AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZEREPE AZ ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ TURISZTIKAI KÍNÁLATÁBAN

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZEREPE AZ ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ TURISZTIKAI KÍNÁLATÁBAN Dr. Nagy Zoltán, Szép Tekla egyetemi docens, doktorandusz Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-és Regionális Gazdaságtan Intézet, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros, regnzozo@uni-miskolc.hu, regtekla@unimiskolc.hu Kivonat Az elmúlt évtized során a turizmus a világgazdaság egyik meghatározó ágazatává vált. Tanulmányunkban elsősorban az egészségturizmus hazai tendenciáit mutatjuk be, különös figyelmet szentelve az Észak-magyarországi régió kistérségeinek. A főbb turisztikai mutatószámok áttekintése után ajánlásokat fogalmazunk meg az egészségturizmus fejlesztéséhez, illetve ismertetjük a Virtuális Egészségturisztikai Kutatóközpont létrejöttének körülményeit, céljait és az elért eredményeket. Abstract In the last decade the tourism became on of the most significant sector of the world economy. In our study we present the tendencies of the Hungarian health tourism, with special regard to the North- Hungarian subregions. After the review of the main tourism indicator we give recommendations to the development of health tourism and we describe the creation conditions of the Virtual Health Tourism Research Center, the objectives and the results. 1. Bevezetés Észak-Magyarország turizmusában az elmúlt évtizedben nem történtek mélyreható változások. Miközben a turizmus a világgazdaság egyik meghatározó ágazatává vált, Észak-Magyarországon negatív tendenciák is tapasztalhatók. Kedvezőtlen változást mutat, hogy a régióban 2001-ről 2009-re csökkent a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma ( ről re), a vendégéjszakák száma ( ról ra) és a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma is ( ról re). Ezen adatok a turizmus térvesztését mutatják, annak ellenére, hogy a területfejlesztés egyik kiemelt célja az idegenforgalom fejlesztése. Persze nem szabad elfeledkezni a 2008-ban eszkalálódó gazdasági válság hatásairól, amelyek kedvező folyamatokat változtattak meg. A részletes adatokat nézve örvendetes, hogy jónéhány kistérségben nőtt mind a szállodák szállásférőhelyeinek száma, mind a vendégéjszakák száma és a külföldiek által 211

2 Dr. Nagy Zoltán, Szép Tekla eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken is (pl.: Bélapátfalvai, Edelényi, Encsi, Sátoraljaújhelyi, Tokaji) ugyanakkor gond, hogy a legjelentősebb abszolút adatokkal rendelkező kistérségek esetében (Egri, Miskolci kistérség) nem volt ilyen egyértelmű a növekedés, sőt esetenként csökkenés történt (1. táblázat). 1. táblázat. A főbb turisztikai adatok változása (%, ) az Északmagyarországi régió kistérségeiben. Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának %-os változása a kereskedelmi szálláshelyeken 2001-ről 2009-re (2001=100%) Kistérség Szállodák szállásférőhelyeinek számának %-os változása ről 2009-re (2001=100%) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek számának %-os változása ről 2009-re (2001=100%) Vendégéjszakák számának %-os változása a kereskedelmi szálláshelyeken 2001-ről 2009-re (2001=100%) Abaúj-Hegyközi + 80 darab* 223,6 230,5 144,9 Balassagyarmati 102,9 53,0 41,8 13,2 Bátonyterenyei a kistérségben nem működik 49,7 28,8 4800,0 szálloda Bélapátfalvai 141,0 139,5 152,1 115,6 Bodrogközi a kistérségben nem működik 210,3 40,7 19,5 szálloda Edelényi 136,8 137,1 127,3 125,1 Egri 126,9 92,9 97,5 58,3 Encsi + 88 darab* 240,4 317,1 226,4 Füzesabonyi darab** 114,1 154,9 29,3 Gyöngyösi 82,1 92,3 69,4 76,3 Hatvani a kistérségben nem működik 84,6 264,0 296,8 szálloda Hevesi + 50 darab* 169,8 45,1 11,3 Kazincbarcikai 148,8 101,2 93,0 91,5 Mezőcsáti Mezőkövesdi 644,0 122,0 156,1 96,7 Miskolci 136,6 72,6 83,2 96,1 Ózdi 44,1 59,2 42,5 52,4 Pásztói 232,3 51,8 59,9 25,2 212

3 Az egészségturizmus szerepe az Észak-magyarországi régió turisztikai kínálatában Pétervásárai 187,1 129,7 110,0 18,2 Rétsági + 83 darab* 86,4 123,6 2066,8 Salgótarjáni 47,9 49,6 41,0 36,9 Sárospataki 76,4 121,4 154,0 299,1 Sátoraljaújhelyi 175,6 92,3 101,4 182,2 Szécsényi + 44 darab* 110,7 65,2 55,5 Szerencsi 97,8 447,2 70,5 67,8 Szikszói a kistérségben nem működik 31,7 7,4 114,2 szálloda Tiszaújvárosi 79,0 109,7 91,8 134,8 Tokaji 279,7 197,5 303,4 111,3 Megjegyzés: a Mezőcsáti kistérségben a vizsgált időszakban nem volt kereskedelmi szálláshely. * Azon kistérségekben, ahol 2001-ben nem működött szálloda, az időközben létesült férőhelyek számát szerepeltetjük. ** A Füzesabonyi kistérségben 2001-ben még működött 117 szállodai szállásférőhely, ezek azonban 2009-re megszűntek. Forrás: KSH, TEIR adatok alapján saját szerkesztés Az 1. ábra a es időszakban bekövetkező változásokat szemlélteti a szállásférőhelyek, illetve a vendégéjszakák számát tekintve. Sajnálatos, hogy az Észak-magyarországi régió mindhárom megyeszékhelyén csökkenést mutatott a két vizsgált mutató, a legjelentősebb romlás a Salgótarjáni kistérségben látható. Forrás: KSH TEIR adatok alapján saját szerkesztés 1. ábra. A kistérségek pozíciói a szállásférőhelyek és a vendégéjszakák számának %-os változása alapján ( ). 213

4 Dr. Nagy Zoltán, Szép Tekla Két kiugró térség figyelhető meg: a Szerencsi kistérségben négyszeresére nőtt a férőhelyek száma, de ezt nem követte a vendégéjszakák száma, így valószínűleg kihasználatlanok ezek a kapacitások. A másik outlier a Hatvani kistérség, ahol ennek az ellenkezője játszódott le: erőteljes volt a vendégéjszaka növekedés, ugyanakkor a szállásférőhelyek száma csökkenést mutat. Tíz kistérség esetében látható emelkedés mindkét mutatót tekintve, ezek lesznek az elmúlt évtizedben kedvező fejlődést mutató térségek: Pétervásárai, Rétsági, Edelényi, Füzesabonyi, Mezőkövesdi, Sárospataki, Bélapátfalvai, Abaúj-hegyközi, Tokaji és az Encsi kistérség. Ezek esetében is kérdéses azonban, hogy milyen bázisról fejlődtek, egyes esetekben alacsony adatokról (vagy nulláról) való növekedés figyelhető meg. Az, hogy az egészségturizmus egyre fontosabb szerepet játszik, mind a hazai, mind a nemzetközi turisztikai kínálatban érzékelhető, hiszen az utóbbi években támogatott/támogatandó területként számos egészségturisztikai fejlesztés valósult meg Magyarországon, amelyek legtöbb esetben fürdőfejlesztést jelentettek. Azonban ezeknek a fejlesztéseknek sokszor kisebb a gazdasági, területfejlesztési hatásuk, mint amire a beruházók számítanak. Molnár Cs.-Kincses Á.-Tóth G. (2009) Hajdúszoboszlóra, Mezőkövesdre és Orosházára vonatkozó vizsgálatai szerint a fürdőfejlesztések hatása főleg az adott településen érzékelhető, a környező települések esetében sokkal kevésbé. Ez a korlátozott hatás a vállalkozások száma, sűrűsége, vendégéjszakák, szálláshelyek különböző mutatói, egy lakosra jutó jövedelem, munkanélküliség, foglalkoztatás, forgalom esetében is megfigyelhető volt. Általánosságban elmondható, hogy a komplex hasznosítás több esetben hiányzik a létrehozott/felújított fürdők mellett elmaradnak a gyógyszállodák, a sokszínű gyógyászati kínálat kiépítése (pl. Miskolc-Tapolca), a meglévő vagy fejlesztendő attrakciókhoz való kapcsolás, kapcsolódás. Ezt bizonyítja az is, hogy az észak-magyarországi régióban csak 4 kistérségben található gyógyszálloda (és nincs közte például a miskolci kistérség ), és ezek jelentősége, forgalma jelentősen elmarad az ország más régióiban tapasztalhatónál. A gyógyszállodák tekintetében fejlődést az Észak-magyarországi régióban csak a Mezőkövesdi és Tiszaújvárosi kistérség mutatott 2001 és 2009 között, így a vizsgált időszak végére a négy kistérségben működött egy-egy egység. Ez a szám rendkívül alacsony azt látva, hogy a gyógyszállodák szignifikánsan képesek hozzájárulni egy település vagy kistérség vendégéjszaka szám növekedéséhez. A Hajdúszoboszlói, Hévízi és Sárvári kistérségben a az ilyen szállók építése közel megháromszorozta a vendégéjszakák és a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát, és ezzel együtt a turizmus bevételei is nagy arányban növekedhettek. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak fajlagos mutatója 2008-ban az Egri, a Mezőkövesdi, a Bélapátfalvai és a Pétervásárai kistérségben mutatott 214

5 Az egészségturizmus szerepe az Észak-magyarországi régió turisztikai kínálatában 3000 feletti értéket, amivel országosan a legmagasabb kategóriába kerültek, ugyanakkor a Szikszói, Bodrogközi kistérség a legrosszabbak közé tartozik (nagyon alacsony 64-es és 39-es értékkel) Forrás: KSH TEIR adatok alapján saját szerkesztés 2. ábra. Gyógyszállodák száma ( ) Edelényi Egri Mezőkövesdi Tiszaújvárosi Debreceni Gyulai Hajdúszoboszlói Hévízi Sárvári Forrás: KSH TEIR adatok alapján saját szerkesztés 3. ábra. A vendégéjszakák és a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a ( ). 215

6 Dr. Nagy Zoltán, Szép Tekla A régió többi kistérsége közül a Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi, az Abaújhegyközi és a Tokaji tartozik még a 2000 vendégéjszaka/ 1000 lakos fölötti kategóriába (4. ábra). A régió ezen képe átlagosnak mondható a többi régióhoz viszonyítva, a turisták átlagos tartózkodási ideje azonban nagyon alacsony összehasonlítva az ország más részeivel. Ennek egyik oka lehet a gyógyszállodák alacsony száma is, hiszen ezek esetében általában hosszabb ideig (több napig) maradnak az igénybevevők, mint más típusú szálláshelyeken (5. ábra). Forrás: KSH Területi Atlasz alapján saját szerkesztés 4. ábra. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 1000 lakosra 2008-ban. Az egészségturizmus jellemzői közé tartoznak Magyarország kiváló adottságai, a dinamikusan fejlődő piac, melyek lehetőséget adnak a szinergikus hatások kihasználására. Az Észak-Magyarországi régióban komplex fejlesztések szükségesek, a turisztikai kínálat többi tagjához való kötés (wellness turizmushoz, szabadidősportokhoz, lovasturizmushoz, városlátogatásokhoz, fesztiválokhoz, borturizmushoz, borutakhoz, gasztronómiai turizmushoz való kapcsolódás) mutathat kiutat, adhat esélyt a fejlődésre. A különböző adottságú települések, fürdők, szállók, attrakciók összekapcsolása valamiféle termálút létrehozása, jól működő klaszterek kialakítása a rendszerben való gondolkodás, az együtt könnyebb gondolat elterjedése, a hálózatok szervezése lehet az egyik kitörési pont a jelenlegi helyzetből. 216

7 Az egészségturizmus szerepe az Észak-magyarországi régió turisztikai kínálatában Forrás: KSH Területi Atlasz alapján saját szerkesztés 5. ábra. Átlagos tartózkodási idő 2008-ban. A kapacitások kiépítése sokszor nem elégséges, a szervezettség, az attrakciók összekapcsolása, hálózatba szervezése, a sokszínű kínálat kialakítása, az igénybe vevők megnyerése, magas szintű kiszolgálása esetenként nem valósul meg. Ennek a gondolatnak szellemében, egy projekt segítségével létrejött Virtuális Egészségturisztikai Kutató Központ a Miskolci Egyetem karközi virtuális szervezeti egysége, amely erősíti a különböző területeken kutató karok kapcsolatát, együttműködését. A Kutató Központban résztvevő karok, a Műszaki Földtudományi-, a Gazdaságtudományi- és az Egészségügyi Kar kialakították a szervezeti struktúrát, amely alkalmas a különböző témájú kutatások összehangolására. A Baross program támogatásával létrejött Kutató Központ támogatni kívánja új interdiszciplináris képzések és kutatások elindítását a régióban, Miskolcra és környékére támaszkodva. Emellett hangsúlyt kíván fektetni az egészséges életmód népszerűsítésére, annak érdekében, hogy a régió népességének életkilátásai javuljanak, illetve a régió egészségturisztikai potenciálját jobban ki lehessen használni. A Bükk térségében a már kiépített, kihasznált gyógyfürdő potenciál igen jelentős és színvonalas. A Bükkben jelenleg Lillafüred rendelkezik klimatikus 217

8 Dr. Nagy Zoltán, Szép Tekla gyógyhely-minősítéssel, a régióban még a Mátrában található Parádsasvár. A Virtuális Egészségturisztikai Kutatóközpont vizsgálatai szerint megalapozott szakmai előkészítés mellett Miskolctapolca esetében is megvalósítható a klimatikus gyógyhely minősítés megszerzése. Az elemzések a helyi humán potenciál meghatározására is kiterjedtek, így a regionális emberi erőforrás hátterének feltérképezése megtörtént A kutatásban hangsúlyos szerepet kapott a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar által szervezett a hidroterápiát, a klímaterápiát és a mozgásterápiát ötvöző program. A cél a komplex fizioterápia eredményességének mérése volt objektív és szubjektív adatok alapján, degeneratív gerincbetegek esetén. Az alkalmazott klíma-, hidro- és mozgásterápia kombinációja kedvező irányba befolyásolta a vizsgált fiziológiai, fizioterápiás és szomatometriai paramétereket (pozitív változást mutatott a Delmas-index, a bőrredőméretek, a mellkasmobilitás, az apnoe idő, a laterálflexió oldalkülönbségének változása, a légzésfunkciós paraméterek és a járásteszt) (Juhász E. et al. 2010). A víz hőmérséklete anyagcsere-fokozó és közegellenállás általi izomerősítő hatása révén a 60 perces, több héten át tartó, rendszeres, vízben végzett mozgásprogram mellett jelentősen hozzájárult a fenti változásokhoz. A mintákban társbetegségként szereplő allergia heveny tüneteinek javulása is bizonyította a barlagfürdő klímájának szerepét, mint fontos komponenst az összeállított kezelésben. Az egyedülálló terápiás környezetben a barlangi levegő páratartalmát, a barlang termális vízfelülete tovább emeli, ezzel is hozzájárulva a légúti panaszok enyhítéséhez és a mozgásprogram eredményes és hatásos kivitelezéséhez. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálati protokollok és a projekt keretében kidolgozott mozgásprogram a Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő klíma- és vízterében alkalmazva szakmailag sokrétű, melyet megerősítenek a mért eredmények és a résztvevők visszajelzései. Napjainkban a természetes gyógymódok felé forduló figyelem világszerte felélénkült. A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdőben Európában egyedülálló komplex terápiás lehetőségek alkalmazására nyílik lehetőség. Szpeleoterápia során a barlang levegőjének belélegzése által érhető el gyógyhatás. A termális forrásvíz fizikai, kémiai összetételével járul hozzá a gyógyuláshoz, melyben sokoldalú mozgásprogram végezhető. A barlangfürdő lenyűgöző formai látványa hozzájárul a rekreációhoz, regenerációhoz szükséges pszichoszomatikus egyensúly megteremtéséhez. A kísérleti kutatások eredményei a fizioterápiás ágak fenti kombinációjának eredményességét támasztják alá mozgásszervi betegségben szenvedőknél. A program más betegségcsoportok esetén is, valamint egészséges populációban 218

9 Az egészségturizmus szerepe az Észak-magyarországi régió turisztikai kínálatában prevenciós céllal alkalmazva egy páratlan gyógyhely lehetőségeinek még jobb kihasználását jelenthetik, mely a társadalom egészségtudatos magatartását javíthatja és kihat a régió turisztikai vonzerejére is (Juhász E-Barkai L. 2010). Kapcsolódó innovatív szolgáltatások fejlesztésének vizsgálatai során a hálózatosodás lehetőségei, hatásai, a helyi gazdaságfejlesztési lehetőségek feltérképezése valamint az elvégzett különböző vizsgálatok, kutatások elemzések, mozgásprogram, kezelések figyelembe vételével az eredmények továbbvitele volt a cél. Meghatározásra kerültek a klaszterek jellemzői, a potenciális kereslet, az Észak-magyarországi adottságok elemzése, a hatásvizsgálatok tipológiája, célja, tárgya, módszerei, valamint az egészségturizmus hatása a kistérségi turizmusra. Az egészségügyi klaszterek kialakításának Észak-magyarországi esélyeit is vizsgáltuk, és ehhez kapcsolódóan elkészült egy hálózatépítési terv, amely a gazdasági hálózatok hatásait, a hálózatépítés folyamatát, lehetőségeit elemzi. 2. Köszönetnyílvánítás A projekt az Új Széchenyi Terv keretében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatásával valósult meg. Irodalomjegyzék Juhász E.-Peja M.-Kiss-Tóth E.-Kató Cs.-Barkai L. (2010): Degeneratív gerincbetegségek kezelési lehetőségei a Miskolctapolcai barlangfürdőben (absztrakt). Orvosi rehabilitáció és fizikális medicina magyarországi társasága XXIX. Vándorgyűlése. Szeged, Magyarország, szeptember 2-4. Juhász E.-Barkai L. (2010): A Miskolc-tapolcai barlangfürdő termális karsztvizében végzett komplex fizioterápia eredményei (folyamatban). Doktorandusz Fórum. Miskolc, Magyarország, november 10. Molnár Cs., Kincses Á., Tóth G. (2009): A fürdőfejlesztések hatásai Kelet- Magyarországon.: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza esete. Területi statisztika 12. (49.) évf.:(6. szám) pp Aquaprofit (2007): Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. 173 p. 219