A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok 2000 2002"

Átírás

1 A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok A Human Development Report, Hungary magyar nyelvû változata SZERKESZTETTE: Fóti Klára A KÖTET SZERZÔI: Fóti Klára Nemes Nagy József Jakobi Ákos Havasi Éva Monostori Judit BORÍTÓTERV: Varsányi Erika Henriett, H-ArtDirectors Budapest, 2003 ISBN Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet United Nations Development Programme

2 TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ 5 ELSÔ FEJEZET A HUMÁN FEJLETTSÉG HELYZETE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MAGYARORSZÁGON 7 BEVEZETÉS 7 1) A HUMÁN FEJLETTSÉG NÉHÁNY FONTOSABB ELEMÉRÔL POLITIKAI HELYZET, KORMÁNYZAT ÉS KÖZIGAZGATÁS GAZDASÁGI TRENDEK ÉS JÖVEDELMEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN GAZDASÁGI TRENDEK A JÖVEDELMI VISZONYOK ALAKULÁSA DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK ÉS A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA FÔBB MUNKAERÔ-PIACI FOLYAMATOK ÉS VÁLTOZÁSOK AZ OKTATÁSBAN FÔBB MUNKAERÔ-PIACI FOLYAMATOK A NÔK HELYZETE VÁLTOZÁSOK AZ OKTATÁSBAN 24 2) A HUMÁN FEJLETTSÉGI MUTATÓ (INDEX) MEGYÉK KÖZÖTTI DIFFERENCIÁLTSÁGA 1999-BEN 25 REFERENCIÁK 29 MÁSODIK FEJEZET SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG A MAI MAGYARORSZÁGON 31 BEVEZETÉS 31 1) A JÖVEDELEMEGYENLÔTLENSÉGEK ÉS A SZEGÉNYSÉG ALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTÁS ÉVTIZEDÉBEN A JÖVEDELEMEGYENLÔTLENSÉGEK TARTÓS TENDENCIÁI A SZEGÉNYSÉG ALAKULÁSA A SZEGÉNYSÉG MÉRÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A SZEGÉNYSÉG VIZSGÁLATÁNAK MAGYAROROSZÁGI TRADÍCIÓI A SZEGÉNYSÉG MÉRÉSE KÜLÖNBÖZÔ SZEGÉNYSÉGI KÜSZÖBÖK ALAPJÁN 36 2) A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG FOGALMA ÉS MÉRÉSE A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG FOGALMA, MÉRÉSE ÉS JELLEMZÔI A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉGBEN, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLÔ HÁZTARTÁSOK FÔBB JELLEMZÔI DEMOGRÁFIAI, GAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGAIK LAKÁSJELLEMZÔIK JÖVEDELMEIK ÉS KIADÁSAIK LAKÁSKOMFORT, LAKÁSFELSZERELTSÉG 47

3 3) A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉG ÉS A KIREKESZTETTSÉG SZIMBIÓZISA A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL HIÁNYA A CSALÁDI ÉS A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI 50 4) A SZEGÉNYSÉG NÉHÁNY KISZOLGÁLTATOTT TÁRSADALMI CSOPORTBAN A GYERMEKSZEGÉNYSÉG AZ IDÔS EMBEREK KISZOLGÁLTATOTTSÁGA, A BETEGSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG KAPCSOLATA A NÔI SZEGÉNYSÉG 55 5) A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG FOLYAMATA ÉS ÚJRATERMELÔDÉSE A SZEGÉNYSÉG ELÔFORDULÁSA AZ ÉLETÚT SORÁN A JOBB ÉLET REMÉNYE 57 6) A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER SZEREPE A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSÁBAN ÉS A SZEGÉNYSÉGBEN ÉLÔK SZOCIÁLIS JUTTATÁSAI 58 ZÁRSZÓ 61 REFERENCIÁK 62 MELLÉKLET: A KÜLÖNBÖZÔ TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK SZEGÉNYSÉGI KOCKÁZATA 64 HARMADIK FEJEZET A SZEGÉNYSÉG ÉS A SEGÉLYEZÉS 65 BEVEZETÉS 65 1) A SEGÉLYEZÉSI RENDSZER 66 2) A SZEGÉNYSÉG ÉS A SEGÉLYEZÉS KAPCSOLATA 71 3) A SEGÉLYEZÉS HATÉKONYSÁGA 79 4) A SEGÉLYEZETTEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 81 ZÁRSZÓ REFERENCIÁK 90 MELLÉKLET 889 NEGYEDIK FEJEZET KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 92 FÜGGELÉK

4 ELÔSZÓ ELÔSZÓ Miután a piacgazdaságra való áttéréssel együtt járó nagy jelentôségû változások (a privatizáció, az állami tulajdon lebontása) az elmúlt tíz év során lezajlottak, az utóbbi egykét évben a gazdasági-társadalmi átalakulás üteme lelassult. Fokozatosan megszilárdulnak az új szociális és anyagi viszonyok. A mélyreható recessziót követôen megindult a gazdasági növekedés. Bizonyos fáziskéséssel ugyan, de a makrogazdasági javulást követte az életszínvonal emelkedése is. Ez, a szegénység témájára összpontosító jelentés azonban adatokkal alátámasztva számol be arról, hogy e kedvezô jelenségek ellenére ma is tetemesek a társadalmi csoportok közötti különbségek, fôként az életszínvonal tekintetében, és a jelenlegi gazdasági növekedés hasznából a legelesettebb csoportok aligha részesülnek. Nemcsak a magas és alacsony jövedelmû csoportok közötti különbségek váltak markánssá, hanem a kilencvenes évek elejei mély recesszió nyomán kialakult elszegényedés következményei is éreztetik hatásukat. A gazdasági átalakulás során a szegénység tovább mélyült. A helyzet 1996/97-ben tûnt a legrosszabbnak: a szegénységi rés (azaz a legszegényebbek lemaradása) ekkor mutatta a legmagasabb értéket, 32,6%-ot. Megjelent a tartós szegénység, ami egyre szélesebb kört kezdett érinteni. Bár a legújabb adatok alapján úgy tûnik, mintha az elszegényedés folyamata mára valamelyest enyhült volna, óvakodni kell attól, hogy hosszú távú optimista szcenáriót vázoljunk fel, mivel a szegénység továbbra is stagnál. A legelterjedtebb szegénységi küszöb a medián jövedelem ötven vagy hatvan százaléka alapján számolt, különbözô forrásokból származó adatok egyaránt azt mutatják, hogy a szegények aránya tôl kezdôdôen kilenc és tíz százalék között mozog. Ami a jövedelmi egyenlôtlenségeket illeti, a legmagasabb és legalacsonyabb tizedek közötti átlagos jövedelmi különbség az 1995/96-os hétszeres különbségrôl 2001/2002-re 7,9-szeresre nôtt. Mint ahogy arról a második fejezetben szó lesz, a kilencvenes években Magyarország elkötelezte magát néhány, a szegénység leküzdését célzó nemzetközi kezdeményezés mellett. A kormány például aláírta a társadalmi fejlôdésrôl szóló 1995-ös koppenhágai nyilatkozatot, legújabban pedig az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak támogatását vállalta magára. Ez utóbbiak közül az egyik szintén a szegénység megszüntetését szorgalmazza. Mindazonáltal mégsem született olyan átfogó szociálpolitika, amely a szegények támogatási rendszerét is felölelné. Ezért a bevezetett intézkedések nem alapulnak koherens koncepción, s a recesszió nyomán kialakult súlyos gazdasági egyensúlytalanságok miatt az egymást követô kormányok korlátos költségvetési lehetôségek közepette alakították politikájukat. A pénzügyi források szûkössége tehát eleve lehetetlenné tette, hogy az intézkedések hatékonyan mûködjenek. Az átfogó stratégia hiánya nyomán azonban joggal vetôdik fel a kérdés, hogy volt-e egyáltalán elég erôs politikai akarat a szegénység problémájának leküzdéséhez. Ferge Zsuzsa szerint: A kilábalást nehezíti, hogy a rendszerváltást követôen a kormányzati politika a szegénységet és a kirekesztést soha nem tartotta elsôrendû fontosságú társadalmi és politikai kérdésnek (Ferge, 2001, a szerkesztô kiemelése). Ennek egyik oka nyilvánvalóan ideológiai jellegû. A rendszerváltást követôen ugyanis teret nyert a neoliberális ideológia, amely szerint a piacgazdaság hatékony mûködéséhez az államnak minimális szerepet kell vállalnia. Ezt a felfogást tükrözik többek között a szociális ellátásokról szóló jogszabályok (a törvényt 1993-ban fogadták el), amelyek a központi állami szerepvállalás visszaszorulásával párhuzamosan az önkormányzatokra egyre több szociálpolitikai feladatot róttak, s így a mindenkori kormányok jórészt tôlük várták el 5

5 ELÔSZÓ a szegények helyzetének érdemi javítását. A hatékony megvalósításra azonban a helyi közigazgatás sem intézményi, sem pénzügyi, sem személyi szempontból nem volt kellôen felkészülve. A jogszabályi változtatások persze önmagukban aligha adhatnak magyarázatot arra, miként történhetett, hogy az új demokratikus rend születésének pillanatában a szegénység ügye lekerült a politikai témák napirendjérôl. (Szalai, 1999) A szegénység és kirekesztés kérdésének háttérbe szorulása minden bizonnyal arra is visszavezethetô, hogy a zsugorodó állami források újraelosztásáért egyre élesebb küzdelem alakult ki az egyes lecsúszó társadalmi csoportok között, s a leginkább rászorulók érthetô módon, helyzetüknél fogva e versenyben aligha juthattak szóhoz. Ráadásul annak a koncepciónak az újjáéledése, miszerint léteznek (a támogatásra a szerkesztô) «érdemes» szegények, megnehezítette az alanyi jogú programok kidolgozását. Amennyiben a kormányzati segítség az emberek bizonyos kategóriájára korlátozódik, a hivatalnokok önkényes döntései jutnak szerephez, vagyis igazságtalan gyakorlat alakulhat ki. (Szalai, 1998) Ugyanakkor látnunk kell a második fejezet erre is rámutat, hogy a szegénység fogalma ma sem tisztázott, mint ahogy okai, kiterjedtsége is viták tárgya. Kevéssé ismert, hogy a magyar társadalomban a szegénységnek mély történelmi gyökerei vannak. Bár a szegénység témája gyakran összefüggéseiben kerül szóba, kérdés, vajon kizárólag a jövedelemegyenlôtlenségekre lehet-e a szegénységet visszavezetni. Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, miszerint a szegénység alapvetôen dezintegrációs probléma, s csak másodlagosan egyenlôtlenségi: nem elsôsorban a piacban gyökerezik, hanem a feudális függôség rendszerében és az államnak való közvetlen alárendeltségben, kiszolgáltatottságban. (Szalai, 1999) A jelentésbôl világosan kiderül, hogy a halmozott szegénység enyhítéséhez mindenekelôtt átfogó szociálpolitikára lenne szükség. Ennek olyan koncepción kellene alapulnia, amely világos, összehangolt és koherens elveken alapul. Az átfogó politika kialakításának fontos elôfeltétele, hogy a szegénység okairól, jellegzetességeirôl több információ álljon rendelkezésre. A jelenlegi hiányosságok egyik oka, hogy a szegények helyzetérôl máig sem készült olyan szisztematikus, célzott adatgyûjtés, amely támpontul szolgálhatna nemcsak életkörülményeiket illetôen, hanem a segélyrendszerrel kapcsolatos viselkedésük, felfogásuk, véleményük tekintetében is. A jelentésben elemzett felmérések ugyan értékes információt szolgáltatnak jó néhány releváns témában, a kérdôívek azonban nem tartalmaztak olyan speciális kérdéseket, amelyek szükségesek lennének a társadalmi kirekesztettség néhány sajátos aspektusának megítéléséhez. Meggyôzôdésünk tehát, hogy égetô szükség van kifejezetten a szegénység témáját vizsgáló, viszonylag nagy mintán végzendô szisztematikus felmérésekre. A harmadik fejezet kimutatja, hogy a segélyezés a legszegényebbeket nagyon alacsony hatékonysággal célozta meg, és a szegények jelentôs csoportjai ellátás nélkül maradtak. A segélyezési rendszer tehát jelentôs változtatásokra szorul. 6

6 ELSÔ FEJEZET ELSÔ FEJEZET A HUMÁN FEJLETTSÉG HELYZETE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MAGYARORSZÁGON BEVEZETÉS Ennek a fejezetnek az a célja, hogy röviden ismertesse az úgynevezett humán fejlettség (human development) magyarországi helyzetének alakulását az utóbbi tíz évben, vagyis a piacgazdasági átmenet idôszakában. A nemzetközi szervezetetek (elsôsorban az ENSZ) szóhasználatában meglehetôsen elterjedt, magyarra nehezen fordítható kifejezés tág teret ölel fel: azon kérdések körét, amelyek a szociális szférához tartoznak, azaz minden olyan kérdést, amelyre a széles értelemben vett társadalompolitika hatóköre kiterjed. A kifejezés koncepciója ami az ENSZ különbözô dokumentumaiban lelhetô fel segít az értelmezésben. E szerint ugyanis ahhoz, hogy a demokratikus társadalmak fô célját jelentô részvétel, a döntésekbe való beleszólás érdemi módon valósuljon meg, az emberek lehetôségeit ki kell tágítani. Meg kell tehát adni az esélyt mindenekelôtt a hosszú és egészséges életre, az ismeretek szerzésére, s arra, hogy az embereket méltányos életszínvonal illesse meg. A humán fejlettség koncepciója hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés nem lehet öncél, hanem a fenti célok elérésének eszközévé kell válnia. A már elért szint mérésére és országok közötti összehasonlítására szolgál az ún. humán fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI), amely a szokásos egy fôre jutó bruttó hazai terméken (GDP-n) túl más, fôként az adott ország népességének életminôségét jelzô statisztikai adatokat is tartalmaz. Ilyen a születéskor várható átlagos élettartam és az iskolázottság szintjét jellemzô két adat, az írni-olvasni tudók aránya, valamint az alap-, közép- és felsôfokú iskolázottság összevont arányszáma. (A kiszámítás részleteirôl e fejezet második felében lesz részletesebben szó). Hazánk a 35. helyen állt 2000-ben a HDI világranglistáján, s ezzel a helyezéssel a magas humán fejlettséggel rendelkezô országok közé tartozik. 1 A legtöbb közép- és keleteurópai ország hasonló helyet foglal el a rangsorban. Szlovénia például a 29., Csehország a 33., Szlovákia a 36. és Lengyelország a 37. helyen áll. A különbségeket fôként a jövedelmi eltérések magyarázzák (vásárlóerô-paritáson számolt egy fôre jutó GDP alapján). Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a születéskor várható átlagos élettartam mind Szlovákiában, mind Lengyelországban magasabb, mint nálunk (73,3 év mindkét országban, míg hazánkban 71,3 év). 2 Ez a mutató még a szomszédos Horvátországban is a 73,3 éves értékkel meghaladja a magyar szintet, annak ellenére, hogy Horvátország a HDI tekintetében jóval hátrább, a 48. helyen áll (fôként az alacsonyabb jövedelmi szint miatt). Ebben a fejezetben szó lesz a születéskor várható átlagos élettartam viszonylagosan alacsony szintjének okairól. Az elôbbiekben ismertetett célok tükrében érthetô, hogy a koncepció a szegénység leküzdésének nagy fontosságot tulajdonít. Az idei jelentés középpontjában a halmozott szegénység s annak leküzdése áll. E téma napjainkban a közép- és kelet-európai országokban beleértve hazánkat is különösen lényeges, hiszen a térséget az átmenet kezdetekor a gazdasági recesszió nyomán bekövetkezett tömeges elszegényedés felkészületlenül érte, ugyanakkor a szabad választások után létrejött új kormányok az emberi jogok közöttük a politikai és szociális jogok rögzítésére a szocializ- 1 E csoport 53 országból tevôdik össze. 2 Ugyanez a mutató Szlovéniában és Csehországban még magasabb (75,5, illetve 74,9 év) Human Development Report,

7 ELSÔ FEJEZET mus örökségétôl való elhatárolódás és saját legitimációjuk érdekében nagy súlyt helyeztek. A szociális jogok egy része azonban a megfelelô ellátások hiányában írott malaszt maradt. Ami a tömeges elszegényedést illeti, a romlás fô oka valójában a jórészt elkerülhetetlen gazdasági visszaesés volt, de ezt súlyosbította, hogy még a lehetséges védelmek egy része sem épült ki (például nem történt semmi a lakásrészletekkel kapcsolatos, pontosan elôrelátható eladósodás kivédésére). Így az egyenlôtlenségek, a szegénység és a kirekesztés mértéke nagyobb lett, mint amekkorát az ország gazdasági helyzete indokolt volna. (Ferge, 2001.) Habár a 90-es évek eleje óta egyre közismertebbé vált, hogy az átalakulás következményeként vesztesek és gyôztesek egyaránt lesznek, a szegénység elleni küzdelmet hatékonyan felvállaló, átfogó szociálpolitika máig várat magára. (Elôfordulhat, hogy a vesztesek és gyôztesek dichotómiáját hangoztató, leegyszerûsítô felfogás maga is hozzájárult e politika hiányához, amennyiben szinte sugallja, hogy a gazdaságitársadalmi átalakulás ilyetén következményei elkerülhetetlenek.) A megfelelô politika kialakításának legfontosabb elôfeltétele természetesen a szegénység nagyságának, kiterjedtségének és mélységének pontos ismerete, valamint annak felmérése, hogy mely csoportok maradtak ki a felzárkózás folyamatából, s melyek azok a rétegek, amelyeket a tartós elszegényedés a leginkább veszélyeztet. Az a fogalmi és egyéb, a jelenség okaival, kezelésével kapcsolatos zavar, 3 ami a 90-es évekre mindvégig jellemzô volt, azonban aligha segítette elô a tisztánlátást. Nem csupán a megfelelô védelmi intézkedések hiányoztak ugyanis, hanem a létrejöttükhöz elengedhetetlen politikai kultúra szintén kialakulatlannak bizonyult. (A politikai kultúra meghatározó jellegét e tekintetben Szalai [1998] is hangsúlyozza). 4 Ez a fejezet két fô részbôl áll. Az elsô rész a humán fejlettség fô aspektusaival foglalkozik. Közismert, s a következô fejezetekbôl is látni fogjuk, hogy a társadalmi leszakadásban milyen jelentôs szerepet játszanak a településbeli és az ország kis területe ellenére a regionális fejlettségbeli különbségek. Ezeket, többek között, a megyék szerinti humán fejlettségi mutatók (vagy indexek) is jól tükrözik. Ezért a fejezet második része a legújabb regionális HDI-számításokat teszi közzé. 1. A HUMÁN FEJLETTSÉG NÉHÁNY FONTOSABB ELEMÉRÔL 1.1. POLITIKAI HELYZET, KORMÁNYZAT ÉS KÖZIGAZGATÁS A Magyar Köztársaság parlamentáris demokrácia, ahol az alkotmány (mint más országoké is) meghatározza az állam alapvetô szervezeti felépítését, csakúgy mint az alapvetô állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Az alkotmány azonban csak az általánosan érvényesülô szabályokra korlátozódik, az elôírások részleteit egyéb törvények tartalmazzák. Módosításához vagy kiegészítéséhez minôsített, kétharmados parlamenti többség szükséges. 5 A végrehajtó hatalom a miniszterelnök kezében összpontosul, és a köztársasági elnök feladatai jobbára formálisak. Az államfôt az egykamarás parlament 6 választja, amely a választókörzetek gyôzteseibôl, valamint a pártlistákon elfoglalt helyük alapján delegált képviselôkbôl áll. Az országos parlamenti választásokat négyévenként tartják. Az 1990-es elsô 3 A szegénység különféle magyarázatairól és az enyhítését célzó javaslatokról lásd: Szalai, Ezek közül az elsô, a szegénységet teljesen új jelenségként magyarázó illik talán a leginkább a már említett nyertesek és vesztesek megkülönböztetéshez. 4 Egy másik tanulmányában Szalai Júlia megállapította, hogy a szegénység politikailag tabutéma volt egészen a szocializmus összeomlásáig. Szalai a politikai kultúra kialakulatlanságát nemcsak ezzel magyarázza, hanem azzal is, hogy történelmi okoknál fogva a szegénység a magyar társadalomban mélyen gyökerezik, s a szocialista rendszer nem volt képes a fô törésvonalak kiküszöbölésére. (Szalai, 1999) 5 6 A kétkamarás parlament létrehozásának gondolata vissza-visszatérô viták tárgya. Fôként az igazságos érdekképviselet kérdéseit feszegetik nevezetesen, hogy szükséges lenne-e a nemzetiségi kisebbségeknek, a szociális partnereknek, illetve a régióknak képviseleti lehetôséget adni valamiféle felsôház vagy szenátus intézményében. 8

8 ELSÔ FEJEZET szabad választások óta hatalomra került mindhárom kormány kitöltötte teljes hivatali idejét, ami a politikai stabilitás jeleként is értékelhetô. A negyedik országgyûlési választásra 2002 áprilisában került sor, s a konzervatív pártszövetséget ismét egy baloldali-liberális koalíció váltotta a vezetésben táblázat Magyarország kormányai az elsô szabad választások óta Politikai jellege A koalíció tagpártjai Konzervatív, jobbközép MDF (Magyar Demokrata Fórum) FKGP (Független Kisgazdapárt) KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) Szocialista liberális MSZP (Magyar Szocialista Párt) SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) Konzervatív FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) FKGP (Független Kisgazdapárt) MDF (Magyar Demokrata Fórum) 2002 Szocialista liberális MSZP (Magyar Szocialista Párt) SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) Megjegyzés: Dôlt betûvel a koalíció domináns pártja. Forrás: Fóti, (2002a). Noha a Magyar Szocialista Párt (MSZP) annak a Magyar Szocialista Munkáspártnak az utódja, amely a szocializmus évei alatt uralta az országot, tagjait a nyugati média a modern európai szociáldemokratákhoz hasonlítja. (The Economist, április 27.) Ez a nagy baloldali párt valóban a szociáldemokrata értékeket vallja magáénak. Koalíciós partnere liberális párt, amely következetes támogatója a szabad piacgazdaságnak. A konzervatív koalíció a évi választásokon csak nagyon csekély különbséggel szenvedett vereséget. A hatalmat megszerzôk 198 parlamenti helyet kaptak, míg a jelenlegi ellenzék 188 mandátummal rendelkezik. A költségvetési túlköltekezés az egyik legnagyobb kihívás, amivel az új kormánynak szembe kell néznie, különösen a mindeddig elhanyagolt egészségügyi és nyugdíjreform finanszírozását illetôen. A választási ígéretek teljesítése (például a közalkalmazotti bérek felemelése) mintegy milliárd forinttal (a GDP 1,2%-ával) duzzasztotta tovább a költségvetés hiányát 2002 végéig. A kormány teljes mértékben elkötelezett az európai uniós integráció mellett, és a csatlakozási folyamat jól halad. A tárgyalások lényegében lezárultak. A közvélemény-kutatások azt igazolják, hogy a lakosság többsége csatlakozáspárti, de egyes felmérések azt is feltárták, hogy az emberek csekély mértékben vannak tudatában az életüket, munkájukat érintô lehetséges hatásoknak. Ez ügyben több tájékoztatást kell nyújtani, különösen mert 2003 áprilisában ügydöntô népszavazás lesz az unióba lépésrôl. Magyarországon az ezredfordulóig háromszintû közigazgatási rendszer mûködött, amely központi, megyei és helyi szintbôl áll. A megyei és a települési szint közé 2001-ben vezették be a kistérségek és azok megbizottainak kategóriáját. Az országban 150 kistérség van. A központi hatalmat a kormányszervek minisztériumok és az olyan, nem minisztériumi formában mûködô közhivatalok, mint például a Központi Statisztikai Hivatal vagy az Adó és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal testesítik meg. A kormány a miniszterelnökbôl és a miniszterekbôl áll. A jelenlegi kabinetben, Medgyessy Péter kormányában tizenöt miniszter kapott helyet. Valamennyiük egy-egy tárcát vezet. A szabályoknak megfelelôen a köz- 9

9 ELSÔ FEJEZET ponti közigazgatás irányítása a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter hatáskörébe tartozik. A helyi és a regionális közigazgatás az ország tradicionális területi szerkezetére épül, települési, megyei jogú városi és megyei egységekre (ez utóbbiakból tizenkilenc van), valamint a fôvárosra, amely különleges jogi státusszal rendelkezik. Összesen 3158 helyi önkormányzat mûködik az országban. Közülük 2832 ötezer fônél kisebb lakosságú települést igazgat. Négy típusú önkormányzatot különböztetünk meg: * 2899 községi (az ország lakosságának 36,5%-ával), * 214 városi (26%), * 22 városi megyei státusszal (19,9%), * a fôváros, 23 kerülettel (17,6%). A településfejlesztési feladatok jobb összehangolása érdekében és az önkormányzatok tevékenységének ellenôrzésére jöttek létre 1996-ban a megyei (és a fôvárosi) közigazgatási hivatalok. A fenti intézményeken kívül a közigazgatási rendszerhez tartoznak az úgynevezett dekoncentrált szervek, amelyek a központi szervek (minisztériumok vagy nem minisztériumi országos hivatalok) égisze alatt mûködnek. Ilyenek például a megyei statisztikai hivatalok, illetve a megyei adóhivatali igazgatóságok. A magyar közigazgatási rendszer modernizálására irányuló erôfeszítések mindenesetre jól szemléltetik 10 a már említett határozott európai integráci- 5 ós elkötelezettséget. A 0 közigazgatás átalakítása a csatlakozási fo- -5 lyamat, az európai -10 uniós intézményekhez -15 való alkalmazkodás fontos része. (Pyszna Vida, 2002) Szintén az európai integrációs törekvések tükrözôdnek azokban a lényeges változásokban, amelyek a regionális fejlesztés területén történtek. Mint ismeretes, az 1996-os településfejlesztési törvény az országot hét régióra osztotta, hogy ezen területi egységek megfeleljenek az uniós területi nomenklatúrának (NUTS), és a régiók alkalmassá váljanak a közösségi strukturális alapok forrásainak felhasználására. A régiók az alábbiak: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország. Minden egyes régió három megyét foglal magába, kivéve Közép- Magyarországot, ami a fôvárosból és Pest megyébôl áll. Noha e régiók szintjén is létrejöttek különféle intézmények, 7 ezek fejlesztési feladatokkal foglalkoznak, s nem tekinthetôk a közigazgatási rendszer részeinek GAZDASÁGI TRENDEK ÉS JÖVEDELMEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN GAZDASÁGI TRENDEK A gazdasági átalakulás folyamata gyökeres változásokat indított el nemcsak a gazdasági, hanem a szociális-jóléti szférában is. A 90-es évek elejére a külsô adósságfizetési kötelezettségek tarthatatlan mértékûvé duzzadtak, s ez a mély gazdasági visszaeséssel párosulva je ábra A reál GDP éves növekedési üteme, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 7 Ismertek mint területfejlesztési tanácsok és területfejlesztési ügynökségek. 8 A makrogazdasági trendeket ismertetô rövid áttekintés részben Bartha (2001) tanulmányára támaszkodik. 10

10 ELSÔ FEJEZET lentôsen szûkítette a költségvetés és a szociálpolitika mozgásterét. Az állam szerepének visszaszorítását célzó ideológiai megfontolások nyilvánvalóan a szocializmus idején érvényesülô állami túlsúly ellenhatásaként is tovább erôsítették a gondoskodást szûkítô tendenciát. A bruttó hazai termék alakulását tekintve az elmúlt több mint tíz év, azaz a gazdasági átalakulás idôszaka négy szakaszra bontható. (Ezt illusztrálja az 1.1. ábra.) Az elsôt ( ) a szocialista gazdaság összeomlása jellemezte, s a GDP ez idôszak alatt 18%- kal csökkent összességében. A másodikban ( ) a hanyatlást mérsékelt növekedés váltotta fel, és a GDP növekedési üteme ekkor összességében 5,8%-ot tett ki, ami évi 2%-os emelkedést jelentett. A harmadik szakaszban ( ) már az éves növekedés ért el majdnem 5%-ot, s ez kiemelkedôen jó teljesítménynek számít, mind a magyar gazdaság eddigi fejlôdésében, mind pedig az Európai Unió tagállamaival és a többi kelet- és közép-európai országgal összehasonlítva. A negyedik szakaszt amely 2001-ben kezdôdött, s úgy tûnik, hogy 2002-ben is folytatódik a növekedés lassulása jellemzi. A GDP növekedése csupán 3,8%-os volt. Bár a bruttó hazai termék a 90-es évek közepén növekedésnek indult, a belsô kereslet, különösen a magánfogyasztás, továbbra is csökkent (1.1. táblázat és 1.3. ábra). Az általánosan elfogadott neoklasszikus elmélet ezt a korábbi 90-es évek elejei hazai túlfogyasztással magyarázza, vagyis azzal, hogy a lakossági fogyasztás csökkenése ben lényegesen kisebb volt, mint a GDP-é, s a különbséget külföldi kölcsönökbôl kellett fedezni. Ez utóbbiak miatt a külsô hiány már középtávon sem volt tartható. Bár a termelés 1994-ben közel 3%-kal nôtt, a magánfogyasztás pedig stagnált (ami aligha nevezhetô túlfogyasztásnak), az 1995 elején esedékes külsô adósságokat csak a belföldi fogyasztás kárára lehetett törleszteni. A külsô és belsô egyensúllyal kapcsolatos aggodalmakat a feltörekvô piacok miatti általános, növekvô pesszimizmus, különösen a mexikói peso válsága, tovább fokozta táblázat A fô makrogazdasági mutatók alakulása, (változás az elôzô év százalékában) Reál GDP-növekedés -3,5-11,9-3,1-0,6 2,9 1,5 1,3 4,6 4,9 4,4 5,2 3,8 Magánfogyasztás 3,6-5,9 0,0 1,9-0,2-7,1-3,4 1,7 4,9 4,6 4,1 4,0 Állótôke-beruházás -7,1-10,4-2,6 2,0 12,5-4,3 6,7 9,2 13,3 5,9 7,7 3,1 Áru- és szolgáltatás -kivitel -5,3-13,9 2,1-10,1 13,7 13,4 7,4 26,4 16,7 13,1 21,8 9,1 Áru- és szolgáltatásbehozatal -4,3-6,1 0,2 12,6 5,7-0,7 5,7 24,6 22,8 12,3 21,1 6,3 Fogyasztói árváltozás (átlag) 28,9 35,0 23,0 22,5 18,8 28,2 23,6 18,3 14,3 10,0 9,8 9,2 Nettó reálbérek -3,7-7,0-1,4-3,9 5,2-12,2-5,0 4,9 3,6 2,5 1,5 6,4 Munkanélküliségi ráta, évi átlag (%)* 1,5 6,8 9,3 11,3 10,2 9,5 9,2 8,7 7,8 7,0 6,4 5,7 * 1992-tôl: A munkaerô-felmérés adatai (ILO-kritériumok) Forrás: KSH A gazdaságpolitikusok azt a következtetést vonták le, hogy a fizetésimérleg-problémákat és az adósságválságot kizárólag drasztikus stabilizációs programmal lehet megoldani. Az intézkedések melyeket az akkori pénzügyminiszter után gyakran egyszerûen Bokros-csomagnak hívnak valódi sokkterápiaként hatottak. Az államháztartás addigi negatív elsôdleges (a külsô és belsô adósságok kamatait nem tartalmazó) egyenlege már 1995-ben po- 11

11 ELSÔ FEJEZET zitívvá vált, 1996-ban pedig a GDP közel 6%- át érte el. A folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányát, valamint a külsô adósság szintjét sikerült radikálisan csökkenteni. A nettó külsô adósság 1994-ben a GDP 44,1%- át, a folyó fizetési mérleg deficitje a 9,4%-át, az államháztartás hiánya pedig a 8,4%-át tette ki. A stabilizációs programot követôen ban a megfelelô arányok 32,6%-ra, 3,7%-ra és 3,1%-ra csökkentek ábra A belsô és külsô makrogazdasági egyensúly mutatóinak alakulása a GDP százalékában, Államháztartási egyenleg Nettó külsô adósság Folyó fizetési mérleg Államadósság Forrás: KSH 1.3. táblázat A belsô és külsô makrogazdasági egyensúly fô mutatóinak alakulása a GDP százalékában, Államháztartási egyenleg 0,0-2,1-6,0-4,2-8,4-6,6-3,1-4,8-6,6-3,7-3,7-3,3 Folyó fizetési mérleg 0,4 0,8 0,8-9,0-9,4-5,6-3,7-2,1-4,8-4,4-2,8-2,2 Nettó külsô adósság 45,5 40,3 37,6 40,5 44,1 36,9 32,6 26,4 26,4 25,0 24,0 20,4 Bruttó államadósság 66,3 74,1 78,3 88,7 86,0 84,3 71,5 62,9 61,1 60,4 54,9 51,9 * 1992-tôl: A munkaerô-felmérés adatai (ILO-kritériumok) Forrás: KSH A makrogazdasági stabilizációs intézkedések megvalósulását a mikroszinten zajló strukturális változások segítették, s ez enyhítette a szigorító gazdaságpolitika negatív mellékhatásait. A magyar vállalatok versenyképessége jelentôsen nôtt, fôként a gépiparban tapasztalható látványos termelékenységemelkedés nyomán. Ez az ágazat vált az exportvezérelt gazdasági növekedés fô hajtóerejévé, a multinacionális vállalatok jelentôs mértékû mûködôtôke-beruházásainak köszönhetôen. 9 A gazdasági növekedésnek, a makrogaz- 9 Magyarországon meglehetôsen korán, már a nyolcvanas évek második felében tudatos politika irányult a külföldi mûködôtôke-beruházások vonzására. 12

12 ELSÔ FEJEZET dasági mutatók, valamint a külsô és belsô egyensúly javulásának azonban nyilvánvalóan meg kellett fizetni az árát. Az államcsôd elkerülését (e kifejezéssel lehetett találkozni nap mint nap a sajtóban) a háztartásoknak kellett megfizetniük, két szempontból is. Egyrészt a nettó reálbérek ban mintegy 15%- kal csökkentek. Másrészt a belföldi kereslet szerkezete a túlfogyasztó lakosságtól és az államtól (magán- és közfogyasztás) a gazdasági szféra (állótôke-beruházások) felé tolódott el ábra A magánfogyasztás, az állótôke-beruházás és a teljes belsô kereslet alakulása, (változás az elôzô év százalékában) Magánfogyasztás Állótôke-beruházás Belföldi kereslet Forrás: KSH Míg a beruházások 2000-ben 32%-kal haladták meg az 1989-es szintet, a lakossági fogyasztás 4%-kal maradt el az átalakulás elôtti színvonaltól. A nettó reálbérek tekintetében mért lemaradás ráadásul még ennél is nagyobb (körülbelül 14%-os) volt. Bár a reálbérek 1997 óta fokozatosan nôttek, ez az emelkedés nem tudta ellensúlyozni sem a 90-es évek elejei csökkenést, sem az os jövedelem-újraelosztás negatív mellékhatásait. A növekvô fogyasztói áremelkedés (az 1995-ös stabilizációs intézkedések másik mellékhatása) átmenetinek bizonyult, ugyanis 2000-ben az átlagos inflációs ráta, a tízéves idôszak során elsô alkalommal, 10% alá csökkent. Az éves fogyasztói árindex azonban továbbra is 10% körüli értéken maradt, így nem csökkent jelentôsen 2001-ben sem, amikor 9,2% volt. A 1.4. ábra tanúsága szerint azonban a nettó bérek reálértékét ez mégsem csökkentette. A fô ok abban rejlik, hogy a kormány két alkalommal (2001 januárjában majd egy évvel késôbb) is jelentôsen emelte a minimálbért. 13

A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai)

A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai) MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 169. sz., 2003. december Fóti Klára A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben