Helyzetkép december január

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyzetkép 2011. december 2012. január"

Átírás

1 Helyzetkép december január Gazdasági növekedés Az Európai Unió országainak gazdasági növekedése a múlt év végére megtorpant a szuverén adósságválság leküzdésére tett még korántsem sikeres - erőfeszítések következtében. Az Európai Bizottság, az eurózóna országainak kormányai az államadósság mérséklésére, az államháztartási hiány radikális csökkentésére irányuló intézkedések mellett igyekeznek megőrizni a versenyképességet és fenntartani a növekedést is, de ez komoly nehézségekbe ütközik. Az Eurostat közölte az első becslést a negyedik negyedévi gazdasági teljesítményekről. Az Európai Unióban és az eurózónában a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben 0,3%-kal csökkent a harmadik negyedévhez képest. Ha a gazdaság teljesítményét a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítjuk, akkor az Európai Unió egészében 0,9%-kal, míg az eurózónában 0,7%-kal nőtt a GDP. Az előző negyedévben még viszonylag jelentős, 0,3%-os volt a növekedés a második negyedévhez képest a 27 tagállam átlagában és szerény, de pozitív előjelű, 0,1%-os az eurózónában. Az előző év azonos negyedévéhez képest a harmadik negyedévben még érzékelhetően, az Európai Unióban 1,4%-kal, az eurózónában csaknem ugyanilyen dinamikával, 1,3%-kal nőtt a bruttó hazai termék. Az Európai Unió éves gazdasági növekedése 1,6% volt. Azaz még nem lehet recesszióról beszélni, hiszen a megelőző negyedévben még bővült a gazdasági teljesítmény, de a kilátások legalábbis az eurózónában kedvezőtlenek. A világgazdaságban általánosan is jelen van ősz óta a rosszabbodó hangulat: a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint a múlt évben a világgazdaságban az összesített GDP 3,8%-kal nőtt az előző évi 5,2%-ot követően. A világ nagy gazdaságai közül érzékelhetően bővül az amerikai gazdaság; az Egyesült Államok bruttó hazai terméke a múlt év negyedik negyedévében 0,7%-kal haladta meg az előző negyedévi és 1,6%-kal az egy évvel korábbi

2 2 értéket. Japánban recesszió van a múlt évben bekövetkezett természeti katasztrófával is összefüggésben: a GDP 0,6%-kal csökkent negyedéves és 1%-kal éves bázison. Az Európai Unió a gazdasági növekedést tekintve ugyanakkor jelentősen eltérő helyzetű országokat foglal magába, de még az eurózóna sem homogén ebből a szempontból. Számunkra változatlanul fontos Németország növekedési potenciálja. A negyedik negyedévben a német GDP 0,2%-kal visszaesett az előző negyedévhez képest, ugyanakkor 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Másik fontos partnerünk, Ausztria gazdasági teljesítménye 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, de 1,5%- kal nőtt éves visszatekintésben. Növekedett a francia gazdaság is; a negyedik negyedévben a GDP 0,2%-kal meghaladta az előző negyedévi és 1,4%-kal az egy évvel korábbi teljesítményt jelző mutatót. A brit gazdaság 0,2%-kal visszaesett negyedéves összehasonlításban és 0,7%- kal bővült éves visszatekintésben. A pénzügyi nehézségekkel küzdő országokban nem bővült a gazdaság. Görögországban mély recesszió van: a negyedik negyedévben 7%-kal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest /a görög statisztikai szolgálat nem közöl negyedéves visszatekintésű adatokat/. Komoly recesszió van Portugáliában is, ahol a görög gazdasághoz hasonlóan - a múlt év minden negyedévében visszaesett a GDP; a negyedik negyedévben jelentős, 1,3%-os volt a csökkenés az előző negyedévhez és 2,7%-os a megelőző év azonos negyedévéhez képest. Olaszország is megfelel a recesszió azon kritériumának, hogy két negyedévben egymás után visszaesik a GDP. A negyedik negyedévben az olasz bruttó hazai termék a negyedéves összehasonlításnál jelentősnek számító mértékben, 0,7%-kal csökkent az előző évnegyedhez és 0,5%-kal az előző év azonos időszakához képest. A spanyol gazdaság is visszaesett az előző negyedévhez képest: 0,3%-kal csökkent ebben a viszonyításban a GDP, de éves összehasonlításban ugyanennyivel, 0,3%-kal növekedett. A recesszió jeleit mutatja a pénzügyi mutatókat tekintve ebbe a csoportba nem tartozó holland gazdaság is: a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben mindkét összehasonlítási szempont szerint 0,7%-kal visszaesett. A kelet-közép-európai tagországok a fentiekkel ellentétes képet mutatnak. Csehország és Szlovénia gazdasága a régebbi tagországokhoz hasonló képet mutatnak; igaz ezek a térség legfejlettebb gazdaságai. A többi országban ugyan néhány gazdaságban megfigyelhetők a lassulás jelei többnyire jól érzékelhető a fejlődés. Az éves adatokat tekintve még mindig kiemelkedő dinamikával fejlődnek a balti országok. A lett GDP 0,8%-kal bővült negyedéves és 5,3%-kal éves összehasonlításban. A litván gazdaság 1%-kal szűkült negyedéves, ugyanakkor 5,4%-kal bővült éves visszatekintésben. Észtországban a negyedik negyedévben 0,8%-kal csökkent a GDP az előző negyedévhez képest és 4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A lengyel gazdaság továbbra is jelentős dinamikával bővül: a negyedik negyedévben kiemelkedő mértékben, 1,1%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez és 4,3%-kal az előző év azonos időszakához képest. Szlovákiában is változatlanul gyorsan bővül a gazdaság; a negyedik negyedéves GDP jelentősen, 0,9%-kal meghaladta az előző negyedévi és 3,4%-kal az egy évvel korábbi teljesítményt. Romániában a múlt év utolsó negyedévében 0,2%-kal csökkent a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest, ugyanakkor 2,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Bulgáriában mindkét relációban bővült a

3 3 gazdaság: 0,3%-kal, illetve 1,6%-kal. Ugyanakkor a cseh gazdaságban negyedéves összehasonlításban 0,3%-os visszaesést regisztrált a statisztika, míg az előző év azonos negyedévéhez képest 0,5%-os volt a növekedés. Szlovéniában mindkét összehasonlításban csökkent a gazdasági teljesítmény: az előző negyedévhez képest 0,7%-kal, míg az előző év utolsó negyedévéhez képest 1,5%-kal. A KSH is közzétette a negyedik negyedévre vonatkozó előzetes, részben becsült adatokat. Ennek megfelelően a magyar gazdaság a múlt év negyedik negyedévében az eurózóna tagállamainál dinamikusabban bővült, de az ütem alatta maradt a környező országok növekedési mértékének. A GDP az utolsó negyedévben 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest és 1,4%-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Az év egészében a kiadott becslés szerint 1,7%-kal nőtt a bruttó hozzáadott érték. Ezzel a növekedési ütemmel a magyar gazdaság 4%-kal volt elmaradva a évi teljesítményétől. A gyorsbecslés nem ad kellő információt a folyamatok elemzésére, arra csak a részletes adatok birtokában lesz lehetőség. Az ugyanakkor az eddig ismert statisztikák alapján is megállapítható, hogy sajátos módon a GDP bővülésében a legnagyobb szerepe a mezőgazdaság teljesítményének van. Az agrárium ugyan csak 5%-ot képvisel a nemzetgazdaság egészében, de a múlt évi termés kiemelkedő volt a megelőző két év igen rossz mezőgazdasági eredményeihez képest, így a múlt évben az agrárium hozzáadott értéke előzetes adatok szerint igen jelentősen, 32%-kal nőtt; ez önmagában 1,35%-ot magyaráz a GDP növekedésből. A gazdasági teljesítmény növekedéséhez hozzájárult még a járműipari export dinamikus bővülése. A negyedik negyedévben átmeneti tényezőként pozitívan hatott a gazdasági teljesítményre a lakossági fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom szerény növekedése, amelynek a nyugdíjpénztárak erőszakos államosítását követő reálhozam kifizetése adta a forrását. /Azaz a nyugdíjpénztári vagyonnak volt reálhozama a kormány által kommunikált eltőzsdézéssel szemben; igaz a vagyon nem elhanyagolható részét a múlt év második felében az állami tulajdonos jelentős veszteséggel értékesítette, azaz a kormány mintegy tényleg eltőzsdézte./ A múlt évi növekedés sajátossága volt, hogy jelentős szerepet játszottak az egyszeri tételek. A viszonylag kedvező GDP bővülés mellett ugyanakkor a gazdaságnak nagyon komoly strukturális problémái vannak, melyek tulajdonképpen a dilettáns kormányzati gazdaságpolitika tarthatatlanságát is mutatják. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bénítja a gazdaságot, hiszen ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat; az adójóváírás eltörlése irreális mértékben növelte meg a vállalkozások bérterheit, a minimálbér úgy emelkedett 19%- kal, hogy a gazdasági teljesítménytől függetlenül a növekvő közterhek részbeni kompenzációját jelenti. Ez az intézkedés az amúgy sem problémamentes versenyképességet jelentősen erodálja. Az idei gazdasági növekedésnek azért sincs esélye, mert a banki különadók és más egyedi, piackomformnak nem nevezhető intézkedések következtében gyakorlatilag leállt a gazdaság hitelezése, visszaesnek a beruházások, a belső piac alig működik; a még oly jelentős feldolgozóipari export, ha a gazdaságpolitikai intézkedések egyebekben kifejezetten fejlődést akadályozóak, önmagában nem tud gazdasági növekedést generálni. A fogyasztás

4 4 visszaesésére kell ez évben számítani, mivel várhatóan 3,5-4%-kal csökken a reálkereset és csaknem ugyanennyivel a lakosság reáljövedelme. A múlt év más szempontból is az egyedi, tartósan nem alkalmazható intézkedések éve volt. Az államháztartás elfogadható egyenlegét egyszeri intézkedések alapozták meg. A nyugdíjpénztári vagyon említett erőszakos államosítása, a négy ágazatra kivetett különadók nem fenntarthatók, illetve nem ismételhetők. Ezek nélkül az államháztartás hiánya elérte a GDP 6%-át, tehát a megengedett érték kétszeresét. Az extraadók legfeljebb ebben az évben tarthatók fenn, a magánnyugdíjpénztári vagyonból nem egészen 700 milliárd forint maradt és minden bizonnyal a kormány szemet vetett a múlt évben a pénztárak mellett kitartó százezer tag mintegy 250 milliárdos vagyonára. Ezekkel a forrásokkal együtt sem tartható az idei hiánycél további 300 milliárdos megszorítás nélkül. Ez a brutális mértékű forráskivonás pedig menthetetlenül recesszióba kényszeríti a gazdaságot. A legnagyobb kockázatot az idei gazdasági folyamatokra a nagyfokú bizalomhiány jelenti, melyet a kormány a kiszámíthatatlanságával, a partnereket semmibe vevő mentalitásával, a rögtönzésekkel, a koncepciótlanságával, a józan ésszel is szembeforduló, dilettáns gazdaságpolitikájával vívott ki. Ezért nem állt le velünk szemben a túlzott deficit eljárás, ezért lépett határozottan az Európai Bizottság és próbálja elérni a magyar kormánynál az európai értékek, a piacgazdaság alapvető normáinak tiszteletben tartását. Erre a kormány láthatóan nem hajlandó. Foglalkoztatottság, keresetek A múlt év végén fordulat állt be a munkaerőpiacon. A múlt évben, ha nem is nőtt, de legalább stagnált a foglalkoztatottak száma és ugyancsak nem változott, azaz magas szinten beragadt a munkanélküliségi ráta. A múlt év végétől jelentősen nő a munkanélküliek száma és ez messze túlmegy a télen szokásos szezonális emelkedésen. A tendencia kifejezetten aggasztó, az ez évben bevezetett adójogszabályok olyan mértékben megnövelték a bérköltségeket, amely jelentős létszám alkalmazkodásra kényszeríti a vállalkozásokat. A gazdaságban amúgy is meglévő negatív tendenciákat a foglalkoztatás szűkítése tovább erősíti és elmélyíti a recessziót. A múlt év novembere és ez év januárja közötti három hónap átlagában a KSH mintavételes lakossági munkaerő-felvétele szerint a foglalkoztatottak száma ezer fő volt, 40 ezer fővel, 1,1%-kal több, mint egy évvel korábban. Az aktív munkanélküliek száma e három hónap átlagában 475 ezer fő volt, gyakorlatilag ugyanannyi, ezer fővel, 0,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta a megfigyelést érintő három hónap átlagában 11,1% volt, 0,1 százalékponttal, tehát hibahatáron belüli értékkel kisebb az egy évvel korábbinál. A éves korosztály foglalkoztatási rátája 56% volt, 0,7 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél, de 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban számított

5 5 értéknél. A legjobb foglalkoztatási korúnak tekintett éves korosztály munkanélküliségi rátája ismét kétszámjegyű, 10,1% volt, 0,3 százalékponttal kisebb az előző évinél, de 0,4 százalékponttal nagyobb az egy hónappal azelőttinél. Rendkívül magas, 27,1% a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő éves fiatalok munkanélküliségi rátája s ez az érték jelentősen, 1,7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Változatlanul nagyon magas a tartós munkanélküliség; az álláskeresők csaknem fele, 47%-a egy évnél régebben keresett munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama közel másfél év, 17,5 hónap volt a jelzett időszakban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint január 20-án a regisztrált munkanélküliek száma 648 ezer fő volt, 96 ezer fővel, 17,4%-kal több, mint egy hónappal korábban és 36 ezer fővel, 5,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek számában januárban minőségi változás következett be, amely nem magyarázható csupán a kétségtelenül érvényesülő szezonális hatással; az egy évvel korábbihoz képest is alig csökkent a regisztrált munkanélküliek száma; arányuk a gazdaságilag aktív népességben rendkívül magas, 14,6% volt január végén. Az ellehetetlenülő foglalkoztatási helyzet súlyos tünete, hogy két régióban minden negyedik aktív korú állás nélkül volt az év első hónapjában: Észak-Alföldön a munkanélküliségi arány 25,4%-ot, míg Észak-Magyarországon 24,3%-ot tett ki. Az ország hét megyéjében január végén a munkanélküliségi ráta meghaladta a 20%-ot, három megyében a 25%-ot, egy megyében a 30%-ot. Kritikus helyzetet tükröznek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok: a gazdaságilag aktív korú népesség közel egyharmada, 31,3%-a, fő volt állás nélkül, 17 ezer fővel, 29,7%- kal több, mint egy hónappal korábban, gyakorlatilag ugyanannyi, mindössze 400 fővel, 0,5%- kal kevesebb, mint a múlt év elején. Csaknem ilyen súlyos a helyzet Nógrád megyében: fő, a megfelelő korúak 27,2%-a nem talált állást, 3 00 fővel, 18,9%-kal több, mint a múlt év decemberében. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kezelhetetlen mértékű a munkanélküliség: fő, az aktív korúak 26,3%-a reménytelenül keresett állást, fővel, 15,5%-kal több, mint az előző hónapban. Békés megyében egyetlen hónap alatt 25%- kal, Somogy megyében 23,1%-kal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 20,7%-kal, Hajdú- Bihar megyében 20%-kal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Egyre szélesebb kört érintenek a múlt év őszén bevezetett drasztikus intézkedések, amelyek a munkanélküliek létbiztonságát kézzel foghatóan fenyegetik. Ezt a szociális válságot elmélyítő folyamatot jellemzi, hogy januárban fő, a regisztrált munkanélküliek csaknem fele, 47,9%-a ellátatlan volt. A semmilyen juttatásban nem részesülő munkanélküliek száma egy év alatt nagyon jelentősen, fővel, 27,2%-kal nőtt. A regisztrációban szereplő munkanélküliek mindössze 17,2%-a, fő részesült álláskeresési ellátásban, fővel, 51,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, és fő volt jogosult szociális ellátásra, fővel, 7,3%-kal több, mint a múlt év januárjában. A számok azt a gyors és rendkívül veszélyes átrendeződést mutatják, amelyet az Európai Unióban kivételesnek számító, antihumánus törvény eredményez a munkanélkülieknek járó rendkívül rövid idejű és igen szerény mértékű ellátásról. Az ez évi költségvetési törvényben még az addig is igen szerény mértékű ellátások összegét tovább csökkentették. A rendszeres szociális segély a korábbi forintról forintra

6 6 mérséklődött. Családok tízezreinek a reálértékéből jelentősen veszítő családi pótlék mellett ez az egyetlen megélhetési forrása. A regisztrált munkanélküliek fele, 50,9%-a szakképzetlen volt, csaknem háromnegyede, 71,9%-a nem rendelkezett érettségivel. Az álláskeresők 5%- ának volt felsőfokú végzettsége. A múlt évben átlagosan fő vett részt közfoglalkoztatásban, 30,3%-kal kevesebben, mint a megelőző évben. A jelentős csökkenés mellett az is tetézte a foglalkoztatási problémákat a kritikus helyzetű megyékben, hogy a közfoglalkoztatottaknak csupán egyharmada dolgozott teljes munkaidőben, az előző évi létszám mindössze 29,9%-a. Így gyakorlatilag a múlt évben a közmunka programok alig segítettek a szociális válság hatásainak csökkentésében. A kormány jogilag teljesen megalapozatlanul a közmunkáért fizetendő bért önkényesen a minimálbér helyett forintban határozta meg. A gyakorlatban a közmunkások kétharmada várhatóan nem is ennyit, hanem csupán forintot kap, mivel az idei keretek szerint csak 6 órás foglalkoztatásra számíthatnak, ezt is csak 3-4 hónapon keresztül. Az év többi hónapjában pedig marad a segély forintos összege. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a múlt esztendőben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél ezer fő volt alkalmazásban, 10 ezer fővel, 0,4%-kal kevesebb, mint a megelőző évben. Ugyanebben az időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 1,7%-kal csökkent. A múlt év júniusa óta folyamatosan csökken az alkalmazottak létszáma, decemberben 66 ezerrel dolgoztak kevesebben a jelzett körben, mint az év közepén. A decemberi létszám 1,2%-kal alatta maradt az előző decemberinek. A versenyszféra megfigyelésben érintett vállalkozásainál a múlt esztendőben ezren dolgoztak, 25 ezerrel, 1,3%-kal többen az előző évinél. A vállalkozási szektorban augusztus óta csökken a létszám, decemberben 42 ezerrel dolgoztak kevesebben az e körbe tartozó vállalkozásoknál, mint 4 hónappal korábban. A közszférában a múlt évben átlagosan 674 ezren dolgoztak, 1,7%-kal kevesebben, mint a megelőző évben. A költségvetési intézmények létszáma az év folyamán fokozatosan csökkent: december hónapban a közalkalmazottak száma 2,9%-kal volt kisebb a megelőző decemberi létszámnál. A közigazgatásban és a rendészetben alig csökkent a létszám: e területen 0,5%-kal dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor az oktatásban és az egészségügyben egyaránt 4,6%-kal csökkentették a közalkalmazottak számát egy év alatt. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a múlt év átlagában forint volt, 5,2%-kal magasabb az előző évinél. A versenyszférában forint volt az átlag és az éves növekedés a nemzetgazdasági átlagot valamelyest meghaladó, 5,3% volt, míg a költségvetési szférában forint volt a múlt évi átlagos bruttó kereset, amely nem érte el még az előző évi értéket sem, ahhoz képest 0,7%-kal csökkent. Jellemző volt a közszférában kialakult helyzetre, hogy a közalkalmazottak 45%-a, ezen belül az egészségügyi és oktatási dolgozók közel 60%-a a keresetbe nem tartozó havi átlagosan forintos juttatást kapott az adó- és járulékváltozások ellentételezésére, mert

7 7 viszonylag alacsony keresete miatt érintette az adójóváírás csökkenése. Ezzel éppen annyit értek el, hogy a közszférában a múlt évben stagnált a bruttó átlagbér. A nemzetgazdaságban a múlt évben forint volt a nettó átlagkereset, 6,4%-kal magasabb az előző évinél. A fogyasztói árak a múlt évben 3,9%-kal emelkedtek, a reálkereset a múlt évben így nagy szóródás mellett - 2,4%-kal nőtt. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete forint volt, 1,7%-kal magasabb az előző évinél, míg ugyanebben a körben a szellemi dolgozók átlagos nettó keresete forint volt, 12,9%- kal több, mint a megelőző évben. Ez a jelentős és szokatlan mértékű különbség az egykulcsos személyi jövedelemadó következménye: a fizikai dolgozók reálkeresete a múlt évben 2,1%- kal csökkent, míg a szellemi dolgozóké a csoporton belül érvényesülő számottevő eltérésekkel 8,7%-kal nőtt. A közszférában nem alakult ki ilyen különbség az egyes állománycsoportokba tartozók átlagkeresetében: mindegyikben csökkent a reálkereset, az eltérés csak a veszteség mértékében volt. A költségvetési intézmények dolgozóinak nettó átlagkeresete a múlt évben forint volt, 1,8%-kal kisebb az előző évinél, ami komoly mértékű, 5,5%-os reálkereset csökkenést jelentett. A közigazgatás és rendészet dolgozóinak csökkent legkevésbé a reálkeresete, 2,8%-kal. Az oktatásban a reálkereset jelentősen, 7,3%- kal, míg az egészségügy és a szociális ellátás területén ennél is nagyobb arányban, 8,4%-kal zuhant. Áralakulás A múlt év végén is folytatódott a termelői áraknál az előző hónapokban tapasztalt áremelkedési hullám, többek között a hazai fizetőeszköz gyengülése miatt. Decemberben átmenetileg lassult a fogyasztói árak emelkedése, januárban azonban elszabadult az infláció, főként az adóemelések miatt, de felfelé húzta az árakat a dilettáns gazdaságpolitika több más intézkedése is, így a bérköltségek drasztikus emelkedése. Az infláció mérséklődésére e gazdaságpolitika következtében az év első felében nincs esély; némi csökkenésre csak a nyári hónapokban lehet számítani. Az ipari termelői árak a múlt év decemberében 0,5%-kal csökkentek az előző havi és 7,5%- kal nőttek az előző decemberi árszinthez képest. A múlt évben az ipari termelői árak 4,2%-kal emelkedtek. A feldolgozóipari árak ennél valamivel nagyobb dinamikával, 4,6%-kal nőttek. Különösen gyors ütemben emelkedtek a múlt évben a kőolaj-feldolgozásban az árak, 26,3%- kal, és átlag felett, 8,9%-kal az élelmiszeriparban. Az ipar belföldi értékesítési árai a múlt évben 6,2%-kal, ezen belül decemberben 7,4%-kal, a feldolgozóipar belföldi értékesítési árai 8,2%-kal nőttek. Az ipari export forintban mért értékesítési árai decemberben az előző hónaphoz képest 0,7%- kal csökkentek, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 7,5%-kal nőttek. Ennek oka, hogy a forint az egy évvel korábbi szintjéhez képest az euróhoz viszonyítva 9,7%-kal, a dollárhoz viszonyítva 10,1%-kal gyengült. A múlt évben az ipari kivitel árszintje 2,8%-kal emelkedett.

8 8 Az építőipari termelői árak a múlt év negyedik negyedévében 2,3%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest és 0,7%-kal nőttek az előző negyedévhez viszonyítva. A múlt évi árak átlagosan 2,2%-kal haladták meg a évi termelői árakat. A mezőgazdasági termelői árak a múlt év decemberében 10%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A növényi termékek ára 4,7%-kal nőtt. A gabonafélék ára a jó termés ellenére a nagyon magas bázishoz képest is 4,2%-kal emelkedett, a búza és a kukorica ára az előző hónaphoz képest valamelyest csökkent. Az ipari növények termelői ára az előző decemberihez képest 20%-kal, ezen belül az olajnövényeké 9,2%-kal nőtt. A gyümölcsök termelői ára decemberben 23,5%-kal emelkedett, ugyanakkor a burgonyáé a magas bázishoz képest 43,4%-kal, a zöldségeké 13,9%-kal csökkent. Az élő állatok és állati termékek termelői ára december hónapban 20,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az élő állatok termelői ára igen nagy mértékben, 21,1%-kal, ezen belül a vágómarháé 41,8%-kal, a vágósertésé 24,1%-kal, de a vágóbaromfié is 14,3%-kal nőtt. Az állati termékek termelői ára 18%-kal, ezen belül a tejé 15,2%-kal, míg a tojásé drasztikusan, 40,9%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termelés ráfordításai a múlt évben 12,9%-kal nőttek. Az energiaárak ugyancsak 12,9%-kal, ezen belül az üzemanyagárak 17,7%-kal emelkedtek. A műtrágya az alacsony bázishoz képest 23,6%-kal drágult a múlt évben, a takarmányok ára kiemelkedően, 27,6%-kal emelkedett. A mezőgazdasági beruházások árszínvonala 0,8%-kal csökkent. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását összehasonlító agrárolló a múlt évben 5,7%-kal záródott, azaz a mezőgazdaság a költségnövekedésnél magasabb árakat tudott érvényesíteni. A fogyasztói árak januárban 2,1%-kal nőttek az előző hónaphoz és 5,5%-kal a múlt év januárjához képest. Az első hónapban bekövetkezett áremelésekből látszik, hogy a 2 százalékpontos áfa-emelés szinte azonnal érvényesült az árakban; az élelmiszerek ára januárban 2,8%-kal nőtt, bizonyos termékeké azon túl is: a kakaó és a csokoládé 10,1%-kal, a tojás 8,1%-kal, az étolaj 5,1%-kal, a sonka és a kolbász 4,4%-kal, a kávé 4,3%-kal drágult egyetlen hónap alatt. Az iskolai étkezés is az adóemelésnél nagyobb mértékben, 3,5%-kal került többe januárban, mint a múlt év utolsó hónapjában. Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek éppen az átlagos értéknek megfelelően drágultak. Ugyanakkor egyes alapvető élelmiszerek ára kiugró mértékben emelkedett: a cukoré 36,3%-kal, a margariné 28,6%-kal, a sertészsiradéké 23,8%-kal, a tojásé 19,5%-kal, a kávéé 17,5%-kal, a sertéshúsé 12,2%-kal, a marhahúsé 11,6%-kal. Az idényáras élelmiszerekért januárban 14,8%-kal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagok ára 18%-kal, a gyógyszereké 5,3%-kal nőtt egy év alatt. Az átlagot meghaladóan, 6,4%-kal nőtt a háztartási energia ára; ezen belül a távfűtésé kiemelkedő mértékben, 11,7%-kal, a palackos gázé 9,2%-kal, a vezetékes gázé 5,7%-kal. A szolgáltatások az átlagnál valamivel kisebb mértékben, 4,6%-kal drágultak; ugyanakkor ezen belül a csatornadíj 7,5%-kal, a szemétszállítás díja 6,7%-kal emelkedett. A ruházati cikkek ára 2,8%- kal nőtt januárban az előző januári árszinthez képest, míg ugyanebben az időszakban a tartós fogyasztási cikkek ára 1,5%-kal csökkent.

9 9 A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex januárban az átlagos indexnél valamivel magasabb, 5,6%-os emelkedést mutatott; figyelembe véve a januári nyugdíjemelés 4,2%-os mértékét, a nyugdíjas háztartásoknak nem kezdődött kedvezően az év. Ennél is nehezebb helyzetbe került az a 600 ezer korábbi nyugdíjas, akiknek ún. egyéb járandósággá változott az addigi korhatár alatti nyugdíjuk; részben személyi jövedelemadó terheli ezt az összeget, illetve elvesztették a nyugdíjas jogviszonyból származó kedvezményeket. E körben a jövedelem reálértéke 20%-kal csökkent. Jövedelem és fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom a múlt évben gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,2%-kal nőtt, de a decemberi forgalom volumene szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint csekély mértékben, 0,1%-kal meghaladta a novemberit és 1,5%-kal az előző decemberit. A múlt év negyedik negyedévében a forgalom hosszú időszak után először - 1,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A nyugdíjpénztárakból kényszerűen kilépett tagok számára kifizetett reálhozam az utolsó negyedévben jelent meg a kiskereskedelmi forgalomban. Az élelmiszerforgalom a múlt évben alig változott, 0,2%-kal emelkedett, míg az élelmiszeren kívüli termékek forgalma 1,1%-kal nőtt. Az iparcikkek forgalma decemberben 5,7%-kal nőtt, az év egészében még 0,9%-kal csökkent. A ruházati cikkek iránti kereslet a múlt évben 3,8%- kal visszaszorult. A bútorok és műszaki cikkek forgalma a múlt év egészében 1%-kal csökkent, de ezen belül decemberben jelentősen, 9,2%-kal emelkedett. A több alkalommal is felvásárlási hullámokat átélt gyógyszerforgalom tavaly 0,7%-kal, a kozmetikai termékeké jelentősen, 9,1%-kal nőtt. A múlt évben az internetes kereskedelemben következett be minőségi változás, amelynek eredményeképpen a csomagküldő kereskedelem forgalma kiugró mértékben, 32,3%-kal bővült. Az üzemanyagok forgalma decemberben is csökkent, 4,5%-kal; így a múlt évben a forgalom volumene 2,3%-kal visszaesett. A gépjárművek és alkatrészeik forgalma decemberben 2,8%- kal nőtt, feltehetően az idei év elején bekövetkezett adó- és illetékváltozások hatásának részbeni kivédésére. Az év egészében e termékkörben a forgalom 4,5%-kal elmaradt az előző évitől. A lakosság bruttó pénzügyi vagyona a múlt év végén milliárd forint volt, 6%-kal kisebb, mint egy évvel korábban. A lakosságnál lévő készpénzállomány az év végén milliárd forint volt, jelentősen, 17%-kal több a megelőző év véginél. A lakossági betétállomány milliárd forintot tett ki, 8,2%-kal többet a múlt év eleinél. A háztartások birtokában lévő részvények és üzletrészek értéke milliárd forint volt, 4,8%-kal több, mint a év utolsó napján; a befektetési jegyek értéke milliárd forint volt, ez az állomány egy év alatt 4,6%-kal csökkent. A lakosság életbiztosítási díjtartaléka az év végén milliárd forintot tett ki, az év folyamán itt 3,6%-os visszaesés következett be.

10 10 A lakosság nyugdíjpénztári vagyona a múlt év végén milliárd forint volt, az év elején regisztrált állomány alig több mint egynegyede, 27,4%-a. A drasztikus csökkenés a magánnyugdíjpénztári vagyon erőszakos államosításának következménye. Az egyelőre még megmaradt vagyon egynegyede magánnyugdíj-pénztárakban, háromnegyede önkéntes pénztárakban meglévő lakossági követelés. A kormány által előidézett bizonytalan helyzet hatására az önkéntes pénztári vagyon is jelentősen, 25%-kal csökkent a múlt év folyamán. A háztartások tartozásállománya milliárd forintot tett ki a múlt év végén, némileg, 1%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A háztartások nettó pénzügyi vagyona az év utolsó napján milliárd forint volt, 9,1%-kal kisebb, mint a múlt év elején. A lakosság betétállománya ez év januárjában érzékelhető mértékben, tranzakciók során 202 milliárd forinttal, árfolyam változás következtében 61 milliárd forinttal csökkent, és a hó végén milliárd forintot tett ki. A január végi betétállomány 87%-át kitevő forintbetétekből 155 milliárdot vettek ki a tulajdonosok. A lakossági betétállomány január végén folyó értéken 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi állományt, azaz reálértékben 1,3%-kal elmaradt attól. A lakosság hitelállománya nagyon jelentősen, 606 milliárd forinttal csökkent és január végén milliárd forintot tett ki. A számottevő változás különböző tényezők hatásának tudható be. A devizahitelek állománya 730 milliárd forinttal csökkent, amelyből 476 milliárd forintot képviselt a törlesztés, míg 254 milliárdot a forint árfolyamának erősödése. Az összes törlesztésen belül 414 milliárd forintot tett ki a törvény által lehetővé tett kedvezményes árfolyamon végrehajtott végtörlesztés. A devizahitelek összege e körülmények következtében az év első hónapjában 13,3%-kal csökkent és csaknem ugyanilyen mértékben, 12,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi azonos állományhoz képest is. A forinthitelek állománya eközben 124 milliárd forinttal nőtt, melyből 122 milliárdot a végtörlesztéshez igénybe vett kiváltó hitelek képviseltek. E tranzakciók eredményeképp január végén a lakossági hitelállományon belül 60,4%-ot képviseltek a devizahitelek az egy évvel korábbi 65,9%-kal szemben. A kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztés alkalmazását előíró törvény által nyitva álló időtartam alatt a deviza alapú hitelállomány több mint egyötödét, előzetes adatok szerint 21,5%-át fizették vissza az adósok. A még folyamatban lévő ügyeket is számítva ezáltal 160 ezer szerződés szűnik meg és a hitelállomány milliárd forinttal csökken. A látszólag kedvező folyamatot ugyanakkor árnyalja az a tény, hogy a jelzáloghitel-adósok közül feltehetően azok szabadultak meg a tartozásuktól, akik relatíve a legkevésbé voltak rászorulva, akik a többi adóshoz képest viszonylag kedvező pozícióban voltak. Ezek az adósok jelentős kedvezményt kaptak a törvény szerint, mivel a hitel aktuális árfolyamánál 330 milliárd forinttal kevesebbet kellett törleszteniük. Ennek a banki veszteségnek 30%-át a pénzintézetek a múlt évi bankadóból leírhatják, azaz 230 milliárd forint a hitelintézetek tényleges vesztesége, amely az éves bankadójuk mintegy 130%-a. Ezen felül a veszteségként jelentkező 100 milliárd forintot pedig valamennyi adófizető állja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jelentés szerint a végtörlesztéssel lezárt hitelszerződések állományának egynegyedét kiváltó hitel igénybevételével fizették

11 11 vissza az adósok. Ezek a családok csak részben mentesültek a túlzott tehertől, mert az árfolyam kockázatot kamatkockázattá konvertálták. Akik forint hitel felvétele nélkül fizették ki az adósságukat, a rendelkezésre álló információk szerint 41%-ban megtakarításaikat használták fel a rendkívüli törlesztésre. A biztosítások visszavásárlása a trendhez képest 42 milliárd forinttal nőtt meg a törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban. A befektetési alapokból a szokottnál 110 milliárddal többet váltottak vissza és a betétállomány is csökkent 100 milliárd forinttal a trendhez képest. A múlt év utolsó negyedévében és január hónapban megélénkült az ingatlanforgalom, amelyből a PSZÁF becslése szerint 50 milliárd forintot fordítottak a hitelszerződések megszűntetésére. A végtörlesztéshez felhasznált 770 milliárd forint nem egészen kétharmadának forrása határozható meg. A további hányadra részben magyarázatot ad a forgalomban lévő készpénzállomány jelentős növekedése a múlt év utolsó hónapjaiban és ez év januárjában. Az MNB jelentése szerint a múlt év szeptemberéhez képest igen nagy összeggel, 288 milliárd forinttal, 11,5%-kal nőtt a forgalomban lévő havi átlagos készpénzállomány, amely nem indokolható a gazdaság szükségleteivel. A folyamatban szerepet játszhatott még a külföldről hazahozott vagyon, esetleg értéktárgyak eladása is. A lakosság a jelzett időszakban mintegy 160 milliárd forint értékű valutát váltott át forintra. A végtörlesztés lezárultával felmerül a kérdés, mi lesz a megmaradt devizahitelek sorsa, a még mindig változó szabályok, a folytonos kormányzati rögtönzések közepette lebonyolítható-e olyan formában a kilátásba helyezett árfolyam rögzítés, amely nem rombolja tovább a kormány és a bankszektor közötti viszonyt és egyben kiszámíthatóságot jelent az adósoknak. Úgy tűnik a kormánynak ismét a magasabb jövedelműek segítése volt fontos, az adósok nagy többségével kevésbé törődnek, nem is beszélve arról a 150 ezer családról, ahol már 90 napon túli tartozás halmozódott fel, tehát valós segítség nélkül nem tudnak úrrá lenni a problémán. Természetesen ebben a csoportban nem csupán devizaalapú hitellel rendelkező, hanem forintban eladósodott családok is vannak. A kormány az elmúlt két évben folyamatosan módosuló ígéretek sorával hitegette az érintett adósokat, de érdemi lépésekre nem került sor. A szociális válság egyik ketyegő bombája sem bírja rá a kormányt hathatós intézkedések megtételére. Államháztartás, külgazdasági egyensúly A külkereskedelmi forgalom a járműipari exportnak köszönhetően erőteljesen bővült, igaz a múlt év folyamán csökkenő dinamikával. A tavalyi évben a kivitel volumene 10,2%-kal, a behozatalé 6,9%-kal nőtt. A decemberi export volumene már csupán 2,4%-kal haladta meg az előző decemberit, míg az importé 1,2%-kal csökkent ugyanezen a bázison. A külkereskedelmi mérleg aktívuma milliárd forintot, illetve millió eurót tett ki, 414 milliárd forinttal, illetve millió euróval többet, mint a megelőző évben. A múlt évben az export forintban mért árszínvonala 2,9%-kal, az importé 5%-kal emelkedett, a cserearány így 2%-kal romlott. Ebben szerepet játszott a magyar fizetőeszköz értékének változása: a forint decemberben az euróhoz képest 9,7%-kal, a dollárhoz képest 10,1%-kal értékelődött le az előző év decemberéhez viszonyítva.

12 12 A külkereskedelemben kiemelkedő részarányt képviselő gépek és szállítóeszközök forgalma az első negyedévi 20%-os dinamikáról fokozatosan az általános külkereskedelmi mutató szintje alá csökkent; a múlt év egészében az árucsoport kivitele 8,5%-kal, a behozatala 4,1%- kal bővült. A feldolgozott termékek külkereskedelmi forgalma egész évben az átlagnál dinamikusabban bővült: a múlt évben a kivitel volumene 15,4%-kal, a behozatalé 12%-kal nőtt. Az energiaipari import tavaly 3,8%-kal emelkedett, 20%-os áremelkedés mellett. Az élelmiszeripari export volumene 2011-ben gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,6%-kal, míg az importé 6%-kal nőtt. Az árucsoport forgalmának sajátossága volt, hogy a húskészítmények importja bővült az Európai Unió tagországaiból, ezzel egyidejűleg nőtt az élő állatok kivitele az Európai Unión kívüli országokba. Az Európai Unió országaiba irányuló export volumene a múlt évben 7,8%-kal, míg az importé 10,2%-kal bővült millió eurós, az előző évinél csupán 4,4%-kal kisebb aktívum mellett. A többi országba irányuló kivitel igen jelentősen, 18%-kal nőtt a behozatal stagnálása, 0,1%-os csökkenése mellett; a külkereskedelmi mérleg ebben a relációban millió eurós hiányt mutatott, 36,4%-kal kisebbet az előző évinél. Az adatok alapján úgy tűnik, a múlt évben még nem hozott eredményt a kormány keleti nyitása, mivel az oroszországi export volumene az előző évhez képest csökkent és a kínai export is éppen meghaladta a évi volument. Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi szemléletű konszolidált egyenlege január végén 107 milliárd forintos többletet mutatott. A szufficit több tényező hatására jött létre; a bevételek az előirányzathoz képest túlteljesültek és bizonyos kiadások elmaradtak. A bevételek egy részének többlete egyszerinek minősíthető, így a központi költségvetési szervek januári bevételei között számolták el a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációra kapott támogatását. Az év elejével a megyei önkormányzati szervek államosításával a számlájukat ugyanis bevonták a központi költségvetési szervek számlakörébe, amely így januárban technikailag a központi költségvetés bevételét növelte. A vártnál több általános forgalmi adó folyt be a kincstárba; ennek oka a 2 százalékpontos áfakulcs emelés miatt decemberre előrehozott vásárlásokból adódó magasabb befizetés. A tervezettnél kisebb kiadások részben annak tudhatók be, hogy a kormány a múlt év végén bizonyos kiadásokat előre teljesített, mivel a magánnyugdíjpénztári vagyon erőszakos államosításából származó bevételt az Eurostat előírásai szerint a múlt évben lehetett az államháztartási kiadások forrásául elszámolni. Ezért a kormány bizonyos kiadások átcsoportosításával akarta tehermentesíteni az idei költségvetést. Ezen kívül úgymond technikai okokból is februárra tolódtak bizonyos kifizetések. Az év elején bekövetkezett számottevő közigazgatási átszervezést a működőképesség határán vergődő államigazgatás nem tudta államháztartási szempontból követni, például nem nyílt meg időben a megyei önkormányzatok államosított intézményeinek számlája. A múlt évben a költségvetés pénzforgalmi szemléletben jelentős hiányt halmozott fel, de az eredményszemléletű egyenleg nyilvánvalóan megfelelt a maastrichti kritériumoknak. Erre hivatkozva állítja a kormány, hogy az Európai Bizottság indokolatlanul tartja fenn a túlzott deficit eljárást Magyarországgal szemben. Ugyanakkor az államháztartás tavalyi strukturális

13 13 tehát egyszeri tényezők figyelmen kívül hagyásával számított hiánya a jelenleg rendelkezésre álló előzetes adatok alapján meghaladta a GDP 6%-át, azaz fenntarthatatlan mértékű volt. Ezért álságos a kormányzati kommunikáció a kiváló költségvetési adatokról. Az idei évben a tavalyi trükkök nem ismételhetők meg, még ha figyelembe vesszük a kormányzat kétségtelenül nem lebecsülhető - kreativitását is, akkor sem lehet ismételten a magánnyugdíjpénztári vagyonhoz mérhető bevételt találni. Az igaz, a nyugdíjpénztárakban még megmaradt 260 milliárd forintnyi vagyon, s ezt láthatóan a kormány ez évben a még működő magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítésével megszerzi. Az államháztartás konvergencia program szerinti idei 2,5%-os GDP arányos hiánya nyilvánvalóan nem tartható. Az ez évi költségvetés megalapozatlan számokra épül, és nem képezheti reális alapját az éves államháztartási gazdálkodásnak. A bevételek jelentősen túltervezettek, nem számolnak a várható gazdasági recesszióval. A gazdálkodó szervezetektől a múlt évit 11,6%-kal meghaladó adóbefizetést irányoz elő a költségvetés, ez nyilvánvalóan irreális, még az áfa és a jövedéki adó emelése mellett is. Jellemző, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alá tartozó vállalkozások befizetési előirányzata 30,6%-kal magasabb a tavalyinál, azaz az adóemelésnél is nagyobb arányban terveztek ezen a jogcímen bevételeket. Az áfa bevételi előirányzat 22,6%-kal magasabb az előző évinél, miközben az áfa kulcs 2 százalékponttal, tehát 8%-kal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalomban és a közösségi fogyasztásban egyáltalán nem várható növekedés, amely ezt az optimizmust megalapozná. A személyi jövedelemadó előirányzat a múlt évi tényleges befizetésnél 13,8%- kal magasabb; az adóváltozások, még a korábbi különleges nyugdíjak egy részének adó alá vonásával sem alapozzák meg ezt a többletet, a foglalkoztatottság bővülésével pedig nem lehet reálisan számolni. Amíg a bevételek jelentősen túltervezettek, addig a kiadások ugyanilyen mértékben alultervezettek. A gyógyszerkassza előirányzata a tavalyi tényleges kiadásnál 99 milliárd forinttal kisebb. A nemzeti foglalkoztatási alapnak átnevezett korábbi munkaerőpiaci alap a múlt évi tényleges munkanélküli ellátások kevesebb mint a felével számol: 126 milliárd helyett 59 milliárd forinttal. Jelentős átalakítások és átcsoportosítások révén a költségvetésben létrehoztak egy nemzeti család- és szociálpolitikai alapot, amely tartalmazza a családi támogatásokat, a jövedelempótló szociális támogatásokat és a korhatár alatti ellátásokra változtatott korábbi nyugdíjakat. Az átrendezés megnehezíti ugyan az összehasonlítást a korábbi kiadásokkal, de az látható, hogy a költségvetés szociális célú előirányzatai az idei költségvetés egyértelmű vesztesei. Ugyanígy kritikus, miként valósítható meg 23 milliárd forint kivonása a felsőoktatásból, csökkenthető-e 15 milliárd forinttal a fogyasztói árkiegészítés kerete, egyáltalán komolyan gondolja-e még a kormány a Széll Kálmán tervet, amely a közösségi fogyasztás, a közszolgáltatások, a nyugdíjkiadások jelentős csökkentésével számol, reális, végiggondolt és kidolgozott tervek nélkül. Nem tudható, a kormány milyen forgatókönyvekkel számol az IMF tárgyalások megkezdésére vagy annak elmaradása esetére. A piacok átmeneti nyugalma láthatóan felbátorítja a kormányt és megpróbál kibújni a megállapodással együtt járó transzparencia követelmény. a piacgazdasági normák, s - hozzá kell tenni a józan ész diktálta követelmények betartása alól. A hiánycél betarthatósága mellett kérdéses az államháztartás idei finanszírozhatósága is.

14 14 IMF megállapodás nélkül aligha lehet a piacokon hitelhez jutni. Az ez évi bruttó finanszírozási igény milliárd forint, amelyből 30%-nak devizában kell rendelkezésre állnia. Ezt az 5 milliárd eurónyi hitelt a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás nélkül nem lehet felvenni a piacokon, erre a kormány még előkészületeket sem tett. A fennmaradó milliárd forintot diszkont kincstárjegy és államkötvény kibocsátással lehet fedezni. Az állampapírok eladhatósága az év elején lényegesen javult ugyan a néhány hónappal korábbi helyzethez képest, de ez a piac is labilis és főleg bizalmatlan: a kialakult hozamok az egy éven belüli állampapíroknál 7,5% körül, az éven túliaknál 8,5-9,5% között vannak, s ez a kamat hosszabb távon kigazdálkodhatatlan és növekvő eladósodáshoz vezet. Jellemző a kormány jelenlegi pozíciójára: örvendetesnek kell minősíteni, hogy a CDS mutató, az ország kockázati felár 500 bázispont alá ment február végére, s ez kétségtelen eredmény az év végi 700 bázispont feletti értékekhez képest; összehasonlításképpen érdemes felidézni, hogy ez a mutató 2010 áprilisában még csupán 170 bázispont volt. Az ez évi finanszírozáshoz még egy eszköze van a kormánynak. A nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapban a május végi milliárd forintból az év végére még maradt 684 milliárdnyi vagyon, melyből 229 milliárd devizában, a többi forintban állt rendelkezésre. Ez ugyan már nem csökkentheti az idei államháztartási hiányt, de a finanszírozást segítheti. Igaz, kérdés, mennyire likvidek a megmaradt eszközök és miként vonhatók be az igényelt célokra. A hivatalos megnyilatkozások egyértelműen a világos elképzelések teljes hiányára utalnak, ezért valószínűleg a továbbiakban is a kormány szerint jól bevált rögtönzésekre és trükközésekre számíthatunk. Eközben a piaci kényszerek gyökeresen átírhatják akár többször is az egyébként is elég vázlatos gazdaságpolitikai forgatókönyveket. Beruházás, lakásépítés A múlt évben a beruházások volumene jelentősen, 4,5%-kal csökkent és ugyanilyen mértékben zsugorodtak a beruházások a negyedik negyedévben is a megelőző év azonos időszakához képest. A beruházások szintje a múlt évben gyakorlatilag visszaesett az egy évtizeddel ezelőtti értékre, amely sajnálatos módon determinálja a gazdasági növekedés kilátásait. A legtöbb gazdasági ágban csökkent a beruházások volumene, a 19 nemzetgazdasági ágból 12 ágban regisztrált visszaesést, néhány nagyobb súlyú ágban zuhanást a statisztika. A szállítás, raktározás területén 23,3%-kal, az építőiparban 21%-kal, az oktatásban 19,8%-kal, a környezetgazdaságban 13%-kal, a turizmus ágazatban 11,4%-kal csökkent a beruházások volumene. Kiemelkedő dinamikával, 24,2%-kal nőtt a feldolgozóipari beruházások volumene, főként a néhány évvel korábban indított járműipari nagyberuházások előrehaladásának köszönhetően. A feldolgozóipari beruházások felfutásában része volt a gépipari, fémipari és gyógyszeripari beruházások számottevő bővülésének is. A gépberuházások összességében is érzékelhető

15 15 mértékben, 8,8%-kal gyarapodtak a múlt évben. Ezzel szemben az építési beruházások volumene jelentősen, 13,9%-kal zsugorodott. A beruházások aggasztó visszaesésének fő oka a kiszámíthatatlan, rögtönzések tömegét produkáló gazdaságpolitika általában, valamint két konkrét probléma. Az egyik ok: az Európai Unió forrásaiból megvalósuló fejlesztések a kormányváltást követően gyakorlatilag leálltak, a Fidesz kormány minden korábbi elkötelezettséget felrúgott, mindent át akart szabni. Ez olyannyira nem sikerült, hogy az e körbe tartozó beruházások gyakorlatilag másfél évre szinte teljesen leálltak, s azóta is csak a korábbinál jóval kisebb intenzitással haladnak. A felhalmozott időveszteség mára olyan mértékűvé vált, amely felveti egyes beruházásoknál a határidő tarthatatlansága miatt az uniós támogatás elvesztésének veszélyét. A másik ok a négy ágazatra jogellenesen - visszaható hatállyal és közgazdaságilag irracionálisan kivetett különadók hatása. A múlt évben a pénzügyi ágazat beruházásainak volumene 18,4%-kal, az infokommunikációs területé 14,3%-kal, az energetikai ágazaté 8,1%- kal, a kereskedelmi ágazaté 4,9%-kal visszaesett. Ezek az ágazatok a gazdasági növekedés szempontjából mind húzóágazatnak számítanak. A múlt évben új lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakásstatisztika még sohasem regisztrált ilyen kevés új lakást, mint a tavalyi évben. Idén sem várható kedvező fordulat, mivel a múlt évben építési engedélyt adtak ki az építési hatóságok, 28%-kal kevesebbet az előző évinél, és ez is történelmi mélypont. A legnagyobb visszaesés a fővárosban várható, ahol a kiadott építési engedélyek száma 55,6%-kal esett vissza. A községekben ugyanakkor csupán 1,1%-kal csökkent a kiadott engedélyek száma. Fordulat a Nyugat-Dunántúlon várható, ahol a múlt évben a használatba vett lakások száma még drasztikusan, 49,5%-kal visszaesett, a kiadott építési engedélyek száma pedig 19,2%-kal meghaladta az előző évit. A közép-dunántúli régióban is változik az előjel: míg a használatba vett lakások száma 11,3%-kal csökkent, addig a tervbe vett építkezéseké 6,5%-kal nőtt. Észak-Magyarországon is változás várható: a múlt évi igen nagy, 47,7%-os zuhanást szerény mértékű, 2,7%-os emelkedés váltja fel. A múlt évben változott az építtetők összetétele. Az új lakások 35%-át építették vállalkozások az előző évi 50%-kal szemben. A lakások 11%-a lakossági kivitelezésben épült. Az építtetői környezet változásának megfelelően az új lakóépületek 60%-a családi ház volt az előző évi 46%-kal szemben. E változással összefüggésben a múlt évben használatba vett lakások alapterülete 11 m 2 -rel 103 m 2 -re nőtt. Ezáltal a 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű lakások aránya 33%-ról 42%-ra nőtt. Ipar, építőipar Az ipari termelés volumene a múlt évben 5,4%-kal nőtt. A termelés az év folyamán lassuló ütemben növekedett: az első negyedévben még 12,6%-kal, az első félévben 8,3%-kal, míg az

16 16 első háromnegyed évben 6,4%-kal emelkedett az ipar kibocsátása a bázisidőszakhoz képest. A decemberi termelési volumen már csupán 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit és szezonálisan valamint munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint jelentősen, 7,4%-kal visszaesett az előző hónaphoz képest. A múlt év egészében a feldolgozóipari termelés 5,8%- kal nőtt az előző évi 11,9%-ot követően. A járműgyártás 11,3%-kal bővítette a kibocsátást, míg a másik fontos gépipari alág, a számítógépek és optikai berendezések előállítása 5,4%-kal csökkent. Az ipari export is erőteljesen lassult a múlt év folyamán. Az év egészében a kivitel volumene 7,6%-kal nőtt, de ezen belül decemberben csak 2,4%-kal. A múlt évben a teljes ipari értékesítés több mint fele, 55,1%-a kivitelre került; a feldolgozóiparban még magasabb volt ez az arány: a teljes kibocsátás 70,5%-a külföldön talált vevőre. Az ipar belföldi értékesítése 2011-ben 5,1%-kal, ezen belül decemberben 5,7%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi értékesítésénél az ipar egészéhez képest kisebb volt a csökkenés: az egész évben 0,6%-os, míg ezen belül decemberben 3,6%-os volt a szűkülés. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a múlt évben az egy főre jutó termelés 1,9%- kal nőtt 3,4%-os létszámemelkedés mellett. A statisztikai megfigyelési körbe tartozó feldolgozóipari vállalkozások új rendeléseinek állománya decemberben 4,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit; ezen belül az új exportrendelések állománya 5,2%-kal nőtt, míg az új belföldi rendeléseké 2,1%-kal csökkent. Az év végén az összes rendelésállomány 16%-kal meghaladta a 2010 végit. Az építőipari termelés a múlt évben jelentősen az alacsony bázishoz képest is 7,8%-kal visszaesett. Az épületek építése számottevően, 11,3%-kal, az egyéb építményeké 3,8%-kal csökkent. A mélyponton lévő lakásépítések és a visszaszoruló beruházások visszafogják az építőipari keresletet. A járműipari beruházások a múlt évben már csak kevéssé érintették az ágazat megrendeléseit, mert az építés nagyobb hányada már 2010-ben elkészült, a múlt évre a gépberuházások maradtak. Decemberben az építőipari termelés 0,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest és szezonálisan kiigazított adatok szerint 4,1%-kal elmaradt az előző havitól. A múlt év decemberében kötött új szerződések állománya 10,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipar szinte lehetetlen helyzetét és a gazdaságpolitika dilettantizmusát mutatja, hogy a december végi szerződés állomány volumene drasztikus mértékben, 46,9%-kal elmaradt a 2010 végi állománytól. Mezőgazdaság A mezőgazdaság múlt évi kibocsátása előzetes adatok szerint 10%-kal nőtt. A növényi termékek bruttó kibocsátásának volumene 17%-kal haladta meg az előző évit. A gabonafélék termelése 13%-kal, az ipari növényeké 23%-kal, a kertészeti termékeké 33%-kal nőtt. Az állatok és állati termékek termelési értéke szerény mértékben, 1,5%-kal emelkedett.

17 17 A mezőgazdasági termékek felvásárlása a múlt évben gyakorlatilag stagnált, 0,2%-kal nőtt az előző évhez képest. A növénytermesztési és kertészeti termékekből 2,3%-kal csökkent a felvásárolt mennyiség, mivel gabonafélékből 12,3%-kal, gyümölcsökből 26,4%-kal kevesebbet, míg zöldségfélékből 16,4%-kal többet vásároltak fel. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása 5,5%-kal nőtt, ezen belül az élő állatoké 4,8%-kal, az állati termékeké jelentősen, 7,5%-kal haladta meg az előző évit. A december 1-jei állatszámlálás adatai az állatállomány további csökkenéséről és az állattenyésztési ágazat mélyülő válságáról tanúskodnak. A szarvasmarhák száma 698 ezer volt, 16 ezerrel, 2,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A 328 ezres tehénállomány 19 ezerrel, 5,8%-kal gyarapodott egy év alatt. A növekmény a mezőgazdasági támogatási rendszer változásának köszönhető, de csak a csökkenés trendjét állította meg: a szarvasmarha állomány 11%-kal elmaradt az egy évtizeddel azelőttitől. A sertések száma ezer volt, 137 ezerrel, 4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál és 10,4%-kal kevesebb, mint három évvel azelőtt. Az anyakocák 210 ezres száma egy év alatt 9 ezerrel, 4,3%-kal mérséklődött ebben az időszakban. A sertéságazat katasztrofális helyzetét jellemzi, hogy a sertésállomány az elmúlt fél évszázadban soha nem volt ilyen alacsony. A tyúkfélék száma 33 millió volt, 1,2 millióval, 3,6%-kal több, mint az előző év decemberében. A tojóállomány 11,4 millió volt, 1,2 millióval, 9,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbi állatszámlálásnál regisztráltnál. Az 1,2 milliós lúdállomány 140 ezerrel, 10,1%- kal kevesebb volt a 2010 véginél. A 4,4 milliós kacsaállomány 1,4 millióval, csaknem egynegyedével, 23,6%-kal, a 3 milliós pulykaállomány 110 ezerrel, 3,6%-kal csökkent egy év alatt. Az 1,1 milliós juhállomány 90 ezerrel, 7,3%-kal, az anyajuhállomány 11 ezerrel, 1,7%- kal csökkent a 2010 decemberi állatszámláláshoz képest. Az állattenyésztés helyzetét a szabályozórendszer mellett a takarmányárak kiugró mértékű emelkedése is nehezítette: 2011 első tizenegy hónapjában a takarmánybúza felvásárlási ára 26%-kal, a takarmányárpáé 72%-kal, a takarmánykukoricáé pedig 34%-kal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Idegenforgalom A múlt évben 41,3 millió külföldi érkezett hazánkba 3,5%-kal több, mint az előző évben. Kedvező változást jelentett, hogy a több napra érkezett külföldiek száma 7,8%-kal emelkedett; igaz, ennek ellenére tavaly a hozzánk látogatók háromnegyede, 75,2%-a egyetlen napra érkezett. A külföldiek összesen 99,2 millió napot töltöttek Magyarországon, 4%-kal többet az előző évinél. A külföldi látogatók összesen milliárd forintot költöttek nálunk, mindössze 0,9%-kal többet, mint a megelőző évben. A magyar állampolgárok a múlt évben 16,6 millió alkalommal látogattak külföldre és összesen 51,5 millió napot töltöttek ezen alkalmakkor a határon túl. A látogatók több mint kétharmada, 67,9%-a egy éjszakát sem töltött a felkeresett országban. A több napos utak

18 18 átlagos hossza 7,5 nap volt, némileg, 0,1 nappal rövidebb az előző évinél. A külföldre látogatók összesen 535 milliárd forintot költöttek utazásuk során, 1%-kal kevesebbet a megelőző évinél. Az utasforgalom egyenlege 666 milliárd forint volt, 2%-kal nagyobb a megelőző évinél. A múlt évben a kereskedelmi szálláshelyeken 7,6 millió vendég 19,4 millió éjszakát töltött. A vendégek száma 1,5%-kal, a vendégéjszakáké 0,6%-kal emelkedett. A külföldi vendégek száma 6%-kal, a vendégéjszakáké 3%-kal nőtt. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 2%- kal, a vendégéjszakáké 4%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A szállodák szobakihasználtsága 53,5% volt, 1,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A múlt évben a kereskedelmi szálláshelyek bevétele folyó áron 3%-kal nőtt, miközben e szolgáltatás árszintje 1,5%-kal csökkent. A külföldi vendégforgalom növekedése az első félévhez köthető, az uniós elnökség következtében különösen a négy és ötcsillagos szállodák forgalma volt a szokásosnál sokkal magasabb. A második félév és a turista főszezon már kevésbé volt sikeres; a Balatonon a kereskedelmi szálláshelyek forgalma a múlt év egészében a vendégéjszakákat tekintve 8,1%-kal csökkent. Népmozgalom A múlt évben gyermek született, 2,5%-kal kevesebb, mint a korábbi történelmi mélypontot jelentő előző évben. A születési arányszám 8,8 volt, 0,2 ezrelékponttal kisebb a évinél, ami szintén történelmi mélypont. A kilencvenes évektől 100 ezer körül volt a születések éves száma, az utóbbi tizenöt évben alulról közelítve a százezres számot ben ehhez képest minőségi különbséget jelentően ennél lényegesen kevesebb, 90 ezer gyermek született. Ehhez képest csökkent a születések száma a múlt évben. Tavaly házasságot kötöttek, gyakorlatilag ugyanannyit, 0,6%-kal többet, mint a megelőző évben. A múlt évben haláleset történt, 1,3%-kal kevesebb, mint a megelőző évben. A halálozási arányszám 12,9 volt, némileg, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb a bázisidőszakinál. A csecsemőhalálozási arányszám a múlt évben 4,9 volt, ez 0,4 ezrelékpontos örvendetes csökkenést jelent. A magyar csecsemőhalandóság, amely még így is magasabb az Európai Unió átlagánál, most először került 5 alá. A természetes fogyás fő volt, a nemzetközi vándorlási különbözetet is figyelembe véve az ország népessége a múlt év végén ezer fő volt. A népességi adat a évi népszámlálás alapján továbbvezetett lélekszámot jelenti, mert a múlt évi népszámlálás előzetes adatait a bejelentés szerint technikai problémák miatt - még nem tette közzé a KSH.

19 19 Bűnügyi helyzet A múlt évben személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 2,9%-kal kevesebb, mint a megelőző évben. A halálos kimenetelű balesetek száma az év egészében 3,3%-kal csökkent; ugyanakkor figyelmeztető, hogy a múlt év őszén megtört az addig kedvező tendencia és a negyedik negyedévben 6%-kal nőtt a tragikus balesetek száma. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma a múlt évben jelentősen, 8,4%-kal csökkent, míg a könnyű sérüléssel járóké stagnált, pontosabban 0,2%-kal nőtt. A balesetek 92%-a a járművezetők hibájából történt; az ittasan okozott balesetek száma a múlt évben jelentősen, 12,6%-kal csökkent, de még így is minden tízedik balesetben, a személyi sérüléssel járó balesetek 10,4%-ában szerepe volt az alkoholnak. A javuló baleseti helyzet részben a fokozott rendőri ellenőrzésnek, különösen a gyorshajtás bizonyos mértékű visszaszorításának köszönhető. Ugyanakkor a rendkívüli dinamikával emelkedő üzemanyagárak következtében jelentősen csökkent a közúti forgalom, sőt a múlt év elejéhez képest csökkent a forgalomban lévő személygépjárművek száma is. A múlt évben bűncselekményt regisztráltak, némileg, 0,9%-kal többet, mint a megelőző évben. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 1,7%-kal, míg a vétségeké 0,5%- kal nőtt. A fővárosban 2,9%-kal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint a bázisévben; ugyanakkor Budapesten 1,9%-kal nőtt a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma, míg ezeknek a deliktumoknak a száma országosan 2,3%-kal csökkent a tavalyi évben. A bűncselekmények sértettjeinek száma jelentősen, 5,3%-kal, Budapesten ennél is nagyobb mértékben 7,7%-kal emelkedett. Kiemelkedően, 34,8%-kal nőtt országosan és 28%-kal a fővárosban a gyermekkorú sértettek száma. A közbiztonsági helyzet romlására utal, hogy a bűncselekmények számának emelkedése ellenére az ismertté vált bűnelkövetők száma jelentősen, 7,9%-kal, Budapesten 15,3%-kal csökkent. Budapest, március 6. Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, Eurostat. Dr. Katona Tamás Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. IV. negyedév 1 Budapest, 2007. február 21. 2006. IV. negyedévében az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hosszú lejáratú kötvények részarányának

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Helyzetkép I. negyedév

Helyzetkép I. negyedév TANULMÁNYOK dr. KATONA TAMÁS Helyzetkép 2002. I. negyedév A gazdasági növekedés üteme az elsõ negyedévben az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét mutatta. A 2,9 százalékos növekedési rátánál sokkal nagyobb

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2005. II. negyedév 1 Budapest, 2005. augusztus 19. A II. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 18. IV. negyedév Budapest, 19. február 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. április - május

Helyzetkép 2012. április - május Helyzetkép 2012. április - május Gazdasági növekedés Az év kezdete óta viszonylag gyorsan változik a gazdasági közhangulat, de összességében a pesszimizmus dominál a piacokon. Komoly aggodalmat vált ki

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Vezetői összefoglaló november 23.

Vezetői összefoglaló november 23. 2017. november 23. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró, a svájci frank és a dollár viszonylatában egyaránt gyengült. A BUX 15,4 milliárd forintos, jóval átlag feletti forgalom

Részletesebben

Vezetői összefoglaló augusztus 1.

Vezetői összefoglaló augusztus 1. 2017. augusztus 1. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, a svájci frank ellenében erősödött. A BUX 7,9 milliárd forintos átlag alatti forgalom

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Helyzetkép 2012. március - április

Helyzetkép 2012. március - április Helyzetkép 2012. március - április Gazdasági növekedés Az európai reményeknél gyengébb, a megjelent prognózisoknál kedvezőbb lett az Európai Unió országainak összesített gazdasági teljesítménye az idei

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2018. II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2018. szeptember 7. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2018. II. negyedévben további 3,7%-kal nőtt,

Részletesebben

Helyzetkép 2011. szeptember - október

Helyzetkép 2011. szeptember - október Helyzetkép 2011. szeptember - október Gazdasági növekedés Nem következett be érdemi változás a világgazdaságban. A növekedési ütem a fejlődő országokban továbbra is dinamikus, míg a fejlett országokban

Részletesebben

2014/38 STATISZTIKAI TÜKÖR április 18.

2014/38 STATISZTIKAI TÜKÖR április 18. 14/38 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. április 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 13. IV. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Helyzetkép október - november

Helyzetkép október - november Helyzetkép 2012. október - november Gazdasági növekedés A múlt év talán legnagyobb gazdaságpolitikai tanulsága: a 2008 óta tartó világgazdasági válság gyors meghaladására nem lehet számítani. Ez a válság

Részletesebben

Helyzetkép 2014. június - július

Helyzetkép 2014. június - július Helyzetkép 2014. június - július Gazdasági növekedés Az első félévről eddig rendelkezésre álló adatok némileg kedvezőtlenebb helyzetet tükröznek a prognózisokban megfogalmazottnál annak ellenére, hogy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2006. i adatok alapján 2006. ban a monetáris bázis 44,0 milliárd forinttal 2438,4 milliárd forintra nőtt. A forgalomban lévő készpénz

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. június - július

Helyzetkép 2013. június - július Helyzetkép 2013. június - július Gazdasági növekedés Hosszú idő után először fordult elő, hogy az Eurostat a várakozásoknál valamivel kedvezőbb adatokat hozott nyilvánosságra a gazdasági növekedésről.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a

Részletesebben