BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉS A FÜZESABONYI KISTÉRSÉG A AS TERVEZÉSI IDŐSZAKBAN Budapest, Készítette: Salga Zsanett

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. Bevezetés... 5 II. Az Európai Unió regionális politikája, térszerkezete Az Európai Unió regionális politikája Az együttműködés kiterjedése és kapcsolatrendszere A strukturális alapok A szolidaritás eszközei A strukturális alapok felhasználása A Kohéziós Alap A strukturális és kohéziós alapok között Célkitűzések a as időszakra Az Európai Unió további fejlesztési politikái: Az Európai Unió térszerkezete, megjelenése Magyarországon A NUTS-rendszer III. Az Európai Unió és Magyarország Gazdasági helyzet: Területi, társadalmi folyamatok: Az Európai Unió operatív programjai és a Strukturális alapok hazánkban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai céljai: A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások Az operatív programok listája, struktúrája IV. Az Észak-Magyarországi Régió Helyzetelemzés: Az Észak-Magyarországi Régió SWOT elemzése: ERŐSSÉGEK / GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK / VESZÉLYEK Az Észak-magyarországi Operatív Program Prioritások Stratégia Kapcsolat a határon átnyúló programokkal Célkitűzések, főbb műveletcsoportok Településfejlesztés Források megosztása V. A Füzesabonyi Kistérség Elhelyezkedés A kistérség gazdasága Ipar Mezőgazdaság Idegenforgalom Helyzetelemzés Jövőkép Célok Általános célok Prioritások Intézkedések Kistérségi fejlesztési irányok, várható hatások Közlekedési infrastruktúra fejlesztések Vízrendezéssel kapcsolatos beruházások

3 11.3. Idegenforgalmi fejlesztések Önkormányzati intézményfejlesztés Települési környezet rendezése Közműberuházások és hulladék-elhelyezés A kistérség kiemelt projektjei VI. Összefoglalás Irodalomjegyzék

4 I. Bevezetés Szakdolgozatomban egy olyan témát szeretnék kifejteni, amely egy igen aktuális problémakört dolgoz fel, ugyanakkor lehetőségeket kínál Magyarország régióinak, kistérségeinek a feljődésére a as tervezési időszakban. Az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozásunk ugyanis nagymértékben megváltoztatta országunk helyzetét, jövőképét, amely egy Magyarországhoz hasonló közepesen fejlett országnak hatalmas előrelépést jelent. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán folytatott tanulmányaim során mélyebb betekintést nyertem ebbe a nagy volumenű, ámde számomra felettébb érdekes témába. Témaválasztásomnak azonban személyes kötődései is vannak. Egerben születtem, és egy heves megyei kis faluban, Nagyúton nőttem fel, amely egy 800 lelkes, hátrányos helyzetű település. A mai napig ott élnek rokonaim, barátaim, így aztán felettébb a szívemen viselem ezen kis község sorsát. A szakdolgozat témáját is ilyen indíttatásból választottam, acélból, hogy bemutassam, az Európai Unió milyen lehetőségeket kínál a hátrányos helyzetű térségek felemelkedésére. Megvizsgáltam, milyen koncepciók, programok, tervek készülnek, és milyen kitörési pontok kínálkoznak a hátrányok leküzdésére és a fejlődésre. Ezeket szeretném tehát elemezni olyan módon, hogy az Európai Unió által kínált lehetőségeket legfőképpen az Új Magyarország Fejlesztési Terv által kínált pénzforrásokkal kapcsolatban országunkra vetítve bemutatom, illetve kiemelem az Észak- Magyarországi Régiót, ezen belül különös tekintettel a Füzesabonyi Kistérségre, melyben gyerekkorom színhelyéül szolgált. 5

5 II. Az Európai Unió regionális politikája, térszerkezete Az Európai Unió a világ egyik legsikeresebb gazdasági térsége május 1-je, a tíz tagállam csatlakozása óta a belső piac erejével és 450 millió állampolgárnyi emberi erőforrással rendelkezik. Ezzel szemben a tagállamok és a régióik közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek általában véve csökkentik a dinamikus fejlődést. Ezek a különbségek sajnálatos módon kétszer nagyobbak a jelenlegi huszonhét tagot számláló Unióban, mint amilyenek a tizenöt tagú Európai Unióban voltak. Az Európai Unió gazdasági növekedése érezhetően lelassult az 1999-től napjainkig terjedő időszakban. Ennek megfelelően a munkanélküliség és a vele járó szociális problémák is sok tagországban jelentenek gondot. A problémákat az EU termelékenységének az Egyesült Államokban tapasztalhatóhoz képest lassabb növekedése is tükrözi. A termelékenységet tekintve jelentős különbségek vannak az egyes tagországok és régiók gazdasági teljesítménye, termelékenysége és foglalkoztatási szintje között. Ezek a különbségek a fizikai és a humán tőke, az innovációs kapacitás, a vállalkozások megfelelő támogatása hiányából fakadnak. A közvetlen külföldi tőkeberuházás aránytalanul nagymértékben áramlik az EU gazdaságilag fejlettebb tagállamaiba és nagyvárosi régióiba. 1 Az elmúlt tíz évben, különösen az 1990-es évek közepétől kezdve, csökkentek a jövedelem és foglalkoztatottság terén fennálló egyenlőtlenségek az Európai Unión belül, azonban az egyenlőtlenségek csökkenése ellenére a különbségek továbbra is elég nagyok. A fejlődési problémák a legsúlyosabbak a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és leszakadó régiókban, amelyek a szükséges tőke, a szakképzett munkaerő és az infrastruktúra hiányai miatt nem képesek azonos feltételek mellett versenyezni az EU más régióival. Az egyenlőtlenségek azonban fokozódtak a 2004-ben csatlakozó tagállamok belépésével. Az új belépők egy főre jutó átlagos GDP-je kevesebb, mint a fele az Unió átlagának. 1 Forrás: Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről. 6

6 Sajnos nem minden tagállam rendelkezik ugyanazokkal az előnyökkel a globalizáció kihívásaival szemben, attól függően, hogy hol helyezkednek el: virágzó vagy fejlettségben elmaradott régiókban, dinamikus vagy stagnáló térségben, városban vagy vidéken, periferikus vagy elszigetelt területen, illetve az Unió legfontosabb gazdasági központjainak egyikében. Az Európai Uniót létrehozó Római Szerződés meghatározza, hogy a Közösség fellép a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése, különösen a különféle régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések csökkentése érdekében. A tagállamok ezért vesznek részt a közösség szolidaritását megtestesítő európai alapok a strukturális alapok és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott európai regionális politikában. E politikának azonban a pénzügyinél nagyobb szerepe van. Célja nem egyszerűen az erőforrások újraelosztása, hanem hogy újakat hozzon létre a régiókban, illetve az egyes településekben rejlő lehetőségek támogatásával. Arra is törekszik, hogy növelje a fejlesztési tevékenységeket, támogassa az együttes megfontolást és fellépést, és előmozdítsa a regionális fejlesztés európai modelljét, ahol az európai régiók lehetőséget kapnak az egyre globalizálódó világban. 1. Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikájának kulcsszava a kohézió. Ez a fogalom hordozza magában az Unióban meglévő regionális és szociális különbségek csökkentését, mint stratégiai célt. Az EU regionális és szociális politikája azt a két területet jelentik, ahol a kohézió érdekében intézkedéseket hoznak. Az előbbi a kedvezőtlenebb helyzetű régiók versenyképességének növelésére koncentrál, míg az utóbbi a munkavállalók helyzetének erősítését és harmonizálását tekintő fő feladatának. Az elmaradottabb régiók foglalkoztatási körülményeinek javítása és gazdasági potenciáljának erősítése a cél a kohézió ellenében ható tendenciákkal szemben, ezért az EU regionális politikája a gazdasági integrációból származó jóléti nyereségek szétterítésével aktív eszközöket biztosít, hogy a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkózásának elősegítésében meghatározó gazdasági fejlődés feltételeit javítsa. 7

7 A regionális különbségeket meghatározó tényezők közül az infrastruktúra és az emberi tőke területén fennálló különbségek azok, amelyek nagyban hozzájárulnak az egyes régiók versenyképességéhez: az infrastrukturális háttér, az emberi erőforrás minősége, a kutatási és fejlesztési területen elért szint, és mindezek hatására a régió működőtőke-vonzó képessége mind olyan versenyképességet és ezáltal fejlettséget meghatározó tényezők, amelyek jól tükrözik egy régió fejlettségi és fejlődési kilátásait. 2 Az EU regionális politikájának ezeket a versenyképességet befolyásoló körülményeket kell úgy javítania, hogy az adott régióvonzóvá váljon a beruházók számára, megélénküljön a vállalkozási kedv, és ezek eredményeként elinduljon a gyorsabb gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedése. Az Európai Unióban a regionális politika keretében kialakult támogatási eszközök jelentik egyben a versenyképesség és növekedés uniós szintű előmozdításának, és ezáltal a lisszaboni és göteborgi célok megvalósításának eszközrendszerét. Az EU számára pedig mindenképpen nagy lehetőséget jelent a kevésbé fejlett és szerkezetváltáson keresztülmenő régiók növekedési potenciáljának kiaknázása, hiszen ezek a régiók alapozhatják meg az egész európai gazdaság gyorsabb növekedését. A tapasztalatok szerint a regionális politika csak akkor lehet hatékony, ha a fellépései korlátozott számú, kellően nagy területre összpontosítanak. Emiatt a strukturális alapok 1999-ben elfogadott szabályozása válaszolt arra az igényre, hogy csökkenteni kell a segítségnyújtási programok számát, és tisztázni kell a közcélú fejlesztési támogatásokra leginkább igényt tartó régiók kiválasztási feltételeit. Továbbá a strukturális alapok egy részét elkülönítik hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára az Európai Unió egész területére kiterjedően, konkrét földrajzi kritériumok nélkül. 2 8

8 A hátrányos helyzetű régiók mindent összevetve az Európai Unió népességének közel 50 százalékát érintik. 2. Az együttműködés kiterjedése és kapcsolatrendszere Számos területi közösség vesz részt a határon átnyúló régióközi együttműködési tevékenységekben. A határon átnyúló együttműködés a szárazföldi vagy tengeri határok mindkét oldalán lévő régiókra kiterjed. Ezek helyzete eltérő, néhány közülük virágzó, míg mások a legszegényebb és legkevesebb infrastruktúrával rendelkezők közé tartoznak. Közös bennük az, hogy hosszú ideig egyes szomszédos régiók nem szoktak hozzá az együttműködéshez. Ez erőforrás-veszteséghez vezetett például a kettős infrastruktúra, illetve a szállítás, az energetika és a társadalmi mobilitás terén fennálló következetlenségek miatt. A határon átnyúló együttműködés fokozott jelentőséggel bír az európai integráció gyakorlatában. Az Unió külső határai esetében is kulcsfontosságú szerepet játszik. A nemzetek közötti együttműködés nagyobb, közös területi érdekeltségekkel bíró régiócsoportokra terjed ki, az Unión kívüli régiókat is ideértve. A csoportok átfedhetik egymást. Minden európai régió részt vesz az ilyenfajta együttműködésben. A régióközi együttműködés különféle kritériumok szerint kapcsolja össze a területi közösségeket az Unió regionális beosztására való tekintet nélkül, és a régióknak nem kell egymás mellett elhelyezkedniük. 3. A strukturális alapok Európa regionális politikája egy valódi közös politika, amely a pénzügyi szolidaritáson alapul. Lehetővé teszi azt, hogy elsősorban a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó közösségi költségvetés több mint 35 százalékát újra felosszák a leghátrányosabb helyzetű régiókban. Ez a megközelítés nem csak a kedvezményezett országokat segíti, hanem a nettó befizetőket is, hiszen ezen országok vállalkozói számára komoly lehetőséget jelentenek a jelentős beruházások, a gazdasági és technológiai tudás átvétele, különösen olyan régiókban, ahol a különböző gazdasági tevékenységek még nem igazán indultak be. A regionális 9

9 politika lehetővé teszi, hogy valamennyi régió hozzájáruljon az Unió versenyképességének növeléséhez. Az európai szolidaritás elsőszámú kifejezőeszköze a négy Strukturális Alap. Ezek az Alapok minden tagállamban megsokszorozzák a gazdasági és szociális folyamatok által az adott régió gazdaságára kifejtett ösztönző hatást. Az Alapokból kifizetett támogatások éves összege 1989 és 1999 között 8 milliárd euróról 32 milliárdra nőtt, 2000 és 2006 között pedig évente 28 milliárd körül mozgott, azaz 7 év alatt összesen 195 milliárd euró került kifizetésre A szolidaritás eszközei A négy Strukturális Alap nem képez egyetlen pénzügyi forrást az Unió költségvetésében. Bár együtt működnek, mindegyiknek megvan a saját konkrét tematikus területe. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásokat, helyi fejlesztési projekteket valamint a kisvállalkozásokat segítő programokat finanszíroz. Az Európai Szociális Alap (ESF) a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését hivatott elősegíteni, elsősorban képzési programokon és munkaerő-toborzási támogatási rendszereken keresztül. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) célja a halászat modernizálásának és átalakításának elősegítése. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialap (EAGGF) Orientáció Szekciója vidékfejlesztési intézkedéseket és termelői támogatásokat finanszíroz, elsősorban az elmaradott fejlettségű régiókban. Az Unió minden más területén a Közös Agrárpolitika (CAP) keretében belüli vidékfejlesztési projekteket a Garancia Szekció forrásai finanszírozzák. A Strukturális Alapok nem támogatnak különálló, egyéni projekteket, csak a régiók, tagállamok és a Bizottság által közösen kidolgozott több éves regionális fejlesztési 10

10 programokat. Ezek a programok figyelembe veszik a Bizottság által az Unió egészére javasolt irányelveket A strukturális alapok felhasználása A strukturális alapok felhasználása négy elv szerint történik: 1) Átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve: Olyan problémák csökkentését célozza meg a politika, amelyek meghatározott prioritást élvező területeken fordulnak elő a különböző alapok koordinációjára épülő átfogó célrendszer alapján. A Parlament hozzájárulásával a Tanács rendeletben határozza meg azokat a célkitűzéseket, amelyekre a strukturális alapok egy adott időszakban fordíthatók. 2) Partnerség elve: A strukturális alapok a nemzeti programokhoz járulnak hozzá. A tagállamok benyújtják a programokat, majd a végrehajtás a közösségi, országos, regionális és helyi szervek együttműködésében folyik. A regionális támogatások címzettjei általában a régiók, önkormányzatok, és nem a tagállamok. A régióknak és az önkormányzatoknak képeseknek kell lenniük, és megfelelő intézményrendszerrel kell rendelkezniük a programok lebonyolítására. 3) Addícionalitás elve: A közösségi támogatások nem kiváltják vagy helyettesítik a nemzeti programokat, hanem kiegészítik azokat. Az Európai Unió által nyújtott támogatásoknál alapkövetelmény a nemzeti társfinanszírozás megléte. 4) Programozás, tervezés elve: A célkitűzések alapján a tagállamok átfogó fejlesztési terveket készítenek, majd ezek kerülnek beterjesztésre az Európai Bizottságnak, amely dönt az odaítélésről, és ún. közösségi támogatási keretterveket, illetve egységes programozási dokumentumokat fogad el, amelyek meghatározzák a feladatokat három-hatéves periódusokra, valamint szintén meghatározzák a pénzügyi forrásokat és a végrehajtás módjait. 4 3 Forrás: 4 Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest,

11 4. A Kohéziós Alap A strukturális alapok mellett 1993-ban felállították a kohéziós alapot az uniós átlag 90%-ánál kevesebb egy főre jutó GNP-vel rendelkező tagállamok (Írország, Görögország, Spanyolország, Portugália) környezetvédelmi és közlekedési projektjeinek támogatására ben pedig létrehozták az előcsatlakozási strukturális politikai eszközt (ISPA), hogy segítsék az uniós tagságra pályázó keleteurópai országok (beleértve Bulgáriát és Romániát is) csatlakozásra való felkészülését, valamint környezetvédelmük és közlekedési infrastruktúrájuk javítását. A Kohéziós Alap kiterjed az összes új tagállamra, amelyek szükségletei e két területen különösen nagyok és 2001 között a kohéziós országokban az egy főre jutó GDP növekedése egy százalékkal meghaladta az Unió átlagát, és minden ilyen országban Görögország kivételével a munkaképes dolgozó népesség aránya az átlagnál jelentősen gyorsabban növekedett ábra. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap éves forrásai (az összegek millió euróban és 1999-es árakon értendőek) 5. A strukturális és kohéziós alapok között május 1-je, az Európai Unió kibővülése óta alapvetően új megvilágításba került a gazdasági és társadalmi kohézió kérdése. Az Unión belüli fejlettségbeli különbségek erőteljesen nőttek, amelyet még csak fokoz Bulgária és Románia es csatlakozása. Mindez egyrészről még inkább kihangsúlyozza a gazdasági és 5 Forrás: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala: A régiók szolgálatában, Luxemburg,

12 társadalmi kohézió politikájának jelentőségét, ugyanakkor jelentősen megnehezíti annak finanszírozhatóságát, hiszen ez a források nagymértékű bővítését igényli. A május 1-jén csatlakozott országok a csatlakozási szerződések értelmében 2007-től teljes mértékben jogosulttá válnak a strukturális és kohéziós támogatásokra, a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária pedig várhatóan 2010-től válnak teljes mértékben jogosulttá a támogatásokra. A tagállamoknak tehát ezt figyelembe véve kell meghatározniuk a közötti időszak pénzügyi tervét. Tervezetében a Bizottság a hétéves időszakra összesen 344 milliárd eurós kiadást javasolt Célkitűzések a as időszakra - Konvergencia: a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkóztatásának gyorsításának támogatása. - Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: az Unió többi régiója versenyképességének, foglalkoztatási mutatóinak növelésének céljából. - Európai regionális együttműködés: a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi szintű együttműködés megerősítése közös helyi kezdeményezéseken keresztül, valamint megfelelő területi szinten kialakított hálózatok és tapasztalatcsere útján Az Európai Unió további fejlesztési politikái: - Új Magyarország Fejlesztési Terv - Nemzeti Fejlesztési Terv - EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus - Schengen alap - Twinning program - Európai Területi Együttműködés - INTERREG Közösségi Kezdeményezés - Svájci Hozzájárulás - Lisszaboni Akcióprogram - Közösségi Kezdeményezések 6 Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest,

13 - Előcsatlakozási Alapok - Átmeneti Támogatás - Kohéziós Politika 7. Az Európai Unió térszerkezete, megjelenése Magyarországon 7.1. A NUTS-rendszer A Nomenclature of Territorial Units for Statistics egy, az Európai Unió által készített földrajzi alapú kódolási rendszer. A név magyar jelentése: Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (kódjegyzéke), legtöbbször csak a francia elnevezés rövidítéséből eredően nevezik NUTS-rendszernek (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques). A rendszert 1988-ban hozták létre statisztikai célból, az országok adminisztratív egységeinek azonosítása miatt. Ennek köszönhetően az eltérő fejlettségű területeket területi szinten lehetett elemezni, majd támogatni. A rendszer kizárólag az Unió területén használatos, mára már kiterjesztésre került a 2004-ben csatlakozott államokra, a jelenlegi tagjelöltekre, valamint az EFTA-államokra is. Ennek következtében több ország közigazgatási térképe, és döntéshozatali szintjei is átdolgozásra kerültek. A rendszer elemszámának növekedése illetve a határok visszaélésre is lehetőséget adó módosítása miatt 2003-ban egységesítették a szinteket, keretszámokat határozva meg az adott adminisztratív szint lakosságszámára, valamint részletes eljárási szabályokat írtak elő a beosztás meghatározásához és esetleges módosításához. A NUTS kódok első két számjegye az országra utal, a harmadik számjegy a legmagasabb szintű adminisztratív körzetet jelenti, míg a többi számjegy a másodikat illetve a harmadikat. A NUTS-rendszer szintjei: A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki. 14

14 NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre oszlik: 1. Közép Magyarország /HU1/ 2. Dunántúl /HU2/ 3. Alföld és Észak /HU3/ 2. ábra. NUTS 1. A NUTS 2 hét tervezési-statisztikai régióból áll: Nyugat-Dunántól, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld. 3. ábra. NUTS 2. A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböző 15

15 közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket tartomány, megye, járás alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek. S végül a fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik miatt egységes megújításra szorulnak. Pl. általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. Ez a lehatárolás azonban már kötődik a közigazgatási határokhoz. A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. Az Európai Unió regionális támogatásait nagy régiók kapják. A támogatások fogadásához ezért kellett több megye (főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egységet kialakítani, amelyeik hosszabb távon stabil egységként a rá szervezett információrendszer zavartalan működését is biztosítja. Ezt a követelményt a tervezési-statisztikai régió elégíti ki. A magyarországi régiók mind megfelelnek az Európai Unió előírásainak, méretükben nagyjából egyezőek, egyedül a közép-magyarországi régió tekinthető lakosságszáma alapján a többinél lényegesen nagyobbnak. A NUTS 3-as szint (legalacsonyabb) a megyéknek és Budapestnek felel meg, míg a LAU 1-es szint korábbi nevén NUTS statisztikai kistérséget tartalmaz, LAU 2-es szinten korábban NUTS 5 név alatt pedig 3152 település található. A LAU local administrative units (helyi közigazgatási egységek) a NUTSrendszer szoros kiegészítője. A név 2003-ban, a NUTS-rendszer átdolgozásakor keletkezett, ezzel a névvel látták el a korábbi NUTS 4 illetve NUTS 5 szinten elhelyezkedő adminisztratív egységeket, azaz azokat, amelyek az ország hierarchiájában a nagyobb átfogó egységeknél (tartományok, régiók, megyék) alacsonyabban helyezkedik el. 16

16 A LAU-ként ismert beosztás két szintre LAU 1-re (korábbi NUTS 4) és LAU 2-re (korábbi NUTS 5) tagolódik ábra. NUTS ábra. LAU 1. 7 Forrás: 17

17 III. Az Európai Unió és Magyarország Magyarország és az Európai Unió kapcsolata 1988-ban kezdődött, amikor hazánk a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. A csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban, majd további 10 állammal május 1-jén lett az addigi 15 tagú Európai Unió teljes jogú tagja. Az Unió a demokratikus európai államok egy olyan társadalmi-politikai közössége, mely az integráció jegyében jött létre, vagyis a tagállamok közös döntéshozó, végrehajtó intézményekkel rendelkeznek, egyesítik szuverenitásuk egy részét. Magyarország uniós csatlakozása más környezetbe helyezte a magyar törvényhozást és közigazgatást. Csatlakozásunk nagyon sok lehetőséget nyitott gazdaságilag, politikailag, kulturálisan a környezõ s távolabbi országokkal való kapcsolat kiépítésére, fejlesztésére. Azonban ha egy átfogóbb, minden állampolgár helyzetére kiterjedő felemelkedésre vágyunk, arra még néhány évet bizony várnunk kell. Magyarország egy közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű ország, amely a külgazdaságra fokozottan érzékeny, nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése. Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás óriási történelmi lehetőséget, egyúttal hatalmas kihívást és erőpróbát jelent. A csatlakozás sikere nem kis részt azon múlik, hogy az ország polgárai egyénként és közösségként felismerikés átérzik-e az Európai Unióba való bekerülés jelentőségét, azonosulnak-e az EU intézményrendszerével és célkitűzéseivel, a jobb jövő reményében elfogadják-e, hogy a csatlakozás megvalósulásáért áldozatokkal is járó erőfeszítéseket kell tenniük, tudomásul veszik-e, hogy az integráció nemcsak előnyökkel jár, hanem fokozott követelményeket is támaszt, és átmenetileg növekvő terheket is hozhat. Magyarország azonban történelmi esély előtt áll és 2013 között 22, 4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül annak céljából, hogy felzárkózzon a fejlett 18

18 országokhoz. A támogatás az uniós adófizetők pénzéből történik, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt mintegy 8000 milliárd forintot tesz ki. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával néhány éven belül soha nem látott mértékben erősödhet az ország, növekedhet a gazdaság. Megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek gátolták fejlődésünket. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérjük, fel kell nőnünk a feladathoz. Hosszútávú hatásokban kell gondolkodnunk, bátor és találékony gazdaságfejlesztési koncepcióra van szükségünk, amely ugyanúgy figyelembe veszi a társadalom igényeit, mint a makrogazdasági stabilitást. A kormány illetve az állam nem képes egyedül végrehajtani a változásokat és a fejlesztéseket, milliók közös munkájára van szükség a célok elérése érdekében Az EU közös költségvetésével kapcsolatban, a 2004-ben belépő új tagok érdekei számos területen egybeesnek. A sikeres érdekérvényesítéshez alapvetően szükségesek az alábbiak: - A hosszú távú, stratégiai érdekek átgondolása felzárkózás az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. - A Magyarországgal együtt csatlakozó országokkal történő közös fellépés hatékonysága. - Régi tagországokkal történő érdekegyeztetés. - A már meglévő illetve az elnyert források sikeres, eredményes felhasználása. - Fogadókészség bizonyítása, összehangolt fellépés és érvelés. Magyarországon az közötti időszakban a gazdaság területi szerkezetében kiegyenlítő és a különbségeket növelő folyamatok egyaránt zajlottak, melyek azonban a kilencvenes évek közepére kialakult fő térszerkezeti sajátosságokat csak részben módosították. A vizsgált időszak egyik meghatározó térszerkezeti folyamata, hogy az ország központi térdégének súlya tovább nőtt. E mögött Budapest gazdasági súlyának a legfontosabb gazdasági mutatókban mérhető mérsékelt erősödése és a főváros tágabb környezetének dinamikus fejlődése áll. A bruttó hazai össztermék (GDP) megyei szintű alakulásában a Budapest-vidék kettősség erősödése mellett megkezdődött a vidék átrendeződése is. Annak ellenére, hogy e növekedési ütemváltások a legfejlettebb, dunántúli megyék (Fejér, Vas, Győr- 19

19 Moson-Sopron) stagnálását, illetve visszaesését hozták, a nyugat-kelet fejlettségi megosztottság is fennmaradt, hiszen az időszak során Pest megye és Budapest után Komárom megyét jellemezte a legnagyobb fejlődés, s az országos átlag körüli egy főre eső GDP növekedés kategóriájába is egy kivétellel dunántúli megyék (Somogy, Veszprém, Zala, Győr-Moson-Sopron) kerültek. Az északkeleti, keleti országrészből is a Budapesthez közelebbi Heves megye tudott számottevően fejlődni. A gazdasági növekedés súlypontja azonban nyugatról határozottan a fővárossal kijelölhető centrumhoz közelebb tolódott. A gazdaság belső mozgását jelző vállalkozási beruházások egyértelműen az ország északnyugati fejlett nagytérségét (Közép- és Nyugat-Dunántúlt, Közép-Magyarországot) részesítették előnyben, amely az országrész további fejlettségi elszakadását vetíti elő. A régiók szintjén a belső elmozdulások ellenére is egyértelműen megerősödni látszik a kelet-nyugat és a centrum-periféria struktúra. Az ország gazdasági térszerkezetét napjainkra leginkább az óramutató járásával ellentétes fejlettségi spirál jellemzi. A legfejlettebb közép-magyarországi régiót a fejlett északnyugati régiók (Nyugat- Dunántúl, Közép-Dunántúl), majd a meglehetősen egységes két déli régió (Dél- Dunántúl, Dél-Alföld) követi, s a sort a legfejletlenebb Észak-Kelet-Magyarország (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) zárja. A gazdaság kistérségi szintű térstruktúrájának alakulása a nagyobb területegységek homogenizálódását és a fejlettségi törésvonalak elmélyülését eredményezte. Az átlag felett fejlődő, de már korábban is fejlett kistérségek egyetlen kivétellel Budapest tágabb környezetében találhatók. A Nyugat-Dunántúlon és Közép- Dunántúlon a fejlett kistérségek többségét stagnálás, míg a közepesen fejletteket (Csornai, Téti, Pannonhalmi, Oroszlányi, Zirci, Zalaszentgróti, Vasvári, Sümegi, Őrszentpéteri, Lenti, Abai kistérség) gyors növekedés jellemzi, amely az északnyugati országrész homogenizálódását eredményezi. A középmezőnyből történő felzárkózási dinamika jellemzi a fővároshoz keletről kapcsolódó tércsoportot (Nagykátai, Hatvani, Jászberényi, Pásztói kistérségek) is. Az ország keleti és a Dunántúl déli részén magas fejlettségükkel ám átlagos, illetve átlag alatti növekedéssel szigetszerűen emelkednek ki környezetűkből a nagyobb megyeszékhelyek és egyes iparvárosok (Paks, Tiszaújváros) kistérségei, valamint a legfontosabb turisztikai célterületek. 20

20 A legfejletlenebb kistérségek kevesebb, mint fele kezdett el felzárkózni, miközben a legfejletlenebb térségek többségének fejlődési üteme messze átlag alatti, esetenként abszolút értelemben is visszaeső, s ez további leszakadásukhoz vezet. A leszakadó térségek az észak-keleti országrészben és különösen a Dél-Dunántúlon koncentrálódnak. A Dél-Dunántúl súlyos leszakadásának eredményeként a Letenyétől Sárbogárdig húzódó zónában az ország legmarkánsabb fejlettségi törésvonala alakult ki, amely e régiót elválasztja a Dunántúl fejlett térségeitől. A vizsgált időszak elején is létező Balassagyarmat-Békéscsaba fejlettségi törésvonal déli szakaszán, a stagnáló, közepes fejlettségű térségek és egyes felzárkózó tendenciát mutató fejletlenebb kistérségek jelenléte miatt oldódik. E vonal északi részén azonban a dinamizálódó hevesi, nyugat-nógrádi térségcsoport és a súlyosbodó szerkezeti válsággal küzdő Bátonyterenyétől Ózdig terjedő ipari térségek között mélyül a fejlettségi lépcső. Határ menti térségeink gazdaságilag két egymástól radikálisan eltérő fejlődési pályát járnak be. Az Ausztriával szomszédos térségek megőrizték fejlettségi pozíciójukat, az időszak elején még mérsékeltebb fejlettségű, strukturális gondokkal küszködő szlovák határt követő Duna menti tengely pedig kiegészülve Komárom- Esztergom megye délebbi területeivel az ország legdinamikusabban fejlődő területe lett. Ez a térség jelenti az első megújulni képes hagyományos iparvidékünket. A fejletlen határ menti perifériák elmaradottsága konzerválódott, hiszen a délnyugati, valamint a keleti, észak-keleti határ menti térségek annak ellenére, hogy több tényező (pl. bruttó hozzáadott érték, vállalkozói aktivitás) tekintetében megkezdték a felzárkózást, nem voltak képesek javítani pozícióikon. A Szerbiával szomszédos területek is egyre inkább a leszakadó perifériákhoz sorolhatók. 1. Gazdasági helyzet: Mindezek ellenére a területi különbségeket mérséklő folyamatok is jelentkeztek, melyek fordulatot eredményeztek a területi differenciálódás 1999-ig tartó folyamatos trendjéhez képest. 21

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

1. A területi egyenlőtlenségek mérséklése

1. A területi egyenlőtlenségek mérséklése I. AZ OTK ÁTFOGÓ CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE A területfejlesztési politikának az OTK alapján megfogalmazható céljai a következők voltak: 1. A területi egyenlőtlenségek mérséklése; 2. A Budapest központú térszerkezet

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat

Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat Környezetgazdálkodás 1. gyakorlat Pályázatok az Európai Unióban Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. Követelmények: Tisztelt Hallgatók! A tárgy gyakorlatán az előzetes megbeszélések alapján

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben 1998-2003

2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben 1998-2003 2.3.3 Oktatás A demográfiai folyamatoknak megfelelően az oktatás alsóbb szintjei a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám következtében változnak az iskolarendszer mennyiségi mutató, a magasabb szinteken,

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek 1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek A 30/1997. (IV. 18.) sz. OGy. határozat szerint a tartós, jelentős munkanélküliséggel küzdő térségeknek azok a statisztikai kistérségek minősültek,

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A tudás szerepe és a regionális fejlődés

A tudás szerepe és a regionális fejlődés A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr Globális gazdaság ismérvei Klasszikus

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2. TÁRADALMI FOLYAMATOK A társadalmi folyamatokat hosszú távú változások jellemzik, ezért az időtáv rövidsége miatt a társadalmi viszonyok alakulásában csak kismérvű változások állapíthatók meg. Az elemzés

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között

Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között Uniós Strukturális és Kohéziós Alapok 2007-2013 között RMDSZ Ügyvezető Elnökség, Önkormányzati Főosztály, Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelős Iroda 1 Az EU gazdasági és szociális kohéziós politikája

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben