Nagybaracska Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybaracska Község Önkormányzata Nagybaracska, június 27.

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagybaracska Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nagybaracska község Bács-Kiskun megyében a Dunától keletre, Baja városától 18 kilométerre, az 51-es főút mellett fekszik. Nagybaracska csodálatos természeti környezetben helyezkedik el, természetes és mesterséges élővizek veszik körül. Természeti értékei közül egyik legkeresettebb a 400 méter mélyről feltörő 36 0 C-os gyógyvíz, mely nátrium, hidrogén karbonát, klorid, fluorid tartalma miatt a mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. A 17 hektáros Ó-Dunai Füzesi holtág a horgászok paradicsoma. "A helység neve először személynévben bukkan elénk ban ugyanis a hájszentlőrinci káptalan tagjai határjárást tartottak egy Pauli nevű birtokon Az egyik szomszéd neve Kese de Barracha, azaz Baracskai, vagy Baracskáról származó Kese." A falu legkorábbi latin nyelvű oklevelének keltezése nem ismert, de minden bizonnyal 1322-ben íródhatott. (Hajdók Imre Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig.) A település 5 monográfiáját jegyző Hajdók Imre, nyugalmazott iskolaigazgató azonban biztos abban, hogy a település már régebben is létezett. Jelenlegi nevét 1904-ben kapta. A település lakosságszáma változékony volt, többször csaknem teljesen elnéptelenedett. A török hódoltság időszakában (1578) 13 házat írtak össze valamennyi név szerb eredetű ez Hajdók Imre becslése szerint lelket is jelenthetett ban 1708 lakost, 1895-ben már 3407 lakost tartottak nyilván. (Hajdók Imre: Falu és iskolája, 110. oldal.). 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Értékeink, küldetésünk Településünk csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik, amelynek alapja a település nyugati és déli határát alkotó Ferenc-csatorna. A település alatt gyógyvíz-mező húzódik, a 400 méteres mélységből feltörő 36 o C-os víz a Nagybaracskai Termálfürdőt szolgálja ki, palackozásához a szükséges előkészületek megtörténtek. A Füzesi területen őslápos húzódik, számtalan növénykülönlegességgel. Ugyancsak itt került kialakításra üdülő övezet, az itt pihenő családoknak horgászati lehetőséget biztosít a Füzesi vízterület. Minden évben augusztus második szombatján kerül megrendezésre az immár országos hírnevű "Sobri Kupa" halfőző verseny, amelyen a versenyző mellett családtagok, barátok is vendégeskednek. A kulináris élvezetek mellett egész napos kulturális program színesíti rendezvényünket. Nagybaracska község és a szomszédos település Csátalja község sportkörének évekkel ezelőtti egyesítésének eredménye, hogy az összesen alig 4000 lakost számláló község a korábbi megyei másodosztályú futballcsapatból az évek során a nemzeti bajnokság harmadik vonalában szereplő csapatot épített fel. Melynek eredménye azon túl, hogy Nagybaracskát az ország több területén is megismerték a sport által, helyben is értünk el eredményeket. Az NB III.-as klubnak köszönhetően a két falu sportegyesülete több mint 100 igazolt labdarúgóval rendelkezik az óvodás korúaktól általános iskolásokon keresztül az ifjúsági és felnőtt játékosokig. A térségből több tucat gyermek jár ebbe a futballközösségbe. Nagybaracska község célja, hogy kiugrási lehetőséget biztosítson azoknak a hátrányos vagy hátrányosabb helyzetű gyerekeknek, akik tehetségük révén a sportban tudnak, tudnának eredményeket elérni. Nagybaracska csodálatos természeti környezetben helyezkedik el, természetes és mesterséges élővizekkel van körülvéve. Ezen adottságokból kiindulva üdülőterület kialakítása kezdődött a Füzes sziget 25 ha -os területén 1992-ben. Az üdülő terület további fejlesztése egy as projekten belül további tervek megvalósítására kerülhet sor. A terület természeti értékeit kihasználva az üdülő terület fejlesztése tervben van a természeti értékek bemutatása és megőrzése mellett nagyobb, akár országhatáron átnyúló projekt keretében. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nagybaracska település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A 4

5 köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. 5

6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A mélyszegénységben élőket és romákat érintő helyi szabályozások: Nagybaracska Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (II.28.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátásokról. A rendelet hatálya kiterjed Nagybaracska község közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre. Az ellátások formái: szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosultak számára nyújtható pénzbeli szociális ellátások: átmeneti segély, temetési segély, kommunális szilárd hulladékszállítás közszolgáltatási díjának kompenzálása 6

7 Az ellátások formái: szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosultak számára nyújtható természetbeni szociális ellátások: köztemetés közgyógyellátás szociális faszedés Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás Gyermekeket érintő helyi rendelkezések: Nagybaracska községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV.19.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. A rendelet célja a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez meghatározza a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekjóléti alapellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének feltételeit és módját. Helyi gyermekvédelmi ellátások formái A gyermekek védelmét az önkormányzat a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: Pénzbeli és természetbeni ellátások: o rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: o gyermekjóléti szolgáltatás o gyermekek napközbeni ellátása Az időseket érintő helyi rendelkezések: Nagybaracska Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2006. (VII.25.) Kt. rendelete a szociálisan rászorulók részére biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról. Nagybaracska Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális rászorulóknak étkeztetést biztosít. 7

8 Szociálisan rászoruló az a személy, aki: 60. életévét betöltötte, vagy egészségi állapota, vagy fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága, miatt állapota akadályozza a napi egyszeri meleg étel előállításában 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nagybaracska községben a Helyi Esélyegyenlőségi Program egyelőre nem kapcsolódik a települési önkormányzat más dokumentumaival, koncepcióival. Az elkövetkező évek, illetve a felülvizsgálatok során kell lehetőséget biztosítani arra, hogy az esélyegyenlőségi program, mely pontjain vonható be a település egyéb programjait megfogalmazó dokumentumokba. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nagybaracska község helyi esélyegyenlőségi programja a jelenlegi fázisában még nem kapcsolódik térségi, társulási programokkal. A későbbiek során, illetve az esedékességi felülvizsgálatok esetén célként meghatározható lenne egy olyan vizsgálat elkészítése, amely nagyobb betekintést enged Nagybaracska térségének kapcsolati rendszerével. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Nagybaracska község önkormányzatának az esélyegyenlőség szempontjából e program elkészítéséig kimondottan kevés adat állt a rendelkezésére esélyegyenlőségi szempontból. Az adatok legnagyobb részét a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásaiból sikerült lekérdezni, de így is voltak adathiányok bizonyos témakörökben és bizonyos évek esetén is. A 2013-as helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének kezdetéig nem volt helyi adatgyűjtésre alapozott adatmennyiség egyik fő téma csoportban sem. Így az elkövetkező évek során feladatként kell kitűzni a rendelkezésre álló adatok bővítését, pontosítását, annak érdekében, hogy a két év múlva esedékes Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatakor ezekkel a problémákkal már ne kelljen küszködni és egy jól átlátható, jól kielemezett program álljon, állhasson Nagybaracska község rendelkezésére. 8

9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de hétköznapi életben is előfordul. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. Nagybaracska jövedelmi helyzetét nézve elmondható, hogy az egyéni vállalkozások száma 2008-tól nőtt, annak ellenére, hogy a gazdasági válság legsúlyosabb éveiben csökkenés mutatkozott ben 20 %-kal több regisztrált vállalkozás van a községben, mint 2008-ban. Ennek megfelelően az elmúlt 5 évben kivetett és befizetett iparűzési adó összege is emelkedő tendenciát mutat. Mindezen mutatók ellenére a mélyszegénységben élők helyzete a településen nem kimondottan változott az elmúlt 5 év során. A gazdasági válság éveiben megugrott a számuk több mint 10 %-kal, de 2012-re körülbelül azonos adatok mutatkoznak a 2008-as évhez. A mélyszegénységben élők vagyoni helyzete kilátástalanságot tükröz, a legtöbbjük a községben minimális havi összegből, esetleg alkalmi munkából próbál egyik napról a másikra élni. A keresetek nagy százalékát a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres szociális segély teszi ki. Nagybaracska Község Önkormányzata által kínált közfoglalkoztatás a mélyszegénységben élők számára hatalmas lehetőség és szinte verseny alakul ki egy-egy álláslehetőségért, hiszen az érintettek is felismerték, hogy a közfoglalkoztatás által akár kétszer-háromszor annyi pénzhez tudnak jutni, mint a segélyek által. A közfoglalkoztatási program teljes kihasználtsága mellett is vannak olyanok nagy számban, akik sajnos nem tudnak munkához jutni. A mélyszegénységben élők és a romák esetében a vagyoni helyzetűkről elmondható, hogy szinte egyik napról a másikra élnek alig párezer forintból főleg segélyekből és alkalmi munkákból. Az önkormányzat minden évben biztosít számukra szociális faszedési lehetőséget, hogy legalább a téli hónapokban megoldhatók legyenek az efféle gondok. Legtöbbjük kis családi házakban él, elmondható, hogy általában több generáció együtt. A házak a legtöbb esetben minimális komforttal jellemezhetők a kályhákkal való tüzelésre berendezkedve. A településünkön nincs adósságkezelési-szolgáltatás, viszont a lakásfenntartási támogatás rengeteg családot érint a településen. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A település fő profilja az agrárgazdálkodás. Fő ágazat a növénytermesztés, emellett még az évek során egyre inkább visszafejlődő állattenyésztés is fellelhető a településen. Bár 2010 óta a település északi határában lévő magángazdaságban a szarvasmarha tenyésztés indult, ahol egyre 9

10 több állattal foglalkoznak, néhány fő számára munkát is biztosítva. A növénytermesztés területén főbb kultúrának még mindig a napraforgó és a kalászosok számítanak, az azonban elmondható, hogy az Európai Unió által meghatározott irányelvek befolyásolják az aktuális évek növényeit, így az utóbbi években a szója termesztése megnőtt, illetve több helyen szőlő ültetvényeket is telepítettek a település határában. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A fenti táblázat az álláskeresők arányát mutatja Nagybaracska község esetén 2008-tól kezdődően megbontva a nők és férfiak adatai szerint. A diagramról egyértelműen leolvasható, hogy a ban nyilvántartott álláskeresők aránya 9 % körül volt. Ami még leolvasható, hogy ebben az évben az álláskereső nők száma volt magasabb ben és 2010-ben a nyilvántartott álláskeresők száma több mint 3 %-kal emelkedett ben kiugró adat, hogy lényegesen több férfi álláskereső volt, mint nő re a nyilvántartott álláskeresők száma visszaállt a 4 évvel korábbi adatok közelébe es évre sajnos a KSH rendszeréből nem voltak elérhető ezek az adatok. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Nagybaracska község munkanélküliek iskolai végzettségének nyilvántartását mutatja a fenti táblázat. A 2012-es adatok itt sem álltak rendelkezésre a KSH rendszerében. Ami a 2008-tól elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül 10 fő alatt van azoknak a száma, akiknek az iskolai végzetsége 8 általánosnál kevesebb. Az ezen alacsony végzettségűek száma azonban az 10

11 évek során emelkedett, ez annak tudható be, hogy azon személyek, akik ilyen alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek regisztráltatták magukat a térségi munkaügyi központnál az esetleges munkalehetőségek érdekében. Ami a diagramról leolvasható, hogy 2009-ben a válság évében megugrott azok száma a nyilvántartott álláskeresők között, akik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Nagybaracska község nyilvántartott álláskeresőiről elmondható, hogy a viszonylag magasabb iskolai végzettség jellemzi. Elmondható, hogy az országos átlaghoz képest is jó mutatókkal rendelkezik a község, így ezen a téren nincs szükség nagyobb horderejű beavatkozásra. A felnőttoktatásban résztvevők számáról sajnos nem rendelkezünk adatokkal, de 2008 és 2009-ben volt a községben felnőtt oktatás, ahol az érettségi megszerzésére volt lehetőség. c) közfoglalkoztatás Községünkben a közfoglalkoztatási programban szinte egyedüliként Nagybaracska Községi Önkormányzat vesz részt. Folyamatos szinte egész éves csoportos közfoglalkoztatást végez. Közfoglalkoztatásban 2010-ben és 2011-nem % volt a nyilvántartott álláskeresők közül a foglalkoztatás. Egész évben a legnagyobb kapacitással történik a foglalkoztatás az Önkormányzat részéről ban a téli közfoglalkoztatással indult a program és azóta is a három hónapos időszakokra folyamatosan a kapható létszám 100 %-ával történik a foglalkoztatás. Sajnos ez a közfoglalkoztatási program sem elég arra, hogy minden nyilvántartott álláskereső foglalkoztatva legyen az év nagy részében. Elmondható, hogy községünkben a közfoglalkoztatási munkákért szinte verseny alakul ki a regisztráltak között. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Településünk fő profilja az agrárgazdaság. A regisztrált vállalkozások nagy száma erre a gazdasági ágra szakosodott és nagyrészt családi vállalkozásokként működik. A községben ezen regisztrált vállalkozások száma folyamatos növekedést mutat 2008-tól nézve, ezzel összhangban a kivetett és befizetett iparűzési adó összege is folyamatos növekedéssel írható le. Az agrárgazdaságok munkahelyteremtő potenciálja csak időszakosnak tekinthető, hiszen a kultúrnövények termesztése gépesítette technológiával megoldható, így minimálisra csökken az emberi munka szükségessége. 11

12 A településen lévő kiskereskedelmi üzletek száma 2008-tól nagyjából állandó számmal működnek. A vendéglátóhelyek száma is állandónak mondható az elmúlt 5 évben. Az állami szektorban dolgozók száma azonban 2008tól nézve közel 20 %-kal csökkent. Ez betudható a válságnak és az önkormányzati szféra létszám csökkentésének is. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településünk fiataljainak foglalkoztatását községünk támogatja, de lehetőségei minimálisak. Nagybaracskán élő fiataloknak nagyobb hozzáférési lehetőségük van, ha a vonzáskörzetben található Baja város Munkaügyi Kirendeltsége áltan kiírt képzéseken és programokon vesznek részt. Természetesen, ha a községünkben adódik lehetőség programok és képzések elvégzése után együttműködésre lehetőséget biztosítunk. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaciszolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek a járásközpontban találhatók, kimondottan a településünkön nem működik ehhez hasonló szolgáltatás. A helyi foglalkoztatási program a járási munkaügyi központtal szoros együttműködéssel történik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Településünkön a közfoglalkoztatási programban általában azokat a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőket alkalmazzuk a programok során, akik vagy rendszeres szociális segélyen vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. A helyi adatgyűjtésből kiderül, hogy az elmúlt években a közfoglalkoztatottak kb. 15 %-a tartozott a roma kisebbséghez. A településen közfoglalkoztatásban segédmunkás munkakörben tudja az önkormányzat alkalmazni, így a közterek rendben tartásával foglalkoznak, de az idei évben nagy számban vettek részt a futballpályán az öltöző felújításban is. Ezáltal ők is hasznosnak érezhették magukat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nagybaracska községben eddig nem tapasztaltunk hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás területén. Lehetőségeinkhez mérten Nagybaracska község és vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a továbbiakban is így maradjon. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és 12

13 hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Nagybaracska községben az összes lakásállomány állandó számot mutat az elmúlt 5 évben. A lakásállomány csaknem teljes része a központi belterületen található, a külterületi lakások száma 20 lakásra tehető. A központi belterület legnagyobb részét lefedő lakóterület, telkes kétszintes padlásszobás és egyszintes családi házas jellegű. a) bérlakás-állomány Nagybaracska község az elmúlt 5 évben, illetve a korábbi években sem rendelkezett bérlakásállománnyal. b) szociális lakhatás Nagybaracska község az elmúlt 5 évben, illetve a korábbi években sem rendelkezett szociális lakásállománnyal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nagybaracska községben nem volt az elmúlt 5 évben lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan. e) lakhatást segítő támogatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 38. kimondja: A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagja által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérlet díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeinek lakásfenntartási támogatást nyújt. Nagybaracska községben csak és kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában kérhető villanyáram, gáz, víz vagy tüzelőanyag támogatásként. Nagybaracska község helyi rendeletben előírja, hogy a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása. Ezt a feltételt a lakásfenntartási támogatási kérelem jóváhagyása előtt Nagybaracska Község Önkormányzatának szociális bizottsága ellenőrzi. 13

14 A fenti diagramról leolvasható, hogy a 2008 óta tartó időszakban a lakásfenntartási támogatást igénylők és jogosultak száma 2010-ben érte el a legmagasabb számot. Ebben az évben több mint 10 %-ot elérte Nagybaracska összlakosságát nézve. Az utóbbi két évben csökkenő tendencia mutatkozik és a támogatottak létszáma 6 % körül van Nagybaracska összlakosságát tekintve. f) eladósodottság Komoly probléma az eladósodottság, ami különösen a hátrányos helyzetűeket érinti kiemeltebben. Nagy problémát jelent az adósságcsapda, illetve az olyan kölcsönök, amelyek nem jelentenek megoldást a vizsgált csoport helyzetére, sőt egyre mélyebbre taszíthatja őket. Nagybaracska községben nincs olyan adat, amely egyértelmű választ adna, arra, hogy hányan vannak olyanok, akik az eladósodottság veszíttették vagy veszíthetik el otthonukat, de azt fontos megjegyezni, hogy ilyen nem történik tömegesen, egy-egy esetet leszámítva. A közszolgáltatások terén már előfordul eladósodottság, ezt a helyzetet Nagybaracska Község Önkormányzata a lakásfenntartási támogatáson keresztül próbálja kezelni és kézben tartani. Ez a mód azért is jelenthet megoldást az eladósodottság ellen, mert a megállapított támogatás átutalása nem a segélyezett részére, hanem közvetlenül a szolgáltatóhoz kerül. Így talán csökkenthető a tartozás mértéke. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A fenti diagram Nagybaracska lakásállományát mutatja az összes és az elégtelen körülményű lakások tekintetében. A lakásállomány teljes része a központi belterületen található. Külterületen 20 ház helyezkedik el. A központi belterületen a lakások komfortosak, alig 1%-ra tehető azoknak a lakásoknak a szám, ahol elégtelenek a lakhatási feltételek és ez a szám is csökkenő tendenciát mutat az elmúlt 5 évet nézve. A közműszolgáltatások közül vezetékes ivóvízzel a lakások 80 %-a rendelkezik. Az árammal ellátott lakások száma a belterületen és külterületen lévőket nézve a 95 %-ot is eléri. Vezetékes gázzal ellátott lakások száma 75 %-ra tehető az összlakás-állományhoz képest. A csatornahálózat 14

15 kiépítése folyamatban van Nagybaracska község területén. A Viziközmű Társulat három települést foglal magába, ezeken a településeken még ebben az évben megkezdődhetnek az építési munkálatok. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Nagybaracska községben nem találhatók sem elkülönült telepek, sem szegregátumok. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nagybaracska községben nem találhatók telepeken vagy szegregátumokon élők. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nagybaracska községben nincs szegregációval veszélyeztetett terület és a lakosság területi átrendeződése sincs folyamatban. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) fogorvosi alapellátásról c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról e) az iskola-egészségügyi ellátásáról. A települési önkormányzat a környezet- település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról b) biztosítja a rovarok, rágcsálók irtását c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedés meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségre, családi munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. 15

16 A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondoskodást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Nagybaracska község egészségügyi alapszolgáltatását a Nagybaracska területén rendelő házi orvosi szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat és a védőnői szolgálat látja el. A házi orvos által ellátott személyek száma 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, ami betudható a lakosságszám csökkenésének, illetve a házi orvosi szolgáltatás szabadon választásának. A házi gyermekorvos által ellátott gyermekek száma is csökkenő tendenciát mutat. Ami még az esélyegyenlőségi program segédtáblázatának elkészítése során kiderült, hogy csökkenő esetszám is mutatkozik a gyermekorvosi praxisban. Ez annak tudható be, hogy a szülők jobban betartják az orvosi utasításokat és a felírt gyógyszerek is jobban kifejtik gyógyító hatásukat a korábbi évekhez képest. A védőnői szolgálat által ellátott gyermekek száma 2008-tól nézve 12 %-kal csökkent. Ez nem meglepő adat, ha figyelembe vesszük a 0-14 éves korú állandó lakosok számának csökkenését, ahol 2008-tól nézve 2011-ig a KSH adatai szerint közel 100 fővel csökkent a számuk. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés községünkben nem megoldott, hiszen ilyen vizsgálatok elvégzéséhez kis településnek számítunk. A járás központban, Baján már elvégezhetők ezek a vizsgálatok. A romák és mélyszegénységben élők esetén a szűrőprogramokhoz és vizsgálatokhoz való nehéz hozzáférést, amelynek elsősorban gondolkodásbeli és anyagi okai vannak. A közeljövőben célként kell kitűzni olyan programok és vizsgálatok helyben történő elvégzését, amelyre szélesebb körben lehet aktivizálni a helyben élő rászoruló mélyszegénységben élőket és romákat. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátások szintén a járás központban, a bajai kórházban érhetők el. 16

17 d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés Nagybaracska községben a hagyományos menzás módszerrel történik. A napközi konyháján főznek az óvodásoknak, az általános iskolásoknak és azoknak az időseknek, rászorulóknak, akik a nappali ellátás keretein belül a napi egyszeri meleg ételhez jutnak. Nagybaracska község célja az elkövetkező évek során, hogy községünkben is bevezetésre kerüljön a reformétkeztetés, ezt azonban egyelőre nem áll módunkban bevezetni. Ennek két oka van, az egyik az, hogy Nagybaracska község költségvetését nagy százalékban emelné meg a szükséges intézkedés, amit segítség nélkül nem tudnánk megoldani. A másik és egyben fontosabb ok az, hogy abban az esetben, ha bevezetnénk a reformétkeztetési feltételeket, az olyan mértékű áremelést eredményezne a napi étkezési jegy árában, hogy pont azok nem tudnának ezek után a napi egyszeri meleg ételhez hozzájutni, akik jelen esetben a legrászorultabbak. Ezért ezt csak úgy lenne lehetséges bevezetni, ha nem eredményezne áremelést a rászorultak esetén. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Nagybaracska községben a sportprogramokhoz való hozzáférés kifejezetten széles skálán mozog, kimondottan akkor, ha a környékbeli viszonyokat nézzük. Nagybaracskán az általános iskolában a gyerekek a estnevelés óra keretein belül megismerkednek több sportággal is. A legnépszerűbb a fiúk körében természetesen a labdarúgás, ami amellett, hogy a legegyszerűbb sport több képességet is próbára tesz. A labdarúgás mellett kézilabdával, kosárlabdával is foglalkozhatnak a fiatalok, illetve atlétikában sportversenyeken is részt vehetnek a tehetségesebbek. A sportversenyeken Baja város és vonzáskörzetébe tartozó települések iskolái vesznek részt. Az általános iskolából kikerülve is lehetőség van a tovább sportolásra, hiszen Nagybaracska a 2012/13-as időszakban és azt megelőzően is két labdarúgócsapattal is rendelkezett. Az első csapat az elmúlt 5 év során a megyei II. osztályból feljutott a Nemzeti Bajnokság III. vonalába, ahol az ide év során is remek eredményeket ért el. Ennek a csapatnak a hatására és a magasabb szintű utánpótlás csapatnak köszönhetően nemcsak a nagybaracskai és csátaljai fiatalok lettek tagjai a nagybaracskai sportegyesületnek, hanem messzebbről, bajáról, Bátmonostorról, Dunafalváról, Dávodról, Bácsborsódról, Katymárról, Mélykútról, Dunafalváról is járnak fiatalok futballozni. A labdarúgáson kívül azok a felnőttek vagy fiatalok, akik csak mozogni, futni szeretnének, bármikor látogathatják a nagybaracskai sportpályát, ahol futópálya is a rendelkezésükre áll. Nagybaracskán az elmúlt években lehetőség nyílt a helyi fiatalok számára küzdősportokban való részvétel. A helyi művelődési házban tartott edzéseket egy bajai küzdősportokkal foglalkozó klub. A környékben Dávodon található megyei szintű kézilabda csapat, Baján kézilabdával, kosárlabdával, atlétikával és küzdősportokkal illetve úszással, vízilabdával is foglalkozhatnak a magukban tehetséget érzők. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Nagybaracska községben a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat a KOLPING Alapszolgáltatási Központ és Támogató Szolgálat Felsőbácskai Kisrégió központja látja el. Ezekbe a szociális szolgáltatásokba tartozik a nappali ellátás, a házi segítségnyújtás, illetve a napi egyszeri meleg étel biztosítása. Az ellenszolgáltatás mértékének megállapítása a rászorultság mértékétől függ. A nappali ellátásban részesülők száma az elmúlt évek során növekvő tendenciát mutat, egyre 17

18 többen kérik ezt a szolgáltatást a településen. A napi egyszeri meleg ételt igénylők száma pedig folyamatosan változik. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetésről vagy az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről a szolgáltatások nyújtásakor nem volt tudomása Nagybaracska község vezetőségének. A község célja, hogy ez a továbbiakban is így maradjon, és mindenki számára biztosítsa a számára megfelelő egészségügyi szolgáltatást a legjobb feltételek megteremtése mellett. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nagybaracska község vezetőségének, illetve az esélyegyenlőségi program elkészítése közben sem került a tudomásunkra pozitív diszkrimináció esete. A község célja, hogy ez a továbbiakban is így maradjon. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Nagybaracska község közösségi életének egyik legnagyobb színtere a minden év augusztusában megrendezésre kerülő Sobri kupa halászléfőző verseny. A halászléfőzőn évek óta 100 fő körül mutatkozik a versenyzőszám. A versenyzők mellett baráti társaságok, családok, egyesületek is részt vesznek. Az egész napos programok során mindenki megtalálhatja a magához illő programot. A halászléfőzőt kísérő programokon részt vesznek a helyi néptánccsoportok, ahol gyerekek és fiatalok is szerepelnek, az idősebb korosztályt a nagybaracskai dalárda képviseli. A vidékről és más községből meghívott vendégek között is megtalálhatók a gyermek, fiatal és idősebb tánccsoportok, egyesületek. A programokon részt vesznek a helyi roma nemzetiségi tánccsoportok és zenei együttesek is. A halászléfőző ünnepség keretein belül az elmúlt években voltak sportesemények is, labdarúgó mérkőzések, küzdősport bemutatók, ahol helyi és környékbeli gyermekek, fiatalok vettek részt. Nagybaracska község célja, hogy ezt a több mint 20 éves hagyományokkal rendelkező halászléfőző versenyt továbbra is ezen a magas színvonalon vigye tovább és még évekig a község egyik legnagyobb rendezvénye legyen, ahol megmozdul mindenki nullától 100 évig. További nagyobb volumenű rendezvény a minden év augusztus 20.-án megrendezésre kerülő falunap, ahol gyermekeknek, fiataloknak és idősebbeknek is megfelelő minőségű és színvonalú programokat kínálunk. A község életében még számos olyan program és rendezvény van, ahol összefogva egymást erősítve és támogatva készülnek a gyermekek, fiatalok és idősebbek arra, hogy a Nagybaracskán élőket kikapcsolják, szórakoztassák. A nagybaracskai gyermek és ifjúsági néptánccsoport évente több alkalommal ad műsort. A március 15.-ei megemlékezés szerves része Nagybaracskán már közel 20 éve a gyermektánctalálkozó, ahol a környékből érkező gyermekcsoportok mutathatják meg tehetségüket. A nagybaracskai dalárda szervezésében már harmadik alkalommal kerül megrendezésre a nyárköszöntő fesztivál, ahol felnőtt tánccsoportok, együttesek lépnek fel 18

19 egymás, saját és a közönség szórakoztatására. Szintén a nagybaracskai dalárda szervezésében történik a szüreti felvonulás minden évben, ahol a helyi gyerekek, fiatalok és idősebbek nagybaracskai népviseletben vonulnak fel a községben és több helyen is vendégül látják őket. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nagybaracska községben a közösségi együttélés kifejezetten elfogadó. Etnikai konfliktusok nem léptek fel a közösségi élet szervezése során. Nagybaracska község célja, hogy ez a továbbiakban is így maradjon. A nagybaracskai rendezvényeken vagy akár a hétköznapokat nézve nem említhető meg etnikai eredetű konfliktus és a célunk, hogy ez a továbbiakban is így maradjon. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Nagybaracska község helyi közösségi szolidaritása kifejezetten jónak mondható. A közösségi élet annak ellenére, hogy Nagybaracska viszonylag kis településnek tekinthető kifejezetten aktív. A lakosság közül szinte minden korosztály és minden réteg megmozdítható egy-egy rendezvény vagy esemény során. Az adományozás terén Nagybaracska községben és környékben is több olyan vállalkozó vagy kereskedés van, aki a helyi szervezésű rendezvényeket, eseményeket támogatja. Ilyen felajánlások főleg az óvodások és iskolások megsegítésére, a labdarúgás támogatására érkeznek. Sokan vannak olyanok, akik nem anyagiakban, hanem emberi erőforrással, szervezéssel, segítséggel, önkéntes munkával veszik ki a részüket a helyi közösségi életből. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól szóló törvény ai rögzítik a nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és helyi önkormányzati szervekkel. A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. 80. (1) 13 A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: 81. (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, 19

20 különös tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira. A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. Nagybaracska Község Önkormányzata együttműködési megállapodásban rögzíti a Nagybaracska Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeinek fejezeteit: A helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítása A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje o A költségvetési koncepció elkészítése o A költségvetés egyeztetésének és elfogadásának rendje o A költségvetési előirányzatok módosítása Költségvetési információ szolgáltatás rendje o Költségvetési információ o Költségvetési beszámoló A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje o A költségvetés végrehajtása o kötelezettségvállalás rendje o Szakmai teljesítés igazolása o Az utalványozás o Pénzügyi ellenjegyzés o Az érvényesítés o Összeférhetetlenségi szabályok o A helyi nemzetiségi önkormányzat számviteli bizonylatai o Bankszámlarend o A vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje Záró rendelkezések 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Növekvő mélyszegénység Növekvő mélyszegénység Tartós munkanélküliség Mélyszegény fiatalok helyzete Adathiány az eladósodottság területén Adathiány a romalakosság terén Szociális intézkedések Munkahelyteremtő beruházás Közfoglalkoztatás bővítése, munkahelyteremtés Kiemelés ösztöndíjakkal, oktatási lehetőséggel Kérdőívek, családok megkérdezése Kérdőívek, családok megkérdezése 20