A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA IX. / 1. November

Átírás

1 A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA IX. / 1. November 2008

2 Kedves Olvasók! Az Európai Unióban folyó Oktatás és képzés 2010 munkaprogram egyik kiemelt témája az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák fejlesztése, mely a napi pedagógiai munka szerves részévé vált. Ennek a munkának egy szeletéről adunk tájékoztatást a kerületi önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézményekben májusban végzett informatika és a szövegértés mérés eredményeinek rövid elemzésében, melyet az Ex Cathedra rovatban közlünk. Az együttműködés, az országok egymástól való tanulása hozzájárul a képzési rendszerek átláthatóságához, a minőség javításához, a jó gyakorlatok helyi szintű adaptálásához. Örömmel adjuk közre kiadványunkban azokat a cikkeket, melyekben kerületi pedagógusok és tanítványaik európai (finn, osztrák, ír, lengyel, izlandi) tapasztalataikról számolnak be. Az utazásokat a partnerkapcsolataik vagy pályázatok támogatásával tudták megvalósítani. Felhívom a figyelmet a Tempus Közalapítvány honlapjára: melyen folyamatosan találhatók tanártovábbképző kurzusok, szakértői tanulmányutak, melyekre a célország nyelvén, illetve angolul vagy németül írott pályázattal lehet támogatást nyerni. Érdemes a honlapon partner iskolát keresni, hogy a diákok élvezetes tanulási keretek közt ismerkedhessenek az európai országok kultúrájával, miközben természetessé válik számukra a csoportmunka, és a számítógép használata is más dimenziót kap az életükben. Dr. Nagyné Koczog Tünde Igazgató

3

4 TARTALOM KEDVES OLVASÓK HÉT TÖRTÉNÉSE Szekeres Lászlóné: PEPI híradó GÓRCSŐ Soltészné Szabó Emő ke: 7. osztályos informatika / Dr. Nagyné Koczog Tünde: Szövegértés mérése a XX. kerületi önkormányzati fenntartású általános iskolák 7. Osztályosainak körében EX CATHEDRA Ambergerné Szücs Veronika - Horváth Attila: Arizona program avagy lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán Pulay Gabriella: Írországban jártam, lehetőséget láttam Timák Ildikó: Beszámoló A Schulische Unterstützungssysteme in Tirol című szakértői tanulmányútról.. 33 Oláhné Szentimrey Zsuzsanna: Izlandon gyermeknek lenni a csecsemőkortól az egyetemig Szepesházyné Kurimay Ágnes és Palotainé Simon Ilona: Comenius városában jártunk Demeterné Dózsa Viktória: Egy finn-magyar barátság kezdete SZÖRFÖZÉS Szekeres Lászlóné: Nevelés nehézségek és kiútkeresés Révész Nándor: Diákparlamenti élményeim Révész Nándor: PIGYÖ-sök a Neptunban! Bondor Mária: Millenniumi és Szent István Kupa Kántor Anikó és Varga Sándor: Fáklyás emlékfutás Gr. Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola a 7. osztály tanulói : Füstmentes osztályok pályázat Simon Krisztina: Könyvtárostanárok és közkönyvtárosok dél-pesti régiós találkozója Ferenczi Mária: Elkésett búcsúzás Varga Norbertnétól Árgyelán Ágnes: Mozaik Oktatási Stúdió AJÁNLÁS Új könyvek, készségfejlesztő taneszköz-család Nagy-Szivárvány Alapítvány Gimnáziuma és Szakképző Iskolája Tanfolyami felhívás Molnár Éva: Osztályfőnöki óra kicsit másként Verő cei Gáborné: Olvass velünk! A Nagy Könyv 100 legnépszerűbb regényéből verseny... 76

5

6 12 HÉT TÖRTÉNÉSE PEPI híradó augusztus 21. Nem szakrendszerű oktatás az általános iskola ötödik és hatodik évfolyamán címmel 120 órás MIOK tanfolyamot indítottunk Intézetünkben, amelyen 8 kerületi kolléga vett részt. 25. Az Oktatási Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az Országos Pedagógiai Szolgáltató Intézettel közösen szervezte meg hagyományos tanévnyitó konferenciáját. Előadást hallhattunk többek között a nem szakrendszerű oktatásról, a szakképzés előtt álló új feladatokról, az iskolai agresszióról és a Hivatal hatósági ellenőrzés tapasztalatairól. Az előadások prezentációs anyagai elolvashatók a honlap Hírek, események menüpontja alatt. 26. A Nemzeti Tankönyvkiadó tanévnyitó konferenciáján a vezérigazgató megnyitását követően Dr. Romsics Ignác, akadémikus a XX. századi felzárkózásról és a lemaradásról beszélt a plenáris ülésen. Ezután a nagy számban érkező vendégek párhuzamosan több neves előadót hallgathattak meg: Hargitai Katalint, Dr. Pléh Csabát, Dr. Mérő Lászlót, Dr. Horányi Özsébet. Ebéd után 8 szekciókban 2-2 további előadással folytatódott a rendezvény. Antalné dr. Szabó Ágnes a nyelvi kompetencia fejlesztés pedagógiai vonatkozására hívta fel a figyelmet. Környei László a természettudományok nemzetközi mérési eredményeiről tájékoztatta a pedagógusokat. Többek között ízelítőt kaptunk az alsó tagozat számára a matematika tantárgyhoz elkészített interaktív tábla bemutatóból, illetve a fenntarthatóságra nevelés lehetőségeiről. Az elhangzott előadások anyagai letölthetők a Kiadó honlapjáról ( A később megtekinthetett 3 dimenziós természetfilm segítségével megismerkedhettünk a Galapagosz szigetek csodálatos élővilágával. 29. Az Apáczai Kiadó 18 éves fennállásának ünnepségén és tanévnyitó konferenciáján Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket. Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke A tudomány tanítása - a tanítás tudománya előadását hallgattuk meg. Majd Pokorni Zoltán Az esély iskolája és Dr. Czeizel Endre orvos genetikus professzor Tehetség, tálentum, jósze- 5

7 12 HÉT TÖRTÉNÉSE rencse, semmi más!? előadását élvezhettük. A szekció előadásokban megismerkedhettünk az alsó és felső tagozatnak az interaktív táblához elkészült tananyagával, melyből az iskolák ingyen kérhetnek 1 példányt, ha ebből a tankönyvcsaládból tanítanak. A tantárgyhoz elkészített tananyagok számítógépen is felhasználhatóak szeptember *** 02. A Pesterzsébeti Városvédő Csoport fotókiállítást rendezett Pesterzsébet kulturális élete témában a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczki-termében. A megnyitón Ráday Mihály, az egyesület elnöke és Komoróczy László, Pesterzsébet alpolgármestere mondott beszédet. 15. Puskás Aurél Ismeret, tudás, kompetencia és Lénárd Sándor Az adaptivitás szemlélete és módszere c. előadásait hallhatták a pedagógiai nap résztvevői a XXIII. kerületi Páneurópa Általános Iskolában. 29. Motiváció a hatékony tanulásért és tanításért témában rendezett konferenciát a Második Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ. A pedagógiai napon kiváló szaktekintélyek: Prof. Csermely Péter a tehetségsegítésről, Szabó Győzőné a pedagógusok kompetenciáiról, Dr. Vass Vilmos a hatékony, önálló tanulásról beszélt a plenáris ülésen. 29. A Múzeumok Őszi Fesztiváljának nyitó eseménye a Múzeumpedagógiai Évnyitó Konferencia volt, melyet az idén az Iparművészeti Múzeumban rendeztek meg. Az előadások és workshopok a Reneszánsz év jegyében zajlottak. A rendezvényt Dr. Vígh Annamária főosztályvezető (OKM, Közgyűjteményi Főosztály) nyitotta meg. *** 6

8 12 HÉT TÖRTÉNÉSE október 10. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Romológiai és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Pedagógiai Társaság Családpedagógiai Szakosztálya tartott konferenciát Csak azt a gyermeket tudom tanítani, akit megismertem címmel. A programot Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke nyitotta meg. A plenáris ülést követően a Változó társadalom, helyét kereső gyermek és Esélyteremtés lehetősége a nevelőmunkában - a bölcsödétől az egyetemig szekcióülések zajlottak éves a múzeumpedagógiai képzés címmel rendeztek konferenciát az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Karán. Az előadások és a szekcióülések az elmúlt 10 év tapasztalatainak összegzése közben megfogalmazták a jövő terveit, irányvonalát. Kerületünk múzeumpedagógusai közül Palotainé Simon Ilona, Szepesházyné Kurimai Ágnes (József Attila Általános Iskola) A múzeumpedagógia gyakorlata az iskolában címmel tartottak előadást, Bondor Mária (PPI) A képzés tartalmi áttekintése, változtatások, javaslatok című szekciót vezette. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes Előadás a 10 éves a múzeumpedagógiai képzés című konferencián 7

9 GÓRCSŐ Informatika és szövegértés mérés ÖMIP pontja alapján a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézettel szemben támasztott elvárás: Tervszerűen és rendszeresen értékeljék a tanulói tudás minőségét a kompetenciák fejlettségének tekintetében, segítve ezzel az iskolák eredményes felkészülését az országos tanulói képességmérésekre. A PISA mérések tapasztalatait, valamint az Oktatási Minisztérium (jelenleg Oktatási és Kulturális Minisztérium) mérési koncepcióját megismerve határoztuk meg a kerületi mérések középtávú tervét a közötti időszakra, melyet január 27-én a Képviselő-testület is elfogadott az Intézet által végzett mérésekről szóló beszámoló részeként (31/2005.(I.27.) Ök.sz. határozat). Ebben az évben a hetedik osztályosok olvasás-szövegértés kompetenciáját és informatikai ismereteit vizsgáltuk. Előbbi követő-, utóbbi diagnosztikus mérés volt. 7. osztályos informatika /2008. BEVEZETÉS Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet, szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informati- 8

10 GÓRCSŐ kával támogatott projektmunkáknak is. (NAT Informatika. Alapelvek, célok) A mérés május 6-án 374 tanuló részvételével szerveztük meg a 7. évfolyamon kerületünkben először az informatikai mérést. Azért ezen az évfolyamon, mert itt fordul elő először, hogy minden tanuló legalább fél éve tanul szervezett keretek között számítástechnikát. A hetedik évfolyamos tanulók informatika tudásszint mérésének célja, hogy diagnosztizálja, milyen szinten teljesítették a tanulók a tantervi követelményeket, összehasonlítási alapot szolgáltasson az elért teljesítmény későbbi, hasonló mérések elemzéséhez. javaslatokat adjon az informatikatanároknak a fejlesztés további tennivalóihoz. A mérésben a kerület 9 általános iskolája vett részt. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet tanulói a költözés miatt csak részben tudták gépteremben tartani az órákat, ők nem vettek részt a mérésben. Két iskola kivételével - ahol az alacsony létszám miatt nincs erre szükség -, csoportbontásban tanulják az informatika tantárgyat a diákok. Változatos képet mutatnak a tanított évfolyamokra és tanítási órákra vonatkozó adatok. Van iskola, ahol 5. osztálytól heti 1 órában tanulják a számítástechnikát. Több helyen 6. osztályban heti fél órában tanítják, 7. osztályban mindenütt heti 1 óra szerepel, de vannak olyan iskolák, amelyek úgy oldották meg, hogy csak fél évig, heti 2 órában tartják az informatika órákat. Utóbbi megfelel a kerettanterv javaslatának. Az elméleti és a gyakorlati feladatlapok is egy változatban készültek. Előbbi hat feladata számítástechnikával kapcsolatos alapfogalmakat tartalmazott, 17 volt a megszerezhető pontszám. A gyakorlat során egy szövegszerkesztési feladatot kellett megoldaniuk a tanulóknak megadott szempontok szerint, számítógép mellett. A feladathoz internetes információszerzés is kapcsolódott. A szövegszerkesztésre 12, az internetes feladatra 4 pontot lehetett szerezni. 9

11 GÓRCSŐ A mérés lebonyolítása Az elméletre és a gyakorlatra perc állt rendelkezésre. Az osztályok egyik fele az óra első részében az elméleti, a másik fele a számítógépes gyakorlati feladatot oldotta meg. 20 perc elteltével cseréltek. A felmérésvezetői teendőket a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai és nyugdíjas pedagógusok látták el. Ezúton is köszönjük segítségüket. Az iskolák számítástechnika-tanárai szakszerűen és segítőkészen működtek közre a mérés lebonyolításában: megfelelően telepítették a tanulói gépekre a gyakorlati feladatok megoldásához szükséges forrásfájlokat, majd a felmérés végén a tanulói gyakorlati munkákat (fájlokat) összegyűjtötték, és elektronikus adathordozóra írták. A mérés területei, tartalma A mérés területei az informatika tantárgy tevékenységrendszere által fejlesztett képességek, valamint a hozzá kapcsolódó elméleti ismeretek. Tartalma az informatika tantárgy tananyagának a kerettantervben leírt témaköreire épült. Az eredmények elemzése Feladatonkénti teljesítmények az informatikai mérésben Teljesítmény Összesen Feladat Teljesítmény A mérésben részt vett tanulók informatika teljesítményének statisztikai mutatóit a grafikonon láthatjuk. Az eredményeket (átlag, szórás) százalékban adtuk meg. Az átlagok mutatják a mérésben elért eredmények középértékeit. Ez az eredmény közepes teljesítménynek felel meg. De már itt je- Szórás 10

12 GÓRCSŐ lezzük, hogy a témakörök részletes elemzésénél ennél sokkal árnyaltabb képet tudunk megfogalmazni. A szórások a teljesítmények szétszórtságát jellemzik, vagyis hogy milyen mértékben térnek el a tanulók eredményei az átlagtól. A szórásértékek a tanulói teljesítmények közötti jelentős különbségekre utalnak, egyszerre vannak jelen a gyengén és a jól teljesítők. Teljesítmény eloszlás Az elméleti feladatok megoldása lényegesen sikeresebb, mint a gyakorlati feladatoké. Míg az elméletnél a tanulók 84%-a megszerezte a pontszámok legalább a negyedét, s éppen 50% szerezte meg a pontszámok több mint felét, addig a gyakorlati feladatoknál ez mindössze a tanulók 71%-ának, illetve 30%-ának sikerült. Feladatonkénti elemzés Az első hat feladat elméleti kérdéseket tartalmazott, ezek közül jól láthatóan a 4. és az 5. volt a legeredményesebb, de a szórás még itt is viszonylag magas, 30% fölött van. A gyakorlati feladatok gyenge eredménye és a magas szórás arra utal, hogy a tanulók tudása egyáltalán nem egységes, jó és nagyon gyenge teljesítmények egyaránt előfordulnak. Az elméleti feladatsorban csak az informatika alapjai témakörbe tartozó kérdések szerepeltek, mivel célunk az ismeretek diagnosztizálása volt, és a tanulók nagy része csak hetedik osztályban kezdett informatikával foglalkozni. A feladatok megoldottsági szintje 49,41%. A kérdések ismeret szintűek voltak, általában alapfogalmakat kellett leírni a meghatározásuk alapján. 5 item teljesítése sikerült legalább 75 százalékosan, a gyakorlati feladatoknál ez csak egyetlen item esetében volt. A dokumentumkészítés az alapfokú informatikaoktatás egyik legjobban oktatott és gyakoroltatott, a későbbiek során leginkább alkalmazott témaköre. A NAT 8. osztály év végére ír elő követelményt. (Szöveges-rajzostáblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjainak megismerése. A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása). A gyakorlati feladatban egy szöveget és képet tartalmazó dokumentum készítését vártuk a tanulóktól, ahol bizonyos adatokat és a beillesztendő képet az internetről kellett a tanulóknak megszerezni. Az átlagértékek alapján a gyakorlati átlageredmények több mint 17%-kal maradnak el az elméletitől. Ez a fentiek értelmében elfogadhatónak tekinthető, hiszen vannak olyan tanulók, akik mindössze kb. 40 órát foglalkoztak szervezetten számítástechnikával a mérésig. 11

13 GÓRCSŐ A gyakorlati feladatok megoldása közben a mérőbiztosok szerint gondot okozott, hogy a tanulók rosszul gazdálkodtak az idővel, ezt mutatják a 8.- tól a 12. itemig folyamatosan csökkenő teljesítmények, s csak az internetes keresés itemeinek eredményei mutatnak javulást. A gyakorlati munkát (dokumentum készítés) a tanulók 10,6%-a nem tudta megfelelő módon elmenteni, ezért az ő teljesítményüket nem tudtuk tovább vizsgálni, illetve a feladatot nem teljesítettnek tekintettük. Részletesen vizsgálva a feladatokat látjuk, hogy a tanulók 75%-a oldotta meg sikeresen a cím formázását a WordArt segítségével. A kép vagy rajz beszúrása is több mint a tanulók felének sikerült. A feladat további részében már nem találkozunk 50 % fölötti teljesítménnyel. Ennek, a mérés során tapasztaltak alapján oka lehet az idővel való helytelen gazdálkodás. Túl sokat időztek a cím megformázásával és a kép beszúrásával, és a többire már csak kevés idő maradt, kapkodva dolgoztak. Az internetes keresés a legeredményesebb itemek közé tartozik, ezek közül csak a 32. item 33%-os eredménye válik ki, ahol valószínűleg a kapkodás okozta a hibát, nem az áprilisi nyitva tartást másolták be a tanulók. Legkevésbé a táblázattal kapcsolatos itemek sikerültek. Félévi osztályzatok és teljesítmények Félévi osztályzatok és teljesítmények Félévi telj.%teljesítmény% Zr. Tátra Gr. Széch Stromf. Lázár József A Hajós Baross Ady Ker. Iskola Inf.% Telj.% 12

14 GÓRCSŐ A grafikont vizsgálva megállapítható, hogy a mérésben nyújtott teljesítmények két esetben állnak összhangban a félévi osztályzatokkal (Gr. Széchenyi, Lázár), a többi esetben lényeges eltérések találhatók. Mindkét iskola, ahol az osztályzatok, és a teljesítmények átlaga szoros kapcsolatot mutat, a kerületi átlagnál 17-18%-kal magasabb teljesítményt nyújtott. Részletesebben vizsgálva az eredményeket, azt látjuk, hogy a fenti két iskolában az elméleti teljesítmények meghaladják a félévi osztályzatok átlagát, a gyakorlati értékek kissé elmaradnak ettől. A következő grafikonok az egyes osztályzatokhoz tartozó létszámadatokat és a hozzájuk tartozó átlagteljesítményeket, valamint az egyes osztályzatokhoz tartozó teljesítményintervallumokat mutatják. Jól látható, hogy bár a tanulók több mint kétharmada jeles vagy jó osztályzatot kapott ebből a tantárgyból, a teljesítményintervallumok a nullától a 97 %-os teljesítményig terjednek. Fontos lenne, hogy az osztályzatok pontosabban tükrözzék a tanulói teljesítményeket, jobban segítve ezzel a tanulók és szülők tájékoztatását arról, milyen kapcsolatban áll éppen aktuális tudásuk a tantárgyi elvárásokhoz képest. Az egyes osztályzatokhoz tartozó létszám ok és teljesítm ényátlagok ,27 50 Teljesítményszázalék ,27 36,22 39, , fő 14 fő 82 fő 110 fő 144 fő Osztályzathoz tartozó létszám (1-5 osztályzatig) Célszerű lenne egységes időkeret megállapítása és egységes követelményrendszer kidolgozása legalább a kerületen belül. 13

15 GÓRCSŐ Teljesítményintervallumok az osztályzatok szerint 5 3,03 93, ,85 Osztályzat 3 6,06 66,67 2 9,09 48,49 1 9, Teljesítmény % ÖSSZEGZÉS Megállapíthatjuk, hogy a tanulói teljesítmények igen széles skálán mozognak. Egyaránt jelen vannak az érdeklődő, a számítógépet az iskolában és otthon tudatosan használó tanulók, és azok, akiket nem érdekelnek a számítógépek, vagy nincs lehetőségük annak használatára, vagy azt csak játékszernek tekintik, esetleg olyan kommunikációs eszköznek, amelyhez tartozó képességek meglétét jelen mérésünk nem vizsgálta. A diákok közel 90%-a biztonsággal használja a számítógép operációs rendszerét, de sokan nehezen boldogulnak még a szövegszerkesztési, táblázatkezelési feladatokkal. Az informatika rohamos fejlődése szükségessé tesz olyan képességek megszerzését, amelynek segítségével a tanulók képesek lesznek használni az egyre újabb és újabb digitális eszközöket, illetve képesek lesznek megtanulni azok használatát. Ennek érdekében a NAT 7 fő fejlesztési területet határoz meg: 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 4. Infokommunikáció 5. Médiainformatika 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika 14

16 GÓRCSŐ Fejlesztési feladatokban pontosítja, mely képességekre gondolt, s mi indokolja ezek fejlesztését. (Lásd: NAT old., NAT old.) 1. Az informatikai eszközök használata: A számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent, jelenik meg a közeljövőben. Azok használhatják ki jól az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Nemcsak a működésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek: Az éppen használt program problémamegoldásra történő felhasználásának lehetősége (s kevésbé a mikéntje) a cél. Fontos részterületek: szövegszerkesztés, ábra- és képszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, térinformatika. 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel). Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy a probléma informatikai eszközökkel megoldható-e. Ezután kell kiválasztani esetleg elkészíteni a megfelelő hardver-szoftver eszközt vagy eszközöket. Ha valamely eszközt nem ismeri, akkor a dokumentáció alapján annak használatát el kell sajátítania. 4. Infokommunikáció: Az internet felhasználásával információt közlünk (honlapok, távoli adatbázisok). Ezeknél lényeges az információ tudatos elrendezése, hatékony információszerzési technikák kidolgozása. Gyakran kommunikálunk másokkal (elektronikus levelezésben, audio- és video telefonálás, levelezőlisták használata, a csevegőcsatornák). Gyorsan terjed és fejlődik a mobilkommunikáció, és integrálódik az internetes kommunikációval. 5. Médiainformatika. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok (internetes portálok, interaktív-digitális tévé, digitális fényképezés, elektronikus könyv, elektronikus szótár). Az informatikai eszközöket tartalmazó média mind a megismerési folyamatot, mind pedig a szórakozást más szintre emelheti. 6. Az információs társadalom: Itt foglalkozunk az informatika, a számítástechnika történetével. Az informatika fejlődésének irányai, jövőbeni szerepe előre látható. Ismertessük meg az újonnan felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai kérdéseket, fordítsunk figyelmet az adatbiztonsággal, adatmegőrzéssel kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos veszélyekre. 15

17 GÓRCSŐ 7. Könyvtári informatika: Az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá válik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját információs és dokumentációs bázisával fontos szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is. Javasoljuk, hogy az iskolákban a részletes, témakörönkénti elemzés alapján határozzák meg a fejlesztés irányát. Használják ki más tantárgy számítógépes dokumentum-készítési igényeit, a kollégák ilyen irányú kéréseit. Ha a bevezetésben említett szerves tanulási környezetet komolyan vesszük, akkor az oktatás egy másfajta megközelítését is tudatosítani kell. Eszerint az oktatás nem más, mint a tanulás irányítása. Mivel a tanulás a környezettel való interakció révén megy végbe, ezért az iskolának ennek a lehetőségét kell megteremteni. A(z informatika) tanár akkor teszi legjobban a dolgát, ha úgy alakítja (gazdagítja) a tanulókat körülvevő környezetet, hogy az interakcióra késztessen, és tanuláshoz vezessen. Olyan informatikai környezet megteremtése a cél (informatika teremben, tantermekben, könyvtárban), amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy iskolai tanulmányaik befejezésére rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyet a NAT megfogalmazott, illetve amelynek segítségével képesek lesznek az egyre újabb és modernebb informatikai eszközök működésének elsajátítására, használatára, a velük való munkára, problémamegoldásra. Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó, mérési szakértő 16

18 GÓRCSŐ SZÖVEGÉRTÉS MÉRÉSE A XX. KERÜLETI ÖNKORMÁNY- ZATI FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 7. OSZTÁLYOSAINAK KÖRÉBEN A mérés célja: A szövegértés szintjét vizsgáltuk 2006 és 2007 májusában, az 5. osztályosok körében, 2008 májusában pedig követő mérést bonyolítottunk le a 7. osztályokban. A mérés kerületi, iskolai és osztályszintű adatait is átadjuk az érintetteknek, valamint a kódok alapján visszakereshetők az egyéni teljesítmények is. A kerületi vizsgálatok feladatai az országos mérésekhez igazítottak tartalomban, így ezáltal az iskolai tudatos felkészülést is segítik. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A kerületi mérések tapasztalatait a fenntartón kívül megosztjuk az igazgatói értekezleten, a kerületi magyar, illetve humán munkaközösség-vezetők értekezletén az érintettekkel, valamint az intézményekben a nevelőtestületekkel, az osztályok magyartanáraival igény szerint. A mérés adatai: A mérés időpontja: május 6. 9 óra A részvevő tanulók létszáma: 407 fő A mérés időtartama: 45 perc A megírt feladatlapokat júniusban kerületi magyartanárok és intézeti munkatársak segítségével javítottuk, a korábbiakhoz hasonlóan dolgoztuk fel. A mérőeszköz jellemzői: Harmadik éve mérjük a szövegértés szintjét: 2006-ban, az 5. osztályokban az A és a B változat ugyanazt a három szöveget tartalmazta, csak más sorrendben ben, a 7. osztályokban más megoldást választottunk: mindkét változatban a feladattípusok és ezeknek a sorrendje is megegyezett, de a feladatok szövegének tartalma nem volt ugyanaz ban, a kerületi követő mérésen, a évi országos mérésen szereplő szövegek és feladattípusok közül válogattuk ki a feladatokat. Ezeket a mérés előtt teszteltük egy kerületen kívüli iskola két osztályában, a tapasztalatok alapján megtörtént a korrekció is. 17

19 GÓRCSŐ A hetedikes diákok képességeit kétféle szövegtípuson mértük le: ismeretterjesztő (A: A teknőcök, B: A szibériai husky; Mi is az a triatlon?) és un. mindennapi (A: Tanfolyamra felhívás A és B: Receptek bulira, Egy fényképről) folyamatos szövegfajtán. (A folyamatos szövegek mondatokból, illetve bekezdésekből épülnek fel, melyek nagyobb tartalmi egységek - szakaszok, fejezetek vagy akár könyvek - építőegységei lehetnek.) Bekezdések és hierarchikusan tagoló alcímek segítik eligazodni az olvasót a szöveg struktúrájában. (PISA-vizsgálat 2000, Műszaki Könyvkiadó 2003, 36.o.) Az olvasási szituációk szerint a mérőlap három szövege a személyes célú olvasás szintjét vizsgálja (a Receptek bulira, Egy fényképről, Tanfolyamra felhívás), ekkor ugyanis az egyén másokkal való személyes kapcsolattartás vagy annak megteremtése érdekében olvas. Három szöveg (Teknőcök, A szibériai husky, Mi is az a triatlon?) a tanulás célú olvasás szintjét méri, mely leginkább az ismeretterjesztő könyvekben, illetve szakkönyvekben találhatók. Szépirodalmi szöveg ebben a mérésben nem szerepelt. Az eddigi mérések kapcsán is hangsúlyoztuk, hogy az általános szövegértés képessége feltételezi, hogy az olvasó egészként tudja kezelni a szöveget, és távlatból is képes szemlélni, de képes az analizálásra is. Az információ visszakeresése során az egyén átfésüli a szöveget, s kiválasztja a megfelelő információt. A szöveg értelmezésekor szükséges a szöveg különböző részleteiben található adatok és explicit módon meg nem jelenő információk párosítása, s szükség van a szövegnek az instrukciókban megadott részleteire való koncentrálásra. A szövegre való reflektáláskor és értékeléskor kapcsolat jön létre a szöveg és az olvasó tudása, tapasztalata és gondolatai között. A 2006-os és a 2008-as követő mérés eredményeinek összehasonlítása A két mérés teljesítményeinek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a szövegértést fejlesztő, elemző műveletek (értelmezések, összefüggések keresése, következtetések, döntések, lényegkiemelés) és az önálló tanulás képességét fejlesztő műveletek (kulcsszavak, szókapcsolatok kiemelése, szókincsfejlesztés, adatok, információk keresése, rendezése, okokozati tényezők felismerése, következtetések levonása) fejlesztése folyamatosan megtörtént az alapozó (5-6. osztály) és a fejlesztő (7. osztály) szakaszban is. 18

20 GÓRCSŐ osztály osztály A B A B Összesen csoport csoport csoport csoport Összesen Teljesítmény 76,11 % (214 fő) 73,31 % (214fő) 74,71 % (428 fő) 80,82% 73,17% 76,99% (407 fő) Szórás 16,82 % 16,28 % 10,49 % 12,83 % Irodalom jegy 66,24 % 65,7 % 63,36 % 61,9 % Min. teljesítmény 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő Max. teljesítmény 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 2 fő 3 fő 50 % alatt teljesített 19 fő (8,8 %) 21 fő (9,8 %) 40 fő (9,3 %) 4 fő (1,9 %) 13 fő (6,5 %) 17 fő (4,1 % ) 80% felett teljesített 103 fő (48,1 %) 88 fő (41,1 %) 191 fő (44,6 %) 56 fő (27,1%) 52 fő (25,9%) 108 fő (26,5%) Örvendetes, hogy a teljesítmény ugyanolyan jónak mondható, mint két évvel ezelőtt, sőt néhány százalékos javulás következett be. A szórás értéke viszont csökkent, ami arra utal, hogy kerületi szinten a tanulók tudásában nincsenek jelentős eltérések. Az osztályzatok százalékos átlaga - jelen esetben az irodalom osztályzatot megszorozva 18-cal (mérések értékelésekor használt matematikai átlag) és a teljesítmény között 10%-nál nagyobb eltérés van, de ez a szövegértés szintjének mérésekor figyelmen kívül hagyható, hiszen nem tudás szintet, hanem a szövegértés szintjét mértük. Figyelemre méltó, hogy csökkent az 50% alatt teljesítő tanulók száma. Sajnos, csökkent a 80 % fölött teljesítő diákok száma is, közel húsz százalékkal kevesebben teljesítették ezt a szintet. Ez az eredmény alátámasztja azt a korábbi állítást, hogy a tanulók szövegértési képessége egységesebb. Kerületi átlag - szövegtípusok szerint Az ismeretterjesztő szöveg kerületi átlaga gyengébb lett kb. 10%-kal az idén, mint 2006-ban volt. Az okok kereshetők abban, hogy 2006-ban csak egy rövid szöveget kaptak ebből a típusból a diákok, melyhez csak igazhamis állítások tartoztak. Az idei mérőlapon több és hosszabb szöveg volt, s ezekhez többféle feladatot rendeltünk. 19