KÉRELEM A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA

Átírás

1 KÉRELEM A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA A kérelmezı intézmény a Szent István Egyetem A kérelem címzettje: az oktatási miniszter A véleményezı: a Magyar Akkreditációs Bizottság április 1.

2 TARTALOM I. ADATLAP 4 1. A kérelmezı felsıoktatási intézmény neve, címe 4 2. Kari tagozódású felsıoktatási intézmény esetén a képzésért felelıs kar 4 megnevezése 3. Az indítandó alapszak megnevezése 4 4. Az oklevélben szereplı szakképzettség megnevezése 4 5. Az indítani tervezett szakirány megnevezése 4 6. A képzési idı 4 7. A szak indításának tervezett idıpontja 4 8. A szakért felelıs oktató megnevezése és aláírása 4 Dátum és az intézmény felelıs vezetıjének megnevezése és cégszerő aláírása 4 II. A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA - A KÉPZÉSI KAPACITÁS 5 BEMUTATÁSA 1. A szak képzési és kutatási elızményei az intézményben 5 2. Az új típusú szakon végzık iránti regionális és országos igény prognosztizálása 6 3. Az indítandó alapszakra épülı valamely (tervezett) mesterképzés bemutatása 8 4. A mesterképzésre való felkészítés a tehetséggondozás bemutatása 8 5. A felsıoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési 9 ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám III. AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK LEÍRÁSA 1. A szak tanterve A szak óra- és vizsgaterve 2. A tantárgyi programok leírása és legfontosabb irodalma 3. A követelmények teljesítésének ellenırzési és értékelési rendszere. A követelményekben elıírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi feltételei IV. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A szakfelelıs, a szakirány felelısök és a záróvizsgatárgyak felelısei Tantárgylista tantárgyak felelısei, oktatói Az oktatók személyi-szakmai adatai (A szakfelelıs adatlapja) A teljes munkaidıben foglalkoztatottak Nem teljes munkaidıben foglalkoztatottak Nyilatkozatok 89 V. A SZAKINDÍTÁS KUTATÁSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI Országosan elismert tudományos mőhely vagy együtt dolgozó szakmai 91 közösséggel bíró alapvetı K+F / mővészeti terület bemutatása 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra Az intézményvezetı szándéknyilatkozata a szükséges szellemi és tárgyi 102 kapacitásról 2

3 VI. MELLÉKLETEK 103 Az intézményi tanács támogató javaslata Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás Felhasználói kapcsolatok és vélemények Terephelyek, tereptanárok jegyzéke Nyilatkozatok arról, hogy a fıállású minısített oktatónak nincs kettınél több munkaviszonya A nem fıállásúak nyilatkozata arról, hogy vállalják a képzésben való részvételt 3

4 I. ADATLAP 1. A kérelmezı felsıoktatási intézmény neve és címe: Szent István Egyetem, 2103 Gödöllı, Páter Károly u A kar megnevezése: Jászberényi Fıiskolai Kar, 5102 Jászberény, Rákóczi út A szak megnevezése: Szociális munka (BA) alapszak 4. Az oklevélben szereplı szakképzettség megnevezése: szociális munkás 5. A szakirány megnevezése: - 6. A képzési idı: A félévek száma: hat, 30 kredit összefüggı szakmai gyakorlattal. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: Az összes óraszámon belül a kontaktórák száma: nappali tagozaton: 2016 levelezı tagozaton: a vonatkozó rendelet elıírásainak megfelelı kontaktórák száma és az önálló munka (szemináriumi feladatok és önálló otthoni felkészülés) elıírt teljesítményének a figyelembevételével. A tanórák 76%-a moduláris tananyagfeldolgozás, 15 fıs kiscsoportokban, szemináriumi foglalkozásokon folyik. Szakmai gyakorlat idıtartama és jellege: A gyakorlati ismeretekhez rendelhetı összes kredit: 60, amely 976 órát jelentent, ez a nappali tagozat összes tanórájának 48,4%-a. Formái: a terepen folyó csoportos és egyéni gyakorlatok, a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó feldolgozó szemináriumok és kiscsoportos tantermi gyakorlatok, valamint összefüggı terepgyakorlatok. Az összefüggı szakmai gyakorlat ezen felül 30 kredit. 7. A szak indításának tervezett idıpontja: szeptember A szakért felelıs oktató megnevezése és aláírása: Dr. Tóth János Gödöllı, május 11. Dr. Molnár József egyetemi tanár rektor 4

5 II. SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA. A KÉPZÉSI KAPACITÁS BEMUTATÁSA 1. A szak képzési és kutatási elızményei az intézményben A szociális munka alapképzést a Szent István Egyetemen a Jászberényi Fıiskolai Kar Szociálpedagógia tanszékének irányításával szeretnénk folytani nappali és levelezı tagozaton. Az intézmény oktatási, tudományos és infrastrukturális lehetıségei, valamint a régió szociális ellátó rendszerében meglévı szakmai tapasztalatok tették lehetıvé az azonos képzési ágon belül a szociálpedagógus képzés 1994/95. tanévben történı megindítását Jászberény város, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest megye valós munkaerı piaci igényei alapján. Az elsı végzı évfolyam 1998-ban tett záróvizsgát és kapott diplomát. Az elmúlt idıszakban évente oklevelet adtunk ki. A jelentkezési arány átlagosan háromszoros, ötszörös. Erre a szakmai tapasztalatra épül a szociális munka alapszak egyetemünkön való intítása. A képzésben részt vevı oktatói kar küldetésnyilatkozata. A képzésben részt vevı oktatók a szociális szakma általános követelményei, etikai alapelvei és a felsıoktatás normái alapján felelısséggel és elkötelezetten dolgoznak a szociális szakma fejlesztéséért. A munkatársak szoros kapcsolatot tartanak a szociális ellátás intézményeivel és a szociális képzés hazai és külföldi intézményeivel. A tanszék az ágazati szociális képzés regionális központjává kíván válni. A képzés tanterve a szociális szolgáltatások, az önkormányzatok és a szolgáltatásokat felhasználók változó szükségleteit és igényeit figyelembe véve készült. A képzés alapjait jelentı tanulmányi területek: a szociális munka, pszichológia, társadalomismeret, társadalom- és szociálpolitika, jog, egészségtudomány, informatika pedagógia, szociálpedagógia. A szociális munka szak képzési elızményének tekintjük a szociálpedagógiai képzésben szerzett tízéves oktatási, szakmai tapasztalatot. Az oktatói kart az egyetem fıállású oktatói, valamint a terepen dolgozó elismert elméleti felkészültségő és gyakorlati megfelelı gyakorlati tapsztalattal rendelkezı szakemberek alkotják. A képzésben részt vevı szakemberek együttmőködését rendszeres belsı továbbképzés és tudatos szakmai fejlesztés (fokozatszerzı tanulmányokban való részvétel, különbözı területen végzett szakértıi tevékenység, doktori programban vezetıoktatói feladat, külföldi szakmai felkészítı program) biztosítja. A szociális szakmák követelményébıl adódóan fontos a gyakorlati szakemberekkel való együttmőködés, napi kapcsolat. Az elmúlt években sikerült kiépíteni azt a szakmai hálózatot, amely hallgatóink számára egyrészt élet közeli tapasztalatszerzés lehetıségét kínálja, másrészt a szakmai felkészülést szolgáló terepmunka révén az intézmény a térség szakmai centrumként 5

6 funkcionálhat. Az intézmény regionális társadalmi beágyazottsága a tantervi kínálatban, a helyi körülményeket ismerı szakemberek közremőködésében egyaránt megjelenik. A képzési folyamat legfontosabb jellemzıi: a szociális szakma által elvárt képességek tevékenységorientált fejlesztése, a regionális helyzetelemzésre támaszkodó képzési szerkezet kialakítása, a szociális munka értékrendjének a közvetítése, a szociális munkával összhangban lévı értékelési, monitorozási rendszer, a folyamatos tanulás és önfejlesztés szükségességének az elfogadtatása és gyakorlata, az interaktív pedagógiai szemlélet és partneri viszony kiteljesítése, a hallgató személyiségével, fejlıdésével, érdeklıdésével összhangban álló tantárgyi programkínálat, a tudományközi kapcsolatrendszer figyelembevétele, a koherens tantervi struktúra. 2. Az új típusú szakon végzık iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetıség szerinti bemutatásával/dokumentálásával: Az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági változásai szükségessé tették a szociális szféra átalakítását és kiterjesztését. Magyarországnak olyan problémákkal kellett szembe néznie, mint másfél millió munkahely megszőnése, a korábban aktív foglalkoztatottak számának jelentıs csökkenése, és az ebbıl is adódó elszegényedés folymata, az egyenlıtlenségek növekedése. Számos társadalmi probléma a rendszerváltás elıtti idıkbıl ered, mások az átalakulással jártak együtt. A minimális létbiztonság garanciáihoz hozzátartozó állami beavatkozás egyik jelentıs területe az szociális szféra új problémákhoz igazodó rendszerének kialakítása volt. A szociális ellátás szakemberigénye szükségessé tette a szociális képzések kialakítását, a szociális munka gyakorlatának meghonosítását (az egyetemen ugyancsak több mint tíz éve elsıként jött létre munkavállalói képzés éppen a munkanélküliség munkaügyi és oktatási és személyügyi szempopntokat egyesítı gyakorlati képzési szerkezetben). Új fejezet a rendszerváltás utáni Magyarország történetében az uniós csatlakozás. Az ország elfogadta a Szociális Európa Modell alapelveit és értékeit. E modell olyan programot kínál, amely tartalmazza a szegénység és kirekesztıdés elleni küzdelmet, a foglalkoztatottság növekedését célzó, a hátrányokkal küzdı társadalmi csoportok integrációjának elısegítését, a területi egyenlıtlenségek csökkentésére szolgáló erıfeszítéseket, a szociális és oktatási alrendszerveben feltáruló lehetıségek kanalizálását. A magyar társadalom számos jóléti viszonyokat meghatározó problémával küzd, a rendszer számos területen korrekcióra szorul, amely egyrészt a mőködtetésben szerepet vállaló gyakorlati szakembereket igényel, másrészt olyanonak is, akik képesekké válhatnak a kardinális változásokat elıkészítı reformok kidolgozására és végrehajtására. A szociális képzések létezésük óta azonban csak részben tudtak eleget tenni a szociális ellátás mennyiségi és minıségi követelményeinek, úgy tőnik, hogy a lineáris képzés kiterjesztése megfelelı körülményeket teremthet a problémák orvoslására. A szociális szakemberek alkalmazási körülményeirıl rendelkezésre álló források (KSH OSAP) alapján az állapítható meg, hogy a szociális munkakörökben a szakemberek csak egynegyede tölti be az álláshelyet felsıfokú szakirányú végzettséggel. Még alacsonyabb az adekvát 6

7 szociális végzettséggel rendelkezı szakemberek aránya olyan ágazaton kívüli területeken, mint pl. a közoktatás, egészségügy, gyermekvédelem, foglalkoztatás stb. A folyamatosan kiépülı szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer a szakemberigényeit a bıvülı képzési kapacitások ellenére sem sikerült kielégíteni. Országosan és az Észak-Alföld régióban is hiány van a fent említett ágazati területeken, és még nagyobb a szakemberek kereslete a közösségi pszichiátria, közösségfejlesztés, idısellátás, fogyatékossággal élı csoportok integrációja területén. A szakemberhiány az akadálya a kistérségi és regionális központok, a humán szolgáltatási centrumok kialakításának is. Képzésünk Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye déli, Heves megye nyugati, Pest megye keleti, valamint Bács-Kiskun megye északi területét tekinti vonzáskörzetének, melyek jellemzıen az ország keleti részében elhelyezkedı régiók és kistérségek. A vonzáskörzetben lévı területeken komoly problémát jelent a munkahelyek hiánya a tanyákon és kistelepüléseken élık, és a városok környékén megjelenı belsı perifériákat kialakító népesség szegénysége, szegregációja, a dezintegrációs jelenségek és a nagyszámú romanépesség lehetıségeinek hiánya. A szociális és gyermekvédelmi ellátásokban dolgozó szakemberek megközelítıleg egyharmada nem szakirányú végzettségől, egynegyede középfokú végzettségő. A diplomás szociális vagy legalább felsıfokú végzettségő szakemberek különösen a kistelepüléseken hiányoznak, és ez akkor is igaz, ha lépések törtléntek a települési integráció dolgában. (A Kar a település vonzáskörzetében tizenhét tagú, a képzési ágban érintett intézmény közremőködésével olyan konzorciumot hozott létre virtuális intézményként, amelynek éppen az a feladata, hogy a feladatmegosztást ésszerősítse, és nagyobb lehetıséget teremtsen a külsı források elnyeréséhez. (A konzorcium tagsága oktatási és szociális feladatok ellátó servezetek, intézmények, civil szervezetek, kistelepülési önkormányzatok.) Az elmúlt évtizedben a szociális terület képzése iránt igen nagy volt a kereslet, évenként változó mértékben, de 3-5-szörös túljelentkezés volt a jellemzı. A képzési igények növekedésével számolunk, a már szociális ágazatban dolgozó felsı, de nem szociális felsıfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezık körében is. A képzési igények összefüggnek a szociális ágazat munkaköri képesítésének szigorodásával, illetve annak felismerésével, hogy a szociális és jóléti reformok végrehajtásához minden települési szinten szükséges a képzett szociális szakemberek jelenléte. A képzés során nemcsak a keretszámaink növelése a célunk, hanem a képzési profil megváltoztatásával a munkaerıpiachoz való rugalmas alkalmazkodást is szeretnénk biztosítani. Jó lehetıség kínálkozik a felnıttképzési formák kiaknázására, az átképzésekre és továbbképzésre is. A földrajzi elhelyezkedést tekintve tervezett képzésünk jól illeszkedik a regionális rendszerbe, Budapest, Nagykırös, Debrecen, Nyíregyháza vonaltól északra jelenleg nincs szociális munkás képzés. A fentiekben vázolt munkaerıigény alapján elmondható, hogy szükség van a szociális munka alapképzésre egy nemzetgazdasági ágazat utánpótlását képzı oktatási bázisra. Az EU-ban a szociális szakmák iránti növekvı igények nyilvánvaló, ez a tendencia az EU-hoz való csatlakozással Magyarországon is érzékelhetı. (L. Európa Tanács ajánlása a szociális munkásokról, ET Miniszteri Bizottság I sz. min. ért.) 7

8 3. Az indítandó alapszakra épülı valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetıségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása. A szociális munka, szociálpedagógia és a szociálpolitika mester szak kidolgozását, bevezetését az eddigi egyetemi szintő szociális munkás és szociálpolitikus képzés tapasztalataira alapozva készíti el az ELTE Társadalomtudományi, valamint a Bölcsészettudományi Kara, a Debreceni Egyetem e tárgyban illetékes karai és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara. Ezek a szakok a továbblépés lehetıségét kínálják fel a Szent István Egyetem Szociálpedagógia BA alapszakán végzıknek az MA-fokozat megszerzésére. Jelenleg folyik a szociális képzési ág további mester szakjainak kidolgozása (pl.: Szociális menedzsment). Az alapszak mellett tervezzük a szociális területen felsıfokú szakképzések indítását (idısellátás, szociális adminisztráció, szociális asszisztens) és más szakképzést adó felkészítı programok megszervezését. 4. Az indítandó alapszak hallgatóinak a ráépülı valamely (tervezett) mesterképzésre való felkészítésének bemutatása, a kiemelkedı képességő hallgatók alkalmasságát figyelı, azt elımozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. A szociális munka szak elızményének tekinthetı szociálpedagógus képzésben már egy évtizede vesznek részt a hallgatók társadalomkutató terepgyakorlaton. A jövendı szociális munkások számára (a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Szolnoki Társadalomkutató Osztályával közösen) szervezett gyakorlat alapvetıen a társadalmi tények megismerését biztosítja az elméleti képzések után és mellett. A gyakorlat során két fı irány jelölhetı meg: 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek (Nagykörü, Kunhegyes, Törökszentmiklós, Szolnok, Jászberény - Neszőr, Öregerdı, Portelek stb.) szociális, gyermekvédelmi és tágabb várospolitikai, ifjúságpolitikai célú kérdıíves és interjús felmérése. A gyakorlati idı során a hallgató egy jól körülhatárolható földrajzi térben ismerheti meg a folyamatok és az azokat alakító szociológiai háttérváltozók összefüggéseit. 2. A társadalomkutató gyakorlat markáns elemét jelentik azok a felmérések is, amelynek során hallgatóink országos léptékő kutatásban vehetnek részt. Ilyen volt korábban pl. a hazánk 10 megyéjét érintı szociális földprogramos vizsgálat, valamint az Alföld 2 hátrányos helyzető kistérségét (Közép-Tiszavidék, Edelény) érintı munkanélküliség kutatás. Az 1997 óta tartó társadalomkutató gyakorlatok mutatói között kiemelkedik az, hogy a társadalomtudományi feltáró munka és a településszerkezet megismerését szolgáló kutatómunka hallgatói élménye" számos szak- és évfolyamdolgozatot eredményezett. Népszerőek voltak a hallgatók körében a nyári gyakorlatról tartott ıszi beszámolók is évtıl a nyári gyakorlatok eredményei a szociológia tantárgycsoport honlapján ( is olvashatók. 8

9 A nyári gyakorlatok jövıbeli fontos mért mutatója lesz a jászberényi felmérés szisztematikus folytatásaként egy, a tanszék és a társadalomtudományok térségi súlyát erısítendı kötet megjelentetése (a Szent István Egyetem GTK és JFK kiadványai sorozat köteteként). A konzulensi (szakdolgozati és TDK) felkészítı munka és a társadalomkutató tábor eredményeire építve külön specializációs lehetıségként szerepel pályázatok elıkészítése, írása. A hallgatók egy-egy regionális szociális szakmai civil szervezet (pl. Életsorsok Kiemelten Közhasznú Egyesület, Jászapáti Népfıiskolai Társaság, Jászkiséri Kistérségi Társulás, Roma Fiatalok Középiskolája) segítségével az elkészült anyagot benyújthatják (sikeres pályázat esetén ez akár szakmai munkát is jelenthet számukra). A Kar, a tanszék tudományos mőhely funkcióját számos rendezvény erısíti (a kistérségi, nemzetiségi, nyelvi, néprajzi, legutóbb Mérlegen a romák esélyegyenlısége címő konferencia stb.). 5. A felsıoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva). A társadalomtudományi képzési terület szociális képzési ágában a 2006/07. tanévben a Szociális munka alapszak indítását tervezzük. Az alapszak szakvezetıje fıállású, tudományos minısítéssel rendelkezı oktató, egy törzstantárgy felelıse a szakon. A szociális munka alapszakot befogadó egyetem, az indító kar és a szakot irányító és felügyelı tanszék személyi állománya jelenleg: 4 egyetemi tanár, 4 fıiskolai tanár, 3 egyetemi docens, 4 fıiskolai docens, 1 adjunktus, 1 tanársegéd, 1 félállású fıiskolai adjunktus, 3 ügyviteli és szervezési feladatokat ellátó kolléga (utóbbiak közül egy fı a terepeken folyó képzés koordinátora). A képzési szerkezet a rokon terület alapképzési szakjainak megfelelı képzési tartalmakat képes hasznosítani, az oktatók szakmai felkészültsége az egyetemi oktatói státusban levıkkel együtt messzemenıen kielégíti a képzési követelményekben megfogalmazott kívánalmakat. A tantermi gyakorlatokon kívül 35 intézményben a tantárgyi modulok szakembereinek a közremőködésével folynak a terepgyakorlatok. Ezen oktatói kapacitást figyelembe véve a 2006/07. tanévtıl kezdve felmenı rendszerben nappali tagozaton évente 40-45, levelezı tagozaton hallgató beiskolázása tervezhetı a szociális munka alapszakon. 9

10 III. AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK LEÍRÁSA 1. A szak tanterve. A tantárgyi modulok rendszere és a kreditszámok Tanulmányi területek Tantárgyak / Tantárgyi modulok Kred Alapozó tantárgyak** 36 kredit Szakmai törzstárgyak it* Szociális professzió alapjai Szociális munka alapjai Laikus gyakorlat 3 3 Társadalomismeret alapjai Filozófia és kultúrtörténet I-II. Értékelmélet, társadalmi ethosz Bevezetés a szociológiába 3 Közgazdasági alapismeretek 2 Társadalom és A tásadalom-és szociálpolitika 4 szociálpolitika alapjai Pszichológia Bevezetés a pszichológiába 3 Pedagógia Bevezetés a pedagógiába 3 Informatika Informatikai alapismeretek 3 Állam- és jogtudomány Jogi alapismeretek 3 Egészségtudomány Társadalomegészségtan 3 Szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei Társadalomismeret a szociális munkában Társadalom és szociálpolitika a szociális munkában Pszichológia a szociális munkában Szociális munka módszertana Szociális munka különbözı korosztályokkal Szakmai készségfejlesztés Szociális munka gyakorlat Szociális munka projekt Társadalomismeret (szociológia, közgazdaságtan) Közösségelmélet, közösségfejlesztés Társadalom- és szociálpolitika 10 Pszichológia (Személyiséglélektan, életkorok pszichológiája, szociálpszichológia) kredit Jog a szociális munkában (Nép)egészségügyi ismeretek a szociális munkában Pedagógiai ismeretek a szociális munkában Szociális és társadalombiztosítási jog Család és gyermekvédelmi jog Közigazgatási jog Egészségügyi ismeretek 9 Bevezetés a felsıfokú anulmányokba Az andragógia elméleti és történeti alapjai

11 Differenciáló kötelezıen választandó tantárgyak 26 kredit Szabadon választható tantárgyak 10 kredit Idegen nyelv Testnevelés Szakdolgozat 20 kredit Szociális munka területei Társadalomismereti gyakorlat/nyári táborozás Kreatív technikák (A tantárgyakat lásd az óra és vizsgatervnél!) Összesen: 180 Összefüggı 30 szakmai gyakorlat *A kreditek számának meghatározásakor a 381/2004. (XII.28.) Korm. rendeletre épülı Szociális munka alapszak képzési és kimeneti követelményei és a Szociális munka alapképzési szak újra alapítására vonatkozó és a MAB plénuma által elfogadott konzorciumi elıterjesztés voltak az irányadók. A szociális szakcsoport képesítési követelményeirıl szóló 6/1996. (I. 18.) Korm. rendeletben, a kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/200. (XI.29.) Korm. Rendeletben és a kredit rendszerő képzésrıl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. Rendeletben (11. Melléklet) szereplı kritériumok a 381/2004. (XII. 28.) Korm. Rendeletben foglalt eltérésekkel kerültek meghatározásra. **A képzési ágon belül közös bevezetı szakasz

12 A szak óra- és vizsgaterve. Nappali tagozat A kurzus elnevezése Kód E sz lgy Tg öá köv Kr Sk af p/p y 1. Szociális munka alapjai V İ 2. Laikus gyakorlat F İ 3. Informatikai alapismeretek 2 2 F İ 4. Szakmai készségfejlesztés I. 3 F İ 5. Bevezetés a szociológiába V İ 6. A társ.- és szociálpolitika alapjai V İ 7. Bevezetés a pszichológiába V İ 8. Bevezetés a pedagógiába V Ö 9. Bevezetés a felsıfokú tanulmányokba 1 2 F İ 10. Jogi alapismeretek 2 5 V İ 11. A szociális munka módszertana I V T (Esetmunka) 12. Szociális munka gyakorlat I F T (Intézménylátogatás) 13. Szakmai készségfejlesztés II. 3 F T 14. Filozófia- és kultúrtörténet I-II V Ö/ T Értékelmélet, társadalmi éthosz İ 16. Életkorok pszichológiája V T 17. Társadalomegészségtan V T 18. Szociális munka módszertan II V İ (Szociális munka csoportokkal, közösségekkel) 19. Szociális munka gyakorlat II F İ (Intézményi gyakorlat) 20. Szakmai készségfejlesztés III. 3 F İ 21. Szociológia V İ 22. Társ.- és szociálpolitika I V İ 23. Szociálpszichológia V İ 24. Szociális és társadalombiztosítási jog V İ 25. Egészségügyi alapismeretek I. 2 2 F İ (Elsısegélynyújtás) 26. Közösségelmélet, közösségfejlesztés F İ 27. Szociális munka különbözı V T korosztályokkal I. (Szociális munka gyerekkel és fiatalokkal) 28. Szakmai készségfejlesztés IV. 3 F T 29. Közgazdaságtan (társadalomtudományi 1 2 F T kutatásmódszertan) 30. Társadalom és szociálpolitika II F T (Szociális igazgatási gyakorlat) 31. Személyiséglélektan V T 32. Család- és gyermekvédelmi jog V T 33. Egészségügyi ismeretek I. 2 4 V T (Mentálhigiéné) 34. Szociális munka különbözı V İ korosztályokkal II. (Szociális munka idısekkel) 35. Szociális munka projekt I F İ 12

13 36. Társadalmi konfliktusok szociológiája 2 4 F İ (Társadalomismeret) 37. Társ.- és szociálpolitika III V İ (Szociálpolitika a településrendszerekben) 38. Közigazgatási jog 2 4 V İ 39. Egészségügyi ismeretek II. 2 4 V İ (Pszichiátria) 40. Szociális munka különbözı V T korosztályokkal III. 41. Szociális munka projekt II F T 42. Gerontológia 2 4 V T 43. Az andragógia elm. és tört. alapjai 2 2 V T 44. Összefüggı szakmai gyakorlat 3 Kredit összen 124 Óra/hét Gyakorlati, kiscsoportos foglalkozás héttel számolva:

14 Differenciáló - kötelezıen választandó tantárgyak A kurzus elnevezése E sz Lg Tgy Öá K Kr sk Af p/p y öv 45. Szociális munka területei I. 3 3 F T (Iskolai/igazságügyi szociális munka) 46. Társadalomismereti gyakorlat / Nyári táborozás F Nyá r 47. Kreatív technikák I-II. 2+ F İ/T Szociális munka területei II. 3 3 F İ (Szociális munka romákkal / egészségügyi szociális munka ) 49. Szociális munka területei III. 3 3 F T (Szociális munka fogyatékkal élıkkel / szélsıséges élethelyzetőekkel) 50. Szociális munka területei IV. 3 3 F İ (Szociális munka szenvedélybetegekkel / mentális és pszichiátriai problémákkal) 51. Szociális munka területei V. 3 3 F T (Szociális munka munkanélküliekkel / nıkkel) Differenciált szakmai kredit 26 Óra/hét Gyakorlati, kiscsoportos 287 foglalkozás Óraszám 13 héttel számolva: 287 Kredit összesen: 150 Elméleti óra Szabadon választott óra 130(98+52) 6/4 Gyakorlati foglalkozás összesen Szabadon választható 10 Szakdolgozat 20 Összefüggı szakmai gyakorlat 16 hét 30 14

15 Szabadon választható tantárgyak A kurzus elnevezése Kód E Sz lg tg öá Köv Kr sk Af p/p y y d 52. Idegen nyelv I-IV. 2 4 F İ/T 53. Ifjúságszociológia 2 3 F Településszociológia F Forrásfejlesztési technikák F Vezetéselmélet F Társadalomfilozófia F Veszteségek pszichológiája F Karriertervezés 2 2 F Iskolaszervezettan 2 3 V Életkorok pedagógiája 2 3 V Alternatív pedagógia 2 3 V Gyógypedagógiai ismeretek F Fejlesztı pedagógia V Áldozatvédelem F Információs társadalom mentor F Jelnyelv V Max Megjegyzések: e = elıadás, sz = szeminárium, lgy=tanterrmi vagy labor gyakorlat, tgy=gyakorlat terepen öá = önálló munka, köv = követelmény (v=vizsga, f=folyamatos, s=szigorlat, kr = kredit, sk = értékelési skála, af = ajánlott félév, İ/T = páros/páratlan félévben kerül meghírdetésre, ny = nyáron teljesítendı. A testnevelés a fıiskolai rend szerint két félév kötelezı, kredithozzárendelés nélkül. Az intenzív gyakorlat csak az összes tanulmányi kötelezettség (kivéve szakdolgozat leadása) teljesítése után kezdhetı el. A Szociális munka területei I-V. tantárgyainak mindegyikébıl legalább egyet-egyet fel kell venni a képzés során. Az egybefüggı 5 napos gyakorlat fıiskolai vagy önálló szervezésben teljesítendı. A szabadon választható stúdiumok jegyzékében a szak szempontjából elsısorban preferált és meghirdetett stúdiumok szerepelnek, de felvehetı más, az egyetemen meghirdetett stúdium is. 15

16 2. A tantárgyi programok leírása és legfontosabb irodalma Alapozó és szakmai törzstárgyak 1. félév A szociális munka alapjai A szociális problémák megjelenése és megoldásaik a különbözı társadalmi korokban, különös tekintettel a XIX. és XX. századi fejlıdésre. A szociális munka meghatározás, hivatása, céljai, helyszínei, intézményei. Kliensek, klienscsoportok, erısségeik. A szociális szakember, szaktudása (értékek, ismeretek, készségek) és szerepei. A szociális munka fıbb irányzatai. A szociális munka formái: közvetlen, közvetett, kliensek és erıforrások. A szakmaetika alapkérdései, dilemmák, etikai kódex. A szociális munka elmélete és gyakorlata. I. köt. Szerk.: Hegyesi, G. Talyigás K. Bp., 1994, Semmelweis Kiadó. Müller, W.: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? Bp., 1992, Twins Kiadó. Szalai J.: A szociális munka néhány jellemzıje.=alkohológia, sz. A szociális munkások etikai kódexe. Bevezetés a pedagógiába A tantárgy célja az ember nevelhetıségérıl, a személyiségfejlesztés alapvetı tényezıirıl szóló nézetek ismertetése. A tantárgy tartalma: pedagógiai propedeutika, amely a tudományrendszertani hely, a filozófiai és a társtudományi alapvetés kérdéseivel foglalkozik kommunikatív didaktikai megközelítésben, majd a fejlıdés és fejlesztés, nevelés, oktatás, szocializáció, perszonalizáció, az emberkép és gyermekkép, valamint a család és az iskolakép társadalmi és pedagógiai meghatározottsága. A pedagógiai paradigmák értékszemlélete, filozófiai, ismeretelméleti kapcsolatrendszere. A nevelés interaktivitása, interperszonális hatásmechanizmusa, kommunikatív jellege, a racionális ösztönzés módszerei és a pedagógiai közegben feltáruló problémamegoldás eszköztára. Barkó Endre: Kommunikatív didaktika. Bp., 1998, Dinasztia. Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Bp., 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó. Rakaczkiné Dr. Tóth Katalin: Neveléstan. Gödöllı, 2004, SZIE. Pollard, A.: Reflective teaching. London, 1997, Casell. Cooper, P. McIntyre, D.: Effective teaching and learning. Buckingham, 1996, Open Univerasity Press. Kagan S.: Kooperatív tanulás. Bp., 2001, Ökonet Kiadó. A további részletes irodalomjegyzéket lásd a kötetek végén! Bevezetés a pszichológiába A pszichológia tudományának egyes történeti elemei, rendszere, módszerei. A pszichológia alapfogalmai. A pszichológia mint a szociális szakma háttértudománya. Az önismeret és társismeret jelentısége és fejlesztésének lehetıségei. Az alapvetı pszichés funkciók megismerése, mérése és fejlesztése. Az általános lélektani folyamatok értelmezése. 16

17 Völgyesy Pál: Általános lélektan. SZIE GTK, Gödöllı, Allport, G. W.: A személyiség alakulás. Gondolat, Bp., Jung, C. G.: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa, Bp., Lénárd F.: Emberismeret a pedagógiai munkában. Tankönyvkiadó, Bp., Várkonyi H. D.: A cselekvés lélektana. OPKM, Bp., Atkinson R., Atkinson R. L., Smith E. E., Bem D. J. (1994. újabb kiadás): Pszichológia Századvég Osiris, Bp. 1., 2., 4., 5., 7., 8., 9., 10. fejezet V. Komlós Annamária (1999.): Nem vagy egyedül Osiris, Bp. Csíkszentmihályi Mihály (1997.): Flow Az áramlat Akadémia Kiadó, Bp. Bevezetés a szociológiába A szociológia fogalomkörének és funkcióinak tisztázása, történetének tömör ismertetése. A szociológiai adatgyőjtés, adatfeldolgozás módszertanának alapismeretei és a legfontosabb kutatási eljárások megismertetése. A társadalom mőködését meghatározó területetek (a kultúra, a térbeli és társadalmi egyenlıtlenségek, a társadalom szerkezete, a szervezetek és a társadalmi intézmények, deviancia stb.) alapszintő bemutatása. A kutatási területek ismertetése bemutatja a szóban forgó jelenségterületre vonatkozó elméleti megközelítéseket, a leggyakrabban használt módszereket és a jellemzı ismerethalmazt. Fontos az alapvetı társadalmi folyamatok, jelenségek, tények, a szociológiai gondolkodás alapvetı irányzatainak az ismerete, a klasszikus megközelítések, a 90-es években született rétegzıdéselméletek. A szegénység, a migráció, az Európai Unió, az információs társadalom és a tömegkommunikáció szociológiája, a kultúra és a vallás, a településszociológia idıszerő kérdései. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp., 1997, Aula. Bıhm Antal (1999): A XX. Századi magyar társadalom. Bp., 1999, Korona Kiadó. Giddens, A.: Szociológia. Bp., 1995, Osiris. Valluch T.: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp., 2001, Osiris. Az Esély címő folyóirat cikkeinek folyamatos követése Az Szociológiai Szemle címő folyóirat cikkeinek folyamatos követése Filozófia- és kultúrtörténet I-II. A Filozófia- és kultúrtörténet alapozó tárgy, amely a gondolkodás- és problématörténeti áttekintéssel elısegíti a tudományban való eligazodást, értékszemléletet, a diszciplináris különbségek ellenére fölfedezhetı egységet. Két féléves tantárgy. Célja egyfelıl a szakfilozófiai ismeretek elsajátíttatása, másfelıl a filozófiai gondolkodási képesség, mint komplex mentális tevékenység gyakoroltatása és fejlesztése. Elıbbit az elsı szemeszterben, utóbbit inkább a második szemeszterben realizáljuk. A teljes kurzus a filozófia nagy korszakait, elméleti és gyakorlati problémáit a fıbb európai országok a XIX-XX. században az Egyesült Államok kultúrájában és mővelıdésében kibontakozó társadalom-, mővészetés tudománytörténeti tendenciákkal szerves összefüggésben mutatja be. Ennek a bonyolult folyamatnak fıbb állomásai a következık: a görög-római antikvitás; a hellenizmus és a korai kereszténység; a patrisztika és a skolasztika; a reneszánsz, a reformáció és a felvilágosodás, a hosszú XIX. és a rövid XX. század Európában, ill. az Újvilág térnyerése az 1800-as évek utolsó harmadától. Ezeket az alapvetı gondolkodástörténeti ismereteket egészíti ki a 17

18 segítı szakmákban, a szociális munkában is nélkülözhetetlen ismeretelmélet, logika, az érveléstechnika és az etikai kérdések tárgyalása. Értékelmélet, társadalmi éthosz A fenti problématörténeti áttekintésre épülı ismereteket egy sajátos, a szociális területen kiemelten fontos értékelméleti áttekintéssel egészíti ki. Tartalma az érték fogalma, fenomenológiája, az értékelés, a viszonyítás, értékállandóság, normativitás, értékhiány, értékzavar, értékdiszkrepancia, a társadalmi értékrend és annak változásai. Anzenbacher, A.: Bevezetés a filozófiába. Bp., 1992, Herder. A vonatkozó fejezetek, valamint Ancsel Éva, Heller Ágnes, Pauler Ákos, Kecskés Pál, Szőcs Ferenc, Bartók György erkölcsfilozófiai összefoglaló munkáiból bármelyik. Barkó Endre: Pályapedagógia. Az értékekrıl szóló fejezetrész, illetve a kötet végén található szakirodalom értékfogalmat tárgyaló tétele. Társadalom- és szociálpolitika alapjai Az európai és a magyar szociálpolitika, szociális gondoskodás története. A jellegzetes szociálpolitikai korszakok (marginális, korrektív, produktív, jóléti államok, jóléti társadalom korszaka), a korszakok legfıbb szereplıi, alanyai és a korszakokban alkalmazott szociálpolitikai megoldások, eszközök (nyílt, zárt szegénygondozás, társadalombiztosítás, állampolgári jogon nyújtott ellátások). A társadalom- és szociálpolitika fogalmi rendszere, társadalompolitikai értékek, a szociálpolitika célrendszere, alapelvei, technikái, szereplıi, alanyai. Csizmadia A.: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. Bp., 1977, MTA Államés Jogtudományi Intézete. Ferge Zs.: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetébıl. Bp., 1998, Kávé Kiadó. A jóléti állam. Szerk.: Ferge Zs. Lévai K. Bp., 1999, Twins Kiadó. Zombori Gy.: A szociálpolitika alapfogalmai.(kiad. a) Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület. Bp., Kárpáti Z.: Szociálpolitika. Gödöllı Bp., 1995, GATE (SZIE). Szociálpolitika. Szöveggyőjtemény. Szerk. Kárpáti Z. Gödöllı, 1995, GATE (SZIE). Informatikai alapismeretek A tantárgy feladata, hogy a hallgatók átfogó ismereteket szerezzenek az informatika elméleti és gyakorlati alapjaiból, ismerjék meg a szakmai kifejezéseket, alapfogalmakat, a számítógép adattárolási módjait. Ismerjék meg a számítógép felépítését, a hardver elemeket és mőködésüket. Sajátítsák el a számítógépen mőködı programok, különösképpen az operációs rendszerek és a szövegszerkesztık mőködését. Sajátítsák el a Web böngészı és a keresı programok használatát. A tantárgy feladata, hogy a hallgatók a mindennapi életben egyszerően, rutinszerően tudják használni ezeket a programokat és az Internetet. Katona E.: Bevezetés az informatikába. Bp., 2000, Panem könyvkiadó Kovácsné Cohner J. Ozsváth M. G. Nagy J.: Office 97. Bp., 1999, Computer Books. Csákvári F.: Word 2000 szövegszerkesztı és Internet alapok. Bp., 2001, Heted7világ Kiadó. 18

19 Lengyel V.: Az Internet világa. Bp., 1996, Computer Books. Móricz A.: Internet a gyakorlatban. (Kiad az) LSI Oktatóközpont. Jogi alapismeretek Jogi alapfogalmak: jogalkotás, jogalkalmazás, jogforrás, jogszabály, jogviszony, alanyi jog. Az alkotmány, az alkotmányosság és a modern állam kialakulásának folyamata, funkciói. Az államszervezési elvek, az állami szervek rendszere (Országgyőlés, Kormány, köztársasági elnök, igazságszolgáltatás, ügyészség, Állami Számvevıszék, Alkotmánybíróság) mőködése, a magyar parlamenti és önkormányzati választási rendszere. Emberi és gyermeki jogok. Aszódi I. Molnár I.: Jogi alapismeretek. Bp., 2004, Perfekt Gazdasági Tanácsadó és Kiadó. Kukorelli I.: Alkotmánytan. Bp., 2002, Osiris. Szilágyi P.: Jogi alaptan. Bp., 2003, Osiris Kiadó. Közgazdaságtani alapismeretek Közgazdaságtani alapfogalmak, a társadalom és a gazdaság összefüggései. Mikro- és makroökonómiai alapfogalmak, gazdasági növekedés elméletek és forrásaik, az adminisztratív és piacorientált rendszer és az utóbbira áttérés feszültségei, a társadalmi újratermelés jellemzıi, piaci szerkezet, kudarcok és okaik, a közjavak elmélete, a jövedelemelosztás típusai, az adózás funkciói az államháztartási alrendszerek jellemzıi. Mikro-ökonómia. Szerk.: Kopányi M. Bp., 1999, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó. Samuelson, P. Nordhaus, W.: Közgazdaságtan. Bp., 2103, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó. A jóléti állam közgazdasági megközelítésben. Szerk.: Semjén András. (Kiad. a) Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület. Bp., Közgazdaságtan I. Egyetemi jegyzet. Gödöllı, 2004, SZIE-GTK. Laikus gyakorlat A gyakorlat célja: a hallgatók pályaképének, szakmai identitásának megalapozása, megbízhatóságuk, szakmai alkalmasságuk megmérettetése. A kurzus teljesítése során saját élményként átélt gyakorlati tapasztalatszerzésre kerül sor laikus segítségnyújtás formájában. A gyakorlat rendszeres, folyamatos hallgatói részvétellel, önkéntes segítı kapcsolat keretében valósul meg, amelyet a humán segítı intézmények különféle szervezeteiben, a terepen dolgozó kolléga szakmai irányításával végeznek a hallgatók. A hallgatók feladata: folyamatos, konkrét segítségnyújtás az adott intézmény / szervezet klienseinek, vagy családjának, csoportjának. Müller, C. W.: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? Bp., 1992, Twins Kiadó. Jordan, B.: Invitation to Social Work = Esély, , 3., 4., 6. szám. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Bp., 1996, SZSZSZ. Pikk K.: Problémák a szociális munka gyakorlatában. = Kézikönyv szociális munkások számára. Bp., 1989, SZSZSZ. Társadalomegészségtan 19

20 A társadalom egészségállapotának vizsgálata a betegségek és a demográfiai folyamatok tükrében, népegészségügyi problémák, szükségletek és igények feltárása, a megoldást célzó helyi, regionális és országos egészségpolitika megismertetése. Az egészségügyi ellátás finanszírozása, szervezése, egészséget támogató társadalompolitika. A társadalom nyújtotta egészségügyi, népegészségügyi ellátási formák és szolgáltatások, közösségek, szervezetek mentálhigiéniája, egészségmegırzı, preventív és gyógyító szolgáltatások. Az egyén egészségét elısegítı, nehezítı tényezık. Környezet és egészség, a család és a betegség. Munkaképesség csökkenés, rokkantság, prevenció a családban gyermek- és ifjúkorban, egészségnevelés az iskolában. Losonczi Á.: Utak és korlátok az egészségügyben. Bp., 1998, MTA. Göncz K.: Szociális munka az egészségügyben. = Csató: Szociális munka az egészségügyben Tanulmányok. Bp., Teresa J. Orosz É.: Az egészségügy reformja Magyarországon. = Landau- Simonyi-Szalai- Vince: Az államtalanítás dilemmái: szociálpolitikai kényszerek és választások. (Kiad. az) Aktív Társadalom Alapítvány. Bp., A népesedési albizottság záródokumentuma. Miniszterelnöki Hivatal. (Kézirat) Barkó E. és mások. Bp., április. (Az oktatáspolitikai és egészségügyi fejezetrész.) Bevezetés a felsıfokú tanulmányokba A felsıfokú tanulmányok folytatása során használható, hatékony tanulási módszerek. Az önálló tanulás készségeinek fejlesztése. A referátumokra, prezentációkra, vitaindítókra való felkészítés. Könyvtárhasználat, az írásbeli munkák, tudományos dolgozatok elkészítésének szakmai szempontrendszere, etikai vonatkozásai, formai követelményei. Felkészülés a vizsgákra, stresszkezelés a vizsgaidıszakban. Kugeman, Waltwer F.(1976): Megtanulok tanulni. Bp., 1976, Gondolat. Roeders, Paul (1995): A hatékony tanulás titka Calibra Kiadó, Bp. Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsıfokon Kossuth Kiadó, Bp. Barkó E. Pályapedagógia. Gödöllı, 2004, SZIE. (Különösen a tanulás tanulására vonatkozó irodalom a kötet végén.) Jogi ismeretek Jogi alapfogalmak: jogalkotás, jogalkalmazás, jogforrás, jogszabály, jogviszony, alanyi jog. Az alkotmány, az alkotmányosság és a modern állam kialakulásának folyamata, funkciói. Az államszervezési elvek, az állami szervek rendszere (Országgyőlés, Kormány, köztársasági elnök, igazságszolgáltatás, ügyészség, Állami Számvevıszék, Alkotmánybíróság) mőködése, a magyar parlamenti és önkormányzati választási rendszere. Emberi és gyermeki jogok. Aszódi Ilona-Molnár István (2004): Jogi alapismeretek Perfekt Gazdasági Tanácsadó és Kiadó Kukorelli István (2002): Alkotmánytan, Osiris Kiadó, Bp. Szilágyi Péter (2003): Jogi alaptan, Osiris Kiadó, Bp. 20