Mórahalom város Képviselőtestülete 16/2011.(VIII.30.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól 1

Átírás

1 Mórahalom város Képviselőtestülete 16/2011.(VIII.30.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól 1 Mórahalom város Képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény 16.. (1) bek. alapján a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait az alábbiak szerint állapítja meg. A rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.), valamint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Általános rendelkezések 1.. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a./ magyar állampolgárokra, b./ bevándoroltakra és letelepedettekre, c./ hontalanokra, d./ a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e./ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adat-és lakcímnyilvántartásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, f./ időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK. Tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, g./ az Sztv. 7..(1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bek.a-d./ pontjában foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (2) Az önkormányzat a rendelet hatálya alá tartozó személyeknek a szociális alapellátás keretében a szociális rászorultságtól függően az Sztv-ben és e rendeletben foglalt feltételek szerint pénzbeli, vagy természetbeni támogatást nyújt. A támogatás lehet egyszeri, vagy havonta ismétlődő meghatározott időre szóló, legfeljebb egy naptári évig terjedő folyamatos. A támogatás formáját és gyakoriságát a kérelem elbírálására jogosult a törvény rendelkezéseit figyelembe véve határozza meg. (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára: a./ a települési önkormányzat jegyzője aa/ foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab/ rendszeres szociális segélyt, ac/ lakásfenntartási támogatást, b./ a települési önkormányzat képviselőtestülete 1 Egységes szerkezetben a 40/2011. (XII.30.) Ör. rendelettel módosított szöveggel.

2 ba./ az Szt 43/B (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat bb./ átmeneti segélyt bc/ temetési segélyt állapít meg (1) A Képviselőtestület az 1.. /3/ bekezdés b./ pontjában foglalt bb./ támogatásra vonatkozó hatáskörének gyakorlását a Szociális Bizottságra, a ba./ és bc./ pontok vonatkozásában a polgármesterre ruházza át. 3 (2) A képviselőtestület az átruházott hatáskör gyakorlásához általános szempontokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. A hatáskör gyakorlója az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint a hatáskör gyakorlásáról a Képviselőtestületet tájékoztatni köteles. 3.. (1) A szociális támogatás megállapítására irányuló kérelemhez a hatáskör gyakorlója által rendelkezésre bocsátott adatlapot, illetve jövedelem és vagyonnyilatkozat, továbbá az abban szereplő jövedelmeket és kiadásokat igazoló bizonylatokat, számlákat, igazolásokat kell csatolni. A jövedelem, illetve vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot az együtt élő család valamennyi tagja meg kell tegye és igazolja. (2) Ha a hatáskör gyakorlója hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmező az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető. A környezettanulmányt a családsegítő szolgálat vagy tanyagondnok is elvégezheti. (3) Kérelmező köteles a saját vagy együttlakó hozzátartozója helyzetében, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül a hatáskör gyakorlójánál bejelenteni. (4) A pénzbeli ellátások kifizetése folyószámlára utalással, illetve készpénzes kifizetés esetén a Polgármesteri Hivatal pénztárában történik, a tárgyhónap utolsó szerdáján óra között. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 4.. (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. Rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás havi összegének kétszeresét meg nem haladó összeg megtéríttetéséről a Szociális Bizottság, illetve a polgármesterre átruházott ellátások estében az átruházott hatáskör gyakorlója dönt, az ezt meghaladó összeg esetében a Képviselőtestület. (3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén méltányosságból engedélyezhető - ha a kötelezettnek egyedül élő esetén havi jövedelme vagy családjában 1 főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 Módosította a 7/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet 3 Módosította a 7/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet

3 a./ két és félszeresét nem éri el részletfizetés, b./ másfészeresét nem éri el - csökkentés c./ megfelelő elengedés. A csökkentés és elengedés mértéke a megtérítendő összeg 50 %-át nem haladhatja meg. Felülvizsgálat szabályai 5.. (1) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. (2) A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani. (3) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a./ emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b./ csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani. (4) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott. A tartós jövedelemváltozás alatt az Sztv. 25..(7) bekezdésében rögzítettek értendők. (5) Ha a havi rendszeres ellátás összege a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a./ emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától, b./ csökkent, az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani, c./ a jogosultság megszűnik, az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. Lakásfenntartási támogatás 6.. (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház és annak udvara kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására vonatkozó kötelezettsége teljesítésére. Különösen indokolt a parlagfű mentesség biztosítása, a járdaszakaszok csúszásmentesítése, a fák, bokrok metszése az akadálytalan közlekedési feltételekhez, a csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartása. 4 4 Módosította a 40/2011.(XII.30.) Ör.

4 (2) A meghatározott feltételek teljesítése helyszíni ellenőrzés keretében a közterület-felügyelet által történik. 5 Ápolási díj 7.. (1) A törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén annak a nagykorú hozzátartozónak, aki tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátja, ápolási díj állapítható meg. Az erre irányuló kérelmet a hatáskör gyakorlójának kell benyújtani. (2) A 18. életévét betöltött ápolt esetében a hozzátartozó részére ápolási díj méltányosságból akkor állapítható meg, ha a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény vagy illetékes szakrendelő intézet arra jogosult szakorvosa által kiállított zárójelentés, igazolás alapján a háziorvos szakvéleménye szerint előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. (3) Az ápolási díjat határozatlan időre kell megállapítani, kérelemre határozott időre is megállapítható. Ha kérelmező a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor az ápolási díjat meg kell szüntetni, egyéb esetekben a Törvény 25. -a szerint kell eljárni. (4) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a, az Sztv. 43/B..(1) bekezdésében foglalt esetben. (6)A jogosultság feltételeinek fennállását a R. 4. -ának rendelkezései szerint kell felülvizsgálni. Átmeneti segély 8.. (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére e rendeletben foglaltak alapján átmeneti segély állapítható meg. Az erre irányuló kérelmet a hatáskör gyakorlójához kell benyújtani. (2) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt is, akinek ideiglenes lakása, vagy tartózkodási helye van a városban, amennyiben létfenntartása semmilyen más módon nem biztosítható. (3) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a részére, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő esetében a kétszeresét meghaladja, kivéve a pontjában meghatározott esetet. (4) A rászorultság vizsgálatánál figyelembe kell venni a kérelmező vagyoni helyzetét is. (5) Támogatásra szorulónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akik rendszeres ellátásra jogosultak (nyugdíj, járadék, stb.) de az ellátás késedelmes folyósítása miatt létfenntartásuk veszélybe került. (6) Az egy összegben pénzbeli kifizetésre kerülő segély nem lehet több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszerese. (7) Elemi kár, vagy lakáskarbantartás esetén a Képviselőtestület a (6) bekezdésben foglalt összegnél magasabb, legfeljebb ,- Ft segélyt is megállapíthat. 5 Módosította a 40/2011.(XII.30.) Ör.

5 (8) A (7) bekezdés alapján megállapított segély csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. A kölcsön nyújtására és annak visszafizetésére vonatkozó megállapodást a kérelmező és a polgármester írja alá. A kölcsön visszafizetésére 2 évnél hosszabb időtartam nem állapítható meg. (9) Pénzbeli átmeneti segély helyett természetbeni ellátást kell megállapítani különösen - a gyermek étkeztetésének, - a gyermek beiskolázásának, -tüzelővásárlás, -élelmiszer ellátás segítése esetén. (10) A lakhatás feltételeinek biztosítására (pl. fűtés, világítás) csak abban az esetben állapítható meg átmeneti segély, ha kérelmező lakásfenntartási támogatásban nem részesül. (11) A település jelentős részét érintő elemi kár esetén a 12.. (3) (6) és (7) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni. (12) A település jelentős részét érintő elemi kár tényét a Képviselőtestület állapítja meg és egyidejűleg meghatározza a károk megtérítésére fordítható pénzügyi keretet. A segélyek károsultak részére történő megállapításának hatáskörét a Képviselőtestület a polgármesterre ruházza át, aki köteles a segély megállapításánál figyelembe venni a Képviselőtestület által esetenként létrehozott szakértői bizottság javaslatát. (13) A település jelentős részét érintő elemi kár enyhítésére átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a tulajdonost, vagy haszonélvezőt is, akinek ideiglenes lakóhelye van a városban, amennyiben létfenntartása semmilyen más módon nem biztosítható. (15) Nem részesülhet segélyben az, akinek a kára valamely biztosítás alapján részben, vagy egészben megtérül. 9.. (1) Átmeneti segélyként a Képviselő-testület - az e célra rendelkezésre álló keretből - egyszeri támogatásban részesítheti azt, aki lakása fűtésénél a fűtőolajról más gazdaságosabb fűtési módra tér át, s annak költségeit teljes egészében nem tudja vállalni, s a kérelmező, ill. vele közös háztartásban élő család egy főre eső nettó jövedelme az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg. (2) Nem nyújtható utólagos támogatás a már elkészült és beüzemelt fűtésre. (3)A Képviselő-testület a feltételek fennállása esetén az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - egyedül élő nyugdíjas, - nyugdíjas házaspár, - gyermekét /-eit/ egyedül nevelő személy, - 3 vagy több gyermekes család, - mindkét szülő munkanélküli, - egyik szülő munkanélküli. ( 4) A támogatás felső határa: Ft. (5) A többszintes társasházi, bérházi lakások, valamint az intézményi bérlakások /szolgálati lakások/ esetében a támogatás felső határa: Ft.

6 (6) A külterületi, tanyai lakások gázfűtésre alakításához adható támogatás felső határa Ft. (7) A benyújtott pályázatokat a Szociális Bizottság készíti elő döntésre. Temetési segély 10.. (1) A szociális rászorultság esetén az igénylő számára temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott- függetlenül attól, hogy az elhalt tartására köteles volt-e, vagy sem - ha a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át. (3) A temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a.. Amennyiben a temetés költségeit az elhunyttal közös háztartásban élő személy viseli, a temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 15 %-a. A temetési segély összege elérheti a temetési költség teljes összegét, ha a temetési költség viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a városban működő, temettetést végző szerv által írásban közölt összeggel egyenlő. Ezen összeghatárt évente felül kell vizsgálni. (5) A temetési segély iránti kérelmet a hatáskör gyakorlójához kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A számlákra rá kell vezetni a segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, illetve a határozat számát, s azt kérelmező részére vissza kell adni. Aktív korúak ellátása 11.. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház és annak udvara kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására vonatkozó kötelezettsége teljesítésére. Különösen indokolt a parlagfű mentesség biztosítása, a járdaszakaszok csúszásmentesítése, a fák, bokrok metszése az akadálytalan közlekedési feltételekhez, a csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartása. 6 (2) A meghatározott feltételek teljesítése helyszíni ellenőrzés keretében a közterület felügyelet által történik (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő Sztv. 37. (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott személy a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és 6 Módosította a 40/2011.(XII.30.) Ör 7 Módosította a 40/2011.(XII.30.) Ör

7 Gyermekjóléti Központtal továbbiakban. együttműködésre kijelölt szerv) történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meg kell jelennie az együttműködésre kijelölt szerv családsegítő szolgálatánál és nyilvántartásba kell vetetnie magát (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), b) részt kell vennie az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c) megállapodást kell kötnie a beilleszkedést segítő program megvalósítására 60 napon belül, d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak, e) a megállapodás szerint, de minimum három havonta meg kell jelennie a Családsegítő Szolgálatnál és f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a Családsegítő Szolgálat munkatársával. (2) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) szociális és mentális esetkezelés, b) tanácsadás (pszichológiai, életvezetési, álláskeresési) (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg, és nem veteti nyilvántartásba magát a Családsegítő Szolgálatnál, vagy b) a megjelenést követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést segítő programról, vagy c) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem tartja be, vagy d) a megállapodás szerint, de legalább három havonta nem keresi fel a Családsegítő Szolgálatot. (4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul személyesen vagy írásban közölni a Családsegítő Szolgálattal. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv az ellátást megállapító szervet tájékoztatja az együttműködésről évente egy alkalommal, február 15-ig, illetve az együttműködési kötelezettség megszegéséről, 15 napon belül. Közgyógyellátás 8 12/A.. (1) Méltányosságból az Sztv-ben biztosított hatáskörében a jegyző annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki nem felel ugyan meg a törvényi feltételeknek, de szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) A törvény rendelkezésein túl szociálisan rászorultnak kell tekintetni és ez alapján méltányossági alapú közgyógyellátásra jogosult: a.) az egyedül élő személy, ha az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj 1mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. 8 Módosította a 7/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet

8 b.) a családban élő személy, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. (3) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követő fél éven belül meghal, vagy elveszti jogosultságát, a befizetett térítési díj felét a hatáskör gyakorlója köteles visszaigényelheti. 4.. Értelmező rendelkezések Tartásra köteles és képes személy: Az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett. 2. Lakáskarbantartás: A lakás ivóvízhálózatának, kéményeinek felújítása, a lakás beázása következtében a tető- és falszerkezetben bekövetkezett állagromlás, valamint a szigetelési munkák hiányossága miatt vakolatjavítások. 3. A település jelentős részét érintő elemi kár: A legalább 10 lakó-, vagy gazdasági épület, vagy 50 ha mezőgazdasági területet ért tűz, víz, jég, viharos erejű szél, vagy egyéb természeti hatás által okozott kár. jövedelem: az Sztv. 4.. /1/ bekezdése szerinti jövedelem család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van. Záró rendelkezések 14.. (1) Ezen rendelet szeptember 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások szabályairól szóló 2/2008. (II.1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Mórahalom, március 1. Nógrádi Zoltán sk polgármester Dr. Varga-Nagy Szilvia jegyző