Munkácsy Tudományos Diákköri Konferencia-2015

Átírás

1 Munkácsy Tudományos Diákköri Konferencia-2015 Mentortanárok: Hock Flóra Dávidné Varga Gabriella 8.b Munkácsy Mihály Gimnázium Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola Köttő Mária osztályfőnök Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola

2 Az elhízás okainak vizsgálata egy városi iskola felső tagozatos tanulóinál Hock Flóra Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola mentortanár: Dávidné Varga Gabriella Abstract Sokat lehet olvasni, hallani manapság az elhízásról, ami már járványként terjed a gyermekek körében is. Ezt magyar, és külföldi kutatások is igazolják. Az elhízási járvány hosszú távú következményei roppant komolyak. ( A probléma megoldásához pontosan meg kell határozni, hogy milyen okok vezettek az elhízáshoz, és fel kell hívni a gyerekek, szülők figyelmét, hogy hogyan lehet tenni ellene. 1. Bevezetés Napjainkban egyre nagyobb probléma az elhízás, ami már a gyerekeket is érinti. Amerikában a 2-5 éves gyermekek 14%-a, a 6-11 évesek 19%-a, a évesek 14%-a kövér. ( Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet os felmérése alapján a 7-14 éves fiúk 18%-a, a lányok 20%-a túlsúlyos. ( A gyermekkori elhízás kialakulásának egyik kritikus periódusa a kamaszkor. A kövér gyermekek 80%-ból kövér felnőtt lesz, ami egyrészt a rossz táplálkozási szokásokból ered, másrészt a testmozgás hiányára vezethető vissza. ( Az elhízás járványszerűen terjed napjainkban, ez alól Magyarország sem kivétel. Kíváncsi voltam, hogy ez a probléma érinti-e vagy milyen mértékben érinti a Zrínyi Ilona magyar-angol két tanítási nyelvű tagiskola felső tagozatos diákjait. Egy kérdőív segítségével ezt fel is mértem. (1. melléklet) Sok olyan szakirodalmat olvastam ahol a probléma megoldásáról írnak. Én úgy gondoltam, nem csak az a fontos hogyan kezeljük, hanem az is, hogy hogyan 2

3 előzzük meg, hiszen megelőzni könnyebb, mint szembesülni az elhízás következményeivel. Az elhízás, nem csak a diákok külső megjelenése szempontjából fontos, de egészségügyi problémákat is okoz. Ilyen a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a magas vércukorszint. A kettestípusú diabetes, ami nem velünk született, hanem életünk során kialakult cukorbetegség, régen a felnőtteket érintette, de az elmúlt években megjelent, és rohamosan terjed (az elmúlt húsz évben megtízszereződött) a gyerekek körében is. ( Kit is nevezünk elhízottnak? A korhoz tartozó testtömeg percentilis értékek jelentése: a 3. percentilis érték komoly súlyhiányra, ig soványságra, megfelelően táplált, túltápláltságra és súlyfeleslegre, ig elhízásra, és a 97 feletti túlsúlyra utal. A fenti probléma felvetésével az alábbi hipotéziseket, feltevéseket teszem: H1: A megkérdezett diákokra nem jellemző olyan mértékben az elhízás, mint a os OÉT felmérésében. H2: A megkérdezett diákok a táplálkozási piramis ajánlásánál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt esznek, és több édességet. H3: Az egészséges táplálkozás mellett a sportolás is hozzá tartozik az egészséges életmódhoz, segít abban, hogy elkerülhessük az elhízást. Véleményem szerint a diákok közül sokan sportolnak rendszeresen. H4: A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás nagyon fontos, mégis úgy gondolom, hogy a diákok sokkal kevesebbet isznak, mint amennyi szükséges. 2. Módszer Kutatásom alapját a szakirodalom tanulmányozása, és kérdőíves elemzés adta. A szakirodalom átnézését követően egy kérdőívet állítottam össze, amelyben a fiatalkori elhízás okait keresve kérdéseket tettem fel az étkezési szokásokra, és a sportra vonatkozóan. A kérdőívet az iskolám (Zrínyi Ilona magyar-angol két tanítási nyelvű tagiskola) felsős diákjai töltötték ki. Összesen 215 db kitöltött kérdőívet kaptam vissza, ezzel egy-két hiányzó tanulót leszámítva a teljes felsős tagozat válaszait megkaptam. A válaszok kiértékeléséhez az iskolában tanult matematikai- statisztikai módszereket (százalékszámítás, átlagszámítás) használtam. Az eredményeket microsoft excel segítségével készített diagramokkal, táblázatokkal mutatom be. A testsúly, és a testmagasság adatokat felhasználva megállapítottam a éves korú tanulók testtömegindexét egy percentilis kalkulátor segítségével. A percentilis 3

4 1. ábra: A napi étkezések számának megoszlása évfolyamonként, és nemek szerint (N=214)( A megkérdezettek 48%-a eszik főtt ételt naponta egy alkalommal, és 49% eszik két alkalommal. (2. melléklet) Ez kedvező, mert ha a gyerekek főtt t ételt esznek, akkor kevesebbet fognak mellé nassolni. érték az mutatja meg hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyerekek hány százalékának kisebb a testtömege, testmagassága, egyéb e paramétere az általunk megadottnál. ( 3. Eredmények Az elhízásnak sok oka lehet, de dolgozatomban én csak az iskola felsős diákjainakk étkezési (reggeli kihagyása, étkezések gyakorisága, cukros üdítőitalok gyakori fogyasztása), sportolási szokásait vizsgáltam Étkezési szokások Napi étkezések száma A fejlődésben lévő szervezetnek fontos, hogy folyamatosan jusson táplálékhoz, ami napi ötszöri étkezést tesz szükségessé. Az általam megkérdez zett diákokk majdnemm fele (46%) napi négyszer étkezik, ez még mindig egészségesnekk mondható. A többi diák válaszai két részre oszlanak.. Fele- felee arányban három, illetve 5 alkalommal l étkeznek. (1. ábra) Évfolyamonként vizsgálva az 5. és 7. évfolyamos diákokra jellemző a napi ötszöri étkezés, míg nemenként inkább a lányokra jellemző. Az ötödikesek valószínű, hogy még reggeliznek és uzsonnáznak is az iskolában, míg a hetedikesek a gyors növekedésük miatt valószínűleg mindig éhesek. napi 2 étkezés (%) napi 4 étkezés (%) napi 3 étkezés (%) napi 5 étkezés (%) o o. 7..o. 8.o össz.fiúö 25 4 össz.lány 4

5 Mindennapos reggelizés A reggeli fontosságát manapság már szinte mindenki ismeri. Tudjuk, hogy a délelőtti szellemi és fizikai tevékenységhezz szükséges. Sokan azért nemm reggeliznek, hogy lefogyjanak. De vajon ezzel le lehet fogyni? A Nottingham Egyetem kutatói feltárták, hogy ha a reggelit kihagyjuk, akkor a nap további részében többet eszünk. Arra is rámutattak, hogy a reggeli befolyásolja anyagcserénk és hormonális rendszerünk későbbi étkezésekre adott reakcióit. ( _vezet_a_reggeli_elhagyasa/ ) A HBSC kutatás szerint a fiatalok 29,2%-a soha nem reggelizik rendesenn hétköznapokon, míg majdnem felük (48,5%) minden tanítási napon fogyaszt reggelit. Az 5. és 11. osztályban nincs különbség a két nem között. k Az ötödikes lányokhoz képest a rendszeresen reggelizőő hetedikes lányok aránya kisebb, de a három idősebb korcsoport arányai nem térnek t el jelentősen. ( Az iskolánkba járó diákok 84% reggelizik, ami önmagában, és a fenti eredményekkel összehasonlítva is jó, de ha arra gondolunk, hogy 35 gyerek g még így sem reggelizik nem is olyan szép ez a szám. Évfolyamonként vizsgálva a 6. és 8. évfolyamosok között vannak azok a diákok a legnagyobbb számban, akik nem reggeliznek, míg nemenként vizsgálva a lányokra jellemzőbb, hogy kihagyják k a reggelit. (2. ábra) Véleményem szerint van egy kis ellentmondás abban, hogy a lányokra jellemző j a napi ötszöri étkezés, miközben ők azok, akik inkább kihagyják a reggelit. reggelizikk (%) nem reggelizik (%) össz.fiú össz.lány 2. ábra: A reggelizés megoszlása évfolyamok, és nemek szerint (N=215) 5

6 Az étkezések idejének eltolódása Egy átlagos ebéd a hétköznapokon nem olyan, mint egy békés vasárnapi, amikor van idő délben, lassan enni a családdal együtt. A hétköznapokon a tanulóknak a tanórák miatt lehetetlenné vált, hogy időben (12-14 óra között) egyenek. Ez a probléma főleg a 11 évesnél idősebb (7., 8. osztályos) diákokatt érinti. Felmérésemm szerint az iskolánk felsős diákjai hétköznap rendszeresen ebédelnek, de csak 82% tud dél és kettő óra között ebédelni, 38 gyerek viszont nem. Ők jellemzően a nyolcadikos tanulók, és tanórán túli elfoglaltságaik (felvételi előkészítők, nyelvórák, edzések, zeneiskola) miatt nem tudnak délben enni.. (3. ábra) óra között (%) óraa között (%) össz.fiú össz.lány 3. ábra: Az ebédelés időpontjánakk megoszlása évfolyamok, és nemek szerint (N=214) Akárcsak az ebéd a vacsora is elcsúszhat hétköznap a sport, vagy esetleg más elfoglaltságok miatt. Feltételezem, hogy aki este 6 óra után eszik k annak nincs meg 2-3 óra az étkezés és a lefekvés időpontja között. A felsős zrínyis diákok 78% %-a eszik 6 óra után és csupán 22 gyerek étkezik 6 óra előtt. Ha évfolyamoné nként vizsgáljuk meg a diagramot, azt láthatjuk, minden évfolyamraa jellemző a 6 óra utáni étkezés, de osztályig enyhén növekedik a korábban vacsorázók száma. (4. ábra) Ez lehet, hogy azért van, mert az edzésre járó diákok később még második vacsorát is esznek. 6

7 18 óra előtt (%) 18 óra után (%) össz fiú össz lány 4. ábra: A vacsora időpontjának megoszlása évfolyamok, és nemek szerint. (N= =212) A kérdőívben megkérdeztem, hogyy ki melyik étkezést tartja a napp főétkezésének, én arra számítottam, hogy a gyerekekk többsége a vacsorát fogja megjelölni, de a diákok 69% %-a az ebédet tartja a nap főétkezésének. (3. melléklet) Ebből arra is lehet következtetni, hogy főtt ételt a diákok inkább délben esznek, mintt este Az étkezések minősége A táplálékpiramis mindenki által ismert szimbólum. Nemcsak N a fő táplálék fajtákatt mutatja meg, hanem az ajánlott fogyasztási arányt is. A piramis legalsó részén a szénhidrát helyezkedik el, amihez elsősorban a gabonafélék fogyasztásával juthatunk. Ennek kellene kitenni táplálékunk 40%-át. Véleményem szerint ennél nagyobb arányban eszünk szénhidrát alapú táplálékot, ami azz elhízás egyik oka lehet. A második szinten a zöldségek, gyümölcsök állnak, á amiből úgy gondolom, hogy napi szinten 35%-nál kevesebbet eszünk. Véleményem szerint tejtermékből és húsfélékből megfelelő mennyiséget fogyasztunk, de az édesség, zsír napi fogyasztása meghaladja az 5%-ot. 7

8 (forrás: ) A kamaszkorban lévő gyerekeknek fontos a fejlődésük miatt a vitaminokban gazdag természetes tápanyagok fogyasztása, ezért tettem fel a kérdőívben a kérdést, hogy milyen gyakran esznek halat (17. kérdés), gyümölcsöt (18. kérdés). A halban D- vitamin és B 12 -vitamin, a gyümölcsökben, például az almában és a narancsban C- vitamin van jelentős mennyiségben. De kíváncsi voltam, hogy vajon a kevésbé egészséges ételeket milyen rendszerességgel fogyasztják, például a csokit (19. kérdés), chips-et (20. kérdés) és a szénsavas üdítőitalt (21. kérdés). Hogy ezt tisztábban lássam egy táblázatot készítettem, amit 4 részre tagoltam: nagyon egészséges, egészséges, kevésbé egészséges, nem egészséges csoportra. (1. táblázat) Hal, gyümölcs, csoki, chips, szénsavas üdítőital fogyasztásának gyakorisága 1. táblázat Hal, gyümölcs, csoki, chips, szénsavas kérdés kérdés (%) üdítőital fogyasztása 5.o. 6.o. 7.o o. 6.o. 7.o. 8.o. nagyon egészséges egészséges kevésbé egészséges nem egészséges ,8 16 forrás: saját számítás 8

9 A táblázatból az látszik, hogy az 5. és 7. osztályos tanulók étkeznek a legegészségesebben, míg a 6. és 8. osztályosok kevésbé. A nagyon egészséges, és egészséges kategóriába minden évfolyamon több választ jelöltek be a diákok, mint a nem egészséges, kevésbé egészséges csoportba, ami véleményem szerint azt jelzi, hogy az iskola felső tagozatos diákjai egészségesen táplálkoznak. A kérdőívbe szerkesztettem egy táblázatot, amibe a válaszadók leírhatták egy napra a kedvenc ételeiket. A táplálékpiramis segítségével osztályoztam az ételeket, és ebből következtetéseket vontam le. Reggelire nagy részben szénhidrátot (pl.: müzli, gabonapehely, szendvics), és tejalapú italokat írtak. Ebédre fehérje, és szénhidrát alapú étel szerepelt leggyakrabban, zöldségféléket nagyon kevesen jelöltek. Levest ritkán írtak. Fele-fele arányban írtak vizet és cukor tartalmú italt. Vacsora esetében nagyon sokféle választ kaptam, például saláta, gyümölcs, tésztafélék, húsok. Italnak: vizet, tej alapú és cukor tartalmú italokat írtak a táblázatba. (4. melléklet) Összegezve, a kedvenc napi étrend jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, amely megfelel az élelmiszerpiramis alsó szintjének. A második szinten jelölt zöldség, és gyümölcs csak elvétve szerepelt a kedvencek között. A harmadik szinten szereplő fehérjéket, hús és tej formájában sokan írták, de a hal sajnos kevésszer szerepelt. A piramis csúcsán szereplő édességek nem, de a cukrozott üdítő italok, és a tésztafélék (pl.: aranygaluska, tejbegríz) gyakran szerepeltek, melyek sok cukrot tartalmaznak. 3.2 Megfelelő mennyiségű víz fogyasztása A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás elengedhetetlen szervezetünk működéséhez. Örök kérdés hogy vajon mennyit kell inni. Általánosságban egy fejlődő szervezetnek naponta 1-1,5 liter vízre van szüksége, de ahány szakirodalom, annyiféle ajánlást lehet olvasni. Hogy mennyit kell inni naponta, úgy tudjuk kiszámolni, ha a testsúlyt (kg) elosztjuk hárommal, és az eredmény dl-ben adja meg a kellő mennyiséget. (Perlmutter, 2014) éves (fiú) 60 ml/kg/nap, éves (lány) 47 ml/kg/nap ( 9

10 1 l.-nél kevesebb(%) 2 liter (%) 1-1,5 liter (%)( 2 l.-nél több (%) o o. 7. o. 8. o. össz. össz. fiúú lányy 5. ábra: A vízfogyasztás mennyiségének megoszlása évfolyamok, éss nemek szerint (N=215) Az ábráról (5. ábra) leolvasható, hogy a leggyakoribb válaszok az 1-1,5 liter és a 2 liter volt. Míg a fiúk többsége inkább a 2 litert jelölte be, a lányoknál az 1-1,5 liter volt gyakori. Ezt én a testsúlyra vezetem vissza, mivel ha kisebb a testtömegük akkor a szervezet nem igényel annyi vizet. Ami viszont nem túl t jó eredmény az az, hogy a lányoknál kétszer annyian isznak 1 liternél kevesebbet mint a fiúk. 3.3 Fizikai aktivitás Rendkívül fontos, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni kialakítani a sport szeretetét, mivel a fizikailag f aktív fiatalok egészségesebben táplálkoznak, szabadidejüket hasznosabban töltik el, általában nem túlsúlyosak, a stressz tűrésük jobb, kevésbéé szorongnak, és nagyobb mértékbenn kerülik a káros szokásokk felvételét. ( testmozgas/20-a-mozgas-es-a-sport-jotekony-hatasa ) A zrínyis diákok 87% jelölte be, hogy sportol, én ezt két csoportraa bontottam, a heti 2 alkalomnál többet sportolókat tekintem sportnak, az annál kevesebbet szabadidős programnak, így az én osztályozá ásom szerint a sportolók közül 94% sportol és 6% foglalkozik a sporttal szabadidős tevékenységként. A 6. ábrán jól látható, hogy az 5., 6.,7. osztályosokhoz képest a 8. osztályosok közül kevesebben sportolnak, de akik járnak edzésre, azok jellemzően rendszeresen járnak. 10

11 nem sportol (%)( sportol (%) szabadidős tevékenység (%)) o. 6. o. 7.. o. 8. o. össz. fiú 16 össz. lány 6. ábra: A sport és a szabadidős tevékenység megoszlása évfolyamok, és nemek szerint (N=215) Az étkezési szokások és a sporttevékenységek vizsgálatát követően a megadottt testtömeg, testmagasság, kor, és nem adatok megadásával meghatároztam mindenn diáknak a testtömegindexét. Eztt a BMI segítségével lehet felmérni, ami egy nemzetközileg használt arányszám, mely az egyén testmagasságát és tömegét veti össze. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztjuk a méterben mértt testmagasság négyzetével. ( /Testt%C3%B6megindex ) Ez a módszer nem mutat pontos adatokat csak a felnőttekk körében, ezért a percentilis számolót vettem segítségül. A percentilis érték é azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb a testtömege, testmagassága, egyéb paramétere az általunk megadottnál. ( ) A korhoz tartozó testtömeg percentilis értékek jelentése: a 3. percentilis érték komoly súlyhiányra, ig soványságra, megfelelőe n táplált, túltápláltságra és súlyfeleslegre, ig elhízásra, és é a 97 feletti túlsúlyra utal. A 2. táblázatból jól látszik, hogy a megkérdezettek között a testmagassághoz tartozó testtömeg percentilis értékei évfolyamonként változóan, de 11% %-21% között túlsúlytt mutatnak, vagyis 97 felettiek. Ez azt jelenti, hogy a 7. osztályos o diákok többb mint egy ötöde túlsúlyos. De ugyanehhez a mutatóhoz tartozóan a soványság 19% %-27%-ban fordul elő, ami a másik két mutatóhoz képest magas szám. A korhoz tartozó testmagasság percentilis értékeiből azt látjuk, hogy a korukhoz képest kevesen tartoznak az alacsony növésűek közé (2%-6%), nagyon magasak (97% felettiek) 15%-20% %-ban vannak a válaszadók között. 111

12 A korhoz tartozó testtömeg percentilis értékei jól mutatják, hogy a válaszadók 5%- 11%-a sovány, 55%-73%-a normál testalkatú, 14%-23%-a túltáplált, és 4%- 22%-a túlsúlyos, és elhízott. A túlsúly kifejezetten a 7. osztályosokra jellemző. 2. táblázat A testmagassághoz tartozó testtömeg percentilis, a korhoz tartozó testmagasság percentilis, a korhoz tartozó testtömeg percentilis osztályonkénti gyakorisága évfolyamonként (N=209) (fő,%) testmagassághoz tartozó testtömeg percentilis korhoz tartozó testmagasság percentilis korhoz tartozó testtömeg percentilis 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o felett össz: (%) (%) (%) (%) felett (%) forrás: saját számítás Összegzés Az elhízás a táplálékfelvétel mennyisége és az energiafelhasználás közötti egyensúly megbomlása következtében jön létre. ( Megvizsgáltam egy városi általános iskola felsős tanulóinak táplálkozási és sportolási szokásait. Feltételeztem, hogy a külföldi és a magyar kutatási eredmények saját iskolámra nem érvényesek, mert úgy gondoltam, hogy a válaszadó diákok nagyon kis része túlsúlyos (kövér). A testtömeg percentilis kalkulátor segítségével kapott eredmények azonban rámutattak, hogy a válaszadó diákok közül a 7. évfolyamosok 22%-a a korukat figyelembe véve túlsúlyos, de még rosszabb a helyzet, ha a testmagassághoz tartozó testtömeg percentilis értékeit nézzük meg, mert láthatjuk, hogy az 5. évfolyam kivételével minden évfolyamon meghaladja a 20%-ot. Második feltételezésem, hogy a felsős diákok táplálkozásuk nem teljesen követik a táplálkozási piramisban megadott mennyiségeket. A kedvenc ételek között nem 12

13 voltak jellemzők a zöldséget, tartalmazó ételek. Az édesség nem volt gyakori válasz, de a cukrot tartalmazó üdítőitalok annál inkább. A diákok nagy része sportol, és vannak, akik kevésbé rendszeresen, de végeznek sporttevékenységet. Ez a feltételezés igaznak bizonyult, így a mozgás hiánya jelen esetben nem lehet oka az elhízásnak. A folyadékfogyasztásnál én jó eredménynek tartom hogy a leggyakoribb válasz az 1-1,5 és 2 liter volt. Viszont az, hogy a lányok kétszer annyian isznak 1 liternél kevesebbet (ami nem túl jó) mint a fiúk. Összegezve a dolgozat eredményeit úgy gondolom, hogy a Zrínyis diákok viszonylag egészségesen táplálkoznak, persze ebben a korban az ételeiket nem ők válogatják meg, hanem szüleik táplálkozási szokásait követik. Szüleiken kívül a reklámokban látottak vannak rájuk hatással. Én úgy gondolom, hogy az iskolákban a szokásos testtömeg és magasság mérésekor meg kellene határozni a diákok percentilis értékét és évente egy szülői értekezlet alkalmával tájékoztatni kell a szülőket gyermekeik testtömeg értékeiről. Egy dietetikus bevonásával segítséget lehetne adni a szülőknek a szükséges minőségű, mennyiségű táplálékokról. Továbbá hasznos lenne ezt a felmérést 3-4 év múlva megismételni ugyan abban az iskolában, és évfolyamokon annak érdekében, hogy a tanulók étkezési, sportolási szokása és a testtömeg indexük hogyan alakul. A túlsúly okait kutatva a tápanyagfajták napi bevitelét is pontosítani lehetne. 13

14 Irodalomjegyzék elyei shoz_vezet_a_reggeli_elhagyasa/ ( Perlmutter, D. (2014): Gabonaagy, Kossuth kiadó, p:358 14

15 KÉRDŐÍV 1. Válaszadó neme? a; lány b; fiú 2. Hányadik osztályos vagy? a; 5. b; 6. c; 7. d; Testmagasságod:..cm 4. Testsúlyod:..kg 5. Sportolsz? a; igen, Mit?... b; nem 6. Ha igen, milyen gyakran? a; naponta b; hetente 4 5 alkalommal c; hetente 2 3 alkalommal d; hetente 1alkalommal e; kéthetente f; ritkán, soha 7. Alkalmanként mennyi ideig végzel testmozgást? a; fél óra b; 1 óra c; 1 és fél óra d; 2 óra; vagy annál több 8. Szoktál reggelizni? a; igen b; nem 9. Mit reggelizel? a; gabonapehely / műzli b; szendvics c; kalács, méz / lekvár d; egyéb Mit iszol a reggelihez? a; tej b; tea c; semmit d; egyéb 11. Ebédelsz? a; igen b; nem 12. Mikor szoktál ebédelni hétköznap? a; óra között b; óra között 13. Mikor szoktál vacsorázni hétköznap? a; 6 előtt b; 6 után 14. Hányszor étkezel egy nap? a; 1 1

16 b; 2 c; 3 d; 4 e; Mit tartasz a napfőétkezésének? a; reggeli b; ebéd c; vacsora 16. Egy nap hányszor eszel főtt ételt? a; 1 alkalommal b; 2 alkalommal c; 3 alkalommal 17. Milyen gyakran eszel halat? a; hetente b; havonta c; évente 1 2 alkalommal d; soha 18. Hányszor eszel egy nap gyümölcsöt? a; egyszer sem b; 1 alkalommal c; 2 alkalommal d; 3 alkalommal 19. Milyen gyakran eszel csokit? a; naponta b; hetente c; havonta d; évente 1 2 alkalommal 20. Milyen gyakran eszel chips et? a; naponta b; hetente c; havonta d; évente 1 2 alkalommal 21. Milyen gyakran iszol szénsavas üdítőt? a; naponta b; hetente c; havonta d; évente 1 2 alkalommal 22. Mennyi folyadékot iszol naponta? a; 1 liternél kevesebbet b; 1 1,5 liter c; 2 liter d; 2 liternél több 23. Állítsd össze 1 napra a kedvenc ételeidet! Reggeli Ebéd Vacsora Étel Ital 2

17 Véleményed szerint te hogy étkezel? a; egészségesen b; egészségtelenül c; lehetne egészségesebben is 15. kérdés össz fiú össz lány a b c össz a (%) b (%) c (%)