Reform-modellek Európában
|
|
- Gergő Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Méltányosság Politikaelemző Központ Reform-modellek Európában Ismét megszólalt Bokros Lajos, és szerinte most minden eddiginél komolyabb esély van egy radikális reformprogram végrehajtására. Az alábbi írás nem Bokros nézeteit veszi célba (ezzel az MPK később foglalkozik), hanem két nemzetközi példát (Németország és Szlovákia reformjainak ügyét) tesz a mérlegre. Arra vonatkozóan, hogy hogy lehet egy országban szerkezeti reformokat véghezvinni, több modell is rendelkezésünkre áll: Brit Német Szlovák A brit példával kapcsolatban annyit leszögezhetünk, hogy jó modellje annak, hogy hogyan lehet nagy ideológiai és szakmai hinterlanddal, közel egy évtized alatt egy meglehetősen mélyreható átalakítást kivitelezni. Mivel Magyarország esetében nincs ennyi idő a változások kiérlelésére, ezért a másik két példa közelebb áll hozzánk, így ezúttal e két modellt mutatjuk be részletesen. Németország 2002 után A baloldali kormánykoalíció mindössze hat fős többséggel győzött a 2002-es Bundestag választásokon. Hamar kiderült, hogy a Schröder-kormánynak fokozódó gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie (drasztikusan megugró államadóság, túlburjánzó nyugdíjrendszer, növekedő munkanélküliség, 3%-ot meghaladó költségvetési hiány). A kormánypártok tehát cselekvési kényszerbe kerültek. A lakosságot azonban nem érte váratlanul sem e problémáknak a súlya, komplexitása (ezekről évek óta hosszas viták folytak már), sem pedig a kormány terve, mert azt még a szeptemberi választások előtt nyilvánosságra hozták. A választópolgárok nagyjából tudatában voltak annak, mi következik, hogyha ismét a piros-zöld koalíció folytathatja a tevékenységét, így nem érhette villámcsapásként a három évig tartó intézkedéssorozat, már csak azért sem, mert a kormány még 2002 februárjában létrehozta a Hartz-bizottságot, amely augusztusban ismertette elképzeléseit a munkanélküliség leküzdésére. A Hartz-bizottság munkáján alapuló komplex intézkedési csomagot, az Agenda 2010-et Schröder a szövetségi parlament plénuma előtt ismertette. A Peter Hartz vezette bizottság egy 15 tagú testület volt, mely nagy tekintélyű, a gazdasági élet mindennapi működésében is jártas szakemberekből állt. Maga az elnök, Peter Hartz a Volkswagen AG igazgatótanácsát irányította. Norbert Bensel, a DaimlerChrysler Services Ag és a Német Vasút (Deutsche Bahn AG) igazgatótanácsi tagja, Heinz Fischer a jegybankot - 1 -
2 képviselte, Eggert Vorscheau a BASF igazgatótanácsából érkezett, Isolde Kunkel-Weber szakszervezeti vezető és Werner Jann egyetemi professzor volt a bizottság tagja. A bizottságnak bőven volt ideje (fél év) a belső viták lefolytatására, az anyag kimunkálására. Helyzeti előnyök Jelentős segítséget nyújtott a reformfolyamat végigviteléhez az a közeg is, amelyben az elképzelések kiérlelődtek. Németországban, a világ egyik legfejlettebb demokratikus rendszerében nagyon jó feltételek állnak rendelkezésre a nyilvánosság előtti, értelmes, szakpolitikai diskurzus lefolytatásához, amelynek legfontosabb színtere a szövetségi parlament (Bundestag). több évtizedes hagyománya van néhány nagy kérdésben képesek a nagyobb pártok a konszenzusra, szintén ebben az országban (az 1949-es alaptörvényt a pártok nagy többsége támogatta, de például 2006-ban nagy többséggel fogadták el az alkotmánymódosítással járó föderalizmusreformot). A színvonalas vitákat pedig jelentősen elősegíti, hogy a CDU és az SPD mögött jelentős szakembergárda, agytrösztök állnak (Pl. Konrad Adenauer Stiftung, Friedrich Neumann Stiftung). A viták persze nem pusztán a Bundestagban, hanem az széles nyilvánosságban is zajlanak. Ez az ország, ahol egy-egy témát a nyomtatott és az elektronikus média hosszasan taglal; vezércikkek, elemzések, riportok, hírműsorok, stúdió-beszélgetések, kommentárok formájában. Helyzeti hátrányok A hatalmi rétegződés meglehetősen tagolt. Nem pusztán amiatt, hogy Németország föderatív berendezkedésű, és a pártok belső demokratikus irányítását maga a párttörvény írja elő (ennek megfelelően a CDU-ban és az SPD-ben is többféle irányzatot figyelhetünk meg, amiket nem tapos el a központi akarat), hanem mert számos erős, befolyásos érdekcsoport fejti ki hatását a politikai döntéshozatalra. A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB (Deutscher Gesellschaftsverbund) nem pusztán a hagyományos szakszervezeti funkciókat látja el, de jelentős szakértői apparátusa révén nagyon pregnáns szakmai elemzésekkel, javaslatokkal képes előrukkolni, amelyek nem elégednek meg a problémák felhánytorgatásával, hanem számos statisztikai adattal alátámasztva, jogszabályokra való hivatkozás után teszik közzé értékeléseiket. A DGB tagszervezetei ugyanakkor milliós tagsággal rendelkeznek, beágyazottságuk erős, képesek százezreket is az utcára vinni. A mindenkori kormánynak nagyon komolyan kell figyelnie a munkaadói érdekszövetségekre is. Befolyásos szervezetnek számít a BDI (Német Iparszövetség), amely szintén képes írásos anyagokat letenni a politikusok asztalára, de még ennél is fontosabb informális ereje. Nincs olyan német kormány, amely legalábbis ne gondolkozna el komolyan a gazdasági élet reprezentánsainak felvetésein. Mindez hatalomtechnikai szempontból a reformok elfogadtatását nem teszi könnyűvé. A kancellár létrehozhat egyetértést kormányon, saját pártján belül, de ez kevés: le kell ülnie koalíciós partnereivel (partnerével), bizonyos, tartományokat is érintő törvényjavaslatok esetén az ellenzékkel is, ha az adja a többséget a tartományokat megjelenítő felsőházban, a Bundesratban (vizsgált időszakokban pont ez a helyzet). Utóbbinak e törvényhozási tárgyakat - 2 -
3 illetően vétójoga van, így a CDU/CSU többség megakadályozhatja törvények hatályba lépését a Bundesratban (ezzel a lehetőséggel olykor élt is). Ezen kívül állandóan szembesülnie kell a különféle érdekcsoportok állandó lobbi-erejével. Éppen ezért a mindenkori kancellár legyen akármennyire is biztos a maga igazában nem erőszakolhatja át elképzeléseit, mindenki mást félretolva, mások véleményével mit sem törődve. A Hartz-reform tartalma A német kormányzat gondolkodására nagy hatást gyakorolt a munkanélküliség csökkentésére irányuló külföldi példák, különösen a kanadai, de még inkább a brit minta. Utóbbira azért is figyeltek fel, mert a szintén baloldali, Tony Blair vezette munkáspárti kormány 1997-es reformjaival jelentősen csökkentette a munkanélküliséget, s a változtatások végrehajtása közben nem rettent meg a Labour baloldali szárnyával, a szakszervezetekkel való konfliktustól sem. Az intézkedéssorozat négy fő törvényt foglalt magában, (Hartz I-IV.) Két fő szintre próbált hatni: a munkaügyi igazgatásra és a szociális támogatások átalakítására. Munkaügyi igazgatás: Új szervezeti formákkal igyekeztek az államhatalmat a munkanélküliség csökkentésének szolgálatába állítani. A Job Centerek átvették a szociális, lakás, ifjúsági hivatalok munkahelyi tanácsadással kapcsolatos feladatait. Az új személyes szolgáltató ügynökségeknek (Personal Service Agentur) az lett a rendeltetése, hogy személyre szabott stratégiával segítsenek a munkanélkülinek a munkaerőpiacra való visszatérésben, részt vesznek határozott időre felvett munkaerők közvetítésében is. A tartományi munkaügyi hivatalokat kompetencia-centrumokká formálták át, a vállalatokkal való minél szorosabb együttműködés érdekében. Átalakították a Szövetségi Munkaügyi Hivatalt is e változások elősegítése céljából, felhasználva a mind izmosabb IT szektor módszereit is. Szociális támogatások. A legfontosabb intézkedéseket a Hartz IV. foglalta magába: összevonták a munkanélküli segélyt a szociális segéllyel, jelentősen csökkentve a támogatás összegét. Ez lett a munkanélküli-segély II (Arbeitslosengeld II.), amit az eredeti munkanélküli segély után lehetett kapni. Ez a nyugati országrészben 345, a keletiben 331 eurót jelentett. A legnagyobb felháborodást és ellenállást pont ez az intézkedés váltotta ki, mert havonta több száz eurós veszteséget okozhatott a családoknak. A döntést a költségvetési megtakarítás mellett azonban erősen motiválta, hogy az addigi segélyezés meglehetősen nagyvonalú volt, s az is előfordulhatott, hogy a viszonylag nagy összegű segély az embereket nem ösztönözte kellően a munkakeresésre. Megszigorították a hozzáférés lehetőségét: a munkanélküli segély időtartamát 32 hónapról 18-ra szállították le. Előírták az álláskeresők aktív együttműködési kötelezettségét a munkaügyi ügynökségekkel, és anyagi helyzetüket igazoló formanyomtatványok beküldésére is kötelezték őket. Mindez a szociális és munkaügyi törvények részletes módosításával járt együtt, amelyekben részletesen meghatározták az állami támogatásokhoz való hozzájutás feltételeit, figyelembe véve a kérelmező anyagi viszonyait, a lakáshelyzetét (különösen az egy főre jutó négyzetméternagyságot). Az álláskeresők ezentúl kevésbé válogathattak az állásajánlatok között. Függően az adott egyén képességeitől, minden legális munkát el kellett fogadnia, még olyat is, aminek a betöltéséhez alacsonyabb végzettség kellett, mint amivel ő éppen - 3 -
4 rendelkezett. Az ún. Egyszemélyes RT (Ich-AG) és a Mini Job ok rendszerével a feketemunkát kívánták visszaszorítani, illetőleg minél több embert visszaterelni a munka világába. A Mini Job egy max. 400 eurós havi jövedelmet biztosító állás volt, amit a háztartásokban lehetett folyatni. Mini Job -ot folytató személyt azok alkalmazhattak így, akiknek például a munka, ill. a gyereknevelés miatt kevesebb idejük maradt a háztartásra. Az állam olyan könnyítést vezetett be erre a munkaviszonyra, hogy ne kelljen társadalombiztosítást befizetni. Az Ich AG -k alatt olyan kézműves foglalkozásokat értettek, amelyeket képzettség nélkül is lehetett folytatni (például házmesteri tevékenységek), de ez nem terjedt ki a kézműves szakma egészére. Az Agenda 2010 vitája A kormánynyilatkozat március 14-én hangzott el a Bundestag ülésén és a Bátorság a békéhez, bátorság a reformokhoz címet viselte. A békéhez való bátorságot a közelgő iraki háború indokolta, így a kancellár ismét előjöhetett kedvenc külpolitikai témájával, az iraki konfliktus katonai úton való megoldásának elutasításával, amivel a 2002-es választási kampányban sok szavazót megnyert magának. A változáshoz való bátorságot pedig az indokolta, hogy számos jelentős részben népszerűtlen reformhoz akarta megnyerni magának a társadalmat. A kancellár a reformokért határozottan kiálló kormányfőként mutatta magát a beszédében. Schröder beszéde retorikailag nem sikerült jóra. Bár adott távlati célt: 2010-re e reformokkal Németországnak ismét élre kell törnie Európában (innen az Agenda 2010 elnevezés is), a kormánynyilatkozat jórészt a változtatásoknak kissé száraz felsorolásából állt (ez tartalmazott még adóreformot, az egyszeri 10 eurós vizitdíj bevezetését is). A befogadó számára így a reformokkal való azonosulást megnehezítette. Releváns gondolati eleme volt az egyén társadalommal szembeni felelősségérzet hangsúlyozása. A CDU álláspontját Angela Merkel elnök ismertette. A CDU mondanivalójának legfontosabb színteréül a parlamentet választotta, Angela Merkel kormánnyal szembeni csatáit sose vitte ki az utcára, pártja sosem tartott kormányellenes tömegdemonstrációkat. Bár Merkel rendszeresen tehetetlenséget, koncepciótlanságot vetett a Schröder-kormány fejére, a reformok egyik fő elemét, a szociális és munkanélküli segély összevonását maga is támogatta, sőt, késznek mutatkozott más kérdésekben is a kormányzattal való megegyezésre. Ezt persze nem teljesen önzetlenül tette a CDU, a későbbi egyeztetéseken a támogatásnak megkérte az árát, de így a német közvélemény előtt kompromisszumra késznek állította be magát. Nyilván eszébe jutott az is, jobb most meglépni a reformokat semmint, hogy egy majdani kormányváltás esetén neki magának kelljen ezeket bevezetnie. A körültekintő előkészítés ellenére a Hartz-csomag vitáját heves indulatok és utcai demonstrációk kísérték. A legnagyobb szakszervezeti szövetséggel, a DGB-vel az SPD kapcsolata a munkavállalókat hátrányosnak tekintett elvonások miatt évekre megromlott. A pártot is alaposan megviselte az intézkedéscsomag. Meglehetősen hamar kritizálni kezdte a párt balszárnya az elvonásokat, azt hangoztatva, hogy azok messze esnek az igazi szociáldemokrata irányvonaltól. Schrödernek azonban az SPD július 1-jei pártnapján sikerült visszavernie ezeket a támadásokat, és megszerezte a pártfórum beleegyezését a reformokhoz. A kancellár ezúttal jó formában volt: harcias, szenvedélyes beszédével sok küldöttet maga mellé tudott állítani. Sikeréhez azonban az is hozzájárult, hogy ellenfelei szervezetlenebbek voltak, nem volt fajsúlyos vezéregyéniségük, még kevésbé átfogó alternatív programjuk. A schleswig-holsteini SPD új vezetője, Claus Möller nem lett volna Schröderrel szembeni hiteles - 4 -
5 ellenfél azok után, hogy évekkel korábban tartományi pénzügyminiszteri tevékenységét botrányok kísérték. A legismertebb ellenálló Andrea Nahle az ifjúszocialisták korábbi vezetője megmaradt a szakmai részletek kritikájánál, de nem kezdett bele átfogó ellenprogram kidolgozásába. Ezek után a Schröder-kormány jó ütemben s az SPD pártnapjának elvárásaihoz is igazodva bejelentette az adóreform előrehozatalát, amely enyhítette valamelyest az országban kialakult rossz hangulatot. Ugyanis 15, 6 milliárd eurós adókönnyítést jelentett be; a személyi jövedelemadó 19, 9%-ról 16%-ra, a legmagasabb adókulcsnak pedig 48, 5%-ről 45%-ra történő csökkentését. Az adóbevétel-kiesést a dohányipari termékek adójának megemelésével (ezt az egészségügyi reform kiadásaira szánták), illetve a privatizációs bevételekből pótolták. Bár a Hartz-törvényeket a Bundestag októberben elfogadta, a Bundesrat, amelynek többségét az uniópártok alkották, először elutasította, így a 32 tagú egyeztető bizottságban próbáltak a felek egyezségre jutni. December közepén, miután Gerhard Schröder és Angela Merkel is bekapcsolódott a megbeszélésekbe, az akadály gyorsan elhárult a törvények elfogadása elől, s azt még december 20-án megszavazta a törvényhozás mind a két ága. Bár több, a balszárnyhoz tartozó képviselő jelezte, hogy nemmel fog szavazni SPD-es, a CDU beleegyezése után ez nem bírt relevanciával. A Hartz-csomag mérlege Míg 2003 a döntések éve volt, 2004 a törvények politikai hatásáé, ami persze az SPD-t érintette a legérzékenyebben. A párt népszerűsége visszaesett (a ben megtartott tartományi választások többségét a párt elvesztette), s ezen még az sem segített, hogy Franz Münterfering frakcióvezető vette át Schrödertől a párt vezetését, hogy őt a párton belüli tovább folytatódó vitáktól tehermentesíteni lehessen. A kormány renoméját rontotta, hogy az átlagemberek a reformnak a hátrányait érzékelték elsősorban: a munkanélküliség a háború utáni időszak rekordját érte el, több mint ötmillióan voltak állás nélkül (ez aktív lakosságnak több mint a 11%-a volt). Az SPD-s Hans Eichel pénzügyminiszter által kigondolt költségvetési spórolások szembefordították egymással a szociáldemokrata és zöld vezetésű minisztériumokat, így a koalíciós konfliktus is beárnyékolta a mindennapi munkát. 6 Pedig a nyomás e nélkül is épp elég nagy volt a kormányra. Nyáron Németország keleti részében ahol a munkanélküliségi ráta jóval meghaladta az országos átlagot tüntetéssorozat robbant ki a Hartz-reformok ellen, amit a szakszervezetek, egyes civil mozgalmak, sőt a Gregor Gisy vezette baloldali PDS is nyíltan támogatott. A tüntetések ereje csak azután enyhült, hogy a kormány némi finomítást eszközölt a rendszerben: előrehozta a kettes munkanélküli segély kifizetését 2005 elejére, beleegyezett abba is, hogy a gyermekek utáni kedvezmények már a gyerek születésétől járjanak, nem pedig csak ahogy az eredeti elképzelésekben szerepelt 15 éves kortól. Csak ez az egy engedmény 800 millió euróval terhelte meg az országnak amúgy is sok gonddal küszködő költségvetését, méghozzá akkor, amikor a növekvő munkanélküliség miatt az állam súlyos adóbevételektől is elesett a hiányzó munkavállalói adóbefizetések nyomán. 6 Der Spiegel, május
6 A mérleg kiábrándítónak tűnt: a munkanélküliség nem csökkent, a gazdasági növekedés visszaesett 1%-ra. A kritikusok azt is megállapították, hogy a Hartz-reformnak a munkanélküliségen kívül legfeljebb a bürokráciát sikerült növelnie, ráadásul az összevont segélyt sokkal többen vették igénybe, mint azt eredetileg gondolták, így a szövetségi állam mintegy 22 milliárd eurót bukott a téves kalkulációk miatt. A politikai mérleg is kiábrándítónak tűnt a kormány számára: az SPD-t az előző évben 40 ezer párttag hagyta el, s az egyik legfontosabb fellegvárában, Észak Rajna Vesztfáliában szenvedett 2005 tavaszán súlyos vereséget. Ezek után Gerhard Schröder május végén előrehozott választásokat rendelt el, amelyre szeptember 18-án sor is került. Még egyszer megmutatkozott Schröder politikusi kvalitása: egy szinte reménytelen helyzetből csaknem döntetlenre hozta ki az eredményt. De egy hajszállal mégis veszített, így Schröder befejezte politikusi karrierjét, és Angela Merkel vezetésével nagykoalíció alakult. A Hartz-csomag maradt, bár a Merkel-kormány bizonyos finomításokat elvégzett rajta, s számos elemmel kiegészítette (pl. a munkanélküli segélyt egy szintre hozták az egész országban). A reformot alapvetően azonban nem dobták félre. Már csak azért sem, mert ennek az SPD volt a fő támogatója és a CDU ellenzéki korában bár erős fenntartásokkal- támogatta azt. Ráadásul kezdtek jönni 2006 nyarától az eredmények: a munkanélküliség 400 ezer fővel csökkent, a gazdasági növekedés beindult, különösen az exportképes iparágak és az építőipar. Szlovákia 1998 után 1998-ban került hatalomra a Mikuláš Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK), amely három másik párttal köztük a Magyar Koalíció Pártjával karöltve jobboldali kormányt alakított. A kormányalakítás után az új kabinet szinte azonnal költségvetési kiigazításokba kezdett, amelyekre azért volt nagy szükség, mert a korábban hatalmon lévő Vladimír Mečiar vezette nacionalista koalíció nómenklatúra-privatizációval fűszerezett gazdaságpolitikája csupán látszatstabilitást eredményezett ben lépett életbe az új kormány stabilizációs programja, amely számos adóemelést és költségvetési megszorítást tartalmazott. A kormány mindeközben a privatizációt is felgyorsította; a korábban főleg a mečiari klientúra birtokába került állami vagyont annak fokozatos visszaszerzése után külföldi befektetőknek adták el újra. Az ország gazdasági mutatói ugyan még az ezredfordulóig tovább romlottak, de 2001-ben már csökkenni kezdett az államháztartás hiánya. A Dzurinda-kabinetnek 4 éves kormányzást követően 2002-ben sikerült újra hatalomra kerülni köszönhetően a választási évben követett osztogató politikának is, melynek eredményeképpen a GDP-ben mért hiány a 2001-ben mért 6, 5%-ról a választás évében 7, 7%-ra ugrott. Az átfogó reformok bevezetését Szlovákiában is csak az ismételt győzelmet követően kezdte el a kormány. Tette ezt bármiféle politikai vagy társadalmi konszenzus nélkül: az ellenzék és a szakszervezetek ugyan hevesen ellenezték a reformjavaslatokat, a csekély kormánypárti többség azonban megszavazta a stratégiai törvényeket
7 A szlovák reform nem ismert tabukat A szlovák reformcsomag több lépésből állt ugyan, de ezek mindegyike egy átfogó koncepció részét alkotta. Miközben az életbe léptetett reformprojekt a legnagyobb társadalmi ellátórendszereket is érintette, a kormányzati politika komoly erőfeszítéseket tett az államháztartás konszolidációja, a külföldi tőke beáramlása, és a munkaerőpiac dinamizálása érdekében. A szlovák átalakítások közül ugyan többet is élénk magyar és nemzetközi sajtóvisszhang övezett, a legnagyobb figyelem talán mégis a 2004-ben bevezetett egykulcsos adórendszert kísérte. Az adóreform nyomán 19 % lett a társasági adó, a személyi jövedelemadó, és az ÁFA kulcsa is. Sok kisebb adót és járulékot eltöröltek (pl. az örökösödési adót), viszont megszűnt szinte minden szja-kedvezmény is. A nagymértékű egyszerűsítés átláthatóbbá tette a rendszert, nehezebbé vált az adóelkerülés, ugyanakkor könnyebbé vált az adók behajtása. A reformok másik nagy hulláma az egészségügyi és a szociális rendszert érintette. Az egészségügyben a politika teret engedett a magánbiztosítók megjelenésének, a két állami mellett így négy magánkézben lévő biztosító kezdte meg működését az országban. Sok kórházat és rendelőintézetet bezártak, a szakrendelők és a kórházi szolgáltatások egy részét privatizálták, és bevezették az azóta eltörölt vizitdíjat. A reformok központi elemét jelentette az állam szociális kiadásainak alapos megkurtítása. Az akkortájt magas munkanélküliséggel küszködő országban a segélyezés gyakorlata helyett a munkakeresés ösztönzésére tevődött át a hangsúly. A 30-50%-kal csökkentett szociális segélyek mellett a kormány jelentős mértékben mérsékelte a rokkantnyugdíjak összegét is. Az említett szociális elvonások legfőképpen a sokgyermekes roma családokat sújtották. Az intézkedések a fejlődés által érintetlenül hagyott, elmaradottabb keleti országrészben tiltakozó megmozdulásokhoz, éhséglázadásokhoz vezettek, amelyeket a kormány példátlan módon a rendőrség mellett a hadsereg bevetésével vert le. A munkahelyteremtés szándékát egyébiránt további rendeletek is elősegítették ban jelentősen egyszerűsítették a foglalkoztatási szabályokat, a munkáltatók adminisztratív terhei csökkentek, és enyhítettek az elbocsátás szabályain is. A 25 éven aluli munkanélkülieknek adott segélyeket szinte teljesen megszüntették, így kíméletlen módon ugyan, de ezt a réteget is rákényszerítették a mobilizációra. A kormányzat súlyos áron meghozott, a munkanélküliséget csökkenteni igyekvő intézkedéseinek végül az lett az eredménye, hogy 2004 és 2007 között fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, a korábban 20 % körüli munkanélküliség így 8,5%-ra süllyedt. Más kérdés, hogy közel százezren, azaz szinte minden harmadik új munkavállaló külföldön találta meg a boldogulását (a legtöbben az Egyesült Királyságban, Csehországban, Ausztriában és hazánkban). A szlovák reform mérlege Pozitívumok: kétszámjegyű gazdasági növekedés, az államadósság GDP-hez viszonyított 30%-os aránya, 2%-ot alig meghaladó államháztartási hiány, felére csökkent munkanélküliségi ráta, az euró 2009-es bevezetése. A költségvetés kiadási oldaláról megállapíthatjuk, hogy ez GDP-arányosan mindössze néhány év leforgása alatt igen jelentős mértékben, több mint 10 %-kal csökkent, s tavaly a szlovák GDP 37 %-át tette ki összehasonlításképp, nálunk ez ma a nemzeti össztermék felét jelenti
8 Negatívumok: a szociális háló megnyirbálása, a segélyezési rendszer kíméletlen, konszenzus nélküli leépítése, a közszolgáltatások piacosítása, az állami támogatások megcsappanása nem meglepő módon vezetett a létminimum alatt élők ellenállásához, még ha az országos méretű sztrájkok, tüntetések a fiatal állam demokratikus tapasztalatainak hiányában - el is maradtak. Fölerősödött az ország szociális kettészakítottsága. A fő nyertes egyértelműen Pozsony, illetve a pozsonyi kerület, amelynek fejlődése örvendetes módon néhány nagyszombati magyarlakta járásra nézve is kedvezően hat. A fővárosban már évek óta munkaerő-hiány jelentkezik, míg a középső és keleti területek továbbra is gazdasági elmaradottsággal küszködnek. Míg (dél)-nyugaton alacsony a munkanélküliség, jó színvonalú az infrastruktúra, és ide érkezik a legtöbb külföldi befektető, addig az ország keleti részén továbbra is kevés a fejlesztés, magas a munkanélküliek száma, és elmaradottabb az infrastruktúra állapota is. A növekedés tehát nagyon eltérő mértékben jelentkezik az ország egyes vidékein: a termelékenység, a bérek, és a lehetőségek szintjén hatalmasak az országon belüli különbségek. A Dzurinda-kormány a reformok bevezetésekor tisztában volt azzal, hogy az intézkedések a kormány népszerűségét jelentős mértékben aláássák majd, és a jobboldal nagy valószínűséggel elveszíti a következő választásokat. Ez 2006-ban be is következett, de Robert Fico kabinetje - a reformok elutasítása, valamint a szociális állam, és a szolidaritás jelszavának állandó hangoztatásának ellenére - néhány szociális látszatintézkedésen túl nem vitt véghez komolyabb visszarendeződést. A két modell tanulságai Bár a két reformfolyamat nagyon eltérő alapállással indult, és nagyon eltérő kormányzati felfogás övezte, a folyamat kifutása rendkívül hasonló volt. A Schröder-kormány hosszú előkészítés után, jelentős társadalmi diskurzust követően, politikai szövetségeseket keresve kezdte meg a reformokat; a Dzurinda-kormány erőből, következetesen, lesöpörve mind a társadalmi ellenállást, mind a politikai oppozíciót vitte végig a szerkezei átalakításokat; politikailag mindkettő belebukott, és mindkettő kalkulált is ezzel a lehetőséggel (ennek ellenére látott hozzá). Mindkét esetben az utódok folytatták a reformokat, vagy legalábbis nem herélték ki azokat (kis módosításokat eszközöltek csak), és annak gyümölcseit is ők arathatták le. A nagyon eltérő politikai kultúra, az eltérő feltétel- és eszközrendszer ellenére a két modellben azonos a (kódolt) negatív hatalompolitikai következmény (a reformerőt illetően) és a pozitív makrogazdasági következmény (az országra vonatkozóan). A két példa alapján megállapíthatjuk, hogy két módon lehet reformálni: erőből, utánunk a vízözön alapon, vagy politikai szövetségeseket keresve és alkukat kötve. Figyelemre méltó, hogy mindkét esetben a társadalmi faktor inherensen ki van hagyva a játszmából, szövetségesi körből, és leginkább, mint ellenlábas, mint inerciális erő van jelen
A tátrai tigris titkai
Gyene István A tátrai tigris titkai Magyarország Európa problémás országa írta két héttel ezelőtt hazánkról szóló tudósításában a The New York Times. A tekintélyes amerikai lap arról számolt be, hogy bár
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
Részletesebbenmáj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚLIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
Részletesebbenmáj dec jan. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenFEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}
EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenAz adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó
Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok
RészletesebbenTartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?
ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenEgy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére
Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenEurópa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és
Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenUdvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban
Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenA brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenA visegrádi négyek gazdaságpolitikája
Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenVárakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos
RészletesebbenBEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenÚj egyensúly. Sikerek és kihívások
Új egyensúly Sikerek és kihívások Felzárkózik a gazdaság GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 4,9 5,2 4,2 4,5 4,5 4,3 3,9 3,8 3,4 3,0 3,0 2,4 1,9
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenGyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!
Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenUrbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel
Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenÖsszefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenVS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján
Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az
RészletesebbenA Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.
A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenA jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni
Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenKétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,
Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenAZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző
Részletesebbenaug jan. febr. júli. ápr. máj.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február
TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. február Gazdasági-politikai háttér Csehországban a GDP 38,5 százalékát az iparban, 2,5 százalékát a mezőgazdaságban
RészletesebbenMunkaügyi hivatal helyett Job Center
GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Munkaügyi hivatal helyett Job Center Németországban a Szövetségi Munkaügyi Hivatalt (Bundesanstalt für Arbeit) súlyos kritika érte, amelynek lényege
Részletesebben1. Prof. Dr. Gerhard Bäcker: Az időskori biztosítási politika áttekintése:
Szociálpolitika Németország A szociálpolitika helyzete Németországban 2013-ban Jahresüberblick Sozialpolitik 2013 Zeitschrift für Sozialreform, ZSR 60 (2014), Heft 1, 6-13., 28-36. p. (Erősen tömörítve)
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY SZLOVÁKIA. Pozsony. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2010. augusztus
TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Pozsony SZLOVÁKIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2010. augusztus Tájékoztató országtanulmány SZLOVÁKIA 2010 Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia...
RészletesebbenSzociális párbeszéd új keretek között
Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit
RészletesebbenGazdaság és gazdaságpolitika
Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenÖsszefogás a reformokért
Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenDr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
RészletesebbenKorona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást
Horbulák Zsolt.. Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást Közgazdász-vándorgyűlés Debrecen 2018. szeptember 7. Szlovákia Megalakulása: 1993. január 1. Kiterjedése: 49 035 km 2 Lakosainak
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenÚjdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra
Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenKozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából
Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
Részletesebbentenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL
tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenAz Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?
Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
Részletesebben