TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Átírás

1 Budapest, június 28. Ára: 5200 Ft 7. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

2 1306 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÉS AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK KÖZLEMÉNYEI évi LXVIII. törvény 143/2013. (V. 13.) Korm. rendelet 8/2013. (V. 27.) MNB rendelet 9/2013. (V. 28.) MNB rendelet 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet 10/2013. (V. 17.) NGM utasítás A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló évi LXXV. törvény módosításáról A magyar szerb államhatárt Ásotthalom és Királyhalom (Baèki Vinogradi) között átszelõ közút vámúttá nyilvánításáról A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról A jegybanki alapkamat mértékérõl A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenõrzési egységgel rendelkezõ pénztárgépre való évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenõrzési egységgel rendelkezõ pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a használatra kiadott szolgálati lõfegyverek és tartozékaik, valamint a szolgálati lõszerek biztonságos tárolásának, õrzésének, kezelésének és nyilvántartásának szabályairól A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény 71. -ának (3) bekezdése, valamint a magánnyugdíjpénztárak készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 50. -ának (1) bekezdése alapján a évi részét képezõ mérleg és eredménykimutatás, valamint a könyvvizsgálói jelentés közzététele, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatás közzététele 1330 Lilly Nyugdíjpénztár MASPED Kiegészítõ Nyugdíjpénztár Mentõ Önkéntes Nyugdíjpénztár MEZÕ Nyugdíjpénztár MKB Nyugdíjpénztár Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára OTP Önkéntes Kiegészítõ Nyugdíjpénztár Pannónia Nyugdíjpénztár Postás Kiegészítõ Nyugdíjpénztár Praxis Nyugdíjpénztár Quaestor Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár Rába Nyugdíjpénztár Richter Gedeon Rt. mellett mûködõ Önkéntes Nyugdíjpénztár Szövetség Nyugdíjpénztár

3 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1307 TAURUS Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár ZUGLIGET Önkéntes Kölcsönös Országos Nyugdíjpénztár 1434 XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavállalói Nyugdíjpénztára M Önkéntes Nyugdíjpénztár EGYÉB KÖZLEMÉNYEK Életút Egészségpénztár közleménye Életút Önsegélyezõ Pénztár közleménye Quaestor Országos Önkéntes Egészségpénztár közleménye A évi gazdálkodási adatairól A évi gazdálkodási adatairól A évi gazdálkodási adatairól HIRDETMÉNYEK 1444

4 1308 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám évi LXVIII. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény módosításáról* 1. (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény 1. (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki: (E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:) 3a. gyermek: a hiteladóssal közös háztartásban élő, általa eltartott vér szerinti, örökbe fogadott vagy gyámsága alatt álló és legalább egy éve vele együtt élő gyermek, ha a) a 16. életévét még nem töltötte be, b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy c) a 16. életévét már betöltött olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; (2) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény 1. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka) b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy amennyiben az korábbi időpontra esik a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja. 2. (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény 3. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós írásban kezdeményezheti a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél, ha legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a következő feltételeknek: a) a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, b) a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszünteti, c) a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel nem haladta meg a 20 millió forintot, d) amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és e) a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban, f) a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szerződést a felek december 15. napja előtt kötötték. (2) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény 3. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nem kell megfelelni, ha a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlan legalább három gyermek bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye. * A törvényt az Országgyűlés a május 27-i ülésnapján fogadta el.

5 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke A Kormány 143/2013. (V. 13.) Korm. rendelete a magyar szerb államhatárt Ásotthalom és Királyhalom (Bački Vinogradi) között átszelő közút vámúttá nyilvánításáról A Kormány a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló évi CXXVI. törvény 81/A. -ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A magyar szerb államhatárt Ásotthalom és Királyhalom (Bački Vinogradi) között átszelő közút május 16. napjától vámútként megnyílik. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Magyar Nemzeti Bank elnökének 8/2013. (V. 27.) MNB rendelete a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CCVIII. törvény 65. (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CCVIII. törvény 4. (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) A évre mint tárgyidőszakra vonatkozó, január 1-jét követően teljesítendő adatszolgáltatásokra a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 14/2011. (X. 13.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni. (2) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatnak a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról szóló 8/2013. (V. 27.) MNB rendelet 1. mellékletének 1. pontjával megállapított 64a sorában meghatározott AL7 azonosító kódú adatszolgáltatást első alkalommal a június hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozóan kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás teljesítési határideje: július óra. (3) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatnak a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról szóló 8/2013. (V. 27.) MNB rendelet 1. mellékletének 2. pontjával megállapított 64b sorában meghatározott AL8 azonosító kódú adatszolgáltatást első alkalommal a Növekedési Hitelprogram (a továbbiakban: NHP) I. pillérének keretében június 4-ei folyósítási nappal, illetve az NHP II. pillérének keretében június 6-ai folyósítási nappal az MNB-től refinanszírozni kért, az adatszolgáltató által a kis- és középvállalkozások javára nyújtott hitelekre vonatkozóan kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás teljesítési határideje: június óra.

6 1310 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám 2. Az R. a következő 7. -sal egészül ki: 7. (1) A 6. (3) bekezdése június 4-én hatályát veszti. (2) A 6. (2) bekezdése július 3-án hatályát veszti. 3. Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 4. Az R. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 5. Az R. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 6. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével június 1-jén lép hatályba. (2) Az 1. melléklet 2. pontja, a 2. melléklet 2. pontja, valamint a 3. melléklet június 3-án lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

7 MNB Statisztika 1. melléklet a 8/2013. (V. 27.) MNB rendelethez 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Az R. 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 64a sorral egészül ki. (MNB azonosító kód Megnevezés Az adatszolgáltatók köre gyakorisága teljesítésének módja Az adatszolgáltatás határideje címzettje) 64a AL7 Külföldről származó, adósság típusú források változásának összetevői kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek egyedi elrendelés alapján, havi elektronikus úton (EBEAD) tárgyidőszakot követő második munkanap 12 óra

8 2. Az R. 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 64b sorral egészül ki NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám (MNB azonosító kód Megnevezés Az adatszolgáltatók köre gyakorisága teljesítésének módja Az adatszolgáltatás határideje címzettje) 64b AL8 Az NHP I. és II. pillérének keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai kijelölt az NHP I. és II. pillérében részt vevő hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek egyedi elrendelés alapján, eseti elektronikus úton (GiroHálóMail) az NHP I. pillérének keretében az MNB által refinanszírozásra kerülő, kis- és középvállalkozások javára nyújtott hitelek adatai tekintetében: a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző munkanap 12 óra; az NHP II. pillérének keretében az MNB által refinanszírozásra kerülő, kis- és középvállalkozások javára nyújtott hitelek adatai tekintetében: a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző 3. munkanap 12 óra; a jelentett adatokban beállt változás esetén: a kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a változás adatszolgáltató által előre ismert napján 12 óra MNB Pénz- és devizapiac

9 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY melléklet a 8/2013. (V. 27.) MNB rendelethez 1. Az R. 2. melléklet II. pontja az AL5 azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásait követően a következő rendelkezéssel egészül ki: "MNB azonosító: AL7 01. Külföldről származó, adósság típusú források változásainak összetevői Nagyságrend: millió Ft Sorszám Megnevezés Forint Deviza Összesen a b c 1 Külföldről származó források csökkenésének összetevői 2 Rövid eredeti futamidejű lejárt 3 Rövid eredeti futamidejű, lejárat előtt visszafizetett vagy visszavásárolt 4 Hosszú eredeti futamidejű lejárt 5 Hosszú eredeti futamidejű lejárat előtt visszafizetett vagy visszavásárolt 6 ebből: rövid hátralévő futamidejű 7 hosszú hátralévő futamidejű 8 Összesen 9 Külföldről származó források növekedésének összetevői 10 Rövid eredeti futamidejű 11 Hosszú eredeti futamidejű 12 Összesen 13 Külföldről származó források átértékelődése 14 Rövid hátralévő futamidejű források átértékelődése 15 Külföldről származó források rövidülése 16 Hosszúból a rövid hátralévő futamidejű kategóriába átkerülő források

10 1314 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám MNB azonosító: AL7 Kitöltési előírások Külföldről származó, adósság típusú források változásának összetevői I. Általános előírás 1. Az NHP II. pillérében közvetett úton, ún. ernyőbankon keresztül részt vevő hitelintézet külföldről származó, adósság típusú forrásainak változásáról az MNB-vel kötött NHP Keretszerződés alapján ernyőbanki szerepet betöltő hitelintézet teljesít adatszolgáltatást. 2. A táblában a kiszürkített mezőbe adatot írni nem lehet. II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások 01. tábla: Külföldről származó, adósság típusú források változásainak összetevői A táblában a tárgyhónapban történt állománynövelő és állománycsökkentő tranzakciókat, valamint az átértékelődéseket kell megadni forint- és devizabontásban, millió forintban kifejezve. A 2-8. sorban az állománycsökkentő tranzakciókat, a sorban az állománynövelő tranzakciókat kell jelenteni, minden esetben plusz előjellel. Ebben az adatszolgáltatásban tranzakció minden olyan állományváltozás, amely nem árfolyamváltozásból származik. A hosszú hátralévő futamidejű tételek rövid hátralévő futamidejűvé válásának hatását nem a 6. és 7. sorban, hanem a 16. sorban kell jelenteni annak ellenére, hogy tranzakció. A külföldi devizában denominált tételek tranzakcióinak forintra történő átszámítása a tárgyhónap munkanapjaira számolt átlagos havi devizaárfolyam alapján történik. A szerződések módosításából származó állományváltozásokat tranzakcióként kell kezelni. A 14. sorban a rövid hátralévő futamidejű források tárgyhavi állományváltozásából az ár- és árfolyamváltozásból származó átértékelődéseket kell jelenteni. Az átértékelődésekből eredő állományváltozás megegyezik a teljes állományváltozásnak a nem tranzakciókból származó részével. A teljes állományváltozás megegyezik a különböző devizákban nyilvántartott záróállományoknak az adott devizanemre vonatkozó, a tárgyhónap utolsó napján érvényes, ún. záróárfolyamon átszámított forintösszege és a szintén különböző devizákban nyilvántartott nyitóállományoknak az adott devizanemre vonatkozó, ún. nyitóárfolyamon (előző havi záróárfolyam) átszámított forintösszege különbségével. Ha az átértékelődések növelik az állományt, akkor a jelentendő érték előjele plusz, ha csökkentik, akkor mínusz. A 16. sorban azt az állománynövekedést kell jelenteni a rövid hátralévő futamidejű források esetében plusz előjellel, amely abból származik, hogy a tárgyhónapban a hosszú hátralévő futamidejű állomány vagy annak egy része rövid hátralévő futamidejűvé vált. A jelentendő érték a röviddé válás napján fennálló, a tárgyhónapban röviddé váló állományok összege, átlagos havi devizaárfolyamon forintra átszámítva. Rövid eredeti futamidőn a legfeljebb egy éves eredeti futamidővel rendelkező forrásokat kell érteni. Hosszú eredeti futamidőn az egy éven túli eredeti futamidővel rendelkező forrásokat kell érteni. Rövid hátralévő futamidő alatt az értendő, hogy a visszafizetésig legfeljebb egy év van hátra. Ezen adatszolgáltatás szempontjából külföldről származó, adósság típusú forrásnak minősülnek az R07 és R16 azonosító kódú adatszolgáltatások BEFT kezdetű tábláiban jelentett instrumentumok, valamint a külföldiek tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A külföldiek tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében az adatszolgáltatónak a külföldi tulajdonosra vonatkozóan rendelkezésére álló információk alapján kell megbecsülnie a külföldi tulajdonú értékpapírok állományváltozásának összetevőit. Az adatok megadása során az MNB által az összes devizanemre megadott, a munkanapokkal súlyozott havi átlagos, valamint a nyitó- és a záróárfolyamokat szükséges alkalmazni. Az MNB ezen árfolyamokat a tárgyhónapot követő első munkanapon 15 óráig az EBEAD-on keresztül küldi meg az adatszolgáltató részére. A külföld szektor meghatározását e melléklet I. A. pontjában foglalt előírások szerint kell elvégezni.

11 2. Az R. 2. melléklet II. pontja az 1. ponttal beiktatott AL7 azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásait követően a következő rendelkezéssel egészül ki: 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1315 "MNB azonosító: AL8 01. Az NHP I. és II. pillérének keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai KKV adósra vonatkozó információk NHP keretében nyújtott hitelre vonatkozó információk Sorszám Adatszolgáltatás típusa Pillér Az adós KSH törzsszáma Az adós szektora Az adós neve Az adós székhelye A hitelszerződés azonosítója A hitelszerződés kelte A folyósítás dátuma A hitel lejárata Teljes kamatmarzs A hitel célja Részletekben történik-e a folyósítás? Hitelszerződésben szereplő hitelösszeg A hitel fennálló (aktuális) állománya A hitel fedezetének jellege Garantőr által fedezett garanciahányad aa ab ba bb bc bd ca cb cc cd ce cf cg ch ci cj ck cl cm cn co Legrégebben fennálló késedelem kezdete Átstrukturálás dátuma A tőketörlesztés gyakorisága A hitellel kapcsolatos megjegyzés n tábla folytatása Kiváltott hitelre vonatkozó információk Sorszám A kiváltott hitel célja A kiváltott hitelt folyósító bank azonos a kiváltó hitelt nyújtó bankkal? A kiváltott hitelt folyósító bank GIRO kódja Részkiváltás esetén a kiváltott hitel kiváltáskori összege (Ft) A kiváltott hitel A kiváltott hitel folyósítási azonosítója dátuma Kiváltott hitel devizaneme (ISO) Kiváltott hitel eredeti összege Kiváltott hitel legrégebben fennálló késedelmének kezdete Kiváltott Kiváltott hitel hitel lejárati kamatozása dátuma Kiváltott hitel tőketörlesztési gyakorisága Kiváltott hitel legutóbbi átstrukturálási dátuma da db dc dd de df dg dh di dj dk dl dm n

12 1316 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám MNB azonosító: AL8 Kitöltési előírások Az NHP I. és II. pillérének keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai I. Általános előírások 1. Az NHP I. és II. pillérében részt vevő, az MNB által kijelölt adatszolgáltató az NHP I. és II. pillérének keretében az MNB felé fennálló bármely tartozása megszűnéséig köteles adatot szolgáltatni az NHP I. és II. pillérének keretében az MNB által refinanszírozásra kerülő, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek (a továbbiakban: KKV hitelek), valamint a KKV hitelek lejelentett adataiban beállt minden változásról. Az NHP I. és II. pillérében közvetett úton, ún. ernyőbankon keresztül részt vevő hitelintézetek által nyújtott KKV hitelek adatairól az MNB-vel kötött NHP Keretszerződés alapján ernyőbanki szerepet betöltő hitelintézet teljesít adatszolgáltatást. 2. A táblában felhasználható kódokat a 3. melléklet pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza. 3. Időpontra vonatkozó adat esetén az adatot ÉÉÉÉ.HH.NN formátumban szükséges megadni. 4. Az adatokat CSV formátumban kell megküldeni, az adatokat pontosvessző ( ; ) karakterrel elválasztva. 5. A kiváltott hitelre vonatkozó adatot [da)-dm) oszlop] jelenteni abban az esetben kell, ha a KKV hitel célja hitelkiváltás. Amennyiben a kiváltott hitelre vonatkozóan jelentendő adatok egyéb forrásból az adatszolgáltató saját nyilvántartása, az adatszolgáltató által hozzáférhető egyéb nyilvántartások, így különösen a központi hitelinformációs rendszer nem állnak az adatszolgáltató rendelkezésére, ezen adatok vonatkozásában az adatszolgáltatásnak a KKV hitelt felvevő kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV) nyilatkozatán kell alapulniuk. 6. A tábla helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások 01. tábla: Az NHP I. és II. pillérének keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások: aa) Az adatszolgáltatás típusa attól függ, hogy az adatszolgáltató az MNB által refinanszírozni kért KKV hitel adatairól küld adatot, vagy a KKV hitel korábban már megadott adataiban beállt változást jelenti. A kódlista szerint kell kitölteni. ab) Ebben az oszlopban kell feltüntetni, hogy az adatszolgáltató a KKV hitelt az NHP I. vagy II. pillérének keretében kéri refinanszírozni az MNB által. A kódlista szerint kell kitölteni. ba) A KKV KSH-törzsszáma (adószám első nyolc karaktere), numerikusan. bb) A KKV szektorának meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában foglaltak az irányadók. A kódlista szerint kell kitölteni. bc) A KKV neve. bd) A KKV székhelye.

13 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1317 ca) A KKV hitelre vonatkozó szerződésnek az adatszolgáltatónál alkalmazott egyedi szerződés azonosítója. cb) A KKV hitelre vonatkozó szerződés aláírásának időpontja. Amennyiben a KKV hitelre vonatkozó szerződést a felek a szerződésben foglaltak szerint nem azonos időpontban írják alá, akkor a KKV hitelre vonatkozó szerződés szerinti legkésőbbi aláírási időpontot kell jelenteni. cc) A KKV hitel folyósítási időpontja. Amennyiben a folyósítás több részletben történik, az első részlet folyósításának időpontját kell megadni. A további részletek folyósításakor ez az oszlop nem módosítható, csak a ci) oszlopban szereplő összeget kell megnövelni az újabb folyósított részlet összegével, az újabb folyósítást megelőző munkanapon. Mivel az oszlop értéke nem módosítható, ezért az adott KKV hitelre vonatkozó első adatszolgáltatás a folyósítás napjának ismeretében teljesítendő, az NHP I. pillérének keretében refinanszírozni kért KKV hitel tekintetében a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző munkanap 12 óráig, illetve az NHP II. pillérének keretében refinanszírozni kért KKV hitel tekintetében a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző 3. munkanap 12 óráig. cd) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott lejárati időpont. A futamidő nem haladhatja meg a 10 évet. ce) Az adatszolgáltató által az MNB-vel kötött NHP Keretszerződésben foglaltaknak megfelelően felszámított díjak és költségek kölcsönösszegre vetített arányának és az MNB által az NHP I. és II. pillérének keretében nyújtott refinanszírozási hitel éves kamatának különbsége, bázispontban kifejezve. A maximális mérték 250 bázispont. cf) A hitel célja az NHP I. pilléréhez kapcsolódó KKV hitel esetében hitelkiváltás, beruházás, forgóeszköz vagy EU támogatás, az NHP II. pilléréhez kapcsolódó KKV hitel esetében csak hitelkiváltás lehet. A kódlista szerint kell kitölteni. cg) Részletekben történő folyósítás csak az újonnan folyósított beruházási célú és forgóeszközfinanszírozási hitelek esetén lehetséges. A kódlista szerint kell kitölteni. ch) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott teljes hitelösszeg. Részletekben történő folyósításnál is a teljes hitelösszeget kell megadni. ci) A KKV hitel összegének folyósított részletekkel növelt, illetve tőketörlesztésekkel csökkentett értéke. Az oszlop értékének módosítását a folyósítást, illetve a törlesztést megelőző munkanapon 12 óráig kell teljesítenie az adatszolgáltatónak, ha a KKV számára való folyósítás feltételei fennállnak. Ha a várt törlesztés mégsem folyik be az adatszolgáltatóhoz, akkor sem állítható vissza az oszlop értéke. Ha a KKV megszűnik, továbbá ha a KKV hitelre vonatkozó szerződés bármely okból megszűnik vagy megszüntetésre kerül, akkor az oszlopban 0 értéket feltüntetve kell a változásról teljesítendő adatszolgáltatást megküldeni, a co) oszlopnál megadott határidőben. cj) A KKV hitel fedezetének jellegeként legfeljebb két típusú fedezetet lehet megadni, a fedezetek fontosságának sorrendjében. A KKV hitel fedezetének jellege lehet: pénzügyi biztosíték (különösen az óvadék), ingatlant terhelő dologi biztosíték (különösen az ingatlanon alapított zálogjog), ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték (különösen az ingó dolgot terhelő zálogjog), pénzügyi lízing, követelést terhelő dologi biztosíték (különösen a követelésen fennálló zálogjog), hitel- vagy bankgarancia, készfizető kezesség, hitelderivatíva, egyéb fedezet, vagy a KKV hitel lehet fedezetlen. A kódlista szerint kell kitölteni. Több típusú fedezet esetében az egyes fedezetek kódját egymást követően, szóköz alkalmazása nélkül kell megadni. ck) Az oszlopot akkor kell kitölteni, ha a KKV hitel mögött állami viszontgarancia mellett nyújtott az MNB-vel kötött NHP Keretszerződés alapján fedezeti értéket befolyásolóként elfogadott készfizető kezességvállalás vagy garancia áll. Az MNB-vel kötött NHP Keretszerződés alapján a garantőr által nyújtott teljes készfizető kezességvállalás vagy garancia arányát a KKV hitel összegének százalékában kell megadni.

14 1318 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám cl) A legrégebben fennálló késedelem beálltának naptári nap szerinti időpontját kell megadni. A KKV hitelre vonatkozó szerződésben előírt törlesztés napját követő nap, ha az összeg nem folyik be az adatszolgáltató által megadott bankszámlára. Az adatszolgáltatást a késedelem beálltát követő 5. munkanapon kell teljesíteni. cm) Az átstrukturálás tervezett, naptári nap szerinti időpontját kell megadni. Átstrukturálás alatt a KKV hitelre vonatkozó szerződés olyan módosítása értendő, amely a KKV hitelre vonatkozóan a visszafizetések átmeneti időre történő elhalasztását, részletfizetést, a kamatok mértékének megváltoztatását, a kamat- és díjfizetési időpontok módosítását, a kamatok tőkésítését, a futamidő meghosszabbítását vagy a törlesztések átütemezését eredményezi. Az előtörlesztés nem minősül átstrukturálásnak. cn) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben szereplő gyakoriság. A kódlista szerint kell kitölteni. co) A hitellel kapcsolatos megjegyzésként egy legfeljebb 128 karakter hosszúságú szöveg írható be. Itt kell jelenteni, ha a KKV megszűnik, továbbá ha a KKV hitelre vonatkozó szerződés bármely okból megszűnik vagy megszüntetésre kerül. Az adatszolgáltatást a KKV megszűnését, vagy a KKV hitelre vonatkozó szerződés megszűnését vagy megszüntetését eredményező tényről vagy jognyilatkozatról való tudomásszerzés napján 12 óráig, illetve, amennyiben az adatszolgáltató az adott munkanapon 12 óra után szerez tudomást az adott tényről, jognyilatkozatról, abban az esetben a tudomásszerzést követő munkanapon 12 óráig kell teljesítenie az adatszolgáltatónak. da) A kiváltott KKV hitel célja csak beruházás, forgóeszköz-finanszírozás vagy EU támogatás lehet. A kódlista szerint kell kitölteni. db) A kódlista szerint kell kitölteni. dc) Ezt az oszlopot abban az esetben kell kitölteni, ha a kiváltott hitelt folyósító hitelintézet nem azonos a KKV hitelt folyósító hitelintézettel. dd) A részben kiváltott hitel kiváltás időpontjában fennálló teljes állományát kell jelenteni. Ezt az oszlopot abban az esetben kell kitölteni, ha ez az összeg nagyobb, mint a ch) oszlopban megadott hitelösszeg. de) A kiváltott hitel folyósítási időpontja. Részletekben történő folyósítás esetén az első folyósítás időpontját kell megadni. Amennyiben a folyósítás időpontja nem ismert, a kiváltott hitelre vonatkozó szerződés aláírásának napját kell megadni. A felek általi eltérő időpontban történő aláírás esetén a cb) oszlop kitöltésére vonatkozó előírás az irányadó. df) Ezt az oszlopot abban az esetben kell kitölteni, ha a KKV hitel az NHP I. pilléréhez kapcsolódik és a célja hitelkiváltás, valamint abban az esetben, ha a KKV hitel az NHP II. pilléréhez kapcsolódik. A kiváltott KKV hitelre vonatkozó szerződésnek a kiváltott hitelt folyósító hitelintézetnél alkalmazott egyedi szerződésazonosítóját kell ebben az oszlopban megadni. dg) A deviza ISO-kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az NHP I. pilléréhez kapcsolódó KKV hitel esetén a kiváltott hitel devizaneme forint (HUF). dh) Az NHP I. pilléréhez kapcsolódó KKV hitel és részkiváltás esetén forintban, az NHP II. pilléréhez kapcsolódó KKV hitel esetében eredeti devizában kell megadni az adatot. di) A kiváltott hitel esetében a legrégebben fennálló késedelem beálltának naptári nap szerinti időpontját kell megadni. A kiváltott hitel késedelme nem haladhatja meg az új hitel folyósításakor a 90 napot. Ha a kiváltott hitel nem esett késedelembe, akkor az oszlopot üresen kell hagyni. dj) A kiváltott hitel lejáratának napját kell megadni. dk) A kiváltott hitel kamatozása lehet fix vagy referenciahozamhoz (pl. 3 hónapos BUBOR) kötött. Fix kamatozás esetén az adatszolgáltató által felszámított díjak és költségek hitelösszegre számított éves díját (teljes hitelköltséget) kell megadni, százalékban kifejezve. Referenciahozamhoz kötött

15 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1319 kamatozás esetén a referenciahozamot kell megnevezni (pl. 3M BUBOR) és az összes díj és költség figyelembevételével számított teljes éves felárat kell megadni, bázispontban megjelölve (Formátuma: referenciahozam megnevezése + YYY, ahol YYY a felár bázispontban megadott értéke). dl) Ebben a mezőben a tőketörlesztés évenkénti gyakoriságát kell megadni. A kódlista szerint kell kitölteni. dm) A kiváltott hitel legutóbbi átstrukturálása időpontját kell megadni.

16 1320 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám 3. melléklet a 8/2013. (V. 27.) MNB rendelethez 1. Az R. 3. melléklet 4. pontja a következő alponttal egészül ki: Kódlista az AL8 azonosító kódú adatszolgáltatáshoz 2. Az R. 3. melléklet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 9. Módszertani segédlet az egyes adatszolgáltatásokhoz [Monetáris (F és K jelű), fizetési mérleg (R jelű), értékpapír (E jelű), pénzforgalmi (P jelű) statisztikai adatszolgáltatások, Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról (azonosító kód: D01), Az NHP I. és II. pillérének keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai (azonosító kód: AL8), Nemzetközi tartalékok és devizalikviditás (azonosító kód: L01)]; Példatárak

17 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1321 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 9/2013. (V. 28.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CCVIII. törvény 65. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következőket rendelem el: 1. A jegybanki alapkamat mértéke 4,50%. 2. (1) Ez a rendelet május 29-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 5/2013. (IV. 23.) MNB rendelet. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke A nemzetgazdasági miniszter 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelete a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 109. (5) bekezdésében, valamint a 4. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 260. (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. b) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. E rendelet hatálya a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 48. Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása alcím (a továbbiakban: előirányzat) felhasználására terjed ki. 2. A rendelet hatálya kiterjed a) a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó pénztárgép üzemeltetőre, b) a pénztárgép értékesítőjére (a továbbiakban: eladó), c) az állami adóhatóságra, az ezen rendeletben meghatározott költségvetési támogatás igénylésével kapcsolatos eljárás, valamint a költségvetési támogatásra vonatkozó jogosultság megállapítása során. 3. E rendelet alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), valamint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély

18 1322 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 875/2007/EK bizottsági rendelet) szerinti támogatás. 2. A támogatás mértéke, igénybevételének feltételei 4. (1) Az előirányzat terhére vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: támogatás) a Rendeletnek megfelelő, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgép évi beszerzéséhez nyújtható. A támogatást a) a Rendelet 1. (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra kötelezett adóalany a saját tulajdonában álló és általa üzemeltetett, március 20-át megelőzően engedélyezett pénztárgép cseréje esetén, b) a Rendelet 76/A. szerinti felmentéssel rendelkező adóalany, c) a Rendelet 1. (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra nem kötelezett, pénztárgépet saját döntése alapján üzemeltető adóalany a saját tulajdonában álló, és általa üzemeltetett, március 20-át megelőzően engedélyezett pénztárgép cseréje esetén, [az a) c) pont szerinti adóalany a továbbiakban együtt: üzemeltető] igényelheti. (2) Az üzemeltető legfeljebb összesen öt darab pénztárgép cseréjéhez, beszerzéséhez igényelhet támogatást. (3) A támogatás mértéke pénztárgépenként 50 ezer forint. (4) A támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha a) a adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, vagy tevékenységét január 1-jét követően kezdte meg, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában ba) rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt, bb) nem áll végelszámolási-, felszámolási-, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, bc) nem rendelkezik az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 1 millió forintot meghaladó adó- és vámtartozással, kivéve ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és bd) nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással. 5. A támogatáshoz kapcsolódóan előleg nem folyósítható. 6. (1) A támogatás az állami adóhatóságtól a Rendelet 45/A. (1) bekezdése szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon igényelhető (a továbbiakban: kérelem). A kérelmet az elektronikus bevallás benyújtására kötelezettek elektronikusan kötelesek benyújtani. (2) A kérelemben fel kell tüntetni a) a támogatásra jogosult üzemeltető azonosító adatait (nevét/elnevezését, székhelyét, adószámát, valamint, amennyiben a kérelmező a támogatást a 875/2007/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó tevékenységéhez igényli, úgy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény szerinti ügyfél-azonosítót), b) a pénztárgép üzemeltetési helyét, c) a 4. (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben a lecserélendő pénztárgép 9 jegyű azonosító számát (AP szám), d) a 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felmentést engedélyező határozat számát. (3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot az eladó az állami adóhatóság internetes oldalán elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül leellenőrizze. (4) Az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, ha a támogatást a 875/2007/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó tevékenységéhez igényli. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról is, hogy a 875/2007 EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabad de minimis keret ellenőrzéséhez szükséges adatok beszerzése érdekében, valamint az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdése szerinti nyilvántartási

19 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1323 rendszer működtetése céljából hozzájárul adatainak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére történő átadásához. 7. (1) A támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyet az 1998/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 875/2007/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani, kivéve, ha a kérelmező a támogatást kizárólag olyan tevékenységhez használja, amely nem gazdasági tevékenység. (2) Az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi évben a részére megállapított valamennyi, az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatás támogatástartalmáról. (3) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás az üzemeltető által igénybe vett más csekély összegű (de minimis) támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a támogatási igény ezen küszöbértékek nagyságáig érvényesíthető. (4) A forintban meghatározott összegek euróra történő átszámításánál az e rendelet kihirdetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó. 8. A kérelem benyújtásának határideje december 15. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. 9. Az állami adóhatóság a 4. (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását az általa nyilvántartott adatok alapján ellenőrzi. 10. (1) Az állami adóhatóság a kérelmet 8 napon belül elutasítja, vagy a) a kérelem elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó elektronikus tárhelyére, b) a kérelem postai úton történő megküldése esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton, megküldi az üzemeltető részére pénztárgépenként a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot, amely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is. Az állami adóhatóság a támogatás igénylésére jogosító kód megküldésével egyidejűleg pénztárgépenként közli az adóalanyt megillető támogatás összegét is. (2) A 6. (5) bekezdés szerinti nyilatkozat hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után. A 6. (4) bekezdése szerint nyilatkozó üzemeltetők kérelmét az állami adóhatóság abban az esetben is elutasítja, ha az MVH állami adóhatóság részére adott tájékoztatása szerint a 875/2007/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott, halászati de minimis támogatásra rendelkezésre álló tagállami keret kimerült. (3) A kérelem elutasítása esetén legkésőbb az elutasításról szóló döntés megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóság kizárólag a Rendelet 45/A. szerinti üzembe helyezési kódot küldi meg az üzemeltető részére. (4) Amennyiben az üzemeltető az elutasító döntéssel szemben jogorvoslattal él, és a jogorvoslati eljárás eredményeként megállapítást nyer, hogy az üzemeltető a támogatás igénylésére jogosult, úgy a támogatás összegét az állami adóhatóság közvetlenül az üzemeltető részére folyósítja. A támogatás esedékessége ebben az esetben a határozat jogerőre emelkedésének a napja. 11. (1) Az üzemeltetőnek a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor kell átadnia az eladónak, legkésőbb december 31-ig. A támogatás igénylésére jogosító egyedi kód felhasználásának határideje jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (2) Az eladó a támogatás igénylésére jogosító egyedi kód érvényességét az állami adóhatóság internetes honlapján elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül ellenőrzi és az érvényes kóddal rendelkező üzemeltető részére a pénztárgépet az állami adóhatóság által a 10. (1) bekezdése szerint közölt támogatás összegével csökkentett vételáron értékesíti. 12. (1) A támogatás kiutalását az eladó a 11. (2) bekezdés szerint csökkentett vételáron értékesített és legkésőbb december 31-ig üzembe helyezett pénztárgépek után az állami adóhatósághoz legkésőbb január 31-ig, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmében igényelheti. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

20 1324 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eladó adatain (neve/elnevezése, székhelye, adószáma) túl fel kell tüntetni az eladónál érvényesített, a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot és az igényelt támogatás összegét. 13. A 12. (1) bekezdés szerinti kérelem július 1-jétől nyújtható be. 3. A támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése 14. (1) Az állami adóhatóság a támogatás igénybevételének jogszerűségét az üzemeltetőnél, valamint az eladónál az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóellenőrzés keretében utólag is vizsgálhatja. (2) Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy az üzemeltető a 4. -ban meghatározott feltételeknek nem felelt meg, és a részére kiadott igazolás alapján az eladó támogatás kiutalását kérte, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit az üzemeltető terhére állapítja meg. (3) Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy a támogatás kiutalását kérő eladó az adott igazoláshoz kapcsolódóan pénztárgép értékesítést ténylegesen nem végzett, vagy az általa értékesített pénztárgép nem felel meg a Rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit a támogatás kiutalását kérő eladó terhére állapítja meg. 4. A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet módosítása 15. A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a következő 75/A. -sal egészül ki: 75/A. (1) Az 1. (1) bekezdés alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany, akinél május 1-jétől június 30-ig terjedő időszakban új tevékenység kezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgép beszerzése szükséges, az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép beszerzéséig, de legfeljebb június 30-ig nyugta- és számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával is eleget tehet. Ez a szabály nem alkalmazható abban az esetben, ha az adóalany rendelkezik olyan, rendeltetésszerű használatra alkalmas és működőképes pénztárgéppel, amely e rendeletben foglaltak szerint június 30-ig vagy december 31-ig üzemeltethető. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép beszerzését követően első tételként a kézi nyugta- és számlaadással bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. 5. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet módosítása 16. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet 39. Kötött segélyhitelezés (25/47/00) alcímét követően a következő 39/A. alcímmel egészül ki: 39/A. Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása (25/48/00) 46/A. (1) Az előirányzat felhasználásának szabályait a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló miniszteri rendelet állapítja meg. (2) Az előirányzat kezelő szerve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

21 7. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY Záró rendelkezések 17. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 18. Ez a rendelet az 1998/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 875/2007/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter A nemzetgazdasági miniszter 10/2013. (V. 17.) NGM utasítása a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a használatra kiadott szolgálati lőfegyverek és tartozékaik, valamint a szolgálati lőszerek biztonságos tárolásának, őrzésének, kezelésének és nyilvántartásának szabályairól A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés c) pontja alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál alkalmazott, használatra kiadott szolgálati lőfegyverek és tartozékaik, valamint a szolgálati lőszerek biztonságos tárolásának, őrzésének, valamint egységes kezelésének és nyilvántartásának rendjét a következők szerint szabályozom: I. Az utasítás hatálya 1. Jelen utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. -ában felsorolt központi-, középfokú- és alsó fokú szervekre, és azok szolgálati lőfegyverrel és szolgálati lőszerrel egyénileg felszerelt személyi állományára (a továbbiakban: pénzügyőr). II. Általános rendelkezések 2. Ezen utasítás alkalmazásában: 2.1. szolgálati lőfegyver, lőszer: a szolgálati feladat végrehajtásához a fegyverzeti normában személyi alapfelszerelésként, személyhez és munkakörhöz rendelt felszerelésként meghatározott, jogszabály alapján rendszeresített vagy alkalmazásba vett lőfegyver, lőszer; 2.2. fegyverszoba: 24 órás, fegyveres élőerős védelemmel rendelkező objektumban, a szolgálati lőfegyverek és a hozzájuk kiadott tartozékok, valamint a szolgálati lőszerek tárolására kialakított, jelen utasításban foglalt rendelkezések szerint felszerelt helyiség; 2.3. töltő-ürítő hely: a NAV adott szervének objektumán belül kialakított olyan hely vagy helyiség, amelynek berendezési tárgyai biztosítják a szolgálati lőfegyverek töltésének és ürítésének biztonságos végrehajtását; 2.4. karbantartó helyiség: a szolgálati lőfegyverek, lőszerek karbantartására kijelölt, karbantartó asztallal berendezett, a fegyverek szétszerelését bemutató oktató táblákat, a karbantartáshoz szükséges eszközöket tartalmazó, karbantartó anyagokkal és azok tárolására alkalmas szekrénnyel, polccal, tárolóedénnyel ellátott közös használatú helyiség; 2.5. ügyeleti szolgálat: a NAV szerveinél a NAV munkájának folyamatosságát biztosító, a jelentési, tájékoztatási kötelezettség rendjét teljesítő, a rendkívüli eseményekkel összefüggésben az elsődleges intézkedéseket foganatosító, 24 órás váltószolgálatban működő, rendszeresített pénzügyőr létszámmal rendelkező egység; 2.6. ügyeleti helyiség: az ügyeleti szolgálat elhelyezésére szolgáló helyiség; 2.7. csoportos tárolás: az utasítás hatálya alá tartozó szerveknél a rendszeresített használatra kiadott fegyverzet, valamint a hozzá tartozó lőszerek egységes tárolása;

22 1326 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 7. szám 2.8. fizikailag történő elkülönítés: a lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer két különböző, falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített, biztonsági zárral felszerelt vaslemez dobozban, vagy a lőszer tárolására alkalmas, külön rekeszes fegyverkazettában történő tárolása, amely esetben a külön rekesz is biztonsági zárral ellátott. 3. Szolgálati lőfegyverrel a szolgálati eskü letételét és a véglegesítést követően az a pénzügyőr szerelhető fel, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett, és munkaköre vagy eseti jellegű szolgálati feladata indokolja a fegyverrel történő szolgálatellátást. 4. Szolgálati lőfegyvert személyi alapfelszerelésként, munkakörhöz kötötten lehet kiadni. III. A használatra kiadott szolgálati lőfegyverek, lőszerek tárolása 5. A szolgálati lőfegyverek és a hozzájuk kiadott tartozékok, valamint a szolgálati lőszerek olyan, fegyverszobával rendelkező NAV objektumban tárolhatóak csoportosan, ahol napi 24 órában az őrzés feltételei élőerős, fegyveres védelemmel biztosítottak. 6. Ahol a követelményeknek megfelelő fegyverszoba kialakítására nem került sor, a személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyverek, lőszerek szolgálati időben és azon kívül is tárolhatóak: a) ügyeleti helyiségben, csoportosan aa) biztonsági zárral kialakított páncél- vagy megfelelő erősségű vaslemez szekrényben, illetve rögzített vaslemezkazettában; ab) gépkarabélyok, géppisztolyok esetén az ügyeleti helyiségben elhelyezett lezárható és további mechanikai szerkezet (pl. sátorvason átfűzött és külön zárószerkezettel rögzített lánc, vasrúd) használatára alkalmas fegyvertámlán; b) ügyeleti helyiségen kívüli szolgálati helyen (helyiségben) egyénileg vagy csoportosan ba) biztonsági zárral ellátott páncél- vagy megfelelő erősségű vaslemez szekrényben, bb) biztonsági zárral felszerelt, megfelelő erősségű, faszekrényben, vagy bc) rögzített, biztonságosan zárható vaslemez ládában. 7. Azokban a szolgálati helyiségekben, ahol ügyfelek is megjelenhetnek, a 6 pont b) alpontja szerinti tárolás nem végezhető. 8. Az egyéni tárolás módjára engedély alapján jogosultak körét az adott NAV szerv vezetője határozza meg. 9. Lövészetek alkalmával a lövészetet elrendelő vezető a jelen utasításban foglaltaknak megfelelő módon, a szolgálati lőfegyverek, lőszerek tárolására fegyversátrat vagy más, biztonságos tároló helyet köteles kijelölni, továbbá köteles annak őrzését biztosítani. 10. Jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezésének hiányában szolgálati lőfegyver, lőszer még ideiglenesen sem tárolható: a) szolgálati járműben őrizet nélkül, ide nem értve az őrzött telephelyen álló, lezárt gépjárműbe beépített lőfegyvereket, továbbá b) olyan objektumban, ahol a 24 órás, fegyveres élőerős védelem nem biztosított. 11. Jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezésének hiányában azoknál a szerveknél, ahol a szolgálati lőfegyverek és lőszerek tárolása az 5. pontban foglaltaknak megfelelően nem lehetséges, az adott NAV szerv vezetőjének engedélye (a továbbiakban: engedély) alapján szolgálati lőfegyver és lőszer szolgálaton kívül, otthon is tárolható. 12. Az engedély csak akkor adható ki, ha a szolgálati lőfegyver és lőszer tárolására állandóan lakott lakásban: a) biztonsági zárral ellátott, megfelelő erősségű szekrényben, vagy