Tartalomjegyzék Ssz. Téma Oldal

Átírás

1 Tartalomjegyzék Ssz. Téma Oldal 1 Bevezető Az intézmény bemutatása A minőségirányítási program jogszabályi háttere A minőségirányítási rendszer működtetésében eddig elért eredmények Az intézmény működésének hosszútávra szóló elvei, minőségpolitikája Az intézmény minőségcéljai A fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolat A pedagógiai és a minőségcélok megvalósítást szolgáló elvek, elképzelések, 16. eszközök 5.1 Alapelvek A minőségirányítási rendszer kiépítése, a bevezetéshez szükséges szervezeti 18. és adminisztrációs rend kialakítása. A minőségirányítás szervezete 5.4 A működés folyamatos javítása és fejlesztése A működés szabályozása Vezetési feladatok Jogszerű (törvényes) feladatorientált működés biztosítása Munkaszervezés. Belső működési rend megtervezése és biztosítása Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása Minőségirányítás, minőségfejlesztés menedzselése A tervezési feladatok meghatározása Alapkövetelmény Stratégiai tervezés A tervezés folyamatának szintjei Az intézményműködés ellenőrzése, értékelése. Teljesítményértékelés Célok. Alapelvek Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer felépítése, eljárásrendje Teljes körű intézményi önértékelés Az önértékelés területei A teljes körű intézményi önértékelése eljárásrendje Teljesítményértékelés eljárásrendje Intézményvezető teljesítményének külső értékelése A vezetői feladatokat ellátók belső teljesítményértékelése A pedagógus munkatársak teljesítményének értékelése, minősítése Panaszkezelés Az intézményértékelés fő területei és eljárásrendje A pedagógusok tevékenységének értékelése (területek, mutatók, módszerek) Záradék 68. Szakértői nyilatkozat 69. Jegyzőkönyv IMIP módosítás tantestületi elfogadása Jelenléti iv (pedagógusok) 72. Jegyzőkönyv IMIP módosítás szakalkalmazotti közösség 73. Jelenléti iv (szakalkalmazotti közösség) 74. Diákönkormányzati nyilatkozat 75.

2 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1. BEVEZETŐ 1.1 Az intézmény bemutatása Kollégiumunk az ország egyik legnagyobb koedukált bentlakásos intézménye. Budapesti szakközépiskolák, gimnáziumok, technikusképzést nyújtó középiskolák nappali tagozatos fiú és leány tanulóit fogadjuk. Igyekszünk a törzsiskolákkal (mindenekelőtt műszaki, közgazdasági, informatikai, kereskedelmi, egészségügyi szakközépiskolákkal) e tekintetben hosszabb távon együttműködni. Pedagógiai feladataink megoldásában, a heterogén tanuló-összetétel miatt, sokféle igényt kell kielégítenünk. Általában az életkor, az iskolatípus, a tanult szakma, az iskolán kívüli tevékenység sajátosságai a csoportszervezés fő szempontjai. Diákjaink és szüleik, valamint az iskolák igényeit igyekszünk kielégíteni. Stabil értékrendű nevelőtanári karunk felvállalja a családi otthon szeretetének pótlását is. Törődést, érzelmi támaszt, biztonságot adó hátteret nyújtunk az eredményes iskolai tanuláshoz. Hatékony munkánk legfőbb visszaigazolása az, hogy diákjaink szeretnek nálunk élni, jól érzik magukat a kollégiumi közösségben. A változatos szakmai összetételű humán, reál, mérnöki, gazdasági és művészeti szakvégzettségű nevelőtestület gazdag belső programkínálatot, az ismeret-, tudásés kultúraközvetítés széles skálájának kialakítását teszi lehetővé. Tradicionálisan és folyamatosan bővítjük, fejlesztjük pedagógiai-szakmai munkánkat, melyet tanulóink eredményei, de sikeres pályázataink sora is igazol. E keretek között fontos célunk a külkapcsolatok fejlesztés, a diákok személyiségének felkészítése az EU integrációra, az európai polgári életvitel megismertetése, a nyelvgyakorlás. Évente szervezünk diákjaink és nevelőtanáraink részére bel- és külföldi tanulmányutakat. A pályázati gyakorlatból nőtte ki magát az önfejlesztő kollégiumi gyakorlat, melynek deklarálásával az intézmény az önfejlesztő iskolai mozgalomhoz csatlakozott, és amely lényeges szerepet játszik a szakmai megújulásban. Felhalmozott szakmai tapasztalatainknak és igényes fejlesztőmunkánknak köszönhetően évek óta rendszeresen adunk helyet országos és fővárosi szakmai tanfolyamoknak, továbbképzéseknek, egyetem és főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatainak. A szakmai-tartalmi, funkcionális változások a kollégiumi szervezet folyamatos átalakulásának, fejlesztésének a kiváltói, melyek megfelelő alapot szolgálnak a minőségfejlesztési munkához is. 2

3 1.2 A minőségirányítási program jogszabályi háttere Az intézményi minőségirányítási program elkészítésénél a - a évi LXXI. Törvény 9. -ával megállapított Kötv nak (11) bekezdését, - a minőségfejlesztésre vonatkozó 3/2002 OM rendeletet, valamint - a fenntartó minőségfejlesztési programjának vonatkozó passzusait, valamint az oktatásra vonatkozó elvárásait vettük figyelembe. 1.3 A minőségirányítási rendszer működtetésében eddig elért eredmények Az intézményi minőségfejlesztést a 2001/2002 tanévben, dokumentált minőségfejlesztési munkaterv szerint indítottuk el. Ehhez a Commenius I. partnerközpontú működés modelljének leírását vettük alapul, és kisebb változtatásokkal, kiegészítve a Commenius II. bizonyos elemeivel - azt valósítottuk meg, illetve működtetjük az intézményben. A mai napig a 2004-től a bevezetett intézményi minőségirányítási program határozza meg a minőségfejlesztési munkát. A partnerközpontúság jegyében, a partner-megkérdezési szabályzatnak megfelelően folyamatosan, évről évre vizsgáljuk és ellenőrzzük a partneri elégedettséget és elvárásokat, melyek alapján folyamatosan a szükségleteknek megfelelően - születnek újabb intézkedések, intézkedési tervek. Sor került továbbá a kulcsfolyamatok meghatározására, és azoknak a folyamatoknak (területeknek) a szabályozására, amelyek meghatározóak a minőségre nézve. A minőségirányítási rendszer működtetése egyaránt hatottak, illetve hatnak pozitív értelemben - a struktúrára, a vezetés irányítási attitűdjére, módszereire, a szervezet tagjainak magatartására, egymáshoz való viszonyára, kooperációjára, a szervezet tagjainak a szervezettel kapcsolatos attitűdjére, motivációjára, a szervezeti kultúrára, klímára, s a kapcsolatrendszerre. A szervezet tagjai, a szervezeti egységek közötti érdekeltségi viszonyok és a munkamegosztás módosulnak, s ezzel együtt a munkaszervezés is. Megjelentek a konkrét feladatra szerveződött kreatív pedagóguscsoportok. A belső munkakapcsolatok módosulásával a régiek mellett új kollégiumi szintű kommunikációs és konzultációs struktúrák jelennek meg. Pozitív változás állt be a kooperáció minőségét illetően, elsősorban annak köszönhetően, hogy a fejlesztőmunka jobbára csoportokba szervezett. Pozitív irányban változott a szervezet tagjainak a szervezettel kapcsolatos attitűdje, ennek következményeként a belső, emberi kapcsolatok jellegében, tartalmában, minőségében pozitív elmozdulás tapasztalható (szolidaritás, aktivitás, példamutatás a problémák kiküszöbölésében, megoldásában, stb. Összességében elmondható, hogy a rendszer működtetésével egyidejűleg tendenciájában pozitív változás figyelhető meg az intézményműködésben. Ezt felméréseink visszaigazolják, de a bevezetett változtatásoknak és magának a rendszer működtetésének - kvantitatíve nem mérhető hozadékaként is érzékeljük. 3

4 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI, MINŐSÉGPOLITIKÁJA A működés alapelveit az intézményi jövőképben, a küldetésnyilatkozatban, s a minőségpolitikai nyilatkozatban foglaljuk össze. A kollégium jövőképe, küldetése és értékei - in memoriam Salamon Ferenc - J ö v ő k é p ü n k Hiszünk abban, hogy mindenkinek, diáknak, szülőnek és tanárnak szüksége van egymás kapcsolatára, amelyek összekötnek bennünket egymással és a körülöttünk lévő világgal. Ezek az értékes, tartalmas és szeretetteljes viszonyulások önbizalmat és biztonságot adnak. Arra ösztönöznek, hogy az életben megragadjuk azokat a lehetőségeket, amelyek tartalmasabbá, gazdagabbá, örömtelibbé és élvezetesebbé teszik az életet. K ü l d e t é s ü n k Célunk, hogy kollégista diákjainknak biztosítsuk a teljességre törekvő egymás közötti kapcsolatot a sokszínű élet minden területén. Diákjainknak segítünk abban, hogy megragadjanak minden lehetőséget, és sikeresen, boldogabban, valamint értékesebben éljenek, tanuljanak, gondolkodjanak, kommunikáljanak, s majdan önmagukat megvalósítva dolgozzanak. Tudjuk, hogy ezt csak akkor érhetjük el, ha a kollégiumunkkal kapcsolatban állók diákjaink, az ő szüleik és iskolai pedagógusaik, kollégiumi munkatársaink, partnereink - érzik, hogy bizalommal építhetnek ránk. Az intézmény minőségpolitikája Minőségpolitikai nyilatkozat A küldetés megvalósításának módja legalább annyira fontos, mint a küldetés maga. A szervezet sikeréhez elengedhetetlenek a fentebb felsorolt alapvető értékek. Célunk, hogy nevelőmunkánkat és szolgáltatásainkat folyamatosan javítsuk annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a külső és belső partneri igényeinek, amely egyben számunkra is lehetővé teszi, hogy fejlődjünk, és megfelelő minőséget biztosítsunk. A minőség elsődleges: a partnerek kielégítése érdekében tevékenységünk minősége elsődleges fontosságú. Munkánkat mindig úgy végezzük, hogy a gyermek áll minden cselekedetünk középpontjában. 4

5 Erősségünk forrásai munkatársaink. Ők alkotják a szervezet intelligenciáját, meghatározzák jó hírnevét és életképességét. A részvétel és a csapatmunka a leglényegesebb emberi értékeink. A munkatársi részvétel életformánkká kell váljon: egy csapat vagyunk, egymást bizalommal és tisztelettel kell kezelnünk. Bennünket is a nyújtott teljesítményünk alapján ítélnek meg. Erőfeszítéseink végeredménye, illetve végső mértéke a nevelő-oktató szolgáltató munkánkkal partneri elégedettség. Arra törekszünk, hogy ezt minden körülmények között teljesíteni tudjuk. A jobb teljesítmény, a minőség javítása érdekében folyamatosan mérjük, értékeljük teljesítményünket, felhasználjuk az országos mérési eredményeket, valamint minden egyéb, a kollégiumi munka javítását szolgáló külső visszajelzést, információt. A minőség javításában fokozottan számítunk a közvetlen partnerek közül a szülők bevonódására, aktív részvételére. A sikerhez elengedhetetlen az állandó fejlesztés. Mindenben, amit teszünk, kiválóságra kell törekednünk: a nevelő-oktató munkában, a szolgáltatásában, külső és belső kapcsolatainkban, versenyképességünkben. Eredményeinket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesszük. A l a p é r t é k e i n k MINŐSÉG BIZALOM SIKER TAPASZTALAT SZABADSÁG HŰSÉG JÓ HIRNÉV EGYÜTTMÜKÖDÉS ELŐITÉLETMENTESSÉG - ESÉLYEGYENLŐSÉG JOGSZERÜSÉG EMBERKÖZPONTUSÁG FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÉLTÁNYOSSÁG FOLYAMATOS FEJLESZTÉS 3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGCÉLJAI Az intézmény pedagógiai és ahhoz szorosan kapcsolódó szociális- szolgáltatatási céljain kívül megfogalmazzuk azokat a célokat is, amelyek a minőségpolitika megvalósítását szolgálják: az intézmény működésének minőségére vonatkoznak, áthatják a szervezetet, és összefüggenek a pedagógiai programban rögzített célokkal is. Az alábbiakban ezeket ismertetjük. Egyúttal, mindegyik mellett megnevezünk megvalósulási kritériumokat is, melyek teljesülése fokának függvényében döntjük el, hogy milyen mértékben közelítettük meg az adott célt. A kritériumok tehát az ellenőrzéshez és az értékeléshez szolgáló szempontok (mutatók) is egyben. Cél 1. Magas színvonalú a vezetés, irányítás Megvalósulás kritériumai: átláthatóvá válik a döntéshozatal, átláthatóvá válnak az irányítási elvek átláthatóvá válik a munkatársak bevonása a döntési folyamatba kiszámíthatóvá, valamint nyilvánossá válik a működés 5

6 a munkatársak időben megkapják a szükséges tájékoztatást, értesítést mindenki tudja, mikor, mit várnak el tőle A felelősségi köröket delegálják a felelősségi köröket, és a hozzá tartozó (döntési) hatásköröket világosan és logikusan meghatározzák a vezetők aktív segítséget nyújtanak szakmai, anyagi, erkölcsi téren: szerepet vállalnak a szakmai működés, a pedagógiai tevékenység fejlesztésében, irányításában, szervezésében, (beleértve a feltételteremtést), s a munkatársak szakmai támogatásában a vezetők magatartására a szakmai- emberi példamutatás, az igényesség és következetesség, igazságosság, humánum lelkiismeretesség, korrektség, hitelesség, bizalom és türelem válik jellemzővé létrejön a vezetők és a vezetettek között a kölcsönös bizalmon alapuló, pozitív, kiegyensúlyozott munkakapcsolat a dolgozók munkahelyi közérzete javul a szervezet irányítása és működtetése megfelel az egyéni jövőképnek, (szakmai)elvárásoknak és célkitűzéseknek adekvát eszközökkel történik a szervezeti és szakmai problémák kezelési módja pontosság, egyértelműség a vezetői utasítások kiadásánál a vezetők hatékonyan közreműködnek a munkatársak problémáinak megoldásában gondoskodnak a szükséges erőforrások biztosításáról elismerik a munkatársak erőfeszítéseit továbbképzik önmagukat hatékonyan menedzselik az intézményt Cél 2. Stratégiai tervezés megvalósítása, működtetése Megvalósulás kritériumai: a munkatársakat bevonják a stratégiai dokumentumok elkészítésébe előrelátó tervezési gyakorlat, valamint a döntéshozatali mechanizmus kiszámíthatóvá válik tervezés, a működés a szakmai célkitűzések és a napi működés közelít egymáshoz a helyi körülményeken alapszik a tervezés, a cél- és követelményrendszer megvalósítható feladatokat tűzünk ki a vezetés a pedagógiai programban meghatározott feladatoknak megfelelően, azok lebontásával (tartalom, ütemezés), készíti el az éves munkatervet, az éves munka tervezésénél a nevelőtestületet igényeit figyelembe veszik reális, és mindenki által elfogadott stratégia szerint működik az intézmény előrelátóvá, megfontolttá, kiszámíthatóvá válik tervezés, a működés a munkaterv, fejlesztési terv szerint haladunk rendszeresen felülvizsgálják a programot 6

7 a nevelési/pedagógiai program a stratégiai tervezés elvei szerint készül operacionalizált pedagógiai program: a nevelési/ pedagógiai program konkrét tennivalókat és mérhető célokat tartalmaz Cél 3. A kulcsterületek (folyamatok) szabályozottan működnek Megvalósulás kritériumai: a kulcsfolyamatok ismertek a napi működés a belső szabályozásoknak megfelelő az egységes követelményeket betartják Cél 4. Hatékony, eredményes a szabályozás Cél 5. Megvalósulás kritériumai: az alkalmazott folyamatok beleértve azok szabályzását is célszerűek, azaz a szabályozások segítik az intézményi célok megvalósulását a szabályozott területek a szabályozásnak megfelelően működnek a szabályozások által kimutathatóan eredményesebbé, hatékonyabbá válik általuk a működés rugalmas, a valós élethez igazítható a szabályozás Erőforrások (pénzügyi, humán, tárgyi) figyelembevétele, hatékony felhasználása, fejlesztése Megvalósulás kritériumai: a pénzügyi erőforrások felhasználása a célokkal (beleértve a pedagógiai programban kitűzött célokat) összhangban történik a pedagógiai programban ígérteknek (leírtaknak) megfelel --a tárgyi- és eszközrendszer, felszerelés (eszközök és objektumok), különös tekintettel a tanulás - támogatásra, valamint a speciális igényekre --a (szociális) szolgáltatás színvonala --a szabadidő eltöltést szolgáló tárgyi- és eszköz felszereltség rendezett, higiénikus a belső környezet megfelelő módon történik a munkatársak motiválása, működik a minősítési rendszer, ezáltal --a szervezet tagjainak van (szakmai) perspektívája a munkatársak kiválasztása, betanítása, továbbképzése szabályozottan, terv szerint történik, továbbá 7

8 szakmai képzése folyamatos Cél 6. Támogató struktúrák (folyamatok) szakszerű szabályos, az intézmény alapfunkcióit kiszolgáló működtetése (tanügyigazgatás, gazdálkodás, vagyongazdálkodás, infrastruktúra működtetése, karbantartás) Megvalósulás kritériumai: jogszerű, törvényes a működés az anyagi erőforrások kezelésénél,a gazdálkodásban a szakmai - pedagógiai érdekek érvényesülnek a nevelést-oktatást mindenben támogatja a kiszolgáló -és eszközrendszer a nem pedagógus személyzet teljes elkötelezettséget érez a lehető legmagasabb színvonalú teljesítmény eléréséért a nem pedagógus személyzet (a feltételteremtő, szolgáltató funkció szem előtt tartásával) pontos munkavégzéssel támogatja a pedagógiai munkát megfelelő színvonalon biztosítottak a munkatársaknak a személyi szolgáltatások, a munkafeltételek, az adminisztráció a kiszolgáló folyamatok zökkenőmentes működése eszközoldalról biztosított fejlett ügyviteli munka: szakszerű, segítő, gördülékeny és gyors ügyintézés megbízhatóan működik a belső kommunikáció, a számítógépes hálózat Cél 7. Megvalósul a partnerközpontúság Cél 8. Megvalósulás kritériumai: véleménynyilvánítás lehetősége biztosított rendszeresen megtörténik az igények és elégedettség megkérdezése a véleménykérés módja és gyakorisága az adott célcsoporthoz igazított a felmérések eredményéről visszajelzést kapnak a megkérdezettek az intézmény a beérkezett vélemények alapján módosítja rövid, közép- és hosszú távú céljait az intézmény megfelel a külső és belső partneri elvárásoknak, az elégedettség és elvárás vizsgálatok eredményei beépülnek a folyamatos fejlesztésbe A munkatársak bevonódnak az intézmény működtetésbe, fejlesztésébe Megvalósulás kritériumai: a munkatársak nyitottak és elékötelezettek a szakmai fejlődés iránt 8

9 olyan döntéshozatali mechanizmus jön létre, amelyben biztosított a szakmai döntések előkészítésében, kialakításában a szélesebb dolgozói részvétel, különösen az érintetteké. (A munkatársak részt vesznek a célok kitűzésében, a munka tervezésben, az egyéni feladatellátást befolyásoló, munkakört érintő döntések meghozatalánál.) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást a munkatársak időben megkapják a tanévre szóló feladat- tervezés, előkészítés a munkatársak bevonásával történik (a munkatársak többsége aktívan bekapcsolódik az éves munkaterv, a különféle programok elkészítésébe belső innováció, önfejlesztés a fejlesztő munkába a kollégák többsége részt vesz; a szervezet tagjai azonosulnak a szervezeti normákkal, célokkal a fejlesztési programok, pályázatok száma nő, ezek többsége sikeres, beépülnek a napi gyakorlatba Cél 9. Fejlett munkaszervezés Megvalósulás kritériumai: a feladatkörök és felelősségek tisztázódnak rugalmassá válik, a valós élethez igazodik a szabályozás a munkavégzés gördülékenyebbé válik igazságos a munkaelosztás a feladatok minél jobb és ésszerűbb megoldása (elvégzése) válik a legfontosabb rendező elvvé biztosított a munkatársak egyenlő munkaterhelése egyenrangúság a munkaviszonyokban szakmai kiegyensúlyozottság egyenlő a munkaterhelés a feltételteremtő és a pedagógiai folyamatok feladatkörei és a kompetenciák tisztázottak, és ennek megfelelő a működés Cél 10. A folyamatos javító és fejlesztő tevékenységek eredményesek, beépülnek a napi gyakorlatba Megvalósulás kritériumai: folyamatosan ellenőrzik a célok teljesítését a mérések során kapott eredmények és az intézményi célok közelítenek egymáshoz a különbségek csökkentésére elindított fejlesztési tervek többsége sikeresen zárul, eredményt hoz a fejlesztés során teljesítik az előre meghatározott elvárt eredményeket a fejlesztési eredményeket beépülnek a szabályozás rendszerébe 9

10 az intézmény vezetése és munkatársai képessé válnak a PDCA - SDCA ciklus folyamatos, az intézményi működés minden területére kiterjedő alkalmazására Cél 11. A kitűzött célokat elérjük, megvalósítjuk Megvalósulás kritériumai: a kimeneti nevelési-oktatási eredmények találkoznak a partnerek elégedettségével a partnerek elégedettek a nevelési oktatás gondoskodás terén tett erőfeszítésekkel az intézmény az éves munkatervben megfogalmazott céljait elérte az intézmény a pedagógiai programban megfogalmazott célokat időarányosan és mértékben teljesítette a vezetői célok teljesültek a munkatársak egyéni céljaikat elérték, ezáltal hozzájárultak a szervezeti és pedagógiai célok teljesüléséhez Cél 12. A partnerek elégedettek Megvalósulás kritériumai: pozitívan nyilatkoznak az intézmény munkájáról elégedetek a nyújtott szolgáltatások mennyiségével és színvonalával alacsony a beérkezett panaszok száma Cél 13. Fejlett szervezeti kultúra és klíma Megvalósulás kritériumai: az intézményben, a munkatársi közösségben nyugodt, biztonságos légkör, jó hangulat alakul ki csökken a konfliktusok száma a munkatársak között, az együttműködés javul fejlett az együttműködés és a belső kommunikáció a szervezeti egységek, részlegek és személyek (vezetők és beosztottak, valamint munkatársak) között megteremtődnek a szervezeti és kommunikációs feltételeit a vezetőség és a munkatársak között rendszeres probléma- megbeszéléseknek, érdemi egyeztetéseknek a fontos szakmai kérdésekben tényszerű és konstruktív kommunikáció: a fontos elképzelések, információk, kérdések folyamatosan cserélődnek a szervezet tagjai között hatékonyabbá, eredményesebbé válik a működés a pedagógusok támogatják egymás munkáját 10

11 javul a vezetők és vezetettek közötti viszony a tanulók érdekeit is szem előtt tartó együttműködés jön létre a pedagógusok, valamint a nem pedagógus személyzet között kialakult a változásokhoz, fejlesztésekhez való pozitív viszony a nem pedagógus személyzet elkötelezett az intézményi főfolyamatokat támogatása mellett a munkatársak azonosulnak a közösen elfogadott értékrenddel, célokkal kialakult az együttműködés kultúrája a munkatársak megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek szabályozott döntési eljárása van a szervezetnek Cél 14. Jól működő ellenőrzési, értékelési gyakorlat Megvalósulás kritériumai: az ellenőrzés és értékelés az intézmény működésének minden területére kiterjed rendszeresség, folyamatosság, nyilvánosság az ellenőrzésben, értékelésben a mérések megbízhatóak világos a követelményrendszer az ellenőrzést minden esetben követi értékelés az ellenőrzés és értékelés belső fejlesztő folyamatok kiindulópontja (működik a visszacsatolás) a ténylegesen elvégzett munka alapján történik az értékelés megvalósul a teljesítmény objektív és egyenlő mércével való mérése a tevékenység több szempontú értékelésén alapul a minősítés a vezetők a munkatársakat bevonják az értékelések elkészítésébe az intézmény elszámoltatható, eredményei nyilvánosak a mérés, ellenőrzés értékelés a munkatársak és a tanulók folyamatok és munkaterületek esetében egyaránt a belső fejlesztését szolgálja Cél 15. Minőségi - magas színvonalú nevelő-oktatómunka Megvalósulás kritériumai: kiegyensúlyozott, pozitív pedagógiai környezet a diákok sokoldalú fejlesztése stabil értékrenden nyugvó nevelőmunka, személyiségfejlesztés személyre szabott nevelési-oktatási módszerek, tehetséggondozás tudatos és szakszerű nevelési oktatási eljárások előtérben van az integrált nevelés a tanulók fejlesztése differenciáltan történik a működés középpontjába a deklarált kollégiumi funkciók és feladatok kerülnek tudatos tervezőmunka a nevelésben, oktatásban, a tanulókról való gondoskodásban fejlett módszertani kultúra, széles módszertani repertoár 11

12 javul a tanulók neveltsége, kulturális hátrányaik csökkennek jellemző a nevelési területek tartalmi gazdagsága a diákok tanulmányi előmenetele javul (bukások számának csökkenése, sikeres felvételi vizsgák, versenyeredmények) Cél 16. Diákközpontú intézmény Megvalósulás kritériumai: a kollégium minden diák számára kellemes, otthonos, biztonságos, támogató környezetet biztosít a mindennapi életvitelhez, az iskolai felkészüléshez, a kikapcsolódáshoz a diákok második otthonuknak érzik a kollégiumot jó tanár (felnőtt) - diák viszony a közegre jellemző az inklúzivítás diákok kezdeményezéseinek, önszerveződésének támogatása a házirend, napirend, életrend rugalmasan alkalmazkodik a diákok szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz az intézmény az ígért, illetve a szükségleteknek megfelelő szociális ellátást és szolgáltatást nyújtja szeretetteljes a tanulókkal való törődés szakszerű a tanulókról való gondoskodás, működik a szociális háló a tanulók és a szülők érzik a törődést, elégedettek Cél 17. Társadalmi hatás, elismertség Megvalósulás kritériumai: az intézmény falain kívülre terjedő aktív közösségi, társadalmi szerepvállalás a munkatársak részvételét elismerik a szakmai-pedagógiai munkában fejlett szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer hazai és külföldi társintézményekkel, kulturális intézményekkel, civil szerveződésekkel az intézmény nyilvánosságot kap (sajtó, média) az intézmény keresett eredményesség a hagyományok, a kultúra megőrzésében, áthagyományozásában, az identitás erősítésében az intézménynek van kisugárzása Cél 18. Az alapkészségek és kompetenciák eredményes fejlesztése Megvalósulás kritériumai: 12

13 a társadalmi elvárásoknak megfelelő a tudásátadás az intézmény az igényeket felismeri a neveltekről való gondoskodás, valamint a nevelés és oktatás hatékony és eredményes a kilépőket segíti abban, hogy életpályájukon sikeresek, eredményesek, boldogok legyenek segíti a kilépőket abban, hogy tudásuk és hiányaik biztos tudatában lépjenek be a munkaerőpiacra csökkenti az iskolai szelekciós hatásokat többféle képességet és adottságot fejleszt felkelti a (tovább)tanulási, önképzés iránti igényt támogatja a (tovább)tanulást. az országos kompetenciamérés eredményei beépülnek a nevelőoktatómunkába a tanulók esélyei nőnek 4. A FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL VALÓ KAPCSOLAT Először: a fenntartó által kidolgozott minőségfejlesztési program, pontosabban az intézkedési terv a kollégium működés vonatkozásában is leírja céljait, feladatait. A fenntartó által kiemelt területek, követelmények a kollégiumi alapprogram, illetve a kollégium általánosan felállított követelményektől nem térnek el, pontosabban, azon belül helyezkednek el. Mindazonáltal a fenntartó által megnevezett preferenciákat az intézményi (minőség)célok, feladatok, a nevelési - oktatási tartalom, az ellátással kapcsolatos feladatok meghatározásánál - a pedagógiai programban hangsúlyosan vesszük figyelembe. Ezen területeknek az elvárásoknak megfelelő működtetéséről mindenekelőtt a területek szabályozott működtetésével, valamint rendszeres mérésével, értékelésiével kívánunk gondoskodni. Másodszor, a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatot a fenntartói ellenőrzés, értékelés keretében megvalósuló törvényességi, szakmai, gazdálkodási vizsgálathoz való igazodás jelenti: az intézmény az önértékelésében figyelembe veszi, illetve annak eredményeit beépíti működésébe. Harmadszor, a kapcsolódás megvalósul oly módon is, hogy az intézmény ellenőrzési- értékelési rendszere igazodik a fenntartó mérési-értékelési rendszeréhez. Negyedszer: a fenntartónak az intézkedési tervekkel kapcsolatos észrevételeit beépítjük a fejlesztési folyamatba. A fenntartó oktatásfejlesztésre vonatkozó tervében az alábbi követelménypreferenciák jelennek meg. 1. táblázat A fenntartó által kiemelt területek (követelmények) A követelmény megjelenése a pedagógiai munkában Intézményi minőségfejlesztési feladat* 13

14 Tanulás-támogatás, egyéni tanulási utak támogatása Tehetséggondozás Kulcskompetenciák fejlesztése (önbizalom-kudarctűrés, kezdeményező-, és vállalkozói készség, szociabilitás, aktív állampolgárság, csapatmunkában való részvétel, másokra figyelés) Alkalmazható nyelvtudás Informatikai kultúra fejlesztése A hátrányos helyzet és az esélykülönbségek csökkentése (módszertani fejlesztési feladatok) Tanulásmódszertan Tanulás segítése Áthatja a kollégiumi pedagógiai tevékenység teljes keresztmetszetét Tudás- és kultúraközvetítésalapprogram műveltségterületeiben való megjelenítés vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Tudás- és kultúraközvetítés Tehetség-gondozás A fejlesztés megvalósítása a különböző nevelési területeken Áthatja a kollégiumi pedagógiai, szociálisgondoskodói tevékenység teljes keresztmetszetét Vonatkozó elvárások megjelenése az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Gazdag programkínálat a kollégiumon kívül eső lehetőségek felkutatása, kínálata Prevenciós tevékenység. Tanulás-támogatás szabályozása A tanulók teljesítményének, előrehaladásának mérése, értékelése A terület szabályozása A tanulók fejlődésének teljesítményének, ellenőrzése, értékelése Tanulói teljesítmények megfigyelése, értékelése. A tanulók teljesítményének, előrehaladásának ellenőrzése, értékelése A tanulók teljesítményének, előrehaladásának ellenőrzése, értékelése Tervezés szabályozása A tanulók teljesítményének, előrehaladásának, helyzetének ellenőrzése, értékelése Szorosabb és hatékonyabb együttműködés az iskolákkal és civil szervezetekkel A kapcsolatrendszer működtetése és fejlesztése A partnerekkel való kommunikáció, együttműködés szabályozása Ellenőrzés, értékelés. 14

15 Diák-tanácsadás életvezetési tanácsadás Áthatja a kollégiumi tevékenység teljes keresztmetszetét A követelmények beépítése mindenekelőtt a pályaorientáció, önismeret egészséges életmód műveltségterületeibe Prevenciós tevékenységbe. Szabályozás (kommunikáció a partnerekkel) Környezeti- és egészségnevelés Vizuális kultúra Prevenció Pályaorientáció Egész életen át történő tanulás Környezettudatos magatartásra nevelés Életmód, életvitel alapprogram műveltségterületekben való megjelenítés Mentálhigiéné. Szemléletformálás Tervezés: vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Tervezés: vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) Áthatja a kollégiumi tevékenység teljes keresztmetszetét Kiemelten: gyermek- és ifjúságvédelem Mentálhigiéné. Szemléletformálás Pályaorientáció. Önismeret Tanulás-támogatás A preferált területek megjelenítésére (tervezés) vonatkozó elvárások az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben) A tanulók teljesítményének, előrehaladásának ellenőrzése, értékelése A tanulók teljesítményének, előrehaladásának ellenőrzése, értékelése Szabályozás: tanulókról való gondoskodás, módszertani kultúra, együttműködés. Szabályozás. Ellenőrzés, értékelés 15

16 Integrált nevelés, Sajátos nevelési igényű fiatalok ellátása Személyesebb kapcsolat kialakítása a nevelő és a tanuló között, valamint a családi háttér-funkció erősítése (Inklúzív nevelés) Diákönkormányzás Gyermeki jogok érvényesülése Hagyományápolás, valamint a kollégium egyéni arculatának erősítése A nevelőtestület stabilizálása Alapelvek, feladatok meghatározása a dokumentumokban Gyermek- és ifjúságvédelem Szemléletformálás Mentálhigiéné. Tanulástámogatás Pedagógiai klíma Gyermek- és ifjúságvédelem Gondoskodás Pedagógiai programban leírtaknak megfelelően Együttműködés a FÖDISZszel Kollégiumi hagyományrendszer fejlesztése Intézményi marketing, PR tevékenység Tanulókról való gondoskodás, módszertani kultúra szabályozása. Ellenőrzés, értékelés Tanulókról való gondoskodás szabályozása. Módszertani kultúra Szabályozása. Nevelési klímamérés Szabályozás Tervezés, szabályozás Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése szabályozás. Szervezeti kultúra és klíma fejlesztése *Minden egyes feladat mellett ellenőrzésként megjelenik a partneri elégedettség- és elvárás vizsgálat is, mely további támpontjául szolgál a terület fejlesztésének. 5.1 Alapelvek 5. A PEDAGÓGIAI ÉS A MINŐSÉGCÉLOK MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓELVEK, ELKÉPZELÉSEK, ESZKÖZÖK A működési elvek érvényesítését, valamint a nevelési oktatási (és ahhoz közvetlenül kapcsolódó szociális- szolgáltatatási célokat, valamint az azok elérésére vonatkozó elképzeléseket az intézmény pedagógiai programjában határoztuk meg. Ezeknek, valamint a fentebb rögzített minőségcéloknak az elérését a minőségirányítási rendszer, az állandó javítás filozófiájára épülő szervezeti rendszer működtetése támogatja. Amely egyidejűleg bizonyítja a partnereknek, hogy képesek vagyunk a minőségre vonatkozó igényeit kielégíteni. 16

17 Az intézmény (a szervezet) olyan minőségirányítási rendszert működtet, amely kiterjed mindazon folyamataira, amelyek alapvetően befolyásolják az intézmény oktatási-nevelési - szolgáltatási tevékenységét, a működés minőségét, a minőségcélokban is leírt elképzelések megvalósítását. A minőségirányítás alapelvei, melyek átfogják a teljes működést, a következők: A minőségfejlesztés a hibák a megelőzését segítő módszer, illetve rendszer kiépítését jelenti. A hibákat, a kudarcokat a működés velejárójának tekintjük: nem sikertelenséget jelentenek számunkra, arra használjuk fel azokat, hogy a fejlesztésre készítsen elő. A minőséget szem előtt tartó tevékenység célja az érdekelt felek közös megegyezésén alapuló minél nagyobb hatékonyságára való törekvés, a külső és belső partnerek elégedettségének kivívása a kollégium nevelési-oktatási tevékenységével, valamint szolgáltatásaival kapcsolatban A működésben a külső és a belső vevők elvárásaira, szükségleteire összpontosítunk (partnerközpontúság). A partneri igényeknek megfelelő minőség biztosítása azt kívánja meg az intézménytől, hogy egyrészt folyamatosan tájékozódjon az igények és az elégedettség felől, másrészt adjon visszajelzést arról, hogy az igényeinek megfelelő változtatásokra sor kerül(t). A működés teljesítményközpontú. Ezt úgy érjük el, ha a folyamatot állandóan javítjuk a benne résztvevők aktív, egymást segítő és teljes elkötelezettségű közreműködésével, a szervezet feladatokhoz való folyamatos, rugalmas alkalmazkodásával. Elvárt minden résztvevő bevonódása, távolabbi célként, elköteleződése a rendszer működtetése mellett. Elvárt a szakmai felkészültség, illetve annak folyamatos fejlesztése, oktatás, képzés, szakmai támogatás igénybevételével. A rendszer a folyamatos kontrollra, önellenőrzésre, önértékelésre épít, hogy a tévedés, rossz döntés minél előbb kiderüljön. Ezért tekintjük kulcsfolyamatnak a mérési - értékelési rendszert. A folyamatot állandóan javítjuk a külső és belső jelzések, mérések, ellenőrzések eredményei alapján, de figyelembe veszi a fenntartói minőségirányítási program vonatkozó elvárásait, valamint az országos mérés- és értékelés eredményeit. A működés, az intézményi mindennapos tevékenység hatékonyabbá és eredményesebbé tétele a folyamatszabályozás, a kulcsfolyamatok szabályozása által. Ezeknek az alapelveknek az érvényesítése megkívánja a szervezet (szervezeti kultúra és klíma) folyamatos fejlesztését. A minőségirányítási rendszer sémája: Írjuk le, hogyan csináljuk Indokoljuk, hogy miért úgy csináljuk 17

18 Csináljuk úgy, ahogy leírtunk Állandó korrekció Kísérjük figyelemmel (ellenőrizzük) amit csinálunk Értékeljük, amit csináltunk Csináljuk jobban, amit csináltunk Biztosítja az elvárásoknak való megfelelést, a folyamatos fejlesztést, a mind magasabb szinten való működést. A működés logikája tehát a rendszeres és szabályozott ellenőrzés, mérés, kontrollra épülő folyamatos fejlesztés (PDCA-SDCA modell). A rendszer lényegi elemei - a tervszerűség - a szabályozás - az annak megfelelő működés - a működés kontrollja - az eredmények visszacsatolása - a korrekció - a dokumentálás 5.2 A minőségirányítási rendszer kiépítése, a bevezetéshez szükséges szervezeti és adminisztrációs rend kialakítása. A minőségirányítás szervezete Az intézmény vezetése kialakította a fejlesztés szervezeti kereteit. A vezető a minőségirányítási rendszer működtetéséért felelős személyt (minőségügyi vezetőt) nevezett ki, és szervezetet (minőségügyi fejlesztő csoportot) hozott létre. Az intézményben a munkatársak tájékoztatása, alapképzése megtörtént. A minőségirányításban közvetlenül részt vevők munkaköri feladatai tisztázottak, a minőségügyi vezető feladatait, hatáskörét, továbbá a minőségügyi fejlesztő csoport működésének rendjét szabályzat rögzíti ( A Minőségfejlesztési munkacsoport működési rendjének szabályzata ). A minőségpolitika megvalósítása, illetve az egyre jobb minőség elérése a rendszer fenntartását illetve a fejlesztését igényli, ezért a rendszer működtetésében elvárt a munkatársi kör minőségfejlesztési munkában való aktív részvétele. A munkatársi kör folyamatos tájékoztatást kap a minőségfejlesztési munka eredményeiről, és házi továbbképzés formájában folyamatosan oktatásban részesül. Ha szükséges, az 18

19 igényeknek megfelelően, konkrét feladatra szerveződve - a minőségfejlesztő munkacsoport munkájának támogatására - problémafeltáró csoportokat, minőségi köröket hozunk létre. 19

20 5.3 A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek (a szabályozó dokumentumok) hierarchikus struktúráját a következő ábra szemlélteti: JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Pl. Közoktatási törvény, Munkatörvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb. ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Pl. Alapító okirat, Ped. Program, IMIP stb. FŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: Pl. SZMSZ, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb. RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: Pl. eljárási utasítások, szabályzatok stb. MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Pl. igazgatói utasítások, tűzvédelmi utasítás stb. BIZONYLATOK SZINTJE: Pl. jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb. A jogi szabályozás elemei a kollégium belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre törvényi előírásként közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályozókként működnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. A fő szabályzó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak, ám az intézmény működésében szervezetileg még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk. 20

21 A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok mint a szabályozó rendszer legalacsonyabb szintű elemei kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható. Az intézményi minőségfejlesztés dokumentumai: - IMIP - minőségirányítási folyamatleírások, (szabályozások) - a szabályozásokban hivatkozott mellékletek - intézményi alapító okirat - vezetői program - Szervezeti és Működési Szabályzat és függelékei - pedagógiai program és mellékletei - a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett összes dokumentum és bizonylat (kérdőívek, feljegyzések, összegzések, értékelések, stb.) A minőségügyi dokumentáció kezelését a minőségfejlesztési munkacsoport működési rendjének szabályzata tartalmazza, ami harmonizál az intézményi ügyiratkezelési szabályzattal. 5.4 A működés folyamatos javítása és fejlesztése Az intézmény a mindennapi gyakorlatban bevezette a folyamatos fejlesztést, azaz folyamatosan javítja, fejleszti tevékenységeit, folyamatait a szervezet egésze, az egyes munkaterületek, csoportok és az egyének szintjén. A folyamatos fejlesztés biztosítékot nyújt arra, hogy az intézményben kitűzött pedagógiai és szakmai célok, valamint a tényleges működés folyamatosan közelítsen egymáshoz. A folyamatos javítás pillérei partneri elégedettség-és elvárás vizsgálat munkatársi és tanulói hibajelentés, valamint fejlesztési javaslatok az intézményi belső mérések-ellenőrzések értékelések megállapításai, eredményei a nevelőtestület éves értékelése a minőségfejlesztési munkáról átfogó intézményi önértékelés külső, országos mérések (amennyiben a kollégium számára hasznosíthatóak) a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításai egyéb külső, szakértői, tanácsadói észrevételek, javaslatok 21

22 A folyamatos fejlesztés modellje (PDCA-SDCA) Adatgyűjtés, mérés. Probléma-meghatározás Okok feltárása, elemzése. Fejlesztési célok, feladatok. korrekciók megfogalmazása, kidolgozása Intézkedés, intézkedési terv a javításra, a probléma megoldására, a javításra Végrehajtás mérése, ellenőrzése, értékelése. Rendben Pr. Megoldás Megoldások gyakorlatba ültetése. Standardizálás (szabványosítás): új, egységes követelmény felállítása, elérendő szint kijelölése (S). Kezdés elölről: (SDCA ciklus indítása). 22

23 A fenti folyamatot részletesen A működés folyamatos javítása és fejlesztése eljárásrend írja le. 5.5 A működés szabályozása A minőségirányítási rendszer működtetése szükségesség teszi azoknak a területeknek (folyamatoknak) fejlesztését, illetve (folyamatleírásokban eljárásrendekben történő) szabályozását, amelyek a működés minősége szempontjából alapvető jelentőségűek; segítve a fentebb megfogalmazott működési alapelveink érvényesítését, valamint minőségcéljaink elérését. Kulcsfolyamatoknak tekintjük tehát azokat a folyamatokat, amelyek hatással vannak a működés, az oktatás, a nevelés, a tanulóknak nyújtott szolgáltatás színvonalára és minőségére, és döntőek a partnerek igényeinek kielégítésében; tehát amelyek működésén a siker nyugszik. A szabályok - szervezeti oldalról - a működést, az érdemi munkát hivatottak segíteni, a folyamatokban érintettek (partnerek) érdekeit (tanulók, pedagógusok, stb.) szolgálják, és viszonyítási pontként szolgálnak az értékeléshez, és a folyamatos fejlesztéshez. Az intézmény működésének alábbi kulcsfolyamatai szabályozottak: a minőségügyi fejlesztő munkacsoport (MFMCS) működése az intézményi dokumentációs rendszer partnerazonosítás- és megkérdezés munkatársi és tanulói észrevételek, valamint fejlesztési javaslatok gyűjtése kollégiumi éves munkaterv kialakításának rendje a csoportmunka tervezése (munkaterv tartalmi kialakítása) képességfejlesztő, tehetséggondozó, felkészítő foglalkozások tervezése (foglalkozási naplók vezetése) tehetséggondozás-képességfejlesztés a kollégiumi oktatás és nevelés a tanulókról való gondoskodás, az egészséges és biztonságos munka- és tanulási körülmények megteremtése a külső és belső kommunikáció 23

24 tanulás-támogatás az intézmény mérési, ellenőrzési, értékelési rendszere teljes körű intézményi önértékelés pedagógus munkatársak felvétele és mentorálása munkatársak értékelése (pedagógus minősítési rendszer) munkatársak képzési, fejlesztési rendje A szabályozással összefüggő munka folyamatos, ami azt jelenti, hogy a meglévő szabályzatokat minimum három évente felülvizsgáljuk, szükség szerint kiegészítjük, korrigáljuk, fejlesztjük, valamint amennyiben indokolt - további területeket szabályozunk. A folyamatos fejlesztés, valamint a szabályozás elvégzéséhez szükséges lépések a következők 1. Meghatároztuk, hogy melyek a működés kulcsfolyamatai 2. Rögzítjük, meddig jutottunk el, illetve milyen szabályozási hiányok vannak. Ennek módja, illetve alapja lehet: - egyszerű ténymegállapítás (létezik-e szabályozó dokumentum) - a visszajelzésekből, javaslatokból, az önértékelésből és a partnervizsgálatból milyen ide vonatkozó igény fogalmazódik meg - milyen fenntartói elvárások vannak, amelyek a szabályozást is érinthetik 3. Majd megfogalmazzuk, hogy a szabályozás mire kell irányuljon, ill. milyen irányba fejlesztendő, és melyek az ebből adódó feladatok (korrekciók, szabályozási (fejlesztési) feladatok, fejlesztendő elemek) A továbbiakban rendszeresen visszatérő partnervizsgálat, valamint az önértékelés ad pontos választ arra, hogy: érvényesül a szabályozás, valamint a működési alapelvek, s az intézményi cél- és követelményrendszer adekvációja milyen követelmények vannak az adott folyamattal, működési területtel kapcsolatban a már meglévő esetleg régebbi helyzetben született - szabályozó dokumentumok megfelelően szabályoznak-e (rugalmasság) a partnerek, illetve a saját magunk által megfogalmazott elvárásoknak, követelményeknek megfelelnek-e tisztázottak- e az egyes kulcsterületek működtetésének felelősei, gazdái, a működés további résztvevői, a felelősségi körök, s a hatáskörök 24

25 melyek azok a pontok, ahol további beavatkozásra, javításra lehetőség kínálkozik 6. VEZETÉSI FELADATOK A vezetési feladatok meghatározásánál az intézmény alapfunkcióiból indulunk ki. A kollégium nevelési-oktatási intézmény, az intézmény működésének alapdokumentuma a pedagógiai program. A vezetés legfontosabb célja az, hogy az abban rögzítettek megvalósuljanak. Fő feladata tehát a programnak megfelelő gyakorlati pedagógiai tevékenység, valamint az azzal kapcsolatos folyamatok irányítása, szervezése, fejlesztése, és a szükséges feltételek megteremtése. Ezekért egy személyben az intézményvezető a felelős. A minőségorientált szervezetben részleteiben a legjelentősebb vezetési feladatok a következők. 6.1 Jogszerű (törvényes), feladatorientált működés biztosítása Az intézményvezetés gondoskodik az intézmény törvényes működéséről, működtetéséről: az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszer, szabályozók előírásainak betartásáról, a belső működési rend megtervezéséről és biztosításáról, úgy hogy az megfeleljen a tanügyigazgatási, szakmai és gazdálkodással kapcsolatos törvényességi elvárásoknak. A vezetés biztosítja, hogy a működést szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Ezt a követelményt az Az intézmény dokumentációs rendje folyamleírás tartalmazza. A területen a vezetői feladatok végrehajtása fejlesztésének, szabályozásának irányelvei a minőségcélokkal összhangban - a következők: a működés középpontjába a tényleges funkciók és feladatok kerülnek, a pedagógiai szempontok érvényesítésével a pedagógiai programban megfogalmazottak, illetve a munkaterv szerinti munkavégzés a feladatok ésszerű megoldása (elvégzése) válik a legfontosabb rendező elvvé a Kollektív Szerződésnek és egyéb belső szabályozóknak megfelelő működés a pedagógiai program és a feltételek megfeleltetése szabályozó dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása 6.2 Munkaszervezés. Belső működési rend megtervezése és biztosítása A vezetői feladatok végrehajtásának - részben fejlesztendő, részben szabályozandó összetevői, elemei 25

26 a feltételteremtő és a pedagógiai folyamatok szétválasztása, a kollégiumi nevelőmunka prioritásával a célok, a működés, valamint a személyek szerepének rendszeres vizsgálata, értékelése feladatkörök és felelősségek tisztázása, és hozzájuk megfelelő hatáskör párosítása gondoskodás arról, hogy mindenki a végzettségének, hozzáértésének megfelelő feladatot végezze követelmények, elvárások világos megfogalmazása a szervezeti egységek és munkatársak felé a munkatársak egyenlő munkaterhelése egyenrangúság megteremtése a munkaviszonyokban az intézmény működtetésére, üzemeltetésére vonatkozó törvények, előírások betartásában a fegyelem növelése a munkakörök, feladatok, munkarendek (munkaköri leírások) átgondolt, a pedagógiai érdekeket szem előtt tartó kiosztása, összeállítása tervezés szerinti működés hatékony kommunikáció előrelátó, az egyének érdekeit is figyelembe vevő munkatervezés, illetve szervezés 6.3 Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Az intézmény a jogszabályok és az intézmény küldetésének, alapértékeinek figyelembevételével meghatározta a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait. Kialakította és életbe léptette minden alkalmazott számára a kötelező betanulási rendet, amely biztosítja az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését. ( Pedagógus munkatársak felvétele és mentorálása szabályzat írja le) Humánerőforrás racionális és hatékony felhasználása, folyamatos fejlesztése A vezetők aktív segítséget nyújtanak a pedagógus munkatársak számára szakmai téren:, szerepet vállalnak a szakmai működés, a pedagógiai tevékenység fejlesztésében, irányításában, és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek biztosíthatják a pedagógiai program vállaltak minél színvonalasabb elvégzését. Továbbképzési rendszer működtetése A (tovább)képzésnek jelenleg az intézményben kialakult rendje van, és tervezett módon történik a munkatársak továbbképzése, mind a pedagógus, mind a nem pedagógus dolgozók vonatkozásában. 26

27 Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségekkel kapcsolatos követelményeket jogszabályok rögzítik. A munkatársak egyéni karriertervüknek megfelelően is benyújthatják a szakmai fejlődésüket segítő képzési igényüket. A vezetés az intézmény hosszú távú érdekeinek, illetve a kvalifikációs igények figyelembevételével, a munkatársakkal egyeztetve dönt a továbbképzésről. A pedagógusok belső továbbképzési rendjét, programját az éves munkaterv rögzíti. A továbbképzés fejlesztésével, szabályozásával kapcsolatos alapkövetelmények: a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő működtetés tervszerűség a munkaerőpótlásban az intézményi szolgáltatás és szakmai munka színvonalának folyamatos emelése: fejlett módszertani kultúra szakmai kiegyensúlyozottság biztosítása a munkatársak szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos igényének kielégítése a munkavégzéshez és az egyéni fejlődéshez szükséges képzést, fejlesztést kell biztosítani a tartalom meghatározásánál a környezeti igények, a partneri elvárások változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás képességének megszerzése folyamatos fejlődés: a szakmai ismeretek folyamatos frissítésére és korszerűsítésére vonatkozó követelmény kielégítése fokozottabb építés a belső képzési lehetőségekre A jogszabályi kötelezettségből, vezetői döntésből, illetve egyéni igényekből adódó külső és belső képzések szervezésének szabályozását a Munkatársak képzési, fejlesztési terve folyamatleírás tartalmazza. 6.4 Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása Gazdasági és pénzügyi folyamatok. A gazdasági erőforrások biztosítása, tervezése. Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján működik. Kiemelt feladat a rendelkezésre álló erőforrások (költségvetési előirányzat, saját bevételek), valamint az intézményi program végrehajtásánál jelentkező igények összehangolása. Tehát az erőforrásokkal való gazdálkodás az intézmény küldetésében, a pedagógiai programban, továbbá a munkatervekben megfogalmazott céloknak a megvalósítását, valamint az ennek megfelelő intézményműködtetést kell, hogy szolgálja. Fejlesztési feladatok: a mozgástér keretein belül teremtődjenek meg a fejlődés lehetőségei a forráselosztás - a lehetőségek határain belül legyen rugalmas 27