2.) A feladat a középkori mezőgazdasági élettel kapcsolatos. Oldjad meg a feladatokat az ábra felhasználásával!

Átírás

1 1.) 1283-ban a velencei piactéren tartózkodókat Messer Marco Polo hazaérkezése foglalkoztatja. Állapítsad meg, hogy a forrásrészletben szereplő négyfős csoport szereplői melyik valláshoz tartoznak? Húzzad alá a helyes választ! FORRÁSRÉSZLET A.: Láttam milyen mesés árukat hozott Kínából Messer Polo. Szűz Máriára esküszöm, hogy ilyen kelmét még álmomban sem képzeltem. B.: Karavánok hozzák Távol-Keletről, rokonaim küldtek már ilyet nekem tavaly Peszach idején. C.: A Próféta szakállára esküszöm, hogy a Kelet mesés kincseit már évszázadok óta ismerik az én őseim is. D.: Hihetetlen, hogy Kínában létezik a robbanó por, amellyel ölni lehet, meg falat törni. Mi, igazhitű keresztények régóta ismerjük a görögtüzet, avval védtük meg városunkat, Bizáncot a pogányoktól. C.: A mekkai zarándoklatomon találkoztam olyan kereskedővel, aki Indiában járva hallott már a kínai robbanóporról. A.: Kit érdekel a robbanópor? Lehet, hogy az arabok nem bírtak annak idején a hatalmas császárral, de az igaz római hitű lovagok elfoglalták Bizáncot. D.: Én azt mondom eretnek cselekedet volt Bizáncra rontani Jeruzsálem visszavétele helyett. A.: Vigyázz a szavaidra görög! Ti eretnekek lettetek. Nem fogadjátok el a pápai irányítást, pedig Jézus követőinek valljátok magatokat, de mégsem követitek az Anyaszentegyház főpásztorát. B.: Messer Zorzi, a mi zsinagógánk régóta áll, és nem zavarja a velenceiek nyugalmát. Ábrahám fiait, Mohamed követőit, örmény és görög kereskedőket is megtűrik a velencei piacokon. Szereplő A szereplő vallása A. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista B. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista C. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista D. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista 2.) A feladat a középkori mezőgazdasági élettel kapcsolatos. Oldjad meg a feladatokat az ábra felhasználásával!

2 a) Írjad az ábra üresen hagyott helyeire a megfelelő sorszámot! b) Húzzad alá azt a megállapítást, amely helytálló az ugarra vonatkozóan! 1. bevetetlen szántó 2. irtásföld 3. kapásnövények számára hasznosítható terület c) Állapítsad meg, hogy az ábrán megjelenő gazdálkodási módok közül melyik biztosítja a legtöbb termést! Indokoljad válaszod! ) A következő feladat a középkori gazdálkodásra vonatkozik. Egészítsed ki az ábrák állításait úgy, hogy megfeleljenek az Igaz vagy Hamis megjelöléseknek! 4.) A feladat a középkori gazdaság történetéhez kapcsolódik. Töltsed ki a táblázatot az ábra és ismereteid segítségével. Közös használatban lévő területek A földesúr használatában lévő terület A jobbágy saját használatában lévő területek A jobbágy földesúri szolgáltatásai (2 példa)

3 5.) 6.) Milyen társadalmi- politikai okok vezettek a keresztes hadjáratokhoz? (legalább 4 okot említsél!) ESSZÉ: Milyen jelentőséggel bírt a cluny reform? Emlékszem, hogyan indultam el egyszer Apuliába, hogy meglátogassam a pápa urat, IV. Adorjánt, aki benső barátságába fogadott. Közel három hónapig voltam nála Beneventóban. Barátok módján gyakran beszélgettünk különféle tárgyakról. Egy alkalommal meghagyta nekem, hogy őszintén és bizalommal mondjam el neki, hogy mit mondanak az emberek róla és a római egyházról. Teljes őszinteséggel válaszoltam, és megismertettem vele a panaszokat, amelyeket a különféle egyháztartományokban hallottam. Mert sokan állították azt, hogy a római egyház, valamennyi egyháznak az anyja, inkább mostoha, mint édesanya módján bánik fiaival. Azt mondották, hogy írástudók és farizeusok ülnek székeiben, akik súlyos, alig elviselhető terheket raknak az emberek vállaira, de maguk nem nyúlnának hozzájuk egy ujjal sem. A római főpapok uraskodnak a klérus fölött, ahelyett, hogy mintául szolgálnának a nyájnak úgy, hogy az örök életre vezető egyenes, keskeny ösvényen járnak. Drága bútorzatot halmoznak fel, arannyal és ezüsttel rakják meg asztalaikat, vagy éppen korlátozzák magukat kapzsiságból. Szegény embert ritkán vagy sohasem hívnak meg lakomájukhoz, és ha mégis megteszik, inkább hiúságuk viszi rá őket, mint Krisztus szelleme. Zaklatják az egyházakat, pereket szítanak, egymás ellen izgatják a klérust és a népet, s a bajba jutottak gondjával és nyomorúságával mit sem törődnek. Az egyházaktól szerzett zsákmánnyal töltik kedvüket, s az ájtatosságot nyerészkedésnek tartják. Igazságot nem az igazságért, hanem pénzért szolgáltatnak. Ma mindennek megvan az ára, és holnap semmit sem lehet már elérni, ha nem fizetnek érte. Gyakran okoznak sérelmet, és utánozzák a démonokat, amelyekről azt tartják, hogy csak akkor hagynak fel a károkozással, ha valami hasznot látnak; kivételként találunk néhányat, akik megfelelően töltik be a pásztor hivatalát és illően viselik ezt a nevet. Még maga a pápa is mindenki számára terhesség és majdnem elviselhetetlenné vált. Továbbá mindenki panaszkodik, hogy míg az atyjuk jámborságából emelt templomok roskadoznak és romokká lesznek, míg oltárok vannak elhagyatva, a pápa palotákat építtet,] s azokban nem hogy bíborba, de aranyba öltözve lakik. A papok palotái pompában tündökölnek, míg Krisztus egyházát

4 bemocskolják az ő kezeik. Kirabolják és kifosztják a tartományokat, mintha Krőzus kincstárát akarnák helyreállítani. John of Salisbury Policraticus című munkájából. (Joannes Saresberiensis , angol teológus, történetíró) A cluny kolostor

5 1.) A: római keresztény; B: zsidó C: muszlim D: ortodox keresztény 2.) Mezőgazdasági technika (Összesen 4 pont.) a) 1. rajz: 3 2. rajz: 4 3. rajz: 2 (Elemenként 0,5 pont.) b) 1. (0,5 pont) c) Háromnyomásos (1 pont), pl. mert a földterület kétharmad részét bevetik, vagy mert eltérő időben vetnek, s így nagyobb az esély a bő termésre (1 pont). 3.) Középkori uradalom a) kétnyomásos gazdálkodás; ugaron (parlagon) hagyták b) a szügyhám; nyakhám (A megoldás abban az esetben is elfogadható, ha az elvárható elemek sorrendjét felcserélve a válasz tartalmilag helyes [pl.: a nyakhámot felváltotta a szügyhám]. ) c) több vagy bővebb vagy nagyobb d) ősszel; tavasszal; ugaron (műveletlenül) (Bármilyen sorrendben elfogadható.) 4.)Közös használatban lévő területek megnevezése a) legelő b) tó c) erdő A földesúr használatában lévő terület megnevezése d) majorság A jobbágy saját használatában lévő területek megnevezése e) jobbágytelek f) porta A jobbágy földesúri szolgáltatásai (írjon két példát!) g) kilenced h) robot 6.) Okok Népességnövekedés miatt szükség van újabb letelepedési területekre (lovagok zsákmányszerző útnak tekintik, parasztok az "Ígéret földjének" gondolják). Világkereskedelembe való bekapcsolódás (Velence és Bizánc harca a tengeri hegemóniáért). Vallásosság megerősödése (pápaság egyetemes vezető szerepének megnyilvánulása, invesztitúra harc fokozta az egyház harcos jellegét): 11. sz-tól szeldszuk törökök megerősödése (Bizáncot fenyegeti és akadályozza a zarándoklatokat, mindkét vallás szent helye Jeruzsálem). Hispániában újra erőre kap a reconquista mozgalom. Ezredforduló Európájának világvége hangulata. 7.) Cluny bencés kolostorát Vilmos aquitaniai herceg alapította 910 körül, s a helyi püspök joghatósága alól kivéve, közvetlenül a római pápa alá helyezte. Biztosította a szabad apátválasztást is, s általában kizárta a kolostorból a világi hatalom, a nagy hűbérurak befolyását. A kezdeményezésnek nagy sikere volt, Clunyhez több mint ezer bencés kolostor csatlakozott, s létrejött az ún. clunyi kongregáció, amely szilárd szervezetben fogta össze az addig egymástól független bencés kolostorokat a clunyi apát vezetése alatt. A cluny-i reform fellépett a simonia ellen. Ebben még a vallásos lelkű német királyok s egyéb uralkodók is támogatták. De azután a pápák, felismerve a mozgalomban rejlő erőt, maguk álltak az élére.