A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN"

Átírás

1 A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN 1. Bevezetés Siskáné Szilasi Beáta 1 A bányabezárások következményei igazán jól csak úgy értelmezhetőek, ha megvizsgáljuk a bányászat által előidézett változásokat az adott ország, megye, vagy település életében. A nagyüzemi bányászat megindulása három fő területen okoz jelentős változásokat a települések szintjén. Az egyik a szakképzett munkaerő biztosítására behívott bányászok által előidézett társadalomföldrajzi változások, ami a népességszám növekedésében, az etnikai, vallási, nyelvi és kulturális jellemzők átalakulásában mutatkozik meg. A másik a települések alaprajzának és funkcionális szerkezetének változása a bányászlakások építésével. A harmadik terület pedig a települések ellátottsági mutatóinak, infrastruktúrájának átalakulása, fejlődése. Ezek a változások minden olyan település esetében nyomon követhetők, ahol a bányászati tevékenység volt az egyetlen, vagy a legjellemzőbb foglalkoztatási ágazat. A bányák működésének megszűnésével a fent említett mutatók megváltoznak, mivel a korábbi fejlődést és a fejlesztések nagy részét biztosító anyagi háttér is megszűnik. A településeken élőket legérzékenyebben a biztos munkahelyek eltűnése érinti, ami azért okoz nagy megrázkódtatást, mert helyben nincs általában egyéb lehetőség az elhelyezkedésre. 2. A kutatás célja, módszere A bányabezárásokhoz kapcsolódó problémák már az 1960-as évek óta jelen vannak Európa-szerte, különösen érzékelhetőek a változások a szén- és ércbányászat esetében. Azért választottam a két mintaterületet az ércbányák közül, mert Rudabánya esetében már jól követhetőek, az eltelt idő tekintetében, a bezáráshoz kapcsolódó folyamatok, Ausztriában pedig az összehasonlításhoz Bad Bleiberg volt a legmegfelelőbb, hiszen nagyságát tekintve Rudabányával azonos népességszámmal bír. A szénbányászat általános jellemzésére azért térek ki, mert a korábban bezáró ércbányákból sokan a még működő szénbányákhoz kerültek át, így volt ez a Borsodi Iparvidék esetében is. Amikor a bányák beszüntetik működésüket természeti (pl.: meddőhányók kezelése, talaj- és vízszennyezés, illegális hulladéklerakók) és társadalmi (pl.: infrastruktúra romlása, bányászlakások amortizációja, növekvő munkanélküliség, valamint jelentős elvándorlás) gondok jelennek meg. Ezek közül a természeti problémák kezelésére készülnek tervek, valamint törvényi szabályozás kötelezi az üzemeltetőt a rekultiváció elvégzésére. A társadalmi problémák megoldására, vagy enyhítésére azonban nincs törvény által előírt program, a legtöbb bezáráskor készülő dokumentumban csak számszerűen jelennek meg a munkaerő jellemzői és csak ritkán végeznek úgynevezett utókövetést. A vizsgálatok célja ezért, hogy a figyelmet legalább olyan mértékben ráirányítsa a társadalmi problémákra, mint amennyit a természeti jellemzők kapnak. A változások térbeli és időbeli megjelenítéséhez a társadalomföldrajzi elemzések olyan keretet adnak, melyben a bevezetésben említett területek mindegyike megjeleníthető. 1 MSc, tudományos segédmunkatárs, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 3515, Miskolc-Egyetemváros, telefon: 46/ /1743 1

2 A kutatásban két mintaterület részletes összehasonlító jellemzésére került sor, az egyik Rudabánya és társközségei, a másik Bad Bleiberg (Ausztria, Karintia). A települések élete az ércbányászathoz kapcsolódott, Rudabánya esetében 1985-ig, a vasércbányászat megszűntéig, Bad Bleiberg ólom- és cinkbányászata vonatkozásában pedig 1993-ig. A Leobeni Egyetemen eltöltött félév során olyan szakirodalmi anyagokat kaptam, amik lehetővé tették a vizsgálatok kiszélesítését. Ennek következtében szeretném a két nagy vesztes, a szén- és az ércbányászat, általános helyzetét bemutatni, ezen belül részletesebben a két mintaterületet. A kutatásokat több szinten végeztem el, egyrészt az általános statisztikai adatok szintetizáló összegyűjtésével, ezzel párhuzamosan a témára vonatkozó szakirodalmi anyagok rendszerezésével próbálok általános, átfogó képet nyújtani az egyes országok jellemzőiről. Másrészt a két mintaterület esetében részletes statisztikai elemzés történt, ezt követte a települések morfológiai fejlődésének bemutatása, a nagyüzemi bányászat megindulásától egészen napjainkig. A két mintaterület esetében a mélyebb szintű empirikus vizsgálat elvégzésére csak Rudabánya és társközségei esetében kerület sor, mivel Ausztriában a pár hónap alatt nem sikerült megoldani a vizsgálat teljesítését. A település vezetőivel készült interjúk, valamint a terepbejárás elvégzése mind a négy településen megtörtént. Az adatok feldolgozását több számítógépes program segítségével végeztem el, az általános statisztikai elemzésekhez az Excel és a Grapher programokat használtam, míg az empirikus vizsgálat eredményeinek megjelenítéséhez az SPSS (Statistical Package for Social Sciences) adatelemző, statisztikai programot. A tematikus térképek pedig a MapViewer program segítségével készültek. 3. A szén- és ércbányászatban végbement átalakulások Közép-Európa néhány országában A szénbányászat megítélése jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedek során, ennek oka az energiapiacon végbement súlypontváltozás, melynek következtében a szén kiszorult az energiatermelő ágazatokból. A világ energiapiacát figyelembe véve elmondható, hogy a népességnövekedés és a gazdasági folyamatok a fejlődő- és felzárkózó országokban az energiakereslet erőteljesen növekedését idézték elő, ezért a gazdasági centrumok versenye és az energiatartalékok felhasználása növekszik. A szén kiváltása azonban problémákba ütközik, hiszen az olaj- és gázforrások 80 %-a a Közel-Keleten és az egykori Szovjetunió utódállamaiba koncentrálódik. Az atomenergia felhasználása sok országban ellenállást vált ki, nehezen fogadják el, míg a megújuló energiaforrások csak járulékos felhasználást nyújtanak jelenleg. Az energiakínálat bővítése hatalmas beruházásokat kíván, az előrejelzések szerint 2020-ig csaknem milliárd dollárt, aminek biztosításához jóval magasabb energiaárakra lesz szükség, mint manapság (http://www.nrw-online.de/bergbau/). A szénkereslet világszerte emelkedik, a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint az közötti időszakban csaknem 60 %-os növekedést fog mutatni. Összességében azt mondhatjuk, hogy bár a szén megítélése változott, mégsem lehetett igazán visszaszorítani az energiatermelésben a felhasználását, és a bányák folyamatos bezárásával egyre nehezebb a háztartások és az energiaipar igényeit kiszolgálni. Az UNECE (United Nations Economic Commission for Europe) felmérést végzett, amelyhez hat bázis indikátort használtak fel melyek sorrendben a következők: a széntermelés értéke, a bányák száma, az alkalmazottak létszáma, állami támogatás mértéke, a termelés növekedése, valamint a beruházások értéke. 2

3 Ezt a vizsgálatot 1990 és 2000 között végezték, megvizsgálva az indikátorok dinamizmusát, változásának mértékét. A vizsgálatban több ország vett részt, ezek közül kiemelném a következőket: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. Az indikátorok közül három szerepel az elemzésben a széntermelés értéke (1. ábra), a bányák számának alakulása és az alkalmazotti létszám változása. 1. ábra A széntermelés alakulása között (Millió tonna) Figure 1. Coal production 1990 to 2000 (in Mt) Csehország Magyarország 17,6 14,6 14,6 15, ,5 13,8 Lengyelország ,1 102,2 Szlovákia 4,8 3,5 3,8 3,9 4 3,7 3,6 Szlovénia 5,1 4,9 4,7 4,9 4,9 4,6 4,6 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 A széntermelés alakulását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a nagyobb mennyiséget termelők esetében (Csehország, Magyarország, Lengyelország) jelentős mértékben csökkent a bányászott szén mennyisége, míg Szlovákia és Szlovénia esetében ez az arány csak kis mértékű változásokon ment keresztül a 10 év alatt. Ennek oka, hogy az adott országok gazdasága és energiatermelése jelentős mértékben a szénre támaszkodott és a 10 év túl rövid periódus ahhoz, hogy egyéb energiaforrásokkal teljesen ki tudják váltani a szén szerepét. Ausztria esetében hasonló folyamatok jelentek meg, míg 1990-ben 2 millió tonna fölött volt a termelt szén értéke, addig 2001-re ez 1,7 millió tonnára esett vissza, Ausztria esetében a szén és lignit felhasználás, a gazdasági fejlettség következtében, már visszaszorult az energiaiparban és a háztartásokban is (H., WAGNER, 2001). A termelés értékének csökkenése, azonban a technikai és technológiai fejlődés következtében nem mutat olyan drasztikus változást, mint a bányák számának, vagy az alkalmazotti létszámnak az alakulása (2. ábra, 3. ábra). A diagram elemzésekor az első, ami feltűnik, hogy Szlovákia és Szlovénia esetében a bányák száma nem változott, 5 illetve 3 bánya működött 1990-ben és 2000-ben is. A legnagyobb változást ebben a tekintetben is Magyarország esetében figyelhetjük meg, hiszen 3

4 a tíz év alatt a bányák száma 73 %-kal csökkent. Csehországnál ez az arány 66 %, míg Lengyelországban 42 % volt. A bányák bezárásának általában gazdasági okai vannak, nagymértékű állami támogatással képesek csak fenntartani a termelést, amit 1990 óta jelentősen csökkentettek. 2. ábra A szénbányák számának alakulása között Figure 2. Number of Coal Mines 1990 to Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia A 3. ábra elemzésekor azt láthatjuk, hogy az alkalmazotti létszám csökkenése szintén Magyarországon volt a legdrasztikusabb, hiszen itt 1990-től 77 %-kal csökkent a bányászatban dolgozók létszáma. Hasonlóan gyors és erőteljes volt a foglalkoztatottak számának csökkenése Lengyelországban, ahol ez az érték 60 %, illetve Csehországban, ahol ez a változás 63 %. Szlovákia és Szlovénia esetében az alkalmazotti létszám csökkenése jóval kisebb mértékű volt, hiszen Szlovákiában 47 %, míg Szlovéniában 45 %. Az alkalmazottak elhelyezésére általában úgynevezett szociális csomagokat, vagy programokat dolgoznak ki, melyek fő célja, hogy csökkentsék a negatív szociális hatásokat. A legfontosabb intézkedések a következők: azok, akik elhagyják a bányászati szektort szociális segélyt, vagy végkielégítést kapnak, amíg találnak új munkát, de nem tovább, mint 24 hónapig tanfolyamokat tartanak a dolgozóknak, hogy változtathassanak a végzettségükön, és így az átképzés segítségével találhassanak új munkát a bányászati szektoron kívül akik vállalják, hogy 24 hónapon belül új munkát szereznek, egyszeri segélyben részesülnek azok is egyszeri segélyt kapnak, akik esetleg a fent említett lehetőségeket nem akarják kihasználni, vagy valami egyéb módját választják a munkakeresésnek. 4

5 Lengyelországban ezzel a szociális csomaggal között 66,6 ezer munkás kapott előnyt és segítséget az elhelyezkedéséhez (POLISH ORGANIZATION COMMITTEE, 2002). A legnagyobb gondot természetesen az jelenti, hogy a munkások általában alacsonyan kvalifikáltak, ami megnehezíti az elhelyezkedésüket. 3. ábra A szénbányászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása (1000 fő) Figure 3. Changes the quantity of employees in mining industry 1990 to2000 (thousands) Csehország ,6 80,5 69,7 65, Magyarország Lengyelország ,6 274,5 243,3 207,9 173,6 155 Szlovákia 15,1 15,5 10,1 10 9,8 8,8 8 Szlovénia 7,6 6,3 5,5 5,4 5,2 5,1 4,2 Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Az ércbányászatban szintén tapasztalható a súlyponteltolódás, hiszen az egykor gazdasági mérőszámnak is tekinthető vasérc szerepe jelentősen visszaesett hasonló a helyzet az egyéb fémércek, mint a réz, ólom, nikkel és cink, bányászatának esetében is. Európában a hosszú múltra visszatekintő kiaknázás és felhasználás vezetett oda, hogy manapság a bányák nagyobb része kimerült, vagy kimerülőben van, illetve ennek következtében jelentősen megnőtt a kitermelés költsége. Világszerte csökkent a kereslet az ércek iránt, ami a világpiaci ár csökkenését vonta maga után. Ilyen körülmények között a nagy gazdasági veszteséggel termelhető európai ércek nem tudták felvenni a versenyt az olcsóbb ércet termelő országokkal. Nagy növekedés figyelhető meg a kínálati piacon, hiszen Ausztráliában és Kanadában, az Egyesült Államokban, illetve Kínában és Dél-Amerikában jelentős nagyságú és könnyebben kitermelhető bányákat nyitottak és nyitnak ma is. Ezek a bányák a nyomott árak és a szállítási költségek mellett is képesek gazdaságosan termelni, ezért az európai piacok ellátásában nagy a részesedésük. A Bad Bleiberg-ben működött ólom-cink bánya esetében például ugyanannyiba került a helyben termelt érc 20 km-re szállítása a kitermelés költségeit is figyelembe véve, mintha Ausztráliából hajón vitték volna oda az ércet. 5

6 Magyarország esetében, az Országos Érc- és Ásványbányák adatait figyelembe véve, az említett okok miatt jelentősen visszaesett az alkalmazotti létszám az ércbányászatban (4. ábra). 4. ábra Az érc- és ásványbányászatban alkalmazottak létszámának alakulása Magyarországon Figure 4. Changes the quantity of employees in ore mining in Hungary 1950 to Iparág,vállalat Rudabánya Hegyalja Recski Ércbánya Gyöngyösoroszi Dunántúl Úrkút Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Kun B. in: 25 éves az OÉÁ, 1989 Az ábra tanulsága szerint az ércbányászat válsága valóban hamarabb indult meg, mint a szénbányászaté, hiszen Magyarország esetében, az OÉÁ nyilvántartása szerint, 1950-ben még 58 bánya működött, melyek közül 22 földalatti művelést végzett re azonban már csak 30 működő bányát regisztráltak, melyek között csak 7 tartozott a földalatti művelésűek közé. Ebben az évben fejezte be működését Rudabánya is, és Bad Bleiberg a bizonyíték arra, hogy a folyamat nem állt meg, hanem tovább folytatódik. 4. A bányabezárások társadalomföldrajzi jellemzése két mintaterület alapján Rudabánya és társközségei (Felsőtelekes és Alsótelekes) Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNy-i részén, a történeti borsod-gömör-tornai hármashatár közelében találhatóak. Bad Bleiberg Ausztriában, Karintia tartományban, a Villach-i járásban fekszik, az osztrák-olaszszlovén hármashatár közelében. A szén-és ércbányászatban bekövetkező változások jelentős mértékben érintették a településeket és tágabb környéküket is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1990-ben, a 6

7 bányászatban foglalkoztatottak létszáma még fő volt, ez az érték 2001-re nagymértékben lecsökkent, 1277 főre. Bad Bleiberg esetében is elmondható, hogy a bányászatban foglalkoztatott munkaerő jelentősen lecsökkent, míg az 1991-es évben ez az érték 388 fő volt, addig 2001-ben már csak 86 fő. A bányászat és a bányabezárások jellemzése a bevezetésben említett vizsgálati területek bemutatásával történik A népességszám alakulása a vizsgált települések esetében Rudabánya és Bad Bleiberg esetében szoros kapcsolat mutatható ki az alkalmazotti létszám és a települések népességszámának alakulása között (5.ábra, 6. ábra). Felsőtelekes és Alsótelekes lakosságszámának alakulásához szintén hozzájárult a bányászat, de nem olyan jelentős mértékben, mint Rudabányánál. 5. ábra Rudabánya népességszámának és a bánya alkalmazotti létszámának alakulása között Figure 5. Change of population and number of employees in Rudabánya 1885 to1985 JELMAGYARÁZAT Rudabánya népességszáma Alkalmazotti létszám Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: KSH statisztikai évkönyvek, Bányabezárás dokumentációja Rudabánya és társközségei életében két jelentősebb időszakban növekedett a népességszám az alkalmazotti létszámhoz kapcsolódóan, az egyik ilyen periódus a nagyüzemi bányászat kezdetét, 1880-at, követően jelentkezett. A helyiek nem tudták biztosítani a 7

8 bányászat számára szükséges munkaerőt, hiszen Rudabánya ekkor még csak 655 fős lélekszámmal, Felsőtelekes 345 fővel, míg Alsótelekes 264 fővel bírt. Az itt élők főképp mezőgazdasággal foglalkoztak, ezért szakképzett, bányaműveléshez értő szakmunkásokra volt szükség. Ezeket más bányavidékekről hívták ide, a legtöbben Dobsinából és Szepes megyéből jöttek. A születések számának emelkedése és a nagymértékű bevándorlás következtében 1900-ra már Rudabányán 2301 fő, Felsőtelekesen 478 fő, míg Alsótelekesen 317 fő élt, akik nagy része már a bányánál dolgozott. A trianoni határváltozások, valamint a két világháború során a bánya alkalmazotti létszáma erősen megcsappant, aminek következtében Rudabánya népességszáma csökkent, 1930-ban már csak 2142 lakosa volt. A két kisebb lélekszámú település népességszámában nem következett be ilyen nagy mértékű népességfogyás, hiszen 1930-ra Felsőtelekest 619-en, míg Alsótelekest 379-en lakták. A következő jelentős munkáslétszám növekedés 1960-tól indult meg, ekkor azonban már jórészt szakképzetlen munkások érkeztek ide, akik előzőleg az ország mezőgazdasági vidékein dolgoztak. Ez volt Rudabánya történetében az utolsó, jelentős mértékű bevándorlás, aminek következtében 1970-ben 3941 fővel elérte népességmaximumát. A szomszédos települések közül Felsőtelekes népességszáma szintén ekkor a legnagyobb, 957 fővel, míg Alsótelekes már 1960-ban elérte a legmagasabb népességszámát 390 fővel után megindult a bánya gazdasági gondjainak hírére a településekről az elvándorlás, így a dolgozói létszám és a három település népességszáma mai napig csökkenő tendenciát mutat. Rudabányát, a 2001-es népszámlálás adatai alapján, 2916 fő lakja, azonban a születések csökkenő száma és az elvándorlás alapján a tendencia tovább folytatódik. Felsőtelekes esetében szintén jellemző a népesség számának csökkenése a 2001-es adatok alapján 820 fő lakja a falut. Alsótelekes van a legrosszabb helyzetben, mivel itt természetes fogyásról beszélhetünk már régóta, ezt még súlyosbítja a jelentős elvándorlás, a falu népességszáma 2001-ben 161 fő. A folyamat megállításához mindenképp megfelelő munkahelyekre lenne szükség, hiszen az 1985-ös bányabezárás óta nincs a településeken elhelyezkedési lehetőség. Bad Bleiberg esetében a népességszám növekedése a korai időkben némiképp eltérően alakult, mivel itt a bányászat már 1867-óta szervezett formában működött (6. ábra). Ezt megelőzően kisebb, különálló szervezetek bányászkodtak a településen, akik létrehozták a BBU-t (Bleiberger Bergwerks Union), vagyis a Bleibergi Bányák Szövetségét. A település népességszáma már 1880-ban csaknem annyi volt, mint Rudabányáé az első jelentősebb bevándorlás idején, vagyis 3848 fő. Az alkalmazotti létszám is ekkor volt a legmagasabb, 1500 fővel ig ettől kezdve az alkalmazotti létszám folyamatosan csökkent, a mélypont ben jelentkezett, ekkor kénytelenek voltak 75 főt elbocsátani, közülük 55 férfi, 2 nő volt és 18 egyéb alkalmazott, ezzel a dolgozók létszáma, 1934-re, 799 főre csökkent. A település népességszáma is folyamatos csökkenést mutat, ebben az időben 3226 főt számlált. Bleiberg esetében a második világháború kitörése kétféleképpen érintette a települést, egyrészt a termelést itt is fokozták, hiszen stratégiai szempontból az itt termelt ólom, cink és molibdén ércek fontosak voltak. Másrészt sok munkást el kellett küldeniük a háborúba küzdeni és így sokkal nehezebbé vált a termelési szint tartása. A helyzet csak 1946-ra kezdett rendeződni, amikor újabb konjunktúrát kapott az üzem, de a viszonyok csak 1951-re rendeződtek, így a település lakói ekkor már 3771-en voltak ra, Rudabányával csaknem azonos értékkel, Bad Bleiberg is elérte népességének maximumát, 3958 fővel, amihez a munkáslétszám második jelentősebb emelkedése is kapcsolódott, bár ennek mértéke már nem érte el az 1880-as értéket. A technikai fejlődés következtében a termelés mértékének növeléséhez már nem volt szükség az alkalmazotti létszám fenntartására, így a dolgozók létszámát fokozatosan 8

9 csökkentették. Ezzel összefüggésben a népességszám is csökkent, 1980-ra már csak 3442 fő élt itt. A nyolcvanas években a bánya már jelentős veszteséggel működött, az állam ekkor még hajlandó volt gazdasági támogatást nyújtani a bányának, figyelembe véve a munkaerőpiaci helyzetet. 6. ábra Bad Bleiberg népességszámának és a bánya alkalmazotti létszámának alakulása között Figure 6. Change of population and number of employees in Bad Bleiberg 1880 to1991 JELMAGYARÁZAT Bad Bleiberg népességszáma Alkalmazotti létszám Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Statistik Austria, BBU Chronik, A bánya bezárása ezt követően már biztossá vált, ezért 1986-tól kezdve az alkalmazotti létszám folyamatos csökkentése mellett a termelést növelték. A bezárást megelőző időszakban, 1991-ben, a lakosság száma 3141 főre csökkent, az alkalmazotti létszám pedig 130 főre ra már minden gazdaságilag hasznosítható ércet kinyertek, és a Bad Bleiberg-ben működő bánya kimerült, a művelést megszűntették, 117 alkalmazottal. Ezt követően az elvándorlás mértéke, valamint a születések számának csökkenése következtében 2001-re a település lélekszáma 2753 főre csökkent óta ekkor fordult először elő, hogy Bad Bleiberg népességszáma alacsonyabb, mint Rudabányáé. Összesítve tehát megállapítható, hogy a hetvenes évektől kezdve már érzékelhetőek a bányászat intenzitásának csökkenésével megjelenő és meginduló negatív hatások, ami az alkalmazotti létszám csökkenésén keresztül a népességszám apadását, a korszerkezet torzulását és a természetes szaporodás átváltását okozta természetes fogyássá. 9

10 4.2. A települések alaprajzának változásai Alsótelekes legfőbb jellemzője, hogy zsákutcás helyzetben lévő település, a megközelítése két irányból lehetséges, Szuhogy és Rudabánya-Felsőtelekes felől. Egy jelentős főutcája van a településnek, ahol összesen 200 ház található, közülük több épület az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült keresztcsűrös épület. Ezek egy része üresen áll, vagy megvásárolták hétvégi háznak Az épületek másik csoportja között épült, úgynevezett kocka ház. A bánya hatása itt mutatható ki a legkisebb mértékben, hiszen itt soha nem épültek bányász-sorházak. A település fejlődéséhez a bánya mégis hozzájárult, telek illetve építési segély adásával. Templomát 1941-ben építették, mellette még látható a régi harangláb. Jelenleg az épületek nagyon alacsony áron adhatóak csak el, ezért azok a családok is megpróbálják megtartani a szülői házakat, akik esetleg már más településen élnek. Felsőtelekes esetében a település egy része kifejezetten a bányának köszönhető, a neve is mutatja, hogy nem saját, hanem ún. kincstári pénzből épült, ezért mai napig Kincstár -nak hívják a helybéliek. Ezen a részen van egy harang, amely a bányászokat hívta munkába. A lakótelep 1902-re készült el, amikor 3 épülethez még 2 lakóházat is építettek, amelyek közül az egyik 12, a másik 14 lakásos volt. Az építkezések célja, hogy a bánya északi részén is gondoskodjanak letelepített, állandó munkásokról. A másik épület a településen, amely a bányászathoz köthető a művelődési ház, amelynek homlokzatán ma is látható a bányászok jelképe a pickhammer. A legrégibb épületek itt is az 1900-as évek elején épültek, a házak nagyobbik része azonban az közötti időszakban épült óta a településen új lakások építésére csak ritkán kerül sor, ha mégis, akkor ezek szociális támogatás segítségével készült épületek. Itt is jellemző, hogy a lakások felvásárlási ára nagyon alacsony. Rudabánya alaprajzának alakulásába már jelentősebben beleszólt a bánya, hiszen a munkások letelepítéséhez szükség volt lakások építésére. Eleinte az olcsón megvásárolható, nagyrészt régi kohósalakkal feltöltött völgyfenék területén építettek munkáslakásokat. Ezek még nem állandó jellegű épületek voltak, hanem négylakásos faházak, melyek Felső- Ausztriából érkeztek előre kiszabva ban határozták el 100 munkáslakás építését az állandó bányamunkások létszámának növelése céljából, melyből még abban az évben 27 el is készült (PANTÓ E. et al., 1957). A folyamatos építkezések következtében 1943-ra a társulati lakások megoszlása a következő volt: 14 tisztviselői lakás, 17 segédtiszti, 38 egy helységből álló munkáslakás, szoba, konyha, kamrás lakás, és 2 darab 2 szobából, 1 konyhából és kamrából álló épület. Ezekben összesen 14 tisztviselő, 15 segédtiszt és 311 dolgozó lakott. Voltak azonban, akik saját tulajdonú lakásban éltek Rudabányán és a környező községekben, közülük 3 segédtiszt volt és 416 dolgozó (PANTÓ E. et al., 1957) között a bányász kislakásépítési akció keretében 33 kertes, szoba-konyhás ház épült, majd 1953-ban befejezték, a dúsítóművel kapcsolatos beruházások keretében, négy tizenhatlakásos tömb építését (CSÉFALVAY Z.-KOCSIS K., 1990). A hatvanas évek végétől kezdve a gazdasági gondokhoz kapcsolódóan, a bányászlakások építése is háttérbe szorult tól a településen alig épültek házak, azok is saját költségen, vagy szociális támogatással készültek. Az egykori bányászlakások jelenlegi állapota rossznak mondható, hiszen a lakosság megélhetési gondjai nem teszik lehetővé a lakások folyamatos felújítását. Bad Bleiberg 902 méteres tengerszintfeletti magasságban fekszik, ami jelentősen meghatározza a település arculatát. A hat kilométer hosszú útifalu öt különálló településrészre bontható, ezek a következők: Kadutschen, Hüttendorf, Bad Bleiberg, Bleiberg-Nötsch, végül Bleiberg-Kreuth. A bányászkodás kezdeti idejében a településrészeken különálló szervezetekhez tartozó bányászok laktak és dolgoztak. 10

11 Az épületek számára vonatkozó adatok, településrészenként feltüntetve, az 1831-es felmérésből maradtak fenn. Ebből kiderül, hogy a településrészeken összességében már ekkor 556 épület volt, melyek megoszlása a következőképp alakult: Kadutschen 28 ház Hüttendorf Bleiberg Nötsch 78 ház 99 ház 81 ház Kreuth 270 ház Az épületek nagy része egyemeletes volt, a tetőt cserép borította általában, de egy részüket zsindely is. A házak legtöbbjének csak földszinti része ismert, amelyek teteje szintén cseréppel, zsindellyel, vagy csak egyszerűen deszkákkal fedték be. A legtöbb épületről ekkoriban elmondható, hogy jó állapotban voltak és a berendezésük alapján is érezhető volt a tulajdonosok jóléte (M., STUPNIK - J., ZAWORKA, 1985). Jelenleg Bad Bleibergben 882 lakóház található, melyek közül a legtöbb, 258, 1919 előtt épült. A bánya fénykorában ez volt az első jelentősebb építkezés, ezt követően között az építkezések üteme lelassult, ezért, ebben az időszakban mindössze 48 lakást építettek. A második világháború után ismét lendületet vett a bányászat, ezzel összefüggésben az építkezések üteme is között az épített lakások száma 201 volt, majd a második fénykorát a település fejlődése 1961-től 1980-ig élte, amikor 246 lakást építettek a völgyben élők. Ezt követően a bányászat gazdasági gondjai és a meginduló elvándorlás visszavetette a lakásépítések intenzitását, mivel 1981-et követően már csak 129 lakás épült a településen. Az egykori bányászlakások kezelése ma a BBU utódszervezetéhez tartozik, ennek köszönhetően próbálják az állagukat megtartani, ahol megoldható, ott felújításokat is végeznek. Ezeket a felújított, komfortosabbá tett lakásokat bérlakásként kiadják, bár a bányabezárást követően a bérlakások iránti igény visszaesett, így a felújított, egykori bányászlakások jó része ma üresen áll, mivel a bérleti ár magas. 5. Összegzés A bányabezárások okaként megjelenik a bányák kimerülése csakúgy, mint a bányászott nyersanyag gazdasági megítélésének megváltozása, valamint a kitermelés költségeinek az elfogadható mérték fölé emelkedése. A legsúlyosabb problémát az okozza, hogy a működésüket beszűntető bányákból kikerülő, elbocsátott alkalmazottak számára nehéz az újrakezdés, nehezen találnak új munkahelyet. A probléma kezelése a volt szocialista országok esetében eltérően alakult 1990 előtt és után előtt a munkanélküliség mai értelemben nem létezett, ezért a bányák bezárásakor a felszabaduló munkaerő elhelyezését mindenképp meg kellett oldani. Mivel a fokozatos létszámleépítésre nem került általában sor, hirtelen kellett eltérő képzettségű emberek számára biztosítani a további foglalkoztatás lehetőségét. Első lépésben azt vizsgálták meg a vállalatok vezetői, hogy kik azok, akik koruk, vagy földalatti munkahelyen eltöltött hosszú szolgálati idejük alapján korkedvezményes, vagy rendes nyugdíjazásukat kérhetik. Ezt követően személyi pótlékot kaptak azok, akiket egyik üzemből a másikba csoportosítottak át a bányán belül, míg a bezáráshoz kapcsolódó műszaki előírásokat teljesítették. Akik az egyes üzemektől más vállalathoz kerültek át jövedelem-kiegészítést kaptak, mely csak arra volt elég, hogy az átmeneti időszakot átvészeljék. Az ércbányászat esetében ez általában a még működő szénbányákhoz való átszerződést jelentette, ma már tudjuk, hogy ezzel csak pár évre elodázták a munkahelyük végleges elvesztését, hiszen mára ezek a szénbányák is beszűntették 11

12 működésüket. Végkielégítést azok a dolgozók kaptak, akiket tovább már nem tudtak foglalkoztatni, valamint 10 év földalatti munkaviszonnyal rendelkeztek, de még nem voltak nyugdíjazható korban után a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez a bányászatban, vagy kohászatban dolgozók jelentősen hozzájárultak, ezzel súlyos terhet róva az aktív keresőkre és az államra. A gondok enyhítésére ma is alkalmazzák az egyszeri segélyeket, juttatásokat, valamint átképzési programokat indítanak. A bányáknál azonban mindig szükség volt segéd- és betanított munkásokra, akik alacsonyan képzettek, általában általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, így átképzésük és számunkra az új munkahely biztosítása is nehézségekbe ütközik. A települések szintjén a legfőbb gondot az jelenti, hogy a bánya által biztosított munkahelyeket máig nem sikerült pótolni. Azok a dolgozók, akiknek távolabbi településen, általában a közeli nagyobb városokban, sikerült új munkát találni, rövidebb-hosszabb ideig ugyan vállalják az ingázást, de egy idő után elköltöznek a munkahelyükhöz közelebb lévő településekre. Ez a bányásztelepülések számára jelentős népességszám csökkenést okoz, és mivel nem tudnak a képzett, diplomás fiatalok számára sem elhelyezkedési lehetőséget biztosítani, ezt a társadalmi réteget is elveszítik. Az elvándorlások következtében megfigyelhető a korszerkezet jelentős torzulása, ami a települések elöregedését vonja maga után. A bányák bezárásával és az általuk nyújtott gazdasági támogatások és fejlesztések megszűnésével a települések veszítenek népességvonzó adottságaikból. A bányászok bérezése mindig is kiemelt volt a többi gazdasági ágazathoz viszonyítva, ma ennek csak nyomai láthatók a településeken, hiszen jelenleg ezek az emberek nyugdíjból, rokkantsági ellátásból, esetleg munkanélküli segélyből élnek. Az önkormányzatok próbálkozásai eddig még nem hoztak sikert, bár közös összefogással szeretnék megoldani az összes hasonló helyzetben lévő és élő bányásztelepülés sorsát. IRODALOM CH. GRIFFITHS (2002): Restructuring of the Coal Industries in the Economies in Transition - An Overview of the Last Decade - Minerals & Energy, Vol. 17 No. 2., pp CSÉFALVAY Z.- KOCSIS K. (1990): Rudabánya funkcionális-morfológiai szerkezete - in.: Cséfalvay Z. szerk.: Visszaszámlálás Rudabányán, Budapest, pp H. WAGNER (2001): Developments in the Austrian Minerals Industry - BHM 146. Jg. Heft 7 & 8, pp KUN B. (1989): Munkaerő-gazdálkodás in.: 25 éves az Országos Érc-és Ásványbányák, OMBKE Bányászati Kiadóiroda, pp M. STUPNIK J. ZAWORKA (1985): Bad Bleiberg einst und jetzt - Buch- und Offsetdruckerei, Villach, pp PANTÓ E.- PANTÓ G.- PODÁNYI T.- MOSER K., szerk. (1957): Rudabánya ércbányászata - Budapest, pp POLISH ORGANIZATION COMMITTEE (2002): Restructuring and privatization process of hard coal mining industry in Poland between an overview of gained experience The 83 th Meeting of the International Organizing Committee of the World Mining Congress, pp

Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján

Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 1. Bevezetés A bányásztelepülések kialakulása,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A NÉPESSÉG ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A BÁNYÁSZATTAL A RUDABÁNYAI-HEGYSÉGBEN. Siskáné Szilasi Beáta 1

A NÉPESSÉG ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A BÁNYÁSZATTAL A RUDABÁNYAI-HEGYSÉGBEN. Siskáné Szilasi Beáta 1 Földrajzi Konferencia, Szeged 200. A NÉPESSÉG ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A BÁNYÁSZATTAL A RUDABÁNYAI-HEGYSÉGBEN Siskáné Szilasi Beáta A vizsgált települések, a történeti borsod -

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban BÁNFALVI GYŐZŐ doktorandusz Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés A relatív szegénység jellemzője

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben