DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Társadalmi Bűnmegelőzési Koncepciója és Cselekvési Terve

Átírás

1 DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Társadalmi Bűnmegelőzési Koncepciója és Cselekvési Terve ZÁRADÉK: Elfogadta: Dunaújváros Megyei jogú Város Közgyűlése november 6a-i ülésén a 317 /2003.(XI.6. ) KH. számú határozatával Módosítva és kiegészítve: Dunaújváros Megyei jogú Város Közgyűlése március 9-i ülésén a.. /2006.(III.9. ) KH. számú határozatával Dunaújváros, március 9. 1

2 Dr. Kálmán András s.k. polgármester l. Bevezetés A közbiztonsághoz, a biztonságos élethez való jogot alkotmányos jogként értelmezve mára bizonyossá vált: az állam nem képes minden esetben magas színvonalon garantálni polgárai számára a (köz) biztonságot, képtelen valamennyi polgárát megvédeni az áldozattá válástól. A közbiztonság nem más, mint a társadalmi együttélés rendjének jogilag szabályozott tényleges állapota. Nemcsak a lakosság hétköznapi életére van hatással, hanem többek között befolyásolja a beruházási szándékot, vagy például az idegenforgalmat is. Mivel a közbiztonsági helyzet nagyrészt problémák összessége, ezért a hatékony reagálás is csak helyben, összefogással valósítható meg. Egyetlen lehetőség marad: felkészíteni a helyi társadalmat a megelőzés lehetséges módjaira, kialakítva az ott élők reális veszély - és felelősségérzetét, elérve, hogy józanul cselekedjenek és veszély esetén ne essenek pánikba. A bűnözés elleni küzdelem egyik módja a bűncselekmények felderítése és az elkövetők bűntető jogi felelősségre vonása. A másik és ez a mi szempontunkból most sokkal lényegesebb, a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő okok, az elkövetéshez vezető folyamatok megismerése, tanulmányozása. Megállapítható, hogy messze nem elégséges a kormányhatározatokba foglalt szervezeti keretek megléte, mivel a megelőzés többszintű, horizontálisan - és vertikálisan tagolható rendszerben vázolható, szakterületeket átfogó, társadalmi érdekegyeztetés és konszenzus alapján elkészített megelőzési stratégiát feltételez. Helyi szinten is megvalósulhatnak ezek a célok, ha a helyi társadalom morális értékrendje, viszonyrendszere ezt elfogadja, és hosszú távon támogatja. Ma Dunaújvárosban olyan helyi körülményekre alakított stratégiára van szükség, amely konkrét célokat fogalmaz meg. Ehhez a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégia adja a keretet, ami konkrét, pontosan körülhatárolható cselekvési alternatívákat fogalmaz meg. Mindez csak akkor válik hatékonnyá, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg, ami nyitott és befogadó mind a szakmai, tudományos, mind pedig a civil kezdeményezésekre. 2

3 Dunaújváros Megyei Jogú Város széles szakmai-társadalmi bázison megújítja Társadalmi Bűnmegelőzési Koncepcióját és Cselekvési Tervvel egészíti ki. A megújítás indokai az alábbiak: - Dunaújváros az új autópályával és híddal a társadalmi bűnmegelőzés terén új kihívások elé néz. A koncepció alappillérei közül az gyermek -és ifjúsági bűnözés megelőzése és csökkentése, a településbiztonság, a bűnismétlés illetve az áldozattá válás megelőzése új, eddig nem ismert helyzettel kerül szemben a város nyitottá válásával az Alföld felé és átmenő forgalom szempontjából az autópálya által észak-dél irányban, de leginkább Budapest felé. - A bűnmegelőzési pályázatoknál egyre több pályázat kiíró részesíti előnyben azon településeket, amelyek cselekvési tervvel is rendelkeznek a koncepció mellett. - Új, a bűnmegelőzés a társadalmasítását elősegítő módszereket használtak az előkészítők a munka során, mely hozzájárul ahhoz, hogy minden érintett együttműködő magáénak érezhesse a Koncepciót és a cselekvési tervet. Összesen több mint 30 szakértő vett rész azon a 7 részből álló workshop sorozaton, ahol a megújított koncepció és cselekvési program elkészült. - Új tartalmi elemekkel és megújult szerkezettel gazdagodott a koncepció: - A koncepció szerkezete vizuálisan is megjelenítődik, abból a célból, hogy annak részei és azok kapcsolatai nyilvánvalóbbá váljanak. - Új elem a koncepcióban, hogy horizontális, pilléreken átívelő célokat fogalmaz meg, mint a(z) - Együttműködés és partnerség fejlesztése - Megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás fejlesztése - Jelzőrendszer fejlesztése - Tájékoztatás, kommunikáció fejlesztése - Célcsoportokra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és értékelése A helyzetértékelést egy SWOT elemzés egészíti ki A Városi Rendőrkapitányság friss 5 évre visszanyúló elemzéssel járult hozzá a helyzetértékeléshez. Megújult a demográfiai helyzetre és a munkaerő-piacra vonatkozó helyzetleírás. A Koncepció mellé elkészült a cselekvési terv alapintézkedései és a horizontális célokra pedig elkészültek az intézkedések tartalmi leírásai is. A város biztonsága beavatkozási pillérben a közterületek biztonságának fokozására külön SWOT elemzés készült, kiemelt horizontális, átfogó és közvetlen célokkal. A koncepció átfogóbb és vázlatosabb lett A cselekvési terv tartalmazza a horizontális célokat megvalósító intézkedéseket, melyek mindegyike jótékeny hatással van a bevatkozási területeken tervezet intézkedések hatékonyságára. 3

4 A koncepció és cselekvési terv szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti Beavatkozási területek átfogó célok A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése A település biztonságának növelése A családon belüli erőszak vissza-szorítása Áldozattá válás megelőzése Bűnismétlés megelőzése Közvetlen célok Közvetlen célok Közvetlen célok Közvetlen célok Közvetlen célok Együttműködés és partnerség fejlesztése HO R I Z O N T Á L I S Megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás fejlesztése Jelzőrendszer fejlesztése Tájékoztatás, kommunikáció fejlesztése C É L O K Célcsoportokra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és értékelése Cselekvési Program horizontális célok megvalósítására irányuló intézkedések beavatkozási területek közvetlen céljaira irányuló intézkedések HELYZETÉRTÉKELÉS SWOT Statisztikai elemzések 4

5 I. Helyzetértékelés Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 1. A város demográfiai sajátosságai A megyei jogú városok közül Dunaújváros lélekszáma csökkent legjobban a rendszerváltás óta. Az összehasonlítás időpontját jelentő 2001-es évtől Dunaújváros lélekszáma tovább fogyott, immár fő alá csökkent. Demográfiai folyamatok a megyei jogú városokban között Település Népességszám A népesség változása 2001/1990. % Ezer lakosra jutó természetes fogyás / szaporodás vándorlási egyenleg Dunaújváros ,12 % -1,76-6,76 Eger ,41 % -2,62-7,12 Győr ,70 % -1,05-7,58 Hódmezővásárhely ,46 % -4,31-1,32 Kaposvár ,99 % -3,76 3,35 Kecskemét ,75 % -1,80-1,77 Miskolc ,28 % -4,27-11,81 Nagykanizsa ,33 % -4,37-2,72 Nyíregyháza ,40 % -0,68-1,96 Pécs ,76 % -2,99-5,70 Salgótarján ,33 % -4,02-5,93 Sopron ,75 % -1,65 11,98 Szeged ,31 % -2,41-8,18 Székesfehérvár ,88 % -0,92-6,10 Szekszárd ,24 % -2,63-1,60 Szolnok ,33 % -1,95-3,02 Szombathely ,81 % -4,23-3,67 Tatabánya ,89 % -4,15-6,20 Veszprém ,75 % -1,90-7,59 Zalaegerszeg ,91 % -2,75-1,08 Megye jogú városok összesen ,31 % - - Forrás: Grosz A.- Rechnitzer J.: Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon (MTA RKK, 2005.) A népesség csökkenésének okai: Negatív vándorlási különbözet. A többi nagyvárosra is jellemző a szuburbanizáció, kiköltözés a környező falvakba. Természetes fogyás. Az élveszületések száma kiugróan alacsony a városban, amit a kistérség némileg ellensúlyoz. A halálozás a városban kedvezőbb, mint a kistérségben és lényegesen kedvezőbb, mint az országban. Az előbbiek következményeként is az egykori fiatalok városa elöregszik. A 60 éves és idősebb népesség aránya jelentősen meghaladja a másik három megyei jogú városét, de a városok országos átlagát is. Feltűnően alacsony a 0-24 évesek létszáma. 5

6 Kistérség Lakónépessé g (fő) Városok népessége Élveszületés (1000 lakosra) Halálozás (1000 lakosra) A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből Dunaújváros ,2 10,5-2,0 19,7 Székesfehérv ,9 10,6 0,2 18,3 ár Tatabánya ,6 13,4-0,4 19,2 Veszprém ,2 8,9-0,1 17,0 Forrás: KSH, A válások száma Míg a megyei jogú városokban 100 házasságkötésre 64 válás jut, addig Dunaújvárosban 83 (2002-ben). A megelőző években a mutató még rosszabb volt, azóta javulóban van. Magas népsűrűség, növekvő szegregáció: A csökkenő lakosságszám ellenére, a városban a népsűrűség 1003 fő/km2 volt ben, míg a magyarországi városokban (Bp. nélkül) 197 fő. Már a nyolcvanas évek szociológiai kutatásai felhívták a figyelmet a szegregáció problémáira a városban, vagyis a különböző társadalmi csoportok városrészenkénti elkülönülésére. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség: A dunaújvárosi foglalkoztatottak megoszlása a KSH 2001-es népszámlálása alapján: Dunaújvárosban foglalkoztatott személyek: fő ebből: - dunaújvárosi lakos : fő - vidéki bejáró:7 807 Fő Dunaújvárosban lakó aktív korú népesség 2001-ben: fő Foglalkoztatási ráta: 59 % (Dunaújvárosban foglalkoztatott dunaújvárosi) Foglalkoztatási ráta: 65% (bárhol foglalkoztatott dunaújvárosi lakos) Foglalkoztatott dunaújvárosiak: Fő ebből: - helyben foglalkoztatott: fő - nem helyben foglalkoztatott:2 241 Fő 6

7 53,0% 52,0% Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Társadalmi 52,3% Bűnmegelőzési 52,1% Koncepciója és Cselekvési Terve Dunaújváros A foglalkoztatottak nem szerint megoszlása Fejér megye 51,0% 53,0% 50,0% 53,0% 52,0% 51,0% 52,3% 52,3% 52,1% 52,1% Dunaújváros Fejér megye Dunaújváros Fejér megye 52,0% 49,0% 51,0% 48,0% 50,0% 49,0% 48,0% 47,7% 47,9% 47,7% 47,9% 50,0% 47,0% 47,0% 49,0% 46,0% 48,0% 45,0% 47,0% 46,0% 45,0% ff ff A foglalkoztatottak kor szerint megoszlása nő 47,7% nő 47,9% 46,0% 35,0% 30,6% 31,1% 45,0% 30,0% 25,0% 25,0%25,3% ff 24,6% 24,1% Dunaújváros Fejér megye nő 20,0% 18,0%17,9% 15,0% 10,0% 5,0% 1,7%1,6% 0,0% x 7

8 53,0% 52,0% Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Társadalmi 52,3% Bűnmegelőzési 52,1% Koncepciója és Cselekvési Terve Dunaújváros A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint megoszlása Fejér megye 51,0% 50,0% 53,0% 49,0% 52,0% 48,0% 51,0% 47,0% 35% 30% 25% 20% 15% 52,3% 23% 20% 33% 28% 52,1% 31% 31% Dunaújváros Dunaújváros 47,7% 17% 15% Fejér megye 47,9% Fejér megye 50,0% 46,0% 10% 49,0% 45,0% 48,0% 5% 0% ff 8 ált vagy kevesebb középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel 47,7% nő egyetem, főiskola 47,9% 47,0% A foglalkoztatottak összevont foglalkoztatási ágak szerint megoszlása 46,0% 60,0% 55,9% 45,0% 50,0% Dunaújváros ff Fejér megye 47,9% 49,4% nő 40,0% 36,8% 30,0% 20,0% 10,0% 7,2% A munkanélküliségi 2,6% jellemzői: 0,0% mező és erdőgazdaság ipar-építőipar szolgáltatás 8

9 A Fejér Megyei Munkaügyi Központ Dunaújvárosi Kirendeltségének - a hozzá tartozó 12 településről - a nyilvántartott munkanélküliek száma augusztusában fő. Ebből a dunaújvárosi munkanélküliek száma fő. A nyilvántartottak 35 %-a legfeljebb általános iskolai, - 36 %-a szakmunkás, - 29 %-a pedig magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Az összes nyilvántartott 4,4%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 45 év felettiek aránya 36 %. A 180 napnál régebb óta regisztráltak aránya 87 %. A regisztráltak között nagyobb arányban vannak jelen,mint a férfiak. Munkaerő-piaci folyamatok: A két legnagyobb foglalkoztató a DUNAFERR és az Önkormányzat évek óta kisebb mértékű, de folyamatos létszámcsökkentéseket hajt végre. A közszféra szintjén - a jelenlegi önkormányzati normatívák, bevételek mellett - nem várható munkahelyteremtés, a Donbass társaság a DUNAFERR tekintetében nem tervez foglalkoztatás bővítést. A rohamosan csökkenő mértékű ifjúsági munkaerőforrás nem helyezi nyomás alá a munkaerő-piac kínálati oldalát. Tömeges és nyílt munkahely-teremtési kényszer nem jelentkezik a városban. Városunkban is jellemző bizonyos szakmákban a szakemberhiány. Ez sokszor a működő vállalkozások bővítését vagy új vállalkozások idetelepülését is nehezíti, gátolja. Dunaújvárosban a legtöbb vidéki munkavállalót a DUNAFERR vállalatcsoportnál foglalkoztatják. Elsősorban a közeli falvakból utaznak, de vannak messzebbről bejárók is, maximum km-ről. A városból elingázók főleg Budapestre, Székesfehérvárra járnak dolgozni. 3. A város építészeti sajátosságai: Dunaújváros több mint db lakásának 95,6%-a magánszemélyek tulajdonában van. A lakások több mint fele (53%) 4-10 emeletes panelépületekben található. A panelelemes építkezések idején a kétszobás lakások építése volt a jellemző, így a panellakások nagy száma miatt a városban kiugróan magas többséget képviselnek a kétszobás lakások (66,5%), melyek között az m2-es lakások a leggyakoribbak. A lakóingatlanok infrastrukturális felszereltsége az átlagnál jobbnak mondható, 94,7%- uk összkomfortos minősítésű, részletesebben: A lakások életkora változatos képet mutat. A téglaépületek többsége az közötti időszakban épült. Az 1960-as években jelentek meg ún. közép- vagy nagyblokkos ill. alacsonyabb (max. 4 emeletes) beton lakóházak, melyeket az 1970-es 9

10 évektől a tízemeletes panelépületek virágkora követett. A 80-as, de különösen a 90-es évektől megszaporodott a kertes családi házas építkezések száma. Ma már a lakásállományba kerülő lakások nagyobbik hányada nagy alapterületű, négy vagy többszobás lakás ill. ház, szemben az országos értékekkel, amely szerint átlagosan ennél lényegesen kisebb részt képviselnek a nagyobb alapterületű, újonnan épített lakások. 3. Kereskedelem A kiskereskedelmi üzletek 1000 lakosra jutó száma a városban (14,9 üzlet/1000 lakos) 2001-ben is az országos átlagértékek alatt maradt (városok átlaga: 19 üzlet/1000 lakos). Dunaújváros lakosságát 2001-ben 796 kiskereskedelmi üzlet és 205 vendéglátóhely látta el. A 796 kiskereskedelmi bolt közül 139 ruházati szaküzletként (17,5%), 110 pedig élelmiszer jellegű üzletként ill. áruházként (13,8%) működött. A jelentősebbek közül még 50 vasáru-, festék és üvegszaküzlet (6,3%), továbbá 36 elektromos háztartási cikkeket árusító szaküzlet (4,5%) állt a vásárlók rendelkezésére. Ezek a kategóriák képviselik a teljes piaci kínálaton belül a legnagyobb üzletcsoportokat. Városunkban megjelentek a nagy áruház-láncok bevásárló központjai es adatok szerint 144 kereskedelmi vendéglátóhely - étterem, kávéház, söröző - és 61 munkahelyi vendéglátóhely állt a fogyasztók rendelkezésére Dunaújvárosban óta összességében ugyan csökkent a rendelkezésre álló vendéglátóhelyek száma, mégis 1000 lakosra vetített számuk a nagyobb arányú népességcsökkenés következtében kedvezőbben alakult. A vendéglátóhelyek számának átlagnál magasabb emelkedése ellenére azonban 1000 lakosra még mindig kevesebb szórakozóhely jut, mint ahogy a vidéki átlag mutatja. A kereskedelmi vendéglátóhelyek között 1998 óta lényegesen csökkent az éttermek, cukrászdák egységnyi lakosra vetített száma. Ezzel szemben, valószínűleg az igényeket követve, az országosnál erőteljesebben nőtt a borozók ill. bárok hasonló mutatója. 4. Idegenforgalom: A városban az elmúlt években jelentősen átrendeződött a kereskedelmi szálláshelyek struktúrája. Lényegesen kevesebb szállodai férőhely áll rendelkezésre, teljesen megszűnt a városban a fizetős kempingezés lehetősége és kevesebb lett a panziós férőhelyek száma is. Ellenben a szálláskínálatot színesítve megjelent az egyszerűbb felszereltségű és olcsóbb turistaszállás. Részben ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshelyek 1000 lakosra jutó vendégeinek a száma lényegesen kisebb (69 vendég/1000 lakos), mint más városok esetében (613 vendég/1000 lakos). A turistaként városunkba látogatók között megnőtt a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya (29,6%), melyben szerepet játszottak a város nemzetközi rendezvényei (konferenciák, sportrendezvények, táncbajnokság stb.) is. 10

11 Turisztikai szolgáltatók Dunaújvárosban: Szolgáltató típusa Db Szálláshely 11 Vendéglátóhely Bár, kocsma 38 Zenés szórakozóhely 3 Cukrászda, fagyizó 8 Melegkonyhás üzlet 31 Egyéb nem melegkonyhás üzlet 69 Összesen:

12 5. A bűnügyi helyzet bemutatása Dunaújváros közterületén elkövetett bűncselekmények adatai 1.táblázat gépkocsiból lopás évi 2002.évi 2003.évi 2004.évi 2005.évi A legnagyobb mértékű közterületi bűncselekmény a gépkocsiból való lopások voltak, bár az évek előre haladtával a száma fokozatosan csökkent. Hiszen még 2001-ben 203 elkövetést regisztráltak, addig 2005-re ez a szám kevesebb mint a fele lett, szám szerint

13 2. táblázat Gépkocsi lopás évi évi évi évi évi A gépkocsi lopások mennyisége három évben közel azonos értéket mutat, csak 2003-ban csökkent az elkövetések száma jelentősebb mértékben, míg 2005-ben ugrásszerű növekedést tapasztalhatunk. 13

14 3. táblázat Garázdaság évi évi évi évi évi A garázdaságból elkövetett bűncselekmények száma 2004-ben volt a legnagyobb mértékű, 79 elkövetés történt. 14

15 4. táblázat Testi sértés évi évi évi évi évi A testi sértések száma a vizsgált öt évben közel azonos értéket mutatott, csupán 2002-ben és 2004-ben volt tapasztalható nagyobb arányú emelkedés. 15

16 5. táblázat Rongálás évi évi évi évi évi A város közterületén történt rongálások mértéke volt a legnagyobb a kiemelt bűncselekmények között. 16

17 6. táblázat Kifosztás évi évi évi évi évi A kifosztások száma a többi vizsgált bűncselekményekhez képest jóval alacsonyabb arányú volt, így 2005-ben nem is regisztráltak ilyen elkövetést Dunaújváros területén. 17

18 7. táblázat Rablás évi 2002.évi 2003.évi 2004.évi 2005.évi Rablások tekintetében 2002 volt a legrosszabb év, 32 bűncselekményt regisztráltak, 2005-ben harmadára esett vissza ez a mérték. 18

19 Dunaújváros közterületén elkövetett kiemelt bűncselekmények adatai évben rongálás 78 kifosztás 0 rablás 10 gépkocsiból lopás 77 testi sértés 20 garázdaság 59 gépkocsi lopás 64 a 2005-ös évről készitett kördiagramból a legnagyobb szeletet a rongálások foglalják el, ezt követi a gépkocsiból való lopások, majd a gépkocsi lopások, a garázdaságok, a testi sértések és a rablások. 19

20 Dunaújváros területén elkövetett bűncselekmények 1. táblázat Személy elleni évi évi évi évi évi A személy elleni bűncselekmények száma a vizsgált öt évben közel azonos mértékű volt, a legkisebb 2001-ben a legnagyobb érték 2003-ban volt. 20

21 2. táblázat Házasság-, család-, ifjúság- és nemi erkölcs elleni évi évi évi évi évi A házasság-, család-, ifjúság-, és nemi erkölcs elleni elkövetések száma a évben volt a legmagasabb. 21

22 3. táblázat Államigazgatás, igazságszolgáltatás elleni évi évi évi évi évi Az államigazgatás illetve igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 2001-ben csupán 3 elkövetés volt, ellenben 2002-ben már ez a szám 46 elkövetésre emelkedett, a következő három évben pedig közel azonos értéket mutatott. 22

23 4. táblázat Közrend elleni évi évi évi évi évi A városban elkövetett bűncselekmények közül a második legnagyobb értéket a közrend elleni elkövetések adják, amelybe a kábítószerrel kapcsolatos elkövetések is beletartoznak. A vizsgált öt évben hasonló értéket mutatott az elkövetések száma. 23

24 Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények a közrenden belül, 5. táblázat évi évi évi évi évi A kábítószerrel kapcsolatos elkövetések száma arányaiban kis számban jelentkezett a közrend ellen bűncselekményeken belül. 24

25 6. táblázat Gazdasági évi évi évi évi évi A gazdasági jellegű elkövetések száma 2004-ben és 2005-ben emelkedett meg nagyobb mértékben. 25

26 7. táblázat Vagyon elleni évi évi évi évi évi A legnagyobb mértékű bűncselekmények, amely Dunaújváros területén 2001 és 2005 között történt a vagyon elleni elkövetések voltak. 26

27 8. táblázat Közlekedési évi évi évi évi évi Közlekedéshez kapcsolódó bűncselekmények száma fokozatosan emelkedik az elmúlt esztendőkben, 2005-ben volt a legnagyobb számú. 27

28 Dunaújváros területén elkövetett bűncselekmények évben Vagyon elleni 1431 Gazdasági 72 Közlekedési 142 Közrend elleni 296 Államigazgatás, igazságszolgáltatás elleni 20 Házasság-, család-, ifjúság- és nemi erkölcs elleni 53 Személy elleni 64 Már a táblázatokból is jól kitűnik, hogy a város területén a vagyon elleni bűncselekmények aránya kiugróan magas volt. Nincs ez másképp a 2005-ös évről készített kördiagram esetében sem, hiszen a legnagyobb szeletet ez foglalja el. Ehhez az értékhez képest jóval kisebb mértékű a közrend elleni elkövetések, melybe beletartozik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények is. II. A társadalmi bűnmegelőzés helyzetére vonatkozó kollektív megállapítások 28

29 1. A horizontális célok helyzetállapota Erősség, hogy a partnerség és együttműködés kiépítése megindult a város döntéshozói és tevékenységben érintett partnerek megkezdték a közös felkészülést a feladatra. Fejlesztendő terület a partnerség kiszélesítése és a résztvevők aktivizálása, a munkamegosztás kialakítása. Hiányosságnak nevezhető, hogy nincs önálló szakmai felelőse a társadalmi bűnmegelőzés szervezésének az önkormányzatnál. Nagy lehetőség, hogy a kormányzat az önkormányzati szintű együttműködést is preferálja. A meglévő civil szervezetek társadalmi bűnmegelőzési szerepvállalása gyenge. Veszély e területen nem érzékelhető. A megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás területén a beavatkozás gyakorlata hagyományosan fejlettebb, a megelőzés terén (pl. drogmegelőzés vagy polgárőrség működtetése) néhány fontos lépés már történt, az utógondozás jóformán az - időközben jogi segítségnyújtó szolgálattal és plusz létszámmal megerősített - pártfogói felügyelet munkája jelenti. Mind három terület spektruma - az 5 pillér tekintetében- szélesítésre szorul. Mivel ezen három terület a legpénzigényesebb, így veszélyek tekinthető, hogy az önkormányzat akut forráshiánya. Lehetőség viszont az, hogy a központi pályázatok a megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás területét célozzák meg. A jelzőrendszer általánosan fejletlen minden beavatkozási területen. Megállapítható, hogy alapvetően szándék, akarat, bátorság, védelem, szolidaritás terén tapasztalható társadalmi deficit. Veszély, hogy a kormányzati támogatás (anyagi, jogi háttér) hiányában e horizontális cél helyzete jelentősen nem változhat. A különböző szakemberek közötti kommunikáció, információcsere fejletlenség, az egyik fő oka a jelzőrendszerek fejletlenségének. A megfelelő stratégia és cselekvési program elkészítéséhez szükséges az egyes célcsoportokra vonatkozó információk rendelkezésre állása. Általános tapasztalat, hogy nem áll rendelkezésre a társadalmi bűnmegelőzésben résztvevő partnerek számára a településen élő érintett célcsoportokról helyzetéről megfelelő mennyiségű és frissességű, rendszerezett információ. Erősség a rendőrségi munka, a szociális ellátás, az oktatás terén felhalmozott információ mennyiség, havi települési gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszélések. Lehetőségről és jelenlegi veszélyről nem lehet beszámolni. A lakossági tájékoztatás, kommunikáció nyilvánvalóan addig esetleges és szűk körű, míg az önkormányzat társadalmi bűnmegelőzési koncepciója és cselekvési programja nem társadalmasodik megfelelően. Lehetőség, a lakosság érdeklődése a bűnmegelőzés, veszély a túlzott várakozás a problémák gyors megoldása iránt. Komoly kihívás, a társadalmi bűnmegelőzés fogalmának újszerűsége a lakosság körében. Erőfeszítéseket igényel a média hatékony bevonása a területre. A helyzetértékelés általános jellemzője, hogy a kiindulási helyzet sajátosságának megfelelően inkább gyengeség, hiányosságok dominálják. 29

30 A vertikális beavatkozási területek helyzetállapota: Miután a stratégia végrehajtás kezdetén tart a város jellemző módon a gyengeségek dominálnak a helyzetértékelésben. Nagyon kevés erősséget mondhat magának a város (ugyanúgy mint bármely város az országban), a lehetőség szinte kivétel nélkül abban rejlik, hogy EU-s és kormányzati szinten preferált a társadalmi bűnmegelőzés települési és térségi szintű kezelése. A veszélyek tekintetében a legfontosabb a megépülő M6-os autópálya és a Duna-híd bűnözési szempontból kedvezőtlen hatásai említhetők: városunkat könnyebben elérhetővé és elhagyhatóvá teszik az utazó bűnözők számára. A csonka családok és egyedül álló anyák és idősemberek számának növekedése. Átfogó lélektani probléma és komoly veszély, hogy a lakosság jelentős része a bűnmegelőzést rendőrségi feladatnak tekinti és nem társadalminak illetve az állampolgári jogok követelése mellé nem társul az állampolgári felelősség hangsúlyos egyéni vállalása. A beavatkozási területek közül a közgondolkodásban új területnek minősül a családon belüli erőszak melyet sok esetben még mindig családi belügynek tekint a lakosság - az áldozattá válás megelőzése, áldozat segítés mely akkor válik egyénileg értelmezhetővé, ha valaki maga is áldozat lesz és a bűnismétlés megelőzése, mely alapvetően előítéletektől terhelt. 1. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés társadalmi környezetére tett főbb megállapítások Az egyik legnagyobb hiányosság a szabadidő kontrollálatlan eltöltése, a bűnmegelőzési szempontból biztonságos, olcsó szórakozási-szabad időtöltési lehetőségek hiánya. Kevés a száma a fiatalok számára vonzó és egyben kontrollált kisközösségeknek, mint az egyesületek, klubbok, körök, fizikai kultúrált színterek. A szabadidőt érinti a csellengők komplex felmérésének hiánya. A jogismeretre és jogkövetésre való nevelés és közösségi és szülői kontroll fejlesztése elkerülhetetlen. Nagy lehetőséget rejt, a már meglévő civilszervezetek tudatosabb nyitása a korosztály felé. A korosztállyal foglalkozó szakemberek módszertani felkészítése: devianciák korai felismerése, drogmegelőzés, elterelő módszerek alkalmazása, szülő-gyermekszakember hármasának mozgatása, egyéni sikerélményhez való juttatás, egyéni fejlesztés nyújt kihívásokat. Kevés a tehetségkutató és támogató program a korosztályt érdeklő területeken. Hiányosság, hogy a rendőrkapitányságon nincs korosztály-specifikus szervezeti egység és nincs a dunaújvárosi kórházban gyermekpszichiáter. Fejlesztésre szorulnak a törvényben nem szabályozott elterelő, szenvedély betegségeket kezelő programok. Nincs kialakult rendszere a fiatalokra irányuló társadalmi civil utógondozói hálózatnak, akik a szabadságvesztésükből ill. javítóintézeti nevelésből szabadultakkal foglalkoznának. 30

31 Nincs elég mentálhigiénés szakember a korosztályt segítő problémamegoldás, a kommunikációs készség, az önértékelés, a stressz-kezelés, az erőszakmentes kommunikáció és az érdekérvényesítés készségeinek fejlesztésére. Az önkormányzati hatósági ellenőrzés erősítésre szorul az élvezeti cikkeket árusító üzletek, szórakozóhelyek vonatkozásában. A helyi bíróság, ügyészség valamint pártfogói felügyeleti rendszer résztvevői nincsenek kellően bevonva a helyi társadalmi bűnmegelőzési tevékenységbe, különös tekintettel a devianciák kockázati tényezőinek jelzésére és a korai pszichoszociális beavatkozásra. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, gyermekotthonban élő fiatalok családi életre való nevelése nem megoldott. Nincs kialakult modell program. A fiatalkorúakra, fiatal felnőttekre irányuló non-profit szervezetek által végrehajtott (Tud6sz, Tranzit Kid program) programok bűnmegelőzési, partnerségi vonatkozásai fejleszthetők. E területen erőssége a városnak szakmailag megalapozott átfogó iskolai drog és konfliktus megelőzési program. Működnek a városban a fiatalokat az iskolarendszerbe, munkaerőpiacra visszavezető ifjúsági programok. Oktatási intézményekben van kiképzett és elkötelezett pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor, s működik a jelzőrendszer. Kortárs segítő szolgálat működik településünkön. A versenysportnak hagyományai vannak Dunaújvárosban, a sport egyébként is példaértékű. Komplett játszótér rendszerek vannak a városban, melyek egyébként a rongálások miatt felújításra és védelemre szorulnak. 2. A települések biztonságára vonatkozó főbb megállapítások A közterületi társadalmi jelenlét fokozásában komoly tartalékok vannak a rendőrségi és polgárőri együttműködés jó alap a tovább lépésére. A vandalizmus és a rongálás komolyan megterheli a közösségi forrásokat. Általában gond a lakosság környezeti, természeti és kulturális értékek iránti visszafogott érdeklődése és felelősségvállalása. Kiaknázatlan a rendőrkapitányság digitális bűnözési térképe. A közvilágítás bűnmegelőzési célzatú felülvizsgálata és annak fejlesztése is szükséges. Az ebtartással kapcsolatos normák és a kutyaképzés is fejlesztésre szorul. A kábelrendszer bűnmegelőzési szempontból fejleszthető. Nincs önálló felelőse a polgármesteri hivatalban (referens) a bűnmegelőzésnek, közbiztonságnak. Az utcai szociális munka megerősítésre fejlesztésre szorul 31

32 A városban közvilágítási rendszere is felülvizsgálható bűnmegelőzési célzattal. Nincs kialakult módja a városépítészetben a bűnmegelőzésnek, nem jelenik meg a településfejlesztési politikában. További erősítésre szorul a tömegrendezvények szervezése és biztosítása bűnmegelőzési szempontból. Erősítésre szorul a városban az emberi közösségek kialakítása, fejlesztése. Nem kap kellő figyelmet bm-i céllal az idős, egyedülálló korosztály, az időskori szociális ellátás ezen szempontból fejlesztendő. Nincs kialakult rendszere a sebességcsillapító zónák kijelölésére, elsősorban oktatási, egészségügyi és szociális intézmények környezetében, a meglévő zónák száma csekély. Fejlesztésre szorul a lakosság egészében a környezeti, természeti és kulturális értékek megbecsülése, megőrzése (a közterületek tisztasága). Fontos feladat a közterületek közbiztonságának javítása, főként a rendőri jelenét fokozásával A város és mint kistérségi központ szerepe nem elég erős a bűnmegelőzésben. Nagy erősség, hogy városi szintű egyeztető fórumok (közbiztonsági bizottság, KEF), bűnmegelőzési célú civilszervezetek (közbiztonsági közalapítvány, polgárőr szervezetek) működnek településünkön. Megkezdődött a térfigyelő rendszer megvalósítása. A városban működik sebességmérő és rendszámfelismerő eszközök. A város rendelkezik több sebesség csillapító zónával. Erősség, hogy a településen három polgárőrség is működik. Elindult a Szomszédok egymásért Mozgalom Szemmozgalom megszervezése. Fejlett és erős a szociális hálózat. A város szakértői már a Társadalmi Bűnmegelőzési Koncepció cselekvési programján dolgoznak. Az önkormányzat jelentős (milliós) pénzbeni támogatást nyújt a bűnmegelőzési pályázatokhoz önrészként. Komoly veszély, hogy romlott a közlekedési morál a városban. 3. Családon belüli erőszakra vonatkozó főbb megállapítások Kiemelkedő fontosságú, hogy erősen hiányos a lakosság erőszakmentes konfliktuskezelési képessége, ezen módszerek terjesztése fejlesztésre szorulnak. Felméretlenek azon körülmények, melyek a családon belüli erőszakra hatással vannak. Támogatásra szorul az egyházak és családi élettel foglalkozó civil szervezetek erkölcsfejlesztési és értékközvetítési tevékenysége. Fejlesztendő a családi életre nevelés és mintamutatás is. Átmeneti gondozó intézmények hiányoznak veszélyeztetett anyák, gyermekek részére a városban és utógondozásuk sem megoldott. Komoly 32