Az Ön szociális biztonsági jogai. Dániában

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Dániában

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július I 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 7 Finanszírozott ellátások... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 8 III. fejezet: Táppénz... 9 Mikor jogosult táppénzre?... 9 Finanszírozott ellátások...10 A táppénz igénybevétele...10 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...12 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...12 Finanszírozott ellátások...12 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...13 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...14 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...14 Finanszírozott ellátások...14 A rokkantsági ellátások igénybevétele...15 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...17 Az öregségi ellátások igénybevétele...17 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...19 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...19 Finanszírozott ellátások...19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...20 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...21 Finanszírozott ellátások...21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...22 IX. fejezet: Családi ellátások...24 Mikor jogosult családi ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...25 A családi ellátások igénybevétele...25 X. fejezet: Munkanélküliség...27 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...27 Finanszírozott ellátások...28 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...28 XI. fejezet: Minimumjövedelem...29 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...29 Finanszírozott ellátások...29 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...30 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...31 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...31 Finanszírozott ellátások július I 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...31 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július I 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók Dániában a szociális biztonsági ellátások a következők: betegség, kórházi ápolás esetére nyújtott ellátások, anyasági ellátások, táppénz és napi pénzbeli anyasági támogatás, valamint rehabilitációs támogatás; ellátások munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére; temetési költségekre nyújtott támogatás; rokkantsági nyugdíj; öregségi nyugdíjak és kiegészítő nyugdíjak; munkanélküli-ellátások; családi ellátások. A dán szociális biztonsági rendszer legtöbb ága kötelező. Ahhoz, hogy biztosított legyen, a munkanélküli-biztosítás esetét kivéve Önnek semmilyen intézkedést nem kell tennie. A szociális védelem szerkezete Nyugdíjrendszerek Rokkantság esetén 65 éves kor alatt minden Dániában lakóhellyel rendelkező dán állampolgár jogosult előzetes nyugdíjra (rokkantsági nyugdíjra). 65 év felett öregségi nyugdíj illeti meg őket. A nyugdíjrendszer (a szociális nyugdíjak) működtetését a helyi hatóságok végzik. A jogszabályok végrehajtását a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) felügyeli. Az egyes ügyekbe azonban a minisztériumnak nincs beavatkozási joga. A kiegészítő nyugdíjrendszer (Arbejdsmarkedets Tillægspension, ATP) a legalább heti 9 órát dolgozó munkavállalóknak nyújt kiegészítést szociális nyugdíjukhoz. A munkanélküli-biztosítás, a résznyugdíjak és korai nyugdíjak rendszerei a foglalkoztatás és a nyugdíj időszakát összekötő ideiglenes rendszerek. Ezek irányítását a Foglalkoztatási Minisztérium végzi. Betegbiztosítás A lakosság egészéről gondoskodó betegbiztosítás működtetése és finanszírozása a regionális és helyi hatóságok feladata. A biztosítás az Egészségügyi Minisztérium (Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse) hatáskörébe tartozik. Minden Dániában lakóhellyel rendelkező személy rendelkezik betegbiztosítással. Betegség esetén a pénzbeli ellátásokat a helyi hatóságok folyósítják (a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) irányítása alatt) július I 5

6 Családi ellátások Az általános családi ellátásokat és az egyéb különböző családi támogatásokat a helyi hatóságok igazgatják (az Adóügyi Minisztérium (Skatteministeriet), és a Szociális és Integrációs Minisztérium (Social- og Indenrigsministeriet) irányítása alatt). Betegség esetén a pénzbeli ellátásokat a helyi hatóságok folyósítják (a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) irányítása alatt). Munkanélküli-biztosítás A munkanélküli-biztosítás önkéntes. A munkanélküli-biztosítások elosztása a különböző ágak szerint történik. A tagok által befizetett járulékok fedezik a munkanélküli-biztosításhoz kapcsolódó, többek között a korai nyugdíjra fordított kiadások állami részesedésének egy részét. A munkanélküli-biztosítás a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) hatáskörébe tartozik. Finanszírozás A dán szociális biztonsági ellátásokat általában a munkaerőpiaci járulékot (arbejdsmarkedsbidrag) is tartalmazó adókból (az állam és az önkormányzatok által kivetett adókból) finanszírozzák július I 6

7 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Kórházi ápolásra, anyasági ellátásra, valamint betegbiztosítási ellátásokra minden, Dániában lakóhellyel rendelkező személy jogosult. Ha Dániába költözik, a lakóhelye szerinti önkormányzat népesség-nyilvántartójánál nyilvántartásba kell vetetnie magát. Ettől kezdve Ön tagja a betegbiztosítási rendszernek. Orvosi ellátásra jogosult és kap egy egészségügyi kártyát. Finanszírozott ellátások Egészségbiztosítási ellátások Ön a következőkre jogosult: az Ön által választott háziorvos kezelései; annak a szakorvosnak a kezelései, akihez Önt a háziorvosa beutalta; bizonyos fogászati kezelések; orvosi beutaló alapján végzett fizikoterápiai kezelések; kiropraktikus által nyújtott kezelések; bizonyos betegcsoportok számára orvosi beutaló alapján, lábápolással foglalkozó szakorvos által végzett kezelések; bizonyos betegcsoportok számára orvosi beutaló alapján végzett pszichoterápia; gyógyszerek; orvosi rendelvény alapján táplálékkiegészítő készítmények. A háziorvosok és a szakorvosok által nyújtott ellátások az 1. csoport tagjai számára ingyenesek. A betegbiztosítási rendszer részben fedezi a többi ellátás költségeit, az orvosi szervezetekkel kötött megállapodásban meghatározott skála szerint. A gyógyszerköltségek térítésének mértéke az Ön által a támogatható gyógyszerekre fordított éves összes kiadástól függ. Nem kap visszatérítést, ha éves teljes kiadása nem éri el a 890 dán koronát (120 EUR). E felett a visszatérítés szakaszosan emelkedik: 890 DKK (120 EUR) és 1450 DKK (195 EUR) közötti kiadás esetén 50%, 1450 DKK (195 EUR) és 3130 DKK (421 EUR) közötti kiadás esetén 75% és 3130 DKK (421 EUR) feletti kiadás esetén 85%. 18 év alatti gyermekek esetében a támogatható gyógyszereket legalább 60%-ban térítik. Kórházi ellátás Amennyiben Ön kórházi kezelésre szorul, az ország valamennyi közkórháza közül választhat, ahol a szükséges kezelés rendelkezésre áll. A kezelés ingyenes. Az esetek július I 7

8 nagy részében a kórházi ellátás orvosi beutaló alapján történik, feltéve, hogy nem balesetről vagy akut betegségről van szó. Terhesség alatt és szülés esetén Ön orvos és szülésznő által végzett ingyenes szűrővizsgálatokra jogosult. Kórházban vagy más közintézményben a szülés és az otthoni szülésnél egy szülésznő segítségnyújtása ingyenes. Az egészségügyi ellátások igénybevétele A biztosítottak tekintetében két kategória létezik. Az 1. csoport és a 2. csoport közül szabadon választhat, és évente egyszer csoportot válthat. Az 1. csoportba tartozó biztosítottak egy meghatározott háziorvoshoz tartoznak, aki a betegbiztosítási pénztárral szerződést kötött. A szakorvosi ellátásokat általában csak akkor térítik meg számukra, ha a szakorvoshoz háziorvosuk beutalójával kerültek. A 2. csoportba tartozó biztosítottak szabadon megválaszthatják háziorvosukat és szakorvosaikat. Olyan betegbiztosítási ellátásban részesülnek, amely megfelel annak az ellátásnak, amit az 1. csoportba tartozó betegnél alkalmazott azonos kezelés esetén nyújtana a biztosító. Az orvos maga állapítja meg az ellátás díját. A 16 évesnél fiatalabb gyermekek orvosa megegyezik szüleik vagy gyámjuk orvosával, és ugyanabba a biztosítási csoportba tartoznak, mint ők. Jogorvoslat Amennyiben Ön valamely határozattal nem ért egyet, a kézhezvétel időpontjától számított négy héten belül jogorvoslattal élhet. Az önkormányzat betegbiztosítással kapcsolatos határozatai ellen a Szülői Jogok és Panaszok Országos Igazgatóságához (Patientombuddet) fellebbezést nyújthat be. További információt a Szülői Jogok és Panaszok Országos Igazgatóságától kaphat július I 8

9 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A táppénz célja a betegség miatti távollét következtében a keresőtevékenységből származó jövedelemkiesés ellentételezése. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki bérrel, jövedelemhelyettesítő juttatással (például munkanélküli-járadékkal) vagy más, főként személyes munkavégzésből származó jövedelemmel rendelkezik, táppénzre jogosult. Elvben a jogosultság feltétele, hogy az érintett jövedelme Dániában adóköteles legyen. A jogosultság feltételei Ön akkor jogosult táppénzre, ha betegség miatt nem tud dolgozni. Ezenkívül foglalkoztatottnak kell lennie. Azok a munkavállalók, akik betegségük idejére nem kapnak teljes bért, a betegség első napjától a munkáltató által fizetett táppénzre jogosultak, feltéve, hogy ennél a munkáltatónál a távollétet megelőző nyolc héten át munkavállalóként dolgoztak, és ezen időszak alatt e munkáltató számára legalább 74 órát ledolgoztak. Ebben az esetben a munkáltató által fizetett táppénzre a betegség első 30 napjában jogosultak. Amennyiben a munkaképtelenség meghaladja a 30 napot, vagy ha a munkaképtelenség felmerülésének időpontjában Ön nem jogosult a munkáltatót terhelő táppénzre, az önkormányzat által folyósított táppénzt igényelhet, feltéve, hogy a betegség kezdetét megelőző 26 héten át jelen volt a munkaerőpiacon, és ezen időszakban legalább 240 órát dolgozott. Táppénzre jogosult abban az esetben is, ha egy munkanélküli-biztosítási pénztár tagja, jogosult a juttatásokra, ha egy legalább 18 hónapon át tartó szakmai képzést az előző hónapban fejezett be, tanuló és fizetett szakmai gyakorlatát tölti, vagy ha rugalmas állásban (flexjob) dolgozik egy magán- vagy közösségi munkáltatónál. Az önálló vállalkozók a betegség első két hetét követően az önkormányzat által folyósított táppénzre jogosultak, feltéve, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább napi 18 ½ órát ezen belül a betegség miatti, munkából való távolmaradást közvetlenül megelőző egy hónap során is főfoglalkozásban önálló vállalkozói tevékenységet folytattak. Ezenkívül létezik egy önálló vállalkozókra vonatkozó biztosítási rendszer is. Ez egy olyan önkéntes rendszer, amelynek köszönhetően az önálló vállalkozók a betegség első két hetében táppénzben részesülnek július I 9

10 Finanszírozott ellátások Az ellátás összege Amennyiben Ön munkavállaló, a táppénzt azon órabér alapján számítják ki, amely Önnek akkor járna, ha nem lenne beteg. Ha Ön nem munkavállaló, a juttatást az önálló vállalkozóként szerzett jövedelem alapján számítják ki. Az ellátás összege legfeljebb heti 3940 DKK (530 EUR). Az egy órára jutó táppénz maximális összege a fent említett maximumösszeg elosztva a kollektív szerződésben meghatározott heti normál munkaórák számával (37 óra), azaz 106,49 DKK (14 EUR). Az ellátást hetente fizetik. A betegség következtében részlegesen munkaképtelen munkavállalók csökkentett táppénzben részesülhetnek. Az ellátást a hét azon óráira vonatkozóan kapják, amelyekben betegségük miatt nem dolgoznak. A táppénzfolyósítás időtartama és ellenőrzése A táppénz folyósítása (vagy ha a beteg munkavállalónak bért fizettek) megszűnik, ha az elmúlt 18 hónapban több mint 52 héten át folyósították. Ebbe az időszakba nem tartoznak bele azok a napok, amelyekre a betegség miatti, munkából való távolmaradás első 30 napjában táppénzt fizettek (vagy bért folyósítottak) és azok az időszakok, amelyekre a táppénzt (vagy a bért) terhességgel, szüléssel vagy örökbefogadással kapcsolatosan fizették. Az 52 hetes táppénzfizetési időszak meghosszabbítására többféle lehetőség létezik. Az önkormányzatnak a beteg ügyét figyelemmel kell kísérnie, annak érdekében, hogy ez utóbbi kapcsolatban maradjon a munkaerőpiaccal. Legkésőbb a távollét kezdetétől számított nyolc héten belül az önkormányzatnak felül kell vizsgálnia az érdekelt helyzetét. A második felülvizsgálatot a betegség jelentkezésétől számított három hónapon belül kell elvégezni. Ha nem gyógyul meg három hónap alatt, de tud részmunkaidőben dolgozni vagy el tud fogadni munkaajánlatokat, a felülvizsgálatot háromhavonta meg kell ismételni. Első alkalommal az ellenőrzési tervre vonatkozó határozatot hoz. A tervet legkésőbb a második ellenőrzés után azonnal kell kidolgoznia. Azok, akik szociális nyugdíjban részesülnek, vagy egészségügyi okokból azt igényelhetnék, egy 12 hónapos időszakban legfeljebb 26 heti táppénzre jogosultak. Ugyanez érvényes a 65 éves kort betöltött személyekre is. A táppénz igénybevétele A lehető leghamarabb tájékoztassa betegségéről munkáltatóját, a munkaidő kezdetétől számított 2 órán belül, hacsak a személyzeti körlevélben vagy hasonlóban más határidő nincs megadva. Ha túl későn értesíti, az ellátásra való jogosultságot a bejelentésig felfüggesztik. A munkáltató kérheti, hogy ésszerű határidőn belül írásos igazolással vagy más módon mutassa be számára a betegség miatti távollétet igazoló bizonyítékot. Amennyiben szükségesnek ítéli, orvosi igazolást is kérhet. Amennyiben nem nyújtja be a kért bizonyítékokat, általában elveszíti a táppénzre való jogosultságát július I 10

11 A táppénzt az SDPI-megoldással kapcsolatos tájékoztató levél elküldését követő 8 napon belül kell igényelnie az önkormányzatnál (digitális megoldás a táppénznek a munkáltatótól vagy a munkavállalói biztosítási pénztártól történő igénylés alapján). Az igazgatási szerv, amennyiben szükségesnek ítéli, orvosi igazolást is kérhet. Amennyiben nem nyújtja be a kért bizonyítékokat, általában elveszíti a táppénzre való jogosultságát. Ha a munkáltató nem fizet táppénzt, és az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy ez nem megalapozott, ez utóbbi táppénzelőleget folyósít július I 11

12 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? Természetbeni (egészségügyi) ellátásra minden nő jogosult, aki Dániában lakóhellyel rendelkezik. Pénzbeli ellátásokat a munkavállalók és az önálló vállalkozók, akár a segítő házastársak is igénybe vehetnek. Az a nő, aki a szülési szabadságot megelőző 13 hétben foglalkoztatott volt, és ezen időszak alatt legalább 120 órát dolgozott, vagy aki az önálló vállalkozói követelményeknek megfelel, terhesség és szülés vagy örökbefogadás esetére járó napi pénzbeli ellátásra jogosult. Finanszírozott ellátások Természetbeni ellátások A Dániában lakóhellyel rendelkező nők ingyenes anyasági ellátásra jogosultak. Az ellátások körébe tartoznak a terhesség alatti vizsgálatok, a vizsgálatokra és a szülésre történő ingyenes szállítás, a kórházban történő szülés, vagy otthoni szülés esetén egy szülésznő segítségnyújtása. Pénzbeli ellátások Gyermekszülés, örökbefogadás vagy apaság esetén napi pénzbeli ellátás fizethető. A napi pénzbeli anyasági ellátást az anyának a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől a gyermek megszületését követő 46. hétig folyósíthatják. Az utolsó 32 hét a két szülő között megosztható. Ha valamelyik szülő részmunkaidőben kezd dolgozni, a szabadság arányosan meghosszabbítható. A szülők választhatnak 40 vagy 46 hetes meghosszabbított szabadságot (a 14 héten túl), de az ellátást legfeljebb 32 hétig kapják. Ettől függetlenül az apa a gyermek megszületését követő 14 hetes időszakban két hét napi pénzbeli ellátásra jogosult. Gyermeket örökbefogadók a gyermek tényleges átvételétől számított 46 hétig szintén részesülhetnek napi pénzbeli ellátásban. Azok a szülők, akik foglalkoztatottak, szabadságuk egy részét átvihetik egy későbbi időszakra. Az átvitt szabadságot a gyermek 9 éves kora előtt ki kell venni. Összeg Foglalkoztatottak esetén a napi pénzbeli anyasági ellátást (dagpenge ved fødsel) a munkavállaló órabére és a munkaórák száma alapján számítják ki, és az legfeljebb heti 3940 DKK (530 EUR) vagy óránként 106,49 DKK (14 EUR) lehet (heti 37 óra). Önálló vállalkozók esetén a napi pénzbeli anyasági ellátást az önálló vállalkozó tevékenységéből származó kereset alapján számítják ki, a fenti felső határértékig július I 12

13 Üdülési támogatás Azok a nők, akik a szülési szabadság idején nem jogosultak teljes keresetükre és nem rendelkeznek munkanélküli-biztosítással, jogosultságot szerezhetnek üdülési támogatásra. A támogatást a következő üdülési évben május 1-je és április 30-a között folyósítják. Az üdülési támogatás megfelel az anyasági ellátás szintjének, és a jogosultság megszerzéséhez a szülés előtt 12 hónapig foglalkoztatottnak kell lenni. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az anyasági vagy örökbefogadási napi pénzbeli ellátási igényléseket az önkormányzathoz kell benyújtani a szülést vagy a gyermek örökbefogadását követő nyolc héten belül. A munkáltató a terhesség alatti vizsgálatok miatti távollétre járó ellátásokat folyósítja július I 13

14 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Azok, akiknek a munkaképessége annyira lecsökkent, hogy keresőtevékenységből nem képesek magukat eltartani, a szociális jogszabályok alapján nekik járó támogatási lehetőségektől függetlenül (például keresőtevékenység végzése állami támogatással) rokkantsági nyugdíjra jogosultak. E nyugdíjra a következők jogosultak: a dán állampolgárok; a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, április 29-i 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek; egyéb külföldiek, ha 10 éve állandó lakóhellyel rendelkeznek Dániában. A nyugdíjjogosultsághoz 15. életévének betöltése és a nyugdíjigénylés időpontja között Dániában legalább három évig lakóhellyel kell rendelkeznie. Finanszírozott ellátások Az egyedülállók nyugdíja eltér a többi kedvezményezett nyugdíjától. A nyugdíj összege az érdekelt jövedelmétől és adott esetben házastársának vagy élettársának jövedelmétől függ. Az ellátás összegét a korábbi keresetek nem befolyásolják. Teljes nyugdíjra jogosult, ha a 15. életévének betöltése és a nyugdíj biztosításának éve közötti idő legalább négyötödében Dániában lakóhellyel rendelkezett. Amennyiben a tartózkodási idő rövidebb, a nyugdíj attól függ, hogy mekkora a különbség a tartózkodási idő, valamint a 15. életévének betöltése és a nyugdíj biztosításának éve közötti idő négyötöde között. A rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnik, ha a kedvezményezett eléri a 65 (67) éves kort, és az illető automatikusan átkerül az általános öregségi nyugdíjrendszerbe. A folyósított teljes általános öregségi nyugdíj százalékos aránya megegyezik a biztosított teljes rokkantsági nyugdíj százalékos mértékével. A nyugdíjat minden hónap végén fizetik ki. A rokkantsági nyugdíjat a nyugdíj biztosításáról szóló határozat napját követő hónap első napját megelőzően nem lehet folyósítani, de legkésőbb a nyugdíjigénylés elbírálásának kezdetétől számított három hónapot követő hónap első napján folyósítani kell. Kiegészítő pénzbeli ellátás fizethető a fogyatékosságból eredő többletköltségek ellentételezésére (merudgiftsydelse). Ilyen kiadás többek között egy harmadik személy segítségnyújtása, a fűtés, az orvosi költségek, a speciális eszközök stb. Az összeget eseti alapon, a várható kiadásokat figyelembe véve állapítják meg július I 14

15 A rokkantsági ellátások igénybevétele Nyugdíjigénylését a lakóhelye szerinti önkormányzathoz kell benyújtania. Az önkormányzat orvosi igazolást kérhet Öntől, amelyet orvosa egy egyedi formanyomtatványon állít ki. Az igazolás költségei az önkormányzatot terhelik. Az önkormányzatnak a rokkantsági nyugdíjigénylés kézhezvételekor a szociális jogszabályok alapján létező minden egyéb támogatásnyújtási lehetőséget is számba kell vennie. Amennyiben a rokkantság igazolt, vagy különleges körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az Ön munkaképessége aktiválási, rehabilitációs, terápiás vagy egyéb intézkedésekkel nem javítható, az önkormányzat dönt arról, hogy az ügyben a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Jogorvoslat Amennyiben az Ön nyugdíjjogosultságát érintő valamely önkormányzati határozattal nem ért egyet, a határozat ellen a regionális Foglalkoztatási Panaszbizottságnál (Beskæftigelsesankenævnet) fellebbezéssel élhet. A jogorvoslati határidő négy hét július I 15

16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Alapvetően minden Dániában lakóhellyel rendelkező személy 65 éves korában jogosult az általános nyugdíjra (folkepension). Akik július 1-jén vagy ezt követően töltik be 60. életévüket, azoknál a nyugdíjkorhatár 67 év. Ezenkívül a munkavállalók számára létezik egy kötelező kiegészítő nyugdíjrendszer (ATP) is. Szociális nyugdíj E nyugdíjra a következők jogosultak: a dán állampolgárok; a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, április 29-i 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek; egyéb külföldiek, ha 10 éve állandó lakóhellyel rendelkeznek Dániában. A nyugdíjjogosultsághoz 15. életévének betöltése és 65. (67.) életévének betöltése között Dániában legalább három évig lakóhellyel kell rendelkeznie. A teljes általános nyugdíjjogosultságot az szerzi meg, aki 15 és 65 (67) éves kora között több mint negyven éven át lakóhellyel rendelkezett Dániában. Rövidebb tartózkodási idő részleges nyugdíjra jogosít, amely a 15 és 65 (67) éves kor közötti dániai lakóhellyel való rendelkezési időt figyelembe véve évenként a teljes nyugdíj 1/40-ed része. Kiegészítő nyugdíj Minden 16. életévét betöltött, Dániában foglalkoztatott, hetente legalább kilenc órát dolgozó munkavállaló biztosított az ATP-rendszerben. Azok a munkavállalók, akik azért váltanak tevékenységet, hogy önálló vállalkozók legyenek, bizonyos körülmények között a kiegészítő nyugdíjrendszer tagjai maradnak. Ebben az esetben valamennyi járulékot maguk fizetik. A munkavállalói kiegészítő nyugdíjrendszert a munkavállalók és a munkáltatók közösen finanszírozzák. A munkáltatók a járulékok kétharmadát, a munkavállalók a maradék egyharmadot fizetik. A munkavállalót terhelő járulékfizetésért a munkáltató felel. Az ATP-rendszerben biztosítással fedezett részmunkaidős munkavállalók esetében a járulék a teljes mérték kétharmada vagy egyharmada. Járulékot kell fizetni a munkanélküli-ellátásban, a táppénzben vagy anyasági ellátásban, (2002 után biztosított) rokkantsági nyugdíjban, képzési támogatásban (uddannelsesydelse), felnőttképzési vagy továbbképzési támogatásban (VEUgodtgørelse), a támogatott rugalmas állások rendszerének kedvezményezettjei számára nyújtott munkanélküli-ellátásban (ledighedsydelse), aktiválási ellátásban (aktiveringsydelse), közvetlen szociális juttatásban (kontanthjælp), a fogyatékkal élő gyermekükkel foglalkozó szülőknek nyújtott, keresetkiesés miatt járó támogatásban (tabt arbejdsfortjeneste) stb. részesülő személyek után is. Az előrehozott nyugdíjrendszer ellátásaiban, azaz résznyugdíjban (delpension), a támogatott rugalmas állások rendszerének kedvezményezettjei számára nyújtott július I 16

17 előrehozott nyugdíjjuttatásban (fleksydelse) és korengedményes nyugdíjban (efterløn) részesülők, amennyiben kívánják, lehetőségük van arra, hogy az ATP-rendszerbe járulékot fizessenek. A rokkantsági nyugdíj kedvezményezettjei, akiknek ezt a nyugdíjat 2003 előtt biztosították, önkéntes alapon szintén e rendszer járulékfizetői lehetnek. Általánosságban az önkéntesen belépők maguk a járulékok felét fizetik. Finanszírozott ellátások Szociális nyugdíj Az általános nyugdíj egy alapösszegből és egy nyugdíjpótlékból áll. Az alapösszeg a nyugdíjas személyes munkavégzésből származó jövedelmétől függ. A nyugdíjpótlék a nyugdíjas és adott esetben házastársa vagy élettársa összesített jövedelmétől függ. Halasztott nyugdíj esetén a nyugdíj összegét a halasztás hosszának megfelelő, biztosításmatematikai elvek alapján kiszámított százalékkal megnövelik. A 65 éves nyugdíjkorhatár elérése előtt nem lehetséges a nyugdíjazás. A nyugdíjat minden hónap végén fizetik ki. Folyósítása csak az igénylés benyújtását követő hónap első napjától indulhat. Általában csak a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok számára folyósítanak nyugdíjat. Emellett létezik egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó pótlékokra (helbredstillæg) és fűtési támogatásra (varmetillæg) való jogosultság is. Továbbá a rendkívül nehéz körülmények között élő nyugdíjasok részére személyi pótlék (personligt tillæg) biztosítható. Kiegészítő nyugdíj Az ATP iroda igénylés alapján legkorábban a belépett tag 65 éves korától fizet öregségi nyugdíjat. Az ellátások összege a rendszerbeli tagság időtartamától és a befizetett járulékok összegétől függ. Az öregségi nyugdíjat általában járadék formájában nyújtják, de a kisebb nyugdíjakat egyösszegű ellátás formájában is fizethetik. Ha a kiegészítő nyugdíjigénylést a 65 éves kor elérése után nyújtják be, az ellátás 75 éves korig várakozási évenként körülbelül 5 8%-kal emelkedik. A 65 éves nyugdíjkorhatár elérése előtt nem lehetséges a nyugdíjazás. Az öregségi ellátások igénybevétele Szociális nyugdíj A nyugdíjkorhatár közeledtével a lakóhelye szerinti önkormányzat köteles tájékoztatni Önt az öregségi nyugdíj igénylésének lehetőségéről. Az igényléshez nincs szükség egyedi formanyomtatványra. A külföldön lakóhellyel rendelkezőket nem értesítik. Nekik maguknak kell jelentkezniük a Dán Nyugdíjigazgatóságnál ((Pensionsstyrelsen). Amennyiben az Ön nyugdíjjogosultságát érintő valamely önkormányzati határozattal nem ért egyet, a határozat ellen a megfelelő Szociális Bizottságnál (det Sociale Nævn) július I 17

18 fellebbezéssel élhet. Ha nem ért egyet a Dán Nyugdíjigazgatóság döntésével, fellebbezést nyújthat be a Nemzeti Társadalombiztosítási Döntőbírósági Tanácshoz (Ankestyrelsen). A jogorvoslati határidő négy hét. Kiegészítő nyugdíj Elvileg a jogosultak az ATP irodától automatikusan megkapják nyugdíjukat. A külföldön lakóhellyel rendelkezőknek azonban maguknak kell jelentkezniük az irodánál. Az igénylést az ATP irodának kell küldeni. A kiegészítő nyugdíjat rendszerint havonta, előzetesen a kedvezményezett bankszámlájára vagy takarékpénztári számlájára utalják át. Amennyiben a Munkavállalói Kiegészítő Nyugdíjhivatal (Arbejdsmarkedets Tillægspension) az Ön tagságát, járulékait vagy nyugdíjjogosultságát érintő valamely határozatával nem ért egyet, a határozat ellen az ATP Fellebbviteli Bizottságnál (Ankenævnet for Arbejdsmarkedets Tillægspension) négy héten belül fellebbezéssel élhet július I 18

19 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Az ATP-rendszer hátramaradottaknak nyújtott ellátásait 2002-ben módosították. Az új rendszer a január 1-je után fizetett járulékokra vonatkozik. A túlélő házastársak, élettársak, valamint bizonyos feltételekkel az elvált házastársak és a gyermekek is támogathatók. A rendszer tagjának halála esetén házastársa vagy élettársa és valamennyi, 21 éves kor alatti gyermeke általában az ATP iroda által fizetett egyösszegű ellátásra jogosult, feltéve, hogy az elhunyt az új rendszernek legalább két évig tagja volt, és kétéves teljes munkaidős állás utáni járulékot fizetett. Az élettársnak a halálesetet megelőzően az ATP irodánál hivatalosan regisztrált élettársként kellett szerepelnie. Ezenfelül a halálesetet megelőző két évben a népesség-nyilvántartóban bejelentett címüknek egymással megegyezőnek kellett lenni. A hátramaradottak számára egyéb szociális nyugdíjrendszer nem létezik. Finanszírozott ellátások Az új rendszernek megfelelően fizetett ellátások a következők. Alapvetően az ellátásokra jogosult valamennyi túlélő hozzátartozó DKK (6725 EUR) egyösszegű, adózás előtti kifizetésben részesül. A házastársnak vagy élettársnak fizetett ellátások összege attól függ, hogy a biztosított tag hány éves korában hunyt el. 66 éves kortól fokozatosan csökken és 70 éves korban teljesen megszűnik. A régi szabályok szerinti jogosultságok akkor is tovább élnek, ha az illető halálakor 70 éves vagy ennél idősebb volt. Ez azt jelenti, hogy a túlélő házastárs a régi szabályok szerint még mindig megkaphatja az egyösszegű kifizetést. Ha a túlélő hozzátartozó az új és a régi rendszer szerint csak egyszeri egyösszegű kifizetésben részesülhet, a kettő közül a magasabbat folyósítják számára. A régi szabályok szerint a gyermekeknek járó összegeket minden 18 év alatti gyermek megkapja, és azt az esettől függően számítják ki. Egyéb ellátások lehetnek a következők: Haláleseti juttatás (begravelseshjælp): a biztosított halála esetén a betegbiztosítás haláleseti juttatást nyújthat, amennyiben az elhunyt jogosult volt egészségügyi ellátásra. A támogatás összege (legfeljebb 9900 DKK (1332 EUR)) az elhunyt családi helyzetétől és anyagi körülményeitől függ. Ha az elhunyt 18 évesnél fiatalabb volt, a hátramaradottak átalánytámogatást kapnak, amely az anyagi forrásoktól független (8300 DKK (1116 EUR)). A hátramaradottaknak nyújtott támogatás (efterlevelseshjælp), amelyet a túlélő házastárs (vagy legalább 3 éve élettárs) vehet igénybe. Ez az ellátás megegyezik a túlélő hozzátartozó jövedelmétől és vagyonától függő egyösszegű kifizetéssel. A támogatás összege legfeljebb DKK (1808 EUR) lehet. Nem nyújtható ellátás, ha az éves jövedelem meghaladja a DKK-t ( EUR); Családfenntartási támogatás (hjælp til forsørgelse), amely szükség esetén biztosítható július I 19

20 A hozzátartozói ellátások igénybevétele Amennyiben az elhunyt külföldön élt, vagy ha a túlélő hozzátartozók külföldön élnek, az ellátást az ATP irodától kell igényelni július I 20