4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat áttekintése a fenntartási tervek készítéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat áttekintése a fenntartási tervek készítéséről"

Átírás

1 ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.) a 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című projekthez 4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat áttekintése a fenntartási tervek készítéséről Készítette a KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft Budapest, Gellérthegy u Budapest 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ÚTMUTATÁSA AZ ÉLŐHELYVÉDELMI IRÁNYELV 6. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRE LIFE NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KEZELÉSI TERVEZÉSI ÚTMUTATÓI EUROSITE IUCN Ajánlások a kezelési tervekhez A tervezési folyamat áttekintése A TAGÁLLAMOK PÉLDÁI Általános kérdés: szükséges-e natura2000 kezelési terv? A tagállamok egyéb sajátosságai a tervezésben Olaszország Franciaország Németország Ausztria Szlovénia IRODALOM MELLÉKLET Az alapanyagok eredeti nyelvű dokumentumai...(digitálisan pdf fájlként kéntcsatolva) sz. melléklet BIBIČ, A. (2007): Natura 2000 site management programme: : operational programme Ljubljana, Szovenia: Ministry of the Environment and Spatial Planning, 2007, ISBN sz. melléklet Idle, E.T., Bines, T.J.H. (2004): Eurosite management planning toolkit Complementary Guidance 2004 A handbook for practitioners, EUROSITE 3. sz. melléklet LIFE-Focus:Integrated management of Natura 2000 sites (LIFE-Focus is the journal of the LIFE III programme ( ).) EC DG Env 4. sz. melléklet Ellwanger, G., Schröder, E. (Bearb.) (2006): Management von Natura 2000-Gebieten. Erfahrungen aus Deutschland und ausgewählten anderen Mitgliedstaaten der Europäischen Union. Naturschutz und Biologische Vielfalt 26. Bundesamt für Naturschutz. Bonn-Bad Godesberg. 302 S. EUR 22,-ISBN sz. melléklet Ellmauer, T. et al. (2006): Managementplanungen für Natura 2000 in Österreich, Naturschutz und Biologische Vielfalt 26. Bundesamt für Naturschutz. Bonn-Bad Godesberg. 302 S. EUR 22,-ISBN sz. melléklet Wendler, W., Jessel, B. (2006): Umsetzung und Akzeptanz der FFH-Richtlinie in Frankreich, Naturschutz und Biologische Vielfalt 26. Bundesamt für Naturschutz. Bonn- Bad Godesberg. 302 S. EUR 22,-ISBN sz. melléklet Thomas, L., Middleton, J., Phillips, A. (series editor) (2003): Guidelines for Management Planning of Protected Areas Best Practice Protected Area Guidelines Series No. 10 IUCN The World Conservation Union 8. sz. melléklet Office for Official Publications of the European Comm unities, (2000): A Natura 2000 területek kezelése A Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelve 6. cikkének rendelkezései (Managing Natura 2000 sites : The provisions of Article 6 of the Habitats Directive 92/43/EEC) Luxembourg: 2000 ISBN Hivatalos magyar fordítás: KvVM 9. sz. melléklet Neumann, F: :Management Plans in perspective of article 6.1 of the Habitats Directive: a common interest binding fishers, ecologists, hunters, port planners and recreationists 10. sz. melléklet CHOLLET, F The experience of the Office National des Forêts (prezentáció) 11. sz. melléklet Ministry of Agriculture, Environment and Consumer Protection Mecklenburg- Vorpommern: Management Planning in Natura 2000 Sites General guidelines for the Natura 2000-management planning in Mecklenburg-Vorpommern

3 BEVEZETÉS Az Európai Unió számos területen irányelvekkel szabályozza a közösségi jog megvalósulását. Az irányelvek abban különböznek a rendeletektől, hogy az elérendő cél valamennyi címzett tagállam számára kötelező, de átengedi a nemzeti hatóságoknak a módszerek és az eszközök megválasztásának hatáskörét. Ez azt jelenti, hogy valamennyi tagállam köteles az irányelveket a nemzeti jogrendjükbe átültetni, úgy, hogy az irányelvben megfogalmazott célok megvalósulhassanak. Az EU szabályozásának e formája sokszor komoly kihívást jelent a tagállamok számára, mivel az irányelvek nem fogalmaznak meg konkrét rendelkezéseket, de az EU azt ellenőrzi, hogy az irányelvekben megfogalmazott célok megfelelően lettek-e beillesztve a nemzeti jogrendbe. Az Európai Unió természetvédelmi irányelvei előírják a tagállamok kötelezettségét a védelmi intézkedések meghozatalára a Natura 2000 területekre. Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) általánosan rendelkezik erről. Az Élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke (1) a következőket mondja ki: A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a különleges természet-megőrzési területek védelmére, ha kell, olyan kezelési tervek megalkotásával, amelyek kifejezetten a területre vonatkoznak vagy egyéb fejlesztési tervek részeként, továbbá a megfelelő jogszabályi, hatósági vagy szerződéses intézkedéseket, amelyek megfelelnek az adott területen megtalálható, I. mellékletben szereplő természetes élőhely-típusok, illetve II. mellékletben szereplő fajok ökológiai szükségleteinek. A Madárvédelmi irányelv 3. cikke (1) szerint: A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a vadon élő madárfajok élőhelyeinek megőrzésére, fenntartására és helyreállítására elsősorban az alábbi intézkedések úján: (b) A védett területeken belüli és kívüli élőhelyek ökológiai szükségleteinek megfelelő fenntartása és kezelése. Az Európai Unió tehát a területek védelmének megvalósítását a tagállamokra bízza. Magyarország a jogszabályi tiltás, a hatósági vagy a gazdálkodókkal kötött szerződéses megoldás mellett a kezelési tervek (Natura 2000 fenntartási tervek) kidolgozását is elhatározta azokra a területekre, melyet a nemzeti jogszabályok alapján nem állnak törvényi oltalom alatt. E tanulmány azt vizsgálja, hogy egyes tagállamok hogyan tesznek eleget az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkében foglalt egyes rendelkezéseknek (közelebbről: kezelési tervek készítése), valamint azt, hogy az EU és a nemzetközi szervezetek hogyan segítik az irányelv megértését, illetve a tervezési folyamatot. 1

4 1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÚTMUTATÁSA 1.1 AZ ÉLŐHELYVÉDELMI IRÁNYELV 6. CIKKÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRE Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke általánosságban fogalmazza meg a Natura 2000 területekre a szükséges védelmi intézkedéseket. A cikk valójában csak a kereteket, a lehetőségeket sorolja fel, melyekkel a különleges természet-megőrzési területek kedvező természetvédelmi helyzete fenntartható. Annak eldöntése, hogy melyik lehetőségekkel él és milyen módon oldja meg a célok elérését a tagállam, nemzeti hatáskörbe tartozik. Az irányelvek által kitűzött célokat kötelező elérni, és ezt az EU ellenőrzi is, mivel a Bizottságnak be kell mutatni az adott jogszabályi passzusokat, melyekkel az irányelvek célkitűzéseit elérni kívánja a tagállam. Az irányelv cikkeinek rendelkezéseit át kell ültetni a nemzeti jogrendbe (vagyis olyan nemzeti jogszabályokat kell életbe léptetni, amelyek egyes rendelkezései érvényesítik e közösségi jogszabály követelményeit). Mivel számos tagállamnak problémát okoz az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének értelmezése, az európai unió Bizottsága készített egy kiadványt mely elemzi, hogy a cikk milyen kapcsolatban van az élőhelyvédelmi irányelv többi cikkével, valamint szélesebb körben hogyan viszonyul a madárvédelmi irányelv egyes szakaszaihoz. A 6. cikk egyes bekezdéseit részleteiben tárgyalja, és kitér a kezelési tervek készítésének lehetőségére is. Részlet a kiadványból: Kezelési tervek A szükséges természetvédelmi intézkedések lehetnek "ha kell, olyan kezelési tervek, amelyek kifejezetten a területekre vonatkoznak vagy egyéb fejlesztési tervek részét képezik". Ezekkel a kezelési tervekkel minden előrelátható tevékenységre fel kell készülni, az előre nem látható tevékenységekkel pedig a 6. cikk 3. és 4. bekezdése foglalkozik. A "ha kell" kifejezés arra utal, hogy nem minden esetben szükséges a kezelési terv megléte. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy kezelési tervet alkot, azt általában érdemes a 6. cikk 1. bekezdésében említett egyéb intézkedések, különösen a szerződéses megoldások, elindítása előtt megtenni. A szerződéses intézkedések legtöbbször az érintett hatóságok és a földtulajdonosok közötti kapcsolatok kialakulását jelentik, és külön-külön az egyes földbirtokokra korlátozódnak, amelyek rendszerint kisebbek a Natura 2000 területnél. Ilyen helyzetben a területre vonatkozó kezelési terv egy olyan átfogó keretet biztosít, amelynek tartalma hasznos kiindulási alap a szerződések részleteinek meghatározásához. A megfelelő kezelési tervek "kifejezetten a területekre vonatkoznak", tehát konkrétan a Natura 2000 hálózatba tartozó terület kezeléséről szólnak, vagy "egyéb fejlesztési tervek részét képezik". Ez utóbbi lehetőség összhangban áll azzal a Közösségi alapelvvel, amely szerint a környezet- és természetvédelmet integrálni kell az egyéb ágazati politikákba. Ennek az integrációnak hozzá kell járulnia a 3. cikk 1. bekezdésében említett hálózat koherenciájához. De bármely esetben szükséges lehet a 6. cikk 3. bekezdésének alkalmazása a kezelési terv olyan vonatkozásaira, amelyek nem kapcsolódnak a természetvédelmi kezeléshez (ld. a 6. cikk 3. bekezdéséhez fűződő kommentárt a fejezetben). Habár a kezelési terv pontos tartalmára vonatkozóan nincs útmutatás, a jelen kiadvány II. melléklete számos fontos szempontot ismertet, amelyeket e tervek készítésekor figyelembe lehet venni. A II.a. mellékletben egy tájékoztató jellegű listát találunk azokról a LIFE Nature 2

5 projektekről, amelyek során kezelési tervet készítettek, vagy más jogi, hatósági, illetve szerződéses intézkedést (ld. alább) vezettek be a terület védelmére. A tagállamok a más típusú intézkedések fölé, átfogó eszközként, alkothatnak kezelési terveket. Ezekre nincs mindig szükség, de ahol alkalmazzák őket, ott figyelembe kell venniük az egyes területek jellegzetességeit és minden előrelátható tevékenységet. A kezelési tervek lehetnek önállóan megalkotott dokumentumok vagy beépülhetnek más fejlesztési tervekbe is. II. melléklet: Néhány szempont a kezelési tervekkel kapcsolatosan Bár kezelési tervek készítése nem mindig szükséges, mind a Galway (1996), mind a Bath (1998) konferencia eredményei azt mutatják, hogy a kezelési tervek hatékony eszközök lehetnek a területek védelmi céljainak elérésében, így az élőhelyvédelmi irányelv előírásainak teljesítésében. Az alábbi kivonat a Galwayban tartott szeminárium következtetései alapján készült, melyek hasznosak lehetnek a kezelési tervek készítése során. 1. Módszertan Valóban szükséges kezelési terv készítése a területre? Mik ennek az okai? Ki fogja kezdeményezni a terv készítését? Ki lesz felelős a tervért? Melyek a legfontosabb dolgok a területtel kapcsolatosan? (természeti értékek, társadalmi-gazdasági összefüggések) Melyek a fő veszélyeztető tényezők? Mit szeretnénk elérni? Hogyan szeretnénk elérni, milyen pontos ütemterv alapján? Mennyibe fog kerülni? Természetvédelmi szempontból hasznos lesz a ráfordított forrás? 2. Célkitűzések A kezelési tervek célkitűzéseinek meg kell felelni a területen található közösségi jelentőségű élőhelyek, valamint állat- és növényfajok ökológiai igényének, annak érdekében, hogy a kedvező természetvédelmi helyzet biztosítható legyen. Így a céloknak a lehető legvilágosabbnak reálisnak, mérhetőnek és kivitelezhetőnek kell lenniük. Megfogalmazásában közérthetőnek kell lennie. Mi a kedvező természetvédelmi állapot a területen található élőhelyek és fajok számára? Hogyan járul hozzá a terület egységéhez és a hálózat koherenciájához? Az érintett élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi állapotának fejlődésének megfelelően dinamikus módon értékelik a fent említetteket? 3. Konzultáció és végrehajtás Ez a rész kiemelkedő fontosságú a multidiszciplináris és szakmai megközelítést igénylő kezelési tervek készítésénél. Valamennyi helyi érintett szereplőt beazonosítottak? Bevonták őket a lentől jövő kezdeményezésbe? 3

6 Mely tervezési szakaszban vonták be a helyi szereplőket? A konzultáción alapuló módszerre jó példa a francia document d objectifs ahol valamennyi érdekelt csoportot bevonják a konzultációba, mely koordinációjáért a helyi hatóságok felelősek. 4. Monitoring és értékelés Ezek a fejezetek rendkívül fontosak a kezelési terv szempontjából, mivel elsősorban így lehet meghatározni, hogy sikeres volt-e a terv. Úgy, mint a kezelési terv célkitűzéseinek a monitoring résznek is világosnak, pontosan definiáltnak kell lennie. Kiemelkedő fontosságú a pénzügyi helyzet vizsgálata is. 1.2 LIFE A LifeNature projektek több mint fele tartalmaz kezelési terveket. Egyes projektek (pl. Francia és Olaszországban) kimondottan a kezelési terv stratégiának, illetve a Natura 2000 kezelési tervek útmutatójának volt szentelve. A 2005-ig terjedő időszakban a LIFE projektek több mint felében (a 853-ból 428 projektben) készítettek valamilyen kezelési tervet vagy adatgyűjtést, vagy egyéb tevékenységet az EU listákon szereplő élőhelyek és fajok kezelési tervezésével kapcsolatosan. A LIFE Natura projektekben szereplő tervek felépítése, tartalma és céljai jelentősen különbözhetnek a terület nagyságától, a cél élőhelyektől és fajoktól, a nemzeti jogi környezettől, valamint a helyi szereplőktől. Franciaország 1 és Olaszország az elsők között készített útmutatót a Natura 2000 területek kezeléséről. Mindkét LIFE projekt eredményeit és következtetéseit nagymértékben felhasználták az 1996-os galwayi konferencián. A francia útmutató nagyobb hangsúlyt helyez a társadalmi konzultációra és a társadalmi-gazdasági csoportok bevonására. Javasolják egy facilitátor bevonását, aki az egyes érdekcsoportokkal egyeztetve alkotja meg a terv vázlatát. Az olasz útmutató az egyes előre definiált élőhelytípusokkal kapcsolatosan ad jó tanácsokat. A Galway szeminárium keretében a Natura 2000 területek kezelési terveinek ajánlott szerkezetét dolgozták ki a résztvevők. Egy ideális kezelési tervnek a következő elemeket kell tartalmaznia: Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkén alapuló politikai nyilatkozat (policy statement) A terület leírása (mely tartalmaz egy történeti területhasználati változásvizsgálatot) A célkitűzések meghatározása (rövid és hosszú távú célok) A korlátozások meghatározása (a bevont szereplők megjelölésével) Reális megvalósítási tevékenységek listája (költségvetéssel és időrendi táblázattal Részletes konzultációs folyamat leírás Monitoring és értékelés 1 Experimental drawing up of management plans for future French Natura 2000 sites (B4-3200/95/519) Testing of management plans on 35 sites and drafting of a methodological guide for preparing management plans for Natura 2000 sites. 4

7 turizmus; 2 agrárkörnyezetvédelem; 14 növényfajok; 15 egyéb élőhely; 20 általános; 64 tengerparti élőhelyek; 34 természetes és természetközeli gyepek; 27 madárfajok; 58 vizes élőhelyek; 75 erdő; ábra A kezelési tervet is tartalmazó LIFE Nature pályázatok tematikus megoszlása 2. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KEZELÉSI TERVEZÉSI ÚTMUTATÓI 2.1 EUROSITE A EUROSITE, mely természetvédelmi kezeléséért munkálkodó szervezetek hálózata, 1989 megalakulása óta számos kézikönyvet és útmutatót készített a védett területek kezelése tervezésének témájában. Az 1997-ben megjelent EUROSITE kezeléstervezési eszközrendszer (Eurosite Management Planning Toolkit) c. kiadványuk a védett területek kezelés tervezése (Management Planning for Protected Areas) c. útmutatóval bővült. A kiadvány számos ország szakértőinek tapasztalatait figyelembe véve ad ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy mit kell tartalmaznia egy jó kezelési tervnek. A kiadvány rugalmasan kezelhető, megoldási javaslatok találhatók benne a kis és nagy területek, állami/nem állami (pl. NGO) vagyonkezelésben lévő, jogszabályban/informálisan kijelölt területek kezelése számára. Az útmutató kiemeli az érintettek bevonásának fontosságát, illetve azt, hogy a hasonló problémával küzdő szervezetek osszák meg egymással tapasztalataikat. Az útmutató segítséget nyújt: a kezelési terv elemeinek meghatározásában, védett területek kezelési célkitűzéseinek meghatározásában, a jó kezelési tervezést akadályozó tényezők felismerésében, az önbizalom és hitelesség megszerzésében, a részvételen alapuló tervezési módszer előnyeinek és hátrányainak felismerésében, a helyi földtulajdonosok bevonásában és aktivizálásában, a védett terület kezelésében résztvevő partnerekkel történő hosszútávú kommunikáció kialakításában, a pozitív eredmények elérésében a terület kezelői számára, megérteni a védett területekre vonatkozó monitoring és értékelési követelményeket definiálásában és alkalmazásában, az elvárások kezelésében és abban, hogy ezek reálisak legyenek. 5

8 2.2 IUCN Az IUCN által kiadott kezelési tervek készítéséről szóló kiadvány nem kimondottan a Natura 2000 területekről szól, hanem a védett területek kezelési terveinek készítésében próbál segíteni. Mivel azonban a Natura 2000 területek is speciális (közösségi jelentőségű) természetvédelmi területnek számítanak, az útmutató segíthet számos, a tervezési folyamatban felmerülő kérdés megoldásában. A védett területek kezelői hasonló problémákkal küzdenek: mi értelme van a tervnek? Fogja valaki használni ezeket? Hogyan lehet egy, a jövőre vonatkozó teljesíthető tervet készíteni, melyet valamennyi érintett csoport (természetvédelem, földtulajdonosok stb.) elfogad? Ajánlások a kezelési tervekhez A sikeres kezelésiterv-készítésnek a következők jellemzői: Nem egy esemény, hanem egy hosszabb folyamat, a munka nem ér véget a terv elkészítésével, hanem folytatódik a megvalósítással és még azután is tart. Jövőre épít: A jövőbeli problémákkal és alternatív tevékenységi folyamatokkal foglalkozik. Vizsgálja a folyamatok fejlődését és a jelen döntéseinek lehetséges jövőbeli hatásait Mechanizmust biztosít arra, hogy elgondolkodjanak a veszélyeztető tényezőkről és lehetőségekről és egyéb komplikált témákról, a problémamegoldásra és kommunikáció segítésére a résztvevők között Szisztematikus: a legtöbb tervezői munka egy előre meghatározott lépéssorozaton keresztül történik. Így szerkezetet kap a folyamat, mely elősegíti a logikus megközelítés alkalmazását. Ez biztosítja, hogy a döntések ismereteken, illetve a téma és annak összefüggéseinek vizsgálatán alapuljanak, valamint azt, hogy mások is megértsék a javasolt tevékenységek lényegét. Értékítélet foglal magába. A kezelési tervezése egy olyan folyamat, mely magában foglalja annak megállapítását, hogy mi egy védett terület, illetve milyenné kellene lennie, és hogyan lehet fenntartani vagy elérni a kívánt állapotot a külső és belső feltételek változtatásával. A védett területek kezelési tervezése így nem csak a természeti értékek objektív állapotának vizsgálatára összpontosít, hanem az emberekre és azok véleményére is. A holisztikus szemléletet veszi alapul. Amennyiben a tervezés nyitott és részvételen alapuló nagyon széles körben vehet figyelembe témákat, szempontokat és véleményeket. Folyamatos munka: figyelembe kell venni a változó körülményeket és célokat A tervezési folyamat áttekintése A tervezés egy dinamikus folyamat, egy három lépésből álló körfolyamat lépéseinek ismétlése: 1. A kezelési terv elkészítése 2. A terv kivitelezése 3. Monitoring és a terv felülvizsgálata 6

9 Ennek értelmében a tervezési folyamatot 13 lépésre lehet bontani: 1. Előkészületek döntés a kezelési terv készítéséről, a tervező csapat kijelölése, a feladat körvonalazása, a tervezés során használt folyamat definiálása, 2. Adatgyűjtés a témakörök megállapítása, konzultáció, 3. Az adatok és információforrások értékelése, 4. Kényszerítő tényezők, lehetőségek és veszélyek azonosítása, 5. Kezelési vízió és célok megfogalmazása, 6. A vízió és célok eléréséhez a lehetőségek kidolgozása, beleértve a zónarendszert, 7. A kezelési terv tervezetének elkészítése, 8. A tervezet megvitatása az érintett szereplőkkel, 9. Benyújtott anyagok értékelése, a kezelési terv vázlatának átdolgozása, a végső változat elkészítése, benyújtott anyagok elemzés és jelentés készítése a konzultációs folyamat eredményeiről, 10. A kezelési terv elfogadása, jóváhagyása, 11. Végrehajtás, 12. Monitorozás és értékelés, 13. Döntés a kezelési terv felülvizsgálatáról és frissítéséről, felelősségi megfontolások. A folyamatban rendkívül fontos elem a visszacsatolás, vagyis, az, hogy a tervező a múlt tapasztalatai alapján korrigálni tudja a jövőre vonatkozó tevékenységeket. Ez a visszacsatolási hurok, tulajdonképpen a minőségbiztosítási kör, amely keretében a monitorig és felülvizsgálat biztosítja, hogy a terv minden tekintetben megfelelő, reális és hatékony legyen. A folyamat ismétlődő jellegéből adódik a rugalmas és a változó körülményekhez könnyen alkalmazódó kezelés. Útmutató a kulcsfontosságú szereplők azonosításához A védett területre a következő személyek lehetnek befolyással: miniszterek, és más szakterületek és hatóságok vezetői, helyi közösségek, akciócsoportok és egyéb egyesületek vezetői, a területtel határos földek tulajdonosai, lakosai, a védett terület közelében tevékenykedő földbérlők, egyéb üzleti szereplők, illetve ezek képviselői különösen a gazdasági tevékenységek területén (vízgazdálkodás, erdészet, halászat, bányászat, turizmus), védett területek tervezői, kezelői és munkatársai, a turisztikai szektor képviselői, illetve a látogatók és pihenni vágyók programjainak szervezői, a területen illetve a környéken dolgozó kutatók. A következő kérdések segítenek meghatározni a kulcsszereplőket: 7

10 1. Mi az emberek kapcsolata a területtel? Hogyan használják és értékelik azt? 2. Mi a szerepük és felelősségük a területekkel kapcsolatosan? 3. Milyen módon befolyásolhatnak bármilyen tervezett kezelési kezdeményezést? 4. Milyen hatással bír a tevékenységük jelenleg a védett terület védendő értékeire? 2.3 A TAGÁLLAMOK PÉLDÁI Általános kérdés: szükséges-e natura2000 kezelési terv? Valamennyi EU tagállam tett konkrét lépéseket a Natura 2000 hálózatban tartozó területek kezelése érdekében. Az egyes államok különböző megközelítést alkalmaztak az ország méretétől, a nemzeti jogi környezetétől, adminisztratív felépítésétől, valamint természeti környezetétől függően. Kötelező kezelési tervek kidolgozása Dániában, Észtországban, Hollandiában, Szlovákiában, valamint Svédországban. Dánia innovatív megoldást választott, összekötve az élőhelyvédelmi- és víz-keretirányelvet. Mivel mindkét területileg jelentősen átfedést mutató irányelv bevezetése során szükséges kezelési tervek kidolgozása, arra a döntésre jutottak, hogy vízgyűjtőnként létrehoznak egy új, a vízügyi és természetvédelmi tervezésért felelős regionális környezetvédelmi ügynökséget, mely felelős a tervek kidolgozásáért és végrehajtásáért. Észtországban a évi természetvédelmi törvény valamennyi Natura 2000 területet védett területnek nyilvánította, melyek részére a fenntartási terv elkészítése kötelező érvényű. A tervnek tartalmaznia kell a terület fő természeti jellemzőit, a védelmi célokat, valamint a védelmi intézkedéseket, alátámasztva a költségvetéssel és egy időrendi táblázattal. Svédországban a Natura 2000 fenntartási tervek a svéd környezetvédelmi ügynökség által kidolgozott Natura 2000 kézikönyv alapján készülnek, tartalmazzák a területeket veszélyeztető tényezőket, valamint a védelmi célokat, melyek alkalmazásával a területeken elérhető a kedvező természetvédelmi helyzet. Belgiumban csak két-három tartományban él fenntartási tervkészítési kötelezettség, míg Finnországban csak a védett területekre és természeti területekre (wilderness area) kötelező Natura 2000 kezelési tervek kidolgozása. Magyarországon nem kötelező a kezelési tervek elfogadása, csak a már nemzeti jogszabállyal is védett területeken. A Cseh Köztársaságban csak a különleges természet-megőrzési területekre (SAC) kötelező a kezelési terv, míg a különleges madárvédelmi területekre (SPA) nem. Speciális kezelési tervek kidolgozását írják elő egyes német tartományokban is. A döntés, hogy a megfelelő természetvédelmi intézkedéseket egyéb tervezési eszközökbe (pl. területi tervezés, vízgyűjtő tervek, erdőtervek) integrálják, a tagállamok gyakran regionális szerveikre bízzák. Olaszországban ez az eset áll fenn, ahol is egy miniszteri rendelet egy logikai folyamaton végigvezetve segíti a helyi szerveket annak eldöntésében, hogy az adott területen szükség van-e speciális Natura 2000 kezelési terv kidolgozására vagy az intézkedések beintegrálhatók már létező egyéb tervekbe. Portugáliában az élőhely- és madárvédelmi irányelvek mellékletein szereplő élőhelyek, valamint állat- és növényfajokkal kapcsolatos védelmi intézkedéseket már létező tervekbe kell bedolgozni. Lettországban valamennyi Natura 2000 területet Speciális Természetvédelmi Területnek nyilvánították, amelyre a lett kormány általános kezelési szabályokat alkotott. Ezek tartalmaznak egy listát a tiltott és engedélyezett tevékenységekről is. 8

11 2.3.2 A tagállamok egyéb sajátosságai a tervezésben Az első két ország (Olaszország, Franciaország) célzott LIFE projektet indított annak érdekében, hogy a projektek tapasztalatai és eredményei alapján dolgozza ki a Natura 2000 területek kezelésével kapcsolatos ajánlásokat Olaszország Olaszországban megalkottak egy miniszteri rendeletet, mely abban segíti a helyi hatóságokat, hogy eldöntsék szükséges-e az adott területen speciális Natura 2000 fenntartási terv készítése. A kézikönyv, mely tartalmazza a fenntartási terv szerkezetét, valamint a terv elkészítésének lépéseit a következő fejezetekből áll: 1. útmutató a Natura 2000 területek kezeléséhez, 2. a terület kezelésbe vonásának értékelése, 3. a Natura 2000 területek kezelésének jogszabályi háttere: védelmi intézkedések, 4. a Natura 2000 területek kezelésének indikátorai: általános követelmények, a tervezett biológia indexek rendszere és használatának módja, flóra, fauna, erdészeti kérdések, hidrológia, geológia, veszélyeztető tényezők és változások a környezeti feltételekben, szociális és közgazdasági kérdések, 5. a 25-féle területtípus leírása (kategóriánként a kategorizálás alapját jelentő jellemző élőhelytípusok listája, a természeti környezet és ökonómiai szükségletek leírása, topográfia, releváns biológiai indexek, potenciális veszélyek és kezelési javaslatok), 6. irodalomjegyzék, 7. mellékletek: a. a Natura 2000 területek kategorizálásához használt módszertan leírása, b. a területkategóriák közötti statisztikai összefüggések leírása, talajparaméterek, legelési intenzitás (skála: 0-3), tűz kockázata (skála: 0-3), a terület beépítettsége (%), Térkép a területek elhelyezkedéséről, minden kategórián belül, a biogeográfiai régiók ábrázolásával, c. valamennyi kategórián belül mátrix megadása az egyes élőhely típusok százalékos megoszlásáról, d. jelmagyarázat a területhasználati térképhez, e. az állat és növényfajokhoz az IUCN vörös lista kategóriái, f. valamennyi területkategóriához a növény és állatfajok listája. 9

12 A fenntartási terv szerkezete Franciaország A Natura 2000 projekt fő következtetése a tárgyalásos és szerződéses módszer elfogadása volt, melynek fontos eleme, hogy a nyilvánosságot a tervezés kezdetétől be kell vonni a folyamatba. E folyamat eredményeképpen létrejött kezelési tervek elnevezése document d objectif, rövidítve DOCOB, melyet valamennyi Natura 2000 területre el kell készíteni. A Natura 2000 kezelési tervek bevezetéséhez a szabályokat részben a LIFE projektből szerzett tapasztalatokból vették. Erre azért is volt nagy szükség, mivel a Natura 2000 területek kijelölése vehemens ellenállást váltott ki nem kellőképpen tájékoztatott földhasználók, és helyi önkormányzatokból. Ez odáig vezetett, hogy a területek jelentését az EU felé fel kellett függeszteni. A területek elfogadása után számos olyan szervezet jött létre, mely a közvélemény megfelelő részvételét hivatott biztosítani. Ezen felül a Natura 2000 kezelési tervek elkészítésnél a helyi szereplők bevonását kötelezővé tették. A terveket decentralizált módon, helyi szinten készítik el. Az ökológiai és fenntartható fejlődés minisztériuma rendszeresen publikál útmutatókat a Natura 2000 fenntartási tervekhez. A legutolsó december 21-én jelent meg. A DOCOB elkésztése során az első lépés egy Irányító Bizottság (steering committee) felállítása. A Bizottságban valamennyi érintett csoport képviselteti magát, úgymint a nemzeti kormány képviselője (prefektus), helyi önkormányzatok és földtulajdonosok, biodiverzitás-védelemben jártas szakértők, társadalmi-gazdasági szakértők, mezőgazdasági hatóságok képviselői, erdészek, NGO-k képviselői, valamint sport és turisztikai érdekek képviselői. A Bizottság elnöke, akit a helyi hatóságok nevezik ki, felelős az egyeztetésekért és a terv elfogadtatásáért. A dokumentumot magát a facilitátor készíti elő, akit a Bizottság többi tagjával egyeztetve az elnök, vagy a megyei adminisztrátor jelöl ki. A védelmi célokat, a Bizottság jelöli ki, de a 10

13 végleges tervet a prefektusnak el kell fogadnia. Nemzeti szinten a terveket a Natura 2000 Monitoring Bizottság felügyeli. A fenntartási tervnek tartalmaznia kell a következőket: A Natura 2000 terület élőhelyeinek és fajainak leírása és térképi ábrázolása, védelmi helyzetük és fő társadalmi-gazdasági jellemzőik leírása A fő célkitűzések az élőhelyek és fajok kedvező védelmi státuszának fenntartásra/helyreállítására, fenntartható fejlődés stratégia A javasolt intézkedések listája a célkitűzések elérésének érdekében, valamint amennyiben szükséges új szabályozási javaslatok megtétele Javaslatok specifikus megállapodások kötésére a földtulajdonosokkal a területek kezelése kapcsán, mely magába foglalja a technikai részleteket és a pénzügyi hátteret is. A földtulajdonosokat kompenzálni lehet a természetvédelmi célok eléréséért tett tevékenységekért, melyet az EU mezőgazdasági célprogramokból is finanszírozhatók. (a földhasználók nem kötelesek részt venni a programokban) Javasolt pénzügyi intézkedések A javaslatok, valamint az élőhelyek és fajok monitorozási és értékelési programja Olyan tevékenységek listája, melyek bár nem alanyai a tervek és projektek értékelése kötelezettségnek (élőhelyvédelmi irányelv 6 (3) és 6(4)), de megfelel a követelményeinek. A Bizottságot és a facilitátorokat tréningekkel és dokumentációkkal segítik, melyek útmutatókat, az élőhelyek és a fajok leírási modelljeit, a védelmi követelményeket, valamint részletes megállapodási javaslatokat/mintákat tartalmaznak. A terveket 6 évente felül kell vizsgálni. Az új terveket és projekteket hatásvizsgálatnak lehet alávetni, a folyó tevékenységeket visszamenőleg nem lehet vizsgálni. Egy elemzés szerint a Franciaországban és az Egyesült Királyságban történő kezelési tervek tervezési folyamatában fontos az érintett lakosság és szereplők bevonása a tervezési folyamatba. Ha jobban belegondolunk, a hatóságoknak nem lett volna kötelessége valamennyi érintettel konzultálni, és egy limitált körű tárgyalás nagyban gyorsította volna a folyamatot az elején, a végén sok értékes időt vesztettek volna a végrehajtási szakaszban a jogi procedúra végigvitelével, illetve a társadalmi egyeztetéssel. Annak érdekében, hogy a későbbi szakaszokban elkerüljük a konfliktusokat az érintett szereplőkkel érdemes őket a tervezési folyamat minél korábbi stádiumában bevonni. Még ha egyes szereplők nem is értenek egyet a kezelési tervvel, legalább ez kiderül egy korai szakaszban, így van lehetőség a probléma orvosolására Németország Németország nincs egyszerű helyzetben a Natura 2000 területek kedvező természetvédelmi helyzetének elérése terén, mivel úgy, mint a Natura 2000 területek kijelölésének folyamatáért a szövetségi tartományok felelősek. A szövetségi minisztérium, illetve a Szövetségi Természetvédelmi Hivatal (Bundesamt für Naturschutz - BfN) csak összefogja a munkát, információt, útmutatókat szolgáltat, megbeszéléseket szervez. Az egyes tartományok más-más megközelítést használnak a tartomány speciális problémáinak megoldására. 11

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján

Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Világörökség listára történt felvételének 10. évfordulója

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13 A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

- képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A)

- képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A) A ZENFE PROJEKT KAPCSÁN KIALAKÍTANDÓ - képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A) szakalapítási eljárás tervezete (B) A, A ZENFE konzorcium tagjai, a kialakításra kerülő VIR rendszerben,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január VÖMNB_2012_1_01 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10.30 A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban:

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: MaSzeSz XII. Országos Konferencia Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: DCCC módszer (Dynamic Cost Comparison

Részletesebben