A záró állásfoglalás a II.7. pontban ismerteti az erımőben alkalmazni kívánt mőszaki és technológiai megoldásokat.

Átírás

1 A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának a Tıketerebesre (Trebišov) tervezett új hıerımő ( NEZ-Új Energiaforrás ) ügyében lefolytatott környezeti hatásvizsgálatot lezáró állásfoglalása (2007. december 19.) (Tartalmi ismertetı) A környezeti hatásvizsgálatot az erımő beruházója, a kassai székhelyő Csehszlovák Energetikai Társaság (ČES) kezdeményezte és azt a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 24/2006 Z. z. sz. törvényben foglaltaknak megfelelıen folytatták le. A záró állásfoglalás az I. részben a hatásvizsgálatot kezdeményezı cég adatait ismerteti. A II. rész a tervezett beruházással összefüggı alapvetı adatokat sorolja fel. A II.5. pontban összefoglalja, hogy az erımőépítés helyszínének kiválasztásakor miért esett a választás éppen Tıketerebesre. Az okok közül elsı helyen a városban és a járásban tapasztalható magas munkanélküliséget említi, miközben a lakosság jó színvonalú és megfelelı struktúrájú szakképzettséggel rendelkezik. A dokumentum összeállítói rámutatnak, hogy az erımő, illetve az ahhoz kapcsolódó különbözı támogató és kiszolgáló tevékenységek komoly mértékő munkaerıigényt teremtenének. A további, mintegy 20 pontban felsorolt elıny közül a legelsık között kerülnek megemlítésre azok a kedvezı körülmények, hogy a kiválasztott helyszín elınyös közlekedési csatlakozásokkal (normál és széles nyomtávú vasút), valamint megfelelıen kiépített közmőhálózattal rendelkezik továbbá, hogy a beruházás egy korábban is ipari célokra használt területen (volt cukorgyár) valósulna meg, ezért ahhoz nem kellene mezıgazdasági, vagy erdészeti mővelés alatt álló területet igénybe venni, s így a létesítmény nem fog lényeges beavatkozást jelenteni a természeti környezetbe. A beruházás céljainak és hatásainak értékelése alapján az állásfoglalás megállapítja, hogy megvalósulása esetén a NEZ hıerımő elınnyel fog járni Tıketerebes város és környékére nézve: az egykori cukorgyár lepusztult telephelyén a jelenleginél jobb állapotokat alakít ki, egy sor munkahelyet teremt, hasznosítja a meglévı infrastruktúrát, illetve hozzájárul annak további fejlesztéséhez. A záró állásfoglalás a II.7. pontban ismerteti az erımőben alkalmazni kívánt mőszaki és technológiai megoldásokat. A III. rész a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolyását mutatja be. A beruházó november 9-én kérte a szlovák Környezetvédelmi Minisztériumtól, hogy tekintsen el attól a követelménytıl, hogy beruházási szándékát több megoldási változat bemutatásával kelljen kidolgoznia. A minisztérium november 13-án kelt állásfoglalásában hozzájárult ehhez. A hatásvizsgálati eljárást kezdeményezı cég február 15-én terjesztette be elbírálásra a környezetvédelmi minisztériumhoz Az új energetikai forrás Tıketerebes címő beruházási elképzelését. Tekintetbe véve a beruházás eredményeként létrejövı létesítményben végzendı tevékenység jellegét, valamint az objektum elhelyezésének helyszínét, a minisztérium a nulla változatnak azaz annak az állapotnak, ha a tervezett beruházás nem valósul meg a kiértékelésén túlmenıen azt az igényt fogalmazta meg, hogy a beruházással kapcsolatosan kidolgozásra kerülı hatásvizsgálati jelentés adjon választ a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 24/2006 Z. z. sz. törvény 11. sz. mellékletének valamennyi pontjában megfogalmazott kérdésre. 1

2 Ezen kívül az eljárásba bevont szervek részérıl megfogalmazott kérések alapján szükségessé vált, hogy a beruházó a környezeti hatásvizsgálati jelentésben részletesen elemezze az alábbi kérdésköröket: 1. A tervezett tevékenység és a régió fenntartható fejlıdésre vonatkozó koncepciója közötti összhang vizsgálata. 2. Annak dokumentálása, hogy az alkalmazni kívánt technológia eleget tesz-e az elérhetı legjobb technika (BAT) iránt támasztott követelményeknek. 3. Részletesen ki kell értékelni a végezni kívánt tevékenységnek az érintett térség talajára, légkörére, felszíni és a felszín alatti vizeire, élıvilágára, tájstruktúrájára, tájstabilitására, tájképére, valamint ezek védelmére gyakorolt hatásait. 4. Meg kell vizsgálni az erımő által kibocsátott SO 2 és NO x emissziók lényeges csökkentésének, valamint a szennyezı anyagok leválasztására szolgáló különbözı mőszaki megoldásoknak a lehetıségét. 5. Ki kell értékelni a különbözı nehézfém és dioxin kibocsátásokat, valamint ezek hatását a levegı minıségére. 6. Meg kell vizsgálni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésének a lehetıségét. 7. Pontosítani kell az erımőtıl 3 km távolságra tervezett energetikai-melléktermék lerakóhely, amely 40 éven át szolgálna ezek tárolására, helyszínét. 8. Meg kell vizsgálni, hogy megfelelıen történt-e az erımő által termelt hulladékoknak a 20. csoportba történı besorolása, mivel nem mindegyik anyag tekinthetı kommunális hulladéknak. A hulladékok besorolásánál a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium 284/2001 Z. z. sz. rendeletében foglaltak (Hulladék Katalógus) szerint kell eljárni. 9. Meg kell vizsgálni az erımő üzemelése során keletkezı hulladék hasznosításának, vagy ártalmatlanításának egyéb lehetıségeit is (pl. a járásban található bezárt bányák és kıfejtık rekultivációja). Az új hulladék lerakóhely létesítése csak utolsó lehetıségként kerüljön szóba. 10. Át kell értékelni a csapadékvizeknek a városi csatornahálózatba történı elvezetését. 11. A súlyos üzemi balesetek megelızése érdekében teendı intézkedésekrıl elfogadott 261/2002 Z. z. sz. törvény 4 -ában foglaltaknak megfelelıen át kell értékelni az erımő üzemeltetése során a létesítményben található veszélyes anyagok mennyiségét, és legkésıbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor be kell jelenteni az üzem veszélyességi, valamint az abban folyó tevékenység kockázati besorolását. 12. Alaposan ki kell értékelni a kıolaj-származékok tárolására szolgáló raktár elhelyezését és olyan hatékony intézkedésekre kell javaslatot tenni, amelyek segítségével megelızhetı a súlyos üzemi balesetek bekövetkezése. 13. Szakvéleményt kell készíteni arról, hogy milyen hatása lesz a tervezett tevékenységnek az Ondava folyó menti síkságon létesíteni tervezett madár élıhelyre (SKCHVÚ 037 Ondavská rovina), valamint a génbankok szempontjából fontos térségekre (a tıketerebesi és a Nový Koronč-i víztározók). 14. Részletesen ki kell értékelni a javasolt tevékenységnek a Tıketerebes város északi része mindenek elıtt a Cukrovarská utca lakosainak egészségére gyakorolt hatását. 2

3 15. Dokumentálni kell az újonnan megépítendı 110 kv és 400 kv villamos távvezetékek megépítésével összefüggı részleteket, beleértve ezeknek a térség környezetére gyakorolt hatását is. 16. Részletesen ki kell értékelni azt a lehetıséget, hogy miként biztosíthatna az új erımő hıenergia-szolgáltatást a város lakói számára. 17. Alaposan elemezni kell a hatásvizsgálati eljárásban részes szervezetek állásfoglalásaiban foglalt egyéb észrevételeket és elvárásokat. A hatásvizsgálati jelentés összeállításakor az indokolt észrevételeket figyelembe kell venni. 18. A hatásvizsgálat kezdeményezıje a 24/2006 Z. z. sz. törvény bekezdésében foglaltak értelmében az érintett községekkel együttmőködve köteles megfelelı módon tájékoztatni a nyilvánosságot a hatásvizsgálat eredményeirıl. A tervezett tevékenységgel összefüggı, a 24/2006 Z. z. sz. törvény rendelkezései szerint elvégzett hatásvizsgálatról szóló jelentést Prof. Ing. Edita Virčíková, CSc., a Kassai Mőszaki Egyetem Kohászati Karának tanára dolgozta ki júniusában. A jelentésnek mint mellékletek részét képezik további önálló szakvélemények is (lásd a 17. oldalon). A jelentést és mellékleteit az eljárás kezdeményezıje június 12-én nyújtotta be a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumához. A Környezetvédelmi Minisztérium ezt a jelentést állásfoglalás céljából haladéktalanul megküldte az eljárásban érintett társszervek, az engedélyezést végzı szerv, valamint az érintett település (Tıketerebes) polgármesteri hivatalának. Ezzel egyidejőleg azt közzétette a minisztérium honlapján is ( A III.2.1. pont foglalkozik azzal, hogy a Magyar Köztársaság mint az Espooi egyezmény értelmében érintett fél is bekapcsolódott a környezeti hatásvizsgálati eljárásba. Fodor Gábor magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter a július 5-én kelt, Jaroslav Izák szlovák környezetvédelmi miniszterhez intézett levelében jelezte, hogy a magyar fél a tervezett erımőépítéssel összefüggésben alkalmazni kívánja az országhatáron átterjedı környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espoo) 3. cikkében foglaltakat. Szlovák részrıl erre a levélre július 16-án válaszoltak, és közölték, hogy a beruházással összefüggı anyagokat (dokumentáció) a magyar nyelvre történt lefordítást követıen küldik meg a magyar félnek. Erre augusztus 3-án került sor. A magyar fél október 15-én elektronikus úton megküldött levelében közölte a tıketerebesi hıerımő létesítésével összefüggı észrevételeit. A magyar fél észrevételeit a szlovák környezetvédelmi minisztérium december 3-án válaszolta meg. Ezt követıen, december 12-én Kassán sor került az ügyben érdekelt szlovák és magyar szakértık találkozójára. Ezen megállapodás született arról, hogy a magyar fél legkésıbb december 12-ig megküldi a tıketerebesi hıerımő építésével összefüggı hivatalos álláspontját, amelyet a szlovák fél a környezeti hatásvizsgálatot lezáró állásfoglalása kialakításánál háttéranyagként fog felhasználni. A szlovák környezetvédelmi minisztérium november 5-én küldte meg az eljárás kezdeményezıjének a november 15-én Magyarországon, Sátoraljaújhelyen megrendezett közmeghallgatásra szóló meghívót. A III.3. pont a július 3-án Tıketerebesen megtartott közmeghallgatás lefolyását, illetve a közmeghallgatáson elhangzottakkal kapcsolatos szakértıi álláspontokat ismerteti (18. oldal). 3

4 A tıketerebesi közmeghallgatással összefüggésben a záró állásfoglalás megjegyzi, hogy annak lefolyása nem volt az ügy jelentıségéhez méltó. A résztvevık magatartása, fıleg hangoskodása nem tette lehetıvé a kérdések nyugodt és érdemi megvitatását. A megjelentek nem engedték szóhoz jutni a beruházást tervezı szakértıi csapat vezetıjét, így az nem tudta bemutatni a javasolt megoldást. A résztvevık kirohanásokat intéztek a hatásvizsgálatról szóló jelentés összeállítója, a tervezık, a Környezetvédelmi Minisztérium és a beruházást megvalósítani kívánó cég képviselıi ellen. A támadásokkal felérı hozzászólások (részletesen lásd a oldalakon) két fı kérdéskört érintettek: - miért kell az erımővet egyáltalán felépíteni és az miért széntüzeléső lesz, illetve - miként lehetne az építkezést leállítani. A hallgatóság közbekiabálásokkal és skandálással magakadályozta, hogy a szakértık kifejtsék véleményüket és megválaszolják felvetett kérdéseket. A záró állásfoglalás a tıketerebesi közmeghallgatást érzelmektıl túlfőtöttnek, kaotikusnak és kimerítınek minısíti, amelyen a lakosság képviselıi részérıl tanúsított magatartás miatt nem lehetett kifejteni a szakmai érveket. A találkozón a nyilvánosság képviselıi nem kérdéseket tettek fel, hanem vádaskodtak, rágalmaztak és kétségbe vonták a jelentésben szereplı adatok objektivitását. A közmeghallgatásból lényegében arra az egyértelmő következtetésre lehetett jutni, hogy a beruházás által érintett település lakói nem akarják ezt a létesítményt és a közmeghallgatásra csak azért jöttek el, hogy ezzel is demonstrálják az azzal szembeni petíciójukban egyszer már kifejezett ellenállásukat. Nem tették lehetıvé, hogy a beruházó kifejtse a létesítmény melletti érveit. A minisztériumi állásfoglalás készítıinek véleménye szerint erre aligha lesznek alkalmasak a további szakértıi tanulmányok, annak ellenére, hogy ezek a tervezett erımőberuházásra nézve kedvezı véleményeket tartalmaznak. A 3.1. pont a november 15-én Sátoraljaújhelyen megtartott közmeghallgatás lefolyását ismerteti ( oldal). Erre a közmeghallgatásra a magyar fél kezdeményezésére és az ı szervezésében (Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség), az Espooi egyezmény kihirdetésérıl szóló 148/1999 sz. kormányrendeletben foglaltakkal összhangban került sor. Azon a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium, a beruházó, valamint a NEZ hıerımő tervezésével összefüggı dokumentációt kidolgozó szakértık vettek részt. A találkozó célja az Espoo egyezmény rendelkezései értelmében a Tıketerebesen megépíteni tervezett hıerımővel kapcsolatos magyar álláspont megismerése volt. A vitában elhangzott, hogy a magyar félnek nem volt lehetısége komplex módon megfogalmazni a beruházással összefüggı álláspontját és ezért jelezte a szlovák környezetvédelmi minisztériumnak, hogy részt akar venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az érintett települések részérıl beérkezett észrevételek alapján összeállította a magyar fél elızetes álláspontját, amelyet október 15-én küldött meg a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium részére, illetve azt közzétette a saját és a Környezetvédelmi Felügyelıség honlapján. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Felügyelıség a sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatal közremőködésével megszervezte a közmeghallgatást. 4

5 A környezetvédelmi felügyelıség közleményt tett közzé, amelyben tudatta, hogy az erımő létesítésével összefüggı dokumentumok magyar fordításban az interneten hozzáférhetık, illetve, hogy azokat megküldte a sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatal jegyzıjének. A város felajánlotta, hogy részt vállal a közmeghallgatás megszervezésébıl. Az errıl szóló értesítést 28 olyan a térségben lakó szervezet részére küldték meg, akik érintve érezték magukat az erımő-beruházás hatásaitól. A záró állásfoglalás utal arra, hogy a mintegy 4 órán át tartó rendezvényen kb. 80 fı vett részt. A résztvevık száma a találkozó végére mintegy 30 fıre apadt, ami nem nevezhetı tág értelemben vett nyilvánosságnak. Az anyag röviden ismerteti közmeghallgatáson felszólalók által az erımővel szemben felhozott érveket (lásd a oldalon). Megemlíti, hogy a közmeghallgatásról videofelvétel készült, amely a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Hatásvizsgálati Fıosztályán rendelkezésre áll. A záró állásfoglalás röviden ismerteti a közmeghallgatáson elhangzott egyes felszólalásokat. Ing. Oleg Havasi, a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium fıosztályvezetıje ismertette a tıketerebesi hıerımővel összefüggésben Szlovákiában lefolytatott környezeti hatásvizsgálati eljárást. Biztosította a találkozó résztvevıit arról, hogy a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium figyelembe fogja venni a magyar fél észrevételeit a tervezett tevékenység végzésével összefüggésben kidolgozósra kerülı záró állásfoglalásban. Ing. Pavel Mráz, a hıerımő fıtervezıje komplex ismertetést adott az erımő mőszaki paramétereirıl, az alkalmazni kívánt technológiáról. A közmeghallgatás elsı félidejében az elhangzott ismertetıket követı vitában az alábbi hozzászólások hangzottak el: Dudás Miklós, a Postagalamb-tenyésztık Egyesületének elnöke a megoldási alternatívák hiányát tette szóvá. Rákérdezett, mennyiben áll összhangban a széntüzeléső erımő létesítése a Kiotói Egyezménnyel. Rámutatott, hogy a közvélemény magyar és szlovák oldalon egyaránt ellenzi a tıketerebesi hıerımő megépítését. Vágner Béla, a tokaji szılıtermelık képviseletében a hıerımőnek a tokaji borvidékre gyakorolt hatásai felıl érdeklıdött. Antall Gabriella, a sátoraljaújhelyi kórház igazgatója a hıerımőnek a térség lakossága egészségére gyakorolt hatására volt kíváncsi. Szabó Máté azt tette szóvá, hogy a beruházásnál a mőszaki szempontok elınyben részesülnek a környezetvédelmi követelményekkel szemben. Kíváncsi volt arra, hogy honnan szerzik be az erımő üzemeltetéséhez szükséges szenet, milyen hatása lesz az erımő üzemeltetésének az Ondava folyó vizének és a légkörnek a minıségére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a levegıbe kibocsátott szennyezıanyagok eloszlását vizsgáló tanulmány összeállítói régi adatokkal dolgoztak. Egyértelmő nem álláspontot fogalmazott meg az erımő építésével szemben. Az elhangzott kérdésekre Edita Virčíková professzor asszony, Pavel Mráz mérnök és Štefan Hronský docens adtak kimerítı választ. Az elhangzott válaszokkal összefüggésben a közmeghallgatás résztevıi részrıl további kérdések, illetve észrevételek hangzottak el. Támadó hangvételben szólalt fel Malec István, a sátoraljaújhelyi önkormányzat képviselıje. Közölte, hogy ıt annak ellenére sem érdeklik az EU által megszabott kibocsátási határértékek, hogy azok csak alacsony szintő szennyezéseket engednek meg. Kétségeit fejezte ki aziránt, 5

6 hogy a szlovák kormány be fogja-e tartani a megállapodásokat. Szerinte azokat éppen úgy meg fogja sérteni, miként azt Bısi Vízerımő esetében is teszi. Erre a hozzászólásra Virčíková professzor asszony és Hronský docens adott kimerítı választ. Havasi mérnök tiltakozott a szlovák kormány szavahihetıségének megkérdıjelezése ellen. A lakosság egészségére gyakorolt hatásokkal összefüggı kérdéseket az ezzel kapcsolatos specializált szakértıi tanulmány készítıje, Koppová docens asszony válaszolta meg. A közmeghallgatáson szót kért Hörcsik Richárd, Sárospatak polgármestere, országgyőlési képviselı is. Kifejtette, hogy a beruházó szakértıi által a kérdésekre adott válaszok nem gyızték meg arról, hogy az erımőnek nem lesznek környezetkárosító hatásai. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erımő-építésének terve ellen szlovákiai és magyarországi települések egész sora tiltakozik. Rámutatott arra, hogy az erımő főtıanyagát messzirıl fogják ide szállítani. Hangsúlyozta, hogy erımővet bárhol lehet építeni, míg tokaji bort csak ezen a vidéken lehet termelni, ezért elsıdleges érdek a tokaji borvidék megóvása. Tisztességes tájékoztatást követelt. Síposné, sárospataki lakos annak a hıerımő létesítésének terve kapcsán az aggodalmának adott hangot, hogy az el fogja szennyezni a környezı vízfolyásokat, valamint a világörökség részét képezı tokaji borvidéket. Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere érzelemtıl főtött hozzászólásában rámutatott, hogy magyar és szlovák oldalon legalább ezer ember tiltakozik az erımőépítés terve ellen. Hangsúlyozta, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni ennyi ember véleményét. Feltette a kérdést, hogy demokrácia van-e Szlovákiában és Magyarországon. Sárosiné asszony, Sátoraljaújhely önkormányzatának képviselıje felháborodásának adott hangot az erımőnek a lakosság egészségére gyakorolt hatásáról készített hatásvizsgálat következtetései miatt. Meggyızıdése, hogy az erımő nem csak Tıketerebesen és környékén, de Magyarország területén is jelentıs mértékben rontaná a környezet-egészségügyi helyzetet. Szabó úr az egészségügyi hatásokkal összefüggésben cinikusnak nevezte a vonatkozó adatok kezelését. Azt igényelte, hogy az erımő kéményeire helyezzenek folyamatosan mőködı érzékelıket, amelyeknek a kijelzıi Sátoraljaújhelyen lennének. Követelte az Ondava folyó, illetve lejjebb a Bodrog vízhımérsékletének a monitorozását is. Egy sátoraljaújhelyi lakos arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és Szlovákia kapcsolatai már jelenleg is feszültségektıl terheltek, s ehhez jönne még egy újabb konfliktus, amely a tokaji borvidéket érintené. A borvidéket magyar és szlovák részrıl is veszély fenyegeti (szerencsi és tıketerebesi hıerımő). Követelte, hogy a két ország kormánya kössön kétoldalú szerzıdést a tokaji világörökség megóvására, amely megtiltana minden beruházást ebben a térségben. Az ilyen beruházási elgondolásokat bőnténynek nevezte, amelyeknek a történelem szemétdombján a helyük. Egy további helyi lakos kétségbe vonta a hıerımő dokumentációjának a hitelességét és kijelentette, hogy nem hisz az utólag elkésztett tanulmányok következtetéseinek sem, amelyek szerint Tıketerebesen minden rendben van illetve, hogy az államhatáron véget érnek erımő hatásai. Azt követelte, hogy az erımővet telepítsék a szénbányák mellé, esetleg az azt engedélyezı hatóságok ablaka alá. Vilčíková professzor asszony megválaszolta a füstgázok nehézfém-tartalmával, illetve a nehézfémeknek a kétéltőekre gyakorolt hatásával összefüggésben feltett kérdést. Rámutatott, hogy az erımőben eltüzelni tervezett szén nem tartalmaz ilyen fémeket. A füstgázok dioxintartalmára vonatkozó kérdése kifejtette, hogy az erımő füstgázai nem fognak tartalmazni ilyeneket. Készségét nyilvánította az iránt, hogy szakmai vitát folytasson a jelentésrıl. 6

7 Mráz mérnök biztosította a jelenlévıket arról, hogy a hıerımő által kibocsátott füstgázokat folyamatos monitorozással fogják figyelni. Ez Szlovákiában és Csehországban is már mintegy tíz éve kötelezı. Hronský docens arra figyelmeztetett, hogy a tokaji borvidéket Szlovákiában is törvény védi. Az általa vezetett szakértıi kollektíva által készített tanulmány a borvidékkel összefüggésben objektív és megkérdıjelezhetetlen adatokat és következtetéseket tartalmaz. A közmeghallgatás egy további résztvevıje az erımő kéményeinek magasságával, illetve azzal kapcsolatban tett fel kérdést, hogy az Ukrajnából származó szenet talán Csernobilból fogják Tıketerebesre szállítani. Szabó és Mráz mérnök urak válaszát a jelenlévık nem értették, s ezzel összefüggésben a kérdezık indulatos magyar nyelvő vitába keveredtek a kémények-magasságának meghatározásáról szóló szakértıi vélemény készítıjével, Szabó mérnök úrral. A záró állásfoglalás a közmeghallgatás lefolyását az elhangzott indulatoktól főtött felszólalások ellenére nyugodtnak és szabályos lefolyásúnak ítéli meg. A záró állásfoglalás ezt követıen a december 12-én Kassán, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium és a környezeti hatásvizsgálatban résztvevı szlovák szakértık között az Espooi egyezmény 5. cikke alapján a két minisztérium fıosztályvezetıi által vezetett küldöttségek szintjén sorra került egyeztetı megbeszélések lefolyását ismerteti (lásd: oldal). A két küldöttség az alábbi napirend megtárgyalásában állapodott meg: - levegıszennyezés, - meteorológiai modellezés, - vízszennyezés, - az erımő hatása a Tokaj-régió szılıtermesztésére, - környezet-egészségügy, - egyebek. A konzultáció kezdetén a magyar küldöttség tagjai az erımő üzemeltetésének a magyar területek környezeti állapotára gyakorolt várható hatásaival összefüggı kérdéseket tettek fel. Ezekre a környezeti hatásvizsgálatról szóló jelentés összeállítói válaszolták meg, illetve adtak magyarázatot a magyar fél valamennyi kérdésére és észrevételére. A magyar fél képviselıi felkérték a szlovák felet, hogy adjon további részletes tájékoztatást a levegıszennyezéssel, a meteorológiai modellezéssel, a vízszennyezéssel és a szılıültetvényekre gyakorolt hatásokkal összefüggı egyes konkrét kérdésekre. Oleg Havasi fıosztályvezetı értékelte a tıketerebesi hıerımő építésével összefüggı környezeti hatásvizsgálati eljárás, illetve az erımőnek az államhatáron átterjedı hatásainak vizsgálata kapcsán az Espoo egyezmény alapján a minisztériumok szintjén megvalósult párbeszédet. Rámutatott, hogy Szlovákiában a környezeti hatásvizsgálat megelızi az építkezés engedélyezésével összefüggı eljárást. A hatásvizsgálat a záró állásfoglalás kiadásával ér véget, amelynek ajánlás jellege van. Ennek a záró állásfoglalásnak a hiányában az engedélyezı hatóság nem adhat ki üzembe helyezési engedélyt. A szlovák küldöttség vezetıje ismertette, hogy a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium a záró állásfoglalásba az alábbi ajánlásokat kívánja belefoglalni: A kibocsátott káros anyagok mennyiségének folyamatos monitorozása. 7

8 A kibocsátott szennyvizek, illetve az azokban található szennyezı anyagok kibocsátási határértékei betartásának a folyamatos monitorozása. A próbaüzemelés ideje alatt gondoskodni kell a kibocsátott szilárd szennyezıanyagok hivatalos minısítéssel rendelkezı szervezet általi mérésérıl. Mérni kell a szilárd szennyezıanyagok felfogására szolgáló szőrıberendezések hatékonyságát. Gondoskodni kell a már megvalósított geológiai vizsgálatok kiegészítésérıl. Ezeknek a kiegészítı vizsgálatoknak a célja az építkezés fı létesítményei alapozásával összefüggı feltételek pontosítása, illetve annak ellenırzése, hogy bekövetkezhet-e az ökológiai vizsgálatban jelzett eset, hogy az alapozás során szennyezıdhet az altalaj. Felelısséggel meg kell valósítani azokat a szükséges árvízvédelmi mőszaki intézkedéseket, amelyeknek célja az építkezés és a megépült hıerımő árvizekkel szembeni védelmének biztosítása. Terveket kell kidolgozni az erımő üzemeltetése közben esetlegesen bekövetkezı rendkívüli mőszaki helyzetek vagy természeti katasztrófák kezelésére, az erımő dolgozóit valamint a környéken élı lakosságot, továbbá a környezeti elemeket fenyegetı veszély minimalizálására. Már a tervezés folyamatában optimalizálni kell a főtıanyag elégetésének folyamatát és az erre szolgáló megoldásokat. Az égetést folyamatos mérésekkel kell monitorozni. Be kell tartani az Európai Uniónak a levegıvédelemre és az emberek egészségének védelmére vonatkozó elıírásait, a meghatározott kibocsátási határértékeket (SO 2, NO x, CO, szálló por, összes szénhidrogén, szilárd szennyezıanyagok). A kazánokban (fluid égésterő kazánok) történı égetés során a mészkı mennyiségének növelésével csökkenteni kell a kibocsátott kénmennyiséget. Környezetvédelmi menedzsment-tervet kell kidolgozni (kockázatok, megelızés, védelmi intézkedések a veszélyes hulladékok kezelése során; intézkedési javaslatok az esetleges károk utáni helyreállításra). Tervet kell kidolgozni a káros anyagok esetleges talajba jutásának a megelızésére. Figyelemmel kell kísérni a keletkezett hulladék összetételének alakulását, és azt össze kell hasonlítani az eredeti tervekkel. A javasolt és a megvalósított megoldásokat ennek megfelelıen kell módosítani. Még a hıerımő folyamatos üzembe helyezését megelızıen el kell végezni a szennyezıanyagok kibocsátásának mérést a technológiai és az energetikai kéményekbıl. Amennyiben a mérések olyan eredményekkel járnak, hogy a kibocsátott szennyezı anyagok mennyisége meghaladja a határértékeket, megfelelı intézkedéseket kell foganatosítani a helyzet javítása érdekében. A szabad légtérben található szennyezıanyag-koncentrációk mérésével Tıketerebesen ellenırizni kell az immissziós határértékek teljesítésének állapotát. Hitelesített mérések elvégzésével igazolni kell a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium 408/2003 Z. z. sz. rendeletében foglalt károsanyag-kibocsátás határértékeinek a betartását, majd folyamatosan méréssel kell ellenırizni a károsanyag-kibocsátásokat. 8

9 A szennyezı forrásokból származó fugitív kibocsátások minimalizálása érdekében alkalmazni kell a tervekben elıirányzott elérhetı legjobb technikai (BAT) megoldásokat. Ki kell alakítani a környezeti és az egészségügyi állapotok monitorozásához szükséges indikátorok rendszerét, amelyek segítségével kiértékelhetık lesznek a lokális környezeti kockázatok. Az új hıerımő üzemeltetése során monitorozni kell a légkörben, a talajban, a szılıben és a borban elıforduló kockázati elemeket. A megfigyelés eredményei alapján intézkedéseket kell foganatosítani a nem kívánatos hatások kiküszöbölésére. Az érintett területen fennálló jelenlegi viszonyok megváltozását követıen ki kell értékelni az emissziós és az akusztikai értékeket, valamint a mőszaki berendezések által elıidézett rezgések okozta állapotokat. A próbaüzemelés során el kell végezni szennyezıanyag-kibocsátások elsı hitelesített mérését annak érdekében, hogy igazolást nyerjen a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium 408/2003 Z. z. sz. rendeletében foglalt károsanyag-kibocsátás határértékeinek a betartása. Ezt követıen az üzemeltetés során el kell végezni a károsanyag-kibocsátásokkal összefüggésben elıírt méréseket. A magyar fél ígéretet tett arra, hogy december 17-ig megküldi a szlovák fél részére konzultáción megismert újabb tények alapján újrafogalmazott észrevételeit és kifogásait. Jelezte továbbá, hogy amennyiben sor kerül az IPPC eljárásra, a magyar fél a vonatkozó EU irányelvekben foglaltak alapján mérlegelni fogja, hogy részt vegyen-e ebben az eljárásban. A minisztérium záró állásfoglalása ezt követıen röviden ismerteti az erımő építése által érintett szlovákiai térségben található településektıl, illetve a különbözı állampolgári csoportoktól és szervezetektıl (lásd: oldal), valamint a vizsgálati eljárásba bevont hatósági szervektıl (lásd: oldal) beérkezett észrevételeket. A záró állásfoglalás IV. fejezete komplex módon értékeli az erımőépítés várható következményeit a természeti környezetre, beleértve az emberi egészségre gyakorolt hatásokat is. A lakosságra gyakorolt hatások A levegıszennyezés által elıidézett egészségügyi kockázatokkal (nem karcinogén és karcinogén hatások) összefüggı következtetések: A hıerımő stacionáris szennyezı pontforrásaiból (163 m és 50 m magas kémények) a légkörbe kikerülı szennyezı anyagok által elıidézett expozícióval összefüggı egészségügyi kockázat-becslés a lakosság egészségére nézve nem mutatott ki semmiféle kockázat-növekedést. A tıketerebesi lakosság számára potenciális egészségügyi kockázatot a tıketerebesi erımő által, valamint a térségben található egyéb szennyezı források által a légkörbe kibocsátott szennyezı anyagok kumulatív hatásai jelentenek. A tıketerebesi Új Energiaforrás (NEZ) megépülése után az érintett térségre vonatkozó akusztikai állapotok elırejelzése: 9

10 Nappali idıszakban nem lépi túl a megengedett határértéket. Az esti idıszakban nem lépi túl a megengedett határértéket. Az éjszakai órákban nem lépi túl a megengedett határértéket. A vizsgálat konkrét következtetései a következık (BFN/N-5 kérdıív): Az exponált területen élı emberek negatívabban értékelik a környezeti tényezıket (elsısorban a zajt, a szagokat, az elpárolgott anyagokat, a nem megfelelı megvilágítást és a túlzott hideget), mint a város távolabbi részén élık. Az exponált területen élı emberek sokkal kedvezıtlenebbnek ítélik a saját egészségi állapotukat, mint a város más részén élık, sokkal több egészségügyi panaszt jeleznek és azokat intenzívebben adják elı. Az exponált területen élı emberek sokkal negatívabbnak érzik a környezet elsısorban a zaj hatását a saját szervezetükre. A zaj negatív hatását elsısorban a Cukrovarská utcai lakók jelzik. Az exponált területen élı emberek sokkal negatívabbnak érzik a szórakozóhelyek, az ipari üzemek, a közlekedési eszközök (elsısorban a vasút) által okozott zaj hatását (zavarja az alvásukat, nehezebben tudnak elaludni, felébreszti ıket az alvásból, csukva kell tartani az ablakokat, ingerültté teszi ıket). A Cukrovarská utca lakói sokkal negatívabbnak érzik a közlekedési eszközök (vasút) által okozott zaj hatását, mint a szomszédos utcákban élı lakók. A Cukrovarská utcában található családi házak lakói sokkal negatívabbnak érzik a közlekedési eszközök által zaj (vasút) hatását, mint az emeletes házakban található lakások lakói. Az exponált területen élı embereket egész nap zavarja a közlekedési eszközök által okozott zaj. A fenti megállapításokat összegezve elmondható, hogy az exponált területen élık komoly elégedetlenséget tanúsítanak a saját környezetüknek a lakókörülményekre és komfortjukra gyakorolt hatásaival szemben. Csak további vizsgálatokkal lehetne tisztázni, hogy ezt az érzésüket mennyiben idézi elı a szociális szuggeszció (a hıerımő megépítésétıl és ennek a környékre gyakorolt negatív hatások megjelenésétıl való túlzott félelem), illetve mennyiben a térségben már létezı negatív tényezık. A tervezett tevékenységnek a lakosság egészségére gyakorolt valószínő hatásai: Az érintett terület lakosainak egészségére elıre láthatólag az alábbi tényezık gyakorolnak hatást, amelyeket a dokumentum két meghatározó csoportba sorol: 1. Környezeti tényezık: Ebbe elsısorban a szabad légkör szennyezı anyagokkal történı szennyezésének, valamint a fizikai tényezıknek (zaj) a lakókörnyezetre, a magatartási tényezıkre, a szabadidı eltöltésének lehetıségeire gyakorolt hatásai tartoznak. 2. Életmóddal kapcsolatos tényezık: Ebbe a lakosság életvitelének stílusa tartozik, amelynek alapját az életfeltételek, a társadalmi-gazdasági tényezık és az egyén sajátosságainak a kölcsönhatása képezi. Az életmódra komoly befolyást gyakorol a családok társadalmi-gazdasági és mőveltségi szintje, a táplálkozás, a szabadidı eltöltésének módja és a függıséget okozó szerek fogyasztása. 10

11 Az erımőben zajló tevékenységeknek a lakosság egészségére gyakorolt valószínőleg kedvezıtlen hatásai: 1. A levegı minıségének romlása az érintett térségben (Tıketerebes város). Az ezzel összefüggésben kidolgozott szakértıi véleményben ( A kémények minimális magasságának a meghatározása és a légszennyezés immissziós-terjedési vizsgálata ) azt a következtetést fogalmazták meg, hogy az erımő kéményeibıl kikerülı szennyezı anyagok mennyisége még a térségben található egyéb szennyezı források által kibocsátott szennyezések figyelembe vételéve esetén sem fogja túllépni a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium által a levegı minıségével összefüggı követelményekrıl kiadott 705/20022 Z. z. sz. rendeletben az egyes szennyezı anyagokra megállapított határértékeket. Legfeljebb egy kis mértékben a PM 10 frakciójú porszennyezés lépheti túl a megengedett határértéket, amit elsısorban a térségben található egyéb szennyezı források és a PM 10 háttér-koncentráció idéz elı. 2. A tıketerebesi hıerımő pontszennyezı forrásai által kibocsátott, valamint az egyéb forrásokból származó szennyezı anyagok kumulatív expozíciója által a város lakosságára gyakorolt hatások által elıidézett potenciális kockázat: az összesített kockázati index = 1, A hıerımőnek a lakóövezethez közeli elhelyezése miatt a város lakosságára gyakorolt kedvezıtlen lélektani hatásai. A település jóváhagyott rendezési tervében az a terület, ahol az erımő elhelyezésre kerülne, ipari, raktározási és mőszaki infrastruktúra elhelyezésére szolgáló övezetnek van nyilvánítva. Ennek ellenére ebben az övezetben lakóépületek is találhatók (kb. 100 ember él a Cukrovarská utcában). A tıketerebesi Északi-lakótelepet ettıl az övezettıl csak a vasúti pálya választja el. A szóban forgó területhez legközelebbi lakóövezet nyugati irányban a Cukrovarská utca mellett kb. 100 méter távolságra, déli irányban a Vatichovská utca mellett pedig kb. 170 méter távolságra található. Ezek a nem kielégítı távolságok váltják ki a lakosság körében az erımő elhelyezésével összefüggı kedvezıtlen lélektani hatásokat. A beruházás által valószínősíthetıen a lakosság egészségére gyakorolt kedvezı hatások: 1. Új munkahelyek létesítése és a munkanélküliség csökkenése. Nem csak az erımő biztosít új munkahelyeket, hanem az erımő tevékenységével összefüggı egyéb igények kielégítése (a technológiai berendezések és épületek karbantartása, az üzemi terület védelme, a dolgozók étkeztetése, egészségügyi ellátása, a mőködéshez szükséges főtıanyag és egyéb anyagok szállítása, stb.) is munkaerıigényt generál. A tıketerebesi járás Szlovákia azon térségei közé tartozik, ahol legnagyobb a munkanélküliség. A lakosság alacsony szintő társadalmi-gazdasági fejlettsége, szociális izoláltsága, a hosszú idejő munkanélküliség által elıidézett stressz-hatás olyan komoly pszichológiai tényezıt jelentenek. Ezek megnövelik a szív és érrendszeri betegségek (elsısorban az ICHS) kockázatát, és ezek vonatkozásában a helyzet rosszabbodását lehet prognosztizálni. A járásban jelenleg is ezek tartoznak a leggyakoribb halálokok közé. A munkanélküliség csökkenése elısegítené a lakosság szociális és gazdasági helyzetének javítását és ezáltal a szív és érrendszeri betegségek elıfordulásának csökkenését. 2. Az életszínvonal javulása, a lakosság vásárlóerejének a növekedése. Az életszínvonal emelkedésével javulnának a lakosság életviteli, mindenekelıtt táplálkozási és szabadidı-eltöltési szokásai, aminek az eredményeképpen 11

12 csökkennének a keringési és a légzı rendszer megbetegedését, illetve csökkennének az egyes daganatos betegségeket elıidézı kockázatok. 3. Az a körülmény, hogy az illetékes szervek a városban monitoroznák és figyelemmel kísérnék az egészségre kockázatot jelentı tényezık alakulását, hozzájárulna a lakosság egészségügyi tudatosságának erısítéséhez. 4. Az erımő megépítése vonzó hatást gyakorolna más befektetıkre is, ismertté tenné a régiót. 5. A beruházás megvalósítása elısegítené a térség revitalizálását, infrastruktúrális hálózatának (elsısorban az erımő építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges közlekedési hálózat) továbbfejlesztését. 6. A biomassza égetése, illetve ennek a környezı területekrıl történı termesztése és szállítása lehetıségének a megteremtése. 7. A város lakóépületei és közintézményei főtésének távhıszolgáltatással történı megoldása lehetıségének a megteremtése. Az altalajra gyakorolt hatások: Tekintettel arra, hogy az erımő fı létesítményei egy volt élelmiszeripari kombinát helyén kerülnének elhelyezésre, nem valószínő az altalaj károsítása. A javasolt tevékenységhez kapcsolódó egyéb létesítmények elhelyezésével összefüggésben elképzelhetı az altalaj terhelése, de mőszaki megoldásokkal minimalizálhatók ezek a hatások. A levegıre, a helyi klímára és a zajállapotokra gyakorolt hatások: A hatásvizsgálatról készült jelentés összeállítói a szakértıi véleményekben a javasolt technológiai berendezések alkalmazása, valamint azoknak a hatályos jogszabályoknak a betartásával történı üzemeltetése esetén nem jeleztek olyan hatásokat, amelyek komoly mértékő, a térség természeti környezetére és az emberi egészségre kockázatot jelentı negatív változásokat idéznének elı a térség levegıjében, klímájában és zajállapotaiban. Az alkalmazásra javasolt technológia megfelel a BAT követelményeknek. A környezeti hatásvizsgálatról szóló jelentés kitér azokra a javasolt intézkedésekre is, amelyek segítségével csökkenteni lehet a természeti környezetre és az emberek egészségére gyakorolt esetleges kedvezıtlen hatásokat. A technológiai berendezések gyártói garantálják, hogy a légkörbe nem kerülnek a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió jogszabályai által megengedett határértékeknél nagyobb mennyiségben szennyezı anyagok. A felszíni és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatások: A tervezett tevékenységgel összefüggésben az üzemeltetési és az általánosan kötelezı jogszabályok betartása esetén kizárható, hogy bármiféle negatív hatás érje a térségben található felszíni és felszín alatti vizeket. A felszíni és felszín alatti vizekre az üzemeltetés során bekövetkezı rendkívüli események jelenhetik a potenciális veszélyt. A z üzemeltetési elıírások, illetve a javasolt mőszaki megoldások betartásával ki lehet küszöbölni az ilyen helyzetek kialakulását, illetve amennyiben mégis bekövetkeznének ilyenek, akkor elejét lehet venni annak, hogy az üzemzavarok következtében szennyezıanyagok kerüljenek a felszíni és a felszín alatti vizekbe. A talajra gyakorolt hatások: Az erımő elhelyezésére kiszemelt területen már korábban élelmiszeripari tevékenység folyt, amely elszennyezte a telephely talaját. Nem valószínő, hogy az erımő üzemeltetése 12

13 további szennyezést okozna. A terület talajára az üzemeltetés során bekövetkezı rendkívüli események jelenhetik a potenciális veszélyt, de a javasolt mőszaki megoldások betartásával ki lehet küszöbölni az ilyen helyzetek kialakulását. A tájra és a tájképre gyakorolt hatás: A tervezett tevékenység folytatására kiszemelt környék urbanizált. Tekintettel arra, hogy a beruházás egy már létezı ipari övezetben kerül megvalósításra, nem változik lényegesen a táj hasznosításának jellege. A javasolt tevékenység befolyást fog gyakorolni a tájképre. A település-komplexumra és a földterület hasznosítására gyakorolt hatás: Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység végzésére egy volt élelmiszeripari üzem területén kerül sor, az ilyen jellegő hatás nem tekinthetı jelentısnek. A fı telephelyen kívül elhelyezett létesítményeknek nem lesz hatása a település-komplexumra, de kihatásuk lehet a földterület hasznosítására. A létesítmény hatása a településközpont területi fejlesztésére: A javasolt tevékenységnek nem lesz negatív hatása a településközpont területi fejlesztésére. A társadalmi-gazdasági közegre gyakorolt hatások a beruházás használatba vételét követıen össztársadalmi méretekben fognak jelentkezni. Az elızıekben ismertetett elırejelzések összegzése alapján megállapítható, hogy a javasolt tevékenység elfogadható hatásokkal fog járni a természeti környezetre és az emberek egészségére nézve. Ezzel a hatásvizsgálatról készült jelentés szerzıje is egyetért. A záró állásfoglalás V. fejezete a beruházásnak a madárvédelmi élıhelyekre, európai jelentıségő védett területekre, valamint az összefüggı európai védett területekre gyakorolt hatásainak értékelését tartalmazza. A tervezett erımőépítés elsısorban a közeli Ondavai-sikságon található madárvédelmi élıhelyre nézve jelent gondot. Ezen a területen ugyanis nemzeti jelentıségő védett madárfajok és növényzet található. A hatásvizsgálat részeként külön tanulmány készült a beruházásnak a szóban forgó madárvédelmi élıhelyen elıforduló védett madarakra, illetve a tıketerebesi régió területi ökológiai-stabilitási rendszere kidolgozott tanulmányban meghatározott a génmegırzés szempontjából kiemelkedıen fontos területekre gyakorolt hatásairól. A záró állásfoglalásnak ez a része felsorolja az egyes madárfajok esetében (parlagi sas, balkáni fakopács, fehér gólya, parlagi pityer, jégmadár, kerecsensólyom, rozsdás csuk, fürj, búbos pacsirta) várható hatásokat (lásd részletesen a 41. oldalon). A génmegırzés szempontjából kiemelkedıen fontos térségek közül a Nový Koronč-i és a tıketerebesi víztározókra gyakorolt hatásokat említi, amelyeket a beruházó az energetikai melléktermékek ideiglenes tárolására kíván felhasználni. A tározók feltöltését követıen a melléktermékeket földréteggel fogják lefedni, amelyet befüvesítenek, illetve erdıt telepítenek a hulladék lerakóhelyre. Ezzel teljesen megsemmisítik a két madár élıhelyet. Egyes madárfajok odébb költözhetnek a szomszédos Trnávka patakot övezı lápos területekre, de a jelentés is megállapítja, hogy az adott környéken az itt élı madárfajok többsége számára nincsenek megfelelı pót élıhelyek. Ezért a tıketerebesi hıerımő engedélyezésének egyik feltételéül kell szabni az igénybe vett területekkel azonos kiterjedéső, megfelelı vízi és lápos pót élıhelyek kialakítását. Ezeknek a kiválasztását és megépítését ornitológusok szakfelügyelete mellett kellene megvalósítani. 13

14 A záró állásfoglalás egy további ajánlást is megfogalmaz, mégpedig azt, hogy az energetikai melléktermékek elhelyezésére szolgáló lerakóhely kialakításakor a beruházó járjon el kellı körültekintéssel és gondossággal, hogy megelızze az ott élı madarak pusztulását. A záró állásfoglalás VI. fejezete KÖVETKEZTETÉSEK címmel a végsı következtetéseket vonja le, illetve ezek alapján ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket a beruházás megvalósítása során figyelembe kell venni. A dokumentum mindezek alapján kedvezıen foglal állást (42. oldal) az erımő-beruházás megvalósítására irányuló szándékkal kapcsolatban. (Az anyagnak ez a része teljes terjedelemben lefordításra került, alább olvasható.) VI. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A tervezett tevékenységgel kapcsolatos állásfoglalás Az ÚJ ENERGIAFORRÁS TİKETEREBES (NEZ) cím alatt tervezett tevékenység elbírálásával összefüggı eljárásról összeállított jelentés az érintettek és az eljárásban résztvevı hivatalos szervek körében túlsúlyban lévı negatív állásfoglalások, valamint a nyilvánosság egyértelmő ellenállása dacára (a nyilvánosság képviselıi petíciót adtak át a kormányelnöknek) külön igényelt 15 szakmai tanulmánnyal, illetve szakvéleménnyel történt kiegészítése után kimutatta, hogy az akció szakmai, jogi és államigazgatási szempontból elfogadhatónak ítéli a szóban forgó tevékenységet. A hıerımő megvalósítását kísérı vitathatatlanul negatív környezeti vonatkozások, hatások és kockázatok általánosságban és az érintett helyszínen is a hozzáférhetı legfejlettebb mőszaki megoldások és technológiák (BAT) alkalmazásával maximális mértékben minimalizálhatók. Ezek a kedvezı gazdasági hatásokkal és hozamokkal, valamint az állami energetikai politika céljainak teljesítése által kompenzálásra kerülnek. A nem megoldott problémák kivételével (a Nový Koronč-i és a tıketerebesi víztározó helyén tervezett szilárd hulladék tárolása, ami megoldható), az értékelı jelentésben és a hozzátartozó dokumentációban beleértve számos elismert szakember (prof. Ing. Ondrej Hronec, Dr.Sc.prof. Ing. Edita Virčíková, CSc., RNDr. Gabriel Szabó, CSc., doc. Ing. Štefan Hronský, PhDr. Doc. Ing. Milan Oravec, PhDr. Balla, Ing. Peter Sabo) szakvéleményeiben meghatározott preventív intézkedések betartásával biztosított a szóban forgó tevékenység környezetet és a lakosság egészségét érintı negatív hatásainak a megelızése. A tervezett tevékenységgel összefüggésben elvégzett hatásvizsgálati eljárás eredményei alapján amelynek folyamán mérlegelésre került a terület kihasználása és a természeti környezet teherbíró képessége, a tervezett tevékenységnek a környezetre, a védett területekre és a lakosság egészségére gyakorolt hatások bekövetkezésének a valószínősége, kiterjedése és tartóssága az értékelésrıl szóló jelentés, a közmeghallgatás, a szakvélemény és konzultációk eredményei, valamint az ismeretek jelenlegi állapota, továbbá a törvény rendelkezéseivel összhangban, a j á n l o t t az Új energiaforrás - Tıketerebes megvalósítása. 2. Az ajánlott változat 14

15 A vizsgálat kezdeményezıjének kérésére az Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma a 11311/ számú, november 13-án kelt levélben eltekintett a több változatot bemutató megoldás elıterjesztésétıl. Az értékelı jelentés a vizsgálat kezdeményezıje által javasolt megoldást a nulla változattal hasonlítja össze. A nulla változat (azaz a beruházás megvalósításának elmaradása) rendszerint referencia változatként szerepel, mivel az ez és a javasolt változat közötti eltérések szemléletesen ábrázolják az egyes hatások nagyságát és terjedelmét. A javasolt tevékenység nélküli változat a jelenlegi állapot megtartását jelenti. A gyakorlatban ez egy új energiaforrás kialakításának, az építési hely komparatív elınyei, térbeli adottságai és infrastruktúrája optimális kihasználásának a megakadályozását jelenti. A beruházás elmaradása esetén továbbra is fennmaradna Tıketerebes város belterületének környezeti szempontból nem megfelelı állapota, mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre jogszabályi eszközök az elhanyagolt térség megfelelı állapotba hozásához. A nulla (a tervezett tevékenység nélküli) változat szorgalmazása abban az esetben helyénvaló, ha a környezetet a megengedett mértéknél jobban terhelı tevékenységekrıl van szó (a szennyezés határértékeinek túllépése, a terület és az értékes ökorendszerek tönkretétele, az emberek egészégének veszélyeztetése). A tanulmányok, a jelentések és a szakvélemények szerint nem fenyeget az a veszély, hogy a NEZ erımő üzemeltetése ilyen hatásokkal járna. A tanulmányok nem, vagy csak részben (pl. a szilárd hulladékok elhelyezése, az emberek komfortérzetének megzavarása) támasztották alá az érintett szervek, valamint a nyilvánosság azon félelmeit, miszerint az erımő üzemeltetése teljesen tönkreteszi a környezetet, elpusztítja az értékes ökorendszereket és veszélyezteti az emberek egészségét. A terület jelenlegi állapota nem tartható fenn, és tekintet nélkül arra, hogy milyen irányban kerül sor annak fejlesztésére, az mindenképpen zavarni fogja a madarak és az értékes fajok (amelyek egyébként nem eredetiek) életterét. A beruházási szándéknak az adott térségben történı megvalósítása mellett az alábbi érvek szólnak: A tevékenység összhangban áll a Szlovák Köztársaságnak a évek utáni idıszakra vonatkozó energetikai politikája céljaival. Részben helyettesíti a leállítandó villamos-energiatermelı létesítményeket és gazdaságilag hatékony módon hozzájárul a fogyasztási oldalról jelentkezı villamos-energiaigényeket fedezı energiamennyiség elıállításához. Lehetıvé teszi a szén és a faapríték elégetésével történı energiatermelést. A kondenzációs blokkok esetében alkalmazott építési-technológiai megoldások lehetıvé teszik, hogy amennyiben ilyen igény merül fel, az erımő a fı termelı berendezések jelentısebb módosítása nélkül hıenergiát szolgáltasson Tıketerebes város részére. Az építménynek a volt cukorgyári területen, azaz Tıketerebes város ipari zónájában való elhelyezésével a normál és a széles nyomtávú vasúti pálya közvetlen közelségét használják ki a főtıanyagok szállítása céljaira. A közeli áramelosztó központok lehetıséget biztosítanak a NEZ áramtermelı blokkjainak az Szlovák Köztársaság villamos-energiaszállító rendszeréhez történı csatlakoztatására. 15

16 A szomszédos Ondava folyó problémamentes forrásul szolgál a technológiai célú úgynevezett nyersvíz vételezéséhez, s egyben megfelelı befogadó közeget biztosít a fölöslegessé vált tisztított hulladékvizek elvezetéséhez. A NEZ a régió szociális-gazdasági fejlıdését úgy biztosítja, hogy csak elfogadható mértékben érinti negatív módon a környezeti elemeket és gyakorol kedvezıtlen hatást az emberek egészségére. A tervezett tevékenység felértékeli a város ipari övezetének keleti részét, nevezetesen a volt cukorgyár egyébként nehezen hasznosítható területét, amely semmi esetben sem maradhat fenn, mint védett madár élıhely. A fentiek alapján megvalósításra ajánlható az Új energiaforrás Tıketerebes értékelı jelentésben szereplı változat. 3. A tervezési, az építési és a tervezett tevékenység üzemelési idıszakára ajánlott feltételek A tervezés és elıkészítés idején: Gondoskodni kell a már megvalósított geológiai feltárás kiegészítésérıl annak érdekében, hogy ellenırizzék a fı mőtárgyak alapozásának feltételeit és a jövıbeni építési hely alapkızetei esetében az ökológiai tanulmányban jelzett esetleges szennyezésének a valószínőségét. Felelısségteljesen kell megoldani azokat a szükséges árvízvédelmi intézkedéseket, amelyek biztosítják a NEZ építésének és üzemeltetésének a biztonságát. A súlyos ipari balesetek megelızésérıl szóló 261/2002 Z. z. sz. törvény 4. és 5. paragrafusában foglalt rendelkezéseknek megfelelıen, legkésıbb a területi határozat kiadása iránti kérelem benyújtásával egy idıben, be kell jelenteni az üzem veszélyességi besorolását. Az építési engedély kiadásával összefüggı eljárási szakaszban, illetve a létesítményekkel kapcsolatos átadás-átvételi eljárás megkezdése elıtt, el kell végezni a kockázatok alapos értékelését, figyelembe véve tágabb jogszabályi vonatkozásokat, valamint részletesebb információkat kell beszerezni a kivitelezık által leszállításra kerülı konkrét berendezésekrıl. Az építési szakaszban a kivitelezınek gondoskodniuk kell a beruházás építési részeinek (építési terület, az építés alatt álló, de még át nem adott létesítmények, az építési területen található egyéb létesítmények), valamint a tárolt és felszerelt technológiai berendezések védelmérıl, továbbá meg kell hozniuk a dolgozóknak az esetleges üzemi balesetek és az árvizek elleni védelmével összefüggı szervezési intézkedéseket. A fıtervezı az ezzel összefüggı releváns megoldást bedolgozza a tervekbe. A területi határozat kiadása iránti kérelemhez csatolt dokumentációban fel kell tüntetni a zaj elleni védelemmel összefüggésben elfogadott koncepciót, valamint pontosítani kell azokat a további rendszeres akusztikai mérésekhez szükséges alapadatokat, amelyek az erımő környékére és az építési területre vonatkozó akusztikai helyzet végleges matematikai modelljének a kidolgozásához szükségesek. 16

17 Az építkezés lebonyolítására kidolgozott tervbe be kell dolgozni a jövıbeni kivitelezıvel szemben a Hulladékgazdálkodási tanulmány következtetései alapján megfogalmazott követelményeket. Mindenek elıtt arról a követelményrıl van szó, hogy a hulladékok kibocsátójának hulladékgazdálkodási programot kell készítenie és meg kell határoznia a hulladékok kezelésével összefüggı tevékenységeket. Az építési létesítmények mőszaki megoldásánál figyelembe kell venni a megfelelı szabványokat, valamint a környezeti elemek, a természet, a táj és az emberek egészségének védelmére vonatkozó elıírásokat (pl. az építési területen érvényes minimális biztonsági intézkedésekrıl szóló 396/2006 Z. z. sz. kormányrendelet, valamint a hideg és meleg környezetben dolgozók egészségvédelmérıl szóló 247/ 2006 Z. z. sz. kormányrendelet elıírásait). Üzemelési feltételek: A szennyezıanyag-kibocsátás folyamatos megfigyelése. A kivezetett ipai szennyvizek és a berendezésekbıl kivezetett szennyvizekben található maradék szennyezések határértékeinek a betartásának folyamatos megfigyelése (monitoring). A próbaüzemelés alatt a szennyezıanyag-kibocsátás méréseinek elvégzése és valamennyi szőrıberendezések hatékonyságának az ilyen tevékenység végzésére feljogosított szervezet bevonásával történı mérése. A próbaüzemelés alatt az egyes üzemrészekben, valamint a NEZ teljes területén el kell végezni az összes és az általában rendszeresen üzemelı berendezés egyidejő mőködése melletti zajszint-mérését. A zajterhelési határértékek betartásának biztosítása érdekében az üzemeltetés során kumulatív hatással járó feltételezett zajforrásokat figyelembe véve komplex zajvédı intézkedéseket kell foganatosítani. A tervezett mőszaki és szervezési jellegő zajvédelmi intézkedések megvalósítását követıen gondoskodni kell a környezı lakóépületek akusztikai terhelésének folyamatos mérésérıl és a mérések eredményeit figyelembe véve esetleg további intézkedéseket kell hozni, illetve az egyes létesítményeken el kell végezni az esetleg szükséges egyedi zajvédelmi intézkedéseket. A megvalósított intézkedések hatékonyságát az akusztikai terhelés ismételt mérésével kell ellenırizni. A javasolt intézkedések megvalósítása elıtti, illetve utáni akusztikai állapotok ellenırzésére szolgáló helyek kiválasztását a közegészségügyi hatósággal kell egyeztetni. Kárelhárítási tervet kell kidolgozni az üzemelési, vagy a természeti jellegő rendkívüli események elıfordulásának esetére annak érdekében, hogy az ilyen események következményei a lehetı legkisebb mértékben veszélyeztessék az emberek egészségét (a dolgozókét és a lakókét egyaránt), valamint a környezeti elemeket. Be kell tartani a szén, a faapríték, a kenıanyagok és az olajok tárolására szolgáló berendezések, valamint a kazánház jóváhagyott üzemelési rendjeit. 17

18 Az égetési folyamatok optimalizálását már a szerkezeti megoldásnál is figyelembe kell venni, az üzemelés folyamán, pedig a szabályozási sávon belül azt maximálisan alkalmazni kell. Az égetést folyamatos méréssel kell monitorozni. Be kell tartani az EU által a levegı és az emberek egészsége védelme érdekében az alapvetı szennyezı anyagokkal kapcsolatosan elfogadott azon nemzetközi irányelveket, amelyek esetében meghatározásra kerültek az emissziós határértékek (kéndioxid, nitrogénoxidok, szénmonoxid, szálló por, TOC összes szerves szénvegyület, TZL szilárd szennyezıanyagok). Be kell tartani a közegészségügyrıl szóló 126/2006 Z. z. sz. törvényben, valamint az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben és a Szlovák Köztársaság Kormányának rendeleteiben foglalt követelményeket. Az építés és az üzemeltetés idejére megfogalmazott feltételek: Az építési munkák kivitelezıjének fıleg a földmunkák idején gondoskodnia kell az úttestek tisztításáról. Az építési területen minimálisra kell csökkenteni a szemcsés építési anyagok mennyiségét és az egyéb porkibocsátó forrásokat. Az építési területen található, valamint az oda vezetı utakat, fıleg szárazság idején, a por képzıdésének megelızése érdekében locsolni kell. Az építés teljes folyamatát úgy kell megszervezni, hogy az a lehetı legkevésbé zavarja meg az emberek kényelmét (fıleg az éjszakai órákban és ünnepnapokon). Az építıanyagok és technológiai berendezések szállítása csak napközben történhet. A vizekrıl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelıen kárelhárítási tervet kell kidolgozni a vizekre káros anyagok elfolyása esetére. Ennek tartalmával meg kell ismertetni az építkezés valamennyi dolgozóját. Havária esetén ennek a tervnek megfelelıen kell eljárni. Az építési területeken tilos a vizekre káros anyagokat beleértve az üzemanyagokat is tárolni. A kivitelezınek rendelkeznie kell a kıolajszármazékok esetleges eltávolításához szükséges berendezésekkel. Kıolajszármazékok vagy más káros anyagok szabadba jutása esetén a szennyezett talajt azonnal el kell távolítani, el kell szállítani és az erre kijelölt tárlóhelyen kell lerakni. Az építési területen mozgó összes gépet tökéletes mőszaki állapotban kell tartani. Ellenırizni kell, nehogy azokból kıolajszármazékok kerüljenek ki a szabadba. Csökkenteni kell a fluid égetéssel mőködı kazánok kéndioxid kibocsátását. A fluid réteghez adagolt mészkı mennyiségének növelésével javítható a kén felfogásának a mértéke is. Ezért a hatékonyabb kéntelenítés nagyobb mennyiségő mészkı alkalmazásával jár együtt. 18

19 A szilárd szennyezıanyagok (TZL) szövetszőrık segítségével történı leválasztásának a hatékonysága a szőrıfelületek növelésével javítható. Általánosan ajánlott feltételek és intézkedések Ki kell dolgozni a környezetvédelmi menedzsment tervét (kockázatmegelızés; a haváriák és balesetek esetén foganatosított, valamint a veszélyes hulladékok kezelésével összefüggı intézkedések; javaslat az esetleges károk felszámolásával kapcsolatos eljárásra). A gyártás technológiai folyamában alkalmazott veszélyes anyagokkal összefüggésben tervezési, szervezési és egyéb intézkedések igénybe vételével törekedni kell az olyan veszélyes, vagy havária helyzeteknek a megelızésére, amelyeknek kedvezıtlen következményei lehetnek a dolgozókra vagy a természeti környezetre. A kıolajszármazékok és egyéb a vizekre káros anyagok kezelését csak burkolt felületeken szabad végezni. Ellenırizni kell a burkolt felületek szigetelését annak érdekében, hogy megakadályozzák a szennyezett vizek elszivárgását. A káros anyagok esetleges elszivárgását kárelhárítási szett segítségével kell megszüntetni. A szennyezett talajt el kell távolítani és ártalmatlanítás céljából át kell adni az ilyen jellegő hulladék kezelésére feljogosított szervezet részére. A veszélyes anyagok altalajba történı elszivárgásának megakadályozására megelızı intézkedéseket tartalmazó tervet kell kidolgozni. Kárelhárítási tervet kell kidolgozni, valamint gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésre álljanak a kárelhárítási eszközök és minden, a munkabiztonsághoz szükséges védıeszköz. A szállítási munkákat úgy kell megszervezni, hogy megelızhetı legyen a veszélyes anyagok környezetbe jutása. A dolgozók részére munkabiztonsági, havária-megelızési és a havária állapotok megoldásával kapcsolatos oktatást kell szervezni. A létesítmény használatbavételi engedélyeztetésével összefüggı hatósági eljárás, valamint a létesítmény használata során szigorúan be kell tartani a levegı tisztaságra, a hulladékgazdálkodásra, a vízgazdálkodásra, a vegyi anyagok kezelésére, valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó valamennyi jogszabály elıírásait. Figyelemmel kell kísérni a keletkezett hulladékok összetételét, és azokat össze kell hasonlítani az eredetileg feltételezett helyzetekkel, s ennek figyelembe vételével kell esetleg módosítani a tervezés alatt álló, illetve a megvalósított megoldást. Zajméréssel monitorozni kell a munkahelyi környezetet. Munkahelyi környezetben fülvédıket kell használni. A lakóövezetekben folyamatos közlekedés biztosításával korlátozni kell a jármővek motorjainak leállítását és újraindítását. 19

20 Az új energiaforrás végleges üzembe helyezése elıtt el kell végezni a technológiai és az energetikai kürtıkbıl kibocsátott szennyezıanyagok elsıdleges egyszeri mérését. Abban az esetben, ha mérés olyan eredménnyel jár, hogy túllépik a szennyezıanyagok kibocsátási határértékeit, megfelelı intézkedéseket kell foganatosítani az elfogadható állapot elérése érdekében. El kell készíteni az üzemeltetés során végzett nyilvántartásra vonatkozó tervet, amelynek a végleges üzembe helyezés iránti kérelem dokumentációja részét kell képeznie. Az építés folyamán szervezési és mőszaki intézkedésekkel meg kell akadályozni a por képzıdését (locsolás, az utak tisztítása, a sitt rendszeres elszállítása). A dokumentációt ki kell egészíteni az olyan kellemetlen szagok keletkezésére vonatkozó információval, amely szagok kis mennyiségben is zavarhatják a dolgozókat. A regionális közegészségügyi hivatalnak elbírálás céljából át kell adni a tervdokumentáció egy további változatát (az utótervezés fázisában arról készített elemzést, hogy betartják a meghatározott kibocsátási határértékeket, illetve a munkahelyek esetében, pedig az egyes kiemelt vegyi anyagokkal összefüggésben a munkahelyekre meghatározott legnagyobb expozíciós határértékeket, valamint azokat az utasításokat, amelyek a vegyi anyagokkal és a veszélyes hulladékokkal történı munkavégzést szabályozzák, továbbá a haváriák esetére kidolgozott intézkedési terveket). Az utólagosan elkészített specializált tanulmányokban és szakvéleményekben meghatározott feltételek és intézkedések (mint az eljárás kezdeményezıjének állásfoglalásai az észrevételezési eljárás során elıterjesztett kifogásokhoz): Intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy elfogadható mértékőre csökkenjen a szabad légkörben található szennyezı anyagok által elıidézett kumulatív expozíció. A szabad légkörben található szennyezıanyagok koncentrációját azáltal lehet csökkenteni, hogy csökken a NEZ hıerımő által kibocsátott emissziók mennyisége, illetve hatékonyabbá válik azok eloszlása, vagy pedig csökken a térségben található egyéb más források által kibocsátott szennyezı anyagok mennyisége. A szennyezıanyag koncentrációk megállapításra irányuló reprezentatív mérésekkel ellenırizni kell, hogy betartják-e a Tıketerebes város szabad légkörébe kibocsátott szennyezı anyagokra vonatkozó imissziós határértékeket. Feljogosított intézmény által végzett mérés segítségével igazolni kell, hogy a szennyezı anyagok kibocsátási határértékei és mennyiségei esetében betartják a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 408/2003 Z. z. sz. rendelete szerint meghatározott követelményeket. Majd ezt követıen folyamatosan mérni kell a kibocsátásokat. A levegıt szennyezı sík forrásokból származó fugitív emissziók minimalizálása céljából a javasolt BAT technológiákat kell alkalmazni. 20