ELEMZÉS. A regisztrált munkanélküliek számának trendje és összetétele január és december között. Készítette. MultiRáció Kft.

Átírás

1 ELEMZÉS A regisztrált munkanélküliek számának trendje és összetétele január és december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, április 1

2 Tartalom 1. Bevezetés Részletes elemzés A fő munkanélküliségi trendek alakulása A férfi és női munkavállalók munkaerő-piaci helyzete Pályakezdő és nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek létszámtrendje nemenként Az életkor hatása a regisztrált munkanélküliek trendjének alakulására a nem pályakezdők körében, nemenként A belépők és kilépők trendjének alakulása Az összes regisztrált munkanélküli áramlási adatai A regisztrált munkanélküliek nemenkénti és pályakezdő nem pályakezdő szerinti áramlási adatai A nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek nemenkénti és korcsoportok szerinti áramlási adatai A regisztrált munkanélküliek összetételének a a vizsgált időszakban Regisztrált pályakezdő diplomás munkanélküliek A létszámtrendek alakulása A belépők és kilépők trendjének alakulása A pályakezdő diplomás regisztrált munkanélküliek összetétel-a...32 Melléklet: Ábrák

3 1. Bevezetés Az alábbi elemzés 9 év tendenciáinak bemutatására vállalkozik. Az elemzés célja egyrészt a főbb regisztrált munkanélküli csoportok létszáma tendencia szerinti alakulásának, a ok irányának és dinamikájának leírása, másrészt a 9 év alatt végbement oknak a munkanélküliek összetételére gyakorolt hatásainak a bemutatása. Ez utóbbi elemzés célja, hogy felhívja a figyelmet a veszélyeztetettebbé váló munkavállalói csoportokra. Vizsgálatunk kiterjed az összes regisztrált munkanélküli idősorára, és annak nemenkénti, pályakezdő nem pályakezdő és korcsoportok szerinti bontására, valamint a regisztrált munkanélküli diplomás pályakezdő férfiak és nők idősorára. Közülük 17 stock típusú idősor és 26 pedig (a ki- és belépők száma, és azok előzőek szerinti bontása) flow típusú. Mint ismeretes, a gazdasági idősorok alakulását három jól elkülöníthető tényező befolyásolja. Mindenekelőtt a stabil, hosszú távú folyamatokat tükröző trendhatások. Másodszor az évközben rendszeresen fellépő ún. szezonális hatások. Végül a véletlen, nem szabályszerű hatásokat egyesítő irreguláris hatás. Elemzésünk során a többéves stabil trendek irányának, és a ütemének meghatározására és vizsgálatára törekedtünk. A többéves munkaügyi idősorok tendenciái a hosszabb távú gazdasági folyamatok okozatának, leképeződésének tekinthetők, így alakulásuk vizsgálata az okoknak tekinthető reál- és pénzügyi folyamatok jobb megismeréséhez is hozzájárul. Továbbá ráirányíthatja a figyelmet a gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika beavatkozást kívánó területeire. Az idősorok trendjének meghatározásához a nemzetközileg széles körben alkalmazott X-11- ARIMA idősorelemző és szezonális kiigazító számítógépes program saját készítésű magyar adaptációját használtuk. Az elemzésben közöljük az összehasonlíthatóság céljából az 1 évvel ezelőtt számolt trendértékeket is, a hozzájuk tartozó mutatókkal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az idősor kezdő trendértéke, illetve a trendforduló értékek általában nem egyeznek meg a ig és a ig számolt idősorok esetében. Ennek egyszerű oka az, hogy a meghosszabbított idősoron új trendértékeket kell számolni az új adatok hatását figyelembe véve. Az elemzések a i záródátum adataira vonatkoznak, illetve a 2005-höz mért megállapításai a két táblázat adatainak összehasonlításából adódnak. A jelentéshez tartozó Mellékletben közöljük a vizsgált idősorok grafikus ábráit. Ezek az ábrák bemutatják az eredeti idősorokat, a szezonális hatásoktól megtisztított, ún. szezonálisan kiigazított idősorokat, valamint a szezonális és irreguláris hatásoktól megtisztított, ún. trendértékek idősorait. Továbbá közlünk egy olyan ábrasorozatot is, amelyeken az adott munkavállalói csoportok trendértékeinek idősorait mutatjuk be, a regisztrációba belépés és a regisztrációból kilépés szerint, valamint ezen idősorok különbségeit is. 3

4 2. Részletes elemzés 2.1. A fő munkanélküliségi trendek alakulása Az összes regisztrált munkanélküliek trendje január és április között csökkent, az így elért mélyponttól szeptemberig emelkedett, azóta kissé csökken. (Megjegyezzük, az adatokból az látszik, hogy ez a csökkenés 2006 közepe táján megtorpant, de hogy újabb trendforduló kezdődött-e, még nem dönthető el.) Az alábbi kis táblázat tömören összefoglalja a létszám és dinamika szerinti okat. Záródátum: I. táblázat. Összes regisztrált munkanélküli trendértéke (I. ábra) * ,0% 6,7% ,5% 6,1% ,7% 3,4% ,8% * ,0% 6,7% ,7% 5,5% ,1% *Az adott időszakban 1 évre számított átlagos, amelyet az alábbi összefüggésből számoltunk: t x t x0(1 p), ahol p a, x 0 a trendérték az időszak elején (a trendszakasz elején), x t a trendérték az időszak végén (a trendszakasz végén), t az időszak hossza évben megadva. Mint látható, az első szakaszban 119 ezer fős csökkenés, a második szakaszban 76 ezer fős növekedést, míg a harmadik szakaszban 18 ezer fős csökkenés következett be. A negyedik oszlop, amely a dinamikát rögzíti, jól mutatja a intenzitását. A növekedési időszak tehát nemcsak rövidebb volt, mint az első szakaszbeli csökkenés időszaka, hanem is valamivel gyengébb volt. A fenti tendenciák két azonos irányú, de eltérő szakaszolású és dinamikájú folyamat eredőjeként álltak elő. A pályakezdő munkanélküliek trendje már augusztus óta növekedett, míg a nem pályakezdők trendje csak áprilistól, augusztus-szeptemberig, azóta mindkettő kissé csökken. (Az összes munkanélküliek trendjére tett megjegyzésünk itt is érvényes.) 4

5 2005-höz képest: a regisztrált munkanélküliek létszámának trendértéke jelenleg csökkenést mutat, az egy évvel korábbi növekedéssel szemben ( 3,4% vs 5,5%). II. táblázat Pályakezdő és nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek trendértéke Záródátum: Pályakezdők (IIa. ábra) Nem pályakezdők (IIb. ábra) ,4% 14,3% ,5% 6,6% ,8% 10,6% ,6% 5,5% ,0% 6,5% ,1% 3,0% Pályakezdők 101,8% ,6% Nem pályakezdők ,4% 14,2% ,5% 6,6% ,9% 10,1% ,0% 4,9% ,8% ,7% A pályakezdő regisztrált munkanélküliek száma először drasztikusan csökkent, egészen 2000 augusztusáig, attól kezdve szintén viszonylag drasztikusan nőni kezdett 2005 szeptemberéig, majd ismét megfordult a trend, jelenleg egy mérsékeltebb ütemű csökkenés tapasztalható. Az első szakasz 13 ezer fős létszámcsökkenést hozott, a második szakasz 17 ezer fős növekedést, míg a harmadik szakasz 3 ezer fős csökkenést. Érdemes külön a közti időszakra is figyelni, ahol is megállapítható, hogy a pályakezdő munkanélküliek trendjének növekedése majd 2 évvel előzte meg a nem pályakezdő munkanélküliekét. A nem pályakezdők trendje (súlyuk miatt) szinte egybeesik az összes regisztrált munkanélküli trendjének alakulásával. Megállapítható, hogy a pályakezdők iránti kereslet előbb kezdett szűkülni, mint a nem pályakezdők iránti kereslet. (Hogy a kereslet iránti szűkülésről és nem a kínálat növekedéséről van szó, majd a flow típusú adatok elemzése fogja megmutatni.) Ugyanakkor 2005 őszén mind a pályakezdők, mind a nem pályakezdők esetében egyszerre fordult a trend csökkenésbe höz képest: Pályakezdők esetében a 2005 szeptemberében beindult csökkenés jelentősen meghaladja a nem pályakezdőkét ( 6,5%, ill. 3,0%). 5

6 2.2. A férfi és női munkavállalók munkaerő-piaci helyzete A trendek, tendenciák nemenkénti elemzése hagyományosan része a munkaügyi statisztikáknak, melyet az eltérő szakképzettségi, szakmai összetétel, valamint alkalmazási-ágazati struktúra indokol. Lássuk az adatokat! III. táblázat Regisztrált munkanélküliek nemek szerinti létszámtrendje Záródátum: Férfiak (IIIa. ábra) Nők (IIIb. ábra) ,1% 7,6% ,4% 5,5% ,5% 5,0% ,1% 7,5% ,7% 3,3% ,6% 3,6% Férfiak 80,0% Nők 95,9% ,3% 7,5% ,4% 5,5% ,3% 4,2% ,6% 6,9% ,9% ,0% A táblázat több tanulsággal is szolgál. Az egyik az, hogy mind a férfiak, mind a nők esetében azonos időben fordult meg először a trend (2002. március-április). A másik tanulság, hogy a női munkavállalók esetében kisebb volt a csökkenés üteme a trend leszálló ágában, viszont nagyobb volt a növekedés üteme a felszálló ágban. Mindkét része a trendgörbének arra hívja fel a figyelmet, hogy a női munkavállalók munkaerő-piaci pozíciója mind a konjunkturális időszakban, mind a dekonjunkturális időszakban rosszabb volt, mint a férfiaké. Ugyanakkor 2005 őszén is egy időben kezdett csökkenni a trend, s a csökkenés üteme is hasonló. És akkor lássunk néhány adatot részletesebben! A férfi regisztrált munkanélküliek száma január és április között 73 ezer fővel csökkent, míg májustól 32 ezer fővel nőtt. Ugyanezen adat a nőknél: 44 ezer fős csökkenés január és március között, majd 44,5 ezer fős növekedés májustól őszétől mindkét nem létszámtrendje kb. 10 ezer fős csökkenést mutat höz képest: Mindkét nemnél megfordult a trend: a létszámnövekedés csökkenésbe fordult. A csökkenés hasonló ( 3,3%, ill. 3,6%). 6

7 2.3. Pályakezdő és nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek létszámtrendje nemenként Az alábbi fejezetben két összehasonlítást kell tennünk. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogy a pályakezdőkön, illetve nem pályakezdőkön belül eltér-e a férfiak és nők trendjének alakulása. Másodszor pedig megvizsgálandó, hogy a férfiak, illetve nők esetében eltér-e a pályakezdő és nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek létszámtrendjének alakulása. Lássuk a statisztikákat! IV. táblázat Pályakezdő regisztrált munkanélküliek nemek szerinti létszámtrendje Záródátum: Férfiak (IVa. ábra) Nők (IVb. ábra) ,5% 16,6% ,1% 12,6% ,6% 10,7% ,6% 11,9% ,3% 9,4% ,5% 5,2% Férfiak 91,1% Nők 113,5% ,8% 16,5% ,1% 12,6% ,3% 9,9% ,7% 11,0% ,1% ,4% Nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek nemek szerinti létszámtrendje Záródátum: Férfiak (IVc. ábra) Nők (IVd. ábra) ,0% 7,3% ,3% 5,5% ,1% 4,3% ,8% 7,1% ,3% 2,5% ,7% 3,2% ,1% ,2% 7

8 Férfiak Nők ,1% 7,3% ,2% 5,5% ,2% 3,4% ,4% 6,4% ,6% ,1% Nézzük először a pályakezdőket nemek szerint! Érdekes eredmények adódnak. Egyrészt megállapítható, hogy a férfiak trendje először kissé előbb fordult meg, mint a nőké. Másrészt viszont a férfiak esetében a létszámcsökkenés relatív nagysága jelentősen nagyobb volt, mint a nők esetében (61,8% vs. 69,1%) a trend csökkenő szakaszában, míg a növekvő szakaszban a nők létszáma relatíve határozottan jobban nőtt, mint a férfiaké (165,3% vs. 172,7%) szeptemberében mindkét nem esetén egyszerre fordult meg a trend, a férfiak esetében erősebb volt a csökkenés ( 9,4% vs. 5,2%). Folytassuk az elemzést a nem pályakezdőkkel! A nem pályakezdők nemek szerinti trendje azonos időpontban fordult csökkenőből növekvőbe (2002. április). Ha a csökkenés és növekedés relatív nagyságát tekintjük, a regisztrált munkanélküli nem pályakezdő férfiak létszáma relatíve kevésbé csökkent a trend csökkenő szakaszában, és kevésbé nőtt a trend növekvő szakaszán. A ok abszolút számait tekintve: a férfiak létszáma először 65 ezer fővel csökkent, majd 24 ezer fővel nőtt, míg a nők létszáma előbb 41 ezer fővel csökkent, majd 37 ezer fővel nőtt. A intenzitásának indexei jól foglalják össze a történéseket: a csökkenés időszakában a férfiak létszáma nagyobb ütemben csökkent, míg a növekedés időszakában a nők létszáma nőtt egyértelműen nagyobb ütemben ben a férfiak létszáma kissé előbb kezdett csökkenni, mint a nőké, a csökkenés üteme lényegesen nem különbözik. Az összehasonlítást most nézzük a nemeken belül, a pályakezdőket és nem pályakezdőket tekintve! Az összes regisztrált munkanélküli létszámadatai azt mutatták (lásd II. táblázat), hogy a pályakezdők trendje először jóval előbb fordult meg, s a ok relatív nagysága jóval nagyobb volt, mint a nem pályakezdőké. A második trendváltás kb. egy időben kezdődött, s a pályakezdők létszámának csökkenése nagyobb intenzitású volt. A nemeken belüli összehasonlítás határozottan árnyaltabbá teszi a képet. Egyrészt megállapíthatjuk, hogy a férfiaknál 2000 őszétől volt egy erős létszámcsökkenés a pályakezdők körében, amelynek jelentősen meghaladja a nem pályakezdő férfiaknál mért csökkenést, s van egy határozott növekedés, amelynek szintén jelentősen meghaladja a nem pályakezdők létszámának növekedését. A nők esetében a csökkenés a pályakezdőknél szintén jelentősen meghaladja nem pályakezdőkét ( 12,6% vs. 5,6%), s a növekedési ütem is magasabb a pályakezdőknél. A 2005-ben bekövetkezett trendfordulat után a pályakezdők körében a férfiak létszámcsökkenése sokkal intenzívebb, mint a nem pályakezdőké, a nők esetében az ütemkülönbség a két munkanélküli csoportban többé-kevésbé hasonló höz képest: A trendérték csökkenése mind a négy munkavállalói csoportban megfigyelhető. A legnagyobb ütemű a csökkenés a pályakezdő férfiak körében ( 9,4%), ehhez képest jóval kisebb a nem pályakezdő férfiaknál ( 2,5%). A munkanélküli nők csoportján belül is megfigyelhető, hogy a pályakezdők létszámának csökkenési üteme nagyobb ( 5,2%), mint a nem pályakezdőké ( 3,2%), de ez a különbség jóval kisebb, mint a férfiaknál. 8

9 2.4. Az életkor hatása a regisztrált munkanélküliek trendjének alakulására a nem pályakezdők körében, nemenként A nem pályakezdő regisztrált munkanélkülieket három korcsoportban vizsgáltuk. Nézzük először a nem pályakezdő férfiak korcsoportjait (lásd V. táblázat)! A korcsoportonkénti trendalakulás jelentősen különbözik. A 25 év alatti korcsoport létszámadata 2004 márciusáig jelentősen csökkent (a vizsgált időszak elejéhez képest 61%-ra), majd 2004 márciustól kezdve valamelyest nőtt 2005 végéig, majd megint csökkent. Tulajdonképpen 2004 tavaszától kezdve stagnálás mutatkozik. A trend ezen alakulása különösen érdekes a pályakezdő férfi regisztrált munkanélküliek trendjével összehasonlítva (lásd IV. táblázat). Ott a csökkenés 2000 júliusáig tart, a csökkenés jelentős, attól kezdve 2005 szeptemberéig jelentősen nőtt, majd ismét csökkent a pályakezdő férfi munkanélküliek száma. Ugyanakkor a pályakezdők körében 2005 végétől kisebb csökkenés figyelhető meg, amely a nem pályakezdőknél nem tapasztalható. V. táblázat Nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek nemenként és korcsoportokként Záródátum: Férfiak 25 éves korig (Va. ábra) Nők 25 éves korig (Vb. ábra) ,1% 7,7% ,1% 2,7% ,8% 6,2% ,4% 5,8% ,2% Férfiak éves kor között (Vc. ábra) ,4% Nők éves kor között (Vd. ábra) ,2% 8,1% ,0% 6,8% ,4% 5,3% ,3% 6,3% ,1% 2,8% ,0% 3,8% ,7% Férfiak 55 éves kor fölött (Ve. ábra) ,6% Nők 50 éves kor fölött (Vf. ábra) ,1% 17,6% ,5% 6,8% ,2% 4,7% ,0% 11,7% ,1% ,0%

10 Férfiak 25 éves korig Nők 25 éves korig ,8% 7,6% ,0%% 3,9% ,7% 6,1% 65,1% 64,7% Férfiak éves kor között Nők éves kor között ,2% 8,2% ,9% 6,9% ,6% 4,5% ,2% 8,1% ,4% Férfiak 55 éves kor fölött ,0% Nők 50 éves kor fölött ,1% 17,6% ,4% 6,8% ,2% 3,6% ,7% 13,8% ,8% ,7% A két munkavállalói csoport korban közel van egymáshoz, a különbség köztük pusztán annyi, hogy az egyik csoport tagjainak van munkaerő-piaci tapasztalata, a másiknak nincs. Az előző korcsoporthoz képest más képet mutat a éves kor közötti nem pályakezdő férfi munkanélküliek trendje. A már megszokott vonalat látjuk: egy jelentős csökkenés 2002 áprilisáig, majd egy gyenge növekedés 2005 júliusáig, végül pedig az utolsó másfél évben ismét mérsékelt csökkenés történt. Az első trendszakasz csökkenése még erőteljesebb, mint az összes nem pályakezdő férfi esetében. Kijelenthetjük, hogy ebben a munkaerő-piaci konjunkturális időszakban a férfi munkavállalók köréből mind a fiatal, mind a középgeneráció iránti kereslet növekedett, majd 2002 közepe után a fiatalabb generáció iránti kereslet még majd 2 évig fennmaradt, míg a középgeneráció iránti kissé csökkent. Az utolsó egy-másfél évben pedig ismét enyhe csökkenést látunk. Végül nézzük a nyugdíj kor előtti korcsoportot! Meglepő, az eddigiektől eltérő trendképet látunk. Szemben az eddigi munkavállalói csoportok létszámalakulását leíró trendekkel, először egy jelentős növekedést mutató szakaszt találunk (2001 februárjáig), majd egy enyhe csökkenés indult be (amely 2003 szeptemberéig tartott), attól kezdve egy hullámzó, de összességében enyhe növekedést mutató szakasz következik. És most nézzük a nem pályakezdő női munkavállalók korcsoportos trendjeit! 10

11 A 25 éves kor alatti munkavállalók trendje csökkent az egész időszak alatt. A csökkenés mértéke jelentős (kevesebb, mint 2/3-ára csökkent a létszám). A éves korcsoportban ismét megtalálhatjuk a csökkenő szakaszt 2002 márciusáig, a növekedést mutató szakaszt, végül pedig itt is megfigyelhető 2005 második felétől a férfi középgenerációnál tapasztalt csökkenés. Végezetül a nyugdíj kor előtti korosztály helyzete folyamatosan romlott: a trend az egész vizsgált időszakban nőtt, több mint kétszeresére növekedett ezen korosztálybeli regisztrált munkanélküli nők létszáma. Ezen fejezet befejezéseként összehasonlítjuk korcsoportokon belül a férfi és női munkanélküliek számának alakulását. A nem pályakezdő fiatalok létszáma mindkét nem esetében szinte hasonló ütemben csökkent vizsgált időszakban, de a férfiak esetében 2004 márciusától inkább stagnálás tapasztalható. A nem pályakezdő középgenerációk trendjei mindkét nem esetében hasonló képet mutatnak, bár a nők létszámának csökkenési üteme az első trendszakaszban valamivel kisebb mértékű ( 6,8% vs. 8,1%), míg a növekedés valamelyest nagyobb mértékű volt, mint a férfiaknál (6,3% vs. 5,3%). A trend alakulásában igazán jelentős eltérést a nyugdíj előtt álló korcsoportoknál tapasztaltunk. Míg a férfiaknál a 2001 tavaszáig tartó növekedési tendencia átmenetileg megtört, és csökkenésbe fordult, addig a nők esetében a trend kisebb visszaesésekkel ugyan, de folyamatos növekedést mutat höz képest: A nem pályakezdő férfiak különböző korcsoportjaiban az alábbi t látjuk: 25 éves korig: Míg a 2005-ös trend kisebb emelkedést mutatott 2004 márciusától, 2005 végétől ismét egy kisebb csökkenés következett éves kor: A májusa óta tartó növekedési szakasz 2005 közepén megtört, azóta csökkenés látszik. 55 éves kor fölött: A 2003 őszén kezdődő enyhe növekedés folytatódott 2005-ben is, bár a növekedés mértéke csekély. A nem pályakezdő nők különböző korcsoportjaiban az alábbi okat látjuk: 25 éves korig: Az januárja óta tartó csökkenés folytatódott, és a csökkenés átlagos üteme nőtt az utolsó egy évben éves kor: A márciusi trendforduló óta tartó a növekedés 2005 őszén megállt, azóta kisebb csökkenés tapasztalható. 55 éves kor fölött:.az januárja óta tartó növekedés folytatódott decemberében 2,7-szer annyi 50 év fölötti regisztrált munkanélküli nő volt, mint 1998 elején. A növekedés az előző évekhez képest kissé gyorsult. 11

12 2.5. A belépők és kilépők trendjének alakulása Az összes regisztrált munkanélküli áramlási adatai A regisztrációba belépők és onnan kilépők havi adatainak elemzése a stock típusú adatok mögötti bruttó forgalmat rögzíti. Általánosságban megállapítható, hogy míg a belépők számának alakulása egyszerre függvénye a munkaerő-piaci kereslet és kínálat alakulásának, addig a kilépők száma egyrészt a kereslet, másrészt az állami foglalkoztatási programok függvénye. Módszertani megjegyzés: Az elemzés során hivatkozni fogunk az egyes munkavállalói csoportok "belépők kilépők" nettó létszámalakulására. A nettó létszámalakulás adatait a belépők és kilépők trendérték adataiból számoltuk *. Eredményeként nyomon követhetjük a bruttó regisztrációs adatok alakulásának tendenciáit. Mindezt figyelembe véve nézzük az adatokat! VI. táblázat A regisztrációba belépő és onnan kilépő munkanélküliek létszámtrendje (VI. ábra) Záródátum: Regisztrációba belépők Regisztrációból kilépők ( ) ( ) Regisztrációba belépők ( ) ( ) Regisztrációból kilépők ( ) ( ) ( ) ( ) Mint látjuk, a belépők havi száma egyértelműen csökkent a vizsgált időszakban. A kilépők száma is hasonló mértékben csökkent az elemzett időszakban. * A belépők trendértékeiből kivontuk a kilépők trendértékeit. A másik lehetőség a következő lehetett volna: a belépők és kilépők eredeti regisztrációs idősorainak különbség-idősorát vesszük, erre alkalmazzuk az X11ARIMA programot (vagyis ún. közvetlen szezonális kiigazítást végzünk), és az így kapott trendértékeket használjuk. Azonban a különbség-idősorok egy része nulla körüli kis számokból áll. Ilyen idősorokra alkalmazva az X11ARIMÁ-t, tapasztalataink szerint gyakran előfordul, hogy a szezonális kiigazítás eredményének elfogadhatóságát jelző ún. ellenőrző lista szerint a kiigazítás nem sikeres. 12

13 A belépők és a kilépők trendjének együttes elemzése több tanulsággal szolgál. Egyrészt látható, hogy bár hol a belépők, hol a kilépők száma nagyobb, de a trendvonalak egymáshoz igazodva haladnak. Ez azt jelenti, hogy a forgalom a egyértelmű befolyásolója a munkanélküliségi helyzetnek. Mindenesetre 2002 elejétől 2005 közepéig a belépők száma folyamatosan meghaladta a kilépők számát, míg 2005 közepétől a viszony megfordult júliusában látunk egy egyensúlyi állapotot, azóta enyhe belépési többlet látható höz képest: Az előző év trendértékeihez képest jelentős történt 2006-ban. Mind a belépők, mind a kilépők száma csökkent, enyhe kilépési többlettel, szemben a korábbi időszak trendalakulásával A regisztrált munkanélküliek nemenkénti és pályakezdő nem pályakezdő szerinti áramlási adatai VII. táblázat A regisztrációba belépő és onnan kilépő munkanélküliek létszámtrendje nemek szerint és pályakezdő nem pályakezdő csoportosításban Záródátum: Regisztrációba belépő pályakezdő férfiak (1) Pályakezdő férfiak (VIIa. ábra) Regisztrációból kilépő pályakezdő férfiak ( ) ( ) Regisztrációba belépő pályakezdő férfiak ( ) ( ) Regisztrációból kilépő pályakezdő férfiak ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. Jelentősen csökkent a vizsgált időszak során a férfi pályakezdők körében a forgalom nagysága. 2. Az időszak elején a trend kilépési többletet mutatott, amely az időszak végére egyensúlyt mutat. 3. A belépési maximumot az időszak elején találjuk, a minimumot a vizsgált időszak végén. 4. A kilépési maximum az időszak elején van, míg a minimum 2004 őszén, de a vizsgált időszak végén sem sokkal nagyobb a létszám

14 Összesítve: A vizsgált időszakban bár csökkent a kereslet, de a lecsökkent létszám következtében a többlet kínálat is csökkent és/vagy a vállalatok kevésbé váltak meg a fiatal munkaerőtől. Kérdés, hogy a 2005 közepén tapasztalt trendfordulat (forgalomcsökkenés) mennyire lesz tartós höz képest: 2006-ban a forgalom csökkenése volt tapasztalható. Ezen belül a havi belépők száma nagyobb mértékben csökkent, mint a kilépőké, így a létszámban csökkenés indult be. Záródátum: (2) Nem pályakezdő férfiak (VIIb. ábra) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak ( ) ( ) Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. A belépők száma valamelyest csökkent a nem pályakezdő férfiak között, míg a kilépők száma jelentősebben csökkent. 2. Míg a belépési maximum az időszak vége felé esik, addig a kilépési maximum az időszak elejére. 3. Így az időszak eleji jelentős kilépési többlet az időszak végére belépési többletre változott. 4. A trendértékek nettó különbségeinek alakulása egyértelműen mutatja a nem pályakezdő férfiak létszámának időbeli alakulását április-májusáig, ha változó ütemben is, de csökkent a nem pályakezdő férfiak létszáma közepétől, ha változó ütemben is, de nőtt, 2005 végétől kisebb csökkenés mutatkozik. Összesítve: A vizsgált időszakon belül 2002 közepéig mind a belépők, mind a kilépők számának hullámzó alakulása mellett csökkent a nem pályakezdő férfiak létszáma közepétől az egyenleg (kisebb megszakítással) növekedést mutat második felében gyorsuló növekedés volt tapasztalható, amely 2005 végére visszaesett és többé-kevésbé egyensúlyi állapotba került. 14

15 2005-höz képest: Jelentősen csökkent a forgalom: mind a belépők, mind a kilépők havi száma csökkent. Mivel a kilépők száma jóval nagyobb ütemben csökkent, így 2006 végére a belépők száma kissé meghaladta a kilépőkét. Záródátum: Regisztrációba belépő pályakezdő nők (3) Pályakezdő nők (VIIc. ábra) Regisztrációból kilépő pályakezdő nők ( ) ( ) Regisztrációba belépő pályakezdő nők ( ) ( ) Regisztrációból kilépő pályakezdő nők ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. Jelentősen csökkent a vizsgált időszak során a pályakezdő nők körében a forgalom nagysága. 2. Az időszak elején a trend kilépési többletet mutat, amely az időszak végén is, ha minimális mértékben is, tapasztalható. 3. A belépési maximum az időszak elejére esik, míg a minimum a végére. 4. A kilépési maximum az időszak elején található, a minimum a végén közepéig hullámzóak az adatok: hol növekszik, hol csökken a létszám. Ettől kezdve egyértelmű emelkedés tapasztalható. Egészen 2005 végéig pozitív a belépés kilépés egyenleg végén válik negatívvá, és ez ma is tart. Összesítve: A kereslet csökkenését kevésbé tudta a kínálat csökkenése és/vagy a munkaadók ragaszkodása kompenzálni 2005 végéig. A 2005 vége utáni folyamat elemzéséhez további adatok kellenek höz képest: A év végi kilépési többlet 2006 végére is, ha minimálisan is, de megmaradt

16 (4) Nem pályakezdő nők (VIId. ábra) Záródátum: Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők ( ) ( ) Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. Szemben a férfi nem pályakezdő munkavállalókkal, a forgalom nagysága 2005 közepéig folyamatosan nőtt. Azóta a forgalom jelentősen csökkent, jóval nagyobb mértékben, mint a férfi munkavállalóknál. 2. Az időszak elején kilépési többlet volt megfigyelhető, míg az időszak végére belépési többlet alakult ki. 3. A belépési és kilépési maximum 2005 közepére esik, míg a minimum a belépőknél az időszak elejére, a kilépőknél pedig a végére közepétől a belépők kilépők nettó egyenlege pozitívra váltott, így azóta nőtt ezen csoport létszáma, míg2005 közepétől enyhe csökkenés tapasztalható. Összesítve: A nem pályakezdő nők iránti kereslet és az állami programok hatása nőtt az adott időszakban, de a növekvő kínálatot a megnőtt keresletet és a programok nem tudták ellensúlyozni. Feltehetőleg ezen munkavállalói csoport erősen ki van téve a vállalatok racionális munkaerőforrásgazdálkodása hatásainak. A 2005 közepétől tapasztalt erős forgalom-visszaesés értelmezéséhez további adatok szükségesek höz képest: A forgalom jelentősen csökkent 2005-höz képest, de mivel a belépők száma gyorsabban csökkent, mint a kilépőké, így a nettó csökkenés volt tapasztalható 2006 öszéig. 16

17 A nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek nemenkénti és korcsoportok szerinti áramlási adatai VIII. táblázat A regisztrációba belépő és onnan kilépő nem pályakezdő munkanélküliek létszámtrendje nemek szerint és korcsoportok szerint Záródátum: (1) Nem pályakezdő férfiak 25 éves korig (VIIIa. ábra) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak 25 éves korig Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak25 éves korig ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak 25 éves korig ( ) ( ) Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak25 éves korig ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. A 25 év alatti nem pályakezdő férfiak belépési és kilépési forgalma is csökkent a vizsgált időszakban. 2. Míg az időszak elején jelentős kilépési többlet adódott, addig az időszak végére mérséklődött a kilépési többlet. 3. A maximum értékek mind a belépés, mind a kilépés esetében az időszak elején adódnak, a minimumok pedig a végén közepéig változó ütemben, de csökkent ezen munkanélküliek létszáma, azóta pedig ingadozva ugyan, de nőni kezdett, 2005 közepe óta pedig inkább stagnál. Összesítve: Bár a kereslet és kínálat is folyamatosan csökkent, a kínálat az időszak végére meghaladta a keresletet, s most többé-kevésbé egyensúly látszik höz képest: A forgalom nagysága az elmúlt egy évben is csökkent, és mint jeleztük, az egyenleg stagnálást mutat

18 Záródátum: (2) Nem pályakezdő férfiak éves kor között (VIIIb. ábra) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak éves kor között Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak éves korig ( ) ( ) ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak éves kor között Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak éves korig ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. A éves nem pályakezdő férfiak belépési és kilépési forgalma is nőtt 2005 közepéig, azóta csökkenést mutat. 2. Az időszak elején kilépési többlet, végén kisebb belépési többlet adódik. 3. A belépési és kilépési maximum érték is 2005 közepére esik májusától változó ütemű létszámnövekedés volt tapasztalható 2005 közepéig, azóta inkább stagnálás. Összesítve: A nem pályakezdő férfi munkavállalók középgenerációjánál bár mind a kereslet és az állami programok hatása, mind a kínálat nőtt, összességében a kínálat került túlsúlyba. Ez eredményezi a 2002 májusától megfigyelhető nettó belépési többletet. A 2005 közepétől tapasztalható csökkenés, ill. stagnálás elemzése további adatokat kíván höz képest: Mind a belépők, mind a kilépők száma jelentősen csökkent. A 2005 végi kisebb belépési többlet fennmaradt ugyan, de értéke továbbra is minimális. 18

19 Záródátum: (3) Nem pályakezdő férfiak 55 éves kor fölött (VIIIc. ábra) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak 55 éves kor fölött Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak 55 éves kor fölött ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő férfiak 55 éves kor fölött ( ) ( ) Regisztrációból kilépő nem pályakezdő férfiak 55 éves kor fölött ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. A nyugdíj kor előtt álló férfi munkanélküliek belépési forgalma jelentősen megnőtt, kilépési forgalma pedig csökkent. Ugyanakkor 2005 közepe óta itt is jelentős forgalomcsökkenés figyelhető meg. 2. Az időszak elején jelentős kilépési többlet volt, míg a végén kisebb belépési többlet tapasztalható. 3. A belépési maximum érték 2005 közepére, míg a minimum az időszak elejére esik. 4. A kilépési maximum az időszak elején, míg a minimum év második felében található közepe óta gyakorlatilag egyensúlyban van a belépők és a kilépők száma. Összesítve: 2000 közepe óta együtt haladt a belépők és a kilépők száma. Tehát miközben nőtt a kínálat, azzal együtt nőtt a kereslet és az állami programok hatása közepétől a forgalomcsökkenés mellett hol kilépési, hol belépési többlet van höz képest: 2005 közepe és 2006 közepe között a belépők száma csökkent gyorsabb ütemben, míg 2006 közepe óta növekedni kezdett a belépők száma. Így a létszám hullámzást mutat

20 Záródátum: (4) Nem pályakezdő nők 25 éves korig (VIIId. ábra) Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők 25 éves korig Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők 25 éves ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők 25 éves korig ( ) ( ) Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők 25 éves ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. A 25 év alatti nem pályakezdő nők be- és kilépési forgalma is egyaránt csökkent. 2. Az időszak elején kilépési többlet volt, ez az időszak végére is igaz. 3. Belépési maximum közepe, minimum az időszak vége. 4. Kilépési maximum közepe, minimum az időszak vége második félévét leszámítva változó ütemű létszámcsökkenés figyelhető meg. Összesítve: Bár a kereslet és kínálat egyaránt csökkent a adott időszakban, a kereslet a vizsgált időszak majd végéig (ha csökkenő ütemben is, de) meghaladta a kínálatot höz képest: A forgalom mind a kilépők, mind a belépők esetében tovább csökkent. 20

21 Záródátum: (5) Nem pályakezdő nők éves kor között (VIIIe. ábra) Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők éves kor között Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők éves kor között ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők éves kor között ( ) ( ) Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők éves kor között ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. A középgenerációhoz tartozó munkanélküli nők mind belépési, mind kilépési forgalma nőtt a vizsgált időszak nagy részében közepétől azonban határozott csökkenés figyelhető meg. 2. Míg az időszak elején a kilépési szám kissé meghaladta a belépők számát, az időszak második felében az arány határozottan megfordult közepétől ismét a kilépők vannak többségben 3. A belépési maximum 2005 tavasza, a minimum az időszak eleje. 4. A kilépési maximum 2005 közepe, a minimum a időszak eleje. 5. A belépők kilépők nettó egyenlege 2002 közepe óta pozitív volt egészen 2005 közepéig. Az eddig tartó növekedés megállt, s azóta csökkenés figyelhető meg. Összesítve: Az időszak első részében a kereslet növekedése meghaladta a kínálat növekedését, míg a vizsgált időszak második felében a kínálat növekedését nem tudta a kereslet növekedése (ill. az állami programok hatékonysága) ellensúlyozni. Ismételten felhívnánk a figyelmet: a vállalatok intenzív munkaerő-gazdálkodása jelentős mozgást indukál ezen csoportnál. A 2005 óta tartó folyamat értelmezéséhez további adatok szükségesek höz képest: Miután a kilépési forgalom meghaladta a belépési forgalmat, így létszámcsökkenést figyelhetünk meg ezen munkanélküli csoportnál. 21

22 Záródátum: (6) Nem pályakezdő nők 50 éves kor fölött (VIIIf. ábra) Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők 50 éves kor fölött Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők 50 éves kor fölött ( ) ( ) Regisztrációba belépő nem pályakezdő nők 50 éves kor fölött ( ) ( ) Regisztrációból kilépő nem pályakezdő nők 50 éves kor fölött ( ) ( ) ( ) ( ) Kommentárok: 1. A nyugdíj kor előtt álló munkanélküli nők mind belépési, mind kilépési forgalma jelentősen nőtt a vizsgált időszakban, bár 2005 közepe óta komoly forgalomesés tapasztalható. 2. A kilépők száma az időszak elején, meghaladta a belépőkét, míg az időszak végére elmaradt tőle. 3. A belépési maximum 2005 közepe, a minimum az eleje. 4. A kilépési maximum 2005 ősze, a minimum az eleje közepétől 2005 közepéig változó ütemű belépési többlet adódott, 2005 második félévében a kilépők száma meghaladta a belépőkét. Összesítve: Hiába nőtt a kereslet az adott időszak nagy részében, a kínálat gyorsabban nőtt második félévében a kereslet, illetve az állami programok hatása nőtt. Ezen munkavállalói csoport van leginkább kitéve a vállalatok létszám-racionalizálásának höz képest: A forgalom mind a belépők, mind a kilépők esetében csökkent második félévétől a belépők száma gyorsabban csökkent, így létszámcsökkenés adódott, ez 2006 közepéig tartott. Hogy a trend miként folytatódik, még nem értelmezhető

23 Összegezve a forgalmi adatok alakulását: Az időszak végén a regisztrált munkanélküliek létszámának csökkenését tapasztaltuk. A kiemelt munkavállalói csoportok forgalmi adatainak elemzése tovább finomíthatja megállapításainkat. 1. A középgeneráción belül (amely csoport a munkavállalók döntő részét adja) a férfiaknál a forgalom csökkenése tapasztalható az utóbbi másfél évben. Miután a kilépők száma gyorsabban csökkent, mint a belépőké, így a létszám kisebb növekedést mutat a vizsgált időszak legvégén. Hogy mi a forgalomcsökkenés oka, további elemzést kíván A nők esetében a év közötti középgenerációnál is megfigyelhetjük a forgalomcsökkenést, és a kisebb létszámnövekedést is. 2. A 25 éves és fiatalabb nem pályakezdőknél mind a férfiak, mind a nők esetében megfigyelhető, hogy a forgalom csökkent, tehát a munkaadók ragaszkodnak a fiatal munkaerőhöz. Jelenleg mindkét nemnél kisebb létszámcsökkenés tapasztalható. 3. A pályakezdő munkavállalók helyzete kissé eltérő képet mutat, mint a fiatal nem pályakezdőké. A férfiak esetében ugyan mindkét csoportnál megfigyelhetjük a forgalom csökkenését, ugyanakkor míg a pályakezdők esetében ez egy stagnáló állapotot teremtett, addig a fiatal nem pályakezdőknél létszámnövekedést látunk. A nők esetében szintén megfigyelhető a forgalomcsökkenés, de csak a pályakezdőknél. A nem pályakezdőknél kisebb forgalomnövekedés figyelhető meg. Egyenlegként a pályakezdők kisebb létszámcsökkenését, míg a nem pályakezdők kisebb létszámnövekedését látjuk. 4. A nyugdíj kor előtt állók esetében mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentős forgalomcsökkenés tapasztalható az utolsó másfél évben. Ezek egyenlegeként 2006 végén mind a férfiaknál, mind a nőknél létszámnövekedés adódik. 23

24 3. A regisztrált munkanélküliek összetételének a a vizsgált időszakban Módszertani megjegyzés: a most következő adatok a trendértékek adott időpontra vonatkozó értékei szerinti megoszlást mutatják. Mivel az adott idősorok kiigazítása egymástól függetlenül történik, így összegük nem mindig adja ki a 100%-ot. IX. táblázat A regisztrált munkanélküliek pályakezdők nem pályakezdők szerinti megoszlása Záródátum: Pályakezdők Nem pályakezdők Pályakezdők Nem pályakezdők 8,4% 91,3% 9,8% 90,0% Pályakezdők Nem pályakezdők Pályakezdők Nem pályakezdők 8,3% 91,3% 10,3% 89,9% Kommentárok: 1. Nőtt a pályakezdő munkanélküliek aránya a teljes vizsgált időszakban höz képest kissé csökkent a pályakezdők aránya. Záródátum: X. táblázat A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők Férfiak Nők 55,7% 44,1% 51,3% 48,7% Férfiak Nők Férfiak Nők 55,6% 44,1% 51,2% 48,9% Kommentárok: 1. Nőtt a munkanélküli nők aránya a teljes vizsgált időszakban höz képest nem változott az aránya. 24

25 XI. táblázat A regisztrált munkanélküli férfiak pályakezdők nem pályakezdők szerinti megoszlása Záródátum: Pályakezdők Nem pályakezdők Pályakezdők Nem pályakezdők 8,4% 91,2% 9,6% 90,2% Pályakezdők Nem pályakezdők Pályakezdők Nem pályakezdők 8,4% 91,2% 10,4% 89,7% Kommentárok: 1. A férfi regisztrált munkanélkülieken belül nőtt a pályakezdők aránya a teljes vizsgált időszakban höz képest kissé csökkent a pályakezdők aránya. XII. táblázat A regisztrált munkanélküli nők pályakezdők nem pályakezdők szerinti megoszlása Záródátum: Pályakezdők Nem pályakezdők Pályakezdők Nem pályakezdők 8,4% 91,6% 9,9% 90,0% Pályakezdők Nem pályakezdők Pályakezdők Nem pályakezdők 8,4% 91,6% 10,0% 89,9% Kommentárok: 1. A regisztrált munkanélküli nők csoportján belül nőtt a pályakezdők aránya a teljes vizsgált időszakban höz képest nincs az arányban. Záródátum: XIII. táblázat A pályakezdő regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők Férfiak Nők 56,2% 44,3% 50,4% 49,3% 25

26 Férfiak Nők Férfiak Nők 56,0% 44,3% 51,6% 47,7% Kommentárok: 1. Nőtt a pályakezdő munkanélküli nők aránya a teljes vizsgált időszakban höz képest is nőtt a nők aránya. XIV. táblázat A nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlása Záródátum: Férfiak Nők Férfiak Nők 55,6% 44,3% 51,4% 48,7% Férfiak Nők Férfiak Nők 55,6% 44,3% 51,1% 48,9% Kommentárok: 1. Jelentősen nőtt a nem pályakezdő munkanélküli nők aránya a teljes vizsgált időszakban. 2. A nem pályakezdő nők aránya 2005-höz képest nem változott. XV. táblázat A nem pályakezdő regisztrált munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása Záródátum: éves korig éves férfiak éves nők év fölötti férfiak 50 év fölötti nők 25 éves korig éves férfiak éves nők 55 év fölötti férfiak 50 év fölötti nők 14,9% 79,9% 5,1% 10,3% 76,7% 13,1% 25 éves korig éves férfiak éves nők év fölötti férfiak 50 év fölötti nők 25 éves korig éves férfiak éves nők 55 év fölötti férfiak 50 év fölötti nők 14,9% 79,9% 5,1% 10,9% 77,1% 11,9% Kommentárok: 1. Csökkent a középkorosztály aránya. 2. Csökkent a fiatal generáció aránya. 3. Jelentősen nőtt a nyugdíj kor előtt álló korcsoport aránya höz képest is csökkent a fiatal generáció, illetve a középkorosztály aránya és nőtt nyugdíj kor előtt álló csoport aránya. 26

27 XVI. táblázat A nem pályakezdő regisztrált munkanélküli férfiak korcsoportok szerinti megoszlása Záródátum: éves korig éves férfiak 55 év fölötti férfiak 25 éves korig éves férfiak 55 év fölötti férfiak 15,4% 80,6% 4,0% 11,7% 80,2% 8,2% Záródátum: éves korig éves férfiak 55 év fölötti férfiak 25 éves korig éves férfiak 55 év fölötti férfiak 15,4% 80,7% 4,0% 12,2% 80,4% 7,4% Kommentárok: 1. A férfiakon belül eltolódott az arány a legidősebb generáció felé ban is csökkent a legfiatalabb generáció aránya és nőtt a legidősebb generációé. XVII. táblázat A nem pályakezdő regisztrált munkanélküli nők korcsoportok szerinti megoszlása Záródátum: éves korig éves nők 50 év fölötti nők 25 éves korig éves nők 50 év fölötti nők 14,3% 79,2% 6,4% 8,9% 72,8% 18,4% éves korig éves nők 50 év fölötti nők 25 éves korig éves nők 50 év fölötti nők 14,3% 79,2% 6,4% 9,4% 73,5% 16,6% Kommentárok: 1. A nők körében jelentősen eltolódott az arány a nyugdíj kor előtti generáció felé. 2. A fiatal generáció relatív helyzete javult, a középgenerációé is. 3. Az arányeltolódás 2006-ban is folytatódott. Záródátum: XVIII. táblázat A nem pályakezdő fiatalok ( 25 éves korig) nemek szerinti megoszlása Férfiak Nők Férfiak Nők 57,4% 42,6% 58,2% 41,8% Férfiak Nők Férfiak Nők 57,4% 42,6% 57,5% 42,5% Kommentárok: 1. A 25 éven aluliakon belül kissé nőtt a férfiak aránya. 2. Ez a 2006-ban következett be. 27

28 XIX. táblázat A nem pályakezdő középgeneráció (férfiak éves korig, nők éves korig) nemek szerinti megoszlása Záródátum: Férfiak Nők Férfiak Nők 56,1% 43,9% 53,8% 46,2% Férfiak Nők Férfiak Nők 56,1% 43,9% 53,3% 46,7% Kommentárok: 1. A középgeneráción belül kissé a nők felé tolódott el az arány höz képest kissé nőtt a férfiak aránya. XX. táblázat A nem pályakezdő nyugdíj kor előtt állók (férfiak 55 éves kor fölött, nők 50 éves kor fölött) nemek szerinti megoszlása Záródátum: Férfiak Nők Férfiak Nők 43,8% 56,2% 31,9% 68,1% Férfiak Nők Férfiak Nők 43,8% 56,2% 31,6% 68,4% Kommentárok: 1. A nyugdíj kor előtti generáción belül erősen a nők felé tolódott el az arány. 2. Ez az arányeltolódás, ha kis mértékben is, de 2006-ban is folytatódott. 28

29 Összegzés Mint ahogy az idősorok elemzése is mutatta, a vizsgált időszakban a munkavállaló nők munkaerőpiaci pozíciója romlott. Ha részletesen vizsgáljuk a folyamatot, az alábbi megállapítások tehetők: 1. A pályakezdők aránya mind a férfiak, mind a nők között nőtt. A növekedés a férfiak esetében 2004-ben történt, a nők között már korábban. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az elmúlt egy évben a férfi pályakezdők relatív pozíciója javult, míg a nőké inkább stagnált. 2. A pályakezdő és nem pályakezdő munkanélküliek között is nőtt a női munkavállalók aránya. 3. A korcsoport és nemek szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a fiatal nem pályakezdők relatív helyzete egyértelműen javult, míg a nyugdíj előtt álló generáció munkaerő-piaci helyzete romlott. A részletes elemzés rávilágít a különösen veszélyeztetett csoportokra. A fiatal munkavállalók körében a hátrány még nem mérhető, viszont a kor előrehaladtával a női munkavállalók lehetősége folyamatosan romlik. A relatív pozíció romlása az elmúlt egy évben megállt. 29

30 4. Regisztrált pályakezdő diplomás munkanélküliek Külön fejezetben kívánunk foglalkozni a pályakezdő diplomás munkanélküliekkel. Az utóbbi néhány évben megnőtt beiskolázási számok, mint a kínálati oldalt befolyásoló tényezők, valamint a kvalifikált munkaerőt előtérbe állítani kívánó gazdaságfejlesztési elképzelések, mint keresletet befolyásolható tendencia is indokolhatja ezt. Különös okot adhat ráadásul az a tény, hogy foglalkoztatáspolitikai és társadalompolitikai vitákban is kiemelt témaként szerepel. Az elemzés során először a létszámtrendek alakulását vizsgáljuk, majd a be- és kilépési forgalom alakulását elemezzük, végül az elmúlt 9 év tendenciáinak eredményeként előálló összetételt mutatjuk be A létszámtrendek alakulása XXI. táblázat Pályakezdő diplomás regisztrált munkanélküliek trendértékei nemenként Záródátum: Férfiak (XXIa. ábra) Nők (XXIb. ábra) ,0% 9,8% ,0% 23,0% ,2% 26,4% ,3% 29,7% ,0% 21,0% ,6% 10,0% Férfiak 179,4% Nők 266,8% ,2% 7,1% ,0% 23,0% ,6% 19,3% ,2% 21,6% ,6% ,0% Kommentárok: 1. A férfiak létszámadatainak trendértékei 2000 közepéig kisebb hullámzásokkal enyhén csökkentek, majd ettől kezdve egy folyamatos és jelentős növekedés következett őszétől ismét csökkenést látunk. 2. A nők esetében a trend másfél évvel korábban fordult először, és szintén jelentős növekedés következett. Az újabb csökkenési időszak kb. egybe esik a férfiakéval. 3. A férfiakat tekintve a csökkenés jóval enyhébb, mint a nőknél, a növekedés viszont hasonló intenzitású a két nemnél, az újabb csökkenés pedig a férfiaknál nagyobb. 30