A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok 2000 2002"

Átírás

1 A szegénység enyhítéséért helyzetkép és javaslatok A Human Development Report, Hungary magyar nyelvû változata SZERKESZTETTE: Fóti Klára A KÖTET SZERZÔI: Fóti Klára Nemes Nagy József Jakobi Ákos Havasi Éva Monostori Judit BORÍTÓTERV: Varsányi Erika Henriett, H-ArtDirectors Budapest, 2003 ISBN Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet United Nations Development Programme

2 TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ 5 ELSÔ FEJEZET A HUMÁN FEJLETTSÉG HELYZETE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MAGYARORSZÁGON 7 BEVEZETÉS 7 1) A HUMÁN FEJLETTSÉG NÉHÁNY FONTOSABB ELEMÉRÔL POLITIKAI HELYZET, KORMÁNYZAT ÉS KÖZIGAZGATÁS GAZDASÁGI TRENDEK ÉS JÖVEDELMEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN GAZDASÁGI TRENDEK A JÖVEDELMI VISZONYOK ALAKULÁSA DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK ÉS A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA FÔBB MUNKAERÔ-PIACI FOLYAMATOK ÉS VÁLTOZÁSOK AZ OKTATÁSBAN FÔBB MUNKAERÔ-PIACI FOLYAMATOK A NÔK HELYZETE VÁLTOZÁSOK AZ OKTATÁSBAN 24 2) A HUMÁN FEJLETTSÉGI MUTATÓ (INDEX) MEGYÉK KÖZÖTTI DIFFERENCIÁLTSÁGA 1999-BEN 25 REFERENCIÁK 29 MÁSODIK FEJEZET SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG A MAI MAGYARORSZÁGON 31 BEVEZETÉS 31 1) A JÖVEDELEMEGYENLÔTLENSÉGEK ÉS A SZEGÉNYSÉG ALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTÁS ÉVTIZEDÉBEN A JÖVEDELEMEGYENLÔTLENSÉGEK TARTÓS TENDENCIÁI A SZEGÉNYSÉG ALAKULÁSA A SZEGÉNYSÉG MÉRÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A SZEGÉNYSÉG VIZSGÁLATÁNAK MAGYAROROSZÁGI TRADÍCIÓI A SZEGÉNYSÉG MÉRÉSE KÜLÖNBÖZÔ SZEGÉNYSÉGI KÜSZÖBÖK ALAPJÁN 36 2) A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG FOGALMA ÉS MÉRÉSE A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG FOGALMA, MÉRÉSE ÉS JELLEMZÔI A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉGBEN, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLÔ HÁZTARTÁSOK FÔBB JELLEMZÔI DEMOGRÁFIAI, GAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGAIK LAKÁSJELLEMZÔIK JÖVEDELMEIK ÉS KIADÁSAIK LAKÁSKOMFORT, LAKÁSFELSZERELTSÉG 47

3 3) A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉG ÉS A KIREKESZTETTSÉG SZIMBIÓZISA A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL HIÁNYA A CSALÁDI ÉS A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI 50 4) A SZEGÉNYSÉG NÉHÁNY KISZOLGÁLTATOTT TÁRSADALMI CSOPORTBAN A GYERMEKSZEGÉNYSÉG AZ IDÔS EMBEREK KISZOLGÁLTATOTTSÁGA, A BETEGSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG KAPCSOLATA A NÔI SZEGÉNYSÉG 55 5) A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG FOLYAMATA ÉS ÚJRATERMELÔDÉSE A SZEGÉNYSÉG ELÔFORDULÁSA AZ ÉLETÚT SORÁN A JOBB ÉLET REMÉNYE 57 6) A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER SZEREPE A HALMOZOTT SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSÁBAN ÉS A SZEGÉNYSÉGBEN ÉLÔK SZOCIÁLIS JUTTATÁSAI 58 ZÁRSZÓ 61 REFERENCIÁK 62 MELLÉKLET: A KÜLÖNBÖZÔ TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK SZEGÉNYSÉGI KOCKÁZATA 64 HARMADIK FEJEZET A SZEGÉNYSÉG ÉS A SEGÉLYEZÉS 65 BEVEZETÉS 65 1) A SEGÉLYEZÉSI RENDSZER 66 2) A SZEGÉNYSÉG ÉS A SEGÉLYEZÉS KAPCSOLATA 71 3) A SEGÉLYEZÉS HATÉKONYSÁGA 79 4) A SEGÉLYEZETTEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI 81 ZÁRSZÓ REFERENCIÁK 90 MELLÉKLET 889 NEGYEDIK FEJEZET KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 92 FÜGGELÉK

4 ELÔSZÓ ELÔSZÓ Miután a piacgazdaságra való áttéréssel együtt járó nagy jelentôségû változások (a privatizáció, az állami tulajdon lebontása) az elmúlt tíz év során lezajlottak, az utóbbi egykét évben a gazdasági-társadalmi átalakulás üteme lelassult. Fokozatosan megszilárdulnak az új szociális és anyagi viszonyok. A mélyreható recessziót követôen megindult a gazdasági növekedés. Bizonyos fáziskéséssel ugyan, de a makrogazdasági javulást követte az életszínvonal emelkedése is. Ez, a szegénység témájára összpontosító jelentés azonban adatokkal alátámasztva számol be arról, hogy e kedvezô jelenségek ellenére ma is tetemesek a társadalmi csoportok közötti különbségek, fôként az életszínvonal tekintetében, és a jelenlegi gazdasági növekedés hasznából a legelesettebb csoportok aligha részesülnek. Nemcsak a magas és alacsony jövedelmû csoportok közötti különbségek váltak markánssá, hanem a kilencvenes évek elejei mély recesszió nyomán kialakult elszegényedés következményei is éreztetik hatásukat. A gazdasági átalakulás során a szegénység tovább mélyült. A helyzet 1996/97-ben tûnt a legrosszabbnak: a szegénységi rés (azaz a legszegényebbek lemaradása) ekkor mutatta a legmagasabb értéket, 32,6%-ot. Megjelent a tartós szegénység, ami egyre szélesebb kört kezdett érinteni. Bár a legújabb adatok alapján úgy tûnik, mintha az elszegényedés folyamata mára valamelyest enyhült volna, óvakodni kell attól, hogy hosszú távú optimista szcenáriót vázoljunk fel, mivel a szegénység továbbra is stagnál. A legelterjedtebb szegénységi küszöb a medián jövedelem ötven vagy hatvan százaléka alapján számolt, különbözô forrásokból származó adatok egyaránt azt mutatják, hogy a szegények aránya tôl kezdôdôen kilenc és tíz százalék között mozog. Ami a jövedelmi egyenlôtlenségeket illeti, a legmagasabb és legalacsonyabb tizedek közötti átlagos jövedelmi különbség az 1995/96-os hétszeres különbségrôl 2001/2002-re 7,9-szeresre nôtt. Mint ahogy arról a második fejezetben szó lesz, a kilencvenes években Magyarország elkötelezte magát néhány, a szegénység leküzdését célzó nemzetközi kezdeményezés mellett. A kormány például aláírta a társadalmi fejlôdésrôl szóló 1995-ös koppenhágai nyilatkozatot, legújabban pedig az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak támogatását vállalta magára. Ez utóbbiak közül az egyik szintén a szegénység megszüntetését szorgalmazza. Mindazonáltal mégsem született olyan átfogó szociálpolitika, amely a szegények támogatási rendszerét is felölelné. Ezért a bevezetett intézkedések nem alapulnak koherens koncepción, s a recesszió nyomán kialakult súlyos gazdasági egyensúlytalanságok miatt az egymást követô kormányok korlátos költségvetési lehetôségek közepette alakították politikájukat. A pénzügyi források szûkössége tehát eleve lehetetlenné tette, hogy az intézkedések hatékonyan mûködjenek. Az átfogó stratégia hiánya nyomán azonban joggal vetôdik fel a kérdés, hogy volt-e egyáltalán elég erôs politikai akarat a szegénység problémájának leküzdéséhez. Ferge Zsuzsa szerint: A kilábalást nehezíti, hogy a rendszerváltást követôen a kormányzati politika a szegénységet és a kirekesztést soha nem tartotta elsôrendû fontosságú társadalmi és politikai kérdésnek (Ferge, 2001, a szerkesztô kiemelése). Ennek egyik oka nyilvánvalóan ideológiai jellegû. A rendszerváltást követôen ugyanis teret nyert a neoliberális ideológia, amely szerint a piacgazdaság hatékony mûködéséhez az államnak minimális szerepet kell vállalnia. Ezt a felfogást tükrözik többek között a szociális ellátásokról szóló jogszabályok (a törvényt 1993-ban fogadták el), amelyek a központi állami szerepvállalás visszaszorulásával párhuzamosan az önkormányzatokra egyre több szociálpolitikai feladatot róttak, s így a mindenkori kormányok jórészt tôlük várták el 5

5 ELÔSZÓ a szegények helyzetének érdemi javítását. A hatékony megvalósításra azonban a helyi közigazgatás sem intézményi, sem pénzügyi, sem személyi szempontból nem volt kellôen felkészülve. A jogszabályi változtatások persze önmagukban aligha adhatnak magyarázatot arra, miként történhetett, hogy az új demokratikus rend születésének pillanatában a szegénység ügye lekerült a politikai témák napirendjérôl. (Szalai, 1999) A szegénység és kirekesztés kérdésének háttérbe szorulása minden bizonnyal arra is visszavezethetô, hogy a zsugorodó állami források újraelosztásáért egyre élesebb küzdelem alakult ki az egyes lecsúszó társadalmi csoportok között, s a leginkább rászorulók érthetô módon, helyzetüknél fogva e versenyben aligha juthattak szóhoz. Ráadásul annak a koncepciónak az újjáéledése, miszerint léteznek (a támogatásra a szerkesztô) «érdemes» szegények, megnehezítette az alanyi jogú programok kidolgozását. Amennyiben a kormányzati segítség az emberek bizonyos kategóriájára korlátozódik, a hivatalnokok önkényes döntései jutnak szerephez, vagyis igazságtalan gyakorlat alakulhat ki. (Szalai, 1998) Ugyanakkor látnunk kell a második fejezet erre is rámutat, hogy a szegénység fogalma ma sem tisztázott, mint ahogy okai, kiterjedtsége is viták tárgya. Kevéssé ismert, hogy a magyar társadalomban a szegénységnek mély történelmi gyökerei vannak. Bár a szegénység témája gyakran összefüggéseiben kerül szóba, kérdés, vajon kizárólag a jövedelemegyenlôtlenségekre lehet-e a szegénységet visszavezetni. Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, miszerint a szegénység alapvetôen dezintegrációs probléma, s csak másodlagosan egyenlôtlenségi: nem elsôsorban a piacban gyökerezik, hanem a feudális függôség rendszerében és az államnak való közvetlen alárendeltségben, kiszolgáltatottságban. (Szalai, 1999) A jelentésbôl világosan kiderül, hogy a halmozott szegénység enyhítéséhez mindenekelôtt átfogó szociálpolitikára lenne szükség. Ennek olyan koncepción kellene alapulnia, amely világos, összehangolt és koherens elveken alapul. Az átfogó politika kialakításának fontos elôfeltétele, hogy a szegénység okairól, jellegzetességeirôl több információ álljon rendelkezésre. A jelenlegi hiányosságok egyik oka, hogy a szegények helyzetérôl máig sem készült olyan szisztematikus, célzott adatgyûjtés, amely támpontul szolgálhatna nemcsak életkörülményeiket illetôen, hanem a segélyrendszerrel kapcsolatos viselkedésük, felfogásuk, véleményük tekintetében is. A jelentésben elemzett felmérések ugyan értékes információt szolgáltatnak jó néhány releváns témában, a kérdôívek azonban nem tartalmaztak olyan speciális kérdéseket, amelyek szükségesek lennének a társadalmi kirekesztettség néhány sajátos aspektusának megítéléséhez. Meggyôzôdésünk tehát, hogy égetô szükség van kifejezetten a szegénység témáját vizsgáló, viszonylag nagy mintán végzendô szisztematikus felmérésekre. A harmadik fejezet kimutatja, hogy a segélyezés a legszegényebbeket nagyon alacsony hatékonysággal célozta meg, és a szegények jelentôs csoportjai ellátás nélkül maradtak. A segélyezési rendszer tehát jelentôs változtatásokra szorul. 6

6 ELSÔ FEJEZET ELSÔ FEJEZET A HUMÁN FEJLETTSÉG HELYZETE AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MAGYARORSZÁGON BEVEZETÉS Ennek a fejezetnek az a célja, hogy röviden ismertesse az úgynevezett humán fejlettség (human development) magyarországi helyzetének alakulását az utóbbi tíz évben, vagyis a piacgazdasági átmenet idôszakában. A nemzetközi szervezetetek (elsôsorban az ENSZ) szóhasználatában meglehetôsen elterjedt, magyarra nehezen fordítható kifejezés tág teret ölel fel: azon kérdések körét, amelyek a szociális szférához tartoznak, azaz minden olyan kérdést, amelyre a széles értelemben vett társadalompolitika hatóköre kiterjed. A kifejezés koncepciója ami az ENSZ különbözô dokumentumaiban lelhetô fel segít az értelmezésben. E szerint ugyanis ahhoz, hogy a demokratikus társadalmak fô célját jelentô részvétel, a döntésekbe való beleszólás érdemi módon valósuljon meg, az emberek lehetôségeit ki kell tágítani. Meg kell tehát adni az esélyt mindenekelôtt a hosszú és egészséges életre, az ismeretek szerzésére, s arra, hogy az embereket méltányos életszínvonal illesse meg. A humán fejlettség koncepciója hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés nem lehet öncél, hanem a fenti célok elérésének eszközévé kell válnia. A már elért szint mérésére és országok közötti összehasonlítására szolgál az ún. humán fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI), amely a szokásos egy fôre jutó bruttó hazai terméken (GDP-n) túl más, fôként az adott ország népességének életminôségét jelzô statisztikai adatokat is tartalmaz. Ilyen a születéskor várható átlagos élettartam és az iskolázottság szintjét jellemzô két adat, az írni-olvasni tudók aránya, valamint az alap-, közép- és felsôfokú iskolázottság összevont arányszáma. (A kiszámítás részleteirôl e fejezet második felében lesz részletesebben szó). Hazánk a 35. helyen állt 2000-ben a HDI világranglistáján, s ezzel a helyezéssel a magas humán fejlettséggel rendelkezô országok közé tartozik. 1 A legtöbb közép- és keleteurópai ország hasonló helyet foglal el a rangsorban. Szlovénia például a 29., Csehország a 33., Szlovákia a 36. és Lengyelország a 37. helyen áll. A különbségeket fôként a jövedelmi eltérések magyarázzák (vásárlóerô-paritáson számolt egy fôre jutó GDP alapján). Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a születéskor várható átlagos élettartam mind Szlovákiában, mind Lengyelországban magasabb, mint nálunk (73,3 év mindkét országban, míg hazánkban 71,3 év). 2 Ez a mutató még a szomszédos Horvátországban is a 73,3 éves értékkel meghaladja a magyar szintet, annak ellenére, hogy Horvátország a HDI tekintetében jóval hátrább, a 48. helyen áll (fôként az alacsonyabb jövedelmi szint miatt). Ebben a fejezetben szó lesz a születéskor várható átlagos élettartam viszonylagosan alacsony szintjének okairól. Az elôbbiekben ismertetett célok tükrében érthetô, hogy a koncepció a szegénység leküzdésének nagy fontosságot tulajdonít. Az idei jelentés középpontjában a halmozott szegénység s annak leküzdése áll. E téma napjainkban a közép- és kelet-európai országokban beleértve hazánkat is különösen lényeges, hiszen a térséget az átmenet kezdetekor a gazdasági recesszió nyomán bekövetkezett tömeges elszegényedés felkészületlenül érte, ugyanakkor a szabad választások után létrejött új kormányok az emberi jogok közöttük a politikai és szociális jogok rögzítésére a szocializ- 1 E csoport 53 országból tevôdik össze. 2 Ugyanez a mutató Szlovéniában és Csehországban még magasabb (75,5, illetve 74,9 év) Human Development Report,

7 ELSÔ FEJEZET mus örökségétôl való elhatárolódás és saját legitimációjuk érdekében nagy súlyt helyeztek. A szociális jogok egy része azonban a megfelelô ellátások hiányában írott malaszt maradt. Ami a tömeges elszegényedést illeti, a romlás fô oka valójában a jórészt elkerülhetetlen gazdasági visszaesés volt, de ezt súlyosbította, hogy még a lehetséges védelmek egy része sem épült ki (például nem történt semmi a lakásrészletekkel kapcsolatos, pontosan elôrelátható eladósodás kivédésére). Így az egyenlôtlenségek, a szegénység és a kirekesztés mértéke nagyobb lett, mint amekkorát az ország gazdasági helyzete indokolt volna. (Ferge, 2001.) Habár a 90-es évek eleje óta egyre közismertebbé vált, hogy az átalakulás következményeként vesztesek és gyôztesek egyaránt lesznek, a szegénység elleni küzdelmet hatékonyan felvállaló, átfogó szociálpolitika máig várat magára. (Elôfordulhat, hogy a vesztesek és gyôztesek dichotómiáját hangoztató, leegyszerûsítô felfogás maga is hozzájárult e politika hiányához, amennyiben szinte sugallja, hogy a gazdaságitársadalmi átalakulás ilyetén következményei elkerülhetetlenek.) A megfelelô politika kialakításának legfontosabb elôfeltétele természetesen a szegénység nagyságának, kiterjedtségének és mélységének pontos ismerete, valamint annak felmérése, hogy mely csoportok maradtak ki a felzárkózás folyamatából, s melyek azok a rétegek, amelyeket a tartós elszegényedés a leginkább veszélyeztet. Az a fogalmi és egyéb, a jelenség okaival, kezelésével kapcsolatos zavar, 3 ami a 90-es évekre mindvégig jellemzô volt, azonban aligha segítette elô a tisztánlátást. Nem csupán a megfelelô védelmi intézkedések hiányoztak ugyanis, hanem a létrejöttükhöz elengedhetetlen politikai kultúra szintén kialakulatlannak bizonyult. (A politikai kultúra meghatározó jellegét e tekintetben Szalai [1998] is hangsúlyozza). 4 Ez a fejezet két fô részbôl áll. Az elsô rész a humán fejlettség fô aspektusaival foglalkozik. Közismert, s a következô fejezetekbôl is látni fogjuk, hogy a társadalmi leszakadásban milyen jelentôs szerepet játszanak a településbeli és az ország kis területe ellenére a regionális fejlettségbeli különbségek. Ezeket, többek között, a megyék szerinti humán fejlettségi mutatók (vagy indexek) is jól tükrözik. Ezért a fejezet második része a legújabb regionális HDI-számításokat teszi közzé. 1. A HUMÁN FEJLETTSÉG NÉHÁNY FONTOSABB ELEMÉRÔL 1.1. POLITIKAI HELYZET, KORMÁNYZAT ÉS KÖZIGAZGATÁS A Magyar Köztársaság parlamentáris demokrácia, ahol az alkotmány (mint más országoké is) meghatározza az állam alapvetô szervezeti felépítését, csakúgy mint az alapvetô állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Az alkotmány azonban csak az általánosan érvényesülô szabályokra korlátozódik, az elôírások részleteit egyéb törvények tartalmazzák. Módosításához vagy kiegészítéséhez minôsített, kétharmados parlamenti többség szükséges. 5 A végrehajtó hatalom a miniszterelnök kezében összpontosul, és a köztársasági elnök feladatai jobbára formálisak. Az államfôt az egykamarás parlament 6 választja, amely a választókörzetek gyôzteseibôl, valamint a pártlistákon elfoglalt helyük alapján delegált képviselôkbôl áll. Az országos parlamenti választásokat négyévenként tartják. Az 1990-es elsô 3 A szegénység különféle magyarázatairól és az enyhítését célzó javaslatokról lásd: Szalai, Ezek közül az elsô, a szegénységet teljesen új jelenségként magyarázó illik talán a leginkább a már említett nyertesek és vesztesek megkülönböztetéshez. 4 Egy másik tanulmányában Szalai Júlia megállapította, hogy a szegénység politikailag tabutéma volt egészen a szocializmus összeomlásáig. Szalai a politikai kultúra kialakulatlanságát nemcsak ezzel magyarázza, hanem azzal is, hogy történelmi okoknál fogva a szegénység a magyar társadalomban mélyen gyökerezik, s a szocialista rendszer nem volt képes a fô törésvonalak kiküszöbölésére. (Szalai, 1999) 5 6 A kétkamarás parlament létrehozásának gondolata vissza-visszatérô viták tárgya. Fôként az igazságos érdekképviselet kérdéseit feszegetik nevezetesen, hogy szükséges lenne-e a nemzetiségi kisebbségeknek, a szociális partnereknek, illetve a régióknak képviseleti lehetôséget adni valamiféle felsôház vagy szenátus intézményében. 8

8 ELSÔ FEJEZET szabad választások óta hatalomra került mindhárom kormány kitöltötte teljes hivatali idejét, ami a politikai stabilitás jeleként is értékelhetô. A negyedik országgyûlési választásra 2002 áprilisában került sor, s a konzervatív pártszövetséget ismét egy baloldali-liberális koalíció váltotta a vezetésben táblázat Magyarország kormányai az elsô szabad választások óta Politikai jellege A koalíció tagpártjai Konzervatív, jobbközép MDF (Magyar Demokrata Fórum) FKGP (Független Kisgazdapárt) KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) Szocialista liberális MSZP (Magyar Szocialista Párt) SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) Konzervatív FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) FKGP (Független Kisgazdapárt) MDF (Magyar Demokrata Fórum) 2002 Szocialista liberális MSZP (Magyar Szocialista Párt) SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) Megjegyzés: Dôlt betûvel a koalíció domináns pártja. Forrás: Fóti, (2002a). Noha a Magyar Szocialista Párt (MSZP) annak a Magyar Szocialista Munkáspártnak az utódja, amely a szocializmus évei alatt uralta az országot, tagjait a nyugati média a modern európai szociáldemokratákhoz hasonlítja. (The Economist, április 27.) Ez a nagy baloldali párt valóban a szociáldemokrata értékeket vallja magáénak. Koalíciós partnere liberális párt, amely következetes támogatója a szabad piacgazdaságnak. A konzervatív koalíció a évi választásokon csak nagyon csekély különbséggel szenvedett vereséget. A hatalmat megszerzôk 198 parlamenti helyet kaptak, míg a jelenlegi ellenzék 188 mandátummal rendelkezik. A költségvetési túlköltekezés az egyik legnagyobb kihívás, amivel az új kormánynak szembe kell néznie, különösen a mindeddig elhanyagolt egészségügyi és nyugdíjreform finanszírozását illetôen. A választási ígéretek teljesítése (például a közalkalmazotti bérek felemelése) mintegy milliárd forinttal (a GDP 1,2%-ával) duzzasztotta tovább a költségvetés hiányát 2002 végéig. A kormány teljes mértékben elkötelezett az európai uniós integráció mellett, és a csatlakozási folyamat jól halad. A tárgyalások lényegében lezárultak. A közvélemény-kutatások azt igazolják, hogy a lakosság többsége csatlakozáspárti, de egyes felmérések azt is feltárták, hogy az emberek csekély mértékben vannak tudatában az életüket, munkájukat érintô lehetséges hatásoknak. Ez ügyben több tájékoztatást kell nyújtani, különösen mert 2003 áprilisában ügydöntô népszavazás lesz az unióba lépésrôl. Magyarországon az ezredfordulóig háromszintû közigazgatási rendszer mûködött, amely központi, megyei és helyi szintbôl áll. A megyei és a települési szint közé 2001-ben vezették be a kistérségek és azok megbizottainak kategóriáját. Az országban 150 kistérség van. A központi hatalmat a kormányszervek minisztériumok és az olyan, nem minisztériumi formában mûködô közhivatalok, mint például a Központi Statisztikai Hivatal vagy az Adó és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal testesítik meg. A kormány a miniszterelnökbôl és a miniszterekbôl áll. A jelenlegi kabinetben, Medgyessy Péter kormányában tizenöt miniszter kapott helyet. Valamennyiük egy-egy tárcát vezet. A szabályoknak megfelelôen a köz- 9

9 ELSÔ FEJEZET ponti közigazgatás irányítása a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter hatáskörébe tartozik. A helyi és a regionális közigazgatás az ország tradicionális területi szerkezetére épül, települési, megyei jogú városi és megyei egységekre (ez utóbbiakból tizenkilenc van), valamint a fôvárosra, amely különleges jogi státusszal rendelkezik. Összesen 3158 helyi önkormányzat mûködik az országban. Közülük 2832 ötezer fônél kisebb lakosságú települést igazgat. Négy típusú önkormányzatot különböztetünk meg: * 2899 községi (az ország lakosságának 36,5%-ával), * 214 városi (26%), * 22 városi megyei státusszal (19,9%), * a fôváros, 23 kerülettel (17,6%). A településfejlesztési feladatok jobb összehangolása érdekében és az önkormányzatok tevékenységének ellenôrzésére jöttek létre 1996-ban a megyei (és a fôvárosi) közigazgatási hivatalok. A fenti intézményeken kívül a közigazgatási rendszerhez tartoznak az úgynevezett dekoncentrált szervek, amelyek a központi szervek (minisztériumok vagy nem minisztériumi országos hivatalok) égisze alatt mûködnek. Ilyenek például a megyei statisztikai hivatalok, illetve a megyei adóhivatali igazgatóságok. A magyar közigazgatási rendszer modernizálására irányuló erôfeszítések mindenesetre jól szemléltetik 10 a már említett határozott európai integráci- 5 ós elkötelezettséget. A 0 közigazgatás átalakítása a csatlakozási fo- -5 lyamat, az európai -10 uniós intézményekhez -15 való alkalmazkodás fontos része. (Pyszna Vida, 2002) Szintén az európai integrációs törekvések tükrözôdnek azokban a lényeges változásokban, amelyek a regionális fejlesztés területén történtek. Mint ismeretes, az 1996-os településfejlesztési törvény az országot hét régióra osztotta, hogy ezen területi egységek megfeleljenek az uniós területi nomenklatúrának (NUTS), és a régiók alkalmassá váljanak a közösségi strukturális alapok forrásainak felhasználására. A régiók az alábbiak: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország. Minden egyes régió három megyét foglal magába, kivéve Közép- Magyarországot, ami a fôvárosból és Pest megyébôl áll. Noha e régiók szintjén is létrejöttek különféle intézmények, 7 ezek fejlesztési feladatokkal foglalkoznak, s nem tekinthetôk a közigazgatási rendszer részeinek GAZDASÁGI TRENDEK ÉS JÖVEDELMEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN GAZDASÁGI TRENDEK A gazdasági átalakulás folyamata gyökeres változásokat indított el nemcsak a gazdasági, hanem a szociális-jóléti szférában is. A 90-es évek elejére a külsô adósságfizetési kötelezettségek tarthatatlan mértékûvé duzzadtak, s ez a mély gazdasági visszaeséssel párosulva je ábra A reál GDP éves növekedési üteme, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 7 Ismertek mint területfejlesztési tanácsok és területfejlesztési ügynökségek. 8 A makrogazdasági trendeket ismertetô rövid áttekintés részben Bartha (2001) tanulmányára támaszkodik. 10

10 ELSÔ FEJEZET lentôsen szûkítette a költségvetés és a szociálpolitika mozgásterét. Az állam szerepének visszaszorítását célzó ideológiai megfontolások nyilvánvalóan a szocializmus idején érvényesülô állami túlsúly ellenhatásaként is tovább erôsítették a gondoskodást szûkítô tendenciát. A bruttó hazai termék alakulását tekintve az elmúlt több mint tíz év, azaz a gazdasági átalakulás idôszaka négy szakaszra bontható. (Ezt illusztrálja az 1.1. ábra.) Az elsôt ( ) a szocialista gazdaság összeomlása jellemezte, s a GDP ez idôszak alatt 18%- kal csökkent összességében. A másodikban ( ) a hanyatlást mérsékelt növekedés váltotta fel, és a GDP növekedési üteme ekkor összességében 5,8%-ot tett ki, ami évi 2%-os emelkedést jelentett. A harmadik szakaszban ( ) már az éves növekedés ért el majdnem 5%-ot, s ez kiemelkedôen jó teljesítménynek számít, mind a magyar gazdaság eddigi fejlôdésében, mind pedig az Európai Unió tagállamaival és a többi kelet- és közép-európai országgal összehasonlítva. A negyedik szakaszt amely 2001-ben kezdôdött, s úgy tûnik, hogy 2002-ben is folytatódik a növekedés lassulása jellemzi. A GDP növekedése csupán 3,8%-os volt. Bár a bruttó hazai termék a 90-es évek közepén növekedésnek indult, a belsô kereslet, különösen a magánfogyasztás, továbbra is csökkent (1.1. táblázat és 1.3. ábra). Az általánosan elfogadott neoklasszikus elmélet ezt a korábbi 90-es évek elejei hazai túlfogyasztással magyarázza, vagyis azzal, hogy a lakossági fogyasztás csökkenése ben lényegesen kisebb volt, mint a GDP-é, s a különbséget külföldi kölcsönökbôl kellett fedezni. Ez utóbbiak miatt a külsô hiány már középtávon sem volt tartható. Bár a termelés 1994-ben közel 3%-kal nôtt, a magánfogyasztás pedig stagnált (ami aligha nevezhetô túlfogyasztásnak), az 1995 elején esedékes külsô adósságokat csak a belföldi fogyasztás kárára lehetett törleszteni. A külsô és belsô egyensúllyal kapcsolatos aggodalmakat a feltörekvô piacok miatti általános, növekvô pesszimizmus, különösen a mexikói peso válsága, tovább fokozta táblázat A fô makrogazdasági mutatók alakulása, (változás az elôzô év százalékában) Reál GDP-növekedés -3,5-11,9-3,1-0,6 2,9 1,5 1,3 4,6 4,9 4,4 5,2 3,8 Magánfogyasztás 3,6-5,9 0,0 1,9-0,2-7,1-3,4 1,7 4,9 4,6 4,1 4,0 Állótôke-beruházás -7,1-10,4-2,6 2,0 12,5-4,3 6,7 9,2 13,3 5,9 7,7 3,1 Áru- és szolgáltatás -kivitel -5,3-13,9 2,1-10,1 13,7 13,4 7,4 26,4 16,7 13,1 21,8 9,1 Áru- és szolgáltatásbehozatal -4,3-6,1 0,2 12,6 5,7-0,7 5,7 24,6 22,8 12,3 21,1 6,3 Fogyasztói árváltozás (átlag) 28,9 35,0 23,0 22,5 18,8 28,2 23,6 18,3 14,3 10,0 9,8 9,2 Nettó reálbérek -3,7-7,0-1,4-3,9 5,2-12,2-5,0 4,9 3,6 2,5 1,5 6,4 Munkanélküliségi ráta, évi átlag (%)* 1,5 6,8 9,3 11,3 10,2 9,5 9,2 8,7 7,8 7,0 6,4 5,7 * 1992-tôl: A munkaerô-felmérés adatai (ILO-kritériumok) Forrás: KSH A gazdaságpolitikusok azt a következtetést vonták le, hogy a fizetésimérleg-problémákat és az adósságválságot kizárólag drasztikus stabilizációs programmal lehet megoldani. Az intézkedések melyeket az akkori pénzügyminiszter után gyakran egyszerûen Bokros-csomagnak hívnak valódi sokkterápiaként hatottak. Az államháztartás addigi negatív elsôdleges (a külsô és belsô adósságok kamatait nem tartalmazó) egyenlege már 1995-ben po- 11

11 ELSÔ FEJEZET zitívvá vált, 1996-ban pedig a GDP közel 6%- át érte el. A folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányát, valamint a külsô adósság szintjét sikerült radikálisan csökkenteni. A nettó külsô adósság 1994-ben a GDP 44,1%- át, a folyó fizetési mérleg deficitje a 9,4%-át, az államháztartás hiánya pedig a 8,4%-át tette ki. A stabilizációs programot követôen ban a megfelelô arányok 32,6%-ra, 3,7%-ra és 3,1%-ra csökkentek ábra A belsô és külsô makrogazdasági egyensúly mutatóinak alakulása a GDP százalékában, Államháztartási egyenleg Nettó külsô adósság Folyó fizetési mérleg Államadósság Forrás: KSH 1.3. táblázat A belsô és külsô makrogazdasági egyensúly fô mutatóinak alakulása a GDP százalékában, Államháztartási egyenleg 0,0-2,1-6,0-4,2-8,4-6,6-3,1-4,8-6,6-3,7-3,7-3,3 Folyó fizetési mérleg 0,4 0,8 0,8-9,0-9,4-5,6-3,7-2,1-4,8-4,4-2,8-2,2 Nettó külsô adósság 45,5 40,3 37,6 40,5 44,1 36,9 32,6 26,4 26,4 25,0 24,0 20,4 Bruttó államadósság 66,3 74,1 78,3 88,7 86,0 84,3 71,5 62,9 61,1 60,4 54,9 51,9 * 1992-tôl: A munkaerô-felmérés adatai (ILO-kritériumok) Forrás: KSH A makrogazdasági stabilizációs intézkedések megvalósulását a mikroszinten zajló strukturális változások segítették, s ez enyhítette a szigorító gazdaságpolitika negatív mellékhatásait. A magyar vállalatok versenyképessége jelentôsen nôtt, fôként a gépiparban tapasztalható látványos termelékenységemelkedés nyomán. Ez az ágazat vált az exportvezérelt gazdasági növekedés fô hajtóerejévé, a multinacionális vállalatok jelentôs mértékû mûködôtôke-beruházásainak köszönhetôen. 9 A gazdasági növekedésnek, a makrogaz- 9 Magyarországon meglehetôsen korán, már a nyolcvanas évek második felében tudatos politika irányult a külföldi mûködôtôke-beruházások vonzására. 12

12 ELSÔ FEJEZET dasági mutatók, valamint a külsô és belsô egyensúly javulásának azonban nyilvánvalóan meg kellett fizetni az árát. Az államcsôd elkerülését (e kifejezéssel lehetett találkozni nap mint nap a sajtóban) a háztartásoknak kellett megfizetniük, két szempontból is. Egyrészt a nettó reálbérek ban mintegy 15%- kal csökkentek. Másrészt a belföldi kereslet szerkezete a túlfogyasztó lakosságtól és az államtól (magán- és közfogyasztás) a gazdasági szféra (állótôke-beruházások) felé tolódott el ábra A magánfogyasztás, az állótôke-beruházás és a teljes belsô kereslet alakulása, (változás az elôzô év százalékában) Magánfogyasztás Állótôke-beruházás Belföldi kereslet Forrás: KSH Míg a beruházások 2000-ben 32%-kal haladták meg az 1989-es szintet, a lakossági fogyasztás 4%-kal maradt el az átalakulás elôtti színvonaltól. A nettó reálbérek tekintetében mért lemaradás ráadásul még ennél is nagyobb (körülbelül 14%-os) volt. Bár a reálbérek 1997 óta fokozatosan nôttek, ez az emelkedés nem tudta ellensúlyozni sem a 90-es évek elejei csökkenést, sem az os jövedelem-újraelosztás negatív mellékhatásait. A növekvô fogyasztói áremelkedés (az 1995-ös stabilizációs intézkedések másik mellékhatása) átmenetinek bizonyult, ugyanis 2000-ben az átlagos inflációs ráta, a tízéves idôszak során elsô alkalommal, 10% alá csökkent. Az éves fogyasztói árindex azonban továbbra is 10% körüli értéken maradt, így nem csökkent jelentôsen 2001-ben sem, amikor 9,2% volt. A 1.4. ábra tanúsága szerint azonban a nettó bérek reálértékét ez mégsem csökkentette. A fô ok abban rejlik, hogy a kormány két alkalommal (2001 januárjában majd egy évvel késôbb) is jelentôsen emelte a minimálbért. 13

A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai)

A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai) MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 169. sz., 2003. december Fóti Klára A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSÉÉRT HELYZETKÉP ÉS JAVASLATOK (Az azonos című, a humán fejlettségről szóló országjelentés főbb megállapításai)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A szocialista kormányok teljesítménye

A szocialista kormányok teljesítménye Előtte utána A szocialista kormányok teljesítménye A tisztánl nlátás s kedvéé éért Szerkesztette: dr. Molnár Csaba Növekedés és fejlesztések A magyar gazdaság folyamatosan növekedett a válság kezdetéig,

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Society at a Glance: OECD Social Indicators 2005 Edition

Society at a Glance: OECD Social Indicators 2005 Edition Society at a Glance: OECD Social Indicators 2005 Edition Summary in Hungarian Pillantás a társadalomra: OECD társadalmi mutatók 2005. évi kiadás Összefoglalás magyarul A különböző gazdaságok fejlődési

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Marmol,

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben