Lázár György 1. A rövid távú munkaerő-piaci prognózisok készítésének kialakulása és fejlődése Magyarországon,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lázár György 1. A rövid távú munkaerő-piaci prognózisok készítésének kialakulása és fejlődése Magyarországon, 1989-2008"

Átírás

1 Lázár György 1 A rövid távú munkaerő-piaci prognózisok készítésének kialakulása és fejlődése Magyarországon, A rendszerváltást megelőzően gyakorlatilag teljesen értelmetlen lett volna Magyarországon (és a többi volt szocialista országban is) munkaerő-piaci prognózisokat készíteni, hiszen a kereslet mindenkor pontosan kellett, hogy egyezzen a kínálattal. A munkaerő túlkínálatot a korábbi rendszer túlfoglalkoztatással, a termelékenység csökkentésével tüntette el. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban azonban egyre nyíltabbá lett a korábban hivatalosan nem létező, marginális munkanélküliség és a bekövetkező gazdasági válság jelentősen felgyorsította a munkanélküliek számának növekedését. Kezdetben még folytatódott a strucc-politika, munkanélküli segély helyett meghosszabbított felmondási időre fizetett bérről és újraelhelyezkedési támogatásról beszéltünk, de egyre nyilvánvalóbb lett, hogy ez a politika nem tartható tovább, elkerülhetetlen a munkanélküliség nyílt megjelenése és gyors növekedése. A rendszerváltással egyidőben, azzal gyakorlatilag párhuzamosan sikerült kialakítani és bevezetni Magyarországon a rövid távú munkaerő-piaci prognózisok rendszerét őszén egy világbanki projekt keretében egy négytagú magyar delegáció 2 látogatott meg több fejlett országot, egyebek között azzal a céllal, hogy megkeressük és tanulmányozzuk az egyes országokban alkalmazott rövid távú előrejelzési eljárásokat, majd ezt követően kiválasszuk, és hazai alkalmazásra adaptáljuk a legalkalmasabbnak ítélt módszereket. A meglátogatott országok közül - némi szerencsével - Svédországban találtuk meg a legígéretesebb megoldásokat, ahol a svéd munkaügyi szervezet (az AMS) évente kétszer végzett egy felmérést a svéd munkaadók körében, azzal a céllal, hogy az eredmények felhasználásával készítsenek egy-egy rövid távú előrejelzést, hogy az AMS fel tudjon készülni a következő évi feladatainak ellátására és a költségvetésének megtervezésére. 1 / Lázár György a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (és jogelődjei) Statisztikai és Elemzési Főosztályának a vezetője volt februárjától 2007 júniusáig. Az ő nevéhez fűződik a rövid távú munkaerő-piaci prognózisok kezdeményezése és bevezetése Magyarországon. 2 / A delegáció tagjai voltak: Dr. Munkácsy Ferenc (akkor a MÜM h. államtitkára, később az MKB humánpolitikai igazgatója), Váradi Béla (akkor minisztériumi főov., jelenleg a MOL humánpolitikai vezérigazgatóhelyettese), Dr. Simkó János ( akkor a BAZ megyei Munkaügyi Központ ig. helyettese) és Lázár György. A meglátogatott országok a következők voltak: Svédország, USA, Franciaország.

2 2 A tanulmányutak után azonnal megkezdtük a felkészülést a rövid-távú prognózis-felmérések hazai bevezetésére. Az országos bevezetést megelőzően két megye vállalkozott (Borsod és Csongrád) a módszer kipróbálására. A próba felmérések 1990 őszén és 1991 tavaszán zajlottak le, a svéd minta alapján készített rövid, körülbelül 3 oldalas kérdőív alkalmazásával. Az első magyar kérdőíveket és a felmérés során alkalmazandó módszertant Lázár György dolgozta ki. A kísérleti felmérések pozitív tapasztalatai alapján rendkívül gyorsan felkészültünk az országos bevezetésre októberében már sor került az első országos elmérésre, amikor 19 megyében és a fővárosban egyidejűleg megtörtént a felmérés, majd elkészültek a megyei/fővárosi és országos összefoglalók is. A felmérésben résztvevő kollégák felkészítése két lépésben történt. Az országos központban (a jelenlegi Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jogelődjénél) megtörtént a megyei/fővárosi prognózis-felelősök felkészítése és elkészült az a módszertani útmutató, amely részletesen ismertette a személyes lekérdezést végző kollégák feladatait, az eredmények kiértékelésének módszereit és az elkészítendő prognózisösszefoglalók tartalmát is. A munkában résztvevő többi kolléga felkészítését a prognózis felelősök biztosították. A megyei munkaügyi központokban és a kirendeltségeken dolgozó kollégák az újszerű feladatot nagy lelkesedéssel végezték és nagyon hamar beletanultak. Kialakult egy egészséges verseny is, hogy ki tud jobb, pontosabb megyei prognózist készíteni és ki tud jobb, tartalmasabb prognózis-összefoglalót, elemzést írni. Mire az országos bevezetés megtörtént, már viharos gyorsasággal nőtt a munkanélküliek száma. Az januári népszámlálás szerinti mintegy 100 ezres szám három év alatt kb. hatszorosára nőtt és elején a tendenciák továbbvezetésével kalkuláló elemzők az év végére már 1,5 milliós munkanélküliséget jósoltak. Ilyen körülmények között került sor az márciusi prognózis-felmérésre, amelyet közvetlenül megelőzően az februári zárónapon már meghaladta a 700 ezret a regisztrált munkanélküliek száma. A szakértők 1 1,5 milliós előrejelzéseivel szemben az márciusi prognózis-felmérés eredményeinek országos összesítése, többek nagy meglepetésére csak ezres előrejelzést mutatott az év végére. Még nagyobb volt azonban a meglepetés, amikor bejött ez a prognózis, sőt az év végére már némi csökkenés mutatkozott a februári csúcshoz képest a regisztrált munkanélküliek számában. Igaz, hogy a magyar gazdaság akkori állapotában mi csak háromnegyed éves prognózisra mertünk vállalkozni, ellentétben a mintául szolgáló

3 3 svédekkel, ahol egy és negyedév volt a prognózis időhorizontja, viszont egy sokkal stabilabb gazdaságban. A 90-es évek elején Magyarországon a vállalkozások vezetői azt mondták, hogy 3 napra sem látnak előre és ennek ellenére ebben a nagyon nehéz időszakban a ¾ éves előrejelzések, amit 3-4 ezer munkaadó megkérdezése alapján készítettünk, kitűnően beváltak. Fontos esemény volt a rövid távú prognózisaink fejlődésében, hogy 1993-tól bekapcsolódott a munkába dr. Székely Judit 3. Az ő irányítása alatt mind komplexebb lett a prognózis, a kérdőívek kiegészültek a vállalati gazdálkodás egészére és a vállalatok konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdésekkel. Ennek megfelelően a kérdőívek fokozatosan hosszabbak lettek, az eredeti három oldalas kérdőív végül 7-8 oldalasra hízott. Ugyanakkor nagy előnye volt ennek a fejlesztésnek, hogy a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó kérdések immár nem a levegőben lógtak, hiszen a munkaerővel való gazdálkodás természetesen szorosan összefügg a vállalkozások termelési és pénzügyi gazdálkodásának eredményességével és kilátásaival. A 90-es évek végén már rá sem lehetett ismerni a magyar prognózis-felmérésben az ötletadó svéd mintára. Ezt az akkoriban hozzánk látogató svéd szakértők is megjegyezték, akik igen nagyra értékelték az általunk kialakított és működtetett módszertant. A prognózis-felmérésünk egyik legfontosabb jellemzője kezdettől fogva a személyes megkérdezésen alapuló módszer volt. Ez természetesen hatalmas mennyiségű munkát jelent, amit a Foglalkoztatási Szolgálat szakemberei egész 2003-ig évente kétszer (és azóta évente egyszer) végeztek el munkaköri feladatként. A másik fontos sajátosság - különösen a magyar gazdaságnak ebben a nagyon nehéz időszakában - a felmérések félévenkénti megismétlése volt. A gyors ismétlés egyrészt nagyon gyors kontrollt jelent az előző előrejelzéshez képest, másrészt azt, hogy az egyes előre nem látható világgazdasági események hatásával nagyon gyorsan lehet számolni így, és korrigálni a korábbi előrejelzéseket. 3 / Akkoriban Székely Judit elemző közgazdászként dolgozott a Statisztikai és Elemzési Főosztályon. Néhány évvel később az OMK főigazgatójának tanácsadója lett, majd főigazgató-helyettes illetve igazgató az átalakult Munkaügyi Módszertani Központnál. Ezt követően a Munkaügyi Minisztériumban kezdett dolgozni, ahol előbb főcsoportfőnök, majd helyettes államtitkár lett, de mindezek közben is foglalkozott a prognózissal és egészen 2003-ig ő készítette az országos összefoglaló elemzést. Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, és bár munkája és elfoglaltsága már nem engedi meg, hogy személyesen készítse az összefoglaló elemzéseket, a munka irányításában továbbra is aktív részt vállal.

4 4 Harmadik fontos módszertani jellemzője ezeknek a felméréseknek a rétegzett mintavétel. Abból a felismerésből kiindulva, hogy teljes képtelenség lenne minden munkaadót megkérdezni, sőt, igazán reprezentatív mintákat sem lehet venni (amelyek a kisebb területi egységekre és ágazatokra is reprezentatívak lennének), kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a legnagyobb cégeket lehetőleg teljeskörűen bevegyük a mintába, majd a kisebb létszámkategóriákba tartozó cégek felé haladva fokozatosan csökkenő mintavételi arányokkal dolgozzunk. Ennek nagy előnye, hogy így lehet egy viszonylag kisebb mintával a legnagyobb foglalkoztatotti létszámot átfogni, ugyanakkor a mintavételi módszer miatti torzítás jórészt kiküszöbölhető azzal, hogy a mintavételi arányok reciprokával, mint súlyokkal, létszámnagyság-kategóriánként differenciált teljeskörűsítést alkalmazunk. A kizárólag statisztikai céllal készülő felmérésekhez képest a munkaerő-piaci prognózisnak van egy sajátossága: nevezetesen az, hogy a kérdezőbiztosok a munkaügyi szervezet munkatársai nemcsak kérnek információkat, hanem adnak is. Tájékoztatják a munkaadókat az ÁFSZ szolgáltatásairól, a munkaadók által igénybe vehető támogatásokról és igény esetén a rendelkezésre álló szabad munkaerőről. Szükség esetén ismertetik a különböző aktív eszközök alkalmazásának jogszabályi és egyéb feltételeit is. A rövid távú munkaerő-piaci prognózisok készítésének kezdettől fogva nem az volt az egyetlen célja, hogy régiónként és országosan számszerű előrejelzés készüljön a regisztrált munkanélküliek számának alakulásáról. Nem túlzás azt mondani, hogy a további célok és a prognóziskészítés melléktermékei sokszor fontosabbak voltak, mint a számszerű előrejelzés. Az egyik legfontosabb melléktermék már a 90-es évek közepétől kezdve az úgynevezett szakmapozíciós mátrix 4. Ebben eleinte csak azt mutattuk ki, megyénként és országosan is, hogy mely szakmákban várhatók nagyobb arányú leépítések és melyekben várhatók jelentősebb bővítések. Emellett külön vizsgáltuk azt is, hogy milyen szakmákban keresnek a megkérdezett vállalkozások pályakezdőket. Később a vizsgálat kibővült a tartósan betöltetlen álláshelyekkel, majd azzal is, hogy milyen szakmákban jellemző a külföldi munkaerő alkalmazása. A kutatás-sorozat másik nagyon fontos melléktermékének az ÁFSZ kirendeltségei vállalati kapcsolatainak ápolását és fejlesztését tekinthetjük. Sajnos a kirendeltségeknek, számtalan egyéb feladatuk mellett, mind kevesebb idejük marad a rendkívül fontos vállalati 4 Az országos szakmapozíciós táblázatokat, amelyekre alapozva az úgynevezett munkaerő-piaci barométer készül, kezdettől fogva Príma Vilmosné állította össze, akinek egyébként a prognózis felvételek országos koordinálásában is nélkülözhetetlen szerepe és elévülhetetlen érdemei vannak a kezdetektől fogva.

5 5 kapcsolattartásra. Az évente kétszeri illetve most már csak egyszeri kötelező személyes megkeresés sokszor az egyetlen alkalom arra, hogy a szervezet fontos ügyfeleivel találkozzanak és a prognózis felmérés ürügyén megbeszéljék a mindkét felet érintő fontos ügyeket, egyebek között a vállalkozások munkaerő igényeit is. Végül talán kissé meglepő, de az egyik legfontosabb melléktermék a munkaadókkal jól kommunikáló sok-sok munkatárs kiképzése, és a kitűnő prognózis összefoglalókat készítő, folyamatosan fejlődő szakemberek az egyes megyékben és régiókban. Ugyanis sok igazság van abban az ismert mondásban, hogy a kutatás fő terméke maga a kutató, vagyis az az ember, aki a kutatások sorozatán keresztül megedződve és folyamatosan fejlődve mindinkább alkalmassá válik arra, hogy a jövőben felmerülő problémákat is meg tudja oldani. A központilag kialakított módszertan, az országosan egységes kérdőív és a megyei összefoglalók egységes váza mellett fontos szerepe és tere maradt az egyéni kezdeményezéseknek is. Kezdettől fogva a megyei szakértők feladata és felelőssége volt a minta kiválasztása (az egységes elvek betartásával) és bizonyos mértékig az összefoglaló prognózis elkészítésének módszere is. Egyes megyék a teljes sokaságra súlyozást ágazatonkénti súlyokkal oldották meg, mások a létszámnagyságot vették alapul, de olyanok is voltak, akik mind a két módszert használták és összehasonlították a két eljárás eredményeit. Olyan kolléga is akadt, aki nem elégedett meg azzal, hogy az időhorizont végére készítsen prognózist, hanem a teljes időintervallum minden egyes hónapjára készített előrejelzéseket és az idő előrehaladtával így folyamatosan tudta ellenőrizni az eredményeket. A prognózisaink kiváló beválásának eredményeként több neves hazai kutatóintézet elállt attól, hogy saját munkaerő-piaci előrejelzést készítsen. Ehelyett egyszerűen átvették a prognózis felvétel adatait és ezzel egészítették ki saját gazdasági előrejelzéseiket. Arra is hamar rájöttek sokan, hogy a prognózis felméréshez kapcsolt kiegészítő adatfelvételekkel rendkívül egyszerűen, gyorsan és olcsón lehet több ezer vállalattól hasznos információkat kapni az őket érdeklő témakörökben ig a következő fontosabb kiegészítő felvételek, kérdőívblokkok kapcsolódtak a prognózis felmérésekhez: márciusában Tímár János professzor és munkacsoportja javaslatára készült kiegészítő kérdőív, amelynek célja a különböző foglalkozási csoportok jövőbeli keresletének vizsgálata volt, az általuk készített közép- illetve hosszú-távú előrejelzés megalapozásához;

6 márciusában munkaügyi kutatók szervezettséggel kapcsolatos kérdései; szeptemberében a vállalkozási helyzetre és a fejlesztési elképzelésekre vonatkozó kérdőív blokk; márciusában a KSH kérésére az Eurostat-nak a vállalatoknál folyó képzési tevékenység megismerésére vonatkozó kérdőíve (CVTS= Continuous Vocational Training Survey); őszén a BME ifjúsági szervezetének kiegészítő kérdőíve, amely a műszaki végzettségű fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megismerését célozta; szeptemberében a szakképzettek rövid-, közép- és hosszútávon várható munkaerő-piaci keresletét szakma (FEOR számok) mélységben felmérő kérdőív blokk; szeptemberében a KSH kérésére az Eurostat üres álláshelyek adatfelvétel (Vacancy Survey) kérdőíve, amely az adatgyűjtés első próbafelvételét is jelentette. - a szeptembertől februárig végrehajtott felvételhez ágazatonként más-más kiegészítő kérdőív készült, amelyek az egyes ágazatokra jellemző foglalkozások szerint tudakolták a munkaerő-piac rövid- és középtávú keresletét; őszén bekerültek a felvételbe az MKIK GVI konjunktúra kérdései és a tanulószerződésekre vonatkozó kérdések. Ezek a kiegészítő kérdések később megjelentek a és októberi adatfelvételek kettébontott adatlapjain is. A fél évig elhúzódó őszi felvétel volt az egyik oka annak, hogy sajnos elmaradt a márciusi felmérés. A legközelebbi adatfelvételre 2004 őszén került sor, s ezt az apropót használtuk fel arra, hogy átálljunk az évente egyszeri, őszi prognózis-felmérésre. Ezzel egyidejűleg természetesen az időhorizontot is ki kellett tolni, így azóta nem a következő háromnegyed évre vonatkozóan, hanem egy és negyed évre vonatkozóan kérdezzük a vállalatok foglalkoztatási terveit. Emiatt természetesen csak ritkábban lehet korrigálni az előrejelzéseket, viszont megmaradt bizonyos mértékig az, hogy két egymást követő felvétel időhorizontja részben átfedi egymást, hiszen az egyes évek október hónapjában nem csak a következő évre vonatkozóan tartalmaznak kérdéseket, hanem a tárgyévben várhatóan is, ami értelemszerűen egyben kontrollját jelenti az előző év októberében készült előrejelzéseknek.

7 7 A évi átállást két egymástól teljesen független dologgal lehet indokolni (az elhúzódó őszi felvételen kívül): - A 90-es évek elejéhez képest konszolidálódott a magyar gazdaság, így már nem elképzelhetetlen, hogy fél évvel hosszabb időhorizontra vonatkozó kérdések is értelmesek legyenek. - Egy EU-s twinning projekt keretében, egy dán szakértő javaslata alapján, 2003-tól beindult egy negyedévenkénti úgynevezett munkaerő-gazdálkodási felmérés, előbb csak a projektben résztvevő 20 kirendeltségnél, majd fokozatos bővülés után 2005 januártól már az ország valamennyi kirendeltségi körzetében. Az egylapos, egyszerű kérdőívvel dolgozó negyedéves felmérés mellett túlzás lett volna félévenként egy jóval nagyobb felmérést is lebonyolítani. Érdekességképpen érdemes elmondani, hogy az őszén Svédországban látott félévenkénti felmérésre néhány évvel később egy dániai tanulmányút során azt hallottuk a dán szakértőktől, akik már akkor is sok-sok éve végeztek negyedévenkénti felméréseket, hogy a svédek tőlük vették az ötletet, csak átállították félévenkéntire. Ezek után most ott tartunk Magyarországon, hogy a svédektől vett ötlet alapján készülnek - csak most már évenként - a prognózis-felmérések és ezzel párhuzamosan - dán mintára - a sokkal egyszerűbb negyedévenkénti felmérések is. A negyedévesnél az egylapos kérdőíven kívül jelentős könnyítés a kirendeltségeink számára az is, hogy ez nem személyes megkérdezésre épül, hanem on-line formában, és így nagymértékben automatizált. A 2004-ben bevezetett évenkénti prognózis-felvételekre, a Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködés keretében, 2005-től az MKIK GVI-vel együttműködésben kerül sor. A őszi felvételnél még csak kiegészült a prognózis kérdőív a GVI kérdéseivel, és az országos elemzést a Minisztérium és a GVI szakértői is együtt készítették. A és évi prognózis-felvételeknél annyi változás történt, hogy a kérdezés átdolgozott, két részre bontott kérdőívekkel zajlottak le. A kérdőív első részét, amely lényegében tényadatokra (és majdnem tényadatokra) vonatkozik, a vállalatok töltik ki, a második rész, amely a cégvezetők várakozásaira, szándékaira vonatkozó kérdéseket tartalmazza, továbbra is személyeses kerül lekérdezésre.

8 8 A évi felvételt megelőzően valamennyi prognózis-felvételt (a két próbafelvételt nem számítva összesen 27 db-ot) a munkaügyi kirendeltségek rögzítették, és megyei szinten a megyei munkaügyi központok szakértői dolgozták fel, elemezték. A rögzítő programokat és a megyei feldolgozó programokat minden esetben Grad Sándor, az FSZH (illetve jogelődjei) informatikusa készítette. Ugyancsak az ő feladata volt az országos feldolgozások elkészítése is. A és a évi felvételnél, a két részre bontott kérdőíveken kívül, további fontos változások is történtek. - Az adatrögzítést és a feldolgozást a minisztérium megbízása alapján a GVI végezte; - A megyei illetve (2007-től) régiós feldolgozásokat a GVI az interneten bocsátotta a megyék, illetve a régiók rendelkezésére; - A GVI készítette el ezekben az években az országos feldolgozásokat és elemzéseket is; - A feldolgozásokon kívül a GVI kifejlesztett egy interaktív lekérdező rendszert is, Magyar Munkaerőpiaci Prognózis névvel (http://mmpp.hu), amelyen az adatfelvételek eredményei érhetők el bárki számára; - Az eredményeket az SZMM és a MKIK vezetése évente közös sajtótájékoztatón mutatja be. A 2005-től kezdődően az egyik legfontosabb változás az volt, hogy a GVI saját kérdezőbiztosai alkalmazásával sikerült jelentősen megnövelni a megkérdezett munkaadók számát, a korábbi cégről 2006-ban mintegy 6000-re, 2007-ben pedig már 8000-re. A GVI kérdezői zömmel mikro- és kisvállalkozásokat kerestek fel, jórészt a középmagyarországi régióban. Ily módon egyszerre két régi problémát is sikerült megoldani. Egyrészt jelentősen nőtt a kis cégek aránya a mintában, amelyek az alkalmazott mintavételi eljárás miatt eddig erősen alulreprezentáltak voltak, másrészt megoldódott az a korábbi nehézség, hogy Közép-Magyarországon (és ezen belül elsősorban a fővárosban) a munkaügyi központok és kirendeltségeik dolgozói az itt működő óriási számú vállalkozás miatt csak jóval kisebb mintavételi aránnyal tudtak dolgozni, mint a megyék általában. Fontos változás volt az is, hogy a minisztérium és a GVI javaslatára 2006-ban és 2007-ben is kimaradt a közös adatfelvételekből a költségvetési intézmények lekérdezése, azzal a megfontolással, hogy a költségvetési szférában végrehajtott illetve végrehajtandó leépítésekről e nélkül is pontos információink lesznek. Sajnos ez a feltevés 2006-ban nem

9 9 állta meg a helyét és 2007-ben is valószínűsíthető volt, hogy nem lehet hozzáférni ezekhez az adatokhoz, legalábbis nem a számunkra szükséges területi és ágazati részletezettségben. Ennek a problémának a megoldása érdekében az ÁFSZ 2007-ben úgy határozott, hogy egy kisebb adatfelvételt hajtunk végre a közszférában, mintegy 1000 intézmény megkérdezésével. Így a megyei és a régiós szinten elkészülő elemzések kiegészíthetők lesznek ennek eredményeivel. A GVI 2007-ben hozzáfogott az immár 16 éve készített prognózis-felvételek eredményeit tartalmazó hatalmas adatvagyon feldolgozásához és hozzáférhetővé tételéhez. Ennek a munkának az első eredményei megtalálhatók a Magyar Munkaerőpiaci Prognózis honlapján (http://mmpp.hu ). A kézirat lezárva:

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók: 495. E-mail: szrszki@bm.gov.hu suli@rendor-szeged.sulinet.hu

6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók: 495. E-mail: szrszki@bm.gov.hu suli@rendor-szeged.sulinet.hu SZEGEDI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Telefon: +36 62 559 577; +36 62 559 578 Fax: +36 62 559 579 IRM tel: (33) 13 97 IRM Fax: (33) 11 62 Szám: 6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók: 495. E-mail: szrszki@bm.gov.hu

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

KÉRDŐÍV (2-9 FŐT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE)

KÉRDŐÍV (2-9 FŐT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE) NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSKUTATÓ INTÉZET KÉRDŐÍV (2-9 FŐT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE) Rövidtávú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúrakutatás 2014. SZEPTEMBER

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizenöt éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Munkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján

Munkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Munkaerő-piaci előrejelzés 2013-ra a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Budapest, 2013 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felméréshez kapcsolódó 2009. II. negyedévi Átmenet az iskolából a munka világába című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felméréshez kapcsolódó 2009. II. negyedévi Átmenet az iskolából a munka világába című kiegészítő felvételhez Módszertani leírás a Munkaerő-felméréshez kapcsolódó 2009. II. negyedévi Átmenet az iskolából a munka világába című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

KÉZIKÖNYV A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉHEZ 1

KÉZIKÖNYV A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉHEZ 1 Szervezeti és Működési Rend 7. sz. melléklete A Diplomás Pályakövetés rendszere, működtetése KÉZIKÖNYV A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉHEZ 1 Tartalom: 1.) Bevezető 2.) Intézményi

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedévi Önkéntes munka című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedévi Önkéntes munka című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedévi Önkéntes munka című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának

Részletesebben

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv -

Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv - Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv - Kutatási célunk, hogy képet kapjunk arról: mi jellemzi azokat az embereket, akik nevelőszülőnek jelentkeznek az egyes nevelőszülői hálózatoknál. Egy olyan

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Nemzetközi megoldások a népszámlálás területi feladataira

Nemzetközi megoldások a népszámlálás területi feladataira Nemzetközi megoldások a népszámlálás területi feladataira Mag Kornélia Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, a területi adatok kincsestára Gödöllő, 2011. Népszámlálási kihívások Adatszolgáltatói

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

n" - Online adatbázisok KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály

n - Online adatbázisok KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály "Virtuális utazás s a számok tengerén" n" - Online adatbázisok és s kiadványok a KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály www.ksh.hu 1996 óta van honlapunk Jelenlegi a 4. verzió Kinek

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára

Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára Dr. Balogh Zoltán ELTE TáTK- AstraZeneca 15. Egészség-gazdaságtani Szimpózium, Budapest, 2013. május 31. A szolgáltatás

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

Ellenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára

Ellenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára Ellenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára A kis és közepes vállalkozások számára rendkívül fontos, hogy kompetenciákon alapuló humán erőforrás rendszert

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása - 2009

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása - 2009 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása - 2009 A dokumentum a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2009, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓK JÖVŐBELI FOGLALKOZTATÁSI IGÉNYEINEK FELMÉRÉSE 250 ELEMSZÁMÚ MUNKÁLTATÓI MINTÁN

A MUNKÁLTATÓK JÖVŐBELI FOGLALKOZTATÁSI IGÉNYEINEK FELMÉRÉSE 250 ELEMSZÁMÚ MUNKÁLTATÓI MINTÁN 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. TÁMOP 2.2.7-B-2-13/1-2014-004 Békési Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben