BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Nappali tagozat. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakirány Komp-ország, - avagy Magyarország útkeresése Horthy Miklós tükrében Készítette: Sebők Nikoletta Budapest, 2011

2 BEVEZETÉS A szakdolgozat tézise A választásom indoklása Az államfő megítélése Komp-ország Komp-ország fogalma Komp-ország bemutatása, jellemzése Történelmi események hatása a döntéshozatalra A döntéshozatalt befolyásoló tényezők Az egyéni, individuális szint elemzése Nagy-Britannia szeretete Ferenc József példaképként való tisztelete A család A revízió Horthy viszonya a nemzetiszocializmushoz Az antiszemitizmus A barátok, mint befolyásoló tényező Horthy pálfordulása A kiugrási kísérlet Összegzés Felhasznált irodalom

3 Komp-ország-, avagy Magyarország útkeresése Horthy Miklós tükrében Bevezetés Szakdolgozatom témájaként Magyarország komp-ország tulajdonságát szeretném kiemelni, mely név az évszázadok során igazán ráillett a történelmi helyzetekben betöltött szerepe miatt. Kutatásom fő területe volt útjainak keresése a II. világháborúra fókuszálva. Ennek a részekre szabdalt országnak évszázadokon keresztül legfontosabb célkitűzése volt az újraegyesülés. A trianoni ítélet elől természetesen a leendő győztesekhez akart szegődni. Vagyis 1914 és 1920 után Magyarország megint a nagynémet birodalomhoz csatlakozott. Ez a menekülés egy darabig sikerrel kecsegtetett. Az ország és a nemzet 1941-re részben újraegyesült. Ennek azonban nyomban a második világháborúba való belépés lett az ára. Hazánk megint a világerők egyikének oldalán a másik ellen indult. Ezeknek az eseményeknek a hátterében Horthy Miklós kormányzó állt. Kevés olyan történelmi személyiség van a mai Magyarországon, aki ilyen mértékben megosztja a közvéleményt, mint ő. A kettős érzés pedig nyilvánvalóan a II. világháborúban folytatott tevékenységéből és az onnan való kiugrási kísérlet sikertelenségéből fakad. Ki volt valójában Horthy Miklós? Nem válaszolja meg a kérdést sem a kormányzónak számos nyelven kiadott önéletírása, sem a történészek tanulmányai. Vajon egyedül Horthy Miklós döntései miatt nem sikerült a kiugrási kísérlet? Egyedül őt terheli a felelősség? Választásom azért esett erre a témára, mert szerettem volna megismerni a kormányzó igazi arcát. Iskolai tanulmányaim során egészen más kép alakult ki róla, mint az egyes könyvek lapjairól. Azok ugyanis más-más szemszögből világították meg cselekedeteit, tetteit. Ugyanolyan színes skálán mozogtak megítéléseikkel, mint a magyar és a nemzetközi közvélemény. Fő célom megkeresni a választ arra, hogy vajon átállhatott volna-e Magyarország, Romániához hasonlóan a nyugati szövetségesek oldalára? A szakdolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, a legfontosabb elemzési szinteket boncolgatva, úgy mint az állami, rendszer, szervezeti és egyéni. Ezek nagymértékben befolyásolhatták a kormányzó döntéshozatalát. 3

4 Nem áll szándékomban állást foglalni a kormányzó személyiségével és döntéseivel kapcsolatban, csupán megpróbálom összefoglalni az akkori eseményeket, melyhez a történészek és más társadalomtudósok által összegyűjtött anyagokat használom fel forrásként. 1. A szakdolgozat tézise A szakdolgozat céljaként a következő kérdés megválaszolását tűztem ki: Vajon megvolt-e a lehetősége Magyarországnak arra, hogy kiugorjon a háborúból, és Romániához hasonlóan a szövetségesekhez csatlakozva a győztesek névsorát bővíthesse? Vajon jól mérte-e fel Magyarország adottságait, helyzetét és lehetőségeit, felszereltségét és beállítottságát az államfő, mielőtt meghozta végső döntését? Milyenek voltak a körülmények, és kik voltak azok az emberek, akik befolyásolták a kormányzó elképzeléseit és erkölcsi értékeit? Tézisemet Bencsik Gábor Horthy Miklós című művének áttanulmányozása alapján állítom fel, mely szerint a kiugrási kísérlet csakis akkor lehetett volna sikeres, ha jól szervezett politikai és katonai vezetők állnak az ország élén, ami azt jelenti, hogy mindenki azonos célért küzd, és teszi a dolgát egy gondosan kidolgozott terv alapján. Ehhez azonban társadalmi méretű együttműködésre van szükség, illetve nagyfokú bizalomra. Horthy Miklós azonban az egyéni érdekek és az árulás áldozata lett, s ez azzal járt, hogy Magyarország kiugrási kísérlete az olaszhoz hasonlóan kudarcba fulladt. A feladatom pedig nem más, mint hogy ismertessem azokat a valós és vélt tényezőket, eseményeket, melyek gátat szabtak a kiugrási kísérlet megvalósulásának, és megakadályozták a magyar komp nyugat felé történő irányváltását. 4

5 1.1 Választásom indoklása Mielőtt azonban belevágnék, tisztáznom kell azt a kérdést, hogy miért esett a választásom Horthy Miklósra, és az általa fémjelzett időszakra. Horthy Miklós személyisége és politikai tevékenysége vegyes érzelmeket vált ki a magyar emberekből. Ha közvélemény-kutatást végeznénk arról, ki-ki milyen véleménnyel van a kormányzó történelmi és politikai szerepéről, személyiségéről és döntéseiről, úgy vélem, hogy nem jutnánk egyöntetű pozitív vagy negatív eredményre, valahol a kettő között állapodhatnánk meg. Jogosan merül fel a kérdés: vajon miért osztja meg ennyire a közvéleményt Horthy Miklós személye és történelmi szerepe? 2. Az államfő megítélése Ha jobban belegondolunk Horthy Miklóst, mint embert csak kevesen ismerték. Ezen kevesek közé tartoztak a kormányzó családtagjai, illetve személyes tanácsadói, akik nélkül soha nem hozta meg végső döntéseit, és akikben maradéktalanul megbízott. Ez azonban nem csak egy politikus, jelen esetben egy államfő esetében van így. Vegyünk példának egy átlagembert, aki nem tagja a társadalmi ranglétra felső rétegeinek, nem színesíti a politikai elit zárt és beláthatatlan világát, csupán egyetlen apró alkotóeleme, avagy mozgatórugója az ország gazdasági, társadalmi és politikai gépezetének. Közhelyesen úgy is mondhatnánk, hogy egy a sok közül. Ezekről az emberekről is csak kevesen mondhatják el, hogy Barátom, úgy ismerlek, mint a tenyeremet. Hiszen nem is ismerhetik. Az ember személyisége ugyanis folyamatosan változik; élete során számos külső inger éri, melyekre az idő során másképp és másképp reagál. A különböző pozitív és negatív élmények döntően befolyásolják az illető személyiségének és gondolkodásának alakulását, s egyben a világról alkotott képét is. El sem tudjuk képzelni, mennyire megtörhet egy kellően ambiciózus, a jövőjéről határozott elképzelésekkel rendelkező fiatal, ha bármi olyan történik vele, vagy a családjában, amin nem tud túllendülni és erőt gyűjteni az újrakezdéshez. Jelleme teljesen ellentétes fordulatot venne, s rá se lehetne ismerni a korábban céltudatos és életvidám emberre. 5

6 Nem állíthatjuk tehát teljes meggyőződéssel, hogy ismerünk valakit, még akkor sem, ha életének valamennyi szakaszát,- a gyermekkort is beleértve- végigkísértük. Miért is emeltem ki a gyermekkort? Nem véletlenül. Ugyanis ez az az időszak valamennyi ember életében, amikor az alapvető emberi értékeket, az adott ország kultúráját, és az anyanyelvünket elsajátítjuk. Ezek az értékek pedig döntően hozzájárulnak az alapvető emberi tulajdonságok kialakulásához. Horthy Miklóshoz visszatérve kijelenthető tehát, hogy igazán senki sem ismerte a kormányzót. Talán még ő maga sem. Nem volt felkészülve olyan globális méretű problémára, krízishelyzetre, melyet az 1939-ben kirobbanó II. világháború jelentett. Elképzelni is nehéz, mi járhatott a hajdani kormányzó fejében, mikor számtalanszor olyan döntések elé állították, melyekkel egy egész ország népének életét tehette volna kockára. Talán nincs is nehezebb dolog a világon, mint ilyen horderejű kérdésekben, és ekkora teherrel a vállon racionálisan gondolkodni, sőt mi több, olyan döntést hozni, amely eredményes, és amelyet a későbbiekben siker koronáz. Úgy vélem, keveseknek adatik meg az a kellő önuralom és higgadtság, amely egy ilyen helyzetben elvárható, s ami egyben az alapja egy hibáktól mentes, jó döntés meghozatalának. Lássuk be, nem szívesen lettünk volna Horthy Miklós helyében! Miért is? Emberi tulajdonságokból fakad. Ha azt mondom; államfő, sokak szemében csak a tisztségből adódó pozitívumok iránti irigység jelét látom megcsillanni. Gondolok itt a fényűzésre, a luxusra, a királyi bánásmódra és végül, de nem utolsó sorban a hatalomra. Talán ez a legfontosabb. Mi is ez a hatalom? A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértők körében számtalan megfogalmazás látott napvilágot; a neves szerző, Nye a szerelemhez hasonlította, amit azzal indokolt, hogy a hatalmat 1 könnyebb megtapasztalni, mint meghatározni. Míg J. Frankel szerint a 2 szándékolt hatások kiváltásának képessége, addig Robert Dahl úgy határozza meg, mint 3 az a képesség, amellyel mások viselkedését eredményesen befolyásolni lehet. Egy általánosan elfogadott definíció szerint a hatalom nem más, mint 4 az a társadalmi kapcsolatokban rejlő lehetőség, amely megengedi, hogy az egyik ember akár a másik ellenállása ellenére is véghezvigye akaratát, függetlenül attól, hogy erre a lehetőségre mik, vagy milyen eszközök adnak módot. Minden olyan viszony, amelyben meghatározott személynek vagy személyeknek lehetőségük van arra, hogy más emberek magatartását sikeresen befolyásolják, illetőleg, hogy őket engedelmességre késztessék. 1 Egedy Gergely, Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG-Orac Kiadó, Budapest, 2007, 32 p. 2 Egedy Gergely, Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG-Orac Kiadó, Budapest, 2007, 32 p. 3 Egedy Gergely, Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG-Orac Kiadó, Budapest, 2007, 32 p. 4 Letöltés: március 22. 6

7 5 A hatalom minden esetben tény, amelynek elfogadása történhet erőszak, gazdasági vagy más jellegű kiszolgáltatottság, például félelem, manipuláció stb. következtében, de az elfogadását motiválhatják olyan tényezők is, amelyek kialakulása és működése szociológiai értelemben rendkívül jelentős lehet. Az emberi élet egyik alapvető célja, és értelme a hatalom és a jólét megszerzése. Hatalmon természetesen nem csak a politikai értelemben vett hatalmat értjük, amivel az állam,- és kormányfők, uralkodók, illetve a politikai elit rendelkezik, hanem a társadalom egyéb területein, így a munkahelyeken vezető pozíciót betöltő személy hatalmát is. Egy átlagember számára pedig az lehet a kitűzött és egyben meg is valósítható cél, hogy ezt a pozíciót, és a vele járó hatalmat illetve jólétet minél előbb megszerezze. Mindenki szeretne jól élni. Ennek eléréséhez azonban nem elegendő a puszta tudás és szorgalom, némi befolyás és szerencse minden szempontból elengedhetetlen. De mire vezethető vissza az ember ilyen mértékű hatalomvágya? 6 A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik. A csoportéletet élő fajok (például farkasok vagy a csimpánzok) körében nem ritkán nagyon erős csoporton belüli hierarchia van. A hatalom tehát nem fajspecifikus sajátossága az embernek, hanem nagyon komoly előzményei vannak az állatok között, ahol a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával. Ez az, amit látunk és gondolunk, ha valamilyen magas beosztású ember kerül szóba, különösen akkor, ha az illető a politika kiismerhetetlen és titkos világában mozgolódik. Ha már szóba került a politika, érdemes megemlíteni, hogy ez az első olyan tényező, ami miatt veszít varázsából az államfői státusz, s ez az, amelyből a többi negatívum is eredeztethető. Miért is? Nehezen találni olyan embert a mai, válságokkal teli világunkba, akit valamilyen szinten és formában ne érintene, illetve érdekelne. Vannak, akik szeretik, kifejezetten érdekesnek és élvezetesnek tartják a napi események, gazdasági és társadalmi tevékenységek menetét, legyenek azok jók vagy kedvezőtlenek rájuk és családjukra nézve. Sokszor előfordul családi összejöveteleken, barátok illetve rokonok találkozásakor a politikai elit, s valamennyi a témához kapcsolódó esemény felemlegetése szakemberek, de laikusok körében egyaránt. Felteszem a kérdést; miért pont a politika? A válasz egyszerű. Senkit sem hagy hidegen. Éppen ezért beszélni kell róla. Ha két ember nem ismeri egymást, mi iránt érdeklődnek, mi a hobbijuk, mivel foglalkoznak, könnyen szóba elegyedhetnek egy-egy politikai lépés, avagy 5 Letöltés: március Letöltés: március 22. 7

8 történés megemlítésével, amire a partner minden bizonnyal rögtön reagálni fog, és beindul köztük a kommunikáció. Vigyázni kell azonban egy ilyen beszélgetés kezdeményezése során arra, hogy az illető partner milyen véleménnyel van a politikáról, hiszen vannak, akik kifejezetten gyűlölik és elutasítják. Úgy gondolják, hogy egyéneket és csoportokat fordít egymással szembe, illetve hatalmi visszaélést, félrevezetést, manipulációt, árulást és erőszakot hordoz. A politika emberi döntéseket foglal magába, s mint tudjuk a döntések felelősséggel járnak. És ez itt a kulcsszó: a felelősség. Sokak számára nehézséget okoz, legyen szó akármilyen kis dologról. Vannak, akik napokig őrlődnek, másokhoz fordulnak tanácsért egy adott témával kapcsolatban, s még így se tudnak meghozni egy döntést, mert félnek a következményétől, és az azzal járó felelősség felvállalásától. Ezek után felteszem a kérdést: Van-e jogunk megítélni egy olyan embert, akinek egyetlen döntése megváltoztathatja az adott társadalom mindennapi életét? Sokan ezt teszik. A történelemmel a kortárs rendszerint úgy jár, hogy nem látja a fától az erdőt, vagyis egy adott szituációban meghozott döntésének nem ismeri a következményét, és nem tudja, mire számítson a közeljövőben. Az utókor azonban túlságosan is magabiztos; könnyen osztogat tanácsokat az elmúlt évek eseményeivel kapcsolatban. Miért is ne tenné? Az idő távlatából, - a tudomány és technológia fejlődésével, és az események részletes ismeretével,- sokkal egyszerűbb meghozni a helyes döntést. Arról nem is beszélve, hogy az utókor elemzőit, tudósait nem terheli az a felelősség és kockázat, ami az akkori kortárs politikusokat. Ezeket a tényezőket azonban sokan figyelembe sem veszik, csakis az alapján ítélnek, hogy a szóban forgó személy a politikai elit egyik kulcsfontosságú alakja. Azonban nem csak a személyisége és a társadalmi státusza az, ami megosztja a magyarság Horthy Miklósról alkotott képét, hanem a történelmi szerepe is. Miért is olyan fontos ez az időszak, melyet a kormányzó képviselt? Függetlenség. Azt hiszem ezzel az egy szóval rátapintottam a lényegre. Bő kilencven esztendeje, az első világháború után a lengyelek, csehek, szlovákok, délszláv népek, valamint a magyarok számára is megadatott az a lehetőség, hogy sorsukat saját kezükbe vegyék, és szabadon, nagyhatalmi kényszerek nélkül dönthetnek a jövőjükről. Ennek a jelentősége pedig felbecsülhetetlen. A független magyar államot már születése pillanatában kényszerpályára állították a nagyhatalmak, ezért közel negyed évszázadon át az egymást váltó politikusaink azon fáradoztak, hogy megőrizzék és kiteljesítsék az ország szabadságát, valamint megpróbálják egyesíteni a 8

9 nemzetnek legalább azt a részét, amely a Kárpát-medence zárt tömbjét alkotja. Ez sem bizonyult egyszerű feladatnak. Magyarországnak fel kellett mérni az adottságait, a rendelkezésére álló lehetőségeit, és az ezekből adódó előnyeit és hátrányait, s ezek alapján mérlegelni, majd levonni a végső következtetéseket. Ez jelen esetben a következő: Magyarország kis ország, kis mozgástérrel. Egy kis ország pedig hogyan tudja érvényesíteni az érdekeit? Ha a nagyokba kapaszkodik. A kérdés már csak az, mint az ország történelme során számtalanszor: Vajon kibe kapaszkodjon? Kelet vagy Nyugat felé tartson? 3. Komp-ország 3.1 A komp-ország fogalma Komp-ország Ezzel a metaforával illette Magyarországot a 20. század talán legnagyobb és legismertebb szimbolista költője, Ady Endre. A kifejezés először 1905-ben látott napvilágot az Ismeretlen Korvin-kódex margójára című nagy, összefoglaló cikkében, amely a Figyelő nevű újságban jelent meg, s olyannyira találónak bizonyult, hogy azóta is gyakran használják a közéletben és a médiában egyaránt. A komp-ország metafora szinte egybeolvadt Magyarországgal, sőt, annak valóságos szinonimájává nőtte ki magát. Ha azt a szót halljuk, hogy 7 komp, valamennyi ember csukott szeme előtt ugyannak a közlekedési eszköznek, vagy hajónak a képe fog kirajzolódni, amely folyókon, tavakon, vagy tengereken történő átkelésre szolgál, ezen kívül személyek, állatok és különféle járművek szállítására használnak. Nem is képzelhetünk el mást, hiszen ez a komp jelentése. Nem is társíthatnánk hozzá egyebet. Ugyanakkor felmerül a kérdés; miért pont komp-ország? Miért egy közlekedési eszközhöz hasonlította Ady az országunkat? Egyáltalán honnan jött ez a metafora? 7 Letöltés: március 24. 9

10 Mielőtt a kérdésre választ adnánk, tisztáznunk kell a metafora jelentését. A metafora, mint tudjuk, 8 összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom tulajdonság tartalmi-hangulati kapcsolatán alapuló szókép. 3.2 A komp-ország bemutatása, jellemzése A definíció alapján úgy vélem, hogy ennek az úgynevezett tartalmi-hangulati kapcsolatnak kell a nyomába erednem, ha rá szeretnék jönni, mi az üzenet, illetve a mondanivaló, melyet Ady ezzel az egyetlen találó, és egyben frappáns szóval próbált a magyarság elé tárni. Mindenesetre elgondolkodtató. De vajon mi köthet össze egy országot és egy hajót? Melyek azok a tulajdonságok, melyek hidat képeznek két látszólag teljesen eltérő dolog között? Véleményem szerint a hangsúlyt nem a két összehasonlítandó dolog mibenlétére ország illetve jármű- kell fektetni, hanem az általuk végzett fő-fő tevékenységek egyikére. Ez pedig nem más, mint a szállítás. A kifejezés azonban csak a komp esetében helytálló. Hiszen ahogy azt már fentebb említettem; személyek, állatok és járművek szállítására használják. Egy ország esetében azonban nem beszélhetünk szállításról, hacsak nem annak külkereskedelmi mérlegét, az export és import növekedésének, illetve csökkenésének alakulását kívánjuk megvizsgálni majd elemezni. Itt azonban szó sincs erről. Magyarország, mint kompország esetében a szállítás, az maga a külpolitika. A külpolitika 9 nem más, mint a mindenkori politikai egységként jelentkező társadalmak (közösségek, birodalmak, államok, integrációk) érdekeit, törekvéseit más államok és más külső (nemzetközi) szereplők (szervezetek, természetes személyek) irányában rögzítő célkitűzéseinek, megfontolásainak, törekvéseinek, illetve az ezek megvalósítására irányuló lépéseinek, erőfeszítéseinek, vagy éppen terveinek összessége. Mivel a dolgozat szempontjából a magyar külpolitikának kiemelkedő jelentősége lesz, érdemes ezt a témát bővebben kifejteni, és részletezni a külpolitika legalapvetőbb, és leglényegesebb jellemzőit illetve tulajdonságait. 10 Egy állam érdekei a nemzetközi kapcsolatokban, ezáltal a külpolitikában realizálódnak. Amikor egy külpolitikai elemzést készítünk, az első feladatunk, hogy 8 Letöltés: március Dr. Vándor János jegyzete a Külpolitikai döntéshozatal című tantárgyból 10 Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007, 76 p. 10

11 meghatározzuk az adott állam orientációit, céljait; hogyan látja helyzetét, szerepét a nemzetközi rendszerben, mert ez által érthetjük meg törekvéseinek motivációit. Egy ország orientációja nem más, mint 11 a külső környezethez való viszonya, valamint stratégia, mely realizálja a bel- és külpolitikai célokat. Legalább három féle orientációt különböztetünk meg: az izolációt, az el nem kötelezettséget és a szövetségkötést. Minden állam rendelkezik rövid távú, más néven alapcélokkal, melyek nélkül az adott állam nem képes létezni, így eléréséhez minden körülmények között ragaszkodik. Fontos érezni azt, hogy itt az adott állam önmaga által meghatározott alapcéljairól van szó, ami nem feltétlen jelenti létezésének lehetetlenségét teljesülésük hiányában. A középtávú célok általában gazdasági és társadalmi fejlődést hivatottak szolgálni. A legtöbb ország nem képes ezt önerőből biztosítani az erőforrások hiánya miatt. Persze ide tartoznak azok a célok is, melyek az ország helyzetét pozitívan befolyásolják a nemzetközi rendszerben elfoglalt helyét, megítélését illetően. Vajon milyen célokkal léphet fel egy adott ország a nemzetközi színtéren, és mely ország/ok irányába teszi mindezt? Mi készteti arra, hogy nemcsak nemzeti téren tevékenykedjen, vagyis saját belügyeivel legyen elfoglalva, hanem felvegye a kapcsolatot a körülötte levő szomszédos, vagy akár távolabb levő államokkal? 12 A lehetséges okok között a következőket említhetjük: - a politikai entitás egységének megőrzése, erősítése, - a politikai entitás biztonságának szavatolása, - a politikai és gazdasági érdekek védelme, - az erő illetve hatalom fejlesztése. A külpolitika tehát egy olyan színtér, ahol a szuverén állam is csak egyike a szereplők összességének, így az egyébként kizárólagos hatalommal bíró elem kénytelen a nemzetközi rendszerhez igazodva meghatározni céljait és az azok eléréséhez szükséges stratégiáját. A mi, miért történt? kérdés megválaszolásához nem elég magát az államot és motivációit vizsgálni, körültekintően kell elemezni az akkori nemzetközi viszonyokat és minden olyan információt, mely meghatározhatja az állam, vagy döntéshozó magatartását. A magyar külpolitika irányát Ady a következőképpen tájolta be: 11 Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007, 76 p. 12 Dr. Vándor János jegyzete a Külpolitikai döntéshozatal című tantárgyból 11

12 13 Komp-ország, komp-ország, komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. a megállapodni és véglegesen révbe érkezni sohasem képes komphoz hasonlította Ady az országot. Az ezeréves magyar kultúra mindig is a nyugat-európai kultúra alkotórésze volt, történelmi sorsa azonban gyakran a keleti civilizációs térbe kényszerítette. A nyugati kultúra medrében alakuló zene, művészetek, különféle tudományok, mint az irodalom, illetve az oktatási rendszer nem egyszer került éles ellentétbe az ország geopolitikai helyzetével, politikai kultúrájával és azokkal a hatalmi mechanizmusokkal, melyek többnyire szerencsétlen történelmünk következtében jöttek létre. S valljuk be őszintén, ezek a mechanizmusok valójában nem voltak teljesen nyugatiak, különösen a 20. században; a tekintélyuralom, a kormányzati erőszak, a személyes vagy csoportos érdekeknek kiszolgáltatott országvezetés nemcsak a kommunista diktatúra négy évtizedét jellemezte, hanem nagymértékben a két világháború közötti évtizedet is. A dolgozat szempontjából pedig ez az időszak lesz meghatározó. 14 Igaz, az állami erőszak akkor kevésbé volt kíméletlen és gátlástalan, mint a kommunista rendszerben, annak is leginkább az közé eső másfél évtizedében, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a Horthy Miklós nevével fémjelzett korszak sem volt demokratikus és nyugati jellegű. Ami napjaink magyar külpolitikáját illeti elmondható, hogy a komp újra irányt váltott, s a keleti partot elhagyva, teljes gőzzel a Nyugat-Európa felé vezető habokat kezdte el szelni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint csatlakozásunk az Európai Unióhoz május 1-én. 15 Az európai uniós integráció ugyanolyan történelmi fordulópontot jelent, mint korábban 1848 tavasza, az 1867-es kiegyezés, az 1945-ös demokratikus kísérlet, vagy az 1989-ben történő rendszerváltás. Azonban ha őszinték akarunk lenni, bizony beláthatjuk, hogy ezeket a történelmi fordulatokat szinte sohasem, vagy csak kevéssé tudta kihasználni az ország. S talán erre utalt Ady is, amikor azt írta, hogy az ország a 16 legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között. Mikor meg lett volna a lehetőség arra, hogy Magyarország a saját útját járja, és megvalósítsa saját céljait és elképzeléseit, nem tudott kellőképpen élni a helyzettel; egy radikális lépéssel az egyik part mellett végleg lehorgonyozni. 17 A magyar forradalmakat, szabadságharcokat külső nagyhatalmak verték le- két alkalommal is a moszkvai nagyhatalom- a magyar megújulási kísérleteket pedig a vezető 13 Letöltés: március Letöltés: március Letöltés: március Letöltés: március Letöltés: március

13 politikai rétegek vagy erőszakos hatalom- technikusi csoportok önzése és uralomvágya buktatta meg. Az elsőre az 1867-es kiegyezés, a másodikra pedig az őszirózsás forradalom szolgálhat kitűnő példaként. 18 Most már több mint két évtizeddel a rendszerváltás után talán elmondható, hogy 1989 sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez részben a politikai osztály érdekorientáltsága és csekély hozzáértése miatt alakulhatott így. Figyelmen kívül hagyták mindazon erkölcsi normákat és prioritásokat, amelyeket főleg egy kicsi és mindig szorongatott helyzetben levő országnak önzetlenül szolgálnia kellene. És itt van két kulcsszó, melyeknek nagy szerepük lesz a későbbiekben: kicsi és szorongatott. Azonban itt az újabb lehetőség. A kérdés már csak az, hogy megragadjuk ezt a lehetőséget, vagy sem? Sok múlik a hozzáálláson, de ugyanennyi a lehetőségeken és az adottságokon is. Érdemes elgondolkodni azokon a politikai, kulturális, sőt lelki és erkölcsi stratégiákon, melyeket az integrációs folyamatban és azután érvényesíteni tudunk. Ezt a stratégiát Magyarország 19 három pillérben határozta meg: 1. az euro-atlanti csatlakozás megvalósítása, 2. jószomszédi politika, 3. illetve nyitás a balkáni térség irányába. 20 Ezek mind külpolitikai prioritások, melyek közül egyiket sem lehet a másik fölé rendelni. A helyes nemzeti és uniós stratégia kialakítása és megvalósítása tehát a mindenkori magyar kormánytól igen nagy erőfeszítéseket, és diplomáciai küzdelmeket fog kívánni a közeljövőben. A magyar külpolitikának és kulturális politikának egyszerre kell szolgálnia a közép-európai megbékélést és integrációt, valamint a kisebbségben élő emberek érdekeinek védelmét, kultúrájuk fejlesztését, ezen kívül a magyar nép egységének ügyét is. Ez a stratégiai tér azonban keleti irányba sem zárja el az utat: Oroszországnak tehát komoly befolyása van a közép-európai térség fejlődésének alakulásában. Felmerül a kérdés, hogy Magyarországnak közvetítő szerepet kellene játszania Kelet és Nyugat között? Mivel Magyarország keleti határai egyben Nyugat keleti határai is, ezért elképzelhető, hogy a konfliktusok elkerülése, és a békés egymás mellett élés kialakítása végett hazánk rákényszerül arra, hogy összekötő szerepet vállaljon a két különböző felfogással bíró fél 18 Letöltés: március Letöltés: március Letöltés: március

14 között. Ez pedig annyit jelent, hogy a kis komp-ország megtartja korábbi pozícióját, s továbbra is a Nyugat és Kelet közötti ingázásra kényszerül egy végleges elköteleződés helyett. Talán az Ady által oly sok keserűséggel felvázolt geopolitikai metafora végleg megbélyegzi Magyarországot? Vajon révbe érhet-e valaha is a komp-ország? Erre a kérdésre a jövő fogja majd elhozni a választ. Ugyanúgy, mint Horthy Miklós szerepére a II. világháborúból való kiugrási kísérletben. 4. Történelmi események hatása a döntéshozatalra A komp kormánya mögé ezúttal Horthy Miklós került, akinek tehát az volt a feladata, hogy meghatározza a stabilnak addig sem nevezhető magyar külpolitika új irányvonalát. Képzeljük magunkat a kormányzó helyébe, és tegyünk egy rövid időutazást a nevével fémjelzett időszak eseményeibe, s csak ezután fogalmazzuk meg saját véleményünket, ítéletünket azzal kapcsolatban, hogy mikor cselekedett helyesen, illetve mikor hibázott. Engedjük szabadjára a képzelőerőnket, és éljük bele magunkat a múltban lezajlott történelmi események sorába, mert csakis így vonhatunk le hiteles, és igazságos következtetést a kormányzó döntéseivel és későbbi tetteivel kapcsolatban! Ne essünk bele abba a hibába, hogy laikusként, kívülállóként, az események és körülmények részletes ismerete nélkül, az utókor nagy bölcseként ítéletet mondjunk azok felett, akik részesei voltak, és személyesen élték át a korszak nehézségeit, szörnyűségeit! március elsején Horthy Miklós formálisan Magyarország kormányzója lett; ugyanis 141 képviselőből 131 szavazott rá. A felkérést azonban nem fogadta el. A felkínált feltételek mellett nem. Horthynak az volt a célja, hogy államfői hatalmát kibővítse; megkapja az összes királyi felségjogot, kivéve a nemesség adományozását, illetve a főkegyúri jogot. Horthy ennél is tovább ment, s lakóhelyét egyenesen a királyi várban jelölte meg. Ennek szimbolikus jelentése volt, hiszen a várpalotában lakás nagyon közel hozta egymáshoz az uralkodói és az államfői státuszt. A kormányzó célja az volt, hogy világosan tudtára adja a magyar lakosságnak, hogy döntő befolyása lesz a mindenkori politikára, s nem holmi jelképe kíván lenni Magyarországnak. Nála az erő, a befolyás és a hatalom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rossz döntésért őt terheli a felelősség. 21 Romsics Ignác, Magyarország története, Akadémiai Kézikönyvek, Akadémia Kiadó, Budapest,

15 Éppen ezért nem árt figyelembe venni azokat a külső és belső, nemzeti és nemzetközi, környezeti és személyes tényezőket, melyek döntően képesek befolyásolni egy politikust végső döntésének meghozatalában. Lehet az akármilyen pozitív vagy negatív tényező, ha olyan mértékben képes megváltoztatni a döntéshozó álláspontját, hogy az teljes mértékben eltér az általa kialakított, és mindvégig képviselt elképzeléstől. Bizony léteznek és adódnak olyan helyzetek, szituációk mindenki életében, amikor olyan döntést kell hozni, ami nem vall ránk, ellenkezik az érveinkkel, és egyáltalán nem felel meg az életről alkotott elképzeléseinknek. Horthy Miklós nem akart belépni a II. világháborúba, mégis megtette. A kezdetektől fogva ellenezte, ugyanakkor az őt körülvevő befolyásoló tényezők végül a hamis ígéretek és ámítások csapdájába csalták. S az sem vitás, hogy a kiugrási kísérlet meghiúsítása is ezekre a dolgokra vezethető vissza. 5. A döntéshozatalt befolyásoló tényezők Milyen külső és belső tényezők játszanak szerepet a döntéshozatalban? Hogyan és miként képesek befolyásolni, és alakítani a szereplők döntéshozatalát? Nézzük, hogyan lehet a külpolitikai döntéshozatal folyamatát meghatározó tényezőknek valamivel tudományosabb keretet adni! Az imént feltett kérdésre a külpolitikával kapcsolatos esettanulmány megírásakor használatos elemzési szintek bemutatása adja meg. Ezek az elemzési szintek pedig a következők: 1. Rendszer szint: A nemzetközi rendszerben (mint OK) a szóban forgó állam (legyen X) viselkedése jelentős mértékben függ a rendszertől, ezért viselkedése OKOZAT. A nemzetközi rendszer nagymértékben meghatározhatja X külpolitikai döntését, annak tartalmát, jellegét. A nemzetközi rendszer változása maga után vonja X viselkedésének változását. Az egyik központi változó nem más, mint X hatalma és szerepe ebben a nemzetközi rendszerben, hiszen más külpolitikai döntéseket kell hoznia, ha gyenge, és másokat, ha erős állam! Aztán, háború, illetve békeidőben más és más külpolitikát kell folytatnia. 2. Állami szint: Ezen a szinten X állami jellegzetességeit érdemes megvizsgálni. Ha X demokratikus kormányzati rendszerrel rendelkezik, akkor valószínűsíthető, hogy nem fog agresszív külpolitikát folytatni más demokráciákkal szemben. Ha, erős vagy 15

16 gyenge államról van szó, akkor ennek megfelelően fog X külpolitikai döntéseket hozni. Továbbá, ha X ellenséges kapcsolatban áll Y-nal, akkor más külpolitikája lesz, mintha baráti viszony állna fenn közöttük. Végül, X külpolitikáját történelmi, kulturális, vallási, ideológiai és persze gazdasági tényezők is meghatározhatják. 3. Szervezeti szint: Ezen a szinten a központi kérdés, hogy X államon belül milyen szervezetek, érdekcsoportok lobbyznak az egységes külpolitikai álláspont kialakításához. A külpolitikát nem az állam, mint olyan dönti el, hanem a különböző érdekcsoportok (kormánypártok, ellenzéki pártok, nagy cégek, civil szervezetek, vezéregyéniségek, stb.). 4. Egyéni szint: Ez elsősorban az emberekre tereli a figyelmet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tulajdonképpen emberek hozzák meg a külpolitikai döntéseket is, és az emberek, főleg a vezetők szerepe e döntési folyamatban óriási lehet. Mit kell tehát tennünk, ha egy külpolitikai döntéshozatalt szeretnénk elemezni? Tudnunk kell, hogy a külpolitikai döntéshozatal elemzésekor a cél alapvetően ugyanaz; feltárni a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatásokat, a szereplők által hozott döntések eredetét, és azok eredményét. A második lépésként megvizsgáljuk a nemzetközi kapcsolatok szereplőit, és a külpolitikai döntéshozatal folyamatát, szem előtt tartva a külpolitikai környezet feltárását, mely meghatározza a motivációkat. 22 A döntési folyamatokban mindenki abból indul ki, hogy milyen természetű a világ, abban a dolgok között, milyen oksági összefüggések vannak és kik a meghatározó szereplők. A külpolitikai döntéseket az alkotmányosan felruházott demokráciákban, vagy alkotmányos monarchiákban politikai vezetők hozzák, akik bizonyos célkitűzéseket szem előtt tartva választanak az alternatívák között. A harmadik lépés pedig az, hogy felmérjük azokat a tényezőket, amelyek torzíthatják a racionális döntés meghozatalát. Mivel az ember racionális lény, feltételezzük tőle az ésszerű lépést, viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy érzelmi hatások is befolyásolják, ilyen például a fentebb említett kényszer, s ezekre a hatásokra szeretnék (kisebb) hangsúlyt fektetni a szakdolgozatomban is. 22 Mezei Géza: Döntéshozatal a nemzetközi kapcsolatokban. In Külpolitika évfolyam, 3.sz. 29 p. 16

17 5.1 Az egyéni, individuális szint elemzése A szakdolgozatom központi kérdésének elemzéséhez az egyéni, individuális szintet választottam. Ha logikusan gondolkodunk, egyből rájövünk, hogy a legalapvetőbb és egyben legfontosabb belső összetevő, amely hatással van a felek álláspontjára egy tárgyalás során, az a szóban forgó személyek egyénisége, személyisége. Mi sem természetesebb ennél. Mindenki olyan stílusban, modorban és hangulatban tárgyal és gondolkodik, ahogyan az az évek során, a különböző külső és belső ingerek hatására kialakult nála. Az ember személyisége nagyon összetett dolog, ami születésétől fogva változik. Ehhez nagymértékben hozzájárul az addig megszokottól eltérő környezet - életmód, illetve fizikai változások, melyekre minden ember máshogyan reagál, különbözőképpen dolgoz fel, így eltérően is cselekszik. 23 Az emberi jellemből, karakterből, hangulatból fakadóan egy adott személy magatartása - teljes egészében- sohasem számítható ki. Ez a bizonytalanság azonban a tárgyalási környezetnek, a tárgyaláshoz kapcsolódó érdekeltségeknek, a felek kulturális hátterének, és nem utolsó sorban személyes jellemzőinek ismeretében jelentősen mérsékelhető, sőt kiszámítható. Ahhoz, hogy megismerhessük, és egyben megérthessük, mi játszódhat le egy döntéshozó fejében azaz, mi vezérli, milyen célok hajtják előre, kinek vagy minek az érdekét képviseli, milyen ideológia híve, mielőtt döntésre jut, számos a jellemét meghatározó kérdésre kell választ találnunk. Először is milyen közegből érkezik, vagyis milyen az a társadalmi környezet - ami magában foglalja a sajátos politikai, gazdasági és kulturális jegyeket is- melyből az illető származik. El se tudjuk képzelni, mennyire fontos lehet e tényezők feltérképezése egy adott személy gondolkodásmódjának megértéséhez, hiszen a társadalmi környezet nem egyforma a világ minden táján; minden egyén társadalmilag determinált, vagyis meghatározott körülmények közé születik, amelyek később befolyással lesznek világszemléletére, a környezetről alkotott nézeteire, ismereteire, amihez adódik az ő saját személyisége is. Egy másik belső tényezőként szolgál a nemzeti közeg, melyből az egyén érkezik. Ebből a szempontból a következő kérdések merülhetnek fel; milyen körökben mozog, illetve hol van a helye a belső hierarchiában? Melyek a vele szembeni elvárások? Ami talán még ennél is fontosabb, hogy milyen véleménnyel van róla a sajtó, és mindezt hogyan közvetíti a nyilvánosság elé? 23 Dr. Vándor János jegyzete, Nemzetközi tárgyalási stratégiák dia 17

18 A közéleti szereplő számára életbevágóan fontos, hogy céljait, döntéseit, mondanivalóját a média, mint közvetítő eszköz hogyan tálalja a közönség elé. Gyakran elég egyetlen félreértés, negatív vélemény, rossz visszajelzés, és az addig számos támogatóval rendelkező államférfi veszít népszerűségéből és hatalmi pozíciójából. Ezt a bukást pedig senkinek sem áll szándékában megkockáztatni. Levonva a következtetést elmondható, hogy a közéleti személyeknek nem árt jóban lenni a sajtóval és a médiával. A kérdés már csak az, hogy vajon mennyire foglalkozott Horthyval a napi sajtó? Mennyire gyakran jelent meg a médiában? 24 Rendkívül gyakran. Kitüntetett figyelemmel kísérte a kormányzói tevékenységét a napisajtó, a képes hetilapok, majd a rádió és a filmhíradó is. Az államfői feladatok ellátásáról rendszeresen jelentek meg tudósítások. A korabeli tömegmédia kitüntetett figyelmet szentelt a Horthy személyéhez kötött évfordulóknak: a kormányzóválasztás (március 1.), a budapesti bevonulás (november 16.) jubileumainak, illetőleg a kormányzó születés- (június 18.) és névnapjának (december 6.). Az 1920-as évek közepétől egyre rendszeresebben jelentek meg méltatások, életrajzi összefoglalók a kormányzóról, amelyek aránya rendszerstabilizációs okokból a 30-as évek második felében jelentősen megugrott. E cikkek alapvető üzenete az volt, hogy kizárólag egy ember, Horthy Miklós, a vezér követésével van esélye a magyar nemzetnek bármit is elérnie a jövőben, vele érhető el a szebb jövő állapota, a magyarság feltámadása, a területi revízió. A Horthy-kultusz ennél természetesen sokkal összetettebb jelenség volt, de lényegét tekintve ezt a képet sugározta a fenti alkalmakon túl a vidéki utazásai során is, illetőleg különféle kultuszépítési eszközöket felhasználva a propaganda. Horthy Miklós kultusza tehát válasz volt Trianonra, arra a traumára, amit a magyar nemzet akkor átélt. Fontos, hogy tisztában legyünk saját erősségeinkkel és gyengeségeinkkel, s ezenkívül egy tárgyalónak figyelembe kell vennie mind a saját, mind a partnerei helyzetét, befolyását a nemzetközi kapcsolatok alakulására, hatalmi pozícióját és viszonyát a nemzetközi szereplőkkel, mert ha ezeket ismeri, lépésről-lépésre kikövetkeztetheti tárgyalófelei minden döntését. Végezetül nem feledkezhetünk meg még egy fontos dologról; a külpolitikai döntéshozatal vizsgálatához felhasznált elemzési szinteket nem lehet teljesen elválasztani egymástól, hiszen azok egymással összefüggő rendszert képeznek. Gyakran egymás ok-okozati tényezőit alkotják. Egymásra épülnek, így nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy egy adott döntéshozatali folyamatot csak és kizárólag az egyéni szint alapján elemezzük. Szükség, és a könnyebb 24 Letöltés: március

19 érthetőség esetén figyelembe kell venni a fennmaradó szempontokat is. Ha a szituáció úgy kívánja, érdemes teret adni a rendszer, az állami, és a szervezeti szintnek is. Horthy Miklós döntéseinek megválaszolását az egyéni, individuális szintre élezem ki; mindezt néhány alapvető tulajdonságainak kiemelésével szeretném elérni, amelyek döntően hozzájárultak az események alakulásához. Bencsik Gábor Horthy Miklós című művének elolvasása után a következő szempontokat ragadtam ki, melyekről úgy érzem, hogy a kormányzó cselekedeteinek, így Magyarország külpolitikájának kialakításának is alapvető mozgatórugói lehettek. Azt is leszögezhetjük, hogy ezeket a fontos információkat, érdekességeket Horthy Miklós életútjának alapos áttanulmányozása után ismerhetjük meg, s életének legmeghatározóbb szakaszaira vezethetjük vissza. Horthy Miklós életrajzának rövid ismertetésében segítségemre volt Bencsik Gábor, illetve Turbucz Dávid történész, akinek cikkében a szakdolgozatom szempontjából kulcsfontosságú információkra bukkantam Térjünk rá azokra a tulajdonságokra illetve tényezőkre, melyek Horthy politikájának és gondolatainak alapkövét képezték! Nagy-Britannia szeretete Először, Horthy Miklós Nagy-Britannia-szeretete. Mivel magyarázható ez? Horthy Miklós életének első szakasza az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetéhez kötődött, ugyanis 1882 és 1886 között elvégezte a fiumei Haditengerészeti Akadémiát. Kiváló minősítésekkel rendelkezett, számos olyan adottsággal és képességgel, amelyek lehetővé tették a számára, hogy komoly karriert fusson be. Így történt meg, hogy tagja lett a Monarchia haditengerészete tisztikarának. Ezen képességeinek, adottságainak, illetve az első világháború alatt elért sikereinek köszönhetően egyre magasabb szintű kapcsolatokat tudott kiépíteni, amivel társai elismerését is kivívta ra eljutott a flottaparancsnokságig, majd október végén altengernagy lett és 1894 között egy 21 hónapos világkörüli úton vett részt, amit életének egyik legmeghatározóbb élményének tekintett. Világkörüli útjának állomásai között említhetjük Indiát, Ausztráliát és a csendes-óceáni szigetvilágot is. Azonban élményei, tapasztalatai közül talán Nagy-Britannia, a gyarmatosító és tengeri nagyhatalom iránti 19

20 csodálatának kialakulása emelhető ki, amely végigkísérte egész életét. Emlékirataiban is gyakran írt utazásairól, ugyanakkor a lelkesen megírt sorok között egyértelműen kivehető, hogy mennyire nagy hatással volt rá a tengeri nagyhatalom. 25 Viktória angol királynő uralkodása idején ( ) korlátlanul érvényesült a büszke mondás: Britannia rules the waves, s ennek utunk folyamán számos mély hatást keltő példáját tapasztalhattuk. Az Indiában szerzett benyomásai alól a későbbiekben sem tudta kivonni magát. Horthy elfogultságáról és vitathatatlan csodálatáról tesz tanúbizonyságot, hogy 1938-ban magával Hitlerrel is közölte: Németország nem fogja tudni legyőzni Nagy-Britanniát. Ez egy rövid megbeszélés volt Berchtesgadenben, ahol semmilyen konkrét ügyet nem vitattak meg. Azonban itt hangzott el Horthy azon javaslata a Führernek, miszerint Nagy-Britannia az egyetlen állam, amely képes a világuralomra, így Hitlernek tanácsos megegyeznie az angolokkal. Hitler nem értett egyet, szerinte ugyanis ez a poszt kizárólag a német népet illeti meg. Horthy válasza határozott nem volt, amit azzal indokolt, hogy 26 a németek oly durvák és tapintatlanok, hogy soha nem tudják magukat megszerettetni Az idézet Horthy Miklós dokumentumok tükrében-című műben olvasható. Véleményem szerint a könyv értéke abban rejlik, hogy semmiféle kommentár, vagy értékelés nem szerepel benne, ami bármilyen elfogultságra adhatna okot. Kizárólag korabeli hiteles levelek, angol és amerikai minisztériumi feljegyzések, illetve interjú alkotja. Az interjút C. A. Macartney professzor készítette Horthy Miklóssal május án, melyben végül ő maga is elismeri, hogy 27 Horthy csodálata és szeretete Anglia iránt őszinte és jól ismert. Véleményem szerint ez a rövid dialógus kellőképpen rávilágít Horthy viszonyára Nagy- Britanniával, illetve Hitlerrel és az általa hirdetett nemzetiszocializmussal. S részben magyarázatot ad Magyarország II. világháborús szereplésére, ami talán másképp alakulhatott volna, ha Nagy-Britannia vezetői is hasonló szimpátiával viseltetnek hazánk kormányzójának személye iránt. Ez azonban nem így történt. Ha csak arra gondolunk, milyen politikát folytatott Nagy-Britannia egészen a végzetes napig, szeptember 1-ig, vagyis Lengyelország lerohanásáig, rájövünk, hogy az elzárkózás politika azt tükrözi a nemzetközi színtéren működő országok számára, hogy Nagy-Britannia elégedett a jelenlegi helyzetével; győztes, nagyhatalom, megtartotta a status quo-ban elfoglalt helyét, egyetlen célja van csupán, hogy az országot elindítsa a fejlődés magasabb fokozata felé vezető úton. 25 Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 23 p. 26 H. Haraszti Éva, Horthy Miklós- dokumentumok tükrében, Balassi Kiadó, Budapest, 1993, 24 p. 27 H. Haraszti Éva, Horthy Miklós- dokumentumok tükrében, Balassi Kiadó, Budapest, 1993, 24 p. 20

21 Miért érdekelte volna egy vesztes, ráadásul hatalmi szempontból jelentősen meggyengült állam segélykiáltása, illetve panasza a trianoni béke igazságtalanságára vonatkozóan? Nagy- Britannia nem ér rá ilyen érdektelen dolgokkal foglalkozni. S ez a hozzáállás megmutatkozott a Horthy leveleire illetve tárgyalási kísérleteire adott válaszaikban. (Horthy próbálkozásai ugyanis többnyire megválaszolatlanul maradtak.) Vajon megállítható lett volna Németország, ha Nyugat és így Nagy-Britannia más politikát folytat? Talán igen, talán nem. Minden esetre a 28 Nyugatnak ma legalább nem kellene pirulnia amiatt, hogy puskalövés nélkül tűrték Lengyelország lerohanását és Csehország bekebelezését a német birodalomba. Számomra ez azért is érdekes, mert Bencsik Gábor könyvében olyan érdekes információra bukkantam, amely szerint Horthy az antant embere volt. A félreértések elkerülése végett el kell mondanom, hogy a győztes hatalmak nem ráerőltetni akarták Horthyt az országra, csupán biztosítékot szerettek volna kapni arról, hogy egy 29 erős, határozott és demokráciát tiszteletben tartó vezetője lesz az országnak. Horthy bizonyított; céljaiban szilárd, taktikájában rugalmas, tekintélyt teremtő, de nem hatalomvágyó. Összegezve elmondhatjuk, hogy Horthyra valóban nagy hatást tett a brit hadiflotta. Azonban nem csupán a tengeri fölény, hanem az egész állam. Horthynak nagyon tetszett a brit állam hozzáállása a politikai és gazdasági élethez, tetszett, hogy stabil konzervatív alapokon, a történelmi tradíciók megőrzése mellett képes fellendülést és jólétet biztosítani a lakosság számára mindezt úgy, hogy közben a demokratikus kereteken belül marad. 30 A brit berendezkedést mintha egyenesen Horthy számára találták volna ki, illetve az ő szemszögéből nézve, Magyarország számára. Egy biztos, ha Horthyn múlik, Magyarország Nagy-Britannia oldalán harcolja végig a II. világháborút. Horthy Miklós azonban nem csak Nagy-Britanniát tekintette követendő példának. Volt egy személy, egy uralkodó, akinek személyisége, kiállása és tevékenységei a szó szoros értelmében lenyűgözték a kormányzót, s életét arra tette fel, hogy hűségesen szolgálja, s neki mindenben megfeleljen. Ez a személy nem volt más, mint maga Ferenc József. A következő szempontunk tehát, ami Horthy Miklós döntéshozatalát befolyásolhatta: 28 Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 175 p. 29 Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 95 p 30 Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 180 p. 21

22 5.1.2 Ferenc József példaképként való tisztelete A történet ott kezdődik, hogy Ferenc József uralkodó mellé szolgálatot teljesítő szárnysegédet kerestek, s ideje volt, hogy egy magyar tengertisztre essen a választás. Horthy életében nem először, és nem is utoljára volt a megfelelő helyen a megfelelő időben. Mindene adott volt a pozíció betöltésére: jó család, megfelelő német tudás, kifogástalan modor, és végül, de nem utolsó sorban a tisztikar megbecsülése. Életének egyik meghatározó élménye maradt az akkor 79 éves uralkodóval való első személyes találkozója, melyet Emlékirataiban is feljegyzett, s melyet így saját szavaival idézhetünk fel: 31 Ifjúságom óta egyre azt hallottam, hogy Őfelsége mindenható, magasabb lény, aki elérhetetlen magasságban trónol. Most aztán szemtől szemben fogok vele állani, és ezentúl naponta személyes szolgálatot teszek majd körülötte. Amikor beléptem a dolgozószobájába, Őfelsége, aki tábornoki ruhát viselt, néhány lépést tett felém. Egyetlen más uralkodóval sem találkoztam életemben, aki hasonló mértékben személyesítette meg a felség méltóságának igazi fogalmát. Ez a vélemény, mely első kihallgatásom hatása alatt bennem későbben kialakult, sohasem változott meg. Lényéből sugárzott a megkapó méltóság; ez minden alakoskodástól mentesen, mindenkit illő tartózkodásra kényszerített; mégis nyomban éreztem, hogy jóságának és közvetlenségének hatására minden elfogultságom megszűnt. Nagy élmény maradt számomra az a pillanat, amidőn az ősz uralkodó színe előtt állottam. Amint megláttam hajlott alakját, amelyre családi tragédiák és kormányzati gondok súlya nehezedett, a meghatottság és szeretet érzése töltötte be lelkemet, és ez ma is változatlanul él bennem. Őfelsége hozzám intézett kérdéseiből megtudtam, hogy származásom és eddigi pályafutásom felöl teljesen tájékozott. Úgy tűnik, mintha még ma is látnám kék szemének jóságos tekintetét, és hallanám hangjának csengését. Kihallgatásom- állva- mintegy tíz percig tartott. Miután Őfelsége elbocsátott, és én hátrálva kijutottam a teremből, az átéltek után lelkesedésemben megfogadtam, hogy a király és császár őfelségét híven szolgálom, és- ha úgy adódnék- életemet is boldogan adnám érte Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 45 p. 32 Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 45 p. 22

23 Emlékiratainak sorait felidézve úgy érzem, hogy jogosan gondolja az olvasó és a kortársak is, hogy Horthy túlzásokba esik az uralkodó személyét, cselekedeteit, s egész lényét illetően. Mintha csak egy ismert költő múzsájához írt versét idéztük volna. Nincs megemlítve egyetlen negatív tulajdonság az uralkodó belső illetve külső énjére vonatkozóan sem. Szabályosan isteni tekintéllyel és hatalommal ruházza fel; nem emberi lénynek tekinti. Ezek alapján jogosan gondolhatjuk azt, hogy ez a túlzott, szinte már gyermeteg rajongás az egész életére kihatással volt. Nyugodtan kijelenthetjük, hiszen ezt Horthy maga is megteszi. De vajon honnan ered ez a szeretet, és minek tulajdonítható, hogy Horthy Miklós példaképének választotta Ferenc Józsefet? Milyen szerepet játszik e szeretet Horthy Miklós sarkalatos politikai döntésében? Ha jobban belegondolunk, a fiatal fiúk példaképe általában az édesapjuk. Őrá néznek fel, és tőle tanulják meg az alapvető magatartás,- és viselkedésformát, melyet a későbbiekben, felnőtt férfikorukban alkalmazni, utánozni fognak. Bencsik Gábor könyvét olvasva rájöttem, hogy ez a feltételezés helytálló; ugyanis Ferenc József Horthy Istvánnal, Horthy Miklós apjával, egy évben született, emiatt még inkább megtestesítette számára az apamodellt. 33 Ferenc József birodalmának gondoskodó atyja volt, s ez Horthy számára már-már valósággá vált. Szárnysegédként az uralkodó iránti tiszteletét becsületes és kitartó munkájával igyekezett bizonyítani. Igyekezett tájékozódni, hogy pontosan mi a feladata, hogyan végezze, hogyan kell viselkednie, s leginkább hogyan érhetné el, hogy Ferenc József elégedett legyen vele és a munkájával. Ettől azonban nem kellett volna tartania. Az öreg uralkodó megkedvelte a magyar tengerésztisztet, s ezek után Horthynak nem kellett aggódnia saját karrierjét illetően. Már csak azért sem, mert azon kevesek közé tartozott, akik jó kapcsolatban voltak Ferenc József unokaöccsével, a trónörökös Ferenc Ferdinánddal. Nem szabad megfeledkeznünk arról a portréról sem, amit a kormányzó emlékezetből festett Ferenc Józsefről, s ami később kenderesi szobáját díszítette. Annak ellenére, hogy munkái sajnos nem maradtak ránk, szinte biztosra vehetjük, hogy a kormányzó festőként is megállta a helyét. Ha összegyűjtjük Horthy Miklós kvalitásait; 34 több nyelven beszél, kitűnő lovas, vívó, teniszező, jó táncos, kellemes megjelenésű, kifogástalan modorú, világlátott, szórakoztató társasági ember, ügyes amatőr festő, jó hangú énekes, jó családból való sikeres katonatiszt, rádöbbenünk, hogy ez az úriember bizony ideális az államfői poszt betöltésére. 33 Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 46 p. 34 Bencsik Gábor, Horthy Miklós, Magyar Mercurius, Budapest, 2001, 49 p. 23