Reform-modellek Európában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Reform-modellek Európában"

Átírás

1 Méltányosság Politikaelemző Központ Reform-modellek Európában Ismét megszólalt Bokros Lajos, és szerinte most minden eddiginél komolyabb esély van egy radikális reformprogram végrehajtására. Az alábbi írás nem Bokros nézeteit veszi célba (ezzel az MPK később foglalkozik), hanem két nemzetközi példát (Németország és Szlovákia reformjainak ügyét) tesz a mérlegre. Arra vonatkozóan, hogy hogy lehet egy országban szerkezeti reformokat véghezvinni, több modell is rendelkezésünkre áll: Brit Német Szlovák A brit példával kapcsolatban annyit leszögezhetünk, hogy jó modellje annak, hogy hogyan lehet nagy ideológiai és szakmai hinterlanddal, közel egy évtized alatt egy meglehetősen mélyreható átalakítást kivitelezni. Mivel Magyarország esetében nincs ennyi idő a változások kiérlelésére, ezért a másik két példa közelebb áll hozzánk, így ezúttal e két modellt mutatjuk be részletesen. Németország 2002 után A baloldali kormánykoalíció mindössze hat fős többséggel győzött a 2002-es Bundestag választásokon. Hamar kiderült, hogy a Schröder-kormánynak fokozódó gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie (drasztikusan megugró államadóság, túlburjánzó nyugdíjrendszer, növekedő munkanélküliség, 3%-ot meghaladó költségvetési hiány). A kormánypártok tehát cselekvési kényszerbe kerültek. A lakosságot azonban nem érte váratlanul sem e problémáknak a súlya, komplexitása (ezekről évek óta hosszas viták folytak már), sem pedig a kormány terve, mert azt még a szeptemberi választások előtt nyilvánosságra hozták. A választópolgárok nagyjából tudatában voltak annak, mi következik, hogyha ismét a piros-zöld koalíció folytathatja a tevékenységét, így nem érhette villámcsapásként a három évig tartó intézkedéssorozat, már csak azért sem, mert a kormány még 2002 februárjában létrehozta a Hartz-bizottságot, amely augusztusban ismertette elképzeléseit a munkanélküliség leküzdésére. A Hartz-bizottság munkáján alapuló komplex intézkedési csomagot, az Agenda 2010-et Schröder a szövetségi parlament plénuma előtt ismertette. A Peter Hartz vezette bizottság egy 15 tagú testület volt, mely nagy tekintélyű, a gazdasági élet mindennapi működésében is jártas szakemberekből állt. Maga az elnök, Peter Hartz a Volkswagen AG igazgatótanácsát irányította. Norbert Bensel, a DaimlerChrysler Services Ag és a Német Vasút (Deutsche Bahn AG) igazgatótanácsi tagja, Heinz Fischer a jegybankot - 1 -

2 képviselte, Eggert Vorscheau a BASF igazgatótanácsából érkezett, Isolde Kunkel-Weber szakszervezeti vezető és Werner Jann egyetemi professzor volt a bizottság tagja. A bizottságnak bőven volt ideje (fél év) a belső viták lefolytatására, az anyag kimunkálására. Helyzeti előnyök Jelentős segítséget nyújtott a reformfolyamat végigviteléhez az a közeg is, amelyben az elképzelések kiérlelődtek. Németországban, a világ egyik legfejlettebb demokratikus rendszerében nagyon jó feltételek állnak rendelkezésre a nyilvánosság előtti, értelmes, szakpolitikai diskurzus lefolytatásához, amelynek legfontosabb színtere a szövetségi parlament (Bundestag). több évtizedes hagyománya van néhány nagy kérdésben képesek a nagyobb pártok a konszenzusra, szintén ebben az országban (az 1949-es alaptörvényt a pártok nagy többsége támogatta, de például 2006-ban nagy többséggel fogadták el az alkotmánymódosítással járó föderalizmusreformot). A színvonalas vitákat pedig jelentősen elősegíti, hogy a CDU és az SPD mögött jelentős szakembergárda, agytrösztök állnak (Pl. Konrad Adenauer Stiftung, Friedrich Neumann Stiftung). A viták persze nem pusztán a Bundestagban, hanem az széles nyilvánosságban is zajlanak. Ez az ország, ahol egy-egy témát a nyomtatott és az elektronikus média hosszasan taglal; vezércikkek, elemzések, riportok, hírműsorok, stúdió-beszélgetések, kommentárok formájában. Helyzeti hátrányok A hatalmi rétegződés meglehetősen tagolt. Nem pusztán amiatt, hogy Németország föderatív berendezkedésű, és a pártok belső demokratikus irányítását maga a párttörvény írja elő (ennek megfelelően a CDU-ban és az SPD-ben is többféle irányzatot figyelhetünk meg, amiket nem tapos el a központi akarat), hanem mert számos erős, befolyásos érdekcsoport fejti ki hatását a politikai döntéshozatalra. A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB (Deutscher Gesellschaftsverbund) nem pusztán a hagyományos szakszervezeti funkciókat látja el, de jelentős szakértői apparátusa révén nagyon pregnáns szakmai elemzésekkel, javaslatokkal képes előrukkolni, amelyek nem elégednek meg a problémák felhánytorgatásával, hanem számos statisztikai adattal alátámasztva, jogszabályokra való hivatkozás után teszik közzé értékeléseiket. A DGB tagszervezetei ugyanakkor milliós tagsággal rendelkeznek, beágyazottságuk erős, képesek százezreket is az utcára vinni. A mindenkori kormánynak nagyon komolyan kell figyelnie a munkaadói érdekszövetségekre is. Befolyásos szervezetnek számít a BDI (Német Iparszövetség), amely szintén képes írásos anyagokat letenni a politikusok asztalára, de még ennél is fontosabb informális ereje. Nincs olyan német kormány, amely legalábbis ne gondolkozna el komolyan a gazdasági élet reprezentánsainak felvetésein. Mindez hatalomtechnikai szempontból a reformok elfogadtatását nem teszi könnyűvé. A kancellár létrehozhat egyetértést kormányon, saját pártján belül, de ez kevés: le kell ülnie koalíciós partnereivel (partnerével), bizonyos, tartományokat is érintő törvényjavaslatok esetén az ellenzékkel is, ha az adja a többséget a tartományokat megjelenítő felsőházban, a Bundesratban (vizsgált időszakokban pont ez a helyzet). Utóbbinak e törvényhozási tárgyakat - 2 -

3 illetően vétójoga van, így a CDU/CSU többség megakadályozhatja törvények hatályba lépését a Bundesratban (ezzel a lehetőséggel olykor élt is). Ezen kívül állandóan szembesülnie kell a különféle érdekcsoportok állandó lobbi-erejével. Éppen ezért a mindenkori kancellár legyen akármennyire is biztos a maga igazában nem erőszakolhatja át elképzeléseit, mindenki mást félretolva, mások véleményével mit sem törődve. A Hartz-reform tartalma A német kormányzat gondolkodására nagy hatást gyakorolt a munkanélküliség csökkentésére irányuló külföldi példák, különösen a kanadai, de még inkább a brit minta. Utóbbira azért is figyeltek fel, mert a szintén baloldali, Tony Blair vezette munkáspárti kormány 1997-es reformjaival jelentősen csökkentette a munkanélküliséget, s a változtatások végrehajtása közben nem rettent meg a Labour baloldali szárnyával, a szakszervezetekkel való konfliktustól sem. Az intézkedéssorozat négy fő törvényt foglalt magában, (Hartz I-IV.) Két fő szintre próbált hatni: a munkaügyi igazgatásra és a szociális támogatások átalakítására. Munkaügyi igazgatás: Új szervezeti formákkal igyekeztek az államhatalmat a munkanélküliség csökkentésének szolgálatába állítani. A Job Centerek átvették a szociális, lakás, ifjúsági hivatalok munkahelyi tanácsadással kapcsolatos feladatait. Az új személyes szolgáltató ügynökségeknek (Personal Service Agentur) az lett a rendeltetése, hogy személyre szabott stratégiával segítsenek a munkanélkülinek a munkaerőpiacra való visszatérésben, részt vesznek határozott időre felvett munkaerők közvetítésében is. A tartományi munkaügyi hivatalokat kompetencia-centrumokká formálták át, a vállalatokkal való minél szorosabb együttműködés érdekében. Átalakították a Szövetségi Munkaügyi Hivatalt is e változások elősegítése céljából, felhasználva a mind izmosabb IT szektor módszereit is. Szociális támogatások. A legfontosabb intézkedéseket a Hartz IV. foglalta magába: összevonták a munkanélküli segélyt a szociális segéllyel, jelentősen csökkentve a támogatás összegét. Ez lett a munkanélküli-segély II (Arbeitslosengeld II.), amit az eredeti munkanélküli segély után lehetett kapni. Ez a nyugati országrészben 345, a keletiben 331 eurót jelentett. A legnagyobb felháborodást és ellenállást pont ez az intézkedés váltotta ki, mert havonta több száz eurós veszteséget okozhatott a családoknak. A döntést a költségvetési megtakarítás mellett azonban erősen motiválta, hogy az addigi segélyezés meglehetősen nagyvonalú volt, s az is előfordulhatott, hogy a viszonylag nagy összegű segély az embereket nem ösztönözte kellően a munkakeresésre. Megszigorították a hozzáférés lehetőségét: a munkanélküli segély időtartamát 32 hónapról 18-ra szállították le. Előírták az álláskeresők aktív együttműködési kötelezettségét a munkaügyi ügynökségekkel, és anyagi helyzetüket igazoló formanyomtatványok beküldésére is kötelezték őket. Mindez a szociális és munkaügyi törvények részletes módosításával járt együtt, amelyekben részletesen meghatározták az állami támogatásokhoz való hozzájutás feltételeit, figyelembe véve a kérelmező anyagi viszonyait, a lakáshelyzetét (különösen az egy főre jutó négyzetméternagyságot). Az álláskeresők ezentúl kevésbé válogathattak az állásajánlatok között. Függően az adott egyén képességeitől, minden legális munkát el kellett fogadnia, még olyat is, aminek a betöltéséhez alacsonyabb végzettség kellett, mint amivel ő éppen - 3 -

4 rendelkezett. Az ún. Egyszemélyes RT (Ich-AG) és a Mini Job ok rendszerével a feketemunkát kívánták visszaszorítani, illetőleg minél több embert visszaterelni a munka világába. A Mini Job egy max. 400 eurós havi jövedelmet biztosító állás volt, amit a háztartásokban lehetett folyatni. Mini Job -ot folytató személyt azok alkalmazhattak így, akiknek például a munka, ill. a gyereknevelés miatt kevesebb idejük maradt a háztartásra. Az állam olyan könnyítést vezetett be erre a munkaviszonyra, hogy ne kelljen társadalombiztosítást befizetni. Az Ich AG -k alatt olyan kézműves foglalkozásokat értettek, amelyeket képzettség nélkül is lehetett folytatni (például házmesteri tevékenységek), de ez nem terjedt ki a kézműves szakma egészére. Az Agenda 2010 vitája A kormánynyilatkozat március 14-én hangzott el a Bundestag ülésén és a Bátorság a békéhez, bátorság a reformokhoz címet viselte. A békéhez való bátorságot a közelgő iraki háború indokolta, így a kancellár ismét előjöhetett kedvenc külpolitikai témájával, az iraki konfliktus katonai úton való megoldásának elutasításával, amivel a 2002-es választási kampányban sok szavazót megnyert magának. A változáshoz való bátorságot pedig az indokolta, hogy számos jelentős részben népszerűtlen reformhoz akarta megnyerni magának a társadalmat. A kancellár a reformokért határozottan kiálló kormányfőként mutatta magát a beszédében. Schröder beszéde retorikailag nem sikerült jóra. Bár adott távlati célt: 2010-re e reformokkal Németországnak ismét élre kell törnie Európában (innen az Agenda 2010 elnevezés is), a kormánynyilatkozat jórészt a változtatásoknak kissé száraz felsorolásából állt (ez tartalmazott még adóreformot, az egyszeri 10 eurós vizitdíj bevezetését is). A befogadó számára így a reformokkal való azonosulást megnehezítette. Releváns gondolati eleme volt az egyén társadalommal szembeni felelősségérzet hangsúlyozása. A CDU álláspontját Angela Merkel elnök ismertette. A CDU mondanivalójának legfontosabb színteréül a parlamentet választotta, Angela Merkel kormánnyal szembeni csatáit sose vitte ki az utcára, pártja sosem tartott kormányellenes tömegdemonstrációkat. Bár Merkel rendszeresen tehetetlenséget, koncepciótlanságot vetett a Schröder-kormány fejére, a reformok egyik fő elemét, a szociális és munkanélküli segély összevonását maga is támogatta, sőt, késznek mutatkozott más kérdésekben is a kormányzattal való megegyezésre. Ezt persze nem teljesen önzetlenül tette a CDU, a későbbi egyeztetéseken a támogatásnak megkérte az árát, de így a német közvélemény előtt kompromisszumra késznek állította be magát. Nyilván eszébe jutott az is, jobb most meglépni a reformokat semmint, hogy egy majdani kormányváltás esetén neki magának kelljen ezeket bevezetnie. A körültekintő előkészítés ellenére a Hartz-csomag vitáját heves indulatok és utcai demonstrációk kísérték. A legnagyobb szakszervezeti szövetséggel, a DGB-vel az SPD kapcsolata a munkavállalókat hátrányosnak tekintett elvonások miatt évekre megromlott. A pártot is alaposan megviselte az intézkedéscsomag. Meglehetősen hamar kritizálni kezdte a párt balszárnya az elvonásokat, azt hangoztatva, hogy azok messze esnek az igazi szociáldemokrata irányvonaltól. Schrödernek azonban az SPD július 1-jei pártnapján sikerült visszavernie ezeket a támadásokat, és megszerezte a pártfórum beleegyezését a reformokhoz. A kancellár ezúttal jó formában volt: harcias, szenvedélyes beszédével sok küldöttet maga mellé tudott állítani. Sikeréhez azonban az is hozzájárult, hogy ellenfelei szervezetlenebbek voltak, nem volt fajsúlyos vezéregyéniségük, még kevésbé átfogó alternatív programjuk. A schleswig-holsteini SPD új vezetője, Claus Möller nem lett volna Schröderrel szembeni hiteles - 4 -

5 ellenfél azok után, hogy évekkel korábban tartományi pénzügyminiszteri tevékenységét botrányok kísérték. A legismertebb ellenálló Andrea Nahle az ifjúszocialisták korábbi vezetője megmaradt a szakmai részletek kritikájánál, de nem kezdett bele átfogó ellenprogram kidolgozásába. Ezek után a Schröder-kormány jó ütemben s az SPD pártnapjának elvárásaihoz is igazodva bejelentette az adóreform előrehozatalát, amely enyhítette valamelyest az országban kialakult rossz hangulatot. Ugyanis 15, 6 milliárd eurós adókönnyítést jelentett be; a személyi jövedelemadó 19, 9%-ról 16%-ra, a legmagasabb adókulcsnak pedig 48, 5%-ről 45%-ra történő csökkentését. Az adóbevétel-kiesést a dohányipari termékek adójának megemelésével (ezt az egészségügyi reform kiadásaira szánták), illetve a privatizációs bevételekből pótolták. Bár a Hartz-törvényeket a Bundestag októberben elfogadta, a Bundesrat, amelynek többségét az uniópártok alkották, először elutasította, így a 32 tagú egyeztető bizottságban próbáltak a felek egyezségre jutni. December közepén, miután Gerhard Schröder és Angela Merkel is bekapcsolódott a megbeszélésekbe, az akadály gyorsan elhárult a törvények elfogadása elől, s azt még december 20-án megszavazta a törvényhozás mind a két ága. Bár több, a balszárnyhoz tartozó képviselő jelezte, hogy nemmel fog szavazni SPD-es, a CDU beleegyezése után ez nem bírt relevanciával. A Hartz-csomag mérlege Míg 2003 a döntések éve volt, 2004 a törvények politikai hatásáé, ami persze az SPD-t érintette a legérzékenyebben. A párt népszerűsége visszaesett (a ben megtartott tartományi választások többségét a párt elvesztette), s ezen még az sem segített, hogy Franz Münterfering frakcióvezető vette át Schrödertől a párt vezetését, hogy őt a párton belüli tovább folytatódó vitáktól tehermentesíteni lehessen. A kormány renoméját rontotta, hogy az átlagemberek a reformnak a hátrányait érzékelték elsősorban: a munkanélküliség a háború utáni időszak rekordját érte el, több mint ötmillióan voltak állás nélkül (ez aktív lakosságnak több mint a 11%-a volt). Az SPD-s Hans Eichel pénzügyminiszter által kigondolt költségvetési spórolások szembefordították egymással a szociáldemokrata és zöld vezetésű minisztériumokat, így a koalíciós konfliktus is beárnyékolta a mindennapi munkát. 6 Pedig a nyomás e nélkül is épp elég nagy volt a kormányra. Nyáron Németország keleti részében ahol a munkanélküliségi ráta jóval meghaladta az országos átlagot tüntetéssorozat robbant ki a Hartz-reformok ellen, amit a szakszervezetek, egyes civil mozgalmak, sőt a Gregor Gisy vezette baloldali PDS is nyíltan támogatott. A tüntetések ereje csak azután enyhült, hogy a kormány némi finomítást eszközölt a rendszerben: előrehozta a kettes munkanélküli segély kifizetését 2005 elejére, beleegyezett abba is, hogy a gyermekek utáni kedvezmények már a gyerek születésétől járjanak, nem pedig csak ahogy az eredeti elképzelésekben szerepelt 15 éves kortól. Csak ez az egy engedmény 800 millió euróval terhelte meg az országnak amúgy is sok gonddal küszködő költségvetését, méghozzá akkor, amikor a növekvő munkanélküliség miatt az állam súlyos adóbevételektől is elesett a hiányzó munkavállalói adóbefizetések nyomán. 6 Der Spiegel, május

6 A mérleg kiábrándítónak tűnt: a munkanélküliség nem csökkent, a gazdasági növekedés visszaesett 1%-ra. A kritikusok azt is megállapították, hogy a Hartz-reformnak a munkanélküliségen kívül legfeljebb a bürokráciát sikerült növelnie, ráadásul az összevont segélyt sokkal többen vették igénybe, mint azt eredetileg gondolták, így a szövetségi állam mintegy 22 milliárd eurót bukott a téves kalkulációk miatt. A politikai mérleg is kiábrándítónak tűnt a kormány számára: az SPD-t az előző évben 40 ezer párttag hagyta el, s az egyik legfontosabb fellegvárában, Észak Rajna Vesztfáliában szenvedett 2005 tavaszán súlyos vereséget. Ezek után Gerhard Schröder május végén előrehozott választásokat rendelt el, amelyre szeptember 18-án sor is került. Még egyszer megmutatkozott Schröder politikusi kvalitása: egy szinte reménytelen helyzetből csaknem döntetlenre hozta ki az eredményt. De egy hajszállal mégis veszített, így Schröder befejezte politikusi karrierjét, és Angela Merkel vezetésével nagykoalíció alakult. A Hartz-csomag maradt, bár a Merkel-kormány bizonyos finomításokat elvégzett rajta, s számos elemmel kiegészítette (pl. a munkanélküli segélyt egy szintre hozták az egész országban). A reformot alapvetően azonban nem dobták félre. Már csak azért sem, mert ennek az SPD volt a fő támogatója és a CDU ellenzéki korában bár erős fenntartásokkal- támogatta azt. Ráadásul kezdtek jönni 2006 nyarától az eredmények: a munkanélküliség 400 ezer fővel csökkent, a gazdasági növekedés beindult, különösen az exportképes iparágak és az építőipar. Szlovákia 1998 után 1998-ban került hatalomra a Mikuláš Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK), amely három másik párttal köztük a Magyar Koalíció Pártjával karöltve jobboldali kormányt alakított. A kormányalakítás után az új kabinet szinte azonnal költségvetési kiigazításokba kezdett, amelyekre azért volt nagy szükség, mert a korábban hatalmon lévő Vladimír Mečiar vezette nacionalista koalíció nómenklatúra-privatizációval fűszerezett gazdaságpolitikája csupán látszatstabilitást eredményezett ben lépett életbe az új kormány stabilizációs programja, amely számos adóemelést és költségvetési megszorítást tartalmazott. A kormány mindeközben a privatizációt is felgyorsította; a korábban főleg a mečiari klientúra birtokába került állami vagyont annak fokozatos visszaszerzése után külföldi befektetőknek adták el újra. Az ország gazdasági mutatói ugyan még az ezredfordulóig tovább romlottak, de 2001-ben már csökkenni kezdett az államháztartás hiánya. A Dzurinda-kabinetnek 4 éves kormányzást követően 2002-ben sikerült újra hatalomra kerülni köszönhetően a választási évben követett osztogató politikának is, melynek eredményeképpen a GDP-ben mért hiány a 2001-ben mért 6, 5%-ról a választás évében 7, 7%-ra ugrott. Az átfogó reformok bevezetését Szlovákiában is csak az ismételt győzelmet követően kezdte el a kormány. Tette ezt bármiféle politikai vagy társadalmi konszenzus nélkül: az ellenzék és a szakszervezetek ugyan hevesen ellenezték a reformjavaslatokat, a csekély kormánypárti többség azonban megszavazta a stratégiai törvényeket

7 A szlovák reform nem ismert tabukat A szlovák reformcsomag több lépésből állt ugyan, de ezek mindegyike egy átfogó koncepció részét alkotta. Miközben az életbe léptetett reformprojekt a legnagyobb társadalmi ellátórendszereket is érintette, a kormányzati politika komoly erőfeszítéseket tett az államháztartás konszolidációja, a külföldi tőke beáramlása, és a munkaerőpiac dinamizálása érdekében. A szlovák átalakítások közül ugyan többet is élénk magyar és nemzetközi sajtóvisszhang övezett, a legnagyobb figyelem talán mégis a 2004-ben bevezetett egykulcsos adórendszert kísérte. Az adóreform nyomán 19 % lett a társasági adó, a személyi jövedelemadó, és az ÁFA kulcsa is. Sok kisebb adót és járulékot eltöröltek (pl. az örökösödési adót), viszont megszűnt szinte minden szja-kedvezmény is. A nagymértékű egyszerűsítés átláthatóbbá tette a rendszert, nehezebbé vált az adóelkerülés, ugyanakkor könnyebbé vált az adók behajtása. A reformok másik nagy hulláma az egészségügyi és a szociális rendszert érintette. Az egészségügyben a politika teret engedett a magánbiztosítók megjelenésének, a két állami mellett így négy magánkézben lévő biztosító kezdte meg működését az országban. Sok kórházat és rendelőintézetet bezártak, a szakrendelők és a kórházi szolgáltatások egy részét privatizálták, és bevezették az azóta eltörölt vizitdíjat. A reformok központi elemét jelentette az állam szociális kiadásainak alapos megkurtítása. Az akkortájt magas munkanélküliséggel küszködő országban a segélyezés gyakorlata helyett a munkakeresés ösztönzésére tevődött át a hangsúly. A 30-50%-kal csökkentett szociális segélyek mellett a kormány jelentős mértékben mérsékelte a rokkantnyugdíjak összegét is. Az említett szociális elvonások legfőképpen a sokgyermekes roma családokat sújtották. Az intézkedések a fejlődés által érintetlenül hagyott, elmaradottabb keleti országrészben tiltakozó megmozdulásokhoz, éhséglázadásokhoz vezettek, amelyeket a kormány példátlan módon a rendőrség mellett a hadsereg bevetésével vert le. A munkahelyteremtés szándékát egyébiránt további rendeletek is elősegítették ban jelentősen egyszerűsítették a foglalkoztatási szabályokat, a munkáltatók adminisztratív terhei csökkentek, és enyhítettek az elbocsátás szabályain is. A 25 éven aluli munkanélkülieknek adott segélyeket szinte teljesen megszüntették, így kíméletlen módon ugyan, de ezt a réteget is rákényszerítették a mobilizációra. A kormányzat súlyos áron meghozott, a munkanélküliséget csökkenteni igyekvő intézkedéseinek végül az lett az eredménye, hogy 2004 és 2007 között fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, a korábban 20 % körüli munkanélküliség így 8,5%-ra süllyedt. Más kérdés, hogy közel százezren, azaz szinte minden harmadik új munkavállaló külföldön találta meg a boldogulását (a legtöbben az Egyesült Királyságban, Csehországban, Ausztriában és hazánkban). A szlovák reform mérlege Pozitívumok: kétszámjegyű gazdasági növekedés, az államadósság GDP-hez viszonyított 30%-os aránya, 2%-ot alig meghaladó államháztartási hiány, felére csökkent munkanélküliségi ráta, az euró 2009-es bevezetése. A költségvetés kiadási oldaláról megállapíthatjuk, hogy ez GDP-arányosan mindössze néhány év leforgása alatt igen jelentős mértékben, több mint 10 %-kal csökkent, s tavaly a szlovák GDP 37 %-át tette ki összehasonlításképp, nálunk ez ma a nemzeti össztermék felét jelenti

8 Negatívumok: a szociális háló megnyirbálása, a segélyezési rendszer kíméletlen, konszenzus nélküli leépítése, a közszolgáltatások piacosítása, az állami támogatások megcsappanása nem meglepő módon vezetett a létminimum alatt élők ellenállásához, még ha az országos méretű sztrájkok, tüntetések a fiatal állam demokratikus tapasztalatainak hiányában - el is maradtak. Fölerősödött az ország szociális kettészakítottsága. A fő nyertes egyértelműen Pozsony, illetve a pozsonyi kerület, amelynek fejlődése örvendetes módon néhány nagyszombati magyarlakta járásra nézve is kedvezően hat. A fővárosban már évek óta munkaerő-hiány jelentkezik, míg a középső és keleti területek továbbra is gazdasági elmaradottsággal küszködnek. Míg (dél)-nyugaton alacsony a munkanélküliség, jó színvonalú az infrastruktúra, és ide érkezik a legtöbb külföldi befektető, addig az ország keleti részén továbbra is kevés a fejlesztés, magas a munkanélküliek száma, és elmaradottabb az infrastruktúra állapota is. A növekedés tehát nagyon eltérő mértékben jelentkezik az ország egyes vidékein: a termelékenység, a bérek, és a lehetőségek szintjén hatalmasak az országon belüli különbségek. A Dzurinda-kormány a reformok bevezetésekor tisztában volt azzal, hogy az intézkedések a kormány népszerűségét jelentős mértékben aláássák majd, és a jobboldal nagy valószínűséggel elveszíti a következő választásokat. Ez 2006-ban be is következett, de Robert Fico kabinetje - a reformok elutasítása, valamint a szociális állam, és a szolidaritás jelszavának állandó hangoztatásának ellenére - néhány szociális látszatintézkedésen túl nem vitt véghez komolyabb visszarendeződést. A két modell tanulságai Bár a két reformfolyamat nagyon eltérő alapállással indult, és nagyon eltérő kormányzati felfogás övezte, a folyamat kifutása rendkívül hasonló volt. A Schröder-kormány hosszú előkészítés után, jelentős társadalmi diskurzust követően, politikai szövetségeseket keresve kezdte meg a reformokat; a Dzurinda-kormány erőből, következetesen, lesöpörve mind a társadalmi ellenállást, mind a politikai oppozíciót vitte végig a szerkezei átalakításokat; politikailag mindkettő belebukott, és mindkettő kalkulált is ezzel a lehetőséggel (ennek ellenére látott hozzá). Mindkét esetben az utódok folytatták a reformokat, vagy legalábbis nem herélték ki azokat (kis módosításokat eszközöltek csak), és annak gyümölcseit is ők arathatták le. A nagyon eltérő politikai kultúra, az eltérő feltétel- és eszközrendszer ellenére a két modellben azonos a (kódolt) negatív hatalompolitikai következmény (a reformerőt illetően) és a pozitív makrogazdasági következmény (az országra vonatkozóan). A két példa alapján megállapíthatjuk, hogy két módon lehet reformálni: erőből, utánunk a vízözön alapon, vagy politikai szövetségeseket keresve és alkukat kötve. Figyelemre méltó, hogy mindkét esetben a társadalmi faktor inherensen ki van hagyva a játszmából, szövetségesi körből, és leginkább, mint ellenlábas, mint inerciális erő van jelen

A tátrai tigris titkai

A tátrai tigris titkai Gyene István A tátrai tigris titkai Magyarország Európa problémás országa írta két héttel ezelőtt hazánkról szóló tudósításában a The New York Times. A tekintélyes amerikai lap arról számolt be, hogy bár

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi hivatal helyett Job Center

Munkaügyi hivatal helyett Job Center GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Munkaügyi hivatal helyett Job Center Németországban a Szövetségi Munkaügyi Hivatalt (Bundesanstalt für Arbeit) súlyos kritika érte, amelynek lényege

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A közszolgálat a válság és a fiskális paktum idején és szakszervezetek szerepe

A közszolgálat a válság és a fiskális paktum idején és szakszervezetek szerepe Friedrich-Ebert Alapítvány Workshop - Agg Géza A közszolgálat a válság és a fiskális paktum idején és szakszervezetek szerepe 2012. szeptember 24-25. Berlin Bevezetés Köszöntés, a közszektor összetétele

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY SZLOVÁKIA. Pozsony. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2010. augusztus

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY SZLOVÁKIA. Pozsony. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2010. augusztus TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Pozsony SZLOVÁKIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2010. augusztus Tájékoztató országtanulmány SZLOVÁKIA 2010 Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia...

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

1. Prof. Dr. Gerhard Bäcker: Az időskori biztosítási politika áttekintése:

1. Prof. Dr. Gerhard Bäcker: Az időskori biztosítási politika áttekintése: Szociálpolitika Németország A szociálpolitika helyzete Németországban 2013-ban Jahresüberblick Sozialpolitik 2013 Zeitschrift für Sozialreform, ZSR 60 (2014), Heft 1, 6-13., 28-36. p. (Erősen tömörítve)

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés

Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Konszolidált éves jelentés Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2006 Konszolidált éves jelentés A Lakás-takarékpénztár bemutatása A Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-t 2003. június 30-ig hatályos cégnéven Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag

Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata Korózs Lajos Elnökségi tag Szociálpolitika hatása a lakossági jövedelmekre A társadalmi jövedelmek a háztartások összes jövedelmének kb. 1/3-át teszik ki. A pénzbeli

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben