorítás, és ez összeegyeztethető az ERM II szabályrendszerével is. 95 Látható tehát, hogy a gazdasági felzárkózás a reálárfolyam felértékelődését vonja maga után, amire az ERM II lehetőséget biztosít. Az azonban nem biztos, hogy a sávszélesség elegendő mozgásteret hagy az árfolyamnak, szükségessé válhat a sávközép felértékelése. Ez nagyban függ attól, mennyire erős a Balassa Samuelson hatásból fakadó egyensúlyi felértékelődés. Ezt a hatást sokan tesztelték, de a többletinflációra kapott eredmények rendkívül széles sávban (1 7 százalékpont) szóródnak. Kovács Mihály András elemzése Forrás: IMF World Economic Outlook Database, April 2010 Bebesy Dániel (2004) Az ERM II : Horgony vagy célpont?, BKÁE, Budapest, p. De Grauwe, Paul Schnabl, Gunther (2004) Nominal versus Real Convergence with Respect to EMU Accession EMU Entry Scenarios for the New Member States, December

60 szerint 1993 és 2001 között átlagosan évi 1,9% reálfelértékelődés volt a Balassa Samuelson effektus hatása, ökonometriai modellek alapján pedig 1 2%-ra becsülhető. 96 A legnagyobb becslés (6,86 százalékpont/év) neves német kutatóktól származik. 97 Abban az esetben, ha az ERM II ingadozási sávját erős oldalon 15%-nak vesszük, elegendő a tér az egyensúlyi felértékelődés biztosításához, bár két évnél hosszabb ERM II tagság már problémákat okozhatna. Amennyiben viszont 2,25%-os sávon belül kellene tartani az árfolyamot, csak akkor van esély, ha a gyenge sávszélen kezdi az árfolyam az ERM II két éves tesztperiódusát Az ERM II sávközepének megállapítása Talán a legösszetettebb és legkritikusabb kérdés az ERM II tagság indításakor a sávközép megállapítása. Nincs semmiféle módszer arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megállapítani a centrális paritást, így azt tárgyalások során kell meghatározni, mégpedig úgy, hogy az összhangban legyen a fundamentumokkal. Ez azonban komoly kihívást jelent, hiszen egy konvergáló gazdaság fundamentumai két év alatt nagymértékben megváltozhatnak. Ezt a problémát némiképp enyhíti, hogy a sávközép módosítható, azonban a gyakori módosítás alááshatja a rendszer hitelességét és lényegét, melynek épp a várakozások lehorgonyzása lenne a célja. Az árfolyam-stabilitási kritérium szigorú értelmezése nem engedi meg az aktuális piaci árfolyamtól lényegesen eltérő központi paritás meghatározását. Ha azt feltételezzük, hogy az erős oldalon kevésbé veszik szigorúan a 2,25%-os sávtól való eltérést, akkor elképzelhető az aktuális piaci árnál gyengébb centrális paritás, ami nagyobb mozgásteret nyújthat. Általában az egyensúlyi árfolyamhoz közeli árfolyamot javasolnak a sávközép megválasztására vonatkozó ajánlások, így ugyanis könnyebben védhető az árfolyam. A gond csak az, hogy senki nem tudja, hol van az egyensúlyi árfolyam, ráadásul a gazdasági felzárkózás során ez folyamatosan változhat. Sőt elképzelhető, hogy egyáltalán nem létezik egyensúlyi árfolyam, sem nominálisan, sem reálértéken. 99 Mindenesetre egy túl erős központi Kovács Mihály András (2002) On the estimated size of the Balassa Samuelson effect in five central and eastern european countries, MNB Working papers, 2002/5., Magyar Nemzeti Bank, Budapest, p Sinn Hans-Werner Reutter, Michael (2000) The minimum inflation rate for euroland, CESifo Working Paper No. 377, December 2000 Bebesy Dániel (2004) Az ERM II: Horgony vagy célpont?, BKÁE, Budapest, p. Mihályi Péter (2005) Jó úton járunk? Magyarország euróstratégiája, Közgazdasági szemle, LII. évf., július augusztus, ( o.) 60

61 paritás komoly veszélyt rejthet, mert ebben az esetben a túlértékelt árfolyam hatásait az árak és bérek csökkenésének kellene ellensúlyoznia, amit nehéz kivitelezni. 100 Mihályi Péter a valutatábla-rendszerre (currency board) való áttérést javasolta 2005-ben, mellyel egy jól megjegyezhető számértéken, 250 forintos árfolyamon kerülne rögzítésre az euróhoz viszonyított forintárfolyam. 101 Úgy tűnik, az euróövezethez eddig csatlakozott országok esetében nem merült fel az a szempont, hogy könnyen megjegyezhető, kerek szám legyen a konverziós ráta. Több olyan tagdeviza is van, melynek végső, rögzített konverziós rátája közel esik egy kerek számhoz, mégsem egyezik meg azzal. Így a belga és a luxemburgi frank rögzített árfolyama az euróhoz képest 40,3399, a finn márkáé 5,94573, a portugál escudóé 200,482, míg a szlovák koronáé 30, Összefoglalás Szakdolgozatomban bemutattam a főbb árfolyam-politikai elméleteket, és vizsgáltam, hogy ezek mennyire teljesülnek a forint esetében. A vásárlóerő-paritás elmélete szerint két ország árszínvonalának aránya megegyezik a két ország pénzneme közötti átváltási árfolyammal. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem teljesül, a forint 58,5%-os alulértékeltséget mutatott 2009-ben az euróhoz képest. Balassa Béla és Paul Samuelson általánosságban vizsgálva is azt tapasztalta, hogy a fejlettebb országokban magasabb, míg a kevésbé fejlett országokban alacsonyabb az árszínvonal, mint amit a vásárlóerőparitás indokolna. Ezért került bevezetésre a relatív vásárlóerő-paritás fogalma, mely azt fogalmazza meg, hogy két ország közötti valutaárfolyam százalékos változása megegyezik a nemzeti árszínvonalaik százalékos változása közötti különbséggel. Azt tapasztalhatjuk azonban, hogy ez sem teljesül és 2009 között vizsgáltam az eurózóna átlagos fogyasztói árindexe és a magyar fogyasztói árindex különbsége, valamint az euró forint árfolyam közötti kapcsolatot, és nem találtam szignifikáns kapcsolatot, sőt enyhén negatív volt a két adat közötti korreláció. Ellenben az árfolyamváltozás és a következő évi fogyasztói árindex között már egy lényegesen erősebb, pozitív korrelációt kaptam, ugyanakkor arra jutottam, hogy ha nem mozdul az 100 Bebesy Dániel (2004) Az ERM II: Horgony vagy célpont?, BKÁE, Budapest, p. 101 Mihályi Péter (2005) Jó úton járunk? Magyarország euróstratégiája, Közgazdasági szemle, LII. évf., július augusztus, ( o.) 61

62 árfolyam, akkor is 3,26%-kal magasabb az infláció Magyarországon, mint az eurózónán belül. A kamatparitáson alapuló árfolyamelmélet a határidős és az azonnali devizaárfolyam között állít fel kapcsolatot, mégpedig a két deviza kamatlába különbségének megfelelően, ez a fedezett kamatparitás elmélete, míg a fedezetlen kamatparitás elmélete nem a határidős, hanem a várható jövőbeli árfolyamokhoz viszonyítja az azonnali árfolyamot. Ennek alapján azonban nem tudunk stabil becslést adni az egyensúlyi árfolyamra, hiszen a határidős árfolyamok is éppoly változékonyak, mint az azonnali árfolyamok. Az egyensúlyi árfolyamelmélet szerint amennyiben a devizapiaci árfolyam az egyensúlyi szintjére kerül, a devizapiaci kereslet megegyezik a devizapiaci kínálattal, és a fizetési mérleg is egyensúlyban lesz és 2009 között Magyarország fizetési mérlege mindvégig hiányt mutatott, azonban pozitív korreláció mutatható ki az árfolyam és a fizetési mérleg egyenlege között, ami azt mutatja, hogy 295,98 Ft-os euróárfolyam mellett lenne a fizetési mérleg egyensúlyban. Valószínűleg azonban ennél alacsonyabb árfolyam is elegendő lehet ehhez, hiszen II. és III. negyedévében valamint első két negyedévében pozitív volt a fizetési mérleg egyenlege, annak ellenére, hogy az árfolyam az általam itt kiszámított érték alatt maradt. A szakdolgozat következő négy fejezetében a magyar árfolyam-politika elmúlt húsz évét mutattam be, mely négy jól elkülöníthető szakaszra tagolható. Az első szakaszban, márciusig rögzített, de kiigazítható árfolyamrendszer volt érvényben. Ezen belül is 1994 januárjáig volt ténylegesen fix árfolyam, ezt követően egy ±0,5%-os sávban ingadozhatott, majd 1994 augusztusától ±1,25%-ra, végül 1994 decemberében ±2,25%- ra bővült az ingadozási sáv és március között a Magyar Nemzeti Bank 23 lépésben összesen 104,27%-kal értékelte le a forintot. Ezek a leértékelések soha nem előre bejelentettek voltak, hiszen az azonnali spekulációt indított volna el és 1993 között a fogyasztói árakon alapuló reáleffektív árfolyam felértékelődött, majd szinten maradt. A valutakosár összetételében is jelentős változások következtek be ezen időszak alatt. Míg 1991 decemberéig a külkereskedelem devizaszerkezete alapján évente került meghatározásra a kosár, és 9 11 pénznemet tartalmazott, addig 1991 decemberében kétkomponensűre szűkült, és 50 50%-ban amerikai dollárt és ECU-t tartalmazott augusztusában, miután az európai monetáris rendszer feszültségei szélsőséges árfolyammozgásokat produkáltak, az ECU helyét a német márka váltotta fel májusában változott ismét a kosár összetétele, visszakerült az ECU mint Magyarország legfőbb kereskedelmi partnereinek devizáit reprezentáló kosárvaluta, valamint az amerikai dollár súlya a külkereskedelem devizaszerkezetének megfelelően 30%-ra csökkent. 62

63 1995 márciusában bevezetésre került a csúszó leértékelés, melynek lényege abban állt, hogy a Magyar Nemzeti Bank minden nap leértékelte a forintot az előre bejelentett havi leértékelési ütemnek megfelelően. Ekkor már ±2,25%-os sávban ingadozhatott az árfolyam, így a leértékelés tulajdonképpen az ingadozási sáv eltolását jelentette. Azonban szinte mindvégig az erős sávszélhez tapadt az árfolyam, így a jegybank rendszeresen intervencióra kényszerült. Az intervenciós devizavásárlás során keletkezett pénzmennyiség jelentős részét azonban a Magyar Nemzeti Bank sterilizálta MNBkötvények és állampapírok eladásával, valamint passzív repo műveletekkel. Ezek alkalmazásakor azonban kamatköltség merült fel, melynek mértékét a GDP 0,16 0,5%-a közöttire lehet becsülni. Mivel a magyar kamatszint mindig lényegesen magasabb volt a külföldinél, valamint a csúszó leértékelés rendszerében az árfolyam is szinte pontosan kiszámítható pályán haladt, komoly spekulációs tőkebeáramlás indult az országba, mely növelhette a sterilizáció költségeit. A reáleffektív árfolyam márciustól 1998-ig enyhén felértékelődött, ekkor az orosz pénzügyi válság hatására némileg gyengült, majd ismét folyamatos felértékelődésnek indult. A valutakosár összetételében is történtek változások, 1997 januárjában technikai indokok alapján a Magyar Nemzeti Bank az ECU-t ismét a német márkára cserélte január 1-jével megjelent az euró mint közös európai fizetőeszköz igaz, még csak számlapénz formájában, így ekkor a német márkát az euró váltotta a valutakosárban, habár matematikailag teljesen irreleváns volt, hogy német márkát vagy eurót tartalmaz a kosár, hiszen ekkor már a német márka árfolyama végleg az euróhoz volt rögzítve. Végül január 1-jével a forint valutakosara egyeleművé vált, kizárólag eurót tartalmazott, így a hazai monetáris politika kapcsolata a korábbinál is szorosabbá vált az euróövezet monetáris politikájával. A csúszó árfolyamrendszer jól teljesített, a magyar gazdaság képes volt növelni az export mértékét, a fizetési mérleg hiánya csökkent, a gazdaság fellendült, és 1999-ig az infláció is jelentősen csökkenni tudott. Ezt követően azonban stabilizálódott a pénzromlás üteme, mert beépült a várakozásokba a 10%-os inflációs szint, és ez vált a bértárgyalások kiindulópontjává. Ezt a folyamatot a nominális leértékelés eszközével nem lehetett megfékezni, így új eszközt kellett bevetni, az inflációs célkövetés rendszerét ben az árfolyamsáv szélessége ±15%-ra bővült, a Magyar Nemzeti Bank áttért az inflációs célkövetés rendszerének alkalmazására, az új jegybanktörvény az MNB elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelölte meg. Megszűntek a még meglévő devizakorlátozások, így a forint konvertibilitása teljes körűvé vált. Végül 63

64 2001 októberében a csúszó leértékelés is megszűnt, 276,1 Ft-on került rögzítésre az intervenciós sáv centrális paritása. Az árfolyamsáv kiszélesítését követően a forint árfolyama azonnal erősödni kezdett, ami komoly riadalmat okozott az exportőrök körében januárjában spekulációs támadások érték a forint árfolyamsávjának erős szélét, melyeket az MNB devizapiaci intervencióval, kamatcsökkentéssel és egyéb monetáris eszközökkel visszavert júniusában az intervenciós sáv 2,26%-os eltolására került sor, ami a piaci szereplők körében zavart keltett, és a monetáris hatóság hitelességét olyannyira megingatta, hogy komoly árfolyamesés indult, amit a jegybank csak intervencióval és kamatemeléssel tudott megállítani ben viszonylag stabil volt az árfolyam a közötti szinten, 2006-ban azonban az államháztartás hiánya oly mértékben megnőtt, hogy ez komoly problémákat okozott a hazai gazdaságpolitika hitelességét illetően, ezért az árfolyam gyengülni kezdett. Ráadásul Gyurcsány Ferenc 2006 júniusában tett egy olyan megjegyzést, mely arra utalt, hogy a kormány a sávközép azaz 282,36 Ft környékén látná szívesen az euró forinttal szembeni árfolyamát. Ez mint szóbeli intervenció hatásos volt, valóban elérte ezt a szintet az árfolyam 2006 nyarán végét követően ismét közötti szinten stabilizálódott az árfolyam. A széles árfolyamsáv időszaka alatt a nominális árfolyam viszonylag stabil maradt, míg a reálárfolyam folyamatosan felértékelődött ben felmerült az árfolyamsáv eltörlésének lehetősége, ami mellett a legfőbb érv, hogy az inflációs célkövetésnek nagyobb mozgástere lenne, ha az árfolyam tartósan és jelentősen elmozdulhatna az erős irányba. Végül 2008 februárjában az MNB a kormánnyal egyetértésben eltörölte az árfolyamsávot, innentől kezdve szabadon lebegővé vált a forint árfolyama. Ezt követően az árfolyam rendkívül széles tartományban mozgott. Kezdetben a várakozásoknak megfelelően az erős irányba indult, és 2008 júliusában 229,11 forintos euróárfolyammal érte el a csúcsát, ezután azonban gyengülni kezdett a forint, és 2009 márciusában 316 forintos eurót is láthattunk. Komoly problémát jelentett a változékony árfolyam a devizahitelesek számára. Mivel korábban gyakorlatilag senki nem számított arra, hogy az árfolyam gyenge irányban is jelentősen elmozdulhat, sokan vettek fel deviza alapú hitelt, melynek lényegesen alacsonyabb a kamatköltsége, mint a forinthiteleknek. Miután azonban bekövetkezett az, amire senki nem számított, és az árfolyam tartósan gyengébb maradt, mint korábban volt, a kormány 2010 márciusában korlátozásokat vezetett be a devizahitelekre, majd 2010 júliusától gyakorlatilag ellehetetlenítette a deviza alapú jelzáloghitelezést. A szabadon lebegő árfolyam azonban úgy tűnik, mégsem lebeghet teljesen szabadon. Bár az MNB-nek

65 februárja óta elméletileg nincsen árfolyamcélja, a októberi forintgyengülések hatására 300 bázispontos rendkívüli kamatemelésről döntött, melyet az inflációs cél követése nem indokolt volna márciusában a Monetáris Tanács közleménye, illetve Simor András jegybankelnök nyilatkozatai nyíltan is utaltak arra, hogy az MNB jelen van a devizapiacon, de sem előre, sem utólag nem közli, hogy mikor és milyen mértékben avatkozik be ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezzel kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére is, amihez azonban teljesíteni kell az ún. maastrichti kritériumokat. Ezek az inflációra, a hosszú távú kamatlábra, az államháztartási hiányra, az államháztartás bruttó adósságára, illetve az árfolyam-stabilitásra vonatkoznak. Az utóbbi kritérium értelmében a tagjelölt országnak be kell lépnie az ERM II árfolyamrendszerbe, és legalább két évet kell ott eltöltenie anélkül, hogy az árfolyam egyoldalú leértékelésére kerülne sor. Az Európai Monetáris Rendszer 1979-ben jött létre, és két fő elem köré épült, az egyik az ERM árfolyam-mechanizmus, a másik a közös elszámolási egység, az ECU. Az ERM egy olyan módosítható rögzített árfolyamrendszer volt, melyben minden tagország valutájának árfolyamát meghatározták az összes többi tagország valutájához képest. E körül a központi paritás körül ±2,25%-os ingadozási sávban mozoghattak az árfolyamok, a sávszéleken a központi bankoknak interveniálniuk kellett ben spekulációs támadások érték az angol fontot, így az Egyesült Királyság kénytelen volt feladni az árfolyamsávot, majd Olaszország is kilépett. A fokozódó problémák miatt 1993 augusztusában ±15%-ra bővítették az ingadozási sávot ben az ERM-et felváltotta az ERM II, mely a korábbi multilaterális rendszerrel szemben immár egy bilaterális árfolyamrendszerként működött, melynek központi elemévé vált az euró. Így tulajdonképpen egy olyan árfolyam-mechanizmusként működik, melyben az euró bevezetésére váró tagországok devizájának árfolyama egy ±15%-os sávban mozoghat az euróhoz képest. A sávszéleken a tagország jegybankja mellett az ECB is korlátlan intervenciót vállal, azonban lehetőség van sávközbeni intervencióra is. Az árfolyamstabilitási kritériummal kapcsolatban komoly bizonytalansági tényezőt jelent, hogy nincs egyértelműen definiálva, mi is érthető árfolyam-stabilitás alatt, hiszen egy ±15%-os sávban ingadozó árfolyam nem nevezhető igazán stabilnak. Egy ilyen feltételt a forint is teljesíteni tudott volna az elmúlt két évben (2008. október szeptember 30.), amennyiben a centrális paritás 274,19 és 284,14 Ft között kerül meghatározásra. A szigorúbb értelmezés szerinti ±2,25%-os ingadozási sávon 269,4 Ft-os központi paritás mellett tudott volna a leggyakrabban belül maradni a forint árfolyama, az időszak 65

66 47,81%-ában teljesült volna ez a feltétel. Amennyiben a gyenge irányban az erősebb (2,25%-os), az erős irányban viszont a megengedőbb (15%-os) ingadozási feltételt vizsgáljuk, 304 és 305,3 Ft közötti centrális paritás esetén teljesült volna a leggyakrabban, az esetek 97,2%-ában a kritérium. Az árfolyam-stabilitási kritérium körüli bizonytalanság valószínűleg annak is köszönhető, hogy így próbálják csökkenteni a spekulációs kitettséget, hiszen egy szigorúan definiált árfolyamsáv esetén külföldi piaci szereplők könnyen kimozdíthatják az árfolyamot a sávjából. Ugyanakkor szintén problémát okozhat az ERM II rendszerben, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott, kevésbé fejlett országokban a felzárkózás során nő a termelékenység, ami a reálárfolyam felértékelődéséhez vezet, mely vagy nominális felértékelődésben vagy magasabb inflációs szintben nyilvánulhat meg. A maastrichti kritériumrendszer azonban mind az alacsony inflációt, mind a stabil árfolyamot megköveteli. A sávközép felértékelése azonban lehetséges az ERM II rendszerben, ami azt mutatja, hogy az árszínvonal stabilitása az elsődleges. Az ERM II sávközepének megállapítása összetett és kritikus kérdés, úgy kell megválasztani a centrális paritást, hogy összhangban legyen a fundamentumokkal. Amennyiben abból indulunk ki, hogy felértékelésre van lehetőség, akkor elképzelhető a piaci árnál gyengébb centrális paritás, ami nagyobb mozgásteret nyújt. Általában az egyensúlyi árfolyamhoz közeli árfolyam javasolt, ezzel csak az a gond, hogy senki nem tudja, hogy hol van az egyensúlyi árfolyam, ráadásul a gazdasági felzárkózás során ez folyamatosan változhat, de az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem is létezik egyensúlyi árfolyam. Mindenesetre egy túl erős központi paritás komoly veszélyeket rejthet. 8. Irodalomjegyzék évi LX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról Árvai Zsófia (1997) A magyar árfolyampolitika empirikus vizsgálata , Bankszemle, évf. 7. szám, ( o.) 66

67 Balassa, Bela (1964) The Purchasing Power Parity Doctrine: A Reappraisal, Journal of Political Economy, december, ( o.) In: Darvas Zsolt Halpern László (szerk.) (1998) Árfolyamelmélet, Osiris, Budapest, p Barabás Gyula fordítása Balatoni András (2008) Monetáris politika Magyarországon, , ECOSTAT Műhely, február Bebesy Dániel (2004) Az ERM II: Horgony vagy célpont?, BKÁE TDK dolgozat, Budapest Bock Gyula Misz József (2006) Nemzetközi közgazdaságtan, Tri-Mester, Tatabánya Darvas Zsolt Halpern László (szerk.) (1998) Árfolyamelmélet, Osiris, Budapest Darvas Zsolt (2001) Sávos devizaárfolyam-rendszerek hitelessége, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Ph.D. értekezés, Budapest European Center of the International Center for Economic Growth, Newsletter, 2001/2. Gáspár Pál (1999) A valutakosár módosításának hatásai, Világgazdaság, évf szám (Makrogazdaság melléklet, II. o.) Hajdu Györgyné (1994) Árfolyamrendszer és árfolyam-politika Magyarországon ( ), MNB Műhelytanulmányok 7., MNB, Budapest Halpern, László Wyplosz, Charles (1998) Hungary: Towards a Market Economy, University Press, Cambridge Jakab M. Zoltán (1998) A valutakosár megválasztásának szempontjai Magyarországon, MNB Füzetek 1998/12., MNB, Budapest Kornai János (1996) Kiigazítás recesszió nélkül, Közgazdasági Szemle, XLIII. évf., július augusztus, ( o.) Krugman, Paul R. (1991) Target Zones and Exchange Rate Dynmics, Quarterly Journal of Economics, Vol. CVI. No. 3. augusztus, ( o.) In: Darvas Zsolt Halpern László (szerk.) (1998) Árfolyamelmélet, Osiris, Budapest, ( o.) Homok Cecília fordítása. Krugman, Paul R. Obstfeld, Maurice (2003) Nemzetközi gazdaságtan, Panem, Budapest Losoncz Miklós (2007) A maastrichti árfolyam-kritérium és Magyarország. In: Dr. Lentner Csaba (szerk.) Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémiai Kiadó, Budapest, ( o.) Lőrincné Istvánffy Hajna (2004) Nemzetközi pénzügyek, Aula, Budapest Mihályi Péter (2005) Jó úton járunk? Magyarország euróstratégiája, Közgazdasági szemle, LII. évf., július augusztus, ( o.) MNB (2001) A Magyar Nemzeti Bank véleménye az erős forintnak tulajdonított negatív hatásokról,

68 MNB (2002) Éves jelentés MNB (2004) Éves jelentés MNB (2008) Közlemény a forint euróval szembeni ingadozási sávjának az eltörléséről, MNB (2008) Jelentés az infláció alakulásáról, Időközi felülvizsgálat, augusztus MNB (2008) Rövidített Jegyzőkönyv a Monetáris Tanács október 20-i üléséről MNB (2008) Jelentés az infláció alakulásáról, november MNB (2009) Közlemény a Monetáris Tanács március 6-i és 8-i üléséről MNB (2010) Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról, október 25. Polgár Éva Katalin (2003) Az Európai Monetáris Rendszer és az ERM-2, Közgazdasági szemle, évf. 4. szám, ( o.) Samuelson, Paul (1964) Theoretical Notes on Trade Problems, Review of Economics and Statistics, május, ( o.) Szapáry György Jakab M. Zoltán (1998) Exchange Rate Policy in Transition Economies: The Case of Hungary, Journal of Comparative Economics, december, ( o.) Szentes Tamás (1995) A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai, Aula, Budapest Tarafás Imre (2002) Bankrendszer és monetáris politika Magyarországon , Aula Kiadó, Budapest Tóth Máté (2003) Áfolyampolitikai problémák és nehézségek 2003-ban, International Center for Economic Growth Európai Központ, Vélemény Nr. 9., szeptember Internetes források: Big Mac Index ECB (1998) Agreement (98/C 345/05), September ECB Convergence Report, May ECB Statistics IMF World Economic Outlook Database, April

69 Kovács Gábor (2004) A magyar árfolyam-politika 1995-től napjainkig, e-tudomány, 2004/2. szám KSH STADAT Magyar Nemzeti Bank statisztikai adatok OECD Stat Extracts PPPs and exchange rates Portfolio.hu cikkek 102 Szűkebb árfolyamsáv az ERM-II-ben? csúszhat a közös pénz bevezetése, Portfolio.hu, Járai a sáveltolásról, Portfolio.hu, Interveniált a jegybank, titkosszolgálati vizsgálat, Portfolio.hu, László Csaba: nem kell módosítani az árfolyamrendszert az ERM-II-be történő belépésig, Portfolio.hu, MNB tájékoztató a kamatdöntésről, ERM-II. csatlakozásról László Csaba is megjelent (4), Portfolio.hu, Félreértették Solbes-t mégsem feltétel a +/- 2.25%-os sáv?, Portfolio.hu, Hisztéria a forintpiacon: tényleg védtelen maradna a piac jövő hétfőn és kedden?, Portfolio.hu, Goldman Sachs: forintválság lehet éven belül meglepő adat várható, Portfolio.hu, %-os deficit? Vége a világnak?, Portfolio.hu, Gyurcsány-beismerés: 2011 végéig csatlakozunk az euró-zónához, irány a 282-es euró!!! (2.), Portfolio.hu, Miből mennyi? a Gyurcsány-csomag számokban, Portfolio.hu, A 8 napnál régebbi cikkek csak előfizetéssel elérhetők. 69

70 Kormányzati reakció az árfolyam-gyengítési és sáveltolási pletykákra, Portfolio.hu, Mi a legfontosabb feladata Simor Andrásnak? Törölje el az árfolyamsávot?! (2.), Portfolio.hu, Nincs napirenden a sáveltörlés mt-tag (2.), Portfolio.hu, Erős érvek a sáveltörlés mellett akár meg is történhet?, Portfolio.hu, Simor a sáveltörlésről és a kamatdöntésről: lehet még kamatemelés (2.), Portfolio.hu, Mit hozhat az MNB 300 bp-os emelése? Vélemény (2.), Portfolio.hu, Simor a forint elleni spekulációról: Egyszerűen nem várhattunk, Portfolio.hu, Simor: mozgunk a forintpiacon, Portfolio.hu, Új módszerrel avatkozik be az MNB a forint védelmére, Portfolio.hu, Róna 4 százalékos kamatról és 25 százalékkal gyengébb forintról beszél, Portfolio.hu Interveniált az MNB a forint védelmében?, Portfolio.hu, Kísértetjárás a devizahiteleknél, Portfolio.hu, Az internetes hivatkozások utolsó letöltésének ideje:

71 Ábrák jegyzéke 1. ábra Az euró forint árfolyam változása a magyarországi és az euróövezetben mért átlagos fogyasztói árindex különbség függvényében ( ) 2. ábra A magyarországi és az euróövezetben mért átlagos fogyasztói árindex különbség az előző évi euró-forint árfolyam változás függvényében ( ) 3. ábra Magyarország fizetési mérlege az euró/forint árfolyam függvényében ábra A forint árfolyamának alakulása az amerikai dollárral szemben, és a forint leértékelések mértéke ábra A forint nomináleffektív és reáleffektív (fogyasztói ár alapú és termelői ár alapú) árfolyamindexe 1990-től márciusig (1994. év átlaga=100) 6. ábra A magyar forint árfolyama, január március ábra A forint nomináleffektív és reáleffektív (fogyasztói ár alapú és termelői ár alapú) árfolyamindexe 1995-től áprilisig (2000. év átlaga=100) 8. ábra Az árfolyampálya alakulása széles sávban rögzített rendszer esetén 9. ábra A forint helyzete az intervenciós sávban 2001-től február 25-ig 10. ábra A forint nomináleffektív és reáleffektív (fogyasztói ár alapú és termelői ár alapú) árfolyamindexe 2001-től februárig (2000. év átlaga=100) 11. ábra A forint árfolyamának alakulása az euróval, a svájci frankkal és az amerikai dollárral szemben január október ábra A háztartások forint- és devizaalapú hitelállományának, valamint a devizaaránynak az alakulása 13. ábra Az árfolyam-kritérium teljesülésének gyakorisága október 1. és szeptember 30. között a centrális paritás függvényében 71

72 1. sz melléklet A vásárlóerő-paritásnak megfelelő euró/forint árfolyam az euróövezet egyes tagországaihoz viszonyítva, valamint a devizapiaci árfolyam alakulása Ausztria 119,84 120,63 128,26 136,24 144,44 145,07 150,02 152,07 150,05 154,09 Belgium 121,09 124,95 132,77 137,18 140,88 142,95 145,52 148,04 146,91 151,9 Finnország 108,44 109,38 114,51 119,26 129,51 131,59 135,26 140,12 138,44 142,53 Franciaország 114,88 120,47 126,94 128,51 134,37 139,27 142,34 147,25 145,81 150,04 Németország 111,57 115,81 121,97 131,36 140,88 148,34 153,43 158,23 156,23 163,2 Görögország 159,14 164,93 174,07 174,99 181,59 180,09 183, ,96 185,66 Írország 112,16 111,43 114,43 118,84 125,55 127,29 130,55 137,23 135,88 147,98 Olaszország 132, ,88 141,15 144,72 148,38 154,17 160,39 159,54 166,45 Luxemburg 114,79 116,69 122,95 127,96 136,89 134,95 140,52 142,26 140,97 145,92 Hollandia 120,87 122,09 127,37 130,02 138,94 143,5 148,01 153,56 151,82 155,5 Portugália 154,19 156,81 162,24 170,7 176,37 187,91 194,15 198,34 199,14 205,29 Szlovákia 205,23 212,11 217,67 217,17 220,59 227,21 231,47 239,33 238,61 252,95 Szlovénia 202,9 195,78 195,24 195,98 206,79 210,26 211,41 208,85 203,31 208,31 Spanyolország 146,96 149,58 156,64 160,09 166,37 168,12 174,66 180,63 176,56 187,45 euróövezet (16 ország) Európai Unió (27 ország) 122,87 127,15 132,41 137,93 144,96 149,71 154,52 159,54 157,7 164,14 124,04 128,84 134,4 142,57 149,88 153,53 157,74 161,97 163,81 175,23 éves átlagos euró/forint árfolyam A forint alulértékeltsége az euróövezethez képest 260,04 256,68 242,97 253,51 251,68 248,05 264,27 251,31 251,25 280,58 111,64% 101,87% 83,50% 83,79% 73,61% 65,69% 71,03% 57,52% 59,32% 70,94% Forrás: OECD Stat Extracts és MNB 72

73 2. sz. melléklet A fogyasztói árindex alakulása Magyarországon és az euróövezetben, valamint az euró/forint árfolyam változása CPI Év CPI HUF HICP 103 HUF EUR EUR/HUF - 1 HICP EUR EUR/HUF változás ,1001 1, , ,0978 1, ,04 7,53% 2,87% ,0919 1, ,68 6,70% -1,29% ,0528 1, ,97 2,97% -5,34% ,0467 1, ,51 2,51% 4,34% ,0675 1, ,68 4,50% -0,72% ,0358 1, ,05 1,35% -1,44% ,0392 1, ,27 1,70% 6,54% ,0798 1, ,31 5,73% -4,90% ,0606 1, ,25 2,69% -0,02% ,0420 1, ,58 3,89% 11,67% Forrás: MNB és ECB 103 Az Európai Központi Bank (ECB) a fogyasztói árindex (CPI) helyett a fogyasztói árak harmonizált indexét (HICP) közli statisztikáiban, azonban a kettő közötti különbség általában nem haladja meg a 0,1%-ot, így elhanyagolható. 73

74 3. sz. melléklet A fogyasztói árindex, a devizaárfolyam és a folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Év Fogyasztói árindex Éves átlagos devizaárfolyam 104 Folyó fizetési mérleg egyenlege (millió euró) ,9 80, ,0 92, ,0 102, ,5 107, ,8 124, ,2 162, ,6 191, ,3 210, ,3 240, ,0 252, ,8 260, ,2 256, ,3 242, ,7 253, ,8 251, ,6 248, ,9 264, ,0 251, ,1 251, ,2 280, Forrás: KSH és MNB január 1-jét megelőzően ECU-, azt követően euróárfolyam 74

75 4. sz. melléklet A forint leértékelésének időpontjai és mértéke Időpont A leértékelés nagysága (%-ban az aktuális valutakosárhoz viszonyítva) ,00% ,00% ,00% ,00% ,80% ,90% ,60% ,90% ,90% ,90% ,90% ,00% ,50% ,00% ,60% ,00% ,20% ,00% ,10% ,00% ,40% ,00% ,00% Forrás: MNB 75

76 5. sz. melléklet A valutakosár összetételének alakulása 1990-től napjainkig Időpont A valutakosár összetétele USD 42,6%, DEM 25,6%, ATS 10,4%, CHF 4,9 %, ITL 3,8%, FRF 3,5 %, GBP 2,9%, SEK 2,0%, NLG 1,7%, FIM 1,5%, BEC 1,1% USD 50,9%, DEM 23,1%, ATS 8,1%, CHF 3,9%, ITL 3,5%, FRF 3,6%, GBP 2,7 %, SEK 1,5%, NLG 2,7% USD 50%, ECU 50% USD 50%, DEM 50% USD 30%, ECU 70% USD 30%, DEM 70% USD 30%, EUR 70% EUR 100% Forrás: MNB 76

77 6. sz. melléklet Az előre bejelentett csúszó leértékelés havi üteme tól től tól től től től től től től től től től től től től ,9 % (napi leértékelés, mértéke 0,060%/nap) 1,3 % (napi leértékelés, mértéke 0,042%/nap) 1,2 % (napi leértékelés, mértéke 0, 040%/nap) 1,2 % (napi leértékelés, mértéke 0,040%/nap) 1,1 % (napi leértékelés, mértéke 0,036%/nap) 1,0 % (napi leértékelés, mértéke 0,033%/nap) 0,9 % (napi leértékelés, mértéke 0,030%/nap) 0,8 % (napi leértékelés, mértéke 0,026%/nap) 0,7 % (napi leértékelés, mértéke 0,023%/nap) 0,6 % (napi leértékelés, mértéke 0,020%/nap) 0,5 % (napi leértékelés, mértéke 0,0163%/nap) 0,4 % (napi leértékelés, mértéke 0,0133%/nap) 0,3 % (napi leértékelés, mértéke 0,0098%/nap) 0,2 % (napi leértékelés, mértéke 0,00654%/nap) Az előre bejelentett csúszó leértékelés megszüntetése A sávközép 2,26 %-os eltolása a ±15%-os ingadozási sáv változatlanul hagyásával Forrás: MNB 77

78

79 Interkulturális kommunikáció, avagy kultúrák megismerése mint a nemzetközi érintkezés sikerének záloga Készítette Nagy Szandra Humán erőforrás menedzser szak Konzulens Dr. Artner Annamária főiskolai tanár

80

81 1. Előszó A dolgozat a szűkülő világ, a globalizáció, az információs robbanás, a felgyorsult élettempó, a könyörtelen piaci verseny megkerülhetetlen és ellentmondásos körülményei között arra keresi a választ, hogyan lehet a humán erőforrás vagyis mi magunk, akik ebben a világban élünk és tevékenykedünk optimális alkalmazkodásával és adekvát kezdeményezéseivel a javunkra fordítani az interkulturális kapcsolatok bonyolult rendszerét. Kimaradnak viszont a tanulmányból a vállalati és üzleti kultúrával foglalkozó elméletek, valamint ezek magyar vonatkozásai. Filmvígjátékok gyakori témája az olyan szituáció, amelyben az utazó, az idegen megpróbálja jól-rosszul utánozni a hallott vagy vélt helyi szokásokat, és ebből számtalan félreértés adódik. Anyagias világunkban nemcsak a magánszemélyek, hanem az üzletemberek és a vállalatok sem engedhetik meg maguknak az ilyen félreértéseket. Ez a tudományos diákköri dolgozat megpróbál olyan tartalmi szempontokat és hangsúlyokat felmutatni, melyek reményeim szerint alkalmasak a nemzetközi üzleti kapcsolatokat segítő affinitás felkeltésére, és felhívják a figyelmet a kultúrák megismerésének fontosságára. 2. Kultúrák megismerése 2.1. Bevezetés a kultúrák megismeréséhez Az elmúlt évekhez képest...ma lényegesen több az idegen nyelvet jól beszélő vállalati vezető (...), és ma sokan sokkal többet járnak külföldre, vagyis tapasztalataink is gyarapodtak. Még mindig hiányzik viszont a tudatos felkészülés a külföldiekkel közösen folytatott munkára. (Borgulya, 1996.) A sikeres interkulturális kommunikáció egyik lényeges kritériuma az adott ország kultúrájának megismerése. A fő kérdés tehát az, hogyan tegyük mindezt, hogyan ismerhetünk meg egy kultúrát. Képzeljük el, hogy valaki életében először kerül üzleti kapcsolatba egy másik ország képviselőjével. Ön mit tenne a helyében? Utazásaim során nem egyszer találkoztam a következő attitűddel: sokan úgy gondolták, mindenféle előzetes felkészülés nélkül is megállják a helyüket egy új kulturális közegben, főleg, ha még a kommunikációhoz szükséges nyelvtudással is rendelkeztek. Rendszerint ezen esetek végkifejlete is azt 81

82 támasztotta alá, hogy ez helytelen, vagy legalábbis nem célszerű hozzáállás. Kultúránk meghatározza viselkedésünket, gondolatainkat, érzelmeinket, cselekedeteinket. Ezért ha valaki nem ismeri tárgyalópartnere kultúráját, nem fogja megérteni, illetve félre fogja értelmezni szavait, gesztusait. Ez pedig különféle konfliktusokhoz vezethet, üzleti kapcsolat esetén pedig akár egy ilyen látszólag kis malőrnek is lehetnek komoly anyagi vonzatai. Ez első hallásra talán furcsának tűnik, azonban ha jobban belegondolunk, könnyen belátható, hogy logikus következmény. Gyakori eset, hogy valaki puszta jóindulatból, nem ismerve tárgyalópartnere szokásait, elvárásait, olyat mond, vagy tesz, amivel durván megsérti az illetőt. Ebből pedig már egyenesen következik, hogy a várva várt üzleti megállapodás nem jön létre, ami egy vállalatnak számszerűen, pénzben kifejezhető kárt jelent, a presztízsveszteségről nem is beszélve. A fejezet elején említett képzeletbeli alanyunknak tehát meg kell ismerkednie egy számára ismeretlen kultúrával. A következőkben ennek lépéseit igyekszem felvázolni A kultúra megismerésének szempontjai, lépései Fontosnak tartottam két részre bontani a kultúra megismeréséhez vezető utat. Egyfelől az ország gazdaságát, történelmét, földrajzi jellemzőit érdemes megismerni, másfelől pedig magának a nemzeti kultúrának a szintjeit. 1 Az elsőre, a célország megismerésének mikéntjére jelen dolgozat keretein belül részletesen nem térek ki, feltételezve, hogy a szükséges adatokhoz, információkhoz hozzájuthatunk lexikonokból, szakkönyvekből, tankönyvekből vagy akár az interneten keresztül is. A másik terület, a nemzeti kultúra megismerésének lépéseit összegyűjteni és bemutatni összetett, és számomra kihívást jelentő feladat. Célom az volt, hogy támpontokat nyújtsak azok számára, akik interkulturális közegbe kerülnek, arra vonatkozólag, hogyan ismerjék meg a másik fél kultúráját a sikeres kommunikáció érdekében. Azonban ki kell ábrándítanom azokat, akik kész receptre számítanak. 1 Falkné dr. Bánó Klára (2001) könyvében megemlíti, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzeti kultúra nem esik egybe az ország határaival. Gondoljunk például Svájcra, ahol a svájci kultúra legalább három nemzetiséget jelent. Ezektől a kivételektől, speciális esetektől dolgozatomban a jobb általánosíthatóság érdekében eltekintettem. 82

83 Egyrészt azért, mert egy idegen kultúrát nem lehet hiánytalanul, tökéletesen elsajátítani (ahogyan egy idegen nyelvet sem), legfeljebb felsőfokon ismerni. Egyetértek Borgulya Istvánné (1996) szavaival, miszerint ha meg is ismeri az ember a tanult nyelv kultúráját, történelmét, irodalmát, mindig maradnak tréfák, élcek, kétértelműségek, csak a kultúrközösség tagjai számára érthető utalások, amelyek a kívülálló érzését keltik egy másik kultúrából érkező egyénben. Másrészt a kultúra bizonyos szempontból megfoghatatlan, nehéz meghatározni alkotóelemeit. Nem véletlen tehát, hogy a kultúradefiníciók száma nagy és egyre növekvő: mint Hidasi Judit (2004) megjegyzi A. L. Kroeber és C. Kluckhohn (1952) megállapítására hivatkozva már 1952-ben 164 kultúradefiníciót ismert a szakirodalom, számuk pedig tovább nőtt, így a helyzet azóta nemhogy tisztult volna, hanem tovább bonyolódott. A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a kultúra alapvetően két részből áll. Van egy látható és egy láthatatlan része. Ezt a feltételezést jól szemlélteti Edward T. Hall antropológus úgynevezett jéghegy-modellje, mely az ismert freudi mintára használja e hasonlatot. Szerinte a kultúra látható, mindenki számára ismert elemei csak a jéghegy csúcsát képezik, a többi, láthatatlan elem (és ezek vannak többségben) általunk nem észlelhető, és nem tudatos. Mégis, ez a megfoghatatlan rész a mozgatórugója az összes többinek. Azt, hogy melyikhez mi tartozik, Hidasi (2004) a következőképpen foglalta össze: A látható szimbólumok közé sorolható részben a nyelv, amelyről meglehetős ismeretekkel rendelkezünk, de van egy olyan jelentékeny része, amelyről az ismeretek a nem látható szférában vannak. Ugyancsak részben látható, azaz érzékelhető a nem nyelvi (nem verbális) szimbólumok egy hányada, mint például gesztusok, mimika stb. Van azonban egy olyan hányada a kulturális szimbólumoknak, amely rejtve van. ( ) Idesorolhatók a tér- és időkezeléshez kötődő viselkedési szabályok, a döntéshozatali mechanizmusok, a konfliktuskezelési stratégiák, a verbális és a nem verbális kommunikáció aránya, és számos más belső norma. Úgy gondolom, hogy azoknak, akik meg szeretnének ismerkedni egy ország, vagy egy nemzet kultúrájával, a külsőségek mellett ezeknek a nem kézzelfogható mozgatórugóknak a tanulmányozására kell törekedniük. Azok a szempontok, amelyek tanulmányozása mentén véleményem szerint megismerhető egy nemzet kultúrája, a következők: értékrend, világnézet, vallás verbális kommunikáció, nyelv 83

84 nonverbális kommunikáció emberi viszonyok kezelése Ezek összegyűjtésekor természetesen figyelembe vettem dolgozatom elsődleges célkitűzését, így feltételeztem, hogy a kultúra megismerésének célja a kommunikáció elősegítése. Egyéb célok esetén feltehetőleg más szempontok lennének mérvadóak. Szükséges azt is megemlíteni, hogy nem feltétlenül kell e sajátosságok mindegyikét ismerni, hiszen az adott szituációtól függ, kinek mire van szüksége, igénye. Például nem mindegy, hogy utazásra, kiküldetésre, vagy egy egyszerű tárgyalásra szeretnénk-e felkészülni. Rendszerint ebből egyenesen következik az az időmennyiség, amit kutatásra tudunk fordítani, illetve az is, hogy milyen mélyen, milyen alapossággal kell ezt tennünk. Ahogyan azt majd az általam választott országok bemutatásánál is megfigyelhetjük, az országok sajátosságai következtében ugyanazok az elemzési szempontok eltérő súllyal szerepelhetnek, mivel előfordulhat, hogy ami az egyik ország kultúrájának szempontjából nem túl lényeges, az a másik országnál elemi fontossággal bír. A kultúra definiálásán kívül számos olyan speciális (interkulturális) kommunikációs modell született, amely bár a kultúra eltérő dimenzióit helyezte előtérbe rendkívül hasznosnak bizonyult különböző kultúrák összehasonlításában. Hogy korrektül hivatkozhassak, utalhassak rájuk, a legismertebb nemzetközi interkulturális kutatási eredményeket dolgozatom mellékletében foglaltam össze. Tanulmányozásuk során felmerült bennem, hogy vajon a kultúra megismerésében egy nem kommunikációs szakember számára tudnak-e gyakorlati segítséget nyújtani, működnek-e a gyakorlatban, vagy csak eredeti alkalmazási céljukra használhatók-e fel, tehát inkább összehasonlításra valók-e. Annak érdekében, hogy meg tudjam válaszolni ezt a kérdést, ország-tanulmányaimban nem pusztán a nemzeti kultúra egyes szintjeit mutattam be, hanem ezen összegyűjtött interkulturális dimenziók szerint is próbáltam jellemezni Kuvaitot és Finnországot Javasolt források, kiindulási pontok kultúrák megismeréséhez Dolgozatom megkísérli elméleti alapokra helyezni egy idegen kultúra megismerésének folyamatát és lehetőségeit, ugyanakkor szeretném érinteni azt a kérdést is, hogy milyen lépéseket lehet és érdemes megtenni, ha konkrét céllal például egy kereskedelmi tárgyalással összefüggésben kell kapcsolatba lépnünk és hatékonyan kommunikálnunk 84

85 egy addig kevéssé ismert régióval, annak lakosaival, az általuk képviselt kulturális közeggel. Átlagos tervezési, szervezési folyamatokat feltételezve, a napi munka mellett a következő olyan lehetőségeket érdemes feltérképezni, amelyek közelebb tudják hozni a célország kultúráját még az utazás, a találkozók, a tárgyalások előtt. (Természetesen mindig van mód a könyvtári vagy internetes tájékozódásra, de ez nem helyettesítheti a személyes benyomásokat, tapasztalatokat.) a.) Célszerű felvenni a kapcsolatot a célország hazánkban működő hivatalos képviseleteivel: nagykövetséggel, konzulátussal, kereskedelmi képviselettel, tiszteletbeli konzulátussal, sajtóirodával stb. Ezekben az intézményekben a küldő ország szabályai, kultúrája, szokásai érvényesülnek, és mintegy felkészítenek bennünket a célországgal való személyes találkozásra. A küldő és a fogadó ország közötti általános politikai kapcsolatok légköre azonban hol elősegíti, hol nehezíti az ilyen típusú kapcsolatfelvételt, ezért szükség van kiegészítő alkalmakra, párhuzamos csatornákra is. b.) Kevésbé függ a napi politikától, ha a kereskedelmi és ipari kamarák világa felé indulunk. Ezekben a szervezetekben könnyen találunk olyan készséges konzultációs partnereket, akik személyükben képviselik a célország kultúráját, és azt tudják is interpretálni számunkra. c.) Amennyiben van még egy kis időnk az utazásig, akkor nagyon hasznos ellátogatni a célország magyarországi kolóniáinak különböző rendezvényeire, ünnepségeire, amelyekben mint cseppben a tenger tükröződik az általunk tanulmányozott ország vagy régió kultúrája. d.) Költséges, időigényes és nem mindig kivitelezhető, de rendkívül hasznos lehet, ha turistaként, látogatóként személyes benyomásokat szerzünk a célországban, még mielőtt üzletemberként, delegátusként, hivatalos kiküldöttként stb. kellene szerencsét próbálnunk. Mindemellett fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a legtöbb ország-, illetve kultúraismertető általánosításokon alapszik, ami bár érthető (és nem feltétlenül rossz vagy hibás), ugyanakkor óvatosságra intő körülmény. Nem tanácsos vakon követni a leírtakat vagy hallottakat. A követendő magatartás véleményem szerint az, hogy miután alaposan felkészültünk, ismereteinket a gyakorlatban rugalmasan alkalmazzuk, gondosan figyelve a partner reakcióira. 85

86 További hiba lehet, ha előre meghatározott, betanult, merev forgatókönyv szerint viselkedünk, mert így könnyen áteshetünk a ló túloldalára. Ez szintén könnyen orvosolható egy kis rugalmassággal. A fentieket jól példázza a diplomaták körében már-már szállóigévé, iskolapéldává vált anekdota, mely szerint amikor egy koreai és egy amerikai üzletember üzleti célból találkozott egymással, az amerikai úr a koreai hagyományok szerint, meghajlással köszönt, miközben az ugyancsak lelkiismeretesen felkészült koreai partnere laza amerikai módjára a kezét nyújtotta. Az eredmény az lett, hogy összeütköztek, amit jóízű nevetés követett, s így a továbbiakban igen oldott légkörben folyt a tárgyalás. Összefoglalva elmondható, hogy ha a szóban forgó kultúra megismerésével kiegészítjük a tárgyalásra való felkészülést, abból nagy baj nem lehet, nem úgy, ha ezt elmulasztjuk! Könnyű belátni, hogy mindenki jó néven veszi, ha látja, hogy tárgyalópartnere vette a fáradságot, és előzetesen érdeklődött kultúrája, országa felől. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy ha már a kapcsolat elején pozitív benyomást keltünk a másik félben, az jó hatással lesz a tárgyalás kimenetelére... Tehát a kultúrák megismerésének nemcsak abban van szerepe, hogy a kommunikációs kudarcok és viselkedésbeli félreértések által okozott károkat megelőzzük, hanem ezzel egy időben kedvező hatást gyakorolunk a tárgyalás hangulatára, s így végső soron annak (számunkra) kedvezőbb kimenetelére is. 3. Elméleti alapvetés, a fogalmak tisztázása 3.1. Az emberi kommunikáció néhány sajátossága A következőkben a kommunikációnak néhány olyan jellemzőjére hívom fel a figyelmet, melyek ismerete hasznos lehet a későbbiekben az interkulturális kommunikáció jellemzőinek tárgyalásakor. A Magyar értelmező kéziszótárban (2003) a következőket olvashatjuk a kommunikáció címszó alatt: információk közlése vagy cseréje valamely erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztusok stb.) útján, valamint emberek közti kapcsolat, érintkezés. A kommunikáció egy folyamat, mely meghatározott elemekből tevődik össze. Ilyen az adó (küldő), a vevő (fogadó), a kommunikációs csatorna, az üzenet, a 86

87 kódolás-dekódolás, a kontextus, a zavaró hatások (zaj) és a visszacsatolás. Ugyanakkor ezek megléte önmagában nem garantálja, hogy kommunikációnk sikeres és eléri célját. Alapvetően három oka lehet annak, ha a kommunikáció sikertelen: a fizikai akadály, a kognitív akadály vagy az interkulturális kompetencia hiánya. Fizikai akadály lehet például a nagy zaj (mint a telefonvonal recsegése) vagy akár egy ablaküveg a kommunikáló felek között, illetve minden más olyan akadály, mely fizikai mivoltában gátolja a kommunikációt. A kognitív akadály ezzel szemben általában a kommunikációs interakcióban résztvevő felek eltérő ismereteiből, tudásából, a hallottak különböző értelmezéséből fakad, tehát ez esetben maga az üzenet eljut ugyan a célszemélyhez, aki azonban vagy egyáltalán nem tudja értelmezni, vagy csak félreértelmezi azt. Az utolsó akadálytípus az interkulturális kompetencia hiánya. Dolgozatom témájához ez utóbbi kapcsolódik a legszorosabban. A legtöbb félreértés a nemzetközi érintkezések során ebből adódik, a leggyakoribb ok pedig az, hogy a kommunikáció résztvevői nem ismerik kellő mértékben egymás kultúráját (lásd még: második fejezet) Kultúra Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárát (2003) idézve, a kultúra Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak; ennek egy adott korszakbeli jellegzetes állapota. A második fejezetben már említettem, hogy a kultúrának számos (vagy számtalan?) definíciója ismert. Ezek összegyűjtésével, bemutatásával jelen dolgozat keretein belül nem foglalkozom. Érdekességként azonban megemlíteném, hogy például Huntington (2004) a civilizáció szót is a kultúra szinonimájaként használja. Ez is jól példázza, hogy milyen sok kultúrafelfogás létezhet, és hogy mindenkinek mást és mást jelenthet ez a szó. Végül egy, a kultúra megismerésének hatásaival kapcsolatos elgondolkodtató idézet Buda Bélától (1992): Hosszú időnek kell eltelnie, míg valaki tényleg belép az idegen nyelvi kultúrába. Ilyenkorra egy kicsit mindenki meg is változik, gondolkodásában, szemléletében is más lesz, már nem lesz annyira jellemző tagja eredeti kultúrájának Kommunikáció, nyelv és kultúra A nyelv magától értetődően az egyik legfontosabb közvetítő a kultúra és a viselkedés között. Általános felfogás szerint a beszéd nemcsak az a viselkedésforma, amely a 87

88 leginkább megkülönbözteti az embert az állatvilágtól, de a különböző kultúráknak is elismerten egyik legsajátabb jellemzője. (Serpell, 1981) A kultúra tehát olyan fogalom, amely integrálja egy társadalom nyelvét (beszédét), viselkedését, illetve meghatározza, befolyásolja is ezeket. Ugyanezt, azaz a kommunikáció, a nyelv és a kultúra összefüggéseit vizsgálva Csepeli György (2003) szociológus az alábbi három megállapítást teszi: 1. A kommunikáció az ember társadalmiasulásának alapvetően fontos folyamata. Kommunikáció hiányában az együttesség csak fizikai vagy biológiai tény. 2. A kommunikációban való részvétel a kulturális örökség birtoklásának függvényében lehetséges. A jelenben zajló kommunikáció akarva-akaratlan a múlt foglya. 3. A kommunikáció előzményei közé tartozik az aktorok társadalmilag kiformált individualitása, egyedi élettörténete, sajátos tapasztalati világa, cseppfolyós, szüntelen változó értelmezési készenléte. Mindez egyben azt is sejteti, hogy senki sem tud teljes mértékben elvonatkoztatni saját kultúrájától, mindent kultúrájának szemüvegén keresztül lát és érzékel, ami kihat kommunikációjára is. Falkné dr. Bánó Klára (2001) a következők szerint idéz E. T. Hall és M. R. Hall (1990) könyvéből egy ide vonatkozó részt:...senki nem tudja saját kultúrájának béklyóit levetni Interkulturális kommunikáció A kommunikációkutatás interdiszciplináris tudományág. Jellemzően négy tudományterület szempont- és eszközrendszerére épül: az antropológiára, a szociológiára, a pszichológiára és a kommunikációs tudományokra. Értelemszerűen ebből az is következik, hogy a nemzetek közötti kommunikációt vizsgáló tanulmányok e terület más-más aspektusát helyezik előtérbe aszerint, hogy kultúraközi pszichológia, kulturális antropológia, vagy más, egyéb terület szempontjai szerint elemezték a felvetődött kérdéseket. Az interkulturális kommunikációt érintő kutatások egy másik szempont szerint is megoszlanak, nevezetesen aszerint, hogy milyen típusú és hány oldalú nemzetek közötti érintkezést vizsgálnak. Ezen osztályozás szerint három típusát különböztetjük meg a nemzetközi kultúrakutatásnak. Az egyik típus, amikor csak egy kultúrát tanulmányoznak 88

89 (monocultural studies). A másik, amikor két vagy több nemzeti kultúra jellemzőit vetik össze (cross-national comparison) 2. Végül a harmadik típus, amikor azt figyelik meg, hogy két vagy több kultúra találkozásakor mi és hogyan zajlik, valamint hogy ezekből milyen tanulságok vonhatók le (intercultural interaction). 4. Országtanulmányok: Kuvait és Finnország A kultúrák megismerését, annak szintjeit szándékosan két kommunikációs, földrajzi és kulturális szempontból egyaránt szembetűnően eltérő ország példáján kísérelem meg röviden bemutatni, mintegy előtanulmányként, későbbre tervezett kutatásaimhoz Kuvait Az ország rövid bemutatása Általános jellemzők Kuvait egyike a Közel-Kelet arab országainak. A Perzsa (Arab)-öböl északnyugati részén fekvő kis ország Szaúd-Arábiával és Irakkal szomszédos. Területe mindössze km2. A hozzá tartozó kilenc sziget közül csak Bubiján és az ötezer év óta lakott Fajlaka érdemel említést. Éghajlata forró égövi, sivatagi. A januári középhőmérséklet 14ºC, a júliusi 37ºC. Nyár derekán a rekkenő délutáni órákban árnyékos helyen is 48 50ºC körül mozog a hőmérséklet. A levegő azonban meglehetősen alacsony páratartalmú, ezért elviselhetőbb, mint párásabb vidékeken a 35 40ºC fokos hőség. Természetesen a modern házakat és a személygépkocsikat szinte kivétel nélkül légkondicionáló berendezéssel is ellátják. (A világ fővárosai, 1991) A tudományosan mért adatok időnként meghaladják az 50ºC fokot is, de hivatalosan, az időjárás-jelentésekben nem létezik magasabb érték: rossz nyelvek szerint ez összefügg azzal a munkavédelmi szabállyal, hogy 50ºC fok felett rendkívüli munkaszünetet kellene elrendelniük a hatóságoknak. 2 Az összehasonlító társadalomstatisztika már a múlt századi kezdeményektől ugyanezt a célt kívánta elérni matematikai és statisztikai módszerekkel. Mégis csupán a legutóbbi emberöltőben kapcsolódott össze ez a célkitűzés hatékony módon. Ezt a megoldást nevezzük kultúraközi (crosscultural) kutatásnak. (Voigt, 1974) 89

90 Októbertől áprilisig gyakoriak a váratlan felhőszakadások, amelyek károsíthatják az utakat és a házakat. Homok- és porviharok az év minden szakában előfordulnak, de március és augusztus között a leggyakoribbak. (https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ku.html, ) Az ország etnikai összetétele: 45% kuvaiti, 35% más arab, 9% dél-ázsiai, 4% iráni, 7% egyéb nemzetiségű. Népessége: fő, ebből vendégmunkás, illetve azok családjai (2006. július). Vallási összetétele: 85% muszlim (ebből 70% szunnita, 30% síita), keresztény, hindu, parszi és 15% egyéb. Hivatalos nyelve: arab Államformája: alkotmányos monarchia (emírség) Fővárosa: Kuvait (Kuwait City) Hivatalos pénzneme: kuvaiti dínár (KD) (https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ku.html, ) Gazdasági áttekintés Mezőgazdaság: gyakorlatilag nincs terméshozam 3, így leginkább csak a hal sorolható ide Ipar: benzin, petrolkémiai termékek, cement, hajógyártás- és javítás Exportárucikkek: kőolaj és finomított származékai, valamint műtrágya Exportpartnerei: Japán 19,7%, Dél-Korea 15,5%, Egyesült Államok 11,9%, Tajvan 11,1%, Szingapúr 9,5%, Hollandia 4,7% (2005) Importárucikkek: élelmiszer, építőanyagok, járművek és alkatrészeik, ruházati cikkek Importpartnerei: Egyesült Államok 14%, Németország 10,7%, Japán 8,3%, Szaúd- Arábia 6,1%, Egyesült Királyság 5,6%, Franciaország 4,8%, Kína 4,4% (2005) (https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ku.html, ) 3 A fogyasztási cikkek és élelmiszerek iránti növekvő igényt Kuvait akárcsak a többi olajsejkség szinte kizárólag behozatalból fedezi. Az öntözött üvegházi kertészetekből friss zöldség kerül a piacokra, a nomád állattartás viszont az öbölháborús károk nyomán a töredékére zsugorodott. (Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002) 90

91 Történelmi összefoglaló Kr. e. III. század: Görögök gyarmatosítják Fajlaka szigetét 1710: Kuvait megalapítása 1756: A Szabáh dinasztia megalapítása. Élén a sejk áll. A sejkség névlegesen az Oszmán Birodalom része, gyakorlatilag azonban független 1899: Amikor a törökök megpróbálják átvenni az irányítást, Kuvait a britektől kér védelmet, amit meg is kap. 1946: Megkezdik az olaj feltárását 1951: A sejk megkapja az olajból befolyt bevételek felét, amit az infrastruktúra és a jóléti szolgáltatások fejlesztésére fordít június 19.: Megszűnik a brit protektorátus. A sejk emírre változtatja titulusát Kuvait belép az Arab Ligába. 1973: Az olaj árának növekedése pozitív hatással van Kuvait gazdaságára. 1975: A kuvaiti kormány teljes jogú tulajdonosa lesz a Kuvaiti Olajtársaságnak. 1987: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió katonai segítséget nyújt Kuvaitnak, hogy az iraki iráni háború idején biztosítsa az olajexport zavartalanságát augusztus 2.: Iraki invázió. Irak hamar átveszi az irányítást az ország felett. Az emír az Egyesült Államokba menekül. augusztus 8.: Irak annektálja Kuvaitot január 16.: 28 országból álló koalíció megtámadja Irakot, és gyors győzelmet arat. február 26.: Kuvait felszabadult. Infrastruktúrája sok helyen sérült. Olajkutak százai égtek, eloltásuk hónapokig tartott. március 14.: Az emír visszatért. Kuvait az Egyesült Államokkal 10 évre szóló biztonsági paktumot ír alá. 1992: Az olajkutak többségét ekkorra sikerült eloltani. A legtöbb palesztint az ország elhagyására kényszerítették, amiért segítették a megszálló irakiakat. Ebben az időszakban a kuvaiti kormány több ízben megsértette az emberi jogokat január: Az Egyesült Államok katonai úton kényszeríti Irakot, hogy ismerje el az új határokat, aminek köszönhetően Kuvait területe az 1990-eshez képest valamelyest nőtt. 91

92 Kuvait kultúrája Kétezer évi kapcsolat sem volt elegendő, hogy a nyugatiak és az arabok megismerjék egymást. (Hall, 1980) Ennek fényében e dolgozat is csak ízelítőt adhat az arabok izgalmas és számunkra (európaiak számára) talán egzotikus kultúrájából. Kuvait kultúrája fő vonásaiban gyakorlatilag az arab kultúrával azonosítható, az arab kultúrát, illetve az arabok mindennapjait pedig vallásuk, az iszlám hatja át és szabályozza. Ebből következően fontosnak tartottam Kuvait kapcsán legelsőként az iszlámot bemutatni Az iszlám A hagyomány szerint Mohamed ibn Abdalláh mekkai kereskedőtől ered az iszlám, aki 610-től 632-ig isteni kinyilatkoztatásokban részesült. Ezeket a kinyilatkoztatásokat a muszlimok Allah (arabul egyetlen Istent jelent) közvetlen és megmásíthatatlan szavainak tekintik. A Korán az Isten és az emberiség közötti bensőséges kapcsolat szimbóluma és megtestesülése. (Világvallások, 1999.) A Korán mellett fontos szerepe van még a Hadísznak ( hagyományok könyve ) is, mely Mohamed életének történetét tartalmazza, és magában foglalja a Próféta gondolkodásáról, szavairól és életviteléről szóló Szunnát (Hagyományt). (Világvallások, 1999.) Az erkölcsi rend és a társadalmi jólét alapja természetesen a Korán, az iszlám jogi és etikai gyakorlat fő forrása, a Hadísz, és az ulémák által kifejlesztett vallási-törvényi hagyomány. E tanítások neve a saría, az iszlám útja (Világvallások, 1999). Itt kell megemlíteni, hogy a Koránban megtalálhatók a muszlimok legalapvetőbb vallási kötelezettségeit jelentő, az iszlám öt pillére néven ismert vallási teendők, melyek értelmezéséhez, kiegészítéséhez segítséget, magyarázatot nyújt a Hadísz. Ezek a rituális kötelezettségek röviden a következők: A muszlim hitvallás : Nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája. Napi ötszöri ima: napszálltakor, este, hajnalban, délben és délután. Az időpontokat hagyományosan a müezzinek adják tudtul a minaretekből, de természetesen a média (rádió, televízió, napilapok) is megjelentetik. Alamizsna a rászorulóknak. Ez rendszerint a jövedelem egy százaléka. 92

93 Böjt Ramadán idején (a muzulmán év kilencedik havában). A nappali órákban többek között tilos enni, inni, dohányozni. Még a rágógumizás sem megengedett. Kívánatos a mekkai zarándoklat is, bár megvalósulása természetesen a jövedelem függvénye. Az ország jellemzésénél már említettem, hogy Kuvaitban (mint az arab országok legtöbbjében) a muszlimok többsége az iszlám szunnita ágához tartozik. Az ág a korai kalifátus idején, a síitákkal történt nézeteltérések talaján sarjadt, s egyben azért, hogy felvegye a harcot mindenféle nehézségekkel, amelyeket egy koherens gyakorlat- és gondolatrendszer körülményei között fejlődő új hit nem kerülhet meg. A szunniták a Korán és a Próféta útmutatását követve, hangsúlyozzák a közmegegyezés és a közösség fontosságát. (Világvallások, 1999.) Ez a szemlélet tükröződik a kuvaitiak mindennapjaiban is Értékrend, világnézet Az arabok, így a kuvaitiak értékrendjét és világnézetét is alapvetően az iszlám alakítja és határozza meg. Ennek megnyilvánulásait az élet minden területén tetten érhetjük. Nem ritkák az olyan megnyilvánulások, amikor utalnak arra, hogy sorsunk egy magasabb szintű hatalom kezében van, például a sokak által ismert Insallah = ha Isten is úgy akarja. Tehát az iszlám nem csupán vallás, hanem a társadalmi lét szinte minden területét átfogó és szabályozó szerves rendszer, etikai normarendszer, gazdasági és társadalmi doktrína, jogrendszer, civilizáció és kultúra, kormányzási és politikai rendszer, a mindennapi viselkedést szabályozó magatartási kódex, összességében egy komplex rendszer, életmód, életfelfogás és életszemlélet. (...)...a társadalmi gyakorlat általánosan elfogadott normatíváit és értékrendszerét tükrözi, egyúttal nagymértékben befolyásolva is azokat. (Anwar, 1998) A Korán a Hadísszal egyetemben számtalan más témakör mellett a családra, a jogi intézkedésekre, a vallási kötelezettségekre stb. vonatkozó előírásokat tartalmaz, valamint irányít is, úgyszólván kijelöli a helyes utat, mind a tettek, mind a gondolkodás terén. Ezt rendkívül fontos tudni, mivel csak ennek ismeretében érthetjük meg az arab világ lakóinak megnyilvánulásait, és azokat a motivációkat, melyek cselekedeteiket irányítják. 93

94 A verbális kommunikáció Az arab ember bőbeszédű, és nagy az érdeklődése az őt körülvevő dolgok iránt. Ezt a veleszületett kíváncsiságát kielégítendő gyakran és sokat kérdez. Köszönéskor meghatározott udvariassági formákat használ, és mivel nem siet, már az is meglehetősen sok időbe telik, mire eljut a társalgás valódi témájáig. A köszönésre adott válasz rendszerint hosszabb, mint a köszönő személy szavai. Ennek magyarázatát is a Koránban találhatjuk, mely így fogalmaz ezzel kapcsolatban: Ha köszöntöttek, akkor nála jobbat, vagy legalábbis ugyanazt köszöntsétek vissza. (Anwar, 1998) A kuvaitiak nagyon közvetlenek és barátságosak, azonban természetesen nem mindegy, hogy baráti vagy éppen üzleti kapcsolatról van-e szó. Ennek függvényében változhat a barátságosság mértéke. Jellemző az arabokra, hogy nem szeretnek kertelni. Nyíltan kimondják, amit gondolnak vagy éreznek, ez pedig a burkoltabb, diplomatikusabb fogalmazáshoz szokott európaiak számára udvariatlannak és nyersnek tűnhet. Ráadásul ehhez társul még az is, hogy szokatlanul hangosan beszélnek, érvelési módjuk pedig intuitív és érzelmi töltetű. Éppen ezért egy tapasztalatlan kívülálló számára egy sima eszmecsere is vérre menő vitának tűnhet. (Hidasi, 2004.) Ami még külön nehézséget jelenthet a külföldi számára, az a nyelv. Az arab nyelv köztudottan nehéz. Ennek oka nemcsak az írásjelekben keresendő. A nyelv sajátos szerkezete is sok nehézséget szokott okozni. Tudvalevő, hogy minden országnak vannak a kultúra által determinált tabutémái. Ezek ismeretének hiányában szokott kialakulni a legtöbb kommunikációs konfliktus, nézeteltérés. Az Öböl-országokban például a káromkodást egyáltalán nem ismerik. Isten, azaz Allah nevének szájunkra vétele szigorúan szabályozott. Allah említhető szerencsekívánatokban és könyörgés vagy fohász gyanánt a hétköznapi társalgásokban ( Allah engem úgy segítsen, Allah segedelmével ), ám a legszigorúbban tilos negatív vagy pejoratív megjegyzésekkel kapcsolatba hozni. Ugyancsak tabutéma a közel-keleti politikai kérdéskör, viszont hálás téma a térség lakosságának sportszeretete (előszeretettel vonzódnak a lóversenyhez és a solymászathoz). (Ottlik, 2001) Az arabok életében központi szerepet játszik a család, roppant büszkék is rá, azonban ha vendégségbe mennénk egy arab családhoz, semmiképp sem szabad olyanokat mondani, hogy: Jaj de szépek, milyen aranyos gyerekeid vannak!. Az arab ember ugyanis rendkívül babonás, ezért sohasem szabad nyíltan kifejezni tetszésünket, csodálatunkat. 94

95 Inkább az ellenkezőjét kell megerősíteni. Ugyanez vonatkozik a különböző tárgyakra, lakásdíszekre is. (Anwar, 1998) A nonverbális kommunikáció A kommunikációnak e területét, a nem verbális kódokat a Hidasi (2004) által összefoglalt szempontok szerinti felosztásban tárgyaltam: I. Környezeti kódok II. Személyhez kötött kódok 1. Paralingvális kódok 2. Testnyelv 3. Érintés 4. Az érzékek üzenetei III. Térkezelés IV. Időkezelés I. Környezeti kódok Ide sorolhatjuk azokat a tárgyiasult, külső elemeket, melyek két ember találkozásakor általában az első benyomást keltik, legyen az akár egy tágas főnöki iroda, mely elárulja az illető beosztását, vagy a ruha stílusa, a megjelenés. Az, hogy ki milyen környezetben érzi jól magát, szintén kultúra-, illetve országspecifikus. A kuvaitiak (talán a végtelen sivatagi környezet hatására) előnyben részesítik a tágas, világos helyiségeket. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a kényelmi szempontokra, funkciókra is. Az arabok sokat adnak a megjelenésükre, mivel kultúrájukban ez fontos szerepet játszik a tekintély megítélésében. A színhasználat és a kor összefüggésben van. Minél előbbre halad a kor, annál sötétebb színeket hordanak. A férfiaknál fontos a férfiasság hangsúlyozása, ezért nem szokás körükben a hosszú hajviselet vagy a fülbevaló. A bajusz- és a szakállviselet erősíti a nemhez való tartozást, de ettől függetlenül nem kötelező. Az iszlám a nők megjelenési módját sokkal szigorúbban szabályozza. Eszerint a konzervatív felfogásúak körében a nők testéből semmit sem szabad láttatni. A férjük, illetve szűkebb családjuk előtti megjelenést leszámítva nem viselhetnek olyan ruhát vagy frizurát, ami kiemeli a nőiességet és felkelti a figyelmet. (Anwar, 1998) 95

96 Érdekes látványt nyújtanak a kuvaiti tengerparton tömegesen napozó, a fejük búbjáig felöltözött arab nők, akik amennyiben egyáltalán vízbe merészkednek azt is ruhában, felöltözve teszik. A forró klíma kétségtelen előnye, hogy így legalább az öltözék is hamar megszárad a tűző napon II. Személyhez kötött kódok 1. Paralingvális kódok Ide tartozik többek között, hogy az arabok hangosan és meglehetősen gyorsan beszélnek (anyanyelvükön és idegen, tanult nyelven egyaránt), ami nehezítheti megértésüket. Hangintenzitásuk erős, a beszéd hangmagassága pedig inkább magas, mint mély. Az arab nyelv nagyon hangzatos és kifejezetten dallamos, kevésbé tagolt, darabos, mint sok más nyelv. 2. Testnyelv Általánosan elmondható, hogy az arab emberek nagyon sokat gesztikulálnak, kommunikáció közben hevesen mutogatnak, hadonásznak. Verbális kommunikációjukat szinte mindig kíséri valamilyen mozdulat. A világ számos (főleg délszaki) népéről szokták tréfásan mondani, hogy ha hátrakötöznék a kezüket, képtelenek lennének kommunikálni. Nos, bátran kijelenthetjük, hogy az arabok is közéjük tartoznak Mimikájuk kifejező, arckifejezésükből könnyen leolvashatóak érzelmeik. A szemkontaktus tartása nagyon lényeges számukra. Beszéd közben mindig a partner szemébe néznek, mert ezt a figyelem jelének tartják, ezért ugyanezt a másiktól is elvárják. Amennyiben üzleti kapcsolatot szeretnénk létesíteni arabokkal, nem árt, ha fokozottan és tudatosan figyelünk gesztusainkra, mozdulatainkra. A vén kontinens és az Újvilág üzletemberei ugyanis gyakran beszélnek a hatalom és a profit nyelvén az arabok viszont ismerik a gesztusoknak, a test nyelvének rendszerét. (Ottlik, 1997) 3. Érintés A kuvaitiak barátságos közvetlenségéből ered, hogy társas kapcsolataikban nagyon gyakoriak az érintések, a háton- vagy vállonveregetés. Üdvözléskor a kézfogás mellett arcra adott csókkal köszönthetik egymást (a férfiak is). Előfordulhat, hogy arab országban járva két férfit látunk karonfogva sétálni. E látvány sok európait téves következtetésekre ragadtat, pedig ez csak a barátkozás kifejezésének egyik eszköze. (Hidasi, 2004) 96

97 4. Az érzékek üzenetei Az arabok szempontjából itt a szaglás, a szagok, illatok jelentőségére hívnám fel a figyelmet. Az arab emberek kedvelik az erős, intenzív illatokat. Ez egyaránt vonatkozik a parfümökre, a virágokra és az otthon illatára. Utóbbin azt értem, hogy az arabok szeretik, ha mindig egy bizonyos illat jellemző a lakásra, ezt pedig különféle illatanyagokkal, füstölőkkel érik el. A keleti illatok kavalkádját megismerhetjük bármely muszlim ország piacain járva, Törökországtól Egyiptomig. Itt keveredik a számtalan árusított parfüm, füstölő, illatos fűszer, a készülő ételek valamint az ott járókelő emberek illata. III. Térkezelés Az arab kultúrában a térkezelés eltér a nálunk megszokottól. Például kettesben beszélgetve a lehető legközelebb húzódnak a partnerhez, fejüket felé fordítják, hangsúlyozva, hogy figyelnek. A fentiekben már szó esett arról, hogy gyakran megérintik a másik embert. Ennek egyfajta előfeltétele lehet, hogy közel is tartózkodnak a másikhoz. IV. Időkezelés Az időkezelést illetően nagyon lezserek. Egyáltalán nem szeretnek sietni. Azt vallják, hogy a sietség a sátántól származik (Anwar, 1998), ezért gyakran szoktak késni, ráadásul nem is keveset. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy ettől függetlenül a külföldiektől általában elvárják a pontosságot és a határidők betartását Az emberi viszonyok kezelése Az emberi viszonyok egyik kiemelt és gyakran vizsgált területe a nemek közötti viszony, a nők és a férfiak közötti szereposztás munkamegosztás. A nyugati értékrend szerint az arab nők helyzete sok kívánnivalót hagy maga után. Ebből az alapállásból sokan nem akarják meglátni azokat a kulturális és erkölcsi értékeket, amelyek bár valóban keretek 4 Mivel manapság sok kuvaiti fiatal külföldön folytatja tanulmányait ezáltal betekintést nyer az európai vagy az amerikai kultúrába, hazatérve a továbbiakban a nemzetközi üzleti kapcsolatok bonyolításakor igyekszik alkalmazkodni partnere elvárásaihoz, és pontosan betartja a megbeszélt időpontokat. 97

98 közé szorítják a nők szereplését, megjelenését nyilvános helyeken és idegenek előtt a családon belül relatív szociális biztonságot, tekintélyt és elismertséget biztosítanak a nők számára. Az iszlám országokban a nő életét, életvitelét, baráti és nyilvános kapcsolatait a család férfitagjai határozzák meg. Leánykorban az apa és a fivérek, asszonysorban pedig a férj. Ma már természetesen vannak olyan családok is, ahol enyhítettek valamelyest a szigorú hozzáálláson. Az utóbbi időkben a viták a nők közéleti s különösen munkahelyi és egyetemi megjelenése köré összpontosulnak. A fátyol (a hidzsáb) és a szerény, jellegtelen, távolságtartó, mindent elfedő öltözék mind gyakoribb viselése jelzi, mennyire irrelevánsnak tartják a muszlim asszonyok a nyugati feministák érvelését. (Világvallások, 1999) A többnejűség (négy feleség) megengedett ugyan, de a közhiedelemmel szemben nagyon ritka az arab országokban. Leginkább akkor szokott előfordulni, ha egy nőnek meghal a férje, és az asszonyt gyermekeivel együtt magához veszi, eltartja a halott férj egyik fivére. Bár az arab férfiak üzleti és politikai ügyekben korántsem tartják egyenrangúnak a nőket, az arab nőket mégis megbecsülik. Az arab rendezvényeken, ünnepségeken a nők mindig külön helyiségben tartózkodnak. Külön esznek, külön szórakoznak, és külön társalognak. Megtörtént eset, hogy amikor egy kuvaiti teveversenyt európai nők is meg akartak tekinteni, őket nem a nők, hanem a férfiak sátrában ültették le, mivel tudták, hogy az európai nők hozzá vannak szokva a férfiak társaságához. Egyébként Kuvaitban nagyon általános az ország gazdagsága miatt, hogy a nőknek a szülésen kívül nincs is semmi más feladatuk, mivel Kuvaitban minden háznál szolgák hada lesi kívánságukat. Ezek az általában pakisztáni vagy indiai vendégmunkások vezetik a háztartást, nevelik az arabok gyerekeit, így gyakorlatilag amolyan mindenesek. A szomorú az, hogy a kuvaitiak segítőiket szinte emberszámba se veszik. Gyakori, hogy ha például az egyik ilyen alkalmazottjuk meghal, még a hozzátartozóit sem értesítik. Ezzel szemben a művelt, tehetős európaiakkal, más fejlett országokból származó szakértőkkel, vendégekkel udvariasak és elnézőek. Tőlük nem várják el az öltözködési és viselkedési szokások maradéktalan betartását. Legfeljebb egy-egy megjegyzést tesznek egymás között, hogy például: Ezek külföldiek, nekik mindent szabad, hiszen nem tartják szem előtt az Ítélet Napját. (Anwar, 1998) A rokoni, családi kötelékek rendkívül szorosak. Felmenőiket, a családfájukat számon tartják, nyomon követik. Ibn Khaldún (XIV. század) a következők szerint idézte és magyarázta Mohamed szavait: Tanuljátok meg a leszármazásotokat, hogy 98

99 megadhassátok ezáltal vérrokonaitoknak, ami jár!, ami azt jelenti, hogy a (közös) leszármazás előnye a vérségi kapcsolat szülte szoros összefogás, ami kölcsönös támogatást és egymás védelmét szüli. (Arabok, 1976) Úgy gondolom, ez önmagáért beszél. Az arabokra jellemző még az idősek rendkívüli tisztelete is. 5 Nehéz döntések vagy vitás ügyek esetén szívesen kérik ki a bölcs öregek véleményét, tanácsaikat pedig rendszerint elfogadják, nem kérdőjelezik meg. Az idősek feltétlen tiszteletének egyik vadhajtását lehet felfedezni az arab világban működő európai orvosok számára nehezen elfogadható, illogikus, de visszatérő igénnyel, hogy az idős, beteg személyek életesélyeit javítsák a fiatalabb családtagokból kioperált szervek (leggyakrabban az egyik vese) átültetésével. Mivel az érintettek megteszik a törvényileg előírt nyilatkozatokat, az ilyen műtéteket általában el is végzik, mert nem kockáztatják a család esetleges ellenséges fellépését Kuvait a főbb interkulturális modellek szempontjából A második fejezet végén szó esett az interkulturális kommunikáció modelljeiről, valamint jelentőségükről. Arra is utaltam, hogy kíváncsivá tett, mennyire használhatóak a kulturális dimenziók a különböző kultúrák megismerése során, tehát hogy mennyire fordíthatóak vissza. Amikor ezek az elméletek létrejöttek, a kultúrákat próbálták meg elméleti és könnyen általánosítható, valamint összehasonlítható keretekbe foglalni. Jelen fejezetben Kuvait (valamint Finnország) példáján éppen ennek az ellenkezőjét vizsgálom, azaz hogy az elméleti, száraznak mondott modellek alapján milyen következtetésekre juthatunk az élő kultúrára vonatkozólag Kuvait a hofstedei kulturális dimenziók alapján Kuvait a nagy hatalmi távolságú országok közé sorolható. Ebből következtethetünk például arra, hogy a kuvaitiak elfogadják a társadalmi egyenlőtlenségeket, a státusszimbólumok elfogadottak és népszerűek, valamint hogy az öltözködésnek tekintélyteremtő szerepe van. A kollektivista szemléletből következtetni lehet a család 5 A vezető, törzsfőnök, uralkodó jelentéssel felruházott sejk, sheikh szó eredeti jelentése: öreg 99

100 kiemelkedő szerepére, és hogy fontosak az emberi kapcsolatok. Mivel erősen maszkulin társadalomról van szó, sejthető, hogy fontosak az anyagi javak, a férfiaktól elvárják, hogy erősek, sikeresek legyenek, így a menedzserek számára is ez lehet a követendő hozzáállás. A bizonytalanságkerülés többek között a szabályok fontosságára enged következtetni, valamint arra, hogy az újításokat egy ilyen nép esetleg másoknál kritikusabban fogadja Kuvait a trompenaarsi kulturális dimenziók alapján A kuvaitiak partikularista szemlélete is elsősorban arra enged következtetni, amire a kollektivizmus: az emberi kapcsolatokat helyezik előtérbe a szabályokkal szemben. A kuvaiti kultúra affektívnak, emocionálisnak tekinthető, így üzleti találkozás alkalmával bátran kimutathatjuk érzelmeinket, valamint sort lehet keríteni barátkozásra, baráti beszélgetésre is, annál is inkább, mivel kultúrájuk diffúz, amire jellemző, hogy mindenki teljes személyiségével vesz részt az üzleti tárgyalásokon. Abból, hogy az arabok kevésbé teljesítményorientáltak, sejthetjük, hogy egyéb, más körülmények képezik a tekintély alapját, például a kor (az idősek) tisztelete, vagy a származásból fakadó előny. A szinkronikus időszemlélet jelentheti például azt, hogy nem olyan fontosak a határidők, vagy hogy a kuvaitiak tisztelik a hagyományokat, a múltat, a belső irányítású kultúrákra pedig egyértelműen az a szemlélet jellemző, hogy az ember uralja a természetet, és nem fordítva, s így a kuvaitiak sem hagyják, hogy a homok legyen az úr. Tehát akár nyolc sávos autópályát is építtethetünk náluk, a kormány nem fogja ellenezni környezetvédelmi okokból Kuvait a halli kulturális dimenziók alapján A magas kontextusú kultúrák jellemzői alapján feltételezni lehet, hogy Kuvaitban inkább szóbeli, mint írásbeli megállapodásokat köthetünk, hogy kívülállóként máshogy kezelnek majd minket, mint honfitársaikat, ugyanakkor munkahelyen nagyfokú lojalitásra számíthatunk az arab kollégák vagy alkalmazottak részéről. Polikronikus szemléletükből nagy vonalakban a szinkronikus időszemléletnél elmondottakra következtethetünk 100

101 4.2. Finnország Az ország rövid bemutatása Általános jellemzők Finnország az Európai Unió egyik északi tagállama. Területét, amely km 2 kiterjedésű, Svédország és Oroszország mellett a Balti-tenger, a Botteni-öböl és a Finnöbölhatárolja. Az erdőterület csaknem 70%-os arányával Finnország megelőzi az összes többi európai államot, tavainak száma pedig re tehető. A tavak az ország felszínének 10%-át teszik ki. Az ország területének egynegyede túlnyúlik a Sarkkörön. A tenger a finn partoknál télen egy öt hónapra befagy. A déli partvidék hűvös nyarú, zord telű nedves kontinentális éghajlatát (Helsinki januári középhőmérséklete 6ºC, júliusi középhőmérséklete +17ºC) a tóhátságon szubpoláris tajgaklíma, északon pedig zord tundraéghajlat váltja fel (a februári középhőmérséklet 14ºC, a júliusi +15ºC). (A Világ országai, 1990) Az ország etnikai összetétele: finn 93,4%, svéd 5,7%, orosz 0,4%, észt 0,2%, roma 0,2%, számi (lapp) 0,1% Népessége: fő (2006. július) Vallási összetétele: evangélikus 84,2%, ortodox 1,1%, egyéb keresztény 1,1%, egyéb 0,1%, felekezeten kívüli 13,5% (2003) Hivatalos nyelve: a finn és a svéd Államformája: köztársaság Fővárosa: Helsinki (svédül: Helsingfors) Hivatalos pénzneme: euró (https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/fi.html, ) Gazdasági áttekintés Mezőgazdaság: árpa, búza, cukorrépa, burgonya; szarvasmarha; hal Ipar: fém és fémtermékek, elektronika, gépek és tudományos műszerek, hajógyártás, farost és papír, élelmiszerek, vegyi anyagok, textil termékek, ruházati cikkek 101

102 Exportárucikkek: gépek és felszerelés, vegyi anyagok, fémek; faanyag, papír, farost (1999) Exportpartnerei: Oroszország 11,2%, Svédország 10,7%, Németország 10,5%, Egyesült Királyság 6,6%, Egyesült Államok 6,2%, Hollandia 4,8% (2005) Importárucikkek: élelmiszer, petróleum és petróleumszármazékok, vegyi anyagok, közlekedési eszközök, vas és acél, gépek, textil fonál és szövet, gabona Importpartnerei: Németország 16,2%, Svédország 14,1%, Oroszország 13,9%, Hollandia 6,2%, Dánia 4,6%, Egyesült Királyság 4,3%, Kína 4,2% (2005) (https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/fi.html, ) Történelmi összefoglaló Svédország uralma alatt es évek az első svéd csapás as évek további két támadás a svédek részéről, Finnország fővárosa Turku lesz az első béke Svédország és Novgorod között megjelenik Mikael Agricola könyve, az első finn nyelvű könyv. Autonómia az orosz uralom alatt Oroszország megszerzi Finnországot a svédektől, azonban az ország belső ügyeibe nem avatkoznak be radikálisan Helsinki lesz a főváros Kiadják a Kalevalát, a finn nemzeti eposzt Emma Irene Ilström az első finn nő, aki egyetemi diplomát kaphatott A finn nők a világon elsőként teljes körű politikai jogokat kaptak. Függetlenség december 6. Az orosz forradalmat követően kikiáltják Finnország függetlenségét rövid, de véres polgárháború az oroszbarát és a hazafias erők között A Szovjetunió megtámadja Finnországot Helsinkiben kerülnek megrendezésre az Olimpiai Játékok Finnország az EU tagja lesz év után kivonják a finn márkát a forgalomból, és bevezetik az eurót Finnország kultúrája A finnekkel kapcsolatban gyakran idézik Bertolt Brecht szavait: egy nép, mely két nyelven hallgat. Ez a mondat meglátásom szerint rendkívül jól jellemzi a finneket, 6 A svédek előtti időkből nem maradt fönn írott dokumentum. 102

103 azonban ennek okaira, magyarázatára majd csak a verbális kommunikációról szóló alfejezetben térek ki. Sokkal fontosabbnak tartottam először a finnek értékrendjét bemutatni, mert úgy vélem, ez az az alap, amely nélkül nem érthetjük meg életmódjukat, viselkedésüket Értékrend, világnézet Finnország geopolitikai helyzete, az önálló nemzeti létezést évszázadokon át korlátozó történelmi konstellációk, a zord éghajlattal való folyamatos küzdelem a mai Finnország lakosságát is meghatározó olyan sajátos értékrendet hozott létre, amelyre egyidejűleg jellemző a nemzeti-közösségi összetartozás érzése, valamint paradox módon a magas fokú individualizmus és az egyéni / személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása. A lakosság körében gyakori a depresszió, a kisebbrendűségi érzés. Ez utóbbi körülmény (az ország versenyképességét, gazdasági teljesítményét, a magas életszínvonalat tekintve) általában meglepi a Finnország iránt hagyományosan kiemelt érdeklődést tanúsító magyar értelmiséget és közvéleményt. A közösségi összetartozás nemes példája volt, hogy amikor a Szovjetunió a II. világháború idején katonai meggondolásból (Leningrád védelme érdekében) bejelentette a Finnországhoz tartozó Karélia (Karjala) annektálását, a finn lakosság egy emberként megmozdult, és az akkor 4 milliós ország megszervezte karéliai finn áttelepítését, elszállásolását, munkához jutását. Így a Szovjetuniónak csupán kiürített falvakat, városokat hagytak hátra Finnország társadalma nagy mértékben szekularizált; a vallás jellemzően a protestáns vallás lutheránus ága jelen van ugyan a családi hagyományokban (például esküvő, keresztelő, temetés), de nem bír elsődleges, meghatározó jelentőséggel a napi döntéseket, az életformát illetően. Finnország az ezer tó országa. Területének jelentős részét hatalmas, egybefüggő erdőségek teszik ki, melyek közé kisebb-nagyobb tavak ékelődnek, más, hasonló méretű országokhoz képest pedig gyéren lakott. Talán érthető, hogy egy olyan országban, ahol a fővárosban is megszokott látványt nyújtanak az úton átszaladó nyulak és mókusok, sőt találkozni lehet rókával és jávorszarvassal, az ott élő emberek megtanultak harmóniában élni a természettel. A környezetük iránti tisztelet és figyelem mindennapjaik része. Sok finn szabadidejének javát a szabadban tölti (sport, séta stb.), a főutak mentén a vadakat 103

104 védő kerítéseket láthatunk, és mindenhol szelektíven gyűjtik a hulladékot (az otthoni szeméttárolókban is). A finnek számára a környezetvédelem nem pusztán fogalom, hanem életforma. A másik, legalább ugyanilyen jelentőséggel bíró érték számukra a magánélet minősége. Finnországban rendkívül nyugodt az élet. A munkaidő általában fix, ritka a túlóra, így mindenki számára biztosított elegendő mennyiségű szabadidő, amit a családdal tölthet otthon, a szabadban, a szaunában, vagy a mökkiben 7. Köztudott, hogy Finnországban (és általában az északi országokban) jól kiépített a szociális háló. Talán ezzel is magyarázható, hogy ezekben az országokban kevesebb a stressz, hiszen kevesebb a bizonytalanság is. A kevesebb aggodalom pedig már önmagában is jobb életminőséget jelent. Az életvitelt illetően meg kell említeni, hogy a finnekre minden tekintetben jellemző a prakticizmus, szeretik a rendet valamint ha mindennek megvan a maga helye. Mindez tükröződik magán az országon is: minden rendezett és tiszta, az épületek pedig egyszerű felépítésűek, mégis modernek, és rendkívül praktikusak. A funkció előbbre való a formánál. Hajlamosak azonban a precízség túlhajtására. Az Európai Unióban különösen a spanyolok, portugálok, görögök strébereknek tartják a finneket, mert betű szerint azonnal végrehajtanak minden brüsszeli direktívát, még akkor is, ha az nem átgondolt, és sérti nyilvánvaló érdekeiket. A stréberségre egy életből vett példa a következő: 1995-ben a dízelüzemű autókra a környezetvédelmi felülvizsgálat során bevezettek egy EU-előírást, amely szerint nagyon magas fordulatszámon 30 percig kell járatni a motort, és közben mérik a károsanyagkibocsátást. Az egyébként jó karban lévő finn autók tucatjai mentek tönkre a műszaki vizsgák alatt, míg végül valaki vette a bátorságot vagy fáradságot, utánanézett, és kiderült, hogy a fordítás során gépelési hiba történt: elég lett volna a 3 perc is A verbális kommunikáció A finnek kommunikációját tárgyaló könyvek legtöbbje említi az úgynevezett finn csendet, és a fentebb közölt Bertolt Brecht idézet is erre a sztereotípiára utal. A csend, 7 Finnországban gyakorlatilag minden család tulajdonában van ilyen kis nyaraló, mely nem ritkán valamelyik tó közepén lévő apró szigeten fekszik. Általában itt töltik a hétvégéket és a szabadságuk egy részét. 104

105 illetve a hallgatás alatt azt értik, hogy eme északi ország lakói beszéd közben egy-egy kimondott mondat közé nagy szüneteket iktatnak ( nagyokat hallgatnak ), valamint mindig épp csak annyit mondanak, amennyi feltétlenül szükséges. Tömör és tárgyilagos kommunikáció az övék. A kisebbrendűségi érzésből fakad, hogy a finnek sokat adnak mások véleményére, pontosabban az érdekli őket, hogy mások mit gondolnak róluk (véleményem szerint ez a külső irányítású kultúrának egyik ismérve). Elképzelhetőnek tartom, hogy a mások véleményére, véleménynyilvánítására való igény provokálta ki annak a jellemvonásnak a kialakulását, hogy ismerjék meg és töredelmesen vallják is be saját gyengeségeiket. Finnországban gyakran szegeznek külföldi ismerősöknek olyan kérdéseket, melyek arra irányulnak, hogy megtudják, mit gondol X vagy Y nemzet róluk, finnekről, a kapott válaszok pedig beépülnek a finnek önmagukról alkotott képébe A nonverbális kommunikáció 8 I. Környezeti kódok Az általános finn értékrendből fakadóan (lásd: fejezet) a finn emberek a praktikusan és otthonosan berendezett tereket kedvelik. Ha megkérdeznék a finnektől, mitől éreznék jobban magukat a munkahelyükön, ha magasabb lenne a fizetés, vagy ha otthonosabb lenne az iroda berendezése, bizonyára az utóbbit választanák, sőt, az egész kérdést cinikusnak tartanák. (Lallukka, 1998) Az öltözködés terén is az egyszerűség, a funkció és a kényelem dominál. Munkahelyeken főnökök és alkalmazottak, nők és férfiak egyaránt lezseren, sportosan (télen pedig melegen) öltözködnek, amikor csak tehetik. Érdekesség, hogy Finnországban a környezet- és egészségvédelmet szem előtt tartva sokan télen is kerékpárral közlekednek. Reggelente sok aktatáskás üzletembert, üzletasszonyt látni a kerékpárutakon, akik a zord időjárás miatt kezeslábasban igyekeznek munkahelyükre. Odaérve csak leveszik ezeket a praktikus ruhadarabokat, alatta pedig horribile dictu gyakran drága, divatos öltöny vagy kosztüm van. 8 A finn nonverbális kommunikáció jellemzőit is a Kuvaitról szóló részben alkalmazott séma szerint próbáltam bemutatni. 105

106 II. Személyhez kötött kódok 1. Paralingvális kódok A finnek amellett, hogy viszonylag keveset, általában halkan is beszélnek nem szeretnének másokat zavarni. Náluk ez az udvariasság jele. A finnek szemében a szerénység nagy erény, amit halk, visszafogott beszédükkel is kifejezhetnek, illetve hangsúlyozhatnak. Emellett beszédtempójuk lassú, beszédmódjuk nem túl élénk, hangintenzitásuk pedig kifejezetten alacsony. 2. Testnyelv Az elvárt szerény viselkedés visszafogott magatartást, s így korlátozott, minimális gesztikulációt követel meg. Ezzel magyarázható, hogy a finnek kommunikációját (az arabokéval ellentétben) nagyon kevés gesztikuláció kíséri. Ugyanezekből az okokból rendszerint kerülik a szemkontaktust, mert tolakodónak és illetlennek érzik, azonban ezt egy másik kultúrában szocializálódott ember az érdeklődés hiányaként értelmezheti. A finnek mimikája sem élénk, inkább nyugodt, rezzenéstelen az arckifejezésük, ami külföldiekkel való találkozáskor ismételten félreértések alapja lehet. A nyugodt és kifejezéstelen arcot egy élénkebb mimikához szokott kultúra képviselője a fáradtság, sőt ellenséges viszonyulás jelének gondolhatja. (Lallukka, 1998) 3. Érintés A finnek a kommunikáció során és általában bármilyen találkozáskor kerülik az érintéseket. Üdvözléskor rendszerint legfeljebb csak egy rövid kézfogás erejéig érintkezik két ember. A baráti ölelések szintén ritkák, annál is inkább, mivel a finn nép híres kimért mozdulatairól, így nem valószínű, hogy két finn találkozáskor egymás nyakába borul. 4. Az érzékek üzenetei Visszafogott nép visszafogott üzenetek, szemben a harsány keleti és délszaki kavalkáddal Finnországban tapasztalatom szerint a legtöbben nem kedvelik az intenzív illatokat. E téren mottójuk lehetne a mindent módjával. A természetes, friss illatokat részesítik előnyben. Az érzékeknek a látásnak szóló üzenetek megnyilvánulnak a híres északi dizájn letisztult, célszerű és harmonikus formáiban, legyen szó a híres építész, Aalto munkáiról vagy az ittalai üvegművészetről. 106

107 A zenében szintén a harmónia és az egyszerű, ősi dallamok felidézése képviseli a fő zeneszerzői irányzatot Sibelius óta. III. Térkezelés A finnekben gyermekkoruk óta nagy a tág személyes térre való igény. Ennek egyik hatása, hogy ódzkodnak az érintésektől, leginkább azonban abban mutatkozik meg, hogy a finnek milyen távol állnak vagy ülnek a másik embertől. Az általános modell szerint az átlagembernek a személyes térre való igénye nyilvános távolság esetén 3,5 és 8 méter, társasági távolság esetén 1 és 3 méter, személyes távolság esetén 0,5 és 1 méter közé esik, a bizalmas távolság pedig 30 cm-nél kevesebb térközt jelent. Ezek az adatok kultúrafüggőek, kultúránként (és személyenként) változó, hogy kinek mennyi személyes térre van szüksége. A finnek esetében (bár számszerű adatom nincsen erre vonatkozólag) ezek a távolságok jóval nagyobbak. IV. Időkezelés Egy rendezett és rendszerető országban, amilyen Finnország is, elképzelhetetlen az élet pontosság nélkül. A finnek roppant precízek és pontosak. Nem szeretnek késni, azonban ugyanezt másoktól is elvárják, az üzleti és a magánéletben egyaránt. A mindennapi életben is tetten érhetjük a punktualitás iránti igényt. A hivatalokban, a bankokban, az orvosi rendelőkben és a fodrászatokban is mindenki nyugodtan vár a sorára, nem tolakszik, lökdösődik, hiszen tudja, hogy van időpontja (vagy sorszáma), így mindenképpen sorra kerül. Mindenki betartja a ki következik? elvet. (Lallukka, 1998) Finnországban élő magyarok kezdetben nagyon meglepődnek, amikor vacsorára hívnak finn vendégeket, mondjuk, este 7-re. A magyar mentalitásból kiindulva 7-kor a házigazda a nyakkendőjét köti, a háziasszonynak még nincs cipő a lábán, az asztalról még hiányoznak a poharak. A finn vendégek viszont megérkeznek 5 perccel 7 előtt, türelmesen várnak az ajtóban, és kor megnyomják a csengőgombot Az emberi viszonyok kezelése A finnek híresek zárkózottságukról. A hűvös északiak szokták mondani. Valóban nem könnyű társalgást kezdeményezni, ismerkedni velük. Az idegenekkel, külföldiekkel szemben rendkívül udvariasak és segítőkészek, azonban nem túl közlékenyek, kissé 107

108 bizalmatlanok, és távolságtartóak első találkozáskor. Általában azonban a közhiedelemmel ellentétben a további találkozások már barátságosabb légkörben zajlanak, hamar megolvad a jég, és életre szóló barátságok köttethetnek. Említést érdemel az emancipáció kérdése is. Finnországban a demokrácia és egyenlőség elve a nemek közötti érintkezést is áthatja. (Lallukka, 1998). A finn nők emancipáltak, elérték, hogy a férfiakéval azonos jogokat élvezzenek, teljes az egyenjogúság. Mindezzel a nők családon belüli helyzete is megváltozott. Finnországban teljesen elfogadott, ha egy férfi is kiveszi a részét a házimunkából és a gyereknevelésből. Nincs megszabva, mi a férfi és mi a nő dolga, nők és férfiak egyenlően részesülnek a családi kötelességekből: nincs különbség apai vagy anyai kötelesség között. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is működjön, az oktatásban a tanterv részeként fiúknak és lányoknak egyaránt egyenlő arányban kötelező a háztartási ismeretek óra, a házimunka óra és a technika óra. A nők alkalmazása az élet minden területén elfogadott. A legkülönfélébb pozíciók betöltésére jogosultak. Már a parasztgazdaságokban kialakult munkamegosztás is eltért a más országokban megszokottól. Finnországban a mezőgazdaságban a nők a férfiak oldalán részt vettek az irtáségetésben, valamint az irtásban (a nagyobb fák kivágásában azonban nem), az égetésben és a kerítéskészítésben. (...) A szántó feltörése kapával az őstörténeti kor végén Karjalában alighanem női munka volt.(...) A belső munkák közül a hagyományosabb női munkák főleg a fonás (néha a férfiak is részt vettek benne), a textil kézimunka, a ruhakészítés (a szabók legnagyobbrészt mégis férfiak voltak), valamint a mosás. (...) Mégis pl. Kelet-Finnországban korábban a gazdák készítettek húsételeket. (Talve, 2000) A finnek számára hagyományosan fontos a család; az országban sok a nagycsaládos. A gyerekeket viszonylag liberálisan nevelik, a szülők nem annyira tiltanak, inkább csak útmutatásokat adnak az ifjúságnak, akik így sok mindent kipróbálnak (pl. alkohol vagy drog), és sokszor csak saját kárukon tanulnak, a végén általában mégis törvénytisztelő, tisztességes finn állampolgárokká cseperednek. 108

109 Finnország a főbb interkulturális modellek szempontjából Finnország a hofstedei kulturális dimenziók alapján Finnország kis hatalmi távolságú ország, amiből megtudjuk, hogy a finnek a társadalmi, szociális és egyéb különbségek minimalizálására törekszenek, nem kedvelik a státusszimbólumokat, valamint hogy a főnökök/szülők kikérik az alkalmazottak/gyerekek véleményét is. A vállalatvezetés és a gyereknevelés egyaránt liberális vonásokat mutat. Az individualizmusból feltételezhetjük, hogy az egyéni kapcsolatok nem túl szorosak, tehát Finnországban mindenki a maga ura, mindenki önállóan hozhat döntéseket, illetve kinyilváníthatja véleményét. Az erősen feminin társadalom jellemzői lehetnek például, hogy a nemi szerepek nem különülnek el élesen egymástól, valamint hogy férfiak és nők egyaránt kimutathatják az érzelmeiket. Az ilyen kultúrákban az erővel, a sikerorientáltsággal szemben a szociális érzékenység dominál. A finnek a hofstedei értékek alapján jól tűrik a bizonytalanságot, tehát valószínűleg nem riadnak vissza az ismeretlen, kihívást jelentő feladatoktól, sőt, érdekesnek is találják azokat Finnország a trompenaarsi kulturális dimenziók alapján Mivel a finneket az univerzalizmus jellemzi, feltételezhetjük róluk, hogy meglehetősen szabálykövetőek. (Az individualizmust fentebb már tárgyaltuk.) Finnország neutrális besorolása arra enged következtetni, hogy az üzleti kapcsolatokban nem lehet helye érzelmeknek. A hatékonyság az elsődleges szempont. Ugyanerre a következtetésre juthatunk, ha tudjuk, hogy specifikus üzleti kultúráról van szó, ahol nincs szükség személyes kapcsolatra a szerződés megkötéséhez, mert az már minden szükséges információt tartalmaz. A finnek teljesítményközpontúsága rávilágít: számukra az a domináns érték, hogy a partner mit tud felmutatni, milyen végzettsége van, illetve mihez ért, így feltehetőleg Finnországba olyan üzletkötőt vagy tárgyalópartnert érdemes küldeni, akinek szakértelme valós. Az is lényeges szempont lehet, hogy időszemléletük szekvenciális, így érdemes betartani a határidőket. A külső irányítású kultúrákban így feltételezhetjük, hogy Finnországban is az emberek a természet részének tekintik magukat, e szerint is élnek, nagy hangsúlyt fektetve a környezet védelmére. 109

110 Finnország a halli kulturális dimenziók alapján Finnország kultúrája alacsony kontextusú, aminek fényében elmondhatjuk, hogy érdemes írásbeli szerződéseket kötni, és kevésbé kell a nonverbális jelekre figyelni. A monokronikus jellegből akárcsak a szekvencializmusból arra következtethetünk, hogy a finnek számára fontos a határidők betartása, az események pedig egyenes vonalban követik egymást. 5. Konklúzió Az interkulturális kommunikáció elméleti áttekintése, valamint a két konkrét kultúra arabok és finnek gyakorlati példáinak elemzése remélhetőleg igazolta a dolgozat kiindulási pontját, miszerint az adott kultúrák beható ismerete elősegíti az üzleti, gazdasági tevékenység sikerét, sőt bizonyos feladattípusoknál (mint például a tartós kiküldetés) nélkülözhetetlen az eredményes munkához. A dolgozatban megállapítást nyert, hogy a kultúrák megismerésének két oldala van: egyfelől a kultúra látható elemeit kell tanulmányozni, másfelől pedig a rejtett területeit. A kultúrának ez utóbbi, megfoghatatlan szegmense meglátásom szerint a következő pontok mentén ismerhető meg: - értékrend, világnézet, vallás; - verbális kommunikáció, nyelv; - nonverbális kommunikáció; - emberi viszonyok kezelése. Kuvait és Finnország példáján bemutatva megkíséreltem megválaszolni az általam megfogalmazott kérdést, miszerint mennyiben nyújtanak gyakorlati segítséget egy-egy kultúra jellemzésében az interkulturális kommunikáció elméleti modelljei. Az országok e dimenziók szerinti jellemzése reményeim szerint alátámasztja azt a feltételezésemet, hogy ezen elméletek valóban alkalmasak a fentebb megfogalmazott célokra is. Szerénytelenség volna, ha egy tudományos diákköri dolgozat olyan megállapításokkal és javaslatokkal állna elő, amelyek szakértői fórumok és hivatalos testületek kompetenciájába tartoznának. Úgy vélem azonban, hogy főiskolai hallgatóként aki eddigi életútjának köszönhetően némi kitekintéssel és személyes tapasztalatokkal rendelkezik az interkulturális közegben való túlélést illetően érdemes 110

111 megfogalmaznom néhány célt és elvárást, amely a saját későbbi tanulmányaimra vonatkozik. Leendő humánerőforrás-menedzserként fontosnak tartom, hogy tanulmányaim keretei között, esetleg más karokkal, tanszékekkel való kapcsolatfelvétel révén minél behatóbb ismeretekre tegyek szert a legfontosabb gazdasági partnerországok történelméről, kultúrájáról, kommunikációs sajátosságairól. A multinacionális vállalatok munkaerőigénye, a munkaerő kiválasztása, felkészítése és képzése egyre inkább globális szinten jelentkezik, ezért fontos számomra, hogy összekapcsoljam a szakmai alapismeretek elsajátítását a nemzetközi, interkulturális látásmód tökéletesítésével. Ezt a dolgozatot olyan alapnak tekintem, amelyet a Zsigmond Király Főiskola oktatói karának támogatásával tovább tudok fejleszteni a magam és hallgatótársaim okulására. Budapest, 2006 novemberében, Nagy Szandra, ZSKF 111

112 6. Mellékletek I. Kuvait és Finnország kulturális dimenziók szerinti összehasonlítása Kuvait Finnország a hofstedei kulturális dimenziók alapján nagy hatalmi távolságú ország kis hatalmi távolságú ország kollektivista individualista maszkulin feminin bizonytalanságkerülő bizonytalanságtűrő a trompenaarsi kulturális dimenziók alapján partikularista univerzalista kollektivista individualista affektív neutrális diffúz specifikus kevésbé teljesítményorientált teljesítményorientált szinkronikus szekvenciális belső irányítású külső irányítású a halli kulturális dimenziók alapján magas kontextusú alacsony kontextusú polikronikus monokronikus II. Az interkulturális kommunikáció legismertebb elméleti modelljei 1. Hofstede 1.1. Hofstede kulturális dimenziói Geert Hofstede holland antropológus a vállalati és a nemzeti kultúra kapcsolatának oldaláról közelítette meg a kulturális dimenziókat. Kutatásában az ismert multinacionális vállalat, az IBM alkalmazottainak tette fel ugyanazokat a kérdéseket számos olyan országban, ahol a cég jelen van. A kutató arra kereste a választ, hogy az egyes országokban miért működnek különböző módon és eltérő eredményességgel a helyi 112

113 vállalatok, miközben az anyavállalat állítása szerint a cég egészének azonos a vállalati kultúrája és a tevékenységi köre. A kérdőívekre kapott válaszok alapján minden vizsgált ország dimenziónként kapott egy-egy index-értéket, mely a Hofstede által megállapított négy dimenzió mentén helyezi el az országokat. Ezeket a dimenziókat az alábbiak szerint nevezte el: hatalmi távolság (power distance) individualizmus-kollektivizmus (individualism-collectivism) maszkulinitás-femininitás (masculinity-femininity/assertivenessmodesty) gyenge, illetve erős bizonytalanságkerülés (uncertainty avoidance) Hofstede Michael Bond és kutatótársai közreműködésével 1984-ben meghatározott egy (konfuciánus dinamizmusnak is nevezett) ötödik dimenziót: a hosszú-, illetve rövid távú orientáció dimenzióját (short term orientation long term orientation/ Confucianism ). Az országok kapott értékeinek segítségével egymással összevethetővé, összehasonlíthatóvá váltak országonként a kulturális dimenziók A hofstedei dimenziók jellemzői Hatalmi távolság A hatalmi távolság azt jelenti, hogy egy társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják el és várják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. (Falkné, 2001., p. 30) A nagy hatalmi távolságú országokban a vállalatoknál az alkalmazottak többnyire ódzkodnak attól, hogy bevallják főnöküknek, ha nem értenek vele egyet. Ez a példa is érzékelteti, hogy az ilyen társadalmakban a társadalmi egyenlőtlenségek nem pusztán elfogadottak, hanem egyenesen el is várják azokat (pl. Mexikó, arab országok, India, Indonézia, Venezuela stb.). A kis hatalmi távolságú országokban a főnök-beosztott viszony alapja a kölcsönös megegyezés és megbeszélés. Az ilyen kultúrákban a státuszszimbólumoknak nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, valamint jellemző a decentralizáció. A társadalom 113

114 legszélesebb bázisa a középosztály, a jövedelmek pedig kiegyenlítettek (pl. Ausztria, Izrael, Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia, Kanada, Egyesült Államok stb.) Individualizmus kollektivizmus Az individualista (egyénorientált, én-kultúrájú ) társadalmakra jellemző, hogy az egyén szerepe, az egyéni sikerek a mérvadóak, fontos számukra az önállóság, a függetlenség. Az emberek közötti kötelékek jellemzően lazák, mindenki a maga ura, és elsősorban csak magára számíthat (pl. Egyesült Államok, Ausztrália, Nagy-Britannia, Hollandia, Olaszország, Franciaország, Svédország stb.). Azokban az országokban, ahol a kollektivista (csoportorientált, mi-kultúrájú ) szemlélet az uralkodó, nagy hangsúlyt fektetnek a csoportérdekek érvényesítésére, csoportorientált a társadalom. Az egyes emberek tartós, erős, koherens csoportokba szerveződnek, amelyek védelmet nyújtanak számukra, ennek feltétele azonban az egy életen át tartó lojalitás (pl. Indonézia, India, Pakisztán, Dél-Korea stb.) Maszkulinitás femininitás A magas maszkulinitás-értékeket kapott országokban a nemi szerepek élesen elkülönülnek. A férfiaktól elvárják, hogy legyenek ambiciózusak, sikeresek és erősek, a nők viszont legyenek kedvesek, gyengédek, és ápolják a kapcsolatokat. Az uralkodó értékek a pénz és más anyagi javak (pl. Japán, Olaszország, Svájc, Mexikó, Nagy- Britannia, Németország stb.). A feminin társadalmakban a domináns értékek maguk az emberek, a kapcsolatok és az egymásról való gondoskodás. Itt a nemi szerepek nem különülnek el, sőt, néha meg is cserélődnek. A férfiak és a nők egyaránt lehetnek gyengédek, kimutathatják érzelmeiket. A társadalom a gyengék és az elesettek iránt felelősséget érez (pl. Svédország, Norvégia, Hollandia, Dánia, Costa Rica, Finnország, Chile, Portugália stb.) Gyenge, illetve erős bizonytalanságkerülés A bizonytalanságkerülés azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetekben. Ez az érzés kifejezésre jut pl. a 114

115 stressz állapotában, vagy az írott, illetve íratlan szabályok, vagyis a kiszámíthatóság iránt felmerülő igényben. (Falkné, 2001., p. 34) Az erősen bizonytalanságkerülő országokban élő emberek szerint az élet állandó harc a fenyegetettséggel, veszéllyel szemben. Kerülik a konfliktusokat, fontosnak és szükségesnek tartják a szabályokat, a törvényeket. Általánosan elfogadott nézetük, hogy ami más, mint a megszokott, az veszélyes, rossz (pl. Görögország, Portugália, Guatemala, Belgium, Japán stb.). A gyengén bizonytalanságkerülő országokban kevesebb a stressz, jobb az emberek közérzete. A szabályokat kevésbé tartják lényegesnek (például a gyerekek számára kevésbé szigorúan írják elő, hogy mit szabad és mit nem). Toleránsabbak a megszokottól eltérő viselkedéssel szemben (pl. Szingapúr, Jamaica, Dánia, Svédország, Nagy- Britannia, India, Egyesült Államok, Indonézia stb.) Hosszú-, illetve rövid távú orientáció 9 A hosszú távú orientációjú ( dinamikus ) országok lakói általában tisztelik a hagyományokat, hosszú távra terveznek, kitartóak, takarékoskodnak, és...a közösség méltóságának, vagy ahogy ők mondják, arc -ának a megőrzése minden áron is alapvető szempontjuk. Ezek az értékek különösen munkahelyi kontextusban rendkívül hatékonyan befolyásolják a teljesítményt: a vállalati lojalitás párosul a feljebbvalók iránti tisztelettel, valamint az odaadással a munka és a közösség iránt. (Hidasi, 2004) (pl. Kína, Hongkong, Tajvan, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Brazília, India, Hollandia stb.) A rövid távú orientációjú ( statikus ) országok jellemzően modern kontextusba helyezik hagyományaikat, kevésbé takarékoskodnak, rövidebb távlatokban gondolkoznak, és kevés befektetett munka fejében gyors eredményeket várnak. 2. Trompenaars 2.1. Trompenaars kulturális dimenziói Fons Trompenaars holland üzletember, akinek érdeklődését felkeltették a különböző interkulturális problémák. Az A. L. Kroeber és C. Kluckhohn (1961) által megállapított kulturális orientációk 10 nyomán hét kulturális dimenziót határozott meg: 9 Kuvaitot és Finnországot nem jellemzem e szerint a dimenzió szerint. 115

116 univerzalizmus / partikularizmus individualizmus / kollektivizmus neutrális / affektív specifikus / diffúz teljesítmény- / egyéb körülmények által orientált szekvenciális / szinkronikus belső irányítású / külső irányítású 2.2. A trompenaars-i dimenziók jellemzői univerzalizmus, illetve partikularizmus, vagyis a szabályok dominálása, illetve az ember előnyben részesítése; individualizmus, illetve kollektivizmus (gyakorlatilag megegyezik a hofstedei individualizmus, ill. kollektivizmus dimenzió értelmezésével, lásd ) affektív, emocionális, illetve neutrális, semleges kultúrák,...aszerint, hogy van-e helye a hivatalos, pl. az üzleti kapcsolatokban az érzelmeknek, vagy ezek a kapcsolatok teljesen érzelem-mentesek (Falkné, 2001, p. 51); specifikus, illetve diffúz kultúrák,...vagyis az egyén társadalmi tevékenységét elválasztja saját egyéni, érzelmi életétől, illetve minden tevékenységét teljes emberként, egyéni érzelmeivel együtt végzi (Falkné, 2001, p. 51); teljesítmény-, illetve egyéb körülmények által orientált kultúrák, aszerint, hogy az egyén státusának alapját a teljesítmény képezi, vagy pedig más körülmények, például a kor, a nem, a társadalomban betöltött szerep, hely stb. ; szekvenciális, illetve szinkronikus kultúrák az időhöz való viszonyulás szempontjából: azt jelenti, hogy mindennek megvan a maga ideje és helye, fontos a határidők betartása, illetve hogy párhuzamosan több esemény zajlik egy időben, és az időbeosztás rugalmasabb. 10 Kapcsolat orientáció, idő orientáció, tér orientáció, cselekvés orientáció, ember-természet orientáció, emberi természet orientáció. (Falkné, 2001, p ) 116

117 belső, illetve külső irányítású kultúrák a természethez való viszonyulás szempontjából 3. Hall 3.1. Hall kulturális dimenziói Edward T. Hall amerikai kulturális antropológus a kultúrákat két szempontból is vizsgálta. Egyfelől megkülönböztetett kontextuserős (high-context), illetve kontextusgyenge (low-context) kultúrákat, másfelől pedig (az időkezelés oldaláról megközelítve) monokronikus, illetve polikronikus kultúrákat A halli dimenziók jellemzése Kontextuserős (magas kontextusú), illetve kontextusgyenge (alacsony kontextusú) kultúrák Egyes kultúrák így a miénk is kontextusszegények: nálunk nagyobb hangsúlyt kap a szó, mint az a beszédkörnyezet, amelyben a közlés létrejön. Az ilyen kultúrákban gyorsan kötnek meg minden üzletet. Ott viszont, ahol a közlés környezete is fontos, az ilyesmi jóval több időt vesz igénybe. (Ottlik, 1997, p. 25) Magas kontextusú kultúrák jellemzői: mély és tartós kapcsolatok munkahelyi lojalitás a felállított hivatali hierarchián belül gyors és gazdaságos kommunikáció a környezet, a kontextus, a szituáció és a nonverbális jelek fontosak az írásbeli megállapodásokkal szemben jobban preferálják a szóbeli megegyezést különböző, eltérő attitűd az ismerősökkel és az idegenekkel szemben (Falkné, 2001, p. 58) Alacsony kontextusú kultúrák jellemzői: 117

118 több, de felületesebb emberi kapcsolat a tekintély alapja a hatékonyság a környezet, a kontextus, a szituáció és a nonverbális jelek kevésbé fontosak az írásbeli megállapodásokat részesítik előnyben nyitottabb az idegenek felé (Falkné, 2001, p. 58) Monokronikus, illetve polikronikus kultúrák Monokronikus kultúrák jellemzői: Szoros határidők, egyszerre egy dologra történő koncentráció, szekvenciák. Fontos az idő betartása. (Hidasi, 2004, p. 46) Polikronikus kultúrák jellemzői: Laza határidők, többfajta szimultán tevékenység. Fontos tervek utolsó percben történő módosítása. (Hidasi, 2004, p. 46) 7. Felhasznált irodalom Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002., szerk. Probáld Ferenc, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Anwar, Mustafa, Arab országok In: Szavak, jelek, szokások, 1998., szerk. Hidasi J., Windsor Kiadó A világ fővárosai, 1991., Kossuth Könyvkiadó, Budapest A világ országai, 1990., Kossuth Könyvkiadó, Budapest Buda Béla, Kommunikáció és kultúra In: Kultúra, viselkedés, kommunikáció, 1992., Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest Borgulya Istvánné, Üzleti kommunikáció kultúrák találkozásában, 1996., Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs 118

119 Csepeli György, Szociálpszichológia, 2003., Osiris Kiadó, Budapest Falkné dr. Bánó Klára, Kultúraközi kommunikáció, 2001., Püski Kiadó, Budapest Hall, Edward T., Rejtett dimenziók, 1980., Gondolat Kiadó, Budapest Hidasi Judit, Interkulturális kommunikáció, 2004., Scolar, Budapest Huntington, Samuel, A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, 2004., Európa Kiadó, Budapest Ibn Khaldún, A csoportszolidaritás a rokonsági kapcsolatból vagy hasonlóból következik In: Arabok. Irodalmi és politikai antológia, 1976., Kozmosz könyvek, Budapest Lallukka Gabriella, Finnország In: Szavak, jelek, szokások, 1998., szerk. Hidasi J., Windsor Kiadó Ottlik Károly, Protokoll A-tól Zs-ig, 1997., Protokoll 96 Kft., Budapest Ottlik Károly, Protokollkódex, Dinasztia Kiadó, Budapest Serpell, Robert, Kultúra és viselkedés, 1981., Gondolat Kiadó, Budapest Talve, Ilmar, A finn népkultúra, 2000., Ethnica kiadás, Debrecen Világvallások képes enciklopédia, 1999., Magyar Könyvklub, Budapest Voigt Vilmos, A kultúraízlés fogalma körül In: Ízlés és kultúra tanulmánygyűjtemény, 1974., Kossuth Könyvkiadó, Budapest Honlapok: https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ku.html, https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/fi.html,

120

121 A lengyel gazdaság fejlődésének belső tényezői és a válság Készítette Nagy Viktória Nemzetközi gazdálkodás szak Konzulens Miklós Gábor egyetemi tanársegéd 2010

122

123 1. Bevezetés Az elmúlt hónapokban nagyon sok szerző, kutató, publicista foglalkozott-foglalkozik a gazdasági válsággal és annak következményeivel, ki-ki a saját ború- vagy derűlátó nézőpontja szerint. Ezzel a dolgozatommal egy főiskolai hallgató nagyon is véges tudásának és szerény tapasztalatainak birtokában nem szeretnék csatlakozni a világgazdasági válsággal általában foglalkozó szerzők sorához. Témámat szeretném leszűkíteni annak kutatására, hogy mi az, amit lengyel barátaink esetleg jobban tudnak, jobban csinálnak, és miben rejlik az a titok (vagy csupán véletlen?), amelynek segítségével Lengyelország gazdasági helyzete 2009-ben és 2010 első felében a gazdasági válság fennállása ellenére határozottan a legjobbak között volt a keletközép-európai régióban és az egész Európai Unióban. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a kelet-közép-európai régió fejlődését nagyjából hasonló külső körülmények befolyásolják, eléggé logikusnak tűnik, hogy a lengyel csoda (ha egyáltalán van ilyen) mögött a belső feltételek állnak. Lengyelország Magyarországról nézve számos értelemben közel van. Ezért is létezik a közismert szólásmondás: Lengyel, magyar két jó barát; együtt harcol, issza borát. A középkori és újkori közös történelmi szakaszokat követően a II. világháború után Lengyelország és Magyarország egyaránt a szovjet érdekszféra részévé vált, és az 1980-as évek végéig a rendszerváltozásig a szocialista típusú politikai és gazdasági berendezkedés jellemezte mindkét országot ben megszületett a Visegrádi Országok csoportja, amely az Európai Unióba törekvő tagjelöltek között egy történelmi, politikai és gazdasági szempontból viszonylag homogén és sok hasonló érdekkel rendelkező régiónak volt tekinthető. Jogosnak látszik a feltételezés, hogy a lengyelországi gazdasági helyzet elemzése, illetve az elemzésből nyert tanulságok, eredmények viszonylag könnyen értelmezhetőek, adaptálhatóak és hasznosíthatóak lehetnek a magyar gazdaságpolitika számára a jövő vonatkozásában is. A dolgozat írójához Lengyelország emberileg és érzelmileg nagyon közel áll. Édesanyám lengyel származású magyar állampolgár, anyai nagyszüleim Délkelet- Lengyelországban, egy viszonylag periferikus, nagy hátránnyal indult régióban élnek, amelyet a népnyelv keserű humorral úgy nevezett a pártállam idején, hogy Polska B, azaz másodosztályú Lengyelország. Kisgyermekkoromtól kezdve látogatásaim, 123

124 nyaralásaim alkalmával szemtanúja vagyok a rendszerváltozás után annak az impozáns fejlődésnek, amely a korábban áruhiánnyal, szükségállapottal, sztrájkokkal jellemzett országban végbement. Beszélek, olvasok lengyelül, ami megkönnyíti a lengyel nyelvű források felhasználását. Természetesen Lengyelország nem egy különálló sziget, amelyen nem hatnának az európai és a világ recesszió negatív jelenségei 1, de ezek hatása a lengyel gazdaság egészére kisebb mértékű, mint máshol. A GUS (Glówny Urzad Statystyczny/ a Lengyel Állami Statisztikai Hivatal) adatai alapján, a bruttó hazai termék 2008-ban 4,8%-kal nőtt, ami kivételnek számított az Európai Unión belül. Ez a fejlődési ütem irigylésre méltó a térségben, annak ellenére, hogy az elmúlt években magasabb értékeket mérhettünk: a 2006-os évben a GDP növekedése 6,2% volt, míg 2007-ben 6,7%. A év utolsó negyedévében amikor az európai gazdaságok többségét már elérte a recesszió a lengyel GDP még 2,9%-os tempóban növekedett 2. A GUS közlése alapján II. negyedévében a szezonálisan kiegyenlített GDP (változatlan áron, évi bázison számítva) reálértékén 1,1%-kal nőtt az előző negyedévvel való összevetésben, és tavalyhoz képest, 3,8%-kal emelkedett. A hazai kereslet volt a gazdasági növekedés hajtóereje (ennek hatása a gazdasági növekedés ütemére 3,8%-ot tett ki). A fogyasztás hatása 2,2% volt, míg a felhalmozásáé 1,6% (a beruházási kereslet 0,3% negatív hatása és a tartalékok változásának 1,9% pozitív hatása mellett). A nettó export értéke ( 0,3%) sem kedvezett a növekedésnek. Az év első negyedévében a gazdaság 3%-os ütemben emelkedett, az előrejelzések szerint a következőben ez 3,2%-ra gyorsul 3. Mivel a lengyel gazdasági csoda nagy hírértékkel rendelkezik mind a média, mind a hivatalos lengyel politika szempontjából, ezért magáról a témáról viszonylag sok publikáció áll rendelkezésre ami pozitívum és könnyebbség. Negatívum és nehézség ugyanakkor, hogy egy ilyen friss, aktuális témáról még nem nagyon lehet kiérlelt, letisztult, az idők próbáját kiállt megállapításokat találni a szakirodalomban, hiszen még Growiec, Katarzyna (2009) Dopadł nas kryzys zaufania. In Gazeta.pl, március 9. Lengyel gazdaság 2008 III. negyedévében (2008) In Lengyel gazdaságról Lengyel Köztársaság Nagykövetsége GDP-növekedés az év második felében (2010) In Lengyel Gazdaság, Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, szeptember 124

125 tart vagy lecsengőben van a világgazdasági recesszió, és nem lehet pontosan tudni, hogy a következő években mennyire tudja megőrizni a lengyel gazdaság a jelenlegi kedvező pozíciókat. Az elmúlt évtizedek világgazdasági trendjeinek áttekintéséből az látszik, hogy időről időre egyik vagy másik ország, illetve országcsoport fejlődése szokatlanul felgyorsul, akár tartósan is, de semmiképpen sem örökké. Európában a II. világháború után láttunk már számos sikertörténetet. Az 1960-as években a német csoda, az 1970-es években a finn csoda, az 1980-as években a spanyol csoda, az 1990-es években az írországi csoda érdemelte ki a média és az elemzők figyelmét. A Visegrádi Csoporton belül kezdetben Magyarország, utána a Cseh Köztársaság, később Szlovákia számított éllovasnak, jelenleg pedig Lengyelország a mintagyerek. 2. Módszertan A Lengyel Köztársaság gazdasági helyzetét a 2008-as évvel kezdődően, 2010 első félévével lezárva vizsgálom. Időről időre annak érdekében, hogy fel tudjam vázolni a rendszerváltozás után végbement fejlődést vissza fogok nyúlni korábbi időszakokhoz is. Törekedtem a gazdasági válságok, a ciklikusság, illetve az állam szerepének elméleti megalapozására is. Magáról a témáról viszonylag sok publikáció (elsősorban elektronikus forrás) áll rendelkezésre. Nehézség ugyanakkor, hogy egy ilyen friss, aktuális témáról még nem nagyon lehet kiérlelt, letisztult, az idők próbáját kiállt megállapításokat találni. A téma aktuális jellegénél fogva elsősorban a szakmai folyóiratokat, internetes portálokat figyeltem. A szekunder források felkutatásában segítségemre volt a Varsói Egyetem bibliográfiai adatbázisa, továbbá a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztálya. Tekintettel az adatok jelentős mennyiségére, egyes fontos táblázatok a függelékben nyertek elhelyezést. Bár nem terveztem a lengyel és a magyar gazdaság módszeres összehasonlítását, mégis megvizsgáltam az alacsonyabb lengyel indulási szint hatását a rendszerváltozás pillanatában. Egy szegényebb, fejletlenebb országnak könnyebb gyorsabban növekedni az első időszakban, aztán beáll egy nyugalmi állapot (GDP-adatok összehasonlítása). 125

126 Szintén vizsgáltam a külföldi működőtőke-beruházások alakulását, az ezeket elősegítő központi és helyi kedvezmények rendszerét. A lengyel és a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeinek bemutatása céljából SWOT analízist végeztem, továbbá egy nem reprezentatív elektronikus kérdőíves felméréssel próbáltam felkutatni a lengyel gazdaságpolitika hatásainak szubjektív visszhangját. 3. A lengyel gazdasági fejlődés belső adottságai 3.1. Általános információk Lengyelországról A nagyságrendek érzékeltetésére, az olvasó tájékozódására célszerűnek látok a dolgozatban feltüntetni néhány fontosabb, a belső piacok nagyságát és a gazdaság méretét jelző adatot. Lengyelország területe 312,7 ezer km 2. Államhatárának a hossza 3582 km, ebben (a Balti Tenger mentén) tengeri határa 528 km. Az ország hét állammal (Oroszország, Litvánia, Fehér-Oroszország, Ukrajna, Szlovákia, Csehország és Németország) szomszédos. A leghosszabb (790 km) határvonal Csehországtól, a legrövidebb (103 km-es) viszont Litvániától választja el. A népességszám tekintetében Lengyelország a világon a 29. és Európában a 8. helyet foglalja el. Lakossága kb. 38,7 millió fő. A termelésben aktív korú volt a lakosság 59%-a. A prognózisok azzal számolnak, hogy a század végén a lakosság száma kb. 39 milliós, míg 2010-ben több mint 40 milliós lesz. A 93 ezer km 2 területű, alig több mint 10 millió lakosságú Magyarországhoz képest nyilvánvaló, hogy Lengyelország méreteit tekintve egyértelműen Európa egyik legjelentősebb országa Lengyelország természeti erőforrásai, ásványkincsei Lengyelország területe igen gazdag természeti kincsekben. Az ország világméretekben is az élen van egyes természeti erőforrások mint például a kőszén, a kén, a réz és az ezüst termelésében és exportjában. Ezenkívül jelentős készlettel rendelkezik: horganyból, ólomból, földgázból, kősóból és egyéb ásványokból. Az ország elsősorban a jelentős kőszén készleteinek (60, 2 milliárd tonna) és kitermelésének (évi kb millió tonna) köszönheti magasfokú saját energiaellátottságát. A kőszén biztosítja a lakosság 126

127 energiaszükségletének 75%-át. Oroszország után Lengyelország a legnagyobb európai és a világon a hetedik kőszén-kitermelő és exportáló ország. 4 Körülbelül 14 milliárd tonnára becsülik a külszíni fejtéssel nyert barnaszén-készleteket. A gazdálkodásba vont földgázkészletek (kb. 146 milliárd m 3 ) kb. 33%-ot fedeznek az ország felhasználásából. A csekély kőolajkincs miatt a feldolgozás import kőolajból történik. Az előrejelzések szerint, amennyiben a jelenlegi felhasználás mellett marad az ország, a kőszénkészletek 400 évre, a barnaszénkészletek 200 évre, míg a földgázkészletek 30 évre elegendőek. A jövőben a lengyel gáztávvezetéki hálózatot összekapcsolják a nyugat-európai, illetve az Oroszország Németország közötti tranzit gázvezetékkel. Emellett még a tervek között szerepel az észak déli gázvezeték-kapcsolat kiépítése. A lengyel gazdaság számára leginkább jelentős fémtartalmú érc a réz, amely nagy ezüst- és horganytartalommal rendelkezik. Lengyelország a világon a nyolcadik, Európában az első réz- és ezüsttermelő. Elsősorban európai uniós országokba történik az export. A horgany- és ólomércek egyúttal biztosítják az ország saját szükségleteit, illetve az exportot is. A bányakén kitermelése és exportja tekintetében Lengyelország a világelsők között szerepel. A több mint 740 millió tonnás készlete a világ leggazdagabbjai közé sorolja az országot. 5 Lengyelországgal szemben Magyarország ásványkincsekben közismerten szegény ország, leszámítva az Alföldön található nem túl jelentős földgázkészleteket, illetve a Dunántúli Középhegység bauxitlelőhelyeit. A legértékesebb, ugyanakkor nem hagyományos ásványkincs Magyarországon az európai méretekben is jelentős édesvízkészlet, amelynek jelentős része termálvíz valamint gyógyvíz Gazdasági és kommunális infrastruktúra 2007-ben Lengyelországban 6,6%-kal nőtt a GDP és 6,7%-kal a reálbér, míg 2008-ban a GDP 5,0%-kal emelkedett, a reálbér pedig 6,0%-kal és 2008 között a munkanélküliség 22-ről 9 százalékra csökkent. Emellett számos szakmunkás, aki addig az Egyesült Királyság területén dolgozott, hazatért Lengyelországba, mivel otthon magasabb béreket kaptak. A zloty több éven keresztül erős volt, így akik valutában vettek fel hitelt, a törlesztőrészletek alacsonyabb mértékű visszafizetésével számolhattak A Föld országai (1996) In Világatlasz, Cartographia Kiadó, 215 p. Polska. Warunki Mineralna. Bogactwa Mineralna (2010) In Wydawnictwo Naukowe PWN Magyarország gyógyvizei (2009) In Wikipédiából, szabad enciklopédiából 127

128 A lakáspiac is fellendült (a pénzintézetek egyre több hitelt adtak). Az ingatlanok ára 20-30%-kal emelkedett, míg a hitelek értéke ugyanekkora arányban csökkent. Ez a folyamat már leállt, de továbbra is pozitív mérlegről beszélhetünk ban fokozatos lefékeződés tanúi lehettünk. Ugyanakkor továbbra is viszonylag magas gazdasági növekedést láthattunk, különösen a térség többi országához képest. A világgazdasági válság idején többek között az infrastrukturális beruházásoknak volt köszönhető az állam gazdasági fellendülése. Az ország ezen a területen már jelentős eredményeket ért el, de továbbra is jelentős potenciált hordoz magában. 8 Mivel a gazdasági növekedés szempontjából fontos területet képeznek az infrastrukturális beruházások, fontosnak tartom röviden ismertetni a közlekedési, úthálózati jellemzőket. Az ország az európai útvonalak egyik központjaként működik : a nyugat-európai országokból Lengyelországon keresztül vezetnek utak Fehér-Oroszországba, Ukrajnába és Oroszországba, Kínába, másrészt a Skandináviából Dél-Európába és a Közel-Keletre vezető utak is érintik az országot. A vasútvonalak hossza igen jelentős: 23,4 ezer km hosszúságú normál nyomközű vasútvonalat tartanak üzemben (ennek nagy részét villamosított, körülbelül 20%-át pedig a 120 km/h-nál is nagyobb sebességre alkalmas pályák teszik ki). A szilárd útburkolatú közúthálózat kiterjesztése is folyamatban van, mivel az egyre növekvő tranzitforgalom megkívánja új autóutak kiépítését. A belvízi hajózás területén az Odera vízi útjai a legjelentősebbek (gazdasági szempontból). A belföldi légiforgalom 12 repülőteret szolgál ki (ebből 8 nemzetközi repülőtér), köztük a legkorszerűbb Varsó-Okecie repülőteret is. Az országban három kikötőegység található (a Balti-tenger mentén): Gdansk, Gdynia és Szczecin-Swinoujscie. Az egyre növekvő tranzit- és turistaforgalom miatt a határátkelők számát növelik, illetve a meglévőket bővítik, korszerűsítik (az áruk gyorsabb ellenőrzésének érdekében). 7 8 Sowa, Marcin (2009) In Lengyelország in Bautrend online, november 16. Lengyel gazdaság III. negyedévében (2008) In Lengyel gazdaságról, Lengyel Köztársaság Nagykövetsége 128

129 Az ország szinte teljes lakossága igénybe veszi a vízvezetéki-, csatornázási-, körülbelül 90%-uk pedig a gázellátást (a lengyel városok 75%-a van ellátva szennyvíztisztító berendezésekkel) Válságmodellek és ciklikus fejlődés a gazdaságban Lengyelország azért került az érdeklődés homlokterébe 2008 végén, 2009 elején és azért választottam ezt a témát a dolgozat tárgyául, mivel a globális válság ellenére is növekedést tudott produkálni. Ritka és szokatlan jelenség, hogy egyetlen ország képes szembe menni a régiós trendekkel, akár a közép-európai térségre, akár az Európai Unióra gondolunk. Témánk szempontjából ezért érdemesnek tűnik néhány gondolatot szentelni a válságmodelleknek, a ciklikus fejlődésnek. A 2008 őszén bekövetkezett pénzügyi és világgazdasági válság a médiában továbbá a politikai fórumokon és a lakosság hangulatában is szinte úgy jelentkezett, mintha valamilyen rendkívüli jelenséggel állnánk szemben. Ugyanakkor a szakirodalom és az emberi emlékezet tudatában van annak, hogy csupán egy gazdasági törvényszerűség megnyilvánulásáról van szó. Ennek alátámasztására tekintsünk át néhány elméleti, gazdaságtörténeti megállapítást A ciklikusság elmélete Blahó András szemszögéből Blahó András írja A világgazdaság szerkezeti egyensúlytalansága és első globális válsága című munkájában az alábbiakat: Közismert a nemzetgazdaságok ciklikus mozgása a tökéletlen egyensúly különböző fokozatai között, a tökéletes egyensúly irányába vagy attól távolodva, és fejlődésüknek a dinamikus egyensúlyi állapotok, vagyis felbomló és magasabb szinten újra kialakuló egyensúlyi helyzetek sorozatán át végbemenő folyamata. A ciklusok menetében az egyensúlytalanság elmélyülése válságot idéz elő, amely által viszont nemcsak az egyensúly állhat alacsonyabb szinten helyre, 9 Lengyelország gazdasági helyzete 2009 elején és Stabilizációs és Fejlesztési Terv (2009) In Lengyel gazdaságról, Lengyel Köztársaság Nagykövetsége 129

130 hanem többnyire megteremtődnek a feltételei egy magasabb szintű egyensúlyhoz vezető dinamikának is. 10 Egy másik munkájában a szerző a következőket írja: A sorozatos gazdasági megrázkódtatások most több országot arra késztetnek, hogy gátat vessenek a tőke szabad áramlásának, James Tobin kifejezésével élve, hogy homokot szórjanak a kerekek közé A ciklikusság elmélete Samuelson Nordhaus szemszögéből A fenti nézet némiképpen ellentétes a Samuelson Nordhaus szerzőpárosnak a konjunktúraciklusok kérdésében megfogalmazott álláspontjával, miszerint általános az a felfogás, hogy a ciklusokat kiváltó impulzusok a gazdaságon kívülről erednek - a háborúból vagy a leszerelésből, a politikából vagy olajársokkokból, az arany vagy a pénz beáramlásából, innovációból vagy alapvetően új termékekből. Ezek a sokkok azonban úgy gyűrűznek keresztül azután a gazdaságon, hogy többé-kevésbé szabályos, a cikluselemzők által azonosítható mozgásokat idéznek elő. A szerzők ezt a külső-belső gépezetet egy hintához hasonlítják. Kiszámíthatatlan, hogy a benne ülő gyerek meglöki, vagy pedig nyugton marad; olyan ez, mint a rendhagyó háborúk vagy az innovációk, amelyek meglökik a gazdaságot Hipotézisek a sikeres lengyel válságkezeléssel kapcsolatban Elsődleges feltételezésem, hogy Lengyelország jelenlegi kedvező gazdasági fejlődésének hátterében elsősorban a lengyel kormány gyors, egyértelmű és adekvát gazdaságpolitikája áll. A lengyel kormány bátran felvállalt néhány népszerűtlen intézkedést is (a hajógyárak támogatásának leállítása), de mindenekelőtt a belső fogyasztás fenntartása és ösztönzése volt a cél Blahó András (2002) A világgazdaság szerkezeti egyensúlytalansága és első globális válsága In Világgazdaságtan, 2. kötet, Aula Kiadó, 143. p. Blahó András (2002) A világgazdaság szerkezeti egyensúlytalansága és első globális válsága, Világgazdaságtan, 2. kötet, Aula Kiadó, 150. p. Samuelson, Paul A. / Nordhaus, William D. (1992) Konjunktúraciklusok In Közgazdaságtan I., Aula Kiadó, 289. p. 130

131 Másodlagos feltételezésem, hogy jelentős szerepük van a korábban megkezdett, a válságtól független gazdasági folyamatoknak is, illetve néhány egyszeri hatásnak, mint például a 2012-es futball Európa-bajnokságra történő felkészülés. Harmadsorban az a hipotézisem, hogy a mostani mintagyerek, Lengyelország nem pihenhet a babérjain, hanem nagyon sokat kell tennie azért, hogy egyensúlyban tartsa az ország pénzügyi mérlegét, gyorsítsa a privatizációt, és megoldja az ország biztonságos energiaellátását. 6. A lengyel gazdaságpolitika jellemzése az állampolgári közérzet és az objektív körülmények viszonya 6.1. Szubjektív lakossági vélemények a lengyelországi gazdaságpolitikáról Kihasználva a lehetőséget, hogy rendelkezem lengyelországi családi kapcsolatokkal és ismerősökkel, kísérletképpen összeállítottam és 2010 nyarán elektronikus úton eljuttattam 30 címre egy kérdőívet, amellyel finomítani próbáltam az anyaggyűjtés irányát, illetve megalapozottabbá tenni a következtetések levonását. A kiküldött levelekre 15 értékelhető választ kaptam, amelyeket ebben a fejezetben a válaszadók személyes adatai nélkül foglalok össze. Saját anyagi, időbeli és módszertani korlátaim miatt nem volt célom egy valódi, átfogó, reprezentatív közvélemény-kutatás lebonyolítása, viszont a terveim között szerepel a lengyel gazdaság fejlődésének követése, és a leendő munkahelyem megválasztásában is szeretném hasznosítani a lengyel gazdaságról szerzett viszonylag friss és részletes ismereteimet. Ezt a szerény felmérést csupán kiegészítő jellegű eszköznek tekintem a vonatkozó szakirodalom és az egyéb elsődleges, illetve másodlagos források mellett, ugyanakkor véleményem szerint egyes ismétlődő válaszok, egyes közös tanulságok alkalmasak arra, hogy árnyaltabbá tegyék a dolgozat megállapításait. Az eredeti kérdőíveket magyar fordításban a függelékben teljes terjedelmükben közlöm. 131

132 A kérdőív tartalma A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: nyilvánvalóan befolyásolja a válaszadók kompetenciáját a társadalmi helyzetük, a munka világában elfoglalt helyük. Életkor: sávosan kértem az adatok megjelölését (18 30 év, év, 51 év felett), feltételezve, hogy az egyes korcsoportoknál tapasztalhatóak lesznek azonos vagy tipikus reakciók. Lakóhely: falu, kisváros, nagyváros szintén jelentőséget tulajdonítottam annak a körülménynek, hogy a válaszadó milyen infrastrukturális és szociális közegben éli át a gazdaságpolitika érvényesülését. Az összesen tizenöt válaszadóból életkor alapján öt év közötti, hét év közötti és három 51 év feletti volt. A lakóhely szerinti megoszlás a következő: 9 nagyvárosi, 5 kisvárosi lakos és 1 faluban élő szerepelt a válaszadók között. B) A szakmai kérdések ismertetése és a válaszok értékelése 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? A válaszadók egy vidéki gazdálkodó kivételével mind igennel válaszoltak. Tapasztalják, érzékelik az infrastrukturális fejlesztéseket mind az országos, központi, mind pedig a helyi, önkormányzati beruházások tekintetében. Spontán válaszként megemlítik a közelgő labdarúgó Európa-bajnokságot is. Mind szociális, mind gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési szempontból fontosnak tartják, hogy a lengyel kormány egy lakásépítési programot indított Lakjon minden család a sajátjában elnevezéssel, együttműködésben a bankokkal. A közlekedési fejlesztések mellett jelentősnek tartják a kulturális jellegű állami beruházásokat azzal összefüggésben, hogy Wroclaw 2016-ra meg fogja pályázni az Európa kulturális fővárosa címet. Természetesen nem minden fenékig tejfel Lengyelországban sem. Ahogy egy fiatal, gyes-en lévő nő írja: Épülnek dolgok, de problémákkal. Szerencsére a mi környékünkön már elkészült az autópálya, ezért túlságosan nem izgulok 132

133 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? A gazdaságpolitikával kapcsolatban jellemző az a vállalkozói vélemény, hogy a hivatalos lengyel politika elsősorban európai, azaz nyugat-európai, de szintén fontos a Kelettel, a volt Szovjetunió utódállamaival való együttműködés. Mindez tükröződik a gazdaságban is. Sikerült mérsékelni a válság hatásait, de még mindig folyik a küzdelem a növekedési trendek fenntartásáért, az ehhez szükséges minél jobb feltételek megteremtéséért. Szintén elismerést érdemel a válaszadók szerint a külföldi cégek itteni beruházásait ösztönző intézkedéscsomag. A válaszadók főleg a vállalkozók úgy látják, hogy nem csökkent érezhetően a bürokrácia, és gondot jelent az is, hogy a jogszabályok túlságosan gyakran változnak, nem eléggé kiszámíthatóak. Ez vonatkozik az adókra és a különböző járulékokra is, amelyek pedig a gazdasági tevékenység szempontjából meghatározó jelentőségűek. Sajnos, még mindig gyerekcipőben jár a jogrend Lengyelországban. Sok jogszabály ellentmond egymásnak, vagy lehetőség van a különböző értelmezésükre. Az előírások nem precízek, és nem egyértelműek. Bürokrácia mindig is volt, de papírok nélkül nem nagyon lehet bármit is igazolni vagy bizonyítani. Időnként rosszul viszik be az adatokat a számítógépes rendszerbe, ezért mindig tanácsos inkább több, mint kevesebb papírt magunkkal vinni. A fiatalok, az egyetemi-főiskolai hallgatók optimistábbak. Amint egyikük írja: Szerintem az új jogszabályok elősegítik a bürokrácia csökkentését. Meg lehet említeni a csoportos kereset (közös jogi fellépés) lehetőségét például az árvíz utáni kártérítés ügyében. A korábbi 18 oldalas beadvány helyett most csupán egy 3 oldalas kérdőívet kell kitölteni. A vállalkozók is elismerik, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá vált a cégalapítás, bár többen úgy vélik, hogy amióta beléptünk az Európai Unióba, azóta több a bürokrácia. A vállalkozók, a köztisztviselők és a diákok elismeréssel szólnak az elektronikus ügyintézés térnyeréséről, vagyis arról, hogy egyre nagyobb szerepet játszik az internet az adóhivatalokban és a társadalombiztosítási ügyintézésben. Az egyszerű állampolgár gondolkodására lehet jellemző a következő vélemény: Az átlagember szempontjából nem csökkent. Lehet, hogy a nagy halaknak könnyebb az életük, de nekik mindig is jó volt. 133

134 A válaszadók általában úgy látják, hogy a lengyel kormánynak nagyon nehéz időszakban kellett vezetnie az országot: gazdasági világválság, természeti katasztrófák közepette. Ilyen körülmények között nem nagyon lehet véghezvinni azokat a radikális reformokat, amelyekről olyan sokszor beszéltek. A kormány nem engedett a deficit növelésére irányuló nyomásnak, és végül is a megszorító intézkedések meghozták a kívánt eredményt. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? A válaszadók véleményt nyilvánítottak mind a lakáscélú hitelekkel, mind a rövid lejáratú áruhitelekkel, mind pedig a fejlesztési célú hitelekkel kapcsolatban. Ebben a kérdésben a viszonylag kisszámú minta rendkívül megosztott volt, és teljesen ellentétes vélemények fogalmazódtak meg. Ennek a heterogén válaszhalmaznak a hátterében feltehetően a válaszadók és környezetük megannyi sajátossága, a hitelbírálat részleteinek, a hitelfelvétel céljának és még sok egyéb részletnek a különbsége rejlik. Egy főiskolás válaszadó szerint néhány hónapja megfigyelhető, hogy a szigorú feltételek enyhülnek. Az átlag állampolgárnak egyre könnyebb lesz hitelt vagy kölcsönt felvennie, bár az amerikai pénzügyi válság megtanította a lengyel kormányt, hogy ellenőrizni kell a bankszektort, és védekezni kell a túlzott eladósodás ellen. Ezzel szemben áll egy kismama személyes tapasztalata, aki szerint igen, nehezebb lett. Mi szerencsére még 2009 végén kaptunk lakáshitelt. Az volt az utolsó pillanat a válság előtt. A tapasztaltabb vállalkozók általánosabb összefüggéseket tudnak megfogalmazni: Érzékelhető, hogy a pénzpiacon készpénzhiány van. Emiatt az ügyfeleknek nehezebb hitelhez jutniuk, ami hatással van az egyéb gazdasági tevékenységekre, például az építőiparra. Egy másik üzletember szerint: Az egyes hitelfelvevők felől nézve nehezebb pénzhez jutni, de a nehézség nem egyformán jelentkezik. Az országban a bankok irányában szigorú pénzügyi politika érvényesül, és a kormány nem engedi meg, hogy a bankok olyan helyzetbe kerüljenek, mint például Amerikában. A bankok óvatosabbak lettek; növelték a saját erő arányát, általánossá vált a hitelfedezeti biztosítás, és az egyedülálló személyeknek nagyon nehéz (szinte lehetetlen) hitelhez jutniuk. Az egyetlen terület, amely jobban kezdett prosperálni, az a kis összegű, szabad 134

135 felhasználású készpénz-kölcsönök nyújtása. A vállalati hitelek terén erős a konkurenciaharc a bankok között, és a bankok próbálnak direktebb eszközökkel új ügyfeleket szerezni. Az építőipar megérezte annak a hatását, hogy a bankok óvatosabban adnak lakáshiteleket, vagyis az ügyfeleknek nehezebb pénzhez jutniuk az építkezéshez. Mivel az építőiparban általános probléma a vállalkozók likviditása, ezért a bankok 2010 első felében új termékekkel jöttek ki. Egy nyugdíjas értelmiségi különbséget tesz a külföldi érdekeltségű és a lengyel bankok között: A külföldi bankok sok tőkét kivontak, és máshol foldozták be vele a lyukakat, de a lengyel bankokkal nincs probléma. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? A főiskolások és a vállalkozók tájékozottnak tűntek, és pozitív képet festettek az EUtámogatások helyzetéről. Amint egy nagyvárosi főiskolás írja: A nővéremnek saját cége van, és innen tudom, hogy például az Unió nagyon támogatja a fiatal vállalkozókat, elsősorban az induló vállalkozásokat. Lengyelország egyre nagyobb mértékben használja ki az európai uniós támogatások adta lehetőségeket, amiben szerepe van a megfelelő állami tájékoztatásnak is. Sok közösségi reklám, sok rádióműsor szól arról, hogyan lehet uniós támogatásokhoz hozzájutni. A Wroclawi Műszaki Főiskolán, ahol tanulok, tapasztalom, hogy az intézmények kihasználják a pénzügyi támogatásokat, és ennek köszönhetően gyorsabban fejlődnek (új épületek, tanteremkorszerűsítés stb.). Az oktatási intézmények láthatóan élen járnak az uniós támogatások felhasználásában. Egy pénzügyi területen dolgozó oktató szerint Az iskolánkban jelenleg is fut négy nagy kutatási projekt az EU támogatásával. Tavaly befejeztünk 3 projektet, és most pályázunk két új témában. A projektköltségeket 100%-ban az Európai Unió fedezi: a fizetéseket, az irodaszereket, a szükséges eszközöket stb. Érdekes módon még egy tapasztalt vállalkozó is az oktatás területére hivatkozik: Vállalkozóként nem veszek igénybe támogatást, mivel 2004 elején hoztam létre a vállalkozásomat, és akkor még nem voltak ilyenek. Jelenleg viszont az tart vissza, hogy nagy a bürokrácia a támogatásokkal kapcsolatban, túl sok a kivétel, a követelmény és a korlátozás, és túl nagy az ügyintézők tudatlansága. Az egyetlen támogatás, amelyért 135

136 folyamodtam, az egy posztgraduális képzés volt a számvitel, a vállalatirányítás és az EUtámogatások témájában, amiért az EU-nak köszönhetően csak a tandíj 25%-át kellett nekem fizetnem. A közvetlen környezetemben természetesen ismerek ilyen példákat. A szomszédban egy cég a szálloda környezetvédelmi korszerűsítéséhez kért támogatást. Mi terveztük nekik az új környezetbarát kazánt. Egy kisvárosi értelmiségi kívülről nézi ezt a témát: Látom a sok hirdetést, táblát, hogy épült az Európai Unió és a lengyel kormány támogatásával. Főleg a sok új autópályát mutatják a tévében. Mások is érzékelik, hogy települések, közösségek is kapnak támogatást, nemcsak a vállalkozások és az iskolák. A válaszadók közül ugyanakkor többen képzett, művelt városi emberek is úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnak példákat, nem találkoztak uniós támogatásokkal. Ez a jelenség (még akkor is, ha nem tekinthetjük tömegesnek) talán nem válik dicséretére az EU-támogatások felhasználásáról szóló népszerűsítési és felvilágosítási tevékenységnek Lengyelországban. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Ezzel a kérdéssel elsősorban a szomszédos országokkal való kereskedelmi-gazdasági kapcsolatoknak a közgondolkodásban gyökerező pozitív vagy negatív feltételrendszerét szerettem volna megjeleníteni. A reakciók eléggé vegyesek, és többségükben visszafogottak, pragmatikusak. Néhány válaszadó elmegy odáig, hogy a történelmi múltnak a felszínen tartásához csupán egy szűk politikai elitnek fűződik érdeke. Egy kismama szerint A történelmi múlt csak egy ürügy a politikusoknak arra, hogy ne kelljen dolgozniuk. Hasonló értelmű, de árnyaltabb megfogalmazást használ egy kisvállalkozó: A jelenlegi elit számára, a politikusok számára a múlt felemlegetése sokszor háttérbe szorítja a valódi megoldandó problémákat. A józan ész jobb kiindulópont a közös üzleteléshez a szomszédokkal, mintsem a történelem felemlegetése. A jövő reménysége jelenik meg ezzel szemben egy főiskolás szavaiban: Én úgy gondolom, hogy a II. világháború miatt az átlag lengyel nem szereti a németeket. Sok lengyel még azokat a németeket is vádolja, akik nem is éltek még abba az időben, és 136

137 semmiről sem tehetnek. Szerencsére azonban a megemlékezések kapcsán az egykori ellenfelek állami vezetői rendszeresen találkoznak az ünnepségeken, és elsősorban a jelen kor problémáiról tárgyalnak, ami elősegíti egy kedvező külpolitika kialakítását. A lengyel német viszony régi sebeinek ellenpólusa egy kisvárosi tanárnő szavaival: Nem vagyok szakértő, de nagyon szeretjük az angolokat, franciákat, amerikaiakat, amiért segítettek minket a háborúban. Szeretjük a magyarokat is. Talán könnyebb olyanokkal kereskedni, akiket szeretünk, és akikben megbízunk. A lengyel orosz viszonynak külön aktualitást kölcsönzött a szmolenszki repülőgépszerencsétlenség, amely a katyni tömegmészárlás megemlékezésére utazó lengyel köztársasági elnökkel történt. Ennek kapcsán a kérdőíven így nyilatkozik egy egyetemi hallgató: A legutóbbi szmolenszki tragédia, amely akkor történt, amikor az államfő és felesége, továbbá tábornokok és miniszterek utaztak repülőgéppel a katyni évfordulóval kapcsolatos ünnepségekre, jelentős mértékben kihatott a lengyel orosz kapcsolatok javulására és az oroszok hajlandóságára, hogy feltárják a tényeket mind a katyni mészárlásokkal, mind pedig a szmolenszki tragédiával kapcsolatban. Egy oktató véleménye talán szép zárszó lehet ehhez a fejezethez: Azt gondolom, hogy nem szabad elfelejteni a múltat, de a gazdaságpolitikában a jövőbe kell nézni, és úgy kell kormányozni, hogy az ország biztonságban tudja magát, legyen fejlődési potenciálja, és konfliktusok nélkül együtt tudjon működni más országokkal. Nem szabad megengedni az olyan kölcsönös zsarolást, mint például a gázvezeték elzárása. Természetesen a lengyel gazdaság sem mentes a negatívumoktól és a szociális feszültségektől. 137

138 6.2. A politikai folyamatok szerepe a lengyel gazdaságpolitikában Jóllehet Lengyelországban hasonlóan a világ legtöbb országához hatalmi és politikai viták zajlanak napi kérdésekben, ezzel együtt úgy tűnik, hogy a gazdaságpolitika lényegi kérdéseiben minden politikai erő egyetért. Ilyen szempontból nem okozott törést sem a miniszterelnök és a miniszterek, sem pedig a viszonylag nagy hatalommal rendelkező köztársasági elnök személyében bekövetkezett változás a tárgyalt időszakban. Európában talán még Németországra jellemző ez a helyzet, ahol a politikai pártok kormányzati ciklusokon keresztül képesek folytatni a megkezdett programokat, illetve jelentős kérdésekben az ellenzék is felsorakozik a kormány gazdaságélénkítő intézkedései mögé. A 2010-es év belpolitikai eseményei között nagy figyelmet kapott a lengyel köztársasági elnök, Lech Kaczynski tragikus balesete Oroszországban. A gép utasaival együtt a lengyel elnök is életét vesztette. A gépen tartózkodott a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, továbbá Slawomir Skrzypek, a lengyel jegybank elnöke és Andrzej Kremer külügyminiszter-helyettes is A Stabilizációs és Fejlesztési Terv legfontosabb elemei Annak ellenére, hogy a gazdasági válság csekélyebb mértékben érintette a lengyel gazdaságot (a térség többi országához képest), a kormány a válság hatásainak enyhítése érdekében elfogadta a Stabilizációs és Fejlesztési Tervet". A program főbb elemeit a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége által kiadott szakmai anyag mentén az alábbiakban foglalom össze: 1. A teleinformatikai infrastruktúrába történő, EU-pénzforrásokból fizetett beruházások növelésére irányuló tevékenységeket meggyorsították. 2. A lakosság bankbetéteinek kifizetését biztosító garancia küszöbértékét 50 ezer euróra emelték, ami a lakosság biztonságérzetét hivatott növelni. 3. A kutatási munkák költségeinek adóköltségként való elszámolását lehetővé tették (véleményem szerint ez a K+F fellendülésének kedvez). 4. Az új cégek számára, valamint a kis- és középvállalatoknak magasabb beruházási kedvezményt vezettek be (a vállalkozási hajlandóság növelése és a hazai vállalatok pozíciójának megerősítése érdekében). 138

139 5. Az úgynevezett Államkincstári Garancia és Kezességi Limitet 40 milliárd zlotyra (kb. 10 milliárd euró) emelték meg, ami körülbelül tízmilliárd eurós (!) limitnek felel meg. Ez a mozzanat az állami költségvetés kiegyensúlyozásának kedvez. 6. A fenntartható fejlődés jegyében a megújuló energiaforrásokba való befektetések támogatási programját ( között minimum 1,5 milliárd zloty kiadását irányozza elő nagy ökológiai beruházások építésére és korszerűsítésére) elfogadták. 7. Elfogadták azokat az előírásokat, amelyek lehetővé teszik előlegek kifizetését minden EU-támogatás igénybevételére jelentkezőnek (a vállalkozóknak is). Ez meggyorsítja a beruházások megvalósításának ütemét. 8. A kedvezményezettek beadványainak felülvizsgálata és a projektek elszámolása lerövidül, illetve egységessé válik (ezáltal csökken a projekteket benyújtók részére a pénzeszközök költségvetésből történő kifizetése és azok Európai Bizottságtól való visszatérítése közötti időtartam). 9. Bevezették a programok közötti versenyt. A leggyorsabban és leghatékonyabban megvalósítottak számíthatnak kiegészítő pénzeszközökre (ennek szintje meghaladja az 1,3 milliárd eurót). 10. A környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok módosítási folyamata véget ért. Elfogadták A környezetre vonatkozó információk hozzáférhetőségéről és annak védelméről, valamint a környezetvédelemben és a környezetre való hatások értékelésében a társadalom részvételéről" szóló törvényt (az adminisztráció egyszerűbbé válik). 11. Ezidáig a jövedelmet hozó projektek gyakran nem kaphatták meg a teljes uniós finanszírozást. Ezt a mechanizmust jelenleg nem kötelesek alkalmazni azok a kedvezményezettek, amelyek egy millió eurót meg nem haladó értékű beruházásokat szándékoznak megvalósítani. Ez alól a kötelezettség alól mentesülnek az Európai Társadalmi Alapból származó eszközökből támogatást igénylő kedvezményezettek (a teljes támogatást a projektek értékének lehető legnagyobb hányadára [max. 85%] megkapják). 12. A Közbeszerzési Törvény is változott (az eljárások további rugalmasabbá tétele érdekében). 139

140 Ezzel egyidejűleg a vállalkozásfejlesztési csomag" keretében forradalmi változásokat hozott a Gazdasági Tevékenység szabadságáról és a Társaságokról szóló törvény, amely egyszerűbbé teszi a társaságok alapítását, illetve nagymértékben mérsékli ennek a folyamatnak a költségeit. Lengyelország továbbra is viszonylag jó hírekkel szolgál februárjában 7,5%-kal több új gépkocsit értékesítettek az országban, mint 2007 februárjában szemben a magyarországi 46,4%-os csökkenéssel az autópiac területén. Az a tény, hogy csak Lengyelországban annyi autót értékesítettek, mint Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában együttvéve, mutatja mind a lengyel lakosság hozzáállását, mind a gazdaság növekedésének mértékét. Ezeken túl a külföldi beruházásoknak valamint a folyamatosan növekvő exportigényeknek is köszönhető a gazdasági fejlődés. A Varsói Értéktőzsde vált Közép-Kelet-Európa legnagyobb tőzsdéjévé. Sőt, 2009-ben a varsói tőzsde színpadára a NewConnect piaccal bezárólag 94 társaság került bevezetésre Szabályok az államadósságra A lengyel államháztartási egyensúlyt segíti egy nagyon sajátos és hatásos alkotmányos eszköz. 1. Amennyiben az államadósság a GDP 50 és 55%-a között van, a költségvetés deficitje a következő évben az aktuális évit nem haladhatja meg. 2. Ha az államadósság a GDP 55 és 60%-a között van, egy olyan költségvetési ajánlást szükséges elfogadni, mellyel elérhető, hogy az államadósság-ráta az aktuális évet követően stagnáljon, vagy csökkenjen. 3. Amennyiben az államadósság a GDP 60%-át meghaladja, a kormány a következő évben nem igényelhet, és nem vehet fel a refinanszírozáson felül hitelt, az államháztartást egyensúlyi vagy többletes szintre kell hozni Lengyelország gazdasági helyzete 2009 elején és Stabilizációs és Fejlesztési Terv (2009) In Lengyel gazdaságról Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kircsi András (2010) Mit tudnak a lengyelek? In Index Gazdaság Online, szeptember

141 : a lengyel gazdaságot is eléri a válság? 2009 nyarán feljavított privatizációs tervet fogadott el a lengyel kormány (négy vezető lengyel nagyvállalat részbeni privatizációjáról). A terv többek között a KGHM rézbányászati vállalat 10 százalékáig terjedő részének, a Lotos olajfinomító-csoport 13 százalékának, illetve egy vezető lengyel közszolgáltató, a PGE közelebbről meg nem határozott részének privatizálását tartalmazta. A kormány az ellenőrző részvénycsomagot meg akarja tartani a négy cégben. Az államkincstár a magánosításból 36 milliárd zloty bevételt vár. A KGHM 42 százalékos állami része bármely hányadának privatizációja ellen sztrájkot tartottak a munkavállalók. Európa 2. rézipari csoportjában az állami rész teljes eladása is felvetődött korábban, de ezt a kormányfő elutasította elejére némileg kifulladt a lengyel gazdaság versenyelőnye. A parlament elé terjesztett, háromoldalú bizottságban (kormány munkaadók munkavállalói szervezetek) megtárgyalt válságellenes intézkedések tervezetét jóváhagyta Donald Tusk miniszterelnök kormánya. A legnagyobb áldozatot és nehézséget a munkavállalóktól a munkaidő rugalmas alkalmazásának elfogadása jelenti. Annak érdekében, hogy megmentsék a megszűnéssel fenyegetett munkahelyeket, létrehozták a részleges fizetés intézményét (de csak abban az esetben, ha a kormány és a tulajdonosok is úgy vélik, azokat érdemes megtartani a válság végéig is). Ebben az esetben a leállított gyárakban, üzemekben a mérsékelt fizetést fele arányban fizették a tulajdonosok és a kormány. A rendszer előnye: a kormányoknak nem kell finanszírozniuk munkanélküli segélyt, a kormányzati költségvetést csak fele arányban terheli, illetve ha csekély mértékben is, de adóbevételt termel. Az ország gazdasági kilátásai 2010 eleje óta érezhetően romlottak, s bár a belső fogyasztás itt nagyobb mértékben mérsékli a globális válság különböző hatásait, mint a többi térségbeli országban, a gazdasági növekedés lassulása így is jelentős Privatizál a lengyel kormány (2009) In Origo üzleti negyed, augusztus 11. Válságkezelő csomagok sora a régiónkban (2009) In Index Gazdaság Online, április

142 Lengyelország főbb gazdasági mutatói A lengyel gazdaságpolitika jellemzése szempontjából hasznosnak látom, hogy röviden ismertessek néhány fontosabb adatot az ITD Hungary forrásai alapján Lengyelország és a lengyel gazdaság nagyságrendjének és általános helyzetének érzékeltetésére. Mértékegység GDP (folyó áron) Mrd EUR 311,0 362,4 310,1 GDP változás (reál) % 6,8 5,0 1,7 Egy főre jutó GDP (PPS) EUR/fő Infláció (fogyasztói árindex) % 2,6 4,2 4,0 Munkanélküliségi ráta % 9,6 7,1 8,2 Költségvetés egyenlege GDP %-a -1,9-3,7-7,1 Államadósság (év végi) GDP %-a 45,0 47,2 51,0 Folyó fizetési mérleg egyenlege GDP %-a -4,7-5,1-1,6 Árfolyam (éves átlag) Zloty/EUR 3,784 3,512 4,328 Lengyelország fő gazdasági mutatói 17 A lengyel gazdaság 2009-ben a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság ellenére, az EU-tagállamok közül egyedüliként, pozitív (1,7%-os) GDP-növekedést ért el. A recesszió elkerülésének okai: a makrogazdasági helyzet stabilitása, a viszonylag zárt lengyel gazdaság (az export a GDP 32%-a volt 2009-ben), a lengyel valuta leértékelődése, illetve a lengyel kormány megfelelő intézkedései. Az okok közé sorolható még, hogy a lengyel gazdaságban kisebb arányt és súlyt jelentenek az autóipari és az építőipari ágazatok, illetve a pénzügyi szolgáltatások (ezek a leginkább érintett területek negatív értelemben válság idején). Ebből következik, hogy kevesebb vállalat ment csődbe az EU többi tagországához képest. 17 Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország, Letöltés ideje: május

143 A rugalmas bérrendezési mechanizmus a munkanélküliség emelkedését nagymértékben enyhítette. Mindezek ellenére a munkanélküliségi ráta a 2008-as 9,5%- hoz képest 2009-re 11,9%-ra nőtt. A költségvetési hiány (GDP arányos) 2009-ben a válságkezelő intézkedések (adócsökkentések és állami beruházások növelése), illetve a munkanélküli-ellátási kiadások emelkedése következtében 7,1%-ra emelkedett a 2008-as 3,7%-hoz képest ben az államadósság a GDP 51 %-ára emelkedett. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2011-ben elérheti a 60%-ot is A lengyel állami beruházások szerepe, különös tekintettel a labdarúgó Európa-bajnokságra és a közlekedési-infrastrukturális létesítményekre Amikor az állami beruházások munkahelyteremtő szerepéről esik szó, a közvélemény általában az amerikai New Dealre és a háború előtti Németország autópálya-építéseire gondol. Ennek a témának előkelő helye van nemcsak a gazdaságtörténetben, hanem a közgazdasági elméletekben is. Samuelson és Nordhaus erről a következőket írják: 1. A közgazdászok évszázadok óta tisztában vannak a költségvetési politika allokációs szerepével. A kormányzat saját bevételeivel és kiadásaival határozza meg a nemzeti kibocsátás elosztását a közösségi és magánfogyasztás között. (És azt is, hogy a közterheket milyen arányban viselje a lakosság egy-egy csoportja). 2. Egy további meglepő körülmény, hogy a kormányzati költségvetés nagy hatást gyakorol a foglalkoztatások, a kibocsátások és az árak rövidtávú mozgásaira is. A költségvetési politika erőteljes befolyása a gazdasági tevékenységre a makrogazdasági politika keynesi irányzatához vezetett. E felismerés aktívan felhasználja a kormányzat eszközeit a periodikus kilengések enyhítésére. 18 Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok (2009) In ITD Hungary, Országinformációk 143

144 James Tobin szerint: 1. Keynes a makrogazdasági politika eszközeit egyértelműen reálgazdasági célok elérésére használja. Ezen belül is elsősorban a teljes foglalkoztatásra és a nemzeti reáljövedelem növelésére. 2. A keynesi keresletszabályozás aktivista természetű. 3. A keynesi közgazdászok a fiskális és monetáris politika összehangolt alkalmazásával szeretnék megvalósítani a makrogazdasági célkitűzéseket. 19 Számomra úgy tűnik, hogy a lengyelországi gazdaságpolitika ezt az iskolát képviseli a gyakorlatban. Ez magyarázza, hogy a lengyel kormány proaktív módon, a költségvetés eszközeit felhasználva, a belső kereslet élénkítésével próbálja ellensúlyozni a válság külső negatív hatásait. Lengyelországban a jövedelem- és munkahelyteremtő beruházások forrása nemcsak a lengyel állami költségvetés, hanem szerencsés módon nagyon nagy az érdeklődés a külföldi beruházók részéről is a foreign direct investments területén. A külföldi beruházók tábora még mindig egyre nő, a Különleges Gazdasági Övezetek miatt, amelyek különleges adómegoldásokkal, fejlett infrastruktúrával és képzett munkaerővel bírnak. A listára olyan nagyobb cégek nevei szorultak, mint a Honda, az Unilever, a Euros, az Ikea, a Goodrich, az Indesit, a Dell, az Autogrill, az UPM Raflatac, vagy az LM Glasfiber (természetesen ez csak néhány jelentősebb példa). A legtöbb európai pénzeszköz kedvezményezettje Lengyelország; ennek köszönhetően a világpiaci válságtól függetlenül rendkívüli infrastrukturális beruházási növekedésre tehet szert. Az említett beruházások fenntartják a virágzást az építőiparban. A gazdaságpolitika prioritásai a évben a háttérágazat építése és az uniós alapok kihasználása. A 2010-es évben a magánszektor beruházásainak csökkenése várható. Éppen ezért kulcsszerepet kapnak az infrastrukturális beruházások. Ezek finanszírozása az uniós szubvenciókkal megtámogatott közpénzekből történik. Lengyelországban számtalan nagyobb beruházás éppen most kezdődik el. A dekonjunktúra pozitív elemei közé sorolandó, hogy az uniós pénzek most többet érnek, ebből következik, hogy több 19 Samuelson, Paul A. / Nordhaus, William D. (2003) Költségvetési politika a multiplikátormodellben In Kögazdaságtan, KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, p. 144

145 projekt fog megvalósulni. Tudni kell ugyanakkor, hogy Lengyelországban az elmúlt év végére a tendereket nézve jelentősen leestek az árak (30%). A Országos Közút és Autópálya Igazgatóság 2010-ben 62 versenytárgyalást ír ki, 29 milliárd zloty értékben, valamint beindítja a évi 20 milliárdos (zloty) projekteket is ben 235 km autóút, valamint 217 km autópálya épült re pedig további 640 kilóméter autópálya építését tervezik. Az elképzelések szerint egyes vasúti hálózatok korszerűsítését is elvégzik. (Ezek kulcsfontosságú pontjai a vasútnak, az E-30 vonalon, amely nyugatról indulva Alsó-Szilézián, Felső Szilézián keresztül köti össze Sziléziát és Kis-Lengyelországot az ukrajnai határig, valamint az E-65 vonalon, Gdańskból Katowicéig, Varsón keresztül.) A repülőterek 750 millió zloty befektetését tervezik (pl.: többszintes parkoló építése, vagy egy, a kifutóhoz vezető új bekötőpálya lefektetése ). Ebből legtöbbet 250 millió zlotyt a varsói Okęcie használ fel. Megépül (részben egy 2 kilométeres alagútban) az Okęcie repülőtér vasútvonala (Varsó). A fejlesztések mellett szóljon, hogy 2008-ban a lengyel repülőterek több mint 20,6 millió utast szolgáltak ki, ami növekvő tendenciára (8%) utal. A repterek mellett a hat labdarúgó stadion megépítésére és/vagy korszerűsítésére több mint 4 milliárd zlotyt szánnak. Itt rendezik majd az Európa-bajnokságokat. Idén a legjelentősebb pénzösszeget egyértelműen a Varsói Nemzeti Stadion építése emésztette/emészti fel. Ez decemberig durván 380 millió zlotyra rúg. 21 Gdańskban a földmunkák és a meliorációs munkák 100 millió zlotyba kerülnek. Poznanban ugyanezekre több mint 250 millió, Chorzówban pedig 110 millió zloty kiadását tervezik. Csak Varsó egyedül a legnagyobb és leggazdagabb lengyel város nagyjából 200 milliárd forintot ruház be az infrastruktúrába. Építik a második metróvonal középső szakaszát. A város belső körgyűrűjét bővítik azzal, hogy további két és háromszintes közúti csomópontokat hoznak létre. Jelenleg is bővül a város második szennyvíztisztítója a Visztula alatt futó gyűjtőcsatornával együtt. Mindezeken túlmenően megindult Varsó külső körgyűrűje első szakaszának építése, a további szakaszokra pedig már kiírták a versenytárgyalásokat, egyes tárgyalások már jelenleg is folynak. 22 A téma magyar szakértői, Bartha Attila és Wisniewski Anna megállapították a lengyel beruházások helyzetével kapcsolatban, hogy a lengyel gazdaság fellendülésében szerepet játszott a leértékelődött zloty is (az exportnak és a hazai termelő ágazatoknak kedvezve). A korábbi években Lengyelország mind a beruházási, mind a foglalkoztatási ráta Strategiczne polozenie (2010) In Polska Agencia Informacji CIA adatok (2010) In CIA The World Factbook Lengyelország gazdasági helyzete 2009 elején és Stabilizációs és Fejlesztési Terv (2009) In Lengyel gazdaságról Lengyel Köztársaság Nagykövetsége 145

146 szempontjából alacsony szinten produkált a térség többi országához képest. Mára ez az arány megváltozott: 2004-ben még a magyar szint alatt mozgott (55,3%), mára pedig a 60%-os érték felé közelít. Eközben hazánkban ez a szám évek óta stagnál. A lengyel növekedés a beruházási projektekre fókuszált, ami főképp az Európai Uniós pénzek megfogásában és a 2012-es európai futball-bajnokságra való felkészülésben testesült meg. Ez utóbbi még folyamatban van. Az országban jellemzőek a nagyméretű beruházások, az autópálya- és stadion-építések, a környezetvédelmi fejlesztések és hídépítések egyaránt. Mi sem demonstrálja jobban a beruházási hévet annál, mint amikor egyszerre hat hidat építettek a Visztulán. 23 A 2010-es dél-afrikai futball-vb iránti érdeklődés ismét megmutatta, hogy a labdarúgás közügy, a labdarúgás mindenkit érdekel, és lengyel barátaink most megmutatják, hogyan lehet a labdarúgás a gazdasági válság egyik ellenszere. A téma jelentősége miatt a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságra való felkészülést és a sikeres pályázat előzményeit az alábbiakban részletesen ismertetem. A 2012-ben megrendezésre kerülő (14.) labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogára tíz ország jelentkezett ben az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség) jóváhagyó bizottsága leszűkítette a pályázatok számát háromra: Olaszországra, Horvátországra és a közösen pályázó Lengyelországra és Ukrajnára. A győztes Cardiffben került kihirdetésre: a labdarúgó Európa-bajnokságot Lengyelország és Ukrajna közösen rendezi meg június 8. és július 1. között. Lengyelország és Ukrajna is négy-négy városban ad színhelyet a mérkőzéseknek (Lengyelország: Varsó, Gdansk, Poznan, Wroclaw; Ukrajna: Kijev, Harkov, Doneck és Lviv). A selejtezőkön 51 ország válogatottja küzd meg azért, hogy az EB-re továbbjutó 14 csapat egyike legyen. A döntőben a két rendező ország is csatlakozik (összesen 16 csapat fog részt venni az EB-mérkőzéseken). A nyitómérkőzést Varsóban, a döntőt Kijevben rendezik. A lengyel ukrán szervezők nem sokkal a rendezési jog elnyerése után jelentős elmaradásban voltak a pályázatban meghatározott célkitűzéseikhez képest. A stadionok csak jelentős késéssel készülnek el. jelentette be 2007 nyarán a lengyel sportügyi miniszter. Az UEFA pedig nem tartotta elég kielégítőnek a kijevi olimpiai stadion átépítését, így 2008 januárjában felszólította a társrendezőket a beruházások meggyorsítására. A helyzet ennek ellenére sem javult, ezért a 2008-as EB napjaiban az 23 Kircsi András (2010) Mit tudnak a lengyelek? In Index Gazdaság Online, szeptember

147 UEFA újabb kísérletet tett: visszavonta a rendezési jogokat és átruházta egy másik szövetségre. Felmerült az az elképzelés is, miszerint a lengyelek önként lemondanának a rendezési jogról, és az összecsapás helyszíne Skóciára vagy Spanyolországra módosulna. A 2012-es labdarúgó EB emblémáját Kijevben mutatták be 2009-ben. Az embléma a rendező Lengyelország és Ukrajna nemzeti színeiben pompázó szirmokat és egy virágzó labdát ábrázol. Az EB jelmondata: Közösen írunk történelmet. 24 A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság Lengyelországban való megrendezése gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ennek köszönhetően több tízmilliárd zlotyval növelheti a GDP-t (sport- és idegenforgalmi minisztérium). Maga a rendezvény körülbelül 4 milliárd euróba kerül Lengyelországnak. A következő években a GDP növekedése +2,1 százalékkal maximalizálódik az Ukrajnával közösen rendezendő bajnoksághoz kapcsolódó beruházásoknak köszönhetően. Becslések szerint az esemény 23 napja alatt 820 ezer külföldi fogja ellepni Lengyelországot. Az idegenforgalomból származó bevételek júniusban elérhetik a több mint 53 milliárd forintot (768 millió zlotyt). Az EB-re hat stadiont, jópár új szállodát létesít Lengyelország, emellett bővíti és korszerűsíti az út- és vasúthálózatot, a repülőtereket, pályaudvarokat A külső gazdasági környezet hatása a lengyel gazdasági fejlődésre. Külkereskedelem és tőkeberuházások 8.1. Külkereskedelmi tendenciák és adatok A külső gazdasági környezet hatását a lengyel külkereskedelem és a lengyelországi közvetlen külföldi befektetések adatain keresztül szeretném bemutatni, mivel ezeket tartom a leginkább meghatározónak a gazdaságélénkítő (exportbővítő, munkahelyteremtő) rövid- középtávú külső hatások szempontjából. Tavaly a lengyel termékexport 17%-kal csökkent, az import pedig 25%-kal 2008 azonos időszakához képest. A fejlett országok részaránya a évi 83%-ról 85,3%-ra, a fejlődő országoké 6,7%-ról 7%-ra nőtt. Az EU-tagállamokba irányuló kivitel részaránya es labdarúgó-európa-bajnokság (2010) In A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Az európai focitorna 2 százalékkal tolja meg a lengyel GDP-t (2010) In Gazdasági Rádió Online, június 147

148 pedig 79,3%-ra nőtt. Importban a fejlődő országok részaránya 2008-hoz képest 0,9%-kal emelkedett, míg a fejlett országok részesedése 0,5% ponttal, 68,8%-ra csökkent ben minden áruosztály forgalma csökkent kisebb-nagyobb mértékben, az exportban és az importban is 2008 adataihoz képest. Kivételt képez a növényi termékek exportja, amely bár csekély mértékben, de növekedést mutat. 26 A 2009-es lengyel export főbb termékcsoportjai járművek és szállítási célú áruk (18,3%), gépek és villamossági cikkek (25,6%), agrártermékek (11,6%), nem nemesfémek és ezekből készült áruk (10,3%), fa-, papír-, textil- és bőripari termékek (9,4%), műanyagok és gumi áruk (6,1%), vegyipari termékek (6%) valamint ásványi termékek (3,3%) voltak. A évi lengyel import elsődleges termékcsoportjai járművek és szállítási célú áruk (10,3%), gépek és villamossági cikkek (25,3%), ásványi termékek (10,3%), vegyipari termékek (10%), fa-, papír-, textil- és bőripari termékek (9,6%), nem nemesfémek és ezekből készült áruk (9,6%), műanyagok és gumi áruk (7,1%) voltak. 27 Lengyelország legfontosabb kereskedelmi partnere az EU. Az EU részaránya a kivitelben 79,3%-ot, a behozatalban 61,5%-ot ért el (2009-es adat). Itt is a legjelentősebb kereskedelmi ország Németország 1990 óta. (2009-ben részesedése az exportban 26,1%, az importban 22,4% volt.) További fontos partnerek: 1. exportban: (csökkenő sorrend): Olaszország, Franciaország, Nagy- Britannia, Csehország; 2. importban (csökkenő sorrend): Kína, Oroszország, Olaszország és Franciaország Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek (2009) In ITD Hugary, Országinformációk CIA adatok (2010) In CIA The World Factbook, Economy 148

149 Hazánk az összesített külkereskedelmi termékforgalom alapján a 11. helyen áll Lengyelország kereskedelmi partnereinek rangsorában. 28 Mértékegység Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Szolgáltatások egyenlege M EUR Export M EUR Import M EUR Lengyelország külkereskedelmi forgalma, Tőkeáramlás, az ország főbb partnerei Mértékegység Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya Mrd EUR 17, 2 10,0 8,6 Mrd EUR 104,5 115,7 n.a. Tőkekifektetés más országba Mrd EUR 4,0 2,0 2,4 Tőkekifektetés állománya Mrd EUR 15,5 16,0 n.a. Lengyelország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, A 2009-es évi a lengyel jegybank által közrebocsátott adatok szerint 8,6 Mrd euró értékű működő tőke érkezett Lengyelországba (az ezt megelőző évben ez 10 Mrd euróra rúgott). Előzetes adatok szerint az összes lengyelországi közvetlen külföldi Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek (2009) In ITD Hugary, Országinformációk Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország, Letöltés ideje: május 10. Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek (2009) In ITD Hungary, Országindormációk, Lengyelország, Letöltés ideje: május

150 tőkebefektetés állománya 2009 végére elérte a 122,8 Mrd eurót végéig a működő tőke nagy része EU-s országokból érkezett (elsősorban: Hollandiából (19%), Németországból (15,7%), Franciaországból (10,8%), Luxemburgból (8,7%), valamint az Egyesült Államokból (6,1%) ban a befektetések 30%-a a pénzügyi közvetítés, 26%-a az ingatlanszektor, 15%-a a kereskedelem, 15%-a a feldolgozóipar és 14%-a az elektromos áram-, víz- és gázszolgáltatások területére érkezett. 31 A működőtőke-kihelyezések állománya a 2008-as év végére elérte a 16 Mrd eurót, melynek bő felét (58,6%) az Európai Unió tagállamaiba irányították. A lengyel tőkekihelyezések elsőként említendő 5 célországa (2008. év végi állományi adatok): Svájc (21,3%-os részesedés), Luxemburg (21%-os részesedés) Hollandia (8,4%-os részesedés), Csehország (6,1%-os részesedés) és Nagy-Britannia (5%-os részesedés). A évi legnagyobb volumenű beruházás címét a Cargotec Poland nyerte el Lengyelországban, 64,4 M euró tőkebefektetéssel. A legtöbb munkahelyet generáló beruházás az IBM Polska Sp. z o.o. Wroclaw-i 2013-ig mintegy 2 ezer informatikai szakembert foglalkoztató szolgáltató központja lett. A korszerű technológiák kategóriát a Woodward Governor Poland Sp. z o.o. cég nyerte el, amely többek között a repülőgépipari energiatermelő szektor számára vezérlőegységek tervezésével, gyártásával és szervizelésével foglalkozik. 32 Az autóiparba beruházó cégek sorában megemlítendő a japán NIDEC, a japán Bridgestone és az AAM. (A NIDEC Niepolomicé-ben adta át gépkocsi ablakemelő és tetőablak motorokat gyártó üzemét. A Bridgestone 1999 óta összesen 550 M eurót fektetett be Lengyelországban. Az AAM pedig a Remy Automotive gyártóüzemét vette át.) A repülőgépipar beruházói voltak többek között a német MTU Aero Engines (repülőgépmotor-gyár és szervizközpont) és az AugustaWestland, ami a PZL Swidnik 87%-os részvénypakettjét vette meg. A 2009-ben lengyelországi szolgáltató/kutató-fejlesztő központot létesítő és bővítő vállalkozások közül bátran említhető a Roche, a Fujitsu Service, az Infosys és a Bosch egyaránt. Az egyre bővülő környezetvédelem és a megújuló-energia termelés lengyel Strategiczne polozenie (2010) In Polska Agencia Informacji Foreign direct investments in Poland (2009) In Polish Information and Foreign Investment Agency 150

151 piacát mind több és több beruházó igyekszik kihasználni (LM Glasfiber szélturbina lapát üzem). Az élelmiszeripar és az építőanyag-gyártás is számos befektetőt vonzott, mint a Cadbury, a belga Etex/Euronit és a dán Flügger Közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) A Foreign Direct Investment EU-ból érkező részaránya 85%. A beruházások összetételét az alábbiakban adom meg. 34 Közvetlen külföldi tőkeberuházás Lengyelországban Hasonlóan más országokhoz, melyek eladósodnak, itt is a külföldről származó beruházási tőke nyújt kiutat. Ezeket a befogadó ország szempontjából vett előnyöket foglalja össze tömören Szentes Tamás a világgazdaságról szóló művében. A könyvből világosan kiderül, hogy elsősorban a gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásainak bővülése, valamint a külföldről érkező kiegészítő pénzforrások jelentik, okozzák ezt az előnyt. Az effajta segítség különösen az olyan tőkeszegény országok számára fontos, amelyek nem kívánják, vagy nem tudják a nyilvántartott adósságukat és Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek (2009) In ITD Hungary, Országinformációk Foreign direct investments in Poland (2009) In Polish Information and Foreign Investment Agency 151

152 az azt tovább növelő újabb külföldi kölcsönök felvételével kiegészíteni a kívánt szűkös hazai tőkeforrásokat. 35 A külföldi vállalatok és transznacionális társaságok közvetlen beruházásainak e finanszírozási források bővülésére gyakorolt hatására úgy is tekinthetünk, mint ami segíthet áthidalni, és/vagy csökkenteni az erőforrást (resource gap), a devizarést (foreign exchange gap) és a költségvetési rést (budgetary gap) Az Európai Unió mint Lengyelország közvetlen háttere Az USA-ban 2008-ban kirobbant és futótűzként terjedő pénzügyi-gazdasági válság nem kímélte a világ egyéb fejlett régióit, így az Európai Uniót sem A GDP alakulása az euróövezetben válság idején februári adatok szerint az euróövezeti országok hazai összterméke átlagosan 1,5 százalékkal csökkent 2008 utolsó negyedévében az előző negyedhez képest. Ez volt a legnagyobb visszaesés egy negyedéven belül e statisztika 1995-ös kezdése óta. Az elemzők 1,3 százalékos visszaesésre számítottak. Az euróövezet ezzel mélyebbre süllyedt a recesszióba: az utolsó negyedben már harmadik negyedéve csökkent a GDPátlag negyedévről negyedévre. A tavalyi harmadik és előtte a második negyedben rendre 0,2 0,2 százalékos volt a visszaesés. A tavalyi első negyedévben 0,7 százalékos növekedést mértek. Az egész EU-ban 2008 utolsó negyedévében 1,5 százalékkal csökkent a GDP-átlag az előző negyedhez képest. Ezzel az egész EU is recesszióba került, miután a harmadik negyedévben is csökkent már a hazai össztermék átlaga, 0,2 százalékkal, a második negyedévi stagnálás után. Éves összehasonlításban a tavalyi utolsó negyedben 1,1 százalékos visszaesés követte a harmadik negyedévi 0,7 százalékos többletet. Az egész Foreign direct investments in Poland (2009) In Polish Information and Foreign Investment Agency Szentes Tamás (1999) Potenciális előnyök a külföldi tőkét befogadó ország számára In Világgazdaságtan 1. kötet, Aula Kiadó, 480. p. 152

153 EU átlagos gazdasági növekedése ezzel 2008-ban 0,9 százalékra mérséklődött a 2007-es, 2,9 százalékos ütemről. 37 Az export csökkenését ellensúlyozó, viszonylag nagy hazai piac segítségével Lengyelország nagyjából megúszta a nemzetközi gazdasági válságot, legalábbis a GDP szintjén. Lengyelország gazdasági növekedése 2008-ban 5 százalékos volt, tavaly az első negyedévben 0,8 százalékra lassult az ütem éves összehasonlításban, majd a harmadik negyedévre már 1,7 százalékra kapaszkodott vissza ben az EU-n belül Lengyelország szintén megőrizte kedvező pozícióit, bár tovább növekedett az ország eladósodása. A harmadik negyedévben egyedül a lengyel gazdaság nőtt az egész EU-ban éves összehasonlításban. A hazai piac támogatásának azonban nagy ára volt és lesz: az Európai Bizottság utolsó előrejelzése szerint Lengyelország államháztartási hiánya tavaly a GDP 6,4 százaléka lehetett, idén 7,5 százaléka lesz, ez jóval több, mint az EUtagok számára kötelezően előírt legföljebb 3,0 százalék A recesszió hatása a térségben lévő országokra Eközben a kelet-közép-európai térségben más országok komoly visszaeséssel és megszorításokkal kell, hogy szembenézzenek. Az utóbbi években a régió éllovasává előlépett Szlovákiában több bizonytalansági tényező is van. Egyrészt erős bizonytalanságot hozott az új kormány a szlovák gazdaságpolitikában, ezt az utóbbi napokban a 750 milliárdos uniós alap, illetve a görögöknek juttatott uniós források elutasításának a lehetőségéről tett kijelentések is mutatják. Várhatóan az új szlovák kormány külföldi tőke-barát marad, de valószínűleg nem fog a legnagyobb külföldi beruházásoknak olyan kiugróan nagy kedvezményeket adni, mint a Fico-kabinet. Ez csökkentheti a beruházási kedvet, aminek szintén növekedéslassító hatása lehet. További kockázati tényező a jövőbeni szlovákiai növekedéssel kapcsolatban, hogy az ottani gazdaság és azon belül is elsősorban az export rendkívüli mértékben támaszkodik Hałabuz, Nina (2010) Miliardy na inwestycje technologiczne czekają na chętnych In Wyborcza.biz, január 15. Recesszióban az egész EU, az euróövezeti GDP 1,5 százalékkal esett (2009) In HVG Online, február 13. Csak a lengyel GDP nőtt az EU-ban (2010) In Fn.hu, Külföld, január

154 az igen sérülékeny autó- és elektronikai iparra. Tavaly kifutottak a roncsprémiumprogramok, melyek az előrehozott vásárlásokat serkentették, vagyis a szektor lassúbb növekedése várható. A várható és Brüsszelben is siettetett hiánycsökkentés miatt számítani lehet a szlovák növekedés lassulására re egyébként 3 százalékos növekedést jósolnak, amit megerősítenek az eddigi kedvező adatok is (az első negyedéves GDP-növekedés 0,8 százalék, és az ipari termelés növekedése is 20 százalék feletti.) A görögországihoz hasonlítható megszorításokat készítenek elő Romániában. Az Emil Boc vezette kormány szerint azért van szükség a kiadások megkurtítására, mert az idei államháztartási hiány előreláthatólag még ezek végrehajtása esetén is eléri a GDP 6,8 százalékát, vagyis a 8,8 milliárd eurót. A gazdasági válság nyomán nehéz helyzetbe került költségvetés miatt a kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, enélkül ugyanis esély sincs a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt meghatározott hiánycél elérésére. A megszorítások elsősorban a közszférát érintik, becslések szerint legalább ezer embert kellene elbocsátani. A bérek az állami szférában 2006 és 2009 között megkétszereződtek, és már 2008-ban magasabbak voltak, mint a versenyszférában. A román kormány tavaly márciusban megígérte az IMF-nek, hogy két év alatt felülvizsgálja az állami bérek és nyugdíjak rendszerét. Kevesebb pótlékot kapnak majd a közalkalmazottak, és ezek a juttatások nem haladhatják meg a bér 25 százalékát, sőt negyedével csökkentik a közszférában dolgozók bérét is, 15 százalékkal pedig a munkanélküli segélyt, a nyugdíjat, illetve a gyereknevelési támogatást. Csehországnak már az idei évre 1,4 2 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak a mérvadó intézmények, melyek közül a cseh jegybank a legpesszimistább, az OECD pedig a legderűlátóbb. Ugyanez igaz a 2011-es becslésekre is, amelyek esetében már nagyobb, 1,8 és 3 százalék közötti a szórás. A rendelkezésre álló 2012-es, illetve 2013-as jóslatok mindkét évre 3,5 százalék körüli növekedést várnak. A növekedési pálya szempontjából leginkább az jelent kockázatot, hogy a választásokon többséget szerző jobbközép pártok számottevő pénzügyi konszolidációt ígértek. A választások utáni koalíciós tárgyalások során bejelentették, nagyszabású kiadáscsökkentést készítenek elő, hogy a hiányt a korábban tervezettnél alacsonyabbra, a GDP 4 4,5 százalékára szoríthassák le Monitoring jelentés 2010 (2010) In MTA Világgazdasági Kutatóintézet, április 154

155 10. A Visegrádi Csoport szerepe. A magyar lengyel gazdasági kapcsolatok helyzete és lehetőségei A Visegrádi Négyek aktuális érdekei, céljai A NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásban fontos szerepet játszott a Visegrádi Csoport, amely Kelet-Közép-Európában egy viszonylag homogén csoportot képviselt. Az egykori közös érdekek ma már inkább csak kulturális és NGO-kooperációs téren érvényesülnek, és nem nagyon támogatják a gazdasági célok elérését. Nézzünk meg egy budapesti konferencián ebben a témában elhangzott aktuális értékeléseket. A kilencvenes évektől (a rendszerváltástól) kezdve beszélhetünk Visegrádi Csoportról: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország politikai együttműködéséről. A kommunizmus terhének lerázása után közös jövőképet jelentett az Európai Unióhoz való csatlakozás, de miután ez megvalósult, az országok külpolitikai jövőkép nélkül maradtak. A Visegrádi Négyek országai rendelkeznek ugyan közös külpolitikai célokkal, csak éppen más-más úton akarják elérni azokat, hangzott el egy budapesti konferencián. A cseh, lengyel, magyar és szlovák szakértők szerint az uniós csatlakozás óta mind a négyen egyfajta poszt-csatlakozási sokkban szenvedünk, ami elsősorban a külpolitikai víziók hiányában csapódik le, ugyanakkor akár uniós szinten is számos lehetőség lenne közösen növelni befolyásunkat óta nincsen stratégiai gondolkodás. mondta Csehország vonatkozásában David Král, a csehországi EUROPEUM igazgatója. Továbbá azt is megemlítette, hogy Prága legutóbb a 2003-as évben készített Nemzetbiztonsági stratégiát és 2006-ban külpolitikai stratégiát. Hasonló tapasztalatokról számolhattak be a magyar és lengyel kollégák is, míg Tomáš Strážay, a szlovák külpolitikai társaság a Foreign Policy Association programigazgatója szerint Pozsonyban a centrális prioritást Közép- Európa és a V4-es együttműködés jelenti. A Közép-európai Egyetemen tartott konferencián Elsa Tulmets, a prágai külpolitikai kutatóintézet, az Institute of International Relations (IIR) kutatója külön kiemelte és hangsúlyozta, hogy már az uniós csatlakozás előtt megjelent a közös identitás iránti igény a négy ország részéről, ugyanakkor Prága, Varsó, Budapest és Pozsony már ekkor is gyakran inkább versenyt futott egymással a kooperáció helyett. Emellett számos kezdeményezés támadta a négyes integritását azzal, hogy tervezte annak kibővítését, 155

156 többek között Ukrajnával. A V4-ek igenis működőképesek a külpolitika terén, mondja Tulmets, aki ezt azzal indokolja, hogy az országok időről időre képesek közös célokat meghatározni. A probléma ugyanakkor az, hogy az egyes országok szempontjainál más áll a középpontban: akadnak olyan problémák (például az energiapolitika kérdése), amelyek mind a négy országot hasonló mélységben érintik, de mind a négyük esetében más a konkrét cél (Szlovákia az interkonnektivitás kiépítésére koncentrál, Csehország pedig németországi források iránt érdeklődik). A cseh szakértő mindezek ellenére úgy gondolja, hogy a Visegrádi Csoport egyik új közös célja az uniós elnökségek hatékony levezetésében látszik körvonalazódni. Bár Csehország már túl van a maga elnökségi félévén, Szlovákia pedig csak 2016-ban állhat majd először az EU élére, a Keleti Partnerséghez hasonló kezdeményezések esélyt adnak az együttműködésre. 41 Tulmets megemlítette, hogy a Keleti Partnerséget két V4-es ország, Csehország és Lengyelország is a saját gyermekének tekinti. Az előbbi azért, mert az abban érintett hat országgal először a cseh elnökség ideje alatt került sor csúcstalálkozóra, az utóbbi pedig azért, mert a gyenge cseh vonalvezetés miatt a kezdeményezést a mai napig Stockholm és Varsó ötleteként tartják számon. Tulmets szerint ebben hasonló típusú versengés érvényesül, mint ami az Európai Unióhoz való csatlakozási időszak előtt is jellemezte az országokat. A kijelentéssel David Král is egyetértett, aki szerint a versengés elsődleges oka, hogy miközben az elképzelés megvan, a Keleti Partnerség konkrét tartalmáról eddig nem volt szó, és ebben előreláthatóan nem is lesz egyetértés, különösen abban az esetben, ha Oroszország is szóba kerül. Král hozzátette, hogy most minden tekintet Lengyelországra, illetve Magyarországra irányul, hogy az elnökségük alatt tudnak-e majd ebben előrelépésre jutni. 42 Deák András, a Közép-európai Egyetem kutatási igazgatója véleménye szerint erre hazánk kevésbé alkalmas. Ezt a kijelentést azzal magyarázta, hogy a magyar külpolitika hagyományos irányainak köszönhetően Budapest ugyan remek diplomatákkal rendelkezik a Balkánon, de szinte semmiféle potenciállal nem rendelkezik a Keleti Partnerség országaiban. Ezzel szemben Lengyelország első számú prioritásként kezeli a Keleti Partnerség ügyét. Agnieska Łada, a varsói Institute of Public Affairs európai kutatási programjának vezetője külön hangsúlyozta ezt a tényt, ugyanakkor kiemelte, hogy számos tényező nehezíti Varsó feladatát: elsősorban az, hogy a Keleti Wiśniewski, Piotr (2010) Kryzys w strefie euro In BAS Wstęp i historia (2009) In Veefor, Grupa Wyszegradzka 156

157 Partnerség ügye a jelenlegi spanyol elnökség alatt háttérbe szorult, és a belga elnökség alatt sem várható ilyen téren változás. Budapestnek és Varsónak is gyakorlatilag a nulláról kell majd újra felkorbácsolnia a tagállamok érdeklődését a 2011-es évtől. A visegrádi országok együttműködésük reményteli területeként tekintenek a Dunastratégiára. Ez ugyanúgy igaz a dupla Duna-csúcsnak otthont adó Magyarországra, mint Csehországra (dunai szakasszal nem rendelkeznek), amely Szlovéniával együtt jelezte, szintén a régióhoz tartozónak érzik magukat, ezért részt kívánnak venni az együttműködésben. Több szakértő is megjegyezte, hogy a visegrádi országok között mindig a részletekben merülnek fel konfliktusok és nézeteltérések, és nincs ez másképp az EU egyik első makroregionális együttműködése terén sem Magyar lengyel együttműködés A magyar lengyel együttműködés múltbéli hagyományaihoz híven Orbán Viktor újbóli színre lépésének első külföldi útja Varsóba vezetett. A miniszterelnökök találkozójának fő célja a V4-es együttműködés és a 2011-es magyar és lengyel uniós elnökség ürügyén kialakítandó szorosabb együttműködés volt. Ezt követően plenáris tárgyalásokat folytatott egymással a két ország küldöttsége. A Közép-európai Egyetemen tartott konferencián elhangzottak alapján kiderült, hogy a Visegrádi Négyek országainak vannak közös külpolitikai céljai, de más-más úton akarják elérni azokat. Ezzel szemben az MTI azt közölte, hogy az új kormány prioritása a közép-európai együttműködés erősítése lesz, ezért fontos a kormánynak, hogy bilaterális konfrontációk ne hiúsíthassák meg a V4-es kooperációt. Ezen kívül a jövő év első felében esedékes magyar uniós elnökséget követően Lengyelország veszi át az irányító szerepét, ezért Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ez a különleges duó kiegészítené az elnökségi trió (Spanyolország, Belgium, Magyarország) együttműködését. Azt szeretnénk, hogy amikor Magyarország az EU-elnökséget Lengyelországnak átadja, az ne felületesen történjen, bizonyos ügyek a lengyel EUelnökség napirendjén is szerepeljenek, és így az egész évben kiemelt szerepet kapjanak közölte a magyar miniszterelnök. A találkozón Orbán dicsérte a lengyel gazdaság eredményeit, és jó precedensnek tartja egész Közép-Kelet-Európa, de főként Magyarország számára. Donald Tusk pedig gratulált az egész Európában páratlan 43 Víziótlanok a Visegrádi Négyek (2010) In Euractiv.hu, Regionális politika, május

158 választási sikerhez. Ezen túl példamutatónak tartja a lengyel magyar együttműködést az egész unió számára A magyar lengyel külkereskedelmi áruszerkezet Mivel jelen dolgozat elsősorban gazdasági szempontból vizsgálja Lengyelország, illetve kapcsolatrendszere helyzetét beleértve Magyarországot, ezért ebben a fejezetben szeretném részletesen bemutatni Lengyelország és Magyarország bilaterális gazdasági kapcsolatait a külkereskedelem és a tőkeáramlás adatain keresztül. Forrásom az ilyen témákra szakosodott, megbízható és autentikus ITD Hungary adatbázisa volt. Hazánk második legnagyobb közép-kelet-európai kereskedelmi partnere Lengyelország. (2009-ben a 8. helyet foglalta el kereskedelmi partnereinek rangsorában.) 2000 óta a kétirányú forgalom a nyolcszorosára nőtt. Fontos azonban megjegyezni, hogy ban az árucsere vehemenciája lelassult, sőt 2009-ben a Lengyelországból származó behozatal értéke már 22%-os csökkenést mutatott az ezt egy évvel megelőző azonos időszakhoz képest, exportunk pedig 23%-kal visszaesett ben a magyar kivitelben meghatározó termékcsoportok a mobiltelefon-készülék (9,5%), személygépkocsi és gépjárműalkatrész (9%), közúti járműmotor és motor alkatrész (6,3%), gyógyszer (4,7%), vas és acél (3,9%), továbbá a polietilén (2,6%) voltak. A Lengyelországból származó import meghatározó termékcsoportjai: gyógyszer (14,6%), személygépkocsi és gépjárműalkatrész (7,5%), dízelmotor és motoralkatrész (6,5%), cigaretta (3,8%), réz és rézből készült áru (3,3%) valamint bútor (2,8%) Az új kormánnyal szorosabb lengyel magyar együttműködés várható (2010) In Euractiv.hu, Bővítés, június 2. Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás (2009) In ITD Hungary, Országinformációk 158

159 KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG Összesen 2 903, , , ,8-14,6-54,4 Élelmiszer, ital, dohány 261,2 166,4 449,2 411,1-188,0-244,7 Nyersanyagok 27,1 24,2 23,0 18,9 4,1 5,3 Energiahordozók 79,7 34,4 68,4 18,0 11,3 16,4 Feldolgozott termékek 1 131,0 858, ,3 957,3-59,3-98,6 Gépek, gépi berendezések 1 404, , ,9 873,5 217,3 267,2 A magyar lengyel külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) 46 Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%) INDEX (2008=100) MEGOSZLÁS KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen 76,6 78,1 100,0 100,0 Élelmiszer, ital, dohány 63,7 91,5 7,5 18,0 Nyersanyagok 89,2 82,2 1,1 0,8 Energiahordozók 43,1 26,3 1,5 0,8 Feldolgozott termékek 75,9 80,4 38,6 42,0 Gépek, gépi berendezések 81,2 73,6 51,3 38,4 Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%) 47 Lengyelország relatív közelsége, a geopolitikai helyzete, a hasonló üzleti kultúrája, közel 40 milliós fizetőképes, diverzifikált fogyasztói és beruházási piaca továbbra is jelentős potenciális export lehetőségeket kínál az árukat és szolgáltatásokat ajánló magyar vállalatoknak derül ki az ITD Hungary jelentéséből. A nagyobb vállalatok mellett a kis- és középvállalkozásoknak is egy természetes, könnyen elérhető piaca Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás (2009) In ITD Hungary, Országinformációk Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás (2009) In ITD Hungary, Országinformációk 159

160 Hazánk a kétoldalú külgazdasági kapcsolatai fejlesztéséhez kiváló és stabil alapokkal rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi fejlemények, előrejelzések szerint a lengyel gazdasági környezetben is lényeges változások vannak/lesznek, a konkrét lehetőségeket nehezen tudjuk előre meghatározni. Az viszont nem megkérdőjelezhető, hogy még a korábbi évek áru- és szolgáltatásforgalmának elérése is csak fokozott kormányzati és vállalkozói erőfeszítésekkel biztosítható. A jelenlegi körülmények mellett is számottevő eladási lehetőségeket nyújt a hagyományos mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek köre (többek között kukorica, napraforgó, gabonafélék, zöldség és gyümölcs félék), illetve az egészséges, bio - táplálkozást szolgáló áruk, valamint a hungaricumok, hazánk egyedi/különleges termékei. 48 A kereskedelmi forgalom bővítésére az ipari termékek, különösen a már hagyományosnak tekinthető vegyipari-, műanyag- és gumiipari termékek, a gyógyszerek, a gép-, járműipari és elektronikai-híradástechnikai termékek, részegységek (részben a globalizáció nyújtotta ipari kooperációk, beszállítások révén), valamint a csomagolóipari termékek, az energetikai és környezetvédelmi berendezések nyújtanak további lehetőségeket. A szolgáltatások (ezen belül kiemelten a logisztika, outsourcing) terén való hosszú távú együttműködésre és új, nagy hozzáadott értéket képviselő szellemi termékek (ITC szektor, megújuló energiaforrások, biotechnológia, orvosi technológia, környezetvédelem) kapcsán a technológiacsere bővítésére, a kutatásban és az innovációban való együttműködésre is esély van. A magyar vállalatoknak komoly perspektívákat biztosíthatnak a folyó és a jövőben tervezett nagy infrastrukturális beruházások: autópálya-építések, energiaipari és környezetvédelmi fejlesztések. A már a korábbiakban említett 2012-es labdarúgó EB lengyelországi megrendezése, illetve az ehhez szükséges minden eddiginél nagyobb szabású közlekedési, turisztikai és más létesítményberuházási, -építési projektek megvalósítása is hosszú távú kereskedelmi-együttműködési lehetőségeket nyújthat a két ország számára. Ugyanakkor a piac alakítására, érdemi befolyásolására néhány cégen kívül csekély az esély: elsősorban a piaci réseket megtaláló, az igényekhez választékban és árban rugalmasan alkalmazkodni tudó magyar cégek számíthatnak sikerre. 48 Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás (2009) In ITD Hungary, Országinformációk 160

161 A lengyelországi hatalmas konkurencia mellett a hatékony, professzionálisan tervezett és bonyolított reklámtevékenység (üzleti rendezvények, hirdetések a médiában, cikkek íratása, tájékoztatók-prospektusok) a verseny nélkülözhetetlen eszköze Lengyelország közvetlen tőkebefektetésexportja Magyarországra Lengyelország közvetlen tőkebefektetésállománya Magyarországon Magyarország tőkekifektetése Lengyelországba 6,3-5,0-8,5 13,1 12,5 33,1 84,5 26,7-63,7 Magyarország tőkekifektetés-állománya Lengyelországban 265,9 242,0 156,3 Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, (M EUR) A legnagyobb magyar beruházások Lengyelországban TriGránit Silesia City Center (Katowicében) és Bonarka City Center (Krakkóban) üzleti szolgáltató-szórakoztató központ, Katowicében Silesia Towers irodaházak építése Richter Gedeon Polfa Grodzisk gyógyszeripari társaság privatizációs tranzakció révén való megvásárlásával Gedeon Richter Polska Sp. z o.o. megalapítása (Grodzisk Mazowiecki) Dunapack/Eurobox Zöldmezős beruházásban csomagolókarton-gyártó üzem létesítése (Ujazd) Egis/Anpharm Privatizációs tranzakcióval gyógyszergyár vásárlása (Lubliniec, Katowice mellett) Globus Négy gyorsfagyasztott zöldség előállító üzem megvétele (Lipno, Dąbrowa Chełmińska, Ełk, Adamów) A magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok (2009) In ITD Hungary, országinformációk Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország, Letöltés ideje: május

162 Jeans Club Ruházati cikk üzletek létesítése (Szczecin, Varsó, Katowice) Nordénia Műanyag csomagolóeszközök gyártása (Zduny, Poznań) Waberer s Szállítmányozás, logisztika Masped Szállítmányozás, logisztika WizzAir Repülőjáratok, logisztikai központ (Katowice, Gdańsk, Varsó, Poznan, Wroclaw) BorsodChem Petrochemia-Blachownia vegyipari vállalat tulajdonosa (Kedzierzyn-Kozle) Masterplast Építőanyag-kereskedelmi központ létesítése a Poznań melletti Rokietnica-ban PKO Bank A Varsói Értékpapírtőzsdén jelentős magyar tulajdonszerzés S&S Optikai nagy- és kiskereskedelmi bolt Krakkóban és Varsóban Onlinet Ügyfélhívó rendszerek és információs terminálok értékesítése Braun&Partners Üzleti szolgáltatások nyújtása Bella Hungaria/ ZMO-Toruń Egészségügyi és higiéniai termékek forgalmazása (Egerszalók) Maspex Olympos-Top Kft. (Nyárlőrinc), Plusz Vitamin és Apenta cégek megvásárlása KAN Tatuum felsőruházati boltok nyitása (Budapest, Pécs) LPP Reserved felsőruházati kereskedelmi egységek létesítése (Budapest, Miskolc, Pécs) BRE Bank A Magyar Faktor társtulajdonosa (Budapest) Polmetal Pruszyński/ Kohászati termékek, acélprofilok gyártása (Tormásliget) 162

163 Blachy Pruszyński FOTA Hungary Személygépkocsi-alkatrészek regionális forgalmazása (Budapest) Sanoma Payback Kft. Lengyel többségű internetes aukciós portált működtető vegyes vállalat CE Distribution Corp. Bols Hungaria megvásárlása Echo Investment A zuglói városközpont beruházója Teta A VT-Soft IT vállalkozás többségi tulajdonosa PBKM A Krio Zrt. többségi tulajdonosa Sphinx/Sfinks Étterem létrehozása és működtetése (Arena Plaza) Austeria Könyvesbolt nyitása Budapesten Zelmer Elektromos háztartási eszközök értékesítése A legnagyobb magyar beruházások Lengyelországban 51 A magyar és a lengyel (kétoldalú) beruházások mind számban, mind pedig értékben aránylag gyorsan bővültek az elmúlt években. 51 Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás (2009) In ITD Hungary, Országinformációk 163

164 A magyar vállalkozások beruházását 3 tényező sürgeti: 1. a versenytársakkal szembeni harc, 2. a piaci pozíciók, ill. a vevőkör megtartásáért folytatott küzdelem, 3. az uniós vérkeringésbe való bekapcsolódás. A Tusk-kormány egyértelműen kijelentette a magánosítás felgyorsításának szándékát, amit a bevételi tervek és a privatizációs lista elképzelések is alátámasztanak. Bár ben nem sikerült megvalósítani a nagyra törő elgondolásokat, viszont a büdzsé egyensúlyának megteremtéséhez nagymértékben szükség lehet az idei 25 Mrd zlotys privatizációs bevétel megszerzésére. Valószínűnek látszik, hogy a közeljövőben megkezdődik a varsói Értékpapírtőzsde, valamint az energetikai és a vegyipari szektor nagyobb piaci résztvevőinél meglévő állami tulajdonrészek értékesítése. A lengyel kormány elfogadta az ún. arany vétó törvénytervezetet, mely az EU Bizottság által korábban nehezményezett arany részvény szerepét hivatott betölteni. A program szerint a kincstárügyi miniszter a Lengyelország számára kulcsfontosságú cégek igazgatótanácsainak egyes határozatait revideálhatja és meg is változtathatja (az ebbe a körbe tartozó cégek száma 13-ra csökkent). További, kiaknázásra váró beruházási lehetőségeket kínál a stabilan élénk ingatlanpiac, a lakosság igényeinek kielégítése, valamint a turizmus, a vendéglátás és a 2012-es labdarúgó Eb Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek (2009) In ITD Hungary, Országinformációk 164

165 10.5. SWOT-analízis A két ország gazdasági folyamatainak és belső, illetve külső adottságainak mérlegét az alábbi, általam készített SWOT-analízis mutatja be. LENGYELORSZÁG Nagy belső piac Jó makrogazdasági Erősségek adatok: GDP növekedési rátája, alacsony infláció Képzett munkaerő Gyengeségek Egy főre jutó viszonylag kis lakossági fogyasztás (alacsony bérek) Nagy munkanélküliség Nemzeti konszenzus a fő kérdésekben Lehetőségek Nagy infrastrukturális beruházások Egészséges demográfiai mutatók (születési ráta, hagyományos családmodell) A jövedelmek növekedésével tovább nőhet a belső fogyasztás Veszélyek SWOT, Lengyelország 53 Instabilitás a keleti szomszédoknál (Ukrajna, Belarusz, Oroszország) Fokozódó külső eladósodás Erős függés a nyugateurópai munkaerő-piaci helyzettől (tömeges külföldi munkavállalás) 53 SWOT-analízis Lengyelországról, saját készítésű táblázat 165

166 MAGYARORSZÁG Erősségek Lehetőségek A válság utáni fellendülés kihasználása Képzett munkaerő A parlamenti választások után erős felhatalmazással rendelkező kormány Infrastruktúra lefedettség Nagyfokú multinacionális integrálódás Magyarország mint tőkeexportőr (MOL, OTP stb.) Kárpát-medencei gazdasági terjeszkedés a magyarlakta területeken Veszélyek Gyengeségek SWOT, Magyarország 54 Nagy költségvetési hiány Korrupciós jelenségek Szélsőséges szociális problémák (szegénység, romák) Túlméretezett és elavult állami, közigazgatási struktúra Egyoldalú függés az Európai Uniótól, nagyon nyitott gazdaság Demográfiai problémák, elöregedés Időszakos feszültségek a szomszédokkal való viszonyban (környezeti ártalmak, energia-ellátás, kisebbségi politika) A SWOT-analízisből azt a tanulságot vontam le, hogy a két ország lehetőségei nagyjából kiegyenlítettek, és számos további értékes együttműködési terület feltárására van lehetőség. 54 SWOT-analízis Magyarországról, saját készítésű 166

167 11. Elemzői vélemények ütköztetése a lengyel gazdaság sikertörténetéről A lengyel gazdasági csoda beindította a gazdasági elemzők és a kutatóműhelyek apparátusát abban az irányban, hogy egyrészt megpróbálják feltárni ennek az aszinkronikus a más országokban jelentkező válságoktól eltérő jelenségnek az okait, másrészt előrejelzéseket készítsenek, és harmadrészt amint erre én is törekszem ebben a dolgozatban hasznosítható tanulságokat vonjanak le a saját nemzetgazdaságaik, a saját régióik gazdaságpolitikusai számára. A kelet- és közép-európai rendszerváltás jelenti a közös kiindulópontot a magyar és a lengyel piacgazdaság jelenlegi helyzete szempontjából. Benczes István Csáki György Szentes Tamás erről a következőket írja: Az a tény, hogy Kelet- és Közép-Európában bekövetkezett a rendszerváltás, nemcsak a nemzetközi politikában jelenti a második világháború óta a legnagyobb történelmi fordulópontot, hanem nyilvánvalóan a világgazdaság történetében is. Ennek hozadékaként nevezhető el e korszak kezdete: a volt szocialista országok átalakulásának, világgazdasági reintegrálódásának és a globális problémák előtérbe kerülésének korszaka -ként. A szerzők szerint a világgazdaság egysége és a nemzeti gazdaságok kölcsönös függőségének bizonyítéka minden eddiginél szembetűnőbb módon fejeződik ki mostantól. A volt szocialista országok világgazdasági nyitásának következménye lehet a nemzetközi strukturális egyenlőtlenségek és egyensúlytalanságok mellett az intézményi mechanizmuszavarok és biztonsági kockázatok fokozódása is. Sőt, talán egy kivételes lehetőség megnyílásával is számolni lehet, miszerint a globális problémák közös megoldására és a nemzetközi rend átfogó reformjára is sor kerülhet. 55 Az elemzői vélemények közül négy forrást szeretnék ütköztetni. Először megnézem, milyen fő megállapításokat fogalmaz meg a hivatalos lengyel gazdaságpolitika képviselője, aztán ismertetem az általam abszolút objektívnek és hitelesnek tartott CIA Factbook értékelését, és bemutatom két ismert magyar szakember: Bartha Attila, a Kopint Tárki kutatási igazgatója, valamint Békés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa megállapításait. 55 Benczes István Csáki György Szentes Tamás (2009) A felgyorsult globalizáció és újabb fejlemények az elméletekben In Nemzetközi gazdaságtan, Akadémia Kiadó, 54. p. 167

168 A dolgozat készítése során folyamatos kapcsolatban voltam a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztályával, amelynek szeptemberi információs bulletinje szerint a lengyel gazdaság helyzete előnyösnek tekinthető mind az euróövezettel, mind a térségben lévő országokkal összevetve. A pénzügyi krízis rávilágított egyes országok pénzügyi ellenőrzésének hiányaira, míg a lengyel szabályozás helyességét bizonyította. Összességében a 2009-es évben Lengyelország volt Európa legdinamikusabban fejlődő országa (ezt elsősorban az összes fogyasztás 2,1%-os emelkedése indokolja). 56 Ez az értékelés nyilvánvalóan a pozitívumokat állítja előtérbe, bár a részletes háttéranyagokban megemlíti a költségvetési és a külkereskedelmi deficit problémáját, valamint a még mindig magas munkanélküliséget. Természetesnek vehető, hogy a lengyel külképviselet hivatalos megnyilvánulásai pozitívan fogalmaznak, hiszen az ország érdeke, hogy minél nagyobb volumenben vonzza ide a külföldi befektetőket, külkereskedőket, amint a Foreign Direct Investmentről szóló fejezetben is írtam. Ugyanakkor egy általam mértékadónak tekintett forrás, a CIA Factbook országjelentése szintén elismeréssel szól Lengyelországról. Kiemeli, hogy az ország 1990 óta következetes gazdasági liberalizációs politikát folytat, és sikertörténetként említi a lengyel gazdaságnak a globális válság idején nyújtott teljesítményét az ún. átmeneti gazdaságok sorában. A negatívumok között még mindig nem tartja eléggé fejlettnek a lengyel közlekedési infrastruktúrát, és említést tesz olyan problémákról, mint az alacsony szintű, de elég elterjedt korrupció, az adórendszer bonyolultsága és általában az állami bürökrácia negatív hatása a gazdasági élet szereplőire. A CIA elemzői nagy kihívásként értékelik továbbá az egészségügyi, oktatási és nyugdíjrendszer finanszírozási problémáit. 57 A Magyar Rádiónak adott és gazdasági témájú portálokon publikált szakmai interjújában Bartha Attila, a Kopint Tárki kutatási igazgatója rámutatott, hogy Lengyelország volt az Európai Unió egyetlen tagországa, amelyik el tudta kerülni a recessziót a világgazdasági válság alatt, ráadásul idén már 3,5 százalékkal bővülhet a gazdaságuk. 58 A siker titka egyrészt a korábbi eredményes fiskális politika, másrészt az ország gazdaságának speciális tulajdonságai, a nagy belső piac. A lengyel kormány eddig nem kényszerült komoly kiigazítási lépésekre, de a növekvő államadósság miatt GDP-növekedés az év második felében (2010) In Lengyel Gazdaság, Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, szeptember, 1. p. CIA adatok (2010) In CIA The World Factbook, Poland, október 27. Kircsi András (2010) Mit tudnak a lengyelek? In Index Gazdaság Online, szeptember

169 körülöttük is fogy a levegő. Habár hazánk gazdasági helyzete alapvetően eltér a Lengyelországétól, van, ahol mégis azonos problémákkal állunk szemben. Bartha Attila szerint a lengyel gazdaság Európa egyik legjobban teljesítő és legdinamikusabban fejlődő gazdasága volt az utóbbi években. Véleménye szerint ez alapvetően három okra vezethető vissza: az utóbbi években jó gazdaságpolitikai döntések születtek, ráadásul ezek jókor, még a válság előtt, s az ország gazdasága sok szempontból speciális tulajdonságokkal rendelkezik a régióban. Az idei, 3,4 3,5 százalékra várt gazdasági növekedés azt jelenti, hogy a lengyelek az Unióban rekorderek lehetnek, csak a német gazdaság bővülhet hasonló ütemben. A lengyeleknek sikerült egy olyan költségvetési törvényt hozni (a jó gazdaságpolitika eredményeként), amely az államadósság növekedésének gátat szabott. Ez a lépés nagy népszerűségnek örvendett a befektetőknél, és így az országnak is kevésbé kell tartania az eladósodottságtól. Emellett szerencsésnek bizonyult az is, hogy a korábban bevezetett adócsökkentés éppen a válság kitörésekor kezdte éreztetni hatását, és ellensúlyozta a külső negatív hatásokat. Megtérültek az ország hosszú távú növekedését befolyásoló tényezőkbe történő beruházások is, érdemes közülük kiemelni a humán tőke szerepét. A lengyel közoktatás is jelentősen javult 2000 óta (ez az OECD-országokban végzett PISA-felmérésekben is egyértelműen megjelenik). A jól időzített gazdaságpolitikai döntések eredményeként a világgazdasági problémák egy magasabb növekedési trendben érték el az országot. A lengyel gazdaság eltér a régió többi országának gazdaságától: a szerkezete diverzifikáltabb, mint hazánké vagy a szlovákoké, a gazdaság is sokkal nagyobb. Az újonnan csatlakozott uniós országok közül Lengyelország rendelkezik a legnagyobb számú lakossággal (38 millió fő). A viszonylag zárt gazdaság és a nagy belső piac lehetőséget adott arra a lengyel politikusoknak, hogy a recesszió időszakát ellensúlyozni tudják, és ne okozzon akkora problémát az export visszaesése. Lengyelország tanult a korábbi visszaesésekből is, ugyanis a gazdasági teljesítmény náluk sem volt mindig egyenletesen növekvő: a korábbi évek árfolyam-ingadozásai után lengyelek már a devizában történő eladósodás negatív tapasztalatainak birtokában néztek szembe az igazi válsággal, ennek következtében sokkal kevésbé voltak kiszolgáltatottak, mint például a magyar lakosság. Ezenfelül a lengyeleknek sikerült megközelíteniük azt az optimális állapotot, amikor az ország adottságaihoz mérve jó egyensúly alakul ki az adó mértéke és a közszolgáltatás minősége között. Bartha Attila kiemeli annak a fontosságát, hogy a jó növekedési adatok miatt nem kellett drasztikus lépéseket tenni a recesszió kirobbanásakor sem, a lengyel kormány nyíltan a 169

170 kis lépések politikáját folytatta. A pályázatok eljárási folyamatait egyszerűsítették, lazítottak a költségvetési politikán, csekély mértékben a nyugdíjrendszert is módosították, segítették az EU-s pénzek lehívását, illetve megpróbálták felgyorsítani a be nem fejezett privatizációt. Idén nyáron elfogadták a kormány egyensúlyi programját, melynek fő eleme az áfakulcsok megemelése: az általános kulcs 23 százalékra nő, és változnak a kedvezményes áfakulcsok is (az alapvető élelmiszerekre érvényes kulcs háromról öt százalékra emelkedik, a többi élelmiszer kulcsa nyolc százalékra nő). Ebben a programban is szerephez jut az állami vagyon áruba bocsátása, amiből a kormány 20 Mrd złoty bevételt számol. Az értékesítési oldalt úgy alkották meg, hogy a kormány kiadásai legfeljebb egy százalékkal haladhatják meg az inflációt. Ezektől a rendelkezésektől jövőre az ideinél 20%-kal kevesebb veszteséget várnak, és 2013-ban elérhetik a 3%-os maastrichti kritériumot is. Bartha Attila azt is megemlíti, hogy bár a lengyel kormány viszonylag jobb helyzetből kezelheti a válságot, a lengyel gazdaság jövőjében is vannak kockázatok. Az elsődleges kérdés az, hogy elegendőek lesznek-e az eddig megtett lépések ahhoz, hogy rendbe hozzák a költségvetést, és a gazdaság egyensúlyba kerüljön. Tavaly 7,1 százalékos hiánnyal zárt a költségvetés, és idénre is 6,8 százalék fölé várják a deficitet. A nagy költségvetési hiány növeli a lengyel államadósságot, ami hamarosan elérheti az alkotmányban is rögzített maximális (60%-os) szintet. Amennyiben ez bekövetkezik, a lengyel kormány kénytelen lesz megszorításokba kezdeni. Ez azonban komoly feszültségekkel járhat, mert ahogy a Morgan Stanley elemzése rámutat az államadósság pályája növekvő trendben van, és kiigazító lépések nélkül gyorsan átlépheti a már említett 60%-os küszöböt. 170

171 Lengyel államadósság/gdp 59 Bartha Attila szerint ugyanakkor mégsem valószínű, hogy a kabinet nem tartja kordában a költségvetést. A korábbi tapasztalatok szerint a lengyel költségvetés helyzete eddig sokkal kevésbé volt ciklikus, mint Magyarországon, nem figyelhető meg hasonló kilengés a választások időszakaiban sem. Az a lépés kedvező lenne a lengyel kormánynak, ha az Európai Bizottság elfogadná a hozzá intézett kérelmet, és megváltoztatná az államadósság elszámolását. Ha pozitív válasz érkezne Brüsszelből, érdemben csökkenhetne az államadósság, és javulna a költségvetés helyzete is. Ezzel magyarázható az a tény, hogy a lengyelek a magyarokkal szövetségben küzdenek a magánnyugdíjpénztárak (új rendszerű) elszámolásáért. Bartha Attila a következő összehasonlítást teszi a magyar és a lengyel gazdaság között. (Megjegyzem, hogy a saját SWOT-analízisemben hasonló módon látom a helyzetet.) 59 Kircsi András (2010) Mit tudnak a lengyelek? In Index Gazdaság Online, szeptember 20., Letöltés ideje: szeptember

172 Magyarország kis, nyitott gazdaság korábbi laza helyett szigorú fiskális politika nagy, stabil államadósság leértékelődött valuta drasztikus válságkezelés nagy felhatalmazású kormány stagnáló foglalkoztatottság stagnáló, csökkenő beruházási ráta Lengyelország nagy, zárt gazdaság korábbi szigorú helyett laza fiskális politika kicsi, növekvő államadósság leértékelődött valuta kis lépések politikája választásokra készülő kormány növekvő foglalkoztatottság növekvő beruházási ráta fizikaiinfrastruktúra-fejlesztés befektetés a humán tőkébe SWOT, Magyarország Lengyelország 60 Igaz a lengyel gazdaság sokkal jobb helyzetben van hazánkénál, van ára annak is, hogy sikerült elkerülniük a krízist, hisz a lengyel és a magyar egyensúlyi mutatók állása szerint hazánk van jobb pozícióban. Viszont még ennek ellenére is sokkal nagyobb valószínűséggel élnének túl egy újabb világgazdasági sokkot a lengyelek, mint mi, magyarok. Békés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa alapjában véve egyetért Bartha Attilával azokat a kérdéseket illetően, amelyek elősegítették, hogy Lengyelországban nem azonnal és nem olyan mértékben jelentkeztek a világgazdasági válság hatásai, mint a többi európai országban. Békés Gábor a következőket mondja: A lengyel gazdaság csodát tett tavaly; egyedüli európai országként kerülte el a recessziót. A recept pedig igen csak egyszerű: mindössze a fiskális hiányt féken tartó szabályozásra, kevesebb devizahitelre, stabil kormányzásra, és egy viszonylag zárt nagy belső piaccal rendelkező országra van szükség. 60 Kircsi András (2010) Mit tudnak a lengyelek? In Index Gazdaság Online, szeptember 20., Letöltés ideje: szeptember

173 Egy jól átgondolt költségvetési szabályozással akadályozta meg a lengyel kormány az ország túlköltekezését. Ez egy tíz évvel ezelőtt elfogadott javaslat volt, mely szerint az államadósság nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát. Békés Gábor szerint egy kvázialkotmányos költségvetési törvény bevezetésével a magyar államadósságot is egy kedvezőbb szinten lehetne tartani A lengyel csoda nemcsak három napig tart (összefoglalás, következtetések, előrejelzés) 1) A lengyel gazdaság helyzetének alakulása az elmúlt két évben példa volt arra, hogy egy szubrégiónak a kelet-közép-európai országoknak vagy szűkebben véve a Visegrádi Csoport országainak a gazdasági folyamatai nem szükségszerűen azonos trendek mentén mennek végbe. Az aszinkronjelenség főbb okai: a lengyel belső piac mérete, a viszonylag zárt gazdaság, a következetes, társadalmi konfliktusokat felvállaló, kormányzati ciklusokon átívelő gazdaságpolitika, valamint a korábban megkezdett nagy állami beruházások pozitív hatása. Ez a folyamat amint a bemutatott elméleti munkák is alátámasztják nem fog örökké tartani ugyanebben a formában, ugyanilyen hatékonyággal, de jelenleg Európában a német gazdasággal együtt olyan húzóerőt képvisel, amely minden gazdasági szereplőt segít a recesszióból való kilábalásban. 2.) Továbbra is nagy jelentősége van a hagyományosan jó magyar lengyel viszonynak, témánk szempontjából a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek. Egyrészt a magyar gazdaságpolitika számára le lehet vonni bizonyos következtetéseket, elsősorban a folytonosságra és a nemzeti érdekek érvényesítésére vonatkozóan. Másrészt a lengyel piac számos exportlehetőséget és beruházási alkalmat kínál a magyar vállalkozóknak, és ezeket az eddigieknél is jobban ki lehet használni. Hosszabb távon olyan win-win megoldásokat kell kidolgozni, ahol az együttműködés és a versengés egyszerre van jelen, az együttműködés prioritásával. 61 Az európai országok közül egyedül Lengyelország gazdasága tudott 1 százalékot emelkedni ben (2010) In Elemzésközpont kisbefektetők információs portálja/blogs/figyelő- Elemzésközpont.hu blogja, március

174 3.) A dolgozathoz történő anyaggyűjtés során találkoztam egy első látásra sajátosnak és logikátlannak tűnő kijelentéssel, miszerint a 2 milliárd zloty kárt eredményező májusi lengyelországi árvizek szintén gazdaságélénkítő hatást fejtenek ki. A mechanizmus nyilvánvalóan az újjáépítések, kárelhárítások, készletpótlások miatt szükségessé váló beruházásokban, beszerzésekben, új felhalmozásban rejlik. Szintén ismerjük a gazdaságtörténetből a II. világháborút követő páratlanul gyors német és japán gazdasági fejlődést, amelyet a háborús pusztítások felszámolása generált. Véleményem szerint a jelenlegi gazdasági válság nemcsak problémákat, hanem lehetőségeket is kínál, mivel kikényszeríti az innovatív, hatékony megoldásokat, az új piacok felkutatását, és egyben szigorúbb szabályozási-ellenőrzési rendszereket eredményez a pénzügyi szférában. 4.) A jövőt illetően megoszlanak a vélemények, és a pontos előrejelzés nem is feladata ennek a dolgozatnak. Az utóbbi hetekben inkább az optimizmus uralta a nemzetközi piacokat, egyre kevesebben jósolják a recesszió visszatérését. A megindult növekedés a kedvezőbb hangulat ellenére lelassult. Az előrejelzések szerint a recesszióból való kilábalás a vártnál jóval hosszabb folyamat lesz, elsősorban az amerikai gazdaság ellentmondásos teljesítménye miatt. Úgy tűnik viszont, hogy az EU-ban a bővülés némileg gyorsul, ami térségünkre is kedvező hatással lehet. Mindez arra utal, hogy az általános recessziónak ugyan valóban vége, de a fellendülés még rendkívül törékeny, illetve rengeteg buktatóval kell még szembenézni. Egyértelmű trendek híján a piacok roppant érzékenyen reagálnak minden pozitív és negatív jelre, amit az árfolyamok hektikus mozgása is jól mutat. Pozitív fejlemény és a hangulat javulását jelzi, hogy az elmúlt időszakban a jó hírek nagyobb mozgást váltanak ki, mint a rosszak. 62 A jövőben szintén figyelemmel fogom kísérni a lengyel gazdaság helyzetét, és pályaválasztásomnál is figyelembe fogom venni azokat a lehetőségeket, amelyek a magyar lengyel gazdasági együttműködéssel függenek össze. Ami a kutatást illeti, valószínűleg tanulságos lesz egy-két év múlva újra megvizsgálni a lengyel államadósságok alakulását és következményeit. 5.) Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet Miklós Gábornak, témavezető konzulensemnek szakszerű és türelmes irányításáért, javító szándékú észrevételeiért. Úgyszintén köszönettel tartozom a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége 62 Lengyel L. László (2010) Még legalább négy szűk esztendő vár ránk In 168 óra Online, szeptember

175 Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztálya munkatársainak, amiért készségesen segítettek az anyaggyűjtésben és konzultációs kérdéseim megválaszolásában. 13. Irodalomjegyzék A Föld országai (1996) In Dr. Papp-Váry Árpád, Hidas Gábor, Hőnyi Ede, Martinovich Sándor, Neményi Istvánné, Suara Róbert (szerkesztők), Világatlasz, Cartographia Kiadó, 215. p. Benczes István Csáki György Szentes Tamás (2009) A felgyorsult globalizáció és újabb fejlemények az elméletekben In Nemzetközi gazdaságtan, I. fejezet: A nemzetközi gazdaságtan elmélettörténete a világgazdaság fejlődésének tükrében / 1.9., 54. p., Akadémiai Kiadó, Budapest Blahó András (2002) A világgazdaság szerkezeti egyensúlytalansága és első globális válsága In Világgazdaságtan, 2. kötet, Globális fejlődés, Gazdaságdiplomácia, II. fejezet / 1., 143. p., Aula Kiadó Blahó András (2002) A világgazdaság szerkezeti egyensúlytalansága és első globális válsága In Világgazdaságtan, 2. kötet, Globális fejlődés, Gazdaságdiplomácia, II. fejezet / 4., 150. p., Aula Kiadó GDP-növekedés az év második felében (2010) In Lengyel Gazdaság, Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály, szeptember, 1. p. Samuelson, Paul A. / Nordhaus, William D. (1992) Konjunktúraciklusok In Közgazdaságtan 1., Alapfogalmak és makroökonómia, Az aggregált kínálat és a konjunktúraciklusok / B., 289. p., Kögazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Samuelson, Paul A. / Nordhaus, William D. (2003) Költségvetési politika a multiplikátor modellben In Közgazdaságtan, 24. fejezet, A multiplikátor modell / B., p., KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest Szentes Tamás (1999) Potenciális előnyök a külföldi tőkét befogadó ország számára In Világgazdaságtan, 1. kötet, Elméleti és módszertani alapok, , 480. p., Aula Kiadó 175

176 Honlapok Az európai focitorna 2 százalékkal tolja meg a lengyel GDP-t (2010) In Gazdasági Rádió Online, június 27. Letöltés ideje: augusztus 11. Az európai országok közül egyedül Lengyelország gazdasága tudott 1 százalékot emelkedni 2009-ben (2010) In Elemzésközpont kisbefektetők információs portálja, Blogs, Figyelő- Elemzésközpont.hu blogja, március 4. Letöltés ideje: szeptember 1. Az új kormánnyal szorosabb lengyel magyar együttműködés várható (2010) In Euractiv.hu, Bővítés, június 2. Letöltés ideje: augusztus 11. Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország Letöltés ideje: szeptember 10. CIA adatok (2010) In CIA The World Factbook, Library, Publications, Europe, Poland, Economy, Transport utoljára frissítve: október 27. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/pl.html Letöltés ideje: október 29. Csak a lengyel GDP nőtt az EU-ban (2010) In Fn.hu, Külföld, január 11. Letöltés ideje: július

177 Foreign direct investments in Poland (2009) In Polish Information and Foreign Investment Agency, Poland in figures Letöltés ideje: július 10. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország Letöltés ideje: augusztus 11. Growiec, Katarzyna (2009) Dopadł nas kryzys zaufania In Gazeta.pl, március 9. ml Letöltés ideje: június 2. Hałabuz, Nina (2010) Miliardy na inwestycje technologiczne czekają na chętnych In Wyborcza.pl/ Wyborcza.biz, január 15. czekaja_na_chetnych.html Letöltés ideje: augusztus 10. Kircsi András (2010) Mit tudnak a lengyelek? In Index Gazdaság Online, szeptember 20. Letöltés ideje: szeptember 24. Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország Letöltés ideje: július 10 Lengyel gazdaság 2008 III. negyedévében (2008) In Lengyel gazdaságról, Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 177

178 azdasag_2008_iii_negyedeveben.html Letöltés ideje: március 18. Lengyel L. László (2010) Még legalább négy szűk esztendő vár ránk In 168 óra Online, szeptember 27. Letöltés ideje: szeptember 29. Lengyelország gazdasági helyzete 2009 elején és Stabilizációs és Fejlesztési Terv (2009) In Lengyel gazdaságról, Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály szag_gazdasagi_helyzete_2009_elejen_es_stabilizacios_es_fejlesztesi_terv.html Letöltés ideje: május 5. Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország Letöltés ideje: szeptember 10. Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország Letöltés ideje: szeptember 15. Magyarország gyógyvizei (2009) In Wikipédiából, szabad enciklopédiából sz.c3.a1g_egyed.c3.bcl.c3.a1ll.c3.b3_gy.c3.b3gy- _.C3.A9s_term.C3.A1lturisztikai_adotts.C3.A1gai Letöltés ideje: szeptember 3. Monitoring jelentés 2010 Az Európai Unióhoz ben csatlakozott Tizek teljesítményéről (2010) In Túry Gábor Vida Krisztina Wisniewski Anna Somai 178

179 Miklós Novák Tamás (szerk.), Magyar Tudományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, április 7., 12., 20., 28., 62. p., Budapest Letöltés ideje: augusztus 25. Orbán Viktor Donald Tuskkal tárgyalt Varsóban (2010) In Miniszterelnok.hu, június Letöltés ideje: szeptember 11. Polska. Warunki Mineralna. Bogactwa Mineralna In Wydawnictwo Naukowe PWN Letöltés ideje: május 5. Privatizál a lengyel kormány (2009) In Origo üzleti negyed, augusztus 11. in origo üzleti negyed Letöltés ideje: május 17. Recesszióban az egész EU, az euróövezeti GDP 1,5 százalékkal esett (2009) In HVG Online, február 13. Letöltés ideje: augusztus 13. Sowa, Marcin (2009) In Lengyelország In Bautrend online, november 16. lengyelorszag Letöltés ideje: március 18. Strategiczne polozenie (2010) In Polska Agencia Informacji i inwestycji zagranicznych Letöltés ideje: szeptember 10. Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek (2009) In ITD Hungary, Országinformációk, Lengyelország 179

180 Letöltés ideje: július 10. Válságkezelő csomagok sora a régiónkban (2009) In Index Gazdaság Online, április 14. Letöltés ideje: március 18. Víziótlanok a Visegrádi Négyek (2010) In Euractiv.hu, Regionális politika, május 5. Letöltés ideje: július 10. Wiśniewski, Piotr (2010) Kryzys w strefie euro In BAS, Biuro Analiz Sejmowych /infos_77.pdf Letöltés ideje: szeptember 10. Wstęp i historia (2009) In Veefor, Grupa Wyszegradzka Letöltés ideje: szeptember es labdarúgó-európa-bajnokság (2010) In A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Utoljára frissítve: október 10. Letöltés ideje: október

181 14. Függelék Függelék A lengyel gazdaság fejlődésének belső tényezői és a válság c. szakdolgozathoz Készítette: Nagy Viktória I. Nem reprezentatív kérdőíves felmérés a gazdaságpolitikára vonatkozó lakossági véleményekről I/ 1. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: főiskolai hallgató Életkor: év Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen. Wroclawban lakom, jelenleg folyik az elkerülő autópályagyűrű építése. Épül a sportstadion és új hangversenytermek. A Wroclawi Műszaki Főiskolán, ahol tanulok, tapasztalom, hogy az intézmények kihasználják a pénzügyi támogatásokat, és ennek köszönhetően gyorsabban fejlődnek (új épületek, tanteremkorszerűsítés stb.). Egy ilyen nagyvárosban, mint Wroclaw, állandóan vannak új beruházások, a város gyorsan fejlődik. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Úgy gondolom, hogy a kormányt jól irányítja a jelenlegi miniszterelnök, a várost pedig a jelenlegi polgármester. Hiányolom viszont a jobb együttműködést a kormányzó párt és a parlamenti ellenzék között, ami nehezíti a kormányzati munkát. Szerintem az új jogszabályok elősegítik a bürokrácia csökkentését. Meg lehet említeni a csoportos 181

182 kereset (közös jogi fellépés) lehetőségét például az árvíz utáni kártérítés ügyében. A korábbi 18 oldalas beadvány helyett most csupán egy 3 oldalas kérdőívet kell kitölteni. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Volt egy időszak Lengyelországban, amikor a bankok úgy biztosították be magukat, hogy a hitelnyújtáshoz legalább 30% önrészt kértek. Ezenkívül igazolni kellett az adós jövedelmét is. Néhány hónapja megfigyelhető, hogy ezek a szigorú feltételek enyhülnek. Az átlag állampolgárnak egyre könnyebb lesz hitelt vagy kölcsönt felvennie, bár az amerikai pénzügyi válság megtanította a lengyel kormányt, hogy ellenőrizni kell a bankszektort, és védekezni kell a túlzott eladósodás ellen. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? A nővéremnek saját cége van, és innen tudom, hogy például az Unió nagyon támogatja a fiatal vállalkozókat, elsősorban az induló vállalkozásokat. Lengyelország egyre nagyobb mértékben használja ki az európai uniós támogatások adta lehetőségeket, amiben szerepe van a megfelelő állami tájékoztatásnak is: sok közösségi reklám, sok rádióműsor szól arról, hogyan lehet uniós támogatásokhoz hozzájutni. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? A legutóbbi szmolenszki tragédia, amely akkor történt, amikor az államfő és felesége, továbbá tábornokok és miniszterek utaztak repülőgéppel a katyni évfordulóval kapcsolatos ünnepségekre, jelentős mértékben kihatott a lengyel orosz kapcsolatok javulására és az oroszok hajlandóságára, hogy feltárják a tényeket mind a katyni mészárlásokkal, mind pedig a szmolenszki tragédiával kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy a II. világháború miatt az átlag lengyel nem szereti a németeket. Sok lengyel még azokat a németeket is vádolja, akik nem is éltek még abba az időben, és semmiről sem tehetnek. Szerencsére azonban a megemlékezések kapcsán az egykori ellenfelek állami vezetői rendszeresen találkoznak az ünnepségeken, és elsősorban a jelen kor problémáiról tárgyalnak, ami elősegíti egy kedvező külpolitika folytatását. I/ 2. sz. válaszadó 182

183 A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: gyes-en lévő anyuka Életkor: év Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Nem nagyon. Talán csak most, ahogy közeledik a labdarúgó EB időpontja. Sokat lehet hallani az autópályák körüli huzavonáról és arról, hogy sajnos, nem tudják őket időben befejezni. Épülnek dolgok, de problémákkal. Szerencsére a mi környékünkön már elkészült az autópálya, ezért túlságosan nem izgulok. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nem vagyok teljesen tisztában ezzel a kérdéssel, de tudom, hogy könnyebb lett a cégalapítás, támogatást lehet hozzá szerezni az Európai Uniótól, és bizonyos időtartamra lehet kérni a TB-járulékok csökkentését is. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Igen, nehezebb lett. Mi szerencsére még 2009 végén kaptunk lakáshitelt. Az volt az utolsó pillanat a válság előtt. Pedig már volt egy gyerekünk, és nemsokára vártam a másodikat is. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Igen, hallottam róla, bár személy szerint nem érint. Hallom, hogy egyesek sorban állnak uniós támogatásokért. Ezek szerint biztosan lehet ilyet kapni. 183

184 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? A történelmi múlt csak egy ürügy a politikusoknak arra, hogy ne kelljen dolgozniuk. A mindennapi életben mi nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel. A lényeg az, hogy a család tisztességesen megéljen, ez pedig a fizetéstől függ. I/ 3. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: egyéni vállalkozó, fodrász Életkor: év Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen. Utak, autósztráda, elkerülő gyűrű a belváros körül. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Az adózási szabályok nagyon gyakran változnak. Nehéz ezeket követni, főleg az SZJA-t, az áfát és a nyereségadót. Úgy volt, hogy csökkentik a bürokráciát, de nem nagyon érezhető a javulás a gyakorlatban. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Éppen ellenkezőleg. A hitelek, elsősorban a fogyasztási cikkekhez kapcsolódó áruhitelek nagyon könnyen hozzáférhetőek lettek. A lakáshiteleknél a bank már sokkal szigorúbban 184

185 bírálja el az ügyfeleket. Ősszel további szigorítások várhatók mind a kölcsönök, mind a jelzáloghitelek tekintetében. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Igen, mindenütt láthatóak az EU-támogatások, elsősorban a kezdő vállalkozásoknál. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Nehéz megmondani. Bizonyára valamilyen mértékben igen. I/ 4. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: tanár, közalkalmazott Életkor: 51 év felett Lakóhely: kisváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen. A vasútállomás felújítása, a piactér rendbetétele. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nálunk az iskolában nem bonyolult az adózás. Mindent elintéznek helyettünk a Központban, mi csak kézhez kapjuk a havi elszámolást. A sajtóból tudom, hogy a kormány támogatja a lengyel vállalkozókat és a lengyel munkahelyek létesítését. A számítógépek terjedése a hivatalokban csökkenti a bürokráciát. Gyerekkoromban még olyan vaspántos, régi, nehéz tölgyfa szekrények és íróasztalok voltak a hivatalokban, 185

186 amelyeket még a cári időkből örököltünk. Örököltük a cári bürokráciát is, amit nem törölt el a kommunista bürokrácia sem. Ehhez képest fantasztikus a változás. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? A gyerekeim szerencsére van munkahelyük viszonylag könnyen kaptak lakáshitelt. Megkapni könnyű, kifizetni lesz majd nehéz. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Látom a sok hirdetést, táblát, hogy Épült az Európai Unió és a kengyel kormány támogatásával. Főleg a sok új autópályát mutatják a tévében. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Nem vagyok szakértő. Nagyon szeretjük az angolokat, franciákat, amerikaiakat, amiért segítettek minket a háborúban. Szeretjük a magyarokat is. Talán könnyebb olyanokkal kereskedni, akiket szeretünk, és akikben megbízunk. 6/ Esetleges egyéb megjegyzések, vélemények? Szeretnék magamnak egészséget, jó nyugdíjat és sok egészséges unokát. I/ 5. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: kisvállalkozó Életkor: 51 év felett Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? 186

187 Kis és nagy elkerülő gyűrű a város körül. A várost átszelő főútvonal javítása. Az Évszázad Csarnoka Üzletközpont létesítése. A Hewlett-Packard szolgáltató központ megnyitása. A repülőtér új utasterminálja. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nincs változás, pedig kár, mivel akkor könnyebb lenne a saját vállalkozásom fenntartása és fejlesztése. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Érzékelhető, hogy a pénzpiacon készpénzhiány van. Emiatt az ügyfeleknek nehezebb hitelhez jutniuk, ami hatással van az egyéb gazdasági tevékenységekre, például az építőiparra. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Nem tudnék példákat említeni. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? A jelenlegi elit számára, a politikusok számára a múlt felemlegetése sokszor háttérbe szorítja a valódi megoldandó problémákat. A józan ész jobb kiindulópont a közös üzleteléshez a szomszédokkal, mintsem a történelem felemlegetése. I/ 6. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: egy építőipari kisvállalkozás tulajdonosa Életkor: év Lakóhely: nagyváros 187

188 B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen, de nem szabad megfeledkezni a helyi, önkormányzati fejlesztésekről sem a központi költségvetési és az EU-eszközök felhasználása mellett. Nemcsak autópályákat, hanem sok elkerülő körgyűrűt is építenek. Nagy jelentősége van a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságnak is, mivel Wroclaw lesz az egyik helyszín. Épül a stadion, felújítják a központi vasútállomást, és van még sok más kisebb beruházás is. A város 2016-ban szeretne Európa kulturális fővárosa lenni. Általánosságban Wroclaw már évek óta nagyon intenzíven fejlődik, hála a sikeres önkormányzatnak és az erős polgármesternek. Az egész város egy nagy építkezésre hasonlít, és napról napra szépül. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Amióta beléptünk az Európai Unióba, azóta több a bürokrácia, de a községi és a városi intézmények szintjén az állam törekszik a karcsúsításra. Egyszerűsödik például a gazdasági társaságok alapításának eljárásrendje. Emellett egyre nagyobb szerepet játszik az internet az adóhivatalokban és a társadalombiztosítási ügyintézésben is. Ami a politikát illeti, mint sokan mások a mi nemzedékünkből, mi távol tartjuk magunkat, és csak a választások idején gyakoroljuk a jogainkat. A hivatalos politika elsősorban európai, azaz nyugat-európai, de nekünk szintén fontos a Kelettel, a volt Szovjetunió utódállamaival való együttműködés. Mindez tükröződik a gazdaságban is. Sikerül mérsékelni a válság hatásait, de még mindig folyik a küzdelem a növekedési trendek fenntartásáért, az ehhez szükséges minél jobb feltételek megteremtéséért. Egy másik, külön témát képeznek a külföldi cégek itteni beruházásai. Ebben Wroclaw és térsége előkelő helyen áll, ami látszik a régió gazdaságának fejlődésén, és számos új lehetőséget nyit meg. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? 188

189 Az egyes hitelfelvevők felől nézve nehezebb pénzhez jutni, de a nehézség nem egyformán jelentkezik. Az országban a bankok irányában szigorú pénzügyi politika érvényesül, és a kormány nem engedi meg, hogy a bankok olyan helyzetbe kerüljenek, mit például Amerikában. A bankok óvatosabbak lettek; növelték a saját erő arányát, általánossá vált a hitelfedezeti biztosítás, és az egyedülálló személyeknek nagyon nehéz (szinte lehetetlen) hitelhez jutniuk. Az egyetlen terület, amely jobban kezdett prosperálni, az a kis összegű, szabad felhasználású készpénzkölcsönök nyújtása. A vállalati hitelek terén erős a konkurenciaharc a bankok között, és a bankok próbálnak direktebb eszközökkel új ügyfeleket szerezni. Az építőipar megérezte annak a hatását, hogy a bankok óvatosabban adnak lakáshiteleket, vagyis az ügyfeleknek nehezebb pénzhez jutniuk az építkezéshez. Ezzel együtt a lakásépítés a gazdaság egyik erős ágazata marad. A kormány egy programot indított, Lakjon minden család a sajátjában elnevezéssel, együttműködésben a bankokkal. Mivel az építőiparban általános probléma a vállalkozók likviditása (cash flow-ja), ezért a bankok 2010 első felében új termékekkel jöttek ki. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Vállalkozóként nem veszek igénybe támogatást, mivel 2004 elején hoztam létre a vállalkozásomat, és akkor még nem voltak ilyenek. Jelenleg viszont az tart vissza, hogy nagy a bürokrácia a támogatásokkal kapcsolatban, túl sok a kivétel, a követelmény és a korlátozás, és túl nagy az ügyintézők tudatlansága. Az egyetlen támogatás, amelyért folyamodtam, az egy posztgraduális képzés volt a számvitel, a vállalatirányítás és éppen az EU-támogatások témájában, amiért az EU-nak köszönhetően csak a tandíj 25%-át kellett nekem fizetnem. A közvetlen környezetemben természetesen ismerek ilyen példákat. A szomszédban egy cég a szálloda környezetvédelmi korszerűsítéséhez kért támogatást. Mi terveztük nekik az új környezetbarát kazánt. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Kizárólag a politikusok vitáiban, továbbá a régi események helyszínén létesítendő emlékmű-beruházásokkal kapcsolatban. A szmolenszki katasztrófát már nem is részletezem. 6/ Esetleges egyéb megjegyzések, vélemények? 189

190 Nagyon általánosak és nyitottak a kérdések, ezért elég nehéz rájuk kimerítően válaszolni. Ezekről könyvet lehetne írni. Azért remélem, hogy hasznos volt, amit írtam. I/ 7. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: egyetemi hallgató Életkor: év Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen. Állandóan új utak épülnek, köztük autópályák is. Fejlődik a városi tömegközlekedés, új légikikötő-terminálok létesülnek, új munkahelyek jönnek létre. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nem tudom megmondani. Az én személyes ügyeimet (jogosítvány, útlevél) gyorsan, precízen intézik a hivatalokban. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? A barátnőmmel lakáshitelt szeretnénk majd felvenni, de egyelőre csak gondolkodunk, és figyeljük a reklámokat. Még nincs döntési helyzet, és addig úgyis változnak a dolgok. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Igen, sok cég például az újak kapnak ilyen támogatást, de kapnak támogatást a települések, városok is. 190

191 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Én úgy gondolom, hogy nincs ilyen összefüggés a történelem és a mai gazdaság között. I/ 8. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: köztisztviselő Életkor: év Lakóhely: kisváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? A várost tehermentesítő körgyűrű. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nem csökkent a bürokrácia. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Nekem nincs ilyen problémám, egyébként pedig fogalmam sincs. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Tudom, hogy saját vállalkozás létrehozásához lehet uniós támogatást kapni, de konkrét példát nem ismerek. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? 191

192 Minden bizonnyal igen. Ha nem is közvetlenül, de van hatása, főleg a szomszédos országok vonatkozásában. I/ 9. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: főiskolai hallgató Életkor: év Lakóhely: kisváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen, az EURO 2012-es stadion, a központi pályaudvar felújítása és a várost tehermentesítő körgyűrű. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nem csökkent, legalábbis én nem vettem észre. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Igen, a bankok szigorították a hitelbírálat gyakorlatát. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Nem ismerek ilyen esetet. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Igen, feltétlenül. Katyn erre nagyon jó példa. 192

193 I/ 10. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: gazdálkodó Életkor: év Lakóhely: falu B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Nem. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nem csökkent. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Sohasem vettem fel hitelt. Nem tudok nyilatkozni. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Igen, én szoktam kapni föld alapú agrártámogatást. A mi polgármesterünk már Gierek idejében is tanácselnök volt. De tényleg! Nem képes felhasználni az EU-forrásokat. Fél bármilyen beruházástól, ami nem tetszik ugyan a falu lakosainak, mégis mindig újraválasztják. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Azt gondolom, hogy igen, de konkrét példákat nem tudnék mondani. 193

194 I/ 11. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: AUTOLIV POLAND Kft., bér- és munkaügyi osztály Életkor: év Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen. Mindenütt építkeznek, amerre járunk. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Az átlagember szempontjából nem csökkent. Lehet, hogy a nagy halaknak könnyebb az életük, de nekik mindig is jó volt. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Nehezebb hitelt kapni, panaszkodnak a fiatalok. Ők persze csak felvenni akarnak, pedig vissza is kell majd fizetni. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Nem tudok nyilatkozni. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Természetesen igen. 194

195 I/ 12. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: könnyűipari üzem, betanított munkás Életkor: év Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Nem. Én egy magáncégnél dolgozom. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Nem csökkent a bürokrácia. Egyébként nem értek a gazdasághoz. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Igen, nehezebb. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Igen, mivel látom a plakátokat az építkezések mellett. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Nem. Ma csak a pénz számít. I/ 13. sz. válaszadó 195

196 A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: oktató egy pénzügyi magániskolában Életkor: év Lakóhely: nagyváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen. A főutcák felújítása, az elkerülő körgyűrű megépítése, a stadion és az új szállodák. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? Általánosságban úgy látom, hogy fejlődik az ország a különböző válságok és a természeti csapások ellenére. A lengyeleknek nem megy rosszul a soruk. Sok beruházást eszközölnek, nő a munkahelyek száma. Az már egy másik téma, hogy az emberek egy része szeret munka nélkül élni ahelyett, hogy elmenne dolgozni. Sajnos, még mindig gyerekcipőben jár a jogrend Lengyelországban. Sok jogszabály ellentmond egymásnak, vagy lehetőség van a különböző értelmezésükre. Az előírások nem precízek és nem egyértelműek. Bürokrácia mindig is volt, de papírok nélkül nem nagyon lehet bármit is igazolni vagy bizonyítani. A probléma az, hogy időnként rosszul viszik be az adatokat a rendszerbe, ezért mindig tanácsos inkább több, mint kevesebb papírt magunkkal vinni. 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? Saját tapasztalatom nincs, de ismerősöktől tudom, hogy nehezebb kölcsönt kapni, mint hitelt. A bankok magasabb saját erőt és több biztosítékot követelnek, és nem nagyon adnak hitelt annak, aki korábban nem fizette rendesen a részleteket. Egyszóval, csökkent az ügyfelekbe vetett bizalom. 196

197 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? Igen, napi szinten, maximálisan. Az iskolánkban jelenleg is fut négy nagy kutatási projekt az EU támogatásával. Tavaly befejeztünk 3 projektet, és most pályázunk két új témában. A projektköltségeket 100%-ban az Európai Unió fedezi: a fizetéseket, az irodaszereket, a szükséges eszközöket stb. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Nem tudom teljes biztonsággal megítélni. A legtöbb állam azt hangoztatja, hogy békében akar élni, és mégis egyre csak fegyverkeznek. Azt gondolom, hogy nem szabad elfelejteni a múltat, de a gazdaságpolitikában a jövőbe kell nézni, és úgy kell kormányozni, hogy az ország biztonságban tudja magát, legyen fejlődési potenciálja, és konfliktusok nélkül együtt tudjon működni más országokkal. Nem szabad megengedni a kölcsönös zsarolást, mint például a gázvezeték elzárása. 197

198 I/ 14. sz. válaszadó A) Általános adatok Munkahely, foglalkozás: nyugdíjas mérnök Életkor: 51 év felett Lakóhely: kisváros B) Szakmai kérdések 1/ A saját közvetlen környezetében érzékel-e jelentős állami beruházásokat, mint például infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építés, vasútépítés, munkahelyteremtő beruházások? Igen. Autóbusz-pályaudvar, kommunális szemétlerakó hely, speciális iskola sérült gyermekeknek. 2/ Az elmúlt három évben hogyan alakult a lengyel kormányok gazdaságpolitikája (például az adózás) Ön szerint? Csökkent-e a bürokrácia között? A jelenlegi kormánynak nagyon nehéz időszakban kellett vezetnie az országot: gazdasági világválság, természeti katasztrófák. Ilyen körülmények között nem nagyon lehet véghez vinni azokat a radikális reformokat, amelyekről olyan sokszor beszéltek. Meg vagyok elégedve azzal a hozzáállással, hogy a kormány nem engedett a deficit növelésére irányuló nyomásnak, és végül is a megszorító intézkedések meghozták a kívánt eredményt. A józan ész diadala volt az is, hogy a múlt télen a kormány a gyógyszerlobbi ellenében nem vette meg a H1N1-es vakcinát. A bürokrácia némileg csökkent (működik az elektronikus adóbevallás, de még nem eléggé). 3/ Hogyan változott a bankok stratégiája? Vajon a gazdasági válság bekövetkeztével nehezebb-e hitelhez, kölcsönhöz jutni? A külföldi bankok sok tőkét kivontak, és máshol foldozták be vele a lyukakat, de a lengyel bankokkal nincs probléma. 4/ A saját vállalkozásában vagy a közvetlen környezetében érzékeli-e az európai uniós támogatások jelenlétét, hatását, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a kedvezményes hitelek? 198

199 Igen, a családban van egy vállalkozás, amely a kedvezményezettje az uniós vissza nem térítendő támogatásnak. Éppen most dolgoznak egy következő projekten. Nem könnyű, de megéri. Én nem ismerek olyan EU-konstrukciót, amely kedvezményes hiteleket adna. 5/ A történelmi múlt például a katyni szovjet mészárlás vagy a II. világháború hatással van-e a jelenlegi gazdaságpolitikára? Sok politikus, aki nem tud mit kezdeni a jelennel és a jövővel, abban látja a kiutat, hogy felkavarja a múltat. Ily módon végül is a történelem zavaros vize akadályozhatja a tisztánlátást a mai gazdasági kérdésekben. 6/ Esetleges egyéb megjegyzések, vélemények? Azt mondták, hogy csak ikszelni kell, és mégis milyen sokat kellett írni 199

200

201 HR-es dilemmák az anyukák alkalmazásával kapcsolatban Készítette Sándor Andrea Emberi erőforrások szak Konzulens Dr. Szabó Szilvia főiskolai docens 2011

202

203 1. Bevezetés Az anyaság állás szabadság és túlórabér nélkül, ami csak azt bizonyítja, hogy ez tényleg vezetői pozíció. 1 Az alábbi tanulmány célja azon dilemma érzékeltetése egy jövendőbeli HR-szakember szemszögéből, hogyan lehet segíteni az újdonsült anyukáknak, hogy minél zökkenőmentesebben visszatérhessenek a munka világába a hosszú kiesés után, amit babázással töltöttek. Teljes mértékben aktuális témának érzem, mivel nap mint nap szembesülhetünk ugyan elrettentő statisztikákkal és korfákkal, találkozhatunk a kormány azon próbálkozásaival, hogy növelje a születésszámot (l. családi adózás, gyed gyes ismét három éves periódus), azt is be kell látnunk, hogy a mai kor más kihívásokat is jelent a nők számára, mint az anyaság. Emlegethetnék itt divatos kifejezéseket, mint önmegvalósítás, emancipáció, amelyeket ismer ugyan a magyar társadalom, de túl konzervatív ahhoz, hogy komolyan is vegye azokat. A magyar valóság ennél sokkal prózaibb: a legtöbb nő nem engedheti meg magának, hogy csak anya legyen. A mai társadalom, életvitel, gazdasági problémák, az emberi kapcsolatok alakulása (l. kritikusan magas válásszám) már nem ugyanazon kihívások elé állít minket, nőket, mint nagyanyáinkat. Azonban lássuk be, a nők mindig is dolgoztak, ha nem otthon a háztáji gazdaságban, akkor cselédként, mosónőként és más hasonló, testet és lelket kizsákmányoló tevékenységet végezve. A mai kor munkái leginkább abban mások, hogy folyamatos fejlődést, elkötelezettséget várnak el a munkavállalóktól. Az elvárások megnőttek, de a lehetőségek sajnos nem, vagy legalábbis nem olyan mértékben követték őket. Bérelszámolóként minden nap észlelem ezt a helyzetet, de sajnos tapasztalom, hogy az érintettek nincsenek tisztában a jogaikkal, kötelezettségeikkel. Majdani HR-esként viszont az is céljaim közé tartozik, hogy többet tegyek értük, mint a jogszabályi kötelezettségek betartása, szeretném egy kicsit egyensúlyba billenteni a mérleget a fent említett lehetőségek irányába. A szakdolgozat elkészítése során több hipotézissel kívánok foglalkozni, úgymint: A nők mind a mai napig nagyobb szerepet vállalnak a háztartási munkákban, 1 Ismeretlen szerző tollából (letöltés ideje: ) 203

204 gyermeknevelésben, mint a férfiak. A nők aktivitási rátája többek között ezért is alacsonyabb, mint a férfiaké. A karrier- és fizetési lehetőségek eltérnek a férfiaknál és a nőknél. Ez az egész világon megfigyelhető tendencia. A hipotézis körbejárásakor ki kívánok tekinteni az Európai Unió többi országában megfigyelhető tendenciákra is. A gazdasági válság sokkal inkább rontott a nők munkavállalási esélyein, mint a férfiakén. Az anyukák nincsenek tisztában a munka világában érvényesíthető jogaikkal, lehetőségeikkel. Az állam nincs felkészülve arra az eshetőségre, hogy hirtelen megnövekedhet a gyermekszám. Ezt többek között a bölcsődei férőhelyek vizsgálatával kívánom bizonyítani. A munkáltatók nem igazán örülnek a kisgyermekes anyukáknak. A kiválasztásnál fontos, hogy nevel-e gyermeket a pályázó. Nincs megoldhatatlan probléma, ha elég rugalmas a cég ahhoz, hogy ne csak alkalmazza a kisgyermekes anyukát, hanem hosszú távú partnernek, képezhető munkaerőnek tekintse, akinél az első években ugyan nagyobb alkalmazkodóképességre van szükség, de ez a türelem a későbbiekben többszörösen megtérülhet. Célom a fenti kérdéskörök végigjárásával az, hogy bebizonyítsam az anyáknak, igenis értékesek. A gyermeknevelés és háztartásvezetés mellett, okos időbeosztással, sok-sok türelemmel felépíthetik karrierjüket, és nemcsak anyaként, hanem önálló emberi lényként is büszkék lehetnek magukra. A munkáltatóknak azt, hogy nem feltétlenül pénzkidobás kisgyermekes anyukát alkalmazni. Magamnak pedig azt, hogy ha majd befejezem a főiskolát, képes leszek segíteni mindkét oldalnak, és megtalálom a kompromisszumot közöttük. Ahhoz, hogy ezt elérhessem, úgy gondoltam, mindkét, de az is lehet, hogy mindhárom oldalt megkérdezem. Kérdőívet szerkesztek az anyukáknak, interjút készítek a munkáltatókkal, elsősorban a közvetlen felettessel, és ha még lesz rá lehetőségem, szeretnék megtalálni egy HR-vezetőt is a témával kapcsolatban. A fenti adatok elemzésével szeretném a hipotéziseimet alátámasztani, de reményeim szerint többségében inkább megcáfolni. A tanulmány első fejezetében egy általános körképet kívánok bemutatni a munka mai világáról, illetve az összefüggések megértéséhez időnként kitérni a történelmi 204

205 folyamatokra. Megvizsgálom, hogyan alakult ki a nők mai társadalmi helyzete. Kitérek a férfiak és a nők aktivitási rátájának különbségeire, női szerepekre (sztereotípiák), karrier- és fizetésbeli különbségekre, illetve a gazdasági válság hatására a női munkavállalás területén. A második fejezetben szűkíteni kívánom a kört, és rátérek a kisgyermekes anyukák munkavállalására (állam szerepe, nonprofit szervezetek szerepe, ezek közül egy-kettő bemutatása). Nem elhanyagolható a családtagok, elsősorban az apukák szerepe a kisgyermekes anyukák életének segítésében. A magyar körkép után egy kis EU-s kitekintést is szeretnék végezni, összehasonlítandó a magyar helyzettel. A harmadik fejezetben bemutatom, hogy véleményem szerint mit tehet egy HR-es, és ezzel párhuzamosan kiértékelem, hogy mi a meglátása a mai magyar valóságról, arról, amit lehetséges megoldásként elképzeltem az érintett feleknek. 2. Nők kontra férfiak, avagy az örök sztereotípiák A férfi teremt és szerzi, ami kell, a nő felhasználja és átalakítja, ez a két nem törvénye, intellektuális téren is." 2 Nő. Mit is jelent ez a fogalom? Hiszen csak két, nem túl különleges betű, de mégis örök kérdés, amire lehetetlen egyértelmű választ adni. Természetesen elő lehet hozakodni biológiai, pszichológiai vagy akár költészeti ihletettségű meghatározással is, de egyik sem lenne teljes. Ez egy megfejthetetlen kérdés, amire az érintettek, de az ellenkező nem sem képes pontos választ adni. A dolgozatnak természetesen nem célja filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni, de mélyebben belegondolva abba, hogy mit is, illetve jelen esetben kit is választottam alanyának, eléggé megrettentő az a tény, hogy ugyan csak egy elég szűk körben, de olyan lénynek kívánok megoldást nyújtani, aki saját magát sem ismeri eléggé. Kicsit visszaevezve a filozófia tengeréről jelen fejezet hétköznapibb céljához nevezetesen a nők és a férfiak közötti különbségek okainak boncolgatásához, elmondható, hogy a nők és a férfiak kulturális, társadalmi szerepei mindig is gyökeresen 2 Goethe, Johann Wolfgang von idézet (letöltés ideje: ) 205

206 eltértek egymástól. Hiába telt el sok ezer év, még mindig a nőket tekintik a türelem, az engedelmesség szobrainak, a házi tűzhely őrzőinek. A férfiak pedig az individualizmus, az ambíció, az agresszió megtestesítői. Az olvasóban joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért is van ez így. Visszapillanthatunk egészen a Biblia koráig hiszen keresztény kultúrkörben nevelkedve ez az az éra, amit leginkább ismerek, sőt akár az ősközösségig is, a nők feladata mindig is a gyermekek nevelése, a háztartás vezetése, az engedelmesség volt. Sok érdekes, sőt egészen vicces bibliai magyarázatot találtam a kialakult helyzet tisztázására. Nekem az egyik kedvencem az alábbi, amely a bűnbeeséssel magyarázza az egészet: Az affér mindhárom résztvevője súlyos büntetést kapott. Éva a másállapot és a szülés fájdalmait, valamint azt, hogy»vágyakozik férje után, (de) az uralkodik rajta«(1 Mózes 3,16). Az első emberpár kiűzetett az Édenkertből nehogy egyenek az Élet fájából és örökké éljenek, és Ádám arca verejtékével túrja a földet, hogy megélhetése legyen. 3 Tehát a fentiek alapján a nők feladata a szülés, a férfiaké a munka, s mindezt büntetésképp kapták azért, mert Ádám és Éva voltak olyan balgák, hogy ettek a Tudás fájának gyümölcséből. Az már csak a férfiak uralta világ hozadéka, hogy mind a mai napig a férfiak ezzel magyarázzák a nők alárendelt szerepét, hogy Éva miatt alakult ki ez a helyzet (Ádám valahogy mindig kizárólag mint szenvedő fél jelenik meg ilyenkor), úgyhogy mi, Éva leányai köszönjük csak meg neki az egészet, és tűrjük sorsunkat, ők meg kénytelenek miattunk dolgozni, tehát főleg ők az elszenvedői a történteknek. Megvizsgálhatjuk a helyzetet kevésbé spirituális és szubjektív oldalról is. Biológiai tény, hogy különbözőek vagyunk. Más a testünk, az agyunk felépítése. A férfiak izomszerkezete inkább a fizikai munkára, a nőké inkább a gyermekszülésre van berendezkedve. A nők több dologra tudnak egyszerre odafigyelni, jobbak a verbális képességeik, és lássuk be, jórészt nem is annyira ambiciózusak, mint férfi társaik. 4 Habár ezt az utolsó kijelentést rendkívül nehéz úgy megvizsgálni, hogy a nők évszázadokig alárendelt szerepet játszottak, s nem illett erőszakosnak, individualistának lenniük. Az ő szerepük mindig is a másokról való gondoskodás volt. Végiggondolva az eddig leírtakat elmondhatom, nehéz megállapítani, hogy mi az oka a kialakult helyzetnek. Mekkora részben hatott és hat mind a mai napig a biológia, és 3 4 Kraus, Naftali: Ősi forrásból: Éva az emberiség édesanyja, (letöltés ideje: ) Kiss Ákos: Mi a különbség a nők és a férfiak között? In: Patika magazin (letöltés ideje: ) 206

207 mekkora szerepet vállal mindebben a kultúra. Én azt mondanám, hogy az alap a biológia, amelyre épül kissé eltúlozva azt a kultúra Női szerepek, férfi szerepek A női szerepről nekem, s gondolom, ezzel nem vagyok egyedül, rögtön egy fodros kötényben, tollseprűvel a kezében nippekről port törölgető, három-négy gyerekkel körülvett nő képe ugrik be. Ez a '50-es évek USA-jából fennmaradt kép makacsul tartja magát. Azóta volt egy hippi korszak, feminizmus, nőmozgalmak, és mégis. Hiába ülnek csúcsmenedzser nők vezetői székekben, táncolnak szingli csajok a bárokba, és harcolnak katonanők a háborúkban, kitörölhetetlenül ott él bennünk a kedves, mosolygós, mindenkit megértő, fáradhatatlan anyuka képe, amely szerepre már születésük előtt elkezdjük felkészíteni a nőket, hiszen már az első ultrahangképek homályos foltjainak bizonyossága alapján rohannak a boldog leendő szülők a boltba összevásárolni fodros rózsaszín ruhácskákat és édes szőke babákat. Ha a szülő mégis ellenáll ez irányú késztetéseinek, hadrendbe állnak a nagyszülők, rokonok, az óvoda, az iskola, és bőszen hangoztatják a kislánynak, hogy neki nem illik verekedni, hangoskodni. Egy jó kislány csöndben elül a sarokban, teadélutánt tart a barátaival és babáival, valamint megvigasztalja a verekedés után sebeiket nyalogató fiúkat. A kultúra, a megszokás és a biológia is alakíthatta a nők és a férfiak közötti különbségeket, melyeket fentebb már kifejtettem. A témában egész könyvtárakat megtöltő pszichológiai és szociológiai tárgyú könyvek íródtak. Nem hiszem, hogy én okosabbat tudnék mondani, mint azon tudósok, akik évtizedeket töltöttek e terület tanulmányozásával. Mégis szeretnék egy-két érdekes példát kiragadni a művek közül: Számomra teljesen új és üdítő meglepetés volt, amibe először a dolgozatom megírásához szükséges szakirodalom felkutatása közben botlottam, hogy teljes tudományág épült már ki a nők és a férfiak társadalmi szerepeinek vizsgálatára. Létezik társadalmi nem, amit az angolszász szakirodalom gendernek nevez, és alapvetően a kultúránkból, szokásainkból eredő női és férfi szerepeket, viselkedésmódot takarja. A gender mainstreaming céljául tűzte ki a nők és férfiak társadalmi egyenlőtlenségének csökkentését, a társadalmi életből és fejlődésből egyenlő rész vállalását, gazdasági 207

208 fejlődést, mindezt úgy, hogy egyik érintett félnek se csorbuljanak jogai, de ne mindig a nőknek kelljen alkalmazkodniuk, hanem a társadalom, a gazdaság idomuljon hozzájuk. 5 Találtam továbbá két figyelemre méltó észrevételt, elemzést, amelyek közül az egyik a szociológiai tankönyvünkben található. Nevezetesen: minél több szerepe van egy embernek, annál kiegyensúlyozottabb tud lenni. Hiszen munkatársként, anyaként, feleségként, barátként, karitatív szervezet élharcosaként, vagy bármi másként, ha valamely szerepében kudarc éri, még nem történik nagy baj, van sok egyéb más, amiben sikeres lehet. Míg ha példának okáért csak édesanya, sokkal nagyobb tragédiaként él meg egy-egy kudarcot. 6 Ezért is tartom fontosnak, hogy ne csak anya szerepben tudjuk elképzelni a nőket. Hiányolná őket a társadalom mint adófizető polgárt, a tudomány mint a haladás elősegítőit, a művészetek, és még sorolhatnánk, mennyi terület a világon. Elsősorban mégis saját maguk számára fontos, hogy teljes életet tudjanak élni, másban is kipróbálni magukat, mint amire a természet teremtette őket. Nagyon hasonló, csak kissé irodalmibb elképzelést találtam egy cikkben az interneten, amely Laura Balbo olasz szociológust idézi, aki a nőket, a különböző szerepeikért, önmagukért folytatott harcot egy foltszőnyeghez hasonlítja. 7 Lelkes foltvarróként ez a kép nagyon tetszik, habár én jobban örülnék egy foltos (patchwork) takaró metaforának, hiszen a szerepeink úgy betakarnak, megvédenek minket, mint egy takaró, és ha ügyesek vagyunk, ugyanolyan műalkotás lehet a lelkünk az egyes szerepek összeillesztése után, és ugyanannyira örök lehet, mint egy amish takaró. A fentiek alapján a kérdőíves tanulmányomban feltettem pár kérdést a témával kapcsolatban. A kérdőívet kizárólag hölgyek töltötték ki, mivel a szakdolgozat alapvető témája az ő élethelyzetük kielemzése. A mintavétel módjáról rövid leírást a harmadik fejezetben adok, hiszen az összes többi kérdést és a rájuk adott válaszokat ott elemzem ki. Jelen alfejezet témájához a következő alapadatokat tartom szükségesnek megadni: negyvenhárom hölgy töltötte ki a kérdőívet, akiknek harmada él vidéken így nemcsak a fővárosi lakosság köréből kerültek ki, döntő többségük, 46,51%-uk a éves korosztályba tartozik, tehát a lakosság legaktívabb, már tapasztalatokkal rendelkező, de még szemléletmódjában változtatható csoportja alkotja a válaszolók gerincét. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium: A gender mainstreaming fogalma közelebbről (letöltés ideje: ) Dr. Nguyen Luu Lan Anh Dr. Hain Ferenc: Szociálpszichológia, Budapest, Zsigmond Király Főiskola, p. Intera: Női szerepek, (letöltés ideje: ) 208

209 kérdőívben sztereotip állításokat adtam meg, s a válaszolókat arra kértem, hogy jelöljék meg, egyet értenek-e, avagy nem ezekkel az állításokkal. A válaszokat összegeztem, és százalékos formában adtam meg, ezek a következők: Állítás Egyet értek Nem értek egyet Vannak tipikus női és tipikus férfi munkák. 83,72% 16,28% A férfi dolga a pénzkeresés a nők helye a fakanál mellett van. 0,00% 100,00% A nőkre jellemző tulajdonságok: gondoskodó, szerény, segítőkész. 58,14% 41,86% A férfiakra jellemző tulajdonságok: ambiciózus, agresszív, önmegvalósító. 13,95% 86,05% A nők elsődleges feladata a gyermekszülés. 20,93% 79,07% Nincs különbség a férfiak és a nők fizetése között, ha ugyan azt a munkát végzik. 27,91% 72,09% A gazdasági válság a nők és a férfiak számára egyformán nehezebbé tette a 95,35% 4,65% munkahelykeresést. Az anyaság manapság nem megbecsült hivatás. 86,05% 13,95% 114. ábra: Kérdőíves adatfelvétel a nemekkel kapcsolatos sztereotípiákról Forrás: saját kutatás (n=43) Az első kérdésre született válasz határozottan alátámasztani látszik feltevésemet, miszerint élnek sztereotípiák a társadalomban, habár az biztatónak látszik, hogy a válaszolók 16,28%-a nem értett egyet a feltevéssel, s ezáltal némi reményt ad arra, hogy a jövőben lehetséges egy egyenjogúbb társadalom kialakítása. Ugyanezt a pozitív képet támasztja alá a második feltevésre született egyértelmű ellenkezés. Szerintem nagyon jó jel, hogy a nők már nem csak háztartási robotként tekintenek magukra, illetve hogy független lényként is el tudják képzelni magukat, aki képes az önálló életvitelre. A harmadik és a negyedik sztereotip állítás összefügg, és számomra szintén kellemes meglepetést okozott az eredmény, mivel úgy látom, hogy a nők, legalábbis a válaszoló hölgyek reális képpel rendelkeznek a nemekről. A hölgyekről megadott szerepszemélyiségek már nem okoznak olyan nagy egyetértést, mint érzéseim szerint okozhattak volna akár évvel ezelőtt is. Maguk az érintett nem tagjai sem gondolják már oly nagymértékben azt, hogy ők csak a szép, sarokba ültetjük, aztán ott marad baba szerepét vállalhatják magukra, hanem hogy ők is lehetnek kevésbé önzetlenek. Viszont az igazságérzetük is megszólalt a válaszolóknak, mivel csupán 13,95%-uk értett egyet az ambiciózus, agresszív, önmegvalósító jelzőkkel, amikkel férfi társainkat illettem. Azonban abba is belegondoltam, hogy ha nem használtam volna 209

210 az agresszív kifejezést, talán többen álltak volna az egyetértők pártjára. A nők elsődleges feladata a gyermekszülés állításra kapott válaszarány kissé meglepett, főleg, hogy a nők helye a fakanál mellett állítás határozott nemtetszést váltott ki. Végiggondolva a majdnem 21%-os egyetértést, sok minden felmerült bennem: bebizonyosodott, hogy hagyományos társadalom vagyunk, vagy éppen az, hogy végül is logikusan tényleg csak a nők tudnak gyermeket világra hozni, tehát tény, hogy ez az egyik legfontosabb feladatuk. Az is lehet, hogy átsiklottak az elsődleges kifejezésen. Nem tudom a pontos választ. Talán mindegyik feltevésben van valami. Mindenesetre egy kissé ismét megerősítve látom a sztereotípiákkal kapcsolatos nézeteimet. A következő állítás a fizetésbeli különbségeket vizsgálja. Számomra ismét kissé meglepő eredmény született. Teljesen biztos voltam abban, hogy minden válaszoló úgy fogja gondolni, férfi társai jobb fizetést kapnak, mint ő, de tévedtem. Annak ellenére, hogy a kutatások, tényadatok ahogy a további fejezetekben látni fogjuk alátámasztják a bevezetésben felállított hipotézisemet, miszerint a férfiak mind a karrierlehetőségek, mind a fizetés szempontjából jobb helyzetben vannak, mint az ellenkező nem tagjai, a válaszolók csaknem 28%-a mégsem érzi ezt a megkülönböztetést. A gazdasági válsággal kapcsolatos hipotézisem is megdőlni látszik, de meglepő módon itt a válaszok a tényadatokat támasztják alá, miszerint ugyanolyan nehéz a munkahelykeresés a válságban mindkét nem képviselői számára, sőt, mint később, az I.3-as alfejezetben olvasható lesz, vannak olyan területek, ahol kifejezetten a hölgyeknek van nagyobb esélyük munkához jutni. Utolsó feltevésem, miszerint az anyaságot nem becsüli sokra a társadalom mint életformát, nagyjából azt a válaszarányt kapta, amire számítottam. A legtöbb érintett úgy érzi, hogy lenézi a társadalom többi tagja, ha csak anyaként próbál helytállni az életben. Sajnos ennek az érzésnek van alapja. Habár vannak pozitív hangok is, hiszen az egyik kérdőívemre a válaszoló anyuka optimistán ráírta:... majd talán mostantól A nők és a férfiak aktivitási rátájának különbségei, az eltérés okai A fejezetben tárgyalandó téma kifejtése előtt érdemes egy-két fogalmat tisztázni, hogy a későbbiekben érthető legyen, miért is erről az oldalról mutatom be a női és a férfi munkaerő különbségeit, illetve miért tartom egyáltalán fontosnak a különbségek hangsúlyozását. 8 Forrás: kérdőíves kutatás 210

211 A KSH által készített statisztikát felhasználva elkészítettem egy grafikont, melyen vizuális formában nyomon követhető a nők és a férfiak gazdasági aktivitásának alakulása az elmúlt esztendőkben: ezer fő Gazdasági aktivitás alakulása Magyarországon nemenként időszak (év) Gazdaságilag aktívak (férfiak) Gazdaságilag nem aktívak (férfiak) Gazdaságilag aktívak (nők) Gazdaságilag nem aktívak (nők) 2. ábra: A gazdasági aktivitás alakulása Magyarországon nemenként Forrás: KSH: A éves népesség gazdasági aktivitása nemenként. KSH (letöltés ideje: ) A táblázatból jól megfigyelhető, hogy együtt mozog a férfiak és a nők aktivitása, illetve inaktivitása, de számszerűen sokkal kevesebb nő található a gazdaságilag aktívak csoportjában, mint férfi. Laikus olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy mi is az a gazdasági aktivitás, illetve az aktivitási ráta. Az első és legfontosabb fogalom a fejezetcímben is megtalálható aktivitási ráta, egy olyan gazdasági mutatószám, amelynek segítségével könnyen elemezhető a munkaerőpiac változása. Lehetővé teszi azon tendencia követését, mely az évek során megfigyelhető a nők és a férfiak gazdasági aktivitásában, mivel nemenkénti megoszlásban is kimutathatók és követhetők ezek a számok. Az aktivitási ráta értékét a gazdaságilag aktív népesség és a munkaképes korú népesség számának hányadosa adja. Logikusan következő kérdés, hogy kiket is takar a gazdaságilag aktív népesség. A válasz egyszerű, de a laikusok számára meglepő: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen adják értékét. Ez a tény egy kis meghökkenést okozhat azoknak, akik hétköznapi értelemben használják a munkanélküli kifejezést. Közgazdasági jelentése azon embereket takarja, akik a felmérés hetében nem dolgoznak (nem átmenetileg), aktívan munkát kerestek a felmérést megelőző négy hétben, és két héten belül munkába tudnak állni. Tehát a népességnek csak azon részét jelenti, akik még 211

212 próbálkoznak az álláskereséssel, és nem adták fel végleg a reményt. A foglalkoztatottak azon személyek, akik a felmérés hetében legalább egy óra kereső tevékenységet folytatnak, amely lehet alkalmazotti, egyéni vállalkozói, alkalmi munkás stb. jogviszony. A munkaképes korú népesség a kevésbé közgazdasági szemléletű emberek körében is ismert fogalom, hiszen a szokások, kultúra mellett a törvények is meghatározzák azt az alsó korhatárt, ami alatt csak igen szigorú szabályok betartása mellett lehet munkát vállalni. A KSH a nemzetközi szokásoknak megfelelően a éves korosztályt szokta vizsgálni a legtöbb statisztikai kimutatás készítésekor, illetve jelen grafikon alapja a éves korcsoport. 9 A fogalommagyarázat után rátérek a fejezet lényegére, s megpróbálok rövid áttekintést nyújtani, hogyan alakult a nők és a férfiak gazdasági aktivitása a történelem során, bemutatva ezzel a napjainkra kialakult helyzet okait, évszázadokon átívelő mozgatórugóit, s rátérve a fejezet lényegére, hogy ezek a különbségek mind a mai napig meghatározzák a nők, s főleg a kisgyermekes nők helyzetét a munkaerő-piacon. Mint már többször kifejtettem a dolgozat korábbi fejezeteiben, a nők mindig is dolgoztak, habár ez a munka soha nem volt kimutatható, mert általában saját háztartásukat és/vagy másokét vezették, amit közgazdasági értelemben, mint mérhető produktumot csak a mai modern gazdaságtan tart termelő munkának, bár igazán egzakt értékeket még a mai kor sem képes nyújtani ezen a területen. Gyökeres változást mind a férfiak, mind a nők munkavégzési szokásaiban az iparosodás hozott. Az ipari forradalom előtt többségük háztáji munkát végzett, illetve céhekbe tömörülve dolgoztak, bár e kivételezett helyzetbe kizárólag csak férfiak kerülhettek, ahol a szakmák képviselői fennen hirdették saját kiválóságukat. A helyzet cinikus humort hordoz magában, hiszen ezeket a szakmákat a nők évszázadokig végezték saját családjukban, csak nem kapták meg az ezzel járó elismerést, illetve nem választották szét azokat, hanem a legtöbbet egyetlen nő, családanya elvégezte egyedül, s fizetség sem járt érte. Az ipari forradalom korában, a textilipar fellendülésével eleinte a bedolgozás vált jellemzővé, majd az egyre nagyobb mamutgyárakban megjelent a klasszikus munkásréteg, s ezzel együtt egyre több nő vállalt munkát, hiszen a gépek megjelenésével már nem volt szükség akkora izommunkára, mint korábban, viszont a nőknek, gyermekeknek nem is kellett olyan magas bért fizetni. Talán azért, mert ők kevesebb pénzért is hajlandóak voltak munkába állni. Ez a jelenség egyébként 9 Misz József: A makroökonómia alapjai, Budapest, Zsigmond Király Főiskola és L' Harmattan Kiadó, p. 212

213 napjainkban is megfigyelhető. Másrészt a munkáltatók úgy gondolták, hogy a család úgyis eltartja majd a nőt, bár ez legtöbbször fordítva volt jellemző. Természetesen tehát nem emberi szívjóságból, a nők egyenjogúságának elősegítése miatt dolgozhattak többen e nem képviselői közül, hanem önző gazdasági érdekből. 10 A nők tömeges munkavállalása a két világháború idején került előtérbe, mivel a frontokon harcoló férfiak helyett valakinek helyt kellett állni a hátországokban, hogy ne omoljon teljesen össze az országok gazdasága, illetve el tudják látni a katonákat. A helyzet nem nagyon változott közvetlenül a háborúk után sem, mert a férfiak nagy része vagy a fronton, vagy hadifogságban vesztette életét. Ettől viszont nem lett robbanásszerűen nagyobb a nők megbecsülése, csak nagyobb nyilvánosságot kapott a tény, hogy dolgoznak. Szavuk viszont továbbra sem lehetett a gazdasági élet alakításában. Jellemzően fizikai munkásként alkalmazták őket. Később, míg Magyarországon tombolt a kommunizmus, amely lassacskán szocializmussá szelídült, a kötelező munkavégzés és büntetendő munkakerülés (közismertebb nevén kmk) miatt szinte teljes foglalkoztatás volt jellemző, addig a világ nyugatibb részein a nők a részmunkaidő és a tanulás felé fordultak, hogy intellektuálisan is elfogadják őket, de anyaszerepüket is el tudják látni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Magyarországon többet dolgoztak a nők, mint külföldön, hanem hogy sokkal nagyobb arányban vették ki részüket a regisztrált gazdaságból, mint nyugati társaik. Mélyreható változást Magyarországon a rendszerváltás és a vele szinte kéz a kézben járó munkanélküliség hozott, mellyel a magyar nők foglalkoztatottsága jóval a szerencsésebb külföldi társaiké alá csökkent, s mind a mai napig nem is tudta utolérni azt. Napjainkban a nők vagy a háztartásba menekülnek, és végleg inaktívvá válnak, vagy sokan választották a rendszerváltás után az akkoriban nagyon népszerű korengedményes, illetve rokkantnyugdíjazást. A fenti történelmi áttekintés jól nyomon követi, hogyan és miért változott a nők részvétele az ún. regisztrált gazdaságban. Mindig is a férfiak gazdasági érdekei szerint alakult a nők társadalmi, szociális és gazdasági helyzete. Általánosságban az is elmondható, hogy a nők gazdasági aktivitása inkább a fejlettebb országokban nagyobb, mivel ott tudnak olyan színvonalú fizetést biztosítani számukra, ami mellett megéri a nőknek munkát vállalni. A fejletlenebb régiókban a nők otthoni munkájukkal sokkal nagyobb értéket teremtenek a család számára, mint ha dolgoznának, hiszen így nem szükséges pénzt kiadni szolgáltatások egész sorára, amit a 10 Dózsa Ilona: A nő az osztálytársadalomban II. In: Korunk június (letöltés ideje: ) 213

214 család nőtagjai ingyen elvégeznek. 11 Ugyan az élethosszig tartó tanulás, az önmegvalósítás és más, a kultúránkba egyre inkább beépülő fogalmak előtérbe kerülése miatt a nők már nem csak kényszerből dolgoznak, sőt egy esetleges munkanélküliség, anyagi katasztrófa idején sokszor átvállalják a fő kenyérkereső szerepét, de ha a család akár pozitív, akár negatív okokból döntéshelyzetbe kerül, mind a mai napig általában a nők maradnak otthon és látják el a háztartási teendőket. A fejezet záróakkordjaként elmondhatom, hogy kizárólag a témában született szakirodalom alapján is bizonyítottnak érzem a bevezetésben megfogalmazott hipotézisemet, miszerint a nők nagyobb szerepet vállalnak a család összetartásában, fenntartásában, mint a férfiak. A kérdőíves válaszok is alátámasztották elméletemet, sőt kiegészíteném azzal, hogy nemcsak emiatt alacsonyabb a gazdasági aktivitásuk a férfiakénál, hanem a történelem során mindig is megmutatkozó férfidominancia és a férfiak gazdasági érdekeinek változása is alapvetően meghatározza azt A különbségek kiéleződnek, avagy karrier és fizetésbeli eltérések, a gazdasági válság hatásai a nemzetközi tendenciák tükrében Ebben az alfejezetben kifejezetten a mai munka világában fennálló különbségeket kívánom elemezni, elsősorban a húsba vagy inkább pénztárcába vágó kérdéseket, l. fizetésbeli különbségek, vezetői pozíció betöltésének lehetőségei, illetve a gazdasági válság hatása ezekre a tényezőkre. Az előző alfejezetben bemutatott történelmi körkép jól nyomon követhetővé teszi a nők munkaerő-piaci, társadalmi helyzetének alakulását napjainkig. Szerencsére pozitív változások is történtek az évszázadok során, az egyik legfontosabb talán az, hogy sok egyenlőséget biztosítani kívánó törvény létezik manapság szerte a világon. Ilyen pl. az ILO (International Labour Organization), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet melynek Magyarország is tagja által elfogadott, az egyenlő díjazásról szóló évi Egyezmény, amely május 23-án lépett hatályba, de Magyarország csak a évi LVII. törvénnyel hirdette ki ratifikálását. Az egyezmény lényege, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő díjazás illeti meg egyenlő munkavégzés esetén, a díjazás fogalmába 11 Tímár János: Bevezetés a foglalkoztatáspolitikába, Budapest, Zsigmond Király Főiskola, p., p., p. 214

215 nemcsak az alapbért, hanem egyéb juttatásokat is beleértve. 12 Számunkra, magyar dolgozó nők számára még fontosabb a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény), melynek a 66. szakasz 1. bekezdése a férfiak és nők egyenjogúságáról szól, illetve a 2. és 3. bekezdései még külön védelmet is biztosítanak a nőknek, anyáknak a munkavégzés során. Szintén tiltja a megkülönböztetést a 70/A szakasz, illetve a 70/B 2-es bekezdése az ominózus egyenlő munkáért egyenlő bért elvet próbálja kőbe vésni. 13 Másik nagy horderejű törvény Magyarországon, amely kifejezetten a munka világára vonatkozik, az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, melyben szintén találhatók az egyenlőséget biztosítani kívánó szakaszok. Az 5. szakasz 1. bekezdése kimondja, hogy: a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A 142/A szakasz 1-es bekezdése jelen fejezet szempontjából még fontosabb követelményt szögez le, nevezetesen, hogy: Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. 14 Számos egyéb pozitív példa található a világ országainak törvénykezésében, de valahogy ezek mégsem tudnak érvényre jutni. A jogszabályok előírják az egyenjogúságot az élet minden területén, így a munka díjazásában is, de ezt a társadalom felülírja. Egy 2007-es, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által elkészíttetett tanulmány is rávilágít arra a tényre, hogy a közszférában átlagosan 15%-kal, míg a versenyszférában akár 25%-kal is kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. Találtam egy, az EU országait alapul vevő statisztikát a témában, mely a tíz, vagy annál több főt foglalkoztató cégeknél, teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó éves átlagkeresetét tartalmazza euróban. A Magyarországról készült grafikon az alábbiakban látható: Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Magyarország által ratifikált ILO egyezmények (letöltés ideje: ) évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya (letöltés ideje: ) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (letöltés ideje: ) 215

216 Bruttó éves átlagkereset az iparban és a szolgáltatásban, nemenként Magyarországon ( ) összeg (euró) Férfiak Nők időszak (év) 3. ábra: Bruttó éves átlagkereset az iparban és a szolgáltatásban, nemenként Magyarországon ( ) Forrás: KSH: Bruttó éves átlagkeresetek az iparban és a szolgáltatásokban nemenként ( ). KSH (letöltés ideje: ) Mivel nagyon sok ország adatait tartalmazza az adatsor, ezért Magyarország és egy másik, véletlenszerűen kiválasztott ország adatait vettem alapul, amely végül Franciaország lett, s az alábbiak szerint alakult a bruttó éves átlagkereset 1997 és 2007 között: Bruttó éves átlagkereset az iparban és a szolgáltatásokban, nemenként Franciaországban összeg (euró) ( ) Férfiak Nők időszak (év) 4. ábra: Bruttó éves átlagkereset az iparban és a szolgáltatásokban, nemenként Franciaországban ( ) Forrás: KSH: Bruttó éves átlagkeresetek az iparban és a szolgáltatásokban nemenként ( ). KSH (letöltés ideje: ) 216

217 A helyzetet tovább árnyalja az életkor, a családi állapot, a munkaidő. A tanulmány bemutatja, hogy legrosszabb helyzetben az 55 év feletti, versenyszférában és részmunkaidőben dolgozó, férjezett nők vannak. A közszférában talán azért vannak egy kicsit jobb helyzetben a nők, mert ott egyrészt nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyenjogúsági elvek betartására, másrészt általában több nő dolgozik ezen a területen, illetve jellemző, mint Magyarországon is, az előre meghatározott bérkategóriák alkalmazása. Fontos hatása van az ágazatnak, ahol a munkavállalók dolgoznak, vagy a beosztásnak. Számomra meglepő volt olvasni, de meghatározó a település jellege is. Nagyvárosokban sokkal kisebb a fizetésbeli különbség, mint a falvakban. Ilyen meglepő indikátor még a cégméret, vagy a nők aránya a munkahelyen belül. 15 A lényeg viszont az, hogy a világ országaiban meglévő törvényi szabályozások ellenére a legfejlettebb országokban is jelentős különbségek vannak a nők és a férfiak fizetése között, aminek indokait már sokan sokféleképpen vizsgálták. A fent említett tanulmány több közgazdasági elméletet is említ, így pl. a nők és a férfiak tanulmányi előmenetelére vonatkozót, amelyre többé-kevésbé azonnal cáfolatot is nyújt, vagy a munkatapasztalatra, illetve azon ágazatokra, ahol a nők vannak túlsúlyban. Ahogy vannak tipikus női szerepek, vannak tipikus női munkák is. Ennek oka nemcsak a két nem fizikai felépítésének különbségeiben keresendő, hanem a társadalom, a kulturális szokások is alapvetően hatnak az emberekre. Tisztán emlékszem egy televíziós interjúra, melyben csodabogárként mutogattak egy lányt, aki autószerelőnek tanult. Sajnos a valóság az, hogy az emberek legfeljebb megmosolyogják ezeket a próbálkozásokat, de nem valószínű, hogy a hölgy azóta autószerelőként dolgozik, az inkább elképzelhető, hogy bármely szerelőgarázsba próbált is beállni, mindenhonnan elküldték. Pedig a mai modern kor erőgépei mellett már nem nagyon lenne szüksége hatalmas fizikai erőre. A KSH is készít minden évben statisztikát a TEÁOR szerint a foglalkoztatottak számáról. Kiválasztottam belőle a két legjellemzőbb területet, amely vagy nagyon nőies, vagy nagyon férfias szakma. A textiliparban a foglalkoztatottak száma, nemenkénti megoszlásban a következőképpen alakult az elmúlt esztendőkben: 15 Dr. Borbély Szilvia: Egyenlő munkáért egyenlő bért! Férfiak és nők bére közötti különbség az EUban. Budapest, Egyenlő munkáért egyenlő bért! munkacsoport SZMM, folderid=21255&articleid=41674&ctag=articlelist&iid=1 (letöltés ideje: ) 217

218 ezer fő A foglalkozatottak száma a textiliparban nemenként ( ) textília, bőrtemék, lábbeli gyártása (férfi) textília, bőrtemék, lábbeli gyártása (nő) időszak(év) 5. ábra: A foglalkoztatottak száma a textiliparban nemenként ( ) Forrás: KSH: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok és nemek szerint (1998 ). KSH (letöltés ideje: ) Másik jellemző szakma a fémfeldolgozás, melyet tipikus férfimunkának mondanak, s ez az alábbi diagramon is jól nyomon követhető. A diagram vizuális formában mutatja meg, hogy mekkora különbség van a férfi és női alkalmazottak számában: ezer fő A foglalkoztatottak száma a fémfeldolgozásban nemenként ( ) fém- alapanyag, fémfeldol- gozási termék gyártása (férfi) fém- alapanyag, fémfeldol- gozási termék gyártása (nő) időszak (év) 7. ábra: A foglalkoztatottak száma a fémfeldolgozásban nemenként ( ) Forrás: KSH: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok és nemek szerint (1998 ). KSH (letöltés ideje: ) A társadalom a nőiesebb ágazatokat nem is becsüli túl sokra, ami statisztikailag is kimutatható módon azt eredményezi, hogy az ebben az ágazatban dolgozók kevesebbet keresnek, mint más területen dolgozó társaik, illetve a két fenti grafikonon is látszik, 218

219 hogy míg a fémfeldolgozásban nem nagyon csökkent a foglalkoztatottak száma, addig a textilipar drasztikus csökkenést mutat. Tény természetesen az is, hogy a magyar textilipar tönkrement az olcsó külföldi miatt, de véleményem szerint, ha időben ellenlépések történtek volna, nem lenne ilyen látványos a csökkenés. A mai gazdasági tendenciák is kezdik alátámasztani elméletemet, hiszen Kínában is kénytelenek emelni a munkabéreket a munkáltatók, így előbb-utóbb rá kell ébredniük, hogy nem feltétlenül éri meg a világ túlsó felén elkészíttetni termékeiket. A fizetésbeli különbségeken túl a karrier, az előbbre jutás lehetőségei is sokkal korlátozottabbak a nők, mint a férfiak számára. Manapság igen divatos kifejezés az ún. üvegplafon jelenség, amely azt takarja, hogy minden különösebb indok nélkül megtorpan az egyén karrierje, és képtelen magasabbra jutni a ranglétrán, mintegy üvegplafonba ütközik, amit képtelen áttörni. Hiába rendelkezik megfelelő végzettséggel, szaktudással, tapasztalattal. Ez a jelenség a nők karrierjében sokkal hamarabb jelentkezik, mint férfitársaikéban. Az előbbre jutást befolyásoló másik meglepő tényező, hogy hány nő dolgozik az adott vállalatnál, mivel ha sok, akkor nagyobb az előrejutás esélye, mert a vezetésnek nincs lehetősége férfit vezető pozícióba előléptetni. Természetesen, és ez személyes tapasztalatom is, sokszor megoldják a helyzetet úgy, hogy kívülről vesznek fel új munkavállalót, még ha ezzel megkockáztatják is a tapasztalathiány okozta bevételkiesést. Végezetül a különbség egyik legfontosabb oka a gyermek. A nőket már a kiválasztásnál sújtja a feltételezés, hogy sokkal gyakrabban lesznek távol munkájuktól gyermekük, vagy majdani gyermekük miatt. Illetve a nők nagyobb stressznek is vannak kitéve e miatt, hiszen gyakrabban kerülnek szerepkonfliktusba a családanya-feleség és a dolgozó nő szerepek között, mint férfi társaik, akiktől csak a karrierépítést, családfenntartást várják el, annak összetartását, működtetését nem. 16 Úgy érzem, hogy mialatt körbejártam a fejezet által bemutatni kívánt kérdéskört, sikerült bebizonyítanom második hipotézisemet, miszerint a nők mind fizetésbeli-, mind karrierlehetőségben messze elmaradnak férfi társaiktól, viszont a harmadik hipotézisemre meglepő módon nem sikerült egyértelmű igazolást találnom. Ez az elképzelésem arról szól, hogy a nőket hátrányosabban érintette a gazdasági válság, mint az ellenkező nemet, de a statisztikákban erre mutató egyértelmű jelet nem találtam. Habár az is lehetséges, hogy még túl korai elemzéseket végeznem. A munkanélküliségi 16 Nagy Beáta: Munkahelyi előmenetel ( ). (letöltés ideje: ) 219

220 ráta adatok sem támasztják alá elméletemet, sőt találtam egy cikket, miszerint Spanyolországban pont az ellenkezője játszódik le annak, amit én feltételeztem, azaz több férfi veszíti el munkáját, mint nő, és a nők kezdik átvenni a családfenntartó szerepet, ezzel felrúgva a több évszázados hagyományos család- és szerepmodellt Kisgyermekes anyukák munkavállalási esélyei Eldönteni, hogy gyermeket akarunk, egy pillanat műve csupán. De a döntés, hogy szívünk a testünkön kívül dobog, örökre szól. 18 A nők társadalmi, munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata után rátérek egy még speciálisabb csoportra, nevezetesen a kisgyermekes anyukákéra. Nehéz megállapítani, hogy mit tekintünk kisgyermeknek, ezért önkényesen úgy döntöttem, hogy az 1 6 éves gyermekeket tekintem a csoporthoz tartozóknak, tehát azon anyukák körét vizsgálom, akiknek ilyen korú gyermekük van, és most kívánnak visszatérni dolgozni, vagy legfeljebb egy-két éve álltak munkába. Szélesebb kategóriát azért nem szeretnék elemezni, mivel az sok egyéb kérdést felvetne, melyek tárgyalását a dolgozat terjedelme nem teszi lehetővé. A téma részletes kifejtése előtt teszek egy kis kitérőt az egyre csökkenő születésszámra vonatkozóan. Sok tanulmány készült az elmúlt időszakban arról, hogy miért csökken egyre jobban a fejlett országokban, köztük Magyarországon is a gyermekek száma. Közülük kiválasztottam Spéder Zsolt és Kapitány Balázs elemzését, amelyen keresztül egy gyors áttekintést szeretnék adni a jelen helyzetről. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is tartom ezt fontosnak. Úgy érzem, ahhoz, hogy érzékeltetni tudjam, mennyire fontos az anyukáknak segítséget nyújtani a munkaerőpiacra történő visszatéréshez, be kell mutatnom, hogy mennyire tisztelendő az a mindennapi küzdelem, amivel egyensúlyoznak a család és a munkahely között. Az sem Fodor Tamás: A nők ellenállóbak a válság hatásaival szemben. In: HR Portal (letöltés ideje: ) Stone, Elizabeth idézet (letöltés ideje: ) 220

221 elhanyagolható tény, hogy egyre kevesebben vállalják ezt a küzdelmet, ami még fontosabbá teszi a segítségnyújtást, a megfelelő körülmények biztosítását ahhoz, hogy többen vállalják ezt a felelősséget. A szerzőpáros több indikátort vett alapul, amin keresztül megvizsgálták többek között azt, hogy mely életkorban vállalnak először gyermeket az emberek, és milyen hatása van ebben a társadalomnak, a hagyományos szerepfelfogásnak, a családi állapotnak, a jövőbe vetett hitnek, illetve az anyagi biztonságnak. A következő eredményre jutottak: a családi állapot és a gazdasági aktivitás meghatározó tényező mindkét nem gyermekvállalási hajlandóságában, de a nőknél egyéb szubjektív tényezők is szerepet játszanak. Többek között, hogy mit tartanak ideális életkornak a szülésre, fontos-e számukra a hagyományos családmodell, illetve a vallásosság is felmerül mint szempont. 19 Tehát összességében elmondható, a nőkre sokkal jobban hat az a nézet, hogy mit gondolnak arról, mit vár el tőlük a társadalom. Sokkal nagyobb nyomás nehezedik rájuk, mint a férfiakra. Mindemellett a munkaerőpiacra is vissza kell térniük ahhoz, hogy általuk megfelelőnek tartott szinten fenn tudják tartani a családjukat, meg tudják adni gyermekeiknek azt, amit szükségesnek tartanak fejlődésükhöz. Magyarországon ehhez sem társadalmi, sem törvényi szinten nem kapnak túl nagy támogatást. Szerencsére vannak próbálkozások, amelyeket a későbbiekben kívánok kifejteni, de én mindemellett úgy érzem, hogy nagyon magukra vannak hagyva az anyukák ebben a kérdésben. Nézetem alátámasztásához szintén egy tanulmányból szeretnék idézni, miszerint a gyermekkel rendelkező nők életminősége, egészsége jelentősen rosszabb gyermektelen társaikénál, sőt a gyermekkel rendelkező férfiakénál is. Ezt a statisztikailag kimutatott tényt tapasztalati úton is alá tudom támasztani. Figyeljük meg, hogy egy kisgyermekes anyukának mennyivel több elintéznivalója van, mint a társadalom többi tagjának, nemre való tekintet nélkül. Sokkal több stressz éri, több irányba kell megfelelnie. Egyensúlyoznia kell a jó anya és a jó munkatárs szerepe között. Ha beteg a gyermek, sokkal valószínűbb, hogy az anyuka marad otthon vele és ápolja őt. Ezzel számolnak a munkáltatók is, ezért nem is szeretnek kisgyermekes anyukát alkalmazni, hiszen neki bölcsődébe, oviba kell rohannia, ha beteg a gyerek, kiesik a munkából, sokkal több mindenre kell odafigyelnie egyszerre, ami növeli a tévedés, hibázás esélyét. 19 Spéder Zsolt Kapitány Balázs: Szülővé válás az ezredforduló után: a strukturális körülmények és a tudati tényezők szerepe az első gyermek vállalásakor, Budapest, TÁRKI, (letöltés ideje: ) 221

222 Maga a tanulmány is ezt a bizonytalanságot, a nők állandó félelmét a munkahely elvesztésétől, emeli ki fő orvosolandó tényezőként a társadalmi megbecsülés emelésének fontossága mellett. Hiszen manapság a htb., azaz háztartásbeli kifejezés egyenlő a káromkodással. Ha egy nő csak a gyermekei nevelésével akar foglalkozni, annak nemcsak anyagi, hanem erkölcsi ára is van. A társadalom ezt a napi 24 órás műszakot egyfajta lazsálásnak tekinti. A társadalmi nyomást annál jobban érzékelik a nők, minél iskolázottabbak. 20 Összefoglalva az eddig leírtakat, elmondható, hogy nagy szüksége van a kisgyermekes anyukáknak a segítségre a társadalom minden tagjától, hiszen ők nevelik fel a jövő nemzedékét, de mindemellett önálló emberi lények is, akik ugyanúgy tudnak dolgozni, küzdeni, élni, szeretni, mint mások, de ahhoz, hogy ezt elérjék, a terheiken könnyíteni szükséges Az állam, az önkormányzatok szerepe a nők munkavállalásának elősegítésében Az alábbi alfejezetben kifejezetten az állam, a törvényhozás szerepét vizsgálom. A teljesség igénye nélkül áttekintem, lehetőség szerint értékelem az anyák védelmére, a munkába állásuk elősegítésére irányuló törvényeket, különös tekintettel az aktualitásokra. Az első gondolat, ami eszembe jutott ezzel a területtel kapcsolatban, az volt, hogy Magyarország rovására egyvalamit nem lehet elmondani: azt, hogy keveset költ a szociális juttatásokra. Azonban, mint az Eurostat 2009-es adatai alapján készült diagram is mutatja, a 16,3%-os kiadásunkkal még nem tartozunk a legmagasabb GDP arányos kiadással rendelkezők közé, de az erős felső mezőnybe már igen. 20 Kopp Mária Skrabski Árpád: Női szerepek a mai magyar társadalomban (letöltés ideje: ) 222

223 %-os arány ,3 13,9 12,1 18,5 16,7 GDP arányos szociális kiadások az EU tagországokban 15,3 20,9 14, , ,1 12,6 15,215,4 16,3 13,3 11,5 19,7 18,3 16,6 16,6 16,3 14,7 15,1 13,7 12,9 13,6 11,6 10 8,1 5 0,9 0 országok Italy Cyprus Latvia France Spain Greece Ireland Estonia Poland Austria Malta Iceland Bulgaria Belgium Portugal Norway Sweden Finland Germany (including former GDR from 1991) Denmark Czech Republic Netherlands Hungary Luxembourg Lithuania Switzerland United Kingdom Slovakia Slovenia Romania 2009-ben a GDP arányos szociális kiadások 7. ábra: GDP-arányos szociális kiadások az EU-tagországokban 2009 Forrás: Eurostat: [tec00026] - Social benefits (other than social transfers in kind) paid by general government; General government (% of GDP) en&pcode=tec00026 (letöltés ideje: ) A szociálpolitika mindig is fontos területe volt az ország gazdaságpolitikájának, mivel bizonyos része, nevezetesen az anyasági támogatások köre, alapvetően meghatározza a jövőnket, hiszen Magyarországon sokkal gyorsabban és hamarabb végbement a demográfiai átmenet harmadik szakasza, mint Európa más területein. A hirtelen születésszám-csökkenés visszaszorítására, a gyermekvállalási kedv elősegítésére a szociálpolitikának léteznek eszközei. A demográfiai átmenet-elmélet lényege, hogy a történelem során, az agrártársadalmak korában magas volt a születésszám, de magas a halálozás is, hiszen az éhínségek, az egészségügy és a higiénia hiánya miatt nagy volt a csecsemőhalandóság, illetve az emberek átlagéletkora is sokkal alacsonyabb volt, mint napjainkban. Az iparosodás hozott itt is mint nagyon sok más területen változást, hiszen ahogy javultak az életkörülmények, egyre tovább éltek az emberek, de a születésszám nem csökkent. A harmadik szakaszt éljük ma, amikor magas az átlagéletkor, viszont a kultúra, a társadalmi, technikai körülmények változása miatt Európában drasztikusan csökken a 223

224 születésszám. Kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja is. 21 Magyarországon viszonylag hamar felismerték, hogy lépni kell, máskülönben nem lehet fenntartani az ország gazdaságát, hiszen nem lesz, aki dolgozzon, és adót fizessen. Jelen dolgozatnak nem célja, hogy részletesen kielemezze a történelmi folyamatokat, az elhibázott, vagy éppen sikeres korszakokat a magyar szociálpolitika történetében. Jelezni szeretném csupán, hogy sokan próbáltak meg tenni azért, hogy megállítsák, visszafordítsák a születésszám csökkenését Magyarországon. Tárkányi Ákos írt egy minden részletre kiterjedő tanulmányt erről a területről, amelyből meg lehet ismerni, hogyan formálódott a szociálpolitika egészen az 1900-as évek elejétől. 22 Manapság is látható, hogy fontos kérdés az országban a születésszám növelése. Mindennapjainkat alapvetően meghatározza a családi adózás, vagy a gyed gyes idejének három évre történő visszaemelése, ami mind e terület javítását célozza. Az olvasóban felvetődhet a kérdés, hogy mi is az a szociálpolitika, hiszen nap mint nap használjuk a kifejezést, de nem biztos, hogy helyesen ítéljük meg tartalmát, terjedelmét. Gerencsér László is megfogalmazza ezt a kételyt a Szociálpolitika című főiskolai jegyzetben. Ő úgy határozza meg a szociálpolitikát, mint ami a... hátrányos helyzetben levő egyének, csoportok segítésére irányuló tevékenység, illetve az ezt szolgáló célok és eszközök rendszere. 23 Természetesen felvetődhet az a kérdés is, hogy ki számít ma hátrányos helyzetűnek, illetve mivel számít többnek a szociálpolitika, mint pl. egy karitatív szervezet munkája. Az első kérdésre a válasz szinte lehetetlen, hiszen viszonyítási alap-függő. Manapság már az internet, vagy a mobiltelefon hiánya is hátrányos helyzetet teremthet, míg egy Fekete Afrikai országban ezek luxuskörülménynek számítanak. A második kérdésre a válasz sokkal egyszerűbb. A szociálpolitika az állam által kidolgozott rendszer, amely állandó juttatásokkal és nem ad hoc-szerűen, sok esetben alanyi jogon és nem rászorultsági alapon nyújt segítséget. 24 A családi juttatások a szociálpolitika eszközei közé tartoznak, amelyek a következőek: családi pótlék, iskoláztatási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás Tímár János: Bevezetés a foglalkoztatáspolitikába. Budapest, Zsigmond Király Főiskola, p. Tárkányi Ákos: Európai családpolitikák: A magyar családpolitika története (letöltés ideje: ) Gerencsér László: Szociálpolitika, Budapest, Zsigmond Király Főiskola, p. Gerencsér László: Szociálpolitika, Budapest, Zsigmond Király Főiskola, p Gerencsér László: Szociálpolitika, Budapest, Zsigmond Király Főiskola, p 224

225 Az alábbiakban rövid összefoglalást nyújtok a fent említett juttatásokról a Magyar Államkincstár weboldalán található információk alapján. A családi pótlék amely nevelési ellátásra, illetve iskoláztatási támogatásra osztható lényege, hogy anyagi hozzájárulással havonta támogatják a szülőket a gyermekek nevelésében. A nevelési ellátás a gyermek születésétől tankötelezetté válásáig jár, míg az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség ideje alatt, legkésőbb a gyermek 20 éves koráig adható, ha közoktatási intézményben folytatja tanulmányait. 26 Természetesen soksok szabály létezik arra vonatkozóan, hogy ki veheti igénybe, mit jelent a tanköteles kor, milyen esetben lehet 23 éves korig igénybe venni, illetve új szabályként milyen igazolatlanul mulasztott tanóraszám esetén szüneteltetik a kifizetést, de a dolgozatnak nem célja a részletes törvénymagyarázat, csak példálózó jelleggel mutatja be a magyar szociálpolitika széles palettáját. A következő igen fontos támogatás a gyermekgondozási segély, közismert nevén a gyes, amely a gyermek három éves koráig, ikergyermekek esetében a gyerekek tankötelessé válásáig (legkésőbb 10 éves korukig), tartósan beteg gyermek esetében szintén tíz éves korig jár. Összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegével egyezik meg. Ikergyermekek esetében annyival kell megszorozni, ahány gyermek született. Akinek gyest folyósítanak, nem dolgozhat a gyermek egy éves koráig, illetve 2011-es új szabályként, a gyermek egy éves kora után is csak heti harminc órában. Kivételt képez az otthon végzett munka, illetve ha ikergyermekek születtek, akkor is dolgozhat teljes munkaidőben az anyuka, de ekkor csak egy gyermek után folyósítanak gyermekgondozási segélyt. 27 Bevallom őszintén, egyetértek ezzel az új szabállyal. Tisztában vagyok azzal, hogy a nagyjából nettó Ft-os összegből nem lehet megélni, de lássuk be, a napi nyolc órában dolgozó anyukának nem nagyon van ideje gyermekére. Ezt a fajta támogatást elvileg pontosan azért folyósítják, hogy biztosítsák a gyermek megfelelő szocializálódását, a család egységét. A napi hat órás munkával és a gyes összegével együtt viszont szerintem meg lehet valósítani a közmondásos helyzetet, Magyar Államkincstár: Családi pótlék nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás (letöltés ideje: )1998. évi LXXXIV. tv. A családok támogatásáról %B3tl%C3%A9k*#xcel (letöltés ideje: ) Magyar Államkincstár: Gyermekgondozási segély (letöltés ideje: )1998. évi LXXXIV. tv. A családok támogatásáról %B3tl%C3%A9k*#xcel (letöltés ideje: ) 225

226 hogy a kecske is jóllakjon és meg tudjuk őrizni a káposztát is, azaz a család fenn tudja tartani ha csak minimális szinten is az anyagi biztonságát, míg a gyermeknevelésre is marad idő. A gyermeknevelési támogatás (gyet) a következő lépcsőfok, s akkor igényelhető, ha legalább három kiskorú gyermeket nevelnek. A legkisebb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig (illetve a legidősebb gyermek 18 éves koráig) igényelhető. Tulajdonképpen ez a köztudatban elterjedt főállású anyaság, habár e mellett is lehet heti harminc órában dolgozni. Sajnos nagyon alacsony a juttatás összege, de végső megoldásként alkalmazható, hiszen legalább valamiféle jogviszonyt jelent az anyukák számára. 28 Szintén segítséget nyújt a hölgyeknek az anyasági támogatás, melynek célja, hogy az anyukák orvosi vizsgálatokon vegyenek részt, ezzel biztosítva, hogy egészséges gyermekek szülessenek, illetve örökbefogadás esetén, hogy a gyermek és az örökbefogadó gyám minél könnyebben tudjon szülő gyermek viszonyt kialakítani. Szülés után akkor lehet igényelni, ha az anyuka legalább négy terhesgondozáson részt vett, örökbefogadásnál pedig, ha születés után hat hónapon belül örökbe fogadják a gyermeket. 29 A Magyar Államkincstár oldalán találtam még más, kevésbé ismert támogatási formákat, mint pl. a kismamabérlet, amely egy kedvezményes árú utazási lehetőség. Sajnos ez is, mint sok egyéb támogatás, csak a budapesti lakosoknak jár, pontosabban azon fővárosi lakcímmel rendelkezőknek, akik részére gyest, gyetet folyósítanak. 30 Szintén számomra eddig ismeretlen lehetőség volt a Babakötvény, amelynek lényege, hogy a január 1-je, vagy azután született gyermekeknek, a születést követő hónapban, ha a gyermek rendelkezik adóazonosítóval, automatikusan nyitnak egy számlát, meghatározott összeggel. Ez az összeg minden évben kamatozik. A gyermek, ha nagykorú lesz, tehát eléri a 18 éves kort, szabadon felhasználhatja. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó lehetőség, főleg, hogy a jogalkotók biztosítékokat is elhelyeztek a Magyar Államkincstár: Gyermeknevelési támogatás (letöltés ideje: ) évi LXXXIV. tv. A családok támogatásáról %B3tl%C3%A9k*#xcel (letöltés ideje: ) Magyar Államkincstár: Anyasági támogatás (letöltés ideje: ) évi LXXXIV. tv. A családok támogatásáról %B3tl%C3%A9k*#xcel (letöltés ideje: ) Magyar Államkincstár: Kismamabérlet (letöltés ideje: ) 226

227 rendszerbe, ugyanis hitelt nem lehet rá felvenni, sőt még azt a szomorú esetet is mérlegelték, ha valamilyen okból 18 éves kora előtt meghal a kötvény tulajdonosa. Ebben az esetben az összeg örökölhető. Jó lehetőség még, hogy a szülő ún. Start-számla nyitással további összegeket helyezhet letétbe gyermeke könnyebb életkezdésére, ami természetesen nem kötelező. 31 Mint a fenti rövid összefoglalóból is látszik, Magyarország kormánya próbálkozik különböző eszközökkel biztosítani a gyermekvállalási kedv növelését. Joggal merül fel a kérdés, hogy ennek ellenére miért születik mégis olyan kevés gyermek. A kérdés nehéz, a válasz szinte lehetetlen, hiszen ha kitekintünk Európa más régióira, ugyanezzel a problémával küszködnek. Az anyaság támogatása mellett fontos feladatai közé tartozik az államnak, hogy segítse a szülőket, elsősorban az anyukákat a munkába állás minél zavartalanabb lebonyolításában. Ha sikerül munkába állni, az első fontos probléma, hogy ki fog vigyázni a csöppségre, míg anyuka dolgozik. A családtagok segítő szerepéről, lehetőségeiről a II.3.-as fejezetben kívánok szólni, ezért jelen alfejezetben a bölcsődék fontosságát, a mai helyzet abszurditását mutatom be. Mint fentebb már említettem, az állam mindent megpróbál, hogy több gyermek szülessen, de a megfelelő infrastrukturális háttér nem feltétlenül van meg hozzá. Manapság igen éles vitákat vált ki, hogy nincs elég bölcsődei férőhely a gyermekeknek. Hallani olyan történeteket, hogy már a gyermek születésekor lefoglalják a helyet, hogy majd 1 2 év múlva biztosan el tudják őt helyezni. Az alábbi diagram a KSH adatai alapján készült, és jól mutatja a jelen helyzetet, hiszen évek óta sokkal kevesebb a bölcsődei férőhelyek száma, mint ahány gyermeket beírattak, tehát a túlzsúfoltság miatt nem gondolom, hogy a dolgozók minden gyermekre oda tudnak figyelni, biztos vagyok benne, hogy hatalmas lehet a stressz, és az alacsony állami támogatás még tovább ront a helyzeten. 31 Magyar Államkincstár: Tudnivalók állampolgároknak A Magyar Államkincstár feladatai a fiatalok életkezdési támogatásának megállapításával, nyilvántartásával kapcsolatban (letöltés ideje: ) évi CLXXIV. tv. a fiatalok életkezdési támogatásáról (letöltés ideje: ) 227

228 Gyermekek száma (fő) Bölcsődei ellátás Magyarországon ( ) Bölcsődei férőhelyek száma (fő) Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Időszak (év) 8. ábra: Bölcsődei ellátás Magyarországon ( ) Forrás: KSH: Bölcsődei ellátás (2000 ), KSH (letöltés ideje: ) A legfrissebb megoldási javaslatok közé tartozik, hogy fizetőssé tennék az állami bölcsődéket, s ezt az összeget a munkáltatók fizetnék. A HR Portál oldalán talált cikk tanúsága szerint az állami intézmények ingyenesek (habár ezzel kapcsolatban, biztos vagyok benne, hogy a szülőknek lennének ellenvetései), míg a magánbölcsődék havi ezer forintot is elkérnek a szülőktől. Az elképzelés lényege, hogy egyfajta béren kívüli juttatásként a szülők kérhetnék, hogy a cafeteria keretük egy része a gyermek ellátásának költségeit fedezze, és az állam csak a rászorulókat támogatná. 32 Az ötletet én több szempontból is aggályosnak tartom, hiszen sok munkáltatónál nem létezik a béren kívüli juttatás rendszere, illetve ezzel biztosan nem ösztönzik a gyermekvállalási kedvet. Az alfejezet utolsó szakaszában a Munka törvénykönyvében található, anyákat védő törvényeket tekintem át. Az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről alábbiakban felsorolt szakaszai vonatkoznak a szülők védelmére. A 76/C szakasz lényege, hogy ha változik a munkavégzés helye, s emiatt egy órával nő az utazási idő, akkor ezt a tényt munkaszerződés-módosításba kell foglalni, ami kizárólag közös megegyezéssel történhet, illetve ha tíz éven aluli gyermeket nevelő nőt vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfit érint ez a változás, és számára ez aránytalan 32 Népszabadság: Fizetős bölcsőde a munkáltató is fizethetné. In: HR Portal (letöltés ideje: ) 228

229 sérelemmel jár. A törvény e szakasza arról is rendelkezik, hogy az utazás miatt keletkezett többletköltségek kifizetéséről is meg kell egyezni. A 84. szakasz azt kívánja biztosítani, hogy munkába álláskor ugyanazt a béremelést megkapja a szülő, amit időközben megvalósítottak a cégnél, tehát csak azért ne legyen kevesebb a fizetése, mert gyermeknevelés miatt távol volt. A 85. szakasz az anyukák egészségének védelmét célozza, lényege, hogy a gyermek egy éves koráig olyan munkakörülményeket, munkakört kell alkalmazni, amely egészségi állapotának megfelel. Illetve az esetleges kiskaput is próbálja bezárni azzal a kikötéssel, hogy a munkabér nem lehet kevesebb, mint a terhesség megállapítása előtt volt. Szintén többek között az anyukák, szülők védelmét is próbálja biztosítani a 90. szakasz, amely felsorolja, mely esetekben tilos a munkáltatói rendes felmondás: a reprodukciós eljárás, szülési szabadság ideje alatt, illetve a gyermek három éves koráig tilos felmondani. Természetesen még mindig elbocsáthatják a dolgozót rendkívüli felmondással, illetve vannak egyéb lehetőségek, de ezek sokkal nehezebben járható utak. A törvény 95. szakasza nem annyira az anyukák védelmét célozza, de nem árt tudni, hogy ha végkielégítést köteles fizetni a munkáltató a dolgozónak, akkor a jogosultsági időbe bele kell számítani a tíz éven aluli gyermek ápolására, gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát is. A munkavégzést a gyermekneveléssel összeegyeztetni kívánó szakasz a 105., melynek lényege, hogy a nő a terhesség megállapításától a gyermek három éves koráig (gyermekét egyedül nevelő férfira is alkalmazandó ez a szabály) nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre. Természetesen, ha beleegyezik ebbe, akkor nincs semmi akadálya. Szintén erre a célra szól a 127. szakasz, amely kifejezetten tiltja, hogy a gyermek egy éves koráig túlórára kötelezzék az anyukát, vagy a gyermeket egyedül nevelő férfit, illetve a gyermek 1 4 éves korában a gyermeket egyedül nevelő szülő csak beleegyezésével alkalmazható túlmunkára. A szabadság megállapításánál is könnyíteni próbáltak az anyukák helyzetén, mivel a 130. szakasz szerint a szülési szabadság és a gyed első évének ideje beleszámít a szabadságszámítás alapjába. A 132. szakasz még plusz szabadságot is biztosít, melyet csak az egyik szülő igényelhet. A gyermek 16 éves koráig egy gyerek esetén kettő, két gyermeknél négy, három vagy több esetén hét nap pótszabadság illeti meg. További munkaidő-kedvezmény a szülési szabadság, amelynek időtartama huszonnégy hét, s ebből négy hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie. Ezzel a rendelkezéssel biztosítani kívánják, hogy az anyuka kellően felkészülhessen a szülésre. Egészségesebb, kevésbé stresszes, ha az utolsó hónapban már nem dolgozik. Végezetül a gyermeknevelés segítését célzó törvény e szakasz 6. pontja, mely munkaidő- 229

230 kedvezményt biztosít a gyermek szoptatásának idejére. Szerencsére a legtöbb hölgynek nincs szüksége erre a juttatásra, de maga a lehetőség nagy segítséget jelenthet. 33 Az alfejezet záró szakaszaként egy kis nemzetközi összehasonlítást adok, mely megvilágítja azt a tényt, hogy Magyarországon mennyivel nagyobb védelmet kapnak az anyukák, mint az Európai Unió más tagállamában élő társaik. A kalkulátor.hu-n talált cikk értesülései szerint még csak 2010-ben szavazott az Európai Parlament arról a törvénytervezetről, hogy a szülési szabadság minimális ideje 14-ről 20 hétre hosszabbodjon, az apanap 2 hetes időszak legyen (jelenleg Magyarországon ez 5 munkanap), lennének még minimális szabályok az éjszakai és túlmunkavégzésre, illetve kirúgási védelemre, de mindegyik szabály sokkal enyhébb, mint a magyar Nonprofit szervezetek szerepe a nők munkavállalásának elősegítésében Ez a fejezet példa jelleggel kívánja bemutatni, hogy már a magyar társadalomban is előrelépés történt a téren, hogy nemcsak az államtól várjuk a segítséget, hanem civil és egyéb szervezetek is vannak, amelyek felismerték a nők, s köztük az anyák munkaerejének fontosságát. Álljon itt néhány követendő példa az összefogásra: Jól-Lét Közhasznú Alapítvány A Jól-Lét Közhasznú Alapítvány céljául tűzte ki a kisgyermekes anyukák és más, hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piacra történő integrálásának elősegítését állásajánlatokkal, képzési programokkal, sok egyéb lehetőség biztosításával. Weboldalának böngészése közben már a főoldalon megragadta a figyelmemet ez a mondat: Első hazai anyabarát munkaközvetítő és tanácsadó műhely. 35 Számomra ez sokat elmond Magyarországról, hiszen alapító okirata tanúbizonysága szerint az Alapítvány 2008-ban alakult. Természetesen előfordulhat, hogy létezett előtte más, kifejezetten a kisgyermekes nőket segítő szervezet, amelynek célja az anyák munkaerőpiaci helyzetének segítése, de én nem hallottam még róla. Szerintem szomorú, hogy nem olyan régen jutott ez valaki eszébe, de örülök neki, hogy egyáltalán létezik évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (letöltés ideje: ) MTI: Hosszabb lesz a szülési szabadság szavazott az Európai Parlament. In: Kalkulator.hu (letöltés ideje: ) Jól- Lét Közhasznú Alapítvány (letöltés ideje: ) 230

231 Az alapítvány weboldala egyébként nagyon jó. Cikkek, állásajánlatok, interjúk, oktatási programok találhatók rajta, bár a legfrissebb képzési program 2009-es. Viszont több oldalról körbejárja a területet, mivel az apukáknak és a munkáltatóknak is segítséget kíván nyújtani. Láttam egy felhívást, miszerint HR-es támogatást biztosítanak a munkáltatónak a gyesről, gyedről visszatérni kívánó anyukák minél gyorsabb visszaintegrálásához a szervezetbe. Kis cégek számára ez nagyon jó lehetőség, hiszen ők általában minden HR-es tevékenységet kiszerveznek, viszont így zökkenőmentesebbé tudják tenni a váltást, ami a visszatérő anyuka számára is előnyös. Másik nagyon szimpatikus programjuk a pótnagyi tevékenység, ahol olyan hölgyek jelentkezését várják, akik szabadidejükben egyfajta dadaként felügyeletet tudnak vállalni a dolgozó anyukák gyermekei mellett. Természetesen ez nagyon nagy bizalmat igényel, hiszen idegen emberre bízni csemeténket veszélyes is lehet, de magát a kezdeményezést becsülendőnek tartom. Egy nagy hátrányát találtam az alapítványnak, hogy mint szinte minden az országban, ez is elsősorban csak a budapestieknek kedvez Gazdagmami.hu online képzés, trükkök, praktikák Szintén sok időt és idegeskedést lehet megtakarítani a Vida Ágnes által indított weboldallal, a gazdagmamival. Segítséget nyújt a kismamáknak, hogyan álljanak saját lábukra, használják ki az otthon töltött időt tudásuk fejlesztésére, s ezáltal a jövőjük megtervezésére. Nekem nagyon tetszik az oldal, mert nemcsak a szerző ötleteivel, online tanfolyamaival van tele, hanem a fórumokon sokan segítenek hozzászólásaikkal, továbbgondolják a tanultakat, és átadják a tudást ismerőseiknek. A legsikeresebb vállalkozó kisgyermekes anyukáknak osztott díj szintén követendő ötlet. Szerintem nagyon jó kezdeményezés, amely kifejezetten azt célozza, hogy az anyukák merjenek saját lábukra állni, önfenntartóvá válni. Sokan kényszerülnek vissza babázás után olyan munkahelyre, ahol rossz néven veszik a megváltozott helyzetet, azt, hogy kisgyermekkel nem tud ugyanolyan erőbedobással dolgozni az anyuka, mint régebben, de ahelyett, hogy segíteni próbálnának neki, csak a feszültséget növelik az állandó szemrehányásokkal. Szerintem viszont ez a weboldal egy lehetséges megoldást kínál a kitörésre, arra, hogy az anyuka saját maga alakíthassa sorsát, és ne kelljen állandó stresszhelyzetben dolgoznia Jól- Lét Közhasznú Alapítvány (letöltés ideje: ) Gazdagmami.hu (letöltés ideje: ) 231

232 Főnix-Program a pályaújrakezdő anyákért Talán ezzel a lehetőséggel kellett volna kezdenem, amikor eldöntöttem, hogy megpróbálok egy-két civil kezdeményezést bemutatni, amely segíti az anyukák visszatérését a munkaerőpiacra. A Grafológiai Intézet által 2000-ben útjára indított program ugyanis abban segíti a fiatal anyukákat, hogy megismerjék magukat, megtudják, milyen irányban érdemes továbblépniük ahhoz, hogy megvalósítsák céljaikat. Egyszóval segíti az önmegismerést. Magát a kezdeményezést nagyon jó ötletnek tartom, habár az ára borsos, de ha segít megtalálni a megfelelő pályát, talán megéri ezt az egyszeri befektetést A család szerepe a nők munkavállalásának elősegítésében nemzetközi körképpel Nemcsak az állam, illetve a civil szervezetek, hanem a család is szerepet vállalhat abban, hogy az anyuka ismét munkába tudjon állni, s mindez a lehető legkevesebb stresszel járjon. Évszázadokig a nők biztosították a családban mint a társadalom legfontosabb alapegységében a hátteret a férfiaknak ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkájukban. Szerencsére ma már egyre többen felismerik, hogy ez fordítva is működhet, sőt, véleményem szerint az a legjobb, ha kölcsönösen segítik egymást a családtagok életük kiteljesítésében. Sok országban törvények is születtek ennek kibontakoztatására. Sajnos tény: szükség van törvényi szabályozásra ahhoz, hogy teret nyerjen ez a nézet, de azt is be kell látnunk, hogy más, nyugatibb országokban már rábeszélés nélkül is hajlandóak a férfiak elismerni, hogy a gyermekek felnevelése nem csak a nő dolga. Magyarországon is lehetőséget nyújt az állam arra, hogy a gyest az apuka, de akár a nagyszülő is igénybe vehesse. A nagyszülő a gyermek egyéves korától igényelheti, ha a gyerek a szülőknél él, és a szülők lemondanak erről az összegről. A nagyszülő a gyermek hároméves kora után még dolgozhat is heti harminc órában, vagy otthon, időkorlátozás nélkül. 39 Ez a szabály kiskapunak is tekinthető, az anyuka ugyanis teljes munkaidőben is dolgozhat, és a gyest is megkaphatja a család, hiszen a nagyszülő vállalja magára a gyermeknevelést. 38 Grafológiai Intézet: Főnix - Program a pályaújrakezdő anyákért (letöltés ideje: ) 39 Magyar Államkincstár: Gyermekgondozási segély (letöltés ideje: ) 232

233 Magyarországon az apukák nem nagyon törik magukat, hogy gyedre, gyesre menjenek. Általában csak az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 138/A szakaszában megfogalmazott juttatást veszik igénybe, amely öt munkanap fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít az apukáknak, ha gyermekük születik. 40 A Figyelő weboldalán talált Kivételes apák című cikknek már a nevében benne van, hogy milyen különleges dolog Magyarországon, ha az apuka marad otthon a gyermekkel. A cikk tanúsága szerint 2009-ben a gyedre menők 1%-a volt apuka. Gyesre kicsit többen mennek, de gondolom, a 2011-es új törvényi változások miatt ez a javuló tendencia vissza fog esni. Nyugat-, de főleg Észak-Európában sokkal jellemzőbb, hogy az apák kiveszik a részüket a gyermeknevelésből, ami úgy látszik, előnyös a számukra. Nemcsak azért, mert anyagilag ösztönzik őket, úgy, hogy bizonyos időszakot kifejezetten csak az apukák tölthetnek otthon, vagy a fizetésük magas százalékát megkaphatják, hanem mert mint kutatások is bizonyítják, az egészségükre is pozitívan hat, ha a családdal töltenek bizonyos időt. Pszichológusok is úgy vélik, hogy a gyermek fejlődésében is sokat segít, ha mind a női, mind a férfi szerepeket, viselkedésmintákat már nagyon fiatal korban megismeri HR-es feladatok Mai világunk legnagyobb betegsége nem a lepra vagy a tuberkulózis, hanem sokkal inkább az az érzés, hogy senkinek sem kellünk, senki sem törődik velünk, és hogy mindenki által elhagyatottak vagyunk. 42 Az eddigiekben megfogalmazott általános bevezetés után rátérek a dolgozat lényegére. A felvázolt helyzetben próbálok megoldást találni az anyukák munkaerő-piaci helyzetének rehabilitációjára. Sokat tűnődtem azon, hogy makro-, vagy inkább mikroszinten tekintsem át a lehetőségeket, de végül is arra jutottam, hogy leendő HR-esként évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (letöltés ideje: ) 41 Mártonffy Zsuzsa: Kivételes apák. In: Figyelő. 2010/24 sz. (letöltés ideje: ) 42 Teréz anyától idézet (letöltés ideje: ) 233

234 nem a törvényekre, a gazdasági helyzetre vagy éppen a kultúrára lesz befolyásom, hanem az adott vállalat dolgozóira, illetve lehetőség szerint az összes stakeholderre. Nehéz megoldást keresni arra, amire senki nem tudja a választ, szerencsére találtam egy nagyon jó cikket a Figyelő 2010-es 38. számában Plafontörők címmel. Pontosan azt a dilemmát fejtegeti, amivel én is foglalkozom. Egyetlen különbség talán, hogy én nem feltétlenül a nők megrekedését a ranglétrán veszem górcső alá, hanem magát a munkavállalást mint áthághatatlan akadályokkal teli utat. Egyetértek Kovács Ágnes Lillával, a cikk írójával abban, hogy a legtöbb munkáltató nagyon könnyen rálegyint arra, ha szorult helyzetében a kisgyermekes anyuka inkább felmond a munkahelyén. Nem veszi figyelembe, hogy manapság, a szolgáltatások világában sokkal nagyobb versenyelőny hölgyeket alkalmazni. 43 A legtöbb cég valamilyen szolgáltatást nyújt, ami sok-sok kommunikációt és megértést igényel a vállalat alkalmazottai részéről, s ebben a nők határozottan jobbak, mint férfi társaik. Nem szabad elfeledkezni a másik oldalról sem, hiszen a vásárlók nagy része is nő, s a hölgyek sokkal fogékonyabbak az újdonságokra. Lássuk be, könnyebb rájuk sózni számukra nem is annyira létfontosságú dolgokat, mint a férfiakra. Valamilyen számomra érthetetlen okból mégis a közvetlen felettes jóindulatától függ, hogy az anyuka a küszöb alatt kúszva engedélyt kapjon a szülői értekezletek, beteg gyermek, családi programok s egyéb hirtelen felmerülő események közötti kutyaszorítóban arra, hogy a hivatalos munkaidő letelte előtt elrohanjon munkahelyéről. Természetesen ez hatalmas kegy, s ezért illik hússzor keményebben dolgozni, a túlóra pedig fel se merül mint kérdés. Arról persze ne is álmodjon ezek után, hogy karriert is építsen, hiszen éppen elég elviselni ezt a helyzetet a közvetlen kollégáknak, nemhogy még vezetőként is állandóan hiányozzon, és biztosan nem várhatók el tőle felelős döntések. Anyukaként ugyan megállás nélkül életre szóló elhatározásokra jut, kompromisszumokat köt, ezért nem is értem, hogy miért gondolják, a munkájában ugyanerre a feladatra már képtelen lenne. A mindenki által ismert helyzetet nem azért foglaltam össze, hogy még negatívabb képet fessek, hanem, hogy bemutassam az alapvető ellentéteket a legtöbb munkahelyi vezető fejében élő kép és a valóság között, vagyis azt, hogy a kisgyermekes anyukák alkalmazása nem hátrányt, hanem akár előnyt is jelenthet. A fejezet tulajdonképpeni lényege, hogy kézzelfogható ötleteket nyújtson a munkáltatóknak és a kisgyermekes anyuka munkavállalóknak, hogyan tudjanak gyümölcsöző munkakapcsolatot kialakítani egymással. Maga az elképzelés nagyon szép, 43 Kovács Ágnes Lilla: Plafontörők. In: Figyelő szám p. 234

235 a megvalósítása viszont másfél hetes töprengést, tervezést, majd újratervezést igényelt, de végül úgy döntöttem, hogy meghatározott problémákat fogok megvizsgálni a munkáltató és a munkavállaló oldaláról, majd megoldást próbálok nyújtani mint HRszakember. Ez az elképzelés csak akkor működőképes, ha előfeltételezésekkel élek, tehát mint a közgazdaságtanban vagy a matematikában, adottnak tekintek bizonyos tényezőket, mint pl. hogy a munkáltató hosszú távú együttműködést tervez a munkavállalóval, és ez az elképzelés kölcsönös. Időrendi sorrendben haladva az első felmerülő és legfontosabb feladat már a baba megszületése előtt jelentkezik, ha a munkáltató azt szeretné, hogy a gyermekgondozási időszak után majdnem naprakész, elkötelezett alkalmazott érkezzen vissza. Ez a probléma a három év alatt bekövetkező formális és informális tudás elavulásának megakadályozása. A dilemma megoldására kizárólag az anyuka tréningeken való részvételének megtervezését, a vállalat életében való aktív részvételét látom. A munkáltatónak, a munkavállalónak és a HR-esnek együtt kell kitalálnia, hogy az elkövetkező három évben milyen képzéseken vesz részt az anyuka, milyen ütemben, hogyan tudja naprakészen tartani tudását. Véleményem szerint a legjobb megoldás az e- learning, hiszen így kényelmesen, az otthonából tudja a maga tempójában elsajátítani az anyagot. A munkáltató nyomon tudja követni a fejlődést, interaktív módon kapcsolatban tudnak maradni. A mai információs világ azért is nagyszerű, mert formájában sok, időközben bekövetkezett változásról azonnal értesülhet az anyuka, illetve ha kiderül, hogy az elkezdett tanfolyam mégsem ideális valamelyik, vagy akár mindkét félnek, akkor nem szükséges újabb drága tanfolyamokba kezdeni, hanem a vállalat által kifejlesztett e-learninges tananyagok közül egy más területbe kóstolhat bele. Más a helyzet, ha felsőfokú tanulmányok elvégzésében, vagy egyéb, külső oktatásszervező cég által akkreditált tanfolyamon való részvételben egyeztek meg, de úgy gondolom, hogy minden tanulás hasznos, és ezért szükséges még a baba megszületése előtt pontos képzési tervben megállapodni. Másik fontos feladat, hogy mind a vállalat, mind a munkavállaló érezzen késztetést arra, hogy tartsák a kapcsolatot, meghívják az anyukát vállalati eseményekre, bent maradjon a köztudatban, a vállalat vérkeringésében. Három év nagyon hosszú idő, hiszen egy-két hónap alatt is gyökeres változások történnek egy cég életében. Előfordulhat, hogy új főnöke lesz az anyukának, mire visszatér, és az új vezetőségnek fogalma sem lesz róla, hogy mit tud, mire alkalmas. Ezért tartom fontosnak mindkét oldalról a kapcsolattartási hajlandóságot, hiszen ezzel nő a munkavállaló elköteleződése 235

236 a vállalat iránt. Manapság, a gazdasági világválság idején még inkább kiéleződik a verseny, amelyben a cégek kizárólag akkor maradhatnak fenn, ha jól képzett, innovatív és elkötelezett munkavállalóik vannak, s egy ilyen egyszerű eszközzel, mint a kapcsolattartás, a három tulajdonságból legalább kettőt fenn tudnak tartani. A következő kérdések, amiket szintén előre meg kell tervezni, az anyuka visszatérése utáni munkaköre, munkaideje, illetve sok egyéb apróság, amikre ha nem gondolnak időben, a későbbiekben hatalmas problémákká nőhetik ki magukat. Véleményem szerint ezek a csekélységnek tűnő kérdések azok, amelyek a legtöbb munkaviszony megszűnéséhez vezetnek. Nem lehetséges a baba születése előtt tisztázni őket, hiszen három év alatt olyan gyökeres változások következhetnek be mindkét fél életében, amelyeket nem lehet előre látni és tervezni. Sokkal logikusabb, ha pár hónappal a visszatérés előtt beszélik meg az aktuális helyzetet. Sok függhet az anyuka eredeti munkakörétől, a cég anyagi helyzetétől, profiljától. Beszélgettem erről a kérdésről kollégákkal, és egyikük felvetette, mit tennék pl. egy légiutas-kísérő esetében. Hogyan oldanám meg a részmunkaidőt, a rugalmas munkaidőt, vagy hogyan találhatnék neki valamilyen jó megoldást. Érdekes módon egy másik munkatársam adta meg szinte azonnal a választ. Elmesélte, hogy az egyik ismerőse stewardess, és nála az lett a megoldás, hogy átrakták belföldi járatokra, és ott is csak a rövidebb utakra alkalmazták. Ezt a példát csak azért említem meg, mert szerintem jól mutatja, hogy még a különlegesebb munkabeosztást igénylő szakmákban is lehet megoldást találni, ha másként nem, úgy, hogy ideiglenesen más munkakörben alkalmazzák a munkavállalót, ami kaput is nyithat egy másik szakma, s ezáltal egy új karrier felé. Ha már dolgozik az anyuka, szintén felmerülnek mindennapos kérdések. Rögtön munkába állás után a teljesítmény-visszaesés. Egyértelmű, hogy kevésbé fog hatékonyan és termelékenyen dolgozni, mint babázás előtt, hiszen három év kiesés után más programokkal, más rendszerben, akár más kollégákkal is kell dolgoznia, ezért tartom jó ötletnek a már említett tanulást mint felkészülést és szinten tartást. A legtöbb cégnél létezik valamilyenfajta teljesítményértékelés, amit véleményem szerint úgy lehetne alkalmazni a visszatérő anyukára, mintha egy frissen érkezett, próbaidős munkatársat értékelnénk. Ugyanúgy három hónapot adnék betanulási időnek, főleg, ha új munkakörbe jön vissza a munkavállaló. A későbbiekben is valamifajta differenciálásra van szükség, főleg, ha a teljesítményértékelésnek része, hogy mennyit hiányzik a dolgozó a munkahelyéről. Természetesen nem szabad túl kirívó kivételt tenni, mert ez feszültségeket okozhat a szervezeten belül. A legjobb megoldás, ha nem veszik 236

237 olyan szigorúan a gyermek betegsége, szülői értekezletek, a gyermek miatti egyéb hiányzásokat, viszont esetleg más értékelendő terület nagyobb súllyal esik latba, mint a többi alkalmazottnál. A munkáltatónak előnye is származhat abból, ha visszaveszi a kisgyermekes anyukát. Nemcsak azért, mert nagy valószínűséggel egy elkötelezettebb, jobban bizonyítani akaró munkatársat kap vissza, hanem azért is, mert ez a vállalat külső megítélésének mindenképpen jót tesz. Minden vállalkozás életét alapvetően meghatározzák az informális kapcsolatok. Ma már sokat jelent, ha egy cégről elmondható, hogy családbarát. Jelentéktelen dolognak tűnhet, de ha családbarát szemléletének az is részét képezi, hogy kisgyermekes alkalmazottait mintegy önjelölt PR-menedzserekként, a cég nagyköveteiként alkalmazza, az benne marad a fogyasztók, a majdani üzleti partnerek tudatában, s olyan helyzetekben is segítségére lehet, amire nem is gondolt volna. Igen egyszerű, de működőképes ötletnek tartom egy vállalati óvoda kialakítását is, hiszen ha valamivel, ezzel aztán elkötelezetté lehet tenni a munkavállalókat, nem is említve, hogy mennyivel hatékonyabban tudnak dolgozni a munkavállalók, ha nem kell aggódniuk a gyermek miatt. Tudják, hogy a közelben van, nem ideges óvónők várják, ha kicsit késve érkezik a gyermekért. A vállalat külső megítélésének is mindenképp jót tesz az ötlet. Elgondolkodtam viszont, hogy hány engedély, hosszas utánajárás, egyéb előre nem látható akadály merülhet föl, ha a vállalat területén akarnak gyermekmegőrzőt létesíteni. Felmerült bennem a saját óvodáskorom. Én az ún. DKV-s óvodába jártam. Akkor természetes volt, hogy nem szivárványról, napsugárról vagy egyéb édes kis dologról nevezték el az ovimat. Ennyi év eltelte után a szakdolgozatírás arra is késztetett, hogy megkérdezzem a szüleimet, miért is hívták DKV-s ovinak azt az épületet, ahol életem három évét töltöttem. A szüleim s szülővárosom legtöbb felnőtt lakosának munkáltatója a Dunai Kőolajipari Vállalat nevű szervezet volt, amely úgy oldotta meg a fent vázolt problémát, hogy a városban, de a cég területén kívül üzemeltetett egy óvodát. Az óvónők, dadusok az ő alkalmazottai voltak, kizárólag csak a cég munkavállalóinak gyermekei járhattak oda, sőt, ami nekem eszembe sem jutott mint ötlet, az ellátásért ugyan kellett valami minimális díjat fizetni, de ez az összeg gyermekszám és fizetés arányában differenciált volt. Úgy gondolom, hogy nagyon ötletesen oldotta meg a cég az elkötelezés, a hatékonyságromlás megakadályozása és a jó megítélés hármas kérdését. A dolgozat ezen fejezetének írásakor éppen a nemzetközi nőnapot ünnepeljük, amely alkalomra egy gyes-menedzsment konferenciát hívott életre a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány és a BeWise Kft. Sajnálatos módon a korlátozott létszám miatt én már nem 237

238 jutottam be a konferenciára, de szerencsére némi kárpótlásképp az alapítvány közzétette az egyik kutatását, melyet Fertetics Mandy írt Anyabarát vállalati politikák és gyakorlatok Magyarországon címmel. Klasszisokkal jobb munka, mint az enyém, habár a gondolatmenete hasonló. Ezt a kutatást azért említem meg, mivel hasonló ötleteket jár körbe az anyukák munkaerő-piaci helyzetének jobbá tételében. Az általam javasolt vállalati óvoda ötletét Fertetics Mandy is felveti, aki több magyarországi nagyvállalat HR-vezetőjével készített interjút még 2009-ben. A kapott válaszok egyike nagyon meglepett, miszerint a szülők nagy része nem is örülne ennek a lehetőségnek, sokkal inkább támogatnák a gyermekek nyári táboroztatását, illetve az egyik HR-vezető kifejtette, hogy rontaná a hatékonyságot, ha az óvónő állandóan hívogatná az anyukát mindenféle apró-cseprő problémával, amit kénytelen lenne önmaga megoldani, ha nagyobb lenne a távolság az óvoda és a szülő között. A másik ellenérv az volt, hogy az is előfordulhat, a szülők messze laknak a vállalattól, mindketten ott dolgoznak több műszakos munkarendben, és nem tudnák összeegyeztetni, hogy ki hozza, és ki viszi a gyermeket haza. 44 Úgy gondolom, hogy minden ellenvetésben van némi ráció, ezért igényel gondos tervezést az ötlet megvalósítása, és előtanulmányokat a dolgozók hozzáállásáról, de Magyarországon egyébként is jellemző, hogy minden kezdeményezéshez negatívan viszonyulnak, amiről a későbbiekben általában kiderül hasznos volta. Szintén a már említett tanulmány olvasása közben ébredtem rá, hogy egy lényeges részt kifelejtettem, illetve alapvetőnek tekintettem, nevezetesen, hogy írásos szabályozás szükséges ahhoz, hogy zökkenőmentesen véghez lehessen vinni ezeket a tevékenységeket. A legtöbb vállalatnál etikai kódexben rögzítik, amit én is hasznosnak tartok, de nem árt az éves költségvetési tervnél is figyelembe venni, hiszen természetesen költségvonzata van a fent említett folyamatoknak. Sok költségtényező viszont csak egyszeri kiadást jelent, hiszen pl. a teljesítményértékelő rendszer átalakítására csak egyszer van szükség, s ezt a későbbiekben már a többi kismamára is lehet alkalmazni. A tanulmány ellenvetéseket is tartalmaz az írásos formával szemben, hiszen mindenki tudja, hogy az etikai kódex a legtöbb cégnél csak egy szükséges rossz. Arra alkalmas, hogy az új belépők még több elolvasásra szánt prospektust kapjanak. Ahhoz, hogy jól működjön a rendszer, a tényleges vállalati kultúrába kell beépülnie, 44 Fertetics Mandy: Anyabarát vállalati politikák és gyakorlatok Magyarországon. Budapest, Jól-Lét Közhasznú Alapítvány, p. (letöltés ideje: ) 238

239 mindenkinek belső késztetésként éreznie, hogy nem kényszer, szükséges segítenie kisgyermekes kollégáinak a könnyebb beilleszkedésben. Ehhez elsősorban emberbarát vezetésre és empatikus, elkötelezett HR-vezetőre van szükség. Az etikai kódex és a vállalati kultúra ehhez csak mankóként szolgálhat, hiszen ha túlságosan merev szabályokat alkotnak, az csak hátráltatja a helyzet megoldását. Sokkal használhatóbbnak tartom irányelvek megadását, amelyek mentén minden konkrét helyzetet meg lehet vizsgálni. 45 Másik, külföldön már évtizedek óta népszerű, Magyarországon még gyerekcipőben járó megoldás a ne veszítsünk el egy jó munkaerőt problémára, hogy részmunkaidőben vagy távmunkában alkalmazzák az anyukákat. Természetesen erre sem alkalmas minden munkakör, de ahol alkalmazható, véleményem szerint kifizetődő lehet. Hallottam már olyan vállalkozásról is, amelynek nincs saját irodája, mivel minden alkalmazottja otthonról dolgozik, sőt találtam egy ezzel a témával foglalkozó cikket az interneten. A lényegi mondatot szó szerint idézem:... Az derült ki, hogy a rugalmas időbeosztás csökkenti a hajlamot a lógásra, növeli a cég iránti elkötelezettséget és javítja a dolgozók egészségi állapotát Ezt a hármas előnyt szerintem semmiképpen sem szabad szem elől téveszteni. Munkakör- és cégprofil-függő persze, hogy az otthoni munka mennyire megoldható, hiszen egy ápolónő bajosan tudna otthonról foglalkozni a betegekkel, de az ő esetében is el tudom képzelni, hogy ideiglenesen kutatásfejlesztésben vesz részt, és szakmai tudását, tapasztalatait egy új módszer kidolgozásánál kamatoztatja, vagy éppen a közelben élő idős emberek ápolását vállalja, ahol megengedik, hogy a gyermekét is magával vigye. A fejezet zárógondolataként úgy érzem elmondhatom, hogy a Bevezetésben meghatározott utolsó feltevésemet miszerint minden problémát meg lehet oldani, ha azt szeretnénk, hogy a kisgyermekes anyuka jól érezze magát a munkahelyen, és hatékony munkavállaló legyen sikerült igazolnom. Biztos vagyok benne, hogy nem tértem ki az összes lehetséges problémára, de úgy gondolom, hogy az élet annyiféle különböző variációt kínál, amire lehetetlen felkészülni. A lényeg az, hogy ha mindkét fél akarja a megoldást, akkor a legtöbb esetben meg is lehet találni azt Fertetics Mandy: Anyabarát vállalati politikák és gyakorlatok Magyarországon. Budapest, Jól-Lét Közhasznú Alapítvány, p. (letöltés ideje: ) Menedzsment fórum: Egészséges lehet a rugalmas munkaidő : (letöltés ideje: ) 239

240 4.1. Anyukák kérdőíveinek elemzése A szekunder információk feldolgozása után ahhoz, hogy a szakirodalom által hangoztatott információk mellett releváns, friss, kifejezetten az én szempontomból fontos információkat kapjak ebben az alfejezetben rátérek az általam elvégzett kutatásra, melynek témája az anyukák véleményének összegzése a Bevezetésben felállított hipotéziseimmel, saját javaslataimmal, a mai valósággal kapcsolatban. A szükséges információkat kérdőívszerkesztéssel és szétküldéssel nyertem, melynek sablonja megtekinthető az 1. sz. mellékletben. A kérdőíves megkérdezés módszerét azért választottam, mivel szélesebb rétegek véleményét kívántam megismerni, ami lehetetlen lett volna mélyinterjúval, vagy bármely más, személyes közreműködést megkívánó kutatási módszerrel, legyen az akár megfigyelés, akár kísérlet. A klasszikus hólabda módszerrel juttattam el az érintettekhez a kérdéseimet, azaz ismerősökön keresztül, akik továbbadták az ő ismerőseiknek, és így tovább. Véleményem szerint ez a legjobb módszer arra, hogy ne csak egy bizonyos körből kerüljenek ki a válaszadók. Így elértem azt, hogy a betanított munkástól a csúcsmenedzserig mindenféle réteg válaszolt a kérdésekre, ezáltal a lehető legszínesebbé téve a kapott képet. Mivel nem állhattam ott minden kérdőívkitöltő mellett arra az esetre, ha bármilyen felmerülő kérdésük lenne, a legbiztosabbnak zárt kérdések feltevését láttam, ami azt jelenti, hogy előre megadtam a lehetséges válaszokat. Saját magamból kiindulva én sem szeretem a nyílt kérdéseket, megválaszolásuk időigényes, több gondolkodást megkívánó volta miatt. Azt sem ártott szem előtt tartanom, hogy a kérdőív kitöltése nekem fontos, nem az azt kitöltőnek. Úgy gondoltam, így kevesebb kellemetlenséget és bosszankodást okozok. Fontosnak tartom még megemlíteni: témakörönként blokkokat alkottam, hogy ne zökkenjenek ki a válaszolók az adott területről, logikailag követni tudják a kérdésköröket. A kiküldött kérdőívekből az általam megadott határidőig 43 érkezett vissza teljes körűen kitöltve. A kérdőív első három kérdése kizárólag statisztikai célokat szolgál, ezért ezt nem is részletezem. Életkorra, lakhelyre és legmagasabb iskolai végzettségre kérdeztem rá azért, hogy színesebb, differenciálásra alkalmasabb statisztikákat készíthessek. A második blokkban feltett kérdésekre adott válaszok már elemzésre kerültek a szakdolgozat I.1-es alfejezetében. A kérdőív harmadik kérdésblokkjában a babázás ideje alatti továbbtanulással kapcsolatban tettem fel kérdéseket. Három kérdés próbálja meg felölelni ezt a témakört. Az első lényege, hogy jó lehetőségnek érzi-e a babázás idejét kihasználva fejleszteni a 240

241 tudását. A második kérdés arra keresi a választ, hogy hallott-e, részt vett-e olyan képzésen, amit kifejezetten kismamáknak szerveztek, a harmadik pedig arra, hogy szükségesnek érez-e több állami támogatást ezen a területen. A kapott válaszokat egy közös diagramban ábrázolva foglaltam össze: válaszok száma(fő) Továbbtanulással kacsolatos kérdésekre született válaszok jó lehetőségnek tartja a babázás alatti időszakot a továbbtanulásra nem tartja jó lehetőségnek, hogy a GYED- GYES ideje alatt továbbtanuljon Hallott már/részt vett kismamáknak szervezett tanfolyamokon Nem hallott még/nem vett részt kismamáknak szervezett tanfolyamokon Szükségesnek tart nagyobb állami támogatást a GYED-GYES ideje alatti képzésekre Nem tart szükségesnek nagyobb állami támogatást a GYED-GYES ideje alatti képzésekre 0 8. ábra: Továbbtanulással kapcsolatos kérdésekre született válaszok Forrás: saját kutatás (n=43) A diagramból is jól látható: elenyészően kevesen gondolják azt, hogy nem szükséges továbbtanulniuk a gyed gyes ideje alatt. Ez a 43 fős minta is mutatja, hogy mennyire megváltozott az emberek gondolkodása a tudással szemben. Egyre többen érzik, hogy a mai tudásalapú társadalomban az élethosszig tartó tanulás már reális elvárás, aminek meg kell felelniük. Azt viszont elkeserítőnek tartom, hogy a 43 főből csak 16-an hallottak kismamáknak szervezett tanfolyamokról vagy vettek résztilyenen, sőt a legtöbben kifejezetten aláhúzták, hogy csak hallottak róla. Az viszont nekem, mellőzött vidékinek okot ad a reményre, hogy ebből a 16 főből 6-an vidékiek, tehát nemcsak a fővárosi kismamák kerülhetnek ilyen kiváltságos helyzetbe. Az utolsó kérdésre adott válasznál szintén nagy volt az összhang a hölgyek között, ugyanis csupán ketten gondolták úgy, hogy nincs szükség nagyobb állami támogatásra a kismamák képzésével kapcsolatban. Az viszont meglepetés volt, hogy mindkét nemmel válaszoló főiskolát végzett, és egyikük sem hallott kismamáknak szóló tanfolyamokról, 241

242 vagy vett részt ilyenen. Én úgy gondoltam volna, hogy aki felsőfokú oktatásban vesz részt, nagyobb tudásszomjjal rendelkezik. Tény az is, nem tudhatom annak okát, miért gondolják úgy, nincs szükség nagyobb állami szerepvállalásra, lehetséges, hogy ők úgy érzik, az öngondoskodás részeként mindenki finanszírozza maga a továbbtanulását. A negyedik kérdéscsoport kissé összetett, de a fő irányvonal az anyukák bizonytalanságérzetének felmérése. Az ebbe a témakörbe tartozó kérdések közül az első azt próbálja meg felmérni, hogy mennyire érzik biztosnak az állásukat a hölgyek illetve ha munkát keresnek, elhelyezkedési esélyüket, ha kizárólag azt a szempontot nézik, hogy kisgyermekük van. Arra kértem a válaszadókat, hogy egy négypontos skálán értékeljék a teljesen bizonytalantól a teljesen biztosig. A következő válaszok születtek: Munkahellyel/elhelyezkedési eséllyel kapcsolatos kérdésre született válaszok (százalékos formában) 7% 16% teljesen bizonytalan bizonytalan biztos teljesen biztos 37% 40% 9. ábra: Munkahellyel/elhelyezkedési eséllyel kapcsolatos kérdésre született válaszok (százalékos formában) Forrás: saját kutatás (n=43) Mint jól látható az arany középút nyert, sőt számomra meglepő módon a legtöbben, a válaszolók 40%-a biztosnak érzi a munkahelyét. Nem gondolják azt, hogy kizárólag azért, mert kisgyermeket nevelnek, nagyobb eséllyel bocsájtanák el őket, mint gyermektelen munkatársaikat. Úgy gondolom, hogy ez megnyugtató eredmény, hiszen azt jelzi, hogy a legtöbben legalább ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem élnek át stresszt. Az egyik válaszoló oda is írta nekem, hogy ő nemcsak anyuka, nemcsak e téren ítéli őt meg a főnöke. Ez a kis megjegyzés először kuncogásra késztetett, de aztán belegondoltam abba, hogy mennyire megnyugtató kis lábjegyzet. Ez a pár odavetett szó azt jelzi, hogy nem annyira fekete-fehér a kép, mint gondolnánk. Ugyan nagyon sok kisgyermekes anyuka hiába próbál munkát találni évek óta, vagy szenved attól, hogy 242

243 rossz néven veszik a gyerek miatti hiányzásokat, de ettől függetlenül mégis a többség úgy érzi, hogy ő ennél több, és ezt a munkáltatója is értékeli. A témakör következő három kérdését szintén egyszerre értékelem, mivel ugyanazt a területet tekintik át három különböző oldalról. Nevezetesen, hogy mennyire vannak tisztában az anyukák a jogaikkal, lehetőségeikkel, erről megkaptak-e minden információt a munkáltatójuktól, és szükségesnek érzik-e, hogy ezen a területen az állam nagyobb szerepet vállaljon, mint jelenleg teszi. A három kérdésre született válaszok az alábbiak szerint alakultak: Mennyire vannak tisztában a munkavállalók jogaikkal és lehetőségeikkel? (kérdésre született válaszok) válaszok száma (fő) Megkapott 42 minden 45 információt a 40 munkáltatótól Nem kapott meg 35 minden 27 információt a munkáltatótól 16 1 Önállóan utána járt jogainak Nem járt utána önállóan jogainak Szükségesnek tart államilag támogatott információs rendszert Nem tart szükségesnek államilag támogatott információs rendszert 10. ábra: Mennyire vannak tisztában a munkavállalók jogaikkal és lehetőségeikkel? (kérdésre született válaszok) Forrás: saját kutatás (n=43) A diagram első két oszlopa arról ad információt, hogy a válaszolók mennyire érzik úgy, megkaptak minden információt a munkáltatójuktól arra vonatkozóan, hogy a gyed gyes ideje alatt mik a jogaik, kötelezettségeik. Mint látható, ugyan nem 50-50%-os a megoszlás, kissé kibillen az elégedett dolgozók irányába a mérleg, de nem olyan mértékben, mint ahogy egy modern, információs társadalomban alapvető lenne. Számomra mint leendő HR-es számára ez az eredmény alátámasztja azt az elképzelést, ami ennek a szakdolgozatnak is célja, nevezetesen, hogy nem tájékoztatják megfelelően a dolgozókat, és én ezen a helyzeten mindenképp szeretnék változtatni. A diagram második két oszlopa arra adja meg a választ, hogy önállóan utána járnak-e a mai magyar nők (anyukák) jogaiknak, kötelezettségeiknek. A kapott eredmény szerintem nagyon jó. Nap mint nap halljuk, hogy a magyarok önállótlanok, nem veszik 243

244 kezükbe sorsukat, ehhez képest egészen jó arányban gondolták úgy a válaszadók, hogy saját érdekükben megpróbálnak informálódni helyzetükről. A Bevezetésben megfogalmazott egyik hipotézisem miszerint az anyukák nincsenek tisztában jogaikkal így meg is dőlt. Kíváncsi voltam arra, befolyásolja-e az önállóbb gondolkodást az, hogy milyen iskolai végzettsége van valakinek. Nem gondolom azt, hogy egy főiskolát, egyetemet végzett egyén feltétlenül okosabb lenne, hiszen találkoztam már józan paraszti ésszel megáldott nyolc általánossal rendelkező kollégákkal, akik sokkal gyorsabb felfogással, jobb logikával rendelkeztek nálam. Az összehasonlítás alapja számomra az, hogy minél magasabb iskolát végez valaki, annál többször hallja, hogy vegye kezébe saját sorsát, merjen önálló döntéseket hozni, és nagy valószínűséggel az életben is többször kerül ilyen helyzetbe. A kapott eredmény viszont nem az elvárásaim szerint alakult. Arányaiban mindkét csoportban nagyon hasonlóan alakult az alap-, közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma, mint ahogy az alábbi ábra is mutatja: Összehasonlítás a jogaiknak-kötelezettségeiknek önállóan utánajáró és nem utánajáró anyukák között, legmagasabb iskolai végzettség alapján 14; 52% 10; 63% 1; 4% 1; 6% 5; 31% 12; 44% Alapfokú végzettséggel rendelkezik (fő; %-os megoszlás) Középfokú végzettséggel rendelkezik (fő; %-os megoszlás) Felsőfokú végzettséggel rendelkezik (fő; %-os megoszlás) 11. ábra: Összehasonlítás a jogaiknak-kötelezettségeiknek önállóan utánajáró és nem utánajáró anyukák között, legmagasabb iskolai végzettség alapján Forrás: saját kutatás (n=43) A külső kör a jogaiknak önállóan utánajáró válaszolókat mutatja, a belső az önállótlanabb társaikat. A külső kör tagjai között nagyobb a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, de nem olyan mértékben, mint ahogy én azt vártam volna. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők száma ráadásul teljesen egyforma. Kutatásom alapján elmondható tehát, hogy ugyan kis mértékben hathat az iskolai 244

245 végzettség arra, hogy ki milyen mértékben képviseli saját érdekeit, de elsősorban mégsem ettől, hanem az adott egyéntől függ önérvényesítő képessége. A negyedik kérdéscsoport következő kérdése továbbra is arra keresi a választ, hogy az anyukák mit tesznek meg saját lehetőségeik kibontakoztatása érdekében. A konkrét kérdés arról szól, hogy ismernek-e anyukák munkába állását segítő civil szervezeteket. A kérdésre a következő arányban születtek igen és nem válaszok: Ismer-e anyukák munkába állását segítő civil szervezeteket? (kérdésre született válaszok százalékos megoszlásban) 9% igen nem 91% 12. ábra: Ismer-e anyukák munkába állását segítő civil szervezeteket? (kérdésre született válaszok százalékos megoszlásban) Forrás: saját kutatás (n=43) Ez a válaszarány egyik oldalról meglepett, másik oldalról viszont egyáltalán nem. Meglepő, hiszen az előző kérdéstriász elemzésénél kiderült, hogy a válaszolók igen nagy arányban önerőből utána jártak jogaiknak, lehetőségeiknek, és ehhez képest már csak egy lépés lett volna ilyen civil szervezetek megismerése. Másrészt viszont jellemzőnek érzem ezt a relatíve magas ismerethiányt. Magyarországon az elv még mindig az, hogy az állam az egyetlen megbízható segítség. Mindent onnan várnak az emberek, és arra nem is gondolnak, hogy egy civil kezdeményezés is lehet hatékony segítőtárs. Az is tény, hogy sokat megfolyt a pénztelenség, az érdektelenség, és ha nem áll mögötte erős állami támogatás, igen rövid időn belül életképtelenné válik. 245

246 A kérdéscsoport utolsó két kérdése szorosan összefügg. A munkavállaló-munkáltató kapcsolatát vizsgálja a babanevelés első pár éve alatt. Azt próbáltam megtudni, hogy tartják-e a kapcsolatot ez alatt az időszak alatt, hiszen az általam nyújtani kívánt megoldás kulcseleme pontosan a folyamatos kommunikáció. A kérdésekre az alábbi válaszok születtek: 13. ábra: Tartotta-e/tartja-e Önnel a kapcsolatot a munkáltatója a gyed-gyes ideje alatt? (kérdésre kapott válaszok százalékos formában) Forrás: saját kutatás (n=43) A válaszok kissé elszomorítóak, de tökéletesen tükrözik a mai magyar valóságot. Jellemzőbb már a kapcsolattartás, de még erősen gyermekcipőben jár. E miatt szerintem elveszítik annak lehetőségét a munkáltatók, hogy majdnem ugyanazon hatékonyságú, tudású munkavállalót kapjanak vissza, mint aki pár éve elment. A feltett kérdésnek volt egy alkérdése is, nevezetesen, hogy azon válaszolók, akikkel nem tartották a kapcsolatot, igényelték volna-e. Az összes érintett (jelen esetben tizenkilenc fő) jó néven vette volna, ha nem szakad meg a kapcsolat, ha informálták volna az őt érintő jelentős szervezeti változásokról. Innen már csak egy lépés a közös képzési terv kialakítása, az érdeklődés fenntartása mindkét oldalról. A következő kérdéscsoport kifejezetten a jelenlegi jogszabályi változásokkal kapcsolatos véleményekre kíváncsi. Az utolsó kérdés ezen egy kicsit túl is lépve, kitekint egy észak-európai mintára, ahol hathatósabban ösztönzik az apukák nagyobb szerepvállalását a gyermeknevelésben. Az első kérdés talán a manapság legtöbb indulatot kiváltó újdonságra kérdez rá, de természetesen nem a minimálbér, vagy az egyenjogúság, kinek mennyi és miért jár oldaláról megragadva a témát. Szakdolgozatom szempontjából a kérdésem kizárólag arra 246

247 irányult, hogy a válaszoló véleménye szerint ez az új adóelem elegendő ösztönző erővel bír-e ahhoz, hogy többen vállaljanak gyermeket. Mielőtt felfedem a válaszolók véleményét, bemutatom a sajátomat. Mint már említettem, ez a kérdés nagy vihart kavart, hiszen teljes egészében csak az átlagon felüli keresettel rendelkezők vehetik igénybe. Ez a különbség egyre jobban nő, minél több gyermeket nevel egy család, hiszen három gyermek esetén már háromszor forintnyi adóalap-csökkentést 47 lehet igénybe venni. A kérdés csak az, hogy ki keres Ft-ot, még ha szuperbruttóban számolunk is. Én nem ismerek ilyen embert. Tisztában vagyok azzal, hogy nem lehet olyan rendszert kialakítani, ami mindenkinek jó, de felvetődött bennem több kérdés is, mint például, hogy vállalnék-e csak ezért gyermeket. A válasz: biztosan nem. Persze én halmozottan hátrányos helyzetűnek számítok ebből a szempontból, mert nem vagyok férjnél, nincs saját lakásom, sem olyan fizetésem, ami mellett annyi hitelt kaphatnék, hogy akár csak egy kis lakótelepi garzon boldog tulajdonosaként nyöghetném a részleteket úgy harmincöt évig. Ezt végiggondolva gyorsan elvonatkoztattam magamtól, és körkérdést intéztem hasonlóan ketyegő biológiai órával rendelkező barátnőimhez, bevonva azért egy-két olyan érintettet is, aki már egy gyermek boldog anyukája. Vegyes válaszokat kaptam, de a lényeg mindenhol ugyanaz volt; azt a gyereket el kell tudni tartani év múlva is. Nem garantálhatja senki, hogy ez az adózási kedvezmény létezni fog akkor is. Summa-summarum a vélemények tükrözték az enyémet: kizárólag ezért nem fognak az emberek több gyermeket vállalni. Aki akar babát, e nélkül is mindent meg fog tenni érte, aki nem, annak ez nem lesz ösztönző erő. Talán arra a rétegre hathat a rendszer, akik bizonytalanok a kérdésben; akarnak gyermeket, időszerűnek is érzik, de nem teljesen biztosak abban, hogy várjanak-e még egy-két évet. A fentiekben vázolt, saját véleményemet tükröző leírás után nézzük meg, hogy egyetértenek-e velem a válaszoló anyukák: 47 APEH portál: Adóelőleg-nyilatkozatok a évre (letöltés ideje: ) 247

248 Az új családi adózás elősegíti-e, hogy több gyermek szülessen? (kérdésre született válaszok százalékos formában) 33% igen nem 67% 14. ábra: Az új családi adózás elősegíti-e, hogy több gyermek szülessen? (kérdésre született válaszok százalékos formában) Forrás: saját kutatás (n=43) A válaszok alapján az anyukák kétharmada ért csak velem egyet, egyharmaduk a kevésbé pesszimisták közé tartozik. Én csak azt kívánhatom: legyen igazuk! A következő kérdés a fizetett gyermekgondozási időszak három évre történő visszaemelésére vonatkozik. Három lehetséges választ adtam meg az anyukáknak ezen intézkedés várható hatására vonatkozóan: többen fognak gyermeket vállalni, ugyanannyi gyermek fog születni, kevesebben fognak gyermeket vállalni. Első látásra az első és a második válaszlehetőség logikus, a harmadik viszont nem, hiszen ki ne örülne a hosszabb babázási időszaknak. Van ennek a kérdésnek viszont egy olyan oldala is, miszerint annál nehezebb újból visszakerülni a munka világába, minél több időt tölt azon kívül valaki. Tudom, hogy e sorok olvasása során egy páran értetlenül csóválhatják a fejüket, de véleményem szerint a három éves gyermekgondozási időszak túl hosszú. Éveken keresztül csak a gyermekkel a négy fal között elszokik az ember a munkahelyi környezettől, elvárásoktól. Ha erre gondolok, mindig eszembe jut egyik ismerősöm, aki csak mamarabszolgának nevezi ebben az időszakban a nőket. Sokan nemcsak a karrierjük miatt, hanem saját önértékelésük, lelki stabilitásuk miatt nem is képesek három évet otthon tölteni. Tudom, hogy fentebb már rávilágítottam, kevés a bölcsőde, nehéz összeegyeztetni a gyermeknevelést a munkával, de én úgy gondolom, hogy egy nő nemcsak anya szerepben elképzelhető, hanem önálló személyisége is van, ami nagyon beszűkülhet három év alatt. Ráadásul, mint az egyik kérdésemre adott válaszokból ki is derült, sok munkáltató nem is tartja a kapcsolatot a munkavállalóival ez alatt az időszak alatt, ami még jobban növeli az elszigeteltség érzését. Azzal is tisztában vagyok, hogy nem kötelező igénybe venni mind a három évet, le is lehet mondani erről a lehetőségről, de a kíváncsiság is hajtott, mikor ezt a válaszlehetőséget megadtam, hátha van olyan a válaszolók között, aki hasonlóan gondolkodik, mint én. 248

249 15. ábra: Véleménye szerint, hogyan hat a 3 éves gyed gyes időszak? (kérdésre született válaszok százalékos formában) Forrás: saját kutatás (n=43) A diagramon látható válaszarány alapján úgy gondolom, nem vagyok egyedül nézetemmel. A válaszolók 12%-a úgy érezte, van létjogosultsága annak az elképzelésemnek, hogy kevesebb gyermek fog születni, habár természetesen nem tudhatom, hogy ugyanazon okból gondolják-e, mint én. A legnagyobb arányban mégis úgy gondolták az anyukák, hogy nem lesz hatással a gyermekvállalási kedvre ez a kormányzati lépés. Véleményem szerint is ez a legvalószínűbb várható eredmény, hiszen, mint már fentebb kifejtettem, nagyon sok egyéb, ennél fontosabb tényezőnek kell együttesen hatnia ahhoz, hogy egy gyermek megfelelő körülmények közé jöjjön a világra. Azon anyukákra, akik viszont nem így gondolkodnak, szintén nem lesz hatással ez a plusz egy év, hiszen ők mindenképpen vállalnának gyermeket. Úgy gondolom, a kérdéscsokor utolsó két kérdését szintén érdemesebb együtt vizsgálni, mivel mindkettő a gyermek fejlődésével, lelki stabilitásával foglalkozik. Az első kérdés arra keresi a választ, hogy egészségesebbek-e azok a gyermekek, akikkel a szülők otthon vannak három évig, a második kissé az anyuka terheit is szeretné csökkenteni, mivel arra irányul, hogy jó ötlet lenne-e Magyarországon is bevezetni azt az Észak-Európában már évek óta működő rendszert, miszerint a gyermekgondozás bizonyos időszakát kötelezően az apukának kell otthon töltenie. Mikor írtam a kérdéseket, nagyon kíváncsi voltam, milyen válaszok születnek, hiszen ha erre a második kérdésre nagy arányban születnek igen válaszok, akkor megnyugodhatok abban, hogy a hölgyek nem saját maguk ellenségei Magyarországon, és már elmozdultunk azon ultrakonzervatív nézettől, hogy a gyermeknevelés a nők dolga. Kifejezetten örülök neki, hogy kizárólag hölgyek tölthették ki a kérdőívemet, mivel így pontosan azon nem tagjainak gondolkodásmódja, kulturális beidegződései kerülnek 249

250 napvilágra, amely ezen a területen köznapi szóhasználattal élve a rövidebbet húzza. Nem arra gondolok, hogy a gyermeknevelés nyűg, sőt, nagyon szép hivatás, de ahhoz, hogy ennek a szépségét a hétköznapokban is tökéletesen át lehessen érezni, és meg lehessen osztani társunkkal, véleményem szerint nem árt időnként egy kis szerepcsere. Segíti egymás megbecsülését, tiszteletét is. A hosszú monológ után lássuk, egyetérteneke velem a reprezentatív csoportom tagjai: 16. ábra: A gyermekek és anyukák egészségi állapota szempontjából jobb-e a három éves gyermekgondozási időszak, kötelező apukás gyed gyes időszak? (kérdésre született válaszok) Forrás: saját kutatás (n=43) A diagram első két oszlopa a válaszolók azzal kapcsolatos véleményéről nyújt információt, hogy egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak-e azok a gyermekek, akikkel három évig van otthon a szülő. A válaszarány akár meglepő is lehetne, ha azt vesszük alapul, hogy az előző kérdésnél úgy gondolták az anyukák, nem igazán fog több gyermek születni attól, hogy visszaemelték három évre a gyermekgondozás támogatott időszakát. Logikusan belegondolva viszont a két dolog nem feltétlenül függ össze, hiszen attól, hogy nem vállalnak több gyermeket ezen intézkedés miatt, még érezhetik úgy, gyermekük lelki egyensúlya érdekében, ha tehetik, nagyobb valószínűséggel maradnak otthon három évig. Az én véleményem a kérdésről az, hogy elegendő a két év, 250

251 de ha már lehetőség van háromra, és ezt ki is tudják használni a szülők, az utolsó egy évre az lenne ideális, ha az apuka maradna otthon, mert legalább mindkét szülői mintát megismerné a gyermek. Sajnos kevesebben értettek egyet velem ebben a kérdésben, mint vártam, így továbbra is úgy tűnik, hogy a magyar nők nagyon konzervatív felfogással rendelkeznek ezen a területen. Azt is megvizsgáltam, hogy a vidéki, vagy a pesti válaszolók-e a konzervatívabbak. Itt is megdőlt egy sztereotípia, miszerint a fővárosiak innovatívabbak, könnyebben átveszik az új, liberálisabb nézeteket. A nemmel válaszolók között csupán öt volt a vidéki, míg az igennel válaszolók között nyolc. Ez nemcsak arányaiban jelent különbséget az egyes csoportokon belül, hanem összességében is a vidéki anyukák javára billenti a mérleget a szociálisan kiegyensúlyozottabb nézetek szempontjából. Természetesen az én véleményem is csak egy a sok közül, az is előfordulhat, hogy a nemmel válaszolók más szempontokat vettek figyelembe, de számomra mindenesetre kissé elkeserítő volt ez a nagyarányú tiltakozás. A kérdőív utolsó kérdéscsoportja a szakdolgozat lényegi témakörével foglalkozik, nevezetesen, mit tehet a munkáltató, hogy segítsen az anyukáknak egyensúlyt teremteni a munka és a család között. Az első kérdés a mindenkit leginkább érintő, gazdaságilag, hatékonyság és szocializáció szempontjából is legjobban megfogható területtel, a munkaidő hosszával foglalkozik. Magyarországon az atipikus foglalkoztatás formák (minden, ami nem a teljes munkaidős, munkahelyen történő munkavégzés) egyszerűen képtelenek elterjedni. Nyugat-Európában a nők nagy része már hosszú évek óta részmunkaidőben dolgozik, nálunk viszont nem tartják gazdaságilag hatékonynak ezt a megoldást, illetve ha vállalkoznak is rá, sokszor kiderül, ezt úgy képzelik, hogy hat óra alatt végezzen el a munkavállaló nyolcórányi munkát. Az otthonról végezhető munka pedig már az álmok ködébe vész. Időnként felröppent a sajtó egy-két pozitív példát, de ezek elenyészőek a tényleges szükséglethez képest. Tisztában vagyok azzal, hogy nem minden munkakör betöltése megoldható otthonról, de nemcsak a tipikus irodai munkákat lehet így, laptoppal végezni. Sajnos ma már nem nagyon dívik a bedolgozás rendszere. Nem tudok rájönni ennek pontos okára, hiszen régen ezrével dolgoztak így a munkavállalók. Egyik munkatársam említette, hogy bonyolultabb lett a dolgozók adminisztrációja, mint régen. Elolvastam a jogszabályt, de számomra nem volt benne semmi különleges, vagy bonyolult. Nem értem az ellenkezés okát, hiszen könnyűipari munkákat el lehet végezni otthon. Tény, hogy logisztikai szempontból nőhetnek a költségek, bonyolultabb a minőségellenőrzés, hiszen már csak a készterméket tudják megvizsgálni, nehéz az ún. 251

252 rezsiköltség kiszámítása, mert általában lehetetlen elkülöníteni a munka miatti áram, víz stb. fogyasztást a saját használattól, de szerintem ez csak munkaszervezés kérdése. Felsoroltam tehát három munkabeosztás formát, és megkértem a válaszolókat, hogy jelöljék meg az anyukák számára legideálisabbat. Úgy gondoltam, hogy több formát is engedek megjelölni, hiszen ezen a területen több jó megoldás lehetséges. Elgondolkodtam azon, hogy megadom lehetőségként a teljes munkaidőt is, de ez a leginkább rendelkezésre álló, tehát nem igazán jelent alternatívát. A reprezentatív mintám tagjai a következő válaszokat adták: Mi a legjobb munkaidő-beosztás kisgyermekes anyukák számára? (kérdésre született válaszok) 17. ábra: Mi a legjobb munkaidő-beosztás kisgyermekes anyukák számára? (kérdésre született válaszok) Forrás: saját kutatás (n=43) Mint látható, elsöprő fölényben vannak a rugalmas munkaidőt választók. Talán nekik van igazuk, hiszen így nem kell lemondaniuk a teljes munkaidős fizetésről, kiszakadhatnak a gyermeknevelés-háztartás robotjából és megvalósíthatják önmagukat. Sokan nemcsak azért vannak a részmunkaidő ellen munkavállalóként, mert lényegesen kevesebb fizetést kapnak, hanem azért is, mert így biztosan nem tudnak feljebb lépni a ranglétrán. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy vezető részmunkaidőben dolgozzon. Ha szakértő, vagy tanácsadó pozícióról van szó, még megértőnek bizonyulnak a cégvezetők, de mint feltörekvő új tehetség, aki szeretne bizonyítani, szinte lehetetlen ezt részmunkaidőben megoldani. A rugalmas munkaidő viszont sokkal elfogadottabb, főleg, hogy a legtöbb vezető beosztású menedzsert eleve ilyen munkaidő-megoldással 252

253 alkalmazzák. A többi válaszadó megoszlik a három lehetőség között. Talán azokat érdemes még kiemelni, akik mindhárom lehetőséget megoldhatónak tartották. Öten gondolták úgy, hogy mindegyik jó, vagy talán mindenképpen jobb, mint a teljes munkaidő. Elkeseredésből, kilátástalanságból vagy egyszerűen csak végiggondolva e lehetőségeket választották-e mindhármat, nem tudom, de a lényeg nem is ez, hanem hogy ezeknek az igényeknek találkozniuk kellene a munkáltatók ajánlatával. A következő kérdés egyben a következő lépés is, nevezetesen, hogy segítséget nyújtana-e az anyukáknak, ha lenne a munkahelyükön napközben gyermek elhelyezési lehetőség. A szakdolgozat harmadik fejezetében már kifejtettem ennek előnyeit és hátrányait is, de jelen esetben arra vagyok kíváncsi, hogy ez az ötlet találkozik-e egyáltalán az igényekkel. Számomra logikus lépés lenne, hogy ha nem megoldható az atipikus foglalkoztatás, akkor próbálkozzunk ebbe az irányba elmozdulni, ezért is neveztem az erre irányuló kérdést következő lépésnek. Lássuk, hogy mit gondolnak a válaszadók: Segítséget jelentene-e Önnek, ha a munkahelyén lenne napközbeni gyermekellátás, bölcsőde? (kérdésre született válaszok százalékos formában megadva) 19% segítséget jelentene nem jelentene segítséget 81% 18. ábra: Segítséget jelentene-e Önnek, ha a munkahelyén lenne napközbeni gyermekellátás, bölcsőde? (kérdésre született válaszok százalékos formában megadva) Forrás: saját kutatás (n=43) A negyvenhárom anyuka nyolcvanegy százaléka jó ötletnek tartja ezt a megoldási lehetőséget, tehát igény mindenesetre lenne rá. A maradék tizenhat százalék indokait nem tudom. Talán a már említett, máshol lakik, mint ahol dolgozik, ráadásul ugyanott, ahol apuka, és nem megoldható műszakváltások között a gyermek ide-oda hurcolása helyzet áll fenn. Arról nem is beszélve, hogy műszak után hazaérve jó lenne egy kicsit pihenni is, hiszen pár órán belül fordulhat vissza az ember. Én is dolgoztam tizenkét órás műszakban. Nagyon fárasztó. Éjszakázás után mire hazaértem, már felébredtem annyira, 253

254 hogy nem tudtam elaludni, délután háromkor viszont már kelnem kellett, hogy beérjek az este hatos műszakkezdésre. Egy gyerekkel ez még nehezebb, hiszen azt jelenti, hogy a reggeles műszaknál már a hajnali négyes vonatot el kell érni, s ilyen korán rávenni egy gyereket, hogy keljenek fel, szinte lehetetlen, és nem is túl egészséges. Ha váltóműszakban van az anyuka és az apuka, akkor pedig még nem ér haza az egyik, mire indulnia kell a másiknak dolgozni, tehát vagy van egy holtidő, vagy ide-oda kell utaztatni a gyereket. Tehát tény, hogy nem minden esetben megoldás, de a nagy többség mégis szívesen venné ezt a lehetőséget. A kérdéscsokor harmadik tagja még egy szinttel magasabbra tekint. Itt arra próbálok meg választ keresni, hogy a mai divatos családbarát munkahely címke, amit egyre több vállalatra ráaggatnak, fontos-e egyáltalán a munkavállalóknak. Attól, hogy a szakma, a média, vagy éppen én fontosnak tartom, lehetséges, hogy a családos munkavállalókat nem is igen érdekli ez a törekvés. Mindenesetre az én kis reprezentatív csoportom a következőképp vélekedett erről: Fontos-e Önnek a munkahelyválasztásnál annak családbarát volta? (kérdésre született válaszok százalékos formában megadva) igen nem 100% 19. ábra: Fontos-e Önnek a munkahelyválasztásnál annak családbarát volta? (kérdésre született válaszok százalékos formában megadva) Forrás: saját kutatás (n=43) Ekkora egyetértés a negyvenhárom anyukám között még soha nem volt. Mindenki számára egyformán fontos ez a kérdés életkortól, lakóhelytől, iskolai végzettségtől függetlenül. A munkáltatóknak e szerint át kellene gondolniuk, hogy ostoba hóbortnak, vagy versenyelőnynek tekintik-e a családbarát jelző megszerzését és megtartását. Ha már jelzőknél tartunk, azt illik megtölteni tartalommal, ezért rögtön rá is kérdeztem, hogy az érintettek véleménye szerint mitől családbarát egy munkahely. Felsoroltam pár elképzelésemet, ismét nyitva hagyva azt a lehetőséget, hogy többet is 254

255 kiválaszthassanak közülük. Lássuk a kombinációkat, s hogy közülük melyik lett a legnépszerűbb: Ön szerint mitől családbarát egy munkahely? (kérdésre született válaszok, a válaszok gyakorisági sorrendjében) válaszok száma (fő) mind az öt lehetőség rugalmas munkaidő és ingyenes orvosi szűrés vállalati óvoda és rugalmas munkaidő vállalati óvoda és rugalmas munkaidő és ingyenes orvosi szűrés vállalati óvoda és rugalmas munkaidő és közös kirándulás rugalmas munkaidő és közös kirándulás vállalati óvoda és rugalmas munkaidő és ingyenes védőoltás és közös kirándulás vállalati óvoda és rugalmas munkaidő és ingyenes orvosi szűrés és ingyenes védőoltás rugalmas munkaidő és ingyenes orvosi szűrés és ingyenes védőoltás vállalati óvoda és ingyenes orvosi szűrés és ingyenes védőoltás vállalati óvoda és rugalmas munkaidő és ingyenes védőoltás rugalmas munkaidő és ingyenes védőoltás közös kirándulások ábra: Ön szerint mitől családbarát egy munkahely? (kérdésre született válaszok, a válaszok gyakorisági sorrendjében) Forrás: saját kutatás (n=43) Egyértelműen úgy gondolják a válaszolók, hogy attól családbarát egy munkahely, ha mind az öt kritériumnak megfelel. Tulajdonképpen egyetértek a válaszolók e csoportjával, hiszen ha csupán egy-egy lehetőséget biztosít, attól még nem tekinthető családbarátnak, csupán a mentalitás csírái jelentkeznek. Különböző egyéb kombinációk foglalják el a következő helyeket, de egyetlen esetben választottak csak egy lehetőséget az anyukák. Minden egyéb válasznál a lehetőségek kombinációit alkalmazták, ami szerintem is reális elvárás egy családbarát munkahelytől. Az utolsó, nyílt kérdés lényege, hogy ha valamilyen ötlet, lehetőség még nem jutott eszembe, de a válaszolók fontosnak tartják, itt megfogalmazhatják. Várakozásaimnak megfelelően nem sokan éltek vele. A legtöbben a már említett lehetőségeket erősítették meg, úgymint: gyermekfelügyelet, rugalmas munkaidő, távmunka, részmunkaidő. Születtek viszont olyan ötletek is, amikre én nem gondoltam: nyári szünidőben gyermekelhelyezés. Ez az ötlet ráadásul nem is olyan új keletű, hiszen gyermekkoromban én is csak úgy tudtam nyári táborokba eljutni, hogy a szüleim munkahelye rendelkezett üdülővel, ahova kedvezményes áron el lehetett küldeni a gyerekeket egy-két hétre. Tisztában vagyok vele, hogy ma már nem állami 255

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu A4/414. szoba 1 Tantárgy célja Makroszinten: nemzetgazdaságok közötti együttműködés és az árfolyammozgások főbb jellemzői,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, bár az elmozdulás nem érdemi egyik index esetében sem. A forint

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zártak a vezető amerikai és nyugat-európai börzék. Ma reggel a 310-es szinten tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam. A BUX 0,2 százalékot

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. október 28. Vezetői összefoglaló Kedden mind a tengerentúli, mind az európai tőzsdék pirosba fordultak, zárásra valamennyi mutató esetében esést regisztráltak. Amerikában a cégek harmadik

Részletesebben

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, a Fed kamatemeléssel kapcsolatos nyilatkozatai hatására. Az euróval

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló Jelentős esés következett be a vezető tengerentúli részvényindexekben, Nyugat- Európában kisebb volt a csökkenés. Tartani tudta a forint az euróval szembeni

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló Hétfőn a tengerentúlon estek a tőzsdék, míg a vezető nyugat-európai börzék vegyes teljesítményt mutattak. Kedden reggel a hazai fizetőeszköz erősödött az euróval

Részletesebben

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak az amerikai és a vezető nyugat-európai részvényindexek kedden. A 310-es szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben a 6 órás adatok

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben