A L A P S Z A B Á L Y

Átírás

1 1. Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Alapszabálya Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 5502 Gyomaendrőd A L A P S Z A B Á L Y (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

2 Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Alapszabálya 2 Az önkéntes társuláson alapuló szövetkezés előnyeit felismerő alapító tagok május 18-án alapították meg az Endrődi Takarékszövetkezetet, elsősorban a tagok részére végzendő pénzügyi szolgáltatások biztosítására. Az Endrődi Takarékszövetkezetbe 1963-ban a Hunyai, 1977-ben a Köröstarcsai Takarékszövetkezet olvadt be. A demokratikus szövetkezeti önkormányzatiság alapján a Szövetkezetekről szóló évi X. Törvény és más jogszabályok így különösen a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény - által biztosított jogi keretek figyelembevételével a Szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmányát képező Alapszabály a következők szerint került megállapításra: A Takarékszövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elve szerint hitelintézeti tevékenységet folytató, a Szövetkezeti Törvény alapján működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A szövetkezet célja: Tagjai és más személyek, szervezetek részére számlavezetési és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtása, megtakarítások összegyűjtésével a jelentkező hitel és kölcsönigények kielégítése útján is elősegíteni elsősorban a működési területen lévő településeken élő lakosok életkörülményeinek és az általuk működtetett vállalkozások gazdasági versenyképességének javítását. I. A SZÖVETKEZET CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYEI, TEVÉKENYSÉGE: 1. A szövetkezet cégneve: 2. Székhelye: 3.Telephelyei: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 5502 Gyomaendrőd, Hősök tere 10/ Gyomaendrőd, Blaha L. u Gyomaendrőd, Kossuth u. 20.

3 4. Fióktelepei: 5555 Hunya, Rákóczi u Köröstarcsa, Kossuth u Mezőberény, Békési u Csárdaszállás, Petőfi u Murony, Szarvasi u Békés, Szarvasi u Bélmegyer, Petőfi u Békéscsaba, Mednyánszky u Sarkad, Kossuth u Balatonfűzfő, Sirály u Noszvaj, Várhegy u. 21. Azon telephelyek, fióktelepek, ahol hitelintézeti tevékenység folyik az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Kirendeltsége megnevezését használják, megkülönböztetésükre működési helyük szerint település (településrész) neve szolgál. 5. A takarékszövetkezet tevékenységi köre: A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenységet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (1996. évi CXII. törvény) keretei között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján végzi. Más tevékenységet a jogszabályok szerint szükséges engedélyek alapján végezhet, ezek azonban nem lehetnek ellentétesek a hivatkozott törvény által engedélyezett tevékenységi körrel. A Takarékszövetkezet a következő tevékenységek végzésére jogosult: 6419 Egyéb monetáris közvetítés mint főtevékenység keretében - betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása, - hitel és pénzkölcsön nyújtása, - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, - készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, 6612 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység keretében - értékpapír ügynöki tevékenység, 6499 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés keretében - kezesség és bankgarancia vállalása, - faktorálás, - váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység,

4 6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység keretében - széfszolgáltatás, - pénzváltási tevékenység, - pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) megbízás alapján, 6622 Biztosítás ügynöki, brókeri tevékenység keretében - biztosítási ügynöki tevékenység. 4 II. A TAKARÉKSZÖVETKEZET SZERVEZETE, SZERVEZETEINEK MŰKÖDÉSE: A takarékszövetkezet szervezete: közgyűlés küldöttgyűlés igazgatóság felügyelő bizottság igazgatóság elnöke ügyvezetők központi adminisztrációs munkaszervezet kirendeltségek munkaszervezete A takarékszövetkezet testületi szervei: közgyűlés küldöttgyűlés igazgatóság felügyelő bizottság 1. Közgyűlés A közgyűlés a takarékszövetkezet legfőbb önkormányzati szerve, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a taglétszámra tekintettel részközgyűlési formában kerül megtartásra. (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ döntés a Szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszüntetéséről, b./ döntés a Szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, c./ döntés a befektető tagok felvételéről, ha az Alapszabály ezt lehetővé teszi, d./ döntés pótbefizetés elrendeléséről,

5 e./ döntés a részjegyek névértékének megváltoztatásáról, f./ Döntés az Alapszabály módosításáról, ha az a Küldöttgyűlés hatáskörére, vagy a jelen bekezdés c. és e. pontjaival, továbbá a VI. fejezet (5) bekezdésével kapcsolatos alapszabályi rendelkezés módosítására vonatkozik. (2) A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. (3) Soron kívül össze kell hívni a közgyűlést, ha a./ ezt a tagok legalább 10 %-a, vagy a Felügyelő Bizottság írásban - az ok megjelölésével - indítványozza. b./ olyan ügyben kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a Szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a Szövetkezet Alapszabályba vagy jogszabályban előírt kötelezettsége megsértésével járna, c./ ha a törvényességi, vagy tevékenységi felügyeletet ellátó szerv jogerős határozattal/végzéssel rendeli el. (4) A közgyűlést az Igazgatóság hívja össze. Ha az Igazgatóság közgyűlés összehívási kötelezettségének a Felügyelő Bizottság írásbeli felszólítására sem tesz eleget, vagy egyéb okból nem képes a közgyűlés összehívására, úgy a közgyűlést a felügyelő bizottság is összehívhatja. (5) A közgyűlést - annak időpontját 15 nappal megelőzően - írásban a tagok részére küldött meghívó útján kell összehívni. A meghívónak tartalmazni kell: a./ a Szövetkezet cégnevét és székhelyét, b./ azt, hogy a közgyűlés részközgyűlés formájában kerül megtartásra, c./ a részközgyűlés időpontját és helyét, d./ a közgyűlés napirendjeit, e./ határozatképtelenség esetére a megismételt részközgyűlés időpontját, helyét, és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást, f./ a részközgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. A Közgyűlés döntési hatáskörébe tartozó ügyekről készült előterjesztést a meghívóhoz csatolni kell. A részközgyűlési meghívót - annak időpontját 15 nappal megelőzően a kirendeltségi üzlethelyiségekben is ki kell függeszteni az előterjesztésekkel együtt. A részközgyűlések napirendjeinek azonosnak kell lenni. 5

6 6 (6) Az egyes részközgyűléseket a (12) bekezdésben nevesített településeken kell megtartani a tagság többségének befogadására alkalmas helyszínen. Ha az adott részközgyűlési körzet taglétszáma a 20 főt nem éri el, úgy más részközgyűlési körzet településére is összehívható ezen részközgyűlés. (7) A közgyűlés napirendi pontjait az igazgatóság határozza meg. a./ Az Igazgatóságnak az általa meghatározott napirendi pontokon túl fel kell vennie a napirendek közé - azt az ügyet, amelynek megtárgyalását a tagok legalább 10 %-a írásban kezdeményezte - azt a közgyűlés nem kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyet, vagy az ilyen ügyben hozott döntés felülvizsgálatát, amelynek közgyűlésen való megtárgyalását a tagok legalább 10 %-a indítványozta, vagy a hatáskörrel rendelkező testületi szerv ezt kérte, - a Felügyelő Bizottság által indítványozott napirendet, - a törvényességi vagy tevékenységi felügyeletet ellátó szerv által meghatározott napirendet, ha ez jogerős határozattal/végzéssel került megállapításra. b./ Tagi indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az Igazgatóságnak. Az indítványozott napirendi ponttal a közgyűlés napirendjét ki kell egészíteni és erről a közgyűlés időpontja előtt legalább 3 nappal írásban értesíteni kell a tagokat. c./ Amennyiben az elsőként megtartott részközgyűlésen érkezik új napirendi javaslat és azon a részközgyűlésbe tartozó valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag támogatják az indítvány napirendre tűzését, úgy ezen és a soron következő részközgyűléseken napirendek közé fel kell venni, ha fennállnak az előbbiekben említett feltételek. Ha a két feltétel valamennyi tag jelen van és egyhangúlag támogatja a további részközgyűléseken nem áll fenn, úgy napirendként nem tárgyalható. Amennyiben a részközgyűlésen új napirend felvételére érkezik indítvány, de az előbbiekben írt két együttes feltétel nem áll fenn, úgy az indítványról a részközgyűlésen és az azt követő részközgyűléseken szavazást kell tartani és amennyiben az indítvány napirendre tűzésével a tagok 10 %-a egyetért, úgy a (3) bekezdés alapján soron kívül össze kell hívni a közgyűlést. (8) Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a 8 napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés - az eredeti napirendek tekintetében - a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes mindazon kérdésekben, amelyekre vonatkozóan az Alapszabály vagy törvény a határozathozatalhoz magasabb követelményt nem ír elő.

7 (9) Szavazás a közgyűlésen: 7 a./ A közgyűlés a határozatokat - ha Alapszabály, vagy törvény eltérően nem rendelkezik - a jelenlévő tagok több mint a felének többségi szavazatával, nyílt szavazás alapján hozza meg. b./ A közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmados többségi szavazata szükséges: - a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséhez, valamint a felszámolási eljárások során kötött egyezség jóváhagyásához, - befektetői tagok felvételéhez, - pótbefizetés elrendeléséhez, c./ A Szövetkezet összes tagja felének, de legalább a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges alapszabály módosításához. d./ A szövetkezeti tagok kétharmadának többségi szavazat szükséges - a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának, és megszűnésének elhatározásához, - részjegyek névértékének megváltoztatásához. e./ Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben ide nem értve a részjegyek névértékének megváltoztatását, továbbá a Szövetkezet szétválásának és átalakulásának elhatározását hozhat határozatot. Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen a jelenlévő tagok 2/3-os többségi de a Szövetkezet megszűnésének és egyesülésének elhatározásához ennek el kell érnie legalább az összes tag több mint felének szavazata szükséges a közgyűlés kizárólagos hatáskörbe tartozó döntéshozatalhoz. Egyéb kérdésekben a jelenlévők többségi szavazata szükséges. f./ Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésen sincs meg az adott döntéshez előírt szavazati arány összes tag több mint fele, illetve 2/3-a úgy az adott napirenddel kapcsolatban újabb közgyűlés összehívásáról dönthet az Igazgatóság. A két közgyűlés között azonban minimum három hónapos időköznek kell lenni. (10) A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. a. A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogát. A tag képviseleti meghatalmazást kizárólag a Szövetkezet egy másik tagjának adhat. b. Nem lehet képviselő az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, az ügyvezetők és a könyvvizsgáló. c. A Szövetkezet tagja kizárólag egy tag képviseleti meghatalmazását fogadhatja el. d. A képviseleti meghatalmazást közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

8 8 (11) A Takarékszövetkezetnél a közgyűlés részközgyűlés formájában kerül megtartásra. Részközgyűlési körzetek a Takarékszövetkezet kirendeltségei szerint kerülnek kialakításra úgy, hogy minden kirendeltséghez tartozó tag (kirendeltségen nyilvántartott) részére a kirendeltség működési helye szerinti településen legalább egy részközgyűlési körzetet kell kialakítani, amennyiben a kirendeltségen nyilvántartott tagok száma nem éri el az főt. Ahol a taglétszám az főt meghaladja, ott minden megkezdett tagnak megfelelő számú részközgyűlési körzetet kell kialakítani. (12) Részközgyűlési körzetek: - 1. számú részközgyűlési körzet: Gyomaendrőd, endrődi településrészen, - 2. számú részközgyűlési körzet: Gyomaendrőd, gyomai településrészen, - 3. számú részközgyűlési körzet: Hunya településen, - 4. számú részközgyűlési körzet: Köröstarcsa településen, - 5. számú részközgyűlési körzet: Mezőberény településen, - 6. számú részközgyűlési körzet: Csárdaszállás településen, - 7. számú részközgyűlési körzet: Murony településen, - 8. számú részközgyűlési körzet: Békés településen, - 9. számú részközgyűlési körzet: Bélmegyer településen, számú részközgyűlési körzet: Békéscsaba településen, számú részközgyűlési körzet: Sarkad településen lakó tagok részére került kialakításra. Amennyiben a tag nem a felsorolt településeken rendelkezik állandó lakóhellyel (székhellyel), akkor abba a részközgyűlési körzetbe kell besorolni, amelyhez tartozó kirendeltségen a tagnyilvántartásban szerepel. (13) A részközgyűlési körzetek megváltoztatására csak küldöttválasztó részközgyűlések előtt kerülhet sor, kivéve ha új kirendeltség kezdi meg működését olyan településen, ahol részközgyűlési körzet még nem került kialakításra, vagy ha az adott településen a kirendeltség megszűnik. (14) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani és a valamennyi részközgyűlésen leadott szavazatokat kell összeszámítani és ennek alapján megállapítani a leadott szavazatok számát. A közgyűlés határozatképességét a részközgyűléseken megjelent tagok száma alapján kell megállapítani. (15) A részközgyűlés levezető elnökének személyére az Igazgatóság tesz javaslatot, de a jelenlévő tagok is további javaslatot tehetnek. Az egyszerű szótöbbséggel megválasztott levezető elnök tesz javaslatot a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető személyére. A jelenlévő tagok további személyeket javasolhatnak. A

9 9 hitelesítőket és a jegyzőkönyv-vezetőt egyszerű többséggel választja meg a részközgyűlés. (16) A részközgyűlésekről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell - a részközgyűlés megtartásának helyét, időpontját, - a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét, - határozatképesség megállapításához szükséges adatokat, - a napirend megállapítását, illetve azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre, - a meghozott döntéseket, illetve a szavazás eredményére vonatkozó adatokat, - az elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét, - azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték. A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ívek, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá. (17) A részközgyűlési jegyzőkönyvek adatainak összesítését az Igazgatóság végzi el legkésőbb az utolsó részközgyűlés időpontját követő 15 napon belül. Az összesítő jegyzőkönyvet az igazgatósági ülés levezető elnöke, jegyzőkönyv hitelesítői és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az összesítő jegyzőkönyvhöz csatolni kell az egyes részközgyűlési körzetek jegyzőkönyvét. (18) A közgyűlésen hozott határozatokat az Igazgatóság a Takarékszövetkezet Kirendeltségein 60 napon át közzé teszi. Amennyiben a közgyűlési határozat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, s a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. Törvényben szabályozott cégadatok vonatkozásában változást eredményez, úgy a lefolytatandó változás bejegyzési eljárás során a cégadatok változása a cégközlönyben közzétételre kerülnek a törvény előírásainak megfelelően. (19) Bármely tag betekinthet a közgyűlési jegyzőkönyvekbe, és kérheti jegyzőkönyv kivonat, vagy másolat kiadását. Ha ezek terjedelme a négy oldalt nem haladja meg, úgy azokat a tag rendelkezésére térítés nélkül kell kiadni, ezt meghaladó terjedelem esetén ezzel kapcsolatos költségeket meg kell téríteni. A közgyűlés döntési hatáskörében hozott határozatokról a (17) bekezdés szerinti összesített jegyzőkönyv elkészültét követő 15 napon belül valamennyi szövetkezeti tagot levélben tájékoztatni kell.

10 10 2. Küldöttgyűlés (1) A szövetkezetben küldöttgyűlés működik. A küldöttek - a tagok köréből 4 éves időtartamra a részközgyűléseken kerülnek megválasztásra. Az adott részközgyűlési körzet által választható küldöttek számát az Igazgatóság határozza meg a küldöttválasztás időpontja előtti év december 31-i taglétszám alapján a következők szerint: A Takarékszövetkezeti tagok számát el kell osztani 75-el, majd az így kapott számmal osztani kell az adott részközgyűlési körzet taglétszámát. Az osztószámot lefelé, míg a részközgyűlési körzetben választható küldöttek számát felfelé kell kerekíteni egész számra. (2) A küldöttek száma 75 főnél kevesebb nem lehet. (3) A küldöttek személyére javaslatot tehet az Igazgatóság által a küldöttválasztó részközgyűlés előtt legalább 30 nappal megválasztott 3 tagú jelölőbizottság, továbbá a részközgyűlésen jelen lévő szövetkezeti tagok. A javasolt személyek jelöléséről a részközgyűlés nyílt szavazással egyharmados szótöbbséggel dönt. (4) A részközgyűlés a küldötteket nyílt szavazással választja meg. A jelölteket nevük ABC sorrendjében kell szavazásra bocsátani. Küldöttek azok a jelöltek lesznek, akik sorrendben a legtöbb szavazatot, de legalább a részközgyűlésen résztvevők több mint a felének szavazatát megkapták. Azonos szavazatszám esetén - ha a küldötté választás ezen múlik - a szavazást e jelöltek vonatkozásában meg kell ismételni. (5) A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Soron kívül össze kell hívni a küldöttgyűlést, - ha ezt a küldöttek legalább 10 %-a az ok megjelölésével indítványozza, - ha a felügyelő bizottság, vagy a könyvvizsgáló az ok megjelölésével indítványozza, - ha a törvényességi, vagy tevékenységi felügyeletet ellátó szerv jogerős határozattal/végzéssel kezdeményezi. (6) A küldöttgyűlést az Igazgatóság hívja össze. A küldöttek részére a meghívót a küldöttgyűlést megelőző 15 nappal meg kell küldeni. A küldöttgyűlés összehívásáról, annak napirendjéről a takarékszövetkezet kirendeltségeinél elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatni kell a tagokat. Ha az Igazgatóság a Küldöttgyűlési összehívási kötelezettségének a Felügyelő Bizottság írásbeli felszólítására sem tesz eleget, vagy egyéb okból nem képes a küldöttgyűlés összehívására, úgy a Küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság is összehívhatja.

11 (7) A meghívónak tartalmazni kell: 11 a./ a Szövetkezet cégnevét és székhelyét, b./ a küldöttgyűlés időpontját és helyét, c./ a küldöttgyűlés napirendjeit, d./ a küldöttgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. A küldöttgyűlés döntési hatáskörébe tartozó ügyekről készült előterjesztést a meghívóhoz csatolni kell. (8) A küldöttgyűlés napirendi pontjait az igazgatóság határozza meg. a./ Az Igazgatóságnak az általa meghatározott napirendi pontokon túl fel kell vennie a napirendek közé - azt az ügyet, amelynek megtárgyalását a küldöttek legalább 10 %-a írásban kezdeményezte - azt a küldöttgyűlés nem kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyet, vagy az ilyen ügyben hozott döntés felülvizsgálatát, amelynek küldöttgyűlésen való megtárgyalását a küldöttek legalább 10 %-a indítványozta, vagy a hatáskörrel rendelkező testületi szerv ezt kérte, - a Felügyelő Bizottság, illetve a könyvvizsgáló által indítványozott napirendet, - a törvényességi vagy tevékenységi felügyeletet ellátó szerv által meghatározott napirendet, ha ez jogerős határozattal/végzéssel került megállapításra. b./ Küldötti indítványt legkésőbb a küldöttgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az Igazgatóságnak. Az indítványozott napirendi ponttal a küldöttgyűlés napirendjét ki kell egészíteni és erről a küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 3 nappal írásban értesíteni kell a küldötteket. (9) A Küldöttgyűlést az Igazgatóság döntése alapján a II. fejezet 1. pont (12) bekezdésében felsorolt települések bármelyikében meg lehet tartani, ha annak lebonyolításához szükséges helyiség rendelkezésre áll. A tisztségviselő választó Küldöttgyűlést a Szövetkezet székhelytelepülésén kell megtartani. (10) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek kétharmada jelen van. A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a küldöttgyűlést 15 napon belül újra össze kell hívni. Az újból összehívott küldöttgyűlésre szóló meghívókat a megismételt küldöttgyűlés előtt legalább 5 nappal kell a küldöttek részére megküldeni. Amennyiben az újból összehívott küldött- gyűlés is határozatképtelennek minősül, úgy a küldöttgyűlés összehívását meg kell ismételni.

12 12 (11) A küldöttgyűlés levezető elnökének személyére az Igazgatóság tesz javaslatot, de a jelenlévő tagok is további javaslatot tehetnek. Az egyszerű szótöbbséggel megválasztott levezető elnök tesz javaslatot a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető személyére. A jelenlévő tagok további személyeket javasolhatnak a hitelesítőket és a jegyzőkönyv-vezetőt egyszerű többséggel választja meg a küldöttgyűlés. (12) Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével mindaz, amelyet a jogszabály a szövetkezet közgyűlése, illetve küldöttgyűlése hatáskörébe utal. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: - Alapszabály módosítása (a II. fejezet (1) bekezdés f. pontjában írt korlátozással). - Az Igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása és felmentése. - Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása és felmentése. - Az Igazgatóság és felügyelő bizottság elnökeinek és tagjainak tiszteletdíj megállapítása. - A tagok által összesen jegyezhető részjegyek számának meghatározása. - Az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a veszteség fedezetének forrásáról. - Döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről. - Belépés más szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá döntés szövetkezet vagy gazdasági társaság alapításáról, ha a bevitt vagyoni érték a saját tőke 5 %-át meghaladja. - vezető tisztségviselők ellen kártérítési per indításának elhatározása. - A szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről. - Alapszabályon felüli más önkormányzati szabályzatok alkotásáról való döntés. - Tagsági viszonnyal kapcsolatos igazgatósági döntés, kérelem alapján történő felülvizsgálata. - Önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alaphoz való csatlakozás, ha ennek éves költség kihatása a saját tőke 2 %-át meghaladja. - Döntés csődeljárási kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról. - Könyvvizsgáló megválasztása és díjazásának megállapítása. - A Szövetkezet éves üzletpolitikai célkitűzésének jóváhagyása. (13) Szavazás a Küldöttgyűlésen a./ A küldöttgyűlés a határozatokat általában nyílt szavazás alapján a jelenlévő tagok több mint a felének szavazatával hozza. b./ A küldöttgyűlésen résztvevők szavazatának kétharmados többsége szükséges az alapszabály módosításához.

13 13 c./ Titkos szavazással dönt a küldöttgyűlés az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok és e testületek elnökeinek megválasztásáról és felmentéséről. (14) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent küldöttek számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés levezető elnöke a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott két küldött írja alá. (15) A Küldöttgyűlésen hozott határozatokat az Igazgatóság a Takarékszövetkezet Kirendeltségein 30 napon át közzé teszi. Amennyiben a küldöttgyűlési határozat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, s a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. Törvényben szabályozott cégadatok vonatkozásában változást eredményez, úgy a lefolytatandó változás bejegyzési eljárás során a cégadatok változása a Cégközlönyben közzétételre kerülnek a törvény előírásainak megfelelően. Ha jogszabály a határozatok további, vagy többszöri közzétételét rendeli el, úgy az érintett határozatot a Cégközlönyben kell közzétenni. (16) A küldöttgyűlési anyagokba való betekintésre a II. fejezet 1. pont (19) bekezdés szabályait kell alkalmazni. 3. Az igazgatóság (1) Az Igazgatóság a Szövetkezetekről, a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvények, valamint más jogszabályok, az Alapszabály előírásai, továbbá a Közgyűlés és Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően, mint a szövetkezet ügyvezető szerve szervezi és irányítja a Szövetkezet tevékenységét, gazdálkodását, pénzintézeti működését. Az Igazgatóság - biztosítja a hatékony gazdálkodás, működés feltételeit, - negyedévente értékeli a Szövetkezet gazdálkodását, - rendszeresen beszámoltatja az ügyvezetőket, üzletágvezetőket, kirendeltség-vezetőket a feladatkörükbe tartozó ügyek állásáról, - biztosítja a tagsági jogok és kötelezettségek érvényesülését, a tagi észrevételeket a szövetkezet működésében hasznosítja, a tagsági fórumon hozott határozatok végrehajtásáról a tagokat tájékoztatja, - gondoskodik a tagsággal, részjegy tőkével kapcsolatos köz- küldöttgyűlési határozatok végrehajtásáról, a takarékszövetkezeti tagságra vonatkozó jogszabályi, alapszabályi előírások érvényesüléséről,

14 14 - gondoskodik a Közgyűlés, Küldöttgyűlés Alapszabály szerinti összehívásáról, napirendjeinek előkészítéséről, - gondoskodik Közgyűlés, Küldöttgyűlés és saját maga által hozott határozatok végrehajtásának megszervezéséről és ellenőrzéséről, - biztosítja a Felügyelő Bizottság működéséhez szükséges személyi és dologi feltételeket, - a Felügyelő Bizottság, belső ellenőrzés, illetve más szervek (hatóságok) által végzett ellenőrzések megállapításait megtárgyalja, a hibák, hiányosságok kijavítására ha feladatkörébe tartozik intézkedési tervet készít és végrehajtásáról gondoskodik, - gondoskodik a Szövetkezet belső szabályzatainak elkészítéséről, a belső szabályozási rend kialakításáról, - rendszeresen figyelemmel kíséri a létszám és bérgazdálkodást, képzést, továbbképzést, a munkavédelem helyzetét, - biztosítja a munkavállalók részvételét a munkafeltételek kialakításában, - saját ülésén napirendre tűzi és megtárgyalja a szövetkezeti érdekképviseleti szervek felhívásait, ajánlásait. (2) Az Igazgatóság feladatkörében eljárva - megállapítja az Alapszabályon kívüli, a szövetkezet önkormányzati és egyéb szakmai szabályzatainak megalkotási rendjét, s meghatározza az ezzel kapcsolatos hatásköröket, - jóváhagyja a hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat, - megállapítja a kockázatvállalás engedélyezési rendjét, az engedélyezésre jogosult testületek és személyek hatáskörét, annak terjedelmét, - dönt tagfelvételi kérelmekről, a szövetkezeti tag tagsági viszonyának kizárással történő megszüntetéséről, eljár első fokon a tagsággal kapcsolatos egyéb ügyekben, - az alapszabályban meghatározott módon és időközönként összehívja a részközgyűléseket, - összesíti a részközgyűlési jegyzőkönyveket, megállapítja a közgyűlési határozatokat, - meghatározza az egyes részközgyűlési körzetben választható küldöttek számát az alapszabály rendelkezésének megfelelően, - megválasztja a részközgyűlési Jelölő Bizottságokat, - összehívja a Küldöttgyűlést, - meghatározza a Közgyűlés és a Küldöttgyűlés napirendjeit, - meghatározza a szövetkezet munkaszervezetét, az ügyintéző szervezet struktúráját, - Kinevezi az ügyvezető igazgatót, ügyvezető főkönyvelőt és további ügyvezetőket, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. - dönt kirendeltség létrehozásáról, megszüntetéséről,

15 - meghatározza a szövetkezet éves üzletpolitikai célkitűzéseit, - dönt új, nem integrációs pénzintézeti termékek és szolgáltatások bevezetéséről, - megállapítja az egyes termékek és szolgáltatások kamat és díjtételeit, - dönt gazdasági társaságba, vagy szövetkezetbe történő be- és kilépésről, illetve ezek alapításáról, ha a bevitt vagyoni érték a saját tőke 5 %- át nem haladja meg, - dönt belső- és kapcsolódó hitelekről, - dönt alárendelt kölcsöntőke felvételéről, - engedélyezi a 100 millió forintot meghaladó kockázatvállalásokat, - engedélyezi a banküzemi célú befektetések megvalósítását és értékesítését, ha azok nettó értéke a saját tőke 5 %-át meghaladja, illetve nem banküzemi célúaknál, ha a saját tőke 2 %-át meghaladja, - dönt önkéntes betétbiztosítási, vagy intézményvédelmi alaphoz való csatlakozásról, ha ennek éves költségkihatása a saját tőke 2 %-át nem haladja meg, - dönt a hitel tőke konverzióból származó részvények és üzletrészek tulajdonjogának megszerzéséről, - dönt hitel tulajdon, csere ügyletek engedélyezéséről, illetve az így átvett eszközök értékesítésének engedélyezéséről, ha az átvett eszköz nettó értéke a 40 millió forintot meghaladja, - engedélyezi portfoliókezelési (vagyonkezelési) megállapodást, - dönt a szavatoló tőke 25 %-át meghaladó hitelfelvételről, ha fedezetét nem a takarékszövetkezet eszközportfoliójában lévő értékpapírok képezik, - dönt a szavatoló tőke 100 %-át meghaladó hitelfelvételről, ha fedezetét a takarékszövetkezet eszközportfoliójában lévő értékpapírok képezik, - dönt a kockázatvállalással kapcsolatos követelések értékesítéséről, ha azok bruttó értéke a 100 millió forintot meghaladja, illetve ezen öszszeghatárt el nem érő követelések értékesítéséről, ha az értékesítési ár a követelés nettó értékénél alacsonyabb, - dönt a Szövetkezet folyamatos gazdálkodása, működése során felmerülő minden olyan ügyben, amely nem tartozik más testületi szerv hatáskörébe, vagy amelyet jogszabály, vagy belső szabályzat igazgatósági hatáskörbe utal. (3) A küldöttgyűlés 9 tagú igazgatóságot választ, amelynek tagjai közül megválasztja az Igazgatóság elnökét, aki egyben a takarékszövetkezet elnöke is. (4) Az Igazgatóság legalább egy tagját az ügyvezetők közül kell választani (belső igazgatósági tag). Az igazgatósági tagok többségének a deviza jogszabályok alapján deviza belföldinek, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak kell lenni. 15

16 16 (5) Az Igazgatóság ülését az Igazgatóság elnöke írásban hívja össze legalább az ülés előtt 5 nappal. Az Igazgatóság üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja. Az Igazgatósági ülés határozatképes, ha azon a tagok legalább kétharmada jelen van. Az Igazgatóság nyílt szavazás alapján a jelenlévő tagok több, mint felének szavazatával hoz döntést. A takarékszövetkezet belső szabályzatai, illetve a pénzintézeti működésre vonatkozó jogszabályok ettől eltérő határozathozatali szabályt is előírhatnak. (6) Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza - az igazgatósági ülés helyét és idejét - a jelenlévő igazgatósági tagok nevét, - az elhangzott indítványokat, - a meghozott döntéseket, illetve a döntések elleni tiltakozásokat. jegyző- A jegyzőkönyvet az igazgatóság elnöke, a jegyzőkönyvvezető, továbbá a könyv hitelesítésével megválasztott két igazgatósági tag írja alá. (7) Az Igazgatóság egyedi ügyekben írásbeli szavazás alapján is dönthet. Az írásbeli szavazást az Igazgatóság elnöke rendeli el. Az írásbeli szavazás útján való döntéshozatalhoz az adott ügy írásbeli előterjesztését és a határozati javaslatot az Igazgatóság tagjai és a Felügyelő Bizottság elnöke részére kell megküldeni. Az írásbeli szavazás határideje az előterjesztés kézbesítésétől számított 3 napnál kevesebb nem lehet. Az írásbeli szavazás szavazólapjának meg kell felelnie a teljes bizonyító magánokirat követelményének. erejű Tartalmaznia kell: - a szavazás tárgyát, - a szavazás leadási határidejét, - a határozati javaslatot, - a szavazati lehetőség egyértelmű megjelölését (igen, nem, tartózkodott), - a szavazással kapcsolatos esetleges vélemény, megjegyzés rögzítésének helyét, - a szavazás keltét, - a szavazó igazgatósági tag aláírásának helyét, - a szavazó igazgatósági tag szavazatát hitelesítő tanúk aláírásának helyét.

17 17 Az írásbeli szavazás határozatképességéhez az szükséges, hogy a megválasztott igazgatósági tagok legalább 2/3-a szavazatát a megjelölt határidőig leadja. Az írásbeli szavazás alapján történő határozathozatalra az (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy határozatot minimum a megválasztott igazgatósági tagok több mint felének szavazatával lehet hozni. Amennyiben bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelő Bizottság elnöke az adott ügy ülésen történő megtárgyalását indítványozza a szavazólapon, írásbeli szavazás alapján az Igazgatóság nem hozhat döntést. Az írásbeli szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az Igazgatóság elnöke, a belső igazgatósági tag és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazólapok eredeti példányait. Az írásbeli szavazás alapján hozott határozatot a soron következő igazgatósági ülésen ismertetni kell. (8) Az Igazgatóság üléseinek és működésének további szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. (9) Az Igazgatóság a tevékenységéért a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, üzletpolitikáról évente legalább egyszer köteles a Küldöttgyűlésnek beszámolni, a Közgyűlésnek tájékoztatást adni. Ugyanezekről a Felügyelő Bizottságnak negyedévente köteles beszámolni. 4. Felügyelő Bizottság A felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. (1) A felügyelő bizottság hatásköre: a./ Megvizsgálhatja a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet, a szövetkezet irataiba betekinthet. b./ Felhívhatja az Igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, vagy más önkormányzati szabályzatoknak megfelelően járjon el. c./ Indítványozza az Igazgatóság egészének, vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés, küldöttgyűlés összehívását. d./ Összehívhatja a közgyűlést, küldöttgyűlést ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének.

18 18 e./ Vélemény nyilvánít az éves beszámoló alapján a küldöttgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról. E nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. f./ Véleményt nyilváníthat a közgyűlés, küldöttgyűlés eléterjesztett más beszámolókról és jelentésekről. g./ Javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására. h./ Gondoskodik arról, hogy a Szövetkezet rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel. i./ Javaslatot tesz a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására. j./ Egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőr munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekben. k./ Irányítja és beszámoltatja a belső ellenőrzést. l./ Az Igazgatóság jogszabályba ütköző, vagy a Szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a Küldöttgyűlést. m./ Éves és közbenső pénzügyi jelentések ellenőrzése. n./ Büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen. o./ Figyelemmel kíséri a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, előírások betartását a Szövetkezet működésében és gyakorlatában. (2) A küldöttgyűlés 5 tagú Felügyelő Bizottságot választ, amelynek tagjai közül megválasztja a Felügyelő Bizottság Elnökét. (3) A Felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Az ülést a Felügyelő bizottság elnöke írásban hívja össze legalább az ülés előtt 5 nappal. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén a tagok kétharmada jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok többségi szavazatával hozza. (4) A Felügyelő Bizottsági üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza - a felügyelő bizottsági ülés helyét és idejét - a jelenlévő felügyelő bizottsági tagok nevét, - az elhangzott indítványokat, - a meghozott döntéseket, illetve a döntések elleni tiltakozásokat. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítésével megválasztott FB. tag írja alá. (5) A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől, az ügyvezetőktől, a munkavállalóktól és szükség esetén a szövetkezeti tagoktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítását kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg és azt 15 napon belül meg kell adni.

19 19 (6) A Szövetkezet testületei, vezetői tisztségviselői, ügyvezetői a Felügyelő Bizottság indítványairól 30 napon belül kötelesek határozni, illetve arról állást foglalni. (7) A Felügyelő Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tag a Szövetkezet bármely testületi ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, meghívásukról az adott testületi ülés összehívására jogosultnak kell gondoskodni. (8) A Felügyelő Bizottság a szövetkezeti jogvitákban, a jogvitában érintett felek kérelme alapján egyeztető bizottsági feladatot is elláthat. Az egyeztető bizottsági feladat ellátása nem érinti a bírósági út igénybevételi lehetőségét és határidejét. Ha az egyeztető bizottsági eljárást a tag a perindítási határidő letelte előtt 15 nappal kezdeményezi, úgy a Felügyelő Bizottság a perindítási határidőig a hozzá bejelentett jogsértési érdeksérelmi, vagy tagsági jogvitában köteles álláspontját kialakítani, illetve a felek között egyesség létrehozását megkísérelni, ha az adott ügy ezt lehetővé teszi. Ha a perindítási határidő letelte előtti 15 napon belül kerül sor egyeztető bizottsági eljárás kezdeményezésére, úgy a Felügyelő Bizottság a per első tárgyalásáig köteles az egyeztető bizottsági eljárást lefolytatni. Az egyeztető bizottsági feladatot ellátó felügyelő bizottsági ülés e napirendjének tárgyalására a bejelentőt, valamint az ügyvezetést meg kell hívni. (9) A Felügyelő Bizottság éves munkájáról a küldöttgyűlésnek beszámolni köteles. (10) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 5. Az igazgatóság elnöke Az Igazgatóság elnöke egyben a szövetkezet elnöke. Az elnök szervezi az igazgatóság, mint testület működését, intézkedik annak összehívásáról, döntéseinek előkészítéséről, határozatai vérhajtásáról. Az elnök választott tisztségviselőként látja el a tevékenységét. Irányító tevékenysége során gondoskodik a szövetkezeti törvényben és az Alapszabályban foglaltak maradéktalan betartásáról, illetve betartatásáról. 6. Ügyvezetők (1) A takarékszövetkezet tevékenységi körében meghatározott hitelintézeti és egyéb pénzügyi tevékenység szakmai irányítói és felelősei. (2) Az ügyvezetőket a Szövetkezet Igazgatósága határozatlan időre nevezi ki.

20 20 (3) Az ügyvezető igazgató és ügyvezető főkönyvelő a Takarékszövetkezet cégjegyzésére - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a szövetkezet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra együttesen jogosultak. (4) Az ügyvezetők a Takarékszövetkezet vezető állású személyeinek minősülnek, kinevezésükhöz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előzetes engedélye szükséges. (5) Tevékenységüket és hatáskörét részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 7. Központi adminisztrációs munkaszervezet Ellátja a takarékszövetkezet egész szakmai, pénzügyi tevékenységét, összegzi a kirendeltségek munkáját. Tevékenységének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 8. Kirendeltségek munkaszervezete Az adott működési körzetben, településeken végzi a takarékszövetkezet pénzügyi, szakmai tevékenységét, a központ és az igazgatóság által meghatározott előírások keretei között. Működését a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. III. A TISZTSÉGVISELŐK: (1) A Szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai. (2) A Takarékszövetkezet, mint hitelintézeti tevékenységet folytató szervezet vezető állású személyei az igazgatóság elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke és az ügyvezetők. (3) A Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének választására, képzettségére, öszszeférhetetlenségre. megbízatásának megszűnésére ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a vezető tisztségviselőkre.

21 (4) A tisztségviselőket - az ügyvezetők kivételével - a küldöttgyűlés választja meg 4 éves időtartamra. Megbízatásuk a megválasztásukat követő negyedik rendes Küldöttgyűlés napjáig, de legkésőbb a lejárat évének április hó 30 napjáig szól. (5) A tisztségviselők választása előtti küldöttgyűlésen 5 tagú jelölőbizottságot kell megválasztani, mely javaslatot tesz a tisztségviselők jelölésére. A jelölő bizottság 4 éves időtartamra kerül megválasztásra. Tisztségviselő jelölésére a küldöttek is javaslatot tehetnek. A jelölésre a küldöttjelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A titkos szavazás lebonyolítására 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani. (6) Tisztségviselő lehet: a./ az a cselekvőképes, büntetlen előéletű természetes személy, aki a takarékszövetkezet tagja, vagy jogi személy tag képviselője és b./ legalább középfokú pénzügyi képesítéssel rendelkezik, vagy pénzügyi szakmai képesítés hiánya esetén felsőfokú egyéb végzettsége van, és c./ nem áll olyan foglalkozástól eltiltó ítélet hatálya alatt, ami a szövetkezet tevékenységéhez kapcsolódik d./ aki nem volt olyan szövetkezet, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely felszámolási eljárás folytán megszűnt, vagy cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, az ezt megelőző, illetve követő két évben. (7) Nem lehetnek közeli hozzátartozók és élettársak ugyanazon szövetkezetnek tisztségviselői. A szövetkezet igazgatóságának tagjai és az ügyvezetők nem választhatók meg a felügyelő bizottság tagjává. (8) Pénzintézeti vezető állású személynek is minősülő tisztségviselő választhatóságára a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. (9) A szövetkezet tisztségviselője nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak és nem lehet felelős tisztségviselője a szövetkezet tevékenységéhez hasonlót végző gazdasági társaságnak, kivéve ha az adott szervezet a takarékszövetkezeti integráció tagja, vagy a szervezetben a takarékszövetkezet tulajdoni részaránnyal rendelkezik, vagy a társaság tulajdonlása hazai, vagy nemzetközi szövetkezeti alapra vezethető vissza. (10) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása: a./ megbízás időtartamának lejártával, b./ a tagsági viszony megszűnésével, 21

22 c./ a tisztségviselő lemondásával, d./ küldöttgyűlés általi felmentéssel, e./ ha az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 30 napon belül nem szünteti meg. f./ A belső igazgatósági tag esetén az ügyvezetői munkaviszony megszűnésével. (11) Ha a tisztségviselő lemondása a szövetkezet érintett testületének működőképességét veszélyeztetné, úgy a Felügyelő Bizottság a lemondás hatályának időpontját a bejelentéstől számított legkésőbb 60. napban határozhatja meg. (12) Ha a választott tisztségviselő megbízatása bármely oknál fogva a megbízatás időtartamának lejárta előtt szűnik meg, helyette a soros Küldöttgyűlésen új tisztségviselőt kell választani. Amennyiben a soron következő Küldöttgyűlés előtti időszakban az Igazgatóság, vagy a Felügyelő Bizottság egynél több tagjának, vagy a belső igazgatósági tagnak, illetve a testületek elnökének megbízatása megszűnik, úgy a tisztségviselő hely(ek) betöltésére rendkívüli Küldöttgyűlést azonnal össze kell hívni. Az e pont alapján megválasztott tisztségviselők megbízatása a soron következő általános tisztségviselő választásig szól. (13) A tisztségviselők felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően végezze, feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a szövetkezet érdekének elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. (14) Tisztségviselők kötelezettségeik vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog által szabályozottak szerint egyetemlegesen felelnek a szövetkezettel szemben. Nem terheli a tisztségviselőt a felelősség, ha a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a Felügyelő Bizottságnak bejelentette. 22 IV. A TAKARÉKSZÖVETKEZET KÉPVISELETE ÉS CÉGJEGYZÉSE: (1) A Szövetkezetet az igazgatóság elnöke és tagjai, továbbá az ügyvezetők képviselik harmadik személyekkel szemben. Más tag, vagy alkalmazott az Igazgatóság által jóváhagyott szabályzatban foglaltak alapján kiadott felhatalmazással képviselhetik a szövetkezetet. (2) A takarékszövetkezet cégjegyzésére - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a két igazgatósági tag, illetve a két ügyvezető együtte-

23 23 sen jogosult. Az együttes képviseletre jogosultak e jogukat együttes aláírási jogosultságként átruházhatják a Takarékszövetkezet munkavállalóira. Ennek szabályait és eljárási rendjét az Igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzat rögzíti. A két igazgatósági tag közül az egyik aláírónak minden esetben a belső igazgatósági tagnak kell lennie. (3) A cégjegyzés akként történik, hogy a Takarékszövetkezet előírt, elnyomott, vagy nyomtatott cégnevéhez a cégjegyzésre jogosult két személy együttesen írja alá a nevét. (4) A cégjegyzésre jogosult személyek nevét, beosztását és aláírását nyilván kell tartani és be kell jelenteni az illetékes cégbírósághoz. V. A SZÖVETKEZET TAGSÁGI VISZONY (1) A takarékszövetkezet tagja lehet az a 14. életévét betöltött természetes személy és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (továbbiakban jogi személy), aki felvételét kéri a takarékszövetkezet tagjai sorába és a felvételről szóló határozat után az alapszabályban meghatározott összegű részjegyet legkésőbb a felvételről szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül teljes egészében befizeti, vagy más szövetkezeti tag részjegyét megvásárolja (öröklés útján megszerzi). Korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy felvételi kérelméhez törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata szükséges. (2) A tagfelvétel kérőnek kérelmében nyilatkozni kell arról, hogy a Szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és a részjegyben megtestesülő vagyoni hozzájáruláson kívül vállalja a szövetkezet céljának megvalósulásában személyes közreműködését, továbbá kérelme elbírálásához az (5) bekezdésben foglaltakra vonatkozó a Takarékszövetkezet rendelkezésére nem álló adatokat szolgáltatni. (3) Jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát. (4) A tagfelvételről az Igazgatóság dönt, a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. (5) A kérelem elbírálása során az Igazgatóság vizsgálja a./ a tagfelvétel szövetkezeti törvényben foglalt feltételeinek meglétét, b./ azt, hogy a kérelmező képes-e részt venni a szövetkezet tevékenységében, c./ azt, hogy a Takarékszövetkezettel a kérelem benyújtása előtti üzleti kapcsolatában (természetes személyként, illetve vállalkozást vezető tisztségviselőjeként, vagy

24 24 befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosként) szerződés szerinti magatartást tanúsított-e, illetve hogy a nem szerződésszerű magatartásból származott-e kára ( hitelezési, vagy egyéb vesztesége) a Takarékszövetkezetnek, d./ azt, hogy a tagi összetételre vonatkozó jogszabályi előírás nem sérül-e, e./ azt, hogy az új részjegy jegyzésével a VI. fejezet (12) bekezdése szerint meghatározott részjegy tőke korlát nem kerül-e túllépésre. f./ Azt, hogy a kérelmező az I. fejezet 2-4. pontjában nevesített településeken lakóhellyel, székhellyel rendlelkezik-e. g./ azt, hogy a kérelmező (beleértve közeli hozzátartozóit) más takarékszövetkezetnek tagjai-e, illetve hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságba tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik-e, h./ azt, hogy a kérelmező üzleti tevékenysége, illetve kapcsolatainak jellege más vállalkozásnál fennálló tulajdoni érdekeltsége nem veszélyezteti-e a Takarékszövetkezet működését. (6) A tagfelvételre jogosult testület az (5) bekezdésben foglaltak értékelése alapján a./ köteles elutasítani a tagfelvételt, ha újabb tagok felvételével a VI. fejezet (12) bekezdése szerint meghatározott részjegy tőke összeg, vagy a takarékszövetkezeti tagságra előírt korlátozás túllépésre kerülne az azzal érintett tagi körbe. Mivel a tagfelvételi kérelem elutasítására nem a felvételt kérő személye miatt kerül sor, a tagfelvételre jogosult testület az elutasítást okának megszűntét követően ha a felvételt kérő igényli köteles újra tárgyalni a kérelmet. b./ Az (5) bekezdés f. pontjában írt feltétel hiánya mellett is felveheti a kérelmezőt, ha a Szövetkezettel való eddigi kapcsolata tagsági viszony létesítését indokolttá teszi. c./ Köteles elutasítani a tagfelvételi kérelmet, ha az (5) bekezdés c. pontja szerinti károkozás óta, illetve a kár megtérítése óta legalább 5 év nem telt el. d./ Köteles elutasítani a tagfelvételi kérelmet, ha feltehetőleg annak célja befolyásoló részesedés megszerzése több személy összehangolt cselekvésével. e./ Köteles elutasítani a tagfelvételi kérelmet, ha az (5) bekezdés h./ pont szerinti működés veszélyeztetési lehetősége fennáll. f./ Az (5) bekezdés b., c., g., h. pontja alapján a meglévő szövetkezeti tagság érdekét figyelembe véve dönt, ha az előző pontokban foglaltak alapján nem kell elutasítani a tagfelvételi kérelmet. (7) A tagfelvételi ügyben hozott igazgatósági határozat ellen a felvételt kérő a kézhezvételtől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Küldöttgyűléshez. A kérelemről a soron következő Küldöttgyűlés dönt. (8) A tagsági viszony a részjegy összegének befizetésekor, illetve más tag részjegyének megvásárlásáról, örökléséről szóló bejelentéskor keletkezik a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal.

25 (9) A tagsági viszony megszűnik, ha: 25 a./ A tag meghal, a jogi személy tag megszűnik. b./ A tag a szövetkezetből kilép. c./ A tagot kizárják. d./ A szövetkezet gazdasági társasággá alakul át. e./ A szövetkezet jogutód nélkül megszűnik. f./ A tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) a közgyűlés által meghatározott határidőre nem teljesíti. (10) A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban kell jelenteni. A tagsági viszony a kilépésre vonatkozó bejelentés időpontjától számított két hónap elteltével szűnik meg. (11) A tagsági viszony kizárással szűnhet meg, ha a tag neki felróható módon a szövetkezet érdekét súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít (beleértve az (5) bekezdés c./ pont szerinti károkozást), vagy tagsági viszonyból eredő kötelességeinek nem tesz eleget és e magatartást az erre vonatkozó felszólítást követő 30 napon belül nem szünteti meg, illetve kötelességének nem tesz eleget. A felszólításban a kizárásra alapot adó okot fel kell tüntetni. A kizárásról az Igazgatóság dönt. A kizárást tárgyaló ülésre a tagot meg kell hívni. A kizárás tárgyában hozott határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizárás tárgyában hozott határozat ellen a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Küldöttgyűléshez fordulhat. Amennyiben a Küldöttgyűlési döntést is sérelmesnek tartja a tag, ennek kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálatot kérhet. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat jogerőssé válását követő 30 nap elteltével szűnik meg. (12) A (9) bekezdés f. pontja szerinti tagsági viszony megszüntetésének feltétele, hogy a tag a közgyűlés erre vonatkozó határozatáról írásban értesítést kapjon, mely tartalmazza a fizetési kötelezettség elmaradásának jogkövetkezményét is. A határidő eredménytelen elteltét követően az Igazgatóság a tagsági viszonyt megszűntnek nyilvánítja és erről a tagot értesíti. (13) Ha a tagsági viszony a (9) bekezdés a-c. pontja és az f. pont alapján szűnik meg, a volt taggal (örökösével) el kell számolni. A volt tag részére járó részjegy összeget legkésőbb a tagsági viszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó küldöttgyűlés napjától számított 30 napon belül kell kifizetni. E határidőt legfeljebb a tagsági viszony megszűnését követő második éves beszámolót megállapító Küldöttgyűlés napjától számított harmincadik napig az Igazgatóság köteles meghosszabbítani, ha a részjegy összeg visszafizetés következtében a szövetkezet saját tőkéje, szavatoló tőkéje, illetve fizetőképességi muta-