A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN"

Átírás

1 A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN 1. Bevezetés Siskáné Szilasi Beáta 1 A bányabezárások következményei igazán jól csak úgy értelmezhetőek, ha megvizsgáljuk a bányászat által előidézett változásokat az adott ország, megye, vagy település életében. A nagyüzemi bányászat megindulása három fő területen okoz jelentős változásokat a települések szintjén. Az egyik a szakképzett munkaerő biztosítására behívott bányászok által előidézett társadalomföldrajzi változások, ami a népességszám növekedésében, az etnikai, vallási, nyelvi és kulturális jellemzők átalakulásában mutatkozik meg. A másik a települések alaprajzának és funkcionális szerkezetének változása a bányászlakások építésével. A harmadik terület pedig a települések ellátottsági mutatóinak, infrastruktúrájának átalakulása, fejlődése. Ezek a változások minden olyan település esetében nyomon követhetők, ahol a bányászati tevékenység volt az egyetlen, vagy a legjellemzőbb foglalkoztatási ágazat. A bányák működésének megszűnésével a fent említett mutatók megváltoznak, mivel a korábbi fejlődést és a fejlesztések nagy részét biztosító anyagi háttér is megszűnik. A településeken élőket legérzékenyebben a biztos munkahelyek eltűnése érinti, ami azért okoz nagy megrázkódtatást, mert helyben nincs általában egyéb lehetőség az elhelyezkedésre. 2. A kutatás célja, módszere A bányabezárásokhoz kapcsolódó problémák már az 1960-as évek óta jelen vannak Európa-szerte, különösen érzékelhetőek a változások a szén- és ércbányászat esetében. Azért választottam a két mintaterületet az ércbányák közül, mert Rudabánya esetében már jól követhetőek, az eltelt idő tekintetében, a bezáráshoz kapcsolódó folyamatok, Ausztriában pedig az összehasonlításhoz Bad Bleiberg volt a legmegfelelőbb, hiszen nagyságát tekintve Rudabányával azonos népességszámmal bír. A szénbányászat általános jellemzésére azért térek ki, mert a korábban bezáró ércbányákból sokan a még működő szénbányákhoz kerültek át, így volt ez a Borsodi Iparvidék esetében is. Amikor a bányák beszüntetik működésüket természeti (pl.: meddőhányók kezelése, talaj- és vízszennyezés, illegális hulladéklerakók) és társadalmi (pl.: infrastruktúra romlása, bányászlakások amortizációja, növekvő munkanélküliség, valamint jelentős elvándorlás) gondok jelennek meg. Ezek közül a természeti problémák kezelésére készülnek tervek, valamint törvényi szabályozás kötelezi az üzemeltetőt a rekultiváció elvégzésére. A társadalmi problémák megoldására, vagy enyhítésére azonban nincs törvény által előírt program, a legtöbb bezáráskor készülő dokumentumban csak számszerűen jelennek meg a munkaerő jellemzői és csak ritkán végeznek úgynevezett utókövetést. A vizsgálatok célja ezért, hogy a figyelmet legalább olyan mértékben ráirányítsa a társadalmi problémákra, mint amennyit a természeti jellemzők kapnak. A változások térbeli és időbeli megjelenítéséhez a társadalomföldrajzi elemzések olyan keretet adnak, melyben a bevezetésben említett területek mindegyike megjeleníthető. 1 MSc, tudományos segédmunkatárs, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 3515, Miskolc-Egyetemváros, telefon: 46/ /1743 1

2 A kutatásban két mintaterület részletes összehasonlító jellemzésére került sor, az egyik Rudabánya és társközségei, a másik Bad Bleiberg (Ausztria, Karintia). A települések élete az ércbányászathoz kapcsolódott, Rudabánya esetében 1985-ig, a vasércbányászat megszűntéig, Bad Bleiberg ólom- és cinkbányászata vonatkozásában pedig 1993-ig. A Leobeni Egyetemen eltöltött félév során olyan szakirodalmi anyagokat kaptam, amik lehetővé tették a vizsgálatok kiszélesítését. Ennek következtében szeretném a két nagy vesztes, a szén- és az ércbányászat, általános helyzetét bemutatni, ezen belül részletesebben a két mintaterületet. A kutatásokat több szinten végeztem el, egyrészt az általános statisztikai adatok szintetizáló összegyűjtésével, ezzel párhuzamosan a témára vonatkozó szakirodalmi anyagok rendszerezésével próbálok általános, átfogó képet nyújtani az egyes országok jellemzőiről. Másrészt a két mintaterület esetében részletes statisztikai elemzés történt, ezt követte a települések morfológiai fejlődésének bemutatása, a nagyüzemi bányászat megindulásától egészen napjainkig. A két mintaterület esetében a mélyebb szintű empirikus vizsgálat elvégzésére csak Rudabánya és társközségei esetében kerület sor, mivel Ausztriában a pár hónap alatt nem sikerült megoldani a vizsgálat teljesítését. A település vezetőivel készült interjúk, valamint a terepbejárás elvégzése mind a négy településen megtörtént. Az adatok feldolgozását több számítógépes program segítségével végeztem el, az általános statisztikai elemzésekhez az Excel és a Grapher programokat használtam, míg az empirikus vizsgálat eredményeinek megjelenítéséhez az SPSS (Statistical Package for Social Sciences) adatelemző, statisztikai programot. A tematikus térképek pedig a MapViewer program segítségével készültek. 3. A szén- és ércbányászatban végbement átalakulások Közép-Európa néhány országában A szénbányászat megítélése jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedek során, ennek oka az energiapiacon végbement súlypontváltozás, melynek következtében a szén kiszorult az energiatermelő ágazatokból. A világ energiapiacát figyelembe véve elmondható, hogy a népességnövekedés és a gazdasági folyamatok a fejlődő- és felzárkózó országokban az energiakereslet erőteljesen növekedését idézték elő, ezért a gazdasági centrumok versenye és az energiatartalékok felhasználása növekszik. A szén kiváltása azonban problémákba ütközik, hiszen az olaj- és gázforrások 80 %-a a Közel-Keleten és az egykori Szovjetunió utódállamaiba koncentrálódik. Az atomenergia felhasználása sok országban ellenállást vált ki, nehezen fogadják el, míg a megújuló energiaforrások csak járulékos felhasználást nyújtanak jelenleg. Az energiakínálat bővítése hatalmas beruházásokat kíván, az előrejelzések szerint 2020-ig csaknem milliárd dollárt, aminek biztosításához jóval magasabb energiaárakra lesz szükség, mint manapság (http://www.nrw-online.de/bergbau/). A szénkereslet világszerte emelkedik, a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint az közötti időszakban csaknem 60 %-os növekedést fog mutatni. Összességében azt mondhatjuk, hogy bár a szén megítélése változott, mégsem lehetett igazán visszaszorítani az energiatermelésben a felhasználását, és a bányák folyamatos bezárásával egyre nehezebb a háztartások és az energiaipar igényeit kiszolgálni. Az UNECE (United Nations Economic Commission for Europe) felmérést végzett, amelyhez hat bázis indikátort használtak fel melyek sorrendben a következők: a széntermelés értéke, a bányák száma, az alkalmazottak létszáma, állami támogatás mértéke, a termelés növekedése, valamint a beruházások értéke. 2

3 Ezt a vizsgálatot 1990 és 2000 között végezték, megvizsgálva az indikátorok dinamizmusát, változásának mértékét. A vizsgálatban több ország vett részt, ezek közül kiemelném a következőket: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. Az indikátorok közül három szerepel az elemzésben a széntermelés értéke (1. ábra), a bányák számának alakulása és az alkalmazotti létszám változása. 1. ábra A széntermelés alakulása között (Millió tonna) Figure 1. Coal production 1990 to 2000 (in Mt) Csehország Magyarország 17,6 14,6 14,6 15, ,5 13,8 Lengyelország ,1 102,2 Szlovákia 4,8 3,5 3,8 3,9 4 3,7 3,6 Szlovénia 5,1 4,9 4,7 4,9 4,9 4,6 4,6 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 A széntermelés alakulását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a nagyobb mennyiséget termelők esetében (Csehország, Magyarország, Lengyelország) jelentős mértékben csökkent a bányászott szén mennyisége, míg Szlovákia és Szlovénia esetében ez az arány csak kis mértékű változásokon ment keresztül a 10 év alatt. Ennek oka, hogy az adott országok gazdasága és energiatermelése jelentős mértékben a szénre támaszkodott és a 10 év túl rövid periódus ahhoz, hogy egyéb energiaforrásokkal teljesen ki tudják váltani a szén szerepét. Ausztria esetében hasonló folyamatok jelentek meg, míg 1990-ben 2 millió tonna fölött volt a termelt szén értéke, addig 2001-re ez 1,7 millió tonnára esett vissza, Ausztria esetében a szén és lignit felhasználás, a gazdasági fejlettség következtében, már visszaszorult az energiaiparban és a háztartásokban is (H., WAGNER, 2001). A termelés értékének csökkenése, azonban a technikai és technológiai fejlődés következtében nem mutat olyan drasztikus változást, mint a bányák számának, vagy az alkalmazotti létszámnak az alakulása (2. ábra, 3. ábra). A diagram elemzésekor az első, ami feltűnik, hogy Szlovákia és Szlovénia esetében a bányák száma nem változott, 5 illetve 3 bánya működött 1990-ben és 2000-ben is. A legnagyobb változást ebben a tekintetben is Magyarország esetében figyelhetjük meg, hiszen 3

4 a tíz év alatt a bányák száma 73 %-kal csökkent. Csehországnál ez az arány 66 %, míg Lengyelországban 42 % volt. A bányák bezárásának általában gazdasági okai vannak, nagymértékű állami támogatással képesek csak fenntartani a termelést, amit 1990 óta jelentősen csökkentettek. 2. ábra A szénbányák számának alakulása között Figure 2. Number of Coal Mines 1990 to Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia A 3. ábra elemzésekor azt láthatjuk, hogy az alkalmazotti létszám csökkenése szintén Magyarországon volt a legdrasztikusabb, hiszen itt 1990-től 77 %-kal csökkent a bányászatban dolgozók létszáma. Hasonlóan gyors és erőteljes volt a foglalkoztatottak számának csökkenése Lengyelországban, ahol ez az érték 60 %, illetve Csehországban, ahol ez a változás 63 %. Szlovákia és Szlovénia esetében az alkalmazotti létszám csökkenése jóval kisebb mértékű volt, hiszen Szlovákiában 47 %, míg Szlovéniában 45 %. Az alkalmazottak elhelyezésére általában úgynevezett szociális csomagokat, vagy programokat dolgoznak ki, melyek fő célja, hogy csökkentsék a negatív szociális hatásokat. A legfontosabb intézkedések a következők: azok, akik elhagyják a bányászati szektort szociális segélyt, vagy végkielégítést kapnak, amíg találnak új munkát, de nem tovább, mint 24 hónapig tanfolyamokat tartanak a dolgozóknak, hogy változtathassanak a végzettségükön, és így az átképzés segítségével találhassanak új munkát a bányászati szektoron kívül akik vállalják, hogy 24 hónapon belül új munkát szereznek, egyszeri segélyben részesülnek azok is egyszeri segélyt kapnak, akik esetleg a fent említett lehetőségeket nem akarják kihasználni, vagy valami egyéb módját választják a munkakeresésnek. 4

5 Lengyelországban ezzel a szociális csomaggal között 66,6 ezer munkás kapott előnyt és segítséget az elhelyezkedéséhez (POLISH ORGANIZATION COMMITTEE, 2002). A legnagyobb gondot természetesen az jelenti, hogy a munkások általában alacsonyan kvalifikáltak, ami megnehezíti az elhelyezkedésüket. 3. ábra A szénbányászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása (1000 fő) Figure 3. Changes the quantity of employees in mining industry 1990 to2000 (thousands) Csehország ,6 80,5 69,7 65, Magyarország Lengyelország ,6 274,5 243,3 207,9 173,6 155 Szlovákia 15,1 15,5 10,1 10 9,8 8,8 8 Szlovénia 7,6 6,3 5,5 5,4 5,2 5,1 4,2 Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Az ércbányászatban szintén tapasztalható a súlyponteltolódás, hiszen az egykor gazdasági mérőszámnak is tekinthető vasérc szerepe jelentősen visszaesett hasonló a helyzet az egyéb fémércek, mint a réz, ólom, nikkel és cink, bányászatának esetében is. Európában a hosszú múltra visszatekintő kiaknázás és felhasználás vezetett oda, hogy manapság a bányák nagyobb része kimerült, vagy kimerülőben van, illetve ennek következtében jelentősen megnőtt a kitermelés költsége. Világszerte csökkent a kereslet az ércek iránt, ami a világpiaci ár csökkenését vonta maga után. Ilyen körülmények között a nagy gazdasági veszteséggel termelhető európai ércek nem tudták felvenni a versenyt az olcsóbb ércet termelő országokkal. Nagy növekedés figyelhető meg a kínálati piacon, hiszen Ausztráliában és Kanadában, az Egyesült Államokban, illetve Kínában és Dél-Amerikában jelentős nagyságú és könnyebben kitermelhető bányákat nyitottak és nyitnak ma is. Ezek a bányák a nyomott árak és a szállítási költségek mellett is képesek gazdaságosan termelni, ezért az európai piacok ellátásában nagy a részesedésük. A Bad Bleiberg-ben működött ólom-cink bánya esetében például ugyanannyiba került a helyben termelt érc 20 km-re szállítása a kitermelés költségeit is figyelembe véve, mintha Ausztráliából hajón vitték volna oda az ércet. 5

6 Magyarország esetében, az Országos Érc- és Ásványbányák adatait figyelembe véve, az említett okok miatt jelentősen visszaesett az alkalmazotti létszám az ércbányászatban (4. ábra). 4. ábra Az érc- és ásványbányászatban alkalmazottak létszámának alakulása Magyarországon Figure 4. Changes the quantity of employees in ore mining in Hungary 1950 to Iparág,vállalat Rudabánya Hegyalja Recski Ércbánya Gyöngyösoroszi Dunántúl Úrkút Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Kun B. in: 25 éves az OÉÁ, 1989 Az ábra tanulsága szerint az ércbányászat válsága valóban hamarabb indult meg, mint a szénbányászaté, hiszen Magyarország esetében, az OÉÁ nyilvántartása szerint, 1950-ben még 58 bánya működött, melyek közül 22 földalatti művelést végzett re azonban már csak 30 működő bányát regisztráltak, melyek között csak 7 tartozott a földalatti művelésűek közé. Ebben az évben fejezte be működését Rudabánya is, és Bad Bleiberg a bizonyíték arra, hogy a folyamat nem állt meg, hanem tovább folytatódik. 4. A bányabezárások társadalomföldrajzi jellemzése két mintaterület alapján Rudabánya és társközségei (Felsőtelekes és Alsótelekes) Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNy-i részén, a történeti borsod-gömör-tornai hármashatár közelében találhatóak. Bad Bleiberg Ausztriában, Karintia tartományban, a Villach-i járásban fekszik, az osztrák-olaszszlovén hármashatár közelében. A szén-és ércbányászatban bekövetkező változások jelentős mértékben érintették a településeket és tágabb környéküket is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1990-ben, a 6

7 bányászatban foglalkoztatottak létszáma még fő volt, ez az érték 2001-re nagymértékben lecsökkent, 1277 főre. Bad Bleiberg esetében is elmondható, hogy a bányászatban foglalkoztatott munkaerő jelentősen lecsökkent, míg az 1991-es évben ez az érték 388 fő volt, addig 2001-ben már csak 86 fő. A bányászat és a bányabezárások jellemzése a bevezetésben említett vizsgálati területek bemutatásával történik A népességszám alakulása a vizsgált települések esetében Rudabánya és Bad Bleiberg esetében szoros kapcsolat mutatható ki az alkalmazotti létszám és a települések népességszámának alakulása között (5.ábra, 6. ábra). Felsőtelekes és Alsótelekes lakosságszámának alakulásához szintén hozzájárult a bányászat, de nem olyan jelentős mértékben, mint Rudabányánál. 5. ábra Rudabánya népességszámának és a bánya alkalmazotti létszámának alakulása között Figure 5. Change of population and number of employees in Rudabánya 1885 to1985 JELMAGYARÁZAT Rudabánya népességszáma Alkalmazotti létszám Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: KSH statisztikai évkönyvek, Bányabezárás dokumentációja Rudabánya és társközségei életében két jelentősebb időszakban növekedett a népességszám az alkalmazotti létszámhoz kapcsolódóan, az egyik ilyen periódus a nagyüzemi bányászat kezdetét, 1880-at, követően jelentkezett. A helyiek nem tudták biztosítani a 7

8 bányászat számára szükséges munkaerőt, hiszen Rudabánya ekkor még csak 655 fős lélekszámmal, Felsőtelekes 345 fővel, míg Alsótelekes 264 fővel bírt. Az itt élők főképp mezőgazdasággal foglalkoztak, ezért szakképzett, bányaműveléshez értő szakmunkásokra volt szükség. Ezeket más bányavidékekről hívták ide, a legtöbben Dobsinából és Szepes megyéből jöttek. A születések számának emelkedése és a nagymértékű bevándorlás következtében 1900-ra már Rudabányán 2301 fő, Felsőtelekesen 478 fő, míg Alsótelekesen 317 fő élt, akik nagy része már a bányánál dolgozott. A trianoni határváltozások, valamint a két világháború során a bánya alkalmazotti létszáma erősen megcsappant, aminek következtében Rudabánya népességszáma csökkent, 1930-ban már csak 2142 lakosa volt. A két kisebb lélekszámú település népességszámában nem következett be ilyen nagy mértékű népességfogyás, hiszen 1930-ra Felsőtelekest 619-en, míg Alsótelekest 379-en lakták. A következő jelentős munkáslétszám növekedés 1960-tól indult meg, ekkor azonban már jórészt szakképzetlen munkások érkeztek ide, akik előzőleg az ország mezőgazdasági vidékein dolgoztak. Ez volt Rudabánya történetében az utolsó, jelentős mértékű bevándorlás, aminek következtében 1970-ben 3941 fővel elérte népességmaximumát. A szomszédos települések közül Felsőtelekes népességszáma szintén ekkor a legnagyobb, 957 fővel, míg Alsótelekes már 1960-ban elérte a legmagasabb népességszámát 390 fővel után megindult a bánya gazdasági gondjainak hírére a településekről az elvándorlás, így a dolgozói létszám és a három település népességszáma mai napig csökkenő tendenciát mutat. Rudabányát, a 2001-es népszámlálás adatai alapján, 2916 fő lakja, azonban a születések csökkenő száma és az elvándorlás alapján a tendencia tovább folytatódik. Felsőtelekes esetében szintén jellemző a népesség számának csökkenése a 2001-es adatok alapján 820 fő lakja a falut. Alsótelekes van a legrosszabb helyzetben, mivel itt természetes fogyásról beszélhetünk már régóta, ezt még súlyosbítja a jelentős elvándorlás, a falu népességszáma 2001-ben 161 fő. A folyamat megállításához mindenképp megfelelő munkahelyekre lenne szükség, hiszen az 1985-ös bányabezárás óta nincs a településeken elhelyezkedési lehetőség. Bad Bleiberg esetében a népességszám növekedése a korai időkben némiképp eltérően alakult, mivel itt a bányászat már 1867-óta szervezett formában működött (6. ábra). Ezt megelőzően kisebb, különálló szervezetek bányászkodtak a településen, akik létrehozták a BBU-t (Bleiberger Bergwerks Union), vagyis a Bleibergi Bányák Szövetségét. A település népességszáma már 1880-ban csaknem annyi volt, mint Rudabányáé az első jelentősebb bevándorlás idején, vagyis 3848 fő. Az alkalmazotti létszám is ekkor volt a legmagasabb, 1500 fővel ig ettől kezdve az alkalmazotti létszám folyamatosan csökkent, a mélypont ben jelentkezett, ekkor kénytelenek voltak 75 főt elbocsátani, közülük 55 férfi, 2 nő volt és 18 egyéb alkalmazott, ezzel a dolgozók létszáma, 1934-re, 799 főre csökkent. A település népességszáma is folyamatos csökkenést mutat, ebben az időben 3226 főt számlált. Bleiberg esetében a második világháború kitörése kétféleképpen érintette a települést, egyrészt a termelést itt is fokozták, hiszen stratégiai szempontból az itt termelt ólom, cink és molibdén ércek fontosak voltak. Másrészt sok munkást el kellett küldeniük a háborúba küzdeni és így sokkal nehezebbé vált a termelési szint tartása. A helyzet csak 1946-ra kezdett rendeződni, amikor újabb konjunktúrát kapott az üzem, de a viszonyok csak 1951-re rendeződtek, így a település lakói ekkor már 3771-en voltak ra, Rudabányával csaknem azonos értékkel, Bad Bleiberg is elérte népességének maximumát, 3958 fővel, amihez a munkáslétszám második jelentősebb emelkedése is kapcsolódott, bár ennek mértéke már nem érte el az 1880-as értéket. A technikai fejlődés következtében a termelés mértékének növeléséhez már nem volt szükség az alkalmazotti létszám fenntartására, így a dolgozók létszámát fokozatosan 8

9 csökkentették. Ezzel összefüggésben a népességszám is csökkent, 1980-ra már csak 3442 fő élt itt. A nyolcvanas években a bánya már jelentős veszteséggel működött, az állam ekkor még hajlandó volt gazdasági támogatást nyújtani a bányának, figyelembe véve a munkaerőpiaci helyzetet. 6. ábra Bad Bleiberg népességszámának és a bánya alkalmazotti létszámának alakulása között Figure 6. Change of population and number of employees in Bad Bleiberg 1880 to1991 JELMAGYARÁZAT Bad Bleiberg népességszáma Alkalmazotti létszám Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Statistik Austria, BBU Chronik, A bánya bezárása ezt követően már biztossá vált, ezért 1986-tól kezdve az alkalmazotti létszám folyamatos csökkentése mellett a termelést növelték. A bezárást megelőző időszakban, 1991-ben, a lakosság száma 3141 főre csökkent, az alkalmazotti létszám pedig 130 főre ra már minden gazdaságilag hasznosítható ércet kinyertek, és a Bad Bleiberg-ben működő bánya kimerült, a művelést megszűntették, 117 alkalmazottal. Ezt követően az elvándorlás mértéke, valamint a születések számának csökkenése következtében 2001-re a település lélekszáma 2753 főre csökkent óta ekkor fordult először elő, hogy Bad Bleiberg népességszáma alacsonyabb, mint Rudabányáé. Összesítve tehát megállapítható, hogy a hetvenes évektől kezdve már érzékelhetőek a bányászat intenzitásának csökkenésével megjelenő és meginduló negatív hatások, ami az alkalmazotti létszám csökkenésén keresztül a népességszám apadását, a korszerkezet torzulását és a természetes szaporodás átváltását okozta természetes fogyássá. 9

10 4.2. A települések alaprajzának változásai Alsótelekes legfőbb jellemzője, hogy zsákutcás helyzetben lévő település, a megközelítése két irányból lehetséges, Szuhogy és Rudabánya-Felsőtelekes felől. Egy jelentős főutcája van a településnek, ahol összesen 200 ház található, közülük több épület az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült keresztcsűrös épület. Ezek egy része üresen áll, vagy megvásárolták hétvégi háznak Az épületek másik csoportja között épült, úgynevezett kocka ház. A bánya hatása itt mutatható ki a legkisebb mértékben, hiszen itt soha nem épültek bányász-sorházak. A település fejlődéséhez a bánya mégis hozzájárult, telek illetve építési segély adásával. Templomát 1941-ben építették, mellette még látható a régi harangláb. Jelenleg az épületek nagyon alacsony áron adhatóak csak el, ezért azok a családok is megpróbálják megtartani a szülői házakat, akik esetleg már más településen élnek. Felsőtelekes esetében a település egy része kifejezetten a bányának köszönhető, a neve is mutatja, hogy nem saját, hanem ún. kincstári pénzből épült, ezért mai napig Kincstár -nak hívják a helybéliek. Ezen a részen van egy harang, amely a bányászokat hívta munkába. A lakótelep 1902-re készült el, amikor 3 épülethez még 2 lakóházat is építettek, amelyek közül az egyik 12, a másik 14 lakásos volt. Az építkezések célja, hogy a bánya északi részén is gondoskodjanak letelepített, állandó munkásokról. A másik épület a településen, amely a bányászathoz köthető a művelődési ház, amelynek homlokzatán ma is látható a bányászok jelképe a pickhammer. A legrégibb épületek itt is az 1900-as évek elején épültek, a házak nagyobbik része azonban az közötti időszakban épült óta a településen új lakások építésére csak ritkán kerül sor, ha mégis, akkor ezek szociális támogatás segítségével készült épületek. Itt is jellemző, hogy a lakások felvásárlási ára nagyon alacsony. Rudabánya alaprajzának alakulásába már jelentősebben beleszólt a bánya, hiszen a munkások letelepítéséhez szükség volt lakások építésére. Eleinte az olcsón megvásárolható, nagyrészt régi kohósalakkal feltöltött völgyfenék területén építettek munkáslakásokat. Ezek még nem állandó jellegű épületek voltak, hanem négylakásos faházak, melyek Felső- Ausztriából érkeztek előre kiszabva ban határozták el 100 munkáslakás építését az állandó bányamunkások létszámának növelése céljából, melyből még abban az évben 27 el is készült (PANTÓ E. et al., 1957). A folyamatos építkezések következtében 1943-ra a társulati lakások megoszlása a következő volt: 14 tisztviselői lakás, 17 segédtiszti, 38 egy helységből álló munkáslakás, szoba, konyha, kamrás lakás, és 2 darab 2 szobából, 1 konyhából és kamrából álló épület. Ezekben összesen 14 tisztviselő, 15 segédtiszt és 311 dolgozó lakott. Voltak azonban, akik saját tulajdonú lakásban éltek Rudabányán és a környező községekben, közülük 3 segédtiszt volt és 416 dolgozó (PANTÓ E. et al., 1957) között a bányász kislakásépítési akció keretében 33 kertes, szoba-konyhás ház épült, majd 1953-ban befejezték, a dúsítóművel kapcsolatos beruházások keretében, négy tizenhatlakásos tömb építését (CSÉFALVAY Z.-KOCSIS K., 1990). A hatvanas évek végétől kezdve a gazdasági gondokhoz kapcsolódóan, a bányászlakások építése is háttérbe szorult tól a településen alig épültek házak, azok is saját költségen, vagy szociális támogatással készültek. Az egykori bányászlakások jelenlegi állapota rossznak mondható, hiszen a lakosság megélhetési gondjai nem teszik lehetővé a lakások folyamatos felújítását. Bad Bleiberg 902 méteres tengerszintfeletti magasságban fekszik, ami jelentősen meghatározza a település arculatát. A hat kilométer hosszú útifalu öt különálló településrészre bontható, ezek a következők: Kadutschen, Hüttendorf, Bad Bleiberg, Bleiberg-Nötsch, végül Bleiberg-Kreuth. A bányászkodás kezdeti idejében a településrészeken különálló szervezetekhez tartozó bányászok laktak és dolgoztak. 10

11 Az épületek számára vonatkozó adatok, településrészenként feltüntetve, az 1831-es felmérésből maradtak fenn. Ebből kiderül, hogy a településrészeken összességében már ekkor 556 épület volt, melyek megoszlása a következőképp alakult: Kadutschen 28 ház Hüttendorf Bleiberg Nötsch 78 ház 99 ház 81 ház Kreuth 270 ház Az épületek nagy része egyemeletes volt, a tetőt cserép borította általában, de egy részüket zsindely is. A házak legtöbbjének csak földszinti része ismert, amelyek teteje szintén cseréppel, zsindellyel, vagy csak egyszerűen deszkákkal fedték be. A legtöbb épületről ekkoriban elmondható, hogy jó állapotban voltak és a berendezésük alapján is érezhető volt a tulajdonosok jóléte (M., STUPNIK - J., ZAWORKA, 1985). Jelenleg Bad Bleibergben 882 lakóház található, melyek közül a legtöbb, 258, 1919 előtt épült. A bánya fénykorában ez volt az első jelentősebb építkezés, ezt követően között az építkezések üteme lelassult, ezért, ebben az időszakban mindössze 48 lakást építettek. A második világháború után ismét lendületet vett a bányászat, ezzel összefüggésben az építkezések üteme is között az épített lakások száma 201 volt, majd a második fénykorát a település fejlődése 1961-től 1980-ig élte, amikor 246 lakást építettek a völgyben élők. Ezt követően a bányászat gazdasági gondjai és a meginduló elvándorlás visszavetette a lakásépítések intenzitását, mivel 1981-et követően már csak 129 lakás épült a településen. Az egykori bányászlakások kezelése ma a BBU utódszervezetéhez tartozik, ennek köszönhetően próbálják az állagukat megtartani, ahol megoldható, ott felújításokat is végeznek. Ezeket a felújított, komfortosabbá tett lakásokat bérlakásként kiadják, bár a bányabezárást követően a bérlakások iránti igény visszaesett, így a felújított, egykori bányászlakások jó része ma üresen áll, mivel a bérleti ár magas. 5. Összegzés A bányabezárások okaként megjelenik a bányák kimerülése csakúgy, mint a bányászott nyersanyag gazdasági megítélésének megváltozása, valamint a kitermelés költségeinek az elfogadható mérték fölé emelkedése. A legsúlyosabb problémát az okozza, hogy a működésüket beszűntető bányákból kikerülő, elbocsátott alkalmazottak számára nehéz az újrakezdés, nehezen találnak új munkahelyet. A probléma kezelése a volt szocialista országok esetében eltérően alakult 1990 előtt és után előtt a munkanélküliség mai értelemben nem létezett, ezért a bányák bezárásakor a felszabaduló munkaerő elhelyezését mindenképp meg kellett oldani. Mivel a fokozatos létszámleépítésre nem került általában sor, hirtelen kellett eltérő képzettségű emberek számára biztosítani a további foglalkoztatás lehetőségét. Első lépésben azt vizsgálták meg a vállalatok vezetői, hogy kik azok, akik koruk, vagy földalatti munkahelyen eltöltött hosszú szolgálati idejük alapján korkedvezményes, vagy rendes nyugdíjazásukat kérhetik. Ezt követően személyi pótlékot kaptak azok, akiket egyik üzemből a másikba csoportosítottak át a bányán belül, míg a bezáráshoz kapcsolódó műszaki előírásokat teljesítették. Akik az egyes üzemektől más vállalathoz kerültek át jövedelem-kiegészítést kaptak, mely csak arra volt elég, hogy az átmeneti időszakot átvészeljék. Az ércbányászat esetében ez általában a még működő szénbányákhoz való átszerződést jelentette, ma már tudjuk, hogy ezzel csak pár évre elodázták a munkahelyük végleges elvesztését, hiszen mára ezek a szénbányák is beszűntették 11

12 működésüket. Végkielégítést azok a dolgozók kaptak, akiket tovább már nem tudtak foglalkoztatni, valamint 10 év földalatti munkaviszonnyal rendelkeztek, de még nem voltak nyugdíjazható korban után a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez a bányászatban, vagy kohászatban dolgozók jelentősen hozzájárultak, ezzel súlyos terhet róva az aktív keresőkre és az államra. A gondok enyhítésére ma is alkalmazzák az egyszeri segélyeket, juttatásokat, valamint átképzési programokat indítanak. A bányáknál azonban mindig szükség volt segéd- és betanított munkásokra, akik alacsonyan képzettek, általában általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, így átképzésük és számunkra az új munkahely biztosítása is nehézségekbe ütközik. A települések szintjén a legfőbb gondot az jelenti, hogy a bánya által biztosított munkahelyeket máig nem sikerült pótolni. Azok a dolgozók, akiknek távolabbi településen, általában a közeli nagyobb városokban, sikerült új munkát találni, rövidebb-hosszabb ideig ugyan vállalják az ingázást, de egy idő után elköltöznek a munkahelyükhöz közelebb lévő településekre. Ez a bányásztelepülések számára jelentős népességszám csökkenést okoz, és mivel nem tudnak a képzett, diplomás fiatalok számára sem elhelyezkedési lehetőséget biztosítani, ezt a társadalmi réteget is elveszítik. Az elvándorlások következtében megfigyelhető a korszerkezet jelentős torzulása, ami a települések elöregedését vonja maga után. A bányák bezárásával és az általuk nyújtott gazdasági támogatások és fejlesztések megszűnésével a települések veszítenek népességvonzó adottságaikból. A bányászok bérezése mindig is kiemelt volt a többi gazdasági ágazathoz viszonyítva, ma ennek csak nyomai láthatók a településeken, hiszen jelenleg ezek az emberek nyugdíjból, rokkantsági ellátásból, esetleg munkanélküli segélyből élnek. Az önkormányzatok próbálkozásai eddig még nem hoztak sikert, bár közös összefogással szeretnék megoldani az összes hasonló helyzetben lévő és élő bányásztelepülés sorsát. IRODALOM CH. GRIFFITHS (2002): Restructuring of the Coal Industries in the Economies in Transition - An Overview of the Last Decade - Minerals & Energy, Vol. 17 No. 2., pp CSÉFALVAY Z.- KOCSIS K. (1990): Rudabánya funkcionális-morfológiai szerkezete - in.: Cséfalvay Z. szerk.: Visszaszámlálás Rudabányán, Budapest, pp H. WAGNER (2001): Developments in the Austrian Minerals Industry - BHM 146. Jg. Heft 7 & 8, pp KUN B. (1989): Munkaerő-gazdálkodás in.: 25 éves az Országos Érc-és Ásványbányák, OMBKE Bányászati Kiadóiroda, pp M. STUPNIK J. ZAWORKA (1985): Bad Bleiberg einst und jetzt - Buch- und Offsetdruckerei, Villach, pp PANTÓ E.- PANTÓ G.- PODÁNYI T.- MOSER K., szerk. (1957): Rudabánya ércbányászata - Budapest, pp POLISH ORGANIZATION COMMITTEE (2002): Restructuring and privatization process of hard coal mining industry in Poland between an overview of gained experience The 83 th Meeting of the International Organizing Committee of the World Mining Congress, pp

HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetõje: Dr. hc. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, akadémikus Siskáné Szilasi Beáta A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI HATÁSAINAK

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján

Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 1. Bevezetés A bányásztelepülések kialakulása,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Székelyföldi statisztikák

Székelyföldi statisztikák HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 30140, Csíkszereda, Szabadság Tér. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Székelyföldi statisztikák

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése

Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése 4 5 k m T e l e p u l e s 1. s h p m a g y a r o r s z á g i t e l e p ü l é s e k a u s z t r i a i t e l e p ü l é s e k Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése A Fertõ-tó

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A NÉPESSÉG ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A BÁNYÁSZATTAL A RUDABÁNYAI-HEGYSÉGBEN. Siskáné Szilasi Beáta 1

A NÉPESSÉG ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A BÁNYÁSZATTAL A RUDABÁNYAI-HEGYSÉGBEN. Siskáné Szilasi Beáta 1 Földrajzi Konferencia, Szeged 200. A NÉPESSÉG ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A BÁNYÁSZATTAL A RUDABÁNYAI-HEGYSÉGBEN Siskáné Szilasi Beáta A vizsgált települések, a történeti borsod -

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci adatok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében július

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben