Az individuálpszichológiáról röviden

Átírás

1

2 Az individuálpszichológiáról röviden Az individuálpszichológia mélylélektani irányzat, mely az emberi psziché tudattalan régiójának szerepét elismeri. E mellett a személyiség társadalmi-lény voltát helyezi el térbe. E szociálpszichológiai, humanisztikus beállítódás napjainkban különösen id szer. Az IP a tudományos emberismerethez sok támpontot adott. Adler véleménye: az egyén minden erejével arra törekszik, hogy az embertársaival való együttélés összefüggéseit keresse, s azon belül saját biztonságát megtalálja. De mit l függ életünk biztonsága? Mi határozza meg életünket? Az, hogy milyen célokat t zünk ki magunk elé! S mi áll a cél mögött? A sikerorientáltság! Lássuk ennek IP szemlélet fejl déslélektanát: az újszülött világrajövetelekor egyedül életképtelen, magatehetetlen. A kisgyermek sokszor találja szemben magát a feladatokhoz mért elégedetlenségével; majd növekedvén ismeretei b vülésekor, a világegyetemhez mért parányi mivoltával. Mondhatnánk a kisebbérték ségi érzése velünk fogant. Azonban a gyermek felé sugárzó szeretet, fontosságérzés és bizalom bátorságot ad, egyre nehezebb feladatokra sarkall. Gyermekkortól kezdve tehát az ember törekvése mögött ott áll, hogy ne kelljen kisebbrend nek éreznie magát. Ez ellen küzd, ezt igyekszik kompenzálni. Közben alakul a helyes önértékelés. A feladatok, a munka elvégzése maximális igényességgel történik. Az egyénben pozitív közösségi érzés alakul ki. Formálódik az egészséges, sikeres életstílus.

3

4 Mentális és pszichés problémák XXI. századi megoldásmódjai bátorító nevelés gyógypedagógia gyermekvédelem iskolai szociális munka pszichoterápia A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) XIII. Vándorgy lése a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképz Kar, Gyógypedagógus-képz Intézet közös rendezésében A vándorgy lés védnöke: Szabó Gábor, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem rektora március 7. PLENÁRIS ÜLÉSEK SZTE Általános Orvostudomány Kar Oktatási épülete, Szeged, Dóm tér 13. I. emelet REGISZTRÁCIÓ MEGNYITÓ GALAMBOS GÁBOR, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképz Kar dékánja KÖSZÖNT K BUGÁN ANTAL, Debreceni Egyetem, tanszékvezet egyetemi docens, MIPE elnöke GODÓ ENDRÉNÉ, Pest Megyei TEGYESZI igazgatója PUKÁNSZKY BÉLA, Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese, JGYPK Gyógypedagógus-képz Intézet vezet je, egyetemi tanár 3

5 Üléselnök: Vajda Zsuzsanna, egyetemi tanár Csoportos gyermekjátékterápia az ezredfordulón KENDE HANNA, S. F. P. A. kiképz IP-analitikus terapeuta, MIPE tiszteletbeli elnöke hogy az asszony kiteljesedjen, és megszülethessen a gyermek GEORGES MORMIN, a Société Francaise de Psychanalyse Adlérienne S. F. P. A. (Francia Adleri Pszichoanalitikus Egyesület) elnöke KÁVÉSZÜNET Nevelés, képzés, gondozás a bajor gyermekintézményekben (Bölcs de/óvoda) mérleg, perspektívák, kihívások BETTINA HOFER, Katholische Fachakademie für Sociálpädagogik, München A gyógypedagógiai megsegítés mint többszint intervenció SZABÓ ÁKOSNÉ, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai F iskolai Kar f igazgatója, f iskolai tanár EBÉDSZÜNET Üléselnök: Pukánszky Béla, egyetemi tanár Aichhorntól György Júliáig az individálpszichológia aktualitása a gyermekvédelemben VAJDA ZSUZSANNA, Miskolci Egyetem, Neveléstudományi Tanszék, egyetemi tanár Pszichésen beteg szül k gyermekeinek pszichoszociális helyzete és a támogató szociális hálózatok IRMGARD SCHROLL-DECKER, Fachhochschule Regensburg KÁVÉSZÜNET 4

6 Agressziós késztetés: az agresszivitástól a gyöngédségig YANNICK LE JAN, Société Francaise de Psychanalyse Adlérienne (Francia Adleri Pszichoanalitikus Egyesület) f titkára A többségi iskolákban tanító pedagógusok mentálhigiénés állapotának változása az integráció kapcsán KENDERESSY KATALIN, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai F iskolai Kar, f iskolai adjunktus PETRÓCZI ERZSÉBET, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképz Kar Gyógypedagógus-képz Intézet f iskolai tanár, Pest Megyei TEGYESZI, pszichológus RICK KÁVÉZÓJA állófogadás Helyszín: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképz Kar, Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Díszterem Zongorán közrem ködik: Bocskai István 5

7 2008. március 8. SZEKCIÓK (15 perces el adások) SZTE Juhász Gyula Pedagógusképz Kar, Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Délel tti szekciók GYÓGYPEDAGÓGIA ( ) A kisebb képesség gyermekek bizonyos körülmények között teljesen elvesztik bátorságukat. Tehát meg kell védenünk ket a túlzott kisebbérték ség-érzést l, amelyet egyikünk sem tud sokáig elviselni. (Adler: Életismeret) Szekcióvezet : Gácser József, nyugalmazott f iskolai tanár Multikulturális szempontok a tanulásban akadályozott gyermekek pedagógiájában VARGA IMRE, Szeged Id skori pszichés problémák értelmileg akadályozott személyeknél RADVÁNYI KATALIN, Budapest Az integrációtól az inklúzióig SZUROMI ISTVÁN, Szeged A gyógypedagógus helye a kistérségi általános iskolákban Mi így oldjuk meg! Integráltan tanuló sajátos nevelési igény gyermekek ellátása GURDONNÉ KOVÁCS HELGA, Szentes Gyógypedagógia és gyermekvédelem KENDERESSY KATALIN, Budapest Normál intellektus és mégis iskolai kudarcok HEGED S ANITA, Szeged A fogyatékos személyiség megítélése a kezdetekt l a befogadásig GÁL ANIKÓ, Szeged 6

8 ISKOLAI NEVELÉS ( ) Az emberiség azért találta fel az iskolát, mert a család nem volt képes arra, hogy a gyermekeket kell képpen felkészítse a társadalmi életfeladatokra (Adler: Életismeret) Szekcióvezet : Farkas Olga, f iskolai tanár Emberi jogi nevelés pedagógiai és módszertani megközelítések FARKAS OLGA, Szeged Nevelésfilozófia a bátorító nevelésr l KARIKÓ SÁNDOR, Szeged Individuálpszichológia és bölcsesség SZÉLESNÉ FERENCZ EDIT, Veszprém A bátorító nevelés fontossága a 6 14 éves korú gyermekek fejlesztésében FAZEKAS ATTILÁNÉ, Szeged Önismeretet segít osztályf nöki órák BENCZE KINGA, Gy r Az integrált testnevelés órák megvalósulásának esélyei TÓVÁRI FERENC, Pécs A tanulást befolyásoló kognitív és affektív tényez k vizsgálata HATVANI ANDREA, TASKÓ TÜNDE, Eger GYERMEKVÉDELEM ( ) beilleszkedési zavarokat a kisebbérték ség érzés és a fölényre való törekvés társadalmi következményei idézik el. (Adler: Életismeret) Szekcióvezet : Godó Endréné, Pest Megyei TEGYESZI igazgatója ER és ALÁZAT IP a rendszerszemlélet gyakorlatban, avagy a segít k segítése MAJOR ZSOLT BALÁZS, Budapest 7

9 Speciális szükséglet gyermekek vizsgálatai során szerzett tapasztalatok RÓNASZÉKI ÉVA, Fót Mozgásban a lélek a mozgás- és táncterápia, mint esély és lehet ség a gyermekvédelmi szakellátásban ALMÁSI KRISZTINA, Budapest Gyermekpszichodráma a gyermekjólétiben VERES JÚLIA, HORVÁTH ANDREA, Budapest Különleges szükséglet fogyatékos gyermekek nevelése lakásotthonokban PAPPNÉ ZOMI TÍMEA, Pécs Tapasztalatcsere Yannick Le Jan (Párizs) és a magyar gyermekvédelmi szakemberek között ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA ( ).valamennyi életprobléma alapjában véve társadalmi probléma. (Adler: Életismeret) Szekcióvezet : Pukánszky Béla, egyetemi tanár Az iskolai szociális munka múltja, jelene és jöv je Magyarországon Miért nincs legális iskolai szociális munka Magyarországon? JANKÓ JUDIT, SZÉKESFEHÉRVÁR Hátrányos helyzet problémás helyzet iskolai szociális munka (Alternatívák a mentális problémák kezelésére a szociális munka eszközeivel) SZABÓ ÁGNES, Szeged Kinek az inge? pillanatfelvétel az iskolai ifjúságvédelem helyzetér l KÓNYA GIZELLA, Makó A gyermek megismerésének lehet ségei és módszerei NAÁRNÉ MÉSZÁROS ERIKA, Makó 8

10 Tapasztalatcsere Irmgard Schroll-Decker (Regensburg), Bettina Hofer (München) szociálpedagógusok és a magyar iskolai szociális munkások között TERÁPIA ( ) mintha a másik helyzetében volnánk, a kérdés megfejtését csak a közösségérzés fényében találhatjuk meg (Adler: Emberismeret) Szekcióvezet : Kárpáti Gyöngyvér, ideggyógyász-pszichoterapeuta f orvos, MIPE tiszteletbeli elnöke A gyengédségigényt l a pszichoterápiáig KÁRPÁTI GYÖNGYVÉR, Budapest Csecsem k a pszichoterápiában BIRIZLÓ-SZABÓ IRÉN, Szolnok Az IP szemlélet a családterápiában egy eset kapcsán ARANY ZOLTÁN, DÖBÖR ÁGOTA, Szeged Individuálpszichológia, depresszió, terápia ZSIGÓ MARIETTA, Kiskunhalas A veszteség okozta szorongások megjelenése gyermekek pszichodráma játékában PINTERICS JÁNOS, Budapest Tapasztalatcsere Georges Mormin (Anguleme) és a magyar terapeuták között EBÉDSZÜNET 9

11 Délutáni szekciók ÓVODAPEDAGÓGIA ( ) Az óvoda szociális intézmény, ahol szociális problémák jelentkeznek...itt alkalmazkodni kell a közösség szabályaihoz. A gyermek akkor érzi jól magát, ha a kis közösségben hasznossá tudja tenni magát, ez pedig csak akkor lehetséges, ha társai iránt legalább olyan érdekl dést tanúsít, mint önmaga iránt. (Adler: Életismeret) Szekcióvezet : Fáyné Dombi Alice, f iskolai tanár Életesemény-elemzés mint az egyénre szabott tanácsadás eszköze FÁYNÉ DOMBI ALICE, Szeged Az IP bátorító pedagógiájának napi gyakorlata az óvodánkban BOROSNÉ HODOP MÁRIA, STASZNYI PÉTERNÉ, Budapest A csodadoktor a gyermekpszichodráma támasznyújtó ereje videomozaik egy játszó óvodáscsoport történéseib l BARTSCH ÉVA, KENÉZ JUDIT, Budapest Bátorító nevelés a kisgyermekek f tevékenységében, a játékban (kérdésfeltevés az óvodában szül knek gyermekeknek) SZEMERÉDI ETELKA, Budapest Olyan szül, pedagógus kapcsolatok, melyek segítik a gyermeket abban, hogy egészséges személyiséggé váljon SZERI ISTVÁNNÉ, Szeged Tapasztalatcsere Bettina Hofer (München) szociálpedagógus és a magyar óvodapedagógusok között 10

12 INDIVIDUÁLPSZICHPOLÓGIA EGYÉB TERÜLETEKEN ( ) A közösségérzés hatása alatt bizonyos fokig szívesen fogadjuk el mások befolyását (Adler: Emberismeret) Szekcióvezet : Csorba János, egyetemi docens Kisebbérték ségi érzés vizsgálata serdül pszichiátriai betegek csoportjaiban CSORBA JÁNOS, Budapest, SZ. FERENCZ EDIT, Veszprém Adler a mai pszichoszomatika tükrében PINTERICS JÁNOS, Budapest Fejl dés-pszichopatológiai megközelítések az individuálpszichológiában CSOMORTÁNI ZOLTÁN, Szeged Érzelmi kapcsolatok véd és/vagy ártó szerepe a lelki kiégés alakulásában HEGED S KATALIN, Budapest, KOVÁCS MARIANN, Szeged BÁTORÍTÁS A GYAKORLATBAN M HELYMUNKA ( ) El adás és gyakorlati bemutató a résztvev k közrem ködésével BENCZÉNÉ TÍMÁR IRÉN, Gy r SZAKMAI ÉS MAGÁNÉLETI SZEREPEK ÉS SZEREP- KONFLIKTUSOK M HELYMUNKA ( ) NAGYNÉ BEJCZY EM KE, Salgótarján A csoportmunkában lehet ség nyílik a saját teend k megfogalmazására az IP módszerek segítségével. 11

13 HALLGATÓI SZEKCIÓ ( )...nem tudják felismerni a társadalmilag értelmes élet szükségességét és hasznosságát, jelentkeznek az intellektuális kísér jelenségek (Adler:Életismeret.) Szekcióvezet : Varga Imre, f iskolai docens Individuálpszichológia és pedagógiai gyakorlat SZABÓ ÉVA KLÁRA, Szeged Arithmophobia: a számolástól való kóros félelem létezésének feltárása esettanulmányokkal és felméréssel SVRAKA TAMÁSNÉ, Budapest Fogyatékosság és individuálpszichológia SZLOVENSZKI ORSOLYA, Szeged A n i szerepváltozás és gyermeknevelés PUKÁNSZKY JUDIT, Szeged Hátrányos helyzet tanulók integrációját segít mentori munka tapasztalatai SZABÓ DIÁNA, Szeged KÁVÉSZÜNET ZÁRÓ KEREKASZTAL Szemléletváltás a hazai és nemzetközi gyakorlatban Arra a kérdésre, hogy egyik ember a másik emberre mily módon hathat, az individuálpszichológia értelmében úgy felelhetünk, hogy ez a közösségi kapcsolat körébe vágó jelenség (Adler: Emberismeret) Moderátor: MAJOR ZSOLT BALÁZS pszichológus Résztvev k: Bugán Antal, Kende Hanna, Bettina Hofer, Yannick Le Jan, Georges Mormin, Irmgard Schroll-Decker 12

14 Pszichológia és film LÁSZLÓ ILONA, Baja Kiégés elkerülhetetlen? PETRÓCZI ERZSÉBET, Szeged Poszterek Fotel vagy Karfa Gyakorlat és eszközközpontú nevelés-módszertani kézikönyv gyermekvédelemben, gyermek és lakásotthonban dolgozók számára MAJOR ZSOLT BALÁZS, MÉSZÁROS KATALIN, TATÁRNÉ KAPUS ÉVA, Budapest Az ember fejl dése SZABÓ MIHÁLY NOVODOMSZKI ORSOLYA, Szeged Értelmileg akadályozott emberek nevelése, élete HATOS GYULA, Budapest Dühszelídít k könyve tanári kézikönyv KECSKEMÉTI MOLNÁR MÁRIA, Wellington (Új-Zéland) 13

15

16 Mozgásban a lélek a mozgás- és táncterápia, mint esély és lehet ség a gyermekvédelmi szakellátásban ALMÁSI KRISZTINA Budapest El adásom célja, hogy felhívja a figyelmet a mozgás- és táncterápiára, a módszer használatának létjogosultságára és fontosságára a gyermekvédelmi szakellátás területén is. A m vészeti nevelésr l, a m vészet terápiás hatásairól és a m vészetterápiáról való gondolkodás lehet séget ad arra, hogy ezek közös pontjaira, de a köztük lév különbségre is rávilágítsunk. A mozgás és táncterápia kialakulásának és elméleti hátterének és a módszer alapvet jellemz inek rövid bemutatását követ en szeretnék kitérni a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében nevelked gyermekek, fiatalok és a velük foglalkozó szakemberek alapvet problémáira. Egyre több speciális szükséglet gyermek szakellátásba kerülése, a velük történ segít és terápiás munka napról-napra újabb kihívásokat eredményez, korszer és hatékony módszerek bevezetését követeli. A szakmai feladatok, a jogszabályok által meghatározott keretek, a gyermekek személyiségállapota és a szakellátásban dolgozó kollégák felkészültsége befolyásolják az önálló élet megkezdésének és folytatásának sikerét. A mozgás- és táncterápia alkalmazása el segíti a preverbális személyiségrétegekhez való hozzáférést, az implicit memória tartományában tárolt korai élmények elérhet ségét, átdolgozását. Ezért szeretném hangsúlyozni a módszer szerepét egy olyan területen, ahol a gyermekek, a fiatalok az elhanyagolás, a bántalmazás, az anyával, a vérszerinti családdal való súlyosan problematikus vagy hiányzó kapcsolat, a családból való kiemelés következményeinek terheit cipelik. A mozgás- és táncterápia lehet ség a segítségre. A mozgás, a tánc esély a változásra, a fejl désre, a gyógyulásra. 15

17 Az IP szemlélet a családterápiában egy eset kapcsán ARANY ZOLTÁN, DÖBÖR ÁGOTA Szeged A szerz k évek óta dolgoznak családokkal, felhasználva az IP szemléletet is. Most egy olyan családterápia folyamatát mutatják be, ahol a szül k gyermekkori kisebbrend ségi érzése, családon belüli pozíciója olyan feln ttkori kisebbrend ségi érzést alakított ki, mely megakadályozta ket saját szül i kompetenciájuk felvállalásában. Szül ként ebb l fakadóan számos kudarc érte ket, minek következtében 3 kamaszkorú gyermeküket veszítették el. A szül i kompetenciában való alacsony hit, és az ebb l fakadó nevelési konfliktusok a serdül kör kezelését lehetetlenné tették a családban. A közös munka célja, a még családban él kiskamasz megtartása, a kommunikáció javítása, valamint a kisfiú önbizalmának és a szül k kompetencia érzésének javítása volt. A folyamatot színesítette két, eltávolodott gyermek visszatérési igénye. Mindkét, már feln tt gyermek más-más életutat járt be azóta, így a családba való visszacsatlakozásuk is eltér volt. A csodadoktor a gyermekpszichodráma támasznyújtó ereje Videomozaik egy játszó óvodáscsoport történéseib l BARTSCH ÉVA, KENÉZ JUDIT Budapest Videófilmünk Kende Hanna gyermekpszichodráma képzésének záró munkájához szolgáló videó felvételek alapján készült. Egy budapesti óvoda 4 6 nagycsoportos gyermekével játszottunk ketten, az intézményben dolgozó logopédus, s egy vendég, képzettsége szerint gyermekorvos-pszichoterapeuta, egy éven keresztül, hetente másfél órát. Minden alkalmat videóra vettünk, s több lehet ségünk volt, hogy melyik gyerek szerepfejl dését kövessük nyomon, milyen fonalon 16

18 f zzük egybe az összegz bemutatást. Virág Teréz, Kenéz Judit pszichoterapeutának szupervizoraként követte nyomon annak a kislánynak terápiáját, akit most f szerepl nek választottunk. segített megérteni ennek a kislánynak (nevezzük Andinak) egy különös játékát. Egyik alakalommal járni tanuló pici gyermeket játszik, újra és újra elesik, s megint felkel. Ekkor hat éves. Édesanyja súlyos csíp ficam miatt, hat évesen tanult meg járni. A gyermekek tudattalanjából olykor felszínre jönnek az el z generációk által megélt traumák. A csoport tagjai valamennyien nehéz családi háttérb l jöttek, fontos volt számukra az a személyes figyelem tör dés, amit e foglalkozásokon t lünk, s egymástól is kaphattak. Andival a csoportos játék keretin belül szinte egy kétszemélyes terápia bontakozott ki. Preverbális regresszióba került, melyben a legelemibb fizikai kontaktust is magába foglaló érzelmi igénye jött felszínre. Fontos a gyermek szükségleteire ráérezni, s a terápiában kielégíteni azt. A testi belekapaszkodási vágy életrekeltésének fontos szerepe van. Andi játékában nyomon követhet volt a benne zajló változás. Eleinte mindig baleset éri t, pl.: mint kis mókus kórházba kerül, egy másik játékban szinte meghal, úgy kell életre varázsolni. A játékban a baleset, betegség, halál, mind részben fizikai, részben pszichikai sérültségére utal-, ( is csíp ficammal születik, sokat van gipszben, operálják, apja születése után kivonul a képb l) s az ennek megfelel fizikai kontaktusban is megnyilvánuló pszichoterápia, a gyengédség, a szeretet lehet vé teszi az újjászületést, az újrakezdést. A bemutatandó film a gyógyító szeretet alcímet is viselhetné, ami a pszichoterápia alapja. Andi fejl dése e folyamat során jól kirajzolódik: a kisbabából feln tt lesz, majd anyaszerepet vállal. Anyaként dédelget aggódó, de nem túl odaadó szül vé válik. Az év vége felé már a gyorsan gyógyuló betegb l lett másokat segít doktor. A videofelvételeken négy különböz foglalkozás anyagából kiragadott jelenetek elevenednek meg: 1. A kis z segítséget hív, mert anyukája súlyosan megsérül, majd meghal. Jönnek a ment k, az anyukát újraélesztik, orvosságot adnak (életelixír), végül az anyukát a csodadoktor meggyógyítja. 2. Itt Andi hat évesen az egy éves kisgyermek mozdulatait utánozza, aki járni tanul. 3. A kisgidát a családjától elrabolja a farkas és meghal. Anyuka (a terapeuta) testvére segítségével, aki varázsfüvet hoz, fel- 17

19 éleszti. A szeretet és babusgatás segít a felélesztésben, helyreáll a családi harmónia. 4. Andi most egy beteg mókust játszik, aki a kórházban ébredezik. Az orvos (a terapeuta) és a varázsló (egy kislány) segítségével sikerül meggyógyulnia. Ezután a mókus feln, lesz a doktor, aki a többieket meggyógyítja, m téteket végez rajtuk. Önismeretet segít osztályf nöki órák BENCZE KINGA Gy r A módszert, amit szeretnék bemutatni, a 2007-es Hollandiában megrendezett ICASSI-n mutatta be egy tanárn. Tanárként és osztályf nökként is nagyon hasznosnak tartottam. Mindannyian tudjuk, hogy az iskola els dleges feladata az oktatás és a nevelés, de sokan elfelejtjük, hogy az iskola ad teret az együttm ködés, a mások megismerése, az empátia, a konfliktuskezelés és a saját viselkedés értelmezésének gyakorlására. Ez a módszer lehet séget ad arra, hogy az osztályközösség tagjai ezt gyakorolhassák. És amit gyakorolnak, azok tulajdonképpen az adleri alapelvek alkalmazása. A módszer másik nagy el nye, hogy ad teret a tanári szabadságnak, kreativitásnak, nem eszközigényes, és végül, de nem utolsó sorban, hogy az osztályf nöki órán fennmaradó akár 10, akár 25 percben is alkalmazható. Bátorítás a gyakorlatban BENCZÉNÉ TIMÁR IRÉN Gy r Az adleri pedagógia, pszichológia fogalmai közé tartozik a bátorítás, de mit is értünk pontosan a bátorításon. Keressük a választ arra is, hogy a bátorítás miben más, miben hat másként, mint a tradicionális pedagógiában használt dicséret, jutalmazás. 18

20 Milyen el feltételek és személyes beállítódás szükséges a bátorításhoz, mit l lesz a bátorítás hiteles, specifikus, egyéni. A m helymunka keretében szeretném kipróbáltatni a résztvev kkel a gyakorlatban is az egyéni er források keresését, a bátorító kommunikációt, a bátorítás használatát. Kipróbálni azt, hogy hogyan is tudjuk megvalósítani mások és ami nem kevésbé fontos, önmagunk bátorítását. Csecsem k a pszichoterápiában BIRIZLÓ-SZABÓ IRÉN Szolnok Hogyan lehet pszichoterápiás hatást elérni egy csecsem nél? Ha sokat sír, vagy nem akar szopni, vagy keveset alszik? Hogyan lehet vele megértetni, hogy másként is kifejezheti kéréseit, jelezheti igényeit? Ezek a kérdések jelent sek a csecsem kkel és családjukkal folytatott pszichoterápiás beavatkozásoknál. A csecsem terápiákban érzékelhetjük leginkább az el retolt páciens eseteit. A születéssel a családi triásznak (apa anya baba) a fizikális valóságban is m ködnie kell. A duális kapcsolatokat át kell alakítani. (apa anya, anya baba) Mikor ki rendel dik alá a diádnak? Ki, hogyan figyel a másikra? Csak a baba mama kapcsolat határozza meg a gyermek állapotát? Az apa anya kapcsolat hogyan vetül a babára? El adásomban ezekre a kérdésekre keresek választ. A nonverbális, a metakommunikatív, a szimbolikus sík els dleges jelentését figyelhetjük meg a csecsem viselkedésének megértésében. A csecsem hollisztikusan, mentális nyelven, a teljesség nyelvén érzékeli a világot, számára ez a valóság síkja, az valóságának síkja. A viselkedésével is a teljességet fejezi ki. Tehát mind az apa, mind az anya tudatos és nem tudatos megnyilvánulásaira reagál a saját tudatos és nem tudatos viselkedésével. Több eseten keresztül szeretném megmutatni e rendkívül szép munkában rejl lehet séget. 19

21 Az IP bátorító pedagógiájának napi gyakorlata az óvodánkban BOROSNÉ HODOP MÁRIA, STASZNYI PÉTERNÉ Budapest Budapesten a III. kerületi Tégla utcai tagóvoda helyi nevelési programja, az adleri individuálpszichológia bátorító pedagógiájára épül. Az IP bátorító pedagógiájának id szer ségét látjuk napjaink társadalmi változásaiban a rohanó, törtet mindennapokban. A szül i aggodalmak növekedését tapasztaljuk: Következményként nem ritkán tapasztalhatjuk, hogy már az óvodás korú gyereket is túlterhelik. A szül kkel töltött id csökken. Ezzel párhuzamosan az elkényeztet nevelés n. Megengedettek-e az érzelmek? Lehetnek-e a gyerekek dühösek, szomorúak, stb., meg tudjuk-e érteni, segíteni, felismerni az érzelmeket, vagy egyszer bb az elfojtást tanítani? Van-e id nk türelmesnek lenni, megismerni a gyerekeket olyannak, amilyenek, elfogadni ket, bízni bennük és bátorítani ket? Az IP szemlélet szerint minden gyerek valamiben kiváló, nagyszer ezt kell er síteni, ezt a pozitív oldalt kihasználva tudjuk segíteni ket más területeken is. Ha bizalomel leggel meg tudjuk nyugtatni a gyerekeket: ha valami nem megy, gyakorolni fogjuk és sikerülni fog (a hibák a barátaink). A bátorító pedagógia jelent sége: úgy viselkedjen a pedagógus, hogy a gyerek érezze, hogy mögötte állnak, bármikor segítséget kérhet, de egyedül is meg tudja oldani a feladatát. A módszer abban segíti a munkát, hogy megtanulhat a pedagógus utasítások helyett kérdésekkel nevelni. A kérdések haszna: er sítik az önfelel sséget, a véleménynyilvánítás szabadságát, a döntési képességet. Az el forduló reménytelen esetek láttán nagyon sokat segít az önbátorítás, hiszen az IP szerint Minden lehet másképp is! (Adler) Az állandó magyarázatok és utasítások helyett a nevel meghallgatja a gyerekek véleményét, és a kívánságaik szerint történnek az események. Nem kényszerül a dönt bíró szerepébe, a gyerekeknek pedig nem kell haragban elválniuk csak azért, mert a feln tt rájuk szól, hogy ne verekedjetek, vagy hagyjátok azt abba. Szabadon használhatjuk és kihasználjuk azt, hogy az óvodás gyerek a mágikus korban van, tehát még minden él és mozog körülötte. Önálló konfliktusmegoldásra ösztönözzük a gyerekeket, de türelmesen segítünk, amíg kö- 20

22 zösen megtalálják a megoldást. Nagyon id szer nek gondoljuk Dreikursnak az 1950-as években írt sorait: Napjainkban a gyerekek elbátortalanító tapasztalatok sorozatának vannak kitéve. A tudatos bátorítás elengedhetetlen ahhoz, hogy ennek ellenállhassanak. Egy gyerek csak akkor siklik ki, ha a bátorságot elvesztette és már nem hisz abban, hogy jóra is képes. A bátorítás azt jelenti, hogy bizalommal legyünk a gyerek iránt. A bátorítás megmutatja a gyereknek egy másik ember belé vetett hitét, amely jelenlegi erejére, képességeire és nemcsak fejl dési lehet ségeire vonatkozik. Ha az ember egy adott helyzetben nem bízik a gyerekben, akkor nem bátorítja t. Fejl dés-pszichopatológiai megközelítések az individuálpszichológiában CSOMORTÁNI ZOLTÁN Szeged Míg az 1970-es évekig a pszichológia a differenciálódás különböz fázisain ment keresztül, addig az 1970-es évekt l kezd d en igény mutatkozott a különböz tudományos részterületek együttm ködésére, eredményeik egyeztetésére. A fejl dés pszichopatológia ennek a törekvésnek a terméke: az akadémikus fejl déslélektan és a klinikai pszichológia-pszichiátria integrációjaként határozható meg, és napjainkban kezdi elérni a megbecsült résztudomány szintjét (Cicchetti, 2006). Vizsgálatainak fókuszában a nem megfelel adaptáció egyéni mintázatainak eredete, a gyermek- és feln ttkori pszichés rendellenességek kialakulásának feltárása, a befolyásoló faktorok megállapítása áll. Bár a gyermek- és feln tt pszichés m ködés min ségi különbségeit szem el tt kell tartani, a fejl dés pszichopatológia ezen konceptuális korlátai ellenére felbecsülhetetlen értékkel bír a prevenció, a pszichoterápiák, és ezeken belül is leginkább a gyermek pszichoterápiák szempontjából (Fonagy, 2006; Vajda, 2006). A konferencia témakörének megfelel en el adásunkban bemutatjuk, hogy az individuálpszichológia milyen területeken érintkezik a fejl dés pszichopatológiai megközelítéssel. A pszichoanalízist már megjelenését l kezdve jellemezték a patogenetikus elméletek. A. Adler elgondolásában a patogenezis szorosan kapcsolódik a gyer- 21

23 mek primer tárgykapcsolatainak sérüléseihez. Az egyik patogén háttértényez ként a szül k elkényeztet magatartását említette (Adler, 1994, 1998), részletesen írt e jelenség a gyermekre illetve a családra gyakorolt következményeir l, valamint a lehetséges terápiás megközelítésekr l. Adler ugyancsak a szül k elkényeztet magatartásával magyarázta az Ödipusz-komplexus megjelenését, és az elkényeztetést tette felel ssé a gyermeki képességek fejl dési elmaradásaiért, amelyek a szervi fogyatékosságok esetén tapasztalhatókhoz hasonlóak. A pedagógiai individuálpszichológia szintén fejl dési patogén tényez nek tekinti a szül k elkényeztet magatartását (Rüedi, 1988; Brezsnyánszky, én.). El adásunk utolsó harmadában kutatási eredményeinkkel szeretnénk illusztrálni, hogy az Adler által leírt patomechanizmusok hogyan figyelhet ek meg nevelési tanácsadói, iskolapszichológiai környezetben. Keresztmetszeti vizsgálatunkban általános iskolai tanúlókat és szüleiket vizsgáltuk kérd íves módszerekkel. Arra kerestünk választ, hogy a szül i túlvéd, elkényeztet nevel i stílus milyen összefüggést mutat különböz gyermekkori szorongási zavarok megjelenésével, a megküzdési stratégiákkal és a szociális kompetenciák fejl désével. Eredményeinkkel rá akarunk mutatni arra, hogy az individuálpszichológiai elméletek alapját képezhetik egy napjainkban meger söd tudományterületnek, a fejl dés pszichopatológiának. Továbbá alá szeretnénk húzni a szül i túlvédés felismerésének és kezelésének jelent ségét az iskolapszichológiai, nevelési tanácsadói, valamint a klinikai gyakorlatban egyaránt. 22

24 Kisebbérték ségi érzés vizsgálata serdül pszichiátriai betegek csoportjaiban CSORBA JÁNOS Budapest SZÉLESNÉ FERENCZ EDIT Veszprém Az individuálpszichológiában centrális jelent ség kisebbérték ségi érzés vizsgálata serdül klinikai beteganyagon. A hipotézisek és az empirikus adatok arra utalnak, hogy úgy a hangulati kórképekben (depresszió), mint szorongásos-neurotikus betegségekben (pánik, agorafóbia, generalizált szorongás, szociális fóbia) az önértékelés csökken, ezért ezekben a kórképekben fokozott kisebbérték ségi érzést várunk, míg a magatartás- és alkalmazkodási zavaroknál hagyományosan az önértékelés kevéssé érintett, vagy patológiája rejtett (felszínes nagyzás kompenzálhatja). A Pannonia dunántúli reprezentatív serdül pszichiátriai felmérés anyagából 8 betegcsoportot választottunk ki (major depresszió, disztímia, szuicid magatartás, pánik-agorafóbia, szociális fóbia, generalizált szorongás, magatartászavar, alkalmazkodási zavar) egy kivételével monodiagnózisú csoportok és a Columbia Depresszió kérd ívhez csatolt kérdéssel érdekl dtünk kortárs, azonos nem serdül kkel kapcsolatos inferioritás-érzésükr l. Várakozásainkkal ellentétben a többváltozós statisztikai modell csak az öngyilkos magatartással kezelt serdül k és az externalizáló zavarok (magatartás- és alkalmazkodászavarok) között mutatott ki szignifikáns eltérést, ill. csak szign. tendenciát a major depressziós és viselkedészavarban szenved csoport között. Hipotézisünk, hogy a depressziós zavarok és a szorongásos zavarok markánsan kifejezettebb kisebbérték ségi érzést fognak mutatni a magatartásban szenved ek gyerekekkel ellentétben, nem igazolódott. További vizsgálatok szükségesek az inferioritás, mint fontos pszichológiai jelenség differenciált megragadásához eltér gyermekpszichiátriai patológiákban. 23

25 Emberi jogi nevelés pedagógiai és módszertani megközelítések FARKAS OLGA Szeged Az európai oktatási miniszterek között tervezett programjában szerepel a demokratikus állampolgárságra és az emberi jogokra nevelés ösztönzése; az Európai Tanács értékeire és normáira támaszkodó oktatási gyakorlat kidolgozása. Hangsúlyos cél a társadalmi kohézió és a befogadás az élethosszig tartó tanulás perspektívájában. Ehhez kapcsolódóan az el adó bemutatja a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképz Kar szerepvállalását az id szer oktatási reformok megvalósításában. Ismerteti a kari oktatók részvételének körülményeit a közelmúltban megszervezett, az Európa Tanács által támogatott Emberi Jogi Nevelési Képz k Képzésében; és ezt követ en az európai képzési kultúra helyi meghonosításának jellemz it. Európai szint alapelvek és cselekvési irányvonalak tükrében áttekintést ad a Gyógypedagógus-képz Intézet által meghirdetett emberi jogi nevelés pedagógiai megközelítésér l. Ismerteti az Életmin ség és emberi jogok elnevezés tantárgy tanításakor és tanulásakor használt Kompasz Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez cím könyv módszertani ajánlásait; majd felvázolja a dél-alföldi pedagógusképzés sajátosságaihoz igazított módszertani megoldásokat. Kiemeli, hogy a jó gyakorlatként közreadott eljárás a demokratikus értékek alapelveinek megvalósítását segíti a képzés folyamatában, ahol a jelöltek élményeket szereznek újszer magatartásformákról célirányos tanulási helyzetekben. Az alkalmazott emberi jogi nevelés pedagógiai és módszertani megközelítés hatékonyságát attit dvizsgálatok eredményeinek bemutatásával támasztja alá. A 2005/2006. tanévben, a karon folyó vizsgálatok céljának, elméleti hátterének, módszereinek és az eredmények gyakorlati felhasználásának megismerésével a hallgatóság egy lehetséges választ kap arra, hogy az emberi jogi nevelésre vonatkozó tudás, képességek, értékek és attit dök fejl dését a demokratikus értékeket el térbe helyez tanulási környezet hogyan segíti. 24