A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok 2000 2002"

Átírás

1 A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok A Human Development Report, Hungary magyar nyelvû változata SZERKESZTETTE: Fóti Klára A KÖTET SZERZÔI: Fóti Klára Nemes Nagy József Jakobi Ákos Havasi Éva Monostori Judit BORÍTÓTERV: Varsányi Erika Henriett, H-ArtDirectors Budapest, 2003 ISBN Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet United Nations Development Programme

2 TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ 5 ELSÔ FEJEZET A HUMÁN FEJLETTSÉG HELYZETE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MAGYARORSZÁGON 7 BEVEZETÉS 7 1) A HUMÁN FEJLETTSÉG NÉHÁNY FONTOSABB ELEMÉRÔL POLITIKAI HELYZET, KORMÁNYZAT ÉS KÖZIGAZGATÁS GAZDASÁGI TRENDEK ÉS JÖVEDELMEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN GAZDASÁGI TRENDEK A JÖVEDELMI VISZONYOK ALAKULÁSA DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK ÉS A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA FÔBB MUNKAERÔ-PIACI FOLYAMATOK ÉS VÁLTOZÁSOK AZ OKTATÁSBAN FÔBB MUNKAERÔ-PIACI FOLYAMATOK A NÔK HELYZETE VÁLTOZÁSOK AZ OKTATÁSBAN 24 2) A HUMÁN FEJLETTSÉGI MUTATÓ (INDEX) MEGYÉK KÖZÖTTI DIFFERENCIÁLTSÁGA 1999-BEN 25 REFERENCIÁK 29 MÁSODIK FEJEZET SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG A MAI MAGYARORSZÁGON 31 BEVEZETÉS 31 1) A JÖVEDELEMEGYENLÔTLENSÉGEK ÉS A SZEGÉNYSÉG ALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTÁS ÉVTIZEDÉBEN A JÖVEDELEMEGYENLÔTLENSÉGEK TARTÓS TENDENCIÁI A SZEGÉNYSÉG ALAKULÁSA A SZEGÉNYSÉG MÉRÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A SZEGÉNYSÉG VIZSGÁLATÁNAK MAGYAROROSZÁGI TRADÍCIÓI A SZEGÉNYSÉG MÉRÉSE KÜLÖNBÖZÔ SZEGÉNYSÉGI KÜSZÖBÖK ALAPJÁN 36 2) A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG FOGALMA ÉS MÉRÉSE A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG FOGALMA, MÉRÉSE ÉS JELLEMZÔI A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉGBEN, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLÔ HÁZTARTÁSOK FÔBB JELLEMZÔI DEMOGRÁFIAI, GAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGAIK LAKÁSJELLEMZÔIK JÖVEDELMEIK ÉS KIADÁSAIK LAKÁSKOMFORT, LAKÁSFELSZERELTSÉG 47

3 3) A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉG ÉS A KIREKESZTETTSÉG SZIMBIÓZISA A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL HIÁNYA A CSALÁDI ÉS A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI 50 4) A SZEGÉNYSÉG NÉHÁNY KISZOLGÁLTATOTT TÁRSADALMI CSOPORTBAN A GYERMEKSZEGÉNYSÉG AZ IDÔS EMBEREK KISZOLGÁLTATOTTSÁGA, A BETEGSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG KAPCSOLATA A NÔI SZEGÉNYSÉG 55 5) A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG FOLYAMATA ÉS ÚJRATERMELÔDÉSE A SZEGÉNYSÉG ELÔFORDULÁSA AZ ÉLETÚT SORÁN A JOBB ÉLET REMÉNYE 57 6) A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER SZEREPE A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSÁBAN ÉS A SZEGÉNYSÉGBEN ÉLÔK SZOCIÁLIS JUTTATÁSAI 58 ZÁRSZÓ 61 REFERENCIÁK 62 MELLÉKLET: A KÜLÖNBÖZÔ TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK SZEGÉNYSÉGI KOCKÁZATA 64 HARMADIK FEJEZET A SZEGÉNYSÉG ÉS A SEGÉLYEZÉS 65 BEVEZETÉS 65 1) A SEGÉLYEZÉSI RENDSZER 66 2) A SZEGÉNYSÉG ÉS A SEGÉLYEZÉS KAPCSOLATA 71 3) A SEGÉLYEZÉS HATÉKONYSÁGA 79 4) A SEGÉLYEZETTEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 81 ZÁRSZÓ REFERENCIÁK 90 MELLÉKLET 889 NEGYEDIK FEJEZET KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 92 FÜGGELÉK

4 ELÔSZÓ ELÔSZÓ Miután a piacgazdaságra való áttéréssel együtt járó nagy jelentôségû változások (a privatizáció, az állami tulajdon lebontása) az elmúlt tíz év során lezajlottak, az utóbbi egykét évben a gazdasági-társadalmi átalakulás üteme lelassult. Fokozatosan megszilárdulnak az új szociális és anyagi viszonyok. A mélyreható recessziót követôen megindult a gazdasági növekedés. Bizonyos fáziskéséssel ugyan, de a makrogazdasági javulást követte az életszínvonal emelkedése is. Ez, a szegénység témájára összpontosító jelentés azonban adatokkal alátámasztva számol be arról, hogy e kedvezô jelenségek ellenére ma is tetemesek a társadalmi csoportok közötti különbségek, fôként az életszínvonal tekintetében, és a jelenlegi gazdasági növekedés hasznából a legelesettebb csoportok aligha részesülnek. Nemcsak a magas és alacsony jövedelmû csoportok közötti különbségek váltak markánssá, hanem a kilencvenes évek elejei mély recesszió nyomán kialakult elszegényedés következményei is éreztetik hatásukat. A gazdasági átalakulás során a szegénység tovább mélyült. A helyzet 1996/97-ben tûnt a legrosszabbnak: a szegénységi rés (azaz a legszegényebbek lemaradása) ekkor mutatta a legmagasabb értéket, 32,6%-ot. Megjelent a tartós szegénység, ami egyre szélesebb kört kezdett érinteni. Bár a legújabb adatok alapján úgy tûnik, mintha az elszegényedés folyamata mára valamelyest enyhült volna, óvakodni kell attól, hogy hosszú távú optimista szcenáriót vázoljunk fel, mivel a szegénység továbbra is stagnál. A legelterjedtebb szegénységi küszöb a medián jövedelem ötven vagy hatvan százaléka alapján számolt, különbözô forrásokból származó adatok egyaránt azt mutatják, hogy a szegények aránya tôl kezdôdôen kilenc és tíz százalék között mozog. Ami a jövedelmi egyenlôtlenségeket illeti, a legmagasabb és legalacsonyabb tizedek közötti átlagos jövedelmi különbség az 1995/96-os hétszeres különbségrôl 2001/2002-re 7,9-szeresre nôtt. Mint ahogy arról a második fejezetben szó lesz, a kilencvenes években Magyarország elkötelezte magát néhány, a szegénység leküzdését célzó nemzetközi kezdeményezés mellett. A kormány például aláírta a társadalmi fejlôdésrôl szóló 1995-ös koppenhágai nyilatkozatot, legújabban pedig az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak támogatását vállalta magára. Ez utóbbiak közül az egyik szintén a szegénység megszüntetését szorgalmazza. Mindazonáltal mégsem született olyan átfogó szociálpolitika, amely a szegények támogatási rendszerét is felölelné. Ezért a bevezetett intézkedések nem alapulnak koherens koncepción, s a recesszió nyomán kialakult súlyos gazdasági egyensúlytalanságok miatt az egymást követô kormányok korlátos költségvetési lehetôségek közepette alakították politikájukat. A pénzügyi források szûkössége tehát eleve lehetetlenné tette, hogy az intézkedések hatékonyan mûködjenek. Az átfogó stratégia hiánya nyomán azonban joggal vetôdik fel a kérdés, hogy volt-e egyáltalán elég erôs politikai akarat a szegénység problémájának leküzdéséhez. Ferge Zsuzsa szerint: A kilábalást nehezíti, hogy a rendszerváltást követôen a kormányzati politika a szegénységet és a kirekesztést soha nem tartotta elsôrendû fontosságú társadalmi és politikai kérdésnek (Ferge, 2001, a szerkesztô kiemelése). Ennek egyik oka nyilvánvalóan ideológiai jellegû. A rendszerváltást követôen ugyanis teret nyert a neoliberális ideológia, amely szerint a piacgazdaság hatékony mûködéséhez az államnak minimális szerepet kell vállalnia. Ezt a felfogást tükrözik többek között a szociális ellátásokról szóló jogszabályok (a törvényt 1993-ban fogadták el), amelyek a központi állami szerepvállalás visszaszorulásával párhuzamosan az önkormányzatokra egyre több szociálpolitikai feladatot róttak, s így a mindenkori kormányok jórészt tôlük várták el 5

5 ELÔSZÓ a szegények helyzetének érdemi javítását. A hatékony megvalósításra azonban a helyi közigazgatás sem intézményi, sem pénzügyi, sem személyi szempontból nem volt kellôen felkészülve. A jogszabályi változtatások persze önmagukban aligha adhatnak magyarázatot arra, miként történhetett, hogy az új demokratikus rend születésének pillanatában a szegénység ügye lekerült a politikai témák napirendjérôl. (Szalai, 1999) A szegénység és kirekesztés kérdésének háttérbe szorulása minden bizonnyal arra is visszavezethetô, hogy a zsugorodó állami források újraelosztásáért egyre élesebb küzdelem alakult ki az egyes lecsúszó társadalmi csoportok között, s a leginkább rászorulók érthetô módon, helyzetüknél fogva e versenyben aligha juthattak szóhoz. Ráadásul annak a koncepciónak az újjáéledése, miszerint léteznek (a támogatásra a szerkesztô) «érdemes» szegények, megnehezítette az alanyi jogú programok kidolgozását. Amennyiben a kormányzati segítség az emberek bizonyos kategóriájára korlátozódik, a hivatalnokok önkényes döntései jutnak szerephez, vagyis igazságtalan gyakorlat alakulhat ki. (Szalai, 1998) Ugyanakkor látnunk kell a második fejezet erre is rámutat, hogy a szegénység fogalma ma sem tisztázott, mint ahogy okai, kiterjedtsége is viták tárgya. Kevéssé ismert, hogy a magyar társadalomban a szegénységnek mély történelmi gyökerei vannak. Bár a szegénység témája gyakran összefüggéseiben kerül szóba, kérdés, vajon kizárólag a jövedelemegyenlôtlenségekre lehet-e a szegénységet visszavezetni. Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, miszerint a szegénység alapvetôen dezintegrációs probléma, s csak másodlagosan egyenlôtlenségi: nem elsôsorban a piacban gyökerezik, hanem a feudális függôség rendszerében és az államnak való közvetlen alárendeltségben, kiszolgáltatottságban. (Szalai, 1999) A jelentésbôl világosan kiderül, hogy a halmozott szegénység enyhítéséhez mindenekelôtt átfogó szociálpolitikára lenne szükség. Ennek olyan koncepción kellene alapulnia, amely világos, összehangolt és koherens elveken alapul. Az átfogó politika kialakításának fontos elôfeltétele, hogy a szegénység okairól, jellegzetességeirôl több információ álljon rendelkezésre. A jelenlegi hiányosságok egyik oka, hogy a szegények helyzetérôl máig sem készült olyan szisztematikus, célzott adatgyûjtés, amely támpontul szolgálhatna nemcsak életkörülményeiket illetôen, hanem a segélyrendszerrel kapcsolatos viselkedésük, felfogásuk, véleményük tekintetében is. A jelentésben elemzett felmérések ugyan értékes információt szolgáltatnak jó néhány releváns témában, a kérdôívek azonban nem tartalmaztak olyan speciális kérdéseket, amelyek szükségesek lennének a társadalmi kirekesztettség néhány sajátos aspektusának megítéléséhez. Meggyôzôdésünk tehát, hogy égetô szükség van kifejezetten a szegénység témáját vizsgáló, viszonylag nagy mintán végzendô szisztematikus felmérésekre. A harmadik fejezet kimutatja, hogy a segélyezés a legszegényebbeket nagyon alacsony hatékonysággal célozta meg, és a szegények jelentôs csoportjai ellátás nélkül maradtak. A segélyezési rendszer tehát jelentôs változtatásokra szorul. 6

6 ELSÔ FEJEZET ELSÔ FEJEZET A HUMÁN FEJLETTSÉG HELYZETE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MAGYARORSZÁGON BEVEZETÉS Ennek a fejezetnek az a célja, hogy röviden ismertesse az úgynevezett humán fejlettség (human development) magyarországi helyzetének alakulását az utóbbi tíz évben, vagyis a piacgazdasági átmenet idôszakában. A nemzetközi szervezetetek (elsôsorban az ENSZ) szóhasználatában meglehetôsen elterjedt, magyarra nehezen fordítható kifejezés tág teret ölel fel: azon kérdések körét, amelyek a szociális szférához tartoznak, azaz minden olyan kérdést, amelyre a széles értelemben vett társadalompolitika hatóköre kiterjed. A kifejezés koncepciója ami az ENSZ különbözô dokumentumaiban lelhetô fel segít az értelmezésben. E szerint ugyanis ahhoz, hogy a demokratikus társadalmak fô célját jelentô részvétel, a döntésekbe való beleszólás érdemi módon valósuljon meg, az emberek lehetôségeit ki kell tágítani. Meg kell tehát adni az esélyt mindenekelôtt a hosszú és egészséges életre, az ismeretek szerzésére, s arra, hogy az embereket méltányos életszínvonal illesse meg. A humán fejlettség koncepciója hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés nem lehet öncél, hanem a fenti célok elérésének eszközévé kell válnia. A már elért szint mérésére és országok közötti összehasonlítására szolgál az ún. humán fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI), amely a szokásos egy fôre jutó bruttó hazai terméken (GDP-n) túl más, fôként az adott ország népességének életminôségét jelzô statisztikai adatokat is tartalmaz. Ilyen a születéskor várható átlagos élettartam és az iskolázottság szintjét jellemzô két adat, az írni-olvasni tudók aránya, valamint az alap-, közép- és felsôfokú iskolázottság összevont arányszáma. (A kiszámítás részleteirôl e fejezet második felében lesz részletesebben szó). Hazánk a 35. helyen állt 2000-ben a HDI világranglistáján, s ezzel a helyezéssel a magas humán fejlettséggel rendelkezô országok közé tartozik. 1 A legtöbb közép- és keleteurópai ország hasonló helyet foglal el a rangsorban. Szlovénia például a 29., Csehország a 33., Szlovákia a 36. és Lengyelország a 37. helyen áll. A különbségeket fôként a jövedelmi eltérések magyarázzák (vásárlóerô-paritáson számolt egy fôre jutó GDP alapján). Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a születéskor várható átlagos élettartam mind Szlovákiában, mind Lengyelországban magasabb, mint nálunk (73,3 év mindkét országban, míg hazánkban 71,3 év). 2 Ez a mutató még a szomszédos Horvátországban is a 73,3 éves értékkel meghaladja a magyar szintet, annak ellenére, hogy Horvátország a HDI tekintetében jóval hátrább, a 48. helyen áll (fôként az alacsonyabb jövedelmi szint miatt). Ebben a fejezetben szó lesz a születéskor várható átlagos élettartam viszonylagosan alacsony szintjének okairól. Az elôbbiekben ismertetett célok tükrében érthetô, hogy a koncepció a szegénység leküzdésének nagy fontosságot tulajdonít. Az idei jelentés középpontjában a halmozott szegénység s annak leküzdése áll. E téma napjainkban a közép- és kelet-európai országokban beleértve hazánkat is különösen lényeges, hiszen a térséget az átmenet kezdetekor a gazdasági recesszió nyomán bekövetkezett tömeges elszegényedés felkészületlenül érte, ugyanakkor a szabad választások után létrejött új kormányok az emberi jogok közöttük a politikai és szociális jogok rögzítésére a szocializ- 1 E csoport 53 országból tevôdik össze. 2 Ugyanez a mutató Szlovéniában és Csehországban még magasabb (75,5, illetve 74,9 év) Human Development Report,

7 ELSÔ FEJEZET mus örökségétôl való elhatárolódás és saját legitimációjuk érdekében nagy súlyt helyeztek. A szociális jogok egy része azonban a megfelelô ellátások hiányában írott malaszt maradt. Ami a tömeges elszegényedést illeti, a romlás fô oka valójában a jórészt elkerülhetetlen gazdasági visszaesés volt, de ezt súlyosbította, hogy még a lehetséges védelmek egy része sem épült ki (például nem történt semmi a lakásrészletekkel kapcsolatos, pontosan elôrelátható eladósodás kivédésére). Így az egyenlôtlenségek, a szegénység és a kirekesztés mértéke nagyobb lett, mint amekkorát az ország gazdasági helyzete indokolt volna. (Ferge, 2001.) Habár a 90-es évek eleje óta egyre közismertebbé vált, hogy az átalakulás következményeként vesztesek és gyôztesek egyaránt lesznek, a szegénység elleni küzdelmet hatékonyan felvállaló, átfogó szociálpolitika máig várat magára. (Elôfordulhat, hogy a vesztesek és gyôztesek dichotómiáját hangoztató, leegyszerûsítô felfogás maga is hozzájárult e politika hiányához, amennyiben szinte sugallja, hogy a gazdaságitársadalmi átalakulás ilyetén következményei elkerülhetetlenek.) A megfelelô politika kialakításának legfontosabb elôfeltétele természetesen a szegénység nagyságának, kiterjedtségének és mélységének pontos ismerete, valamint annak felmérése, hogy mely csoportok maradtak ki a felzárkózás folyamatából, s melyek azok a rétegek, amelyeket a tartós elszegényedés a leginkább veszélyeztet. Az a fogalmi és egyéb, a jelenség okaival, kezelésével kapcsolatos zavar, 3 ami a 90-es évekre mindvégig jellemzô volt, azonban aligha segítette elô a tisztánlátást. Nem csupán a megfelelô védelmi intézkedések hiányoztak ugyanis, hanem a létrejöttükhöz elengedhetetlen politikai kultúra szintén kialakulatlannak bizonyult. (A politikai kultúra meghatározó jellegét e tekintetben Szalai [1998] is hangsúlyozza). 4 Ez a fejezet két fô részbôl áll. Az elsô rész a humán fejlettség fô aspektusaival foglalkozik. Közismert, s a következô fejezetekbôl is látni fogjuk, hogy a társadalmi leszakadásban milyen jelentôs szerepet játszanak a településbeli és az ország kis területe ellenére a regionális fejlettségbeli különbségek. Ezeket, többek között, a megyék szerinti humán fejlettségi mutatók (vagy indexek) is jól tükrözik. Ezért a fejezet második része a legújabb regionális HDI-számításokat teszi közzé. 1. A HUMÁN FEJLETTSÉG NÉHÁNY FONTOSABB ELEMÉRÔL 1.1. POLITIKAI HELYZET, KORMÁNYZAT ÉS KÖZIGAZGATÁS A Magyar Köztársaság parlamentáris demokrácia, ahol az alkotmány (mint más országoké is) meghatározza az állam alapvetô szervezeti felépítését, csakúgy mint az alapvetô állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Az alkotmány azonban csak az általánosan érvényesülô szabályokra korlátozódik, az elôírások részleteit egyéb törvények tartalmazzák. Módosításához vagy kiegészítéséhez minôsített, kétharmados parlamenti többség szükséges. 5 A végrehajtó hatalom a miniszterelnök kezében összpontosul, és a köztársasági elnök feladatai jobbára formálisak. Az államfôt az egykamarás parlament 6 választja, amely a választókörzetek gyôzteseibôl, valamint a pártlistákon elfoglalt helyük alapján delegált képviselôkbôl áll. Az országos parlamenti választásokat négyévenként tartják. Az 1990-es elsô 3 A szegénység különféle magyarázatairól és az enyhítését célzó javaslatokról lásd: Szalai, Ezek közül az elsô, a szegénységet teljesen új jelenségként magyarázó illik talán a leginkább a már említett nyertesek és vesztesek megkülönböztetéshez. 4 Egy másik tanulmányában Szalai Júlia megállapította, hogy a szegénység politikailag tabutéma volt egészen a szocializmus összeomlásáig. Szalai a politikai kultúra kialakulatlanságát nemcsak ezzel magyarázza, hanem azzal is, hogy történelmi okoknál fogva a szegénység a magyar társadalomban mélyen gyökerezik, s a szocialista rendszer nem volt képes a fô törésvonalak kiküszöbölésére. (Szalai, 1999) 5 6 A kétkamarás parlament létrehozásának gondolata vissza-visszatérô viták tárgya. Fôként az igazságos érdekképviselet kérdéseit feszegetik nevezetesen, hogy szükséges lenne-e a nemzetiségi kisebbségeknek, a szociális partnereknek, illetve a régióknak képviseleti lehetôséget adni valamiféle felsôház vagy szenátus intézményében. 8

8 ELSÔ FEJEZET szabad választások óta hatalomra került mindhárom kormány kitöltötte teljes hivatali idejét, ami a politikai stabilitás jeleként is értékelhetô. A negyedik országgyûlési választásra 2002 áprilisában került sor, s a konzervatív pártszövetséget ismét egy baloldali-liberális koalíció váltotta a vezetésben táblázat Magyarország kormányai az elsô szabad választások óta Politikai jellege A koalíció tagpártjai Konzervatív, jobbközép MDF (Magyar Demokrata Fórum) FKGP (Független Kisgazdapárt) KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) Szocialista liberális MSZP (Magyar Szocialista Párt) SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) Konzervatív FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) FKGP (Független Kisgazdapárt) MDF (Magyar Demokrata Fórum) 2002 Szocialista liberális MSZP (Magyar Szocialista Párt) SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) Megjegyzés: Dôlt betûvel a koalíció domináns pártja. Forrás: Fóti, (2002a). Noha a Magyar Szocialista Párt (MSZP) annak a Magyar Szocialista Munkáspártnak az utódja, amely a szocializmus évei alatt uralta az országot, tagjait a nyugati média a modern európai szociáldemokratákhoz hasonlítja. (The Economist, április 27.) Ez a nagy baloldali párt valóban a szociáldemokrata értékeket vallja magáénak. Koalíciós partnere liberális párt, amely következetes támogatója a szabad piacgazdaságnak. A konzervatív koalíció a évi választásokon csak nagyon csekély különbséggel szenvedett vereséget. A hatalmat megszerzôk 198 parlamenti helyet kaptak, míg a jelenlegi ellenzék 188 mandátummal rendelkezik. A költségvetési túlköltekezés az egyik legnagyobb kihívás, amivel az új kormánynak szembe kell néznie, különösen a mindeddig elhanyagolt egészségügyi és nyugdíjreform finanszírozását illetôen. A választási ígéretek teljesítése (például a közalkalmazotti bérek felemelése) mintegy milliárd forinttal (a GDP 1,2%-ával) duzzasztotta tovább a költségvetés hiányát 2002 végéig. A kormány teljes mértékben elkötelezett az európai uniós integráció mellett, és a csatlakozási folyamat jól halad. A tárgyalások lényegében lezárultak. A közvélemény-kutatások azt igazolják, hogy a lakosság többsége csatlakozáspárti, de egyes felmérések azt is feltárták, hogy az emberek csekély mértékben vannak tudatában az életüket, munkájukat érintô lehetséges hatásoknak. Ez ügyben több tájékoztatást kell nyújtani, különösen mert 2003 áprilisában ügydöntô népszavazás lesz az unióba lépésrôl. Magyarországon az ezredfordulóig háromszintû közigazgatási rendszer mûködött, amely központi, megyei és helyi szintbôl áll. A megyei és a települési szint közé 2001-ben vezették be a kistérségek és azok megbizottainak kategóriáját. Az országban 150 kistérség van. A központi hatalmat a kormányszervek minisztériumok és az olyan, nem minisztériumi formában mûködô közhivatalok, mint például a Központi Statisztikai Hivatal vagy az Adó és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal testesítik meg. A kormány a miniszterelnökbôl és a miniszterekbôl áll. A jelenlegi kabinetben, Medgyessy Péter kormányában tizenöt miniszter kapott helyet. Valamennyiük egy-egy tárcát vezet. A szabályoknak megfelelôen a köz- 9

9 ELSÔ FEJEZET ponti közigazgatás irányítása a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter hatáskörébe tartozik. A helyi és a regionális közigazgatás az ország tradicionális területi szerkezetére épül, települési, megyei jogú városi és megyei egységekre (ez utóbbiakból tizenkilenc van), valamint a fôvárosra, amely különleges jogi státusszal rendelkezik. Összesen 3158 helyi önkormányzat mûködik az országban. Közülük 2832 ötezer fônél kisebb lakosságú települést igazgat. Négy típusú önkormányzatot különböztetünk meg: * 2899 községi (az ország lakosságának 36,5%-ával), * 214 városi (26%), * 22 városi megyei státusszal (19,9%), * a fôváros, 23 kerülettel (17,6%). A településfejlesztési feladatok jobb összehangolása érdekében és az önkormányzatok tevékenységének ellenôrzésére jöttek létre 1996-ban a megyei (és a fôvárosi) közigazgatási hivatalok. A fenti intézményeken kívül a közigazgatási rendszerhez tartoznak az úgynevezett dekoncentrált szervek, amelyek a központi szervek (minisztériumok vagy nem minisztériumi országos hivatalok) égisze alatt mûködnek. Ilyenek például a megyei statisztikai hivatalok, illetve a megyei adóhivatali igazgatóságok. A magyar közigazgatási rendszer modernizálására irányuló erôfeszítések mindenesetre jól szemléltetik 10 a már említett határozott európai integráci- 5 ós elkötelezettséget. A 0 közigazgatás átalakítása a csatlakozási fo- -5 lyamat, az európai -10 uniós intézményekhez -15 való alkalmazkodás fontos része. (Pyszna Vida, 2002) Szintén az európai integrációs törekvések tükrözôdnek azokban a lényeges változásokban, amelyek a regionális fejlesztés területén történtek. Mint ismeretes, az 1996-os településfejlesztési törvény az országot hét régióra osztotta, hogy ezen területi egységek megfeleljenek az uniós területi nomenklatúrának (NUTS), és a régiók alkalmassá váljanak a közösségi strukturális alapok forrásainak felhasználására. A régiók az alábbiak: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország. Minden egyes régió három megyét foglal magába, kivéve Közép- Magyarországot, ami a fôvárosból és Pest megyébôl áll. Noha e régiók szintjén is létrejöttek különféle intézmények, 7 ezek fejlesztési feladatokkal foglalkoznak, s nem tekinthetôk a közigazgatási rendszer részeinek GAZDASÁGI TRENDEK ÉS JÖVEDELMEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN GAZDASÁGI TRENDEK A gazdasági átalakulás folyamata gyökeres változásokat indított el nemcsak a gazdasági, hanem a szociális-jóléti szférában is. A 90-es évek elejére a külsô adósságfizetési kötelezettségek tarthatatlan mértékûvé duzzadtak, s ez a mély gazdasági visszaeséssel párosulva je ábra A reál GDP éves növekedési üteme, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 7 Ismertek mint területfejlesztési tanácsok és területfejlesztési ügynökségek. 8 A makrogazdasági trendeket ismertetô rövid áttekintés részben Bartha (2001) tanulmányára támaszkodik. 10

10 ELSÔ FEJEZET lentôsen szûkítette a költségvetés és a szociálpolitika mozgásterét. Az állam szerepének visszaszorítását célzó ideológiai megfontolások nyilvánvalóan a szocializmus idején érvényesülô állami túlsúly ellenhatásaként is tovább erôsítették a gondoskodást szûkítô tendenciát. A bruttó hazai termék alakulását tekintve az elmúlt több mint tíz év, azaz a gazdasági átalakulás idôszaka négy szakaszra bontható. (Ezt illusztrálja az 1.1. ábra.) Az elsôt ( ) a szocialista gazdaság összeomlása jellemezte, s a GDP ez idôszak alatt 18%- kal csökkent összességében. A másodikban ( ) a hanyatlást mérsékelt növekedés váltotta fel, és a GDP növekedési üteme ekkor összességében 5,8%-ot tett ki, ami évi 2%-os emelkedést jelentett. A harmadik szakaszban ( ) már az éves növekedés ért el majdnem 5%-ot, s ez kiemelkedôen jó teljesítménynek számít, mind a magyar gazdaság eddigi fejlôdésében, mind pedig az Európai Unió tagállamaival és a többi kelet- és közép-európai országgal összehasonlítva. A negyedik szakaszt amely 2001-ben kezdôdött, s úgy tûnik, hogy 2002-ben is folytatódik a növekedés lassulása jellemzi. A GDP növekedése csupán 3,8%-os volt. Bár a bruttó hazai termék a 90-es évek közepén növekedésnek indult, a belsô kereslet, különösen a magánfogyasztás, továbbra is csökkent (1.1. táblázat és 1.3. ábra). Az általánosan elfogadott neoklasszikus elmélet ezt a korábbi 90-es évek elejei hazai túlfogyasztással magyarázza, vagyis azzal, hogy a lakossági fogyasztás csökkenése ben lényegesen kisebb volt, mint a GDP-é, s a különbséget külföldi kölcsönökbôl kellett fedezni. Ez utóbbiak miatt a külsô hiány már középtávon sem volt tartható. Bár a termelés 1994-ben közel 3%-kal nôtt, a magánfogyasztás pedig stagnált (ami aligha nevezhetô túlfogyasztásnak), az 1995 elején esedékes külsô adósságokat csak a belföldi fogyasztás kárára lehetett törleszteni. A külsô és belsô egyensúllyal kapcsolatos aggodalmakat a feltörekvô piacok miatti általános, növekvô pesszimizmus, különösen a mexikói peso válsága, tovább fokozta táblázat A fô makrogazdasági mutatók alakulása, (változás az elôzô év százalékában) Reál GDP-növekedés -3,5-11,9-3,1-0,6 2,9 1,5 1,3 4,6 4,9 4,4 5,2 3,8 Magánfogyasztás 3,6-5,9 0,0 1,9-0,2-7,1-3,4 1,7 4,9 4,6 4,1 4,0 Állótôke-beruházás -7,1-10,4-2,6 2,0 12,5-4,3 6,7 9,2 13,3 5,9 7,7 3,1 Áru- és szolgáltatás -kivitel -5,3-13,9 2,1-10,1 13,7 13,4 7,4 26,4 16,7 13,1 21,8 9,1 Áru- és szolgáltatásbehozatal -4,3-6,1 0,2 12,6 5,7-0,7 5,7 24,6 22,8 12,3 21,1 6,3 Fogyasztói árváltozás (átlag) 28,9 35,0 23,0 22,5 18,8 28,2 23,6 18,3 14,3 10,0 9,8 9,2 Nettó reálbérek -3,7-7,0-1,4-3,9 5,2-12,2-5,0 4,9 3,6 2,5 1,5 6,4 Munkanélküliségi ráta, évi átlag (%)* 1,5 6,8 9,3 11,3 10,2 9,5 9,2 8,7 7,8 7,0 6,4 5,7 * 1992-tôl: A munkaerô-felmérés adatai (ILO-kritériumok) Forrás: KSH A gazdaságpolitikusok azt a következtetést vonták le, hogy a fizetésimérleg-problémákat és az adósságválságot kizárólag drasztikus stabilizációs programmal lehet megoldani. Az intézkedések melyeket az akkori pénzügyminiszter után gyakran egyszerûen Bokros-csomagnak hívnak valódi sokkterápiaként hatottak. Az államháztartás addigi negatív elsôdleges (a külsô és belsô adósságok kamatait nem tartalmazó) egyenlege már 1995-ben po- 11

11 ELSÔ FEJEZET zitívvá vált, 1996-ban pedig a GDP közel 6%- át érte el. A folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányát, valamint a külsô adósság szintjét sikerült radikálisan csökkenteni. A nettó külsô adósság 1994-ben a GDP 44,1%- át, a folyó fizetési mérleg deficitje a 9,4%-át, az államháztartás hiánya pedig a 8,4%-át tette ki. A stabilizációs programot követôen ban a megfelelô arányok 32,6%-ra, 3,7%-ra és 3,1%-ra csökkentek ábra A belsô és külsô makrogazdasági egyensúly mutatóinak alakulása a GDP százalékában, Államháztartási egyenleg Nettó külsô adósság Folyó fizetési mérleg Államadósság Forrás: KSH 1.3. táblázat A belsô és külsô makrogazdasági egyensúly fô mutatóinak alakulása a GDP százalékában, Államháztartási egyenleg 0,0-2,1-6,0-4,2-8,4-6,6-3,1-4,8-6,6-3,7-3,7-3,3 Folyó fizetési mérleg 0,4 0,8 0,8-9,0-9,4-5,6-3,7-2,1-4,8-4,4-2,8-2,2 Nettó külsô adósság 45,5 40,3 37,6 40,5 44,1 36,9 32,6 26,4 26,4 25,0 24,0 20,4 Bruttó államadósság 66,3 74,1 78,3 88,7 86,0 84,3 71,5 62,9 61,1 60,4 54,9 51,9 * 1992-tôl: A munkaerô-felmérés adatai (ILO-kritériumok) Forrás: KSH A makrogazdasági stabilizációs intézkedések megvalósulását a mikroszinten zajló strukturális változások segítették, s ez enyhítette a szigorító gazdaságpolitika negatív mellékhatásait. A magyar vállalatok versenyképessége jelentôsen nôtt, fôként a gépiparban tapasztalható látványos termelékenységemelkedés nyomán. Ez az ágazat vált az exportvezérelt gazdasági növekedés fô hajtóerejévé, a multinacionális vállalatok jelentôs mértékû mûködôtôke-beruházásainak köszönhetôen. 9 A gazdasági növekedésnek, a makrogaz- 9 Magyarországon meglehetôsen korán, már a nyolcvanas évek második felében tudatos politika irányult a külföldi mûködôtôke-beruházások vonzására. 12

12 ELSÔ FEJEZET dasági mutatók, valamint a külsô és belsô egyensúly javulásának azonban nyilvánvalóan meg kellett fizetni az árát. Az államcsôd elkerülését (e kifejezéssel lehetett találkozni nap mint nap a sajtóban) a háztartásoknak kellett megfizetniük, két szempontból is. Egyrészt a nettó reálbérek ban mintegy 15%- kal csökkentek. Másrészt a belföldi kereslet szerkezete a túlfogyasztó lakosságtól és az államtól (magán- és közfogyasztás) a gazdasági szféra (állótôke-beruházások) felé tolódott el ábra A magánfogyasztás, az állótôke-beruházás és a teljes belsô kereslet alakulása, (változás az elôzô év százalékában) Magánfogyasztás Állótôke-beruházás Belföldi kereslet Forrás: KSH Míg a beruházások 2000-ben 32%-kal haladták meg az 1989-es szintet, a lakossági fogyasztás 4%-kal maradt el az átalakulás elôtti színvonaltól. A nettó reálbérek tekintetében mért lemaradás ráadásul még ennél is nagyobb (körülbelül 14%-os) volt. Bár a reálbérek 1997 óta fokozatosan nôttek, ez az emelkedés nem tudta ellensúlyozni sem a 90-es évek elejei csökkenést, sem az os jövedelem-újraelosztás negatív mellékhatásait. A növekvô fogyasztói áremelkedés (az 1995-ös stabilizációs intézkedések másik mellékhatása) átmenetinek bizonyult, ugyanis 2000-ben az átlagos inflációs ráta, a tízéves idôszak során elsô alkalommal, 10% alá csökkent. Az éves fogyasztói árindex azonban továbbra is 10% körüli értéken maradt, így nem csökkent jelentôsen 2001-ben sem, amikor 9,2% volt. A 1.4. ábra tanúsága szerint azonban a nettó bérek reálértékét ez mégsem csökkentette. A fô ok abban rejlik, hogy a kormány két alkalommal (2001 januárjában majd egy évvel késôbb) is jelentôsen emelte a minimálbért. 13

A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai)

A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai) MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 169. sz., 2003. december Fóti Klára A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben