Szakszervezetek a kiépülő kapitalizmusban: a magyar példa
|
|
- Orsolya Hajduné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szakszervezetek a kiépülő kapitalizmusban: a magyar példa Arbeitspapier Juni 2010 Autor: Dr. Makó Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója Bevezető. A munkavállalói érdekképviselet megújításának globális kontextusa A kiépülő piacgazdaság két évtizedes története azt jelzi, hogy a munkaügyi kapcsolatok rendszere (a továbbiakban MKR) partnereinek és ezen belül a magyar szakszervezeteknek kettős kihívással kellett szembenézniük és azokra megfelelő válaszokat találniuk. Egyrészt a piacgazdaság működésére jellemző állandó változások a szakszervezeti stratégiák folyamatos megújítását igénylik. Másrészt az MKR szereplőinek a globális munkaerőpiaci verseny univerzális-generális hatásainak kezelését is el kell sajátítaniuk, más európai nemzetgazdaságokban működő partnereikhez hasonlóan. Ezzel összefüggésben feltétlenül megemlítendő a globális munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók számának megkettőződése (az ún. great doubling). Kína, India és az egykori európai állam-szocialista országok (beleértve az egykori Szovjetuniót és utódállamait) megnövekedett világgazdasági szerepvállalásának eredményeképpen az 1990-es évtizedtől, a piacgazdaságok munkavállalóinak a száma közel kétszeresére nőtt: 1,46 milliárdról 2,93 milliárd főre. A rendkívül bőséges munkaerőpiaci kínálat kiélezett bérversenyt eredményez. A közhiedelemtől eltérően a bérverseny nem korlátozódik az alacsonyan képzett, ún. kék galléros munkakörökre. Az információs és kommunikációs technológiák segítségével és a vállalati hálózatok megjelenésével a gazdasági tevékenységek más régiókba, országokba történő kihelyezése (offshoring) felgyorsult. E folyamatoknak a szakszervezetek részéről történő befolyásolását rendkívül megnehezíti a szakszervezetek globális szerveződésének fejletlensége. A szakszervezetek befolyásának gyengülése különböző mértékű, de általánosan megfigyelhető a világgazdaság fejlett és fejletlen régióiban egyaránt. Implicit vagy explicit formában a munkáltatók az alacsony bérekkel rendelkező országokba történő tevékenység-kihelyezés fenyegetésével jelentős kereseti és munkaidőengedményeket képesek elérni. A munkavállalók kollektív érdekképviseletének nemzeti és nemzetközi keretekben történő folyamatos megújításának hiányában a taglétszám csökkenése megállíthatatlan, a munkavállalói érdekképviseletek mobilizációs képessége romlik és mindezek eredményeképpen a szakszervezeteknek a munka világát befolyásoló szerepe marginalizálódhat. Tanulmányunk első részében a magyar piacgazdaság kiépülésének néhány kísérőjelenségével foglalkozunk. A második rész röviden bemutatja a munkaügyi kapcsolatok legfontosabb intézményeit. A harmadik rész különböző empirikus vállalati felmérések tapasztalatai alapján ismerteti a munkavállalók szakszervezetekkel szembeni beállítottságait és a kollektív konfliktusok intenzitásának növekedését az elmúlt néhány évben. A tanulmány összegzésében a hatékonyabb szakszervezeti munka megalapozását szolgáló néhány javaslatunkat ismertetjük.
2 2 1. A piacgazdaság kiépülése, a szakszervezetek szerepének átalakulása Az állam-szocialista politikai-gazdasági rezsim intézményrendszerében a szakszervezetek fő tevékenységét illusztrálta a transzmissziós szíj metafora. Ennek szellemében, a szakszervezetek, a dolgozói érdekek képviselete helyett tulajdonképpen az uralkodó politikai és gazdasági vezetés törekvéseinek megvalósítására vállalkoztak a munkahelyeken. Cserébe, a politikai vezetés garantálta a foglalkoztatási feltételek stabilitását a teljes foglalkoztatás politikájával. A magyar gazdaságban az említett szakszervezeti szerep az 1970-es évek közepétől annak duális változatává módosult: Azáltal, hogy a munkaerőpiac megjelent a gazdaság állami tulajdonú részében, a szakszervezetek a politikai és gazdasági vezetés törekvéseinek támogatása mellett a dolgozók érdekeinek képviseletére is vállalkoztak. Tulajdonképpen e kettős követelményrendszer hatására a vállalati gyakorlatban a munkavállalók viselkedésére az ún. duális lojalitás vált jellemzővé: a dolgozók egyszerre támogatták a vállalati és a szakszervezeti vezetést. A politikai- és gazdasági rendszerváltást ill. az állami tulajdon privatizálását kísérő konfliktusok hatására ezt a duális lojalitást felváltotta a szakszervezet és a vállalati vezetés együttes elutasítása. Konkrétan arról van szó, hogy a munkaügyi kapcsolatok autonóm rendszere az egykori szocialista országokban, így Magyarországon is, jelentős társadalmi feszültségekkel és konfliktusokkal terhes periódusban született. Például a munkanélküliséget, amely az államszocializmus korszakában ismeretlen jelenség volt a munkavállalók számára, az 1990-es évek első felében már két számjegyű mutató (12 %) jellemezte. Az 1989-et követő öt évben az ipari termelés az egynegyedével csökkent. A 30 milliárd dolláros adósságállomány és az IMF által meghatározott rendkívül súlyos költségvetési korlátok tovább nehezítették a kialakult helyzetet. A tulajdonosi struktúra radikálisan átalakult, az állami nagyvállalatok helyét felváltották a magán-, gyakran külföldi tulajdonban lévő kisebb vállalatok. Az állam-szocialista politikai-gazdasági rezsim utolsó évében a magyar vállalatok átlagos mérete 186 fő volt, ezzel szemben a tőkés vállalatoké csupán fele (80 fő). Az 1990-s évek közepére viszont már minden tíz magyar vállalkozásból kilenc (92.4 %) a mikro-, kis- és közepes méretű vállalatok csoportjába tartozott. A szakszervezetek történelmileg is példátlanul gyors változásokhoz történő alkalmazkodását nemcsak a korábbi politikai-gazdasági rezsimmel való együttműködésből származó legitimációs nehézségek gátolták, hanem a munkáltatók főleg a külföldi befektetők és a politikaigazdasági döntéshozók szakszervezetekkel szembeni ellenérzései az egykori állami tulajdon privatizálása során. Az egykor monopolhelyzetet élvező szakszervezeti szövetség (Szakszervezetek Országok Tanácsa, SZOT), 1989-ben szakított a Magyar Szocialista Párttal (MSZP) az egykor politikai monopolhelyzetben lévő állam-párt, az MSZMP utódpártjával. A szakítás fő indítéka: a szakszervezetek a politikai pártoktól függetlenül kívánták jövőbeni gyakorlatukat alakítani. Négy független szakszervezeti szövetséget hozott létre, legnagyobb közülük a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Ezzel párhuzamosan új szakszervezeti szövetségek jelentős tagságot toboroztak a gazdaság fontos szektoraiban, és a munkavállalói érdekek tradicionális védelmére vállalkoztak. Az újonnan alakult független szakszervezetek, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, (TDDSZ, 1988) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) (1988) már a SZOT felbomlását megelőző évben megalakultak, így teremtve versenyhelyzetet a munkavállalói érdekképviselet területén és gyorsítva a korábban monolit szakszervezeti szövetség struktúrájának átalakítását. Az átalakulást közvetlenül követő első évtizedben a szakszervezetek éles, a rövid távú túlélés motiválta harcot folytattak egymással tevékenységük legitimációjáért és a korábbi szakszervezeti va-
3 3 gyon elosztásáért, és kevesebb figyelmet fordítottak a munkavállalók hosszú távú érdekeinek képviseletét szolgáló közös stratégiák kialakítására. Ennek eredményeképpen az MKR további partnerei, az állam és a munkáltatók szervezetei egységes és erős tárgyalási pozíciókkal rendelkező szakszervezetek helyett szélsőségesen megosztott és gyengülő befolyású szakszervezetekkel álltak szemben. Jól illusztrálja ezt az is, hogy az elmúlt húsz évben a szakszervezeti szövetségek szintjén nem történt figyelemreméltó fúzió, nem jelentek meg mega-szövetségek. Változatlanul a következő hat országos szakszervezeti konföderáció működik: (1) Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), (2) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), (3) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA), (4) Munkástanácsok Országok Szövetsége (MOSZ), (5) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), (6) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). Az új politikai pártok, amelyek kezdetben felhasználták az újonnan megalakult és független szakszervezetek (pl. LIGA, MOSZ) támogatását, hatalmi pozícióik stabilizálásával gyorsan eltávolodtak egykori szakszervezeti szövetségeseiktől. Mindezek következtében, a megosztott szakszervezetek szemben a lengyel Szolidaritás szakszervezettel nem játszottak meghatározó szerepet a gazdasági struktúraváltással kapcsolatos fontos döntésekben. 2. A munkaügyi kapcsolatok rendszere (MKR): formális kiépült intézmények mérsékelt befolyása Az érdekegyeztetés fontosabb intézményei Magyarországon: (1) A háromoldalú (tri-partit) érdekegyeztetés intézménye a több mint két évtizedes múlttal rendelkező Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amely az egykori szocialista országok gyakorlatában példátlanul korán, már 1988-ban megalakult től az érdekegyeztetés egyéb fórumai is megjelentek (pl. a Gazdasági és Szociális Tanács, 2004, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, 2008). Az OÉT keretében a társadalmi partnerek a tájékozódás, a véleménynyilvánítás és az egyetértés jogával rendelkeznek. Az üléseken a kormányzati oldal képviselői mellett a hat szakszervezeti szövetség és kilenc munkáltatói szövetség képviselői vesznek részt. A Munka Törvénykönyve (1992, illetve annak többször módosított változata) pontosan szabályozza azokat a kérdéseket, amelyekben a társadalmi partnerek egyetértése szükséges (pl. minimálbér, maximális napi munkaidő, ünnepnapok száma, a gazdasági okokból történő elbocsátás szabályozása, munkaköri besorolási rendszer, a kollektív szerződések kötelező regisztrálása stb.). (2) A háromoldalú érdekegyeztetés intézményével szemben az érdekegyeztetés kétoldalú (bipartit) szektor szintű rendszere rendkívül fejletlen Magyarországon. Az ezredfordulót követően több EU-kezdeményezés (pl. Phare projekt) több tucat szektor szintű társadalmi párbeszéd bizottság (Sector Dialogue Committee) létrehozását kezdeményezte a legkülönbözőbb gazdasági területeken (pl. élelmiszeripar, dohányipar, könnyűipar, gyógyszeripar, energia ipar, fémfeldolgozó ipar stb.). Az említett kezdeményezések mérsékelt sikerrel jártak: ágazati szintű kollektív szerződések továbbra is a munkavállalóknak csak a töredékét védik. A szektor szintű kollektív szerződéskötés egyik legfontosabb akadályozó tényezője a munkáltatók szek-
4 4 tor szintű szerveződésének hiánya. (Lásd részletesebben erről különböző szintű kollektív szerződéseket illusztráló 1. sz. táblázatot!) (3) A kollektív tárgyalások és a kollektív szerződések megkötésének domináns szintje a vállalat. A magyar munkavállalók kevesebb, mint egyharmada dolgozik kollektív szerződések által szabályozott munkahelyen. Egy erre vonatkozó kutatás eredményei szerint a kollektív szerződésekkel rendelkező munkavállalók többsége (60 %) pozitívan értékelte a kollektív szerződések keresetekre és munkarendre gyakorolt hatását. Az 1. sz. táblázat a versenyszféra (magán + állami szektor) különböző típusú kollektív szerződései által érintett munkavállalók számát és arányát illusztrálja. A közszférában a kollektív szerződések által lefedett munkavállalók száma némileg alacsonyabb, mint a versenyszektorban: 2007: 30,2 %, 2008: 29,4 %, 2009: 29,1 %. 1. sz. Táblázat A különböző szintű kollektív szerződések által lefedett munkavállalók száma és aránya a versenyszférában Versenyszféra (magán + állami Szektor) Kollektív Szerződés (KSZ) Típusa Egy munkáltatóval kötött KSZ Több munkáltatóval kötött KSZ Szektor szintű száma % száma % száma % KSZ Összesen: Forrás: Neumann, L. (2010) : EIRO (European Industrial Relations Observatory), - Annual Review 2009, Budapest, Kézirat,2. o. A táblázat adatai szerint a kollektív szerződések kiterjesztésének hatásait is figyelembe véve a magyar munkavállalók kevesebb, mint harmadának munka- és foglalkoztatási feltételeit szabályozzák kollektív megállapodások. A gazdasági válságot követően ez az arány némileg tovább csökkent. Jellemző továbbá az egy munkáltatóval kötött megállapodás: a szektor szintű kollektív tárgyalások fejletlen gyakorlata következtében a gazdasági szektort lefedő kollektív szerződések mindössze a munkavállalók töredékére (2007: 7,1 % : 5,8 %) vonatkoznak. 3. A munkavállalói beállítottságok és a kollektív cselekvések A központilag tervezett, állam-szocialista politikai-gazdasági rezsimről a piacgazdaságra történő áttérés radikálisan átalakította a munkavállalók szakszervezettel szembeni elvárásait. Ezek módosulásáról tájékoztat a következő táblázat.
5 5 2. sz. táblázat A munkavállalók szakszervezeti politikával szembeni elvárásai: Denki Rengo nemzetközi kutatás magyar tapasztalatai 1 Szakszervezeti politikával szembeni elvárások típusai I. A szakszervezetek szerepe nő A foglalkoztatás, a munkahely biztonsága 27.0 % 54.5 % Munkahelyteremtés 3.5 % 27.5 % Keresetnövelés 77.7 % 87.8 % II. Csökkenő szakszervezeti szerep A vezetés politikája feletti ellenőrzés növelése 26.7 % 8.8 % Részvétel a vezetési döntésekben 20.7 % 6.8 % A munkaszervezet és a technológia fejlesztésének befolyásolása 11.7 % 1.2 % Munkaidő csökkentés 18 % 7.5 % Forrás: Ellingstad, M. Makó, Cs. (1997) Hungarian Industrial Relations in Transition, Budapest: Institute for Social Conflict Research, 33. o. A leglényegesebb változás: a dolgozók a szakszervezettől olyan rövid távú érdekeiknek a támogatását és képviseletét várják, mint a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás biztonsága. Kevéssé foglalkoztatják őket a munkahelyi társadalmi viszonyokat hosszútávon befolyásoló olyan egyéb lehetséges szakszervezeti szerepek, mint például a menedzsment ellenőrzése vagy a vezetői döntésekben való részvétel. Figyelemreméltó, hogy mind a politikai-gazdasági rendszerváltás előtt, mind pedig azt követően a dolgozók változatlanul a nagyobb keresetek kiharcolását tartották a legfontosabb szakszervezeti feladatnak. Az 1990-es évek közepére jellemző gazdasági helyzetet a foglalkoztatási és életfeltételek drasztikus romlása, például kétszámjegyű munkanélküliségi és inflációs ráta jellemezte. A munkaerőpiaci részvétel ehhez hasonló mértékű romlását eredményezte a 2008-ban beköszöntött nemzetközi pénzügyi és gazdasági krízis. A kilencvenes évektől a szakszervezetek taglétszáma folyamatosan zsugorodott: a kilencvenes évek közepére jellemző 40 %-os szervezettségi szint napjainkra 12 %-ra csökkent (2009-es adat). A taglétszám általános csökkenése azonban jelentős egyenlőtlenségekkel párosult. A 100 %-os magántulajdonban lévő munkahelyeken a dolgozók kevesebb, mint 5 %-a tagja a szakszervezetnek, ezzel szemben ennek hatszorosa (28,2 %) a munkavállalók szervezettségének mértéke a tisztán állami tulajdonú cégeknél. Az önkormányzati (22,2 %) és a vegyes tulajdonú cégeknél (21,5 %), az országos átlagnál szintén lényegesen magasabb a magyar munkavállalók szervezettsége. Sajnos a magántulajdonban lévő cégekre vonatkozóan nincsenek adataink a szervezettség munkahelyi tulajdon származása (pl. magyar versus külföldi) szerinti arányáról. 1 Az 1980-as és az 1990-es évek közepén az elektronikai iparban végzett munkavállalói felmérés a dolgozók szakszervezettel és vállalat működésének különböző jellemzőivel kapcsolatos beállítottságok összehasonlító elemzésével foglalkozott. A japán Denki Rengo szakszervezet által finanszírozott kutatásban, 1984-ben 9 ország, 1994-ben 14 ország vett részt. (Martin Ishikawa Makó Consoli, 1998, Ishikawa Martin Morawski Rus (2000).
6 6 3. sz. Táblázat: A éves alkalmazottak szervezettségének aránya és a vállalati tulajdonforma kapcsolata (%) A munkahely tulajdonformája Tagja Nem tagja Együtt szakszervezetnek Tisztán állami 28,2 71,8 100,0 Tisztán magán 4,7 95,3 100,0 Szövetkezeti 6,8 93,2 100,0 Egyéb (egyházi stb.) 8,4 91,6 100,0 Önkormányzati 22,2 77,8 100,0 Vegyes 21,5 78,5 100,0 Nem tudja 9,4 90,6 100,0 Összesen 12,0 88,0 100,0 Forrás: Munkaerő felvétel (LFS), I. n.é. ad-hoc modul Munkaerő-forgalom, munkáltatói juttatások, szervezettség, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. A szakszervezetek szervezettségének radikális csökkenése a szakszervezeti szövetségek közötti versennyel párosulva az előzetes várakozásokkal szemben nem vezetett a munkahelyi szakszervezetek módszereinek modernizálásához. Javította viszont a közszférában működő szakszervezetek mobilizációs képességét az elmúlt években. Az elmondottakat jól illusztrálják a magyar szakszervezetek működésével foglalkozó legújabb felmérés tapasztalatai. A 4. sz. táblázat adatai azt mutatják, hogy a dolgozók szerint a szakszervezetek vállalati jelenléte kevéssé eredményez befolyást a vállalati vezetésre. 4. sz. Táblázat A szakszervezet vállalati vezetésre gyakorolt befolyása: 2007 A válasz típusa Szakszervezet működik a Szakszervezet befolyást vállalatnál gyakorol a vállalatvezetésre Szakszervezet működik a 68 % 45 % vállalatnál Nincs szakszervezet a vállalatnál 28 % 41 % Nem tudja, nem válaszol 4 % 14 % Forrás: Borbély, Sz. (2008) The Role of Institutional Context for Participation and Interest Representation in Hungary and Beyond, Forum: New Ways to Effective Forms of Worker Participation, Workshop 1: On The Role of Intsitutional Context for Participation, Budapest, September, 14. o. A szakszervezet vállalati vezetésre gyakorolt befolyására a szakszervezet vállalati jelenléte a megkérdezettek szerint minimális hatást gyakorol. Hiszen az, hogy az adott vállalatnál működik-e szakszervezet vagy sem, mindössze néhány százalékos különbséget eredményezett a dolgozók véleményében arra vonatkozóan, hogy e szakszervezeti jelenlét befolyást gyakorol (ill. gyakorolna)-e a vállalatvezetésre: 45 % versus 41 %. További információk hiányában nehéz értékelni a 4. sz. táblázatban szereplő adatokat, az mindenesetre megemlíthető, hogy a szakszervezet vállalati jelenléte önmagában nem azonos a menedzsment ellenőrzésével. További kutatásokat igényelne az ismertetett munkavállalói véleményeket alakító tényezők azonosítása sajnos az ilyen jellegű kutatási tapasztalatokkal nem rendelkezünk.
7 7 A magyar munkaügyi kapcsolatok rendszerének különleges jellemzője annak duális karaktere. Ez azt jelenti, hogy 1992 óta a munkavállalók érdekképviseletét ellátó szakszervezetek mellett a munkavállalói részvétel (participáció) olyan intézménye is jellemzi, mint az Üzemi Tanácsok (a továbbiakban ÜT). (A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét a Munka Törvénykönyve, évi XXII. Tv. IV. fejezet cikkelye alapján az alábbi rendelkezések szerint illetik meg a részvételi jogok: Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja.) A munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberek eredeti elképzelései szerint az ÜT-k és a szakszervezetek, mint egymással versenyző intézmények segítik a munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételeinek javítását. Az intézményi verseny helyett a vállalati gyakorlatra azonban a szakszervezet és az ÜT békés egymás mellett élése, egymás kiegészítése jellemző. Az ÜT-k nagy része olyan vállalatoknál létesült, ahol szakszervezetek is működnek, szakszervezeti tagokból kerül ki az ÜT tagok többsége is. Mindezt megerősítik az ÜT-k tevékenységéről készített napjainkig egyetlen országos felmérés tapasztalatai. Az első üzemi tanácsok megalakulása óta eltelt több mint egy évtized ( ) alatt, az 50 fő feletti munkahelyek közül, minden másodikban (49 %) működött ÜT.) 5. sz. Táblázat Üzemi Tanács és a szakszervezetek vállalati jelenléte: 2003-os országos felmérés tapasztalatai alapján (%) (N=2492) Szakszervezet Van Üzemi tanács Van 40 8 Nincs 9 43 Nincs Forrás: Benyó, B. (2007) Munkaügyi kapcsolatok és munkavállalói részvétel, Budapest, Kézirat, 65.o. Végezetül röviden foglalkozni szeretnénk a gazdasági-társadalmi környezet kedvezőtlenné válását kísérő konfliktusok kezelésében az olyan kollektív akciók intenzitásának növekedésével, mint a sztrájkok és az utcai tüntetések. Az elmúlt két évtizedben a sztrájkok, főleg pedig az utcai tüntetések intenzitása jelentősen megnőtt Magyarországon. Míg az közötti periódusban együtt véve 49 sztrájkot és utcai tüntetést regisztráltak, addig 1999 és 2008 között 59 sztrájkot és 149 utcai tüntetést jegyeztek fel a témával foglalkozó szakemberek. A sztrájkoknak a vállalatok gazdasági teljesítményére gyakorolt kedvezőtlen hatását általában a sztrájkok következtében kiesett munkanapok számával mérik. E tekintetben is kedvezőtlen a kép, különösen 2006-tól nőtt radikálisan az 1000 munkavállalóra számított, sztrájkok következtében kiesett munkanapok száma től ugyan jelentősebb csökkenés tapasztalható, azonban a kiesett munkanapok száma változatlanul jelentős a 2005-ös adatokkal összehasonlítva.
8 8 6. sz. Táblázat A sztrájkok miatt kiesett, 1000 dolgozóra számított, munkanapok száma 2 Év Munkanapok száma 1,133 15,378 32,126 25,004 6,474 Forrás: Neumann, L. (2010) : EIRO (European Industrial Relations Observatory), - Annual Review 2009, Budapest, Kézirat, 5. o. A sztrájkok alapvetően a közszférára jellemzők. Azok túlnyomó többségét a közlekedési szektor szakszervezetei, konkrétan a vasúti közlekedésben (Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, VDSZSZ) és a légi közlekedésben működő (Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, LESZ) szakszervezetek szervezték. A kollektív akciók számának növekedése a közszférában a munkaügyi kapcsolatok partnereinek kapcsolataira jellemző bizalmi viszonyok alacsony színvonalát jelzi. A munkáltatók és a szakszervezetek egymás érdekeinek, törekvéseinek kölcsönös tiszteletbentartása helyett azok egyoldalú érvényesítésére törekszenek. A minimális bizalmon alapuló társadalmi szabályozók eredményezte instabilitás ellensúlyozását a munkáltatók és a szakszervezetek egyaránt a munkajogi szabályozás anomáliáinak (pl. a közszféra esetében, a sztrájk ideje alatt nyújtandó elégséges szolgáltatások színvonalának értelmezése és meghatározása, stb.) jogi eszközökkel történő megszüntetésétől remélik. A munka- és foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos munkáltatói és szakszervezeti érdekek kölcsönös megismerése, tisztázása, és a tevékenységi szektor (pl. a közszféra) kontextusában való konszenzusra törekvő megegyezése helyett a társadalmi partnerek a rövidtávon látványos eredményeket eredményező konfrontációkat részesítik előnyben. Új fejlődési útjak keresése: a szakszervezeti tevékenység többdimenziós vizsgálatának és a stratégiaváltásnak a szükségessége A szakszervezetek jelenlegi, főleg pedig jövőbeni fejlődési perspektívájának jelzése megköveteli a magyar gazdaság 1990-es évektől napjainkig terjedő fejlődési útjával kapcsolatos néhány tanulság valamint új kihívások megfogalmazását. A szakszervezetek jövőbeni stratégiájának megalapozását jelentős mértékben elősegítené a párt- és ideológiakapcsolódásaik és a működésük kontextusát jelentő gazdasági kontextus hatásainak tisztázása. Például láthatóvá kellene tenni a sokszereplős szakszervezeti mozgalmat alkotó hat országos szakszervezeti szövetség párt- és ideológiai kötődéseit, és az azokból származó következményeknek a munkavállalók rövid és hosszú távú érdekképviseletére gyakorolt hatásait. E kérdések tisztázása és képviselete a munkaügyi kapcsolatok szakértői szerint elősegíthetné a szakszervezeti mozgalom átláthatóságát és javíthatná a szakszervezetek mobilizációs képességét, amelyet a közszféra néhány ágazatának kivételével a jelenlegi alacsony szervezettség kedvezőtlenül befolyásol. Legalább ennyire fontos lenne a szakszervezeti érdekképviselet és a magyar gazdaság szegmentált vagy megosztott struktúrája közötti kapcsolatoknak és azok tartalmának azonosítása. Sajnos nemcsak az erre vállalkozó hazai kutatások hiányoznak, hanem a munkaügyi kapcsola- 2 A táblázatban szereplő adatok, a foglalkoztatási feltételekkel és más társadalmi problémákkal kapcsolatos kollektív akciókról tájékoztató média beszámolókon alapulnak, függetlenül azok törvényes jellegétől, valamint a szervezők csoportjától (pl. szakszervezet, vagy a dolgozók más csoportja által szervezett kollektív akció.) Ennek ellenére kollektív akciók többségét a szakszervezetek szervezték.
9 9 tok szakértői közötti vitákban sem szerepel súlyának megfelelően. A szakszervezeti tevékenység hatékonyságának mérésére szolgáló különböző mutatók (pl. szervezettségi szint, stb.) globális használata keveset mond a gazdaság különböző szektoraiban dolgozó munkavállalók érdekvédelmének eredményességéről. A szakszervezeti tevékenységek jelenleginél differenciáltabb vizsgálatának fontosságát a tulajdonviszonyoknak a szervezettség mértékére gyakorolt jelentős hatásával illusztráltuk. Az állami tulajdonú munkahelyeken dolgozó (a magyar gazdaság állami szegmense ) munkavállalók szervezettségének mértéke többszöröse (hatszorosa), a gazdaság privatizált szegmenséhez tartozó munkavállalókénak. Feltételezéseink szerint miután megbízható empirikus kutatási tapasztalatokkal nem rendelkezünk a szakszervezetek befolyásának színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a versenyszférába tartozó vállalkozások termék- vagy szolgáltatási piaci, a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helye és az erőforrásokhoz való hozzájutás lehetősége. A magyar szakszervezetek tevékenységének jövőbeni megújítása megköveteli a működésük közegét jelentő politikai-ideológiai és gazdasági környezet differenciáltabb elemzését. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokon alapuló új szakszervezeti stratégiák kidolgozása a munkaügyi kapcsolatok partnerei közötti társadalmi párbeszéd megújítását igényli a pénzügyi és a gazdasági krízis teremtette gazdasági és társadalmi kihívások kontextusában. A lehetséges új feladatok közé tartozik, hogy a szakszervezeteknek a kereseti és munkafeltételek javítása mellett a jelenleginél nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a munkavállalók tartós foglalkoztatását garantáló képzésre és továbbképzésre, a rugalmas munkaerő felhasználási formák stb. kérdéseire.
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenVS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján
Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenMKKSZ HÍRLEVÉL. Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók. A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató.
MKKSZ HÍRLEVÉL Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató Öt napos sztrájk Sajtótájékoztató 2018. február 15. Boros Péterné beszéde Mondanivalóm
RészletesebbenA minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok Egy vállalati felmérés tapasztalatai Budapest, 2018. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,
RészletesebbenA kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23.
A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon Tarsoly Imréné 2016. szeptember 23. Bratislava Kollektív szerződés A KSZ a munkabéke eszköze, kiszámítható, szabályozott
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM
RészletesebbenVegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció
Vegyipari bér- és létszám trendekről Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség 2017. December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció VEGYIPAR = vegyi anyagok és termékek gyártása (TEÁOR 20) - műanyag alapanyagok - szerves
RészletesebbenIX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 December 22 Gál Márk PhD Közigazgatási
Részletesebbenmunkaerőpiaci tükör 2005
munkaerőpiaci tükör 2005 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási
RészletesebbenA közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács
Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről
1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó
RészletesebbenA MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK RENDSZERE
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS A MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE SZERKESZTETTE: KOLTAY JENŐ MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest, 2000 A kötetben közzétett tanulmányok alapjául szolgáló előadások
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja
1 Az EVDSZ 2017. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2017. január 24-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2017. évi munkaprogramja az EVDSZ VII. Kongresszusán elfogadott programra, és az I-II-III. Taggyűlésén
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A
RészletesebbenA közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ
A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ Mi is a közszolgálat? Hivatásos közszolgálat Civil közszolgálat Civil közszolgálat Az
RészletesebbenTörténeti betekintés
Történeti betekintés 2011. december 22.-én a munka Törvénykönyvéről a Kormánnyal egyeztető szakszervezeti tömörülések vezetői, a szféra munkaadói tárgyaltak a Versenyszféra és a Kormány közötti egyeztetések
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN.
ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. 2007. június 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL INFORMÁCIÓ MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
RészletesebbenAz állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága
Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben
Részletesebben2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
RészletesebbenA fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban
A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenTudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet
Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről (Kivonatos közlés) Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
Részletesebben5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )
5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára
Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja
1 Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2011. február 02.-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja az EVDSZ VI. Kongresszusán elfogadott programra, valamint az ez alapján
Részletesebben"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."
"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, 2013. április 03. 1 Tartalom: 1. Bevezető 3. 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon
RészletesebbenSYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi
RészletesebbenA Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018
A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenSzakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. [GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA Alapítva 2000-ben PÁLYÁZAT] BÉR- ÉS JÁRULÉK TÁMOGATOTT MUNKAERŐ, ESZKÖZBESZERZÉS ÉS KISLÉPTÉKŰ INGATLAN BERUHÁZÁS LEHETŐSÉGÉVEL! GINOP-5.2.4-16
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay
RészletesebbenMSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014
MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenWork-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon
Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Békéscsaba, 2017. október 19. Bruckner László Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenFelmérés eredményei: Expat országmenedzserek
Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk
RészletesebbenLegjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok
Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenTANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok
Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok Pölöskei Gáborné Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkár 2017. november 07. 4500,0 FOGLALKOZTATOTTSÁG
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenK-360/2010. MEGÁLLAPODÁS A MÁV ZRT ÉVI BÉRINTÉZKEDÉSEIRŐL ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELTÉTELEIRŐL JANUÁR 16.
K-360/2010. MEGÁLLAPODÁS A MÁV ZRT. 2010. ÉVI BÉRINTÉZKEDÉSEIRŐL ÉS A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK FELTÉTELEIRŐL 2010. JANUÁR 16. 1 A MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek megállapodnak, hogy a Társaság 2010.
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenGYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében
GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,
RészletesebbenFoglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében
Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti
RészletesebbenGINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA
GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati
Részletesebben1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.
1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának
RészletesebbenEncsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata
Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések... 3 1.1 A szabályzat célja, a szabályzatot létrehozó felek... 3 1.2 A szabályzat
RészletesebbenTervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014
Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenAz EVDSZ évi munkaprogramja. Elfogadva: Budapest, i SZV ülésen
1 Az EVDSZ 2009. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2009.05.11-12-i SZV ülésen 2 Az EVDSZ 2009. évi munkaprogramja Bevezetı Jelen EVDSZ 2009 évi program a kongresszusi, valamint az ez alapján készült
RészletesebbenA megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai
Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést
RészletesebbenOrszágos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program
Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)
RészletesebbenMás szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
RészletesebbenA magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezetei színtéren
A magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezetei színtéren MIÉRT FONTOS, HOGY EGY SZAKSZERVEZETI KONFÖDERÁCIÓNAK LEGYENEK NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI? KÜLÖNBÖZŐ NEMZETKÖZI NAGYPOLTIKAI ÜGYEK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK
RészletesebbenMÉRLEGEN A KORMÁNYZATI CSR CSELEKVÉSI TERV
MÉRLEGEN A KORMÁNYZATI CSR CSELEKVÉSI TERV TÖLGYES GABRIELLA CSR KOORDINÁTOR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2016. DECEMBER 07. EOQ MNB PÓDIUMBESZÉLGETÉSEK A MINŐSÉGRŐL 1. Előzmények 2. Tapasztalatok 3. Következő
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenTársadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon
PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja
RészletesebbenAz aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez
VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681
RészletesebbenA STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése
A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet 2008. évi közhasznúsági jelentése 1) Számviteli beszámoló A jelentés részét képező, ahhoz mellékelt számviteli beszámolót, amely a hatályos számviteli,- és adójogszabályoknak
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenA SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD HELYZETE MAGYARORSZÁGON. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem
MultiScience - XXX. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 21-22 April 2016, ISBN 978-963-358-113-1 A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD HELYZETE MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenVezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN. A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók Április 01.
MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók 2010. Április 01. Miről lesz szó? Milyen a munkaügyi kapcsolatok színvonala? Együttműködés hiánya konfliktushoz vezet! Rendezett
RészletesebbenTEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék
TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. Szak: jogász Neptun kódja: 30702 Helye a mintatantervben:
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem Foglalkoztatás-politikai
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenAkik eddig kifejezték szolidaritásukat
Akik eddig kifejezték szolidaritásukat Szakszervezeti Konföderációk Magyar Szakszervezeti Szövetség Kordás László a MASZSZ elnöke a szervezet szolidaritási közleményében a szakszervezet képviselői mindent
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA Munka törvénykönyve XXI. fejezet: szakszervezeti jogok
A Munka törvénykönyve XXI. fejezet: szakszervezeti jogok A Munka Törvénykönyve a szakszervezet és a munkáltató közötti kapcsolatokat szabályozza. Nem tartalmazza tehát a szakszervezetek létrehozatalára,
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló oldal (3) A 30. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek
Magyar joganyagok - 1997. évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 19921. oldal 1997. évi LVI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 1 1.
Részletesebben