Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése

Átírás

1 Közgazdasági Fıosztály Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése A témakör hatásvizsgálati megközelítése (Az elvégzett részletes számítások rövid áttekintése) Budapest 9. március

2 - - Összefoglalás. A vizsgált kérdések Európa-szerte napirenden van a nyugdíjrendszerek korszerősítése, reformja (pl. a korhatár további emelése) a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében. E vizsgálat célja, hogy elemezze a magyarországi demográfiai folyamatokat és ezek várható hatását az idıskori ellátottak létszámára, figyelembe véve a - tól kezdıdı egyharmad éves korhatár-emelési folyamatot. Számításokat végeztünk a korhatáremelés demográfiai környezetének és hatásainak bemutatására. A számítások a következı területekre irányultak: Az idıskorúak demográfiai függıségi rátája (a korhatárt betöltöttek és az aktív korúak létszámának aránya) hogyan változik a - 3-as idıszakban változatlan, éves korhatár mellett és hogyan befolyásolja alakulását a korhatár fokozatos emelése. Meg tudja-e ırizni az idıszak kezdetén érvényesülı függıségi rátát a -as évek végéig megvalósított 3 éves korhatáremelés? A korhatár változatlanul tartásához képest milyen mértékben csökkenti a saját jogú (öregségi és rokkantsági) nyugdíjasok évenkénti prognosztizálható létszámát és ezzel a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugdíjkiadásait 3-ig a fokozatosan megvalósítandó korhatáremelés? A nyugdíjkorhatáron még várható további élettartam prognosztizálható növekedése összhangban van-e a korhatáremeléssel; teljesül-e az a nyugdíjpolitikai elv, hogy a korhatáremelést a várható további élettartam arányos növekedése alapozhatja meg? A számításokat a -3-as idıszakra végeztük el. A -ös induló évet az határozza meg, hogy ennél korábban nem képzelhetı el korhatáremelés, annál is kevésbé, mert a nık elırehozott korhatára még 3-ban is emelkedik, s a már

3 - 3 - folyamatban levı korhatáremelést nem lehet egy másikkal tetézni. A 3-as záróévet pedig az indokolta, hogy az elızetes feltételezések szerint eddig az idıpontig mindenképpen be kell fejezıdnie egy reálisan feltételezhetı, megfelelı fokozatossággal végrehajtandó 3 éves korhatáremelésnek. Természetesen a korhatáremelés kérdése a 3--es idıszakra sem vehetı le a napirendrıl, de azzal - a jövıbelátás korlátozottsága miatt - nem most, hanem késıbb, a most tárgyalt korhatáremelés megvalósulása során, az akkori tényismeretek és az azokra épülı prognózisok alapján indokolt foglalkozni. A számításokban az elırehozás éves idıtartamával számoltunk, mert erre vonatkozóan korábban már döntés született. A korhatár témájának a korhatár-emelési döntést megalapozó komplex vizsgálata során azonban indokolt lehet ismételten megvizsgálni, nem szólnak-e szempontok valamelyest hosszabb elırehozási idıtartam meghatározása mellett. A hatásvizsgálatokban tényként kezeltük az elırehozás szabályrendszerében 3-tól bekövetkezı azon változást is, miszerint akkortól kizárólag csökkentés ellenében lehet igénybe venni az elırehozott öregségi nyugdíjat. Várakozásunk szerint ez a változás is jelentıs mértékben emeli a tényleges nyugdíjbavonulási korcentrumot, azáltal, hogy - a nem elhanyagolható mértékő nyugdíjcsökkentés miatt - számottevıen mérsékli az elırehozás vonzerejét a nyugdíjba vonulók számára. (Ha ez a változás már 3 elıtt belép, korábban kezdi kifejteni korcentrum-emelı hatását.). A hatásvizsgálatok legfontosabb eredményei. A korhatáremelés hatása az idıskori függıségi ráta alakulására Viszonyítási alapul a. évi, éves nyugdíjkorhatár melletti idıskori függıségi ráta értékét választjuk. A ráta ebben az évben 3,7 %. Változatlan korhatár mellett értéke a következıképpen alakulna: : 4, % : 44, % 3: 4, %.

4 - 4 - A számítások szerint ezt a szintet (3,7%) lényegében változatlanul lehet tartani a 3 éves korhatár 8. körüli, a 4 éves korhatár. körüli, a éves korhatár -3. közötti bevezetésével. E szempont, valamint az azonos hosszúságú lépésközök célszerőségének figyelembevételével megoldás lehet a -tól kezdısı /3 éves korhatár-emelési folyamat. Az idıskori függıségi rátának a demográfiai folyamatok hatásából adódó növekedését kompenzáló 3 éves korhatáremelés nagymértékben hozzájárul a nyugdíjrendszer hosszabb távú finanszírozhatóságának fenntartásához... A korhatáremelés hatása a saját jogú nyugdíjas létszám és a kiadások alakulására A 3 éves korhatáremelés a -as évek második felében - figyelembe véve az elırehozott nyugdíjazás feltételeinek 3. évi szigorítását is (csak nyugdíjcsökkentés ellenében vehetı igénybe a nyugdíj elırehozása) - az ezen intézkedések nélküli helyzethez képest mintegy %-osra prognosztizálható létszám- és kiadáscsökkenést eredményez. Ez jelenlegi nominális szinten hozzávetılegesen milliárd forint finanszírozási teher-csökkenést jelent a Nyugdíjbiztosítási Alapban, ami a GDP mintegy %-ának megfelelı összeg. Ez egyben azt is jelenti, hogy 3-ig a korhatáremelés várhatóan biztosítja a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a - magán-nyugdíjrendszerbe fizetett tagdíjak miatti járulékkiesésbıl eredı fedezethiányon kívüli - finanszírozási egyensúlyát. A sajátjogú nyugdíjasok létszámának alakulása a 7.évi kiindulási adatokhoz viszonyítva, -, -, -3, -4, -, arány -, -7, -8, -9, -, -, -, Évszám

5 - - Az elırehozott öregségi nyugdíj feltételeinek szigorodása már -ben,8 %- os létszámcsökkenést eredményez. A -tól bevezetésre kerülı korhatáremelés mellett 3,7 %-os, 9-re,3 %-os, 3-ra 7,9 %-os, míg 7-re 9,7 %-os létszámcsökkenés várható..3. A korhatáremelés megalapozottsága a nyugdíjazáskori életkilátások prognosztizálható javulása oldaláról Nyugdíjpolitikai elv is, hogy a korhatáremelést a korhatár betöltésekor várható további élettartam arányos meghosszabbodásának kell megalapoznia. Az adatok szerint a --ös idıszakhoz képest -3-ra a születéskor várható élettartam, évvel (7,-ról 77, évre) nı. Ugyanezen idıszak alatt a éves korban várható további élettartam, évvel (8,-rıl,8 évre) emelkedik, a éves korban várható élettartam pedig, évvel (4,9-rıl 7, évre) nı. A számokból az állapítható meg, hogy a vizsgált idıszakban a 3 éves korhatáremelés az életkilátások javulása oldaláról ha nem is teljes mértékben, de túlnyomórészt megalapozott. Azt is figyelembe kell venni, hogy a várható élettartamok -3-hoz képest 4--re tovább nınek: éves korban további, évvel, éves korban pedig további,3 évvel. Így is csak megközelíteni tudjuk -3-ra Magyarországon a Nyugat-Európára jelenleg jellemzı várható továbbélési mutatókat. Így a jelenleg ott jellemzı éves korhatár mögötti várható életkilátások jobbak, mint nálunk lesznek a -as évek vége felé, amikorra már nálunk is a éves korhatár lehet érvényes. (Egyes uniós országok már meghirdették a éves korhatár 7 évre való fokozatos felemelését is.) Ugyanakkor a 4--es idıszakban a magyar mutatók már valamelyest jobbak a --ös idıszak nyugat-európai adatainál. A születéskor várható élettartam --ben Nyugat-Európában 78, év, Magyarországon -3-ban 77, év; 4--ben 79,4 év. A éves korban várható további élettartam ugyanebben a viszonyításban,,,8, illetve,4 év. A éves korban várható további élettartam esetében ugyanezek az adatok: 8,, 7,, illetve 8,4 év.

6 - - A vizsgálat részletesebb bemutatása E vizsgálat célja, hogy elemezze a magyarországi demográfiai folyamatokat és ezek várható hatását az idıskori ellátottak létszámára. Ennek keretében bemutatjuk a születéskor, és éves korban várható (átlagos) élettartamok elırejelzését Magyarországon és Európában, továbbá Magyarországon a demográfiai elıreszámítások alapján az idıskori függıségi arányok alakulását. A demográfiai folyamatok, azon belül az öregedés alakulása a társadalombiztosítás, ezen belül a nyugdíjrendszerek számára is kulcsfontosságú lesz a következı idıszakban. Európa-szerte napirenden van a nyugdíjrendszerek korszerősítése, reformja (pl. a korhatár további emelése), azzal a céllal, hogy megfeleljenek a hosszú távú demográfiai kihívásoknak. A magyarországi népesség-elırejelzés alapján becsléseket készítettünk a nyugdíjasok létszámának várható alakulására a -3 évekre különbözı feltételezések alapján. A hipotézisek egy része a nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozik, másrészt az elırehozott korhatár és a tényleges korhatár közötti nyugdíjas arány változását veszik figyelembe. A feltételezés része az is, hogy az elırehozott korhatár két évvel elızi meg a tényleges nyugdíjazási korhatárt.. A várható élettartamok elemzése A felhasznált adatok a United Nations Population Division által -ben közzétett World Population Ageing: 9- publikációból származnak []. Ez az adatállomány az ENSZ tagállamaira külön-külön és földrészenként összevontan tartalmazza a legfontosabb demográfiai mutatókat és azok elırejelzéseit -, -3, 4--re vonatkozóan. Ezek felhasználásával mutatjuk be Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Európa összesített adatait, valamint Európa országaiból az Európai Unió tagállamainak hasonló értékeit. Az ENSZ besorolása szerint Magyarország Kelet-Európához tartozik. Részletesen elemezzük a születéskor, éves korban és éves korban várható (további) élettartamokat a férfiakra, nıkre és együttesen.

7 - 7 - Születéskor, és éves korban várható élettartam alakulása Magyarországon Az elırejelzés alapján a népesség egészére számítva a -3-as idıszakra a születéskor várható élettartam (77, év) öt évvel lesz magasabb a --re vonatkozó értéknél (7, év) és a növekedés tovább folytatódik a 4- idıszakra is. Aki megéli a nyugdíjazási életkort, annak életkilátásai jobbak és folyamatosan javulnak. A várható elhalálozási korokat szemlélteti Magyarországra az alábbi ábra. 84, A népesség várható elhalálozási életkora 8, 8, 78, 7, 74, 7, 7, születéskor éves korban éves korban A és éves korban várható élettartamokat nemenként összehasonlítva Magyarországon azt láthatjuk, hogy a nemek közötti különbség (kb. öt év) az elırejelzés szerint továbbra is megmarad. éves korban várható élettartam éves korban várható élettartam Népesség 8,,8,4 4,9 7, 8,4 Férfiak, 7,7 9,, 4,,8 Nık,4 3,4 4,9, 9,, 3, Magyarországon éves korban várható élettartam 3, Magyarországon éves korban várható élettartam,,,,,,,,,,, , Népesség Férfiak Nık Népesség Férfiak Nık

8 - 8 - Születéskor, és éves korban várható élettartam alakulása Európában --ben Magyarországon a népesség születéskor várható átlagos élettartama 7, év, ennél rosszabb életkilátásokra az EU-tagországok közül csak Észtországban, Lettországban, Bulgáriában és Romániában számíthatnak a lakosok. -3-ban az ENSZ elırejelzése szerint Magyarországon a népesség születéskor várható átlagos élettartama 77, év lesz, de az öt év növekedés ellenére hazánknak az országok között elfoglalt pozíciója nem változik. Magyarország helyzetét az ábrán a sötét oszloppal szemléltettük. 84, 8, 8, 78, 7, 74, 7, 7, 8,, 4,, Nyugat-Európa A népesség születéskor várható élettartama (-3) Kelet-Európa Svédország Málta Franciaország Belgium Ausztria Egyesült Királyság Finnország Németország Luxemburg Olaszország Spanyolország Görögország Ciprus Hollandia Szlovénia Írország Csehország Dánia Portugália Lengyelország Szlovákia Litvánia Magyarország Észtország Lettország A születéskor várható élettartamok alakulása Bulgária Románia Európa,7 7, 73,7 78,4 8,8 Nyugat-Európa 7, 73, 78, 8, 83, Kelet-Európa 4,3 9,4 8,4 74, 77,8 Magyarország 3, 9,4 7, 77, 79,4 Az elırejelzések alapján a --ben Nyugat-Európában számított várható élettartamot (78, év) Magyarország a -3 idıszakban már megközelíti (77, év) és 4--ben meg is haladja azt (79,4 év). Azaz Magyarország 3 után érheti el a --ös nyugat-európai szintet. A éves korban várható élettartam alapján --ben Magyarország csak Romániát és Bulgáriát elızi meg, míg a -3-as elırejelzés alapján Magyarország pozíciója javul (öt országot elız meg).

9 - 9 - A éves korban várható élettartam alapján --ben Magyarország csak Romániát és Bulgáriát elızi meg, míg a -3-as elırejelzés alapján Magyarország pozíciója, hasonlóan a éves korra készült becslésekhez, javul (itt is öt országot elız meg). Az alábbi ábrák a éves korban várható hátralévı élettartamokat mutatják Európa országaiban -, illetve -3-ban. ( éves korban is hasonló ábrákat kapunk.), A népesség éves korban várható élettartama (-),,,,, Nyugat-Európa Kelet-Európa Franciaország Svédország Spanyolország Belgium Ausztria Görögország Olaszország Luxemburg Ciprus Finnország Egyesült Királyság Hollandia Málta Németország Portugália Dánia Írország Szlovénia Litvánia Csehország Lengyelország Szlovákia Lettország Észtország Magyarország Románia Bulgária, A népesség éves korban várható élettartama (-3),,,,, Nyugat-Európa Kelet-Európa Franciaország Svédország Belgium Ausztria Málta Spanyolország Finnország Németország Egyesült Királyság Luxemburg Olaszország Görögország Ciprus Hollandia Szlovénia Dánia Csehország Írország Portugália Litvánia Lengyelország Magyarország Szlovákia Lettország Észtország Bulgária Románia A és éves korban várható élettartamok alakulása éves korban várható élettartam éves korban várható élettartam Európa 9,8, 3,, 8,3 9, Nyugat-Európa, 4,,7 8,,,4 Kelet-Európa 7, 9,8, 4,, 7,7 Magyarország 8,,8,4 4,9 7, 8,4 A és éves korban várható élettartamokról Magyarország és Nyugat-Európa viszonylatában hasonlókat mondhatunk el, mint a születéskor várható élettar-

10 - - tamokról. A --ben Nyugat-Európában éves korban várható élettartamtól (, év) Magyarország -3-ban még elmarad (,8 év), de 4- -ben meghaladja azt (,4 év). Azaz Magyarország 3 után érheti el a --ös nyugat-európai szintet. A éves korban várható további élettartam esetében ugyanezek az adatok: 8,, 7,, illetve 8,4 év.. A magyarországi népesség várható alakulása, idıskori függıségi ráták A felhasznált adatok forrása a KSH Népességtudományi Kutató Intézet []. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát nagymértékben meghatározza a potenciális járulékfizetık és potenciális ellátottak viszonya, amit az idıskorúak függıségi rátájának nevezünk. Az idıs népesség demográfiai függıségi rátájánál az idıseket viszonyítjuk a keresıkorúakhoz. A várható élettartamok növekedésével együtt a függıségi ráták növekedését is várjuk. Viszonyítási alapként a. évet választjuk, mert a korhatáremelés ennél korábban nem kezdıdhet. A. évi éves nyugdíjkorhatárhoz tartozó 3,7%-os idıskori függıségi rátát (a éves és idısebb korosztály létszámát viszonyítva a 9- évesek számához) az elırejelzések alapján 8-ban haladná meg a 3 éves korral induló, -ben a 4 éves korral induló, míg -ban a éves korral induló inaktív kor alapján számított függıségi arány. Az alábbi ábrán a kivastagított vonal mutatja a. évi éves korhatárhoz tartozó 3,7%-os szintet. A pontos értékek az ábra alatti táblázatban találhatók. Idıskori függıségi ráták becslései -3 49% (I) +/9.. 44% (II) 3+/9.. 39% (III) 4+/ % (IV) +/9..4 9% -ös (I) +/9.. 4%

11 - - Az idıskori függıségi ráták várható alakulása (I) +/9.. (II) 3+/9.. (III) 4+/9..3 (IV) +/9..4 3,7 33,8 3, 8,3 37,9 34, 3,8 9, 7 39,4 3,7 3, 9,8 8 4,7 37, 33, 3, 9 4,8 38,4 3, 3, 4, 39, 3, 3,9 43, 4, 37, 34, 43, 4,7 37,8 3, 3 44, 4, 38,4 3, 4 44,3 4, 38,8 3, 44, 4,8 39, 3, 44,7 4, 39, 3,9 7 44,9 4, 39, 37, 8 4, 4,4 39,7 37,3 9 4, 4, 39,9 37,4 3 4, 4,9 4, 37, 3. A nyugdíjasok létszámának és népességen belüli arányainak vizsgálata A magyarországi népesség elırejelzését [] és a 7-es állomány-statisztikát [4] felhasználva készítettük el a nyugdíjasok létszámának becslését a -3 közötti idıszakra. Az alábbi feltételezésekbıl indultunk ki: Az öregségi nyugdíjkorhatár és az elırehozott korhatár közötti különbség év. A férfiakra és nıkre egységes korhatárok érvényesek. A "fiatal" nyugdíjasok, azaz a 9-49 évesek népességbeli aránya változatlan. és 7 éves kor között az évenkénti nyugdíjas-arányok változhatnak különbözı hipotézisek mellett, amelyhez kiindulásul a 7-es adatokat [4] választottuk. Az "idıs", azaz 7 év fölötti nyugdíjasok összevont aránya szintén nem változik az idıszakon belül.

12 - - Tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényes öregségi és elırehozott öregségi nyugdíjas korhatárok a férfiak esetében felelnek meg a 3-tól hatályos szabályoknak (, illetve év), így az -7 éves korú nyugdíjasok népességen belüli arányait a férfiakra vonatkozó 7-es állományi adatok felhasználásával számítottuk ki. Az -7 év közötti saját jogú nyugdíjasok népességen belüli arányait életkoronként két fı csoport nyugdíjasai alapján számítottuk:. rokkantsági nyugdíjasok. öregségi nyugdíjasok (ideértve a korai öregségi nyugdíjakat is) A rokkantsági nyugdíjasok életkoronkénti népességen belüli arányait az elırejelzés során változatlannak tételeztük fel. Abból indultunk ki, hogy az öregségi és az elırehozott öregségi nyugdíjkorhatár változása csak az öregségi nyugdíjasok népességen belüli arányait érinti. Az alábbi két ábra az -7 év közötti rokkantsági, illetve öregségi nyugdíjasok népességen belüli arányait mutatja. Rokkant nyugdíjasok/népesség (férfiak) 7 4,% 3,% 3,%,%,%,%,%,% ,%

13 - 3 - Öregségi nyugdíjasok/népesség (férfiak) 7 8,% 7,%,%,% 4,% 3,%,%,% ,% Az öregségi korhatár 3, 4 és éves korra történı emelését úgy modellezzük, hogy a meglévı lépcsı -t jobbra toljuk, ezáltal a nyugdíjasok népességen belüli aránya csökken. A továbbiakban a korhatáremelésnek a nyugdíjasok létszámára gyakorolt hatását közvetlenül az egész éves korhatárokra (3, 4, év) számítjuk, a töredékéves korhatárokra vonatkozó értékeket lineáris interpolációval (súlyozással) határozzuk meg. Fontos kérdés még az elırehozott és szabályos korhatár elıtti, illetve közötti években a nyugdíjba vonulási hajlandóság, illetve lehetıség elemzése is. 3- ban tovább szigorodnak az elırehozott nyugdíjazás feltételei, így a 7-ben a - évesekre ismert arányok (48%, illetve %) mérséklıdhetnek, feltételezésünk szerint felezıdnek, amit kiterjesztünk éves korig. Ezt a továbbiakban szigorított elırehozásnak nevezzük. Mindezek alapján változatra dolgoztuk ki a sajátjogú nyugdíjasok létszámának várható alakulását.

14 - 4 - paraméterek (KH: korhatár) Kiinduló 7-es magyarázat A sajátjogú nyugdíjasok 7-es tényadatainak kivetítése a jövıbe. Mivel a nık nyugdíjba vonulási feltételei egyre kevésbé fognak eltérni a férfiakéitól, ezért a férfiakra vonatkozó arányokkal számoltunk. 7-es szigorított A 3-tól hatályos szigorúbb szabályozást feltételezve (csak nyugdíjcsökkentés ellenében vehetı igénybe az elırehozás), a korhatár elıtti évek öregségi nyugdíjas-arányát megfeleztük. 3 4 KH=3 szigorított KH=4 szigorított A fiatal és az idıs nyugdíjasok arányát változatlanul hagyjuk. Az..7 évesek arányaiban végezzük el az alábbi korrekciókat. Az öregségi nyugdíjasok esetében a korhatár elıtti évben a férfiaknál 7-re tapasztalt, de a 3-as szigorítást figyelembe vevı (a. változat szerint felezett ) arányokat elcsúsztatjuk az új korhatárhoz. Az így "lyukassá" váló paramétert a korábbi évek trendje szerinti értékkel pótoljuk. A korhatár utáni arányokat szintén eltoljuk. Az elızı módszer alkalmazása 4-es korhatárra KH= szigorított Az elızı módszer alkalmazása -ös korhatárra A "kiinduló 7-es" paraméterekhez tartozó létszámok adják a viszonyítási alapot, ezért annak oszlopában mindenütt áll (és a grafikonon nincs külön ábrázolva), míg a többieknél azt láthatjuk, hogy hány százalékkal térnek el a létszámok. Minden eltérés negatív, mivel valamilyen értelemben szigorúbb feltételeket jelentenek a további paraméterek. eltérés (% ) A sajátjogú nyugdíjasok létszámának alakulása a kiinduló becsléshez képest es szigorított KH=3 szigorított KH=4 szigorított KH= szigorított

15 - - A grafikon alapján azt mondhatjuk, hogy a korhatár elıtti nyugdíjba vonulás "szigorítása", illetve - év korhatáremelés mindegyike külön-külön -3 %-nyi létszámcsökkenést eredményez. Azonban nem mindegyik korhatár tételezhetı fel reálisan az egyes idıszakokban, ezért kivastagítottunk bizonyos intervallumokat a következı táblázatban, annak bemutatására, hogy egy-egy év korhatár-emelésnek a bevezetés szempontjából egyáltalán feltételezhetı idıintervallumokban milyen hatása lehet. A becsült létszámok közötti százalékos eltéréseket az alábbi táblázat szemlélteti. Saját jogú nyugdíjasok becsült létszámainak viszonya a kiindulási becsléshez Kiindulás Szigorított elırehozás év 7 tényadatok 7 ( év) Korhatár 3 év Korhatár 4 év Korhatár év -,8-7,3 -, -3, -,9-7,3 -,3-3, 7 -,7-7, -,3-3, 8 -,4 -,7-9,9 -,8 9 -, -,3-9,3 -,3 -, -,9-8,7 -, -, -,8-8,4 -, -, -, -8, -, 3 -,9 -, -7,9 -, 4 -,8 -,4-7,7 -, -,9 -,3-7, -9,8 -,9 -,4-7, -9,7 7 -,9 -, -7,7-9,7 8 -, -,7-7,9-9,9 9 -, -,8-8, -, 3 -, -, -8,3 -,4

16 A nyugdíjkorhatár -tól kezdıdı emelésének hatása A nyugdíjkorhatár -tól kezdıdı emelésének hatását mutatjuk be a következıkben. Abból indulunk ki, hogy -tól, vagyis az 94-es születéső korosztálytól kezdıdıen a éves nyugdíjkorhatár korosztályonként egyharmad évvel növekszik. Az egyharmad-éves korhatáremelések azt eredményezik, hogy amíg a folyamat tart (-7), többször két korhatár is tartozik egy-egy naptári évhez. Éppen ezért célszerő táblázatba foglalni a folyamatot, amely a végét, a éves nyugdíjkorhatárt 7-ben éri el, az 9-ben születettekre vonatkozó emeléssel. Az /3 éves korhatáremelési szisztéma áttekintését szolgálja az alábbi táblázat: születési születési év szerinti emelések születési év év - korhatár legkorábbi nyugdíjazás nyugdíjazási harmad év - harmad évszám I. /3 II II. /3 III. 94 III. /3 7 I. 7 9 I. /3 7 III II. /3 8 I. 8 9 III. /3 8 II. 8 9 I. 3 9 I II. 3 9 II. 9 9 III. 3 9 III I. 3 /3 II II. 3 /3 III. 97 III. 3 /3 I. 98 I. 3 /3 III II. 3 /3 I. 98 III. 3 /3 II. 99 I: 4 3 I II. 4 3 II III. 4 3 III. 3 9 I. 4 /3 4 II II. 4 /3 4 III. 4 9 III. 4 /3 I. 9 I. 4 /3 III. 9 9 II. 4 /3 I. 9 III. 4 /3 II

17 - 7 - Az egyharmad éves emelésekhez tartozó nyugdíjas állomány évenként becsült létszámának változását a korábban már bemutatott táblázat alapján számolhatjuk ki (. oldal). A táblázatból a nyugdíjkorhatár egész évesre történı emeléseihez (3, 4, éves kor) tartozó értékeket kiemeljük. Ezek a következık: - ben -,8 %, 9-ben -,3 %, 3-ban -7,9 %, 7-ben -9,7 %. A felsorolt értékek a 4. oldalon bemutatott grafikon különbözı görbéin találhatók. A közbensı évekhez tartozó becsléseket lineáris interpoláció szolgáltatja, ami megfelel annak, hogy a grafikonban az egyik görbérıl a másikra lépünk át. Saját jogú nyugdíjasok becsült létszámainak viszonya a kiindulási becsléshez az /3 éves korhatáremelés esetén Relatív nyugdíjaslétszám évszám (%) -,8 ismert érték -3,7 szomszédos értékek súlyozása 7-4, szomszédos értékek súlyozása 8 -,4 szomszédos értékek súlyozása 9 -,3 ismert érték -,7 szomszédos értékek súlyozása -7, szomszédos értékek súlyozása -7, szomszédos értékek súlyozása 3-7,9 ismert érték 4-8,3 szomszédos értékek súlyozása -8,8 szomszédos értékek súlyozása -9,3 szomszédos értékek súlyozása 7-9,7 ismert érték 8-9,9 ismert érték 9 -, ismert érték 3 -,4 ismert érték A számítások alapján az elırehozás szigorítása és a korhatár fenti ütemő változtatása az ezen intézkedések nélküli helyzethez képest mintegy %-osra prognosztizálható létszámcsökkenést eredményez. A fenti táblázat értékeit szemléltetik az alábbi diagramok (a sajátjogú nyugdíjasok létszámának alakulása a 7-es évhez képest, a szigorított feltételeket is figyelembe véve).

18 - 8 - A sajátjogú nyugdíjasok létszámának alakulása a 7.évi kiindulási adatokhoz viszonyítva, -, -, -3, -4, -, arány -, -7, -8, -9, -, -, -, Évszám eltérés (% ) A sajátjogú nyugdíjasok létszámának alakulása a kiinduló becsléshez képest es szigorított KH=3 szigorított KH=4 szigorított KH= szigorított /3 éves emelések

19 - 9 - Felhasznált irodalom. World Population Ageing: 9-, United Nations Population Division / KSH Népességtudományi Kutató Intézet 3. Kovacsicsné Nagy Katalin (szerk.): Demográfia. KSH és ELTE ÁJTK Statisztikai és Jogi Informatikai Tanszék, Budapest, Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık állománystatisztikai adatai, ONYF, 7.