PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI"

Átírás

1 PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Helyzetelemzés Pécs, október Készítette:

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Helyzetelemzés Tartalomjegyzék Bevezetés Pécs Megyei Jogú Város szociálpolitikai programjának fontossága A programalkotás célja A programalkotás alapelvei A programalkotás módszertana Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájának és Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjának összefüggései A programdokumentum szerkezete Helyzetelemzés A szociálpolitika fogalmi keretei, irányultsága és az azt meghatározó társadalmi gazdasági folyamatok A szociálpolitika fogalma, irányultsága Pécs város szociálpolitikáját meghatározó társadalmi, gazdasági folyamatok a rendszerváltást követő évektől napjainkig A helyi jóléti rendszert meghatározó nemzetállami szabályozások és törekvések (ún. szakmai külső környezet elemzése) A szociális szolgáltatások megújítása A város/városrészek szociális helyzetét meghatározó sajátosságok Területi, térszerkezeti sajátosságok Demográfiai jellemzők Foglalkoztatási helyzet A népesség egészségügyi helyzete Infrastruktúra, közlekedés A szociálpolitika irányultsága, célcsoportjai, szervezeti keretei A szociálpolitika tágabban értelmezett célcsoportjai A szűkebb értelemben vett (ún. közvetlen) célcsoportok A kirekesztődés szintjei, formái Pécs város szociális ellátórendszerének bemutatása A szociális ellátórendszer, valamint az ellátási szerződéssel rendelkező civilek szervezetek A szociális szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer, valamint az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek Pécs M. J. Város gyermekvédelmi feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén) A gyermekvédelmi szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása A jelenlegi ellátórendszer elemzése és értékelése A szociális ellátórendszer részletes elemzése, értékelése Pécs Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének SWOT Analízise

3 2.7.3 A gyermekvédelmi rendszer részletes elemzése, értékelése A szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb szakmai kérdések elemzése, értékelése A szociális ellátórendszer feladatainak és információs rendszerének koordinációja A szociális ellátások/szolgáltatások finanszírozása; a szociális intézmények gazdálkodása Minőségbiztosítás Képzések, továbbképzések Szolgáltatások fejlesztésére létrehozott projektek bemutatása, értékelése A jóléti szférához kapcsolódó határterületek a szociálpolitika tágabb értelemben vett megközelítése A munkaerőpiacról kiszorult célcsoport számára nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszerének elemzése; a lezajlott és futó projektek és egyéb innovációk bemutatása, értékelése A lakhatással kapcsolatos kérdések szociális szempontú elemzése Városrehabilitáció A jóléti szféra fejlődés és fejlesztés orientált megközelítése Helyi önkormányzati szociálpolitika újraértékelése Informatika A jóléti szféra minőségirányítása Szociális felsőoktatás, szakemberképzés, K+F Szakma és szektorközi együttműködések lehetőségei a szolgáltatások területi szintű összehangolásának kérdései Innovációk támogatása keretfeltételként Európai uniós elvárások, a közti tervezési időszak szociális szempontú törekvései, főbb irányelvei, pályázati lehetőségei Pécs MJV jóléti ellátórendszerének összefoglaló SWOT analízise Összefoglaló SWOT FÜGGELÉK A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátása Pécs városában Történeti áttekintés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Veszélyeztetett gyermekek, családok Védelembe vett gyermekek Gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek Ideiglenes elhelyezés Átmeneti nevelésben részesülő gyermekek Tartós neveltek Utógondozói ellátásban részesülő fiatalok A pénzbeli és természetbeni ellátási formákról (a szociális központok által végzett hatósági tevékenységek) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Otthonteremtési támogatás Egyéb, az önkormányzat által rendeletben szabályozott formák

4 1.4 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok bemutatása és a feladatokat ellátó intézményrendszer bemutatása (az alapellátás és a szakellátás teljes rendszerének áttekintése) A gyermekjóléti alapellátás rendszere Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekvédelmi szakellátások Otthont nyújtó ellátás Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Pécs M. J. Város gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatait ellátó intézményrendszeréről Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások Feladatok KISGYERMEK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK A feladatellátás és annak intézményi háttere Területi lefedettség Férőhelyek és kihasználtság Költségek Személyi és szakmai feltételek, műszaki infrastruktúra Táblázat jegyzék Diagram jegyzék

5 1 BEVEZETÉS 1.1 Pécs Megyei Jogú Város szociálpolitikai programjának fontossága Pécs Megyei Jogú Város ez idáig nem rendelkezett szociálpolitikai programdokumentummal. A szociális szakterület törvényi szabályozás melletti tervezési alapdokumentuma a törvény által megkövetelt szociális szolgáltatástervezési koncepció volt. (A gyermekvédelmi törvény nem írt elő hasonló tervezési dokumentumot a gyermekvédelem területén.) Jelen szociálpolitikai stratégia tartalmazza a évi szociális szolgáltatástervezési koncepció aktualizálását, de a tervezési kereteket kiszélesítve olyan dimenziókat is beemel az elemzés és a programozás tárgykörébe, melyeket a törvényi előírás nem követelt meg eddig, így e területek rendezett, komplex integrálása nem is történt meg sem a szolgáltatástervezés keretein belül, sem azon kívül. A fentiek alapján ezért javasoljuk, hogy a városvezetése, jelen szociálpolitikai programot, a évi Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatás tervezési Koncepciójának tekintse. Jelen stratégia készítése alkalmat és lehetőséget nyújtott arra, hogy a jóléti rendszer feladatairól, intézményrendszeréről, a feladatellátásba bevont és bevonható civil szervezetekről, a feladatellátások ágazati/ágazatközi és területi dimenzióiról komplexen gondolkozhassanak a tervezők és a programozási folyamatba bevont intézményvezetők és elméleti szakemberek. 4

6 1.2 A programalkotás célja A program célja: határozott, a helyi szociálpolitika kialakításához részletes helyzetelemzésre épülő stratégiai irányvonalak kijelölése, melyek mentén elérhető a város lakossága számára a szociális biztonság jelentős javulása, az életminőség kedvező alakulása, operatív programok kidolgozása, melyek megvalósításával o a jóléti szolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszere jöhet létre, magas színvonalú, integrált jóléti szolgáltatási kínálat jöhet létre, o a szolgáltatások színvonala tekintetében város a Dél Dunántúli Régióban központi szerepet tölthet be. 1.3 A programalkotás alapelvei Legszélesebb körű tájékozódásra való törekvés, A felülről illeszkedés követelményének való megfelelés: az EU programozáshoz és alapelvekhez, az országos, régiós és ágazati programokhoz való illeszkedés, Széles körű társadalmasítás biztosítása a fejlesztésben érdekeltek és érintettek egyezségének megteremtése a fejlesztési célok és az azok eléréséhez szükséges fejlesztési irányok terén Politika semleges, szakmai nézőpont 1.4 A programalkotás módszertana Pécs város szociálpolitikai programjának összeállítása során figyelembe vettük az ország törvényhozása, jogrendje által kötelezővé tett tervezési alapelveket, valamint az Európai Unió tervezési rendszerében alkalmazott elveket, programozási modelleket. Áttekintettük a Pécs Megyei Jogú Város által korábban elfogadott tervezési dokumentumokat, valamint ágazati stratégiákat, szolgáltatástervezési koncepciókat, a rendelkezésünkre bocsátott intézményi beszámolókat és fejlesztési koncepciókat. 5

7 Komoly nehézséget jelentett a primer adatokat gyűjtése, így a feladat végrehajtására megszabott idő és pénzügyi keret korlátai közt a szekunder információ képezi az elemzések alapját. Jelentősen hozzájárult azonban a konstruktív programozáshoz az a mélyinterjú sorozat, amelynek keretében a város meghatározó, széles körű tapasztalatokkal rendelkező politikusai és szakemberei mondták el véleményüket a város jelenlegi helyzetéről, a problémák általuk azonosított okairól és a lehetséges kitörési pontokról. Bevontuk a munkába az egyes területek szakértőit. A helyzetelemzés készítése során és a SWOT analízisben körvonalazódtak a stratégia alapvető pontjai, amelyek meghatározták a célrendszer alapját. Ezt követte a célrendszer logikai kereteinek felállítása és az eszközrendszer meghatározása. 1.5 Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájának és Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjának összefüggései Jelen szociálpolitikai programdokumentáció, Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájával egy időben készült. A tervezési folyamat minden szintjén figyelemmel voltunk a két dokumentum összehangolására, a szinergia megteremtésére. A két dokumentum céljainak összehangolása a következőképp történt meg: Jelen szociálpolitikai program hat operítv programja, Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájának 3.prioritásához 1,, azon belül a operatív programjához 2 és annak hat intézkedéséhez kapcsolódik. A hat intézkedés a szociálpolitikai program hat operatív programjának felel meg prioritás A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújitása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében címmel 2 Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása címmel 6

8 1.6 A programdokumentum szerkezete 1. kötet: Helyzetelemzés, melynek függeléke tartalmazza a Gyermekvédelmi rendszer és intézményeinek, illetve a Kisgyermek Szociális Intézmények részletes bemutatását. 2. kötet: Stratégia melynek függeléke tartalmazza a évi Szociális szolgáltatástervezési koncepció aktualizálását 7

9 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 A szociálpolitika fogalmi keretei, irányultsága és az azt meghatározó társadalmi gazdasági folyamatok A szociálpolitika fogalma, irányultsága A szociálpolitika mint a társadalompolitika egyik alrendszere elvek és gyakorlati tevékenységek együttese, melyek meghatározzák egy egy társadalomban az egyének, csoportok, közösségek és szociális intézmények egymáshoz való viszonyának alakulását. A ma elfogadott szociálpolitika értelmezések 3 közül jelen dokumentum kereteiben Ferge Zsuzsa definícióját 4 tekintjük elsődlegesen irányadónak, így a szociálpolitikát az állam és az állampolgárok közötti viszony egyik intézményesülésének tekintjük. A szociálpolitika tehát nemcsak tudomány, hanem a szociológia vizsgálódásán túl beavatkozik a társadalom működésébe. Az elvek és a belőlük következő gyakorlat a társadalomban uralkodó értékek és normák nyomán jönnek létre, melyek többé kevésbé meghatározzák az elérhető források elosztását és ezeken keresztül az emberek jólétét. 3 Leíró közigazgatási felfogás, funkcionalista megközelítés, strukturális felfogás, Ferge Zsuzsa szociálpolitika fogalma. 4 A szociálpolitika: történelmileg kialakult intézményrendszer, amely kielégít bizonyos, piaci (piaci jellegű) kapcsolatok révén nem megfelelően kielégíthető szükségleteket; túlnyomórészt az állami elosztás, illetve újraelosztás eszközeivel működik relatíve önálló, elkülönült rendszerként, illetve intézményrendszerek együtteseként; azon szükségletek esetén vállalja a közös (állami) felelősséget, amelyek a hatalom a politikai ideológiai elkötelezettségeiből következnek, vagy/és amelyek kielégítése a fennálló helyzet megerősítése szempontjából a hatalom érdekének tűnik; lehetőség szerint igyekszik a követeléseket a fogyasztás, illetve elosztás területére korlátozni; sajátos történeti feltételek és erőviszonyok, illetve nagy társadalmi nyomás esetén azonban teret enged ezen túlmutató, a termelés rendszerét, a társadalmi viszonyok alapjait érintő társadalompolitikai követeléseknek, amikor is a fogyasztó ember szükségletei mellett a termelő, cselekvő ember szükségletei is legitim módon közös üggyé válhatnak; történelmi jellegéből adódóan határai nem merevek, keretei és tartalma a társadalmi politikai erőviszonyoknak megfelelően alakulnak végeredményben tehát a szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti viszony egyik intézményesülése. (Ferge Zsuzsa) 8

10 A szociálpolitika tehát terveket és programokat jelent a nevelés, az egészségügy, a kriminalitás, a foglalkoztatás, a gazdasági biztonság és jóllét területén. A szociálpolitikai programok a kormányszervek, a civil szervezetek és az emberek mindennapi cselekedetein keresztül valósul meg. A szociálpolitika lényegéből következik, hogy fogalmi keretei folyamatosan változnak, hisz a szociális problémák, amelyekre a szociálpolitika reagál mindig egy adott társadalom konkrét szociális problémáit és azok konkrét megoldási dimenzióit jelentik. A szociálpolitika kereteinek értelmezései jól mutatják az adott korszak társadalmának szolidaritási és közösségi felelősségvállalási szintjeit is. A szociálpolitika értelmezési kereteit meghatározó magyarországi sajátosságok a rendszerváltást követő évektől napjainkig Magyarországon a rendszerváltást követően fellépő társadalmi és gazdasági működési zavarok, a rendszerváltás turbulens folyamatai a szociálpolitikát kialakulatlan, koncepciótlan állapotban érték. A civil szervezetek hiánya, erőtlensége csak tovább súlyosbította a problémát. 5 A szociálpolitika irányultságát torzította, a beavatkozási területeit beszűkítette a szegénység és elszegényedés fogalmi kereteinek összecsúsztatása. Az utóbbival aposztrofált jelenséget a rendszerváltás első éveit jellemző mély válság tulajdonképpen relativizálta. A társadalom ötven hetven százalékát sújtó elszegényedés mellett így észrevétlen maradt az évtizedes eredetű, soha fel nem számolt igazi szegénység, mely a nevezett időszakban leszakadássá mélyült. A rendszerváltást követő években az ország előtt álló legfontosabb feladatnak a gazdasági stabilizáció látszott, melytől egyben a szociális válsághelyzetek megoldását is várták, így a szegénység kezelésével mélyebb értelemben nem foglalkoztak, pusztán átmeneti kísérőjelenségként kezelték. A szociális szempontú megfontolások így nem tudtak a zavarok elhárításának központi iránymutatóivá, a központi beavatkozások vezérelveivé válni. A szociálpolitika így csak a második vonalban kapott helyet, ami szűkre szabott eszközrendszerrel csak a folyamatokra való utólagos válaszadás lehetőségével, meglehetősen korlátozott beavatkozási teret engedett a terület számára. 5 Jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé és indokolttá a rendszerváltást megelőző korok szociálpolitikai tartalmainak vizsgálatát. 9

11 Mindemellett csak igen korlátozott formában tudott kiteljesedni a társadalmi alrendszerek és az állami irányítás közti közvetítő, egyensúlyozó szerepe is, feladata gyakorlatilag a tűzoltó jellegű ellátások, szolgáltatások kialakítására, intézményrendszerének, a törvényi szabályozás kereteinek, tartalmának megalkotására korlátozódott. Megfontolt elvek és világos gazdaság és társadalompolitikai irányok hiányában a nyers erőviszonyok döntöttek a forráselosztás tényleges arányairól. 6 A fent jelzett folyamatok az 1998 és 2000 közötti időszakra már több szempontból is lezárultak. Erre az időre világossá vált, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem oldja meg a szociális problémákat a szegénység és kirekesztődés alapkérdéseit. A szociálpolitika törvényi keretei és eszközrendszere már megfelelő bázist jelenhetett volna, ahhoz, hogy a szociálpolitika ki tudjon lépni a folyamatkövető szerepéből, ez azonban a Jóléti fordulat 7, a SZOLÍD projekt 8, a 100 lépés program 9 ellenére sem valósult meg maradéktalanul. Tudjuk: a szociális ellátások decentralizálása mindenekelőtt a települési önkormányzatok segélyezési rendszerének és helyi szociális szolgáltatásainak kiépítése annak az elvnek a jegyében történt, hogy a korábban egyeduralkodó központi elosztás rugalmatlanságával és elkerülhetetlen pazarlásaival szemben testre szabottá váljék a rászorulók szükségleteinek felmérése és kielégítése, valamint csökkenjenek, és ésszerűbben hasznosuljanak a szociális ellátásra fordítható források. A gyakorlatban azonban e racionális és jól igazolható célok nem vagy alig valósultak meg. Minden jel arra mutat, hogy a decentralizált segélyezés révén gyakorlatilag nem mérséklődött a szociális kiadások költségvetésen belüli összaránya; ugyanakkor a szociális elosztás belső struktúrájának időközben bekövetkezett markáns átrendeződése mellett iparági méretűvé terebélyesedett a segélyezési rendszer, nyomában pedig mielőtt még összeállhatott volna egyedi esetek millióira esett szét egy társadalmi probléma képe. Mert a segélyezés a maga természete szerint perszonalizálja a szegénység felismerését és kezelését, s ezzel mintegy függönyt húz annak mindig egyedi megnyilvánulása és a jelenség mélyebb társadalmi meghatározottsága közé. Ami pedig a hatékonyság és célzottság növelésének szándékát illeti, a rendelkezésre álló adatsorok azt jelzik, hogy miközben az új elosztási politika révén a rászorulók elérésének esélye nem javult számottevően, 6 A hivatkozott bekezdés gondolatmenete, Szalay Júlia A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán c. tanulmányából származik Szociológiai Szemle 2002./ o. 7 Medgyesi Péter hirdeti meg 2002 ben. 8 Ki kell dolgozni a szolidaritási tv. koncepcióját 9 Gyurcsány Ferenc hirdeti meg 2005 ben 10

12 aközben a rendszer változatlan sajátossága maradt a segélyek ʺterítettségeʺ: a helyben folyósított ellátásoknak továbbra is jelentős része szolgálja a nem szegények relatív jövedelmi veszteségeinek kompenzálását, illetve a családi költségvetésükben időről időre bekövetkező kisebb nagyobb borulások kiegyensúlyozását. Mindennek fényénél talán nem túlzó az állítás, ha így fogalmazunk: a szociálpolitikai irányváltás elsődlegesen nem az elosztás technikáját, hanem magát a szegénységproblémát decentralizálta. Ennek legfőbb ʺértelmétʺ pedig a társadalmi konfliktusok letompítása, kisközösségivé alakítása, és mindezzel a társadalmi béke hathatós fenntartása adja. Hogy e kétségtelen nyereségek súlyos veszteségek árán születnek, s hogy a kárvallottak éppen azok a szegények, akikért az elvek szintjén az átalakítás fogant, az a dolgok jellege folytán egyelőre nemigen kerül napvilágra. Az eddig említetteken túl, a kisközösségek szintjére átterhelt elosztási konfliktusoknak volt és van még egy további súlyos következménye. A decentralizált segélyezés ugyanis hathatósan közrejátszott annak a társadalmi választóvonalnak a rögzülésében, amely ma élesen kettéosztja a magyar társadalmat a boldogulók és a szegények táborára, s amely választóvonal nemcsak az élethelyzetek különbségeinek leíró megjelenítésére, hanem a lehetőségek, életesélyek és jogok kettős mércéjének érvényesítésére is szolgál. E megkettőződés egyszerre egy sor nem szándékolt hatás eredménye, és ugyanakkor a folyamatból következő, ám annak eszkalálását jelentő további lépések kiindulópontja is. 10 A rászorultság elvén működő szociális ellátórendszer a szegénység kezelését egy ponton túl az önhiba fogalmával társította, ami az államtalanítást kísérő intézményi reformokkal a szegénység rögzülését, annak ismételt láthatatlanná tételét, a kirekesztődés folyamatainak felgyorsulását eredményezte. A szándékolt cél természetesen nem ez volt. Mégis a dolog egyenesen következett az állam dezertálásából, azaz abból a szociálpolitikai vákuumhelyzetből, amely annak révén állt elő, hogy a régi állam lebontásával egyidejűleg nem került sor az új alapzatú, a társadalom minden tagjára egyenlő elveket érvényesítő és őket egyenlő bánásmódban részesítő közszolgáltatási rendszer megkonstruálására. 11 A gondoskodó állam háttérbe szorulása, az ártámogatások megszűnése, a szolgáltatások nagy részének tiszta piaci alapon történő átszervezése, a munkaerő 10 Szalay Júlia A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán Szociológiai Szemle 2002./4. 11 Szalay Júlia A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán Szociológiai Szemle 2002./4. 11

13 piaci alkalmazás feltételrendszerének, az alkalmazottak béren kívüli támogatási rendszerének megszűnése/minimalizálása, a lakhatási költségek gyors emelkedése a családok jelentős hányadát sodorta adósságba, rendítette meg elemi létbiztonságában. 12 A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi változások, kormányzati reform programok, olyan gyorsasággal zajlottak és zajlanak jelenleg is, hogy kormányzati, másodlagos védelmi lehetőségek kialakításának hiányában a védtelenebb társadalmi csoportok képtelenek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, végső soron elszenvedői a folyamatoknak. A szegénység fogalma 13 így joggal egészül ki az exklúzió tényével, ami a társadalmi életből való kirekesztettség 14 különböző szintjeit tárja elénk, a jelenlegi európai jóléti politikák kulcskérdésévé válva. A fenti folyamatokon túl európai integrációhoz való csatlakozás a szociálpolitikai megfontolásokat is új szempontokkal töltötte fel, komoly elvárásokat támasztva szerepének, feladatainak, céljainak újraértékeléséhez ben már paradigma váltásról beszélünk a szociális terület vonatkozásában is, ami egyfajta szemléletváltást, a szociálpolitika újra definiálását követeli meg, mind a szakma, mind a központi irányítás, mind az önkormányzatok szintjén, lényegesen kiemeltebb szerepet, szélesebb hatókört utalva ki a terület számára. A szociálpolitikáról való gondolkodásmód változásának egyik legfontosabb eleme, hogy az intézményrendszer működésének szabályozásáról a szubszidiaritás elvének megerősítésével, a közösségi és családi kapcsolatok felelősségi körének meghatározásával 15 az ügyfél centrikus szabályozását helyezi előtérbe, ami minden szempontból lényeges változást eredményez a szociálpolitika helyének és szerepének újraértelmezésében. Így a túlbonyolított, 12 A fenti kérdéskörnek van egy pszichológiai vonulta is, ami még napjainkban is hat. A rendszerváltás folyamatai olyan sebességgel zajlottak le, hogy a létbiztonságban, kiszámítható életfeltételek és keretek közt felnőtt generációknak most kellett szembesülniük azzal, hogy milyen összefüggés van a befizetett járulék amit már nem csak a munkáltató fizet és a nyugdíj mértéke között, azzal, hogy a lakást el lehet veszíteni és, hogy az államtól nem elvárható, hogy akár minimális fogyasztási szintet garantáljon. A jogosultságként értelmezett ellátások és szolgáltatások megcsonkítása a korábbi beidegződések miatt nehezen kezelhető, komoly társadalmi ellenállásba ütközik. Mindez tovább nehezíti a szociális szolgáltatások piaci, fél piaci alapon történő megszervezését. 13 Ami az anyagi források szűkösségéhez, vagy elégtelenségéhez kapcsolódik. 14 Elszigeteléstől a kitaszítottságig 15 A program elgondolásainak veszélye talán ebben a pontban fogható meg leginkább, hiszen a kisközösségek probléma kezelési körébe utalt szociális problémák a kisközösségek, családok megerősítése nélkül a problémák mélyülésével járnak. 12

14 formális intézményi szabályozási struktúrát azon élethelyzetek meghatározása váltja fel, melyben az érintett célcsoportok szociális szolgáltatásokat vehetnek igénybe Pécs város szociálpolitikáját meghatározó társadalmi, gazdasági folyamatok a rendszerváltást követő évektől napjainkig A helyi szociálpolitika fejlődése tulajdonképpen az országos trendeket követve alakult. Nem tudott a város, szociális problémák megoldási kísérletében egyéni arculatot kialakítani, a szakmapolitika és a fejlődés vezetőjévé válni. A szociális ellátások decentralizációjától várt hatások jó részt elmaradtak, melyeket a Pécsen észlelt társadalmi folyamatok is igazolnak. A Mecsek által nyújtott gazdag ásványkincsek hosszú éveken át meghatározták Pécs és a hegység lábánál fekvő kisebb települések gazdasági, társadalmi fejlődését, kulturális életét. A térségi szénbányászat gyökerei több mint 200 évre nyúlnak vissza, a Pécsi Urán ércbánya Vállalat 1957 ben kezdte meg az uránérc kitermelést. A nehézipar eredményei tartósan meghatározták a város gazdasági fejlődést és a foglalkoztatási szerkezetet, hisz a bányavállalatok jelentős munkaerőtömeget foglalkoztattak. Jelentős részt vállaltak a város közművelődési infrastruktúrájának fenntartásából is, hisz művelődési házakat, sportpályákat, óvodákat üzemeltettek, jelentős sponzoráló potenciált jelentettek. A mecseki szénbányák bezárása a 1990 es évek elején indult el, az uránbánya felszámolása 1989 ben kezdődött meg. A város imázsát is meghatározó bányaipari bázis megrendülése a város gazdasági súlyának radikális csökkenésével járt. A magyar nagyvárosok közül Pécs szenvedte el az egyik legnagyobb veszteséget a rendszerváltás idején. Számos a bányászathoz kapcsolódó ipari üzemet is meg kellett szüntetni. A város gazdaságában meghatározó szerepet játszó bőrgyár, kesztyűgyár, valamint könnyűipari szövetkezetek és élelmiszeripari vállalatok is sorra megrendültek. A népszámlálási adatok alapján az 1990 és 2001 között a foglalkoztatottak aránya a népességen belül 41,7 % ról 37,6 % ra esett vissza, az inaktív keresőké viszont 25,6 % ról 31,4 % ra emelkedett a munkanélküliek hányadának 3,1 % ra történő növekedése mellett. A lakónépesség a két népszámlálás között 6% kal fogyott, inaktív népesség és az eltartottak együttes száma több mint 95 ezer, ez Pécs lakosságának 58 % a. A gazdasági vonzerő mérséklődését jelzi, hogy a Pécsre bejáró dolgozók száma 29 ezerről 18 ezerre fogyott ebben az időszakban. 13

15 A rendszerváltás kísérőjelenségeiként aposztrofált GDP zuhanás, a munkanélküliség, az infláció a társadalom korábban legnagyobb létbiztonságban élő csoportjait is nehéz vagy kilátástalan helyzetbe hozta. A bányászok jelentős számban nyugdíjba kerültek. A rokkant nyugdíjasok, korkedvezményes és járadékos bányászok anyagi helyzete jelentős különbségeket mutatott, de az újrakezdés tekintetében többségükre az volt jellemző, hogy nem tudtak társadalmi értelemben új életet kezdeni. A munkanélkülivé vált bányászok átképzésére korszerű kompetenciák hiányában alig volt esély. Ahogy országos viszonylatban, úgy Pécsett is a korábbi teljes foglalkoztatás kulcsa az volt, hogy sok területen megmaradt az alacsony termelékenység, s ez foglalkoztatási lehetőséghez juttatott egy szokatlanul széles betanított segédmunkásmezőgazdasági alkalmazotti réteget. A rendszerváltás követően ezek a rétegek tulajdonképpen alkalmazhatatlan tömeggé váltak. A rendszerváltást követő évtizedben a lakosságot (nemcsak a bányászokat) közvetlenül sújtó és legkárosabb jelenséggel, a munkanélküliséggel kapcsolatban a családok nagytöbbsége közvetlen tapasztalattal rendelkezik. A családok és gyermekek szempontjából érdemes megemlíteni, hogy a munkanélküliség ténye, a jövedelem kiesés okozta nehézségeken túl a gyermekek szocializációs folyamatait és értékrendjét is jelentős mértékben érintik, illetve olyan egyéb káros jelenségek közvetett kialakulásához vezethetnek, melyek negatívan befolyásolják a család működését (szenvedélybetegség, pszichés zavarok, családi konfliktusok). A piacgazdaság kialakulásával együtt járó gazdasági szerkezetváltási folyamat jelenleg is zajlik. A város geopolitikai helyzetével összefüggésben lassú, ellentmondásos az átalakulás. Nem települt be a városba olyan számottevő külföldi tőke, amely jelentősen dinamizálhatta volna a gazdaságot. Mindezidáig nem jött létre olyan nagyüzemi ipari bázis, amely generálná a kis és középvállalkozói beszállítói háttér kialakulását, így a rendszerváltás óta létrehozott mikro és kisvállalkozások többségének sérülékenysége nem csökkent. A város helyzetén továbbra is ront, hogy egyedüli magyar nagyváros, amely autópályával nem közelíthető meg, a 6 út felújítása nem jelent igazi megoldást. A közlekedési infrastruktúra elégtelensége, hiánya stabilizálta Pécs zsáktelepülés jellegét, így a tőkeáramlás elégtelensége mellett a mobilitás tekintetében is hátrányos helyzetben van a város. 14

16 A rendszerváltást követő évek pozitív eredményének számít, hogy megőrizte a város a vezető szerepét az oktatás és az egészségügy területén. 16 A város határában létrejött Ipari Park a régen vár szerkezetváltás irányában tett eredményes lépésnek bizonyult. A lakosság komfortérzete szempontjából pozitív folyamat, hogy Pécsett is létrejöttek új kereskedelmi központok, bővült a bankhálózat, gazdagodott a gazdasági szolgáltatások portfoliója és minősége. Foglalkoztatási szempontból már ellentmondásos ugyanez a folyamat, mert ugyan születtek új munkahelyek, de az életképtelen kényszervállalkozó szolgáltatók között áldozatul estek a piaci törvényeknek azok a kiskereskedők is, akik pl. a Király utca egyedi arculatát biztosíthatnák. A humán szolgáltatások és intézmények bővülésével az oktatási, egészségügyi, szociális intézmények váltak a legnagyobb foglalkoztatókká, dolgozóik számára viszonylagos létbiztonságot teremtve. Ma már ez a viszonylagos létbiztonság is egyre viszonylagosabbá válik, mivel a városban a családalapítási és gyermekvállalási kedv egyértelműen csökken összefüggésben a családok és fiatalok bizonytalan jövőképével, a reáljövedelmek csökkenésével így az óvodai, iskolai létszámok is alacsonyabbak, s ez a tény jelentős leépítéseket, átszervezéseket kényszerített ki az oktatási szférán belül is. A jelenleg is zajló egészségügyi reformok, átszervezések is jelentős népességet fenyegetnek munkanélküliséggel. A közszolgáltatásokból leépített munkaerő kedvezőbb helyzetben van, mint a bányászok, gyári munkások voltak, hisz a magasan kvalifikált humánerő átképzési lehetőségei adottak, de foglalkoztatásuk így is jelentős figyelmet igényel. Kiemelt figyelem illeti meg a fiatalokat, mert közülük sokan munkahely és karrierlehetőségek hiányában elhagyják a várost. Döntően a város szellemi kapacitása áramlik ki Pécsről. A Pólus program népességmegtartás szempontból új helyzetet teremthet, de jelenleg még nem láthatók világosan a program foglalkoztatási és szociális vonatkozásai. A fiatalok elvándorlása az egyébként is elöregedő várost kétszeresen is sújtja, hisz nemcsak a munkaerő elvándorlása jelent veszteséget, hanem gyakran a 16 A KSH évi adatai szerint több mint 8 ezer bejáró diákja van a város intézményeinek. A felsőoktatásban tanulók száma a 2004/2005 tanévben 25 ezer fölé emelkedett. 15

17 szülőkről való gondoskodás sem oldható meg a fiatalok részéről. Így egyfelől az idős generáció kiszolgáltatottsága nő, másfelől egyre nagyobb teher nehezedik a szociális és az egészségügyi ellátó rendszerre is. A szociális problémák tartós és eredményes kezeléséhez, megoldáshoz átlátható városstratégiára, a gazdasági szerkezetváltás még hátralévő lépéseinek pontos forgatókönyvére, a városvezetés szociálpolitikájának határozott stratégia mentén történő szerveződésére van szükség. Értelmezésünkben a szociálpolitika minden társadalmi rétegre, csoportra kiterjed. Szociálpolitikai szempontból a gazdasági szerkezetváltás eddig is komoly kihívást kellett, hogy jelentsen a városvezetés számára. A problémák súlyához képest azonban nem rajzolódott ki eddig markánsan az elvárható optimális szociálpolitikai vonalvezetés sem a fiatalok megtartása, sem a szociális prevenció, sem a szociális problémák komplex kezelésének tekintetében. A társadalompolitikai és gazdasági programok összehangolása, azok hatásainak egymást erősítő és gyengítő tényezőinek maximális figyelembe vétele segítheti a várost hátrányainak csökkenésében, jelenlegi helyzetéből való kiemelkedésben. 16

18 2.2 A helyi jóléti rendszert meghatározó nemzetállami szabályozások és törekvések (ún. szakmai külső környezet elemzése) A szociális szolgáltatások megújítása A reformok szükségessége A szociális szolgáltatások terén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) megjelenése néhány kivételtől eltekintve a már korábban létező szociális szolgáltatásokat nevesítette. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások jogszabályi keretei csak jóval később kerülnek rögzítésre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (Gyvt.). A jelenlegi szociális szolgáltatási rendszer alapját a Szociális Törvény határozza meg. A törvény és végrehajtási rendeletei gyakran változnak, de a törvény, mint jogi norma nem igazán tud lépést tartani a társadalom kihívásaival, s az újonnan megjelenő szociális problémákkal. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerében a szűkösség és a pazarlás párhuzamosan jelen van. Egyes területeken a szolgáltatások, kapacitások hiánya, más terülteken a túlkínálat jellemző. Az elmúlt évek során főként azok a szolgáltatások kerültek bővítésre, amit megérte működtetni és a normatíván kívül pályázati forrásból is lehetett kiegészítő támogatásokhoz jutni. Az helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) szerint az önkormányzatok biztosítják azokat az ellátásokat, amelyeket számukra a jogszabályok előírnak, illetve amelyeket a képviselőtestületek határozata alapján költségvetésük terhére felvállalnak. A szabadon vállalt feladat bár közpiaci jellegű, mégis valamilyen elvárt hasznosság reményében vállalja fel a helyi önkormányzat. Ha megjelent egy valós vagy vélt szükséglet, akkor létrehoztak egy erre választ adó szolgáltatást, majd a szolgáltatás jogi norma szinten kodifikálódott, s ezt követően a költségvetési törvényben normatív támogatás rendelődött hozzá. Természetesen ez a folyamat nemcsak a szociális szolgáltatások esetében volt jellemző. 17

19 A szociális szolgáltatások iránti szükséglet valódisága több ok miatt is kérdéses: az új szolgáltatások beindítását csak esetlegesen előzte meg szükségletfelmérés. Az Szt. be egy évi törvénymódosítás (2001. évi LXXIX. törvény) kapcsán került be a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének szükségessége, és csak az állami fenntartókra nézve lett kötelező. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére csupán 2004 ben készült el egy ajánlás. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítése a top down tervezésre épül a jelenlegi szabályozás szerint, hiszen a magasabb területi szinthez kötődő koncepcióval kell összehangolni az alacsonyabb szintű tervezési dokumentumokat. Ez viszont részben ellentmond a stratégai tervezés alapelveinek, azaz a helyi sajátosságokat tükröző helyzetfelmérésen alapuló célrendszer kialakításának. A szolgáltatási boom azt eredményezte, hogy bár létrejöttek új szolgáltatások, de területileg egyenlőtlenül, az azonos típusú szolgáltatások tartalma mennyiségi és minőségi mutatókat tekintve szolgáltatónként más és más értelmet nyert. Az ágazat nem fordított elég figyelmet az ellenőrzési és nyilvántartási rendszer fejlesztésére, ezért nem álltak rendelkezésre a szolgáltatások fejlesztési irányainak kijelöléséhez, valamint a finanszírozás tervezéséhez a megfelelő naprakész adatok. Ez jelentősen rontotta az ágazat alkupozícióját minden egyes költségvetési törvény előkészítésekor. A folyamatos akció reakció jellegű jogszabály módosítások többször a szándékokkal ellentétes hatást váltottak ki, a szolgáltatás minőségének garantálása céljából jogi norma szinten szabályozott szakmai követelmények, tárgyi és személyi feltételekre vonatkozó elvárások sokszor a fejlesztés és a fejlődés gátjává váltak. A többcélú társulások létrejötte és a társulásos formában történő feladatellátást szintén a dichotómia jellemzi. A társulásos formában történő feladatellátást a finanszírozási rendszer ösztönzi, feltételezve, hogy több település együtt képes lehet megszervezni egy hiányzó szolgáltatást, vagy a meglévő szolgáltatásokat magasabb színvonalon nyújtani, s nem utolsó sorban költséghatékonyabban is. Ezzel szemben az elmúlt két költségvetési év tapasztalatában elmondható, hogy a társulást ösztönző kiegészítő támogatások felhasználása több esetben szektoron kívülre áramlott, és papíralapú szolgáltatások jöttek létre. Ahhoz tehát, hogy átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján fejleszthetővé váljon a szociális szolgáltatások rendszere, szemléletváltásra van szükség mind a tervezésben, mind a szolgáltatások működtetésében, mind a finanszírozásban, mind az ellenőrzési rendszerben. 18

20 Az eddig megtett lépések A Szociális Törvény megújítására több kísérlet is történt az elmúlt években. Ezek közül kiemelhető a SZOLID projekt, amelynek célja a szolidaritási elven biztosított ellátásokat és szolgáltatásokat szabályzó, központi jelentőségű törvény megújítása volt. A projekt keretében számos tanulmány, háttéranyag és szakértői vélemény született ben azonban a SZOLID munkálatai megszakadtak. A reformok iránti igény azonban változatlanul jelentkezett mind a szolgáltatást nyújtók, mind az igénybe vevők, mind a jogalkotók részéről. A következő jelentősebb lépésének tekinthető, hogy szociális ágazatért felelős minisztérium év végén útjára indította a Szociális Minőségügyi Műhelyt, amelyet több szakmai program követett. Ezek közül a legfontosabb a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások standardizációja program, melynek célja a szolgáltatások minimum mennyiségi és minőségi kritériumainak meghatározása. A program keretében 38 szakmai standard és irányelv került kidolgozásra nyarára a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet koordinálásával. A gyakorlati tesztelést követően erre alapozva létre lehet hozni egy új keretjogszabályt, amely nagyobb szabadságot tud biztosítani a szolgáltatóknak munkájuk megszervezéséhez, az alkalmazott szakemberek létszámához. Az ellenőrzési rendszer megújítását szolgáló Fokozott Ellenőrzési Program keretében kidolgozásra került és tesztelés alatt áll egy felhasználói elégedettségcentrikus ellenőrzési rendszer, amely egységes módszertant és eljárásrendet alkalmaz és elősegíti a kimeneti szabályozás megvalósulását. A Fokozott Ellenőrzési Program eredményeként a szociális és gyermekvédelmi hatósági ellenőrzést végző szociális és gyámhivatalok (jelenleg a közigazgatási hivatalok keretében működnek) megerősítésre kerülnek a jövőben, hiszen e hivatalok bázisán tervezik működtetni a professzionális ellenőrző szervezetet. Az egységes ellenőrzési eljárásrendek bevezetésének tervezett időpontja január 1. Létrejött a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint központi szociális hatóság, kezelésében az Országos jelentési és nyilvántartási rendszer, így a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról, a kapacitásokról naprakész regiszter és adatbázis vált elérhetővé. A minőségügyi programhoz szorosan kapcsolódik a szociális szolgáltatások megújítása program, melynek legfőbb elemei a szükségletfeltárás módszertanának kidolgozása, a rászorultsági kritériumok és jogosultságok meghatározása, a térítési díj szabályozás reformja, illetve a módszertani munka felülvizsgálata. 19

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Helyzetelemzés I. KÖTET Pécs, 2007. október Készítette: TARTALOMJEGYZÉK I. Helyzetelemzés Tartalomjegyzék... 1 1 Bevezetés... 4

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA STRATÉGIA Pécs, 2007. október Készítette: TARTALOMJEGYZÉK II. Stratégia Tartalomjegyzék... 2 1 A helyzetelemzés vezetői összefoglalója...

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

13. Önkormányzati szociális feladatok

13. Önkormányzati szociális feladatok 13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének../2011. (..) önkormányzati rendelet-tervezete a Pápa városban biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT

Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT Pásztói polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey utca 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-53/2015. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges! JAVASLAT A személyes

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda Ikt.szám: 5293/2014. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda J a v a s l a t a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához Előterjesztés Önkormányzata Képviselő- testületének 2012. március..-i ülésére Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján. Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10.

A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján. Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10. A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10. 1 Jogszabályi háttér A helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Indokolás A bölcsődében a gondozásért fizetendő térítési díj havi összege: 5.000.-Ft/ gyermek gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani.

Indokolás A bölcsődében a gondozásért fizetendő térítési díj havi összege: 5.000.-Ft/ gyermek gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Indokolás bölcsődei gondozási személyi térítési díj bevezetésére, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért fizetendő térítési díjak 2014. évre történő megállapításáról szóló

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG 1 INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG A szociális ellátás kulcskérdései Mikor egy szociális szolgáltatást értékelni akarunk, akkor a következő szempontokat szokták vizsgálni: Szolgáltatások

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT Adószám: 18549861 2 09 Cégjegyzékszám: 09-09-016888 BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT 4130 Derecske, Sas u. 1. K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2 0 1 1. Beszámolási időszak: 2011. január

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA

A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ DR. VERES GÁBOR 2015.05.14. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekvédelmi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

15 éves a Szociális törvény. Előadó: Farkas Attila

15 éves a Szociális törvény. Előadó: Farkas Attila 15 éves a Szociális törvény Előadó: Farkas Attila A szociális jogok gyakorlását és az ellátás igénybevételét számos esetben nem az anyagi források hiánya akadályozza, hanem az eljáró szervek és a szociális

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben