Kozák András közoktatási szakértő

Átírás

1 Kozák András közoktatási szakértő

2 A jogszabályváltozások értelmezésének megközelítési lehetőségei A közoktatás jogszabályi hátterének főbb változásai a január 1-jétől hatályosuló új normák szerint A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény hatályba lépésének szakaszai

3

4 A hatályos magyar joganyag megközelítően 76 %-a változott meg január 1-jével, mely az alaptörvényből és az azzal összefüggésben alkotott sarkalatos törvényekből és a jogági statútumokból fakad. Csak az új Alaptörvénnyel kapcsolatos szövegpontosító törvénymódosítások a január 1-jén hatályban lévő 1422 törvény közül 307 törvényt megváltozását hozták magukkal, mely a legmagasabb szintű jogforrások közel 22 %-a. Említhető a nemzetiségek jogairól szóló törvény is, mely önmagában 59 törvényt módosított. A rendeleti szabályozás instrumentumai szintén a joganyag igen nagy részét érintették. Legfontosabb szövegpontosító jellegű változások: Magyar Köztársaság Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségek nemzetiségek működést engedélyező szerv Korm. ált. hatáskörű államig. szerve Munkaerő-piaci Alap Nemzeti Foglalkoztatási Alap ÁLLAM = KORMÁNYHIVATAL (!)

5 A közoktatás működését érintő legfontosabb új jogszabályok: MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE (2011. ÁPRILIS 25.) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) /legkorábbi hatályosulás: / évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.) évi CLXXXVIII. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról évi CCXI. törvény a családok védelméről (Csvt.) évi CXII. törvény információszabadságról az információs önrendelkezési jogról és az évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről /legkorábbi hatályosulás: / évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről /hatályba lép: /

6 A közoktatás működését érintő fontosabb módosított jogszabályok: évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

7 A fontosabb módosító szabályok: évi CLXVI. törvény Magyarország évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról /Kt. vonatkozásában/ évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény módosításáról évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról /Kjt. vonatkozásában/ évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról

8 A változások normatani jellege: Jogtechnikai jellegű változások: a normaszöveg pontosítását szolgálják (pl. államforma megváltozása, a sarkalatos törvények új jogintézményei, új jogszabályok megnevezése a hivatkozásokban). Tételes normaszöveg-változások: új szabály alkotása (pl. tankötelezettség felső határa, az alapvető intézményi szabályzatok legitimációs eljárásrendje). Deregulatív jellegű változtatás: a normaszöveg csökkentése (pl. a közalkalmazotti törvény végkielégítésről szóló szabályából kikerült a korkedvezményes nyugdíj, mert e jogintézményt a jogalkotó megszüntette).

9 A tételes jogszabályváltozások főbb értelmezési metódusai: nyelvtani értelmezés: szavak általános jelentése és a szintaxis szerint rendszertani értelmezés: a változásokat a jogrendszer egészére való tekintettel, annak zárt koherens jellegére figyelemmel kell értelmezni (jogforrási hierarchia: alaptörvény, törvény, rendelet) jogalkotói értelmezés: autentikus interpretáció, mely az értelmező klauzulák és a jogi kötőerővel ugyan nem bíró indokolások elemzésén alapul (köznevelési tv. miniszteri indokolása) történeti értelmezés: a változások megértéséhez az előző állapot tanulmányozása is fontos lehet (pl. mitől új a testnevelők foglalkoztatásának munkajogi normája)

10 Az időbeli hatály kérdése: érvényesség és hatályosság megkülönböztetése Különösen nagy figyelemmel kell a jogszabály záró rendelkezéseiben tanulmányozni azt, hogy az új normaanyag mely részei, pontosan mikor lépnek hatályba (időbeli hatály). A Magyar Közlönyben való kihirdetés (érvényesség) és az alkalmazhatósági időmeghatározás (hatály) eltér(het)nek egymástól vacatio legis, melynek oka az az alkotmányossági garanciális elv, hogy a jogi norma címzettjének elegendő felkészülési ideje legyen az alkalmazáshoz (pl. nemzeti köznevelési tv. érvényes dec. 29-től, hatályos meghatározott részei vonatkozásában szeptember 1-től).

11 A hatályba lépés felmenő rendszer szerinti elve (szakaszos hatályosulás): - Részint az említett garanciális feltétel, részint a jogági specifikumok (pl. a nevelés-oktatás pedagógiai ciklikussága) indokolja azt a jogtechnikai megoldást, hogy a normaanyag nem egyszerre, hanem fokozatosan lép életbe, melyet bonyolít az is, hogy a régi jogszabály egyes részei még hatályban vannak (pl. tankötelezettség kezdete, tanítási év megszervezésének szabályai, kötelező óraszámok, szociokulturális hátránnyal küzdő tanulókkal kapcsolatos előírások), míg más részek a régiekkel párhuzamosan lépnek életbe (pl. tankötelezettség felső határa, fenntartói jogok, pedagógus munkakör betöltésének kritériumai). - Sajátos dichotómia alakul ki így az ágazati statútumok vonatkozásában, mert: szept szept. 1. között a évi LXXIX. törvény a közoktatásról és a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egyaránt hatályos lesz!

12 Szabadság és felelősség X. cikk Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

13 Szabadság és felelősség XI. Cikk Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

14 Szabadság és felelősség XVI. Cikk Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. Az alkotmányos alapjog érvényesülését a jogalkotó az objektív intézményvédelmi kötelezettség keretében az ágazati törvényekben biztosítja: Kt., Gyvt., Csvt. stb.

15 A külön törvényben foglaltak szerint (Kt., Nkt.) tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. A kiskorú gyermeknek joga van: - a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez; - ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez. E jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése terén a közoktatási (köznevelési) intézménynek vannak teendői (ld. közoktatási-köznevelési tv).

16 2012. január 1-jétől kell alkalmazni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény évi XLI. törvénnyel módosított normáit. A törvénymódosítás alapvető célja a lakosság így különösen a gyermekek fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, ÍGY sem zárt, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely: közoktatási intézményben (de: nemdohányzó intézményekre mindez eddig is vonatkozott!), továbbá a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben.

17 A fenti szabályok biztosításáról, a közoktatási intézményekben történő teljes dohányzási tilalomról a belső szabályzatban így Házirendben, SZMSZ-ben az intézmény vezetőnek kell gondoskodnia, s ezenfelül lényeges a tanulók, a kiskorú tanuló szüleinek és a pedagógusoknak a felhívása e szigorú norma szankcióira: A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegése esetén továbbra is Ft-tól Ft-ig terjedő egészségvédelmi bírság (közigazgatási szankció) szabható ki, azonban a helyszínen kiszabható bírság összege Ft-ról Ft-ra emelkedik. Az ellenőrzést a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei végzik.

18 2012. április 15-én hatályba lépett a évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, mely az eddigi szabályozáshoz képest: - az eddig hatályos szabálysértési jogszabályban meghatározott tényállási definíción nem változtat, azonban - a jegyzőtől a kormányhivatal hatáskörébe teszi a közoktatásban való részvétel állampolgári kötelezettségei megszegésének szankcionálását és az eljárás lefolytatását, valamint - a korábbi tarifális pénzbírsági szankció helyett nem nevesíti a kiszabható büntetés illetve intézkedés nemét és mértékét, azokat a szabálysértési hatóság hatáskörébe utalja.

19 A változások, módosítások jelentős része szövegpontosító-jogtechnikai jellegű, mely az új nevek régi kifejezéseket felváltó cseréjéből áll, így az államforma Magyar Köztársaság helyett Magyarország, a nemzeti és etnikai kisebbségek helyett nemzetiségek szerepelnek, de ide sorolható az egyházi törvény új megnevezése is: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény. Módosító jogszabályok: évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról (1 szöveghely) évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (75 szöveghely) évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról (20 szöveghely) Ezek között vannak deregulatív jellegű változtatások is.

20 Tételes normaszöveg-változás: Fontos, hogy a korábbiakkal szemben nem lép hatályba a évi I. törvény 98. (8) bekezdése, melynek értelmében az iskoláknak jan. 1-től a személyiadat- és lakcímnyilvántartó hatósággal egyeztetési kötelezettsége lett volna a KIR felé az említett adatállomány-típus továbbításának vonatkozásában (2011:CCI. tv). Lényeges változásokat hozott a évi CLXVI. törvény Magyarország évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról, így például azt, hogy újradefiniálta az első szakképesítés fogalmát: Kt (1) 6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, beleértve az Országos Képzési Jegyzék hatálybalépése előtt megszerzett szakképesítéseket is;

21 A Kt a a következő értelmező jellegű (11)-(12) bekezdéssel egészült ki: Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában, az intézmény alaptevékenységei között, valamint szakértői véleményben a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell. Átváltási szabály: SNI a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége SNI b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Teendő: Az intézményi tartalmi szabályozó dokumentumok (és más alapdokumentumok) szükség szerinti átdolgozása.

22 A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe veendő gyermek- és tanulólétszám meghatározásának szabályai szokás szerint változtak az alapfokú művészetoktatás tekintetében, valamint a szakképzés vonatozásában: "a szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben a tanulót a normatív hozzájárulás szempontjából akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabályban meghatározott nyilatkozat alapján első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben vesz részt."

23 Ugyancsak lényeges, hogy a 2011-ben megváltoztatott többlettanításért járó elszámolás rendjét szabályozó Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/18. pontja mely eltörölte a kéthavi tanítási időkeretet, újabb lényeges szabállyal bővült a évi CLXVI. tv. 36. (10) bekezdése alapján: A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt (2) bekezdésében megjelölt okból volt távol vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot lát el. Vagyis, ha a pedagógus túlórát teljesített pl. helyettesítést végzett a törvényben meghatározott igazolt távollét időtartamát nem lehet a kötelező órából levonni, s ezáltal a túlórát nem kifizetni!

24 A kiemelt esetkörök: 1. A távolléti díjjal fizetett távollétek esetköre a következő [Mt (2)] : - állampolgári kötelezettség teljesítése; - közeli hozzátartozó halálakor járó legalább két munkanap; - kötelező orvosi vizsgálat időtartama és - a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára való mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól; - a munkaszüneti nap miatt kiesett idő; - a szabadság időtartama; - a szoptatási munkaidő-kedvezmény ideje; - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (kollektív szerződés) meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartama. 2. Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti [Kt. 1. sz. melléklet II/7. b alpont): - a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával, - diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával.

25 Tételes normaszöveg-változás: Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógusmunkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni (kedvezmény garancia-szabály).

26 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény hatályba lépése szeptember 1. és január 1. között ötlépcsős felmenő rendszerben történik, ehhez igazodik az évi LXXIX. törvény hatályon kívül helyezése. Ennek stádiumai a következők: I. szakasz szeptember december 31. II. szakasz január augusztus 31. III. szakasz szeptember augusztus 31. IV. szakasz szeptember augusztus 31. V. szakasz szeptember 1. Vonatkozó jogszabályhely: 2011: CXC. tv. 95. (2)-(5) bekezdések

27 - A fakultatív hit- és vallásoktatás lehetővé tétele a nem egyházi fenntartású közoktatási intézményekben [4. (4)] - A tankötelezettség kezdete [6. (1)-(2)] - Érettségi és szakmai vizsgabizottság által használt körbélyegző [9. ] - A tanulói kötelezettséget meghatározó 12. (1) a) pont - A nevelő-oktató munkát segítők, valamint a közoktatásban alkalmazott gazdasági, ügyviteli, műszaki, segítő dolgozók köre, alkalmazási feltételeik [15. (3)-(4)] - A munkavégzés egyes szabályai (jogviszony jellege, pedagógus heti teljes munkaideje, alkotói szabadság, [16. (1), (4), 17/A. ] - Az óvodáról szóló norma [24. ] - A szakiskoláról szóló egyes rendelkezések [27. (8), (14)-(15)] - A pedagógiai szakszolgálatok szabályai [ ] jan. 1-ig - Nevelők, alkalmazottak, vezetők létszáma és kötelező óraszámai [1. sz. mell.] - A tanítási év rendjéről szóló rendelkezések, kivéve a mindennapos testnevelést [Kt. 52., kivéve (15)-(16)]

28 - A tankötelesek első évfolyamra való beíratása [66. (9)] jan. 1-ig - Magántanulói státusról szóló szabály [69. (1)-(2)] - Az óvodai elhelyezés megszűnése [74. ] - A közoktatás megszervezésének helyi önkormányzatra háruló feladatellátási kötelezettsége [ ] jan. 1-ig - A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése [89/A. ] jan. 1-ig - A szakképzés feladatainak regionális megszervezése [89/B ] jan. 1-ig - A Kormány rendeleti szabályozási hatásköre az ágazati irányítás terén [94. (3) f) és l) pontok] - Egyes finanszírozási szabályok [118. (1), (3)-(6), (12)-(14)] - Hátrányos helyzetű tanulók meghatározása [121. (1) 14.] - Önkormányzati feladatellátás meghatározása [121. (1) ] - Egyéb értelmező rendelkezés [121. (11) SNI átváltási szabály ] - Egyes vegyes rendelkezés [122. (1)] - Mellékletek [1-3. sz. melléklet]

29 - A tankötelezettség kezdete [6. (1)] - Érettségi és szakmai vizsgabizottság által használt körbélyegző [9. ] - A nevelő-oktató munkát segítők, valamint a közoktatásban alkalmazott gazdasági, ügyviteli, műszaki, segítő dolgozók köre, alkalmazási feltételeik [15. (3)-(4)] - Az óvodáról szóló norma [24. ] - Felmentés az óvodai foglalkozások alól [69. (1) bekezdésből csak óvodára vonatkozó részek] - Az óvodai elhelyezés megszűnése [74. ] - Egyes finanszírozási szabályok [118. (1), (5)] - Önkormányzati feladatellátás meghatározása [121. (1) ] - 2. sz. melléklet Diákigazolványról szóló része

30