Programozás alapjai Free Pascal
|
|
- Adél Bognár
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Programozás alapjai Free Pascal Az általános célú programozási nyelvek közé tartozik. Sok helyen még mindig ezt használják. A programnyelv jól használható, közel áll az emberi gondolkodáshoz és könnyen elsajátítható. Segítségével bármilyen programot el lehet készíteni. Feleletválasztós vagy nyilakkal irányítható játékot, számoló és ügyintéző programokat. A nyelvet 1970-ben Niklaus Wirth professzor fejlesztette ki Zürichben. A Pascal maga az Algol programozási nyelven alapul. Nevét Blaise Pascalról, a nagy 17. századi francia matematikusról és filozófusról kapta. Az egymással konkuráló szoftvercégek Pascal változatai közül kétségtelenül a Borland cégé lett a legsikeresebb. Az évek során a Turbo Pascal verziók között ma a 7.0-nál tartanak. Sőt megjelent a Delphi nevű, szintén Pascal-kódú Windows-os fejlesztőrendszer. A Pascal program nyelvezete erősen emlékeztet a programstruktúra mondatszerű leírására. Az angolul tudók a parancs- és utasításnevek ismeretében - a nyilvánvaló kötöttségekkel - szinte szabályos mondatokat fogalmazva írhatják meg programjaikat. Természetesen az angol nyelvet nem ismerők számára sem jelent problémát a programozás Pascal nyelven. A program fontosabb kiterjesztései: PAS, EXE (lefordítás után compiler) A megírt program egyetlen forrásfájlból áll, melynek kiterjesztése PAS. Ahhoz, hogy ez futtatható legyen EXEvé kell alakítani, a programban található compiler segítségével (F9, Ctrl+F9). PASCAL PROGRAM FELÉPÍTÉSE: Egy általános program 5 részből épül fel: 1. programfej 2. használati unitok (fejezetek) 3. deklarációs rész 4. eljárások és függvények 5. programtörzs, vagy főprogram Mindegyik résznek saját értelme van, ezért fontos, hogy mit hová és hogyan írunk. Nézzük sorba az egységeket: 1. Programfej Nem kötelező. A forráskód a program kulcsszóval kezdődik, amelyet a program neve (azonosítója) követ. Nem tartalmazhat ékezetet, speciális karaktereket (!? + -) és szóközt sem! Jó, ha programnévként olyan nevet adunk, ami utal a program feladatára, és célszerű a programot ezen a néven is menteni. program Eva_jateka; 2. Használati unitok (fejezetek) megadása A program alap nyelvkészletét unitokkal lehet bővíteni. A képernyő törlése, a betűk színe, a dátum kiírása, vagy a fájlok kezelése ezekben a unitokban van eltárolva, így a program kicsi marad és csak azokat a parancskészleteket tartalmazza, amire szükségünk van. Ilyen unitokat természetesen a programozó is készíthet, de ez inkább csak a nagyméretű programok esetén indokolt. A unitokat vesszővel lehet felsorolni a uses kulcsszó után. uses system, crt, graph, printer, dos; system: alapvető parancsok, amiket a program alapból, beírás nélkül is csatol crt: szöveges képernyő kezelése (szín, hely) és hang generálása dos: a Pascal - DOS kapcsolat elemei graph: a rajzolás (grafikai objektumok és szövegek) elemei printer: a nyomtatóra írást teszi lehetővé 1
2 A Crt unit parancsai ClrScr; Képernyő törlés. TextColor(szám); A parancs futtatása után megváltozik a betű színe. A szám értéke 0-15-ig adható meg, vagy helyettesíthető angol szóval. 0 Black fekete 8 DarkGray sötétszürke 1 Blue kék 9 LightBlue világoskék 2 Green zöld 10 LightGreen világoszöld 3 Cyan türkiz 11 LightCyan világos türkiz 4 Red piros 12 LightRed világospiros 5 Magenta lila 13 LightMagenta világos lila 6 Brown barna 14 Yellow sárga 7 LightGray világosszürke 15 White fehér TextBackGround(szám); A szöveg háttérszínét határozza meg a TextColor-hoz hasonlóan. gotoxy(oszlop, sor); Adott koordinátába küldi a kurzort a képernyőn. A karakteres felbontás általában 80x25-ös. gotoxy(12,4); A kurzor a 12-es oszlop 4. sorába ugrik. ReadKey; A program arra vár, hogy leüss egy billentyűt. Előnye, hogy nem kell entert nyomni, mint a readln parancsnál és a lenyomott billentyű akár változóban is tárolható. readkey; a:= readkey; ilyenkor a lenyomott billentyűt az a változó (ami char típusú) tárolja KeyPressed; Értéke igaz, vagy hamis, attól függően, hogy nyomtál-e le billentyűt. Ez ciklusoknál lehet fontos, mert például addig ismétlődik a ciklus, amíg le nem nyomsz egy billentyűt. A lenyomott billentyűt a z alábbi trükkel tudod eltárolni: repeat writeln ( Sokat írok! ); until keypressed; gomb:= readkey; delay(szám); Szünetet tart a számnak megfelelő ezred másodpercig. delay(1000); 1 másodperces szünet a futás közben cursoron; cursoroff; Be- és kikapcsolja a kurzor villogását, így nem zavarja a felhasználót. Nagyon hasznos, ha nyíllal irányított programot készítesz. 3. Deklarációs rész Ide állandókat, változókat és saját típusokat készíthetünk. Saját típusokat a type, állandókat a const, változókat a var kulcsszó után lehet deklarálni (megadni). Ennek nevet adsz és megnevezed a típusát. Változók típusai: Egész típusok Valós típusok byte 0 és 255 közötti egész szám shortint -128 és 127 közötti egész szám word 0 és közötti egész szám integer és közötti egész szám longint és közötti egész szám single real Egyéb típusok string -1, és 3, közötti valós szám vagy a single vagy a double értékét veszi fel számítógéptől függően double -5, és 1, közötti valós szám char egy karakter (betű) karaktersor (szöveg), maximum 255 betűkarakter boolean logikai változó, igaz, vagy hamisértéket ad (true/false) 2
3 var szuletesihonap, tomeg: byte; szuletesiev : word; napizsebpenz : integer; bankszamla, osztas : real; nev, becenev : string; fiu, esikazeso : boolean; gomb, betu, szambetu, nyil : char; 4. Eljárások és függvények Önálló, apró programok, vagy olyan függvények, amiket a főprogramból lehet meghívni és tetszőleges értékkel társíthatók. Például készítesz egy fagyi függvényt, amit ha meghívsz a vanília és 3 paranccsal, akkor a 3 gombócos vanília fagylalt árát és tömegét adja eredményül. procedure (fagyi:string, gomboc:byte); 5. Programtörzs, vagy főprogram Ebben a részben kezdődik a program. A parancsokat, utasításokat a Begin és End. kulcsszavak közé kell írni. Minden parancssort pontosvesszővel kell lezárni. Alap parancsok és jelentésük A program, vagy programrész kezdete end A program befejezése (pont áll utána), vagy programrész vége (pontosvessző áll utána). write Kiír egy szöveget egymás után egy sorba. A részeket mindig vesszővel kell elválasztani, csak a szöveget kell aposztrófok közé tenni! write ( szöveg ); write ( elvál, asztott, szöveg és egy változó, valtozo); write( A megoldás:, 2*a+b); writeln Hasonló a write parancshoz, de itt a kiírt szöveg után új sorba ugrik a kurzor. read Karakterek beolvasása billentyűzetről. Ha önmagában szerepel, akkor sehol sem tárolja a beolvasott karaktereket. A változókat zárójelbe írva kell utána tenni. Nagyon figyelj arra, hogy a beolvasás típusa és a változó típusa egyenlő legyen (ha szám a változó, hibával lép ki a program, ha szöveget írsz be)! read; read (szuletesiev); read (szoveg); readln Hasonló a read parancshoz, de úgy, mint a writeln parancsnál, itt is új sorba ugrik a kurzor a beolvasás után. randomize; A véletlenszám-generátort (random) összeköti az órával, így mindig véletlen számot kaphatunk a random paranccsal. random(szám); Véletlen számot generál (ha előtte szerepel a randomize parancs), 0-tól számig. randomize; a:=random(100); a értéke véletlen szám lesz 0 és 100 között upcase(a); Az a char típusú változót nagybetűvé alakítja. a:=upcase(a); halt; A program futásának megszakítása. {szöveg} Megjegyzés beszúrása a programozói felületbe. A {} jelek közötti szöveg nem kerül végrehajtásra. Nagyobb programokban érdemes magyarázatokat használni. {Az adatbeolvasás kezdete} 3
4 ÉRTÉKADÁS Egy változónak értékadással adhatunk értéket. Az értékadás operátora a := jel, aminek a jelentése legyen egyenlő. Az értékadó operátor bal oldalán egy változó áll, jobb oldalán pedig egy kifejezés. Nézzünk néhány példát: a:= n ; Az a változó, ami betű (char) vagy szöveg (string), értéke legyen n. b:=3; A b változó, ami egész szám (byte), értéke legyen 3. c:=a; A c változó érétke legyen az a változó értéke. Figyelj, hogy a típusaik megegyezzenek! d:= 3n ; A d változó, ami szöveg (string), értéke legyen 3n. e:=3*b; Az e változó, ami valós szám (real), értéke legyen háromszorosa a b változónak. f:=5+2; Az f változó, ami egész szám (byte), értéke legyen 5+2, vagyis 7. g:= ; A g változó, ami betű (char) vagy szöveg (string), értéke legyen szóköz (üres). h:=true; A h változó, ami logikai (boolean), értéke legyen igaz. (hamis=false) i:=readkey; Az i változó, ami betű (char), értéke legyen a leütött billentyű. j:=random(10); A j változó, ami egész szám (byte) vagy valós szám (real), értéke legyen egy véletlen szám 0 és 10 között. k:=k+1; A k változó, ami egész szám (byte) vagy valós szám (real), értéke legyen 1-gyel több. Ezt szoktuk a ciklusoknál használni. FELTÉTELVIZSGÁLAT Segítségével a program tud döntést hozni, a feltételektől függően más irányba terelni a programot. if a<3 then write( ok ) else write ( baj van ); Ha a feltétel teljesül, akkor ez legyen, különben pedig ez legyen. Ha az a értéke kisebb, mint 3, akkor írja ki, hogy ok. Ha ez nem igaz, akkor írja ki, hogy baj van. Több parancs és műveletk használata: if (b>=10) and (b<=100) then writeln( A szám 10 és 100 közé esik! ); writw( Írj be egy számot: ); readln(szam1); end else writeln( Sajnos a szám nem esik 10 és 100 közé. ); writw( Adj meg egy új értéket! ); readln(szam2); Elágazás: Hasonló a feltételvizsgálathoz, de itt a változó értékétől függően hajt végre parancsot a program, nem pedig feltételt vizsgál, és azt eldöntve teljesíti a parancsot. case a of 1 : writeln ( Az a értéke 1 ); 2 : writeln ( Az a értéke 2 ); readln(b); else writeln ( Az a nem 1 és nem 2 ); Abban az esetben, ha az a értéke 1, írja ki, hogy Az a értéke 1 értéke 2, írja ki, hogy Az a értéke 2, majd kérje be b értékét Különben ha egyik értéket sem vette fel az a, akkor írja ki, hogy Az a nem 1 és nem 2 4
5 Hátul tesztelős ciklus: Segítségével addig tudsz egy programrészt futtatni, míg a benne megadott feltétel nem teljesül. Így várathatod a felhasználót, míg a helyes számot, szöveget, vagy billentyűt nem írja be. a:=0; repeat a:=a+1; writeln(a); until(a>=10); Ismételd mindaddig, míg az a értéke nagyobb, vagy egyenlő nem lesz, mint 10. Elől tesztelős ciklus: Hasonló a hátul tesztelős ciklushoz, de feltétel vizsgálat az elején történik meg, tehát a program nem hajtja végre a ciklust egyszer sem, ha a feltétel nem igaz. Illetve addig hajtja végre a ciklust, míg a feltétel igaz. a:=0; while (a<10) do a:=a+1; writeln(a); Amíg a értéke kisebb, mint 10, addig csináld. RELÁCIÓK ÉS MŰVELETEK: < kisebb <= kisebb vagy egyenlő > nagyobb >= nagyobb vagy egyenlő = egyenlő <> nem egyenlő and és (a>3) and (a<5) az a 3 és 5 között van or vagy (a<3) or (a=5) az a kisebb, mint 3, vagy egyenlő 7-tel A KÉPERNYŐ FELÉPÍTÉSE F1 F2 F3 F5 Alt+F5 F6 F9 Ctrl+F9 Ctrl+C Alt+Backspace Ctrl+Y Alt+Enter segítség mentés megnyitás belső ablak teljes mérete váltás a program és a lefutott program képernyője között megnyitott programok közti váltás program lefordítása és ellenőrzése program ellenőrzése, majd futtatása futó program megszakítása visszavonás sor törlése ablak teljes képernyőre váltása 5
A Pascal programozási nyelvben minden programnak a következő szerkezete van:
Pascal program alapszerkezete A Pascal programozási nyelvben minden programnak a következő szerkezete van: program program_neve; var változók deklarálása; parancsok, amit a program végrehajtson; Kiírás
RészletesebbenA PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3. Készítette: Vénné Meskó Katalin
1 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3 Készítette: Vénné Meskó Katalin Információk 2 Elérhetőség meskokatalin@tfkkefohu Fogadóóra: szerda 10:45-11:30 Számonkérés Időpontok Dec 19 9:00, Jan 05 9:00, Jan 18 9:00 egy
RészletesebbenPASzSz. Dr. Kotsis Domokos
PASzSz Készítette: Dr. Kotsis Domokos Első témakör: Lazarus terminál alkalmazás készítése. Lazarus terminál alkalmazás készítése. Egyszerű algoritmusok leírása, megvalósítása. Free Pascal A Turbo Pascal
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
RészletesebbenProgramozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010
Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Előadás tematika 1. Pascal ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Delphi környezet 4. Komponensek bemutatása
RészletesebbenAlgoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban
Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban
RészletesebbenDelphi programozás I.
Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban
RészletesebbenProgramozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
Részletesebben1. Alapok. #!/bin/bash
1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk
RészletesebbenDokumentáció az 1. feladatsorhoz (egyszerű, rövidített kivitelben)
Dokumentáció az 1. feladatsorhoz (egyszerű, rövidített kivitelben) Felhasználói dokumentáció Feladat: Adjuk meg két N elemű vektor skalárszorzatát! Skalárszorzat : X, Y : N i 1 x i * y i Környezet: IBM
RészletesebbenRendezések. A föltöltés nemcsak az r-re vonatkozik, hanem az s-re is. Ez használható föl a további rendezések
Rendezések Feladat Rendezési algoritmusok kipróbálása, hatékonysági viselkedésének vizsgálata. A rendezések egy ElemSzam méretü r tömben történik. Többféle föltöltés közül lehet választani: o a növekvően
Részletesebben6. A Pascal nyelv utasításai
6. A Pascal nyelv utasításai Írjunk programot, amely beolvas két valós számot és a két szám közül a kisebbikkel osztja a nagyobbikat! (felt0) program felt0; szam1, szam2, eredmeny : real; writeln('kérek
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenMegoldott feladatok. Informatika
Megoldott feladatok Informatika I.81. Egy autóbuszjegyen az n*n-es négyzethálóban összesen k lyukasztás lehet. Ha a buszjegyet fordítva helyezzük a lyukasztóba, akkor a jegy tükörképét kapjuk. (Csak egyféleképpen
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenDelphi programozás IV.
Delphi programozás IV. Szöveg konvertálása egész számmá A Turbo Delphi többféle lehetőséget biztosít arra, hogy egy szöveges változó tartalmát egész számmá konvertáljunk. A konvertálandó szövegnek egy
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTETTE: Naszári László I. évf. levelező Informatika tanári szak 2003.
DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTETTE: Naszári László I. évf. levelező Informatika tanári szak 2003. Holtverseny 2 Feladat: Egy iskolában egyéni és összetett tanulmányi versenyt tartottak. A versenyeken összesen N tanuló
RészletesebbenProgramozás alapjai. 2. előadás
2. előadás Általános Informatikai Tanszék A számítógépes feladatmegoldás eszközei Adatok (Amiken utasításokat hajtunk végre) Utasítások (Amiket végrehajtunk) Program struktúra Adatok Konstans (a programon
RészletesebbenProgramozás alapjai. 7. előadás
7. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Jótanács (1) Tipikus hiba a feladat elkészítésekor: Jótanács (2) Szintén tipikus hiba: a file-ból való törléskor, illetve a file-nak új elemmel való
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános
RészletesebbenDelphi programozás III.
Delphi programozás III. A Delphi for ciklusa II. A Delphi újabb verziói egy olyan for ciklust vezettek be, amely a régebbi Delphi-verziókban vagy pl. a Turbo Pascalban még nem voltak ismertek. A for-element-in-collection
Részletesebben1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenEgyszerű programok készítése... 56 Kifejezések... 57 Bitszintű műveletek... 57 Relációs műveletek... 58
Tartalomjegyzék Algoritmusok - pszeudókód... 1 Abszolút érték... 1 Hányados ismételt kivonással... 1 Legnagyobb közös osztó... 1 Páros számok szűrése... 2 Palindrom számok... 2 Orosz szorzás... 3 Minimum
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető
RészletesebbenAlgoritmusok - pszeudókód... 1
Tartalomjegyzék Algoritmusok - pszeudókód... 1 Abszolút érték... 1 Hányados ismételt kivonással... 1 Legnagyobb közös osztó... 1 Páros számok szűrése... 2 Palindrom számok... 2 Orosz szorzás... 2 Minimum
RészletesebbenOperációs rendszerek gyak.
Operációs rendszerek gyak. AWK programozás Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem AWK AWK: a pattern scanning and processing language mintaelemző-és feldolgozó nyelv bármilyen szövegből minták alapján
RészletesebbenOperációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom
Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenSzkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
RészletesebbenProgramozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
RészletesebbenHORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport
10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenProgramozás alapjai 6. előadás. Wagner György Általános Informatikai Tanszék
Programozás alapjai 6. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Record A valós életben a nyilvántartásra kerülő adatok nem azonos típusúak. Pl.: Név Cím Telefon GySz Fiz Kis Béla Miskolc Török
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
RészletesebbenA MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana
A MATLAB alapjai Kezdő lépések - Matlab Promt: >> - Help: >> help sqrt >> doc sqrt - Kilépés: >> quit >> exit >> Futó script leállítása: >> ctrl+c - Változók listásása >> who >> whos - Változók törlése
RészletesebbenWebprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás
RészletesebbenTömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPI GRAFIKA MARKEREK
SZÁMÍTÓGÉPI GRAFIKA MARKEREK FELADAT Egy grafikus markert kezelő program elkészítése, amely képes 1. a markert a képernyőn mozgatni (a kurzormozgató billentyűk segítségével), 2. a méretét növelni, illetve
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG 1 A fenti
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenPROGRAMOZÁSI NYELVEK (ELMÉLET)
PROGRAMOZÁSI NYELVEK (ELMÉLET) A programozási nyelvekről általánosan már az előző részben beszéltünk. Megkülönböztettünk alacsony és magas szintű nyelveket. A legtöbb esetben elegendő a magas szintű nyelvek
RészletesebbenLibreOffice Makró Basic
2017/01/12 13:05 1/11 LibreOffice Makró Basic < Basic LibreOffice LibreOffice Makró Basic Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2013 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenBevezetés a C++ programozásba
Bevezetés a C++ programozásba A program fogalma: A program nem más, mint számítógép által végrehajtható utasítások sorozata. A számítógépes programokat különféle programnyelveken írhatjuk. Ilyen nyelvek
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenSztringkezelő függvények. A string típusú változók kezelése, használata és szerepük a feldolgozás során
Sztringkezelő függvények A string típusú változók kezelése, használata és szerepük a feldolgozás során Mi string? Röviden: karakterek tárolására alkalmas típus A karakterek betűk, számok, vagy tetszőleges,
RészletesebbenS z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami
RészletesebbenA JavaScript főbb tulajdonságai
JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén
RészletesebbenBASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK
BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...
RészletesebbenGyakorló feladatok Gyakorló feladatok
Gyakorló feladatok előző foglalkozás összefoglalása, gyakorlató feladatok a feltételes elágazásra, a while ciklusra, és sokminden másra amit eddig tanultunk Változók elnevezése a változók nevét a programozó
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenC programozás. 1 óra Bevezetés
C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 4. KÓDOLÁS...31 4.1. A PASCAL PROGRAMOZÁSI NYELV...32 4.2. ÁTÍRÁSI SZABÁLYOK...33 4.2.1. A program...33 4.2.2. Deklarációk...33
RészletesebbenProgramozás alapjai. 8. előadás
8. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Azonosítók érvényességi köre Kiindulási alap: a blokkszerkezetű programozási nyelvek (C, FORTRAN, PASCAL, ) Egy program szerkezete: Fejléc Deklarációsrész
Részletesebben1 A pascal program szerkezete
Pascal I. Pascal II. Delphi Linkek Fórum Bejelentkezés Pascal I. 01. A program szerkez... 01. Gyakorló feladatok 02. Változók használata 02. Gyakorló feladatok 03. A FOR ciklus 03. Gyakorló feladatok 04.
RészletesebbenPython bevezető foglalkozás Python bevezető foglalkozás
Python bevezető foglalkozás program, programozás, programnyelvek a Python nyelv és az IDLE környezet változók és adattípusok konzol input és output (input(), print()) vezérlési szerkezetek (if/else, while)
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk
Részletesebben1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
Részletesebben1. gyakorlat
Követelményrendszer Bevezetés a programozásba I. 1. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.07. Követelményrendszer Követelményrendszer A gyakorlatokon a részvétel kötelező! Két nagyzárthelyi Röpzárthelyik
RészletesebbenBME MOGI Gépészeti informatika 13.
BME MOGI Gépészeti informatika 13. 1. feladat Készítsen alkalmazást, mely elvégzi a következő feladatokat! a. Állítson elő adott intervallumba eső, adott számú véletlen számot, és írja ki a számokat egy
RészletesebbenProgramozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1
Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető
RészletesebbenNAGYPONTOSSÁGÚ EGÉSZ-ARITMETIKA TARTALOM
NAGYPONTOSSÁGÚ EGÉSZ-ARITMETIKA TARTALOM 0. A feladat... 2 1. Az Egész számok ábrázolásai... 2 2. A műveletek szignatúrája... 3 3. A keretprogram... 4 4. Technikai tanácsok... 7 5. Elegancianövelő lehetőségek
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Megoldási útmutató I.
RészletesebbenABB Teach Pendant programozás segédlet
ABB Teach Pendant programozás segédlet Készítette: Gyöngyösi Balázs Kiadja a Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék Miskolc, 2017. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 1. Teach Pendant és az érintőképernyő
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Javascript Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása
RészletesebbenVBA. Visual Basic for Applications
VBA Visual Basic for Applications Mi a közös a Microsoft Word, Excel, Power Point, Access alkalmazásokban? HÁT A VBA! Visual Basic for Applications Program nyelv: Menő programokat lehet benne írni English
RészletesebbenEgyszerű példaprogramok gyakorláshoz
Egyszerű példaprogramok gyakorláshoz Tartalom Feladatok... 2 For ciklus... 2 Szorzótábla... 2 Szorzótábla részlet... 3 Pascal háromszög... 4 Pascal háromszög szebben... 5 DO-LOOP ciklus... 6 Véletlen sorsolás...
RészletesebbenA legfontosabb DOS parancsok
A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter
RészletesebbenKarakterkészlet. A kis- és nagybetűk nem különböznek, a sztringliterálok belsejét leszámítva!
A PL/SQL alapelemei Karakterkészlet Az angol ABC kis- és nagybetűi: a-z, A-Z Számjegyek: 0-9 Egyéb karakterek: ( ) + - * / < > =! ~ ^ ; :. ' @ %, " # $ & _ { }? [ ] Szóköz, tabulátor, kocsivissza A kis-
RészletesebbenKözismereti informatika 2.zh T-M szakirány
1. feladat: Az alábbi algoritmus egy szövegnek meghatározza a leghosszabb szavát és annak hosszát. Írja át időben hatékonyabbra! Írja meg az időben hatékonyabb Pascal programot! Eljárás Maxkiv(S:Szöveg;
RészletesebbenProgramozás I. gyakorlat
Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt
RészletesebbenProgramzás I. - 1. gyakorlat
Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II.
7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while, select, case,
Részletesebben// keressük meg a legnagyobb faktoriális értéket, ami kisebb, // mint százmillió
BME MOGI Gépészeti informatika 3. 1. feladat Végezze el a következő feladatokat! Kérjen be számokat 0 végjelig, és határozza meg az átlagukat! A feladat megoldásához írja meg a következő metódusokat! a.
RészletesebbenA C# PROGRAMOZÁSI NYELV
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework
RészletesebbenSzoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 5. A TURBO PASCAL 7.0 FEJLESZTŐI KÖRNYEZET...45 5.1. TELEPÍTÉS...45 5.2. GYORSBILLENTYŰK:...49 5.3. A TP 7.0 MENÜRENDSZERE...49
RészletesebbenBaran Ágnes. Gyakorlat Függvények, Matlab alapok
Matematika Mérnököknek 1. Baran Ágnes Gyakorlat Függvények, Matlab alapok Matematika Mérnököknek 1. A gyakorlatok fóliái: https://arato.inf.unideb.hu/baran.agnes/oktatas.html Feladatsorok: https://arato.inf.unideb.hu/baran.agnes/oktatas.html
RészletesebbenSzoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t
RészletesebbenÜgyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba
Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Programozás alapjai Ha egy adott adattáblára Ctrl + G t nyomunk,
RészletesebbenProgramozás alapjai 9.Gy: Struktúra 2.
Programozás alapjai 9.Gy: Struktúra 2. Ördögi részletek P R O A L A G 35/1 B ITv: MAN 2018.11.10 Euró árfolyam statisztika Az EURO árfolyamát egy negyedéven keresztül hetente nyilvántartjuk (HUF / EUR).
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenPHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv
PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló
Részletesebbenfile./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
RészletesebbenPénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Az Integrált Fejlesztői Környezet C++ alapok Az Integrált Fejlesztői Környezet Visual Studio 2013 Community Edition Kitekintés: fordítás Preprocesszor Fordító
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék. Önálló laboratórium
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék Önálló laboratórium (BMEVIIIA355) Téma: Eaton-Moeller PLC-k alkalmazástechnikája
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános
RészletesebbenREKURZIÓK SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOK SEGÍTSÉGÉVEL
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR REKURZIÓK SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOK SEGÍTSÉGÉVEL -SZAKDOLGOZAT- Készítette: Csapó Zsuzsanna (Matematika Bsc, Tanár) Témavezető: Gémes Margit (Analízis
RészletesebbenProgramozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
Részletesebben