BIZTONSÁGPOLITIKAI ISMERETEK VÉDELMI IGAZGATÁSI VEZETŐK SZÁMÁRA I. (A NEMZETI-ETNIKAI KISEBBSÉGEK ÉS A BIZTONSÁG)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIZTONSÁGPOLITIKAI ISMERETEK VÉDELMI IGAZGATÁSI VEZETŐK SZÁMÁRA I. (A NEMZETI-ETNIKAI KISEBBSÉGEK ÉS A BIZTONSÁG)"

Átírás

1 A TANANYAG A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM VÉDELMI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT! BIZTONSÁGPOLITIKAI ISMERETEK VÉDELMI IGAZGATÁSI VEZETŐK SZÁMÁRA I. (A NEMZETI-ETNIKAI KISEBBSÉGEK ÉS A BIZTONSÁG) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY A VÉDELMI IGAZGATÁS SZEREPLŐI SZÁMÁRA Válogatta és szerkesztette: Dr. BERÉTI LÁSZLÓ tanszékvezető egyetemi docens

2 BIZTONSÁGPOLITIKAI ISMERETEK VÉDELMI IGAZGATÁSI VEZETŐK SZÁMÁRA I. (A NEMZETI-ETNIKAI KISEBBSÉGEK ÉS A BIZTONSÁG) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY A VÉDELMI IGAZGATÁS SZEREPLŐI SZÁMÁRA TARTALOMJEGYZÉK BERÉTI LÁSZLÓ: Kisebbségek, kisebbségi törekvések Kelet-Európában BIRÓ GÁSPÁR. Az etnikai eredetű konfliktusok és a hadsereg JOÓ RUDOLF: Nemzetiségi konfliktusok és nemzetközi biztonság Közép- Kelet-Európában JUAN J. LINZ: Nemzetépítés és államépítés MICHAEL HECHTER: A nacionalizmus megfékezése ZOLTÁN K. CSABA- Ifj. KOSZORÚS FERENC: A kollektív jogok feloldják a feszültségeket ARDAY LAJOS: Jugoszlávia felbomlása: Nagy-Szerbia helyett Nagy- Albánia? Biztonságpolitikai kérdések a balkánon SIMON ZOLTÁN: Romák a politika világában DURAY MIKLÓS. Értéket teremtettünk! 3. oldal 34. oldal 48. oldal 64. oldal 87. oldal 135. oldal 150. oldal 192. oldal 204. oldal 2 2

3 BERÉTI LÁSZLÓ: KISEBBSÉGEK, KISEBBSÉGI TÖREKVÉSEK KELET- EURÓPÁBAN Kontinensünk Európa és azon belül régiónk Kelet-Közép-Európa országai és nemzetei az ben lezajlott politikai rendszerváltást megelőzően magas fokú biztonságpolitikai kockázatnak voltak kitéve. A világra, mint egészre alapvetően meghatározó bipoláris stratégiai szembenállás mintegy ütközőzónáját képezte ez a régió. A Szovjetunió érdekszférájába tartozó államok politikai helyzetére ugyanakkor a nagyfokú stabilitás volt a jellemző. Ha ez olykor egy-egy országban megbillent, akkor a szövetségi rendszer (Varsói Szerződés) gyors baráti segítségnyújtással helyreállította azt. A politikai rendszerváltások nyomán a bipoláris szembenállás megszűnt, a biztonságpolitikai kockázat lényegesen csökkent, de a politikai rendszerek stabilitása is gyengült. Államok bomlottak fel, új nemzetállamok alakultak. Erőteljesen jelentkeztek gazdasági, szociális feszültségek környezeti, emberjogi, egészségügyi, bűnügyi, terror elhárítási stb., és egyre nagyobb problémát és biztonsági kihívást jelentenek a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek megoldatlan gondjai. Figyelemfelhívó tanulmányában S. Horowitz1amerikai szerző az etnikai konfliktusok okaiként három faktort állapít meg: - az új demokratikus kormányok tapasztalatlansága a konfliktusok kezelésében - a poszt-kommunista államok nem professzionális hadereje - a politikai retorika és a katonai fellépés gyakran erőszakos voltát. A fenti tényezőkön kívül minden bizonnyal a legjelentősebbről nem tesz említést Horowitz, mégpedig a különböző népcsoportok törekvéseinek jogosságáról, az identitás jogának a megvalósulásáról. Vagyis arról, hogy az egyén szabadon, minden behatástól mentesen vallhassa meg nemzeti hovatartozását, használhassa anyanyelvét, ápolhassa kultúráját. A kisebbségi kérdés valójában nem csak az elmúlt néhány évtized terméke. Az emberiség kb. 90%-a többnemzetiségű államban él, így valamilyen formában érintett a kisebbségi problémákban. A földgolyó több mint kétszáz államában egybehangzó vélekedések szerint 2500 etnikai kisebbség él milliós összlétszámban. A kisebbség-többség viszonyrendszer sok-sok dimenzióban kíséri végig az emberi társadalmak történetét, mindamellett viszonylag megkésve a XIX. század polgári nemzeteinek 1 Shale Horowitz: Political Sources of Military Defeat in Post-Communist Ethnic Conflicts in. European Security volume 12. Spring ps. 3 3

4 kifejlődése korában került be az emberek többségének tudatába. A felvilágosodás gondolatainak térnyerése felszínre hozta azokat az érzelmeket, amelyek a különböző ismérvek (nyelv, kultúra, közös eredet, tradíciók, vallás stb.) alapján egy társadalmi csoportba tartozó emberek összetartozásának kifejezésére, a közös ismérvek megőrzésére, továbbfejlesztésére irányultak. A közös sajátosságok megőrzésén alapuló nemzeti mozgalmak törekvései a XIX. században a legtöbb esetben fegyveres konfliktusokhoz, háborúkhoz vezettek. Ezek csak részben oldották meg az európai nemzetek problémáit, viszont jelentős hatást gyakoroltak a nemzetek fejlődésére, rávilágítva a nemzeti jelleg védelmének szükségességére. Az európai soknemzetiségű birodalmak Osztrák-Magyar Monarchia, az oszmán birodalom, a cári Oroszország területén élő népek nemzeti mozgalmainak legfőbb célja a teljes nemzeti függetlenség kivívása volt. Ugyanakkor az uralkodó államhatalom ritkán ismerte el a nemzeti kisebbségek, vagy más nemzetek létezését saját államhatárain belül. Természetesen mind a többségi, mind a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó gondolkodókat élénken foglalkoztatta a probléma és keresték a megoldás útjait-módjait.2 A kisebbség jogi-politikai fogalom, amely alapvetően az adott társadalmi közösség státusára kíván rámutatni. A megnevezés használata a nemzetközi jogi és diplomáciai nyelvezetben az első világháború után, a népszövetségi terminológiában vált gyakorlattá. Az elmúlt évtized változásai Közép-, Dél- és Kelet-Európában a legjellemzőbb módon éppen a nemzeti, etnikai kisebbségek témakörében jelentkeztek. A kisebbségvédelem a konfliktus megelőzés fontos eszközévé vált. A kisebbségek évtizedes törekvései erősödtek fel, nyertek új megfogalmazást és kaptak szélesebb távlatokat is. Jogosan merülhetett fel H. Kluss német szakértő tanulmányában az a dilemma, hogy jelen századunk, a XXI. század talán a nemzetek új százada, a nemzeteszme kiteljesedésének százada lesz.3 ALAPFOGALMAK Nemzeti, etnikai kisebbségekről csak akkor beszélhetünk, ha előbb tisztázzuk a nemzet fogalmát. Mi tehát a nemzet? A latin natio születés, származás kifejezésből származik, politikai intenciójú kategória. Olyan társadalmi csoport, amelyet közös eredet, származás, azonos nyelv, kulturális örökség és politikai hitvallás tart össze. Bibó István meghatározása szerint: a nemzet társadalmi közösség, éspedig az elemi, alapvető társadalmi közösségeket meghaladó méretű, politikai intenciójú közösség, mely meghatározott területet, hazát és azon 2 Ebben a sorban kell említenünk a teljesség igénye nélkül Kossuth, Eötvös, Jászi nevét, vagy a román Popovici, a cseh Palaczky, a lengyel Goluchowszki személyét, az osztrákok közül Renner, Bauer, Fischhof és Steinecken elképzeléseit. 3 Heinz Kluss: Nationenbildung Aufgabe des 21.Jarhunderts? in. Europaische Sicherheit 52. Jahrgang Dezember, ps. 4 4

5 politikai szervezetet, államot tud magának vagy kíván a magáénak tudni, s mindezt úgy, hogy a tudatban, a nemzeti tudatban a közösségnek jelentős hányada, esetleg csaknem teljes egésze részes. Fel szokták sorolni még a történelmi összetartozást, nyelvi azonosságot és gazdasági életképességet, mint a nemzet kritériumait: 4 Mindemellett Bibó hangsúlyozta azt is, hogy a nemzet nem szükségszerű velejárója az emberiségnek, nem öröktől fogva létezett kategória és nem is fog örökké létezni. Az emberi fejlődés hozhat olyan új közösségi létformákat, amelyek meghaladják a nemzetet. A nemzeti identitás fejlődése és tartalma alapvető különbségeket mutat Nyugat- és Közép-Kelet-Európában. A nyugat-európai nemzetfejlődés stabil állami keretekből nőtt ki, szemben Közép- és Kelet-Európával, ahol a dinasztikus, multietnikus birodalmakkal szembeni ellenállásként erősödött meg. Nyugat-Európában a nemzet kialakulását segítette a mindinkább erősödő, centralizált állam. A politikai-katonai hatalom megteremtette a nemzetté válás kereteit, melyet a gazdasági-társadalmi folyamatok tartalommal töltöttek meg. Középés Kelet-Európában, ahol a polgári átalakulás megkésve, felemás módon ment végbe, a nemzetek még a XIX. század első felében is vagy több birodalom keretei között széttagoltan éltek, vagy nagy, soknemzetiségű államokban kellett elviselniük több más etnikummal együtt egy-egy uralkodó nemzet elnyomását. Nemzeti törekvéseik gyakran szabadságküzdelmekkel kapcsolódtak egybe magyar, lengyel stb., és a dinasztiák ezek ellen határozottan léptek fel. A nemzetté szerveződés döntő kritériumává itt többnyire a nyelv és a kultúra vált, a formálódó polgári viszonyokat tükröző gondolatok, eszmék az összetartozás és a politikai azonosulás ismérvét döntően ezekben, s nem az államhoz való tartozásban jelölték meg. A nemzeti kisebbségek meghatározása, korrekt definiálása nem egyszerűen megoldható probléma. N. Girasoli könyvében 5 számos megközelítését gyűjtötte össze a kérdésnek. Az I. világháború után vált égetővé a kisebbségek léte, a Habsburg birodalom felbomlása nyomán. Ekkor azokat a sajátosságokat állapították meg, amelyek alapvetően jellemzik a kisebbségeket. Ezek az etnikai, a vallási és a nyelvi sajátosságok voltak. Majd 1930-ban az Állandó Nemzetközi Bíróság határozata szerint a nemzeti kisebbség: olyan személyek közössége, akik egy adott országban vagy helységben (településen) élnek, saját faji (nemzeti), vallási, nyelvi és hagyománybeli identitás olyan szolidaritásérzésben egyesíti őket, amely arra irányul, hogy megőrizzék hagyományaikat, megtartsák és gyakorolják vallásukat, 4 Bibó István: Összegyűjtött munkái 4. EPMSZ, Bern old. 5 Nicola Girasoli: A nemzeti kisebbségek fogalmáról Akadémiai Kiadó, Budapest

6 a származásuknak megfelelő szellemben biztosítsák gyermekeik nevelését és oktatását, s hogy mindebben kölcsönösen segítsék egymást. 6 Az etnikai kisebbségek elhelyezkedésének gazdagságát és arányát Kelet-Közép- Európa államaiban jól szemlélteti Georg Brunner táblázata. 7 A kisebbségek aránya Országok 10 % alatt Albánia, Örményország, Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Magyarország % között Azerbajdzsán, Bulgária, Horvátország, Litvánia, Románia, Oroszország, Szlovákia % között Grúzia, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Belorusszia % között Észtország, Moldávia, Tadzsikisztán % között Kirgízia, Lettország Nemzeti kisebbség az a népcsoport, amely elkülönülve (elszakítva) él többségi etnikumától, de anyanemzete rendelkezik önálló államisággal. Etnikai kisebbség az a népcsoport, amelyik saját közösségében él nemzeti gyökerei fellelhetőek de nem köthető egyetlen nemzetállamhoz sem. A nemzet kohéziós elemei közül igazán csak a közös kultúra és a nyelv azonossága jellemzi. 6 Uo. 37. old. 7 Georg Brunner: Nemzetállamok és kisebbségek Európa keleti felén Régió, sz. 8. old. 6 6

7 Kisebbségek Kelet-Európában (Becsült érték) 8 (A táblázatban megadott számok ezerrel szorzandók) Összlakosság Nemzeti kisebbség Cigányok Zsidók Albánia (1989) Azerbajdzsán (1989) Bosznia-Hercegovina (1991) Bulgária (1992) Csehország (1991) Észtország (1989) Fehéroroszország (1989) Grúzia (1989) Horvátország (1991) Kazahsztán (1989) Kirgizia Lengyelország (1988) Lettország (1989) Litvánia (1989) Macedónia (1991) Magyarország (1990) Moldva (1989) Montenegró (1991) Oroszország (1989) Örményország (1989) Románia (1992) Szerbia (1991) Szlovákia (1991) Szlovénia (1991) Georg Brunner: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában A Magyarságkutatás Könyvtára Budapest, old. 7 7

8 Tadzsikisztán (1989) Türkmenisztán (1989) Ukrajna (1989) Üzbegisztán (1989) Összesen E táblázat szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek száma a régióban 86 millió 627 ezer fő. Az összlakossághoz viszonyított aránya 21,28%. Tehát valamivel több, mint minden ötödik személy valamely kisebbséghez tartozik. Valójában a számok jól szemléltetik a kisebbségi probléma nagyságát és szerteágazó voltát. Az Európában lezajlott változások új megoldásokat kínáltak, illetve bizonyos dolgokat követeltek: a nemzetközi szervezetek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (majd utóda az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az Európa Tanács egyre nagyobb teret szenteltek azon nemzetközi normák intézményesítésének, amelyek egy-egy társadalom demokratizáltságának fokmérőjéül is szolgálnak, de egyben követhető mintát is jelentenek a kisebbségek védelmében. A korábbinál részletezőbb és pontosabb normaalkotás érzékelhető a nemzetközi szervezetek munkájában. A kisebbségvédelem a konfliktus megelőzés fontos eszközévé vált. A kétoldalú kapcsolatokban is nőtt a kisebbségek érdekében végzett külpolitikai mozgástér, a szomszédos államok sorra kötötték meg un. alapszerződéseiket. Ma a nemzetközi közösség struktúráját, mozgási lehetőségét, politikai trendjét a nemzetállami modell határozza meg. A nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, NATO, EBESZ stb.) tagjai is alapvetően nemzetállamok. Ez azt jelenti, hogy: az adott főhatalom territóriumán a többségi etnikum a meghatározó, az államalkotó a többségi etnikum a nemzetközi jognak is a kedvezményezettje, egy nemzetközi érdekközösségnek is a tagja, amelynek etnikai kérdésekben döntő szava van. A fenti szempontokból következik az, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek elismerése, beemelése a nemzetközi jog alanyai közé és azokkal egyenjogúvá válásuk a már létező nemzetállamok jóindulatától, stratégiai, gazdasági stb. érdekeitől függ. A kisebbségi probléma akkor válik igazán élessé és hordozza magában akár a fegyveres összeütközés lehetőségét is, ha az etnikai közösség politikai szubjektummá válik, ha az addigi kulturális, oktatási, nyelvi érdekei politikaivá transzformálódnak és a politikai rendszerbe csatornázódnak be. Ez akkor következik be, ha: 8 8

9 az etnikai közösség megszervezi önmagát, politikai közösséggé válik, kialakul politikai tudata, ezzel együtt képessé válik autonóm politizálásra, erős civil társadalomra támaszkodik, hatékony intézményeket épít ki és működtet; a politikai közösség politikai szabadságjogai teljes birtokában van, képes a közösségen belül normaalkotásra és norma-betartására; a közösség sajátos kultúrával rendelkezik, kulturális identitással, amelyet őriz és ápol, ezekkel ugyan elkülönül a többségi etnikumtól, ugyanakkor számtalan szállal kötődik is hozzá. A konfliktusok általános okait Georg Brunner az alábbiak szerint osztályozta: a totalitarizmust követő korszak átalakulásával járó politikai és gazdasági természetű problémák; a legtöbb kelet-európai ország történetileg jogos felzárkózási igénye a nemzetállammá válás folyamatában; a nyugati hatalmaknak a népek önrendelkezési jogát sértő hibás döntései Kelet- Európa politikai térképének újrarajzolása során, mindenekelőtt az első világháborút követően; dekolonizációs problémák, különösképp az egykori Szovjetunió iszlám régiójában; a történelmileg kialakult négy kultúrrégió (Kelet-közép-, Északkelet-Európa, Délkelet-Európa, Orosz Birodalom, iszlám kultúrkör) között fennálló különbségek. 9 Az etnikai konfliktusok tipizálása A szerteágazó és sokrétű kisebbségi összeütközéseket többféle megközelítésből lehet tipizálni. Jelen esetben a biztonságpolitikai összefüggésekre koncentrálunk és ilyen nézőpontból vizsgálódunk. Az egyik legalapvetőbb összeütközés az egy államon belüli ellentét kiéleződése, a polgárháború etnikai alapokon. Egy főhatalom területén belül konfrontálódnak az etnikumok, mindkét résztvevő minden lehetőséget felhasznál a másik ellen. Igyekeznek külső patrónust támogatóként megnyerni (ez lehet egy másik állam, államcsoport, nemzetközi szervezet, esetleg etnikumának más állam területén élő csoportja stb.). Lehetséges olyan több etnikai csoportot érintő konfliktus, amelyek egy állam területén élnek. (lásd Bosznia-Hercegovina) Minden etnikum harcol mindegyik 9 Georg Brunner: id.mű. 68. old. 9 9

10 ellen. A szövetségesek gyorsan váltogatják egymást, ma szövetségesek, holnap ellenségek. Az ellentétek gyorsan elmélyülnek, akár a genocidiumig is eljuthatnak. Több államot egyszerre, egyazon etnikum által érintett összeütközés. Erre a legszemléletesebb példa a kurd kisebbség szuverenitási kísérlete. (Irak, Irán, Törökország, Szíria stb. területén) Az etnikum szétszóródottsága, szállásterületei révén több állam területén él, hol egyik, hol másik többségi népcsoporttal kerül konfliktusba. Mivel a szembenálló fél több is lehet, a kisebbség terrorista, megtorló akcióit területeitől távolra is áthelyezi. Ehhez szorosan kapcsolódik a migráció jelensége is. A menekültek megjelenése egy, vagy több állam területén; főleg gyermekek, nők és idősek tömegeiben, akik a harcok elől szomszédos országokban keresnek menedéket. Már korlátozott szuverenitással autonóm státussal rendelkező etnikum konfliktusa. Erre lehet példa Csecsenföld és a csecsen népcsoport küzdelme. A korlátozott önkormányzattal rendelkező, bizonyos politikai jogokkal bíró etnikum a teljes önállóságot, a föderális államból való kilépést tűzi ki célul. Nemzet és állam közötti konfliktus, amikor a nemzet határai és az állam határai nem esnek egybe. Jellemző példaként a nagy számban határon túl élő orosz és magyar etnikumot említjük. A kisebbségi népcsoportok rendelkeznek anyanemzettel, teljes szuverenitást kivívott entitással. Az anyanemzet hathatós támogatásban részesíti határon túli nemzettesteit, fellép érdekükben különböző nemzetközi szervezeteknél. Etnikai felkelő mozgalmak problémái. Mint például a palesztinok, sri-lankai tamilok, a spanyolországi baszkok, a fülöp-szigeteki mohamedán mórok küzdelme és mások. Szuverén entitással nem rendelkező, politikai megszerveződés alacsonyabb fokán álló közösségek törekvései ezek. Gyakran elkeseredett küzdelmet vívnak jogaikért, a terror eszközeit is használva, nem kímélve ártatlan, a konfliktushoz egyáltalán nem kötődő embereket. Jelentkeznek törzsi ellentétek is, mint etnikai konfliktusok. Gondoljunk pl. az afrikai hutu és tuszi törzsek közelmúltbeli összecsapásaira. Jellemző rájuk az eredetszerinti megkülönböztetés, a véres összeütközések, a kegyetlen, olykor brutális küzdelem. A konfliktus orvoslása nehéz és hosszan tartó. Végezetül említjük a vallási köntösbe burkolódzó ellentéteket, melyek mögött etnikai problémák is állhatnak. Említhetők az észak-írországi katolikus protestáns/ír angol ellentétek, a boszniai mohamedánok konfliktusai és más vallási 10 10

11 törekvések. A teokratikus államberendezkedés, a terrorcsoportok működése világméretűvé szélesítheti a vallási ellentéteket. (lásd szeptember 11.) Lehetséges megoldási módok Kelet-Közép-Európa államaiban a rendszerváltás nyomán mindenütt a tömegdemokrácia szabályai gyökeresedtek meg. Általános, egyenlő, közvetlen és titkos választásokat tartottak. Ilyenformán a társadalmak legitimációját bíró kormányok kerültek hatalomra (esetleg elnökök az elnöki rendszerekben). A formális, egyszerű demokrácia (Westminster-modell) megoldását alkalmazva a kisebbségi problémák nem orvosolhatók. Az könnyen belátható, hogy az egyszerű többség bármikor leszavazhatja a kisebbséget, és még az a vád sem érheti a döntéshozót, hogy antidemokratikusan járt el. E forgatókönyvet követve a kisebbség soha nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy döntései befolyásolják a többséget. Tehát a valós problémamegoldáshoz több kell! Megoldás lehet többletjogok biztosítása a kisebbségek számára, un. pozitív diszkrimináció. Ilyen lehet az, hogy az általános választóelvtől elkülönülten választhatnak képviselő(ke)t a törvényhozás valamely házába. Úgy alakítják át a választókerületeket és a közigazgatási beosztást, hogy a kisebbségiek létszámuk arányában rendelkezhessenek politikai reprezentációval, kivehessék részüket a törvényhozás munkájából. Egy másik megoldási mód lehet az országhatárok megváltoztatása, módosítása. Szólni kell róla még akkor is, ha ez nem egyszerű megoldási lehetőség, hiszen számos érdeket sért. A es évek fordulóján több határmódosítás is történt Európában a nemzetközi közösség jóváhagyásával. Elég most megemlíteni a német egység létrejöttét, Csehszlovákia, Jugoszlávia, vagy a Szovjetunió felbomlását. A határok megváltoztatásához egyértelműen erős politikai akaratra van szükség minden érdekelt (szomszédos) állam részéről és csak akkor vezet eredményre, ha csökken a kisebbségben élők száma, valamint nem jön létre újabb. Térségünkben több országban is időről-időre felmerül a határok átrajzolásának óhaja, pedig a probléma orvoslása nem a szélsőséges politikai erők kompetenciájába tartozó feladat, mert csak toleranciával és politikai bölcsességgel vihető véghez. Az előző megoldás hiányában a kollektív identitás jogának a megadása lehet egy újabb módja a kisebbségek védelmének. Ide tartoznak az identitást megteremtő és ápoló elemek elsősorban az anyanyelv, a kultúra, a vallás megőrzése és ápolása. Ez gyakorlatilag az oktatás és iskolaügy kisebbségek általi felügyeletét, 11 11

12 anyanyelven megszólaló médiumokat, a kultúra ápolására létrehozott intézmények működtetését, valamint az anyanyelv korlátozásoktól mentes használatát jelenti. Mindezek csúcsán található a politikai rendszerben, a politikai életben való megjelenés joga is. A megoldás egy másik szintje lehet a nemzetközi viszonyokon belül a nemzetközi jog területét érintő formák. A kisebbségszabályozásnak lehetnek egyetemes (az ENSZ által kezdeményezett és a tagországok jogszabályaiba befogadott), lehetnek kontinentális-regionális (Európai Kisebbségvédelmi Charta, ET 1201-es ajánlás), valamint lehetnek kétoldalú (bilaterális) formái is amikor két szomszédos állam a ma divatos kifejezéssel élve alapszerződést köt. Az érintett felek ezen alapszerződésen belül igyekeznek megoldani kisebbségi ügyeiket. Ez az alapszerződésekre épülő rendszer az utóbbi két évtizedben épült be és lett favorizált módja a kétoldalú kapcsolatok ápolásának, mintának véve a második világháború után megkötött német-francia alapszerződést. A nemzetközi viszonyokon belül a regionális szervezetek erőfeszítései is elvezethetnek a jószomszédi kapcsolatokhoz, a vitás kérdések rendezéséhez, a kisebbségek helyzetének javításához. Konkrétan az EBESZ, a Közép-Európai Kezdeményezés, az Alpok-Adria és más hasonló képződmények feszültségfeloldó tevékenységre kell gondolni. Esetleg arra, hogy a nemzetközi szervezet előfeltételül szabja a belépni szándékozó államnak az etnikai konfliktusok kölcsönös rendezését még a szervezetbe felvétel előtt. Egy másik megközelítésből fakadó megoldás lehet a regionalizmus, a már létező történelmi régiók felélesztése, új tartalommal való megtöltése. Még akkor is, ha államhatárok szabdalják át az adott régió területét. Azt, hogy mennyire fontos megoldási mód lehet a régiók működése, azt legjobban az Európai Unión belüli szerepük bizonyítja. Az Unió közözz mintegy 80 euró-régióval számolt, és 5 milliárd DM-t irányzott elő erre a célra. A régiókat amelyek általában két, de gyakran több határt is átlépnek, és úgy alkotnak egy térséget, olyan tradicionális és sikerorientált együttműködési formának képzelik, valamint úgy is kezelik Nyugat-Európában, amelyek szilárd alapját képezik a további fejlődésnek. Egyúttal segítik Közép-Kelet-Európa csatlakozni szándékozó országait mielőbb integrálódni az Unióba. Az euró-régiók rendszeresen tartanak konferenciákat az elért eredményeikről, a felmerülő problémák megoldásairól, és a továbblépés feladatairól. Így folyamán a német-cseh, és a német-lengyel 12 12

13 határmelléken nyolc régiót alakítottak ki, és ezek projektjeire mindösszesen 325 millió ECU 10 -t költöttek. A közös fejlesztések, a határon átívelő közös munka oktatási, környezetvédelmi, nyelvi kapcsolatok elősegítik az etnikumok közeledését, a köztük lévő feszültségek oldását. Az egymás kölcsönös megismerése, a közös érdekek megtalálása jó alapokat ad a további együttdolgozásra, így a még mélyebb megismerésre. Magyarország vonatkozásában is történtek kezdeményezések régiók kialakítására, melyek az osztrák és szlovén együttműködést sikeresen mélyítették el. Ugyanakkor az ország keleti felén Békés és Hajdú megyék kezdeményezésére hiába reagált kedvezően a romániai Arad megye, ha a centralizált államszervezet elvéből következően a román megye önállóan nemzetközi együttműködésbe nem kezdhet, a központi kormányzatnak kell engedélyezni azt. Vagyis pont a a regionalizmus lényege szenved így csorbát: a helyi kezdeményezés, az önállóság, a bürokratikus előírások oldása, a különböző etnikumok közötti kapcsolatok béklyók nélküli fejlődése. Megoldási forma lehet az autonómia és a különböző autonómia formák egymásra épülő rendszere is. A svájci illetőségű Andreas Gross repartőr által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé terjesztett jelentés 11, majd az erre épülő határozat megállapította, hogy a regionális autonómiák eddigi pozitív tapasztalatai az európai konfliktusmegoldás forrásainak tekinthetők, s az autonómia egy államszint-alatti rendezés (sub-state arragement) terméke, amely a kisebbségek jogainak és kulturális identitásának megőrzése mellett garantálja az állam szuverenitását és területi egységét is. Egyik lehetséges módja a területi autonómia. Ez Nyugat-Európában is eléggé elterjedt, elfogadott forma, gondoljunk: Katalónia, Dél-Tirol, Korzika autonómiájára. A területi autonómia politológiai szempontból hatalommegosztást tételez, vagyis a központi kormányzat megfelelő jogi garanciákkal alátámasztva a kisebbségek lakta területeknek különleges statust ad, ami meghatározott ügyekben önkormányzati jogokkal jár együtt. A különleges status csak akkor különleges, ha többletjogokkal bír, mint általában a máshol is működő önkormányzatok. A pozitív diszkrimináció lehetséges felhasználását, előnyös voltát a Gross jelentés is említette. A területi önkormányzat megalakítása nem elszakadás, nem kiválás az adott állam területéből, csak széles lehetőségek megadása, olyan lehetőségeké, amelyek a 10 Az Unió közös pénzét, az eurót megelőző egységes elszámolási egység, csak számlapénzként működött. 11 www. htmh.hu 13 13

14 többségi népcsoport számára természetesek. A területi autonómia viszont csak összefüggő, tömbben élő etnikum esetén alkalmazható, és még így is előfordulhat, hogy a területi autonómián belül a többségi etnikum kisebbségbe kerül. Tehát a többségi népcsoport az autonómia területén kisebbségbe kerül. A Gross jelentés a területi autonómia fogalmát így határozta meg: valamely szuverén államon belül egy adott régió lakosainak olyan kiterjesztett jogosítványai, amelyek tükrözik speciális földrajzi helyzetüket és elősegítik kulturális és vallási hagyományaik ápolását. A személyi, vagy perszonális autonómia esetén az autonómia hordozói a kisebbségi személyek, pontosabban a személyek szövetsége. Ott alkalmazható, ahol a kisebbségek nem egy körülhatárolható tömbben, hanem szétszóródva élnek. Ez a személyi szövetség meghatározott ügyekben elsősorban az oktatást érintőekben saját hatáskörében hozhat döntéseket. Az oktatás és az anyanyelvhasználat lehetőségének biztosításával óvható meg hatékonyan az identitás. Lehetséges egymásra épülő autonómia piramis felépítése is. A szórványban élők számára perszonális, a településen többségben lévők számára települési és az összefüggő területen, régióban létező települések számára területi autonómia biztosítása. Elképzelhető a területi önkormányzatok uniója is. Tehát a különböző autonómia formák együttes, egymásra épülő felhasználása a különböző létfeltételek között élő kisebbségek számára. Mindegyik számára az a forma, amely számára a legtöbb pozitív diszkriminációt biztosítja. Az eddig megvalósult autonómiák azt bizonyítják, hogy kialakításukhoz sokszor több évtizedre, elhúzódó politikai tárgyalásokra, kölcsönös toleranciára volt szükség. A folyamat siettetése több kárral, mint haszonnal járt. Alkotmányos rendezést kínált a belga megoldás. Az alkotmány többszöri módosításával Belgium szövetségi állammá (föderáció) alakult át. A belga entitás közösségekből és régiókból áll. Közösségei a flamand, a francia és a német nyelvi közösség. Régiói pedig a flamand régió, a vallon régió és a brüsszeli régió. A főváros, Brüsszel gordiuszi csomóját úgy oldották meg, hogy egyik régióhoz se tartozzon, így önálló lett. Van viszont kilenc községben mintegy német etnikumhoz tartozó belgiumi polgár. Ez a terület túlságosan kicsi ahhoz, hogy régiót alakíthattak volna belőle, ezért megoldásként bevezették a nyelvterület intézményét. A németek 25 főből álló tanáccsal rendelkeznek, melynek tagjait közvetlenül választják, ez a német kisebbség jogalkotó szerve parlamentje. A 14 14

15 tanács fő feladatai közé tartozik normák megalkotása a kultúra, a közoktatás, a nyelvhasználat kérdéskörében; a közösség költségvetésének elfogadása (ennek kb. 60%-át oktatásra fordítják) és a kormány megválasztása. Rendkívül figyelemre méltó az a tény, hogy a német közösség a kultúra, a szociális ügyek és a közoktatás terén nemzetközi egyezményeket is köthet. Mivel a német nyelvterület a Maas- Rajna Eurorégió része is, mely belga, német és holland területeket egyesít, ez az alkotmányos felhatalmazás fontos lehetőségeket biztosít e kisebbség számára. A német kisebbség önkormányzatainak területi határai az ő hozzájárulásuk nélkül nem módosíthatók. A belga megoldás azt példázza, ha egy állam lakossága több etnikumhoz tartozik, akkor ez a tény nyugodtan visszatükröződhet az államszervezetben is, anélkül, hogy az adott államot gyengítené. A többség akarata érvényesül, de csak a kisebbség jogainak tiszteletben tartása mellett. Az anyanyelv használatának megóvására fokozott gondot fordítanak például a finnországi svédek esetében. Minden község kétnyelvűnek (finn és svéd) minősül, ahol a lakosság 8%-a a másik nyelvet beszéli. A települések nyelvi statusát a kormány határozza meg a 10 évente megtartandó népszámlálások adatai alapján. A helységnévtáblák viszont mindenütt két nyelven íródnak, még egynyelvű települések esetében is. A svéd kisebbség diákjai számára kvóták vannak meghatározva a felsőfokú tanintézetekben, ahová még gyengébb eredmények birtokában is bekerülhetnek, hogy a kisebbség kulturális-oktatási fejlődése folyamatosan biztosítható legyen. Az etnikai autonómia Közép- és Kelet-Európa az évszázadok során a birodalmak metszéspontjába került. Így e területek etnikai sokszínűsége a történelem során alakult ki, nyerte el mai jellegzetességeit. A nemzetközi dokumentumokban az etnikum, a kisebbség megjelenését kivételt képeznek a vallásszabadságot megerősítő szerződések 1815-re, a bécsi kongresszusra datálhatjuk. Ekkor a szerződő felek a három állam területén is élő lengyelek helyzetéről hoztak olyan döntést, amely szerint biztosítani kell a Poroszországban, Ausztriában és Oroszországban élők számára nemzeti identitásuk megőrzését. Amíg a nemzetállamok létre nem jöttek, addig egy régió lakosságának etnikai hovatartozása nem játszott elsőrendű szerepet a terület kormányzásában. Ahogyan a nemzeti tudat egyre jobban megerősödött, és egy etnikum jellemzőinek fontos szegmense lett, úgy 15 15

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Az autonómia alapvetõ kérdései Ruth Lapidoth: Autonomy Flexibile Solutions to Ethnic Conflicts United States Institute

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek A tagállamok különbözõ felfogást vallanak a kisebbségvédelemrõl és eltérõek a nézeteik az érintettség kérdésében is. Mindezek következtében kisebbségvédelmi konszenzus

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Határmódosítás nélküli nemzeti integráció írta Dr. Csapó I. József

Határmódosítás nélküli nemzeti integráció írta Dr. Csapó I. József Határmódosítás nélküli nemzeti integráció írta Dr. Csapó I. József Magyarországgal szomszédos államokban õshonosként élnek magyar közösségek tagjai, akik ragaszkodnak szülõföldjükhöz, vállalják állami

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés)

A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés) A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés) Parlamenti Közgyűlés Határozat 1985 (2014) 1. Az európai történelem azt mutatja, hogy a kisebbségek védelme rendkívül fontos, és hozzájárulhat

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben