A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN"

Átírás

1 A BÁNYABEZÁRÁSOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI NÉHÁNY KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN 1. Bevezetés Siskáné Szilasi Beáta 1 A bányabezárások következményei igazán jól csak úgy értelmezhetőek, ha megvizsgáljuk a bányászat által előidézett változásokat az adott ország, megye, vagy település életében. A nagyüzemi bányászat megindulása három fő területen okoz jelentős változásokat a települések szintjén. Az egyik a szakképzett munkaerő biztosítására behívott bányászok által előidézett társadalomföldrajzi változások, ami a népességszám növekedésében, az etnikai, vallási, nyelvi és kulturális jellemzők átalakulásában mutatkozik meg. A másik a települések alaprajzának és funkcionális szerkezetének változása a bányászlakások építésével. A harmadik terület pedig a települések ellátottsági mutatóinak, infrastruktúrájának átalakulása, fejlődése. Ezek a változások minden olyan település esetében nyomon követhetők, ahol a bányászati tevékenység volt az egyetlen, vagy a legjellemzőbb foglalkoztatási ágazat. A bányák működésének megszűnésével a fent említett mutatók megváltoznak, mivel a korábbi fejlődést és a fejlesztések nagy részét biztosító anyagi háttér is megszűnik. A településeken élőket legérzékenyebben a biztos munkahelyek eltűnése érinti, ami azért okoz nagy megrázkódtatást, mert helyben nincs általában egyéb lehetőség az elhelyezkedésre. 2. A kutatás célja, módszere A bányabezárásokhoz kapcsolódó problémák már az 1960-as évek óta jelen vannak Európa-szerte, különösen érzékelhetőek a változások a szén- és ércbányászat esetében. Azért választottam a két mintaterületet az ércbányák közül, mert Rudabánya esetében már jól követhetőek, az eltelt idő tekintetében, a bezáráshoz kapcsolódó folyamatok, Ausztriában pedig az összehasonlításhoz Bad Bleiberg volt a legmegfelelőbb, hiszen nagyságát tekintve Rudabányával azonos népességszámmal bír. A szénbányászat általános jellemzésére azért térek ki, mert a korábban bezáró ércbányákból sokan a még működő szénbányákhoz kerültek át, így volt ez a Borsodi Iparvidék esetében is. Amikor a bányák beszüntetik működésüket természeti (pl.: meddőhányók kezelése, talaj- és vízszennyezés, illegális hulladéklerakók) és társadalmi (pl.: infrastruktúra romlása, bányászlakások amortizációja, növekvő munkanélküliség, valamint jelentős elvándorlás) gondok jelennek meg. Ezek közül a természeti problémák kezelésére készülnek tervek, valamint törvényi szabályozás kötelezi az üzemeltetőt a rekultiváció elvégzésére. A társadalmi problémák megoldására, vagy enyhítésére azonban nincs törvény által előírt program, a legtöbb bezáráskor készülő dokumentumban csak számszerűen jelennek meg a munkaerő jellemzői és csak ritkán végeznek úgynevezett utókövetést. A vizsgálatok célja ezért, hogy a figyelmet legalább olyan mértékben ráirányítsa a társadalmi problémákra, mint amennyit a természeti jellemzők kapnak. A változások térbeli és időbeli megjelenítéséhez a társadalomföldrajzi elemzések olyan keretet adnak, melyben a bevezetésben említett területek mindegyike megjeleníthető. 1 MSc, tudományos segédmunkatárs, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 3515, Miskolc-Egyetemváros, telefon: 46/ /1743 1

2 A kutatásban két mintaterület részletes összehasonlító jellemzésére került sor, az egyik Rudabánya és társközségei, a másik Bad Bleiberg (Ausztria, Karintia). A települések élete az ércbányászathoz kapcsolódott, Rudabánya esetében 1985-ig, a vasércbányászat megszűntéig, Bad Bleiberg ólom- és cinkbányászata vonatkozásában pedig 1993-ig. A Leobeni Egyetemen eltöltött félév során olyan szakirodalmi anyagokat kaptam, amik lehetővé tették a vizsgálatok kiszélesítését. Ennek következtében szeretném a két nagy vesztes, a szén- és az ércbányászat, általános helyzetét bemutatni, ezen belül részletesebben a két mintaterületet. A kutatásokat több szinten végeztem el, egyrészt az általános statisztikai adatok szintetizáló összegyűjtésével, ezzel párhuzamosan a témára vonatkozó szakirodalmi anyagok rendszerezésével próbálok általános, átfogó képet nyújtani az egyes országok jellemzőiről. Másrészt a két mintaterület esetében részletes statisztikai elemzés történt, ezt követte a települések morfológiai fejlődésének bemutatása, a nagyüzemi bányászat megindulásától egészen napjainkig. A két mintaterület esetében a mélyebb szintű empirikus vizsgálat elvégzésére csak Rudabánya és társközségei esetében kerület sor, mivel Ausztriában a pár hónap alatt nem sikerült megoldani a vizsgálat teljesítését. A település vezetőivel készült interjúk, valamint a terepbejárás elvégzése mind a négy településen megtörtént. Az adatok feldolgozását több számítógépes program segítségével végeztem el, az általános statisztikai elemzésekhez az Excel és a Grapher programokat használtam, míg az empirikus vizsgálat eredményeinek megjelenítéséhez az SPSS (Statistical Package for Social Sciences) adatelemző, statisztikai programot. A tematikus térképek pedig a MapViewer program segítségével készültek. 3. A szén- és ércbányászatban végbement átalakulások Közép-Európa néhány országában A szénbányászat megítélése jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedek során, ennek oka az energiapiacon végbement súlypontváltozás, melynek következtében a szén kiszorult az energiatermelő ágazatokból. A világ energiapiacát figyelembe véve elmondható, hogy a népességnövekedés és a gazdasági folyamatok a fejlődő- és felzárkózó országokban az energiakereslet erőteljesen növekedését idézték elő, ezért a gazdasági centrumok versenye és az energiatartalékok felhasználása növekszik. A szén kiváltása azonban problémákba ütközik, hiszen az olaj- és gázforrások 80 %-a a Közel-Keleten és az egykori Szovjetunió utódállamaiba koncentrálódik. Az atomenergia felhasználása sok országban ellenállást vált ki, nehezen fogadják el, míg a megújuló energiaforrások csak járulékos felhasználást nyújtanak jelenleg. Az energiakínálat bővítése hatalmas beruházásokat kíván, az előrejelzések szerint 2020-ig csaknem milliárd dollárt, aminek biztosításához jóval magasabb energiaárakra lesz szükség, mint manapság (http://www.nrw-online.de/bergbau/). A szénkereslet világszerte emelkedik, a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése szerint az közötti időszakban csaknem 60 %-os növekedést fog mutatni. Összességében azt mondhatjuk, hogy bár a szén megítélése változott, mégsem lehetett igazán visszaszorítani az energiatermelésben a felhasználását, és a bányák folyamatos bezárásával egyre nehezebb a háztartások és az energiaipar igényeit kiszolgálni. Az UNECE (United Nations Economic Commission for Europe) felmérést végzett, amelyhez hat bázis indikátort használtak fel melyek sorrendben a következők: a széntermelés értéke, a bányák száma, az alkalmazottak létszáma, állami támogatás mértéke, a termelés növekedése, valamint a beruházások értéke. 2

3 Ezt a vizsgálatot 1990 és 2000 között végezték, megvizsgálva az indikátorok dinamizmusát, változásának mértékét. A vizsgálatban több ország vett részt, ezek közül kiemelném a következőket: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. Az indikátorok közül három szerepel az elemzésben a széntermelés értéke (1. ábra), a bányák számának alakulása és az alkalmazotti létszám változása. 1. ábra A széntermelés alakulása között (Millió tonna) Figure 1. Coal production 1990 to 2000 (in Mt) Csehország Magyarország 17,6 14,6 14,6 15, ,5 13,8 Lengyelország ,1 102,2 Szlovákia 4,8 3,5 3,8 3,9 4 3,7 3,6 Szlovénia 5,1 4,9 4,7 4,9 4,9 4,6 4,6 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 A széntermelés alakulását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a nagyobb mennyiséget termelők esetében (Csehország, Magyarország, Lengyelország) jelentős mértékben csökkent a bányászott szén mennyisége, míg Szlovákia és Szlovénia esetében ez az arány csak kis mértékű változásokon ment keresztül a 10 év alatt. Ennek oka, hogy az adott országok gazdasága és energiatermelése jelentős mértékben a szénre támaszkodott és a 10 év túl rövid periódus ahhoz, hogy egyéb energiaforrásokkal teljesen ki tudják váltani a szén szerepét. Ausztria esetében hasonló folyamatok jelentek meg, míg 1990-ben 2 millió tonna fölött volt a termelt szén értéke, addig 2001-re ez 1,7 millió tonnára esett vissza, Ausztria esetében a szén és lignit felhasználás, a gazdasági fejlettség következtében, már visszaszorult az energiaiparban és a háztartásokban is (H., WAGNER, 2001). A termelés értékének csökkenése, azonban a technikai és technológiai fejlődés következtében nem mutat olyan drasztikus változást, mint a bányák számának, vagy az alkalmazotti létszámnak az alakulása (2. ábra, 3. ábra). A diagram elemzésekor az első, ami feltűnik, hogy Szlovákia és Szlovénia esetében a bányák száma nem változott, 5 illetve 3 bánya működött 1990-ben és 2000-ben is. A legnagyobb változást ebben a tekintetben is Magyarország esetében figyelhetjük meg, hiszen 3

4 a tíz év alatt a bányák száma 73 %-kal csökkent. Csehországnál ez az arány 66 %, míg Lengyelországban 42 % volt. A bányák bezárásának általában gazdasági okai vannak, nagymértékű állami támogatással képesek csak fenntartani a termelést, amit 1990 óta jelentősen csökkentettek. 2. ábra A szénbányák számának alakulása között Figure 2. Number of Coal Mines 1990 to Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia A 3. ábra elemzésekor azt láthatjuk, hogy az alkalmazotti létszám csökkenése szintén Magyarországon volt a legdrasztikusabb, hiszen itt 1990-től 77 %-kal csökkent a bányászatban dolgozók létszáma. Hasonlóan gyors és erőteljes volt a foglalkoztatottak számának csökkenése Lengyelországban, ahol ez az érték 60 %, illetve Csehországban, ahol ez a változás 63 %. Szlovákia és Szlovénia esetében az alkalmazotti létszám csökkenése jóval kisebb mértékű volt, hiszen Szlovákiában 47 %, míg Szlovéniában 45 %. Az alkalmazottak elhelyezésére általában úgynevezett szociális csomagokat, vagy programokat dolgoznak ki, melyek fő célja, hogy csökkentsék a negatív szociális hatásokat. A legfontosabb intézkedések a következők: azok, akik elhagyják a bányászati szektort szociális segélyt, vagy végkielégítést kapnak, amíg találnak új munkát, de nem tovább, mint 24 hónapig tanfolyamokat tartanak a dolgozóknak, hogy változtathassanak a végzettségükön, és így az átképzés segítségével találhassanak új munkát a bányászati szektoron kívül akik vállalják, hogy 24 hónapon belül új munkát szereznek, egyszeri segélyben részesülnek azok is egyszeri segélyt kapnak, akik esetleg a fent említett lehetőségeket nem akarják kihasználni, vagy valami egyéb módját választják a munkakeresésnek. 4

5 Lengyelországban ezzel a szociális csomaggal között 66,6 ezer munkás kapott előnyt és segítséget az elhelyezkedéséhez (POLISH ORGANIZATION COMMITTEE, 2002). A legnagyobb gondot természetesen az jelenti, hogy a munkások általában alacsonyan kvalifikáltak, ami megnehezíti az elhelyezkedésüket. 3. ábra A szénbányászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása (1000 fő) Figure 3. Changes the quantity of employees in mining industry 1990 to2000 (thousands) Csehország ,6 80,5 69,7 65, Magyarország Lengyelország ,6 274,5 243,3 207,9 173,6 155 Szlovákia 15,1 15,5 10,1 10 9,8 8,8 8 Szlovénia 7,6 6,3 5,5 5,4 5,2 5,1 4,2 Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Ch., Griffiths, 2002 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Az ércbányászatban szintén tapasztalható a súlyponteltolódás, hiszen az egykor gazdasági mérőszámnak is tekinthető vasérc szerepe jelentősen visszaesett hasonló a helyzet az egyéb fémércek, mint a réz, ólom, nikkel és cink, bányászatának esetében is. Európában a hosszú múltra visszatekintő kiaknázás és felhasználás vezetett oda, hogy manapság a bányák nagyobb része kimerült, vagy kimerülőben van, illetve ennek következtében jelentősen megnőtt a kitermelés költsége. Világszerte csökkent a kereslet az ércek iránt, ami a világpiaci ár csökkenését vonta maga után. Ilyen körülmények között a nagy gazdasági veszteséggel termelhető európai ércek nem tudták felvenni a versenyt az olcsóbb ércet termelő országokkal. Nagy növekedés figyelhető meg a kínálati piacon, hiszen Ausztráliában és Kanadában, az Egyesült Államokban, illetve Kínában és Dél-Amerikában jelentős nagyságú és könnyebben kitermelhető bányákat nyitottak és nyitnak ma is. Ezek a bányák a nyomott árak és a szállítási költségek mellett is képesek gazdaságosan termelni, ezért az európai piacok ellátásában nagy a részesedésük. A Bad Bleiberg-ben működött ólom-cink bánya esetében például ugyanannyiba került a helyben termelt érc 20 km-re szállítása a kitermelés költségeit is figyelembe véve, mintha Ausztráliából hajón vitték volna oda az ércet. 5

6 Magyarország esetében, az Országos Érc- és Ásványbányák adatait figyelembe véve, az említett okok miatt jelentősen visszaesett az alkalmazotti létszám az ércbányászatban (4. ábra). 4. ábra Az érc- és ásványbányászatban alkalmazottak létszámának alakulása Magyarországon Figure 4. Changes the quantity of employees in ore mining in Hungary 1950 to Iparág,vállalat Rudabánya Hegyalja Recski Ércbánya Gyöngyösoroszi Dunántúl Úrkút Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Kun B. in: 25 éves az OÉÁ, 1989 Az ábra tanulsága szerint az ércbányászat válsága valóban hamarabb indult meg, mint a szénbányászaté, hiszen Magyarország esetében, az OÉÁ nyilvántartása szerint, 1950-ben még 58 bánya működött, melyek közül 22 földalatti művelést végzett re azonban már csak 30 működő bányát regisztráltak, melyek között csak 7 tartozott a földalatti művelésűek közé. Ebben az évben fejezte be működését Rudabánya is, és Bad Bleiberg a bizonyíték arra, hogy a folyamat nem állt meg, hanem tovább folytatódik. 4. A bányabezárások társadalomföldrajzi jellemzése két mintaterület alapján Rudabánya és társközségei (Felsőtelekes és Alsótelekes) Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNy-i részén, a történeti borsod-gömör-tornai hármashatár közelében találhatóak. Bad Bleiberg Ausztriában, Karintia tartományban, a Villach-i járásban fekszik, az osztrák-olaszszlovén hármashatár közelében. A szén-és ércbányászatban bekövetkező változások jelentős mértékben érintették a településeket és tágabb környéküket is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1990-ben, a 6

7 bányászatban foglalkoztatottak létszáma még fő volt, ez az érték 2001-re nagymértékben lecsökkent, 1277 főre. Bad Bleiberg esetében is elmondható, hogy a bányászatban foglalkoztatott munkaerő jelentősen lecsökkent, míg az 1991-es évben ez az érték 388 fő volt, addig 2001-ben már csak 86 fő. A bányászat és a bányabezárások jellemzése a bevezetésben említett vizsgálati területek bemutatásával történik A népességszám alakulása a vizsgált települések esetében Rudabánya és Bad Bleiberg esetében szoros kapcsolat mutatható ki az alkalmazotti létszám és a települések népességszámának alakulása között (5.ábra, 6. ábra). Felsőtelekes és Alsótelekes lakosságszámának alakulásához szintén hozzájárult a bányászat, de nem olyan jelentős mértékben, mint Rudabányánál. 5. ábra Rudabánya népességszámának és a bánya alkalmazotti létszámának alakulása között Figure 5. Change of population and number of employees in Rudabánya 1885 to1985 JELMAGYARÁZAT Rudabánya népességszáma Alkalmazotti létszám Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: KSH statisztikai évkönyvek, Bányabezárás dokumentációja Rudabánya és társközségei életében két jelentősebb időszakban növekedett a népességszám az alkalmazotti létszámhoz kapcsolódóan, az egyik ilyen periódus a nagyüzemi bányászat kezdetét, 1880-at, követően jelentkezett. A helyiek nem tudták biztosítani a 7

8 bányászat számára szükséges munkaerőt, hiszen Rudabánya ekkor még csak 655 fős lélekszámmal, Felsőtelekes 345 fővel, míg Alsótelekes 264 fővel bírt. Az itt élők főképp mezőgazdasággal foglalkoztak, ezért szakképzett, bányaműveléshez értő szakmunkásokra volt szükség. Ezeket más bányavidékekről hívták ide, a legtöbben Dobsinából és Szepes megyéből jöttek. A születések számának emelkedése és a nagymértékű bevándorlás következtében 1900-ra már Rudabányán 2301 fő, Felsőtelekesen 478 fő, míg Alsótelekesen 317 fő élt, akik nagy része már a bányánál dolgozott. A trianoni határváltozások, valamint a két világháború során a bánya alkalmazotti létszáma erősen megcsappant, aminek következtében Rudabánya népességszáma csökkent, 1930-ban már csak 2142 lakosa volt. A két kisebb lélekszámú település népességszámában nem következett be ilyen nagy mértékű népességfogyás, hiszen 1930-ra Felsőtelekest 619-en, míg Alsótelekest 379-en lakták. A következő jelentős munkáslétszám növekedés 1960-tól indult meg, ekkor azonban már jórészt szakképzetlen munkások érkeztek ide, akik előzőleg az ország mezőgazdasági vidékein dolgoztak. Ez volt Rudabánya történetében az utolsó, jelentős mértékű bevándorlás, aminek következtében 1970-ben 3941 fővel elérte népességmaximumát. A szomszédos települések közül Felsőtelekes népességszáma szintén ekkor a legnagyobb, 957 fővel, míg Alsótelekes már 1960-ban elérte a legmagasabb népességszámát 390 fővel után megindult a bánya gazdasági gondjainak hírére a településekről az elvándorlás, így a dolgozói létszám és a három település népességszáma mai napig csökkenő tendenciát mutat. Rudabányát, a 2001-es népszámlálás adatai alapján, 2916 fő lakja, azonban a születések csökkenő száma és az elvándorlás alapján a tendencia tovább folytatódik. Felsőtelekes esetében szintén jellemző a népesség számának csökkenése a 2001-es adatok alapján 820 fő lakja a falut. Alsótelekes van a legrosszabb helyzetben, mivel itt természetes fogyásról beszélhetünk már régóta, ezt még súlyosbítja a jelentős elvándorlás, a falu népességszáma 2001-ben 161 fő. A folyamat megállításához mindenképp megfelelő munkahelyekre lenne szükség, hiszen az 1985-ös bányabezárás óta nincs a településeken elhelyezkedési lehetőség. Bad Bleiberg esetében a népességszám növekedése a korai időkben némiképp eltérően alakult, mivel itt a bányászat már 1867-óta szervezett formában működött (6. ábra). Ezt megelőzően kisebb, különálló szervezetek bányászkodtak a településen, akik létrehozták a BBU-t (Bleiberger Bergwerks Union), vagyis a Bleibergi Bányák Szövetségét. A település népességszáma már 1880-ban csaknem annyi volt, mint Rudabányáé az első jelentősebb bevándorlás idején, vagyis 3848 fő. Az alkalmazotti létszám is ekkor volt a legmagasabb, 1500 fővel ig ettől kezdve az alkalmazotti létszám folyamatosan csökkent, a mélypont ben jelentkezett, ekkor kénytelenek voltak 75 főt elbocsátani, közülük 55 férfi, 2 nő volt és 18 egyéb alkalmazott, ezzel a dolgozók létszáma, 1934-re, 799 főre csökkent. A település népességszáma is folyamatos csökkenést mutat, ebben az időben 3226 főt számlált. Bleiberg esetében a második világháború kitörése kétféleképpen érintette a települést, egyrészt a termelést itt is fokozták, hiszen stratégiai szempontból az itt termelt ólom, cink és molibdén ércek fontosak voltak. Másrészt sok munkást el kellett küldeniük a háborúba küzdeni és így sokkal nehezebbé vált a termelési szint tartása. A helyzet csak 1946-ra kezdett rendeződni, amikor újabb konjunktúrát kapott az üzem, de a viszonyok csak 1951-re rendeződtek, így a település lakói ekkor már 3771-en voltak ra, Rudabányával csaknem azonos értékkel, Bad Bleiberg is elérte népességének maximumát, 3958 fővel, amihez a munkáslétszám második jelentősebb emelkedése is kapcsolódott, bár ennek mértéke már nem érte el az 1880-as értéket. A technikai fejlődés következtében a termelés mértékének növeléséhez már nem volt szükség az alkalmazotti létszám fenntartására, így a dolgozók létszámát fokozatosan 8

9 csökkentették. Ezzel összefüggésben a népességszám is csökkent, 1980-ra már csak 3442 fő élt itt. A nyolcvanas években a bánya már jelentős veszteséggel működött, az állam ekkor még hajlandó volt gazdasági támogatást nyújtani a bányának, figyelembe véve a munkaerőpiaci helyzetet. 6. ábra Bad Bleiberg népességszámának és a bánya alkalmazotti létszámának alakulása között Figure 6. Change of population and number of employees in Bad Bleiberg 1880 to1991 JELMAGYARÁZAT Bad Bleiberg népességszáma Alkalmazotti létszám Készítette: Siskáné Szilasi Beáta Forrás: Statistik Austria, BBU Chronik, A bánya bezárása ezt követően már biztossá vált, ezért 1986-tól kezdve az alkalmazotti létszám folyamatos csökkentése mellett a termelést növelték. A bezárást megelőző időszakban, 1991-ben, a lakosság száma 3141 főre csökkent, az alkalmazotti létszám pedig 130 főre ra már minden gazdaságilag hasznosítható ércet kinyertek, és a Bad Bleiberg-ben működő bánya kimerült, a művelést megszűntették, 117 alkalmazottal. Ezt követően az elvándorlás mértéke, valamint a születések számának csökkenése következtében 2001-re a település lélekszáma 2753 főre csökkent óta ekkor fordult először elő, hogy Bad Bleiberg népességszáma alacsonyabb, mint Rudabányáé. Összesítve tehát megállapítható, hogy a hetvenes évektől kezdve már érzékelhetőek a bányászat intenzitásának csökkenésével megjelenő és meginduló negatív hatások, ami az alkalmazotti létszám csökkenésén keresztül a népességszám apadását, a korszerkezet torzulását és a természetes szaporodás átváltását okozta természetes fogyássá. 9

10 4.2. A települések alaprajzának változásai Alsótelekes legfőbb jellemzője, hogy zsákutcás helyzetben lévő település, a megközelítése két irányból lehetséges, Szuhogy és Rudabánya-Felsőtelekes felől. Egy jelentős főutcája van a településnek, ahol összesen 200 ház található, közülük több épület az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült keresztcsűrös épület. Ezek egy része üresen áll, vagy megvásárolták hétvégi háznak Az épületek másik csoportja között épült, úgynevezett kocka ház. A bánya hatása itt mutatható ki a legkisebb mértékben, hiszen itt soha nem épültek bányász-sorházak. A település fejlődéséhez a bánya mégis hozzájárult, telek illetve építési segély adásával. Templomát 1941-ben építették, mellette még látható a régi harangláb. Jelenleg az épületek nagyon alacsony áron adhatóak csak el, ezért azok a családok is megpróbálják megtartani a szülői házakat, akik esetleg már más településen élnek. Felsőtelekes esetében a település egy része kifejezetten a bányának köszönhető, a neve is mutatja, hogy nem saját, hanem ún. kincstári pénzből épült, ezért mai napig Kincstár -nak hívják a helybéliek. Ezen a részen van egy harang, amely a bányászokat hívta munkába. A lakótelep 1902-re készült el, amikor 3 épülethez még 2 lakóházat is építettek, amelyek közül az egyik 12, a másik 14 lakásos volt. Az építkezések célja, hogy a bánya északi részén is gondoskodjanak letelepített, állandó munkásokról. A másik épület a településen, amely a bányászathoz köthető a művelődési ház, amelynek homlokzatán ma is látható a bányászok jelképe a pickhammer. A legrégibb épületek itt is az 1900-as évek elején épültek, a házak nagyobbik része azonban az közötti időszakban épült óta a településen új lakások építésére csak ritkán kerül sor, ha mégis, akkor ezek szociális támogatás segítségével készült épületek. Itt is jellemző, hogy a lakások felvásárlási ára nagyon alacsony. Rudabánya alaprajzának alakulásába már jelentősebben beleszólt a bánya, hiszen a munkások letelepítéséhez szükség volt lakások építésére. Eleinte az olcsón megvásárolható, nagyrészt régi kohósalakkal feltöltött völgyfenék területén építettek munkáslakásokat. Ezek még nem állandó jellegű épületek voltak, hanem négylakásos faházak, melyek Felső- Ausztriából érkeztek előre kiszabva ban határozták el 100 munkáslakás építését az állandó bányamunkások létszámának növelése céljából, melyből még abban az évben 27 el is készült (PANTÓ E. et al., 1957). A folyamatos építkezések következtében 1943-ra a társulati lakások megoszlása a következő volt: 14 tisztviselői lakás, 17 segédtiszti, 38 egy helységből álló munkáslakás, szoba, konyha, kamrás lakás, és 2 darab 2 szobából, 1 konyhából és kamrából álló épület. Ezekben összesen 14 tisztviselő, 15 segédtiszt és 311 dolgozó lakott. Voltak azonban, akik saját tulajdonú lakásban éltek Rudabányán és a környező községekben, közülük 3 segédtiszt volt és 416 dolgozó (PANTÓ E. et al., 1957) között a bányász kislakásépítési akció keretében 33 kertes, szoba-konyhás ház épült, majd 1953-ban befejezték, a dúsítóművel kapcsolatos beruházások keretében, négy tizenhatlakásos tömb építését (CSÉFALVAY Z.-KOCSIS K., 1990). A hatvanas évek végétől kezdve a gazdasági gondokhoz kapcsolódóan, a bányászlakások építése is háttérbe szorult tól a településen alig épültek házak, azok is saját költségen, vagy szociális támogatással készültek. Az egykori bányászlakások jelenlegi állapota rossznak mondható, hiszen a lakosság megélhetési gondjai nem teszik lehetővé a lakások folyamatos felújítását. Bad Bleiberg 902 méteres tengerszintfeletti magasságban fekszik, ami jelentősen meghatározza a település arculatát. A hat kilométer hosszú útifalu öt különálló településrészre bontható, ezek a következők: Kadutschen, Hüttendorf, Bad Bleiberg, Bleiberg-Nötsch, végül Bleiberg-Kreuth. A bányászkodás kezdeti idejében a településrészeken különálló szervezetekhez tartozó bányászok laktak és dolgoztak. 10

11 Az épületek számára vonatkozó adatok, településrészenként feltüntetve, az 1831-es felmérésből maradtak fenn. Ebből kiderül, hogy a településrészeken összességében már ekkor 556 épület volt, melyek megoszlása a következőképp alakult: Kadutschen 28 ház Hüttendorf Bleiberg Nötsch 78 ház 99 ház 81 ház Kreuth 270 ház Az épületek nagy része egyemeletes volt, a tetőt cserép borította általában, de egy részüket zsindely is. A házak legtöbbjének csak földszinti része ismert, amelyek teteje szintén cseréppel, zsindellyel, vagy csak egyszerűen deszkákkal fedték be. A legtöbb épületről ekkoriban elmondható, hogy jó állapotban voltak és a berendezésük alapján is érezhető volt a tulajdonosok jóléte (M., STUPNIK - J., ZAWORKA, 1985). Jelenleg Bad Bleibergben 882 lakóház található, melyek közül a legtöbb, 258, 1919 előtt épült. A bánya fénykorában ez volt az első jelentősebb építkezés, ezt követően között az építkezések üteme lelassult, ezért, ebben az időszakban mindössze 48 lakást építettek. A második világháború után ismét lendületet vett a bányászat, ezzel összefüggésben az építkezések üteme is között az épített lakások száma 201 volt, majd a második fénykorát a település fejlődése 1961-től 1980-ig élte, amikor 246 lakást építettek a völgyben élők. Ezt követően a bányászat gazdasági gondjai és a meginduló elvándorlás visszavetette a lakásépítések intenzitását, mivel 1981-et követően már csak 129 lakás épült a településen. Az egykori bányászlakások kezelése ma a BBU utódszervezetéhez tartozik, ennek köszönhetően próbálják az állagukat megtartani, ahol megoldható, ott felújításokat is végeznek. Ezeket a felújított, komfortosabbá tett lakásokat bérlakásként kiadják, bár a bányabezárást követően a bérlakások iránti igény visszaesett, így a felújított, egykori bányászlakások jó része ma üresen áll, mivel a bérleti ár magas. 5. Összegzés A bányabezárások okaként megjelenik a bányák kimerülése csakúgy, mint a bányászott nyersanyag gazdasági megítélésének megváltozása, valamint a kitermelés költségeinek az elfogadható mérték fölé emelkedése. A legsúlyosabb problémát az okozza, hogy a működésüket beszűntető bányákból kikerülő, elbocsátott alkalmazottak számára nehéz az újrakezdés, nehezen találnak új munkahelyet. A probléma kezelése a volt szocialista országok esetében eltérően alakult 1990 előtt és után előtt a munkanélküliség mai értelemben nem létezett, ezért a bányák bezárásakor a felszabaduló munkaerő elhelyezését mindenképp meg kellett oldani. Mivel a fokozatos létszámleépítésre nem került általában sor, hirtelen kellett eltérő képzettségű emberek számára biztosítani a további foglalkoztatás lehetőségét. Első lépésben azt vizsgálták meg a vállalatok vezetői, hogy kik azok, akik koruk, vagy földalatti munkahelyen eltöltött hosszú szolgálati idejük alapján korkedvezményes, vagy rendes nyugdíjazásukat kérhetik. Ezt követően személyi pótlékot kaptak azok, akiket egyik üzemből a másikba csoportosítottak át a bányán belül, míg a bezáráshoz kapcsolódó műszaki előírásokat teljesítették. Akik az egyes üzemektől más vállalathoz kerültek át jövedelem-kiegészítést kaptak, mely csak arra volt elég, hogy az átmeneti időszakot átvészeljék. Az ércbányászat esetében ez általában a még működő szénbányákhoz való átszerződést jelentette, ma már tudjuk, hogy ezzel csak pár évre elodázták a munkahelyük végleges elvesztését, hiszen mára ezek a szénbányák is beszűntették 11

12 működésüket. Végkielégítést azok a dolgozók kaptak, akiket tovább már nem tudtak foglalkoztatni, valamint 10 év földalatti munkaviszonnyal rendelkeztek, de még nem voltak nyugdíjazható korban után a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez a bányászatban, vagy kohászatban dolgozók jelentősen hozzájárultak, ezzel súlyos terhet róva az aktív keresőkre és az államra. A gondok enyhítésére ma is alkalmazzák az egyszeri segélyeket, juttatásokat, valamint átképzési programokat indítanak. A bányáknál azonban mindig szükség volt segéd- és betanított munkásokra, akik alacsonyan képzettek, általában általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, így átképzésük és számunkra az új munkahely biztosítása is nehézségekbe ütközik. A települések szintjén a legfőbb gondot az jelenti, hogy a bánya által biztosított munkahelyeket máig nem sikerült pótolni. Azok a dolgozók, akiknek távolabbi településen, általában a közeli nagyobb városokban, sikerült új munkát találni, rövidebb-hosszabb ideig ugyan vállalják az ingázást, de egy idő után elköltöznek a munkahelyükhöz közelebb lévő településekre. Ez a bányásztelepülések számára jelentős népességszám csökkenést okoz, és mivel nem tudnak a képzett, diplomás fiatalok számára sem elhelyezkedési lehetőséget biztosítani, ezt a társadalmi réteget is elveszítik. Az elvándorlások következtében megfigyelhető a korszerkezet jelentős torzulása, ami a települések elöregedését vonja maga után. A bányák bezárásával és az általuk nyújtott gazdasági támogatások és fejlesztések megszűnésével a települések veszítenek népességvonzó adottságaikból. A bányászok bérezése mindig is kiemelt volt a többi gazdasági ágazathoz viszonyítva, ma ennek csak nyomai láthatók a településeken, hiszen jelenleg ezek az emberek nyugdíjból, rokkantsági ellátásból, esetleg munkanélküli segélyből élnek. Az önkormányzatok próbálkozásai eddig még nem hoztak sikert, bár közös összefogással szeretnék megoldani az összes hasonló helyzetben lévő és élő bányásztelepülés sorsát. IRODALOM CH. GRIFFITHS (2002): Restructuring of the Coal Industries in the Economies in Transition - An Overview of the Last Decade - Minerals & Energy, Vol. 17 No. 2., pp CSÉFALVAY Z.- KOCSIS K. (1990): Rudabánya funkcionális-morfológiai szerkezete - in.: Cséfalvay Z. szerk.: Visszaszámlálás Rudabányán, Budapest, pp H. WAGNER (2001): Developments in the Austrian Minerals Industry - BHM 146. Jg. Heft 7 & 8, pp KUN B. (1989): Munkaerő-gazdálkodás in.: 25 éves az Országos Érc-és Ásványbányák, OMBKE Bányászati Kiadóiroda, pp M. STUPNIK J. ZAWORKA (1985): Bad Bleiberg einst und jetzt - Buch- und Offsetdruckerei, Villach, pp PANTÓ E.- PANTÓ G.- PODÁNYI T.- MOSER K., szerk. (1957): Rudabánya ércbányászata - Budapest, pp POLISH ORGANIZATION COMMITTEE (2002): Restructuring and privatization process of hard coal mining industry in Poland between an overview of gained experience The 83 th Meeting of the International Organizing Committee of the World Mining Congress, pp

Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján

Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján Bányásztelepülések fejlődése ausztriai és magyarországi példák alapján Siskáné dr. Szilasi Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 1. Bevezetés A bányásztelepülések kialakulása,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Beszállítói buktatók Autóipari Tanácsadó Klaszter Merre tovább, magyar autóipar?

Beszállítói buktatók Autóipari Tanácsadó Klaszter Merre tovább, magyar autóipar? Autóipari Tanácsadó Klaszter Merre tovább, magyar autóipar? 1 Hitelválság Hogy is van ez: amikor működik a pénzvilág, akkor kapitalizmus van, amikor meg nem, akkor szocializmus? (az államtól kérünk pénzt

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői Az agrárfoglalkoztatás jellemzői A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (nemzetgazd. átlag 70 80% a)

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE

A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE DOMÁN CSABA 1, DR. SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ 2 Miskolci Egyetem, Üzleti

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27.

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. Jogszabályi vonatkozás Fogalom meghatározás A foglalkoztatás elsegítéséről és

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve

Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve Tolmács Község Önkormányzat 2010. évi közfoglalkoztatási terve Tolmács község önállóan működő kistelepülés Nógrád megyében, az állandó lakosok száma 780 fő. A falu nyugodt hangulatát biztosítja, hogy nincs

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

3. Magyarország megyéinek helyzete a hulladékgyűjtés tekintetében, különös tekintettel Zala megyére

3. Magyarország megyéinek helyzete a hulladékgyűjtés tekintetében, különös tekintettel Zala megyére Zala megyében begyűjtött hulladék elemzése, az országos tendenciák tükrében 1. Kutatási téma Zala megyében a begyűjtött hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak vizsgálata, az országos adatokkal való

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben