Differenciáló feladatok a Panoráma Természettudományi enciklopédiához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Differenciáló feladatok a Panoráma Természettudományi enciklopédiához"

Átírás

1 Differenciáló feladatok a Panoráma Természettudományi enciklopédiához Fizika 7. A kölcsönhatás 1. Gyűjtsd össze, hányféle hatás befolyásolja a kilőtt puskagolyó pályáját! Fogalmazd meg, miben segítenek ezzel kapcsolatban a modern célzószerkezetek! (93. oldal) A kilövés ereje, a levegő közegellenállása és a föld gravitációja (esetleg a szél is). A célzószerkezet már figyelembe veszi a hajítás ívét is, és ennek megfelelően mutatja a célkeresztet. 2. Milyen hatások befolyásolják a folyóban úszó ember mozgását? Hogyan kell nekivágnod az útnak, ha épp szemközt akarsz átjutni a túlpartra? (92. oldal) A saját mozgásunk irányvektora és a folyó sodrása. Nem merőlegesen kell nekivágnunk, hanem ferdén, félig a sodrással szemben. A hely meghatározása, út és idő mérése 1. Ha a barátodék háza 120 lépésnyire van tőletek, keleti irányban, és általában két perc alatt érsz oda, akkor mennyi idő alatt érhetsz el a 420 méterre nyugati irányban fekvő könyvtárig? (89. oldal) 10 perc alatt. 1 lépés: 0,7 méter; ha 120 lépés 120 másodperc, akkor 1 másodperc 1 lépés, azaz 0,7 méter. 7 méter: 10 másodperc, 42 méter 60 másodperc, azaz 1 perc. Ennek a tízszerese a 420 méter, és ezzel együtt a 10 perc is. Az égtájak nem befolyásolják az eredményt. 2. Ha a tőletek 5 kilométerre, északi irányban fekvő szomszéd falu felől villámlást látsz, és a villámlás után 9 másodperc múlva hallod meg a mennydörgést, és mindez nem nappal, hanem éjszaka történik, akkor a két falu között vagy a szomszéd falun túl csaphatott le a villám? Körülbelül hány kilométer távolságban? (89. oldal) A két falu között. Körülbelül 3 kilométer távolságban. Sem az északi irány, sem a napszak nem befolyásolja az eredményt. A sebesség 1. Milyen sebességgel halad az az autó, amely turbódízel hajtású, és a 250 méterenként elhelyezett villanyoszlopok közti távolságot 15 másodperc alatt teszi meg? És milyennel, ha hagyományos hajtású?(89. oldal) 60 kilométer per óra sebességgel. A hajtás módja közömbös. 2. Egyenletes mozgás-e fizikai értelemben, ha a helikopter rotorja állandó, változatlan sebességgel forog? És ha ugyanez történik a repülőgép légcsavarjával? Indokold válaszodat szakszerű mondatban, a szakkifejezéseket használva! (89.oldal) Mindkét eset változó mozgás, mert a sebességvektorok iránya pillanatról pillanatra más. Rotornál és légcsavarnál a helyzet ugyanaz. Pillanatnyi sebesség, gyorsulás 1. Mit jelent, hogy a gyorsulás származtatott mennyiség? (90. oldal) Azt jelenti, hogy két másik értékből számolhatjuk ki, a sebességváltozásból és a közben eltelt időből. 2. Mikor nagyobb a gyorsulás, ha lassan nő az autó sebessége, vagy ha gyorsan csökken? És melyik esetben nagyobb a gyorsulás abszolút értéke? (90. oldal) Akárhogy is nő a sebessége, az mindig nagyobb, mint bármilyen lassulás, mert ez az utóbbi negatív érték lesz. A gyorsulás abszolút értéke a gyors sebességcsökkenésnél nagyobb. 1

2 Egyenletesen változó mozgás, szabadesés 1. Hány másodperc múlva fogjuk meghallani a sziklaperemről ledobott kétszázforintos pénzérménk csörrenését, ha a sziklaperem 125 méter magasságban van? És mi a helyzet akkor, ha egyszerre két darab kétszázforintost dobsz le? (91. oldal) 5 másodperc múlva. Közömbös, hogy hány érme repül egyszerre. 2. Készíts az enciklopédia ábrája alapján négy szakaszból álló sebesség-idő grafikont! Az tárgy először gyorsuljon, azután gyorsuljon még nagyobb ütemben, majd menjen egyenletes sebességgel, végül pedig lassuljon olyan ütemben, mint az első szakaszban! (91. oldal) Sok megoldás lehetséges. Az erő hatásai és mérése 1. Tanulmányozd az enciklopédiában leírt kísérletet az asztallappal! Mit kíván bizonyítani ez a kísérlet? Feleletként idézd a megelőző bekezdés egyik mondatát! (100. oldal) A kölcsönhatás közben különböző mértékű alakváltozás is történik. 2. A Föld felszíne inerciarendszer, a meginduló villamos nem az. Miért? Mi a különbség? Mi tehát az inerciarendszer? (101. oldal) A Föld egyenletes sebességgel forog, a meginduló villamos nem, hanem gyorsul. A gyorsuló rendszerek nem inerciarendszerek. Inerciarendszer az, amelyben Newton törvényei teljesülnek. Newton törvényei 1. A tankönyvi fejezet négy bekezdése Newton négy törvényét ismerteti, de nem sorrendben. Állapítsd meg az enciklopédia segítségével, melyik Newton-törvényt hányadik bekezdés ismerteti! ( oldal) Newton I. törvénye: harmadik bekezdés, Newton II. törvénye: első bekezdés, Newton III. törvénye: második bekezdés, Newton IV. törvénye: negyedik bekezdés 2. Mi a hasonlóság a rakétaelv és a csónakból kidobált kövek között? Válaszolj az enciklopédia ismertetése alapján! (103. oldal) A rakéta gázt lök ki magából hátrafelé, ennek ellenhatásaként mozog ő maga előre. Ha a csónakból a nagy tömegű köveket hátrafelé kidobáljuk, a csónak ennek ellenhatásaként előre fog mozogni. Nehézségi erő, súly, gravitációs erő 1. A Föld egyenletes sebességgel forog, de változó sebességgel kering. Ki, melyik törvényében mondta ezt ki, és mi a jelenség magyarázata? ( oldal) Kepler II. törvénye mondja ki. Magyarázata, hogy a Föld Nap körüli pályája nem szabályos kör alakú, hanem ellipszis. A Napközeli fázisban felgyorsul. 2. Miért volt nehéz megmérni a tárgyak által kifejtett gravitációs erőt? Kinek, mikor sikerült mégis? ( oldal) 1798-ban henry Cavendishnek sikerült. Azért volt nehéz, mert a földi, hétköznapi tárgyak esetében ez rendkívül kicsi erő. Összehasonlíthatatlan a hatalmas bolygók gravitációs erejével. 2

3 Súrlódás, tapadás, közegellenállás 1. Mi a magyarázata, hogy az ejtőernyős még azután is tovább gyorsul, amikor kinyílt az ernyője, s hogy csak később válik egyenletes sebességűvé a mozgása? (105. oldal) A közegellenállási erő nemcsak a mozgó testtől és a közeg sűrűségétől függ, hanem a mozgás sebességétől is (mégpedig négyzetesen). Ahogy gyorsul az ejtőernyős ereszkedő sebessége, úgy nő a levegő közegellenállási ereje, míg végül kiegyenlítődnek. 2. Mit bizonyít az enciklopédia kísérlete a két könyvvel és a közéjük tett szalvétával? (105. oldal) Azt, hogy ha megszüntetjük az alátámasztást, és átengedjük a két könyvet a szabadesésnek, megszűnik a köztük fellépő kényszererő, ami addig szorosan összeszorította őket. Munka, energia 1. Oszd a csúzlizás folyamatát 4 fázisra, és írd mindegyik fázis mellé, hogy melyik energiafajtából van sok a rendszerben az adott pillanatban! (103. oldal) A fázisok: gumi megnyújtva, gumi elengedve, kő a pályája legmagasabb pontján, kő a földre hullás előtti pillanatban Energiafajták: rugalmas, mozgási, helyzeti, mozgási 2. Milyen adatokból számolhatjuk ki a/a mozgási energiát, b/ a helyzeti energiát, c/ a rugalmas energiát? (103. oldal) a/ tömeg és sebességnégyzet b/ tömeg, magasság, gravitációs állandó c/ a megnyújtás négyzete és a megnyújtott anyagra vonatkozó állandó Fontos fogalmak, tételek 1. Munkavégzésre lehet fogni az apály-dagály jelenséget mutató tengert is, ha vízierőműveket építenek például a folyótorkolatokban, ahol ki-be áramlik ilyenkor a víz. De milyen ritmikusságra, és milyen rendkívüli helyzetekre kell számítaniuk a tervezőknek? (107. oldal) Egy nap alatt kb. kétszer van hold miatti dagály, és 12 óránként nap miatti apály, ez ritmikus. Rendkívüli lehet a két hatás találkozása, ami szökőárt okozhat. 2. Miért késnek nyáron az ingaórák? (95. oldal) Mert kitágul a melegtől az inga rúdja, ezáltal megnő annak a képzeletbeli körnek a sugara, amelyet az inga vége kirajzol. Így az inga által megtett út is hosszabb, s ettől lassul meg az egész szerkezet. Emelő típusú egyszerű gépek 1. Hogyan éri el a saját tengelye körül forgó műkorcsolyázó, hogy felgyorsuljon a mozgása? Törzse mellé zárja a karjait. Ezzel ugyanis csökkenti a forgatónyomatékot. A forgatónyomaték és a szögsebesség szorzata állandó kell, hogy legyen, vagyis a forgatónyomaték csökkentésével (a karok törzs mellé zárásával) nő a sebesség. 2. Miért kell nagy izomerő ahhoz, hogy könyékben behajlítva karunkat, az alkarunkkal súlyt emeljünk? (109. oldal) Mert ebben az esetben a könyökizület a tengely, s az alkar ahhoz képest forgó mozgást végez. Az erőker azonban nagyon rövid, mert az izmunk (bicepszünk) a könyökhöz nagyon közel tapad az alkarhoz. A teherkar viszont ehhez képest hosszú. Csiga, hengerkerék, lejtő 1. Hogy működik az enciklopédia ábráján látható dugóhúzó? Mi itt az erőkar, mi a teherkar? Miért alkalmazható ez a megoldás? (109. oldal) A két kar belső-felső vége fogaskerékre hasonlít. A két kar ez erőkar, a fogaskerék aprócska fogai a teherkarok. Az erőkarok hossza sokszorosa a teherkarokénak. Azért alkalmazható, mert a dugónak igen ki utat kell megtennie. 3

4 2. Keress példát a oldalon olyan egyszerű gépre, amelyben az előző példánál, a dugóhúzónál is kisebb elmozdulást akarunk elérni! ( oldal) Ilyen például a körömcsipesz, ahol egyetlen millimétert kell mozdulnia a teherkar végének, hogy összezáródva lecsippentse a körömdarabot. A nyomás 1. Hogyan változik a rugalmas anyag térfogata, ha hosszanti irányban nyújtjuk, s ennek hatásár a keresztmetszete viszont csökken? (112. oldal) A keresztmetszet csökkenése némileg ellensúlyozza a nyújtást, de a térfogat mégsem marad állandó, hanem összességében nő, vagyis a nyújtás hatása erősebb, mint a keresztmetszet csökkenésének hatása. 2. Mit jelent az anyagok felkeményítése? (113. oldal) Például azzal, ha több menetet tekerjük a huzalt, keményebbé tehetjük. A sűrűség 1. A tankönyvi táblázat világosan mutatja, hogy az alumínium kis sűrűségű anyag. Nézz utána az enciklopédiában, hol és hogyan használják ki ezt a tulajdonságát! (28. oldal) Magasfeszültségű vezetékeknél és a repülőgépgyártásban. 2. Azt is láthatod a táblázatban, hogy az arany kifejezetten nagy sűrűségű anyag. Nézz utána az enciklopédiában, hogy mit jelent, ha egy ékszer 10 karátos aranyból készült! (31. oldal) Azt jelenti, hogy más fémekkel ötvözött aranyból készült, s az ötvözet 24 grammjában 10 gramm arany van. A hidrosztatikai nyomás 1. Nagyobb nyomás nehezedik-e ránk, ha egy tölcsér alakú medence alsó szűkületében állunk, s a fejünk felett hatalmasan kiszélesedő víztömeg van? (115. oldal) Nem, hiába is látszik első pillantásra logikusnak. A fenti víztömeget ugyanis részben a ferde tölcsérfal is tartja. Ez a hidrosztatikai paradoxon. 2. Hogyan magyarázza a folyadékok mozgására vonatkozó kontinuitási egyenlet a vízipisztoly működését? (118. oldal) A csövek vékonyabb részén ugyanannyi folyadéknak kell átáramolnia, mint a vastagabb részein, ez csak úgy lehetséges, ha ott felgyorsul a mozgás. Ezért jön ki erős sugárban a víz a pisztoly keskeny végén. A közlekedőedények 1. Mi köze van az autók fékrendszerének a folyadékokhoz? Hogy nevezi a fizika az ilyen eszközt? (115. oldal) A pedál megnyomása egy csőrendszerbe zárt folyadékot mozdít meg, amely a másik végén a féket a kerékhez nyomja. Hidraulikus fék a neve. 2. A talaj a lábunk alatt vízzáró rétegek közé zártan vizet is tartalmaz. Ez a réteg lehet ferde, s ha a mélyebben fekvő részen csapoljuk meg, közlekedőedényként préseli ki magából a vizet. Hogy nevezzük az ilyen víznyerő berendezést? (115. oldal) Artézi kút. A légnyomás 1. Miért hasonlít a szuperszívószál kísérlete a Toricelli kíséletre? Mit igazol? (115. oldal) Ugyanúgy légüres teret hozunk létre a szívószál felső részében. Azt igazolja, hogy 8-10 méternél magasabban semmiképpen sem tölti ki a teret a folyadékoszlop, mivel a légnyomás ennél magasabbra nem kényszeríti. Vízzel ez felel meg a higany 76 centiméterének. 2. Tengerszinttől lefelé, földfelszíntől fölfelé nő a víz illetve a levegő nyomása. Melyik nő egyenes arányossággal? Miért éppen ez? (114. oldal) A víz nyomás nő egyenes arányossággal, mivel a folyadék sűrűsége állandó, a levegőé nem. 4

5 A felhajtóerő, a testek úszása 1. Világítsd meg a Titanic katasztrófájának fizikai hátterét a sűrűség fogalmát használva! (117. oldal) Azzal, hogy víz hatolt a Titanic hajótestének belsejébe, nagyobb sűrűségű anyag vette át a kisebb sűrűségű levegő helyét. Ezzel a hajó egészének sűrűsége is megnőtt, s túl nagy súlya lett ahhoz, hogy fenntarthassa a felhajtóerő. 2. Mikor fogalmazta meg Arkhimédész híres törvényét? Mondj példát olyan fizikai meglátásra, amelyben viszont tévedtek a görögök? (116. oldal, 101. oldal) Kr.e. 250 körül. Arisztotelész tévedett abban, amikor a mozgásokat az űrtől való irtózással magyarázta. Hajszálcsövesség, felületi feszültség 1. Gyűjtsd össze, mitől keletkezhet örvény a folyadékban! (119. oldal) Különböző sebességű áramlások találkozása vagy szilárd akadály. 2. Milyen orvosi-egészségügyi veszélyeket okozhat a vér nem kívánatos örvénylése az erekben? (119. oldal) Az ér szűkülete mögött örvényleni kezd a vér, s ez megterheli a szívet. Az áramló levegő 1. Milyen felfedezést tett Kármán Tódor magyar fizikus a folyadékok áramlásával kapcsolatban? (119. oldal) Az egyik örvény a felső rétegről az egyik irányban forogva válik le, a másik az alsó rétegben a másik irányba forogva. 2. Mit igazol a füstkarikák címmel leírt kísérlet az enciklopédában? (119. oldal) Azt, hogy a szilárd akadályba ütköző levegő örvénylő mozgást végez. Hőtani bevezető 1. Mikor lehet egy folyadékot fagyáspontja alá hűteni anélkül, hogy megfagyna? Mikor következik be mégis a fagyás? (127. oldal) Ha nincs benne gócpont, ahol a fagyás elkezdődne. Ha megmozdítjuk, egyetlen pillanat alatt bekövetkezik a fagyás. 2. Mikor lehet egy folyadékot forráspontja fölé melegíteni anélkül, hogy felforrna? Mikor következik be mégis a forrás? (127. oldal) Ha tiszta, és hasonlóképpen nincs gócpontja. Ha megmozdítjuk. A szilárd testek hőtágulása 1. Elképzelhető-e, hogy az anyag a melegítés hatására nem kitágul, hanem összehúzódik? (120. oldal) Igen, bizonyos gumiszerű anyagoknál ezt lehet megfigyelni. 2. Elképzelhető-e, hogy a melegített folyadék szintje csökkenést mutat? (121. oldal) Igen, mert a melegítés első pillanataiban az edény már kitágul, de a folyadék nem. Ilyenkor átmenetileg lejjebb megy a folyadék szintje, mivel megnőtt a kitágult edény térfogata. A folyadékok, gázok hőtágulása 1. Miért különleges a -273 Celsius fok? (123. oldal) Az a hőmérséklet, amelyen az anyag térfogata és sűrűsége elérné a nullát, s maga az anyag is megszűnne. Ez az abszolút nulla fok 2. Hány ember műve a Gay-Lussac és a Boyle-Mariotte törvény? ( oldal) Három emberé. Gay-Lussac egy ember, kettős névvel. Boyle és Mariotte egymástól függetlenül jutottak a felismerésre, ezért szerepel mindkettejük neve együtt. 5

6 A hő és az energia 1. Mi a különbség a hőerőgép és a hőpumpa között? (125. oldal) Mindkettőben a hő és valamiféle mechanikai munka áll kapcsolatban. A hőerőgépnél a hő alakul mechanikai munkává, például az autók motorjában. A hőpumpánál mechanikai munkát használnak fel arra, hogy a hőt továbbítsák egyik helyről a másikba. 2. Miért válik nagyon hideggé a szódáspatron, amikor kiáramlik belőle a széndioxid? (124. oldal) A gáz kiáramlása munkavégzés, ami a belső energiájának a rovására megy végbe. A belső energia hirtelen csökkenése okozza a hőmérsékletcsökkenést. Az égés és a hőerőgépek 1. Hogyan lehetséges, hogy a jégtömbhöz adott meleg víz hatására mégsem nő a rendszer hőmérséklete? (129. oldal) Ha kis mennyiségű meleg vizet adunk hozzá, némi olvadás és visszafagyás következik be, az energiát ez emészti fel, s nem jut belőle a hőmérsékletemelésre. 2. Hogyan lehetséges, hogy a forró vízhez adott még forróbb szilárd tárgy hatására mégsem emelkedik a rendszer hőmérséklete? (129. oldal) Ha túlhevített vízbe dobunk egy még forróbb porszemet, gócpont alakul ki, és megkezdődik a forrás. Ez emészti fel a többletenergiát, és nem jut belőle a hőmérsékletemelésre. Az energiamegmaradás általánosítása 1. Miért nem igaz teljes mértékben, hogy az energia a test munkavégző képességének mértéke? (125. oldal) Mert az összes energiáját mégsem képes munkává alakítani. Ez az abszolút nulla fok elérését jelentené, ami pedig lehetetlen. 2. Milyen tényezőktől függ a gáz által leadott hőmennyiség? (124. oldal) A gáz mennyiségétől, a hőmérséklet-változástól és a gáz anyagi minőségétől. Olvadás, fagyás 1. Jégen vagy vízen csúszik a korcsolyázó? (127. oldal) Vízen, mivel az élek alatti nagy nyomástól egy pillanatra megolvad a jég, majd rögtön utána vissza is fagy. 2. Miért tudja a súlyt tartó drót keresztülrágni magát a jégtömbön? (127. oldal) Mert nyomást fejt ki a jégtömb érintett pontjaira, s nagyobb nyomás hatására ott megolvad a jég, majd a drót továbbhatolása után újra megfagy. Párolgás, forrás, lecsapódás 1. Mi a szublimáció? Miben különbözik a párolgástól? (127. oldal) Szublimációkor a szilárd anyagból rögtön légnemű lesz, kihagyva a folyékony halmazállapotot. Párolgásról csak folyékony anyagoknál beszélhetünk. 2. Ha halmazkarikaként ábrázoljuk a forrást és a párolgást, melyik karika lenne a másikon belül? Miért? (127. oldal) A forrás lenne a párolgáson belül, mivel a forrás a párolgás egyik speciális esete. A hő terjedése 1. A tea hűtésére vonatozó példa az enciklopédiában 1 kilogrammos csészéről beszél, ami meglehetősen ritka. Ha valójában csak 50 dkg-os a csészénk, mennyi teát tudunk lehűteni benne 50 Celsius fokra? (129. oldal) Feleannyit, mint a példában, vagyis 1 decilitert. 2. Milyen eszköz révén használhatjuk a hőterjedést hőfokszabályozásra? (120. oldal) Bimetálszalagok révén. A két összeforrasztott fémnek eltérő a hőtágulási együtthatója, másként tágulnak, elhajolnak, és ezáltal tudnak kapcsolóként viselkedni. 6

7 Kémia 7. Ami büdös, az kémia? 1. Milyen tévhitet cáfolt meg Fridrich Wöhler? (12. oldal) Hogy szerves vegyületek felépítése csak élő szervezetben lehetséges. 2. Melyik elem vegyületeit nem soroljuk a szervetlen kémiába - néhány kivétellel? (12 oldal) A szén vegyületei többnyire a szerves kémia körébe tartoznak. Milyen anyagok vesznek körül bennünket? 1. A kémia mely szakterületébe tartozik az üveg, műanyag, acél, benzin előállítása? (13. oldal) A kémiai technológia szakterületébe. 2. Mi a vegyület? Mit állít róla az enciklopédia mindazon túl, amit a tankönyv is elmond? (12. oldal) Hogy a részecskék között szoros kapcsolat van. Az anyagok fizikai tulajdonságai 1. A tankönyvből megtudtuk, hogy a jód vízben nem oldódik. Melyek ezen túl a legfontosabb tulajdonságai? (37. oldal) A neve azt jelenti, ibolyaszínű, hiánya a szervezetben pajzsmirigy-betegséget okozhat, ezért jódozott sóval pótolják. 2. Ugyancsak megtudtuk a benzinről, hogy oldja a jódot. Mik ezen túl a benzin főbb jellemzői? (71. oldal) A kőolajból állítják elő, minősége attól függ, hogy milyen nyomás mellett következik be a robbanása, ez az oktánszám. Halmazállapotok 1. Milyen halmazállapotúak szobahőmérsékleten a nemfémes elemek? (34. oldal) Mind a három halmazállapot megtalálható köztük. 2. Mi a különbség a nemfémes elemek zömének és a nemesgázoknak a szilárd állapota között? (34. oldal) A nemfémes elemek zöme szilárd állapotában molekularácsokat alkot, a nemesgázok viszont ilyenkor sem alkotnak molekulákat. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások 1. Milyen kémiai folyamatot indítunk el, amikor meggyújtjuk a gáztűzhely lángját a konyhában? (44. oldal) A metánból széndioxid és víz képződik, miközben energia szabadul fel, amivel az edényt melegítjük, vagyis főzünk. 2. Mit jelent az aktiválási energia? (44. oldal) A reakció végbeviteléhez, vagyis a részecskék kellő energiával történő ütköztetéséhez szükséges energia, amelyet azután a reakció végbemenetelekor visszanyerünk. A keverékek 1. Mit jelent a tankönyvi fejezet vége felé szereplő közeg? (18. oldal) A keveréknek az az alkotórésze, amelyből sokkal több van, mint a többiből. 2. A tankönyv szerint fizikai úton, fizikai tulajdonságaik alapján választhatók szét a komponensek. Melyek ezek a tulajdonságok? (18. oldal) Részecskeméret, oldhatóság, forráspont. 7

8 Az oldatok 1. Mit jelent a telítetlen oldat fogalma? (20.oldal) Kevesebb oldott anyagot tartalmaz, mint amennyit az adott hőmérsékleten fel tudna oldani. 2. Hogyan állíthatunk elő túltelített oldatot úgy, hogy sem az oldott anyag mennyiségét nem növeljük, sem az oldószer mennyiségét nem csökkentjük? (21. oldal) Hűtjük az oldatot. Alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb oldott anyag oldására képes, márpedig ugyanannyi marad benne. Az oldatok összetétele: a tömegszázalék 1. Milyen arányok jellemzik még az oldatok összetételét a tömegszázalékon és a tömegtörtön kívül? (21. oldal) A térfogatszázalék és a térfogattört. 2. A hétköznapi életben mire használják a tömegszázalék fogalmát? (21. oldal) Az élelmiszerek összetevőinek jellemzésére (pl. a margarin zsírtartalma). Oldatok készítése tömeg és térfogatmérés 1. Milyen oldatot használnak fel a timföld gyártásánál használatos nátrium-hidroxid előállításakor? (49. oldal) Celsius fokos tömény konyhasó-oldatot. 2. Hogyan fehérítik ki a cukorrépából nyert barna cukoroldatot? (59. oldal) Kén-dioxiddal színtelenítik. Oldatok készítése hígítás, keverés 1. A tankönyvben az öblítő koncentrátum hígítási arányát kell kiszámítani. Nézz utána az enciklopédiában, mi a hátránya az öblítőszer használatának! (82. oldal) Mivel bevonatot képeznek a textilszálakon, csökkentik a ruha nedvességmegkötő hatását, vagyis könnyebben megizzadhatunk az ilyen ruhában. 2. Milyen oldatot nevezünk tiszta szesznek? (54. oldal) Az etil-alkohol 96%-os vizes oldatát. Az oldhatóság 1. Melyek a vízben oldódó vitaminok, és mi lehet veszélyes velük kapcsolatban? (62. oldal) B, C-vitamin. Mivel a vizelettel távozik, pótolni kell. 2. Melyek a zsírban oldódó vitaminok, és mi lehet veszélyes velük kapcsolatban? (62. oldal) A, D, E, H, K vitamin. Csak kis mértékben ürülnek ki a szervezetből, ezért fennáll a túladagolás veszélye. A keverékek szétválasztása 1. Mit jelent a frakcionált desztilláció? (19. oldal) A melegített kőolajból előbb a fűtőgáz anyagai párolognak el, majd további melegítéskor a benzin összetevői, majd az olajok, és visszamarad a bitumen. 2. Milyen keverék-szétválasztási módszert alkalmaznak a gázálarcok levegőszűrőjében? (19. oldal) Az adszorbció módszerét: a szűrő anyaga megköti, magához tapasztja a levegőkeverék bizonyos alkotóelemeit. Az atom és az elemi részecskék 1. Mivel egészítheted ki az atom meghatározását az enciklopédia definíciója alapján? (14. oldal) Rendelkezik az elemre jellemző kémiai sajátosságokkal. 2. Hogyan nevezhetjük az elektronfelhőt másként? (14. oldal) Elektronhéjaknak. 8

9 Relatív atomtömeg, anyagmennyiség, moláris tömeg 1. Miért meglepő az atommag mérete és tömege? (14. oldal) Mérete az atom méretéhez képest igen kicsi, ugyanakkor az atom tömegének nagy részét ő adja. 2. Mit jelent az atom energiaminimuma? (15. oldal) Amikor az elektronok az atommaghoz legközelebbi atompályán vannak. A vegyjel és a képlet jelentése 1. Mit jelent a kémiában a rendszám? (15. oldal) Az adott elem atomjában levő protonok száma. 2. Mit jelent a kémiában a tömegszám? (15. oldal) Az adott elem atomjában levő protonok és neutronok száma együttesen. Az elektronok az atomokban 1. Mely elemeknek különleges a vegyértékhéjuk? Miért? (15. oldal) A nemesgázoké, mivel ezek stabil szerkezetűek, így nem lépnek reakcióba. 2. Mik a nukleonok? (15. oldal) Az atommag alkotói, vagyis a protonok és a neutronok együttesen. Az elemek periódusos rendszere 1. Miért nem egyetlen sorba rendezte Mengyelejev az elemeket? (22. oldal) Azért, mert így a sorrendet is megtarthatta, és a hasonló elemek is egymás közelébe (egymás alá) kerülhettek. 2. Miért van a 6. és 7. sor egy része kiemelve a periódusos táblázatból? (23. oldal) Csupán helytakarékossági okokból, de valójában ott van a helyük a táblázatban. Ionok 1. A VI. A főcsoport elemeinek atomjai hajlamosak az ionok képzésére. Nézz utána, hogyan viszonyul az ide tartozó egyik elemhez az ózon! Az ózon az oxigén módosulata. Bomlékony anyag, de a mai környezetkárosító állapotokat megelőzően ugyanannyi képződött belőle, amennyi elbomlott. (39. oldal) 2. A VII. A főcsoport elemeinek atomjai hajlamosak az ionok képzésére. Nézz utána, hányféle hasznát vesszük a klór vegyületeinek! (37. oldal) Az első világháborúban harci gázként használták a klórgázt. Sósavat tartalmaz a gyomrunk, klórt tartalmaznak a fertőtlenítőszerek. A kovalens kötés és a molekulák 1. Mi a különbség a kolligáció és a datív kötés között? (17. oldal) Kolligáció esetén a közös elektronpár elektronjait a két atom adja össze, datív kötés esetén a közös elektronpár mindkét elektronját az egyik atom adja. 2. Miért apoláris az azonos atomokból álló molekulák kötése? (17. oldal) Mert az azonos atomok azonos mértékben vonzzák a kötő elektronpárt. A vegyületek molekulái 1. Példaként szerepel a tankönyvi fejezetben a metánmolekula. Nézz utána, miért olyan fontos mindennapjainkban a metán! (51. oldal) Mert főzéshez, fűtéshez használt földgáz lényegében metán (90%-ban). 2. Példaként szerepel a tankönyvi fejezetben a szén-dioxid molekula. Nézz utána, mi a különbség a szén-dioxid és a szén-monoxid jellegzetes keletkezési módja között! (41. oldal) Mindkettő széntartalmú anyagok égésekor keletkezik, de a szén-monoxid oxigénszegény környezetben. 9

10 A szilárd anyagok szerkezete 1. Mi a különbség az amorf és a kristályos anyagok olvadáspontja között? (17. oldal) A kristályos anyagoknak határozott olvadáspontjuk van, az amorf anyagoknak nincs, hanem a melegítés hatására folyamatosan lágyulnak el. 2. Előfordulhat-e, hogy ugyanaz az elem másféle kristályszerkezetben jelenik meg? (17. oldal) Igen, ennek a neve az allotrópia. Kémiai tulajdonságok és változások 1. Mitől lehet gyorsabb egy reakció lefolyása? Mitől nagyobb a reakciósebesség? (44. oldal) Többek között a reagáló anyagok nagyobb koncentrációjától, a nagyobb fajlagos felülettől, a magasabb hőmérséklettől vagy a katalizátorok hatásától. 2. Hogyan illusztrálják a szénsavas italok a kémiai egyensúly fogalmát? (45. oldal) Mikor már nem csökken tovább a pohárban a buborékok száma, az annak a jele, hogy beállt a kémiai egyensúly. Ugyanannyi szénsav bomlik el, amennyi keletkezik. A kémiai egyenlet 1. Miért jobbak a mai zselés akkumulátorok a régebbieknél? (47. oldal) Mert nehezebben párolog el belőlük a kénsav. 2. Mit jelent az izoméria fogalma? (50. oldal) Amikor két vegyületnek ugyanaz az összegképlete, de mégsem egyformák, mert más az atomok kapcsolódási sorrendje. A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások 1. Endoterm vagy exoterm folyamat a metángáz elégetése a gáztűzhelyen? (51. oldal) Exoterm, hiszen éppen ezzel teremtjük meg a főzéshez szükséges energiát. 2. Endoterm vagy exoterm folyamat az acélgyártás? (31. oldal) Endoterm, hiszen csak energiabefektetéssel valósítható meg. Sav-bázis reakciók Savak és bázisok 1. Hol találkozhatunk savakkal a mindennapi életben? (42. oldal) Kóla, salátalé, akkumulátor, gyomrunk, eső. 2. Mondj példát a lúgok keletkezésére! (42. oldal) Például a fémoxidok vízben való oldódásakor lúgok keletkeznek. A savak és bázisok kémhatása 1. Miért indikátor a tea? (42. oldal) Azért, mert ha citromlét öntünk bele, kivilágosodik. A citromlé ugyanis savas kémhatású. 2. Mik a savanyú sók? (43. oldal) Amelyekben nem minden hidrogénatomot helyettesít fématom. Redoxireakciók: az égés 1. Hogyan használható a széntüzelésű hőerőművek helyett a geotermikus energia? (73. oldal) Magyarországon könnyebben érhetők el a melegvízforrások. Ahol lakótelepek fűtésére használják, ezzel elkerülik a nem megújuló és környezetszennyező energiaforrások használatát. 2. Mi a különbség a napkollektor és a napelem között? (73. oldal) A napkollektor vizet melegít, a napelem közvetlenül villamos energiává alakítják a napenergiát. A redoxifolyamatok tágabb értelmezése 1. Mi a közös a klórtartalmú és a klórmentes fehérítőszerek működésében? (83. oldal) Mindkettőből atomos állapotú oxigén szabadul fel, ami rendkívül reakcióképes, és eloxidálja a baktériumokat, gombákat, színanyagokat. 10

11 2. Milyen hibát követhet el, aki nátrium-perborát tartalmú mosószerrel mos? (82. oldal) Túl alacsonyra állítja a mosógép hőfokszabályzóját. Ez az anyag ugyanis csak 60 Celsius fok fölött oxidálja el a színanyagokat. A szén körforgása és a globális felmelegedés 1. Milyen gázok járulnak hozzá az üvegházhatáshoz a szén-dioxidon kívül? (76. oldal) Például a metán és a dinitrogén-oxid. 2. Mi a szmog két fő előidézője? (76. oldal) Egyik formájában a szélcsend és a felszín felett megrekedt hideg levegő. Másik formájában az erős ultraibolya sugárzás, ami a kipufogógázokat károsan átalakítja. 11

12 Biológia 7. Az esőerdők 1. Gyűjtsd össze az esőerdők irtásának okait! (214. oldal) Marhalegelővé alakítják, mahagóni fát termelnek ki, szójatermesztésre használják a területet. 2. Melyek az erdőirtások legsúlyosabb következményei? (214. oldal) A felégetés során nagy szén-dioxid-kibocsátás keletkezik, az erdő megszűntével csökken a szén-dioxid megkötése. Az esőerdők állatai 1. Miért tekintik külön fajnak az erdei elefántot? (215. oldal) Mert más az örökítőanyagának az összetétele, mint az afrikai elefánté. 2. Mit jelent az ökológiai fülke fogalma? (215. oldal) egy faj adott populációjának élettere, amely fennmaradásához szükséges, ezért fajuk többi populációjától meg kell védeniük. A szavannák 1. Mi a pázsitfűfélék jelentősége a szavannán? (216. oldal) Ezek képesek a szavanna növényei közül a legtöbb kilogrammnyi élőhúst eltartani. 2. Miért nevezik az elefántfüvet energiafűnek is? (216. oldal) Mert bioüzemanyag-forrásként is értékes, két kiló belőle felér 1 liter gázolajjal. A szavannák állatai 1. Mi a paták szerepe az életmódban? (217. oldal) Rugalmas ütközéscsillapítóként segíti a futást. 2. Hogyan osztoznak a szavannák állatai az élőhely növényzetén? (217. oldal) Gazella: nedvdús alfüvek Antilop: szárazabb szálfüvek Zsiráf, elefánt: fák levelei A sivatagok 1. Miért a feltámadás jelképe a jerikói rózsa? (219. oldal) Labdaként képes gurulni a sivatagban, és ahol nedvességre lel, meggyökerezik. 2. Hogyan csökkentik párologtatásukat a sivatagi növények? (218. oldal) A levélfelület csökkentésével. A szőrözöttséggel. A gázcserenyílások besüllyesztésével. A sivatagok állatai 1. Mi a Bergmann-szabály? (218. oldal) A sivatag kisebb testű emlőseinek a testfelületük relatíve nagyobb, ezért jobb a hőleadó képességük. 2. Miben más a farok használata a fokföldi földimókusnál, mint más mókusfajoknál? (219. oldal) Napernyőként is használja. A mediterrán területek élővilága 1. Mit tudhatsz meg az enciklopédiából a görög teknős emésztéséről, védettségéről, páncéljáról? ( oldal) Emésztését vakbelében élő baktériumok is segítik. Védett, elvileg csak engedéllyel tartható. A páncél rovátkoltsága életkorát is megmutatja. 12

13 2. Miért hasznosak más állatok számára a manna kabócák? (220. oldal) Mert ahol átszúrják a fa kérgét, cukros lé folyik le, amit más állatok is hasznosíthatnak. A lomberdők 1. Hogyan védekeznek az állatok a lomberdők éghajlatára jellemző kemény tél ellen? (222. oldal) A madarak egy része költözéssel, az emlősök egy része téli álommal. 2. Mi a különbség a medvék és a mormoták téli álma közt? (222. oldal) A mormotáknál a testhőmérséklet is jelentősen lecsökken, 2-4 celsius fokra. A lomberdők állatai 1. Mi a lipáz nevű zsírbontó enzim szerepe a téli álomban? (222. oldal) Télen aktiválódik, és lebontja a nyáron felhalmozódott zsírtartalékokat. 2. Miért gátolja a téli álmot alvó állat szervezete a szőlőcukor leontását? (222. oldal) Mert így kevesebb oxigénre van szüksége a szervezetnek. A füves puszták 1. Mi a különbség a sztyepp és a préri pázsitfűféléi között? (222. oldal) A sztyeppen a csenkeszek a jellemző fűfélék, a prérin az árvalányhaj-félék. 2. Mik a jellemző állatfajok a prérin, mik a pampán? (222. oldal) A prérin a bölény és az antilop, a pampán a nandu és a guankó. A füves puszták állatai 1. Mit tudunk a vadlovak eredetéről? (223. oldal) Amerikából jöttek át a Bering-szoroson át, otthon viszont kihaltak. 2. Miben különbözik az eurázsiai vadlótól az amerikai musztáng? (223. oldal) A musztángok szabadon eresztett házilovak leszármazottai, nem igazi vadlovak. Észak-amerikai prériken, dél-amerikai pampákon 1. Mik a prérik és a pampák hazai megfelelője? (222. oldal) A füves puszta. 2. Miért termékenyebb a mi pusztánk? (222. oldal) Alacsonyabb hőmérséklet, lassúbb lebomlás, humuszban gazdagabb talaj. A tajgák élővilága 1. Miért sok a láp a tajgán? (224. oldal) A fagyott talaj nem szívja be a vizet, hanem megmarad felette, a hideg miatt pedig nem is nagyon párolog. 2. Miért kevés a növényevő állat a tajgán? (224. oldal) Mert többnyire csak moha és fenyő él itt, ami nehezen emészthető. A tundrák élővilága 1. Hogyan érvényesül a Bergmann-szabály a tundrán? (226. oldal) A nagyobb testtel viszonylag kisebb hőleadó felület jár együtt, ezért jellemzők az olyan nagytestű állatok, mint a jegesmedve. 2. Mi az Allen-szabály? (226. oldal) A hideg területeken élő állatok kiálló testrészei kisebbek (fülük, farkuk, végtagjaik). A sarkvidékek élővilága 1. Hogyan alakul ki a poligonális talaj? (226. oldal) A sok megfagyástól és felengedéstől sokszög alakú részekre szabdalódik. 13

14 2. Mit jelent a szoliflukció? (226. oldal) A nap közben felengedő talajréteg folyadékként odébbcsúszik az alatta levő, fagyott talajon. A magashegységek élővilága 1. Mi a tundra két típusa, előfordulási formája? (226. oldal) Sarkvidéki, magashegyi. 2. Miért mondják hideg sivatagnak a fagyos területeket? (226. oldal) Mert hiába sok a jég és a hó, a növények ezt nem tudják hasznosítani, így szárazságról beszélhetünk. A tengerek és a tengerpartok élővilága I. 1. Miért gyakori a tengeri élőlényeknél a szövetek hiánya? (228. oldal) A szárazföldi életben a szilárdítás és folyadékellátás miatt van szükség a szövetekre, a vízben viszont ez nélkülözhető. 2. Hogyan csoportosíthatjuk a tengeri élőhelyeket? (228. oldal) Partközeli vizek, nyílt tenger, mélytengerek. A tengerek és a tengerpartok élővilága II. Gerincesek 1. Mit jelent a partközeli vizek függőleges zonalitása? (228. oldal) Az árapály miatt azok élnek feljebb, amelyek bírják az átmeneti víznélküliséget. 2. Hogyan világítanak a mélytengeri sötétségben a halak? Baktériumok és oxidációs folyamat segítségével. A rendszerezés alapjai 1. Mondj példát olyan állatokra, amelyek az evolúció során máig megőrizték eredeti jellegüket! Hogy nevezzük az ilyeneket? (230. oldal) Élő kövületek, például az új-zélandi hidasgyík. 2. Miért veszélyeztetettek az elszigetelten élő fajok? (230.oldal) Mert váratlanul olyan élőlény jelenehet meg a környezetükben, amelynek veszélyére nincsenek felkészülve. Vírusok, sejtmagnélküliek 1. Hogyan használják a mélytengeri halak a baktériumokat, és hogyan iktathatják ki őket? (228. oldal) Világításra, ha pedig nincs szükség rájuk, átláthatatlan szövetet borítanak eléjük. 2. Miért nem növények a moszatok egy újabb besorolás szerint? ( 229.oldal) Mert nincs száruk, levelük, gyökerük, hanem telepes szerveződésben élnek. Sejtmagvas egysejtűek 1. Mi a moszatok gyakorlati jelentősége? (229. oldal) Nagy a szervesanyag-termelő képességük, ami a világ energiatartalékaivá teszi őket. 2. Mit jelent az adaptív szétterjedés? (230. oldal) Egyazon ős utódai más-más fajjá alakulnak más-más élőhelyeken. Gombák 1. Hogyan kapcsolódnak a termeszek a gombákhoz? (217. oldal) Vannak termeszfajok, amelyek gombát termesztenek a várukban az összerágott leveleken. 2. Milyen szélsőséges földrajzi környezetekben találunk zuzmókat? (218, 226. oldal) Sivatagokban és a tundrán. 14

15 Virágtalan növények. I. Moszatok 1. Ki és mikor helyezte új alapokra a moszatok rendszertani besorolását? (229. oldal) Woese 1990-ben. 2. Mi a moszatok színének jelentősége rendszertani besorolásukban? (229. oldal) Színtestjeik és színanyaguk eltér a növényekétől. Virágtalan növények II. Mohák és harasztok 1. Miért érezzük úgy a fenyőerdőkben, mintha puha szőnyegen járnánk? (224. oldal) A lassan lebomló tűlevelek és a mohák miatt. 2. Mi képződik a víz alatt, levegőtől elzártan lebomló tőzegmohából? (224. oldal) Alacsony fűtőértékű kőszén, azaz tőzeg. Virágos növények I. Nyitvatermők 1. Mondj példát a kultúr-életközösségre! (208. oldal) Például hazai telepített fenyveseink. 2. Van-e Magyarországon őshonos fenyves? (199. oldal) Igen, de kevés, pl. Alpokalja, Őrség, Bakony a többi helyen csak telepített. Virágos növények II. Zárvatermők 1. Mi veszélyezteti a pilisi len fennmaradását? (201. oldal) A termőhely nagy részét feketefenyővel ültették be. 2. Milyen környezetben tenyészik a medvehagyma? ( oldal) Bükkösök gyepszintjén. Többsejtű állatok Szivacsok, csalánozók 1. Miért növekednek a korallszirtek? (231.oldal) Mert az elhullt korallpolipok váza megmarad, és ehhez csatlakoznak az új állatok. 2. Miért színtelenednek el a klímaváltozással a korallzátonyok? (231. oldal) Mert a melegebb vízben kilökődnek a korallokból az algák, amik jellegzetes színanyagát adták. Gyűrűsférgek, puhatestűek 1. Mit jelent egy ökológiai lábnyom? (233. oldal) Azt a földterületet, ami adott életszínvonalú életmódunk fenntartásához szükséges, a javak előállítását és a hulladék feldolgozását figyelembe véve. 2. Mi történne, ha a Földön mindenki olyan életszínvonalon élne, mint egy átlagos magyar, illetve egy átlagos amerikai? (233. oldal) Nem lenne elég a Föld területe (magyar), illetve a Föld ötszörösére lenne szükség (amerikai). Ízeltlábúak 1. Milyen állat valójában a tengeri makk? (229. oldal) Rák, amely vízben kinyitja, szárazon összezárja meszes zárólemezeit. 2. Miért van szükségük zsákmányukra a rovaremésztő növényeknek? (215. oldal) Mert a talajból nem jutnak kellő mennyiségű nitrogénhez, és így pótolják. Gerincesek törzse I. A halak és a kétéltűek osztálya 1. Miért különleges a mélytengeri horgászhal szaporodása? (228. oldal) Mert a hím berágja magát a nőstény testébe, és egész életén át rajta élősködik. 2. Miért különleges a mélytengeri horgászhal táplálkozása? (228.oldal) Mert egyik testrészével világít, és a fénnyel csalja magához az áldozatait. 15

16 Gerincesek törzse II. A hüllők osztálya 1. Mire használja tüskéit a tüskés gyík? (219. oldal) Védekezés, álcázás, a harmatcseppek kicsapódnak rajta, s meg tudja inni. 2. Miben hasonlít a görög teknős a medvére? ( 220. oldal) Ez is téli álmot alszik. Gerincesek törzse III. A madarak osztálya 1. Milyen madár rajza szolgál a magyar természetvédelem emblémájául? (211. oldal) Egy gémfélénk, a nagykócsag képe. 2. Hogyan befolyásolja a széki csér életét az ember mezőgazdasági tevékenysége? (205. oldal) Kifejezetten előnyösen. A terelt nyűjak által felzavart rovarokra vadászik. Gerincesek törzse IV. Az emlősök osztálya 1. Milyen őshonos magyar tenyésztett emlősállatokat ismersz? (212. oldal) Mangalica, agár, rackajuh. 2. Milyen kifejezetten védett emlősünk él ligeterdeinkben? (207. oldal) A vidra. 16

17 Földrajz 7. Földünk története 1. Mit jelent, hogy a Föld geoid alakú? (239. oldal) Nem szabályos gömb, hanem például a sarkoknál lapult. 2. Hányszorosa az óceánokkal borított terület a szárazföldi területeknek? (239. oldal) Több mint kétszerese. Földtörténeti kalandozások (Afrika) 1. Hogyan alakulhat ki sivatag a tenger közelében? (263. oldal) A hideg tengeráramlás miatt nagy a légnyomás, nincs felszálló levegő, ezért nincs felhő, nincs csapadék. 2. Honnan kapnak vizet a sivatagi oázisok? (263. oldal) Az üledékes kőzetekben eltárolódott, évezredekkel ezelőtti esővízből. A trópusok földje 1. Miért kevés a tápanyag az egyenlítői öv talajában? (270. oldal) Mert a sok eső kimossa belőle. 2. Miért gazdagabb humuszban a szavannák talaja? (270. oldal) Mert ott kevesebb az eső. A hömpölygő folyamoktól a kiszáradt medrekig 1. Mi a folyókban a hordalék szállításának négy módja? (278. oldal) Lebegtetés, ugráltatás, görgetés, csúsztatás. 2. Milyen helyeken mozog a folyó vize saját áramlási sebességénél gyorsabban? (278. oldal) Az örvényekben. Afrika, a fiatal kontinens 1. Az afrikai országok határait sokszor vonalzóval húzták meg, szélességi és hosszúsági fokok mentén. Idézd fel, mi a Ráktérítő, Baktérítő, mik a meridiánok! (261. oldal) Ráktérítő: a trópusi öv északi határa Baktérítő: a trópusi öv déli határa Meridiánok: a hosszúsági körök 2. Mi a 180. hosszúsági fok jelentősége? (261. oldal) Ez a dátumválasztó vonal. Aki átlépi, egy napot nyer vagy veszít. A szigetkontinens és a nagy víz 1. Mi okozza az óceánok vizének hullámzását? (275. oldal) A levegő és a víz súrlódása, ami miatt a vízrészecskék fe-föl mozognak. 2. Mely óceánokon számíthatunk leginkább cunamira? (275. oldal) Elsősorban a Csendes-óceánon, de előfordult már az Indiai-óceánon is. Kontinensnyi ország országnyi kontinens 1. Ausztráliában fontos a juh- és a szarvasmarha-tenyésztés. Mi a különbség a külterjes és a belterjes állattenyésztés között? (293. oldal) Külterjes: elsősorban legeltetésen alapul. Belterjes: istállókban takarmányokkal táplálják az állatokat. 2. Az észak-keleti országrész fő terménye a cukornád. Mire jó még ez a növény a cukorgyártáson kívül? (292. oldal) Bioüzemanyagot is előállítanak belőle. 17

18 Arktisz és antarktisz 1. Mekkora területet borít jég a Földön? (260. oldal) A szárazföldi területek tizedét. 2. mennyiben volt más a helyzet az utolsó jégkorszak idején? (260. oldal) Akkor a szárazföldek egyharmadát borította jég, vagyis háromszor akkora területet. A három részre osztott kettős kontinens 1. Hogy nevezzük az Appalache-hez hasonló röghegységeknél a vetődés során kiemelkedő kőzettömböt? (254. oldal) Sasbérc. 2. A felszínt formáló erők közül mit sorolunk a külső, és mit a belső erőkhöz? (254. oldal) Külső: szél, víz, jég. Belső: vulkánosság, szerkezeti mozgások. A tornádók és hurrikánok földje 1. Mi a Floridát látogató hurrikánok kialakulásának előfeltétele? (269. oldal) Az, hogy az óceánok vízfelszíne erősen felmelegedjen, és a levegő örvénylő mozgással felemelkedjen. 2. Melyik térségben válik az atlanti-óceáni hurrikánok mozgása észak-nyugatiból észak-keletivé? A Mexikói-öböl és a Karib-tenger térségében. A Mennydörgő és a látható Egyenlítő földjén 1. Mi lehet az oka, hogy a Mississippi nem tölcsér-, hanem deltatorkolatot alakított ki? (281. oldal) Az árapály és a hullámzás nem elég nagy ahhoz, hogy a folyóval érkező hordalékot elég gyorsan széthordja. 2. Hogy nevezzük a Niagarához hasonló vízeséseknél az örvénylő víz által a küszöb alatt kivájt részt? (280. oldal) Mederüst. Ezerarcú Amerika 1. Az USA mely városai kötődnek az ENSZ-hez és annak történetéhez? (298. oldal) New Yorkban van a központja. San Franciscóban alapították. 2. Milyen szakosodott szervezetei vannak az ENSZ-nek? Nevezz meg hármat! (298. oldal) IMF: Nemzetközi Valutaalap FAO: Mezőgazdasági és élelmezési szervezet UNESCO: kulturáis és oktatási szervezet Az erdőgazdálkodás óriása - Kanada 1. Kanadában a villanyáramot főként vízerőművek termelik. Még milyen célokra használja a vizet az emberiség? nevezz meg három felhasználási módot! (284. oldal) Ivóvíz, öntözővíz, ipari víz. 2. Miért nem használható fel ivóvízként a talajvíz? (284. oldal) Elsősorban a mezőgazdasági tevékenység folytán ideszivárgó műtrágyák és növényvédőszerek miatt. A korlátlan lehetőségek hazása az Amerikai Egyesült államok 1. Az USA kiemelkedő iparága a nehézipar. Mit állít elő általában ez az iparág? (294. oldal) Alapanyagokat, fémeket, vegyszereket, termelőeszközöket. 2. Hogyan függ össze az USÁ-ban külöösen is fejlett hadiipar a polgári élettel? (295. oldal) Találmányait a lakosság számára is értékesítik, pl. GPS. 18

19 A farmok földjén 1. Jellemző lehet-e a Nagy-tavak vidékére a kultúrtalaj? Mit jelent ez a fogalom? (287. oldal) Nem, mert a legelők talaját nem szántja, forgatja az ember. A hosszú időn át folytatott szántóföldi művelés által átalakított talaj a kultúrtalaj. 2. Milyen talajtípus található vajon az amerikai hegyvidékeket borító erdőkben? (287. oldal) Barna erdőtalaj. A rozsda-, a napfény- és a szilíciumövezet 1. Milyen ipari szennyezőanyagot kell kezelniük a Déli körzet alumíniumkohászatában részt vevő vállalatoknak? (300. oldal) A timföld előállításakor keletkező vörösiszapot. 2. Melyik körzetben kell kezelni kimerült nukleáris fűtőelemeket? (301. oldal) Mindkettőben, mivel mindkét helyen jelen van az atomipar. A kaktuszok földjétől a Tűzföldig 1. Vajon hogyan hat a brazil esőerdők visszaszorulása a fajokra? (303. oldal) Csökken a biodiverzitás. 2. Melyik környezeti kockázat tekintetében áll Latin-Amerikai Közép-Európánál jobban? (303. oldal) A fenyegető vízhiány tekintetében. Két kontinens egyetlen földrészen? 1. Milyen módszerrel kell művelniük földjeiket az ázsiai hegyvidékek lakóinak? (289. oldal) teraszos földműveléssel. 2. Miért léphet fel gyakran talajerózió az ázsiai hegyoldalakban? Miben más a degradáció? (288 oldal) A lefolyó vizek pusztítják őket. A degradáció felgyorsult eróziót jelent. A monszun és a tájfun földjén 1. Mi okozhat árvizet Ázsiában, mi nálunk? (305. oldal) Ázsiában gyakrabban a hirtelen esőzések, nálunk gyakran a hirtelen megolvadó hó. 2. Milyen természeti katasztrófákat ismersz az árvízen kívül? (305. oldal) Aszály, erdőtűz, olajszennyezés, hegycsuszamlás, vulkánkitörés. Folyamóriások és homoktengerek 1. Nemcsak az Aral-tó áll a kiszáradás határán, hanem találunk ilyet más kontinensen is. Például hol? (285. oldal) Például Ausztráliában. 2. Nemcsak a felszínen, hanem a felszín alatt is vannak vizek. Mit jelent például a rétegvíz fogalma? (283. oldal) Porózus, víztartó kőzetekben megőrződött víz. Embermilliárdok 1. melyik japán város szenvedett súlyos földrengéskárokat 1995-ben? (304. oldal) Kobe városa. 2. Mi okozott környezeti kárt és egészségkárosodást a japán Minamata-öbölben? (305. oldal) A tengerbe engedett ipari higany. A Nagy fal hazája Kína 1. Ki és mikor mászta meg először Kína és a Föld legmagasabb csúcsát? (253. oldal) Edmund Hillary és vezetője, Tenzing Norgay, 1953-ban. 19

20 2. Mi a csúcs neve? (253. oldal) Mount Everest vagy Csomalungma. Hagyományok és modernizáció Japán 1. Japánnak szigetországként igen nagy kiterjedésű a tengerpartja. Nézz utána, milyen fázisokban rombolja általában a tengerpartokat a hullámzás! (277. oldal) Gyengülési vonalak alakulnak ki, majd barlangokat váj a sziklába, végül leomlanak a falak. 2. Milyen a sziklafokok, és milyen az öblök kőzetanyaga? (277. oldal) A sziklafokoké kemény, ezért tudnak megmaradni. Az öblöké puha. Felnőttek a kis tigrisek? 1. Szingapúr közlekedési útvonalak csomópontjában fekszik. Nézz utána, milyen létesítmények elengedhetetlenek egy igazi közlekedési csomóponthoz! (296. oldal) Pályaudvar, kikötő, repülőtér. 2. Közlekedési útvonal-e a csővezeték? (296. oldal) Igen, ilyenek például a földrészeken átívelő kőolaj- vagy földgázvezetékek. A Himalája árnyékában India 1. Fontos tényezőként olvashattál a Dekkán-fennsík bazaltjának mállásáról. Nézz utána, mi is voltaképpen a mállás! (256. oldal) Az ásványok oldódásának vagy oxidálódásának folyamata, amelynek során kémiai összetételük megváltozik. 2. Mi a biogén mállás? (256. oldal) Az a fajtája a mállásnak, amit élő szervezetek okoznak, például a növények gyökerei. A fekete arany hazájában 1. Tudjuk, hogy a kőolaj nem tartozik a megújuló energiaforrások közé. Mi minden tartozik oda? (249. oldal) Víz, szél, nap, biomassza, földhő. 2. Milyen formájú szerkezettel nyernek energiát a tenger hullámzásából? (249. oldal) Egy hatalmas csőre emlékeztető, hernyószerű szerkezettel. A fiatalos öreg kontinens 1. Európa földtörténetében meghatározó az óidő hegységképződése. Általában hol gyűrődnek fel az üledékrétegek, hegységként kiemelkedve? (254. oldal) Az összenyomódó sávokban, alábukó övezetekben. 2. Milyen erő vehetett még részt a Kaledóniai és a Variszkuszi hegységrendszer lepusztulásában a vízen, szélen, jégen kívül? (254. oldal) A nehézségi erő, amely miatt az elmozduló sziklák lefelé hullanak, gördülnek. Felbillent földrajzi övezetesség A távfűtött kontinens 1. Európa tavai kapcsán itt főleg jégvájta medrekről olvashattál.keress még három olyan folyamatot, amely tóképződéshez vezet! (279. oldal) Amikor lefűződik a folyókanyarulat, amikor karsztos mélyedésben dolinató jön létre, amikor forrás táplálja a tavat. 2. Mi a különbség a vízhozam és a vízjárás között? Hogyan függnek össze? (278. oldal) Vízhozam: mennyi víz halad át a meder egy pontján adott idő alatt. Vízjárás: a vízszint ingadozásának mértéke. Minél kisebb a vízhozam, annál nagyobb a vízjárás. 20

21 Ereb, ahol a föníciaiak napja lenyugodott? 1. Itt olvashattál Európa népsűrűségéről. Mivel foglalkozik még ezen kívül a népességöldrajz? (290. oldal) A népesség összetételével: kor, nem, foglalkozás, nemzetiség, nyelv. 2. Mit jelent a településföldrajzban a helyzeti energia? (291. oldal) Azt, hogy az adott település fekvése mennyire előnyös, például mert hegyvidék és síkság találkozásánál fekszik. Együttműködésben az erő 1. Hol ért el kiemelkedő sikert az EU felzárkóztatási politikája? (299. oldal) Például Írországban. 2. Milyen gazdasági szereplők számára előnyös különösen is az EU egysége? (299. oldal) A multinacionális cégek számára. A vén Európa nagy öregje 1. Oroszország és Norvégia ma Európa legnagyobb alászgazdaságai. Nézz utána, mely tengeri halak esetében a legsúlyosabb ma a túlhalászás veszélye! (293. oldal) Lazac, hering, tőkehal. 2. A termesztett növények döntő többsége nem európai eredetű. Keress három olyan növényt, amely mégis az! (292. oldal) Szőlő, olajfa, lencse, fokhagyma. Atlasz óceánjának partjainál 1. A Brit-szigetek viszonylag közel fekszenek a szárazföldhöz. Hogy nevezzük a tengereknek azt a sávját, amely partközeli, és viszonylag sekély? (276. oldal) Szárazföldi talapzat. 2. Mi a szárazföldi talapzat gazdasági jelentősége? (276. oldal) Fontos helyszíne a kőolaj- és földgáz-kitermelésnek, mivel a sekély víz ezt megkönnyíti. Átalakuló körzetek 1. A Marseille-i kőolajipar egyik telepítő tényezője a közel-keleti tankhajók útvonala volt. Milyen fontos telepítő tényezők játszhatnak még szerepet az iparban? (295. oldal) Infrastruktúra, képzett és olcsó munkaerő. 2. Mi az előnye és mi a hátránya, ha az európai piac termékeit Ázsiában gyártják? (25. oldal) Előnye, hogy olcsóbb lehet az áru az ottani olcsóbb munkaerő miatt. Hátránya, hogy a szállítás környezetszennyező. A híd nélküli folyók és a folyó nélküli hidak vidékén 1. Olaszország vulkánja a Vezúv és az Etna. Honnét lehet tudni, hogy egy vulkán működő, szunnyadó, vagy kialudt? (241. oldal) Nem lehet biztosan tudni. Az amerikai St. Helens vulkánról például mindenki azt hitte, hogy kialudt, serre föl 1980-ban kitört. 2. Mi a különbség a vulkánokban kialakuló teleptelér és hasadéktelér között? (241. oldal) A teleptelér a kőzetrétegek között terjeszkedik, a hasadéktelér áttöri a rétegeket. Munka és pihenés a mediterrán vidékeken 1. A spanyoloknak vagy az olaszoknak volt nagyobb szerepük Amerika felfedezésében? (252. oldal) Kolumbusz olasz volt, de spanyol pénzből jutott el Amerikába. Amerigo Vespucci, aki rájött, hogy ez új kontinens, szintén olasz volt. 21

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ... Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek

Részletesebben

7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.

7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. 7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit!

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! TITOK 2007 HERMAN OTTÓ VERSENY 7. OSZTÁLY 1. FORDULÓ Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! 1. Hol található a Föld legnagyobb trópusi sivatagja? (A) Ázsiában (B) Ausztráliában (C)

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008.

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008. 8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

V É R Z K A S A Y E N P

V É R Z K A S A Y E N P Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

FIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István

FIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István FIZIKA Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István Hőtágulás, kalorimetria, Halmazállapot változások fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szi.hu Lineáris (vonalmenti) hőtágulás L L L 1 t L L0 t L 0 0

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja

Részletesebben

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért

Részletesebben

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a

Részletesebben

A hőtan fő törvényei, fő tételei I. főtétel A tárgyak, testek belső energiáját két módon lehet változtatni: Termikus kölcsönhatással (hőátadás, vagy

A hőtan fő törvényei, fő tételei I. főtétel A tárgyak, testek belső energiáját két módon lehet változtatni: Termikus kölcsönhatással (hőátadás, vagy A hőtan fő törvényei, fő tételei I. főtétel A tárgyak, testek belső energiáját két módon lehet változtatni: Termikus kölcsönhatással (hőátadás, vagy hőelvonás), vagy munkavégzéssel (pl. súrlódási munka,

Részletesebben

A hő terjedése (hőáramlás, hővezetés, hősugárzás)

A hő terjedése (hőáramlás, hővezetés, hősugárzás) A hő terjedése (hőáramlás, hővezetés, hősugárzás) Hőáramlás - folyadékoknál és gázoknál melegítés (hőtágulás) hatására a folyadékok és gázok sűrűsége csökken. A folyadéknak (vagy gáznak) a melegebb, kisebb

Részletesebben

TANMENET Fizika 7. évfolyam

TANMENET Fizika 7. évfolyam TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet

Részletesebben

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. 7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő tíz feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.

Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019. A feladatokat írta: Név: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Iskola: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza... Beküldési határidő: 2019. január 07. Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS A) változat 1. Egészítsd ki az ábrát a hiányzó anyagcsoportokkal és példákkal! ANYAGOK (összetétel szerint) egyszerű anyagok összetett anyagok......... oldat pl.... pl.... pl. levegő

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Levél a döntőbe jutottaknak

Levél a döntőbe jutottaknak Levél a döntőbe jutottaknak Kedves Kémikus Barátom! Gratulálok, mert ügyesen dolgoztál, s a döntőbe jutottál. A versenyen szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatok* lesznek. Témakörök: az anyagok körforgása,

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória 1. kategória 1.D.1. A villamosiparban a repülő drónok nagyon hasznosak, például üzemzavar esetén gyorsan és hatékonyan tudják felderíteni, hogy hol van probléma. Egy ilyen hibakereső drón felszállás után,

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben